Természeti viszonyok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természeti viszonyok"

Átírás

1 Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt Bratislavától Komárno felé. A felszíni viszonyokat a különleges helyi viszonyokból kiindulva kétféle szempontból lehet vizsgálni: a víz alkotta térszíni formák, a felszín hatása a vízrajzi viszonyokra. Minimális tagoltságú alföld, egyhangú tájjelleggel. Ezt csak helyenként zavarják meg régi dunaágvizek maradványai kiszáradt holtágak, holtmedrek. A Kék Duna szövetkezet határában már kisebb-nagyobb mértékben szétszántódtak. Keresztmetszetben a volt dunaágak jelenleg már csak sekély mélyedéseknek látszanak. A Duna magas vízállása esetén az ilyen mélyedések fenekén megjelenik a fenékvíz, ami sok esetben veszélyezteti a termést. Néhány helyen ezeket a mélyedéseket bokros-fás növényzet tölti ki. Kavicsból-homokból álló üledékek a Duna kanyarainak meandereinek megszűnése után kisebb-nagyobb dombocskákat alkotnak. Somorja tengerszint feletti magassága 130 m. Somorja határa minden irányban mérsékelten lejt. Somorjától a mérsékelt lejtés kelet felé különösen jellemző ez a szövetkezet területén történik. Čilistov Csölösztő 129 m, északra Kvetoslavov Úszor 125 m, nyugatra Hamuliakovo Gútor 129 m, keletre Mliečno Tejfalu 125 m, Báč (Bacsfa) 124 m, Dobrohošť Doborgaz 125, Vojka n. D. Vajka 124, Kyselica Keszölcés 122, Šulany Sül 123 m. Felső-Csallóköz geológiai fejlődése Mivel Csallóköz területe a Kárpát medencéhez tartozik, ezért geológiai fejlődését a Kárpát medence kialakulásával kell kezdeni. Ennél is két őstömb, vagyis pajzs közreműködése alkotja a kezdetet: Skandináviai pajzs és Szaharai pajzs, mindkettő még a Föld őskorában, az archeozoikumban keletkezett kb millió évvel ezelőtt. A Paleozoikumban elsőkorban kb. 500 millió évvel ezelőtt a két őstömb között további pajzsok gyűrődtek fel, mint a Kaledóniai (Nyugat Európában), Variszkuszi (Közép Európában). A szárazföldképző epirogenetikus, függőleges vertikális mozgások következtében a Paleozoikum geológiai elsőkor végén a Perm alkorszakban a Szaharai pajzs (Afrika) és a Variszkuszi pajzs (Európa) között egy nagyon széles, teknőszerű mélyedés, ún. geoszinklinális keletkezett, ebben kialakult a Thétisz tenger. Fenekén néhány ezer m vastag

2 üledékréteg rakódott le: homokkő, agyagos palák, mészkő, dolomit. Kenozoikum harmadkor elején a Paleogén alkorszakban a Szaharai pajzs (Afrika) észak felé tolódott el. A Variszkuszi pajzs ellenállt, a préselődés következtében a Thétisz tenger fenekén lerakódott üledékes kőzetek kb. 60 millió évvel ezelőtt felgyűrődtek. A hegyképző nyomás legnagyobb méretű volt a mai Alpok területén a felgyűrődés a legnagyobb magasságot érte el. Kelet és délkelet felé a nyomás fokozatosan csökkent, ahol félköralakban felgyűrődtek a Kárpátok. Nálunk Szlovákia területén ekkor a Középső Kárpátok alakultak ki, Bratislavánál Pozsonynál a Kis Kárpátokkal kezdődnek, Felső Csallóköztől nyugatra. A Kenozoikum harmadkor végén a Neogén alkorszakban kb. 10 millió évvel ezelőtt a Középső Kárpátok előterét újból elöntötte a tenger Pannon tenger. Ide a Kárpátok folyói sok hordalékot főleg homokot, kavicsot, agyagot szállítottak, a kialakult üledékek a Pannon tengerben elérték a kétezer métert. A Pannon tenger idővel elveszítette a világóceánnal való kapcsolatát, beltengerré, fokozatos kiszáradással tavakká alakult át. A tavakba ömlő folyók széles félkör alakú torkolatot, deltákat alakítottak ki, közben a tavak elmocsarasodtak. A Duna is ilyen deltát épített ki először a Wieni Bécsi medence tavába, ennek kiszáradása után a mai Kisalföld ahova Csallóköz is tartozik, helyén akkor lévő Levantei tóba. Ez a homokból, kavicsból álló delta az érkező hordalékokkal állandóan növekedett, végül a Dévényi (Devín) kaputól keletre az egész tavat feltöltötte, és így kialakult a mai Kisalföld ősfelszíne tehát Csallóköz ősfelszíne is. A Duna és mellékfolyói tovább rakták le itt hordalékaikat, közben változtatták medrüket, ezért nagy területeket borítottak mocsarak, ingoványok a Duna, Váh Vág, Hron Garam, Rába mentén. Csallóköz, mint a Kisalföld része a Kvarter negyedkor elején a Dilúvium alkorszakban szintén ilyen terület volt, 1 millió évvel ezelőtt. Az utána következő Alúvium alkorszakban a geológiai jelenkorban jelent meg az ember Csallóközben. Idővel a Duna megkerülte saját lerakódásait, a Dévényi kapu alatti hordalékkúpot, két ágra szakadt, ezek újra egyesültek Komáromnál. A Duna két folyása között több összekötő ágvíz és mellékágvíz alakult ki. A Kvarter negyedkor Dilúvium alkorszakában 1 millió évvel ezelőtt az előbbi korban lerakódott üledékes kőzetekre újabb rétegek rakódtak le kavicsból, homokból, iszapból a Dilúvium után a negyedkor Alúvium alkorszakában 50 ezer 10 ezer évvel ezelőtt. A dilúviális rétegek csak Csallóköz középső részén maradtak meg változatlanul, hosszú csíkban húzódva mai Dunajská Lužná községtől egészen Zlatná na Ostrove Csallóközaranyos községig. Csallóköz középső részén a harmadkori üledékek vastagsága eléri a 3500 m t, de fokozatosan elvékonyodnak nyugatra és Keletre. A harmadkori üledékek Felső Csallóközben Somorja és környékén m-nél kezdődnek a felszín alatt. A negyedkori üledékek vastagsága Csallóközben 200 m. Somorja és környékén a felszíntől számítva 110-

3 130 m. Ezen, mint alapkőzeten alakult ki később a termőtalaj. Az alapkőzet anyaga negyedkori folyami kavics, homok, helyenként keverve iszappal. 1) Folyami agradációs övezet hullámtéri szubrégió - Holocén (Aluvium) 2) Folyami agradációs övezet nem összefüggő futóhomok - Holocén (Aluvium) 3) Jelentősen agradált depressziók szubrégiója - Ó-Holocén (Aluvium). (A kategóriák a fenti földtani térképen folytatódnak a 4. Pleisztocén hátsággal a szerk. megj.) Magyarázat a geológiai térképhez 1) Földtörténeti korbeosztás I. Negyedkor (jelenkor) 1 millió év (Quarter, Kenozoikum) Alkorszakok: Holocén Új-Holocén (Aluvium) Ó-Holocén (Dilúvium) Pleisztocén II. Harmadkor 60 millió év (Tercier) Alkorszakok: Pliocén Újharmadkor

4 Miocén Oligocén Óharmadkor Eocén III. Másodkor 525 millió év (Mezozoikum) Kréta (130 mill. Év) Jura (175 mill. Év) Triász (220 mill. Év) IV. Első kor 1960 millió év (Palezoikum, Ókor) Perm (250 mill. Év) Karbon (320 mill. Év) Devon (370 mill. Év) Szilur (460 mill. Év) Kambrium (560 mill. Év) Őskor 1925 millió év (Archeozoikum) Algonkium (825 mill. Év) Archaikum (1100 mill. Év). Felső Csallóköz éghajlati viszonyai A földrajzi szélesség szempontjából a Dunamenti síkság s vele együtt Csallóköz is a 48 északi szélesség mentén terül el és az északi mérsékelt övezethez tartozik, s ezért mérsékelt éghajlata van. A tengertől való távolság alapján Csallóköznek jellegzetes középeurópai éghajlata van, három éghajlati hatás határán terül el: oceáni, kontinentális szárazföldi, mediterán földközi tengeri. A három közül leggyakrabban érvényesül a nyugati atlanti oceáni hatás, elegendő csapadékkal. A kontinentális szárazföldi hatással járó kemény hideg tél, meleg száraz nyár ritka. A mediterán földközi tengeri hatásra a telek enyhék, 0 C körüli hőmérséklettel. Ilyen telek nálunk 1965 óta egyre gyakoribbak. Nyáron tartós száraz, meleg időjárást okoz. Csallóköz hőmérsékleti szempontból Csehszlovákia meleg vidékeihez tartozik, több, mint 50 klimatikus nyári nappal, amikor a hőmérséklet naponta meghaladja a 25 C-t.

5 A búza aratását július 15-ig megkezdik, a kukorica betakarítása szeptember 15-ike körül kezdődik. A januári átlag -3 C, júliusi átlag 20 C. Az évi átlagos csapadék 500 mm, ezzel az ország legszárazabb területei közé tartozik. A növényzet növekedési és beérési időszaka a vegetációs időszak azoknak a napoknak a száma, amikor a napi átlaghőmérséklet eléri vagy meghaladja a 10 C-t, Somorja és környékén 187 nap, átlag április 14-től október 17-ig tart. Ebben az időszakban a napsütéses órák száma 1500 körül van. Uralkodó vagyis leggyakoribb a nyugati szél. Szélcsendes nap kevés. Nagyon veszélyesek a mezőgazdasági termelésre a májusi fagyok, amikor a növényzet vegetációja növekedése már megindult. A hideg légáramlás az Atlanti oceán felől érkezik az Északi Sarkvidék felől érkező jéghegyek olvadásával kapcsolatban, ami az oceán feletti levegő hirtelen lehűlését okozza. Az éghajlat Csallóközben általában kedvező a mezőgazdaságra, kivéve a csapadékviszonyokat, amely éppen a vegetációs időszakban kevés. Ezért a terméshozamokat jelenleg már csak mesterséges öntözéssel lehet emelni. Hőmérsékleti viszonyok Felső Csallóközben az évi átlagos hőmérséklet 9,3 C. Legmelegebb hónapunk július, de áttolódhat júniusra és augusztusra. Ekkor az átlag Somorján és környékén 20,2 C. Leghidegebb hónapunk január, de áttolódhat decemberre vagy februárra. Ekkor az átlag Somorján és környékén 2,7 C. A mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatnak az évi, havi, napi hőmérsékleti ingadozások. Nyáron nappal C átlag, éjjel csökkenik C-ra átlag, ami napi C hőingadozást kilengést jelent. Májusban és szeptemberben a napi átlagos hőingadozás kilengés 10 C. Átlagos évi hőmérsékleti ingadozás a legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet közötti különbség Somorján és környékén 22,1 C. Legnagyobb kilengések az aratás idején júliusban vannak, legkisebbek áprilisban a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetén. Nagyon kedvezőtlenül hatnak a gazdasági életre a kései fagyok, népi nyelven Fagyos Szentek rendszerint május 12, 13, 14-én és május végén 25-ike körül. Általában az első fagyok novemberben kezdődnek, az utolsó fagyok május végén fejeződnek be. Az utolsó fagyok, tekintettel az itteni növényzet vegetációjára, gyakran nagy károkat okoznak a kukoricában, krumpliban, dohányban, zöldségben, szőlőben, gyümölcsösökben. A nagy hőmérsékleti kilengések kedvezőtlenül hatnak a mezőgazdasági munkák megkezdésére.

6 Általában a tavaszi vető március közepétől április közepéig tart. Az őszi vető szeptember közepétől október végéig tart. Az őszi vető kezdetének eltolódását az őszi esőzések megkésése okozza. A fagymentes időszak az az időszak, ami az év első és utolsó fagyos napja között eltelik, döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelésünket. Ennek hossza Csallóközben 190 nap. Csapadékviszonyok Az Atlanti óceán felől érkező csapadékhoz hozzájárul a helyi párolgás is. Ez szoros összefüggésben van a hőmérséklettel, a széllel és ennek erősségével. A legmagasabb párolgási értékek Felső Csallóközben vannak, kelet felé csökkennek. A párolgás mennyisége Somorja és környékén 636 mm. Ezért a talajok a nyári nedvességet ősszel, télen, tavasszal gyűjtik össze és tartalékolják a meleg nyári évszakra, amikor a lehullott csapadék csaknem teljesen elpárolog. Szárazabb nyarak idején mindíg csökkennek a terméshozamok, ezt kizárni csak öntözéssel lehet. Somorja és környéke a 600 mm-s izohiéta (átlagos csapadékvonal) körzetében fekszik. Ez azonban nem zárja ki az alacsonyabb csapadékmennyiséget. Ha az átlag 400 mm alá csökken, katasztrófális szárazságról van szó ben 341 mm-s volt az átlag. Hozzá hasonló szárazság utána csak 1947-ben volt, 356 mm. Az utolsó 50 évben, között Felső Csallóközben 2 esetben az évi átlag mm között, mm, mm, mm, mm. Az előbbi adatokból látható, hogy túlsúlyban van az évi és mm-es átlag. Ha hosszabb időszakra figyeljük a csapadék megoszlását között, tehát 75 évre, akkor 588 mm-es átlagot kapunk. Azonban csak az évi átlagokból nem következtethetünk a csapadék kedvező vagy kedvezőtlen megoszlására az év folyamán. A csapadék legfontosabb a növényzet fejlődési időszakában, a vegetációs időszak első felében, aztán nyári hónapokban is, amikor a magas hőmérséklet nagy párolgást idéz elő a talajnedvességnél és a növényzetnél. Ezt a szempontot tekintve vizsgáljuk az 1921, 1923, 1928, 1947-es éveket, amikor a csapadékátlag 500 mm alatt volt.

7 Július hónap Augusztus hónap Év hőmérséklet csapadék év hőmérséklet csapadék C -ban mm-ben C -ban mm-ben ,93 28, ,66 20, ,60 5, ,30 8, ,20 10, ,04 35, ,10 3, ,- 4,14 A csapadék és hőmérséklet havi átlagban. A táblázatból látható, hogy a meleg és a minimum alatti csapadék meg a párolgás következtében a növényzet degenerálódott. Csapadékviszonyok április-augusztus hónapokban a száraz években Év csapadék mm-ben , , , ,20. A többi években elegendő csapadék volt. Csapadékviszonyok április-augusztus hónapokban a száraz éveken kívül Év csapadék mm-ben , , , , ,2. Hogy az elegendő csapadék mellett is a mi vidékünkön gyakoriak a szárazságok, ezt a légköri nedvesség hiányával magyarázzuk a meleg hónapokban. Ezt bizonyítja a tízéves átlag között: Légköri nedvesség %-ban: Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. 87% 83% 75% 72% 78% 77% 76% 76% 79% 85% 86% 89%. A táblázatból látható, legkevesebb a légköri nedvesség éppen a gabonafélék vegetációs időszakában áprilistól augusztusig.

8 Az 50 éves havi átlagok alapján időszakban az évi csapadékátlag 587 mm. A csapadéknak 55,9%-a a nyári félévre (április-szeptember), 44,1%-a pedig a téli félévre esik (október-március). A légköri nedvesség évi átlaga es időszakot tekintve, 50 évre átszámítva 80%. A csapadékos napok számának évi átlaga ugyanerre az időszakra átszámítva nap között van évente. 25 éves időszak feljegyzései a csapadékos napok havi átlagáról között Somorján és környékén: Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. 6,9 6,4 8,1 8,4 9,6 10,2 9,1 8 7,2 9 8,2 9. Az évi átlag 100 csapadékos nap. A csapadékos napok megoszlása Somorján és környékén évszakok szerint: Tavasz Nyár Ősz Tél Összesen nap 26 27,3 24,4 22,3 100 A tavaszi időszakban átlagosan elegendő csapadék esik, ez a mezőgazdaságra kedvező. A hóviszonyok végleg nem kedvezőek. Némelyik évben sok a hó, vannak évek, amikor csaknem teljesen hiányzik. Vannak évek december, január hónapok hó nélkül, ezt a rendszertelen időjárás pótolja februárban és márciusban. Az enyhe telek idején a hótakaró gyorsan eltűnik. Általában január hónapban esik a legtöbb hó: 34%, utána következik február hónap: 29%. Az első hó általában novemberben esik, az utolsó rendszerint márciusban. A havazó napok Somorja és környékére: Évek Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Össz , , ,8%. Az adatokból következik: Az évi átlagos 100 csapadékos napból a havazó napok száma 17-27%, átlagosan

9

10 Viharviszonyok A viharos napok száma Felső Csallóközben évente között ingadozik. Az utolsó évtizedek feljegyzései szerint Somorja és környékére átlagosan 18,5 viharos nap esik. Az utolsó 50 év feljegyzései alapján a Hurbanovoi-Ógyallai meteorológiai intézet megállapította, hogy a Májusi csapadék 41%-a, Júniusi csapadék 54%-a, Júliusi csapadék 53%-a, Augusztusi csapadék 49%-a, Szeptemberi csapadék 32%-a viharokkal jár együtt. A viharos napok legnagyobb száma júniusra 5 = 25,8% és júliusra: 4,5 = 23,4% esik. A jégesők a viharokkal együtt fordulnak elő, főleg június hónapban. Periodikusan fordulnak elő, különböző helyeken. Felső Csallóköz területére a statisztika 1,4 napos évi átlagot állapít meg, amelyből 0,24 okoz nagy károkat a termésben. A jégverés nem érint nagy területeket, hanem helyenként, kisebb-nagyobb sávokban pusztít. Ködök A ködök jelentékeny károkat okoznak a gabonatermésben, főleg az alacsonyabb helyeken ilyenkor megtámadhatja például a gabonarozsda. A statisztika Somorja és környékére 25 napos évi átlagot állapít meg. Ennek felosztása átlagosan hónapokra a következő: Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec A legtöbb ködös nap őszre (12) és tavaszra (4) esik, legkevesebb nyárra (1), de gabonafélékre ez is nagyon ártalmas lehet. Szélviszonyok Felső Csallóközre jellemző, hogy alig van szélmentes nap. Tavaszi időszakra túlsúlyban vannak a nyugati szelek. Nyári időszakban túlsúlyban vannak a keleti szelek. A nyugatra fekvő, észak-déli vonulási irányú Kis Kárpátok enyhítik a téli hideget,

11 akadályozzák a hideg északnyugati szeleket. Télen csökkennek a nyugati irányú szelek, túlsúlyban az északi, északnyugati szelek vannak. Uralkodó szelek Felső Csallóközben Északnyugati - átlag 92,4 nap évente, Délkeleti - átlag 51,8 nap évente, Nyugati - átlag 23 nap évente, Keleti - átlag 21,2 nap évente. Az előbbi szeleken kívül még más irányú szelek is fújnak, a napok kevesebb számával, mint északi, északkeleti, délkeleti, déli, délnyugati, ezek százalékaránya 10%-on alul van. A szélcsendes napok száma (átlag) 106,4. Ez százalékban: 22,8%. Az előbbiekből látható, hogy túlsúlyban vannak az északnyugati szelek, 92,4 napon át fújnak évente. A keleti és északi szelek úgymondva elviszik a nyugat felől, az Atlanti óceán és északi tenger felől érkező csapadékot, szárítják a talajt. Ez ellen részben erdősávok kiültetésével védekeznek. Legerősebb szelek tavasszal és ősszel fújnak. Szelek erejének évi átlaga Felső Csallóközben 2-3 m / sec (mp.). A nyári viharokkal együtt kialakuló, rövid ideig tartó, károkat okozó orkánszelek sebessége meghaladja a 12 m / sec (mp). Felső Csallóköz területe erdőkben szegény. Ezért nyáron a forró, száraz szél nagy károkat okoz növeli a párolgást, laza szerkezetű talajokat elhordja. Például 1-2 m mély árkokat 15 év alatt teljesen behordja a szél, ha nem tisztítják az ilyen árkokat. Hasonlóan kiegyenlíti a felszín hullámzását. A talajelhordást mezővédő erdősávok kiültetésével akadályozzák meg. A légnyomásviszonyok A viharoktól, ciklonok frontjainak átvonulásától eltekintve a légnyomás Felső Csallóközben keveset változik. Az 50 éves légnyomási átlag 751,5 mm. A tengerszintre átszámított légnyomás 762,6 mm. A légnyomás maximum télen, januárban alakul ki, minimum pedig tavasszal, áprilisban. Januártól májusig a légnyomás csökken, májustól szeptemberig kiegyensúlyozott. A légnyomás havi átlagos ingadozása Felső Csallóközben 0,6 mm.

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

Az Alföld éghajlata. Makra László

Az Alföld éghajlata. Makra László Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Petőfi Sándor: Az Alföld (részlet) Az Alföld éghajlata Makra László Magyarország

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA!

GY EF KT BF. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! KAÁN KÁROLY 24. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Elérhető pontszám: 100 pont FIGYELEM!!! A VÁLASZOKAT MÁSOLD ÁT AZ ÉRTÉKELŐLAPRA! 1. feladat.. AZ ERDŐ FÁI 12 p Írd

Részletesebben

9. tétel. Kulcsszavak, fogalmak:

9. tétel. Kulcsszavak, fogalmak: 9. tétel Burkolatalapok szerkezeti kialakítása, építése Ismertesse a burkolatalapok feladatát! Mutassa be a kötőanyag nélküli alaprétegeket! Mutassa be a kötőanyaggal készülő alaprétegeket! Kulcsszavak,

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

BIATORBÁGY, PÁTY ÉS TÖK KÖZSÉGEK KÖZÖS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

BIATORBÁGY, PÁTY ÉS TÖK KÖZSÉGEK KÖZÖS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 4. számú melléklet a 9/2005.(111.29.) rendelethez BIATORBÁGY, PÁTY ÉS TÖK KÖZSÉGEK KÖZÖS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE Zöld Övezet Környezetvédelmi Vallalkozas -2004- Biatorbágy-Páty-Tök Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

ÖNTÖZÉSI ISMERETEK. A növények fejlıdésükhöz elsı sorba. fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek.

ÖNTÖZÉSI ISMERETEK. A növények fejlıdésükhöz elsı sorba. fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek. ÖNTÖZÉSI ISMERETEK ÖNTÖZÉSI ISMERETEK A növények n nyek vízfogyasztv zfogyasztása sa és s vízigv zigénye A növények fejlıdésükhöz elsı sorba fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek. A feltételek

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,

Részletesebben

Tarsoly Péter. Gyapjúzsákbarlangok a Velencei-hegységben

Tarsoly Péter. Gyapjúzsákbarlangok a Velencei-hegységben Tarsoly Péter Gyapjúzsákbarlangok a Velencei-hegységben A Dunántúl középső részén, a Velencei-tó szomszédságában van Magyarország legkisebb, de egyben legidősebb hegysége, a Velencei-hegység. Területe

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. december 12-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. december 12-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 224/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2013. december 12-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Tájékoztató a hatósági munka

Részletesebben

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajza Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

I.kötet: Megalapozó vizsgálat

I.kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Budaörsi víziközmű rendszer leírása

Budaörsi víziközmű rendszer leírása Budaörsi víziközmű rendszer leírása A víziközmű rendszer megnevezése Budaörsi szennyvízrendszer Jele: TV-SZV Azonosító kód: 21-23278-1-001-00-06 Működési engedély kiadásának dátuma: 2015. július 28. Határozat

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

A talaj természettudományos értelmezése kiterjed

A talaj természettudományos értelmezése kiterjed A talajok védelme Növénytáplálkozás szemszögébıl a talaj szilárd, folyékony és gáz fázisból álló heterogén rendszer, mely lehetıvé teszi a növényi-állati és mikrobiális életet a talajban és annak felszínén.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz Bidló Bidló András: András: A Kárpát-medence természeti földrajza Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz A világegyetem

Részletesebben

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

İRSÉG ERDİFEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 8 -

İRSÉG ERDİFEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 8 - MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred, Erdész köz 2. Tervszám: II/5-637/2007. İRSÉG ERDİFEJLESZTÉSI TERVE - 2 0 0 8 - Tervezı: Dávid József Osztályvezetı:

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK A Káloz-kút száraz gödre a peremartoni erdőben, az északi szélesség 47 fok 07' és a keleti hosszúság 18 fok 5' közelében található. A vilonyai dombokon felszínen lévő dolomit karszt

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs, Hird Szövőgyár utcától északra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010.

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. 1 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 28.424/2010. T á j é k o z t a t ó Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

Általános értékelés. A világgazdaság helyzete

Általános értékelés. A világgazdaság helyzete Általános értékelés I/1. A világgazdaság helyzete Legújabb World Economic Outlook elemzésében a januárinál is pesszimistább képet fest a világgazdaságról az IMF. A 216-ra vonatkozó növekedési előrejelzését

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám : 46.846-2/2013.X. Ügyintéző

Részletesebben

AZ 1956. ÉVI DUNAI JEGES ÁRVÍZ

AZ 1956. ÉVI DUNAI JEGES ÁRVÍZ AZ 1956. ÉVI DUNAI JEGES ÁRVÍZ A magyarországi dunai árvizek történetének utolsó száz évében rendkívüli helyet foglal el az 1956. évi márciusi jeges árvíz. Hatalmas, pusztító jeges árvizeket ismerünk a

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 4.

Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 4. Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 4. A légköri erőforrások és a vízvagyon Dr. Dömsödi, János Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 4.: A légköri erőforrások és a vízvagyon Dr. Dömsödi,

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

IV. PETREZSIROM FESZTIVÁL KUNSZIGET BIZTONSÁGI TERV. Kunsziget, 2016. május 21.

IV. PETREZSIROM FESZTIVÁL KUNSZIGET BIZTONSÁGI TERV. Kunsziget, 2016. május 21. IV. PETREZSIROM FESZTIVÁL KUNSZIGET BIZTONSÁGI TERV Kunsziget, 2016. május 21. Kérjük Kedves résztvevőinket, hogy figyelmesen olvassák el a Petrezsirom Fesztiválra vonatkozó jelen biztonsági tervet, mely

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.

Részletesebben

Térségi és települési vizsgálatok

Térségi és települési vizsgálatok BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, TÁJÉPÍTÉSZETI KAR, TELEPÜLÉSÉPÍTÉSZETI TANSZÉK Térségi és települési vizsgálatok Keszthely és térsége vizsgálata Takács Anna J6AP3G 2013. őszi félév Bevezető A Keszthelyi kistérség

Részletesebben

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.

Részletesebben

Rétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének. 3/2007. (II.16.) rendelete

Rétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének. 3/2007. (II.16.) rendelete Rétság Város Önkormányzat Képvisel -testületének 3/2007. (II.16.) rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról Rétság Város Önkormányzat Képvisel

Részletesebben

ACCESS h szivattyúk Szerelési és kezelési útmutató 1./14 oldal

ACCESS h szivattyúk Szerelési és kezelési útmutató 1./14 oldal ACCESS h szivattyúk Szerelési és kezelési útmutató 1./14 oldal 1 A h szivattyú használata 2 1.1 A kezel felület bemutatása... 2 1.2 A kezel felület használata... 2 1.3 Be- és kikapcsolás... 3 1.4 A h mérséklet

Részletesebben

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44 A 21. század legfontosabb kulcskérdése az energiaellátás. A legfontosabb környezeti probléma a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó széndioxid csak növekszik, aminek következmény a Föld éghajlatának

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Halandóság. Főbb megállapítások

Halandóság. Főbb megállapítások 5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már

Részletesebben

A Dévaványa Város Képviselő-testületének 2012.03.29.-ei ülésére. Beszámoló a Szociális Földprogram működéséről

A Dévaványa Város Képviselő-testületének 2012.03.29.-ei ülésére. Beszámoló a Szociális Földprogram működéséről E L Ő T E R J E S Z T É S A Dévaványa Város Képviselő-testületének 2012.03.29.-ei ülésére. Beszámoló a Szociális Földprogram működéséről Tisztelt Képviselő-testület! Dévaványa Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

1. Az agroklimatológia kialakulása, fogalma és tárgya

1. Az agroklimatológia kialakulása, fogalma és tárgya 1. Az agroklimatológia kialakulása, fogalma és tárgya A meteorológia a légkörrel foglalkozó tudomány. Méri és megfigyeli a légkört jellemzı tulajdonságokat, vizsgálja a benne lezajló folyamatokat. A légkör

Részletesebben

Növényvédelem otthonunkban

Növényvédelem otthonunkban Növényvédelem otthonunkban Bevezető A növényvédelem, egy olyan téma, ami kikerülhetetlen, akár lakásunkban, akár kertünkben foglalkozunk növényekkel. Mindannyian találkoztunk már kártevővel, vagy gombás

Részletesebben

A DUNA MENTI TURIZMUS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI DIMENZIÓI

A DUNA MENTI TURIZMUS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI DIMENZIÓI NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A DUNA MENTI TURIZMUS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI DIMENZIÓI VIZSGÁLAT Budapest, 2008. június Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Területi

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

Kazánkiválasztás. 1. számú fólia 2010.06. hó. Buderus Akadémia 2011: Kazánházak: Kazánkiválasztás. Buderus F téstechnika Kft. Minden jog fenntartva!

Kazánkiválasztás. 1. számú fólia 2010.06. hó. Buderus Akadémia 2011: Kazánházak: Kazánkiválasztás. Buderus F téstechnika Kft. Minden jog fenntartva! Kazánkiválasztás 1. számú fólia A metán égése H H C H H O O O O O C O H O H H O H CH 4 + 2 O 2 CO 2 + 2H 2 O + Metán Oxigén Széndioxid Vízg z érték (földgáz) (leveg ) (alsó f érték) A keletkez vízg z is

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

Repce Jelent sége Olaja kezdetben világító olaj Élelmiszeripar Étolajként (erukasavmentes 00) Margarin Ipar Festék, szappan, kozmetikumok, gyógyszerek alapanyaga Takarmányozás Olajgyártás mellékterméke

Részletesebben

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad

Részletesebben

Szerelési és karbantartási utasítás

Szerelési és karbantartási utasítás 7 747 00 099 03/2004 HU Szakemberek számára Szerelési és karbantartási utasítás Logalux L35 200 tároló melegvíz termelő A szerelés és karbantartás előtt kérjük gondosan átolvasni Előszó Ez a termék szerkezetét

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2009. január 1-tıl érvényes egyes fixösszegő ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2007. 2008. 2009. A legkisebb munkabér (Minimálbér Ft/hó)

Részletesebben