A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI"

Átírás

1 A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐI LEGALAPVETŐBB ÉGHAJLAT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐ: A FEKVÉS. A kárpát-medence az északi mérsékelt övezet középső sávjában, a valódi mérsékelt övben Az É. sz és az É. sz közt fekszik. Az Atlanti-óceántól kb km a távolság, ami enyhe óceáni hatásban nyilvánul meg: 1. Az Észak Atlanti áramlás az évi középhőmérsékletben mintegy 1-1,5 C1 1,5 C-os +anomáliát okoz. Az anomália a téli félévben és a Dunántúlon erősebb. A hőmérséklet évi járása a kontinentális területekhez képest egyenletesebb. 2. A csapadék mennyisége szintén nagyobb, eloszlása egyenletesebb, a téli fokozott ciklon tevékenység következtében. Éghajlatunk két alapvonása: 1. Átmenetiség 2. Medence-fekvés. 1. A Kárpát-medence 3 éghajlati terület határán helyezkedik el: Óceáni (Cf( Cf) Kontinentális (Df( Df) Mediterrán (Cs( Cs) 2. A medence-jelleg elsődleges megnyilvánulása a szélvédettség. Minden légmozgás főn-jelleggel lép a medencébe. Gyengül, kiszámíthatatlanná válik a ciklonok hatása Az Alpok és a Dinaridák hatására. A téli keleties szelekkel járó hidegbetöréseket a Kárpátok vonulata jelentősen késlelteti. Az éghajlati elemek értékei a peremektől a medence központja felé kvázi koncentrikusan változnak. Az átmenetiség a nagytérségek időjárását formáló időjárási akciócentrumok és légtömegek vonatkozásában is fennáll. Az akciócentrumok olyan, szárazföld felett (időszakos), vagy tenger felszín felett (állandó) kialakuló, nagy kiterjedésű alacsony- vagy magasnyomású területek, amelyek a fölöttük keletkező ciklonok és anticiklonok, illetve az ezekben mozgó légtömegek révén nagy területek éghajlatára gyakorolnak hatást. Az Izlandi minimum területén létrejövő mérsékeltövi ciklonok alapvető hatást gyakorolnak Európa időjárására. 1

2 A katalógus között Péczely által, majd 1983-tól Károssy által folytatva folyamatosan, minden napra megadja a Kárpát-medence térségének jellemző időjárási helyzetét A Kárpát-medence térségére meghatározható makroszinoptikus időjárási típusok a mérsékelt öv jellemző cirkulációs alaphelyzeteiből meridionális északi, meridionális déli, zonális nyugati, zonális keleti és centrális típusok vezethetők le MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK ÉSZAKIAS ÁRAMLÁSSAL 1. ciklon hátoldali áramlásrendszere előfordulása évente 7 % légnyomás : 1010,1 hpa 4,2 hpa napfénytartam átlaga: 3,5 ó 3,7 ó középhőmérséklet: 9,8 C 7,9 C maximum hőmérséklet: 14,7 C 8,5 C minimum hőmérséklet: 1,4 C 6,8 C Meridionális irányítású helyzet, északias áramlással. Többnyire gyorsan változó borultságú, szeles, csapadékos időjárást okoz. Nyáron különösen jellemző az intenzív csapadékot hozó, gyors lehűlést okozó zivatar, télen viszont az átlagosnál enyhébb levegőt szállít. Fönnállásakor a légszennyezettség kicsi, a látási viszonyok jók, kisebb a ködhajlam, jellegzetes az erős északi, északnyugati szél. A levegő hőmérsékleti rétegezettsége stabil, az alsó rétegek melegebbek. Télen gyakran hózáporokat, tavasszal és nyáron zivatarokat okoz. Ősszel lehűlést, télen viszont enyhülést okoz. A hőingás ennél a helyzetnél gyakran aperiodikus. MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK ÉSZAKIAS ÁRAMLÁSSAL 2. anticiklon a Brit-szigetek térségében MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK ÉSZAKIAS ÁRAMLÁSSAL 3. Mediterrán ciklon hátoldali áramlásrendszere előfordulása évente 5,5% átlag szórás légnyomás: 1018,4 hpa 4,3 hpa napfénytartam: 5,1 ó 4,3 ó középhőmérséklet: 9,9 C 7,1 C maximum hőmérséklet: 15,2 C 9,4 C minimum hőmérséklet: 1,4 C 7,1 C Általában az azori anticiklon északabbra helyeződésével vagy a sarki területekről délebbre húzódó magas nyomású légtömegekből jön létre. Megjelenése hidegfront átvonulásához kapcsolódik. Élénk északi, északnyugati áramlást idéz elő térségünkben. Nyári stabilizálódása esetén Közép- Európa fölött jóval kisebb a bárikus gradiens. Ilyenkor száraz, derült, tartósan meleg időjárás alakul ki a Kárpát-medencében. Az év túlnyomó részében azonban hidegebb, poláris eredetű légtömegek jellemzik. A felhőzöttség átlagos, nyáron valamivel magasabb borultsági értékekkel. A látási uszonyok általában jók, a szélsebesség viszonylag nagy, jellegzetes észak-nvugatias és északias széllel. A levegő hőmérsékleti rétegzettsége stabil. Ősszel, télen és tavasszal egyaránt párás, télen nagy a ködgyakoriság. előfordulása évente 2,4 % átlag szórás légnyomás: 1009,2 hpa 4,7hPa napfénytartam átlaga: 2,2 ó 2,7 ó középhőmérséklet: 7,9 C 6,3 C maximum hőmérséklet: 11,9 C 7,3 C minimum hőmérséklet: -2,2 C 5,8 C A Kárpát-medence területén egy gyors mozgású mediterrán ciklon hidegfronti áramlásrendszere halad át. A légmozgás iránya északi, északkeleti; sebessége - főként a Dunántúlon - elérheti a viharos fokozatot is. A csapadék mennyisége elsősorban a nyári időszakban növekszik meg, helyenként különösen nagy területi eltérésekkel. Az égbolt felhőzöttsége kimondottan nagy, főként a tavaszi és a nyári hónapokban. Előfordulásakor a légszennyezettség kicsi, télen a ködhajlam alacsonyabb. Az év túlnyomó részében lehűlést idéz elő, télen viszont általában enyhülést okoz. Minden évszakban csapadékos, télen hózáporokkal, tavasszal zivatarokkal. Többnyire szeles, a napi kőingás gyakran aperiodikus. 2

3 MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK DÉLIES ÁRAMLÁSSAL 4. ciklon előoldali áramlásrendszere előfordulása évente 10 % átlag szórás légnyomás: 1009,9 hpa 5,1 hpa napfénytartam: 4,7 ó 4,5 ó középhőmérséklet: 12,8 C 7,9 C maximum hőmérséklet:18,8 C 9,6 C minimum hőmérséklet: -1,2 C 7,1 C Meridionális irányítású helyzet jellegzetesen délies áramlással. Fennállásakor a Kárpát-medence térsége a ciklon melegfrontjának hatása alatt áll. Ősztől tavaszig, - de különösen ősszel és télen - tartós, lassú esőzések vagy havazások jellemzik ezt az időjárási típust. A látási viszonyok általában rosszak, nagy a ködgyakoriság (különösen télen). Ősszel hűvös és szeles, télen és tavasszal enyhülést hoz. Nyáron nagy fülledtség és nagy légszennyezettség jellemzi. MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK DÉLIES ÁRAMLÁSSAL 5. anticiklon Magyarországtól keletre előfordulása évente 4 % átlag szórás légnyomás: 1020,7hPa 5,9 hpa napfénytartam: 5,1 ó 4,6 ó középhőmérséklet: 9,8 C 9,4 C maximum hőmérséklet: 16,1 C 11,1 C minimum hőmérséklet: -2,6 C 8,2 C A Kelet-európai síkság fölött elhelyezkedő anticiklonban száraz, déli -délkeleti irányú légmozgás érvényesül. Az időjárási fontok országunktól távol húzódnak. Általában száraz és derült helyzet. A felhőzöttség különösen a nyári időszakban kicsi, ilyenkor gyakran fülledt vagy száraz és aszályos az idő. Az év túlnyomó részében pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz, kivéve a téli és a kora tavaszi időszakot. A téli hónapokban - különösen a havas napok során - erős lehűlést idéz elő. Ekkor a ködés a zúzmaraképződés is erős. Ilyenkor a légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. A levegő hőmérsékleti rétegződése sokszor inverz. Ősszel és tavasszal a zavartalan besugárzás következtében napközben erős a felmelegedés, az éjszakák viszont hűvösek, így nagy periodikus hőmérsékleti ingás jellemzi. A téli évszakban a Keleti- Kárpátok gyakran módosítja az izobárok futását. Így az anticiklon hideg légtömegei a Déli-Kárpátokat megkerülve (kossava hatás) érkeznek hazánkba. MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK DÉLIES ÁRAMLÁSSAL 6. Mediterrán ciklon előoldali áramlásrendszere előfordulása évente 6,3 % (8%) átlag szórás légnyomás: 1009,4 hpa 4,9 hpa napfénytartam: 2,9 ó 3,7 ó középhőmérséklet: 9,1 C 7,2 C maximum hőmérséklet:14,3 C 8,6 C minimum hőmérséklet: -0,9 C 6,6 C A Földközi-tenger térségében örvénylő ciklon melegfrontja halad át az ország területe fölött. Általában kiadós esőzéseket okoz, különösen az őszi és a tavaszi hónapokban, amikor a délies áramlással meleg áztató esőket hoz. A téli időszakban sokszor jelentős mennyiségű havazással jár. A felhőzöttség erős, a légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. Télen melegebb, nyáron hidegebb, mint az évszakos átlag. A napi hőmérsékleti ingás a front érkezésétől függően általában aperiodikus. ZONÁLIS NYUGATI ÁRAMLÁS HELYZETEI 7. zonális ciklon előfordulása évente 4 % átlag szórás légnyomás: 1011,1 hpa 5,5 hpa napfénytartam átlaga: 4,3 ó 4,3 ó középhőmérséklet: 10,1 C 8,6 C maximum hőmérséklet: 15,4 C 10,5 C minimum hőmérséklet: 2,1 C 7,7 C A frontálzóna európai szakasza az 50 szélességi kör közelében húzódik. Az áramlás jellegzetesen Ny-K-i irányú. Ekkor Észak- Európát gyors vonulású ciklonok érintik. Többnyire kitartóan szeles, erősen változékony időjárás jellemzi. Télen általában melegebb, nyáron viszont jóval hűvösebb, mint az évszak átlaga. A felhőzöttség változó, többnyire erősen borult, különösen a tavaszi és az őszi hónapokban. A csapadékhozam ősz elején és télen jelentős. A felszínhez közeli alsóbb légrétegek melegebbek, a magasban hideg, poláris eredetű légtömegek áramlanak. Ősszel kellemetlenül hűvös, télen és tavasszal viszont (az időnként erős szelet leszámítva) üdítően enyhe napokat hoz. A hőingás általában alacsony, különösen a tavaszi időszakban. ZONÁLIS NYUGATI ÁRAMLÁS HELYZETEI 8. nyugatról benyúló anticiklon előfordulása évente 14 % átlag szórás légnyomás: 1018,6hPa 5,5 hpa napfénytartam: 5,6 ó 4,5 ó középhőmérséklet: 11,9 C 8,5 C maximum hőmérséklet:17,6 C 9,8 C minimum hőmérséklet: 0,7 C 7,8 C Az azon anticiklon északabbra kerülésekor - elsősorban nyáron alakul ki. Ilyenkor az anticiklon általában Ny-K-i irányban hosszan elnyúlva húzódik Közép-Európa fölé. Kialakulása többnyire enyhe hidegfront átvonulásával kapcsolatos. Sokszor élénk, északnyugatian-nyugatias áramlást eredményez a Kárpát-medence térségében. Télen melegebb, nyáron viszont valamivel hidegebb, mint az átlagos hőmérséklet. A felhőzöttség átlagos, nyáron valamivel nagyobb, mint a többi évszakban. A légszennyezettség alacsony, a látási viszonyok a párásság miatt többnyire nem túlságosan jók. Nyáron időnként fülledt, ősszel és tavasszal kellemesen meleg, derült, párás, télen enyhe, párás: és ködös időjárás jellemzi. ZONÁLIS NYUGATI ÁRAMLÁS HELYZETEI 9. anticiklon Magyarországtól délre előfordulása évente 5,2 % átlag szórás légnyomás: 1019,0 hpa 5,5 hpa napfénytartam: 4,3 ó 4,0 ó középhőmérséklet: 9,4 C 7,9 C maximum hőmérséklet 15,4 C 9,9 C minimum hőmérséklet: 0,8 C 6,8 C A zonális nyugati áramlással járó helyzet. A Földközi-tenger medencéje nagy a Balkánfélsziget felett - sokszor több kisebb központtal - elhelyezkedő anticiklon. Északi pereme benyúlik a Kárpát-medence területére. A frontálzóna északi szegélye ilyenkor északabbra tolódik. A ciklonpályák északabbra húzódnak, frontrendszereik hazánkat nem érintik. Mindig melegebb, mint a többi időjárási helyzet. Felhőzöttsége általában kisebb, a téli hónapok során viszont lényegesen borultabb, kifejezetten nagyobb a ködgyakoriság. Nyáron rendszerint fülledt. Ilyenkor az éjszakák különösen melegek, az áramlás gyenge, a csapadékhozam alacsony. Ősszel és tavasszal derültebb, ekkor a nappalok is jóval melegebbek, az éjszakák pedig igen enyhék 3

4 ZONÁLIS KELETI ÁRAMLÁS HELYZETEI 10. anticiklon Magyarországtól északra előfordulása évente 11,7 % légnyomás: 1020,1 hpa 5,9 hpa napfénytartam: 5,6 ó 4,7 ó középhőmérséklet: 10,3 C 9,9 C maximum hőmérséklet 15,9 C 11,5 C minimum hőmérséklet: -0,4 C 8,6 C Zonális keleti áramlású helyzet. Az anticiklon a Baltikum vagy a Lengyel-alföld fölött helyezkedik el sokszor magas nyomású gerincet képezve a Brit-szigetekig. Télen a talajközeli hideg légtömegek a Kárpátok hágóin keresztül - körülölelő izobárok formájában - két oldalról érkeznek hazánkba. Így télen hideg, nyáron meleg helyzet. A felhőzöttség átlagos, a tavaszi és az őszi hónapok kissé borultabbak. A ködgyakoriság általában nagy, a nyugati országrészekben valamivel kisebb. A légszennyezettség az inverz hőmérsékleti rétegződés idején kiugróan magas, időnként viszont igen tiszta levegő és erős északias szél jellemzi. Ősszel és tavasszal az erős éjszakai lehűléseket követő dél körüli besugárzás következtében nagy napi hőmérsékleti ingások alakulhatnak ki. ZONÁLIS KELETI ÁRAMLÁS HELYZETEI 11. anticiklon Skandinávia térségében előfordulása évente 4,7 % átlag szórás légnyomás: 1018,0 hpa 5,0 hpa napfénytartam: 5,4 ó 4,6 ó középhőmérséklet: 9,0 C 8,9 C maximum hőmérséklet 14,3 C 10,2 C minimum hőmérséklet: -2,1 C 7,4 C Skandinávia térsége fölött tartózkodó anticiklon jellegzetes észak-délies hossztengely mentén húzódik. Ezért Közép-Európa fölött északi, északkeleti irányú áramlást idéz elő. A téli és a kora-tavaszi időszakban rendkívül erős és hirtelen bekövetkező lehűléseket okoz. A tavaszi hónapok során a váratlan és gyors hidegbetörések többnyire ehhez a helyzethez kötődnek (fagyosszentek). A felhőzöttség az átlagosnál jóval kisebb, bár tavasszal és ősszel kissé borultabb időjárást okoz. A csapadékgyakoriság és csapadékhozam ebben az időjárási helyzetben általában kicsi, a légszennyezettség jóval kisebb, mint általában. A levegő az év túlnyomó részében hidegebb, mint az évszakos átlag, a téli és a tavaszi hónapok során sokszor igen nagy negatív hőmérsékleti anomáliák lépnek fel. Általában nagy a napi hőmérsékleti ingás. CENTRUM HELYZETEK előfordulása évente 13 % (11%) 12. anticiklon a Kárpát-medence fölött átlag szórás légnyomás: 1023,4hPa 7,4 hpa napfénytartam: 6,4 ó 4,7 ó középhőmérséklet: 9,5 C 10,1 C maximum hőmérséklet 15,8 C 11,9 C minimum hőmérséklet: -2,5 C 8,8 C Fennállásakor centrum helyzetű anticiklon uralja egész Közép Európa térségét. Mérete lehet kisebb, akár csak 600 km, de lehet ciklonrendszereket elválasztó, gyors mozgású, ún. köztes anticiklon. Az esetek többségében hosszabb ideig marad a Kárpát-medence fölött. Tartózkodását sokszor meghosszabbítja a medencében megrekedő hideg légpárna. Tartós fennállása zavartalan sugárzási időjárást biztosít, télen erős lehűléssel, nyáron nagy felmelegedéssel, kánikulával. A változó irányú légmozgás gyakori jellemzője. Ilyenkor a felhőzöttség kicsi, télen valamivel borultabb. A csapadékhozam alacsony, a levegő általában száraz, nem alakul ki egységes és jellegzetes szélirány. A légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. ősszel és tavasszal egyaránt kellemesen meleg; nyáron általában forró; télen ködös, hideg, deres és zúzmarás. A napi hőmérsékleti ingás általában nagy. 13. ciklon a Kárpát-medence fölött előfordulása évente 1,7 % (2%) CENTRUM HELYZETEK átlag szórás légnyomás: 1007,9 hpa 6,1 hpa napfénytartam: 1,9 ó 2,6 ó középhőmérséklet: 10,2 C 5,5 C maximum hőmérséklet 14,8 C 7,0 C minimum hőmérséklet: 0,2 C 5,2 C A ciklon centruma a Kárpát-medence fölött helyezkedik el. Az esetek legnagyobb részében átvonuló mediterrán ciklonokból keletkezik, de előfordulhat, hogy egy veszteglő front mentén helyi, orografikus okokból jön létre. Fennállásakor éles hőmérsékleti kontraszt. alakul ki a Kárpát-medence területén. Télen kisebb, nyáron nagyobb a borultság. A légszennyezettség általában kicsi, ennek ellenére a látási viszonyok rosszak. Erős áramlási mező jellemzi, azonban nem alakul ki egységes szélirány. Csapadékhozama minden évszakban feltűnően nagy, télen kitartó havazással; tavasszal, nyáron és ősszel bőséges esővel jár. Télen melegebb, nyáron viszont hidegebb, mint az évszakos átlaghőmérséklet. A változó irányú, élénk szél és az erős borultság miatt minden évszakban jellemzően kicsi a napi hőmérsékleti ingás. A típusokat az adott 24 órára, a 0 orai izobár térkép alapján értelmezi a Kárpát-medence területére. A határ köztük az 1015 mbar/hpa-os izobár vonal! A makroszinoptokus helyzetek %-os% előfordulási gyakorisága: Az akciócentrumok irányából eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkező több millió Km 3 térfogatú légtestek, ún. légtömegek hatolnak be a kontinensek fölé és alakítják az éghajlatot. A Közép-Európa fölött megjelenő légtömegeket ebből a szempontból az alábbi csoportokba soroljuk: 1. Sarkvidéki (arktikus) légtömeg, AM: Szárazföldi alfajának (cam:: kontinentális arktikus légtömeg) származási helye Grönland, Észak-Skandinávia belseje és a volt Szovjetunió északnyugati partvidéke. Tengeri alfaja (mam: maritim arktikus légtömeg) az Északi-Jeges Jeges-tengeren és ennek szigetein keletkezik. Mindkettő minden évszakban hideg (az mam valamivel melegebb), tehát ingatag egyensúlyi helyzetű légtömeg, melyben gomolyfelhők, záporok, zivatarok keletkeznek. A szárazföldi (túl alacsony hőmérséklete miatt is) rendkívül csekély páratartalmú, a tengeri valamivel nedvesebb. Mindkettő szennyezettsége kicsi, a homályossági tényezőjük a legkisebb a Közép-Európa fölött előforduló légtömegek között. 4

5 2. Mérsékelt övi (poláris) légtömeg, PM: A mérsékelt öv északi feléből, a 40 o -60 o szélességekről áramlik hozzánk. Tengeri alfajának (mérsékelt övi tengeri légtömeg, mpm) vízgőztartalma nagy, szennyezettsége kicsi. Nyáron hideg, ingatag egyensúlyi helyzetű légtömeg. Télen viszont hőmérséklete nagyobb a lehűlt kontinenséhez képest, tehát meleg légtömeg, megjelenése enyhülést okoz. Származási helye az Atlanti-óceán közepes és magasabb földrajzi szélességű övezete, leggyakrabban az Ész.50 o -60 o közötti zóna. A mérsékelt övi szárazföldi légtömeg (cpm) vízgőztartalma kicsi és igen szennyezett. Száraz, nyáron meleg, télen hideg légtömeg. Télen általában hidegebb, mint a sarkvidéki levegő, mivel az eurázsiai kontinens hóval fedett belső területein (Oroszország európai területének közepes földrajzi szélességű övezetében vagy Szibéria nyugati területén) jön létre. 3. Szubtrópusi légtömeg, TM: A 25 o -40 o északi szélességek közötti tájak felől érkezik hozzánk. A tengeri eredetű szubtrópusi légtömegek (mtm)) az Atlanti-óceán szubtrópusi övezetéből, a szárazföldi eredetű szubtrópusi légtömegek (ctm)) pedig Afrika északi részéből és Arábiából kerülnek Közép-Európa fölé. Mindkettő miden évszakban meleg légtömeg, vízgőztartalmuk bőséges. A szárazföldi eredetűé azért, mert - jóllehet kialakulása sivatagos terület fölött történik - a Földközi-tengeren áthaladva éri el térségünket. A ctm légtömegeknek a szennyezettsége is jelentős, homályossági tényezőjük legnagyobb a nálunk előforduló légtömegek között. 4. Egyenlítői légtömeg, EM: Térségünkben csak a magasabb légrétegekben fordul elő, ott is csak ritkán a nyári időszakban. Afrika vagy az Atlanti-óceán trópusi övezetéből (0 o -20 o ) származik, igen meleg, nagy vízgőztartalmú. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzői: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítő közegre. Hőenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében alakul pl. a légkörön n keresztül l haladva. Időben viszonylag állandó: : a napálland llandó értéke kb. 1366W/m 2. A Napból l a légkl gkör r felső rétegére ennyi energia érkezik. A Napból érkező,, hullámok formájában terjedő elektromágneses energiának nak sajátos hullámhossz szerinti eloszlása sa van spektrális eloszlás. s. A légkl gkörön áthaladva a sugárz rzás s szóródik, elnyelődik, ill. visszaverődik a felszínre érkező sugárz rzás veszteséget szenved, gyengül, változik v spektrális összetétele. tele. Spektrum szerint: Irány szerint: haladó haladó Egyenleg Meteorológiai sugárzástani paraméterek Rövidhullám (λ<3.5µm) PIRANOMÉTER 1. Globál sugár árzás 2. Diffúz sugár árzás 3. Direkt sugárz rzás 4.Visszavert sugárz rzás 5. Rövidhullámú sugárz rzási egyenleg Hosszúhull hullám (λ>10µm) PIRGEOMÉTER 6. LégkL gköri vissza- sugárz rzás 7. Felszíni kisugárz rzás 8. Hosszúhul- lámú sug-i egyenleg Teljes sugárz rzás PIRRADIOMÉTER 9. Teljes lefelé haladó sug-i áramsűrűség 10. Teljes felfelé haladó sug-i áramsűrűség 11. Teljes sugárz rzási egyenleg 5

6 A sugárz rzás s erőss ssége jellemezhető azzal a hőmennyiséggel, amely akkor keletkezik, ha a sugárz rzást egy tökéletesen t elnyelő testtel elnyeletjük. A sugárz rzás s mértm rtéke az a hőmennyiség, amely a sugárz rzás irány nyára merőlegesen állított egységnyi gnyi felületen leten egységnyi gnyi idő alatt keletkeznék, k, ha az a ráesr eső sugárz rzást teljesen elnyelné. Mértékegysége:W/mge:W/m 2 Másik fontos mérőszm száma a napfénytartam. nytartam. Az az időtartam óra per évben kifejezve ameddig a napsugárz rzás s intenzitása eléri a 120W/m 2 értéket. A sz. fordulóján n kezdődött a mérése m Ógyallán és Kalocsán Angström pirheliométerekkel terekkel óta a sugárz rzás s mérés m s központi k obszervatóriuma riuma Pestlőrinc. A napsugárzás éves menete A globálsugárzás mennyiségét a földrajzi szélesség és a borultság mértéke határozza meg. A 3 szélesség különbség Mj -2 különbséget idéz elő. A csillagászatilag lehetséges globálsugárzás a napmagassághoz igazodva decemberi minimummal és júliusi maximummal rendelkezik. A tényleges globálsugárzás menete hasonló, értékei évi országos átlagban a lehetséges érték 65%-át érik el a felhőzet hatására. A minimum ÉK-en 78 MJ, az Alföld közepén 97MJ. A maximum Ny-on 620 MJ, az Alföld közepém 700MJ. Az éves menettel a globálsugárzás diffúz és direkt összetevőjének aránya is változik. Még a derültebb nyári félévben is csak 50-50% 50% a direkt/diffúz arány. Télen a globálsugárzás kétharmada a szórt sugárzásból tevődik ki. A globálsugárzás és összetevőinek napi menete 6

7 A globálsugárzás területi képében egyértelműen a medence jelleg bontakozik ki. Mezőgazdasági, ökológiai szempontból nagy jelentőségű a fotoszintetikusan aktív sugárzás ( nm közti hullámhossz tartomány). A felszínt elérő rövidhullámú sugárzás egy része visszaverődik (albedó). A felszín fizikai paramétereinek változásaival összefüggésben ez sajátos idő és térbeli dinamikát mutat. Az albedó (%) évi menetét mutatja a grafikon különböző felszínek esetében. Az albedó sajátos területi változásokat mutat a téli és a nyári félév során. 7

8 A globálsugárzás és a visszavert rövidhullámú sugárzás különbsége a rövidhullámú sugárzási egyenleg. Ez a globálsugárzáshoz hasonló idő- és térbeli dinamikát mutat kisebb értékekkel. Az elnyelt rövidhullámú sugárzástól felmelegedő felszín hosszúhullámú sugárzást bocsát ki. A légköri üvegház gázok ennek a sugárzásnak egy részét elnyelik és visszasugározzák a felszínre. A felszín által kisugárzott és a légkör által visszasugárzott energiamennyiség különbsége a felszín hosszúhullámú sugárzási egyenlege. Ha ezt kivonjuk a rövidhullámú sugárzási egyenleg értékéből a felszín teljes sugárzási egyenlegéhez jutunk, ami meghatározza az éghajlati folyamatok energia forrását. A napfénytartam Ha a napsugárzás intenzitása 120w/m 2 felett van süt a nap. Mértékegysége óra/év. Maximuma Júliusban, minimuma decemberben van. Az ózonlyuk problémája 1985-ben a British Antartic Survey kutatói az ózonkoncentráció erős csökkenését figyelték meg a tavaszi hónapok során. A sztratoszférában található ózonréteg ritkulásában, ún. ózonpajzs elvékonyodásában a halogénezett szénhidrogének (CFC-k)) játsszák a főszerepet. Kizárólag az emberi tevékenység hatására (spray-k hajtógáza, hűtőfolyadékok, habosító anyagok, oldószerek stb.). Teljes koncentrációjuk, amely 0.7 ppb körül van (más adatok szerint már meghaladta az 1 ppb-t) anyagonként eltérő ütemben évente 1-10% 1 10%-kal növekszik. Mivel e gázok kémiailag semlegesek, tartózkodási idejük nagyon hosszú, év a troposzférában. Lassú keveredéssel, bomlás nélkül azonban felkerülnek a sztratoszférába és belépnek az ott zajló fotokémiai folyamatokba. Az ultraibolya sugárzás hatására a halogénelemek szabaddá válnak és gyors reakcióba lépnek az ózonnal. 8

9 Az ózon a sztratoszférában természetes körülmények között is mindig jelen van. A Napból jövő ultraibolya sugárzás hatására ugyanis a légkör km-es tartományában az oxigén molekulák egy része atomos oxigénre bomlik, ezek az O 2 -vel kémiai reakcióba lépnek és létrejön az O 3 molekula. Mennyiségét Dobson egységben adják meg. 1 Dobson az az ózon mennyiség, ami a tengerszinti nyomáson 0,01mm vastag réteget alkotna. A sztratoszférikus ózon átlagos mennyisége 300 Dobson. A sztratoszférában az összes légköri ózon 90%-a található, koncentrációját itt a dinitrogén-oxid oxid és halogénezett szénhidrogének, azaz antropogén tevékenységek eredményei csökkentik. Annál meglepőbb, hogy a sztratoszférikus ózon csökkenésére az Antarktisz feletti ún. ózonlyuk felfedezése hívta fel a figyelmet. A valószínű magyarázat erre az, hogy a déli sarkvidék feletti igen hideg levegőben a jégkristályok felületén olyan ún. heterogén reakciók játszódnak le, amelyek az ózon koncentráció akár 50%-os csökkenését is okozhatják. Ehhez még a déli félteke telén kialakuló szimmetrikus, póluskörüli cirkuláció is hozzájárul. Az utóbbi időkben az északi sark felett is megfigyeltek hasonló jelenséget. A TALAJ HŐMÉRSÉKLETE AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A HŐMÉRSÉKLET A talaj jelentősége a hőmérséklet alakításában kiemelkedő: a sugárzást elnyelő és felmelegedő talaj hosszúhullámú sugárzása melegíti fel a levegőt is. A talaj hőmérséklete csak mikroklimatikus szinten térképezhető, túlságosan mozaikos.. A területi különbségek a talajtípusok változékonyságához igazodnak. A talajhőmérséklet időbeli dinamikája az ország különböző területein azonos. A hőmérséklet napi menetét csak a felső 1m-ben lehet kimutatni. 9

10 A felszínen 14-órai maximum, és hajnali minimum van.. A maximuma a léghőmérsékletet is meghaladhatja. A napi ingás 50-cm cm-en <1 C, 1m-en megszűnik. A maximum 50-cm cm-en már este a minimum délben van,, a talaj lassú hővezetése miatt. A talajhőmérséklet éves menetében jelentős eltérés van a feltalaj (0-50cm) és a mélyebb talajszintek közt. A feltalajban a hőmérséklet maximuma júliusban, minimuma februárban van,, a fáziseltolódás minimális cm 200cm-en augusztusban jelentkezik a maximum. A minimum 100-cm cm-en februárban, 200cm-en márciusban van. Az eltolódás itt már ~1hónap. Mg.-i,, ökológiai szempontból fontos a talaj hőtároló szerepe.. Nagy hőkészletéből adódóan lassan, de hatékonyan ellensúlyozza az őszi lehűléseket. Augusztustól márciusig a talaj minden rétégében melegebb a levegőnél. Márciustól az altalaj lényegesen hidegebb, a feltalaj egyre melegebb a levegőnél. Szintén fontos jelenség a mg., építőipar számára a talajfagy. Helyzetünk viszonylag kedvező. Átlagos mélysége 50cm körül van, a legkeményebb teleken érhet el 1m-t. Enyhe teleken 10-30cm körül mozog a fagyhatár A talajfagy időtartama a mélység növekedésével csökken. A LÉGHŐMÉRSÉKLET A léghőmérséklet az egyik legalapvetőbb és legjelentősebb éghajlati elem. Kialakításában sugárzási és felszíni hatások komplex együttese játszik szerepet. A hőháztartás egyensúlyát jellemzi. Alakulása mg.-i,, ökológiai-, humánbioklíma szempontból alapvető jelentőségű. 10

11 Az évi középhőmérsékleti térkép alapján megállapítható, hogy a 3 É-D-i É i kiterjedésnek kb. 3 C középhőmérsékletbeli eltérés felel meg. Az izotermák nem szabályos É-D-i É i elrendeződést mutatnak: középhegységeink hideg szigetekként jelennek meg 6-7 C-os (Kékes 5 C)középhőmérsékletükkel. Legmelegebb a DK Alföld (>11 C). 200m tszfm.-ig C 11 C jellemző az ország területének nagy részén.. Kivétel: Nyírség, Szatmár-Bereg Bereg,, Bodrogköz. Az évi középhőmérsékletben egyik évről a másikra 6 C-os eltérés is előfordulhat, tehát jelentős a változékonyság ennél az éghajlati elemnél. A téli és nyári félév hőmérsékleti viszonyaiban jelentős eltérés van. Leghidegebb hónapunk a január. Középhőmérséklete -4 C és 0 C közt van átlagosan. A szomszédos akciócentrumok hatása nyomja rá a bélyegét. Leghidegebb az ÉK Alföld (Szibériai maximum). A Nyírség, a Szatmár-Beregi Beregi-sík,, a Takta- és Bodrogköz ún. fagyzugok. Legenyhébb a DNy Dunántúl (Genovai ciklon). A január középhőmérséklete -9, -11 C és 5-6 C 5 között mozog, ami Finnország, ill. az olasz Riviéra jellemző értekei közt mozog. Legmelegebb hónapunk a július. Ekkor a havi középhőmérséklet É-D, É ill. Ny-K irányban emelkedik 19 C-ról 22 C-ot érve el. A Dunántúlon inkább az óceáni-kontinentális átmenetiségből adódó K-NyK Ny-i i változás jellemző. Az alföldön a medence jellegből adódó koncentrikus izotermák jelennek meg. Kialakításában az ÉNy felől érkező hűvös tengeri (Izlandi minimum- hűvös, csapadékos nyár) és a DK felől beáramló meleg kontinentális, mediterrán légtömegek (Azori( maximum- forró, száraz nyár) hatása figyelhető meg. 11

12 A téli és a nyári félév középhőmérséklete Az adott éghajlati terület fontos jellemzője a hőmérséklet évi közepes ingása.. Ez a januári és július középhőmérséklet különbségét jelenti. Az ingás mértéke a kontinentális hatás erősödésével növekszik,, Tehát alkalmas a kontinentalitás mértékének kifejezésére. Értéke a növekvő kontinentalitással párhuzamosan, illetve a medence középpontja felé haladva növekszik. Minimuma a DNy Dunántúlon 21 C-22 C 22 C van. Az Alföld döntő részén, a Mezőföldön 23 C-24 C. 24 C. Maximuma A Nagykunság-Hortobágy területén jelentkezik 24,5 C. Hegyvidékeinken a magasság növekedésével az ingás csökken m 5 közt C, 21 C, 700m felett nem éri el a 20 C A hőmérséklet napi átlagos ingása is fontos paraméter. Legkisebb értéke a rövid nappalú borult decemberben jelentkezik (4-6 C). Legnagyobb értéke a hosszú nappalú derült nyári hónapokban van (11-13 C). 13 C). Hegyvidékeink hőmérsékleti viszonyai jelentősen elütnek a síksági területektől. A hőmérséklet magassággal történő változást jellemző függőleges hőmérsékleti gradiens értéke hegységenként kisebb mértékű eltéréseket mutat az eltérő fekvés és domborzat miatt. Nagyobb mértékűek az évszakos eltérések, amelyek a téli félév gyakori inverziós helyzetei miatt jönnek létre. 12

13 A hőmérséklet évi átlagos minimuma -15 és - 20 C közt van.. A talajközeli radiációs minimum hőmérséklet (szélsőséges esetben 4-5) C4 5) C-kal alacsonyabb lehet ezeknél a szabvány szerint 2m magasan mért értékeknél. Mg.-i szempontból fontos paraméter az őszi vetések áttelelése miatt. Enyhe teleken -8, -10 C körül, zord teleken -25, -30 C körül alakul. Az abszolút min.-ot február 16-án Görömbölyön (Miskolc közelében) mérték. A területi képre a Dunántúlon a K-NyK Ny-i, míg az Alföldön medence-jellegű hőmérsékleti elrendeződés jellemző,, a Ny-K K felé gyengülő óceáni hatás és a medence-fekvés eredőjeként. Az évi legerősebb felmelegedés (átlagos évi maximum) az ország DK-i i részén 36 C-ot is elér, innen É, és Ny-felé csökken C 33 C-ot érve el. Hűvösebb években a legnagyobb felmelegedés 30 C körül van, melegebb években meghaladja a 40 C-ot. Abszolút max.: augusztus 22. Békéscsaba, 41,7 C. A hőmérséklet abszolút ingása hazánkban így eléri a 76,7 C-ot ot,, ami ¾-e e a szélsőségesen kontinentális szubarktikus területeken jellemzőnek. Az éghajlat jellemzésének fontos paraméterei a nyári és téli küszöbnapok,, amelyek közül a fagyos-,, a téli-,, és a nyári napok száma kitüntetett jelentőséggel bír. A téli küszöbnapok számában DNy-ÉK irányú növekedés figyelhető meg. A Nyári küszöbnapok száma Ny és É felől növekszik DK felé,, összhangban az óceáni- kontinentális átmenetiséggel. Számuk a tszfm.- gal csökken. 13

14 AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHŐZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyel napsugárzási energia biztosítja. Meteorológiai értelemben a nagy kiterjedésű, természetes és mesterséges felszínekről a légköbe kerülő vízmennyiséget nevezzük párolgásnak, evapotranspirációnak. Az evapotranspirációnak két összetevője van: 1. A talaj és szabad vízfelszínek párolgása (evaporáció). 2. A a növények anyagcseréje során a légkörbe juttatott vízmennyiség a párologtatás (transpiráció( transpiráció). A felületegységről időegység alatt elpárolgott mm-ben kifejezett vízmennyiséget jelenti, mértékegysége :mm/év. Az evapotranspirációnak két értéke lehet: 1. Az adott éghajlati feltételek mellett elvileg (potenciálisan) elpárologható vízmennyiség a potenciális evapotranspiráció (PET). 2. Az egy év alatt valóban elpárolgó vízmennyiség a tényleges evapotranspiráció (TET). A minden esetben TET<=PET. A PET éves dinamikája a hőmérséklet menetét követi: minimuma januárban, maximuma júliusban van. Területi eloszlása a sugárzási egyenleghez és a léghőmérséklethez igazodik: Alföld mm, Dráva-mellék 900mm, Dunántúl nagy része mm, hegyvidékeinken 600mm körül. Fontos éghajlati mérőszám a klimatikus vízmérleg (vízhiány) a mely a csapadékmennyiség (mm) és a PET (mm) különbsége. 14

15 A TET időbeli mente is hasonló: maximum július, minimum január. Átlagos értéke mm hazánk területén. Területi megoszlása jelentősen eltér a PET-től től,, mivel nagyságát az adott terület csapadékmennyisége, a talaj vízkészlete hat. meg. Minimuma az Alföldön van, maximuma a Ny- Dunántúlon és hegyvidékeinken jelentkezik. A PET és a TET egymáshoz viszonyított változására jellemző, hogy októbertől májusig a a talaj bőséges nedvesség ellátottságának köszönhetően a kettő együtt halad. Június és szeptember közt a talaj kiszáradása miatt a TET elmarad a PET értékei mögött. A TET maximumának bekövetkezésében időbeli eltérések vannak az országon belül, mivel a magas hőmérséklet és a nagy csapadékmennyiség bekövetkezésének időpontjai sem esnek teljesen egybe. A PET és a TET egymáshoz való viszonya az év során 15

16 LÉGNEDVESSÉG A légnedvesség a levegő vízgőztartamát jelenti. Két forrása van: 1. A felhő- és csapadékelemekről- és a felszínről történő párolgás, párologtatás. 2. Páraadavekció távolabbi vidékekről. Az Izlandi minimum irányából érkező tengeri eredetű légtömegek + a kontinentális légtömegek irányú páraadvekciót okoznak. A meteorológiában alkalmazott számos paraméter közül az éghajlattanban a gőznyomás (páranyomás) és a relatív nedvesség használt. A páranyomás időbeli menetére júliusi maximum és januári minimum jellemző, mivel a hőmérséklet emelkedése fokozza a felszíni párolgást. A nyári páranyomás maximum jelentősen hozzájárul a nyári csapadékmaximum kialakulásához. A relatív nedvesség ezzel ellentétesen december-január során maximális és júliusban minimális. Ez azzal magyarázható, hogy a levegő hőmérsékletének növekedésével a telítési gőznyomás is növekszik, alacsonyabb hőmérsékleten tehát kisebb vízgőz mennyiség nagyobb relatív telítettséget tud előidézni. A páranyomás havi és éves átlagértékeiben az ország egész területére meglehetősen egyöntetű a kép ezért ezt térképes formában nem jelenítik meg. A relatív nedvesség már sokkal jobban értelmezhető területi képet mutat. A téli hónapokban a relatív nedvesség egyöntetűen magas az ország egész területén 75%-körüli, fölötti értékekkel. A nyári hónapokban az eltérő páratartalmú óceáni és kontinentális légtömegek betörései miatt a területi kép árnyaltabb. A Dunántúlon Ny-K K felé az óceáni hatás gyengülésével párhuzamosan csökkenő %-os% értékek tűnnek ki. Az Alföldön a medence jellegből adódó koncentrikus elrendeződéssel55-70% 70%-os értékek jelennek meg. DK felől érkező száraz, mediterrán légtömegek beáramlása esetén nyáron előfordulhat 10-15% 15%-os relatív nedvesség is az Alföld DK-i i részén. 16

17 KÖD A térfogaton belüli kicsapódás alkalmával a légtömegben egyszerre igen sok apró vízcsepp, vagy jégkristály keletkezik, amelyek az addig átlátszó levegőt elhomályosítják. Ekkor köd vagy felhő keletkezik attól függően, hogy a folyamat a talajközeli vagy a magasabban fekvő légrétegben játszódik le. A kettő között fizikai értelemben tehát nincs különbség: felhőnek vagy ködnek nevezzük a légkör olyan összefüggő részét, amelyben az igen kisméretű vízcseppek vagy jégkristályok olyan nagy számban lebegnek, hogy a napfény (napsugárzás) útjában akadályt jelentenek. Ködös napnak tekintjük azt a napot, amikor a látástávolság az előbbi okból bármennyi időre 1km alá csökken Érintkezés által hűl le a levegő, ha nálánál hidegebb felszín (fagyos talaj, hótakaró) fölé áramlik. Ez azonban az ún. áramlási ködöt eredményezi. Nevezik advektív, vagy frontális ködnek is mivel ilyen helyzet frontátvonuláshoz kapcsolódó páraadvekció estén alakul ki. A felszíni kisugárzás következtében az éjszaka lehűlt talaj fölötti levegő is lehűlhet arra a hőmérsékletre, tehát a harmatpontjára, vagy az alá, amelyen a benne lévő vízgőz telítetté válik. A kondenzáció ezen a módon általában csak a talaj közeli vékony rétegben megy végbe, tehát kisugárzási köd keletkezik. Keveredéssel úgy következhet be kondenzáció, hogy két különböző hőmérsékletű és a telítettséghez közel álló légtömeg keveredik össze. A beálló közös hőmérsékleten pedig a vizgőz telítetté válik, keveredési köd vagy felhő keletkezik. A ködgyakoriság a 100%-körül relatív nedvességtartalom mentéhez kötődik, a hőmérséklettel ellentétesen változik. Legködösebb a december (a hegységekben 12-15) 15) ködös nappal. Második az ősz, harmadik a tavasz. A nyár gyakorlatilag ködmentes. A ködgyakoriság napi menetében is a hőmérséklet járásának ellentéte: a legködösebb a hajnal. Legkevésbé a déli órák ködösek. A köd területi eloszlására jellemző, hogy a legkevésbé ködös a legszelesebb Kisalföld és a Duna-Tisza köze (20-30 ködös napi évi átlagban). Az Alföld többi vidékén és a Dunántúli dombságban ködös nap jellemző évente. A Legködösebbek hegyvidékeink völgyei ködös nappal éves átlagban. FELHŐZET A tényleges napfénytartam kialakításában a felhőzetnek, a borultságnak alapvető jelentősége van. Borultság alatt az égboltnak felhők, vagy sűrű köd által való takartságának %-ban% vagy oktában kifejezett értékét értjük. Műszer nélkül, l, becsléssel ssel állapítható meg. Az égboltot képzeletben nyolc részre r osztjuk föl, f és s azt állapítjuk meg, hogy abból l hány h részt r takarnak a felhők. A teljes felhőtlens tlenség g 0 (0%),, a teljesen borult ég g 8 okta (100%). Éjszaka a felhőzet terjedelmét t abból ítéljük meg, hogy az égbolt hány h nyolcad része r csillagos. A felhőzet megfigyelésénél l tekintettel kell lenni azok magasságára, fajtájára, mennyiségére és vonulására. 17

18 A felhőzet évi járására jellemző, hogy a legderültebb a nyár vége (gyakori anticiklonális helyzetek), A ciklonális helyzetekhez kapcsolódó gyakori ködképződés miatt a legborultabb a december. Napi menete sajátos. A legkevésbé felhős a késő este minden évszakban. A legerősebb borultság időpontja azonban eltér télen és nyáron. Nyáron az erős konvektív felhőképződés (kumuluszok) miatt a koradélután a legborultabb. Télen az éjszakai kisugárzás miatt gyakori köd- és alacsonyszintű rétegfelhő képződés következtében a hajnal és délelőtt a legborultabb. A felhőzettel való borítottság százalékban megadott évi átlaga alapján a legkisebb borultság az Alföld középső részét jellemzi (valamivel 50% felett), megfelelően a medence-jellegnek. A peremek felé haladba a borultság fokozatosan nő, az Északi-középhegység középhegység D.-i előterének a kivételével, ahol a főn-jellegű légmozgások hatására az alföldihez hasonlóan alacsony borultság jellemző. Legborultabb területünk a Ny-Mo. Mo.-i peremvidék, ahol a borultság mértéke eléri a 70%-ot. A borultság jellemzésére alkalmas a derült (felhőzöttség<20%) és borult (felhőzöttség>80%) napok száma. Legtöbb a derült nap az Alföld közepén (Kecskemét:90 n.), a legkevesebb a Zempléni-hg. hg.-ben és az Alpokalján (Sopron:40 n.). A Borult napok száma 80 (Kecskemét) és 140 (Sopron) között változik. 18

19 AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN Mivel éghajlatunk hajlik a szárazságra mg.-i,, ökológiai szempontból kitüntetett jelentősége van a csapadék idő- és térbeli megoszlásának. A csapadék általában kevesebb, mint a vegetáció igénye, a klimatikus vízmérleg az ország jelentős részén negatív. A CSAPADÉK A csapadék időbeli dinamikája A csapadék évi menetében kettős hullám jelentkezik. A csapadék minimum januárra esik. Ennek az alacsony páranyomás és a gyakori anticiklonális makroszinoptikus helyzetek (Szibériai max.) az oka. A legtöbb csapadék május-július július közt hullik. A páranyomás maximumával és a Medárd nap környéki fokozódó ciklon tevékenységgel, és felerősödő konvekcióval hozható ez kapcsolatba. A maximum az ország egyes területein némiképp eltolódva jelenik meg. A Dunántúli-dombság és a Bakony térségében májusban, A Ny-i i határszélen Júliusban, míg az ország nagyobb részén júniusban van a legtöbb csapadék. A D-Dunántúlon, D Dunántúlon, és a Dunántúli-khg khg.. DK-i i lejtőin megfigyelhető egy őszi (október-november) másodlagos csap. Max.. is. Ezt a mediterrán térségben kialakuló alacsonynyomású központ (genovai-ciklon) irányából érkező mediterrán ciklonok melegfrontjai által okozott esőzések hozzák létre. Nem ritka, hogy a bőséges őszi esők következtében a téli félév a csapadékosabb (az esetek 20-30% 30%-ában áll ez fenn). A téli félév nagyobb csapadékmennyisége a mediterránabb D-Dunántúlra D Dunántúlra jellemző leginkább, Az Alföldön az esetek 80-90% 90%-ában a nyár a csapadékosabb. Az őszi másodmaximum DNy-ÉK irányban gyengül. A csapadékmennyiség évről évre akár 2,5-szeres ingadozásokat is mutathat. Ez a legváltozékonyabb éghajlati elemünk. A legszárazabb években az Alföldön előfordul mm csapadék, míg a csapadékosabb években ugyanott mm csapadékot mérnek. A Ny- Dunántúlon ilyen években 1.000mm feletti csapadékösszegek sem ritkák. Bármely hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány. A csapadékos napok száma sokévi átlagban az ország egészére 120 nap körül van, tehát elvileg minden 3. nap csapadékos. (Csapadékos nap: ha 0.1mm-t t elér a lehullott csapadék mennyisége.) A leghosszabb csapadékmentes időszak hossza 60 nap. Nyáron gyakori a mm 300mm-es havi csapadékátlag óta a legnagyobb évi csapadékmennyiség ban Pécsen esett (1204mm). A legkevesebb pedig ban Kecskeméten (334mm). 19

20 A csapadék területi megoszlására az óceántól való távolság növekedése (gyengülő óceáni hatás) és a domborzat hatása együttesen nyomja rá a bélyegét. A Dunántúlon a mérséklődő óceáni hatással páthuzamosan DNy-ÉK irányban 800mm-ről 550mm-re csökken az évi átlagos csapadék mennyiség. A Dunától K-re K az Alföld területén koncentrikusan 550mm-ről 500mm alá csökken a csapadékmennyiség, amiben a medence-jelleg nyilvánul meg. A Hortobágy, Hármas Körös-vidéken mm csapadék hull évente, míg a Szatmár-Beregi Beregi-síkon ez eléri a 600mm-t. Az Alföld középső része és a Ny Dunántúl csapadékmennyisége között kétszeres különbség van. Középhegységeink nagy részén 600mm feletti értékek jellemzők. Hegyvidékeink az orográfiai csapadékképződésnek köszönhetően csapadék többlettel rendelkeznek síksági területeinkhez képest. Országos átlagban 100m tszfm.. növekedés kb. 50mm évi csapadéktöbblettel jár. Az anomália nem érvényesül azonban egyformán hegyvidékeinken. Az uralkodó szélirányra merőleges futású hegységek luv oldalán a legerősebb (Magas Bakony). Az ellentétes (lee( lee) oldalon negatív anomália is lehetséges (Börzsöny). 20

21 Mg.-i szempontból fontos a tenyészidőszakon belül (áprilistól szeptember végéig) lehullott csapadék mennyisége. Országos átlagban ez a mennyiség az évi összcsapadék 55-65% 65%-a. A területi kép hasonló az összcsapadékhoz.. Kiemelkedik az Alföld középső részének száraz volta. Bár a tenyészidőszak csapadékosabb a téli félévnél, a vegetáció számára csak a hóolvadásból származó vízmennyiséggel elegendő a tenyészidőszak csapadékmennyisége. A különböző küszöbértékek feletti csapadékok gyakorisága A csapadék fontos jellemzője a mennyisége mellett az intenzitása, vagyis az időegység, óra, perc alatt lehullott csapadék mennyiség is az óra-,, ill. percintenzitás. A beszivárgás mértéke és a talajeróziós folyamatok hatékonysága szempontjából fontos paraméter. Az intenzívebb eső vize kevésbé szivárog be, nagy kinetikai energiájú cseppjeinek becsapódásai erősebben rombolják a talaj aggregátumokat. Ombrográf adatokból számítják. 0,1mm, 1, 5 és 10mm csapadékösszeggel bíró napokat szokás elkülöníteni. A percintenzitás a leghevesebb záporokban1-3mm/perc értéket is elérhet, de a gyakoribb csendes esők 1mm/óra csapadékot szolgáltatnak. A csapadékos napok száma nincs szoros kapcsolatban az éves csapadék mennyiség területi képével. Az Alföld középső szárazabb részén kevesebb (110 körüli) a csapadékos nap. Legtöbb a 700m feletti területeken és a Szatmár-Beregi Beregi-síkon (135 nap). A nagyobb csapadékok világosabb összefüggést mutatnak a domborzattal. 1mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén 75- nél kevesebb, a Ny-Dunántúlon fordul elő. 5mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén a Ny-Dunántúlon fordul elő. A 10mm feletti csapadékú napok számmal az Alföld közepén 15 alatti a Ny-Dunántúlon 25 feletti. A csapadék összidőtartamának 75%-a a 1mm/ óra alatti intenzitású eső, amiből a csapadék teljes mennyiségének 30% át szolgáltatja. Közepes intenzitású csapadék (1-5mm/óra) az esőzések időtartamának 22%-a, ami a teljes vízmennyiség 50%-át adja! Nagy intenzitású (5mm/óra feletti) csapadékhullás az esetek mindössze 2%-ában van, de ebből származik a teljes csapadékmennyiség 20%-a! A közepes és eróziós szempontból kedvezőtlen hatású nagyintenzitású csapadékok jelentősége tehát kiemelkedő. A gyakori nagyintenzitású csapadékok talajeróziós hatásának értékelésére szolgál a zivatarból származó erózióveszély mértékét mutató index. 21

22 Az extrém nagycsapadékokra vonatkozó néhány érdekesség: Zivatarok és jégesők A nyári félévben előforduló nagy intenzitású, elektromos kisüléssel kísért csapadékhullás a zivatar. Legzivatarosabb területünk a Mátra, a Dunazug-hg., A DK Alföld és a Szatmár-Beregi Beregi-sík (30 nap/év felett). Az Alföld középső részén a legkisebb a zivatarok gyakorisága (20nap/év alatt). A zivatarok gyakori kísérője a jégeső, ha a zivatarfelhő felső részében jóval fagypont alatti hőmérséklet és igen erős feláramlás alakul ki. A legtöbb jégeső Júliusban fordul elő (20db sokévi átlagban), a legkevesebb decemberben (0,4db sokévi átlagban). A jégeső területi megoszlására jellemző, hogy ú.n. jégeső pályák mentén fordul elő. Ilyenek: A Mátra- Bükk, Kemeneshát, Villányi-hg. Hajdúhát. A havazás és a hótakaró Hazánk éghajlatának jellegzetessége, hogy még a legenyhébb teleken is hullik hó, bár mennyisége évről évre tág határok közt ingadozik. Az Alföldön évente átlagosan napon havazik A Dunántúlon és dombsági területeinken nap, hegyvidékeinken nap, 700m tszfm.. felett napon havazik. A hó alakjában lehulló csapadék mennyisége vízre átszámítva sokévi átlagban mm közt van. 400m tszfm.. felett mindenütt meghaladja a 100mm-t. Az enyhébb telű Dunántúlon mm (a Genovai ciklon hatása) A zordabb telű Alföldön (a Szibériai max.. hatása) csak 40-60mm évi csapadékmennyiség származik a havazásokból. A hónak az évi csapadékból való részesedése az Alföldön %, a DNy-Dunántúlon Dunántúlon 10-15%, 15%, míg a hegyvidékeinken 15-20%. 22

23 A havazások után, ha hőmérséklet tartósan fagypont alatt marad a hótakaró, hosszabb-rövidebb ideig megmarad. Azokat a napokat, amikor a felszínt legalább 1cm vastag összefüggő hótakaró borítja hótakarós napnak nevezzük. Legkevesebb hótakarós nap van az Alföld középső részén ( nap), ahol a lehullott hó mennyisége is kicsi. A Dunántúl nagy részén hótakarós nap fordul elő a több havazás következtében, a magasabb januári középhőmérséklet ellenére. Középhegységeinkben 50 felett van a hótakarós napok száma, de 700m tszfm.. felett hótakarós nap fordul elő. 100m tszfm.. növekedésre a Dunántúli khg.-ben +7, az Északi khg.-ben +9 hótakarós nap jut. Egyes teleken az Alföldön nem alakul ki összefüggő hótakaró, máskor napon át megmarad a hó. A hótakaró fontos éghajlati paramétere még a vastagsága. A telente előforduló maximális hóvastagságának átlagolásával kapjuk a hótakaró átlagos maximális vastagságát. A hideg, de kevésbé havas Alföld nagy részén ez 15-20cm körül van. A Dunántúli-dombság területén 25-40cm. Középhegységeinkben és a Nyugat-magyarországi peremvidék területén cm. 500m tszfm.. felett 50cm felett van. 100m tszfm.. növekedéssel az átlagos maximális hóvastagság országos átlagban 6cm-rel nő. Az Alföldön előfordul olyan tél amikor nincs mérhető vastagságú hótakaró, ill. olyan, amikor 60-80cm vastag takarót alkot. Az országos rekord hóvastagság 151cm (1947 feb. Kőszeg-Stájerházak Stájerházak) A zúzmara A zúzmara az áramló enyhe, párás levegőből a fagypont alatti hőmérsékletű tereptárgyak kiálló éleire kirakódó jégtűkből képződő mikrocsapadék. Jelentős túlterhelést okozva a fák ágainak letörését, a légvezetékek leszakadását okozhatja. Kártétele miatt az egyetlen rendszeresen mért mikrocsapadék.. Hazánkban 1967/68 tele óta működik zúzmaramérő hálózat. Legzúzmarásabb területeink a hegyvidékek, ahol 30 feletti a zúzmarás napok száma, míg az Alföldön csak zúzmarás nap fordul elő. Még a kevéssé zúzmarás területeken is történhet jelentős mennyiségű zúzmara lerakódás. 23

24 AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN A légnyomás és a szél A légnyomás A földfelszín eltérő mértékű felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás különbségeket hoz létre. A légnyomás különbségek kiegyenlítésére a levegőrészecskék mozogni kezdenek az alacsonynyomású területek irányából a magasnyomású területek felé. Ez a vízszintes mozgás a szél. A a légnyomás tehát számos éghajlati elemmel áll közvetlen és közvetett kapcsolatban. Egyike a legalapvetőbb éghajlati elemeknek. A 20. század első felében ezért a meteorológiai jelenségek széles körét légnyomási alapon próbálták magyarázni. Később a háttérbe szorult. Napjainkban a nagytérségi előrejelzések készítésének egyik eleme a légnyomás topográfiai térképek elemzése. Élettani hatása miatt (humán biometeorológia) is fontos. A légnyomás időbeli dinamikája A légnyomás a legstabilabb éghajlati elem napi és éves ingadozásai legfeljebb néhány %-ot% tesznek ki. Napi menete kettős hullámot mutat: főmax.. de óra k.; főmin.. du óra k. Másodmax.. Este órak.; másodmin.. Hajnali óra k. A napi ingás amplitúdója az egyenlítőtől a sarkok felé csökken. Mo.-on on általában mbar a szabályos napi ingás, de frontátvonulás mbar ingást is előidézhet. Éves menete szintén kettőshullámú. Főmin.: április-május (Izlandi min. irányából érkező mérs.. övi ciklonok) Főmax.: Január (Szibériai max.. irányából betörő anticiklonok). Másodmin.: július a medence középső részének erős felmelegedése miatt. Másodmax.: szept.-okt. (Azori( max.. felől betörő anticiklonok). 24

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék FOGALOMTÁR 2. RÉSZ Az Általános klimatológia gyakorlat 2. zh-jában szereplő fogalmak jegyzéke Szeged 2008 A 2. ZH-ban

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 6. óra A MONSZUN SZÉLRENDSZER HELYI IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEK: - HELYI SZELEK - ZIVATAROK A monszun szélrendszer A mérsékelt övezeti ciklonok és időjárási frontok megismerése

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék AZ ÉSZAK-ATLANTI OSZCILLÁCIÓ HATÁSA A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉNEK ÉGHAJLATÁRA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék AZ ÉSZAK-ATLANTI OSZCILLÁCIÓ HATÁSA A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉNEK ÉGHAJLATÁRA Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék AZ ÉSZAK-ATLANTI OSZCILLÁCIÓ HATÁSA A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉNEK ÉGHAJLATÁRA KÉSZÍTETTE: MANDL ÉVA V. éves meteorológus hallgató Témavezető: Dr. Pongrácz

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi

8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi 8. Hazánk éghajlatának fıbb jellemzıi Hazánk éghajlatának tanulmányozása elıtt elemeznünk kell, hogy az éghajlatalakító tényezık hogyan érvényesülnek az ország adott földrajzi viszonyai között. 8.1 Hazánk

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés

Dr. Lakotár Katalin. Felhő- és csapadékképződés Dr. Lakotár Katalin Felhő- és csapadékképződés Legfontosabb víztározók víztározó víztömeg (kg) a teljes víztömeghez viszonyított arány (%) óceánok, tengerek szárazföldi vizek tartózkodási idő 1338,1 10

Részletesebben

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR VIZSGÁLATA METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Környezetmérnök BSc MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának feltérképezése (információ a felhasználóknak,

Részletesebben

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Időjárás lexikon. gyerekeknek Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből

Részletesebben

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához 1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu

Részletesebben

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

Hősugárzás Hővédő fóliák

Hősugárzás Hővédő fóliák Hősugárzás Hővédő fóliák Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Építészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A sugárzás alaptörvényei A az érkező energia E=A+T+R

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Légköri áramlások, meteorológiai alapok

Légköri áramlások, meteorológiai alapok Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális

Részletesebben

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről a Kormány 277/2005. (XII. 20.) Korm. Rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról 2. (1) e) pontja

Részletesebben

Sugárzási alapismeretek

Sugárzási alapismeretek Sugárzási alapismeretek Energia 10 20 J Évi bejövő sugárzásmennyiség 54 385 1976-os kínai földrengés 5006 Föld széntartalékának energiája 1952 Föld olajtartalékának energiája 179 Föld gáztartalékának energiája

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

TERMÉSZETES VILÁGÍTÁS

TERMÉSZETES VILÁGÍTÁS TERMÉSZETES VILÁGÍTÁS Szabó Gergely mérnöktanár BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szabo@egt.bme.hu Tartalomjegyzék: -1. A vizuális környezet és a világítás (röviden, ismétlés)

Részletesebben

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Környezetbarát energia, tiszta és fenntartható minőségű élet Az új jövő víziója? Igen! Az életet adó napsugárral - napkollektoraink

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Egyszerű

Részletesebben

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központ 3529 Miskolc, Pattantyús-Ábrahám Géza u. 4. e-mail:

Részletesebben

Az Alföld éghajlata. Makra László

Az Alföld éghajlata. Makra László Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Petőfi Sándor: Az Alföld (részlet) Az Alföld éghajlata Makra László Magyarország

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. szeptember 26. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. szeptember 26. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat

Részletesebben

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44

Írta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44 A 21. század legfontosabb kulcskérdése az energiaellátás. A legfontosabb környezeti probléma a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó széndioxid csak növekszik, aminek következmény a Föld éghajlatának

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

1. A Nap, mint energiaforrás:

1. A Nap, mint energiaforrás: A napelem egy olyan eszköz, amely a nap sugárzását elektromos árammá alakítja át a fényelektromos jelenség segítségével. A napelem teljesítménye függ annak típusától, méretétől, a sugárzás intenzitásától

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 15. 14:00 I. Időtartam: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Földrajz középszint

Részletesebben

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek

A zavaró fényeket azok létrejötte szerint egy kicsit másként is megmagyarázhatjuk: zavaró fénynek Látnak-e még csillagot utódaink? Kolláth Zoltán Száz évvel ezelőtt a címben feltett kérdés értelmét nem igazán értették volna eleink. Pedig akkor már elindult az a folyamat, amely az éjszakai égbolt folytonos

Részletesebben

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Tiszán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Tiszán 9. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A légkör kémiája Sztratoszférikus ózon és kénvegyületek 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...2 a. Patakmeder-ág...2

Részletesebben

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el.

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Vízburok A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában

Részletesebben

A 2013-AS ÉV VESZÉLYES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEI

A 2013-AS ÉV VESZÉLYES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEI A 2013-AS ÉV VESZÉLYES IDŐJÁRÁSI JELENSÉGEI Simon André Kolláth Kornél Somfalvi-Tóth Katalin Dezső Zsuzsanna Tordai János Kidőlt villanyvezeték oszlopok 2013.03.15. Fénykép: Bodó Zsolt, MAVIR 39. METEOROLÓGIAI

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i

Részletesebben

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen. 1. Az elsı feladatban képeket fogtok látni. Feladatotok az lesz, hogy felismerjétek mit ábrázolnak a képek. Akinél elıször villan fel a lámpa az mondhatja a választ. Jó válasz esetén egy pontot kaphattok,

Részletesebben

TGBL1116 Meteorológiai műszerek. Meteorológiai sugárzásmérés. Az elektromágneses sugárzás tulajdonságai: Sugárzásmérések. Sugárzási törvények

TGBL1116 Meteorológiai műszerek. Meteorológiai sugárzásmérés. Az elektromágneses sugárzás tulajdonságai: Sugárzásmérések. Sugárzási törvények TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Meteorológiai sugárzásmérés Debrecen, 2007/2008 II. félév Sugárzásmérések Minden 0 K-nél K magasabb hőmérsékletű

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

Meteorológiai alapismeretek 2

Meteorológiai alapismeretek 2 Meteorológiai alapismeretek 2 A nap és a föld hõsugárzása, földfelszín sugárzásháztartása Napmagasság: Ha nem lenne légkör, akkor a földfelszínre érkezõ besugárzás nagysága kizárólag a napmagasságtól függene.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Radarmeteorológia. Makra László

Radarmeteorológia. Makra László Radarmeteorológia Makra László TARTALOM Bevezetés Interpretáció A radarok története Radar hardver Hogyan működik? Elmélet Gyakorlat Visszaverődési kép Radartípusok 1-2. Hagyományos radar Doppler radar

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA

A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA VITORLÁSKIKÖTŐK A BALATON KÖRÜL 2016 BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. Ha Balaton, akkor Hajózás! BAHART KIKÖTŐ LÁNCA, ILLETVE TÚRAHELYEI BAHART vitorláskikötők Balatonalmádi

Részletesebben

A zöldtetők. és a. városklíma

A zöldtetők. és a. városklíma A zöldtetők és a városklíma Az ökologikus építkezés Európában néhány évtizede már intenzíven foglalkoznak a növényzettel fedett városi területek visszapótlásának műszaki és kertépítési kérdéseivel. A homlokzatok

Részletesebben

Makra László. Környezeti klimatológia II.

Makra László. Környezeti klimatológia II. Makra László Környezeti klimatológia II. Felhők és részecskék Alapismeretek 1. Fejezet: Felhők A felhők nagyon fontos szerepet töltenek be az éghajlati rendszerben. Ebben a fejezetben megismerjük a víz

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzıi: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítı közegre. Hıenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében

Részletesebben

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V.

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V. mérés Faminták sűrűségének meghatározása meg: Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja ρ = m V Az inhomogén szerkezetű faanyagok esetén ez az összefüggés az átlagsűrűséget

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE

A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE Szerző: LÁBADI Henrik, III. Évfolyam, henrik.labadi@studentpartner.com Témavezető: Dr. SZABÓ Anita Intézmény:

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. július - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

A poláros fény rejtett dimenziói

A poláros fény rejtett dimenziói HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai érzéketlenek a fény

Részletesebben

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november Grant Agreement no. 265212 FP7 Environment (Including Climate Change) A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú átgondolása az EPI-WATER kutatási program eredményeinek felhasználásával

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Hasznos tanácsok, mi a teendő földrengés előtt, a rengés alatt és utána

Hasznos tanácsok, mi a teendő földrengés előtt, a rengés alatt és utána A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A nagy földi légkörzés éghajlatot befolyásoló szerepének bemutatása

A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A nagy földi légkörzés éghajlatot befolyásoló szerepének bemutatása A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A nagy földi légkörzés éghajlatot befolyásoló szerepének bemutatása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, talajminta, gyurma, ételfesték, jég Szükséges

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 25. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Az ózonréteg sérülése

Az ózonréteg sérülése Az üvegházhatás Már a 19. században felismerték hogy a légköri CO2 üvegházhatást okoz. Üvegházhatás nélkül a felszínen 2 m-es magasságban 14 oc-os hmérséklet helyett kb. 2 oc lenne. Az üvegházhatás mértéke

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA

EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszék EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA Készítette: RADOCHAY

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

HŐPAPLANOS TECHNOLÓGIA. növényházak. fűtése és hűtése

HŐPAPLANOS TECHNOLÓGIA. növényházak. fűtése és hűtése HŐPAPLANOS TECHNOLÓGIA A T O V Á B B I I N F O R M Á C I Ó K É R T K E R E S S E F E L H O N L A P U N K A T : W W W. H U L L A D E K H O. H U növényházak fűtése és hűtése TARTALOM AGRÁRFEJLESZTÉS A T

Részletesebben

ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek

ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek ÚTMUTATÓ MET-ÉSZ észlelőknek Budapest, 2015. november 18. Az emberiség története együtt jár az időjárás megfigyelésével, s idővel a megfigyelt jelenségek lejegyzésével, rendszerezésével, bizonyos következtetések

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS TELEPÜLÉSI SZINTEN

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS TELEPÜLÉSI SZINTEN AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS TELEPÜLÉSI SZINTEN ÚTMUTATÓ ÖNKORMÁNYZATOKNAK HELYI ADAPTÁCIÓS STRATÉGIA KÉSZÍTÉSÉHEZ Szerzők: Malatinszky Édua, GHG Analytics Kft. Székely Miklós, GHG Analytics

Részletesebben

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják!

2010. november 10. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Horváth András: Égi szín-játék c. előadását hallhatják! Égi szín-játék Vörös az ég alja: Aligha szél nem lesz! Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel

Részletesebben

2. A VIZSGÁLATBAN FELHASZNÁLT ADATOK

2. A VIZSGÁLATBAN FELHASZNÁLT ADATOK 2. A VIZSGÁLATBAN FELHASZNÁLT ADATOK A dolgozatban a nagytérségű cirkuláció és a légköri oszcillációs jelenségek (ENSO, NAO) együttes hatásait vizsgáljuk az északi félteke közepes földrajzi szélességein

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Ferenczi Zita XI. Magyar Aeroszol Konferencia Debrecen 2013.10.30. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0057 Földünk természetes

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ELŐNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA (kivonat) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1 Vezetői összefoglaló...5

Részletesebben

Első lépések kandalló vásárlásnál:

Első lépések kandalló vásárlásnál: Első lépések kandalló vásárlásnál: Kémény A kémény a lakásnak az a meghatározó szerkezeti eleme, ahonnan el kell indulnunk, amikor kandallót szeretnénk vásárolni. Alapvetően a kémény mérete (keresztmetszete

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Mikrohullámok vizsgálata. x o

Mikrohullámok vizsgálata. x o Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia

Részletesebben