A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI"

Átírás

1 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI LEGALAPVETŐBB ÉGHAJLAT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐ: A FEKVÉS. A kárpát-medence az északi mérsékelt övezet középső sávjában, a valódi mérsékelt övben Az É. sz és az É. sz közt fekszik. Az Atlanti-óceántól kb km a távolság, ami enyhe óceáni hatásban nyilvánul meg: 1. Az Észak Atlanti áramlás az évi középhőmérsékletben mintegy 1-1,5 C1 1,5 C-os +anomáliát okoz. Az anomália a téli félévben és a Dunántúlon erősebb. A hőmérséklet évi járása a kontinentális területekhez képest egyenletesebb. 2. A csapadék mennyisége szintén nagyobb, eloszlása egyenletesebb, a téli fokozott ciklon tevékenység következtében. Éghajlatunk két alapvonása: 1. Átmenetiség 2. Medence-fekvés. 1. A Kárpát-medence 3 éghajlati terület határán helyezkedik el: Óceáni (Cf( Cf) Kontinentális (Df( Df) Mediterrán (Cs( Cs) 2. A medence-jelleg elsődleges megnyilvánulása a szélvédettség. Minden légmozgás főn-jelleggel lép a medencébe. Gyengül, kiszámíthatatlanná válik a ciklonok hatása Az Alpok és a Dinaridák hatására. A téli keleties szelekkel járó hidegbetöréseket a Kárpátok vonulata jelentősen késlelteti. Az éghajlati elemek értékei a peremektől a medence központja felé kvázi koncentrikusan változnak. Az átmenetiség a nagytérségek időjárását formáló időjárási akciócentrumok és légtömegek vonatkozásában is fennáll. Az akciócentrumok olyan, szárazföld felett (időszakos), vagy tenger felszín felett (állandó) kialakuló, nagy kiterjedésű alacsony- vagy magasnyomású területek, amelyek a fölöttük keletkező ciklonok és anticiklonok, illetve az ezekben mozgó légtömegek révén nagy területek éghajlatára gyakorolnak hatást. Az Izlandi minimum területén létrejövő mérsékeltövi ciklonok alapvető hatást gyakorolnak Európa időjárására. 1

2 A katalógus között Péczely által, majd 1983-tól Károssy által folytatva folyamatosan, minden napra megadja a Kárpát-medence térségének jellemző időjárási helyzetét A Kárpát-medence térségére meghatározható makroszinoptikus időjárási típusok a mérsékelt öv jellemző cirkulációs alaphelyzeteiből meridionális északi, meridionális déli, zonális nyugati, zonális keleti és centrális típusok vezethetők le MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK ÉSZAKIAS ÁRAMLÁSSAL 1. ciklon hátoldali áramlásrendszere előfordulása évente 7 % légnyomás : 1010,1 hpa 4,2 hpa napfénytartam átlaga: 3,5 ó 3,7 ó középhőmérséklet: 9,8 C 7,9 C maximum hőmérséklet: 14,7 C 8,5 C minimum hőmérséklet: 1,4 C 6,8 C Meridionális irányítású helyzet, északias áramlással. Többnyire gyorsan változó borultságú, szeles, csapadékos időjárást okoz. Nyáron különösen jellemző az intenzív csapadékot hozó, gyors lehűlést okozó zivatar, télen viszont az átlagosnál enyhébb levegőt szállít. Fönnállásakor a légszennyezettség kicsi, a látási viszonyok jók, kisebb a ködhajlam, jellegzetes az erős északi, északnyugati szél. A levegő hőmérsékleti rétegezettsége stabil, az alsó rétegek melegebbek. Télen gyakran hózáporokat, tavasszal és nyáron zivatarokat okoz. Ősszel lehűlést, télen viszont enyhülést okoz. A hőingás ennél a helyzetnél gyakran aperiodikus. MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK ÉSZAKIAS ÁRAMLÁSSAL 2. anticiklon a Brit-szigetek térségében MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK ÉSZAKIAS ÁRAMLÁSSAL 3. Mediterrán ciklon hátoldali áramlásrendszere előfordulása évente 5,5% átlag szórás légnyomás: 1018,4 hpa 4,3 hpa napfénytartam: 5,1 ó 4,3 ó középhőmérséklet: 9,9 C 7,1 C maximum hőmérséklet: 15,2 C 9,4 C minimum hőmérséklet: 1,4 C 7,1 C Általában az azori anticiklon északabbra helyeződésével vagy a sarki területekről délebbre húzódó magas nyomású légtömegekből jön létre. Megjelenése hidegfront átvonulásához kapcsolódik. Élénk északi, északnyugati áramlást idéz elő térségünkben. Nyári stabilizálódása esetén Közép- Európa fölött jóval kisebb a bárikus gradiens. Ilyenkor száraz, derült, tartósan meleg időjárás alakul ki a Kárpát-medencében. Az év túlnyomó részében azonban hidegebb, poláris eredetű légtömegek jellemzik. A felhőzöttség átlagos, nyáron valamivel magasabb borultsági értékekkel. A látási uszonyok általában jók, a szélsebesség viszonylag nagy, jellegzetes észak-nvugatias és északias széllel. A levegő hőmérsékleti rétegzettsége stabil. Ősszel, télen és tavasszal egyaránt párás, télen nagy a ködgyakoriság. előfordulása évente 2,4 % átlag szórás légnyomás: 1009,2 hpa 4,7hPa napfénytartam átlaga: 2,2 ó 2,7 ó középhőmérséklet: 7,9 C 6,3 C maximum hőmérséklet: 11,9 C 7,3 C minimum hőmérséklet: -2,2 C 5,8 C A Kárpát-medence területén egy gyors mozgású mediterrán ciklon hidegfronti áramlásrendszere halad át. A légmozgás iránya északi, északkeleti; sebessége - főként a Dunántúlon - elérheti a viharos fokozatot is. A csapadék mennyisége elsősorban a nyári időszakban növekszik meg, helyenként különösen nagy területi eltérésekkel. Az égbolt felhőzöttsége kimondottan nagy, főként a tavaszi és a nyári hónapokban. Előfordulásakor a légszennyezettség kicsi, télen a ködhajlam alacsonyabb. Az év túlnyomó részében lehűlést idéz elő, télen viszont általában enyhülést okoz. Minden évszakban csapadékos, télen hózáporokkal, tavasszal zivatarokkal. Többnyire szeles, a napi kőingás gyakran aperiodikus. 2

3 MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK DÉLIES ÁRAMLÁSSAL 4. ciklon előoldali áramlásrendszere előfordulása évente 10 % átlag szórás légnyomás: 1009,9 hpa 5,1 hpa napfénytartam: 4,7 ó 4,5 ó középhőmérséklet: 12,8 C 7,9 C maximum hőmérséklet:18,8 C 9,6 C minimum hőmérséklet: -1,2 C 7,1 C Meridionális irányítású helyzet jellegzetesen délies áramlással. Fennállásakor a Kárpát-medence térsége a ciklon melegfrontjának hatása alatt áll. Ősztől tavaszig, - de különösen ősszel és télen - tartós, lassú esőzések vagy havazások jellemzik ezt az időjárási típust. A látási viszonyok általában rosszak, nagy a ködgyakoriság (különösen télen). Ősszel hűvös és szeles, télen és tavasszal enyhülést hoz. Nyáron nagy fülledtség és nagy légszennyezettség jellemzi. MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK DÉLIES ÁRAMLÁSSAL 5. anticiklon Magyarországtól keletre előfordulása évente 4 % átlag szórás légnyomás: 1020,7hPa 5,9 hpa napfénytartam: 5,1 ó 4,6 ó középhőmérséklet: 9,8 C 9,4 C maximum hőmérséklet: 16,1 C 11,1 C minimum hőmérséklet: -2,6 C 8,2 C A Kelet-európai síkság fölött elhelyezkedő anticiklonban száraz, déli -délkeleti irányú légmozgás érvényesül. Az időjárási fontok országunktól távol húzódnak. Általában száraz és derült helyzet. A felhőzöttség különösen a nyári időszakban kicsi, ilyenkor gyakran fülledt vagy száraz és aszályos az idő. Az év túlnyomó részében pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz, kivéve a téli és a kora tavaszi időszakot. A téli hónapokban - különösen a havas napok során - erős lehűlést idéz elő. Ekkor a ködés a zúzmaraképződés is erős. Ilyenkor a légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. A levegő hőmérsékleti rétegződése sokszor inverz. Ősszel és tavasszal a zavartalan besugárzás következtében napközben erős a felmelegedés, az éjszakák viszont hűvösek, így nagy periodikus hőmérsékleti ingás jellemzi. A téli évszakban a Keleti- Kárpátok gyakran módosítja az izobárok futását. Így az anticiklon hideg légtömegei a Déli-Kárpátokat megkerülve (kossava hatás) érkeznek hazánkba. MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK DÉLIES ÁRAMLÁSSAL 6. Mediterrán ciklon előoldali áramlásrendszere előfordulása évente 6,3 % (8%) átlag szórás légnyomás: 1009,4 hpa 4,9 hpa napfénytartam: 2,9 ó 3,7 ó középhőmérséklet: 9,1 C 7,2 C maximum hőmérséklet:14,3 C 8,6 C minimum hőmérséklet: -0,9 C 6,6 C A Földközi-tenger térségében örvénylő ciklon melegfrontja halad át az ország területe fölött. Általában kiadós esőzéseket okoz, különösen az őszi és a tavaszi hónapokban, amikor a délies áramlással meleg áztató esőket hoz. A téli időszakban sokszor jelentős mennyiségű havazással jár. A felhőzöttség erős, a légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. Télen melegebb, nyáron hidegebb, mint az évszakos átlag. A napi hőmérsékleti ingás a front érkezésétől függően általában aperiodikus. ZONÁLIS NYUGATI ÁRAMLÁS HELYZETEI 7. zonális ciklon előfordulása évente 4 % átlag szórás légnyomás: 1011,1 hpa 5,5 hpa napfénytartam átlaga: 4,3 ó 4,3 ó középhőmérséklet: 10,1 C 8,6 C maximum hőmérséklet: 15,4 C 10,5 C minimum hőmérséklet: 2,1 C 7,7 C A frontálzóna európai szakasza az 50 szélességi kör közelében húzódik. Az áramlás jellegzetesen Ny-K-i irányú. Ekkor Észak- Európát gyors vonulású ciklonok érintik. Többnyire kitartóan szeles, erősen változékony időjárás jellemzi. Télen általában melegebb, nyáron viszont jóval hűvösebb, mint az évszak átlaga. A felhőzöttség változó, többnyire erősen borult, különösen a tavaszi és az őszi hónapokban. A csapadékhozam ősz elején és télen jelentős. A felszínhez közeli alsóbb légrétegek melegebbek, a magasban hideg, poláris eredetű légtömegek áramlanak. Ősszel kellemetlenül hűvös, télen és tavasszal viszont (az időnként erős szelet leszámítva) üdítően enyhe napokat hoz. A hőingás általában alacsony, különösen a tavaszi időszakban. ZONÁLIS NYUGATI ÁRAMLÁS HELYZETEI 8. nyugatról benyúló anticiklon előfordulása évente 14 % átlag szórás légnyomás: 1018,6hPa 5,5 hpa napfénytartam: 5,6 ó 4,5 ó középhőmérséklet: 11,9 C 8,5 C maximum hőmérséklet:17,6 C 9,8 C minimum hőmérséklet: 0,7 C 7,8 C Az azon anticiklon északabbra kerülésekor - elsősorban nyáron alakul ki. Ilyenkor az anticiklon általában Ny-K-i irányban hosszan elnyúlva húzódik Közép-Európa fölé. Kialakulása többnyire enyhe hidegfront átvonulásával kapcsolatos. Sokszor élénk, északnyugatian-nyugatias áramlást eredményez a Kárpát-medence térségében. Télen melegebb, nyáron viszont valamivel hidegebb, mint az átlagos hőmérséklet. A felhőzöttség átlagos, nyáron valamivel nagyobb, mint a többi évszakban. A légszennyezettség alacsony, a látási viszonyok a párásság miatt többnyire nem túlságosan jók. Nyáron időnként fülledt, ősszel és tavasszal kellemesen meleg, derült, párás, télen enyhe, párás: és ködös időjárás jellemzi. ZONÁLIS NYUGATI ÁRAMLÁS HELYZETEI 9. anticiklon Magyarországtól délre előfordulása évente 5,2 % átlag szórás légnyomás: 1019,0 hpa 5,5 hpa napfénytartam: 4,3 ó 4,0 ó középhőmérséklet: 9,4 C 7,9 C maximum hőmérséklet 15,4 C 9,9 C minimum hőmérséklet: 0,8 C 6,8 C A zonális nyugati áramlással járó helyzet. A Földközi-tenger medencéje nagy a Balkánfélsziget felett - sokszor több kisebb központtal - elhelyezkedő anticiklon. Északi pereme benyúlik a Kárpát-medence területére. A frontálzóna északi szegélye ilyenkor északabbra tolódik. A ciklonpályák északabbra húzódnak, frontrendszereik hazánkat nem érintik. Mindig melegebb, mint a többi időjárási helyzet. Felhőzöttsége általában kisebb, a téli hónapok során viszont lényegesen borultabb, kifejezetten nagyobb a ködgyakoriság. Nyáron rendszerint fülledt. Ilyenkor az éjszakák különösen melegek, az áramlás gyenge, a csapadékhozam alacsony. Ősszel és tavasszal derültebb, ekkor a nappalok is jóval melegebbek, az éjszakák pedig igen enyhék 3

4 ZONÁLIS KELETI ÁRAMLÁS HELYZETEI 10. anticiklon Magyarországtól északra előfordulása évente 11,7 % légnyomás: 1020,1 hpa 5,9 hpa napfénytartam: 5,6 ó 4,7 ó középhőmérséklet: 10,3 C 9,9 C maximum hőmérséklet 15,9 C 11,5 C minimum hőmérséklet: -0,4 C 8,6 C Zonális keleti áramlású helyzet. Az anticiklon a Baltikum vagy a Lengyel-alföld fölött helyezkedik el sokszor magas nyomású gerincet képezve a Brit-szigetekig. Télen a talajközeli hideg légtömegek a Kárpátok hágóin keresztül - körülölelő izobárok formájában - két oldalról érkeznek hazánkba. Így télen hideg, nyáron meleg helyzet. A felhőzöttség átlagos, a tavaszi és az őszi hónapok kissé borultabbak. A ködgyakoriság általában nagy, a nyugati országrészekben valamivel kisebb. A légszennyezettség az inverz hőmérsékleti rétegződés idején kiugróan magas, időnként viszont igen tiszta levegő és erős északias szél jellemzi. Ősszel és tavasszal az erős éjszakai lehűléseket követő dél körüli besugárzás következtében nagy napi hőmérsékleti ingások alakulhatnak ki. ZONÁLIS KELETI ÁRAMLÁS HELYZETEI 11. anticiklon Skandinávia térségében előfordulása évente 4,7 % átlag szórás légnyomás: 1018,0 hpa 5,0 hpa napfénytartam: 5,4 ó 4,6 ó középhőmérséklet: 9,0 C 8,9 C maximum hőmérséklet 14,3 C 10,2 C minimum hőmérséklet: -2,1 C 7,4 C Skandinávia térsége fölött tartózkodó anticiklon jellegzetes észak-délies hossztengely mentén húzódik. Ezért Közép-Európa fölött északi, északkeleti irányú áramlást idéz elő. A téli és a kora-tavaszi időszakban rendkívül erős és hirtelen bekövetkező lehűléseket okoz. A tavaszi hónapok során a váratlan és gyors hidegbetörések többnyire ehhez a helyzethez kötődnek (fagyosszentek). A felhőzöttség az átlagosnál jóval kisebb, bár tavasszal és ősszel kissé borultabb időjárást okoz. A csapadékgyakoriság és csapadékhozam ebben az időjárási helyzetben általában kicsi, a légszennyezettség jóval kisebb, mint általában. A levegő az év túlnyomó részében hidegebb, mint az évszakos átlag, a téli és a tavaszi hónapok során sokszor igen nagy negatív hőmérsékleti anomáliák lépnek fel. Általában nagy a napi hőmérsékleti ingás. CENTRUM HELYZETEK előfordulása évente 13 % (11%) 12. anticiklon a Kárpát-medence fölött átlag szórás légnyomás: 1023,4hPa 7,4 hpa napfénytartam: 6,4 ó 4,7 ó középhőmérséklet: 9,5 C 10,1 C maximum hőmérséklet 15,8 C 11,9 C minimum hőmérséklet: -2,5 C 8,8 C Fennállásakor centrum helyzetű anticiklon uralja egész Közép Európa térségét. Mérete lehet kisebb, akár csak 600 km, de lehet ciklonrendszereket elválasztó, gyors mozgású, ún. köztes anticiklon. Az esetek többségében hosszabb ideig marad a Kárpát-medence fölött. Tartózkodását sokszor meghosszabbítja a medencében megrekedő hideg légpárna. Tartós fennállása zavartalan sugárzási időjárást biztosít, télen erős lehűléssel, nyáron nagy felmelegedéssel, kánikulával. A változó irányú légmozgás gyakori jellemzője. Ilyenkor a felhőzöttség kicsi, télen valamivel borultabb. A csapadékhozam alacsony, a levegő általában száraz, nem alakul ki egységes és jellegzetes szélirány. A légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. ősszel és tavasszal egyaránt kellemesen meleg; nyáron általában forró; télen ködös, hideg, deres és zúzmarás. A napi hőmérsékleti ingás általában nagy. 13. ciklon a Kárpát-medence fölött előfordulása évente 1,7 % (2%) CENTRUM HELYZETEK átlag szórás légnyomás: 1007,9 hpa 6,1 hpa napfénytartam: 1,9 ó 2,6 ó középhőmérséklet: 10,2 C 5,5 C maximum hőmérséklet 14,8 C 7,0 C minimum hőmérséklet: 0,2 C 5,2 C A ciklon centruma a Kárpát-medence fölött helyezkedik el. Az esetek legnagyobb részében átvonuló mediterrán ciklonokból keletkezik, de előfordulhat, hogy egy veszteglő front mentén helyi, orografikus okokból jön létre. Fennállásakor éles hőmérsékleti kontraszt. alakul ki a Kárpát-medence területén. Télen kisebb, nyáron nagyobb a borultság. A légszennyezettség általában kicsi, ennek ellenére a látási viszonyok rosszak. Erős áramlási mező jellemzi, azonban nem alakul ki egységes szélirány. Csapadékhozama minden évszakban feltűnően nagy, télen kitartó havazással; tavasszal, nyáron és ősszel bőséges esővel jár. Télen melegebb, nyáron viszont hidegebb, mint az évszakos átlaghőmérséklet. A változó irányú, élénk szél és az erős borultság miatt minden évszakban jellemzően kicsi a napi hőmérsékleti ingás. A típusokat az adott 24 órára, a 0 orai izobár térkép alapján értelmezi a Kárpát-medence területére. A határ köztük az 1015 mbar/hpa-os izobár vonal! A makroszinoptokus helyzetek %-os% előfordulási gyakorisága: Az akciócentrumok irányából eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkező több millió Km 3 térfogatú légtestek, ún. légtömegek hatolnak be a kontinensek fölé és alakítják az éghajlatot. A Közép-Európa fölött megjelenő légtömegeket ebből a szempontból az alábbi csoportokba soroljuk: 1. Sarkvidéki (arktikus) légtömeg, AM: Szárazföldi alfajának (cam:: kontinentális arktikus légtömeg) származási helye Grönland, Észak-Skandinávia belseje és a volt Szovjetunió északnyugati partvidéke. Tengeri alfaja (mam: maritim arktikus légtömeg) az Északi-Jeges Jeges-tengeren és ennek szigetein keletkezik. Mindkettő minden évszakban hideg (az mam valamivel melegebb), tehát ingatag egyensúlyi helyzetű légtömeg, melyben gomolyfelhők, záporok, zivatarok keletkeznek. A szárazföldi (túl alacsony hőmérséklete miatt is) rendkívül csekély páratartalmú, a tengeri valamivel nedvesebb. Mindkettő szennyezettsége kicsi, a homályossági tényezőjük a legkisebb a Közép-Európa fölött előforduló légtömegek között. 4

5 2. Mérsékelt övi (poláris) légtömeg, PM: A mérsékelt öv északi feléből, a 40 o -60 o szélességekről áramlik hozzánk. Tengeri alfajának (mérsékelt övi tengeri légtömeg, mpm) vízgőztartalma nagy, szennyezettsége kicsi. Nyáron hideg, ingatag egyensúlyi helyzetű légtömeg. Télen viszont hőmérséklete nagyobb a lehűlt kontinenséhez képest, tehát meleg légtömeg, megjelenése enyhülést okoz. Származási helye az Atlanti-óceán közepes és magasabb földrajzi szélességű övezete, leggyakrabban az Ész.50 o -60 o közötti zóna. A mérsékelt övi szárazföldi légtömeg (cpm) vízgőztartalma kicsi és igen szennyezett. Száraz, nyáron meleg, télen hideg légtömeg. Télen általában hidegebb, mint a sarkvidéki levegő, mivel az eurázsiai kontinens hóval fedett belső területein (Oroszország európai területének közepes földrajzi szélességű övezetében vagy Szibéria nyugati területén) jön létre. 3. Szubtrópusi légtömeg, TM: A 25 o -40 o északi szélességek közötti tájak felől érkezik hozzánk. A tengeri eredetű szubtrópusi légtömegek (mtm)) az Atlanti-óceán szubtrópusi övezetéből, a szárazföldi eredetű szubtrópusi légtömegek (ctm)) pedig Afrika északi részéből és Arábiából kerülnek Közép-Európa fölé. Mindkettő miden évszakban meleg légtömeg, vízgőztartalmuk bőséges. A szárazföldi eredetűé azért, mert - jóllehet kialakulása sivatagos terület fölött történik - a Földközi-tengeren áthaladva éri el térségünket. A ctm légtömegeknek a szennyezettsége is jelentős, homályossági tényezőjük legnagyobb a nálunk előforduló légtömegek között. 4. Egyenlítői légtömeg, EM: Térségünkben csak a magasabb légrétegekben fordul elő, ott is csak ritkán a nyári időszakban. Afrika vagy az Atlanti-óceán trópusi övezetéből (0 o -20 o ) származik, igen meleg, nagy vízgőztartalmú. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzői: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítő közegre. Hőenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében alakul pl. a légkörön n keresztül l haladva. Időben viszonylag állandó: : a napálland llandó értéke kb. 1366W/m 2. A Napból l a légkl gkör r felső rétegére ennyi energia érkezik. A Napból érkező,, hullámok formájában terjedő elektromágneses energiának nak sajátos hullámhossz szerinti eloszlása sa van spektrális eloszlás. s. A légkl gkörön áthaladva a sugárz rzás s szóródik, elnyelődik, ill. visszaverődik a felszínre érkező sugárz rzás veszteséget szenved, gyengül, változik v spektrális összetétele. tele. Spektrum szerint: Irány szerint: haladó haladó Egyenleg Meteorológiai sugárzástani paraméterek Rövidhullám (λ<3.5µm) PIRANOMÉTER 1. Globál sugár árzás 2. Diffúz sugár árzás 3. Direkt sugárz rzás 4.Visszavert sugárz rzás 5. Rövidhullámú sugárz rzási egyenleg Hosszúhull hullám (λ>10µm) PIRGEOMÉTER 6. LégkL gköri vissza- sugárz rzás 7. Felszíni kisugárz rzás 8. Hosszúhul- lámú sug-i egyenleg Teljes sugárz rzás PIRRADIOMÉTER 9. Teljes lefelé haladó sug-i áramsűrűség 10. Teljes felfelé haladó sug-i áramsűrűség 11. Teljes sugárz rzási egyenleg 5

6 A sugárz rzás s erőss ssége jellemezhető azzal a hőmennyiséggel, amely akkor keletkezik, ha a sugárz rzást egy tökéletesen t elnyelő testtel elnyeletjük. A sugárz rzás s mértm rtéke az a hőmennyiség, amely a sugárz rzás irány nyára merőlegesen állított egységnyi gnyi felületen leten egységnyi gnyi idő alatt keletkeznék, k, ha az a ráesr eső sugárz rzást teljesen elnyelné. Mértékegysége:W/mge:W/m 2 Másik fontos mérőszm száma a napfénytartam. nytartam. Az az időtartam óra per évben kifejezve ameddig a napsugárz rzás s intenzitása eléri a 120W/m 2 értéket. A sz. fordulóján n kezdődött a mérése m Ógyallán és Kalocsán Angström pirheliométerekkel terekkel óta a sugárz rzás s mérés m s központi k obszervatóriuma riuma Pestlőrinc. A napsugárzás éves menete A globálsugárzás mennyiségét a földrajzi szélesség és a borultság mértéke határozza meg. A 3 szélesség különbség Mj -2 különbséget idéz elő. A csillagászatilag lehetséges globálsugárzás a napmagassághoz igazodva decemberi minimummal és júliusi maximummal rendelkezik. A tényleges globálsugárzás menete hasonló, értékei évi országos átlagban a lehetséges érték 65%-át érik el a felhőzet hatására. A minimum ÉK-en 78 MJ, az Alföld közepén 97MJ. A maximum Ny-on 620 MJ, az Alföld közepém 700MJ. Az éves menettel a globálsugárzás diffúz és direkt összetevőjének aránya is változik. Még a derültebb nyári félévben is csak 50-50% 50% a direkt/diffúz arány. Télen a globálsugárzás kétharmada a szórt sugárzásból tevődik ki. A globálsugárzás és összetevőinek napi menete 6

7 A globálsugárzás területi képében egyértelműen a medence jelleg bontakozik ki. Mezőgazdasági, ökológiai szempontból nagy jelentőségű a fotoszintetikusan aktív sugárzás ( nm közti hullámhossz tartomány). A felszínt elérő rövidhullámú sugárzás egy része visszaverődik (albedó). A felszín fizikai paramétereinek változásaival összefüggésben ez sajátos idő és térbeli dinamikát mutat. Az albedó (%) évi menetét mutatja a grafikon különböző felszínek esetében. Az albedó sajátos területi változásokat mutat a téli és a nyári félév során. 7

8 A globálsugárzás és a visszavert rövidhullámú sugárzás különbsége a rövidhullámú sugárzási egyenleg. Ez a globálsugárzáshoz hasonló idő- és térbeli dinamikát mutat kisebb értékekkel. Az elnyelt rövidhullámú sugárzástól felmelegedő felszín hosszúhullámú sugárzást bocsát ki. A légköri üvegház gázok ennek a sugárzásnak egy részét elnyelik és visszasugározzák a felszínre. A felszín által kisugárzott és a légkör által visszasugárzott energiamennyiség különbsége a felszín hosszúhullámú sugárzási egyenlege. Ha ezt kivonjuk a rövidhullámú sugárzási egyenleg értékéből a felszín teljes sugárzási egyenlegéhez jutunk, ami meghatározza az éghajlati folyamatok energia forrását. A napfénytartam Ha a napsugárzás intenzitása 120w/m 2 felett van süt a nap. Mértékegysége óra/év. Maximuma Júliusban, minimuma decemberben van. Az ózonlyuk problémája 1985-ben a British Antartic Survey kutatói az ózonkoncentráció erős csökkenését figyelték meg a tavaszi hónapok során. A sztratoszférában található ózonréteg ritkulásában, ún. ózonpajzs elvékonyodásában a halogénezett szénhidrogének (CFC-k)) játsszák a főszerepet. Kizárólag az emberi tevékenység hatására (spray-k hajtógáza, hűtőfolyadékok, habosító anyagok, oldószerek stb.). Teljes koncentrációjuk, amely 0.7 ppb körül van (más adatok szerint már meghaladta az 1 ppb-t) anyagonként eltérő ütemben évente 1-10% 1 10%-kal növekszik. Mivel e gázok kémiailag semlegesek, tartózkodási idejük nagyon hosszú, év a troposzférában. Lassú keveredéssel, bomlás nélkül azonban felkerülnek a sztratoszférába és belépnek az ott zajló fotokémiai folyamatokba. Az ultraibolya sugárzás hatására a halogénelemek szabaddá válnak és gyors reakcióba lépnek az ózonnal. 8

9 Az ózon a sztratoszférában természetes körülmények között is mindig jelen van. A Napból jövő ultraibolya sugárzás hatására ugyanis a légkör km-es tartományában az oxigén molekulák egy része atomos oxigénre bomlik, ezek az O 2 -vel kémiai reakcióba lépnek és létrejön az O 3 molekula. Mennyiségét Dobson egységben adják meg. 1 Dobson az az ózon mennyiség, ami a tengerszinti nyomáson 0,01mm vastag réteget alkotna. A sztratoszférikus ózon átlagos mennyisége 300 Dobson. A sztratoszférában az összes légköri ózon 90%-a található, koncentrációját itt a dinitrogén-oxid oxid és halogénezett szénhidrogének, azaz antropogén tevékenységek eredményei csökkentik. Annál meglepőbb, hogy a sztratoszférikus ózon csökkenésére az Antarktisz feletti ún. ózonlyuk felfedezése hívta fel a figyelmet. A valószínű magyarázat erre az, hogy a déli sarkvidék feletti igen hideg levegőben a jégkristályok felületén olyan ún. heterogén reakciók játszódnak le, amelyek az ózon koncentráció akár 50%-os csökkenését is okozhatják. Ehhez még a déli félteke telén kialakuló szimmetrikus, póluskörüli cirkuláció is hozzájárul. Az utóbbi időkben az északi sark felett is megfigyeltek hasonló jelenséget. A TALAJ HŐMÉRSÉKLETE AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A HŐMÉRSÉKLET A talaj jelentősége a hőmérséklet alakításában kiemelkedő: a sugárzást elnyelő és felmelegedő talaj hosszúhullámú sugárzása melegíti fel a levegőt is. A talaj hőmérséklete csak mikroklimatikus szinten térképezhető, túlságosan mozaikos.. A területi különbségek a talajtípusok változékonyságához igazodnak. A talajhőmérséklet időbeli dinamikája az ország különböző területein azonos. A hőmérséklet napi menetét csak a felső 1m-ben lehet kimutatni. 9

10 A felszínen 14-órai maximum, és hajnali minimum van.. A maximuma a léghőmérsékletet is meghaladhatja. A napi ingás 50-cm cm-en <1 C, 1m-en megszűnik. A maximum 50-cm cm-en már este a minimum délben van,, a talaj lassú hővezetése miatt. A talajhőmérséklet éves menetében jelentős eltérés van a feltalaj (0-50cm) és a mélyebb talajszintek közt. A feltalajban a hőmérséklet maximuma júliusban, minimuma februárban van,, a fáziseltolódás minimális cm 200cm-en augusztusban jelentkezik a maximum. A minimum 100-cm cm-en februárban, 200cm-en márciusban van. Az eltolódás itt már ~1hónap. Mg.-i,, ökológiai szempontból fontos a talaj hőtároló szerepe.. Nagy hőkészletéből adódóan lassan, de hatékonyan ellensúlyozza az őszi lehűléseket. Augusztustól márciusig a talaj minden rétégében melegebb a levegőnél. Márciustól az altalaj lényegesen hidegebb, a feltalaj egyre melegebb a levegőnél. Szintén fontos jelenség a mg., építőipar számára a talajfagy. Helyzetünk viszonylag kedvező. Átlagos mélysége 50cm körül van, a legkeményebb teleken érhet el 1m-t. Enyhe teleken 10-30cm körül mozog a fagyhatár A talajfagy időtartama a mélység növekedésével csökken. A LÉGHŐMÉRSÉKLET A léghőmérséklet az egyik legalapvetőbb és legjelentősebb éghajlati elem. Kialakításában sugárzási és felszíni hatások komplex együttese játszik szerepet. A hőháztartás egyensúlyát jellemzi. Alakulása mg.-i,, ökológiai-, humánbioklíma szempontból alapvető jelentőségű. 10

11 Az évi középhőmérsékleti térkép alapján megállapítható, hogy a 3 É-D-i É i kiterjedésnek kb. 3 C középhőmérsékletbeli eltérés felel meg. Az izotermák nem szabályos É-D-i É i elrendeződést mutatnak: középhegységeink hideg szigetekként jelennek meg 6-7 C-os (Kékes 5 C)középhőmérsékletükkel. Legmelegebb a DK Alföld (>11 C). 200m tszfm.-ig C 11 C jellemző az ország területének nagy részén.. Kivétel: Nyírség, Szatmár-Bereg Bereg,, Bodrogköz. Az évi középhőmérsékletben egyik évről a másikra 6 C-os eltérés is előfordulhat, tehát jelentős a változékonyság ennél az éghajlati elemnél. A téli és nyári félév hőmérsékleti viszonyaiban jelentős eltérés van. Leghidegebb hónapunk a január. Középhőmérséklete -4 C és 0 C közt van átlagosan. A szomszédos akciócentrumok hatása nyomja rá a bélyegét. Leghidegebb az ÉK Alföld (Szibériai maximum). A Nyírség, a Szatmár-Beregi Beregi-sík,, a Takta- és Bodrogköz ún. fagyzugok. Legenyhébb a DNy Dunántúl (Genovai ciklon). A január középhőmérséklete -9, -11 C és 5-6 C 5 között mozog, ami Finnország, ill. az olasz Riviéra jellemző értekei közt mozog. Legmelegebb hónapunk a július. Ekkor a havi középhőmérséklet É-D, É ill. Ny-K irányban emelkedik 19 C-ról 22 C-ot érve el. A Dunántúlon inkább az óceáni-kontinentális átmenetiségből adódó K-NyK Ny-i i változás jellemző. Az alföldön a medence jellegből adódó koncentrikus izotermák jelennek meg. Kialakításában az ÉNy felől érkező hűvös tengeri (Izlandi minimum- hűvös, csapadékos nyár) és a DK felől beáramló meleg kontinentális, mediterrán légtömegek (Azori( maximum- forró, száraz nyár) hatása figyelhető meg. 11

12 A téli és a nyári félév középhőmérséklete Az adott éghajlati terület fontos jellemzője a hőmérséklet évi közepes ingása.. Ez a januári és július középhőmérséklet különbségét jelenti. Az ingás mértéke a kontinentális hatás erősödésével növekszik,, Tehát alkalmas a kontinentalitás mértékének kifejezésére. Értéke a növekvő kontinentalitással párhuzamosan, illetve a medence középpontja felé haladva növekszik. Minimuma a DNy Dunántúlon 21 C-22 C 22 C van. Az Alföld döntő részén, a Mezőföldön 23 C-24 C. 24 C. Maximuma A Nagykunság-Hortobágy területén jelentkezik 24,5 C. Hegyvidékeinken a magasság növekedésével az ingás csökken m 5 közt C, 21 C, 700m felett nem éri el a 20 C A hőmérséklet napi átlagos ingása is fontos paraméter. Legkisebb értéke a rövid nappalú borult decemberben jelentkezik (4-6 C). Legnagyobb értéke a hosszú nappalú derült nyári hónapokban van (11-13 C). 13 C). Hegyvidékeink hőmérsékleti viszonyai jelentősen elütnek a síksági területektől. A hőmérséklet magassággal történő változást jellemző függőleges hőmérsékleti gradiens értéke hegységenként kisebb mértékű eltéréseket mutat az eltérő fekvés és domborzat miatt. Nagyobb mértékűek az évszakos eltérések, amelyek a téli félév gyakori inverziós helyzetei miatt jönnek létre. 12

13 A hőmérséklet évi átlagos minimuma -15 és - 20 C közt van.. A talajközeli radiációs minimum hőmérséklet (szélsőséges esetben 4-5) C4 5) C-kal alacsonyabb lehet ezeknél a szabvány szerint 2m magasan mért értékeknél. Mg.-i szempontból fontos paraméter az őszi vetések áttelelése miatt. Enyhe teleken -8, -10 C körül, zord teleken -25, -30 C körül alakul. Az abszolút min.-ot február 16-án Görömbölyön (Miskolc közelében) mérték. A területi képre a Dunántúlon a K-NyK Ny-i, míg az Alföldön medence-jellegű hőmérsékleti elrendeződés jellemző,, a Ny-K K felé gyengülő óceáni hatás és a medence-fekvés eredőjeként. Az évi legerősebb felmelegedés (átlagos évi maximum) az ország DK-i i részén 36 C-ot is elér, innen É, és Ny-felé csökken C 33 C-ot érve el. Hűvösebb években a legnagyobb felmelegedés 30 C körül van, melegebb években meghaladja a 40 C-ot. Abszolút max.: augusztus 22. Békéscsaba, 41,7 C. A hőmérséklet abszolút ingása hazánkban így eléri a 76,7 C-ot ot,, ami ¾-e e a szélsőségesen kontinentális szubarktikus területeken jellemzőnek. Az éghajlat jellemzésének fontos paraméterei a nyári és téli küszöbnapok,, amelyek közül a fagyos-,, a téli-,, és a nyári napok száma kitüntetett jelentőséggel bír. A téli küszöbnapok számában DNy-ÉK irányú növekedés figyelhető meg. A Nyári küszöbnapok száma Ny és É felől növekszik DK felé,, összhangban az óceáni- kontinentális átmenetiséggel. Számuk a tszfm.- gal csökken. 13

14 AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHŐZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyel napsugárzási energia biztosítja. Meteorológiai értelemben a nagy kiterjedésű, természetes és mesterséges felszínekről a légköbe kerülő vízmennyiséget nevezzük párolgásnak, evapotranspirációnak. Az evapotranspirációnak két összetevője van: 1. A talaj és szabad vízfelszínek párolgása (evaporáció). 2. A a növények anyagcseréje során a légkörbe juttatott vízmennyiség a párologtatás (transpiráció( transpiráció). A felületegységről időegység alatt elpárolgott mm-ben kifejezett vízmennyiséget jelenti, mértékegysége :mm/év. Az evapotranspirációnak két értéke lehet: 1. Az adott éghajlati feltételek mellett elvileg (potenciálisan) elpárologható vízmennyiség a potenciális evapotranspiráció (PET). 2. Az egy év alatt valóban elpárolgó vízmennyiség a tényleges evapotranspiráció (TET). A minden esetben TET<=PET. A PET éves dinamikája a hőmérséklet menetét követi: minimuma januárban, maximuma júliusban van. Területi eloszlása a sugárzási egyenleghez és a léghőmérséklethez igazodik: Alföld mm, Dráva-mellék 900mm, Dunántúl nagy része mm, hegyvidékeinken 600mm körül. Fontos éghajlati mérőszám a klimatikus vízmérleg (vízhiány) a mely a csapadékmennyiség (mm) és a PET (mm) különbsége. 14

15 A TET időbeli mente is hasonló: maximum július, minimum január. Átlagos értéke mm hazánk területén. Területi megoszlása jelentősen eltér a PET-től től,, mivel nagyságát az adott terület csapadékmennyisége, a talaj vízkészlete hat. meg. Minimuma az Alföldön van, maximuma a Ny- Dunántúlon és hegyvidékeinken jelentkezik. A PET és a TET egymáshoz viszonyított változására jellemző, hogy októbertől májusig a a talaj bőséges nedvesség ellátottságának köszönhetően a kettő együtt halad. Június és szeptember közt a talaj kiszáradása miatt a TET elmarad a PET értékei mögött. A TET maximumának bekövetkezésében időbeli eltérések vannak az országon belül, mivel a magas hőmérséklet és a nagy csapadékmennyiség bekövetkezésének időpontjai sem esnek teljesen egybe. A PET és a TET egymáshoz való viszonya az év során 15

16 LÉGNEDVESSÉG A légnedvesség a levegő vízgőztartamát jelenti. Két forrása van: 1. A felhő- és csapadékelemekről- és a felszínről történő párolgás, párologtatás. 2. Páraadavekció távolabbi vidékekről. Az Izlandi minimum irányából érkező tengeri eredetű légtömegek + a kontinentális légtömegek irányú páraadvekciót okoznak. A meteorológiában alkalmazott számos paraméter közül az éghajlattanban a gőznyomás (páranyomás) és a relatív nedvesség használt. A páranyomás időbeli menetére júliusi maximum és januári minimum jellemző, mivel a hőmérséklet emelkedése fokozza a felszíni párolgást. A nyári páranyomás maximum jelentősen hozzájárul a nyári csapadékmaximum kialakulásához. A relatív nedvesség ezzel ellentétesen december-január során maximális és júliusban minimális. Ez azzal magyarázható, hogy a levegő hőmérsékletének növekedésével a telítési gőznyomás is növekszik, alacsonyabb hőmérsékleten tehát kisebb vízgőz mennyiség nagyobb relatív telítettséget tud előidézni. A páranyomás havi és éves átlagértékeiben az ország egész területére meglehetősen egyöntetű a kép ezért ezt térképes formában nem jelenítik meg. A relatív nedvesség már sokkal jobban értelmezhető területi képet mutat. A téli hónapokban a relatív nedvesség egyöntetűen magas az ország egész területén 75%-körüli, fölötti értékekkel. A nyári hónapokban az eltérő páratartalmú óceáni és kontinentális légtömegek betörései miatt a területi kép árnyaltabb. A Dunántúlon Ny-K K felé az óceáni hatás gyengülésével párhuzamosan csökkenő %-os% értékek tűnnek ki. Az Alföldön a medence jellegből adódó koncentrikus elrendeződéssel55-70% 70%-os értékek jelennek meg. DK felől érkező száraz, mediterrán légtömegek beáramlása esetén nyáron előfordulhat 10-15% 15%-os relatív nedvesség is az Alföld DK-i i részén. 16

17 KÖD A térfogaton belüli kicsapódás alkalmával a légtömegben egyszerre igen sok apró vízcsepp, vagy jégkristály keletkezik, amelyek az addig átlátszó levegőt elhomályosítják. Ekkor köd vagy felhő keletkezik attól függően, hogy a folyamat a talajközeli vagy a magasabban fekvő légrétegben játszódik le. A kettő között fizikai értelemben tehát nincs különbség: felhőnek vagy ködnek nevezzük a légkör olyan összefüggő részét, amelyben az igen kisméretű vízcseppek vagy jégkristályok olyan nagy számban lebegnek, hogy a napfény (napsugárzás) útjában akadályt jelentenek. Ködös napnak tekintjük azt a napot, amikor a látástávolság az előbbi okból bármennyi időre 1km alá csökken Érintkezés által hűl le a levegő, ha nálánál hidegebb felszín (fagyos talaj, hótakaró) fölé áramlik. Ez azonban az ún. áramlási ködöt eredményezi. Nevezik advektív, vagy frontális ködnek is mivel ilyen helyzet frontátvonuláshoz kapcsolódó páraadvekció estén alakul ki. A felszíni kisugárzás következtében az éjszaka lehűlt talaj fölötti levegő is lehűlhet arra a hőmérsékletre, tehát a harmatpontjára, vagy az alá, amelyen a benne lévő vízgőz telítetté válik. A kondenzáció ezen a módon általában csak a talaj közeli vékony rétegben megy végbe, tehát kisugárzási köd keletkezik. Keveredéssel úgy következhet be kondenzáció, hogy két különböző hőmérsékletű és a telítettséghez közel álló légtömeg keveredik össze. A beálló közös hőmérsékleten pedig a vizgőz telítetté válik, keveredési köd vagy felhő keletkezik. A ködgyakoriság a 100%-körül relatív nedvességtartalom mentéhez kötődik, a hőmérséklettel ellentétesen változik. Legködösebb a december (a hegységekben 12-15) 15) ködös nappal. Második az ősz, harmadik a tavasz. A nyár gyakorlatilag ködmentes. A ködgyakoriság napi menetében is a hőmérséklet járásának ellentéte: a legködösebb a hajnal. Legkevésbé a déli órák ködösek. A köd területi eloszlására jellemző, hogy a legkevésbé ködös a legszelesebb Kisalföld és a Duna-Tisza köze (20-30 ködös napi évi átlagban). Az Alföld többi vidékén és a Dunántúli dombságban ködös nap jellemző évente. A Legködösebbek hegyvidékeink völgyei ködös nappal éves átlagban. FELHŐZET A tényleges napfénytartam kialakításában a felhőzetnek, a borultságnak alapvető jelentősége van. Borultság alatt az égboltnak felhők, vagy sűrű köd által való takartságának %-ban% vagy oktában kifejezett értékét értjük. Műszer nélkül, l, becsléssel ssel állapítható meg. Az égboltot képzeletben nyolc részre r osztjuk föl, f és s azt állapítjuk meg, hogy abból l hány h részt r takarnak a felhők. A teljes felhőtlens tlenség g 0 (0%),, a teljesen borult ég g 8 okta (100%). Éjszaka a felhőzet terjedelmét t abból ítéljük meg, hogy az égbolt hány h nyolcad része r csillagos. A felhőzet megfigyelésénél l tekintettel kell lenni azok magasságára, fajtájára, mennyiségére és vonulására. 17

18 A felhőzet évi járására jellemző, hogy a legderültebb a nyár vége (gyakori anticiklonális helyzetek), A ciklonális helyzetekhez kapcsolódó gyakori ködképződés miatt a legborultabb a december. Napi menete sajátos. A legkevésbé felhős a késő este minden évszakban. A legerősebb borultság időpontja azonban eltér télen és nyáron. Nyáron az erős konvektív felhőképződés (kumuluszok) miatt a koradélután a legborultabb. Télen az éjszakai kisugárzás miatt gyakori köd- és alacsonyszintű rétegfelhő képződés következtében a hajnal és délelőtt a legborultabb. A felhőzettel való borítottság százalékban megadott évi átlaga alapján a legkisebb borultság az Alföld középső részét jellemzi (valamivel 50% felett), megfelelően a medence-jellegnek. A peremek felé haladba a borultság fokozatosan nő, az Északi-középhegység középhegység D.-i előterének a kivételével, ahol a főn-jellegű légmozgások hatására az alföldihez hasonlóan alacsony borultság jellemző. Legborultabb területünk a Ny-Mo. Mo.-i peremvidék, ahol a borultság mértéke eléri a 70%-ot. A borultság jellemzésére alkalmas a derült (felhőzöttség<20%) és borult (felhőzöttség>80%) napok száma. Legtöbb a derült nap az Alföld közepén (Kecskemét:90 n.), a legkevesebb a Zempléni-hg. hg.-ben és az Alpokalján (Sopron:40 n.). A Borult napok száma 80 (Kecskemét) és 140 (Sopron) között változik. 18

19 AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN Mivel éghajlatunk hajlik a szárazságra mg.-i,, ökológiai szempontból kitüntetett jelentősége van a csapadék idő- és térbeli megoszlásának. A csapadék általában kevesebb, mint a vegetáció igénye, a klimatikus vízmérleg az ország jelentős részén negatív. A CSAPADÉK A csapadék időbeli dinamikája A csapadék évi menetében kettős hullám jelentkezik. A csapadék minimum januárra esik. Ennek az alacsony páranyomás és a gyakori anticiklonális makroszinoptikus helyzetek (Szibériai max.) az oka. A legtöbb csapadék május-július július közt hullik. A páranyomás maximumával és a Medárd nap környéki fokozódó ciklon tevékenységgel, és felerősödő konvekcióval hozható ez kapcsolatba. A maximum az ország egyes területein némiképp eltolódva jelenik meg. A Dunántúli-dombság és a Bakony térségében májusban, A Ny-i i határszélen Júliusban, míg az ország nagyobb részén júniusban van a legtöbb csapadék. A D-Dunántúlon, D Dunántúlon, és a Dunántúli-khg khg.. DK-i i lejtőin megfigyelhető egy őszi (október-november) másodlagos csap. Max.. is. Ezt a mediterrán térségben kialakuló alacsonynyomású központ (genovai-ciklon) irányából érkező mediterrán ciklonok melegfrontjai által okozott esőzések hozzák létre. Nem ritka, hogy a bőséges őszi esők következtében a téli félév a csapadékosabb (az esetek 20-30% 30%-ában áll ez fenn). A téli félév nagyobb csapadékmennyisége a mediterránabb D-Dunántúlra D Dunántúlra jellemző leginkább, Az Alföldön az esetek 80-90% 90%-ában a nyár a csapadékosabb. Az őszi másodmaximum DNy-ÉK irányban gyengül. A csapadékmennyiség évről évre akár 2,5-szeres ingadozásokat is mutathat. Ez a legváltozékonyabb éghajlati elemünk. A legszárazabb években az Alföldön előfordul mm csapadék, míg a csapadékosabb években ugyanott mm csapadékot mérnek. A Ny- Dunántúlon ilyen években 1.000mm feletti csapadékösszegek sem ritkák. Bármely hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány. A csapadékos napok száma sokévi átlagban az ország egészére 120 nap körül van, tehát elvileg minden 3. nap csapadékos. (Csapadékos nap: ha 0.1mm-t t elér a lehullott csapadék mennyisége.) A leghosszabb csapadékmentes időszak hossza 60 nap. Nyáron gyakori a mm 300mm-es havi csapadékátlag óta a legnagyobb évi csapadékmennyiség ban Pécsen esett (1204mm). A legkevesebb pedig ban Kecskeméten (334mm). 19

20 A csapadék területi megoszlására az óceántól való távolság növekedése (gyengülő óceáni hatás) és a domborzat hatása együttesen nyomja rá a bélyegét. A Dunántúlon a mérséklődő óceáni hatással páthuzamosan DNy-ÉK irányban 800mm-ről 550mm-re csökken az évi átlagos csapadék mennyiség. A Dunától K-re K az Alföld területén koncentrikusan 550mm-ről 500mm alá csökken a csapadékmennyiség, amiben a medence-jelleg nyilvánul meg. A Hortobágy, Hármas Körös-vidéken mm csapadék hull évente, míg a Szatmár-Beregi Beregi-síkon ez eléri a 600mm-t. Az Alföld középső része és a Ny Dunántúl csapadékmennyisége között kétszeres különbség van. Középhegységeink nagy részén 600mm feletti értékek jellemzők. Hegyvidékeink az orográfiai csapadékképződésnek köszönhetően csapadék többlettel rendelkeznek síksági területeinkhez képest. Országos átlagban 100m tszfm.. növekedés kb. 50mm évi csapadéktöbblettel jár. Az anomália nem érvényesül azonban egyformán hegyvidékeinken. Az uralkodó szélirányra merőleges futású hegységek luv oldalán a legerősebb (Magas Bakony). Az ellentétes (lee( lee) oldalon negatív anomália is lehetséges (Börzsöny). 20

21 Mg.-i szempontból fontos a tenyészidőszakon belül (áprilistól szeptember végéig) lehullott csapadék mennyisége. Országos átlagban ez a mennyiség az évi összcsapadék 55-65% 65%-a. A területi kép hasonló az összcsapadékhoz.. Kiemelkedik az Alföld középső részének száraz volta. Bár a tenyészidőszak csapadékosabb a téli félévnél, a vegetáció számára csak a hóolvadásból származó vízmennyiséggel elegendő a tenyészidőszak csapadékmennyisége. A különböző küszöbértékek feletti csapadékok gyakorisága A csapadék fontos jellemzője a mennyisége mellett az intenzitása, vagyis az időegység, óra, perc alatt lehullott csapadék mennyiség is az óra-,, ill. percintenzitás. A beszivárgás mértéke és a talajeróziós folyamatok hatékonysága szempontjából fontos paraméter. Az intenzívebb eső vize kevésbé szivárog be, nagy kinetikai energiájú cseppjeinek becsapódásai erősebben rombolják a talaj aggregátumokat. Ombrográf adatokból számítják. 0,1mm, 1, 5 és 10mm csapadékösszeggel bíró napokat szokás elkülöníteni. A percintenzitás a leghevesebb záporokban1-3mm/perc értéket is elérhet, de a gyakoribb csendes esők 1mm/óra csapadékot szolgáltatnak. A csapadékos napok száma nincs szoros kapcsolatban az éves csapadék mennyiség területi képével. Az Alföld középső szárazabb részén kevesebb (110 körüli) a csapadékos nap. Legtöbb a 700m feletti területeken és a Szatmár-Beregi Beregi-síkon (135 nap). A nagyobb csapadékok világosabb összefüggést mutatnak a domborzattal. 1mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén 75- nél kevesebb, a Ny-Dunántúlon fordul elő. 5mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén a Ny-Dunántúlon fordul elő. A 10mm feletti csapadékú napok számmal az Alföld közepén 15 alatti a Ny-Dunántúlon 25 feletti. A csapadék összidőtartamának 75%-a a 1mm/ óra alatti intenzitású eső, amiből a csapadék teljes mennyiségének 30% át szolgáltatja. Közepes intenzitású csapadék (1-5mm/óra) az esőzések időtartamának 22%-a, ami a teljes vízmennyiség 50%-át adja! Nagy intenzitású (5mm/óra feletti) csapadékhullás az esetek mindössze 2%-ában van, de ebből származik a teljes csapadékmennyiség 20%-a! A közepes és eróziós szempontból kedvezőtlen hatású nagyintenzitású csapadékok jelentősége tehát kiemelkedő. A gyakori nagyintenzitású csapadékok talajeróziós hatásának értékelésére szolgál a zivatarból származó erózióveszély mértékét mutató index. 21

22 Az extrém nagycsapadékokra vonatkozó néhány érdekesség: Zivatarok és jégesők A nyári félévben előforduló nagy intenzitású, elektromos kisüléssel kísért csapadékhullás a zivatar. Legzivatarosabb területünk a Mátra, a Dunazug-hg., A DK Alföld és a Szatmár-Beregi Beregi-sík (30 nap/év felett). Az Alföld középső részén a legkisebb a zivatarok gyakorisága (20nap/év alatt). A zivatarok gyakori kísérője a jégeső, ha a zivatarfelhő felső részében jóval fagypont alatti hőmérséklet és igen erős feláramlás alakul ki. A legtöbb jégeső Júliusban fordul elő (20db sokévi átlagban), a legkevesebb decemberben (0,4db sokévi átlagban). A jégeső területi megoszlására jellemző, hogy ú.n. jégeső pályák mentén fordul elő. Ilyenek: A Mátra- Bükk, Kemeneshát, Villányi-hg. Hajdúhát. A havazás és a hótakaró Hazánk éghajlatának jellegzetessége, hogy még a legenyhébb teleken is hullik hó, bár mennyisége évről évre tág határok közt ingadozik. Az Alföldön évente átlagosan napon havazik A Dunántúlon és dombsági területeinken nap, hegyvidékeinken nap, 700m tszfm.. felett napon havazik. A hó alakjában lehulló csapadék mennyisége vízre átszámítva sokévi átlagban mm közt van. 400m tszfm.. felett mindenütt meghaladja a 100mm-t. Az enyhébb telű Dunántúlon mm (a Genovai ciklon hatása) A zordabb telű Alföldön (a Szibériai max.. hatása) csak 40-60mm évi csapadékmennyiség származik a havazásokból. A hónak az évi csapadékból való részesedése az Alföldön %, a DNy-Dunántúlon Dunántúlon 10-15%, 15%, míg a hegyvidékeinken 15-20%. 22

23 A havazások után, ha hőmérséklet tartósan fagypont alatt marad a hótakaró, hosszabb-rövidebb ideig megmarad. Azokat a napokat, amikor a felszínt legalább 1cm vastag összefüggő hótakaró borítja hótakarós napnak nevezzük. Legkevesebb hótakarós nap van az Alföld középső részén ( nap), ahol a lehullott hó mennyisége is kicsi. A Dunántúl nagy részén hótakarós nap fordul elő a több havazás következtében, a magasabb januári középhőmérséklet ellenére. Középhegységeinkben 50 felett van a hótakarós napok száma, de 700m tszfm.. felett hótakarós nap fordul elő. 100m tszfm.. növekedésre a Dunántúli khg.-ben +7, az Északi khg.-ben +9 hótakarós nap jut. Egyes teleken az Alföldön nem alakul ki összefüggő hótakaró, máskor napon át megmarad a hó. A hótakaró fontos éghajlati paramétere még a vastagsága. A telente előforduló maximális hóvastagságának átlagolásával kapjuk a hótakaró átlagos maximális vastagságát. A hideg, de kevésbé havas Alföld nagy részén ez 15-20cm körül van. A Dunántúli-dombság területén 25-40cm. Középhegységeinkben és a Nyugat-magyarországi peremvidék területén cm. 500m tszfm.. felett 50cm felett van. 100m tszfm.. növekedéssel az átlagos maximális hóvastagság országos átlagban 6cm-rel nő. Az Alföldön előfordul olyan tél amikor nincs mérhető vastagságú hótakaró, ill. olyan, amikor 60-80cm vastag takarót alkot. Az országos rekord hóvastagság 151cm (1947 feb. Kőszeg-Stájerházak Stájerházak) A zúzmara A zúzmara az áramló enyhe, párás levegőből a fagypont alatti hőmérsékletű tereptárgyak kiálló éleire kirakódó jégtűkből képződő mikrocsapadék. Jelentős túlterhelést okozva a fák ágainak letörését, a légvezetékek leszakadását okozhatja. Kártétele miatt az egyetlen rendszeresen mért mikrocsapadék.. Hazánkban 1967/68 tele óta működik zúzmaramérő hálózat. Legzúzmarásabb területeink a hegyvidékek, ahol 30 feletti a zúzmarás napok száma, míg az Alföldön csak zúzmarás nap fordul elő. Még a kevéssé zúzmarás területeken is történhet jelentős mennyiségű zúzmara lerakódás. 23

24 AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A légnyomás és a szél A légnyomás A földfelszín eltérő mértékű felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás különbségeket hoz létre. A légnyomás különbségek kiegyenlítésére a levegőrészecskék mozogni kezdenek az alacsonynyomású területek irányából a magasnyomású területek felé. Ez a vízszintes mozgás a szél. A a légnyomás tehát számos éghajlati elemmel áll közvetlen és közvetett kapcsolatban. Egyike a legalapvetőbb éghajlati elemeknek. A 20. század első felében ezért a meteorológiai jelenségek széles körét légnyomási alapon próbálták magyarázni. Később a háttérbe szorult. Napjainkban a nagytérségi előrejelzések készítésének egyik eleme a légnyomás topográfiai térképek elemzése. Élettani hatása miatt (humán biometeorológia) is fontos. A légnyomás időbeli dinamikája A légnyomás a legstabilabb éghajlati elem napi és éves ingadozásai legfeljebb néhány %-ot% tesznek ki. Napi menete kettős hullámot mutat: főmax.. de óra k.; főmin.. du óra k. Másodmax.. Este órak.; másodmin.. Hajnali óra k. A napi ingás amplitúdója az egyenlítőtől a sarkok felé csökken. Mo.-on on általában mbar a szabályos napi ingás, de frontátvonulás mbar ingást is előidézhet. Éves menete szintén kettőshullámú. Főmin.: április-május (Izlandi min. irányából érkező mérs.. övi ciklonok) Főmax.: Január (Szibériai max.. irányából betörő anticiklonok). Másodmin.: július a medence középső részének erős felmelegedése miatt. Másodmax.: szept.-okt. (Azori( max.. felől betörő anticiklonok). 24

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Regionális idıjárási helyzetek és légszennyezettség 4.

Regionális idıjárási helyzetek és légszennyezettség 4. Regionális idıjárási helyzetek és légszennyezettség 4. Magyarország makroszinoptikus helyzetei A mérsékelt övben a változékony idıjárás oka, hogy itt zajlik le az alacsony és magas szélességek közötti

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Veszélyes időjárási jelenségek

Veszélyes időjárási jelenségek Veszélyes időjárási jelenségek Amikor az időjárás jelentés életbevágóan fontos Horváth Ákos meteorológus Szélsőséges időjárási események a Kárpát medencében: Nagy csapadék hirtelen lefolyású árvizek (Mátrakeresztes)

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSA ÉS TÉRSZERKEZETE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN. Szegedi Sándor 1 Kircsi Andrea 2

A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSA ÉS TÉRSZERKEZETE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN. Szegedi Sándor 1 Kircsi Andrea 2 A VÁROSI HŐSZIGET KIALAKULÁSA ÉS TÉRSZERKEZETE KÜLÖNBÖZŐ IDŐJÁRÁSI HELYZETEKBEN Összefoglalás Szegedi Sándor 1 Kircsi Andrea 2 Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az eltérő nagytérségi időjárási helyzetek

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2000 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 100 éves budapesti történelmi mérésekre

Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2000 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 100 éves budapesti történelmi mérésekre Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztály Éghajlati Osztály Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 1 éves budapesti történelmi

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat

Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Egy kis kitérő Mitől volt tegnap szürke idő Budapesten? Valamiért megint beragadt ide a sztrátusz.

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

2015. nyári előrejelzési verseny 1. forduló. Sopron-Kurucdomb / 2015. július 5. / 12 UTC (13:40)

2015. nyári előrejelzési verseny 1. forduló. Sopron-Kurucdomb / 2015. július 5. / 12 UTC (13:40) 2015. nyári előrejelzési verseny 1. forduló SopronKurucdomb / 2015. július 5. / 12 UTC (13:40) Előrejelző Felhőzet Jelenség Takt Tmax Radmin P dd ff Csapadék Pontszám derült nincs 32 20 33 17 19 S gyenge

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A légkör anyaga és szerkezete

A légkör anyaga és szerkezete A légkör anyaga és szerkezete Mennyiségük hosszabb időn át változatlan. Nitrogén Oxigén nemesgázok A légkör összetétele A Földünket körülvevő gázréteg a légkör, vagy ATMOSZFÉRA. A légkör különböző gázok

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es

Részletesebben

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Otthonunk, jól megszokott környezetünk átalakítása gonddal, kiadással jár együtt.

Otthonunk, jól megszokott környezetünk átalakítása gonddal, kiadással jár együtt. Otthonunk, jól megszokott környezetünk átalakítása gonddal, kiadással jár együtt. A nyílászárók felújítása, cseréje azonban megéri ezt a fáradságot, hiszen melegebb, energiatakarékos, környezet barát helyet

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Hőkamerás épületdiagnosztika - Iwood Kft.

Hőkamerás épületdiagnosztika - Iwood Kft. 50 m 0 205.04.05. 4:59:4 6,2 Ny N 47 30 3,06", E 9 9 28,24" http://maps.google.com?z=7&t=k&q=47.5086,9.578-5,2 IR_8778.jpg 205.04.05. 4:59:4 N 47 30 3,02", E 9 9 28,20" http://maps.google.com?z=7&t=k&q=47.5086,9.578

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

AZ IFJÚ METEOROLÓGUS ÓRATERV

AZ IFJÚ METEOROLÓGUS ÓRATERV AZ IFJÚ METEOROLÓGUS ÓRATERV Készítette: Csapóné Hatvani Edit Zsuzsanna biológia-földrajz szakos középiskolai tanár csapone@dfg.sulinet.hu Helyszín: Fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium Fehérgyarmat, Kiss

Részletesebben

Épületek 1. Határoló szerkezetek Üvegezett felületek. Anyagmozgásból származó Egyéb hıterhelés

Épületek 1. Határoló szerkezetek Üvegezett felületek. Anyagmozgásból származó Egyéb hıterhelés Épületek 1 Tervezı: Pintér Zoltán GT 1-42 Dátum: 29. 4. 2. csaladihaz Téli hıveszteség: Radiátorok összteljesítménye: Egycsöves radiátorok össztelj.: 37.9 kw 12.4 kw 6.7 kw Szerkezet jellege: nehéz (mt

Részletesebben

ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG A földrajzi övezetesség kialakulása 7 légköri elem: napsütés, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, felhőzet, csapadék Fogalmak: idő: a 7 légköri elem pillanatnyi állapota időjárás: a 7 légköri elem

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

FOGALMAK. exoszféra:

FOGALMAK. exoszféra: FOGALMAK Atmoszféra atmoszféra (légkör): a földet körülvevő gázréteg a légkör főbb alkotórészei: nitrogén (N2) 78,00 %; oxigén (O2) 21,00 %; argon (Ar) 0,9 %; széndioxid (CO2) 0,03% állandó gázok: változó

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

Családi ház hőkamerás vizsgálata

Családi ház hőkamerás vizsgálata Cég ORIGOSÁNTA ÉPÍTŐ ZRT Győri u. 32. Sopron Mérést végezte: Markó Imre Telefon: 99/511540 EMail: info@origosanta.hu Készülék testo 8752 Gyártási szám: Objektív: 1910101 normál Megbízó Megrendelő Mérőhely:

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 2, Leelőssy Ádám 1 1 ELTE Meteorológiai Tanszék 2 BMGE Fizika Intézet LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Meteorológiai Tudományos Napok Budapest,

Részletesebben

nyme ktk KTK_symbol.ai méretezés alapok Közgazdaságtudományi Kar emblémája adobe illustrator nyme arculati kézikönyv forrásfájok használata

nyme ktk KTK_symbol.ai méretezés alapok Közgazdaságtudományi Kar emblémája adobe illustrator nyme arculati kézikönyv forrásfájok használata méretezés alapok A méretezés alapja a»«rétegen található kör. Az embléma és a szöveggyűrű mérete minden esetben ezzel a körrel együtt értendő! Az embléma legkisebb alkalmazható átmérője: 26mm, ekkor a...26

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához!

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam. Az MFFPPTI nem járul hozzá a feladatok részben vagy egészben történő üzleti célú felhasználásához! Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 4. év f olyam Az iskola bélyegzője:

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0612 É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT I. rész 1. Adriai-tenger

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

Általános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Általános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin Általános földi vízkörzés Dr. Lakotár Katalin Óceánok: fontos szerepűek a földi éghajlat irányításában hőszállítás az Egyenlítőtől a sarkok felé hőszállítás nélkül bolygónk legnagyobb része túl hideg lenne

Részletesebben

A légköri képződmények és az időjárás

A légköri képződmények és az időjárás A légköri képződmények és az időjárás Szinoptikus meteorológia Az időjárás és annak szeszélyei végigkísérik különösen a mérsékelt övben élő emberek egész életét. A mindennapi életben a hírközlő eszközök

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor

Részletesebben

A mediterrán ciklonok vizsgálata, a 2012/2013-as téli esetek elemzése

A mediterrán ciklonok vizsgálata, a 2012/2013-as téli esetek elemzése Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszék A mediterrán ciklonok vizsgálata, a 2012/2013-as téli esetek elemzése SZAKDOLGOZAT Készítette: Sebestyén Anna Földtudományi

Részletesebben

Mondj két szót, mindkét szó ugyanazokból a betűkből álljon: a, a, t, k. a betűkből álljon: a, i, k, r. a betűkből álljon: á, i, g, r, v

Mondj két szót, mindkét szó ugyanazokból a betűkből álljon: a, a, t, k. a betűkből álljon: a, i, k, r. a betűkből álljon: á, i, g, r, v a betűkből álljon: a, á, l, l, t a betűkből álljon: a, a, t, k t l t l a a a a a betűkből álljon: b, e, é, r, v a betűkből álljon: á, i, k, l, t v b v b k t k t a betűkből álljon: a, i, k, r a betűkből

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai

Részletesebben

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: METEOROLÓGIA

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: METEOROLÓGIA 23 METEOROLÓGIA...2 23.1 ÖSSZEFOGLALÁS...2 23.2 BEVEZETÉS...2 23.3 AZ IDŐJÁRÁSSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK A JÁTÉKOK IDEJÉN...3 23.4 AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK IDŐZÍTÉSE...4 23.5 JELLEMZŐ ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot?

Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot? XXXIII. Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás Miskolc, 2012. 09. 27-29. Hogyan kútvizsgálatot? Szongoth Gábor, Pál Lénárd Geo-Log Kft. A hőmérsékletmérés a legrégebbi mélyfúrás-geofizikai

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

Nemzeti és afrikai kontinens rekordok Namíbiában

Nemzeti és afrikai kontinens rekordok Namíbiában Nemzeti és afrikai kontinens rekordok Namíbiában 2011.11.19-én dél körül érkeztem meg Bitterwasserbe. Bejelentkeztem a recepción, elhelyezkedtem a bungiban. Ugyan egy kicsit álmos voltam, mert éjszaka

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint TÁMOP-3.1.4-08/-009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint Vasvár, 010.

Részletesebben

XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIKAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY

XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIKAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódmezővásárhely, 014. március 8-30. évfolyamon 5 feladatot kell megoldani. Egy-egy feladat hibátlan megoldása 0 pontot ér, a tesztfeladat esetén a 9. évfolyam 9/1. feladat. Egy kerékpáros m/s gyorsulással

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott

Részletesebben

A POLÁRIS CIKLONOK SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNY ALAPSZAK, METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY

A POLÁRIS CIKLONOK SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNY ALAPSZAK, METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY A POLÁRIS CIKLONOK SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNY ALAPSZAK, METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Készítette: Merics Attila Témavezető: Dr. Weidinger Tamás Konzulens: Gyöngyösi András Zénó ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A CSAPADÉK

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A CSAPADÉK AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A CSAPADÉK Mivel éghajlatunk hajlik a szárazságra, mezıgazdasági és ökológiai szempontból kitüntetett jelentısége van a csapadék idı- és

Részletesebben

GEOFIZIKA / 12. METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK

GEOFIZIKA / 12. METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK MSc GEOFIZIKA / 12. BMEEOAFMFT3 METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Állapotjelzők A légkör állapotát az állapotjelzők írják le. A legfontosabbak a: - Légnyomás, a felületegységre eső nyomóerő. Mértékegysége a

Részletesebben

Agroökológia és agrometeorológia

Agroökológia és agrometeorológia DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés) Meteorológiai

Részletesebben

Bevezetés légkör hőmérsékletét napsugárzás csapadék szél DEFINÍCIÓ időjárásnak időjárási elemek

Bevezetés légkör hőmérsékletét napsugárzás csapadék szél DEFINÍCIÓ időjárásnak időjárási elemek Bevezetés Ebben a fejezetben a földfelszínt körülölelő levegőburok, a légkör jelenségeivel ismerkedünk meg. Választ kapunk arra, hogyan keletkeznek a felhők, mikor hullik eső és mikor hó, milyen pusztításokat

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. rész 1. FELADAT 1. Hamburg 2.

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat Májer János-Németh Csaba -Knolmajerné Szigeti Gyöngyi NAIK SZBKI 2014-es év időjárása szélsőséges, drámai volt! Korábbi években is hozzászoktunk a szélsőségekhez,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK

METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Merza Ágnes, Szinell Csaba: METEOROLÓGIAI ALAPISMERETEK Bevezetés A meteorológia szó görög eredetű, a meteora és a logos szavak összetételébõl keletkezett, jelentése az ég és föld között lejátszódó jelenségek

Részletesebben

Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól

Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól Összefoglaló a 2013. évi agrometeorológiai és szőlő növényvédelmi tapasztalatairól 1. Országos meteorológiai áttekintés (az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján - www.met.hu - közzétett anyag alapján)

Részletesebben

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Jegyzeteim 1. lap Fotó elmélet 2015. október 9. 14:42 Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú Kardinális elemek A lencse képalkotását meghatározó geometriai elemek,

Részletesebben

34 Téglány vagy négyszögfedések (Rechteck)

34 Téglány vagy négyszögfedések (Rechteck) 34 Téglány vagy négyszögfedések (Rechteck) Kettős téglányfedés A kettős téglányfedés jellemzője, hogy a harmadik sor az elsőre még ráfed és a fedés kötésben történik. Ennél a fedési módnál is alapszabály:

Részletesebben