ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013."

Átírás

1 ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, Tel.: (94) Fax: (94)

2

3 Tartalom Bevezetés A határértéket meghaladó légszennyezettség helyének meghatározása Általános jellemzık Felelıs szervezetek megnevezése A szennyezettség jellemzıi és értékelése A légszennyezettség oka A helyzet elemzése A javításra irányuló azon intézkedések és programok bemutatása, amelyeket a levegıminıségi terv készítése elıtt végrehajtottak A légszennyezettség csökkentése érdekében szükséges azon intézkedések és programok részletei, amelyeket a 306/2010 Korm. rendelet hatályba lépését követıen fogadtak el A jelenlegi állapot megırzését, illetve a levegıszennyezés csökkentését célzó, továbbá a hosszú távon tervezett intézkedések és programok részletei A javításra irányuló, tervezett intézkedések és programok valószínősíthetı költségei és forrásai A levegıminıségi terv elkészítéséhez felhasznált források (publikációk, dokumentumok, munkák, adatbázisok) jegyzéke Mellékletek A dokumentációban szereplı szimpla számozású táblázatok és ábrák (pl. 1.sz. ábra) a dokumentumban, a kettıs számozású táblázatok és ábrák (pl ábra) a mellékletben találhatók.

4 2

5 Bevezetés Felügyelıségünk 2004 évben a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet alapján (a jogszabályban nevesített közremőködı szervezetekkel) elkészítette és nyilvánosságra hozta a Zalaegerszeg város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési programot. Az intézkedési programok kidolgozását és elfogadását a 2004-ben hatályos jogszabály azokra a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló, módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rendelet) 1. számú mellékletében megjelölt zónákra írta elı, amelyekben a légszennyezettség mértéke valamelyik szennyezıanyag tekintetében meghaladja a határértéket. Zalaegerszeg a KvVM rendelet mellékletében felsorolásra került, azonban 2004-ben nem került meghatározásra olyan zónabesorolás, amely határértéket meghaladó szennyezettséget jelentett. Ennek ellenére azon szennyezı anyagok tekintetében, amelyek zónabesorolása szennyezettebb volt az ország többi területéhez viszonyítottan, vizsgáltuk a város légszennyezettségi állapotát, a zónabesorolás megfelelıségét, és a közremőködı szervezetekkel meghatároztuk azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a meglévı kedvezı állapot megırzéséhez, fenntartásához szükségesek évben vizsgáltuk az intézkedési programban megfogalmazott intézkedések megvalósulásának elırehaladását, állását, a 2004-ben elfogadott dokumentáció teljes felülvizsgálatára azonban nem került sor. Tekintettel a 2004 óta eltelt idıre, valamint arra a tényre, hogy az Európai Bizottság 2013-at a Levegı évének nyilvánította, mindenképpen idıszerő és indokolt a 2004-ben elfogadott intézkedési program felülvizsgálata. A jelenleg hatályos szabályozás, a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rend.) a korábbi szabályozással azonos módon továbbra is azon zónákra és szennyezı anyagokra írja elı intézkedési terv készítését, amelyek meghaladják a légszennyezettségi határértéket, illetve célértéket. Függetlenül attól, hogy a rendeletben kijelölt Zalaegerszeg esetében erre egyik KvVM rendeletben meghatározott szennyezı anyag esetében sem állna fenn a jogszabályi kötelezettség, a korábbi vizsgálattal azonos módon felülvizsgáljuk mindazon szennyezı anyagok terheltségi szintjeit és az ezekre korábban kidolgozott intézkedéseket, amelyek a 2004-es vizsgálat tárgyát képezték. A Korm. rend. elıírja, hogy azokban a zónákban, ahol a kiemelt légszennyezı anyagok levegıterheltségi szintje nem haladja meg a határértéket, illetve a célértéket, ott meg kell ırizni a meglévı jó állapotot a fenntartható fejlıdés követelményeivel összhangban. Dokumentációnkat ezen elıírás figyelembe vételével, a Korm. rend. 1. számú mellékletében rögzített tartalmi követelményeknek megfelelıen készítettük el. 3

6 1. A határértéket meghaladó légszennyezettség helyének meghatározása A KvVM rendelet 1. számú mellékletében 11-es számú légszennyezettségi zónaként kijelölt városok között került felsorolásra Zalaegerszeg városa. A zónakénti lehatárolás a város teljes közigazgatási területére vonatkozik, tehát felülvizsgálatunkat a korábbi tervvel azonos módon erre a területegységre végezzük el. A zóna (Zalaegerszeg) területi elhelyezkedését az 1. számú ábra mutatja be. A 2004-ben készített tervvel azonos módon a vizsgálatot a KvVM rendeletben a kijelölés alapjául szolgáló szennyezı anyagokra nitrogén-dioxid (továbbiakban: NO 2 ) és szálló por (továbbiakban: PM 10 ) végezzük el. A 2004 évben elkészített levegıminıségi tervhez augusztusáig álltak rendelkezésre levegıterheltségre vonatkozó adatok. Felülvizsgálatunk során ezért a január 1-tıl december 31-ig rendelkezésre álló adatokat vettük figyelembe. Tekintettel arra, hogy a város területén a vizsgált idıszakban nem üzemelt, és jelenleg sem üzemel folyamatos 24 órás mérést végzı, és azonnali adatokat szolgáltató automata mérıállomás, a levegı terheltségi állapotának elemzését a Felügyelıségünk által évtıl üzemeltetett szakaszos, ún. manuális mérıhálózat (korábbi nevén RIV hálózat Regionális Immissziós Vizsgálati Hálózat) városi mérıhelyeinek adatai alapján végeztük el. (A továbbiakban a mérıhálózatra a RIV hálózat elnevezést használjuk.) januárjától a Felügyelıség labortevékenysége megszőnt, ezért a továbbiakban Felügyelıségünk a mérıhálózat mérıhelyeinek mintavételezését és adatrögzítését végezte, a minták analitikai elemzése az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (Gyır, továbbiakban: ÉDU KTVF) Mérıállomásán történt. A RIV mérıhelyek adatait az 1. számú táblázat tartalmazza. Mintavételi hely Vizsgált komponens Gyakoriság Mintavételi idıszak Kosztolányi u NO 2, SO 2 24 órás, 2 naponta május 3-ig Zrínyi u. 4. NO 2, SO 2 24 órás, 2 naponta április 29-ig Köztársaság u. 50. NO 2, SO 2 24 órás, 2 naponta március 22-ig Kazinczy tér 4. NO 2, SO 2 24 órás, 2 naponta május december 29. Kazinczy tér 4. NO 2, SO 2 24 órás, nyolc hét elosztva az évben Zrínyi út 97. NO 2, SO 2 24 órás, 2 naponta május december 29. Zrínyi út 97. NO 2, SO 2 24 órás, nyolc hét elosztva az évben Besenyı u. 20. NO 2, SO 2 24 órás, 2 naponta augusztus december 21. 4

7 Mintavételi hely Vizsgált komponens Gyakoriság Mintavételi idıszak Besenyı u. 20. NO 2, SO 2 24 órás, nyolc hét elosztva az évben Kosztolányi u PM10 24 órás, negyedévente 2 hét Köztársaság u. 6. PM10 24 órás, negyedévente 2 hét Rákóczi u. 30. PM10 24 órás, negyedévente 2 hét augusztus november március december szeptember december Táblázat: RIV hálózat mérıpontjai Zalaegerszegen ( ) A mintavételi helyek térképi elhelyezkedését az alábbi 1. számú ábra mutatja be. 5

8 2. Általános jellemzık Tájföldrajzi szempontból a város területe a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytájhoz tartozik. Ezen belül a Felsı-Zala-völgy Vas és Zala megyék területén helyezkedik el, területe 150 km 2. A kistáj északkelet-délnyugati irányban elrendezıdött (ÉK-DNy-i, ÉÉK-DDNy-i, K-Ny-i és ÉNy-DDK-i) árkos vetıdésben kialakult aszimmetrikus eróziós teraszos völgy a Zalaidombvidék északi permén. A Vasi-Hegyhátat és a Felsı-Kemeneshátat választja el a Zalaidombvidéktıl. A Felsı-Zala-völgyet már İriszentpétertıl a türjei Zala-kanyarig - különbözı szintekben - hordalékkúp-teraszmaradványok szegélyezik. Jobb partja (északias lejtı) nagyon meredek (15-30 o ), alámosott és deráziós völgyekkel, fülkékkel és csuszamlásokkal aprólékosan tagolt. Ezzel szemben a bal partot (délies kitettségő lejtık) kevésbé tagolt, fokozatosan lealacsonyodó, hosszú, lankás lejtık (0-5, 5-8 o ) szegélyezik. A terület éghajlata mérsékelten hővös, mérsékelten nedves. A napsütéses órák száma nyugaton kevéssel 1800 fölötti, a keleti területeken viszont már több mint A nyári napfénytartam nyugaton 720 óra körüli, keleten óra közötti. A téli hónapok napsütéses óráinak átlagos száma nyugaton , keleten 190. Az évi és a nyári félévi átlaghımérséklet a keleti vidékeken magasabb, mint a kistáj nyugati részein (keleten 9,5 o C, illetve 16,0 o C körül, nyugaton 9,0 o C illetve 15,3 o C körül alakul). A fagymentes idıszak nyugatról északkelet felé hosszabbodik (nyugaton 170 nap, a kistáj középsı részén nap, északkeleten 189 nap). Az évi abszolút hımérsékleti maximumok átlaga 32,0-33,0 o C, keleten magasabb. A téli abszolút hımérsékleti minimumok átlaga nyugaton 18 o C alatti, a kistáj középsı részén 17,5 o C körüli, keleten pedig 17,0 o C közelében alakul. A csapadék éves összege mm (nyugaton több), a nyári félévé mm (keleten a kevesebb). Szalafın mérték a legtöbb, egy nap alatt lehullott esıt, 96 mm-t. A hótakarós napok átlagos száma nyugaton közel 50, másutt 40 körüli. Az átlagos maximális hóvastagság a Zala forrásvidékénél 35 cm körüli, máshol 30 cm. A völgy nyugat-keleti irányítottsága ellenére az északi és a déli szelek a leggyakoribbak. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/sec alatti. A terhelt terület nagysága a város egész közigazgatási területét figyelembe véve, 102 km 2. A szennyezésnek kitett lakosság száma, mely a város lakónépességének számával egyezik meg, fı (2011-es adatok szerint). A város területén a Központi Statisztikai Hivatal évi adatai alapján db lakás található. A vizsgált szennyezıanyagokra a KvVM rendeletben megadott zónabesorolás az alábbi: nitrogén-dioxid (NO 2 ): E; kismérető részecskék (PM 10 ): D. A megadott besorolás alapján a város levegıterheltsége a következı értékek között mozog: nitrogén-dioxid (NO 2 ): µg/m 3 ; szálló por (PM 10 ): µg/m 3. 6

9 3. Felelıs szervezetek megnevezése A következıkben ismertetjük azokat az állami szervezeteket és helyi önkormányzatokat, amelyek a jelen dokumentumban foglaltak szerint intézkedéseket hajthatnak végre a levegıterheltség csökkentése, illetve a jelenlegi kedvezı állapot megırzése, és a levegıminıség javítása érdekében. A következıkben ismertetjük azokat az állami szervezeteket és helyi önkormányzatokat, amelyek a jelen dokumentumban foglaltak szerint intézkedéseket hajthatnak végre a levegıterheltség csökkentése, illetve a jelenlegi kedvezı állapot megırzése érdekében. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 9700 Szombathely, Vörösmarty M. u. 2. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 9021 Gyır, Árpád u Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 8901 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 8900 Zalaegerszeg, Göcseji u. 24. Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelısége 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 101/A. 4. A szennyezettség jellemzıi és értékelése A város levegıterheltségi állapotának megítéléséhez a megelızı 9 év RIV mérési eredményeit használtuk fel. Zalaegerszeg levegıminıségének értékelését nitrogén-dioxid (NO 2 ) és szálló por (PM 10 ) komponensekre végeztük el. A két komponensre az 1. számú táblázatban feltüntetett pontokon végeztek méréseket a vizsgált idıszakban. A város NO 2 terheltségének megítéléshez az alábbi levegıterheltségi (immissziós) adatok álltak rendelkezésre. o Települési átlagok: január decemberi idıszakból származó éves átlag eredmények. o Mérıpontonkénti éves átlagok: január decemberi idıszakból származó éves átlag eredmények. o Mérıpontonkénti havi átlagok: január decemberi idıszakból származó havi átlag eredmények. 7

10 A város PM 10 terheltségének megítéléséhez az alábbi levegıterheltségi (immissziós) adatokat használtuk. o Települési átlagok: január decemberi idıszakból származó éves átlag eredmények. o Mérıpontonkénti éves átlagok: január decemberi idıszakból származó éves átlag eredmények. o Mérıpontonkénti havi átlagok: január decemberi idıszakból származó havi átlag eredmények. o Mérıpontonkénti téli-nyári éves átlagok: január decemberi idıszakból származó havi átlag eredmények. A fenti rendelkezésre álló adatok alapján Zalaegerszeg NO 2 terheltségérıl az alábbiak állapíthatóak meg. A város területén a RIV hálózat hat mérıpontján végzik a nitrogén-dioxid koncentráció mérését. A mérıpontok közül kettı családi házas beépítettségő területen (Besenyı u. 20., Köztársaság u. 50.), egy iparterületen, forgalmas út mellett (Zrínyi u.), egy családi házas lakóterületen (Köztársaság u.), kettı pedig városias beépítettségő területen (Kosztolányi u , Kazinczy tér 4.) került kijelölésre. µg/m 3 Zalaegerszegi mintavételi helyek NO 2 éves átlagok 80,0 70,0 60,0 50,0 éves határérték 40,0 30,0 20,0 10,0 0, Zrínyi u. 4. Köztársaság u. 50. Kosztolányi u Kazinczy tér 4. Zrínyi u. 97. Besenyı u. 20. Települési átlag 2. ábra: Zalaegerszeg környezeti levegı NO 2 éves átlag értékei mintavételi helyenként a határértékhez viszonyítva A hat mérıponton rögzített értékek éves átlagát vizsgálva (1. számú ábra és 1.1. számú táblázat) megállapítható, hogy a hat mérıpont közül a január és december közötti idıszakban a legmagasabb értékeket jellemzıen a Kazinczy tér 4. szám alatti mérıponton rögzítették. A városias beépítettségő, ráadásul nagy forgalmú út mellett lévı mérıponton mért értékek éves átlagai 53,1 és 75,8 µg/m 3 közöttiek. Látható, hogy ezen a mérıponton az éves átlagok minden évben meghaladták a határértékeket. A Zrínyi u. 4. szám alatti, illetve a Kosztolányi u szám (Petıfi Sándor Általános Iskola) alatti mérıpontokon csak év 8

11 elsı négy hónapjáról áll rendelkezésre adat. Az átlagértékek mindkét helyen túllépést mutatnak (67,4 és 57,1 µg/m 3 ). Mivel a Zrínyi utcai mérıpont szintén forgalmas út mellett helyezkedik el, a Kosztolányi utcai mérıpont pedig általános iskola mellett található, ahol szintén nagyobb a forgalom, megállapítható, hogy a túllépést elsısorban közlekedési eredető kibocsátás okozza (az országos átlagot alapul véve az összes, levegıbe történı NO 2 kibocsátás mintegy 65 %-a közlekedési eredető). A Köztársaság utcában található mérıponton 25,9 és 42,3 µg/m 3 közötti éves átlagértékeket regisztráltak és márciusa között. Az éves átlagértékek csak két esetben mutatnak minimális túllépést, de a évi 40,2 µg/m 3 érték gyakorlatilag a határértékkel való egyezést jelenti évrıl csak az elsı negyedéves átlag áll rendelkezésre, a 34,9 µg/m 3 -es érték a sokéves átlagnak felel meg. Ezt követıen az itt található mintavételi egységet a Besenyı utcába költöztették át. Mindkét mérıpontban közös, hogy családi házas övezetben található, de a Besenyı u. iparterületekhez közelebb helyezkedik el. Ennek ellenére a augusztus és decembere között rendelkezése álló adatok alapján az éves (2011. évben négyhavi) átlagértékek sorrendben 20,0 és 21,9 µg/m 3. Ennek oka abban keresendı, hogy a zsákutcaszerő Besenyı utcában a gépjármőforgalma jóval kisebb, alátámasztva a fenti megállapítást, miszerint az NO 2 kibocsátás döntı mértékben közlekedési eredető. A Zrínyi utcában 24,6 és 49,8 µg/m 3 közötti éves átlagértékeket regisztráltak és decembere között. Határérték túllépés a maximumérték mellett egy alkalommal volt, a sokéves átlagot tekintve a kibocsátás a határértéknek megfelel. A mérıpont ipari területen található, személygépjármő forgalma mérsékeltebb, tehergépjármő forgalma nagyobb a többi mérıpontéhoz viszonyítva. Az eredményeket vizsgálva itt is megállapítható, hogy az ipari kibocsátások nem okoznak határérték túllépést. A mérıpontok közötti különbségek a havi mérési eredmények tekintetében is hasonló arányokat mutatnak (1.2. táblázat és 1.3. ábra). A napi mérési eredményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Kazinczy téri mérıponton a téli félévben mért értékek jellemzıen a 24 órás határértékeket is meghaladják, és túllépés a nyári félév elsı hónapjaiban is jellemzı. A másik három mérıponton a mérési eredmények (Köztársaság u. 50., Zrínyi u. 97., és Besenyı u. 20.) alapján látható, hogy a 24 órás határértékeket a mért értékek ezeken a pontokon nem haladták meg. A téli-nyári félév közötti különbségek a mért értékek tekintetében ezeken a mérıpontokon is megfigyelhetık, bár az ingadozás kisebb mértékő. A Zrínyi utcai mérıponton a téli félév átlaga az éves határérték körül ingadozik, a nyári félév átlaga azonban jóval ez alatt marad. A mérési eredményeket vizsgálva itt is megállapítható, hogy a legkedvezıbb a helyzet a Besenyı utcai mérıponton, ahol a gépjármő forgalom a legkisebb. A város éves NO 2 terheltségi szintjének alakulását mutatja be a 3. számú ábra. 9

12 µg/m 3 Zalaegerszeg NO 2 éves átlagok 60,0 53,8 50,0 40,0 48,7 46,6 46,7 46,7 44,4 42,1 éves határérték 35,9 41,3 30,0 20,0 10,0 0, ábra: Zalaegerszeg környezeti levegı NO 2 éves átlag értékei a határértéhez viszonyítva (települési átlag) A mérıpontokon rögzített értékek alapján Zalaegerszeg város éves NO 2 terhelésérıl a vizsgált idıszak vonatkozásában az alábbiak mondhatók el. A fejezet elején bemutatott mérıpontok eredményeibıl képzett éves átlagértékek mértéke 35,9 és 53,8 µg/m 3 közötti, de egyetlen év kivételével (2011.) minden alkalommal meghaladják az éves határértéket. Ennek oka abban keresendı, hogy a Kazinczy téri mérıponton az éves átlagos értékek jóval határérték felettiek. A települési éves átlag jellemzıen három mérıpont átlagából tevıdik öszsze (egy alkalommal háromnál több ponton sosem volt mérés). Ez a és évi napi mérési eredményeket bemutató ábrákon (1.3. ábrák) is jól látható. Az éves NO 2 terhelés változása az év közbeni, ciklikusan bekövetkezı változásokkal együtt a havi átlagos levegıterheltségi értékeket bemutató ábrán is megfigyelhetı (1.3. ábrák). A havi átlagos levegıterheltségi értékeket mérıpontonként a melléklet 1.2. táblázata tartalmazza. PM 10 terheltségi vizsgálatot óta a RIV hálózat kettı mérıpontján végeznek a városban (Köztársaság u. 6., Rákóczi u. 30.) évben egy mérıponton volt vizsgálat (Kosztolányi u ) években szintén a Kosztolányi utcai mérıponton összes szálló por (TSPM) mérése történt. Tekintettel arra, hogy a PM 10 és TSPM értékek közvetlenül nem hasonlíthatók össze, továbbá a évekbıl elegendı adat áll rendelkezésre, a fejezetben ezen idıszak eredményei kerülnek bemutatásra. Mivel évben még csak egy mérıponton történt mérés, a kapott eredmények nem tükrözhetik a város egészének PM10 terhelését évtıl kezdve a családi házas övezetben lévı Köztársaság utcai, illetve a sőrő, városias beépítettségő Rákóczi utcai mérıpontokon is történik mérés, ezért e két mérıpont átlaga a város átlagos levegıterheltségét már jobban jellemzi. 10

13 µg/m 3 Zalaegerszegi mintavételi helyek PM10 éves átlagok 45,0 40,0 éves határérték 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0, Kosztolányi u Köztársaság u. 6. Rákóczi u. 30. Települési átlag 4..ábra: Zalaegerszeg környezeti levegı PM10 éves átlag értékei mintavételi helyenként a határértékhez viszonyítva A három mérıponton rögzített értékek éves átlagát vizsgálva (4. ábra) megállapítható, hogy legmagasabb értéket Kosztolányi utcai mérıponton regisztráltuk évben, ekkor az éves átlagos érték meghaladta az éves határértéket (42,1 µg/m 3 ). Az azt követı években a PM 10 értékek a másik két mérıponton rendre határérték alatt maradtak, csupán egyetlen alkalommal, évben közelítették meg azt. A Köztársaság utcában a évben mért érték 35,3 µg/m 3 volt, a többi vizsgált évben 20,9-26,4 µg/m 3 között változott. A Rákóczi utcában a legmagasabb, szintén évben mért érték 39,3 µg/m 3 volt, a többi vizsgált évben 24,4-31,1 µg/m 3 között változott. Meg kell jegyeznünk, hogy a Kosztolányi utcai mérıponton PM 10 vizsgálat csak a év utolsó negyedében volt, a Rákóczi utcai mérıponton pedig a évi átlag szintén csak az utolsó negyedév eredményeibıl tevıdik össze (elıtte nem volt mérés). Az 1.5. táblázat a PM10 értékeinek változását mutatja a márciusa és decembere közötti idıszakban, az éves átlagértékek ezen adatokból kerültek meghatározásra. A 4. ábrán látható az is, hogy egy évben legfeljebb két mérıponton volt PM 10 mérés. A PM 10 kibocsátásért leginkább a közlekedés (elsısorban a dízel üzemő gépjármővek), illetve a lakossági kibocsátás tehetı felelıssé. A Rákóczi utcai mérıpont sőrő, városias beépítéső, nagyobb forgalmú, a Köztársaság utcai mérıpont kisebb forgalmú, családi házas övezet. A két pont közül a Rákóczi utcaiban mérték a nagyobb érékeket, vélhetıen a nagyobb forgalom miatt. A Köztársaság utcában a lakossági tüzelés aránya nagyobb. Bár kisebb a sőrőség, az eltérı beépítés miatt a szilárd tüzelés aránya vélhetıen nagyobb, továbbá különösen az ıszi idıszakban a kerti égetések is jelentıs szerepet játszhatnak. Az eredményekbıl következik, hogy az éves átlagos értékek sem mutatnak a vizsgált éveket egymáshoz viszonyítva - jelentıs eltérést (5. ábra). Minimális túllépés csak a évben volt (42,1 µg/m 3 ), illetve a évben közelítette meg a mért érték a határértéket (37,3 µg/m 3 ). A többi évben 24,7 és 26,7 µg/m 3 között változott, gyakorlatilag alig mutatva eltérést. 11

14 µg/m 3 Zalaegerszeg PM10 éves átlagok 45,0 42,1 40,0 37,3 éves határérték 35,0 30,0 25,0 26,7 26,0 25,9 24,7 20,0 15,0 10,0 5,0 0, ábra: Zalaegerszeg város PM10 szennyezettségének éves alakulása a határértéhez viszonyítva (települési átlag) A melléklet 1.7. ábra a PM 10 mért értékeinek táli-nyári félévekben mérhetı változását mutatja a vizsgált idıszakban. Az ábrán látható, hogy a téli félévekben mért értékek minden mérıponton meghaladják nyári félévekben mért értékeket. Ennek oka egyrészt a lakossági tüzelés, másrészt az, hogy a hideg idıszakban a gépjármővek fogyasztása, így károsanyag kibocsátása is nagyobb. A melléklet 1.8. ábra a PM 10 értékeinek változását mutatja a évben. Ezen az ábrán is jól látható, hogy a téli félév értékei jóval magasabbak a nyári félév értékeinél. 5. A légszennyezettség oka Az elızı pontban meghatározott levegıterheltségi szint kialakulásának okaként a közlekedés, az ipari kibocsátások és a lakossági tüzelés jelölhetı meg. Elızıek közül az ipari eredető kibocsátásokról a vizsgált két komponensre a felügyelıségnél rendelkezésre álló éves Légszennyezés Mértéke bevallások alapján az alábbiak mondhatók el. Ipari kibocsátások Nitrogén-oxidok (NO x ): Az éves összkibocsátási szintet tekintve megállapítható, hogy a zalaegerszegi ipari és szolgáltató létesítmények nitrogén-oxid kibocsátása ugyan kisebb ingadozással a évi 105,8 tonnáról 2012 évre fokozatos ütemben 65,5 tonnára csökkent (5. ábra). Elızıket tekintve tehát a kibocsátott NO x mennyiség csökkenı tendenciát mutat. Ennek részben oka lehet az energiatakarékos üzemelésre történı törekvésnek, másrészt a modern tüzelıberendezések fajlagos NO x kibocsátása kedvezıbb a régebbi típusú berendezésekhez viszonyítva. 12

15 [kg/év] NO 2 kibocsátás Zalaegerszeg [évek] 6. ábra: Ipari kibocsátóktól származó éves NOx kibocsátás változása A város NO x kibocsátó telephelyeinek listáját tekintve (1.9. táblázat) megállapíthatjuk, hogy Zalaegerszeg legnagyobb kibocsátója és egyben a város ipari eredető légszennyezésének meghatározója ezen szennyezıanyag tekintetében a MOL Nyrt. Zalai Finomítója. Az üzem kibocsátásai az 1990-es évek során a város ipari emissziójának %-át tették ki. Ez a százalékos arány azonban jelentısen megváltozott, 50-60%-ra csökkent. Ennek oka, hogy a Zalai Finomítóban az atmoszférikus és vákuum desztilláció és ezzel együtt jelentıs hıenergia igényt kívánó nyers és feldolgozott olaj tárolása is megszőnt, a vasúti szállítás visszaesett. Zalaegerszeg második legnagyobb NO x kibocsátója a 2000-es évek elején a Pannontej Zrt. üzeme, melyben a termelés visszaesése következtében a hıtermelés, így a légszennyezı anyagok kibocsátása is mérséklıdött. Város viszonylatában jelentısebb kibocsátónak bizonyult GE Hungary Nyrt. Zalaegerszegi Alkatrészgyára, mely üzem kibocsátásának a városi összterheléshez viszonyított aránya 1997-tıl 2005-ig fokozatosan nıtt 5,7-rıl 13,0 %-ra évben azonban a nitrogén-oxid kibocsátás visszaesett 10 t/év alá, ugyanis a szükséges hıenergia egy részét a POLIGEN V Kft-tıl vásárolja. Az ipari kibocsátók között jelentıs még a Centrál Mosodák Rt. Zalaegerszegi Üzeme és Flextronics International Zrt. Zalaegerszegi A és B jelő telephelye, az Icopall Villas Kft. A korábbi évek nagy légszennyezıanyag kibocsátói közül a Zalahús Rt. Zalaegerszegi Üzeme, a Zala Megyei Baromfifeldolgozó és Értékesítı Vállalat, Zalakerámia Zrt. Zalaegerszegi Üzeme, a Mőbútor Rt. tevékenységét jogutód nélkül befejezte, mőködésükbıl légszennyezıanyag kibocsátás jelenleg már nem jelentkezik. A Zalahús Rt. zalaegerszegi telephelyét 2002 és között a Mikofami Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. használta, ami viszonylag nagy nitrogén-oxidok kibocsátással járt. Azóta a telephelyet felszámolták. Az ipari kibocsátók mellett jelentıs még a szolgáltatást végzı szervezetek mőködésébıl származó kibocsátás. Ilyen a ZALAVÍZ Zrt. szennyvíztelepe, ahol elektromos áramot is állítanak elı biogáz elégetésével, valamint a Zala Megyei Kórház. Összességében elmondható, hogy a telephelyek többségének a vizsgált idıszakban csökkent a kibocsátása. A nitrogén-oxidok kibocsátásának negyedéves megoszlását, valamint telephelyenként az éves kibocsátásokat az 1.9. és táblázatban, valamint az és ábrán láthatjuk. 13

16 Szilárd (nem toxikus) anyag: A felügyelıség által kezelt levegıtisztaság-védelmi információs rendszerben nyilvántartott kibocsátási adatok szilárd (nem toxikus) anyagra vonatkoznak, továbbiakban tehát ezt vizsgáljuk. Zalaegerszeg ipari üzemeinek porkibocsátása nem mondható jelentısnek, az évek során azonban ingadozó. (7. ábra). [kg/év] Szilárd anyag kibocsátás Zalaegerszeg [évek] 7. ábra: Ipari kibocsátóktól származó éves szilárd (nem toxikus) anyag kibocsátás változása Az ingadozást egyrészt a Zalaegerszeg lévı jelentıs szilárd (nem toxikus) anyag kibocsátású faipari üzemek (Icopall Villas Kft., Portál Faipari és Kereskedelmi Kft., Fagold Kft., Jakab Fa Bútoripari Termelı és Gyártó Kft ), a mezıgazdasági üzemek (Gabonaszárito Kkt., Cargill Magyarország Zrt., Kampfl Mezögazdasági és Szolgáltató Kft ) és egyéb, fémipari, olajipari és alkatrészgyártó üzemek (Pylon-94 Gép-és Acélszerkezet-gyártó Kft., Ganzeg Gép- és Acélszerkezet-gyártó Kft., Göcsej Csıszer Kft., MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., GE Hungary Kft ) évente eltérı kibocsátása okozza. Az ingadozáshoz hozzájárul továbbá, hogy az elmúlt években több üzem befejezte zalaegerszegi telephelyén a mőködését, ezért szilárd anyag kibocsátása megszőnt. A MOL Nyrt. Zalai Finomítójában a megszőnı desztillációs technológia kibocsátásával csökkent az üzem kibocsátása, valamint a lúgos füstgázmosó használata is csökkentette a kibocsátást. További jelentıs porkibocsátó volt Pannontej Zrt. telephelye is a városi összterhelés 17,6 %-át adva. A telephely kibocsátása azonban drasztikusan csökkent a tejporító üzemben létesített új porleválasztó használatával. A 2000-es évek elején a tejporgyártás megszőnt, a zalaegerszegi telephely szilárdanyag kibocsátására szinte nullára csökkent. A város közigazgatási területén üzemel terményszárítóknál is jelentıs változás történt. A Kampfl Mezıgazdasági és Szolgáltató Kft. telephelyén új porleválasztó rendszert alakítottak ki, a Gabonaszáritó Kkt. telephelyén a régi Bábolna típusú szárítót építették át, Az Elsı Zalai Takarmányipari Kft.-nél a régi Sirokkó típusú szárítót lebontották és új, modern, jó hatásfokú szárítót építettek. Ezek a beavatkozások mind csökkentették a szilárdanyag kibocsátást. A szilárd anyag kibocsátásának negyedéves megoszlását, valamint telephelyenként az éves kibocsátásokat az és táblázatban, valamint az és ábrán láthatjuk. 14

17 A közúti közlekedés által okozott levegıterheltségrıl az alábbiakat állapíthatjuk meg. Az országos trendnek megfelelıen a közúti közlekedés jelentısen befolyásolja a települések egészének levegıminıségét, a nagy forgalmú közutak melletti területek magasabb levegıterheltségéért pedig egyértelmően a gépjármővek kibocsátásai okolhatóak. Zalaegerszeg két országos fıútvonal csomópontjában fekszik. A kelet-nyugati irányú összeköttetést biztosító 76-os számú fıút Körmend térségében csatlakozik a 86-os számú fıúthoz, és Zalaegerszeg érintésével halad Hévíz, Keszthely irányába. Az észak-déli irányú közlekedés lehetıségét a 74-es számú fıút teremti meg, mely Vasvárnál kapcsolódik a 8-as fıúthoz, és halad Nagykanizsa irányába, ahol az M7 autópályához és a 7-es fıúthoz csatlakozik. A két fıút korábban a városon áthaladva keresztezte egymást. A jelentısen megnövekedett forgalom azonban olyan mértékő terhelést jelentett a városnak, mely felvetette az elkerülı útvonalak építésének kérdését. A megkerülı útvonalak elsı részeként pár éve létesült a 74-es számú fıút ÉK-i elkerülı szakasza (a melléklet ábráján, a 2. számmal jelölt útszakasz), mely az út városon kívüli átvezetését biztosítja. A 76-os számú fıútnak a Zalaegerszeg megkerülését biztosító, É-i elkerülı szakasza (a melléklet ábráján az 1. sz. út) a városon áthaladó kelet-nyugati irányú forgalom jelentıs részét vette át. A 76-os számú út zalaegerszegi, keleti irányú bevezetı szakaszát 2x2 sávossá építették át (a melléklet ábráján a 3. sz. út). Ezzel az átalakítással a forgalom nagysága nem változott, az átalakításnak elsısorban biztonságtechnikai okai voltak. A beruházás részeként a un. csácsi körforgalom (a melléklet ábrája) is elkészült. Az elkerülı utak megépülésével biztosítható, hogy a város lakóterületei jelentıs mértékő légszenynyezéstıl mentesüljenek. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az országos trendhez hasonlóan a városon belüli forgalom is emelkedik, melyre az elkerülı útvonalak nem nyújtanak megoldást. A városon belüli kelet-nyugat irányú forgalom átterelése érdekében, a volt vasúti pálya felhasználásával új tehermentesítı út létesül. A térképen jelölt I. ütem (a melléklet ábrája) átadása és forgalomba helyezése megtörtént, a II. ütem érvényes építési engedéllyel rendelkezik, de a kivitelezést még nem kezdték meg. Zalaegerszeg várost érintı úthálózat fejlesztései az ábrán láthatók. A lakosság többnyire személygépjármővön és motorkerékpárral oldja meg a mindennapi közlekedést ban több mint 20 ezer személygépkocsit tartottak nyilván Zalaegerszegen, 4%-kal többet mint 2002-ben lakosra 326 személygépkocsi jutott, 16-tal több mint a megyeszékhelyeken átlagosan. A motorkerékpárral történı közlekedés (fıként tavasztól ıszig) napjainkban egyre nagyobb teret kap ban közel 800 volt a megyeszékhelyen, másfélszer több mint pár évvel korábban. Ezt az arányú növekedést folyamatosan tapasztalhatjuk. A megye, illetve a megyeszékhely vonzáskörzetének aprófalvas településszerkezete következtében 10 ezren jártak munkába a zalai megyeszékhelyre. A tömegközlekedést igénybe vevı ingázók száma az utóbbi években valamelyest apadt, melynek legfıbb oka néhány nagyobb gazdasági szervezet (pl. Zalahús, Ruhagyár) megszőnése, illetve az, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztató cégek saját (bérelt) munkásjáratokkal oldják meg a munkaerı szállítását. Összességében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. forgalomszámlálási pontjairól (1.18.ábra) származó forgalomszámlálási adatok (1.17. táblázat) azt tükrözik, hogy a közlekedés emelkedı tendenciát mutat, a közlekedési eredető levegıterhelés kapcsán megállapíthatjuk, hogy a forgalomban résztvevı jármővek száma nıtt az elmúlt idıszakban, ami logikusan arra enged 15

18 következtetni, hogy a környezetkárosítás fokozódott. Azonban számos forgalomtehermentesítı és elkerülı utat létesítettek Zalaegerszegen, ami az anyagkoncentráción nem változtat ugyan, de az egy helyen légtérbe jutó káros anyag mennyisége lényegesen kevesebb lett. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a jármőveknél használt üzemanyag összetétele is jelentısen megváltozott vagy kicserélıdött vagy teljesen megváltozott a felhasznált energia az utóbbi évtizedekben.(lsd.: bioetanollal, napenergiával, elektromos úton mőködı közlekedési eszközök) Továbbá azok gépjármővek, amelyek az ún. Keleti-blokkból származnak, ha darabszámra nem is, de futott km-ek alapján mérve már kikoptak a forgalomból, ezzel is csökkentve a város szennyezettségét. A közlekedési eredető káros anyag kibocsátás tehát egy erıs, egyelıre pozitívnak tőnı változáson megy keresztül, ezek a változást elıidézı eszközök azonban számos ember számára még csak szők körben elérhetıek. Lakossági eredető levegıterhelés A társadalmi-gazdasági fejlıdés egyik meghatározó eleme a közmővel (villany, vezetékes ivóvíz, közcsatorna, vezetékes gáz) való ellátottság alakulása. Az elmúlt évtizedben felgyorsult fejlesztések nyomán dinamikusan fejlıdött a lakásállomány közmővekkel való ellátottsága. A vezetékes gázzal való ellátottság is dinamikusan fejlıdött. A vizsgált idıszak elsı felében a gázcsıhálózat hossza 7%-kal növekedett, emellett a felfutó lakásépítések nyomán mind többen kötöttek rá a hálózatra (2. táblázat) végén a zalai megyeszékhely háztartási gázfogyasztónak száma meghaladta a 24 ezret, s a fogyasztók 80%-a már nem csupán fızésre használta, hanem ezzel is főtött, mely arány a megyeszékhelyek átlagánál 11 százalékponttal magasabb. Megnevezés Zalaegerszeg Terület (km 2 ) Lakónépesség az év végén (fı) Lakásállomány az év végén ~ Házt. vez. gázfogyasztók : Ebbıl: főtési gázfogyasztók: Kommunális ellátás (vez. gázt fogyasztók a lakásáll. százalékában) Távfőtésbe bekapcsolt lakás - - Központi Statisztikai Hivatal 2. számú táblázat: Zalaegerszeg vezetékes gázfogyasztásának alakulása A lakossági eredető légszennyezéssel kapcsolatosan arra következtetünk, hogy a szilárd és folyékony tüzelıanyagok háttérbe szorulásával a lakossági tüzelésbıl származó légszennyezı anyag kibocsátás csökkenı tendenciát mutat. Zalaegerszeg lakásállományának gázellátottsága igen magas, mely jelentıs mértékben hozzájárult a korábban sok helyütt használt szén és tüzelıolaj kiszorításához, így az ezen energiahordozók felhasználásával történı lakossági tüzelés okozta légszennyezıanyag kibocsátás csökkentéséhez. A évek során a lakásépítések száma az utóbbi évek gazdasági változásai függvényében jelentıs növekedésen feltételezhetıen nem mentek keresztül. Ebbıl az eddiginél kisebb arányú, de hasonló tendencia folytatódására következtethetünk a jövıre nézve. 16

19 Családi házas beépítéső területeken azonban gazdasági megfontolásból nem egy hanem egyszerre többféle főtési módot is alkalmaznak egy épületen, lakáson belül, tehát továbbra is gyakran használt főtési megoldás, a gázfőtés mellett a kályha és a kandalló, amelyet szinte kizárólag fával főtenek. A fa égetésekor megjelenik a szénmonoxid, elégetlen szénhidrogének és a szállópor is. PM10 szennyezıanyagra vonatkozó vizsgálatok esetén megállapítható, hogy a PM10 el kapcsolatos levegıterhelés egy részét a lakossági, fatüzeléssel történı főtés, továbbá az ıszi és tavaszi idıszakban történı kerti égetések teszik ki. 6. A helyzet elemzése Az elızı pontokban rögzítettek alapján a következık állapíthatók meg a város levegıterheltségi állapotáról. Zalaegerszeg nitrogén-dioxid terheltsége a vizsgált kilenc év során a évet kivéve minden esetben határérték feletti volt. A mért értékek 41,3 és 53,8 µg/m 3 közötti értékek között változtak a 40 µg/m 3 -es határértékhez képest. A kiugró értéket mutató 2010-es év kivételével a város nitrogén-dioxid terheltsége a vizsgált idıszakban csökken. Az 50%-os tőréshatár, valamint a folyamatos túllépés figyelembe vételével a város C zónába sorolása indokolt. Szálló por méréseket jelenleg két RIV mérıponton végeznek a városban. Minimális, nagyjából 5%-os határérték túllépést (42,1 µg/m 3 ) csak a évben regisztráltunk egy korábbi mérıponton év óta az eredmények a határértéken belül vannak, jellemzıen 24,7 és 26,7 µg/m 3 között. Ennél nagyobb értéket csak évben regisztráltunk (37,3 µg/m 3 ). Figyelembe kell vennünk, a mérési eredmények mindösszesen két mérıpont adatait tükrözik (egy pont sőrő, városias beépítéső, egy családi házas övezet), amelyek alapján a város egészének terheltségét nehéz megítélni. Tekintettel arra, hogy óta nemcsak a városra vonatkoztatott átlagérték, hanem a két mérıpont eredményei sem érik el a határértéket egyik alkalommal sem, Zalaegerszeg szálló por terheltségi szintjére vonatkozóan a D osztályba sorolást megfelelınek tartjuk. 7. A javításra irányuló azon intézkedések és programok bemutatása, amelyeket a levegıminıségi terv készítése elıtt végrehajtottak Az 1990-es évek vége felé megkezdıdött a városi elkerülı útrendszer építése. Ennek keretében elsıként a szükséges csomópontok, ill. városi bevezetı szakaszok, majd az ÉK-i megkerülı út valósult meg, biztosítva így a 74-es számú fıút forgalmának városon kívüli átvezetését. A 76. számú fıút Zalaegerszeget északról elkerülı szakaszának (É-i elkerülı út) építése és forgalomba helyezése is megtörtént. Az városon belüli forgalom átterelése érdekében elkészült az északi tehermentesítı út I. üteme. Ennek megfelelıen a Kosztolányi tér, Rákóczi F. út és az Ola út forgalma, ezzel együtt az utak mentén a sőrőn lakott lakóövezetben a légszennyezıanyag kibocsátás is csökkent. Az elkerülı út lakóterületeket nem érint. Az északi tehermentesítı út II. üteme építése és forgalomba helyezésével az Ola út nyugati részének és a Hock J. út keleti szakaszának forgalma átterelıdik a tehermentesítı útra, így az említett utak sőrőn lakott részei mellett a légszennyezıanyag kibocsátás és terhelés is csökken. 17

20 Zalaegerszeg északi tehermentesítı út II. ütem, mely az I. ütem folytatása nyugati irányban, módosított terve építési engedéllyel rendelkezik. Jelenleg az építési engedély érvényességi idejének meghosszabbítása eljárás folyamatban van. A tehermentesítı út II. ütemének megvalósításával a városon belüli kelet-nyugat irányú forgalom egy része áttevıdik az új szakaszra. Ezzel lehetıvé válik, hogy Zalaegerszeg városa jelentıs, elsısorban teherszállításból fakadó légszennyezéstıl (és ezzel együtt zajterheléstıl) mentesüljön. 8. A légszennyezettség csökkentése érdekében szükséges azon intézkedések és programok részletei, amelyeket a 306/2010 Korm. rendelet hatályba lépését követıen fogadtak el A Korm. rend. hatályba lépésekor külön intézkedések elfogadására nem került sor. 9. A jelenlegi állapot megırzését, illetve a levegıszennyezés csökkentését célzó, továbbá a hosszú távon tervezett intézkedések és programok részletei A légszennyezés csökkentése, a jelenlegi kedvezı levegıminıségi állapot megırzéséhez szükséges intézkedéseket a 3. pontban megadott felelıs szervezetek szerint, az érintett szervezetekkel folytatott egyeztetések alapján közöljük az alábbiakban. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, Szombathely (NYUDU-KTVF): 1. Az éves légszennyezés mértéke bevallások, valamint az üzemeltetık által végeztetett kibocsátásokat ellenırzı mérések alapján folyamatosan nyomon követi az ipari kibocsátók emisszióit, különösen a jelentısebb kibocsátókat. 2. Jogszabály szerinti gyakorisággal a helyszínen ellenırzi az egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezı üzemek légszennyezıanyag kibocsátását okozó berendezéseket, a kibocsátás mértékét meghatározó mérési jegyzıkönyveket, számításon alapuló szakvéleményeket. 3. Éves ellenırzési terv alapján, valamint eseti helyszíni ellenırzések során ellenırzi az illetékességi területén elhelyezkedı, helyhez kötött légszennyezı pontforrásokat üzemeltetı telephelyeket, vizsgálja az üzemeltetık részére kiadott engedélyekben foglaltak betartását. 4. Új beruházások, létesítmények engedélyezése során az elérhetı legjobb technika figyelembe vételével, a lehetı legkisebb légszennyezı anyag kibocsátással járó technológiát követeli meg. 5. Éves mintavételi terve szerint elvégzi az immissziós mintavételezéseket, a mintákat az ÉDU-KTVF laboratóriumába szállítja az analitika elvégzése céljából. 6. Az immissziós minták analitikai vizsgálatának eredményeit folyamatosan rögzíti, és elkészíti az adatok elemzését, mellyel folyamatosan nyomon követi a város levegıterheltségi állapotát. Határidı: folyamatos. 18

21 Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, Gyır (ÉDU-KTVF) Elvégzi, a NYUDU-KTVF által, a RIV hálózat mérıpontjain vett immissziós minták analitikai elemzését, a mérési eredményeket a mintaátadástól számított 15 munkanapon belül átadják. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Zalaegerszeg A levegıminıségi tervhez megadott /2013. számú tájékoztatása alapján: Vállalt intézkedés Utak pormenetesítése Allergén gyomnövények gyérítése Belsı úthálózat fejlesztése megvalósulás idıpontja folyamatos folyamatos folyamatos leírás Folytatjuk az utak pormentesítési programját az átmenı forgalom által jelentısebben igénybevett útszakaszokon (Kosztolányi Dezsı út, Balatoni-Rákóczi-Ola- Hoch János utcák, Göcsej út) az útpálya felsöprésével, illetve locsolásával. Az összeállított parlagfő térkép figyelembe vételével végezzük a parlagfő elleni védekezést. A védekezés lépései: Önkormányzati belterületi és külterületi ingatlanok, árkok, útszegélyek kaszálása, vegyszeres gyomirtása, Magántulajdonú ingatlanok esetében parlagfő mentesítés elmaradása miatt felszólítás kiküldése, bírság kiszabása. A kaszáltatásokon és a vegyszeres gyomirtáson kívül az Önkormányzat a évben aktualizáltatta a város parlagfő térképét, amelynek keretében a felkért gyomspecialista GPS-szel történı AMBEL fertızöttségi felmérést készített, és az adatokat digitális formátumban rögzítette. Összhangban a város fejlesztési terveivel (Deák Ferenc program infrastrukturális fejlesztések) a belsı úthálózat burkolatának felújítása, útkorszerősítés végrehajtása. Az útfejlesztési tervek magukban foglalják az adott útszakaszok burkolatának felújítását, aminek eredményeképpen az adott útszakaszon fellépı zajhatás várhatóan csökken. Az útfejlesztési tervek elsısorban az olyan forgalom átszervezésre irányulnak, melynek során egyrészt a gépjármővek áthaladása folyamatossá felelıs városüzemeltetési osztályvezetı városüzemeltetési osztályvezetı városüzemeltetési osztályvezetı, városfejlesztési és tervezési osztályvezetı 19

22 Vállalt intézkedés Diffúz légszenynyezés csökkentése Kerékpárutak építése, fejlesztése megvalósulás idıpontja folyamatos folyamatos leírás tehetı, másrészt lehetıvé válik a környezetkímélı kerékpáros közlekedés megkönnyítése. A "Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetés projekt" keretében az elmúlt 3-4 évben több 10 km - projekttel érintett - bel és külterületi út burkolat helyreállítása/felújítása zajlott évi projektek: Mezıgazdasági utak felújítása (MVH-s támogatás igénybevételével) Köztársaság u. felújítása Botfy utca felújítása Gárdonyi u. II. ütem Aranyesı u. Virágzómezı u. csomópont Stadion utca Kölcsey u. A diffúz légszennyezés csökkentésére az alábbi intézkedéseket végezzük: Az építési-bontási munkák, az építési telephelyek porszennyezését csökkenteni kell rendszeres takarítással, fedéssel (takarással) és szükség szerint locsolással. Különösen a belváros területén kell ezen a tevékenységek ellenırzésére figyelmet fordítani. Intézkedni kell arra vonatkozóan, hogy az avar és kerti hulladékok égetésének tilalmát fenntartsák a város területén belül. A szabálytalan égetéseket ellenırizni és szankcionálni kell. A porszennyezés elkerülése, csökkentése érdekében a szállító jármőveket folyamatosan le kell takarni (ponyvázás), az ellenırzéshez a rendırség és a közlekedési felügyelet segítségét kell kérni. Az ipari és kereskedelmi létesítmények porszennyezését a telekhatárra telepített zöldnövényzettel kell mérsékelni. A Hiányzó kerékpárút-kapcsolati elemek létrehozása Zalaegerszegen címő, NYDOP-4.3.1/B azonosító számú projekt 3 kerékpárút szakasz építését és 1 útszakasz forgalomtechnikai jelzések elhelyezését tartalmazza. A Kisfaludy úti kerékpárutak építési munkái 2012-ben, a Köztársaság útja 2013-ban felelıs városüzemeltetési osztályvezetı városfejlesztési és tervezési osztályvezetı 20

23 Vállalt intézkedés megvalósulás idıpontja leírás befejezıdtek. A Göcseji úti kerékpárút építés illetve a Déryné és Landorhegyi utakon elhelyezendı forgalomtechnikai jelzések megvalósultak. Fentieken kívül kerékpárutak esetében a Zrínyi út tekintetében a Vasútállomás és MOL benzinkút közötti szakaszának felújítása, valamint a Mol kúttól a Flextronics "A" épületegyüttes elıtt, a már megépült szakaszig építés tervezett, csakúgy, mint a Gébárti úton a Malom utca és a Kézmőves Ház feljárója közötti építési szakaszon. felelıs Városon belüli forgalomirányítási szervezési intézkedések folyamatban Városi helyi járatú közlekedés Zala Volán autóbuszainak üzemfolyamatban Tehermentesítı út megvalósítása A tehermentesítı út I. üteme, az Október 6. tértıl a Budai nagy Antal utcán keresztül a Vágóhíd utcáig tartó szakaszon, év nyarán elkészült. II Belvárosi rehabilitáció (NYDOP-3.1.1/B1-13) Az Integrált Városfejlesztési Stratégián alapuló belváros-rehabilitációs programunk fı gondolata a történelmi városmag mesterséges kettéosztottságának az enyhítése, vagyis a Kazinczy tér egykori gazdag közösségi és gazdasági funkcióinak visszaadása a tér közlekedési folyosó jellegének visszaszorításával. Ennek érdekében épült meg a tehermentesítı út I. üteme a Vágóhíd utcáig és tervezzük a mostani pályázat segítségével végig vinni azt a Kiskondás Vendéglıig. A belváros forgalomcsillapításához elengedhetetlen a tehermentesítı út végig vitele. A program egyik nagyobb szabású eleme a Dísz tér felújítása lesz. A tér felszín teljesen új ruhát kap, és a déli oldalon illetve a Tudomány és Technika Háza elıtt megszőnik a közlekedés. Kapcsolódó elemként megépül a hivatal elıtti tér is, egységes arculatot kap a városközpont. A konzorciumi szerzıdés (ZMJV Önkormányzata, Zalavíz Zrt, Zala Volán Zrt) szerint a fejlesztés elsı üteme megvalósult június 27-én hivatalosan is városfejlesztési és tervezési osztályvezetı mőszaki alpolgármester, ökováros projektfelelıs 21

24 Vállalt intézkedés anyag átállítása metán gázra Környezetvédelmi Program Zöldfelületek állapota Ökováros koncepció megvalósulás idıpontja folyamatos folyamatos folyamatos leírás felelıs önkormányzat vezetıi, városüzemeltetési osztályvezetı, városfejlesztési és tervezési osztályvezetı városüzemeltetési osztályvezetı, átadásra és forgalomba állításra került egy biometánnal üzemelı helyi járatú csuklós autóbusza, amely folyamatosan részt vesz a személyszállításban. Átlag havi üzemórát teljesít. Várhatóan 2013 decemberében 3 db szóló CNG üzemő busz kerül a városi forgalomba. A csuklós jármő biztonságos üzemanyag töltése a a ZALAVÍZ Zrt szennyvíztelepen történik. A ZALAVÍZ Zrt a töltési kapacitását megháromszorozta az által, hogy a tárolókat bıvítette. A CNG töltıt összekapcsolta a földgáz hálózattal, ezáltal az üzembiztonságot tökéletesítette. Jármőpark bıvítését is képes kiszolgálni üzemanyaggal. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyőlése 139/2011. (VI.23.) sz. határozatával június 23-i ülésén elfogadta a Progressio Mérnöki Iroda Kft közti, 6 éves idıtartamra, - elkészített Települési Környezetvédelmi Programot, amelynek elemei között szerepelnek a levegıvédelmi célok, intézkedések. A város egyik legfontosabb környezetvédelmi jellegzetessége a belterületi parkok, zöldfelületek nagysága, illetve kapcsolatuk a városközponttal. A nagy zöldfelületi arány lehetıséget kínál a város otthonossá, természet közelivé tételéhez. A parkok folyamatos fenntartása, felújítása az elöregedett fák cseréjét, a pázsitok újratelepítését, rendszeres locsolását és nyírását, továbbá a nagyobb virágfelületek kialakítását jelenti. A fentiek érdekében Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyőlése ZMJVK 108/2010. sz. határozatával elfogadta Zalaegerszeg Zöldfelületi Stratégiáját és annak évekre vonatkozó Cselekvési Tervét. E program keretében jelentıs fasor rekonstrukciók és park megújítások valósultak meg. Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások hasznosítása Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyőlése május 12-i ülésére összeálmőszaki alpolgármester, ökováros projektfelelıs 22

25 Vállalt intézkedés Tudatformálás megvalósulás idıpontja folyamatos leírás lította az ÖKOVÁROS koncepciót. A tervezett projektek az ország, a város teherbíró képességét figyelembe véve a közeljövıben megvalósíthatók, illetve elkezdhetık. A projektek többnyire egymásra épülnek, és - az anyagi források rendelkezésre állásának függvényében - fejleszthetık, bıvíthetık. A program a megújuló energiák széles skáláját öleli fel, messzemenıen törekedve a saját erıforrások teljes kapacitásának a kihasználására. Az ÖKOVÁROS projektjeink teljes mértékben illeszkednek a Nyugatdunántúli régiós Megújuló energiaforrásokra épülı helyi program célkitőzéseihez. A helyi társadalom szintjén az önkormányzatoknak kell elsısorban felelısséget vállalni a környezetvédelmi feladatokért, különösen a megelızés, a hatósági intézkedések, a nevelés, oktatás területén. Ennek érdekében a levegıminıség megırzését, javítását támogató célok elérése érdekében folyamatos intézkedéseket teszünk, amelyrıl a lakosságot is tájékoztatjuk. felelıs városüzemeltetési osztályvezetı, Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Zalaegerszeg A levegıminıségi tervhez megadott ZAR/097/ /2013. számú tájékoztatása alapján. Folyamatosan figyelemmel kísértük és értékeltük a légszennyezettség Zalaegerszeg lakosságának egészségügyi állapotára gyakorolt hatását a vonatkozó jogszabályokban rögzítetteknek megfelelıen. A Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszeg Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetével konzultálva, rendkívüli légszennyezés, azzal járó tevékenység nem jutott tudomásunkra. A jövıben is folytatjuk a fenti tevékenységünket Zalaegerszeg lakosságának egészségügyi állapotának megırzése érdekében. Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelısége, Zalaegerszeg A levegıminıségi tervhez megadott ZA/UO/NS/A/803/1/2013. számú tájékoztatása alapján: 1. a 76.sz. fıút Zalaegerszeg É-i elkerülı szakasza már 2004 évben megépítésre került és a forgalomba helyezése is megtörtént. 23

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám : 46.846-2/2013.X. Ügyintéző

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról A környezet védelmének

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi és Fenntarthatósági Terv Készítette: Educatio Bene Kft. 21. március 11. I. BEVEZETŐ...4 II. III. 1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG...4 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS...4

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL (a Pénzügyminisztérium átadás-átvételi dokumentumának melléklete) 2010. május Tartalomjegyzék Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal átadás-átvételi

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-2031/2014.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-2031/2014. Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-2031/2014. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása Az alapvető jogok

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.december 2008 októberében immár huszonkettedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyandó munkarész ELFOGADVA: 2011. FEBRUÁR 23. 1 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E- /2013. Tárgy:

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

Város Polgármestere. ELŐTERJESZTÉS A Biatorbágy, 087/14 hrsz-ú ingatlan megvásárlására vonatkozó kérelemről

Város Polgármestere. ELŐTERJESZTÉS A Biatorbágy, 087/14 hrsz-ú ingatlan megvásárlására vonatkozó kérelemről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/230, 229, 295 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: epitesipont@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu : ELŐTERJESZTÉS A Biatorbágy,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv

Részletesebben

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013)

Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008 2013) 1 Gödöllő Város Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008-2013) A dokumentumot Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készítették: Értéktérkép

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt. II.KÖRNYEZETVÉDELEM, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. Előzmények Söréd Község Önkormányzata módosítani kívánja a település hatályos településrendezési eszközeit.

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA Készítette: EURO-NOVEX Kft. Nagypál László okl. környezetmérnök 2008. október TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 2 1.1.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Nemeskér csatlakozása a Lövő központú szennyvízelvezetési agglomerációhoz

Nemeskér csatlakozása a Lövő központú szennyvízelvezetési agglomerációhoz Nemeskér csatlakozása a Lövő központú szennyvízelvezetési agglomerációhoz AGGLOMERÁCIÓS VIZSGÁLAT Budapest 2015. december Készítette: VTK Innosystem Kft. Nemeskér település csatlakozása a Lövői szennyvízelvezetési

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 11956-13/2015. Hiv. szám: Tárgy: Ügyintéző: dr. Tatár Beatrix Margit Tarjányi István Kelemenné Szalóky Tímea Bedők László Juhász Judit Pandúr László

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében

Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében 57 Kistérségi szélsőségek Komárom-Esztergom megyében Vajay Zsuzsanna 4 Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron ABSZTRAKT A közép-dunántúli

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. I. engedélyezi

H A T Á R O Z A T. I. engedélyezi Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Iktatószám: 81083-1-4/2011. Tárgy: Hulladékkezelési engedély nem veszélyes hulladékok Magyar Köztársaság területén történ szállítására.

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2015. április 15. napjára (szerda) 10.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2015. április 15. napjára (szerda) 10.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA ESETTANULMÁNY/HEFOP-2004-4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA HEFOP-2004-4.2. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. október 29.

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

az új uniós vezetési- és pihenőidő szabályozás (561/2006/EK rendelet) és a vonatkozó ellenőrzési előírások kapcsán

az új uniós vezetési- és pihenőidő szabályozás (561/2006/EK rendelet) és a vonatkozó ellenőrzési előírások kapcsán az új uniós vezetési- és pihenőidő szabályozás (561/2006/EK rendelet) és a vonatkozó ellenőrzési előírások kapcsán 2007. április hó 11. napjától történő hatályba lépéssel az alábbi jelentős módosulásokra

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól

5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól A közúti közlekedésr l szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub véleménye a Bátonyterenyét átszelő 21. számú főút négysávossá szélesítéséről,

A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub véleménye a Bátonyterenyét átszelő 21. számú főút négysávossá szélesítéséről, A Levegő Munkacsoport és a Magyar Közlekedési Klub véleménye a Bátonyterenyét átszelő 21. számú főút négysávossá szélesítéséről, valamint a Bátonyterenyei Önkormányzat vonatkozó előterjesztése 1 Vélemény

Részletesebben

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Kecskemét intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési

Részletesebben

Térségi és települési vizsgálatok

Térségi és települési vizsgálatok BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, TÁJÉPÍTÉSZETI KAR, TELEPÜLÉSÉPÍTÉSZETI TANSZÉK Térségi és települési vizsgálatok Keszthely és térsége vizsgálata Takács Anna J6AP3G 2013. őszi félév Bevezető A Keszthelyi kistérség

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben