Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin"

Oszkár Fekete
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin

2 Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet: C C az ingadozása - hőmérséklet átlagos értéke januárban legalacsonyabb, 2 4 C - júliusban a legmagasabb, C - napsütéses órák száma évente óra az Alföldön legmagasabb, hegyvidéken a legkisebb fontos tényező mezőgazdaság szempontjából - évi átlagos csapadékmennyiség mm, az Alföldön mm, a hegyvidéken mm - csapadék kb. fele télen hó formájában

legmagasabb, 23 25 C - napsütéses órák száma évente 1700 2100 óra az Alföldön legmagasabb, hegyvidéken a legkisebb fontos tényező

3 Magyarország éghajlatát meghatározó tényezők: földrajzi szélesség energiabevétel nagysága időbeli a eloszlása övezeten belüli elhelyezkedés nedves kontinentális - keleten száraz kontinentális négy évszak nyugati szelek és mérsékelt övi ciklonok övezete medencefekvés évi középhőmérséklete magasabb csapadékszegénység száraz főnszelek uralma szélvédettség domborzat nagyobb egyöntetűsége miatt kisebb hatású, de érvényre jut a hőmérséklet magasság szerinti csökkenése, a csapadék növekedése alacsony tengerszint feletti magasság: 68% alföld 30% dombság 2 % középhegység

középhőmérséklete magasabb csapadékszegénység száraz főnszelek uralma szélvédettség domborzat nagyobb egyöntetűsége miatt kisebb hatású, de

4 tengerektől való távolság légköri nagy hatásközpontok 1. Atlanti-óceántól való távolság óceáni hatás nyugati ciklonokon keresztül Észak-atlanti-áramlás évi középhőm. 2 C -kal magasabb Atlanti-óceán 1700 km Északi-tenger 1300 km 2. Földközi-tengertől való távolság mediterrán hatás ciklonokanticiklonok útján Adriai-tenger 400 km 3. belső szárazföldi területektől való távolság szárazföldi hatás anticiklonokon át

középhőm. 2 C -kal magasabb Atlanti-óceán 1700 km Északi-tenger 1300 km 2.

5 Akciócentrumok - időjárási hatások -nyár hűvös, esős, téli enyhe, csapadékos: izlandi minimumból induló ciklonok óceáni hatás -nyári derült, száraz forró: Azori-szk-i maximumból induló Földközi-tenger fölött elhaladó anticiklonok mediterrán hatás -vénasszonyok nyara mediterrán hatás -nyári monszunszerű esőzések Perzsa-öbli minimum ciklonjai -esős ősz, enyhébb telek: Földközi-tengeri ciklonok mediterrán hatása -száraz, hideg, kemény telek: szibériai maximum anticiklonjai szárazföldi hatás

hatás -vénasszonyok nyara mediterrán hatás -nyári monszunszerű esőzések Perzsa-öbli minimum ciklonjai -esős ősz, enyhébb

6 A hőmérséklet menete és a csapadék eloszlása az év során -tavasz elejétől meginduló felmelegedést májusban hőmérsékletcsökkenés - hajnali fagyok (fagyosszentek) követi sarkvidéki eredetű, derült, anticiklonális időjárás -június közepétől az óceáni eredetű hűvösebb és párásabb légtömegek beáramlása csapadék gyakorisága és mennyisége nő Medárd nap -szeptember közepétől őszi lehűlést megszakítják anticiklonális időjárási helyzetekkel járó derült, napfényes meleg időszakok vénasszonyok nyara -mérsékelt övezetben elhelyezkedő Kárpát-medence éghajlata nedves kontinentális típusba sorolható - legszárazabb területeken, - pl. az Alföldön az átlagos csapadékmennyiség éppen csak elegendő a növénytermesztéshez, az Alpok és a Kárpátok vonulataihoz közelebbi területeken általában kedvező

megszakítják anticiklonális időjárási helyzetekkel járó derült, napfényes meleg időszakok vénasszonyok nyara -mérsékelt övezetben elhelyezkedő Kárpát-medence éghajlata nedves kontinentális

7 -évszakok közötti különbözőség mértéke a legmelegebb hónap és a leghidegebb hónap közötti középhőmérsékletből kiszámított évi közepes hőingásban mérhető le: Ny-on: C K-en: C -legkontinentálisabb térség Alföld közepe, Középső-Tisza vidék Éghajlatunk változásainak irányai -globális felmelegedésből adódóan szélsőségek nőttek tél későn köszönt be, hótakaróval való borítottság mértéke jelentősen lecsökkent a mediterrán hatás jobban érvényesül nyáron és ősszel is, forró szárazságot hoz megnőtt az aszályos napok száma átmeneti évszakok hirtelen köszöntenek be előfordul nyári hőmérsékleti érték márciusban, téli hideg áprilisban özönvízszerű esőzések sújtják a térséget viharok, orkánok, torná-dók veszélyeztetik az élővilágot, a környezetet

való borítottság mértéke jelentősen lecsökkent a mediterrán hatás jobban érvényesül nyáron és ősszel is, forró szárazságot hoz megnőtt az aszályos napok száma átmeneti évszakok hirtelen

8 Magyarország fõ éghajlati körzetei (Bacsó N. 1966): I a, b, c: Nagyalföld és Mezõföld, II. Kisalföld, III a, b, c: dunántúli hegy- és dombvidék, IV. északi hegy- és dombvidék

9 Magyarország éghajlati körzetei (Péczely nyomán) 1. meleg száraz, 2. meleg mérsékelten száraz, 3. meleg mérsékelten nedves, 4. mérsékelten meleg mérsékelten száraz, 5. mérsékelten meleg mérsékelten nedves, 6. mérsékelten meleg nedves, 7. mérsékelten hűvös mérsékelten száraz, 9. mérsékelten hűvös mérsékelten nedves, 10. mérsékelten hűvös nedves, 11. hűvös nedves, 12. igen hűvös nedves

mérsékelten meleg mérsékelten nedves, 6. mérsékelten meleg nedves, 7.

10 A beérkező sugárzás átlagos évi összegének térbeli eloszlása [MJ/m2]

11 A napfénytartam átlagos évi összegének alakulása Magyarországon [óra]

12 A téli napok [tmax <0 C] száma Magyarországon

13 A fagyos napok [tmin <0 C] száma Magyarországon

14 Az átlagban fagymentes időszak hosszának területi eloszlása [nap]

15 A nyári napok [tmax >25 C] száma Magyarországon

16 Az átlagos évi csapadékösszeg Magyarországon [mm]

17 Uralkodó szélirányok

18 Magyarország éghajlati körzetei /Bartholy-Weindinger/

19 Magyarország éghajlati körzetei, illetőleg a körzetek néhány jellemzője

Hasonló dokumentumok

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Egyszerű