Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna"

Átírás

1 Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató

2 Tartalomjegyzék Összefoglalás A Lónyay-főcsatorna története, vízgyűjtőjének domborzati, éghajlati viszonyai A főcsatorna története A Lónyay-főcsatorna mellékvízfolyásai A vízgyűjtő domborzati viszonyai Éghajlat Terület hasznosítás Települési viszonyok Ipar, mezőgazdaság Természeti értékek A lefolyási viszonyokat jelentősen befolyásoló emberi beavatkozások Állóvizek Felszín alatti vizek Felszíni lefolyás A medret és az árteret érintő, főként árvízvédelmi célú beavatkozások A vizek tározása és duzzasztása miatt a felszín alatti vizek állapotában és a vízminőségben okozott változások Jelentős vízgazdálkodási kérdések Belvízvédelmi tevékenység hatása Szerves anyagok és tápanyagok által okozott szennyezések Diffúz terhelések hatása a mezőgazdaságból és a települések területéről, eutrofizáció Szerves anyag és tápanyag szennyezés települési szennyvíz bevezetésekből Irodalomjegyzék Képek és táblázatok jegyzéke 13. Függelék 14. 1

3 Összefoglalás Az 19. század közepétől egyre nagyobb gondot okozott a nyírségi lefolyástalan területek művelése, hasznosítása. Tervbe vették egy Berkesztől Gávavencsellőig húzódó K-Ny-i irányú főcsatorna és a hozzá tartozó, majd 750 km hosszú főfolyások építését, amellyel levezethető a nyírivizek jelentős része. A mai Lónyay-főcsatorna 1882-ben készült el, majd 3 évre rá a főfolyások. A csatornarendszer teljes egészében 1939-ben készült el. A szabályozás eredményeképpen a Lónyay-főcsatornába délről hat nagyobb (III, IV, VI, VII, VIII, IX. sz. főfolyások) és több kisebb csatorna torkollik. A főcsatorna vízgyűjtője 2300 km 2 nagyságú. A vízgyűjtő É-i határa a csatorna menti töltés, D-i határa pedig a Nyírség buckasorai. A csatorna vízgyűjtőjén 57 település található, a főcsatorna menti településeken összesen mintegy ember él. A vízgyűjtő kb. 50%-án intenzív mezőgazdasági termelés folyik. A csatornahálózat egyes részein a fenékszint belemetsz a talajvízbe, következésképpen a térség talajvíz szintje erősen függ a csatornák vízszintjétől. A főcsatorna vízgyűjtőjén hét tározó épült meg, melyek elsődleges feladatukon, a belvízvisszatartáson kívül öntözővíz szolgáltatásra, haltenyésztésre, üdülőterületek kialakítására adnak lehetőséget. Belvíztározóként ebből mára csupán 6 db funkcionál. A főcsatorna menti településeket a tiszai árhullámok Lónyay-főcsatorna töltései közötti visszaduzzasztása, felterjedése veszélyezteti. Ennek érdekében épült meg Gávavencsellőnél egy torkolati árvízkapu, amely megakadályozza a Tisza visszaduzzasztását (1.kép és 6. kép; függelékben). 1. kép 2

4 1. A Lónyay-főcsatorna története, vízgyűjtőjének domborzati, éghajlati viszonyai: 1.1. A főcsatorna története A lecsapolások előtt, a múlt század közepéig a Nyírség nagyobb része lefolyástalan volt. A lefolyástalanságot a sajátos geológiai felépítés, a domborzati viszonyok és a viszonylag kevés csapadék együttesen idézték elő. Természetesen csak felszíni lefolyástalanságról volt szó. A felszínre hulló csapadék egy része ugyanis leszivárogva, mint áramló talajvíz elhagyta a Nyírséget. Csapadékosabb időben, a homokdombok közti mélyedésekben összegyűlt víz hasznavehetetlenné tette a művelt területek nagy részét. Azokat a területeket, melyeket a szabályozás előtt ártereknek hívtak, s amelyeket e szempontból a legveszélyesebbeknek tartottak, tartós szárazság esetén sem lehetett teljes mértékben használni, csapadékosabb időben pedig különösen nem. Ez a cseppet sem elhanyagolható tény vetette fel a gondolatot a terület birtokosainak körében, hogy a hasznavehetetlen területek víztől való mentesítése, nagymértékben fellendítené a mezőgazdaságot. Az első lépéseket Kállay Miklós, Szabolcs vármegye alispánja tette meg azzal, hogy 1806-ban és az azt követő években közerővel "vármegyei árkokat" készíttetett. A vármegyei árkok kis mélységűek voltak. Szerepük annyi volt, hogy a homokdombok közti különálló mélyedéseket összekötötte, s lehetővé tette, hogy azok vizei természetes esés folytán észak felé, (egy-egy nagyobb medencéig) folyjanak. Ennek, az lett a következménye, hogy a nagyobb medencék vízszintje magasabb lett, a környező talajvíz megemelkedett és sokkal nagyobb kiterjedésű terület vált vizenyőssé. A Nyírvíz Szabályozó Társulat megalakulása előtti összeíráson az ártérnek minősített terület hold volt (1 holdat 1200 négyszögöllel számolták). Természetesen minden birtokos féltette saját birtokát, így önerőből utat nyitottak a víznek alsóbb medencék felé. Ezáltal a nyíri vizek egyik medencéből a másikba folytak, majd rázúdultak a Rétközre. Az immár mesterséges beavatkozással lezúduló nyírvizek nagyon megkeserítették a rétközi gazdák életét. Unszolásukra, az 1846-ban megalakult Felső szabolcsi Ármentesítő Társulat, 1856-ban kezdeményezte az érdekeltek összehívását olyan célból, hogy a Nyírségből érkező vizek összegyűjtésére létesítsenek egy főcsatornát. Bár a nyírségi gazdák nem támogatták a főcsatorna létesítését, az 1860-as években a kormány is foglalkozott a kérdéssel. Megtervezték a Berkesztől, Gáváig húzódó medret és elkezdték a kivitelezést. Ezzel megindult a Nyírség mérnöki szabályozása. Az évi aszály idején a munka félbe maradt, de a 70-es évek csapadékossága továbbfolytatásra késztette az érdekelteket. 3

5 Ilyen előzmények után alakult meg március 12-én, a Nyírvíz Szabályozó Társulat, elkészült a Nyírség szabályozásának terve, melyet a Közlekedési Minisztérium felülvizsgált és jóváhagyott. A terv tartalmazza a völgyeken végighúzódó főfolyásokat, a mellékvölgyekből, öblökből, láposokból a főfolyásig vezető csatornákat és a főfolyások vizét, összegyűjtő főcsatornát, amely Berkesztől indul és Gávavencsellőnél torkollik a Tiszába. A Nyírvíz és a Felső szabolcsi társulatok által 1879 szeptemberében megkötött egyezség szerint a Nyírvíz teljes mértékben lemondott a tulajdonjogról. A mai Lónyay-főcsatorna 1882-ben készült el, majd 3 évre rá a főfolyások, melyek összesített hossza 750 km. A csatornák építése egészen 1939-ig tartott A Lónyay-főcsatorna mellékvízfolyásai A szabályozás eredményeképpen a Lónyay-főcsatornába délről hat nagyobb (III, IV, VI, VII, VIII, IX. sz. főfolyások) és több kisebb csatorna torkollik (1. ábra). 1. ábra A Lónyay-főcsatornának a legkeletibb eredési ága a Karász Gyulaházi-csatorna (KG), ami belefolyik a Kár- tavi-csatornába (Kt), ami a másik fő eredési ág. A Kár- tavicsatorna egyesül a Vajai-főfolyással (V), s lényegében itt kezdődik a Lónyay-főcsatorna (L). Ezután a lefolyás irányába haladva a Lónyay-főcsatornába csatlakozik rendre a Máriapócsi-főfolyás (M), a Cserés tói-csatorna, (C), Bogdányi-főfolyás (B), a Sényői-főfolyás (S), a Kállai-főfolyás (K) (4. és 5. kép; függelékben). Az Érpataki-főfolyás kezdete 4

6 több kisebb folyásból áll össze, aminek egyik fő eredési ága a Bökönyi-folyás (Bö). A Lónyay-főcsatornába betorkolló utolsó nagyobb vízfolyás a Simai-főfolyás (Si). A területen található legfontosabb vízfolyások hosszának és vízgyűjtő területének legfontosabb adatait az 1. táblázat tartalmazza. NÉV HOSSZ 1. táblázat A VÍZGYŰJTŐ NAGYSÁGA Lónyay-főcsatorna 91 km 1958 km 2 III. Vajai-ff. 47 km 310 km 2 IV. Máriapócsi-ff. 37 km 336 km 2 V.Bogdányi-ff. 5 km 9 km 2 VI. Sényői-ff. 18 km 65 km 2 VII.Kállai-ff. 55 km 426 km 2 VIII. Érpataki-ff. 46 km 352 km 2 IX. Simai-ff. 32 km 305 km A vízgyűjtő domborzati viszonyai A 2300 km 2 nagyságú vízgyűjtő K-i, D-i és Ny-i határai a természetes vízválasztók, a Nyírség dombvidékének hátságain és buckasorain haladnak. É-on a Lónyay-főcsatorna ásott mederben folyik, a szabályozás és vízrendezés során töltésekkel és zsilipekkel alakították ki a határt. Ny-i határa a tiszai betorkollástól Vencsellő-Nagycserkesz között közel É-D irányban halad, majd kissé keletebbre Kálmánházától Hajdúhadházig terjed. D- en a terület legmagasabb dombsorán húzódik Nyíradonyig, majd attól K-re karéjosan É- ÉK felé fordul, Nyírmadát és a Karász-Gyulaházi csatornát is bezárva csatlakozik az É-i, mesterséges határhoz, amely lényegében a főcsatorna vonalát kíséri, illetve annak jobb parti töltésén halad a torkolatig. A vízgyűjtő, homokbuckás felszíne környezetéhez, az Alföldhöz képest kiemelkedett és változatos felszínű. A terület K-i és D-i részét vastag futóhomok-takaró borítja. Itt van az egész Alföld legmagasabb kiemelkedése, a Hoportyó (183 m). Innen a terep fokozatosan észak felé lejt egészen a Lónyay-főcsatornáig, ahol m-es szintek dominálnak. A vízgyűjtő legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti különbség 90 m, a terepesésre a 0,2 % és 3,8 % közötti értékek a jellemzőek. 5

7 A talaj döntően homok, a vízfolyások mentén homokos vályog, esetenként vályog féleségű üledékeken alakultak ki. A vízfolyások mentén típusos réti talajok, az elzárt völgyekben foltszerűen lápos réti talajok képződtek, míg a magasabb térszíneken futóhomok, humuszos homok és barna erdőtalajokat találunk. A vízgyűjtő terület domborzatilag több kisebb földrajzi tájegységre (tájtípusra) osztható. A Nyírség, mint középtáj, a vízgyűjtő csaknem teljes területét lefedi, és több kistájra oszlik. Ezek: Nyugati vagy Löszös Nyírség Közép-Nyírség Északkelet-Nyírség Dél-Nyírség 1.4. Éghajlat Az évi napfénytartam összege Nyíregyházán ( közötti adatsor alapján) 1535 óra ( között) 2158 óra a napsütéses órák száma, sokévi átlagos érték: 1846 óra. A csapadék sokévi közepes éves összege a Nyírségben 569 mm, az évi maximum 871 mm, az évi minimum 351 mm. A területi különbségek nem jelentősek, de érzékelhetők (legnagyobb és legkisebb érték közötti különbség kb. 50 mm). A rendelkezésre álló közel 150 éves csapadék adatsor alapján megállapítható, hogy közötti időszak sokévi átlag csapadékai a legkisebb (469 mm, 18 %-kal marad el a sokévi átlagtól). 2. ábra 6

8 2. Területhasznosítás 2.1. Települési hálózat A területhez 57 település tartozik, ebből 10 város. A vízgyűjtőn található Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megyeszékhelye, melynek lakos száma fő Ipar, mezőgazdaság A terület túlnyomó részben a szántó művelési ágba tartozik, csak az erősen tagolt, szél által kialakított felszíneken találunk erdőket, illetve elsősorban a réti talajokon rét, legelő művelési ágú területeket, bár e talajokat is jórészt szántóként hasznosítják. A művelési ágak az alábbiak szerint alakulnak (a művelési ágak megoszlása belvíz öblözetenként eltérő): Művelési ág Eloszlás [%] Szántó 44,1-48,0 Gyümölcsös 2,9-6,2 Rét, legelő 6,3-9,8 Erdő 7,65-16,3 Belterület 6,0-8,7 Egyéb 14,9-38,8 2. táblázat 3. Természeti értékek A Nyírség egyes területei erősen átalakított gazdasági tájak közé sorolható. Természetes, természet közeli élőhelyek mozaikosan, elszórtan maradtak fenn, amely a régió természeti jellemzőiből is fakad. A közismert Kállósemjéni Mohos (8.kép; függelékben), Vajai-tó és a Nyárjas mellett számos kisebb-nagyobb vizes élőhely, láp, mocsár és szikes tó (2.kép) is jellemző. 2. kép 7

9 4. Lefolyási viszonyokat jelentősen befolyásoló emberi beavatkozások 4.1 Állóvizek A nagyarányú lecsapoló munkák eredményeképpen az állóvizekben gazdag Nyírség területén csak néhány viszonylagosan állandó jellegű tó maradt, azonban aszályosabb években ezek közül is többet a kiszáradás fenyeget. 4.2 Felszín alatti vizek A felszín alatti vizekről elsősorban azért kell említést tenni, mert a Nyírség döntő része beszivárgási terület, a felszínen végrehajtott beavatkozások kihatnak a felszín alatti vízháztartásra is. A talajvízjárást természetes és mesterséges hatások egyaránt befolyásolják. A Nyírségben a talajvíz szintje a homokdombok alatt 4-8 m-re, a homokdombok közötti mélyebb részeken 1-2 m-re van a felszíntől. A megfigyelési adatok egyértelműen jelzik, hogy míg a külterületeken az átlagos talajvízszint folyamatosan csökken, addig a csatornázatlan települések alatt emelkedik, vagy folyamatosan magas szinten van. 3. ábra A vízgyűjtőn összesen 1455 km mesterséges belvízelvezető csatorna található. A vízgyűjtő csatornáinak beágyazottsága rendkívül változó 0,5-10,0 m közötti, ami azt jelenti, hogy a nyírségi mesterséges vízfolyáshálózat a legtöbb helyen belemetsz a talajvíztükörbe, így az évek nagyobb részében megcsapolja azt. Voltak már olyan évek is, például az es évek első felében, amikor a talajvízszint a legtöbb helyen a csatornák fenékszintje alá csökkent, ilyenkor azok teljesen kiszáradtak. Igen fontos körülmény, hogy a belvízcsatornák mindenkori fenékszintje jelentősen befolyásolja a vízgyűjtő talajvízháztartását és a 8

10 főfolyások kisvízi vízhozamait. Ezeken a vízháztartási elemeken keresztül a csatornák beágyazottsága kihat a vízgyűjtő teljes felszíni és felszín alatti vízforgalmára. 4.3 Felszíni lefolyás A vízgyűjtő vízkészletét adó felszíni lefolyás a jelenlegi vízfolyás hálózat kialakulásával jött létre. A vízháztartási vizsgálatok szerint, a sokévi átlagban lehulló 587 mm csapadék 7 %-a, azaz 42 mm/év folyik le, szeszélyes területi és időbeni eloszlásban. A vízgyűjtő sokévi átlagos potenciális felszíni vízkészlete 87,7 millió m 3. Az 1990-es években tapasztalt aszályok miatt eddig nem észlelt lefolyási állapotok is kialakultak. Nevezetesen az eddig állandónak hitt vízfolyások esetenként hosszabb időre is kiszáradtak. Csapadékos, nagyvizes években a vízhozamok 2-2,5-szer nagyobbak, a kisvizes években pedig 3-7-szer lehetnek kisebbek a sokévi átlagnál. 5. A medret és az árteret érintő, főként árvízvédelmi célú beavatkozások A Lónyay-főcsatorna és a főfolyások torkolati szakaszai töltésezettek, a töltések közötti mélyártér belvízmentesítését - magas befogadói vízállás esetén - 6 szivattyútelep 4,45 m 3 /s összkapacitással biztosítja. A Lónyay-főcsatorna bal parti töltése, a Vencsellői körgát, valamint a nyíri főfolyások torkolati szakaszainak töltései 6 öblözetben összesen 17,06 km 2 területet védenek, benne Berkesz, Nyírbogdány, Kemecse, Kótaj, Ibrány-nagytanya, Gávavencsellő belterületeit. Ez a Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének 0,82 %-a. Gávavencsellő, vencsellői területét közvetlenül a tiszai árhullámok, míg a többi területet a tiszai árhullámok Lónyay-főcsatorna töltései közötti visszaduzzasztása, felterjedése veszélyezteti (9. kép; függelékben). A töltések jelenlegi magassága a főcsatorna alsó szakaszán 0-50 cm-el, a felső szakaszán cm-el, a főfolyások torkolati szakaszain cm-el alacsonyabbak az előírt szintnél. Emiatt ban megtervezték a Lónyay torkolatánál az árvízkaput. Ennek célja: a jelentősebb Tiszai árvizek kizárása a Lónyay főcsatornából. Az árvízkapu belépésével új üzemeltetési rendet fognak kidolgozni a Lónyay vízgyűjtőjére, amiben az eddigieknél nagyobb szerep jut a Tiszai árhullámokkal együtt előforduló belvizek visszatartásának. 9

11 3. kép 6. A vizek tározása és duzzasztása miatt a felszín alatti vizek állapotában és a vízminőségben okozott változások. Az közötti időszakban, összesen 7 tározó (Vajai, Rohodi, Leveleki, Székelyi, Harangodi (3. kép), Oláhréti és Nagyréti tározók) épült meg, melyek elsődleges feladatukon, a belvízvisszatartáson kívül öntözővíz szolgáltatásra, haltenyésztésre, üdülőterületek kialakítására adnak lehetőséget. Belvíztározóként ebből mára csupán 6 db funkcionál (a Székelyi tározó magántulajdonú horgásztó lett elvesztve belvíztározó funkcióját). A jelenlegi tározók üzemvízszintre való feltöltődés esetén 9,78 millió m 3 víz betározására képesek. Az üzemvízszint felett, további 2,78 millió m 3 a belvizek átmeneti tározását biztosíthatják. A vizek tározásával és duzzasztásával a vízminőségben okozott változások a tározók leürítésekor okoznak problémákat az érintett vízfolyás tározó alatti szakaszán. A vízminőségben okozott problémák a tározók vizének magas tápanyagtartalmára vezethető vissza. A magas tápanyagtartalom elsősorban a tározókba vezetett belvizek magas tápanyagtartalmával, valamint néhány tározó esetében a halászati hasznosítással magyarázható. A Lónyay rendszer üzemrendjében a Tiszalöki duzzasztómű (7. kép; függelékben) megépítésével jelentős változások mentek végbe. A duzzasztás visszahatása a Tiszán Dombrád térségéig tapasztalható, a Lónyay főcsatorna torkolati szakaszán ez által az úgynevezett természetes befolyási küszöb megemelkedett, minek hatásaként a főfolyásból 10

12 érkező vizek magasabb szinten kisebb felszíni esés, kisebb sebességgel tudnak csak gravitációsan a Tiszába befolyni. Az esésváltozás miatt a főcsatorna mozgási energiája lecsökkent, minek hatásaként felgyorsult az iszaplerakódás, ami átterjedt a főfolyások torkolati szakaszára is. 7. Jelentős vízgazdálkodási kérdések 7.1 Belvízvédelmi tevékenység hatása: A belvizek által okozott gazdasági károk jelentős vízgazdálkodási problémának tekintendők, a károk megelőzése és csökkentése fontos feladat. A szükséges intézkedéseket azonban nem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell megtervezni. Ugyanakkor a belvízrendszereket és a működtetésüket úgy kell átalakítani, hogy a vizes élőhely-láncok a síkvidéki területeken rehabilitálhatók legyenek. 7.2 Szerves anyagok és tápanyagok által okozott szennyezések: Diffúz terhelések hatása a mezőgazdaságból és a települések területéről, eutrofizáció: Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége, melynek okai: szántóföldek túl nagy aránya, a vizek védelme szempontjából nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat, (pl.: a művelt terület és a vízpart közelsége miatt), intenzív mezőgazdasági művelés, állattartó telepek, kommunális hulladéklerakók és a belterületekről lefolyó vizek Szerves anyag és tápanyag szennyezés települési szennyvíz bevezetésekből: Felszíni vizek terhelése települési tisztított szennyvíz bevezetések miatt. A gondok elsősorban akkor jelentkeznek, ha a közvetlen befogadó kis vízhozamú (pangó vizű vagy időszakos) vízfolyás illetve állóvíz. További probléma, hogy a már meglévő telepek jelentős hányada elavult technológiával működik, túlterhelt, vagy az iszapkezelés megoldatlansága miatt rendszeresen szennyezi a felszíni befogadókat. 11

13 8. Irodalomjegyzék: Bodnár Gáspár: JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK: Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység február Illés Lajos - Juhászné Virág Margit - Konecsny Károly: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása. - Vízügyi közlemények Árvízkapu a Lónyay-főcsatornán. Agroinform 6_ny_vizrajza.htm (Dr. Konecsny Károly: Nyíregyháza vízrajza és vízgazdálkodása) 9. Képek, ábrák és táblázatok jegyzéke: 1. kép: A gávavencsellői árvízkapu (http://www.hidrologia.hu) 2. kép: Tiszavasvári Fehér Szik (http://orszagcsavargo.hu) 3. kép: Nagykállói- Harangodi víztározó (forrás: Szabó Sándor fényképe) 4. kép: VII. számú főfolyás, Nagykállónál 5. kép: VII. számú főfolyás, Nagykállónál 6. kép: Gávavencsellői árvízkapu műtárgy látványterve (http://www.hidrologia.hu) 7. kép: Tiszalöki vízlépcső (http://www.panoramio.com) 8. kép: Kállósemjéni Mohos-tó (Természetvédelmi Terület) 9. kép: A Tisza, Gávavencsellőnél (forrás: Szabó Sándor fényképe) 1. ábra: A Kárpát-medence vízrajzi térképe, melyből kinagyítva látható a Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területe a vizsgált vízfolyásokkal 2. ábra: Éves csapadékidősor főbb jellemzői (Nyíregyháza) (Forrás: Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi Adatbázisa) 3. ábra: A talajvízjárás menete néhány talajvízkút esetében (Forrás: Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi Adatbázisa) 1. táblázat: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjén található legfontosabb vízfolyások 2. táblázat: A vízgyűjtőn folytatott művelési ágak százalékos eloszlása 12

14 Függelék 4. kép 5. kép 6. kép 13

15 7. kép 8. kép 9. kép 14

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!

Segítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére! Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu

Részletesebben

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE

A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működése során bekövetkezett változások áttekintése Kajcsa Zsuzsa A Közép-Duna-völgy belvízrendszerei a XX. század elején megkezdett,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN Bezdán Mária * 1. Bevezetı A szabályozást követıen 1876. után a Tisza vize új mederben folytatta mederalakító munkáját. Mivel a Tisza medre mélyen beágyazott

Részletesebben

Budaörsi víziközmű rendszer leírása

Budaörsi víziközmű rendszer leírása Budaörsi víziközmű rendszer leírása A víziközmű rendszer megnevezése Budaörsi szennyvízrendszer Jele: TV-SZV Azonosító kód: 21-23278-1-001-00-06 Működési engedély kiadásának dátuma: 2015. július 28. Határozat

Részletesebben

A termőföld mint erőforrás

A termőföld mint erőforrás A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó,

Részletesebben

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai 8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010.

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. 1 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. T á j é k o z t a t ó Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajza Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű

Részletesebben

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 2008. JANUÁR TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

teljes költségvetése A megvalósítás ideje 2011. január 1 2011. december 31.

teljes költségvetése A megvalósítás ideje 2011. január 1 2011. december 31. Homokháti Kistérség Többcélú Társulása, és Pécska Város Polgármesteri Hivatala pályázatot nyújtott be a Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 program keretei között Környezetvédelmi

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045

T P. Győrzámoly. Előzetes tájékoztatás. Településfejlesztési koncepció 3045/K. Munkaszám: 13045 T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Diósjen község Rendezési terv

Diósjen község Rendezési terv Diósjen község Rendezési terv 2008. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Diósjen község Képvisel testülete a NÓGRÁDTERV Kft. által megbízása alapján elkészített Diósjen község településrendezési tervét elfogadja.

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.

Részletesebben

Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése

Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről. A rendelet hatálya

Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről. A rendelet hatálya Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről Mikebuda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Tűzvédelmi előírások

Tűzvédelmi előírások Címzett: MAROZSI ANDRÁS TÜ. ALEZREDES ÚR RÉSZÉRE BÁCS-KISKUN MEGYEI KATASZTRÓFA VÉDELMI IGAZGATÓSÁG KECSKEMÉTI KATASZTRÓFA VÉDELMI KIRENDELTSÉG 6000 KECSKEMÉT DEÁK FERENC TÉR 3. Tárgy: BEJELENTÉS TŐSERDŐÉRT

Részletesebben

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december

MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.06. MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM (Víg zsilip - Duna torkolat) EGYEZTETÉSI TERV 2014. december FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÁKK 2014

Részletesebben

Seregélyes Nagyközség Környezetvédelmi Programja

Seregélyes Nagyközség Környezetvédelmi Programja Seregélyes Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2016. A Környezetvédelmi Programot Seregélyes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete számú 31/2016.(IV.4.) határozatával hagyta jóvá. Horváth Károly

Részletesebben

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 211. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását nagy csapadék hiány, az átlagot jóval meghaladó hőmérséklet,

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről

A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Szám: 70762-3-10/2014. Tárgy: NA-TURFA Kft. Sükösd IV. homok bányatelek El adó: Dr. Séra Judit el zetes vizsgálati eljárás Kissné Nagy

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 46/2012. (V. 8.) VM rendelete a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2012/54.) projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás

Részletesebben

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december

MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. MOSONI-DUNA 17,76; RÁBA 12,20; MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM EGYEZTETÉSI TERV 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. (EGYEZTETÉSI TERV) FELTERJESZTŐ

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 15. évfolyam 2. szám 2008.június VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1028-6/2011. Tárgy: Balatonmária, Fizetıs strand+zagytér fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 1 db HATÁROZAT

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései

Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései A tározó általános ismertetése A Magyar Állam tulajdonában, a FETIVIZIG kezelésében van a Nyírség legfiatalabb tározója, a Harangodi víztározó, mely

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA

A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA 634.0.116.7 A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA Papp Ferenc Az Erdő 1971. évi, Erdők a közjóért", külön számban. Botos Géza erdőmérnök Debrecen és a Nagyerdő" című cikkének sarkalatos mondanivalója,

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum:

b.) Kialakult utcasor esetén az épület homlokfala a kialakult beépítési vonalhoz igazodjon, és minimum: Vállus község Önkormányzata Képvisel -testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2009.(XII.31.) számú r e n d e l e t e Vállus Község Önkormányzata Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám : 46.846-2/2013.X. Ügyintéző

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum

Jegyzőkönyv. A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum Jegyzőkönyv A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum - a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a Vízgyűjtő gazdálkodási Terv felülvizsgálata című KEOP 7.9.0/12 2013 0007 projekt keretében szervezi

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300

Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300 Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300 Ikt.sz.:08-15398 /2007. Témafelelős: Korom Pál Tárgy: Szentes város bel- és csapadékvíz elvezetési helyzete, a fejlesztés lehetőségei

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó a Polgármesteri Hivatal 2010. évi munkájáról

B E S Z Á M O L Ó a Polgármesteri Hivatal 2010. évi munkájáról B E S Z Á M O L Ó a i Hivatal 2010. évi munkájáról Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. február 8-i ülésére Elıterjesztı: Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet címzetes fıjegyzı

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK A Káloz-kút száraz gödre a peremartoni erdőben, az északi szélesség 47 fok 07' és a keleti hosszúság 18 fok 5' közelében található. A vilonyai dombokon felszínen lévő dolomit karszt

Részletesebben

A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása

A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A Dél-Tiszántúl térségének egykori vízgazdálkodásáról számos információ található a vízügyi és a mezőgazdasági irodalomban, a helytörténeti

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007 2014 M U N K A T E R V E Z á r a d é k: Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2007-2014. évi Gazdasági Programját a

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról 1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község

Részletesebben

Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 8/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete

Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 8/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 8/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról, a településtisztaság biztosításáról Ordacsehi Községi Önkormányzat

Részletesebben

M E G H Í V Ó. Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete. k ö z m e g h a l l g a t á s t

M E G H Í V Ó. Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete. k ö z m e g h a l l g a t á s t M E G H Í V Ó Tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot, hogy Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete k ö z m e g h a l l g a t á s t tart szelektív hulladékgyűjtés témában. A közmeghallgatás helye:

Részletesebben

Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár. 2013. Szeptember 26.

Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár. 2013. Szeptember 26. Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés Székesfehérvár 2013. Szeptember 26. Dr. Kozák Péter Ph.D. igazgató 1. Előzmények 2. A belvíztömeget növelő

Részletesebben

Egys: 2012.09.28. Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

Egys: 2012.09.28. Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 1 Egys: 2012.09.28. Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(V.13.) önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Alsózsolca Város képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

DÉVAVÁNYA-ECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE DÉVAVÁNYAECSEGFALVA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 20082012 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 2. Dévaványa és Ecsegfalva települések

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1291-11/2011. Tárgy: Pilisszentkereszt szennyvizeinek szentendrei

Részletesebben

I. A rendelet hatálya

I. A rendelet hatálya 29/2011. (X. 07.) önkormányzati rendelete a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól (A 17/2012. (V.31.) önkormányzati rendeletek módosításával egységes szerkezetben) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Friss országos adatok a kerékpárhasználatról a Kutatás 6. hulláma

Friss országos adatok a kerékpárhasználatról a Kutatás 6. hulláma Friss országos adatok a kerékpárhasználatról a Kutatás 6. hulláma 2011. szeptemberében a magyar lakosság fele ült kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub rendszeresen

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 106901-2-14/2015. Ügyintéz : dr. Baltazár Éva Csókási Anita Berényi Anita Balatonyi Zsolt Bánfi Szabolcs Koczkáné Kristó Gyöngyi Miklós Tímea Tel.: +36 (62)

Részletesebben

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * ) 6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 20. napján tartott nyílt testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 20. napján tartott nyílt testületi ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 20. napján tartott nyílt testületi ülésére Tárgy: Az anyakönyvi események engedélyezésének szabályairól és az eseményekhez

Részletesebben

A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI!

A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! A Kormány../2008. Korm. rendelete a 2008-2012 közötti idıszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetésérıl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól Az üvegházhatású gázok

Részletesebben