NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés. Nitrogénművek Zrt. Biztonsági jelentés. készült

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés. Nitrogénművek Zrt. Biztonsági jelentés. készült"

Átírás

1 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés Nitrogénművek Zrt. készült a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Kormányrendelet alapján Nyilvános változat 2016 Dátum május Oldalszám: 1 / 119

2 NITROGÉNMŰVEK Zrt. 1.1 A fő célkitűzések, alapelvek és az irányítási rendszer bemutatása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések, a balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elvek A szervezet, irányítási rendszer ismertetése A veszélyes üzem környezete A veszélyes üzem környezetének bemutatásakor az üzemeltető bizonyítja, hogy a kockázatokat és a súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területeket a szükséges mértékben elemezte Az üzem környezetében található területrendezési elemek bemutatása... 8 a) A lakóterületek jellemzése... 8 b) A lakosság által leginkább látogatott létesítmények (állandó, ideiglenes), közintézmények (iskolák, kórházak, templomok, rendőrség, tűzoltóság, stb.)... 9 c) A különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek d) A súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek e) Az üzem környezetében működő gazdálkodó szervezetek, ipari és mezőgazdasági tevékenységek jellemzése, ismertetése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok ismertetése (technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat stb.) A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett tényezők A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezetek Az üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek, egyéb telephelyeken és területeken végzett tevékenységek, beleértve a fejlesztések ismert, lehetséges hatásait A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk A veszélyes ipari üzem bemutatása Az üzem biztonsági szempontból fontos információi a) Az üzem rendeltetése b) az üzem fő tevékenységei és a gyártott termékek c) a dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám d) az üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra Az üzemben jelen levő, a rendelet szerinti veszélyes anyagok leltára és tulajdonságaik A veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb információk Veszélyes anyagok szállítása a telephelyen belül Veszélytelenítő és mentesítő anyagok: Súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése A veszélyeztetés értékelése A súlyos baleset lehetőségének azonosítása Következmény analízis Atmoszférikus ammóniatároló Frekvenciák meghatározása Kockázatértékelés Veszélyességi övezetek meghatározása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítmények Dátum: május Oldalszám: 2 / 119

3 NITROGÉNMŰVEK Zrt. b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere d) a veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei e) az érzékelő/védelmi rendszerek és a véletlen anyagkibocsátás mennyiségét korlátozó eszközök f) a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek rendszeresített egyéni védőeszközei és szaktechnikai eszközei h) a védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és külső erők, eszközök Biztonsági Irányítási Rendszer BIZTONSÁGI JELENTÉS KIVONATA Dátum: május Oldalszám: 3 / 119

4 NITROGÉNMŰVEK Zrt. 1.1 A FŐ CÉLKITŰZÉSEK, ALAPELVEK ÉS AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMU- TATÁSA A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések, a balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elvek Biztonsági célkitűzéseinket és elveinket tükrözi az alább látható biztonsági politikánk: Dátum: május Oldalszám: 4 / 119

5 NITROGÉNMŰVEK Zrt A szervezet, irányítási rendszer ismertetése a) Szervezet és személyzet A súlyos balesetek megelőzésének illetve káros következményeinek csökkentésével kapcsolatos általános felelősség 1. szintje a vezérigazgató, a 2. szint az érintett igazgatók, a 3. szint az érintett üzem- és osztályvezetők A Nitrogénművek Zrt. biztonsági politikájának megvalósításának elősegítése érdekében működteti EBK szervezetét. Ez a szervezet az egészségvédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi osztály (EBK osztály), amely a műszaki igazgató felügyelete és irányítása alatt működik. A Műszaki Igazgatóság, ill. azon belül az EBK osztály funkcionálisan felelős az egész társaságra vonatkozóan a biztonsági és környezetvédelmi feladatok szervezéséért, ellenőrzéséért. Az igazgatóság, ill. az osztály hatásköre a NZrt. minden szervezeti egységére kiterjed. A vállalat a területén a tűzoltási és veszélyelhárítási tevékenységek elsődleges ellátására egy 80 fő létszámú alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóságot működtet, amelynek felügyeletét az EBK osztály látja el. A létesítményi tűzoltók a tűzoltási, műszaki mentési feladatokat szükség szerint, riasztásukat követően végzik. A Társaság különböző szervezeti egységeinek állományában vannak, az ott meghatározott munkarend szerint dolgoznak. A tűzoltóság irányítója a létesítményi tűzoltóparancsnok. A korábbi években szintén az EBK osztályhoz tartozott a rendészet (fegyveres biztonsági őrség), valamint foglalkozás-egészségügyi szolgálat is, azonban ezek a szervezetek kiszervezésre kerültek, és jelenleg azonos körülmények között, azonos feladatokkal, az EBK osztály felügyelete alatt szerződéses megbízás keretében látják el feladataikat. Szintén az osztály felügyelete alatt működik a külső cég által biztosított portaszolgálat. A Nitrogénművek Zrt. biztonsági irányítási rendszerét beépítette a Társaság általános vezetési rendszerébe. b) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítását és értékelését a vállalat szakemberei a külső szakértő segítségével végezte a hatóság által elfogadott nemzetközi veszélyelemző és kockázatértékelő módszerek alkalmazásával, és szoftverek segítségével. Dátum: május Oldalszám: 5 / 119

6 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Veszélyek azonosítása Következmények azonosítása Gyakoriságok meghatározása Kockázat meghatározása Kockázat értékelése Bővebb leírás a 1.5. fejezetében. c) Üzemvezetés A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek szempontjából intézkedésre jogosult vezetők: - vezérigazgató - műszaki igazgató - termelési igazgató - vállalati fődiszpécser - üzemvezetők ill. műszakvezetők - EBK osztályvezető - létesítményi tűzoltóparancsnok A vezetők feladatait a 8. fejezete ismerteti, az elhárítás során feladattal és felelősséggel rendelkező vezetők elérhetőségét a Belső védelmi terv tartalmazza. d) A változtatások kezelése A vállalat biztonsági irányítási rendszere az ISO 9001 valamint ISO szabványok szerint tanúsított minőségirányítási és környezetközpontú irányítási rendszerekkel összhangban működik. A változások kezelése is az e rendszereken előírtak szerint történik. A legfontosabb biztonságra és működtetésre kiható dokumentumokat évente felülvizsgáljuk és a változásokat dokumentáljuk. Az üzemi technológiában történt, a biztonságos üzemeltetésre kiható változtatások dokumentálását azonnal el kell végezni (pl. technológiai utasítások módosítása) Dátum: május Oldalszám: 6 / 119

7 NITROGÉNMŰVEK Zrt. A dokumentumok készítésére, ellenőrzésére és jóváhagyására jogosultak körét a munkaköri leírások szabályozzák, amennyiben ettől eltérő eseti vezérigazgatói utasítás nem rendelkezik. Mind a készítés, mind az ellenőrzés, illetve jóváhagyás (vagy annak megtagadása) az illető dokumentumon az arra kijelölt helyen, a jogosult aláírásával és dátumozásával történik. Ha ettől eltérő vezérigazgatói utasítás nincs, általános szabály, hogy a dokumentumok változtatását, illetve visszavonását ugyanazon szakterület, szervezet, illetve személy végezheti, aki az eredeti dokumentum készítésére, ellenőrzésére, jóváhagyására jogosult volt. Mindennemű, a dokumentumokon végrehajtott változást magán a dokumentumon jól olvashatóan, a változás azonosíthatóságának megtartásával kell jelölni. A dokumentumokon végrehajtott változások számától függően a készítő szakterület vezetőjének döntése alapján új dokumentumot kell kiadni a régi helyett. A visszavont dokumentumokról az érintetteket a visszavonást követően értesíteni kell. Az irányítási rendszereink előírják a működésre vonatkozó előírások folyamatos nyomon követését is. A rendkívüli események (balesetek, tűzesetek, üzemzavarok stb.) bejelentése, kivizsgálása szabályozott körülmények között történik, amelyek tanulságait, tapasztalatait a megelőző intézkedések kidolgozásához figyelembe vesszük. e) Védelmi tervezés A vállalat a különböző jogszabályokban előírtaknak megfelelően belső szabályzatokban (Munkavédelmi szabályzat, Tűzvédelmi szabályzat, Veszélyelhárítási és mentési szabályzat, Veszélyes áru szállítási szabályzat, Sugárvédelmi szabályzat) és tervekben (Belső védelmi terv, Tűzriadó terv, A környezetkárosodás megelőzésének üzemi kárelhárítási terve, üzemi mentési tervek) határozta meg az érintett személyek a vezetők, és munkavállalók feladatait, és hatáskörét. A védelmi szervezet felkészültségének fejlesztése, ellenőrzése érdekében a vállalat évente belső védelmi terv gyakorlatot tart. Emellett minden üzemben évente a negyedéves biztonságtechnikai oktatások részeként egy alkalommal ún. havária gyakorlatokat kell tartani. A vállalat alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóságot működtet. A létesítményi tűzoltók képzése, gyakoroltatása havi rendszerességgel az éves oktatási terv alapján történik. Emellett évente több alkalommal vesznek részt közös gyakorlatokon a hivatásos tűzoltóság egységeivel. A bekövetkezett balesetek, tűzesetek, üzemzavarok okai kivizsgálásra kerülnek, és tapasztalatok alapján megelőző intézkedéseket hozunk. A védelmi tervezés részét képezi a biztonságtechnikai költségek tervezése is az éves üzleti terv készítése során. f) Belső audit és vezetőségi átvizsgálás Dátum: május Oldalszám: 7 / 119

8 NITROGÉNMŰVEK Zrt. A vállalat termelő, kiszolgáló és karbantartó üzemeiben havonta kell végrehajtani ún. üzemvezetői biztonságtechnikai szemlét a munkavédelmi szabályzatban előírt személyek részvételével. A tervezett havi szemlék mellett az EBK osztály biztonságtechnikai szakemberei nem tervezett ellenőrzéseket is hajtanak végre az üzemekben. A szemlék során feltárt műszaki és adminisztratív jellegű hiányosságok, szabálytalanságok esetén az üzemvezetőknek az előírt határidőn belül intézkedniük kell. A KIR és MIR rendszerek keretében végrehajtott belső auditok és vezetőségi átvizsgálások szempontjai a biztonsági irányítási rendszerre is kiterjednek. A munkaeszközök, berendezések, veszélyes technológiák előírt időszakos felülvizsgálatainak végrehajtásáról a Munkavédelmi szabályzat és a Tűzvédelmi szabályzat rendelkezik. Az EBK osztályvezető évente jelentést készít a vállalat biztonságtechnikai és környezetvédelmi helyzetéről, ill. tervezés során jelzi a következő évre vonatkozó legfontosabb teendőket A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETE A veszélyes üzem környezetének bemutatásakor az üzemeltető bizonyítja, hogy a kockázatokat és a súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területeket a szükséges mértékben elemezte Az alapfelmérés során elvégzett az üzem környezetére vonatkozó vizsgálatok a kockázatelemzés környezeti információinak forrását képezik. A kockázatelemzés során kerül pontos meghatározásra az a terület, amelyet a Korm. rendelet veszélyeztetettségi zónának jelöl. Az alapfelmérés során az üzem környezetének azon területeit mutatjuk be, melyek egyrészt a kockázatelemzéshez nélkülözhetetlenek, másrészt attól függetlenül is elkészíthetők. Természetesen előfordulhat, hogy a kockázatelemzés az alapfelmérés során elemzett területnél bővebb vagy akár szűkebb veszélyeztetettségi zónát határoz meg. A végleges biztonsági jelentésben az egzakt területre vonatkozóan végezte el a Nitrogénművek Zrt. a környezeti vizsgálatokat. A kockázatelemzés eredményei alapján igazolható a veszélyeztetett területek elemzésének szükséges mélysége Az üzem környezetében található területrendezési elemek bemutatása A Nitrogénművek Zrt. címe: 8105 Pétfürdő, Hősök tere 14. A Nitrogénművek Zrt. tevékenysége érinti az alábbi településeket is: Az Zrt. ipari vízbázisát az Ény-i irányban levő Öskü község közigazgatási területén fekvő források, illetve a Papréti árok jelenti. A gyárat elhagyó szennyvíz a Péti vízbe kerül, amely Ősi községhez tartozó területen át jut a Nádasladányban létesített és a Zrt. tulajdonát képező biológiai szennyvíztisztító rendszerbe. Az alapfelmérés keretén belül a Korm. Rendelet által megkövetelt csoportosításban a kockázatelemzéshez alapvető fontosságú Pétfürdő kerül bemutatásra. a) A lakóterületek jellemzése Pétfürdő október 1-én vált önálló településsé. Várpalota várostól egy népszavazás alapján született köztársasági elnöki határozat alapján választották el. Ezután került sor a község közigazgatási határainak kijelölésére. A település jelenleg nagyközség. Dátum: május Oldalszám: 8 / 119

9 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Pétfürdő nagyközség a Dunántúlon, a Bakony délkeleti lábánál, Veszprém megye keleti részén található. Közel azonos távolságban van Veszprémtől és Székesfehérvártól, Várpalotától pedig 2 km-re, déli irányban helyezkedik el. A településtől észak-nyugatra található a 8-as főút. Pétfürdő története A település már a középkor óta létezik, bár az idők során többször elnéptelenedett. Egy ben megjelent írás szerint 208 magyar lakosa volt. Mészmagmás, kénes, kristálytiszta fürdője a Barát-völgy sokat látogatott üdülővé tette. A 19. század végén szénlelőhelyeket tártak fel a környéken. Az itt bányászott gyenge minőségű lignit hasznosítására alapították a Nitrogénműveket az 1930-as években. Mára a szénbányászat teljesen megszűnt. A péti iparterület megépítésekor a bakonyi iparvidék legmodernebb műtrágyát, pétisót készítő gyártelepe volt. A Nitrogénművek felépítéséig a terület puszta volt. A Nitrogénművek mellett korszerű lakótelep és munkásotthon épült. A II. világháború befejeztével újjáépítés kezdődött: Pét DK-i részén ismét korszerű lakótelep, munkásszálló és egyéb szolgáltató létesítmények épültek. A szűkebb környezet és a településszerkezet kapcsolati rendszerének kialakulásában legfontosabb elem az ipar volt. Pétfürdő, Peremarton és Balatonfűzfő együttesen alkotta sokáig a térség vegyipari zónáját. A gyárak megépülése, az ottani biztos munka és lakáslehetőség biztosította a környék fejlődését. A nagyközség megközelíthetősége A település elérhető az országos közúthálózatban is nagy szerepet játszó 8. számú Székesfehérvár-Rábafüzes elsőrendű főútról leágazó 3,5 km-es bekötőúton keresztül, mely a számú Várpalota-Lepsény összekötő útban folytatódik. Pétfürdő peremén halad át a 20. számú Budapest-Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal. Erről ágazik le a Nitrogénművek Zrt. I-es és II-es gyári, a Huntsman Zrt., és a Petrotár Kft. saját iparvágánya. A településnek polgári repülőtere nincsen. Pétfürdő településszerkezete A település szerkezete nem egységes. A forgalmas Berhidai út nyomvonala kettészeli Pétfürdőt, elválasztva a családi házas lakóterületet a két lakóteleptől. A lakóterület tehát három fő egységre osztható: A település ÉK-i, iparterülethez legközelebb eső részén többszintes, többlakásos épületek, a belső lakótelep épült a 30-as években. Pétfürdő lakóterülete zömét szabadon álló, ikresen csatlakozó csoportház alkotja. Az épületek jelentős hányada az enyhén dombos terület kertjei, szőlői helyén a két világháború között és a II. világháború után épült. A harmadik, többlakásos építményekből kialakult lakóterület, a külső lakótelep vagy Berhidai úti lakótelep, a település DK-i határán valósult meg a hetvenes években. b) A lakosság által leginkább látogatott létesítmények (állandó, ideiglenes), közintézmények (iskolák, kórházak, templomok, rendőrség, tűzoltóság, stb.) Központi létesítmények Dátum: május Oldalszám: 9 / 119

10 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Pétfürdő központjában található a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat épülete (1). Az ÉK-i lakóterületet és a gyártelepet elválasztó út mellett helyezkednek el a Pétfürdői Hivatásos Tűzoltóság létesítményei (3). A (18) a vasútállomás. Szolgáltató és kereskedelmi létesítmények Az alapfokú kereskedelmi (4), szolgáltatási, vendéglátási létesítmények találhatók a Berhidai út vasúti kereszteződésnél, és egy kisebb bevásárlóközpont a Berhidai út mellett a D-i lakótelep központjában (15). Itt található a Posta (2) is. A Nitrogénművek tulajdonában lévő, külső szolgáltató által üzemeltetett étterem (5) (Vegyész Étterem) található a vállalat központi épülete mellett. Szociális és egészségvédelmi létesítmények A település rendelkezik egy egészségházzal (8). Itt található: az orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat. Mellette egy gyógyszertár (7) is található. Az Idősek otthona (12) a régi ÉK-i lakótelepen helyezkedik el. A bentlakók száma: 11 személy. Művelődési és oktatási létesítmények A település rendelkezik egy jó állapotú, megfelelő alapterületű Közösségi Házzal (10), amelyben színházterem, előadótermek találhatóak, és könyvtár is működik. A település két általános iskolai épülettel (9) rendelkezik, és a Kolping Alapítvány szakiskolát és szakmunkás képzőt (11) működtet Pétfürdőn. A településnek van saját óvodája (14) és bölcsődéje (13) is. Egyházi létesítmények A település közepén a Templom téren elhelyezkedő katolikus templom 1930-ban épült. A református vallású lakosok számára imaterem (16) található a nagyközségben. Az evangélikus felekezetnek nincs külön létesítménye. Sportlétesítmények A község területén üzemelő sporttelepen (19) kis- és nagypályás labdarúgó bajnokságok, atlétikai, kosárlabda, teke, és tömegsport rendezvényeket tartanak. Egyéb létesítmények A térképen a (20) szám a víztározót jelöli, ami a Nitrogénművek Zrt. tulajdona. A (6)-os szám a Nitrogénművek Zrt.-hez legközelebb elhelyezkedő lakólétesítményeket jelzi. Dátum: május Oldalszám: 10 / 119

11 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Pétfürdő nagyközség térképe Dátum: május Oldalszám: 11 / 119

12 NITROGÉNMŰVEK Zrt. c) A különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek Pét település az első írásos emlék szerint már 1082-ben létezett, a későbbi korokban azonban teljesen elpusztult. Az 1930-as évek elejéig a gyár felépítéséig csak tanyaszerű település volt. A község területén ezért nincs semmilyen műemlék jellegű épület, vagy történelmi érték. A község belterületén semmilyen természetvédelem alatt álló terület nincs, de a településhez közel van a Kis-Sárrét, ami természeti értékeket hordoz. Pétfürdőtől kb. 10 km-re keleti irányban elhelyezkedő Sárrét Tájvédelmi Körzet határait a község külterületéig kívánják bővíteni a közeljövőben. A Sárrét TK célja a rét- és lápvilág növényzetének megőrzése, és a madárvilág háborítatlan élettereinek biztosítása. Várpalota belterületén, a Pétfürdőről bevezető út közelében található az ún. Szabó-féle homokbánya, amely természetvédelmi terület óta áll oltalom alatt. A kb. 1 hektár kiterjedésű homokösszlet az egyik legteljesebb hazai miocénkorú ősmaradvány lelőhely. A település kb. 10 km-es környezetét vizsgálva a következő természetvédelem alatt álló területek találhatók még: Várpalotai Homokbánya (5 km); Nádasdladányi Kastélypark (9 km); Öreg Futóné hegycsúcs (9 km). A településszerkezeti terv szerint a Nitrogénművek területével szomszédos egy ún. sétaerdő, melyben megtalálhatók a közjóléti, kiránduló- és pihenő funkciókat szolgáló területek. Biológiai értékkel rendelkeznek a dolomiton megtelepült karszt-bokorerdők. Az erdők értékesebb részét a csertölgy állomány képezi. Jelentős ökológiai potenciál a tavak és azok környékének kiterjedt gyep- és nádasvilága. A sétaerdő K-i határáig kívánják bővíteni a Sárrét TK határát. A település idegenforgalma elhanyagolható. A halastavak és a sportlétesítmények vonzása a környező falvakra terjed ki. Az iparterületet nyugati irányban a Péti patak mellett lévő zöldterület választja el a lakóterülettől. Itt közpark, sportterület, strand található. A település nevében szereplő fürdő megnevezésnek az 1800-as évek végén nagy jelentősége volt, de 1970-as években történt rossz fúrás következtében napjainkban már nem tör a felszínre a magnéziás kristálytiszta termálvíz. d) A súlyos ipari baleset által potenciálisan érintett közművek A lakosságtól (pétfürdő) származó, a csatornán keresztül gyűjtött kommunális szennyvizek kezelésére szolgáló biológiai szennyvíztisztító a Nitrogénművek Zrt. területén működik (2014-ig a Társaság tulajdona volt). Üzemeltetője a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. A szennyvíztisztítóba vezető főcsatorna is a Társaság területén halad keresztül a talajszint alatt. A lakosságot érintő közmű még - amint az 1. g) pontban említésre került a vállalat távhő szolgáltatást nyújt a PÉTKOMM Pétfürdői Kommunális és Szolgáltató Kft.-n keresztül Pétfürdő lakossága felé, ezért itt megemlítendő az ezt biztosító forróvíz vezeték. A NZrt. két gyáregysége közötti területen elhelyezkedő, az EON által üzemeltetett földgázállomásról biztosított a pétfürdői lakosság földgázellátása. Az állomásig és az állomásról is a lakossághoz a gáz földalatti gázvezetéken jut el. Egyéb, a Nitrogénművek tevékenységéből eredő esetleges rendkívüli esemény által potenciálisan érintett, a lakosság ellátását érintő közművek nincsenek. Dátum: május Oldalszám: 12 / 119

13 NITROGÉNMŰVEK Zrt. e) Az üzem környezetében működő gazdálkodó szervezetek, ipari és mezőgazdasági tevékenységek jellemzése, ismertetése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok ismertetése (technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat stb.) A Nitrogénművek Zrt. közelében működő gazdasági társaságok közül említésre méltó a Huntsman Zrt. és a Geosan Kft., amelyek röviden a pontban kerültek bemutatásra. Közülük technológiai és közmű-szolgáltatási kapcsolatban a Huntsman Zrt.-vel állunk. A vállalat gázvezetéken keresztül ammóniát biztosít részére, valamint a két vállalat szükség esetén kölcsönösen tud egymásnak szintén gáz/gőz vezetéken keresztül gőzt és hidrogén gázt átadni. Ezenkívül a Huntsman Zrt. megtisztított elfolyó vizeinek befogadója a Nitrogénművek Zrt. A vállalat környezetében mezőgazdasági jellegű területek is találhatóak, ezek szántók, legelők valamint megművelt területek és kiskertek is A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett tényezők Lakossági adatok: Pétfürdő össz. lakossága: 4722 fő (2014. január 1.) Belső lakótelep, amely az I-es gyártól 250 m, II-es gyártól 1200 m távolságban található: Hősök tere és a vasutas házak kb.310 fő Kolping iskola 7-18 óráig 450 fő délelőtti-délutáni tanítási rendben, egyszerre az iskolában tartózkodókat 250 főnek választottuk. Általános iskola 7-15 óráig kb. 130 fő Külső lakótelep, II-es gyártól 800 m: Berhidai út; Liszt F. út - kb fő Általános iskola 6-16 óráig - kb. 200 fő Az előzőekben fel nem soroltak a Berhidai út mellett elhelyezkedő családi házas telepen élnek. A társadalmi kockázatszámítás során nem kerülnek figyelembe vételre a Nitrogénművek Zrt. területén belül tartózkodó más vállalatok alkalmazottai, mivel a Nitrogénművek Zrt. dolgozóival megegyező biztonságtechnikai oktatásban részesülnek. Dátum: május Oldalszám: 13 / 119

14 NITROGÉNMŰVEK Zrt A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezetek A vállalat területén az alábbi gazdálkodó szervezetek rendelkeznek telephellyel: Cégnév Cím Telefonszám ÉPÍ-TECH 97 Kft Várpalota, Tési út 5/E Pro-Force Kft. Székhely: 8000 Székesfehérvár, Kálmos u. 2. Telephely: 8105 Pétfürdő, Hősök tere Péti Nitrokomplex Kft Pétfürdő, Hősök tere / "PIHOKKER" Szállítási Szolgáltató Kft Várpalota, Pipacs utca 15/A. 20/ Péti Polietilén Zsák Fólia Gyártó és Kereskedő Kft. (Péti Polietilén Zsák Kft.) 8105 Pétfürdő, Hősök tere / ALBA METÁL ALPIN KFT. Support-Chem '01 Kft. (Pro-Force Kft. alvállalkozó) BOCZKÓ & BOCZKÓ KFT. AMBA Gyár- és Gépszerelő Vállalkozási Kft. Székhely: 8000 Székesfehérvár, Prohászka u. 28. Telephely: 8105 Pétfürdő, Hősök tere Várpalota Vásárhelyi András utca Ajka, Erőmű Gytp., 8400 Ajka, Alinka u. 20a. Székhely: Veszprém, Tímár utca 3/B Telephely: 8105 Pétfürdő, Hősök tere / / / / ; 88/ Dátum: május Oldalszám: 14 / 119

15 NITROGÉNMŰVEK Zrt Az üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek, egyéb telephelyeken és területeken végzett tevékenységek, beleértve a fejlesztések ismert, lehetséges hatásait A Huntsman Corporation Hungary Zrt. (korábban NITROIL Rt.) Magyarország egyik legjelentősebb finomkémiai termékeket gyártó cége. Termék kínálata elsősorban amin típusú vegyületeket foglal magában, az évente előállított anyagok mennyisége tonna. A legnagyobb mennyiségben felhasználásra kerülő alapanyagok a dimetil-amin (DMA), az akrilnitril (ACN), és a toluol. Az üzemben előforduló tárolt veszélyes anyagok mennyisége: akrilnitril 1 db. 500 m3-es tartály dimetil-amin 1db. 300 m3-es tartály propilén-oxid 1 db. 30 m3-es tartály Az üzem súlyos baleset okozta veszélyeztetés értékelése alapján jelentős veszélyeztetéssel csak az akrilnitril teljes anyag kiszabadulásakor fordulhat elő. Teljes anyag kiszabadulás: a tartály katasztrofális sérülése esetén. A kiszabadult anyag egészségkárosító hatása: (85 ppm IDLH értékhez): 1130 m (F légköri stabilitás és 1.5 m/s szél esetén), ez elérheti a lakott területet. Robbanás veszély: A gázfelhő robbanása esetén épületet, technológiát romboló hatású lökőhullám m-en belül várható. A technológiában előforduló anyagok szabadba jutásakor azok gőze, egészségkárosító határérték feletti koncentrációban, még kedvezőtlen környezeti körülmények fennállásakor sem terjed a társaság telephelyén kívülre. A társasággal, ma is érvényben lévő együttműködési megállapodásunk van. A Huntsman ZRt. területén a robbanással vagy tűzesettel járó balesetek fizikai hatásai minden esetben a telephelyen belül maradnak. Veszélyhelyzet esetén a Nitrogénművek diszpécsere és a Huntsman szakmányvezetője értesítik egymást. A Huntsman Zrt. telephelyén belül működik a Geosan Kft. A telephely iroda-, üzemcsarnok-, labor, műhely- raktárépületekre, szabadtéri technológiai területekre, tartályparkra és szabad felületekre tagozódik. Működtetésének elsődleges területe oldószer veszélyes hulladékok környezetbarát feldolgozása. Többségében olyan felhasználóktól vesznek át szennyezett oldószereket, technológiai- és hűtőfolyadékokat, akiknek nem gazdaságos saját regeneráló berendezés működtetése, illetve eltérő profiljuk miatt a regenerálást külső vállalkozó közreműködésével kívánják megvalósítani. Fentieken túl Pétfürdőn még két veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem működik, a PETROTÁR Kőolajterméktároló Kft. és az OPAL Tartálypark Zrt. Mindkét vállalat kőolaj- és kőolajtermékek tárolásával foglalkozik. A fenti két vállalatnál történő esetleges súlyos baleset kapcsán az NZrt.-től való távolságuk alapján eszkalácioós hatással nem kell Dátum: május Oldalszám: 15 / 119

16 NITROGÉNMŰVEK Zrt. számolni, azonban a kőolajtermékek égésekor keletkező égéstermékekből kialakuló mérgező gázfelhő kedvezőtlen körülmények között veszélyeztetheti az NZrt. területén dolgozókat is. Dátum: május Oldalszám: 16 / 119

17 NITROGÉNMŰVEK Zrt A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk a) A területre jellemző, az esetleges súlyos balesetek kialakulására és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők A település tágabb környezetét tehát É-ról az Öskü-Várpalota felett helyezkedő nagykiterjedésű kopár dolomitfelszín, ill. távolabb a Bakony erdősült részei. D-ről a Mezőföld hosszan elhúzódó termőtája, K-ről pedig a Kis- és a Nagy-Sárrét lápos rétei alkotják. Domborzati elrendeződése is a tájegységek találkozásának megfelelően alakul, azaz a karszt felől lejt a Sárrét irányába, és a tengerszint felett kb. 110 m és 170 m között fekszik. A Nitrogénművek Zrt. Vízüzeménél működik egy meteorológiai állomás. Az állomás adatain kívül a meteorológiai jellemzők ismertetéséhez felhasználtuk más környezetvédelmi célból készített dokumentációkat. Az éghajlati viszonyok általános jellemzői A korábbiakban is említett Bakony és a Veszprémi-fennsík befolyásolja a térség kontinentális éghajlatát. A Bakony közelsége folytán a hőmérsékletingadozás kiegyenlítettebb. Az Ény-i uralkodó szél hozhat esőt, Pét azonban a hegy leszálló oldalán helyezkedik el, ami kevesebb csapadékot eredményez. A várható éves csapadék mennyisége 600 mm körüli, az éves középhőmérséklet 9,5-10 o C, a téli napok száma nap, a hőségnapok száma nap. A Veszprém-fennsík, a Bakony hegyláb nagy kiterjedésű, növényzet nélküli, fedetlen karsztfelületei a térség levegő páratartalmát hátrányosan befolyásolják. Ezt a hatást a lakóterület fölött nyugati irányban lévő dombok és erdők, valamint az alacsonyabb részek vízben gazdag részei enyhítik. Az évi potenciális evapotranszspiráció értéke 620 mm, melynek havi eloszlási maximuma június, júliusra esik, a talaj és növényzet együttes potenciális párolgásának minimuma decemberre, ill. januárra tehető. A Nitrogénművek Zrt. térsége az északkelet-délnyugat közötti égtáj irányokból közeli hegységekkel árnyékolt, ami éghajlatának kialakításában is jelentős szerepet játszik. A térség vízés hőellátottság tekintetében a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz, enyhe telű klímaterülethez tartozik. Sugárzás, napsütés, felhőzet A globálsugárzás évi összege 4490 MJ/m2, aminek maximuma júniusban, minimuma decemberben alakul ki. A besugárzás mellett fontos a napfénytartam ismerete is. A térségben évente átlagosan 2052 a napsütéses órák száma. A legtöbb napsütés júliusban, a legkevesebb decemberben várható. A térségben, a növény- és hótakaró eloszlás alapján a nyári félévben maximálisan 19%, a téli félévben 38% az albedó értéke. A felhőzet legkevesebb augusztusban, a legborultabb hónap december. A felhőzetmennyiség évi átlagban 57%. Léghőmérséklet A terület átlagos évi léghőmérséklete 9,7 C. az évi átlagos minimum -14 C, a maximum 34 C. Legmelegebb hónapok a június és július (19 C ), leghidegebb a január (-2 C ). Dátum: május Oldalszám: 17 / 119

18 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Légnedvesség A relatív nedvesség maximuma decemberben, minimuma nyáron észlelhető, évi átlagértéke 60%. Csapadékviszonyok A csapadékmennyiség sokévi átlaga 581 mm, mely a térség sajátosságának megfelelően májusi maximumot és januári minimumot mutat. Légáramlás, szélsebesség, légköri stabilitás A levegőminőség kialakítását befolyásoló transzmissziós tényezők között fontos szerepe van az elszállítódást, a hígulást elősegítő légáramlási és stabilitási viszonyoknak. A térség uralkodó széliránya Ény-i (23 %), jellemzőek még az É, ÉK, K irányok (10-10 %). Az év napjainak 23 %-a szélcsendes. A szélsebesség évi középértéke Várpalota térségében 4 m/s. Március és június a legszelesebb, ősszel fúj a leggyengébb szél az év folyamán. A szélirányok gyakoriságát 16 égtáj irányra bontva mutatják a következő oldalak ábrái. Az ábrákon a légköri stabilitási viszonyok és a különböző szélsebességeknek megfelelő kategóriák is szerepelnek, hiszen a levegő minőségének kialakulását, a légszennyezők diszperzióját döntő módon a szélirány, szélsebesség, ill. szélprofil, és a légköri stabilitás egyidejű hatása befolyásolja. Az ábrákon a 16 égtájirány felé történő áramlás évente várható óraszáma látható, 3 stabilitási kategória és gyenge (vs <= 1,5 m/s), mérsékelt (1,5 m/s < vs < 5,5 m/s) és erős szél (vs >= 5,5 m/s) esetén. Dátum: május Oldalszám: 18 / 119

19 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Dátum: május Oldalszám: 19 / 119

20 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Dátum: május Oldalszám: 20 / 119

21 NITROGÉNMŰVEK Zrt. b) a helyszínt jellemző, az üzem biztonságos tevékenységére hatást gyakorló, legfontosabb geológiai, hidrológiai és hidrográfiai jellemzők Tágabb környezet, földrajzi helyzet Pétfürdő és a Nitrogénművek Zrt. területe domborzati adottságait tekintve meglehetősen változatos, hiszen a Bakony-hegység délkeleti lábánál és a Sárrét medencéjének nyugati határán helyezkedik el. A vizsgált területtől észak-északnyugatra a Bakony-hegység húzódik DNy- ÉK-i irányú vonulatban. A környék hegycsúcsai ebben az irányban sorakoznak, melyek közül a legmagasabb az Öreg-Futóné (574 m). A többi közelebbi csúcs is m magasságban húzódik (Kis-Futóné 558 m, Téses-tető 490 m, Bér-hegy 496 m, Fajdas-hegy 413 m, Várberek 469 m). A hegyeket Ény-DK irányítottságú, meredek völgyek választják el egymástól. A legközelebbi magaslat a Pétfürdőtől nyugatra elhelyezkedő Péti-hegy (206 m). A hegyvidéki területtel ellentétben a vizsgált térség és annak keleti szomszédsága a Sárrét medencéjének nyugati részéhez tartozik. A közeli sík terület átlagosan 110 m-es tengerszint feletti magassággal jellemezhető. Közvetlen környezet A Nitrogénművek Zrt. két gyáregységre tagozódik. Az I-es gyáregység épült korábban. A II-es gyáregység az I-es gyáregységhez képest DK-i irányban épült. A Nitrogénművek Zrt. I-es és II-es gyártelepe közé ékelődik be a Huntsman Zrt. A Nitrogénművektől DNY-ra található egy lakóterület, mely határos a községi közparkkal. A Nitrogénműveket a másik irányból a jövöben kialakítandó Ökopark határolja. A vállalattól ÉNY irányban vasútvonal halad. A II-es gyár melletti ún. Organizációs területen különböző kiszolgáló egységek: karbantartó műhelyek, raktárak valamint idegen vállalatok telephelyei, bérleményei találhatók. Földtani viszonyok A térség tágabb környezetében feltárt felszíni és felszín alatti képződmények a földrajzi elhelyezkedés, a hegyvidéki és medenceterület összekapcsolódásából adódóan változatosak. A kőzetek között megtalálhatók a Bakony-hegység paleozoikumi, mezozoikumi képződményei, melyeket harmadidőszaki, negyedidőszaki üledékes kőzetek takarnak DK-i irányban egyre nagyobb vastagságban. Paleozoikum ordovícium-szilur-devon Balatonfőkajári Kvarcfillit Formáció Lovasi Agyagpala Formáció A medencealjzat kőzetei, ban Ény-i irányban dőlnek. Az alaphegység legidősebb kőzetei közé az ordovícium-szilur korú zöldesszürke kvarcfillit és az ordovícium-devonban keletkezett szürke agyagpala tartoznak. A kőzetek kisebb fokú átalakulást szenvedtek, felszínen Lovas, Balatonfőkajár környékén találhatók a Balatonfőtől Küngös-Nádasdladány vonalában alkotják a medence aljzatát. Litéri Metabazalt Formáció Litér térségében, felszínen is megjelenő, több száz méter vastag, szürkés-zöld poros pala. Perm Dátum: május Oldalszám: 21 / 119

22 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Balatonfelvidéki Vöröshomokkő Formáció A perm időszakot vörös színű, kontinentális eredetű homokkő, konglomerátum aleurolit képviseli. Az összlet legközelebb Litér környékén fordul elő felszínen, Balatonfűzfő, Berhida, Ősi vonalában DNy-ÉK-i csapású pásztában található meg a harmadidőszaki képződmények alatt. Könnyen mállik, finomszemcsés üledéke a víztárolásra esetleg alkalmas hasadékrendszereit könnyen eltömítheti. Mezozoikum triász alsó-triász A szárazföldi eredetű rétegsorra ezután sekélytengeri üledékek következnek az alsó-triászban. Jellemzőek a selftengeri szürkés színű karbonátbetelepüléses márgaösszletek és a lagúnában keletkezett homokos dolomit, dolomárga, aleurolit. Arácsi Márga Formáció Szürke, döntően márgából álló sorozat, mészkő és aleurit közbetelepülésekkel. Csopaki Márga Formáció Tiroliteszes márga és mészkő. Alsó szakasza gumós, márgás, fiatalabb rétegei vörösbarna agyagmárgás, tiroliteszes mészkő. Jól rétegzett, pados, helyenként palás szerkezetű. Köveskáli Dolomit Formáció Szürke üreges-sejtes dolomit, dolomitmárga. Hidegkúti Formáció Vörös vékonyrétegzett homokkő és márgabetelepüléses dolomit középső-triász A középső-triász első felében is lagúnafáciesű karbonátok keletkeztek a Bakony-hegység és a Balaton-felvidék területén, melyeket világosszürke lemezes, sejtes dolomit és sötétszürke bitumenes mészkő képvisel. Aszófői Dolomit Formáció Korábban egyértelműen az alsó-triászba sorolták ezt a jellegzetes szkíta-anizuszi képződményt. Világosszürke, szürke vékonyan rétegzett, porlódásra hajlamos, gyakran breccsás kifejlődésű sejtes dolomit. Üregessége a gipsz-anhidrid kristályok utólagos kioldódásából származik, de ennek a másodlagos porozitásnak csak kis hányada közlekedő porozitás. A nagy vastagságú összlet gyakran töredezett, vetőkkel szabdalt. Iszkahegyi Mészkő Formáció Lemezes, bitumenes sötétszürke mészkő, mely a sejtes dolomitból fokozatosan fejlődik ki. Az Iszkahegyi Mészkő Formáció a fedő megyehegyi dolomittal éles határral érintkezik. Egyveretű, végig azonos kifejlődésű. A középső-triász második felétől a tenger medencéje tovább mélyült, előbb karbonátplatform fáciesű m vastagságú pados dolomitok jellemzőek. Megyehegyi Dolomit Formáció Dátum: május Oldalszám: 22 / 119

23 NITROGÉNMŰVEK Zrt. A pados, kissé barnás árnyalatú világosszürke bitumenes dolomit a lemezes mészkőből gyakran éles határral következik. Általános elterjedésű, nagy területen ismert. A belső vonulatban vékonyabb, a külsőben vastagabb kifejlődésű tapasztalatok szerint igen erősen töredezett, breccsás szerkezetű, sűrű litoklázisrendszer járja át. Budaörsi Dolomit Formáció A karni-nóri pados, vastaglemezes, likacsos dolomit (fődolomit) a triász sorozat legnagyobb kiterjedésű tagja. A dolomit két vonulatban található. A belső vonulat É-Ény-i folytatása már a bakonyi főkarszthoz tartozik, a külső vonulat dolomitja a litéri feltolódás mentén a Metabazalt Formációval és nagy területen a permmel érintkezik. Buchensteini Formációcsoport Majd pelágikus tűzköves, kovás mészkő és tufarétegek következnek. Gumós, kovás mészkő és tufa, illetve meszes, vagy kovás tufit. Bár kis vastagságú, rétegtani szempontból jelentős. Felsőörsi Mészkő Formáció Uralkodóan barna, kissé márgás, dolomitos mészkő, bitumenes mészkő. A pelágikus fáciesű barnás színű kagylós mészkő Pétfürdőtől nyugatra, a Fődolomitra pikkelyeződve felszínen is megtalálható. Felső-triász Veszprémi Márga Formáció A karniban a Bakony-hegységben a tengermedencébe történő terrigén behordás folytán szürke agyagmárga, márga keletkezett karbonátos betelepülésekkel. Veszprémtől keletre azonban ebben az időszakban uralkodólag dolomitokból álló rétegek rakódtak le. Fődolomit Formáció A triász alaphegység legjellemzőbb és nagy területen, felszínen is előforduló egysége a felsőtriász Fődolomit Formáció. A világosszürke vastagpados töredezett dolomit becsült vastagsága m, széles sávban húzódik Veszprém-Várpalota területén. Fontos karsztvíztároló egység, jelentős szerepet játszik a települések vízellátásában. Az alaphegység főbb szerkezeti vonalai DNy-ÉK-i csapásúak, melyeket Ény-DK-i irányú haránttörések egészítenek ki. A tágabb terület legfontosabb szerkezeti elemei a Veszprémi- és a Litéri-törés, melyek tulajdonképpen rátolódások. A középső-kréta kompresszió eredményeként kialakult feltolódások következtében a paleozoikum-triász rétegsor a Balaton-felvidék, Déli-Bakony területén három vonulatban ismétlődik meg meredeken dőlő rétegsorral. Pétfürdő közvetlen környezetében a Litéri-törés húzódik. A földtörténeti középkor fiatalabb időszakainak kőzetei nem találhatók meg, a paleozoikumtriász alaphegységre diszkordánsan harmadidőszaki üledékek rakódtak le. Kainozoikum harmadidőszak paleogén: eocén Az alaphegységet borító harmadidőszaki képződmények közül a paleogént csak vékony eocén márga, agyag, mészkő képviseli, a vizsgált területen csak a miocéntől kezdve alakult ki közel folyamatos rétegsor. Neogén: miocén Dátum: május Oldalszám: 23 / 119

24 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Bántapusztai Formáció Garábi Slír Formáció Fóti Formáció A miocén alsó részén tengerparti, sekélytengeri környezetben konglomerátum, kavics, meszes homok, aleurit, agyag összlet rakódott le mintegy m összvastagságban. Hidasi Kőszén Formáció A bádeniben elmocsarasodás kezdődött, melynek eredményeként paralikus barnakőszénösszlet keletkezett, melybe a várpalotai barnaszén is tartozik. Szilágyi Agyagmárga Formáció Később a tengermedence további mélyülésével a kőszenes összlet tetejére finoman rétegzett mészmárga, agyagmárga, agyag rakódott le. Gyulafirátóti Formáció A bádeni rétegekre eróziós diszkordanciával szarmata folyóvízi-szárazföldi kavicsos, homokos összlet települt agyagos, bentonitos betelepülésekkel. Pannóniai alsó-pannon Az alsó-pannóniai rétegek üledékképződési folytonossággal települnek a szarmata rétegekre. Csákvári Agyagmárga Formáció A medence keleti részén sekélytengeri szürke agyagmárga, aleurit keletkezett. Szürke és fehér agyagmárga és aleurit. Vízzáró és vizet nem tároló képződmény. Királyszentistván határában felszínen is megtalálható. Ősi Tarkaagyag Formáció A medence nyugati részeken a kiszáradó lagúnákban foltos agyagos aleurit, aleuritos agyag keletkezett. Felső-pannon Somlói Formáció A felső-pannóniai rétegeket szürke aleurit, finomszemű homok képviseli, a Somlói Formáció, mely a felső részén szenes, agyagos rétegekkel is kiegészül, a Tihanyi Formációval. Agyagmárga, agyagos aleurit, homok. Rétegsora alulról felfelé finomodó, a homoktól az agyagig tartó. Tihanyi Formáció A felszínen és a negyedidőszaki képződmények alatt a legelterjedtebb pannóniai formáció. Agyag, aleurit, homok, agyag, márga váltakozásai és közbetelepülő mocsári szintek építik fel. Változatos, az agyagtól a homokig különböző szemcseméretű képződmények jellemzik. Nagyvázsonyi Mészkő Formáció A felső-pannóniai legfelső részét tömött édesvízi mészkő, mésziszap alkotja, mely nagy területen felszíni kibúvásban található meg, közvetlenül a Fődolomitra települve. Dátum: május Oldalszám: 24 / 119

25 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Negyedidőszak A negyedidőszaki képződmények néhány m 10 m vastagságban fedik a harmadidőszaki összletet vagy közvetlenül a triász alaphegységet, nem alkotnak folyamatos üledéksort. A max. 50 m vastagságú sorozat különböző képződményei nincsenek formációkba sorolva, de koruk, képződési helyük és kőzettípusuk alapján elkülöníthetőek. Jellemző a pleisztocén lösz, lejtőlösz, a vízfolyások által lerakott egykori, illetve mai alluviális üledékek, folyóvízi homok, kavics, iszap. A Sárrét medencéjében tőzeg, mésziszap képződött. Tektonikai viszonyok és morfológia A következő leírás Kókay J: A várpalotai neogén medence tektonikai összefoglalója (Földtani Közlöny, 1998, Vol No. 4; Magyar Állami Földtani Intézet) alapján készült. Az ottnangi kezdetén a Ny-K-i csapású Telegdi Roth-vonal mentén az alp-kárpáti hegység eltört és megindult a dextrális eltolódás. A Telegdi Roth tektonikai vonal Ny-K-i csapással átlósan keresztezi a Bakony hegységet a Pápai-Bakonytól Székesfehérvárig. Újabb megfontolások alapján sokkal kézenfekvőbb az inotai vonalszakaszt (Inota Ny-i vége, az Öreg Kálvária-hegy és a bántapusztai medence ÉK-i vége közötti törésvonalat) is a Telegdi Roth- vonal részeként kezelni, úgy mintha egy enyhe S kanyar lenne a lineamensben. A tárgyalt transzkurrens törés jobbos eltolódása: a várpalotai eocén képződmények a litéri törésvonal inotai szakasza és az alsóperepusztai kréta képződmények elhelyezkedése alapján mintegy 4 km. A bántapusztai medencében a széntelep és az alsó-miocén képződmények csapásvonala nagyjából É-D irányú. A medence É-i felében azonban a csapásvonalak mintegy kal elfordulnak ÉK-DNy-i irányban. Ez az elfordulás a Telegdi Roth-vonal dextrális vonszoló hatásának következménye legalább 1 km vízszintes elmozdulással a felsőbádeni szénképződés óta. A balatonfői tömeg délies irányból a Keleti-Bakony alá fordult a Telegdi Roth-vonal várpalotai szakasza mentén. Így itt a Telegdi Roth-törés kompresszív jellege hangsúlyozottabb, mint általában a horizontális eltolódás lineamenseké. A vonal várpalotai szakaszát jelentős előtéri besüllyedés kíséri. A Sárréti-medence megbecsülhető térszűkülése a miocén folyamán legalább 1 km. A törésvonal kompresszív jellege a felszíni morfológiában is visszatükröződik. Így például a tulajdonképpeni Magas-Bakony (Bérhegy és Öreg-Futóné) vonulata a város É-i végétől Ny-ra a Telegdi Roth-vonal említett S kanyarjával kezdődik. Ettől Ny-ra a magas hegyek lábánál fut a lineamens. Ettől keletre a Telegdi Roth-törésvonal több lépcsőre ( m széles sávra) tagolódik és mögötte a morfológia is mérsékeltebb. A Balatonfő terület rotációs mozgásának további következménye, hogy a nyugati oldalán térmegnyúlás, tágulás lépett fel. Ennek megfelelően lisztrikus törések keletkeztek, mégpedig Ény-on a kikeritói-péti lépcsős vetőrendszer Ény-DK-i iránnyal, míg délen egy beszakadt árokkal alakult ki a déli ( berhidai ) medence. A várpalotai főtörésvonal szabja meg a felső-pannóniai édesvízi mészkő-sorozat déli elterjedési határát, a kemény kompakt mészkő a törésvonaltól délre lévő területen nem keletkezett. Tehát hiányzott, ami a területet a későbbi lepusztulási folyamatoktól megvédje. A mélyfúrási adatok elemzése során kiderült, hogy a Sárrét területén az óholocén tőzeg hézagosan fedi az alsó-pannóniai Csákvári Agyagmárga képződményeket, így a két legintezívebben mozgó szakaszon (Ősi község északi előterében és egy tőle ÉK-re lévő terü- Dátum: május Oldalszám: 25 / 119

26 NITROGÉNMŰVEK Zrt. leten) az alsó-pannóniai képződményekről hiányzik az óholocén tőzeg, noha körülöttük kifejlődött. Az előbb említett folt 2-4 m-rel morfológiailag ki is emelkedik a térszínből. Ezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az inklinációs tengely sávja jelenleg is mozgásban van. Ennek következményei pl. a Várpalota és Berhida környéki földrengések is. Előfordult már, hogy a Telegdi Roth- vonalon volt az epicentrum, Berhida körzetében pedig a déli medencét a Balatonfő felőli oldalon határoló É-D-i csapású törés szokott megmozdulni. Ezt jelzi a Földrengések Magyarországon c. ábrán a térségben található rengések sokasága. A várpalotai neogén medence tektonikai környezete Dátum: május Oldalszám: 26 / 119

27 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Dátum: május Oldalszám: 27 / 119

28 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Talajadottságok Dátum május Oldalszám: 28 / 119 Biztonsági Jelentés Pétfürdő környezetének talajadottságait az alapkőzet, a domborzati viszonyok és a talajvízszint ingadozás szabják meg. A talajok jellemzéséhez a MÉM Országos Földügyi Hivatal 1: méretarányú Agrotopográfiai térképe használható. E térkép az egyes talajtípusokat egy tíz számjegyből álló kódszámmal azonosítja, melynek első két jegye a talajtípust jelöli. A következő oldalon található térkép alapján a következő megállapítások tehetők. A terület északi részén Öskü-Várpalota vonalában triász karbonátos kőzetek felszíni előfordulásban ismertek. Az alapkőzeten vékony termőrétegű, nagy mésztartalmú rendzina (4) alakult ki, melynek alapját nagy mennyiségben nem mállott vagy részben mállott durva vázrész alkotja. E talajok közepes humusztartalmuk ellenére is csak gyenge termékenységűek, a vékony termőréteg miatt. A Bakony-hegység magasabb térszínű, erdővel borított területein löszös vagy lejtörmeléken agyagbemosódásos barna erdőtalaj (7) alakult ki. E talajokra jellemző, hogy a felső, fakóbb színű kilúgzási szintjük jól elkülönül a sötétebb színű felhalmozódási szinttől. A felhalmozódási szint agyagtartalma kb. másfélszerese a felsőének. Fizikailag gyengén savanyú vályogtalajok, nagy termőréteg-vastagsággal. Ez a talajtípus Inotától északra jellemző. A hegylábak lankásabb térszínein elsősorban löszös, lejtőlöszös alapkőzeten Ramann-féle barna erdőtalaj, barnaföld (9) alakult ki, de e talajtípus megtalálható a permi vörös homokkő agyagosabb málladékán is. Fizikailag vályog vagy agyagos vályogtalajok, gyengén savanyúak, általában közepes humusztartalom és termőréteg-vastagság, jó termékenység jellemzi őket. E talajtípus a vizsgált terület nyugati részén, valamint Inotától DK-re található meg. A felszíni vízfolyásokhoz közeli területeken a talajvíz kis felszín alatti mélysége a réti talajok kialakulásának kedvezett. E talajtípusok ott jellemzőek, ahol a talaj kialakulásában az időszakos túlnedvesedés játszott fő szerepet. A réti talaj (25) felhalmozódási szintjében a levegőtlenség következtében jellemző a vaskiválás, mely vasborsók, rozsdafoltok és glejesedés formájában jelentkezik. A réti öntéstalajok (26) alluviális üledékeken alakultak ki, elsősorban a Veszprémi-Sédhez közeli területeken. Átmeneti típust képvisel az öntéstalaj és a réti talaj között, hiszen ezen a talajtípuson már a réti talajképződés jelei mutatkoznak. Lápos réti talaj (27) található a Kálóz-patak környékén, a Nitrogénművek Zrt. területének nyugati részén, valamint a bányatavak környezetében. Kialakulását az időszakos vízborítás segítette elő. A réti talajok vályogos, viszonylag nagy vastagságú és szervesanyag-tartalmú, jó termékenységű talajok. A vizsgált terület keleti része a Sárrét nyugati medencéjéhez tartozik, melyre korábban állandó vízborítottság volt jellemező. E területen a rétláp talaj (28) a jellemző. A szervesanyag anaerob bomlása tőzegesedéshez vezetett, és a talaj alsó szintjében tavi mész is található. Az olajfogó környezetében mélyített 7 m-es sekélyfúrások szelvényében is laza homokos, dolomittörmelékes öntésanyagon kialakult tőzeges láptalajt tártak fel. A terület déli részére a mészlepedékes csernozjom (13) elterjedése jellemző, mely a Mezőföld uralkodó talajtípusa. Általában löszön vagy pannóniai üledéken alakult ki mélyebben fekvő talajvízszint esetén. Fő jellegzetessége a cm-ben jelentkező mészlepedékesség. Vályogos szemcseméretű, közepes humusztartalmú, nagy vastagságú, de viszonylag kisebb termékenységű talaj. A bemutatott területtől délre, ahol lösztakaró alatt kis mélységben pannóniai üledékek találhatóak, a kisebb vízvezető tulajdonságok és a közeli talajvíz miatt réti csernozjom talajok (16) fordulnak elő, melyekre a mészfelhalmozódás mellett a glejesedés nyomai jellemzőek. Nagy termőréteg vastagságú, közepes termőképességűek.

29 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Dátum: május Oldalszám: 29 / 119

30 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Vízföldtani viszonyok A permi vörös homokkő vízrekesztő, rossz vízvezető tulajdonságú. Helyenként töredezett, repedezett zónái tárolhatnak vizet. A permi homokkő összlet vízföldtani tulajdonságainak különösen nagy jelentősége van a Litéri Feltolódási Övben, ahol ÉK-DNy-i irányú pásztája elzárja a Déli-Bakony Főkarsztvíztároló képződményeit. A pannóniai üledékek közül a durvaszemcséjű rétegeket is tartalmazó formációk vízföldtani adottsága kedvező. A triász képződmények közül az alsó triász márgás összletei vízrekesztő, gyenge vízvezető tulajdonságúak. A DNy-i rétegződés miatt a márga, mészmárga betelepülések útját állják a karsztvíznek és felduzzasztják azt. A visszaduzzasztás eredményeként a réteglapok mentén a karsztvíz felszínre törhet. A középső triász képződményei (Dolomit és Mészkő Formációk) litoklázisrendszerük miatt jobb víztartó és vízvezető képességűek. A Dunántúli-középhegység dolomitos-mészköves triász sorozata egyetlen, regionálisan összefüggő karsztvíztároló rendszert alkot (főkarsztvíztároló). A víztárolásban legfontosabb szerepet, az egész hegységben előforduló, nagy vastagságú Fődolomit egység játssza. A karsztvíztároló rendszer a szerkezeti felépítés alapján több vonulatra tagolható. A kréta szerkezeti mozgások hatására a jó vízvezető karbonátos pásztákat néhol vízrekesztő márga vonulatok szakítják meg, ezért ezeken a helyeken (pl. Litér térségében) magas vízszintesések mutatkoznak. A hosszanti törésekkel (Litéri- ill. Veszprémi-törés) elválasztott dolomitvonulatok közötti kapcsolat ugyanis az áttolódások két szárnyán elhelyezkedő kőzetblokkok vízvezető képességétől és a törésvonalak átjárhatóságától függ. Az alsó-triász márgák vízrekesztő hatásúak, bár a márgarétegek közé települt mészkőrétegek miatt nem zárható ki a kommunikáció. A kapcsolatot az egyes blokkok között haránttörések is biztosítják. Az egyes pászták közötti kapcsolat biztosításában sokkal nagyobb jelentőség tulajdonítható azonban az áttolódások olyan részeinek, ahol mindkét szárnyon jó vízvezető karbonátos kőzetek találkoznak. Hasonló a helyzet Pétfürdőtől nyugatra is, ahol a törésvonalak mentén felsőtriász dolomit és középső-triász mészkő blokkjai érintkeznek. Ezen a területen tehát feltételezés szerint a három vonulat közötti vízkicserélődés folyamatos. A karsztvízrendszer felszíni utánpótlódása tekintetében kiemelt szerep jut a nyílt karsztos, illetve vékony negyedidőszaki rétegekkel fedett víztárolóknak. Pétfürdő környezetében a víztároló azonban harmadidőszaki rétegsorral fedett, a vízrendszer fő utánpótlása a magasabb helyzetű északi területekről történik. A karsztos víztárolóra települő törmelékes összlet rétegvize nem választható el a karsztvíztől. Az alsó-miocén kavicsos-homokos összlet részben átadott karsztvizet tartalmaz, ezáltal okozott vízbetörés veszélyt a várpalotai szénbányászat esetében. A kőszenes összlet és az m vastag agyagos, agyagmárgás vízrekesztő fedőrétegei természetes állapotban viszont jól elválasztják egymástól a pannóniai és negyedidőszaki képződményekben tárolt talajvizeket és az említett rétegvizeket. A szénbányászat által befolyásolt területeken feltehetőleg e természetes vízrekesztő, vízzáró összlet már nem funkcionál, ezért a rétegek között a korábbinál nagyobb fokú vízcsere valószínűsíthető. Dátum: május Oldalszám: 30 / 119

31 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Talajvíz A talajvíz a terület mocsaras, lápos jellege miatt kis mélységben jelentkezik. A felszínhez közeli helyzetet mutatja, hogy a bányaművelés által okozott térszíntsüllyedés eredményeként mesterséges tavak alakultak ki a Várpalotai-medencében, melyek vízszintje a talajvíz szintjével tart egyensúlyt. A talajvíz elhelyezkedését elsősorban a domborzati adottságok és a megcsapoló felszíni vizek határozzák meg. A talajvíz áramlási iránya a domborzati adottságokból adódóan keleti, melyet a felszíni vizek megcsapoló hatásukkal befolyásolnak. A területi adottságok alapján az ipartelep északi területein is hasonlóan keleti áramlási irány adható meg, mely a Péti-víz hatására DK-i irányban módosul Karsztvíz A területen folyó bányászkodás során a vízbetörés elkerülése érdekében az 50-es, 60-as évektől kezdve nagy hozamú víztermelés kezdődött. A nagyfokú víztermelés eredményeként a karsztvíz szintjében csökkenés következett be, mely a 70-es, 80-as években a források hozamának csökkenéséhez, illetve elapadáshoz vezetett. Az ipari víztermelések hatására 90-es évek elejére egyes helyeken a természetes állapothoz képest m-es depresszió is kialakulhatott. Bár 90-es évektől a víztermelés mértéke csökkent melyet néhány elapadt forrás megjelenése is követett -, a VITUKI évi karsztvízszint térképe tükrözi ezt a befolyásolt állapotot. A víztermelő létesítményeknél kialakult depressziók a vízszintvonalak természetes futását módosították. A vízszint Ény-ról DK felé 180 m tengerszint feletti magasságról m-es szintig csökken, ami kijelöli a területen a karsztvíz áramlási irányát is. Vízrajz A területen nem található jelentős vízfolyás. Pétfürdő területén van egy a Nitrogénművek által létesített víztározó, amit egy felszín alatti vízfolyás köt össze a Pét-patakkal. A Pét-patak a Séd-Nádor vízgyűjtő területéhez tartozik. A nagyközség területén több természetes tó található, amiket kiterjedt nádas és ingovány vesz körül. Dátum: május Oldalszám: 31 / 119

32 NITROGÉNMŰVEK Zrt A természeti környezetnek a súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét jellemző információk. A Zrt. telephelyei (I-es és II-es gyár) közvetlen környezete iparterület. A terület kb. 5 km-es körzetében a biológiailag aktív felületek jelentős részét legelő teszi ki. Az üzemtől 800 méterre észak-keletre természeti területek helyezkednek el, amelyek az országos ökológia hálózat részét képezik. Délre az üzemtől 1200 méterre az előző ökológiai hálózat részét képező területek, nyugatra 2000 méter távolságban a Natura 2000 hálózathoz tartozó, európai közösségi jelentőségű terület, a Péti hegy található. Észak-nyugatra 2000 méter távolságban helyezkedik el a szintén az ökológia hálózat részét képező Cseri erdő. Az üzem tágabb környezetében legutóbb végzett vizsgálatok (Kovács Nóra, 1998.) és irodalmi adatok alapján a területek jellemzői a következők. Cseri erdő A 8-as főúttól északra fekszik a Bakony délkeleti nyúlványa, ahol nyílt dolomit-sziklagyepek, sziklafüves lejtősztyeppek, karszt-bokorerdők és száraz-meleg (xenotherm) alacsonynövésű molyhos-tölgyes erdők jellemzik eredendően a vidéket. A Zrt. mintegy 5 km-es körzetében a potenciálisan előforduló erdőtársulások fennmaradt foltja, a Cseri-erdő tekinthető a Zrt. körzetében az egyik viszonylag értékes, természetes társulásnak. Az évi terepbejárás során az alábbiakat állapították meg. A Cseri-erdő állományalkotó elemei a lombkoronaszintben zömmel a csertölgy (Quercus cerris), amely mellett megjelenik a kocsánytalan tölgy (Q. petraea) is. A cserjeszint viszonylag gazdag, a megfigyelt fajok megegyeznek a potenciálisan elvárhatókkal: galagonya (Crataegus monogyna, C. oxyacantha), fagyal (Ligustrum vulgare), veresgyűrűs som (Cornus sanguinea), kecskerágó fajok (Euonymus europaeus, E. verrucosus). A lágyszárú szintben megfigyelt fajok: mezei zsálya (Salvia pratensis), a hasznos tisztesfű (Stachys rectus), az erdei szamóca (Fragaria vesca), a csabaíre (Sanguisorba officinalis), kakukkfű (Thymus serpyllum), lóhere fajok (Trifolium pratense, T. rubens, T. campestre), orbáncfű (Hypericum perforatum), közönséges cickafark (Achillea collina), közönséges galaj (Galium mollugo), tejoltó galaj (G. verum). A zártabb állományú részeken a tölgyek mellett, szálanként, nem állományalkotó jelleggel megjelent a mezei juhar (Acer campestre) is. Ezeken a területeken a nyílt, napos területek előbb felsorolt jellemző növényei helyett a megfigyelt fajok voltak: erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), közönséges ínfű (Ajuga reptans), borzas repkény (Glechoma hirsuta), árvacsalán (Lamium sp.). Korábbi felmérések (Mészáros András korábbi felmérései) alapján a Cseri erdőben megtalálható védett növény a macskahere (Phlomis tuberosa), és a domb lábánál a homokbánya környékén a pompás és a vitézkosbor (Orchis laxiflora, O. militaris), valamint a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata). Dátum: május Oldalszám: 32 / 119

33 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Megállapítható, hogy a társulás névadó, társulásalkotó fajai (csertölgy és kocsánytalan tölgy) mellett a cserje-, illetve lágyszárú szintben a természetes állapotokra utaló kísérő fajok dominálnak. Olyan közvetlen bolygatást jelentő tényező, amely a társulásnak ezen fajszerkezetét megváltoztatná, a Zrt. tevékenységét ismerve az Zrt. részéről nem áll fenn (bolygatás lehet például erdőirtás, égetés, kaszálás, stb.). Péti dombság A gyártól Ny-i irányban terül el a száraz dolomitos Péti dombvidék. Jellemzője a szubmediterrán-, lösz-, dolomitnövényzet. A Péti-hegy felét erdő-társulások (karsztbokorerdő-foltok, mészkedvelő tölgyesek és a Doktor-szikla környékén, É-i kitettségű domboldalon törmeléklejtő erdő) borítják. A fátlan, nyílt füves társulások (nyílt és zárt dolomit-sziklagyepek, lejtősztyepprétek) igazi botanikai ritkaságokkal büszkélkedhetnek. A terepbejárások során több mint 50 védett növényt találtak a területen köztük kökörcsin fajokat (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans, P.grandis) tavaszi héricset (Adonis vernalis) védett hagymát (Allium sphaerocephalon, A. moscatum), nőszirmot (Iris pumilla I. variegata, I. graminea), kosbort (Orhis morio, O. tridentata, O. purpurea) és peremizs féléket (Inula germanica, I. oculus-christi). A sziklagyepeken előkerült a kékes borkóró (Thalictrum minus subsp. pseudominus), a lisztes berkenye (Sorbus aria), a fokozottan védett magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és a turbánliliom (Lilium martagon), dolomit lejtősztyepprét társulás alkotójaként pedig a fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphecodes) és lösznövényzet ritka fajaiból a szennyezs ínfű (Ajuga laximanni), a macsakahere (Phlomis tuberosa) és a sugaras zsoltina (Serratula radiata). Egyes területeit a kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölték ki, azaz a Natura 2000 hálózathoz tartoznak (Területkód: HUBF20021). Bántapuszta A Zrt. vízbázisát képező Bántapusztai forrásvidéken lévő láprét igen gazdag botanikai értékekben. Ez a terület a Péti dombság északi részén terül el. Ez a Kikeri-tóval valaha összefüggő területet alkotott. Ez az 5 hektáros láprét, mely a legjobban őrzi a környékre valaha jellemző társulásokat. Nagy részét dunántúli mocsárrét (Deschampsietum caespitosae) alkotja, de kisebb foltokban a szegélyterületeken nyúlfarkfüves-láprétek (Seslerietum uliginosae) és kékperjés rétek (Molinion coeruleae) is képviseltetik magukat. Igen sokféle védett növény található köztük hazai orchideák (Orchis militaris, O. laxiflora), szibériai és sárga nőszirom (Iris sibirica Iris pseudacorus), mocsári nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa), posvány kakastaréj (Pedicularis palustris), feketes sás (Carex nigra) a rétegforrás közelében széleslevelű gyapjúsás (Eriphorum latifolium), fehér májvirág (Parnassia palustris) stb. A Kikeri-tó jellegzetes társulása a nádas (Phragmition australis), magassásos foltokkal, D-i részén pedig bokorfüzes (Salicetalia purpureae) van csigolyafűzzel (Salix purpurea) és hamvas fűzel (S. cinerea). Berhidai rét A II. gyártól D-re található Berhidai-rét, mely az ökológiai hálózat része. A területen talált védett növények: fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), selyem boglárka (Ranunculus illyricus) és a milliós állományú őszi csillagvirág (Scilla autumnalis), a Berhida- Dátum: május Oldalszám: 33 / 119

34 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Ősi út melletti gyepen pedig nagy ezerjófű (Dictamnus albus), árlevelű len (Linum tenuifolium) a bíborfekete (Allium atropurpureum) és a bíboros kosbor (Orchis purpurea). Sárrét Sárrét Tájvédelmi Körzet a Zrt.-től keleti irányban helyezkedik el. A Sárrét ingoványos területeit Mária Terézia idejében lecsapolták és szántóföldi művelésbe vonták. Ez a hatás mai napig érvényesül, hiszen a terület fajgazdagsága akkor jelentősen lecsökkent és a lápi-mocsári vegetáció propagulumforrásai eltűntek. A mezőgazdasági művelésbe bevont területek között fűz-nyár-égerligetek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, árvalányhajas sztyepprétek, és szikes, illetve szikesedő rétek foltjai helyezkednek el. A nyílt vizű foltok növényi között megtalálhatók az apró békalencse (Lemna minor), a fésűs békaszőlő (Potamogeton pectinatus), a füzéres süllőhínár (Myrophyllum spicatum), a víziboglárka (Batrachium sp.), a sárga és a magyar palka (Pycreus flavescens, Acorellus pannoniucus), mocsári csorbóka (Sonchus palustris) stb. Az üde, vízjárta rétek és vizes területek madárvilága és kétéltűfaunája gazdag. A mocsaras részeken pajzsos cankó, bíbic és az igen ritka nagy póling költ, a nedves réteken még viszonylag nagy számban él fogoly és fürj él. A Várpalota és Ősi között elhelyezkedő bányatavak madárvilága gazdag, 19 fokozottan védett madár élőhelyét biztosítja. A Sárrét területén közel 800 ha-nyi területet érintett a múlt században folytatott tőzegkitermelés. A tőzegnyerő gödrök kimélyítésével valójában egy önkéntelen élőhelyrekonstrukció történt, új, a lecsapolás előtti állapothoz némiképp hasonló élőhelyet teremtve a vízhez kötött fajok számára. A mai növényzet persze korántsem felel meg teljesen a valamikor itt élt növényzetnek. Nádasladányi tőzeggödrök A Sárrét részét képező nádasdladányi bányatelkeket főként nádas borítja. Fő társulásalkotó fajok a nád (Phragmites communis), gyékényfajok (Thypa angustifolia, Th. Latifolia) és a hamvas fűz (Salix cinerea). A szárazabb, degradáltabb területeket gyomtársulások foglalják el (agresszív, gyorsan terjedő fajok a zöldjuhar (Acer negundo) és a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)). A Zrt. a tőzegkitermelés következtében, tehát másodlagosan létrejött, 4 db sorosan kapcsolt tőzeggödörből egy utótározó rendszert alakított ki (kb. 60 ha). A tározók viszonylag gazdag madár- és kétéltűfaunának adnak otthont: madarak közül elsősorban sirályfajokat (Larus) figyeltek meg a területen, kétéltűek közül pedig tavi békát (Rana ridibunda). Ezen a területen a terepbejárás alkalmával főleg gyakori, közönséges fajok figyeltek meg. A cserjék közül a bodza (Sambucus nigra) gyakorlatilag egyeduralkodó. A lágyszárú növények fajgazdagsága nagyon kicsi volt, egyaránt megfigyelhetők voltak a gyomfajok és vizes élőhelyekre jellemző fajok is. A Zrt. a természeti környezetet a levegőbe, illetve az elfolyó vizével kibocsátott szennyezőanyagai által veszélyeztetheti. Dátum: május Oldalszám: 34 / 119

35 NITROGÉNMŰVEK Zrt A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA A biztonsági jelentésnek ebben a részében az üzemeltető a súlyos balesetek szempontjából jellemzi az üzemet. Ezek az alábbiak: Az üzem biztonsági szempontból fontos információi a) Az üzem rendeltetése A Nitrogénművek Zrt. fő tevékenysége a műtrágyagyártás, ezen belül alapvetően a szilárd és folyékony nitrogén-műtrágyák előállításával foglalkozik. A nitrogénműtrágya-gyártó kapacitások Pétfürdőn találhatók. A műtrágyagyártó vertikumhoz kapcsolódóan egyéb vegyi termékeket (ammóniát, salétromsavat), ipari gázokat (argont, nitrogént) is előállít a Nitrogénművek Zrt. A termékszerkezet túlnyomó részét a műtrágyák képviselik, amelyek az árbevétel 90%-át jelentik. Műtrágyagyártás A nitrogénműtrágyák gyártása vertikális rendszerben, egymásra épülő lépésekben történik. A vertikum alapüzeme a Kellogg-technológiájú, 1200 t/nap kapacitású Ammónia üzem, amelyben földgázból és levegőből ammóniát, valamint széndioxid mellékterméket állít elő a Nitrogénművek Zrt. A keletkezett ammónia mintegy harmadából és széndioxidból szilárd karbamid (46% N) termelése folyik a Karbamid üzemben. Az ammónia további mintegy harmadából híg salétromsav előállítás történik a Savüzemben. A hígsav és a maradék ammónia nagy részéből ammóniumnitrát (34% N) ill. Pétisó (27% N) gyártás történik a Pétisó, ill. Granuláló üzemben. A Pétisó üzemben a piaci igényektől függően a fő folyamatokban keletkező gyártásközi termékekből és végtermékekből Nitrosol (30% N) és Kalcinol (kalcium-nitrát oldat) gyártás is történik. Egyéb termékek gyártása Az Ammónia üzem szintézis köréből lefújt inert gáz hasznosítására épült a 80-as évek közepén az Argon üzem, amely kihűtéses technológiával a lefújt gázt szétválasztja, és ebből argont, nitrogént, hidrogént és szalmiákszeszt állít elő. Dátum: május Oldalszám: 35 / 119

36 NITROGÉNMŰVEK Zrt. b) az üzem fő tevékenységei és a gyártott termékek A fő tevékenységek leírása Termelő üzemek: Üzem neve Tevékenység kezdete Fő tevékenység Ammónia üzem Ammónia gyártás Karbamid üzem Karbamid gyártás Argon üzem Argon, nitrogén gyártás AN alapú műtrágya üzemek: - Pétisó üzem - Granuláló üzem (A Granuláló üzemhez tartozik a ben létesített új semlegesítő üzemrész is) - Granuláló-2 üzem (A Granuláló-2 üzemhez fog tartozni a 2017-ben üzembe helyezendő új Semlegesítő üzemrész is) - Savüzem - Új savüzem Pétisó, ill. ammónium-nitrát gyártás Híg (60%) salétromsav gyártás Gyártott termékek Ammóniumnitrát 33,5-34% N tart. Karbamid Ammóniumnitrát oldat Mikramid Ammónia Nitrogén Híg salétromsav Pétisó 27% N tart. Nitrosol 30% N tart. Szalmiákszesz Argon c) a dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám Létszám Az üzem összlétszáma 670 fő. A termelő ill. az azokat kiszolgáló (energiaellátás) és logisztikai létesítményekben 4 műszak van (délelőtt 06h-14h, délután 14h-22h, éjszaka 22h-06h, és a szabadnap), a munkaidő 8 óra. Ezenkívül a logisztikai feladatokra a vállalat kölcsönzött munkaerőt is alkalmaz, létszámuk a műtrágya kiszállítási szezonhoz alkalmazkodik, maximálisan kb. 90 fő 4 műszakban elosztva. A létszámadatoknál a fentieken kívül figyelembe kell venni a társaság telephelyén dolgozó egyéb munkavállalókat, akik létszáma óra között átlagosan 500 fő (Pro-Force Kft., Épí-tech Kft., Alba Metál Alpin Kft., AMBA Kft., Péti Polietilén Zsák Kft., Péti Dátum: május Oldalszám: 36 / 119

37 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Nitrokomplex Kft., Nitrogén-Pinkerton Kft./a vállalat fegyveres biztonsági őrsége/, Pinkerton Guard Kft. /portaszolgálat/, Wimmer Trans Kft. stb.). A pontos napi létszámadat az elektronikus beléptető rendszerből nyerhető. Dátum: május Oldalszám: 37 / 119

38 NITROGÉNMŰVEK Zrt. Biztonsági Jelentés d) az üzemre vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra. Dátum május Oldalszám: 38 / 119

39 Az üzemben jelen levő, a rendelet szerinti veszélyes anyagok leltára és tulajdonságaik Ammónia üzem Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula ammónia, vízmentes ammónia, vízmentes NH 3 hidrogén (szintézisgázban, amiben N:H=1:3 arányban van jelen) földgáz ammónium-polivanadát H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint H221, H314, H331, H400, H2, E1, P2 (2. táblázat 35.) H hidrogén H 2 H220 P2 (2. táblázat 15.) fő összetevő: metán (CAS: ) ammónium trivanádium octaoxid CH 4 H220 P2 NH 4 V 3 O 8 H301, H318, H331, H335, H361, H372, H411 H3, E2 Argon üzem Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula ammónia, vízmentes ammónia, vízmentes NH 3 H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint H221, H314, H331, H400, H2, E1, P2 (2. táblázat 35.) H411 hidrogén hidrogén H 2 H220 P2 (2. táblázat 15.) metán metán CH 4 H220 P2 Salétromsav üzem Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula ammónia, vízmentes ammónia, vízmentes NH 3 H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint H221, H314, H2,E1, P2 (2. táblázat 35.) H331, H400, Dátum:2016. május Oldalszám: 39 / 119

40 Granuláló üzem Granuláló-2 üzem Pétisó üzem H411 hidrogén hidrogén H 2 H220 P2 (2. táblázat 15.) nitrogén-dioxid nitrogén-dioxid NO 2 H270, H314, H330 H2, P4 Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula ammónia, vízmentes ammónia, vízmentes NH 3 ammónium-nitrát (80%- nál töményebb vizes oldat) Dátum:2016. május Oldalszám: 40 / 119 H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint H221, H314, H331, H400, H2, E1, P2 (2. táblázat 35.) H ammónium-nitrát NH 4 NO 3 H272, H319 P8, (2. táblázat 3.) Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula ammónia, vízmentes ammónia, vízmentes NH 3 ammónium-nitrát (műtrágya) ammónium-nitrát (80%- nál töményebb vizes oldat) H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint H221, H314, H331, H400, H2, E1, P2 (2. táblázat 35.) H ammónium-nitrát NH 4 NO 3 H272, H319 P8 (2. táblázat 2.) ammónium-nitrát NH 4 NO 3 H272, H319 P8, (2. táblázat 3.) Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula ammónia, vízmentes ammónia, vízmentes NH 3 H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint H221, H314, H331, H400, H2, E1, P2 (2. táblázat 35.) H411

41 ammónium-nitrát (műtrágya) ammónium-nitrát (80%- nál töményebb vizes oldat) ammónia (vizes oldatban) /szalmiákszesz/ ammónium-nitrát NH 4 NO 3 H272, H319 P8 (2. táblázat 2.) ammónium-nitrát NH 4 NO 3 H272, H319 P8, (2. táblázat 3.) ammónium-hidroxid NH 4 OH H314, H335, H410 E1, E2 Karbamid üzem Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula ammónia, vízmentes ammónia, vízmentes NH 3 ammónia (vizes oldatban) H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint H221, H314, H331, H400, H2, E1, P2 (2. táblázat 35.) H411 H314, H335, E1, E2 H410 Energiaellátó üzem Hőenergia-ellátó részleg (Kazánüzem) Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula Vízellátó részleg földgáz fő összetevő: metán (CAS: ) Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint CH 4 H220 P2 H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint nátrium-hipoklorit oldat nátrium-hipoklorit NaOCl H314, H400 E1 Dátum:2016. május Oldalszám: 41 / 119

42 Beszerzési osztály Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula gázolaj H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint H351, (H332, H226, H315, 2. táblázat 34. H304, H373, H411) Szállítási és logisztikai üzem Anyag név CAS szám IUPAC név Empirikus formula ammónium-nitrát (szilárd műtrágya) H mondatok Besorolás a rendelet 1. melléklet 1. ill. 2. táblázata szerint ammónium-nitrát NH 4 NO 3 H272, H319 P8, (2. táblázat 2.) Dátum:2016. május Oldalszám: 42 / 119

43 A veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb információk a) a technológiai folyamatok 1. Az Ammónia üzem Az ammónia üzem technológiai folyamata fő részei: - Gázbontás - Szintézisgáz tisztítás - Ammónia szintézis - Termékkiadás, tárolás Dátum:2016. május Oldalszám: 43 / 119

44 Dátum:2016. május Oldalszám: 44 / 119

45 2. Argon üzem Az Argon üzem az Ammónia üzem szintéziskörének lefújt gázait hasznosítja. Az üzem fő termékei a cseppfolyós argon és nitrogén, emellett keletkezik metán, hidrogén és szalmiák is. Tevékenységei: - Cseppfolyós argon előállítása - Cseppfolyós nitrogén előállítása - Szalmiákszesz (melléktermék) átadás - Cseppfolyós gázok forgalmazása (szállító tartályok, palackok töltése) - Ammónia vagontöltés - Ammónia töltése palackokba és hordókba Az Argon üzem technológiai blokksémája Dátum:2016. május Oldalszám: 45 / 119

46 3. A műtrágya üzemek Az ammónium-nitrát alapú műtrágya üzemek: Pétisó üzem, a Granuláló üzem és az új Granuláló-2 üzem A Pétisó üzem a következő végtermékeket tudja előállítani: Prillezett Ammónium-nitrát (AN-34) szilárd műtrágya Prillezett MAS (AN-27) szilárd műtrágya Nitrosol oldat (folyékony N-műtrágya) A Granuláló üzem a következő végtermékeket tudja előállítani: Granulált MAS (AN-27) műtrágya A Granuláló-2 üzem a következő végtermékeket tudja előállítani: Granulált Ammónium-nitrát (AN-34) szilárd műtrágya Granulált MAS (AN-27) szilárd műtrágya Dátum:2016. május Oldalszám: 46 / 119

47 Dátum:2016. május Oldalszám: 47 / 119

48 A Granuláló üzem blokksémája Dátum:2016. május Oldalszám: 48 / 119

49 Granuláló-2 üzem A Granuláló-2 üzem a Granuláló üzem Granuláló üzemrészével megegyező blokkséma szerint működik, az alapanyagokat (AN oldat és dolomitpor) a granuláláshoz a Granuláló üzem Semlegesítő-2 és Malom-2 üzemrészeitől kapja. A műtrágya üzemekből a szilárd műtrágya szállítószalagokon a Szállítási és logisztikai üzembe kerül, ahol PE zsákokba vagy Big-bagekbe csomagolják, vagy ömlesztve (kivéve AN-34) tárolják. A Granuláló-2 üzemből a termék kerülhet a meglévő régebbi csomagoló egységekbe, ill. raktárakba, vagy az Új Csomagoló egységbe. Dátum:2016. május Oldalszám: 49 / 119

50 4. A Savüzem (Salétromsav üzem) A salétromsav üzem egyik különlegessége a véggáztisztító rendszere, amelyben az N 2 O és a NOx csökkentése egyidejűleg történik egy vas tartalmú zeolit katalizátor felett, redukálószer (túlhevített ammónia és kis mennyiségű földgáz) jelenlétében. A véggáztisztító reaktorból kilépő gázban az ammónia és a NOx koncentrációja gyakorlatilag nulla, és emellett ~98% dinitrogén-oxid csökkentés is elérhető. Jelenleg folyamatban van egy új, 1150 tonna/nap kapacitású salétromsav üzem létesítése, amely várhatóan 2017 első félévében kerül beüzemelésre. Dátum:2016. május Oldalszám: 50 / 119

51 5. A Karbamid üzem Dátum:2016. május Oldalszám: 51 / 119

52 e) f) a veszélyes anyagok tárolása, kármentők Lásd fejezetek g) a tárolással kapcsolatos műveletek Az ammónia tárolással/töltéssel kapcsolatos leírás az a) pontban az Ammónia és Argon üzemnél található. A Szállítási és logisztikai üzemben történik a szilárd műtrágya tárolása, csomagolása, kiszállításra való előkészítése, az áru felrakása közúti járművekre, berakása vagonokba illetve konténerekbe. A termékek tárolása Ömlesztett termék tárolására a Pétisó és karbamid esetében van engedély és lehetőség. A munkafolyamat a gyártó üzem a vállalati diszpécser útján való termék átjelentéssel indul. A Szállítási üzem a terméket üres fogadóhelyre szórja le, elkezdődik a halom-képzés. Ezzel egyidejűleg a szállítás diszpécsere kódot ad az induló halomnak. Amennyiben a termék halom eléri a még elkülöníthető legnagyobb méretet, a szakmányvezető új halom képzését indítja meg. A halom befejezését a diszpécsernek lejelenti. Ammóniumnitrát letárolása csak zsákolt és/vagy palettázott illetve big-bag formában engedélyezett, ömlesztve tilos. A termékek kezelése és csomagolása A termékcsomagolás, rakodás és egységrakat képzés munkafolyamatait a Szállítási és logisztikai üzem vezetője technológiai utasításokban köteles szabályozni. A termék kiadása A különböző szállító járművek és a különböző rakodási formák vonatkozásában az üzemvezető technológiai és/vagy műveleti utasításokban köteles szabályozni a termékkiadás műszaki folyamatát Veszélyes anyagok szállítása a telephelyen belül A rendelet szerinti veszélyes anyagok telephelyen belüli szállításán a következőket értjük: - Veszélyes áru kiszállítása kapcsán az ehhez szükséges telephelyen belüli mozgás: - Küldeménydarabos szállítás - zsákos AN34 műtrágya: a fő alkotó ammónium-nitrát CAS száma ; UN-2067; raklapon 50kg-os zsákokban, ill. 700kg-os Bigbag-ekben - ammónia (acélpalackok, acélhordók): CAS száma ; UN- 1005; - szalmiák/ammónia vizes oldata/ (1m 3 -es műanyag tartályok): CAS száma ; UN Tartányos szállítás (közúti, ill. vasúti kocsival) - ammónia (vasúton): CAS száma ; UN-1005; - szalmiák/ammónia vizes oldata/ (közúton): CAS száma ; UN-2672 Dátum:2016. május Oldalszám: 52 / 119

53 - AN oldat (közúton): CAS száma ; UN Veszélyes anyagok telephelyen belüli szállítása: - Küldeménydarabos szállítás a csomagolóhely és a tárolóhely között - zsákos AN34 műtrágya: a fő alkotó ammónium-nitrát CAS száma ; UN-2067; raklapon 50kg-os zsákokban, ill. 700kg-os Bigbagekben - Csővezetékes szállítás két üzem között - földgáz: CAS száma ammónia: CAS száma hidrogén:cas száma lefújtgáz /szintézisgáz/ az Ammónia és Argon üzem között: a következő veszélyes anyagokat tartalmazza: ammónia, hidrogén, metán - AN oldat: CAS száma Veszélytelenítő és mentesítő anyagok: A rendelet szerinti veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szempontjából a gyárban jelenlévő veszélyes anyagokat figyelembe véve, a legfontosabb és legalkalmasabb veszélytelenítő anyag a víz (tűzivíz). A tűzivíz elsősorban a tűzivíz hálózaton, szükség esetén - amennyiben ez nem lenne elegendő - a recirkulációs medencékben, és végül a m 3 -es víztározóból elérhető. A víz felhasználható egyrészt tűzoltásra, másrészt a veszélyes anyagok hűtésére, hígítására, valamint a levegőbe került veszélyes gáz (ammónia) terjedésének korlátozására. A tűzoltás céljára minden üzemben találhatók kézi, ill. 50 kg-os porral oltó tűzoltó készülékek, valamint tűzoltó homok. A vállalat területén nincs olyan mennyiségű folyékony szénhidrogént tároló tartály, amely tűzoltó habképző anyag készletezését indokolná. Az egyéb környezetszennyező anyagok kikerülése esetén a mentesítéshez az alábbi anyagok használhatók: Az ammónia és szalmiák hígítására legalkalmasabb és leghatásosabb anyag a víz, amely a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll. A lúgok hígítására szintén vizet használunk. A savak okozta szennyezés elhárítására dolomitot használunk, mint semlegesítő anyag. Dolomit akár por, akár zúzalék formájában rendelkezésre áll a szükséges mennyiségben. A Vízellátási üzem területén lévő sósavtároló tartályoknál (sósav 25%-os vizes oldata) a kiömlő sósavat tűzivízzel azonnal be kell mosatni az üzemi csatornába a sósavgőz káros hatása miatt. Az üzemi csatornák semlegesítő medencébe vannak bekötve. A medencébe kerülő sósav semlegesítésére mészhidrátot alkalmazunk, ami a Vízlágyító üzemrészben rendelkezésre áll. A vasúti lefejtőről jövő sósavvezeték esetleges lyukadása esetén szintén mészhidráttal kell semlegesíteni a kifolyó savat. A kárelhárításhoz szükséges eszközök egy része - speciális mobil savszivattyúk, csővezetékek, aggregátorok, vízszivattyúk, zagyszivattyúk - a létesítményi tűzoltóság szertárában vannak elhelyezve. A felhígított veszélyes anyagok kármentőből való kiemelésére rendelkezésre Dátum:2016. május Oldalszám: 53 / 119

54 állnak nagyteljesítményű mobil búvárszivattyúk. Rendelkezésre áll egy 5 m 3 -es szippantós gépkocsi is. A II-es gyári csapadékcsatorna végpontján az olajszennyezések megfogására olajfogó készült. Rendkívüli esemény következtében az esetleg elszökő olaj megfogására a Vízlágyító üzemrész raktárában 3 db 10 m-es 20 cm átmérőjű SpillBuster szorpciós úszógát áll rendelkezésre. Az így megfogott olaj az üzemi raktárban lévő olajszedő szivattyúval hordókba gyűjthető. A Beszerzési osztályhoz tartozó Központi raktárban kármentesítésre az alábbi eszközök állnak rendelkezésre: 80 l univerzális felitató granulátum, 7 db univerzális felitató hurka, 5 csomag univerzális felitató kendő és 6 db kármentesítő készlet. A szennyezett terület csökkentésére, az esetleges földmunkák végzésére - árokásás, csatorna szakasz eltorlaszolás, talajeltávolítás - rendelkezésre állnak speciális földmunkagépek: dózer, homlokrakodó stb. Ezeket a gépeket a Szállítási és logisztikai üzem tudja rendelkezésre bocsátani. A fentieken kívül minden üzemi olajtárolónál 2 db lapát és 0,5 m 3 -nyi homok került elhelyezésre. A veszélytelenítő és mentesítő anyagok lehetnek az egyes üzemek (létesítmények) területén, a vállalat központi raktárában, valamint a létesítményi tűzoltóság szertárában. A helyszínre juttatás rövid időn belül megoldható: a raktárból a Szállítási és logisztikai üzem szállítórakodó eszközeivel (24 órában rendelkezésre áll az eszköz és személyzet is); a tűzoltó szertárból pedig a tűzoltóság gépjárműivel. Dátum:2016. május Oldalszám: 54 / 119

55 1.5. SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE A kockázatvizsgálat tárgya a Nitrogénművek Zrt. területén belül feltételezett súlyos ipari balesetek következményeinek vizsgálata, a kockázatok mértékének meghatározása és ezen értékek összevetése a törvényben foglaltakkal. Az ipari balesetek kockázatainak meghatározása Veszélyek azonosítása Következmények azonosítása Gyakoriságok meghatározása Kockázat meghatározása Kockázat értékelése Veszély-azonosítás A kockázatfelméréshez szükséges valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés az üzem, üzemelés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani: milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá ez a szituáció hogyan fordulhat elő. Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges eseményt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a ténylegesen kockázatosak. Ezt követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata. Veszély definíció a törvény szerint: Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Dátum:2016. május Oldalszám: 55 / 119

56 Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő, a kormányrendelet mellékletében meghatározott és az ott megjelölt küszöbértéket (kritikus tömeget) elérő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék jelen van, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. A technológiai kockázatok A technológiai kockázatok elemzéséhez szükséges azoknak a helyeknek meghatározása, ahol veszélyek felismeréséhez, azonosításához és kezelésükhöz szükséges javaslatok megtételéhez a részletes elemzésnek feltétlenül rendelkezésre kell állniuk. A feladat elvégzéséhez az alábbi információra van szükség: - a technológia térbeli részletes elhelyezkedése, - a helyszínen végzett tevékenységek, eljárások, - technológiai leírás, - egyszerűsített folyamatábra és műszerezett folyamatábra, anyagösszetétel, nyomás, hőmérséklet értékek, halmazállapot, gépjegyzék és a berendezések leírása, - a helyszínen tárolt anyagok jegyzéke. A kiválasztott technológiák részletes elemzése különböző módszerekkel történik, amelyek megadják a nem üzemszerű kibocsátások valószínűségeit, a kibocsátások hatását (tűz, robbanás, gázfelhő). Az elfogadott forgatókönyvek alapján meghatározásra kerül az emberre, a természetes és épített környezetre súlyos veszélyt jelenthető baleset következménye, nagysága és kiterjedése. A vizsgálat során az alábbi fő veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe: 1. A veszélyes anyag gáz, folyadék és kétfázisú halmazállapotban történő kibocsátása (forrásmodell megalkotása) 2. Jet tűz (a jet méreteinek meghatározása) 3. Gőz tűz (a gőzfelhő méreteinek meghatározása) 4. Hősugárzás (az 1-3 pont esetében) 5. Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.) 6. Vándorló gőzfelhő robbanása. Forrásmodell, diszperzió, TNT modell. 7. BLEVE Az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése, a kockázati szintek megállapítása az adott technológián belül és annak határain túl, valamint azok elfogadhatóságának vizsgálata. Üzemhatárokat meghaladó veszélyeztetés (Off Site Risk) esetén számítandó: Dátum:2016. május Oldalszám: 56 / 119

57 - az egyéni kockázat (Individual Risk), - a társadalmi kockázat (Societal Risk), - az azonos kockázattal bíró területek kontúrjai, az ún. izo-kockázati vonalak és - a veszélyességi övezetek meghatározása. - A kiválasztott technológiák kockázatát a hivatkozott végrehajtási utasítás előírásainak megfelelően értékeljük. Az egyéni és társadalmi kockázat meghatározásánál minden olyan baleset hatását figyelembe kell vennünk, melyek túlterjednek a vizsgált technológia üzemi határain és érinti a civil lakosságot. A következmény analízis és az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése során használjuk a DEGADIS (DEnsGAsDISpersion), a HGsystem, FaulTrEASE, SAVE II, IFAL programokat és módszereket HOLLAND SZŰRÉSI MÓDSZER ISMERTETÉSE A Purple Book (CPR18H) szerinti módszer segítségével végezzük el a Nitrogénművek Zrt. veszélyes anyagokat feldolgozó és tároló létesítményeinek szűrését. A módszer leírását az Ipari biztonsági kockázatkezelési kézikönyv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozásának alkalmazásához című KJK KERSZÖV (2004) kiadvány oldalai tartalmazzák. A magyar fordítást innen emeltük be. Az eredeti anyag a Purple Book-ban található meg. Létesítményrészek kiválasztása mennyiségi kockázatértékeléshez Bevezetés A mennyiségi kockázatértékelés (QRA - Quantitative Risk Assessment) hasznos eszköz a veszélyes anyagok használata, kezelése, szállítása, illetőleg raktározása kockázatának meghatározásához. Mennyiségi kockázatértékeléseket abban az esetben végeznek, ha feltételezhető, hogy valamely helyszínen (pl. ipari telephelyeken vagy szállítási útvonalakon) veszélyes anyagok vannak jelen olyan mennyiségben, hogy az a környezetet veszélyeztetheti. A menynyiségi kockázatértékelés a biztonsági jelentésben az üzem által okozott kockázat bemutatására használatos, valamint arra, hogy az illetékes hatóság számára tájékoztatást adjon a kockázatok értékeléséhez, továbbá arra, hogy lehetővé tegye a kockázat elfogadhatóságára vonatkozó döntések meghozatalát a helyszíni vagy az üzem körüli fejlesztések kapcsán. t abban az esetben kell készíteni, ha az üzemben jelenlevő veszélyes anyagok mennyisége meghalad egy bizonyos küszöbértéket. A 2019/2011. (X. 20.) Korm. rendelet adja meg azt az eljárást, amellyel eldönthető, hogy kell-e biztonsági jelentést készíteni. A biztonsági jelentés készítésére kötelezett üzemben található létesítmény(rész)ek száma nagyon nagy is lehet. Mivel nem minden létesítmény(rész) járul hozzá jelentős mértékben a kockázathoz, ezért nem érdemes minden létesítmény(rész)t figyelembe venni a QRA során. Dátum:2016. május Oldalszám: 57 / 119

58 Ezért kifejlesztettek egy - lentebb bemutatott - kiválasztási módszert, amellyel kijelölhetők azok a létesítmény{rész)ek, amelyek a leginkább hozzájárulnak az üzem által jelentett kockázathoz. Ezeket a létesítmény(rész)eket kell figyelembe venni a QRA-ban. A QRA-ba bevonandó létesítmény(rész)ek kiválasztási módszere általános módszer. Általános jellegéből következik, hogy bizonyos létesítményrészek nem megalapozottan maradnak ki a szűrésből. Megemlíthetők például a töltő- és lefejtő-berendezések, a technológiai egységek közötti csővezetékek, a technológiai folyamat során keletkező (mellék) termékek, tűz, égés során kialakult termékek, az égéstermékek és a megfutó vegyi reakciókból származó reakciótermékek. Egyes anyagok kizárása A Seveso II. Irányelv 9. cikk 6. bekezdése, illetve a 2019/2011. (X. 20.) Korm. rendelet értelmében bizonyos anyagok, amelyek olyan állapotban vannak jelen (az üzemben vagy annak bármely részében), hogy nem képesek súlyos baleset veszélyének az előidézésére, a biztonsági jelentésből és következésképp a QRA számításokból - kihagyhatók. E döntésnél figyelembe veendő kritériumokat a 2019/2011. (X. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Egy adott veszélyes anyag figyelmen kívül hagyható, ha az alábbi általános kritériumok közül legalább az egyik teljesül. 1. Az anyag halmazállapota Szilárd halmazállapotú anyagok, amely normál üzemi feltételek, vagy anyag- és energia kibocsátással járó üzemzavar körülményei között nem képesek súlyos baleseti veszély előidézésére. 2. Tárolóeszköz és mennyiség Olyan csomagolásban vagy tárolóeszközben lévő és olyan mennyiségű anyagok, amelyek a lehetséges legnagyobb mennyiségben, bármely módon kiszabadulva sem képesek súlyos baleseti veszély előidézésére. 3. Elhelyezés és mennyiség Ha az anyag olyan tömegben és más veszélyes anyagoktól olyan távolságban van [vagy lehet jelen] (az üzemben vagy máshol), hogy sem önmagában nem képes súlyos baleseti veszély előidézésre, sem más anyaggal kölcsönhatásba lépve nem képes súlyos balesetet kiváltani. 4. Osztályozás Olyan anyag, amely tulajdonságai miatt a 2019/2011. (X. 20.) Korm. rendeletben meghatározott valamelyik veszélyességi osztályába tartozik, de nem képes súlyos baleseti veszély kiváltására, és ezért az általános osztályozás eredménye e célból érdektelen. A kiválasztás módszere Ha a biztonsági jelentés részeként kell QRA-t készíteni, nem szükséges az üzem összes létesítmény(rész)ének kockázatát értékelni. Azonban fontos figyelembe venni mindazokat a létesítmény(rész)eket, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az üzem által jelentett kockázathoz. Ezért kidolgoztak egy kiválasztási módszert, amelyhez a létesítmény(rész)ben jelenlevő anyagok mennyiségét és a technológiai körülményeket vették alapul, és amelynek rendel- Dátum:2016. május Oldalszám: 58 / 119

59 tetése annak meghatározása, hogy mely létesítmény(rész)ekre kell kiterjeszteni a QRAt. A kiválasztás folyamata az alábbi lépésekből áll. Az üzemet önálló létesítmény(rész)ekre kell osztani a szakaszban leírt eljárás szerint. Az összes ilyen létesítmény(rész)re meghatározandó az a saját veszély, amely a jelenlévő anyag mennyiségéből, a technológia jellegéből és az anyag veszélyes tulajdonságaiból ered. Az,,A" jelzőszám adja meg a létesítmény(rész) saját veszélyének mértékét. Ezt a számot a szakaszban leírt eljárás szerint kell kiszámítani. A létesítmény(rész) által jelentett veszélyt az üzem környezetében számos pontra ki kell számítani. A veszély egy adott pontban a jelzőszám, valamint az adott vonatkoztatási pont és a létesítmény(rész) közötti távolság ismeretében adható meg. A veszély mértéke egy adott pontban a kiválasztási számmal (S) írható le, amelyet a szakaszban közölt eljárás szerint kell kiszámítani. A QRA-ban elemezendő létesítmény(rész)eket a kiválasztási szám relatív nagysága alapján kell kiválasztani a szakaszban közölt eljárás szerint. AZ ÜZEMEN BELÜLI LÉTESÍTMÉNY(RÉSZ)EK MEGHATÁROZÁSA A kiválasztási módszer első lépése az üzem önálló létesítmény(rész)ekre való felosztása. Az "önálló létesítmény(rész)" meghatározásának fontos feltétele, hogy az adott létesítmény(rész) sérülése nem vezethet számottevő mennyiségű veszélyes anyag kiszabaduláshoz más létesítmény(rész)eknél. Következésképp két létesítmény(rész) akkor tekinthető különállónak, ha valamely balesetet követően e létesítmény(rész)ek nagyon rövid időn belül elszigetelhetők egymástól. Két különböző típusú létesítmény(rész)t kell megkülönböztetni, úm. a technológiai létesítmény(rész)eket és a tároló létesítmény(rész)eket. A technológiai létesítmény(rész) technológiai berendezésekből, tartályokból, csővezetékekből és egyéb hasonló berendezésekből állhat. Az olyan tároló létesítmény(rész)t, mint például egy tárolótartály, mindig különállónak kell tekinteni. A tároló létesítmény(rész) az anyag tárolására előírt követelmények teljesülésének biztosítása érdekében gyakran olyan berendezésekkel van felszerelve, mint például recirkulációs rendszerek és hőcserélők. A szóban forgó létesítmény(rész) azonban tároló létesítménynek tekintendő, akár vannak hozzáépítve ilyen berendezések, akár nincsenek. Az üzemen belüli szállító egységek osztályozása a szakaszban található. AZ "A" JELZŐSZÁM KISZÁMÍTÁSA A létesítmény(rész)re jellemző saját veszély függ a jelenlevő anyag mennyiségétől, annak fizikai és mérgező tulajdonságaitól, valamint az üzemi technológiai körülményektől. Az,,A" jelzőszám úgy számítandó ki, mint a létesítmény(rész)re jellemző saját veszély mértéke. A létesítmény(rész)re jellemző "A" jelzőszám egy dimenzió nélküli szám, amelyet a következőképpen határozunk meg: QxO1 xo A G Dátum:2016. május Oldalszám: 59 / xo 3, ahol

60 Q: a létesítmény(rész)ben jelenlévő anyag mennyisége (kg), a szakasz szerint; O i : az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők (-), a szakasz szerint; G: határérték (kg), a szakasz szerint. A jelenlevő anyag mennyisége (Q) A létesítmény(rész)ben jelenlevő anyag mennyisége alatt az az összes anyagmennyiség értendő, amelyet az a létesítmény(rész) tartalmaz, ahol a folyamat során az előírt és a nem kívánt anyagképződést is figyelembe kell venni, ideértve a technológiai folyamat feletti ellenőrzés elvesztésének esetét is. A következő szabályokat kell alkalmazni: A keverékek és készítmények két különböző típusba sorolhatók, úm. (1) veszélyes anyag nem veszélyes oldószerben, és (2) veszélyes anyagok keveréke. Ha egy veszélyes anyagot nem veszélyes anyagban oldanak fel, akkor csak a veszélyes anyag mennyiségét kell figyelembe venni. Példaként említhető a vízben oldott ammónia vagy a vízben oldott hidrogén-klorid. A mérgező anyagok keverékeit és készítményeit csak abban az esetben kell figyelembe venni a kiválasztás során, ha a keverék vagy készítmény (nagyon) mérgezőnek minősül. Ha a különböző veszélyes anyagokból készített keverék saját fizikai, kémiai és mérgező tulajdonságokkal rendelkezik, akkor azt ugyanúgy kell tekinteni, mint egy tiszta anyagot. Ha veszélyes anyagokat kis kiszerelésben tárolnak egy helyen és valószínűsíthető, hogy nagy számú kiszerelési egység csomagolása sérülhet meg egy időben, akkor az adott helyen tárolt anyag összes mennyiségét figyelembe kell venni. Példáként említhető a robbanóanyagok vagy petárdák tárolása, vagy égés során keletkező mérgező égéstermékek felszabadulása. Szilárd halmazállapotú mérgező anyagok esetében csak a belélegezhető por mennyiségét kell figyelembe venni. Mindemellett a tűz kialakulásának lehetőségévei is számolni kell. A tűz eredményeként égéstermékek keletkeznek, valamint el nem égett pormennyiség kerül a levegőbe. A tárolótartályok különböző anyagok tárolására használhatók különböző időpontokban. Ha különböző anyagokat nagy mennyiségekben szállítanak ki egy üzemből, akkor ajánlott az anyagok osztályozása és minta anyagok használata a QRA minden egyes anyagosztálya esetében. Meg kell jegyezni, hogy ha egy bizonyos anyag a kiszállított teljes mennyiség jelentős részét képezi, akkor magát az anyagot kell figyelembe venni. Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők (O i ) Az üzemi technológiai körülmények jellemzésére három különböző tényezőt kell alkalmazni: O 1 tényező a technológiai létesítmény jellemzésére - szembeállítva a tároló létesítménnyel; O 2 tényező a létesítmény(rész) elhelyezkedésének jellemzésére; O 3 tényező a kibocsátás után gőz fázisban jelenlevő anyag jellemzésére, amelyhez az üzemi hőmérséklet, az atmoszférikus forráspont, az anyag halmazállapota és a légköri hőmérsék- Dátum:2016. május Oldalszám: 60 / 119

61 let szolgál kiindulási alapul. Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők csak mérgező és tűzveszélyes anyagok esetében alkalmazhatók. Robbanóanyagok esetében: O l = O 2 = O 3 = 1. Az O 1 tényező Az O l tényező a létesítmény(rész) típusától függ (technológiai vagy tárolási rendeltetés). A Létesítmény(rész) típusától függő O tényező A létesítmény(rész) típusától függő O 1 tényező Típus O 1 Technológiai létesítmény(rész) 1 Tároló létesítmény(rész) 0,1 Az O 2 tényező Az O 2 tényező a létesítmény(rész) elhelyezésétől és az anyagok környezetbe való kikerülésének megelőzésére szolgáló előírások meglététől függ. A létesítmény(rész) elhelyezésétől függő O 2 tényező Elhelyezés O 2 Kültéri létesítmény(rész) 1,0 Beltéri (zárt) létesítmény(rész) 0,1 Felfogó térben elhelyezett létesítmény(rész), ahol az üzemi hőmérséklet (Tü) alacsonyabb 0,1 az atmoszférikus forráspont (T fp ) és 5 o C ősszegénél, vagyis Tü T fp + 5 C Felfogó térben elhelyezett létesítmény(rész), ahol az üzemi hőmérséklet (T ü ) magasabb 1,0 az atmoszférikus forráspont (T fp ) és 5 o C összegénél, vagyis : T ü > T fp + 5 o C Megjegyzések: Tárolás esetében üzemi hőmérséklet alatt a tárolási hőmérsékletet kell érteni. A létesítmény(rész) zárt jellegének meg kell akadályoznia az anyagok környezetben való terjedését. Ez azt jelenti, hogy (a) a lehatároló építménynek sértetlennek kell maradnia a létesítmény(rész)ben jelenlévő anyagok pillanatszerű kiszabadulása következtében kialakuló nyomásnövekedést követően, továbbá (b) a lehatároló építménynek jelentős mértékben csökkentenie kell a légkörbe való közvetlen kibocsátást. Irányelv: ha a lehatároló építmény az ötödrészénél kisebbre redukálja a légkörbe jutás forrástagját vagy biztonságosan elvezeti a technológiai rendszerből kijutott anyagokat, akkor a létesítmény(rész) zártnak tekinthető, egyéb ként kültéri létesítményről beszélünk. Dátum:2016. május Oldalszám: 61 / 119

62 A felfogó térnek meg kell akadályoznia az anyag környezetben való terjedését. A folyadék felfogására tervezett másodlagos védelem, amely rendeltetése szerint ellenáll minden lehetséges terhelésnek, "felfogót érként" értelmezendő és O 2 = 0,1. A 0,1-es tényezőt a duplafalú atmoszférikus tartályok, a teljes védelemmel ellátott atmoszférikus tartályok, a földalatti atmoszférikus tartályok és a földtakarásos tartályok esetében kell alkalmazni. Az O 3 tényező Az O 3 tényező az üzemi technológiai körülmények jellemzésére szolgál és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét adja meg a kibocsátást követően. Az üzemi technológiai körülményekre jellemző O 3 tényező Halmazállapot O 3 Gáz halmazállapotú anyag 1,0 Folyadék halmazállapotú anyag: a telítési gőznyomás 3 bar vagy nagyobb az üzemi hőmérsékleten a telítési gőznyomás 1 és 3 bar között van az üzemi hőmérsékleten a telítési nyomás 1 bárnál kisebb az üzemi hőmérsékleten Szilárd halmazállapotú anyag 0,1 Megjegyzések: 10 X+ P i + 1. Tárolás esetében üzemi hőmérséklet alatt a tárolási hőmérsékletet kell érteni. 2. A nyomások abszolút nyomások. 3. Az X tényező l-től 10-ig növekszik az l bárról 3 bárig növekvő, üzemi hőmérsékleten mért P sat telítési gőznyomással egyenes arányban. Az X a következőképpen számítható ki (P sat bárban helyettesítendő be): X=4,5. P sat -3,5 4. P i egyenlő az anyag üzemi hőmérsékleten bárban mért parciális gőznyomásával. 5. Ha az anyag folyékony halmazállapotú, akkor egy hozzáadott mennyiséggel ( ) azt az elpárolgás többletet is figyelembe kell venni, amely a környezetből a kialakult folyadéktócsa felé irányuló hőáramlás folytán lép fel. A értéke csak a T fp atmoszférikus forrásponttól függ. A tócsából történő párolgásra jellemző pótlék ( ) -25 o C T rp 0-75 o C: T rp < -25 o C o C: T rp <-75 o C 2 T fn <-125 o C 3 10%-os értéket kell alkalmazni veszélyes anyagok keverékei esetében, vagyis azt a hőmérsékletet kell figyelembe venni, amelyen a keverék 10%-a elpárolog. Dátum:2016. május Oldalszám: 62 / 119

63 6. Nem veszélyes anyagban oldott veszélyes anyag esetében a veszélyes anyag üzemi hőmérsékleten mért parciális gőznyomását kell felhasználni az üzemi hőmérsékleten mért telítési gőznyomás meghatározásához. Az X tényező 1-től l0-ig növekszik egyenes arányban azzal, ahogy a veszélyes anyag üzemi hőmérsékleten mért parciális gőznyomása 1 bárról 3 bárra nő. 7. Az O 3 tényező legkisebb értéke 0,1, a legnagyobb értéke pedig l0 lehet. A G határérték A G határérték az anyag veszélyes tulajdonságainak mértéke, amely alapjául mind az anyag fizikai, mind mérgező/robbanásveszélyes/tűzveszélyes tulajdonságai szolgálnak. Mérgező anyagokra jellemző határérték A mérgező anyagokra vonatkozó határértéket (ld. 5 sz. táblázat) az LC 50 (patkányokra, belélegzés 1 órán keresztül) halálos koncentráció érték és a 25 o C-on jellemző halmazállapot alapján határozhatjuk meg. Megjegyzések: 1. Az anyag halmazállapota (gáz, folyadék vagy szilárd) 25 o C-on értendő. Folyadékok esetében ezen felül a következő kategóriákat különböztetjük meg:. Folyadék (A) az atmoszférikus forráspont (T rp) 25 o C és 50 o C között van. Folyadék (K) az atmoszférikus forráspont (T fp ) 50 o C és 100 o C között van. Folyadék (F) az atmoszférikus forráspont (T fp) 100 o C fölött van. 2. Az LC 50 (patkányokra, belélegzés 1 órán keresztül) a patkányokra jellemző LC 50 érték, mely belégzéses terhelési módszerrel végrehajtott egyórás időtartamú kitettségre vonatkozik. 3. A határértéket az alábbi alapján kell meghatározni. A mérgező anyagokra jellemző G határérték LC 50 (patkányokra, belélegzés 1 órán keresztül) (mg m -3 ) Halmazállapot 25 o C-on Határérték (kg) LC 100 gáz 3 folyadék (A) 10 folyadék (K) 30 folyadék (F) 100 szilárd < LC 500 gáz 30 folyadék (A) 100 folyadék (K) 300 folyadék (F) szilárd < LC gáz 300 folyadék (A) Dátum:2016. május Oldalszám: 63 / 119

64 folyadék (K) folyadék (F) szilárd < LC gáz folyadék (A) folyadék (K) folyadék (F) szilárd LC > minden halmazállapot Tűzveszélyes anyagokra jellemző határérték Tűzveszélyes anyagok esetében a határérték kg. Megjegyzés: A tűzveszélyes anyagokat a kiválasztási rendszerben úgy definiáljuk, mint olyan anyagok, amelyek esetében a jellemző üzemi hőmérséklet a lobbanáspontjukkal egyenlő vagy annál magasabb. A lobbanáspontot 65 o C vagy annál alacsonyabb gyulladási hőmérsékletek esetében Abel-Pensky műszerrel mérve, a 65 C-t feletti gyulladási hőmérsékletek esetében pedig a Pensky-Martens műszerrel mérve kell meghatározni. A robbanóanyagokra jellemző határérték A robbanóanyagokra vonatkozó határérték az anyagnak az a (kg-ban mért) mennyisége, amely 1000 kg TNT-nek megfelelő energiamennyiség felszabadulását képes okozni (a fajlagos robbanási energiája 4600 kj/kg). A jelzőszám kiszámítása A létesítmény(rész)re jellemző, az i anyagra vonatkozó A i jelzőszám kiszámítása a következőképpen történik: A i Qi xo1 xo G i 2 xo 3, ahol Q i : a létesítmény(rész)ben jelenlévő i anyag mennyisége (kg-ban); O l : a létesítmény(rész) típusára jellemző tényező (technológiai vagy tárolási funkció) (-) O 2 : a létesítmény(rész) elhelyezésére jellemző tényező (zárt, felfogóteres vagy kültéri) (-); O 3 : az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényező (-); G i : az i anyag határértéke (kg-ban). Robbanóanyagok esetében: O l = O 2 = O 3 = 1 és emiatt A = Q / G. Dátum:2016. május Oldalszám: 64 / 119

65 Egy létesítmény(rész)en belül különféle anyagok lehetnek jelen különböző üzemi körülmények között. Ilyen esetben minden i anyagra és minden p üzemi technológiai körülményre külön A i,p jelzőszámot kell kiszámítani. Az adott létesítmény(rész)re jellemző A jelzőszámot az összes jelzőszám ősszegeként határozzuk meg ( i,p A i,p ). Ezt az összeget az anyagok három különböző csoportjára külön-külön képezzük, nevezetesen a tűzveszélyes anyagokra (A F ), a mérgezőanyagokra (A T ) és a robbanóanyagokra (A E ). A T = i,p A i,p (összegezve minden mérgezőanyagra és üzemi technológiai körülményre) A F = i,p A i,p, (összegezve minden tűzveszélyes anyagra és üzemi technológiai körülményre) A E = i,p A i,p, (összegezve minden robbanóanyagra és üzemi technológiai körülményre) Egy létesítmény(rész)nek legfeljebb három különböző jelzőszáma lehet. Megjegyzés: 1. Ha egy anyag több anyagosztályhoz is tartozik, akkor mindegyik osztályhoz ki kell számolni a megfelelő jelzőszámot. Ha például egy anyag egyszerre mérgező és tűzveszélyes, a következő két A i,p jelzőszámot kell kiszámítani: az adott anyagra, mint mérgezőanyagra meghatározandó A T ip a teljes Q i anyagmennyiség és a mérgező tulajdonságokra vonatkozó határérték (G T j) felhasználásával; az adott anyagra mint tűzveszélyes anyagra meghatározandó A F i,p a teljes Q i mennyiség és a tűzveszélyes anyagokra vonatkozó határérték (G F i = kg) felhasználásával. AZ S KIVÁLASZTÁSI SZÁM KISZÁMÍTÁSA Az S kiválasztási szám valamely adott helyszínen található létesítmény(rész) által jelentett veszély mértéke, amelyet a létesítmény(rész)re vonatkozó A jelzőszám és a mérgező anyagokra jellemző tényező (l00/l) 2, illetőleg a tűzveszélyes vagy robbanásveszélyes anyagokra jellemző tényező (l00/l) 3 szorzatából kapunk meg. Egy létesítmény(rész) esetében tehát három különböző kiválasztási szám lehetséges: mérgező anyagokra: S tűzveszélyes anyagokra: robbanóanyagokra: S E T 100 L S F 100 L 2 A T 100 L 3 A E 3 A F Az "L" a létesítmény(rész) és a vonatkoztatási pont közötti távolságot jelenti méterben, melynek legkisebb értéke 100 m. A kiválasztási számot minden létesítmény(rész) esetében az üzem határán legalább nyolc vonatkoztatási pontra meg kell határozni. Bármely két szomszédos vonatkoztatási pont közötti távolság nem haladhatja meg az 50 métert. A kiválasztási számot a teljes üzemhatárra ki kell számítani még abban az esetben is, ha az üzem, hasonló üzemmel határos. Ha az üzem felszíni víztömeggel határos, akkor a kiválasztási számot az üzemhatárral szemközti vízpartra kell Dátum:2016. május Oldalszám: 65 / 119

66 kiszámítani. Az S kiválasztási számot nemcsak az üzem határára, hanem minden egyes létesítmény(rész) esetében a már meglévő vagy tervezett lakóövezetre is ki kell számítani, mégpedig a lakóövezetnek az adott létesítmény(rész)hez legközelebb eső pontjára. A LÉTESÍTMÉNY(RÉSZ)EK KIVÁLASZTÁSA QRA keretében elemezendő egy létesítmény(rész), ha a létesítmény(rész)re jellemző kiválasztási szám nagyobb egynél az üzemhatáron (vagy az üzemhatárral szemközti vízparton) lévő valamely vonatkoztatási pontban ÉS értéke meghaladja az adott vonatkoztatási pontban kiszámított legnagyobb kiválasztási szám 50%-át. VAGY a létesítmény(rész)re jellemző kiválasztási szám nagyobb egynél a már meglévő vagy tervezett lakóövezetnek a létesítmény(rész)hez legközelebb eső vonatkoztatási pontjára. Megjegyzés: 1. A mérgezőanyag-kibocsátás hatásai távolabb terjedhetnek, mint a tűzveszélyes anyagokéi. Ha csak tűzveszélyes anyagokat használó létesítmény(rész)t választunk ki és a mérgezőanyagot tartalmazó valamely létesítmény(rész) kiválasztási száma a legnagyobb kiválasztási számmal azonos nagyságrendű, akkor a mérgezőanyagokkal dolgozó létesítmény(rész)t is be kell vonni a QRA-ba A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA A súlyos baleset hozzá kapcsolható olyan meghibásodásokhoz, melyek veszélyes anyag kibocsátásához vezetnek és a következőképpen osztályozhatók: a. Anyag kibocsátás berendezés vagy csővezeték meghibásodás miatt. b. Robbanás (reaktorok, tartályrobbanás, BLEVE); c. Nagy tüzek, jettüzek, tócsatüzek: kolonnákból, tartályokból történő kiáramlás esetén. d. Mérgező anyagok szabadba kerülése e. Más típusú súlyos balesetek vagy rendellenes veszélyes anyag kibocsátás esetei. A lehetséges súlyos baleset forgatókönyveinek tartalmaznia kell a legrosszabb események forgatókönyveit, melyek üzemen belül vagy üzemen kívül hatnak az emberre és a környezetre. A megközelítés egyik módja a következő lehet: a. az emberre és a környezetre ható legsúlyosabb események azonosítása; b. a következmények meghatározása. Ha a következmények jelentéktelenek, nincs szükség további elemzésre. Ha a következmények jelentősek, egy sor súlyos baleset meghatározására és elemzésére van szükség; Az egyes üzemekre vonatkozó forgatókönyvek megalkotásakor a fenti elveket figyelembe véve kiválasztottuk azokat a berendezéseket, ahol a különböző, az üzemre jellemző veszélyes Dátum:2016. május Oldalszám: 66 / 119

67 anyagok a legnagyobb mennyiségben vannak jelen, vagy a csőtörés, jettűz és a tócsa tűz kedvezőtlen hatása valószínűsíthetően a legnagyobb. A veszélyazonosítás során az alábbi, a Purple Book-ban található, az ún. holland módszer elveit követjük: A mennyiségi kockázatelemzés a veszélyes anyagok használatából, kezeléséből, szállításából, illetőleg tárolásából eredő kockázatok meghatározásának az eszköze. A kockázatelemzés első fázisa a veszélyes létesítmények kiválasztása. A veszélyes létesítmények kiválasztása során a CPR18H útmutatóban foglalt módszert használjuk. Az üzem veszélyes létesítményekre történő felosztása során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: 1. Önálló létesítménynek tekintettük mindazon technológiákat, melyekben előforduló súlyos üzemzavar nem vezet számottevő mennyiségű veszélyes anyag kiszabadulásához más technológiáknál. Az önállóság ilyen értelemben a különböző technológiák térbeli elkülönülése, valamint a csőkapcsolatok létesítményhatáron történő megszakításának lehetősége révén valósul meg. 2. Önálló létesítmények meghatározása során különbséget tettünk a technológiai és tároló üzemek vonatkozásában. 3. Önálló létesítménynek tekintettük a töltési és lefejtési tevékenységek tereit. 4. Figyelembe vettük a technológiai egységek közötti csővezetékeket, mert jelentős mértékben hozzájárulhatnak az üzem kockázatához annak következtében, hogy: A technológiai egységek közötti vezetékszakaszok adott esetben a üzem határához közel vannak, valamint Saját csővezetéki tárolókapacitással rendelkeznek. A veszélyes anyagok felhasználása, tárolása vagy szállítása általában olyan zárt rendszerekben történik, amelyek az anyagok terjedését fizikailag gátolják. A műszaki berendezések sérülése, meghibásodása miatt az anyagok szabaddá válnak, így a potenciális veszély reális veszéllyé válik. Személyi sérülést (egészségkárosodást), anyagi károkat okozhat a telephelyen és annak környezetben. A Nitrogénművek Zrt. területén a technológiai berendezésekben, tároló tartályokban, valamint a kapcsolódó berendezésekben jelenlévő nagy tömegű, tűz és robbanás-veszélyes anyagok jelentenek veszélyt. Az általunk alkalmazott megközelítés szerint elsődlegesen azokat a kibocsátási helyeket kell azonosítani, ahol jelentős mennyiségű anyag kibocsátására kerülhet sor, melyek eredményeként mérgezés, tűz, robbanás keletkezhet. Azonosítjuk a veszélyes anyagokat, azok legnagyobb mennyiségét és előfordulási helyüket, az Az üzemben jelen levő veszélyes anyagok c. fejezetben leírtak alapján, amely tartalmazza a veszélyes anyagok Biztonsági adatlapját az anyag Veszélyjelével és Veszélyes anyag osztályba sorolásával. A 219/2011 Kormányrendelet az ammónium-nitrát oldat 80 %-os vagy annál nagyobb AN mennyiséget tartalmazó oldatát tekinti veszélyes anyagnak. A Biztonsági Jelentésről folytatott konzultációk során, megállapodás született hogy mérnöki megfontolás alapján a szűrés eredményétől függetlenül a Pétisó üzem, a Granuláló üzem (Semlegesítő I és Granuláló I. és a Semlegesítő II- következményanalízisét elvégezzük, ha szükséges a vizsgálatot tovább folytatjuk. Dátum:2016. május Oldalszám: 67 / 119

68 A Nitrogénművek Zrt. megvizsgáltatta a kész AN termék robbanóképességét. A szakvélemény szerint A 87/94/ ECC Direktíva szerinti módszerrel elvégzett robbanóképességi vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a minták NEM ROBBANÓKÉPESEK. A Szakvélemény alapján a kész Ammónium-nitrátot nem kezeltük robbanóképes anyagként. A szűrés során az AN késztermék tárolókat, és a területen tárolt AN mennyiséget nem vettük figyelembe. A továbbiakban bemutatjuk azokat a veszélyes helyeket, ahol a kibocsátás következményeivel számolnunk kell. Az üzem létesítményekre történő felosztása az üzemrészek felvételével történik meg. Sorszám Üzem elnevezése Legközelebbi üzemi területet határoló pont távolsága (m) Lakott terület távolsága (m) 1. Ammónia üzem Atmoszférikus ammóniatároló Ammónia gömbtárolók Vagon töltő- lefejtő Karbamid üzem Argon üzem Pétisó üzem Ammónium nitrát üzem Savüzem Granuláló üzem (Semlegesítő és Granuláló-1 üzemrészekkel) 13. Semlegesítő II. üzemrész Granuláló-2 üzemegység Új csomagoló üzemegység A létesítmények kiválasztása során alapadatként a gépek és készülékek jegyzékét használjuk fel, figyelembe véve az ott található, a Katasztrófavédelmi Törvény szempontjából veszélyesnek minősített anyagokat. Az egyes anyagok a 96/82/EK irányelv 9. cikkelyének 6. bekezdése értelmében kizárásra kerülhettek. Az alábbiakban az egyes technológiai egységek szűrését és a szűrés eredményének kiértékelését adjuk meg. A szűrés során figyelembe vett Legközelebbi üzemi terület határoló pont, és a Lakott terület távolságát a felsorolt üzemektől a táblázat megfelelő oszlopaiban adjuk meg. Dátum:2016. május Oldalszám: 68 / 119

69 A Nitrogénművek Zrt. szűrésének összefoglalása Az előzőekben ismertetett módszerrel elvégeztük a Nitrogénművek Zrt. veszélyes létesítményeinek szűrését, ami alapján a továbbiakban az alábbi technológiák következmény elemzését végezzük el: Sorszám Üzem S F S T S E Elemzés folytatása 1. Ammónia üzem 0,45 5,69 ELEMZÉS 2. Atmoszférikus ammónia tároló 4,77 20,34 ELEMZÉS 3. Ammónia gömbtárolók (Argon üzem) 549,34 963,40 ELEMZÉS 4. Vagon töltő-lefejtő 220,97 416,66 ELEMZÉS 11. Savüzem 0,11 1,79 ELEMZÉS 15. Új csomagoló üzemegység 43,2 ELEMZÉS A Kormányrendelet szerint az Ammónium-nitrát oldat 80 %-os vagy annál nagyobb AN mennyiséget tartalmazó oldata tekintendő veszélyes anyagnak. A Biztonsági Jelentésről folytatott konzultációk során, megállapodás született, hogy mérnöki megfontolás alapján a szűrés eredményétől függetlenül a Pétisó üzem következményanalízisét elvégezzük, ha szükséges a vizsgálatot tovább folytatjuk. A Semlegesítő I. ill. Semlegesítő-II. és a Granuláló I. üzem az üzemi gerincvezetékről kapja az ammóniát az Ammónia üzemtől. Mivel a Szűrésben a vezetékeket nem szerepeltettük, különböző forgatókönyveket feltételezve vizsgáljuk a feltételesen kilépő ammónia felhő terjedésének következményeit. A kb. 80 m hosszú, csőhídon érkező, 80 mm-es átmérőjű vezeték jellemző paraméterei, hőmérséklet: 33 és 15 o C, nyomás: 15 bar Vizsgáljuk a szűrés eredményétől függetlenül a Semlegesítő I. üzem nagy mennyiségű AN befogadására alkalmas készülékeket a D004 és az D008 készülékeket. Vizsgáljuk a szűrés eredményétől függetlenül a Semlegesítő II. üzem nagy mennyiségű AN befogadására alkalmas készülékek a 31D204 és a 31D208 készülékeket, a 31R202 és 31R203 reaktor, valamint a töltött Tankautó robbanásának következményeit. Készülékek AN (%) készlet (t) 90%-os tartályszint (t) 31D ,34 43,39 31D208 96,5 10,54 25,36 31R ,68 31R ,73 Tankautó max 25, 00 Dátum:2016. május Oldalszám: 69 / 119

70 1.6 A VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE A súlyos baleset lehetőségének azonosítása A következmény-analízisek elvégzésének célja annak meghatározása, hogy a szűrésen fennmaradt (és szakértői megítélés alapján) tovább vizsgálandó üzemekben feltételezett csúcsesemény(ek) hatása a Nitrogénművek Zrt. kerítésén kívülre terjed-e, vagy sem. Amennyiben a hatás külső területeket is érint, elvégezzük a csúcsesemény bekövetkezésére a frekvencia meghatározását, és ha az meghaladja a E-08/év értéket, akkor részletes kockázatelemzést (QRA) is kell végezni. A kiválasztott létesítményrészek forgatókönyveinek felállítása. A létesítmény(rész)re jellemző, az i anyagra vonatkozó A i jelzőszám kiszámítása a következőképpen történik: A i Qi xo1 xo G i 2 xo 3, ahol Q i : a létesítmény(rész)ben jelenlévő i anyag mennyisége (kg-ban); O l : a létesítmény(rész) típusára jellemző tényező (technológiai vagy tárolási funkció) (-) O 2 : a létesítmény(rész) elhelyezésére jellemző tényező (zárt, felfogóteres vagy kültéri) (-); O 3 : az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényező (-); G i : az i anyag határértéke (kg-ban). Egy létesítmény(rész)en belül különféle anyagok lehetnek jelen különböző üzemi körülmények között. Ilyen esetben minden i anyagra és minden p üzemi technológiai körülményre külön A i,p jelzőszámot kell kiszámítani. Az adott létesítmény(rész)re jellemző A jelzőszámot az összes jelzőszám összegeként határoztuk meg ( i,p A i,p ). Ezt az összeget az anyagok három különböző csoportjára külön-külön képeztük, nevezetesen a tűzveszélyes anyagokra (A F ), a mérgezőanyagokra (A T ) és a robbanóanyagokra (A E ). A T = i,p A i,p (összegezve minden mérgezőanyagra és üzemi technológiai körülményre) A F = i,p A i,p, (összegezve minden tűzveszélyes anyagra és üzemi technológiai körülményre) A E = i,p A i,p, (összegezve minden robbanóanyagra és üzemi technológiai körülményre) Ha egy anyag több anyagosztályhoz is tartozott, akkor mindegyik osztályhoz ki számoltuk a megfelelő jelzőszámot. Ha például egy anyag egyszerre mérgező és tűzveszélyes volt, a következő két A i,p jelzőszámot számítottuk ki: az adott anyagra, mint mérgezőanyagra meghatároztuk A T ip a teljes Q i anyagmennyiség és a mérgező tulajdonságokra vonatkozó határérték (G T j) felhasználásával; az adott anyagra, mint tűzveszélyes anyagra meghatároztuk A F i,p a teljes Q i mennyiség és a tűzveszélyes anyagokra vonatkozó határérték (G F i = kg) felhasználásával. Dátum:2016. május Oldalszám: 70 / 119

71 A fentiek alapján kiszámolt A i,p jelzőszámok olyan algebrai struktúrát alkotnak, mely kommutatív és asszociatív struktúra. Ez a körülmény lehetőséget ad arra, hogy bizonyos rendszerelemekhez olyan részstruktúrákat rendeljünk, melyek alkalmasak arra, hogy ezen részstruktúrákat alkalmas szempontok alapján sorrendbe állítsuk. Ha felállíthatók olyan részstruktúrák, melyek közös jellemzője az, hogy olyan rendszerelemekhez rendelhetők hozzá, melyek esetében a veszélyes anyagok kibocsátása valószínűsíthető, ezek a rendszerelemek sorrendbe állíthatók (hazard ranking). Az alábbi táblázat tartalmazza ezeket a rendszerelemeket: Rendszerelemek Nyomás alatti tartályok és nyomástartó edények Atmoszférikus tárolótartályok és edények Gázpalackok Csővezetékek Szivattyúk Hőcserélők Nyomáscsökkentő berendezések Raktárak Robbanóanyagok tárolására szolgáló létesítmény(rész)ek Közúti tartálykocsik valamint azok töltő/lefejtő létesítményrészei Vasúti tartálykocsik valamint azok töltő/lefejtő létesítményrészei Uszályok valamint azok töltő/lefejtő létesítményrészei A fenti táblázatban szereplő rendszerelemekhez rendelt részstruktúrák megalkotása a teljes technológia felülvizsgálatát jelenti.. Minthogy több rendszerelem tartalmaz a létesítményrész kiválasztásában meghatározó veszélyes anyagot, a sorrendet az alábbi reláció felhasználásával állapítottuk meg. Elsőként a legnagyobb A imax számot tartalmazó rendszerelemet választottuk ki, ezt követően azokat, amelyek A i számaira igaz: A imax <2 A i i=1, 2,..,n Amennyiben a létesítményrész kiválasztásában meghatározó veszélyes anyag tűzveszélyes és mérgező volt, a rendszerelemek sorrendbe rendezését a fenti reláció alkalmazásával az Ai F és az Ai T számokra is elvégeztük. Az Ai-relációk szerinti rendezés eredménye a rendszerelemek olyan részhalmaza, melyek további vizsgálata (forgatókönyvek felállítása, forrástagok megállapítása, következmény analízisek és az egyéni, valamint a társadalmi kockázatok megállapítása) a teljes üzem mennyiségi kockázatelemzésének eredményeit szolgáltatják, eleget téve annak a 2019/2011. (X. 20.) Korm. rendeletben megfogalmazott követelménynek mely szerint: A biztonsági elemzésben, illetve biztonsági jelentésben a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok és károsító hatások környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait, valószínűségét, a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit, ezzel összefüggésben javaslatot tesz veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére. Dátum:2016. május Oldalszám: 71 / 119

72 A fent leírt módszer mellett az üzemekben végzett HAZOP vizsgálatok alapján, a valószínűség és súlyossági értékek felhasználásával is meghatároztuk azokat a készülékeket, amelyek a vizsgálatát szükségesnek tartjuk. A HAZOP team által adott értékek egy 5x5-ös mátrixba foglalásával meghatározhatóak, azon készülékek melyek a mátrix azon területére esnek, ahol a vizsgálat további folytatása, azaz a következmény analízis lefolytatása javasolt. Az alább bemutatott mátrix képezi a kiválasztás alapját. Zártság megszűnésének valószínűsége Kockázati Mátrix Konzekvencia súlyossága Elhanyagolható Nem jelentős Súlyos Jelentős Katasztrofális Nagyon magas Magas Átlagos Alacsony Nagyon alacsony Jelmagyarázat: Zöld mező: Sárga mező: Piros mező: Elfogadható kockázat, különösebb védelmi intézkedésekre nincs szükség Magas kockázat, az üzemeltetőnek költség- haszon elemzéssel kell megállapítani a kockázatcsökkentés mikéntjét. Elfogadhatatlan kockázat, az üzemeltetőnek megelőző, vészelhárító és redundancia növelő intézkedéseket kell foganatosítani a kockázatcsökkentés érdekében. Dátum:2016. május Oldalszám: 72 / 119

73 Valószínűségi skála: Nagyon alacsony: Alacsony: Átlagos: Magas: Nagyon magas: Ilyen típusú meghibásodásról az iparban nincs adat, a frekvencia kisebb mint 10E-4/év. Ilyen típusú meghibásodás az iparban már előfordult, frekvenciája kisebb, mint 10E-3/év Ilyen típusú meghibásodás az iparban már előfordult néhányszor, frekvenciája kisebb, mint 10E-2/év Ilyen típusú meghibásodás egy évben többször is előfordulhat a teljes ipari struktúrát tekintve, frekvenciája kisebb mint 10E-1/év Ilyen típusú meghibásodás egy évben többször is előfordulhat egy vállalatnál, frekvenciája nagyobb, mint 10E-1/év. Súlyossági skála: Elhanyagolható: Nem jelentős: Súlyos: Jelentős: Katasztrofális: Kisebb mértékű személyi sérüléssel jár és nem okoz termeléskiesést. Munkaidő kieséssel járó sérülés, kisebb károk, és kis mértékű termeléskiesés. Súlyos sérülés, károk és részleges leállás. Hatás az üzemen belül marad. Maradandó sérülések és egészségkárosodások, komoly. károk és termelésleállás. Hatás az üzem területén kívül kerül, elképzelhető, hogy elhagyja a létesítmény (Nitrogénművek Zrt.) területét Egy vagy több halálos baleset, kiterjedt károk, hosszú idejű termelésleállás. Hatás elhagyja a létesítmény (Nitrogénművek Zrt.) területét. Dátum:2016. május Oldalszám: 73 / 119

74 AN tárolás és gyártás Az ammónium-nitrát esetében a kialakuló súlyos veszélyforrások a következők lehetnek: Tűz. Bomlás. Robbanás. Tűz Az ammónium-nitrát oxidálószer! Önmagában nem ég, de más éghető anyagok esetében növeli a tűzveszélyt! Az égést még levegő hiányában is elősegíti. Az égés közben mérgező NO x és ammónia szabadul fel. Zárttérben az égés robbanáshoz vezethet! A tűz kialakulásának feltételei: C -nál magasabb hőmérséklet, - Szennyeződés inkompatibilis anyagokkal, - Szükségtelen érintkezés a levegővel, - Közelség hőforráshoz vagy tűzhöz, - Hegesztési vagy forró munkák. Tárolás közben elkerülendő, hogy az ammónium-nitrát érintkezhessen a következő anyagokkal: - éghető anyagok - redukáló szerek - savak - lúgok - kén - klorátok - kloridok - kromátok - dikromátok - nitritek - permanganát - fémpor és olyan anyagok, melyek fémet tartalmaznak, mint réz, nikkel, kobalt, cink és ötvözetei Erős melegítés hatására megolvad és mérgező gázok szabadulnak fel! Zárttérben robbanhat is! Bomlás Az ammónium-nitrátot robbanóanyagok és műtrágyák alapanyagaként használják. Az anyag önmagában nem gyúlékony, de mivel oxidálószer, még levegő jelenléte nélkül is segítheti más anyagok égését. Ezen felül hő hatására, zárt térben vagy nagyobb erőhatások eredményeként robbanhat. Az ammónium-nitrátot és az ammónium-nitrát alapú műtrágyákat a Seveso irányelv külön kategóriába sorolja. Bár az ammónium-nitrát rendes körülmények között sta- Dátum:2016. május Oldalszám: 74 / 119

75 bil, magas hőmérsékleten számos bomlási reakción megy keresztül. Az alábbi reakciók jelentősek: Hő hatására az alábbi folyamatok játszódnak le: C 0 : olvadás 2. Endoterm disszociáció és a ph csökkenése 169 o C felett. NH 4 NO 3 = HNO 3 + NH 3. H = kj/mol 3. A N 2 O exoterm eliminációja 200 o C-ra történő óvatos melegítés során. NH 4 NO 3 = N 2 O +2 H 2 O. H = 37 kj/mol 4. A N 2 és a NO 2 exoterm eliminációja 230 o C felett. 4 NH 4 NO 3 = 3 N2+ 2 NO 2 +8 H 2 O. H = 102 kj/mol C 0 felett azok a reakciók lesznek jelentősek, melyek során N 2, NO, NO 2, stb. keletkezik. Ezek exoterm és visszafordíthatatlan reakciók. A folyamatot a gőznyomástól függő exoterm bomlás kíséri HNO 3 és NH 3 gőzökké, melyek korlátozhatják a hőmérséklet növekedését abban az esetben, ha a gázok szabadon szabadulhatnak fel! Amennyiben nem szabadulnának fel szabadon megfutó reakció alakul ki, mely robbanáshoz vezet. 5NH 4 NO 3 4N 2 + 2HNO H 2 O NH 4 NO 3 NH 3 + HNO 3 NH 4 NO 3 =N 2 +1/2 O 2 +2 H 2 O H = 118,5 kj/mol Robbanás A robbanás feltétele a bevitt energia mennyisége (hő, erős ütés, légnyomás), a zártság, vagy a szennyeződések jelenléte! Kis mennyiségű AN-robbanás (zárt térben) okozhat nagyobb mennyiségű AN robbanást! Szerves anyagok általában az AN robbanás hatását növelik. A szervetlen anyagok növelhetik az AN robbanásra való hajlandóságát: kloridok, fémek (króm, réz, kobalt, nikkel). Az AN savasságának növekedésével instabilitása is nő. Az olvadt AN-ben jelenlévő buborékok növelik a robbanás valószínűségét. Szennyező anyagok hiányában az AN robbanása nagyon nehezen képzelhető el, de nem lehetetlen. Ismert néhány olyan baleset, ahol az AN vizes oldata párolgás vagy ki- betárolás közben (néhány esetben olaj jelenlétében) robbanásszerűen bomlott fel. Történt már robbanás az AN sótól (szennyezett) eltömődött cső vágásakor is. Dátum:2016. május Oldalszám: 75 / 119

76 Az ammónium klorid (0-1%) jelenléte 175 C körül a hő okozta bomlást rendkívül hevessé teszi. A folyamatban a klór is részt vesz. Összefoglalóan elmondható, hogy az olyan tüzek esetében, ahol az AN-t parafinnal, olajjal vagy sztearináttal adalékolták az AN sokkal hajlamosabb robbanásra, mint a tiszta só esetében. Természetesen emellett fontos tényező még a zártság foka is. Az 50% feletti nitrát tartalmú forró oldata adiabatikus körülmények és zárt térben robbanásszerűen bomlik el. A csővezetékben pneumatikusan szállított por alakú só elektrosztatikus feltöltődése egyenletes áramlási sebesség mellett nem jelent problémát. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban az áramlás megszakadásai esetében a gyors, hirtelen feltöltődés lehetőségét. Az ammónium-nitrát tárolásával járó kockázatokat a következő folyamatok határozzák meg: Lebomlás Tűzben az ammónium-nitrát valamennyi típusa elolvadhat, és sárga vagy barna színű, mérgező füstök (főként nitrogén-oxidok) felszabadulása mellett lebomolhat. A legtöbb típus a tűz eloltása után nem bomlik tovább. Bizonyos típusú ammónium-nitrát műtrágyák ( szivargyújtók ) azonban hevítés hatására izzó (önfenntartó) lebomlásra képesek, amely a teljes tömegre kiterjedhet, és nagy mennyiségű mérgező füstöt eredményez, még az eredeti hőforrás eltávolítását követően is. Robbanás Az ammónium-nitrát a normál kezeléssel járó súrlódás és behatások miatt nem robban, de hő hatására, zárt térben vagy pedig nagy erőhatásra robbanhat. A robbanásra való érzékenység számos tényezőtől függ, mint pl. a kémiai összetétel, illetve fizikai paraméterektől, mint pl. a sűrűség, a szemcseméret és a porozitás. A tűz és a robbanás kockázata nagymértékben emelkedik, ha az ammónium-nitrátot éghető vagy nem kompatibilis anyagokkal keverik, mint például fémporok, alkáli fémek, karbamid, króm-és rézsók, szerves és széntartalmú anyagok, kén, nitritek, lúgok, savak, klorátok és redukáló szerek (adott anyag redukáló tulajdonságainak megállapításához az adatlapokból lehet tájékozódni). Dátum:2016. május Oldalszám: 76 / 119

77 AN-nel kapcsolatos súlyos események listája Dátum Hely Következmény Ok Repuano Robbanás Tűz Nixon Robbanás Tűz Oakdale Robbanás Tűz Morgan (New Jersey, USA Robbanás Töltény becsapódás Brooklyn (New York, USA) Nem volt robbanás Tűz Krienweld Robbanás Robbantás Oppau (Németország) Robbanás Robbantás Nixon (New Jersey, USA) Robbanás Tűz, szennyezett AN Muscle Shoals, Alabama), USA Tűz Súrlódás Rouen AN szétszóródás Bomba becsapódás Miramas Robbanás Touléne tűz + töltény becsapódás Tessenderloo (Belgium) Robbanás Robbantás Toulouse (Franciaország) Nem volt robbanás Tűz Texas City (USA) Robbanás Tűz Texas City Nem volt robbanás Tűz Brest (Franciaország Robbanás Tűz Nem volt robbanás Tűz Vörös-tenger Robbanás Tűz Roseburg (Oregon) USA Robbanás Tűz + dinamit Trakswood Robbanás Trakswood (Arkansas, USA) Nem volt robbanás Queensland (Ausztrália) Robbanás Kansas City (Missouri), USA Port Neal (Terra Nova Industries) Robbanás az NO 2 gyártási folyamata során Robbanás Robbanás a gyártási folyamat során Robbanás a gyártási folyamat során Salétromsav és olajszármazékok keveredése okozta robbanás Gázolaj tűz Traktor üzemanyag keveredett megolvadt AN-l - Magas hőmérséklet és Zárt tér. Robbanószer, gyújtogatás Magas hőmérséklet és nyomás, alacsony ph Savas környezet, buborékok, magas hőmérséklet, szennyeződés Dátum:2016. május Oldalszám: 77 / 119

78 Dátum Hely Következmény Ok Toulouse Grand Paroisse (Franciaország) Robbanás Nem volt tűz! Baleset? Cartagena, Murcia, Spanyolország Bomlás Tűz Neisapur, Irán Robbanás Ként, benzint, műtrágyát szállító vonat robbant fel Barracas, Spanyolország Robbanás Közúti baleset Ryongchon, Dél-Korea Robbanás Urzicenei-Buzau, Románia Estaca de Bares, Spanyolország Monclova, Coahuila, Mexikó Robbanás NPK önfenntartó bomlása Robbanás Elektromos érintkezés, emberi hiba(?), terrorcselekmény (?) Tűz Tűz Közúti baleset, tűz Összegzésképen az AN esetén azonosított veszélyforrások az AN tűz és robbanás Mérgező és tűzveszélyes gázok A lakosság életének és életkörülményeinek lényeges befolyásolására a Nitrogénművek Zrt. üzemeltetése során a gyártott és tárolt veszélyes anyagokkal kapcsolatos azon súlyos ipari balesetek veendők figyelembe, ahol a gyártáa és tárolás során a rendszer integritásának megszűnését követően a veszélyes anyagnak nagy mennyiségű gáz-, folyadék- illetve kétfázisú kiáramlása következik be. A feltételezett súlyos ipari baleset bekövetkezésekor kiáramlott anyagok nagy részben tűz és robbanás veszélyesek. Az élő és épített környezetre (beleértve a lakosságot és a lakókörnyezetet is) gyakorolt hatásuk vándorló mérgező és gőzfelhők, illetve különböző tüzek és robbanások energia-transzportjai révén valósulnak meg. A tüzek hőenergiáját a sugárzás, a robbanások során felszabaduló kémiai energiát a keletkező nyomáshullámzás és a repeszek kinetikus energiája közvetíti. A tárolt anyagban megtestesülő és az égés során felszabaduló kémiai energia egyik része olyan tulajdonságú, hogy az élettel összeférhetetlen körülményeket teremt (például a mérgezés és a hősugárzás halálos dózisa), a másik változata az épített környezetben okozhat olyan súlyos károkat, amelyek az élhetőség feltételeit lehetetlenítik el. Ez utóbbiak alkalmasak arra is, hogy a veszélyhelyzetek eszkalációját is előidézzék, súlyosbítva ezzel kialakult üzemzavart. A következőkben bemutatjuk a Nitrogénművek technológiájának azon elemeit, ahol az esetleges integritás-megszűnések súlyos következményekkel járhatnak. A műszaki berendezések valamilyen ok miatti károsodása következtében az anyagok szabaddá válnak és a potenciális veszély reális veszéllyé válik, amely személyi sérülést (egészségkárosodást), anyagi károkat okozhat a telephelyen és a környezetben. Dátum:2016. május Oldalszám: 78 / 119

79 A tároló létesítményben, valamint a gyártáshoz kapcsolódó berendezéseknél a mérgező és éghető folyadékok nagy tömege, mérgező képessége, tűz és robbanás-veszélyessége jelent potenciális veszélyt. Az általunk alkalmazott megközelítés szerint azokat a kibocsátási helyeket kell azonosítani, ahol olyan jelentős mennyiségű anyag kibocsátásról van szó, amelyek mérgezést, tüzet és robbanást okozhatnak. Elsősorban azokat a helyeket azonosítottuk, ahol az ammónia és a CH gáz, valamint ammónium-nitrát található. A berendezések, a telepítés, az alaprajz, a technológiai leírás, a veszélyes létesítmények leírása, az elrendezési rajz és a műszerezett-technológiai folyamatábra alapján azonosítottuk azokat veszélyes létesítmény egységeket, melyek veszélyes anyagokat kezelnek Következmény analízis A következményanalízis során az alábbi forgatókönyveket állítottuk fel: Ammónia üzem A Nitrogénművek Zrt. Ammónia üzem mennyiségi kockázatelemzésének Forgatókönyvei a 106F és 107F nyomástartó edényének, fokozati leválasztó edények, az egy rendszert képező hőcserélők katasztrofális meghibásodása, melyet a HAZOP vizsgálat által meghatározott mátrixok megerősítenek Az Alacsony-Jelentős minősítést kapott 137C-A/B Hűtő kondenzátorok vizsgálatát és a 118F földgázszeparátor csővezetékének vizsgálatát szintén elvégezzük. Forgatókönyv-1: A 106F jelű készüléknél kialakuló ammónia kilépés Objektum neve: Ammónia üzem Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 1 A forgatókönyv leírása: Az üzemben végzett HAZOP vizsgálat (Ammónia üzem ) alapján veszélyes helyzet kialakulásához vezethet a 106 F j készüléknél kialakuló gázáttörés, csőtörés, esetleg szeparátor meghibásodás. A HAZOP vizsgálat (AMMÜ3F) szintén hasonló meghibásodást valószínűsít a 107 F jelű leeresztő dob esetében is. Ammónia kilépéssel számolhatunk, ami a szintézis gázban jelenlévő hidrogén miatt meggyullad. Jettűz kialakulásával számolhatunk. Felhasznált adatok: Meteorológiai adatok: Szélsebesség 2m/s, Pasquill F, páratartalom 80%, Levegő hőmérséklete 20C. 135 bar, -22 o C, cseppf, ammónia 5,3 m 3, szintézisgáz m 3 (~55 tf% H 2, ~12 tf% CH 4, ~2-14 tf% NH 3, + N 2 és Ar ), (belépő csf.amm vezeték): csőátmérő: 400mm, magasság 3m. Dátum:2016. május Oldalszám: 79 / 119

80 Forgatókönyv-2: A F jelű készüléknél kialakuló ammónia kilépés Objektum neve: Ammónia üzem Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 2 A forgatókönyv leírása: Az üzemben végzett HAZOP vizsgálat (AMMÜ3F) alapján veszélyes helyzet kialakulásához vezethet a F j. készülék sérülése, melyet okozhat az indulás-leállásnál a magas hőmérséklet, az esetleg kialakuló vákuum (112 F esetében a legvalószínűbb) és a magas szint. A készülék(ek) sérülése ammónia kilépéshez vezethet. Mérgező felhő alakulhat ki. Felhasznált adatok: Meteorológiai adatok: Szélsebesség 2m/s, Pasquill F, páratartalom 80%, Levegő hőmérséklete 20C. 110-F: 6,0 bar,+13,3 o C, cseppf. ammónia,5 m 3, sérülés 500x4 mm, 2 m magasságban. 111-F: 2,3 bar, -7,2 o C, cseppf. ammónia, 5 m 3, sérülés 500x4 mm, 2 m magasságban. 112-F: 0,01 bar. 33 o C cseppf. ammónia, 10 m 3, sérülés 500x4 mm, 2 m magasságban. Forgatókönyv-3: A C hőcserélők sérülése Objektum neve: Ammónia üzem Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 3 A forgatókönyv leírása: Az üzemben végzett HAZOP vizsgálat (AMMÜ3F) alapján veszélyes helyzet kialakulásához vezethet a C hőcserélő sérülése, amely származhat a szintézisgáz oldali tömítetlenségből származó jettűz hőhatása miatt. A készülék(ek) sérülése folyékony ammónia kilépéshez vezethet. Mérgező felhő alakulhat ki. Felhasznált adatok: Meteorológiai adatok: Szélsebesség 2m/s, Pasquill F, páratartalom 80%, Levegő hőmérséklete 20C. 117-C: 6,0 bar,+13,3 o C, cseppf. Ammónia 2,1 m F 5m 3, sérülés 500x4 mm,2 m magas, 118-C: 2,3 bar,-7,2 o C, cseppf. ammónia,1,89 m F 5m 3 sérülés 500x4 mm,2 m magas 119-C: 0,01 bar. 33 o C cseppf. Ammónia, 4,59 m F 10m 3 sérülés 500x4 mm,2 m magas. Dátum:2016. május Oldalszám: 80 / 119

81 Forgatókönyv-3/a: A 137C A/B hőcserélők sérülése Objektum neve: Ammónia üzem Hely: 137 CA/B hűtő kondenzátor Forgatókönyv száma: 3/a A forgatókönyv leírása: Az üzemben végzett HAZOP vizsgálat (AMMÜ3F) alapján veszélyes helyzet kialakulásához vezethet a 137C hőcserélő sérülés kilépő vezetékének sérülése. A sérülés cseppfolyós ammónia kilépéshez vezethet. Mérgező felhő alakulhat ki. Felhasznált adatok: Levegő hőmérséklete 20 C, páratartalom: 60%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. A ammónia hőmérséklete 80 C. A nyomás értéke: 18 atm A sérülés átmérője átmérője: 250 mm A sérülés magassága a talajszinthez képest: 2 m. A kiáramlás iránya: szélirányú. Kiáramlott anyag: ammónia (tulajdonságai megtalálhatók az 1. számú mellékletben). A kiáramlott anyag mennyisége: állandósult HAZOP: Ammónia üzem-3 / pont Forgatókönyv-3/b: A 118F földgázszeparátor belépővezetékének sérülése Objektum neve: Ammónia üzem Hely: 118F Belépővezetékének sérülése Forgatókönyv száma: 3/b A forgatókönyv leírása: Az üzemben végzett HAZOP vizsgálat (AMMÜ1F) alapján veszélyes helyzet kialakulásához vezethet a 118F földgázszeparátor belépővezetékének sérülése. A készülék sérülése földgáz ammónia kilépéshez vezethet. A kilépő gáz üzemi környezetben meggyullad, jettűz kialakulásával kell számolnunk. Adatok: Levegő hőmérséklete 11 C, páratartalom: 80% A gáznyomás értéke: 40 bar. A sérülés átmérője: 16 inch Kiáramlott anyag: földgáz (metán). HAZOP: Ammónia üzem-1 / pont Dátum:2016. május Oldalszám: 81 / 119

82 Argon üzem A legsúlyosabb következményekkel járó eseményt a gömbtartályok katasztrofális sérülése okozza. A környezeti hőmérsékletű folyékony ill. gáz halmazállapotú ammónia terjedése okozhat sérülést. A kiáramló anyagmennyiség 400 tonna tartályonként. A forgatókönyvek meghatározásánál felhasználtuk a Nitrogénművek Zrt, Ammónia gömbtartályok és vasúti töltő lefejtő üzemeire készített HAZOP vizsgálat (AMMGTF) megállapításait. Forgatókönyv-4: A gömbtartályok katasztrofális sérülése Objektum neve: Ammónia gömbtart. Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 4 A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulásához vezethet a gömbtartályok katasztrofális sérülése /HAZOP vizsgálat - (AMMGTF)./. Folyékony ammónia áramlik ki. Mérgező felhő alakul ki. Felhasznált adatok: A kiáramlott anyag mennyisége, hőmérséklete, a kialakult tócsa nagysága, meteorológiai adatok. A tárolók alatti belső gáttal határolt kármentő felszíne 422 m 2, mélysége, magassága 0,9 m. A külső kármentő felülete: 180 m 2, külső gát magassága 1 m. Az egyszerre kiáramló max. 400 t 16 bar nyomású ammónia. Gömbtartály méretei: 1000 m3 Leürítő vezeték átmérője: 200 mm Forgatókönyv-5: A gömbtartályok a biztonsági szelepinek nyitása Objektum neve: Ammónia gömbtart. Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 5 A forgatókönyv leírása: Az üzemben végzett HAZOP vizsgálat (AMMGTF) alapján veszélyes helyzet kialakulásához vezethet a magasabb hőmérséklet okozta nyomás növekedés, a biztonsági szelep nyitása. A hőmérséklet emelkedéséhez vezethet szabályozási, szerelvény és emberi hiba is. A biztonsági szelepen történő ammónia kilépés esetén mérgező felhő kialakulhat ki. Felhasznált adatok: A készülék nyomása, hőmérséklete. A kilépőanyag összetétele. A kilépés / szelep/ átmérője, magassága. Meteorológiai adatok. Biztonsági szelep belépő csonk Ø 80 mm, szelep fúvóka Ø 50 mm, áteresztő képessége ~ 3,3 t/h amm.gáz, darabonként, és 2db biztonsági szelep lép egyszerre üzembe. A kilépő anyag 16 bar nyomású és 42 ºC-os ammónia gáz, amelyből az expanzió után atmoszférikus nyomású hideg gáz lesz. (A gáz a Joule-Thomson effektus miatt lehűl). Az ammónia nyomása 42 ºC fölött éri el a lefúvatási nyomást. A biztonsági szelep helyzete: 15 m a talajszinttől. Meteorológiai adatok: Szélsebesség 2m/s, Pasquill F, páratartalom 80%, Levegő hőmérséklete 15C. Dátum:2016. május Oldalszám: 82 / 119

83 Vasúti töltő lefejtő A vasúti töltés lefejtés esetén a legsúlyosabb következményekkel járó esemény a vasúti vagon leürülése. A töltő lefejtőben egy vagon töltése ill. 4 vagon tárolása történhet. Az esemény bekövetkezésének oka a tömlő sérülése ill. a vagon tartályának sérülése okozhatja. Forgatókönyv-6: Vasúti vagon leürülése Objektum neve: Ammónia gömbtartály és vasúti töltő Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 6 A forgatókönyv leírása: A vasúti vagon szerelvényeinek sérülése következtében ammónia áramlik ki. Az üzemben végzett HAZOP vizsgálat (AMMGTF) alapján veszélyes helyzet kialakulásához vezethet a tartály sérülése, leűrítőcsonk sérülése, vagy a flexibilis tömlő szakadása, ha a szelep nem zárható rendeltetésszerűen. Ammónia áramlik ki, mérgező gázfelhő kialakulásával kell számolnunk. Adatok: Levegő hőmérséklete 20 C, páratartalom: 80%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. A ammónia hőmérséklete 20 C. A vagon lefejtése közbeni nyomás értéke: 13 ata. A sérülés átmérője 90 mm A sérülés magassága a talajszinthez képest 1 m. A kiáramlás iránya: szélirányú. Kiáramlott anyag: ammónia. Atmoszférikus ammóniatároló Az Atmoszférikus ammóniatároló esetében a legsúlyosabb következményekkel a tartály katasztrofális sérülése jár. A védőgödörben szétterülő ammónia párolgásának tócsa modellezését végeztük el. Hasonló következményekkel járhat a védőgödrön kívüli vezetéksérülés, ami a tartály egy részének leürüléséhez vezethet. A kialakuló tócsa párolgásának modellezésével határozzuk meg a következményeket. A fentiek mellett a forgatókönyvek meghatározásánál felhasználtuk a Nitrogénművek Rt, Atmoszférikus ammónia tároló HAZOP vizsgálat (AMMTAF) megállapításait. Dátum:2016. május Oldalszám: 83 / 119

84 Forgatókönyv-11: Atmoszférikus ammóniatároló katasztrofális meghibásodása. Kiáramlás a védőgödörbe, gázfelhő kialakulása Objektum neve: Atmoszférikus ammóniatároló Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 11 A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulását eredményezheti az atmoszférikus ammóniatároló katasztrofális meghibásodása. Folyékony ammónia áramlik ki a védőgödörbe. A tócsa párolgásakor mérgező felhő alakul ki. Felhasznált adatok:. Adatok: A kiáramlott anyag mennyisége 9536 t, hőmérséklete -33 C, a sérülés hasadás (1m 2 ) vagy lyuk (0,01m 2 ) a tartálypaláston, kialakult tócsa nagysága megegyezik a védőgát területével (5676 m 2 ). Meteorológiai adatok: 1., Nyári délután, 32 C, 2 m/s szélsebesség, F stabilitási osztály, páratartalom 70 %. 2., Téli délelőtt, -20 C, 2 m/s szélsebesség, F stabilitási osztály, páratartalom 70 %. A kiáramlás jellemzői. A tároló palástja 1 méter magasságban megsérül, a sérülésen keresztül folyékony ammónia áramlik ki a védőgödörbe, ahol a kiömlés jellege szerint tócsát képez. Forgatókönyv-12: Atmoszférikus ammóniatároló csőtörése. Kiáramlás a védőgödrön kívül Objektum neve: Atmoszférikus ammónia tároló Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 12 A forgatókönyv leírása: Veszélyes helyzet kialakulását eredményezheti a tárolóból kivezető csővezeték törése, ha a védőgödörben lévő tolózár meghibásodik, és a csőtörés esetén nem zárható. Folyékony ammónia áramlik ki a védőgödrön kívül. A tócsa párolgásakor vándorló gőzfelhő alakul ki. Felhasznált adatok:. A kiáramlott anyag mennyisége 9536 t, hőmérséklete -33 C, a sérülés nagysága: 8 (0,0376m 2 ), kialakult tócsa nagysága nem meghatározható. Meteorológiai adatok nyári délután, 32 C, 2 m/s szélsebesség, F stabilitási osztály, páratartalom 70 %. Kiáramló anyag mennyisége 9536 t folyékony ammónia, ami csökkenthető 1100 t/nap elvétellel. A kiáramlás jellemzői. A tárolóból kivezető csővezeték megsérül és a védőgödörben lévő tolózár meghibásodik. A sérülésen keresztül folyékony ammónia áramlik ki a védőgödrön kiüli területre. Dátum:2016. május Oldalszám: 84 / 119

85 Pétisó üzem A gyártási és tárolási tevékenységek hatásainak értékelése HSE szerint A HSE, Controlling risks around explosives stores, c. kiadvány szerint gyakorlati eredmények azt mutatják, a robbanószereket tároló raktárak esetében a robbanásból származó kockázatnak kisebb a hatásterülete, mint szétrepülő törmelékek okozta kockázat hatásterülete. A robbanószereket tároló telepekkel szembeni fő követelés, hogy megfelelő távolság legyen a raktár és a lakott épületek, közterületek között. A távolság nagysága függ a tárolt robbanószer mennyiségétől. A távolság értéke meghatározható a mennyiség-távolság táblázatokból. A távolságok nagy részének meghatározása a háború alatti bombázások hatásának elemzéséből származik. Hasonló rendszer működik más európai országokban, de a képletben szereplő értékek valamennyire különbözhetnek egymástól. A lakott épületek távolságának képlete a robbanás központjától a következő. LÉT 1/ 3 22,4 * Q (1) 2 1 (3175/ Q) 1/ 6 ahol: LÉT: Lakott épületek távolsága (m) Q: A robbanóanyag mennyisége (kg) Ez a rendszer jól működött mégis három oka is van, hogy elvégezték a felülvizsgálatát. Az elvégzett robbantási kísérletek bebizonyították, hogy a keletkezett törmelékek mennyisége és az a távolság, melyre ezek a törmelékek elrepültek lényegesen nagyobbak, mint azt előzetesen feltételezték. Ez különösen igaz a kisebb téglából és betonból készült raktárak esetében. Következésképpen vannak esetek, melyek során a túlnyomás alapján meghatározott védő távolság nem elégséges. A védő távolság kijelölésekor nem vették figyelembe a kockázatnak kitett emberek számát. Ugyanazt a védő távolságot használták egy családi ház és egy lakótelep esetében is. A robbanószerek okozta veszélyeket ugyan olyan eljárással jelenítsék meg a SEVESO II keretében, mint más veszélyes anyagok esetében. A modell bemutatásakor két fontos alapelemet kellett kidolgozni: - a robbanószer tároló felrobbanásának valószínűségét és - a raktár környezetében tartózkodó civil lakosságra vonatkozó kockázat nagyságát, melyet a robbanás következtében szenved el a robbanási modell, a törmelékek röppályájától, az érintett területen tartózkodó emberek számától és az épületen belül-kívül tartózkodó emberek számától függően. A kockázat meghatározásának esetében meg kell határozni - a törmelék röppályájára vonatkozó feltételezéseket, - a törmelékek legkisebb kinetikus energiáját, mely még halált okoz és - ezen törmelékek szétszóródásának területét. Dátum:2016. május Oldalszám: 85 / 119

86 Elfogadott az a feltételezés is, hogy egy raktár felrobbanása esetén egy másik raktár épülete megsérülhet, összedőlhet, de a jelenlegi távolságok mellett nagy bizonyossággal mondható, hogy nem okozza a másik raktár felrobbanását a kereskedelemben kapható vagy a hadsereg által használt robbanószerek esetében. A modell eredményei a következő bizonytalanságokkal terheltek: Korlátozott mennyiségű adat. A robbanószer tárolókkal végzett terepi kísérletek szolgáltatják a törmelékekkel kapcsolatos legtöbb információt. A költséges eljárásból következik, hogy a rendelkezésre álló adatsorok száma egyelőre korlátozott. Általános adatok. A halálos sérülések megállapításakor nincsenek figyelembe véve olyan változó paraméterek, mint például a robbanószer tároló fizikai állapota, a tároló beosztása, meteorológia körülmények, a tároló környezetének felszíni adottságai, a sérülésnek kitett épületek fizikai állapota, az érintett lakosság kora és egészségi állapota. Frekvenciák megállapítása. A balesetek frekvenciájának megállapítása az eddig előfordult események feldolgozásán alapszik. Az ilyen adatok felhasználása feltételezi, hogy a balesetekhez vezető okok továbbra is fennmaradnak. Általában feltételezhető, hogy az előfordult balesetekből tanulva a tárolás biztonságosabbá válik és a kockázat csökken. Ezért a használt frekvenciák konzervatív megközelítést eredményeznek. A Pétisó üzem készülékeiben bekövetkező feltételezett robbanás hatása. A 2/2001. (I. 17.) Korm. Rendeletnek megfelelően az AN oldat 90 %-os, vagy annál nagyobb AN mennyiséget tartalmazó oldatát tekintettük veszélyes anyagnak, a szűrés során csak azokat a készülékeket vettük figyelembe, amelyek 90 %-os, vagy nagyobb töménységű AN oldatot tartalmaznak. A 18/2006. Korm. rendelet a fentieken módosítva az AN oldat 80 %- os vagy annál nagyobb AN mennyiséget tartalmazó oldatát tekinti veszélyes anyagnak. A Biztonsági Jelentésről folytatott konzultációk során, megállapodás született hogy mérnöki megfontolás alapján a szűrés eredményétől függetlenül a Pétisó, a Granuláló üzem és a Semlegesítő II. üzemrész feltételezett robbanásainak következményanalízisét elvégezzük, ha szükséges a vizsgálatot tovább folytatjuk. A robbanások hatását a 219/2011 Korm. Rendelet szerint a 80%-nál magasabb AN tartalmú AN vizes oldatára számítottuk ki. A vizsgálat lefolytatásánál figyelembe vettük a Pétisó üzemre elkészült HAZOP vizsgálat (PÉTISÓF) megállapításait. A HAZOP vizsgálat alapján a Nyomás alatti semlegesítő, a ph beállító és a II végbepárló készülékeiben bekövetkezett robbanásokkal kell számolnunk. A Készülékjegyzék adatai alapján azonban az összes olyan készülék következményeit megvizsgáljuk, amelyikben 80 % fölötti az AN tartalom. A készülékekben bekövetkezett robbanások hatását mutatja a következő táblázat. Dátum:2016. május Oldalszám: 86 / 119

87 Üzem Készülék jelölés Robbanóanyag mennyisége AN Teljes rombolás távolsága R b Lakó épületek távolsága (LÉT) - - kg m Pétisó üzem 1688/A bepárló Pétisó üzem 1688/B bepárló Pétisó üzem 1689 fütőtag Pétisó üzem 2281 szeparátor Pétisó üzem 2312 A semleg.reaktor Pétisó üzem 2312 B semleg.reaktor Pétisó üzem 2313 A semleg.reaktor Pétisó üzem 2313 B semleg.reaktor Pétisó üzem 2394 ph beállaító tartály Pétisó üzem 2393 bepárló tartály Pétisó üzem 2381 záró tartály Pétisó üzem 2390 tároló tartály / / / 785 Pétisó üzem 2386 H-I kiadó tartály LÉT értékek a Pétisó üzem esetében A táblázat LÉT értékei mutatják azt a távolságot ahol a HSE tanulmány szerint lakóépületek építhetők. Az R b oszlopban található értékek mutatják a robbanás következtében a teljes károsodást szenvedett övezet távolságát. Az eredmények azt mutatják, hogy egyetlen esetben sem érte el a LÉT görbe a lakott területet. Így a kockázatvizsgálat folytatása nem szükséges. A Pétisó üzem esetében azonban a belső eszkaláció miatt számolnunk kell a robbanások hatásával a 2390-es tartály esetében. Savüzem Az előzetes adatszolgáltatás alapján a készülékekben található ammónia tömege: F113AB E103 E104 E105 F102 H kg 9000kg 4kg 400kg 3kg 1,5 kg (levegő-ammónia keverék) Rendszerbe belépő cseppfolyós ammónia (15 C o ; kg/h; 500 kpa) ND 100 vezetéken az F113 A/B szűrőkön áthaladva az E103 jelű elpárlóba lép még mindig a belépési paraméterekkel és csőátmérővel. Innen egy ND 50-es vezetéken kerül az E105 segédelpárlóba. A két elpárlóból külön vezetéken lép a gáz az E104 ammónia melegítőbe, az innen kilépő ammónia gáz paraméterek: kg/h; 670 kpa; 180 C o.. Belépő csőátmérők: E103 és E104 Dátum:2016. május Oldalszám: 87 / 119

88 között ND 300; E105 és E104 között ND50; E 104-ből kilépő ammónia gázvezeték ND 400- as. A fenti adatok alapján az alábbi forgatókönyvet állítottuk fel, mivel a legnagyobb mennyiségben az E103 készülékben van jelen az ammónia, a kiáramlás a legkedvezőtlenebb a terjedés szempontjából (kétfázisú kiáramlás, nagy keresztmetszet, nagy kiáramlási mennyiség): Forgatókönyv-13: DN 100 vezeték törése Objektum neve: Belépő cseppfolyós ammónia vezeték Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 13 A forgatókönyv leírása: A rendszerbe belépő cseppfolyós ammónia; DN 100-s vezetéken áramlik.. Az DN 100 vezeték teljes szelvényű sérülése következtében ammónia áramlik ki. Mérgező gázfelhő kialakulásával kell számolni. Robbanóképes elegy kialakulása lehetséges. Adatok: Levegő hőmérséklete 10 C, páratartalom: 60%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. A ammónia hőmérséklete 15 C. A nyomás értéke: 6 atm A sérülés átmérője: 100 mm, 0, 1m A sérülés magassága a talajszinthez képest: 1 m. A kiáramlás iránya: szélirányú. Kiáramlott anyag: ammónia (tulajdonságai megtalálhatók az 1. számú mellékletben, 1 táblázat). A kiáramlott anyag mennyisége: kg/h, 4,9 kg/s A talajfelszín érdessége: 9 x 10-2 m. Töltet: cseppfolyós ammónia. A kiáramlás módja: kétfázisú aerosol formátum Dátum:2016. május Oldalszám: 88 / 119

89 Nyílttéri AN tároló területek Forgatókönyv-14: Mérgező égéstermék vizsgálata Objektum neve: Nyilttéri AN tároló területek Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 14 A forgatókönyv leírása: A Nitrogénművek Zrt. területén a kész AN-ot raklapokon elhelyezett 50 kg zsákokban tárolják a tárolási előírásoknak megfelelően. A raklapokon elhelyezett 24 db zsákot fóliával borítják be. Egy feltételezett raklaptűz esetén az AN bomlásnak indul. Mérgező gázok keletkezését terjedését vizsgáljuk a következőkben. Hatvan négyzetméter felületű AN dekompenzáicíója során mérgező NO 2 szabadul fel. Cél a mérgező felhő méretének meghatározása. Az AN bomlását 60 kw/m 2 hő teljesítményű tűz okozza. A felhőméret meghatározásakor a NO 2 -ra vonatkozó veszélyes dózissal számoltunk, mely a Health and Safety Executive, UK ajánlása szerint: 9.6 x 10 4 ppm 2 perc. 10 perces expozíciót feltételezve az 1% halálozást okozó nitrogéndioxid koncentrációja 97 ppm. Adatok: Levegő hőmérséklete 20 C, szélsebesség 2,1 m/s, Pasquill osztály F. Levegő hőmérséklete 20 C, szélsebesség 5,1 m/s, Pasquill osztály D. Levegő hőmérséklete 20 C, szélsebesség 10,1 m/s, Pasquill osztály D. Az NO 2 felhő átlaghőmérséklete 400 C. A keletkezett NO 2 mennyisége 18 gr/sec/m 2 x 60 m 2. azaz 1080 gr/sec Az égés ideje 3600 s Granuláló üzem Ammónia kiáramlások vizsgálata Az Ammónia vezetékből kilépő ammónia vizsgálata az alábbi adatok ill. feltételezések alapján történt. Rendszerbe belépő csf. ammónia 15/-33 C o ;15 barg; NA 80 vezetéken. Az üzemhez tartozó vezeték hossza 80 m, mely az üzem területén végig 6,4 m magasságban húzódik szabadtéren. A fenti adatok alapján négy (4) forgatókönyvet állítottunk fel: Cseppfolyós, 15 C o -s ammónia kilépése az NA 80 vezeték teljes szelvényű törése esetén. Cseppfolyós, 15 C o -s ammónia kilépése az NA 80 vezeték lyukadása esetén. A sérülés átmérője 8 mm. Cseppfolyós, -33 C o -s ammónia kilépése az NA 80 vezeték teljes szelvényű törése esetén. Cseppfolyós, -33 C o -s ammónia kilépése az NA 80 vezeték lyukadása esetén. A sérülés átmérője 8 mm. Dátum:2016. május Oldalszám: 89 / 119

90 Forgatókönyv-15: NA 80 vezeték törése Objektum neve: Belépő cseppfolyós ammónia vezeték Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 15 A forgatókönyv leírása: A rendszerbe belépő 6,4 m magasságban húzódó NA 80-s vezetéken cseppfolyós ammónia áramlik. Az NA 80 vezeték teljes szelvényű sérülése következtében ammónia lép ki a rendszerből. Mérgező gázfelhő kialakulásával kell számolni. Robbanóképes elegy kialakulása lehetséges. Adatok: Levegő hőmérséklete 10 C, páratartalom: 60%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. A ammónia hőmérséklete 15 C. A nyomás értéke: 15 barg A sérülés átmérője: 80 mm, A sérülés magassága a talajszinthez képest: 6,4 m. A kiáramlás iránya: szélirányú. Kiáramlott anyag: ammónia (tulajdonságai megtalálhatók az 1. számú mellékletben). A talajfelszín érdessége: 9 x 10-2 m. A kiáramlás módja: kétfázisú aerosol formátum Forgatókönyv-16: NA 80 vezeték lyukadása Objektum neve: Belépő cseppfolyós ammónia vezeték Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 16 A forgatókönyv leírása: A rendszerbe belépő 6,4 m magasságban húzódó NA 80-s vezetéken cseppfolyós ammónia áramlik. Az NA 80 vezeték teljes szelvényű sérülése következtében ammónia lép ki a rendszerből. Mérgező gázfelhő kialakulásával kell számolni. Robbanóképes elegy kialakulása lehetséges. Adatok: Levegő hőmérséklete 10 C, páratartalom: 60%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. A ammónia hőmérséklete 15 C. A nyomás értéke: 15 barg A sérülés átmérője: 8 mm, A sérülés magassága a talajszinthez képest: 6,4 m. A kiáramlás iránya: szélirányú. Kiáramlott anyag: ammónia (tulajdonságai megtalálhatók az 1. számú mellékletben). A talajfelszín érdessége: 9 x 10-2 m. A kiáramlás módja: kétfázisú aerosol formátum Dátum:2016. május Oldalszám: 90 / 119

91 Forgatókönyv-17: NA 80 vezeték törése Objektum neve: Belépő cseppfolyós ammónia vezeték Dátum: Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 17 A forgatókönyv leírása: A rendszerbe belépő 6,4 m magasságban húzódó NA 80-s vezetéken cseppfolyós ammónia áramlik. Az NA 80 vezeték teljes szelvényű sérülése következtében ammónia lép ki a rendszerből. Mérgező gázfelhő kialakulásával kell számolni. Robbanóképes elegy kialakulása lehetséges. Adatok: Levegő hőmérséklete 10 C, páratartalom: 60%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. A ammónia hőmérséklete: 33 C. A nyomás értéke: 15 barg A sérülés átmérője: 80 mm, A sérülés magassága a talajszinthez képest: 6,4 m. A kiáramlás iránya: szélirányú. Kiáramlott anyag: ammónia (tulajdonságai megtalálhatók az 1. számú mellékletben). A talajfelszín érdessége: 9 x 10-2 m. A kiáramlás módja: kétfázisú aerosol formátum Forgatókönyv-18: NA 80 vezeték lyukadása Objektum neve: Belépő cseppfolyós ammónia vezeték Dátum: Hely: Nitrogénművek Zrt. Forgatókönyv száma: 18 A forgatókönyv leírása: A rendszerbe belépő 6,4 m magasságban húzódó NA 80-s vezetéken cseppfolyós ammónia áramlik. Az NA 80 vezeték teljes szelvényű sérülése következtében ammónia lép ki a rendszerből. Mérgező gázfelhő kialakulásával kell számolni. Robbanóképes elegy kialakulása lehetséges. Adatok: Levegő hőmérséklete 10 C, páratartalom: 60%, szélsebesség 2 m/s, Pasquill osztály F. A ammónia hőmérséklete: -33 C. A nyomás értéke: 15 barg A sérülés átmérője: 8 mm, A sérülés magassága a talajszinthez képest: 6,4 m. A kiáramlás iránya: szélirányú. Kiáramlott anyag: ammónia (tulajdonságai megtalálhatók az 1. számú mellékletben, 1 táblázat). A talajfelszín érdessége: 9 x 10-2 m. A kiáramlás módja: kétfázisú aerosol formátum Dátum:2016. május Oldalszám: 91 / 119

92 AN robbanások vizsgálata A Prochem S. A. megbízásából készült HAZOP vizsgálat a Semlegesítő üzemrészre, ahol AN robbanások bekövetkezése feltételezhető. A fent leírt módszer mellett az üzemekben végzett HAZOP vizsgálatok revíziója alapján, a valószínűség és súlyossági értékek felhasználásával is meghatároztuk azokat a készülékeket, amelyek vizsgálatát szükségesnek tartjuk A Granuláló üzem készülékeiben feltételezett AN robbanások hatásának elemzését mutatja az alábbi táblázat. Megadja a teljes rombolás távolságát, valamint azt a távolságot ahol a lakóépületek építése megkezdődhet. Ezt a távolságot tekintjük úgy, hogy ha az üzem területéről kilép a vizsgálat tovább folytatása javasolt. AN mennyisége (kg) NEQ TNT egyenérték (kg) Teljes rombolás zónája (m) (R B) Lakott Épületek Távolsága LÉT (m) (IBD) A D004 jelű AN-oldat tartály (44.8 t, 35 m 3 ) robbanása okoz olyan hatást mely az Nitrogénművek területéről kilépő távolságban határozza meg a Lakott épületek távolságát. A D008 jelű AN granuláló adagoló tartály esetében a feltételezett robbanás esetében a kijelölhető LÉT távolság a Nitrogénművek területén belül húzódik. A vizsgálat konzervatívnak tekinthető abból a szempontból, hogy a hatás számításánál a Granuláló üzem nyílt területű elhelyezkedését feltételezi. A tervek szerint a Granuláló üzem minden oldalról beépített üzemi környezetben épül, így a robbanás hatását a szomszédos épületek, üzemek csökkentik. A csillapítási tényezőket figyelembe véve az LÉT távolsága az üzemen belül marad. Semlegesítő II. üzemrész A szűrés eredményeként a Semlegesítő II üzemrész AN robbanásainak vizsgálata nem szükséges, mivel az S szám értéke ezt, lehetővé teszi. A súlyos balesetek lehetőségeit vizsgálva az AN robbanások vizsgálata a szűrés alapján akkor is kizárható lenne, ha az S szám értéke nagyobb lenne, mint 1, de a lakott terület határán még nem érné el az S=1 értéket. A súlyos balesetek lehetőségeit vizsgálva, a Semlegesítő II üzemrészben bekövetkezettnél súlyosabb balesetet valószínűsít, a Szűrési módszer szerint, a két nagyságrenddel nagyobb atmoszférikus ammónia tároló, és az egy nagyságrenddel nagyobb Ammónia üzem, ill. az ott bekövetkezett baleset. A beadott és elfogadott biztonsági jelentésben vizsgáltuk a folyékony ammónia-vezetéket (a rendszerbe belépő csf. ammónia 15/-33 C o ;15 barg; NA 80 vezeték). Az üzemhez tartozó vezeték hossza 80 m, mely az üzem területén végig 6,4 m magasságban húzódik szabadtéren. A 15, illetve -33 C o folyékony ammónia kilépés esetében a mérgező felhő kockázatanalízisét tartalmazza az elfogadott biztonsági jelentés. A 250 mm átmérőjű vezeték vizsgálatát nem végeztük el az ammónia magas hőmérséklete, gáz halmazállapota és a csővezeték elhelyezke- Dátum:2016. május Oldalszám: 92 / 119

93 désének magassága miatt. A Semlegesítő-2 üzemrész létesítésekor a csővezeték egy 40 m-es szakasszal egészül ki, egy leágazással a meglévő vezetékből. Az AN robbanások körüli bizonytalanságok, a robbanásban résztvevő robbanóanyag mennyisége, a robbanást kiváltó okok miatt következmény analízist végzünk a különböző AN menynyiséget tartalmazó készülékekben bekövetkezett robbanások következményeinek vizsgálatára. A vizsgált készülékek: AN robbanások vizsgálata Technológiai jel Megnevezés Tárolókapacitás (m3) Készlet (tonna) Tárolt anyag súlya 90 % tartályszint esetén (tonna) Tárolt anyag 31 D204 AN-oldat tartálya 37,68 43,39 AN-oldat (91%) 31 D208 AN granuláló adagoló tartály 20,36 25,36 AN-oldat (96,5%) AN semlegesítő 31 R201 reaktor 2,76 3,45 AN-oldat (91%) 31R202 ph beállító reaktor 2,86 3,68 AS semlegesítő 31 R203 tartály 6,00 7,73 AS-oldat (91%) AN-oldat (80- Tankautó Tankautó max %) Dátum:2016. május Oldalszám: 93 / 119

94 Granuláló üzem, Semlegesítő II. üzemrész, 31D204 tartály 44 t AN (6050TNT) robbanásának vizsgálata Túlnyomás 7 kpa R= 335 m Megjegyzés: 7kPa túlnyomásnál a halálozás valószínűsége 0%. Dátum:2016. május Oldalszám: 94 / 119

95 granuláló üzem, Semlegesítő II. üzemrész, 31D208 tartály 26 t AN (3575 TNT) robbanásának vizsgálata Túlnyomás 7 kpa R= 281 m Dátum:2016. május Oldalszám: 95 / 119

96 Granuláló üzem, Semlegesítő II. üzemrész, Tankautó 25 t AN (3538 TNT) robbanásának vizsgálata Túlnyomás 7 kpa R= 277 m Dátum:2016. május Oldalszám: 96 / 119

97 Granuláló üzem, Semlegesítő II. üzemrész, 31R203 reaktor 8 t AN (1100 TNT) robbanásának vizsgálata Túlnyomás 7 kpa R= 190 m Dátum:2016. május Oldalszám: 97 / 119

98 Granuláló üzem, Semlegesítő II. üzemrész, 31R201 és 31R202 reaktorok 4 t AN (550 TNT) robbanásának vizsgálata Túlnyomás 7 kpa R= 150 m A Semlegesítő II. üzem készülékeiben feltételezett AN robbanások hatásának elemzését mutatja az alábbi táblázat. Megadja a teljes rombolás távolságát, valamint azt a távolságot ahol a lakóépületek építése megkezdődhet (LÉT). Ezt a távolságot tekintjük úgy, hogy ha az üzem területéről kilép a vizsgálat tovább folytatása javasolt. AN mennyisége (kg) NEQ TNTegyenérték (kg) Teljes rombolás zónája (m) (R B) Lakott Épületek Távolsága LÉT (m) (IBD) Dátum:2016. május Oldalszám: 98 / 119

99 LÉT (m) NITROGÉNMŰVEK Rt. Lakott épületek minimális távolsága Robbanóanyag mennyisége (kg) A gyártási folyamatban feltételezett egyidejűleg maximálisan jelen lévő anyagmennyiségeknek megfelelően a 31D204 jelű AN-oldat tartály ( 43,39 t, 37,68 m 3 ) robbanása okozza a legsúlyosabb hatást LÉT távolsága 392 m. A 31D204 és a 31D208 jelű AN tartályok kapcsán a feltételezett robbanás esetében a kijelölhető LÉT távolság lakott területet nem érint, a Nitrogénművek területén belül húzódik. LÉT görbe (Lakó Épületek Távolsága) R= 392 m A vizsgálat konzervatívnak tekinthető abból a szempontból, hogy a hatás számításánál a Semlegesítő II üzem nyílt területű elhelyezkedését feltételezi. A Semlegesítő II üzemrész azonban Dátum:2016. május Oldalszám: 99 / 119

100 a Granuláló üzemhez hasonlóan, minden oldalról beépített üzemi környezetben épül (a Granuláló üzemmel közös épületbe), így a robbanás hatását a szomszédos épületek, üzemek csökkentik. A robbanás hatásánál a készülékek (tartályok) elhelyezését is nyílt térinek feltételeztük. A beépített környezet, az üzem épülete a robbanás hatását csillapítja. A csillapítási tényezőket a számításnál nem vettük figyelembe. A csillapítási tényezőket is figyelembe véve az LÉT távolsága fent megadott értékeknél kisebb. A 31D204 és a 31D208 jelű AN tartályok robbanásának vizsgálata során a teljes rombolás zónája 98 m és 78 m értéknek adódik. A dominó hatás miatt a két tartály további vizsgálatát végezzük el. Új csomagoló üzemegység A súlyos balesetek lehetőségeit vizsgálva az ammónium-nitrát a normál kezeléssel járó súrlódás és behatások miatt nem robban, de hő hatására, zárt térben vagy pedig nagy erőhatásra robbanhat. A robbanásra való érzékenység számos tényezőtől függ, mint pl. a kémiai összetétel, illetve fizikai paraméterektől, mint pl. a sűrűség, a szemcseméret és a porozitás. A tűz és a robbanás kockázata nagymértékben emelkedik, ha az ammónium-nitrátot éghető vagy nem kompatibilis anyagokkal keverik, mint például fémporok, alkáli fémek, karbamid, króm-és rézsók, szerves és széntartalmú anyagok, kén, nitritek, lúgok, savak, klorátok és redukáló szerek. Az AN robbanások körüli bizonytalanságok, a robbanásban résztvevő robbanóanyag mennyisége, a robbanást kiváltó okok miatt következmény analízist végzünk AN-t tartalmazó készülékekben bekövetkezett robbanások következményeinek meghatározására. A Új csomagoló egység esetében a legnagyobb AN tartalmú készülékekre végeztük el a robbanások következményeinek vizsgálatát függetlenül a robbanások bekövetkezésének valószínűségétől. Az AN34-et tartalmazó készülékeket az alábbi táblázatban mutatjuk be: Technológiai jel Megnevezés Tárolt anyag súlya (tonna) Tárolt anyag 66 torony Big-bag töltő bunker 60 AN34 67 torony Big-bag töltő bunker 60 AN34 Dátum:2016. május Oldalszám: 100 / 119

101 Új Csomagoló egység, 66 és 67 Big-bag töltő bunkerek 60 t AN (8250 kg TNT) robbanásának vizsgálata A 7 kpa túlnyomás hatásának távolsága (60 t AN, R= 371 m) Dátum:2016. május Oldalszám: 101 / 119

102 LÉT (m) NITROGÉNMŰVEK Rt. Az Új csomagoló egység készülékeiben feltételezett AN robbanások hatásának elemzését mutatja az alábbi táblázat. Megadja a teljes rombolás távolságát, valamint azt a távolságot ahol a lakóépületek építése megkezdődhet. Ezt a távolságot tekintjük úgy, hogy ha az üzem területéről kilép a vizsgálat tovább folytatása javasolt. AN mennyisége (kg) NEQ TNTegyenérték Teljes rombolás Lakott Épületek Távolsága (kg) zónája (m) (R B) LÉT (m) (IBD) Lakott épületek minimális távolsága Robbanóanyag mennyisége (kg) A tárolási, kiszerelési folyamatban feltételezett, egyidejűleg maximálisan jelen lévő anyagmennyiségeknek megfelelően a 66 és 67 torony Big-bag töltőbunker (60 t) robbanása okozza a legsúlyosabb hatást LÉT távolsága 442 m. A Big-bag töltőbunker feltételezett robbanása esetében a kijelölhető LÉT távolság a Nitrogénművek területéről kilép, de lakóterületet nem érint. A lakott terület távolsága 650 m. A Big-bag töltőbunker robbanásának vizsgálata során a teljes rombolás zónája 111 m értéknek adódik. Következmény analízis összefoglalása A következmény analízis alapján a következő forgatókönyvek frekvencia meghatározását végezzük el. Forg.k. Forgatókönyv Érvényesség szám Fk-2 A F jelű készüléknél kialakuló Ammónia üzem ammónia kilépés Fk-3 A C hőcserélők sérülése Ammónia üzem Fk-4 A gömbtartályok katasztrofális sérülése Argon üzem, gömbtartályok Fk-6 Vasúti vagon leürülése Vasúti töltő-lefejtő Fk-11 Atmoszférikus ammóniatároló katasztrofális meghibásodása Atmoszférikus ammóniatároló Fk-12 Kiáramlás a védőgödrön kívül Atmoszférikus ammó- Dátum:2016. május Oldalszám: 102 / 119

103 niatároló FK-14 Mérgező égéstermék vizsgálata Nyílttéri AN tárolás Fk-17 Belépő cseppfolyós ammónia vezeték teljes Granuláló üzem szelvényű törése Robbanás 60 t AN robbanása Új csomagoló egység Frekvenciák meghatározása A fejezetben szereplő hibafák, illetve frekvencia meghatározások összefoglaló táblázata (a Zrt területéről kilépő következményű eseményekre vonatkozóan): Fk. száma Forgatókönyv Érvényesség Frekvencia (1/év) Fk-2 A F jelű készüléknél kialakuló ammónia kilépés Fk-3 A C hőcserélők sérülése Fk-4 A gömbtartályok katasztrofális sérülése Fk-6 Vasúti vagon Fk-11 Fk-12 FK-14 FK-17 Robbanás leürülése Atmoszférikus ammóniatároló katasztrofális meghibásodása Kiáramlás a védőgödrön kívül Mérgező égéstermék vizsgálata Belépő cseppfolyós ammónia vezeték teljes szelvényű törése 60 t AN robbanása Ammónia üzem Ammónia üzem Argon üzem, gömbtartályok Vasúti töltőlefejtő Atmoszférikus ammónia tároló Atmoszférikus ammónia tároló Nyílttéri AN tárolás Granuláló: Nitrát semlegesítő üzemegység Új csomagoló egység Frekvencia növekmény (1/év) Kockázatelemzés Frekvenciái (1/év) 2 x x x ,75 x x x x ,13 x ,13 x ,35 x ,47x10-6 1,5 x ,5 x ,5 x x x ,4 x ,4 x x x 10-6 Dátum:2016. május Oldalszám: 103 / 119

104 A vizsgált cél létesítményeknél a Pétisó üzem legnagyobb robbanó mennyiségének robbanása esetében kell eszkalációs hatással számolnunk. A túlnyomás hatását csökkenti a Pétisóüzem épülete, nyíló felületekkel. Az Ammónia üzemet a viszonylag nagy távolság mellett még a beépítettség is védi. Az Atmoszférikus ammónia tárolót elérő nyomáshullám hatását a közöttük elhelyezkedő üzemépületek mellett a védőgödör sánca is védi. Melyek a Pétisó üzemben bekövetkezett robbanás következményeit csökkentik a fenti üzemek esetében. A Granuláló üzemben vizsgált robbanások esetében a D004 tartály robbanása okozza a legsúlyosabb következményekkel járó eseményt. A vizsgált további robbanások hatása Nitrogénművek Zrt. területén belül marad. Az robbanások eszkalációs hatása nem egyértelmű, azaz nem vonható le egyértelműen olyan következtetés, hogy az üzemen belüli robbanás újabb AN robbanásokat okozott a környező készülékek esetében. Az eddig bekövetkezett események vizsgálata nem valószínűsíti ezt az eszkalációs hatást. A D004 tartály esetében az alacsony frekvenciája miatt, valamint a veszélyes létesítményektől való távolsága miatt kizárt az eszkalációból bekövetkező súlyosabb kockázat. A D008 tartály esetében a veszélyes létesítményektől való távolsága miatt kizárt az eszkalációból bekövetkező súlyosabb kockázat. A Új csomagoló egység estében a 10-6 /év kiinduló frekvencia, a tornyok elhelyezkedése, a terület beépítettsége, valamint a többi üzemtől mért távolság miatt, nem kell kockázatot jelentős mértékben befolyásoló eszkalációs hatással számolnunk Kockázatértékelés Egyéni kockázatok által érintett területnek azt a térrészt nevezzük, amelyen belül az ott tartózkodó egyén életét az esemény veszélyezteti. Egyéni kockázatot abban az esetben is meg kell jeleníteni, ha a területen belül nincs állandó tartózkodásra alkalmas építmény. A társadalmi kockázat alatt az egy esemény következtében egy időben áldozatul esett emberek számát adjuk meg azok halálozásának valószínűségével együtt. A fentieknek megfelelően az egyéni kockázat egy valószínűséggel jellemzett zárt görbe. Ezzel szemben a társadalmi kockázat az F-N síkon monoton csökkenő görbe. A monoton csökkenés oka az, hogy a nagyobb valószínűséggel áldozatul esettek számát a kalkuláció csak egyszer veszi figyelembe (egyszeres halál elmélete), vagyis a kisebb valószínűséggel bekövetkező nagyobb számú áldozat már tartalmazza az előzőekben áldozatul esettek számát is. A kockázatelemzésnél alkalmazott frekvenciaértékek. Forg.k. szám Fk-2 Fk-3 Forgatókönyv Érvényesség Frekvencia (1/év) Ismétlődés Frekvencia (1/év) A F jelű Ammónia üzem 2x x10-5 készüléknél kialakuló ammónia kilépés A C hőcserélők Ammónia üzem 5x ,5x10-4 sérülése Dátum:2016. május Oldalszám: 104 / 119

105 Fk-4 Fk-6 Fk-11 Fk-12 FK-14 Fk-17 A gömbtartályok katasztrofális sérülése gömbtartályok Argon üzem, Vasúti vagon leürülése Vasúti töltőlefejtő Atmoszférikus ammóniatároló katasztrofális ammóniatároló Atmoszférikus meghibásodása Kiáramlás a védőgödrön kívül ammónia tároló Atmoszférikus Mérgező égéstermék Nyílttéri AN tá- vizsgálata Belépő cseppfolyós ammónia vezeték teljes szelvényű törése Robbanás 60 t AN robbanása rolás Granuláló: Nitrát semlegesítő üzemegység Új csomagoló egység 1x x10-6 4,13x ,13x10-6 1,5 x ,5 x x x x x ,4x ,4x x x 10-6 Egyéni és társadalmi kockázatok megállapítása Egyéni kockázatok: A 2019/2011. (X. 20.) Korm.rendeletben meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év. Az egyéni kockázatok minden vizsgált forgatókönyv esetén a fenti határérték alatt maradtak a lakóterületeken. Társadalmi kockázatok: Dátum:2016. május Oldalszám: 105 / 119

106 A 219/2011. (X. 20.) Korm.rendelet, továbbá fenti saveii.out fájl alapján megállapítható, hogy a vizsgált létesítmény társadalmi kockázata feltétellel fogadható el, mivel az F-N görbének van olyan pontja, melyre igazak a következő egyenlőtlenségek: az F<(10-3 xn -2 ) 1/év, de ugyanakkor az F>(10-5 x N -2 ) 1/év, ahol N>=1. Az atmoszférikus ammóniatároló és a vasúti töltő-lefejtő védelmi intézkedéseinek figyelembe vételével elvégeztük a társadalmi kockázat vizsgálatát is. Az érzékenységi vizsgálatok alapján kialakult összesített kockázathoz tartozó társadalmi kockázatot a következőkben mutatjuk be. Társadalmi kockázat az atmoszférikus ammóniatároló (Forgatókönyv-11) és a vasúti töltőlefejtő (Forgatókönyv-6) érzékenységi vizsgálatainak figyelembe vételével: A 2019/2011. (X. 20.) Korm.rendelet, továbbá fenti saveii.out fájl alapján megállapítható, hogy a vizsgált létesítmény társadalmi kockázata elfogadható. Dátum:2016. május Oldalszám: 106 / 119

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HALIMBA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. december HALIMBA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv ' Valkó Nagyközségi Önkormányzat 2114. Valkó, Rákóczi u. 3.W06/28-483-443. GiW6/28-572-031. E-mail cím: hivatal@valko.hu Valkó Nagyközségi Önkormányzat Helyi Hulladékgazdálkodási Terv (2014-2019) Szervezet

Részletesebben

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről

Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának /2015. (..) határozata Dány Község településszerkezeti tervéről Dány Község Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

a Helyi Építési Szabályzatról

a Helyi Építési Szabályzatról Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 13/2004. (IX. 9.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a módosítására kiadott 15/2005.(XI.30.) és a 13/2009. (IX. 18.)

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

BALATONFŐKAJÁR SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA, HATÁLYOS TERVDOKUMENTÁCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A 15/2004. (IV.28.) ÖKT sz. határozattal megállapított szöveges munkarész A 35/2008. (IX.22.) ÖKT. határozat

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

NYILVÁNOS BIZTONSÁGI ELEMZÉS

NYILVÁNOS BIZTONSÁGI ELEMZÉS NYILVÁNOS BIZTONSÁGI ELEMZÉS A RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR NYRT. KÖZPONTI TELEPÉN A dokumentáció tartalma: 53 számozott oldal Budapest, 2016. január 25. Verziószám: 9.2.01 (2016.01.25.) Példányok száma:

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

K I V O N A T. Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Községi Önkormányzat Vámosszabadi K I V O N A T Készült: Vámosszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. szeptember 28-án (kedden) 18.00 órakor kezdődő soron következő nyilvános testületi

Részletesebben

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG 1 PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT 2010. FEBRUÁR 2 ALÁÍRÓLAP

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Általános előírások. Az előírások hatálya 1..

Általános előírások. Az előírások hatálya 1.. Gyepükaján Községi Önkormányzat Képviselőtestületének /2005. (. ) számú rendelete Gyepükaján község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Gyepükaján Község Önkormányzatának

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 82208-5-37/2016. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Csókási Antia Filakné Enyedi Andrea Kovács Viktor Tel.: +36 (62) 681-668/2668 Tárgy: Déli Áramlat Magyarország Zrt.,

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09.

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09. PORVA Település-szerkezeti terv 2004. december 09. 2 Porva, Településszerkezeti terv Készítette Porva Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Egyszerű

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (IV.23.) önkormányzati rendelete Balatonendréd község helyi építési szabályzatáról. 1 1 Módosította a 2/2010. (I.13.) önkormányzati rendelet.

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 389-9/2012. Tárgy: M1 autópálya M1-M7 elválási csomópont és

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS (VIII.)

PÁLYÁZATI KIÍRÁS (VIII.) Törökbálint Város Polgármestere Levelezési cím: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. Tel.: 06-23-335-021 Fax: 06-23-336-039 e-mail: polgarmester@torokbalint.hu honlap:www.torokbalint.hu PÁLYÁZATI KIÍRÁS

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu

Részletesebben

Turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szakma specifikus szabályzat

Turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szakma specifikus szabályzat Turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szakma specifikus szabályzat A térségi Éltető Balaton-felvidék védjegy turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szakma specifikus szabályzata Lezárva: 2014. 04. 28.

Részletesebben

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.. számú önkormányzati határozata a Pilis város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI Megrendelő: Remeteszőlős Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3. Tervező: Tsz.: 1413 KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. KASIB MÉRNÖKI MANAGER

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzati Képviselő-testületének. I. FEJEZET Általános előírások 1..

Úrkút Község Önkormányzati Képviselő-testületének. I. FEJEZET Általános előírások 1.. Úrkút Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2008. (X. 9.) rendelete Úrkút helyi építési szabályzatáról Úrkút község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében, valamint

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSIDOKUMENTÁCIÓ (A 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 32. (3) bekezdése

Részletesebben

VASVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

VASVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL VASVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2005. (X. 28.) RENDELETE VASVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL /Egységes szerkezetben

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Településrendezési terv Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs község Önkormányzata képviselõ-testületének 80/2010. (IX.22.) határozata község Településszerkezeti terv leírásról és településszerkezeti

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2014-0702-5 Vasúti baleset Budapest, Nyugati pályaudvar 2014. július 15.

ZÁRÓJELENTÉS. 2014-0702-5 Vasúti baleset Budapest, Nyugati pályaudvar 2014. július 15. ZÁRÓJELENTÉS 2014-0702-5 Vasúti baleset Budapest, Nyugati pályaudvar 2014. július 15. A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események okainak, körülményeinek

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Ivád Község Önkormányzatának 6/2003. (II. 12.) rendelete a helyi építési szabályzatról

Ivád Község Önkormányzatának 6/2003. (II. 12.) rendelete a helyi építési szabályzatról Ivád Község Önkormányzatának 6/2003. (II. 12.) rendelete a helyi építési szabályzatról Ivád Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) az épített környezet alakításáról

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

1. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK BÖRCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 16/2007.(X.16.) RENDELETE BÖRCS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetbe foglalva a 18/2009. (IX.29.) és a 9/2011. (V.31.) rendeletmódosításokkal)

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása A Verpeléti Önkormányzat 1/2005. (II. 14.) rendelete Verpelét helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Verpelét Nagyközség Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN TANULMÁNY.: Táj- és Környezetvédelmi Tervezés c. tantárgyhoz

Részletesebben

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2009 (III.

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2009 (III. 1 EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2009 (III. 27.) számú rendelete a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályozásáról. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyar

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

CHEM-SAFE KFT. SAJÓBÁBONY BIZTONSÁGI JELENTÉS 2014. ÁPRILIS

CHEM-SAFE KFT. SAJÓBÁBONY BIZTONSÁGI JELENTÉS 2014. ÁPRILIS CHEM-SAFE KFT. 1071 Budapest, Dózsa Gy. út 40. Tel: 413 18 33 Fax: 413 18 34 centrum@chem-safe.hu www.chem-safe.hu ÉMK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI KFT. SAJÓBÁBONY NYILVÁNOS VÁLTOZAT 2014. ÁPRILIS

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

KADARKÚT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

KADARKÚT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KADARKÚT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 4. SZ. MÓDOSÍTÁS JSZ: 1/2014 VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Készült a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési

Részletesebben

VESZPRÉM MJV UNILEVER TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE

VESZPRÉM MJV UNILEVER TÖMB SZABÁLYOZÁSI TERVE MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215 TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu VESZPRÉM MJV UNILEVER

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

MAGYAREGREGY KÖZSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8-KÉ/2015 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA 2015. JÚLIUS

MAGYAREGREGY KÖZSÉG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8-KÉ/2015 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA 2015. JÚLIUS MAGYAREGREGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8-KÉ/2015 2015. JÚLIUS MAGYAREGREGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI MÓDOSÍTÁSA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZAKÉRTŐ: Lovasi Katalin

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VISEGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Visegrád Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 185/2004. (VI.30.) sz. határozatához M-TEAMPANNON KFT. 2004. JÚNIUS VISEGRÁD

Részletesebben

BARCS VÁROS. AKCIÓTERÜLETI TERVE /Barcs Városközpont/ 2010.

BARCS VÁROS. AKCIÓTERÜLETI TERVE /Barcs Városközpont/ 2010. BARCS VÁROS AKCIÓTERÜLETI TERVE /Barcs Városközpont/ 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...3 2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 11 2.1 AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE...

Részletesebben

Kistokaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2009. (IX.30.) rendelete. Kistokaj község Helyi Építési Szabályzatáról

Kistokaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2009. (IX.30.) rendelete. Kistokaj község Helyi Építési Szabályzatáról Kistokaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2009. (IX.30.) rendelete Kistokaj község Helyi Építési Szabályzatáról KISTOKAJ Község Önkormányzatának Képviselő testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

KOMLÓ VÁROS A T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V L E Í R Á S A

KOMLÓ VÁROS A T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V L E Í R Á S A KOMLÓ VÁROS A T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V L E Í R Á S A KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT 177/2010(XII.17.) SZ. HATÁROZAT A MÓDOSÍTÓ 147/2013 (IX.26.), 105/2015.

Részletesebben

Feljegyzés. 2009. március 10-én Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testületének kihelyezett üléséről 17.00 órai kezdettel.

Feljegyzés. 2009. március 10-én Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testületének kihelyezett üléséről 17.00 órai kezdettel. Feljegyzés Készült: 2009. március 10-én Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testületének kihelyezett üléséről 17.00 órai kezdettel. Jelen vannak: Pergő Margit Nyírő István Borai Tamás Horváth Jenő Punk

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Vértesszőlős Településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítása Egyes településrészek VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉG

Vértesszőlős Településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítása Egyes településrészek VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉG VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉG EGYES TERÜLETRÉSZEINEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁSA, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Készült Vértesszőlős Község Önkormányzatának megbízásában EGYEZTETÉSI

Részletesebben