KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG"

Átírás

1 A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek Konzorciuma és az ÖKO Zrt. vezette vállalkozói Konzorcium május

2 TARTALOM MIÉRT ÉRDEMES RÉSZT VENNIE A KONZULTÁCIÓS FOLYAMATBAN? BEVEZETŐ A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés A tervezés módszertani elemei A konzultációban való részvétel módja Általános konzultációs kérdések 8 2 A 4-2 SZÁMÚ BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG LEÍRÁSA ÉS A JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK Az alegység leírása Az alegység földrajza Domborzat, területi kiterjedés Éghajlat Településhálózat Gazdasági jelleg A tervezési alegység vízviszonyai Vízrendezés Tószabályozás, partvédelem Tározók Vízkivételek Szennyvízelhelyezés Jelentős vízgazdálkodási problémák az alegységen Vízfolyások és állóvizek Vízfolyások és állóvizek szabályozottságával kapcsolatos problémák (hidromorfológiai problémák) Tápanyag és szervesanyag terheléssel kapcsolatos problémák Sótartalommal és hőterheléssel kapcsolatos problémák Veszélyes anyagokkal kapcsolatos problémák Felszín alatti vizek Mennyiségi problémák Nitrát és ammónium szennyezésekkel kapcsolatos problémák Egyéb szennyezések Erősen módosított és mesterséges felszíni víztestek Jelen állapot minősítése Vízfolyások Állóvizek Felszín alatti vizek MEGOLDÁSOK (KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK) Környezeti célkitűzések és mentességek (derogációk) 25

3 3.2 Intézkedések Tápanyag- és szervesanyag-terhelések csökkentése Vízfolyások és állóvizek rehabilitációjának terhelés csökkentő hatása Csatornázás és szennyvízelhelyezés megoldása Települési eredetű szennyezések csökkentése, a jó vízvédelmi gyakorlat megvalósítása A halastavi és a horgászati hasznosítás jó gyakorlata Egyéb szennyezésekkel kapcsolatos problémák megoldása Növényvédőszerekre vonatkozó intézkedések Utak, vasutak csapadékvíz-elvezetése Felszín alatti vizeket veszélyeztető, ipari és mezőgazdasági eredetű szennyezett területek feltárása, kármentesítése Vízfolyások és állóvizek szabályozottságának csökkentése (Hidromorfológiai problémák megoldása) Kis és közepes vízfolyások rehabilitációja, indokolt esetben erősen módosított állapotuk fenntartása Mesterséges csatornák rekonstrukciója Állóvizek parti sávjának és medrének rehabilitációja Eróziócsökkentés és vízvisszatartás (területhasználattal kapcsolatos intézkedések) Egyedi intézkedések Fenntartható vízhasználatok megvalósítása, a vizek mennyiségi állapotának javítása Fenntartható felszíni vízhasználatok megvalósítása a mederben hagyandó vízhozam figyelembevételével Fenntartható felszín alatti vízhasználatok megvalósítása igénybevételi határértékekre alapozva Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések Az Ivóvízminőség-javító program végrehajtása Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása Védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések Védett természeti területek speciális védelme Halas vizek Természetes fürdőhelyekre vonatkozó speciális intézkedések Átfogó intézkedések HOGYAN KÜLDHETI EL VÉLEMÉNYÉT?...54

4 Miért érdemes részt vennie a konzultációs folyamatban? Szeretne Ön az Európai Unió eddigi legnagyobb szabású környezetvédelmi és vízgazdálkodási programjában részt venni? Itt az alkalom! Ha Ön az adott vízgyűjtő-gazdálkodási alegység területén gazdálkodik, vállalkozást folytat, vagy központi illetve önkormányzati intézmény illetékes vezetője, vízgazdálkodásban érintett szakembere, vagy a területen élő lakos, kapcsolódjon be és vegyen részt az Ön környezetének minőségét alapjaiban meghatározó tervezési folyamatban! Az intézkedések érinthetik az önkormányzatokat, gazdákat, állattartókat, ipari termelőket, horgászokat, halászokat, erdészeket, természetvédőket, fürdők üzemeltetőit, turizmusból élőket, utak/vasutak kezelőit, hulladéklerakók tulajdonosait/működtetőit, geotermikus energia hasznosítóit, ivóvízszolgáltatókat, katasztrófavédelmet, ÁNTSZ-t, duzzasztóművek/erőművek/tározók tulajdonosait/üzemeltetőit, vízgazdálkodási társulatokat, víziút/kikötő tulajdonosokat/fenntartókat, vízi szállítást végzőket, állóvizek/ vízfolyások/felszín alatti vizek kezelőit/vízhasználóit és az állampolgárokat. Véleményezze a tervezésben való társadalmi részvételt segítő közérthető konzultációs anyagokat a honlapon! Ismerje meg a többi érintett véleményét! Ossza meg elképzeléseit a többi érdekelttel, amelyet továbbítunk a tervezők felé! (A konzultációban való részvétel módját az 1.2-es fejezetben részletezzük). Jöjjön el és személyesen mondja el véleményét a vízgyűjtő-gazdálkodási alegység fórumán, melynek helyszínéről és időpontjairól a a honlapon talál időben tájékoztatást! Ha Önt vagy az Ön által érintett szervezetet, vagy képviselt szakmát érinti a természetes vizekkel kapcsolatos problémákra kidolgozott megoldások, intézkedések bármelyike: Területhasználatot érintő agrárintézkedések a tápanyagterhelés csökkentése érdekében (művelésiág és művelésimód-váltás, eróziócsökkentés és területi vízvisszatartás) Csatornázás és szennyvíztisztítás, tisztított szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezésének megoldása Települési eredetű nem pontszerű (diffúz) szennyezések csökkentése A halastavi és a horgászati hasznosítás jó gyakorlatának kialakítása és alkalmazása Ipari szennyvízkibocsátásokból származó terhelések csökkentése Termálvíz bevezetések korlátozása Utak, vasutak csapadékvíz-elvezetéséből származó terhelések csökkentése Felszín alatti vizeket veszélyeztető, ipari és mezőgazdasági eredetű szennyezett területek feltárása, kármentesítése Kis és közepes vízfolyások rehabilitációja Miért érdemes részt vennie a konzultációs folyamatban? 1

5 Nagy folyók szabályozottságának csökkentése, a hullámtéri és a mentett oldali terület rehabilitációja (a szabályozottságból és a duzzasztásból származó hatások csökkentése a funkció fenntartása mellett) Mesterséges csatornák (pl. belvíz elvezető-, öntöző-) rekonstrukciója ökológiai szempontok alapján, a funkció megtartása mellett Állóvizek parti sávjának és medrének rehabilitációja Fenntartható felszíni és felszín alatti vízhasználatok megvalósítása Ivóvízminőség-javító program végrehajtása Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása Védett természeti területek speciális védelmét szolgáló intézkedések Természetes fürdőhelyekre vonatkozó speciális intézkedések akkor ne késlekedjen, vegyen részt a a problémák megoldásában, legyen részese a tervezési folyamatnak! Az Ön véleménye is számít! Jöjjön, tervezzünk együtt! Miért érdemes részt vennie a konzultációs folyamatban? 2

6 1 Bevezető Az élővizek, főleg az édesvizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Ez az erőforrás azonban nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz és tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000-ben lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek jó állapotba 1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A jó állapot eléréséhez szükséges beavatkozásokkal azonban össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezést, a településfejlesztési elképzeléseket, legyen szó szennyvízkezelésről, ivóvízellátásról, vagy a vízi közlekedés fejlesztéséről. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok) részt vegyenek a vízgyűjtőgazdálkodási tervezési folyamatban. A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi, valamint a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként születik meg. Elkészítésének határideje december 22. A terv egyrészt tartalmazza majd az összes szükséges háttér-információt (mely víztestekről van szó, jelenleg milyen állapotban vannak, milyen problémák jelentkeznek, ennek milyen okai azonosíthatók), továbbá, hogy milyen környezeti célkitűzéseket tűzhetünk ki és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. 1 Jó állapot: A vizek VKI szerinti jó állapota egyrészt az emberi egészség, másrészt az ökoszisztémák állapotából indul ki. Akkor tekinthetők a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb használatokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minősége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által okozott változások. Vízfolyások és állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai (vízminőségi) állapot, felszín alatti vizeknél a jó kémiai és mennyiségi állapot elérése a cél 2015-ig. Ettől az általános környezeti célkitűzéstől csak részletes társadalmi és gazdasági elemzések alapján lehet eltérni. A határidő indokolt esetben 2021-re vagy 2027-re kitolható, vagy esetleg enyhébb célkitűzések tehetők. 1. fejezet Bevezető 1

7 Ön egy ún. konzultációs anyagot tart a kezében, amely a címben jelölt területtel kapcsolatos vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítésének egy közbenső dokumentuma. Célja, hogy folytatódjon az a társadalmi párbeszéd, amelynek országos szinten első lépése volt a tervezés ütemtervének és munkarendjének megvitatása december és június között. Második lépésként, ekkor már nem csak országos, hanem helyi szinten is, a jelentős vízgazdálkodási kérdések konzultációja zajlott decembertől júniusig tartó időszakban. A különböző érdekeltek közötti, illetve a tervezőkkel folytatott konzultáció alapvető ahhoz, hogy az év végére készítendő terv olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek jelentősen javítanak a vizek állapotán, finanszírozásuk megoldható, az érintettek elfogadják azokat, sőt később részt vesznek a megvalósításban is. Számos esetben az intézkedések kivitelezhetősége az érintettek kompromisszumkészségén is múlik. Ha Ön lakóhelye vagy munkája révén érintett, illetve érdeklődik környezetének állapota iránt, kérjük, kövesse figyelemmel és kapcsolódjon be az egyeztetési folyamatba! A tervezett intézkedések érinteni fogják Önt vagy szervezetét is! Olvassa el összefoglaló anyagunkat, és véleményével, javaslataival járuljon hozzá egy társadalmi szempontból is elfogadható vízgazdálkodási rendszer kialakításához! (A konzultációban való részvétel módját az 1.2-es fejezetben részletezzük). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen konzultációs anyag még számos olyan információt nem tartalmaz, amit a júniusban nyilvánosságra hozandó tervek tervezetei fognak. Továbbá a tervezés folyamatosan zajlik, így a konzultációs anyagban szereplő megállapítások még változhatnak, illetve az elnagyoltabb vagy hiányzó információk az idő előrehaladtával konkrétabbak lesznek, illetve rendelkezésre állnak majd. Összefoglalva, ez a konzultációs anyag elindítja a társadalom részvételi folyamatot, majd júniusban a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete kerül nyilvánosságra, amely ugyancsak véleményezhető lesz. A harmadik lépésben pedig a folyamatos tervezés és a társadalmi vélemények beépítése eredményeképpen év végére elkészülnek a végleges vízgyűjtő-gazdálkodási tervek. 1.1 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés A folyók, patakok, tavak állapotának javítása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával, más minisztériumokkal együttműködve 2009 végére el kell készülnie az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek. A tervezés hazánkban több szinten valósul meg (ld. térkép) országos szinten (ennek eredményeképpen lesz 1 db országos terv), négy részvízgyűjtő Duna, Tisza, Dráva, Balaton szintjén (ez 4 db részvízgyűjtő terv elkészítését jelenti), 42 tervezési alegység szintjén (összesen 42 db alegység terv készült az országban), Felelősök: Országos szinten: Környezetvédelmi Minisztérium (stratégiai irányítás) és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) (operatív feladatok) Részvízgyűjtő (továbbiakban rvgy) szinten: 1. fejezet Bevezető 2

8 Duna rvgy: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Tisza rvgy: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Szolnok Dráva rvgy: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs Balaton rvgy: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Helyi szinten: a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (együttműködve a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel) A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén. Számos műszaki jellegű, jogi, gazdasági, intézményi, szervezeti intézkedés végrehajtását igényli. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT sajátos terv, mely a környezeti célkitűzések és a társadalmi-gazdasági igények összehangolása mellett tartalmazza a műszaki és gazdasági, társadalmi megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság stb.) elemzését is, de nem jelenti a beavatkozások terveinek részletes kimunkálását. A VGT szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotának javítását szolgáló célkitűzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek szorosan kapcsolódnak a településekhez, a földhasználathoz, az ipari tevékenységhez, a turizmushoz. A VGT nem egy megszokott vízgazdálkodási terv. A vízgazdálkodással való kapcsolata különleges, hiszen sok tekintetben a vízgazdálkodás témakörébe tartozó feladatokat lát el (vízminőségvédelem, a vizek állapotának értékelése, vízhasználatok szabályozása), más tekintetben viszont követelményeket támaszt számos vízgazdálkodási tevékenységgel szemben (pld. árvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés, hajózás, vízi energia-hasznosítás, vízi infrastruktúrák építése és működtetése stb.). A VGT nem egy klasszikus, mindenre kiterjedő kiviteli terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási, gazdasági, és társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza mindazokat a feladatokat, melyek alapján elindíthatók, illetve tovább folytathatók a megvalósítást szolgáló programok. A részletes kidolgozás illetve tervezés ezek keretében folyik majd (az intézkedések első csomagjának 2012-ig kell életbe lépnie) A tervezés módszertani elemei A tervezés legfontosabb lépéseit mutatja a következő ábra. A tervezési folyamat többlépcsős, iteratív jellegű, ennek során össze kell hangolni az ökológiai, műszaki, társadalmi és gazdasági szempontokat. A tervezés folyamatának sematikus ábráján látható lépésekből a jelenlegi dokumentum nem tartalmaz minden elemet. A többi elem a teljes VGT tervezetben lesz olvasható, amit mint korábban írtuk, júniusban bocsátunk társadalmi vitára. 1. fejezet Bevezető 3

9 M o n i t o r i n g Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása A problémák és okaik megállapítása Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszüntetésére Társadalmi szempontok Intézkedések Programja A tervezés folyamatának sematikus ábrája A VKI kiadásától (2000. december 22.) kezdve a következő előkészítő munkákra volt szükség a tervezés megalapozása érdekében: 1 A vizeket a következő kategóriák valamelyikébe kellett besorolni: Felszíni vizek: - természetes állóvizek vagy folyóvizek 2 - mesterséges vizek 3 Felszín alatti vizek 2 Ezt követően néhány paraméter alapján (folyóknál: pl. domborzat, vízgyűjtőméret, mederanyag, hidrogeokémiai jelleg; állóvizeknél domborzat, hidrogeokémiai jelleg, felület, mélység) a felszíni vizeket különböző típusokba sorolták. Az egyes típusokhoz meghatározták az ökológiai és vízminőségi referencia-jellemzőket, illetve a jó állapot követelményeit. 3 Ezt követte a VKI szempontjából alapegységnek számító ún. víztestek kijelölése. A 10 km 2 - nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyásokat elsősorban a víztípusok alapján osztották fel víztestekre. Az 50 ha-nál nagyobb felületű állóvizek egy-egy víztestet alkotnak. (Az ennél kisebb vízterek a kijelölt víztest vízgyűjtőjéhez tartozó ökológiai jellemzőként jelennek meg.) A felszín alatti vizek esetében a kőzettípus, a hőmérséklet, a regionális felszín alatti vízgyűjtők, a felszínhez viszonyított helyzete, illetve az áramlási jelleg alapján különítették el a víztesteket. 2 voltak. 3 Természetes vizek: zavartalan állapotukban természetes vízfolyást vagy állóvizet alkottak vagy annak részei Mesterséges vizek: emberi tevékenységgel létrehozott felszíni víz (amelynek helyén, illetve környezetében létrehozása előtt nem volt felszíni víz, vagyis nem átalakítással keletkezett) 1. fejezet Bevezető 4

10 4 Biológiai, fizikai és kémiai jellemzők alapján értékelték a víztestek állapotát (több fokú skálán). Ennek alapján, illetve kiegészítve a terhelésekre és az igénybevételekre vonatkozó információkkal, elemezték a jó állapot elérésével kapcsolatos kockázatot (kockázatos egy víztest, amennyiben megállapítható, hogy intézkedés nélkül a jó állapot nem érhető el 2015-re). 5 Előzetesen kijelölték az ún. erősen módosított víztesteket 4. Az előzetes kijelölés azt jelenti, hogy elsősorban a fizikai elváltozás mértékét és a kiszolgált emberi igény fontosságát mérlegelték. Az erősen módosított víztestek végleges kijelölésére az intézkedések tervezésének későbbi fázisában, szükség esetén részletesebb gazdasági elemzés alapján és az érdekeltek véleményének figyelembevételével kerül sor, vagyis az elkövetkező hónapokban. 6 A következő lépés a VKI követelményeinek megfelelő monitoring kijelölése és működtetésének megkezdése volt. A víztestek monitoringja adatokat szolgáltat a víztestek általános állapotáról, az emberi hatásokkal érintett területekről és az intézkedések hatásáról, de ide kell érteni az emberi tevékenységekre vonatkozó adatgyűjtést is. A monitoring keretében gyűjtött adatok alapozzák meg az intézkedéseket, képet adva az állapotokról, a biológiai kémiai hidromorfológiai (vízjárás, part és meder forma) jellemzők összefüggéseiről, és az intézkedések hatásáról. A hiányos monitoringból adódó bizonytalanságok csak rövidtávon és kevéssé költséges intézkedések esetében kompenzálhatók szakértői becslésekkel. 7 Azoknál a víztesteknél, amelyek megbuktak a kockázat-értékelő vizsgán, meg kellett állapítani, hogy melyek voltak a víztestet érő kockázati problémák 5, és ezeknek melyek a kiváltó okai. Például kockázati problémának számít a vízfolyások környezetminőségi határértéket meghaladó koncentrációja, amelynek kiváltó okai lehetnek a szennyvízbevezetés, a mezőgazdasági területekről bemosódott tápanyag, települések csapadékvizével érkező tápanyagok, de víztestenként változó arányban. 8 A VKI alap környezeti célkitűzése a jó állapot elérése és fenntartása 2015-re. Amennyiben a jó állapot eléréséhez szükséges változások lassú folyamat eredményeként alakulnak ki, vagy a finanszírozás csak így biztosítható, a határidő kétszer 6 évvel meghosszabbítható. Ha a jó állapot elérése aránytalanul nagy költségekkel jár, enyhébb célok is kitűzhetők, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a szomszédos víztestekre megállapított célok elérését. 9 Az előző pontban leírt célkitűzésekhez képest kivételt jelentenek a mesterséges és az erősen módosított víztestek, ahol a vízminőséget javító intézkedések mellett azokat az intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek nem ellentétesek a víztest fenntartandó funkciójával, számottevően javítják a víztest ökológiai állapotát, és reális költségek mellett megvalósíthatók. Az így elérhető állapot jelenti a jó ökológiai potenciált. A jó kémiai (vízminőségi) állapotot ezeknél a víztesteknél is biztosítani kell. 4 5 Egy természetes módon létrejött víztestet (vízfolyást vagy állóvizet) akkor tekintünk erősen módosítottnak, ha annak természetes jellegét az emberi tevékenység által okozott hatások (pl. meder szabályozás, töltésezés, duzzasztás) olyan mértékben megváltoztatták, hogy a jó ökológiai állapot nem érhető el anélkül, hogy ezeknek a hatásoknak a megszüntetése során valamilyen jelentős emberi igény kielégítése ne sérülne, vagy helyettesítése ne jelentene aránytalan terheket a társadalom számára. Például a Tisza Tiszalök és Tiszabercel közötti szakaszán akkor lehetne elérni a jó állapotot, ha a duzzasztást Tiszalöknél megszüntetik. A kieső elektromos áramtermelés, valamint a Keletifőcsatornába kivezetett víz szivattyúzása azonban olyan súlyos anyagi következményekkel járna, amelyek nem indokolhatók. A tiszalöki duzzasztó fennmaradása miatt a felette lévő víztestet ún. erősen módosított víztestnek nyilvánították. Kockázati problémának azt tekintjük, ha valamilyen állapotjellemző (pl. élőlényegyüttes faji összetétele, szennyezőanyag koncentráció, sebesség, parti zonáció) jelenleg (vagy várhatóan 2015-ben) a jó állapot követelményeinek nem felel meg. 1. fejezet Bevezető 5

11 10 Az intézkedések a problémák feltárt okainak megszüntetését, illetve csökkentését célozzák, olyan mértékben, hogy az előző bekezdésben rögzített környezeti célkitűzés elérhető legyen. Sokféle intézkedés várható. Ilyenek lehetnek például a földhasználat megváltoztatása, műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése, a szennyvizek fokozottabb tisztítása, csatornázás, víztakarékosság elősegítése, a belvízlevezetés illetve vízvisszatartás arányainak módosítása, vízfolyások és állóvizek rehabilitációja, vízkivételek engedélyezési követelményeinek módosítása stb. A műszaki beavatkozások feltétele, hogy a megfelelő jogi, és finanszírozási intézkedések is megvalósuljanak. Az intézkedéseket az ún. intézkedések programjában kell összefoglalni, ami a VGT talán legfontosabb része. 11 Az intézkedések tervezése során a költséghatékonyságra (az állapotjavulás és a költségek viszonya kedvező arányára) és általános megoldásokra kell törekedni, azaz olyan intézkedésekre, amelyek minél több probléma megoldására alkalmasak, illetve minél több víztestre hatnak. A tervek megvalósíthatósága szempontjából a finanszírozás és a megfizethetőség lehetőségei meghatározóak. Egyrészt alkalmazkodni kell az uniós rendszerhez kapcsolódó különböző pénzügyi alapok által megadott témákhoz, másrészt figyelembe kell venni az országosan és regionálisan rendelkezésre álló, pályázható kereteket. A magyarországi finanszírozási rendszerben a VGT megvalósításával kapcsolatos intézkedések a Környezeti és Energia Operatív Programhoz (KEOP)-hoz, a regionális programokhoz (ROP-okhoz) kapcsolódnak, de kiemelkedő a szerepe a mezőgazdasági intézkedések területén az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak is (ÚMVP). 12 A társadalom bevonásának célja a problémák, érdekellentétek minél korábbi felderítése, továbbá az intézkedési változatok és azok várható költségeinek megvitatása, amelynek figyelembevételével a tervezők a terv(ek)et kidolgozzák, illetve átdolgozzák. A társadalmi egyeztetés jelzi a társadalmi érzékenységet, a megvalósítással kapcsolatos várható nehézségeket is. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben a hangsúly a fenntartható vízgazdálkodás és a környezetvédelem koncepcionális/stratégiai elképzeléseinek bemutatásán, az egymásrahatások feltárásán és megfelelő kezelésén, a megvalósítás jogi és pénzügyi hátterének biztosításán, a megvalósítás során betartandó technikai feltételek egyértelmű megfogalmazásán, a tervezést meghatározó gazdasági és társadalmi szempontok összefoglalásán van. A végére elkészülő, az egész országra kiterjedő VGT alapján majd elindulhat a megvalósítás és a kapcsolódó részletes tervezés. A VGT-re épülhetnek majd a konkrét projekt javaslatok, jogszabályi változások, a támogatási rendszerek céljai és prioritásai, illetve a végrehajtás kritériumrendszerei. A területen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság koordinálja, a nemzeti park igazgatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság együttműködése mellett. A víztestek (vízfolyás szakasz, állóvíz) szintjén történő kivitelezés pedig a konkrét területhez kötődő érdekeltek feladata (ez lehet az állam, az önkormányzat, helyi szervezet vagy magánszemély). 1. fejezet Bevezető 6

12 1-1 térkép: Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységei 1-2 térkép: Az érintett alegység térképe 1. fejezet Bevezető 7

13 1.2 A konzultációban való részvétel módja A társadalom-bevonás a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szerves része. Célja, hogy az érintettek ismeretei, nézetei, szempontjai időben felszínre kerüljenek, a döntések közös tudáson alapuljanak és reálisan végrehajtható, elfogadott intézkedések kerüljenek majd a tervbe. A társadalmi részvételre három szakaszban volt és van lehetőség: a tervezés menetének és ütemtervének véleményezése (2007.) természetvédelmi és környezetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási kérdések feltárása (2008.) vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetének véleményezése (2009.) 2009-ben a jelentős vízgazdálkodási problémák feltárását követően, júniusban elkészülnek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tervezetei, amik már a felvetett problémákat (okaikat) megoldó intézkedéseket tartalmazzák. Minden tervezési alegységre (az országban összesen 42 db) vonatkozik egy tervezet, amelynek egy közérthetőbb, ún. konzultációs anyagát tartja Ön a kezében. Ehhez a konzultációs anyaghoz vagy a hozzá tartozó, júniusban nyilvánosságra hozandó terv tervezetéhez július 31-ig lehet írásban hozzászólni a honlapon, a Véleményezze! (Fórum) menüponton keresztül. Ezen felül a nyilvánosságra hozott vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezeteket és az ezekből készülő közérthető vitaanyagokat szóban is lehet véleményezni, vitafórumokon elmondani az észrevételeket, módosító javaslatokat a tervezőknek. Minden alegységen lesz egy-egy területi fórum (országosan összesen 42 db), továbbá országszerte 25 db tematikus fórum. Ez utóbbiak olyan témák megvitatására szolgálnak majd, amelyek további egyeztetéseket igényelnek az érdekeltek és a tervezők között. A fórumok időpontjairól számos érdekcsoportot en vagy levélben közvetlenül értesítünk, továbbá a weboldalon az új fórumok időpontjait folyamatosan nyilvánosságra hozzuk. Kérjük, figyelje a honlapot és terjessze az információt! Amennyiben további információra van szüksége a tervezéssel kapcsolatban, kérjük, tekintse meg a honlapon, a Dokumentumtárban található további dokumentumokat is! 1.3 Általános konzultációs kérdések Kérjük, írja le véleményét, javaslatait a konzultációs anyagban található intézkedésekkel kapcsolatban! Ehhez segítségképpen kérdéseket is megfogalmaztunk Önnek. Alább általános, a teljes konzultációs dokumentumra vonatkozó kérdéseket talál. Ezeket kiegészítik további konkrét kérdések is, amelyeket az intézkedéseknél olvashat. Kérjük, a dokumentumban feltett kérdésekre adott válaszait egyetértve vagy sem, de bármelyik választott esetben - indokolja meg röviden, max. fél oldal terjedelemben! 1. Fontos-e Ön szerint a vízi környezet állapotának javítása, vizeink védelme? 2. Indokoltnak tartja-e, hogy a rövid távú gazdasági nehézségek ellenére érvényesítsük a fenntarthatóság követelményeit a vízhasználatban? 3. Lát-e kapcsolatot a vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az egyéb Ön által ismert (pl.: területfejlesztési) tervek között? Van-e konkrét javaslata a különböző tervek céljainak és eszközeinek az összehangolására? 1. fejezet Bevezető 8

14 4. Van-e olyan kiegészítése, módosító javaslata vagy naprakész információja, amelyet fontosnak tart a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben való érvényesítésre? Az alábbi kérdéseket az egyes intézkedéseket bemutató fejezetek elolvasása után válaszolja meg! Az egyes alfejezetek végén további, egy-egy probléma megoldásához kapcsolódó, konkrét kérdéseket is talál. Kérjük, azokra is válaszoljon max. fél-fél oldalon. (Természetesen azokat a kérdéseket, amelyekre nem kíván válaszolni, kihagyhatja.) Közreműködését köszönjük. 5. Hatással vannak-e a tervezett intézkedések az Ön szervezetének munkájára, működésére? 6. Egyetért-e a javasolt célokkal, intézkedésekkel, koncepciókkal? Ha nem, mi az, amit módosítana? 7. A javasolt intézkedések közül melyeket tartja reálisan megvalósíthatónak rövidtávon (2015-ig), és melyeket közép vagy hosszú távon (2021-ig, illetve 2027-ig)? 8. Az Ön szervezete milyen szerepet tud vállalni a tervezett intézkedések megvalósításában, a vizek állapotának javításában rövid, közép, illetve hosszú távon? 9. Megfelelő eszköznek tartja-e a vízkészletek hatékony használatának ösztönzésére a teljes költség-megtérülés elvének alkalmazását a vízszolgáltatások (ivóvíz, szennyvíz-kezelés, öntözés, halastó, ipari vízhasználat stb.) árképzésénél, vagyis a vízhasználat összes költségének (az üzemeltetés, fenntartás, korszerűsítő beruházások, plusz környezeti költségek és készletköltségek) megfizettetését a használókkal? 10. Amennyiben egy tervezett intézkedés az Ön által képviselt szervezet számára ebben a formában nem támogatható, mi ennek az oka, és lát-e olyan kompromisszumot, amely a szervezet részére még elfogadható, miközben a vizek állapota is javítható? 1. fejezet Bevezető 9

15 2 A 4-2 számú Balaton közvetlen tervezési alegység leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák A vizek állapotjavítását célzó intézkedések megtervezéséhez először azonosítani kell a víztesten jelentkező problémákat és a problémák fő okait. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben jelentős vízgazdálkodási problémának nevezzük a vízi környezetet (élőhelyeket) érő olyan, ember által okozott terheléseket, illetve igénybevételeket, amelyek jelentős mértékben kockázatossá teszik a Víz Keretirányelvben előírt környezeti célok elérését 2015-ig (azaz a jó ökológiai, kémiai vagy mennyiségi állapot elérését). Tehát a VKI esetében nem tekintjük jelentős vízgazdálkodási problémának a társadalmi vagy gazdasági szempontból problémaként jelentkező hatásokat, azonban azokat össze kell hangolni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel. Konkrét példa a különbségre: Intenzíven művelt szántókon a belvíz megjelenése rontja a terméshozamot, és ennek oka, hogy nem vezetik le hatékonyan a belvizet, mert a belvízelvezető csatornák fenntartására, kezelésére nincs pénz. Ez nem a VKI szerinti vízgazdálkodási probléma. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben azonban vízgazdálkodási problémaként jelenik meg, hogy a területről elvezetett belvíz rontja a terület ökológiai állapotát, mikroklímáját, vízellátottsági viszonyait, ezért a vízelvezetés helyett inkább az erre alkalmas területeken vízvisszatartással kell megoldani a belvíz-problémát, és ezzel együtt a természeti adottságoknak jobban megfelelő, természetbarátabb földhasználatot elterjeszteni. 2.1 Az alegység leírása Az alegység földrajza Domborzat, területi kiterjedés A tervezési alegység a Balaton teljes vízgyűjtő területéből az északi és déli részvízgyűjtőt, valamint a Balaton nyílt vizének területét foglalja magában. Közigazgatásilag Veszprém, Somogy és Zala megye területét érinti. A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekély tava. Keletkezéséről többféle elmélet alakult ki. A vízzel borított, különálló medencék kialakulását az újabb kutatások ezer évvel ezelőttre teszik, míg a Balaton napjainkig folyamatosan meglevő, egységesen összefüggő vízfelülete 6-8 ezer éve alakulhatott ki. A Balaton fő táplálója a Zala, a fölös vizeket a Sió vezeti le a Dunába. A Balaton közvetlen tervezési alegység területe 3183,3 km 2, amelyből a Balaton nyílt vizének területe: 589 km 2. Az északi vízgyűjtő területének 90%-a a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) működési területére esik, 10%-a a nyugati peremen a Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Szombathely) működési területe. 2. fejezet A 4-2 számú Balaton közvetlen tervezési alegység leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 10

16 Az északi vízgyűjtő domborzati és vízrajzi szempontból több önálló egységre bontható: A mezőföldi vízgyűjtő a tó keleti végén húzódó kis kiterjedésű, keskeny partszegélyt foglalja magában. A vízgyűjtő aránylag kevéssé tagolt, de a magaspart Balatonaligánál függőleges fallal szakad le a Balaton felé. A Balatonfűzfő és Aszófő közötti kis hozamú vízfolyások nagyrészt a Veszprémi-fennsíkon erednek. Az Aszófő és Badacsony közötti szakasz vízrendszere több medencére tagolódik. Az Eger-víz vízrendszere és a Tapolcai-medence vízfolyásai az északi vízgyűjtő fő táplálói. Keszthelyi-hegység vidékén csak kisebb forrásokból erednek állandó vízfolyások. A tó északi partján 1-15 km szélességű sávban húzódik a Balatoni Nemzeti Park, amely öt nagyobb tájegységet érint: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakonyt, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A déli vízgyűjtő nagy része a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Pécs) működési területére esik. Földrajzilag K-i része a külső-somogyi, Ny-i része a belső-somogyi tájegység, míg parti sávja a Balaton medence része. A déli vízgyűjtő vízfolyásaira jellemző, hogy a Balaton előtti, esetenként több km-es alsó szakaszuk berekterületen húzódik, igen kis esésű, míg felső szakaszuk nagy esésű, mélyülő jellegű és mikro vízgyűjtőkkel szabdalt, erózióra hajlamos dombvidéki vízgyűjtővel rendelkezik Éghajlat A Balaton vízgyűjtője a mérsékelten meleg és mérsékelten csapadékos éghajlati főkörzetbe esik. A levegő évi középhőmérsékletének sokévi átlaga a tó közvetlen parti területein 10,1 10,9 C között változik, és a Balaton-felvidék magasabban fekvő részein 9,0 9,5 C-ra csökken. Az évi napsütéses órák száma óra között változik. Az évi átlagos csapadék mennyiség mm között változik, nyugatról kelet felé haladva csökken. A WMO ajánlása szerinti bázisidőszakban ( ) a teljes vízgyűjtőre számított évi csapadékösszeg átlagosan 658 mm/év. A vízgyűjtőn (a Balaton vízfelülete nélkül) a potenciális evapotranspiráció éves átlaga mm között változik úgy, hogy az értékek Ny-ról K felé növekednek. A tényleges párolgás éves átlaga mm között van, az értékek Ny-ról K felé haladva csökkennek. A tavon az állójeges napok száma átlagosan 57. A tavon mért jégvastagság átlaga 24 cm Településhálózat A települések zöme alacsony népességű kistelepülés. Az alegységhez tartozó városok: Keszthely, Tapolca, Balatonfüred, Balatonalmádi, Siófok, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Marcali, Nagybajom, Lengyeltóti. Közlekedés hálózatát tekintve északon a legjelentősebb a 71. sz. főút, délen forgalmi szempontból a legterheltebb az M7 autópálya. A balatoni hajózás elsősorban idegenforgalmi célokat szolgál. Az alegységen a vízgazdálkodási kérdések megvitatásában közigazgatásilag érintett 161 település: 2. fejezet A 4-2 számú Balaton közvetlen tervezési alegység leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 11

17 Ábrahámhegy, Alsóörs, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonberény, Balatonboglár, Balatoncsicsó, Balatonederics, Balatonendréd, Balatonfenyves, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatongyörök, Balatonhenye, Balatonkenese, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonőszöd, Balatonrendes, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonszentgyörgy, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonújlak, Balatonvilágos, Barnag, Bodrog, Böhönye, Buzsák, Cserszegtomaj, Csombárd, Csopak, Csömend, Dörgicse, Felsőörs, Fiad, Fonyód, Gadány, Gamás, Gyenesdiás, Gyugy, Gyulakeszi, Hács, Halimba, Hegyesd, Hegymagas, Hetes, Hidegkút, Hollád, Hosszúvíz, Jákó, Kapolcs, Kaposfő, Káptalantóti, Karád, Kékkút, Kelevíz, Kereki, Keszthely, Kéthely, Királyszentistván, Kisapáti, Kisberény, Kiskorpád, Kőröshegy, Kötcse, Kővágóörs, Köveskál, Látrány, Lengyeltóti, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Libickozma, Litér, Lovas, Marcali, Mencshely, Mesztegnyő, Mezőcsokonya, Mindszentkálla, Monostorapáti, Monoszló, Nagybajom, Nagycsepely, Nagyszakácsi, Nagyvázsony, Nemesgulács, Nemesvámos, Nemesvita, Nikla, Nyirád, Óbudavár, Ordacsehi, Osztopán, Öcs, Öreglak, Örvényes, Pálmajor, Paloznak, Pamuk, Pécsely, Pula, Pusztakovácsi, Pusztaszemes, Raposka, Révfülöp, Rezi, Salföld, Sáska, Siófok, Somogybabod, Somogyfajsz, Somogyjád, Somogymeggyes, Somogysárd, Somogyszentpál, Somogytúr, Somogyvámos, Somogyvár, Sümeg, Szántód, Szentantalfa, Szentbékkálla, Szentgál, Szentjakabfa, Szentkirályszabadja, Szenyér, Szigliget, Szólád, Szőlősgyörök, Tagyon, Taliándörögd, Tapolca, Táska, Teleki, Tihany, Tótvázsony, Újvárfalva, Úrkút, Uzsa, Vállus, Várda, Várvölgy, Vászoly, Veszprémfajsz, Vigántpetend, Visz, Vonyarcvashegy, Vöröstó, Zalahaláp, Zamárdi, Zánka Gazdasági jelleg A tervezési alegység 34,6%-os erdősültsége az országos átlagnál jóval magasabb. A 25,6%-ot kitevő, kevésbé jó minőségű szántó területeken a mezőgazdaság visszaszorult. Az alegység 5,5%- át képező, túlnyomórészt nagyüzemi szőlőterületek történelmi borvidéken találhatók. Az ipari tevékenységet leginkább a szőlő- és gyümölcsfeldolgozás képezi. A gazdasági jelleget tekintve az első helyen a kereskedelem és az idegenforgalom áll (szálláshely szolgáltatás, vendéglátás), meghatározó elem a turizmus. A gazdaságfejlesztés iránya a jövőben a minőségi turizmus feltételeinek további megteremtése, az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása. A településfejlesztési elképzelések ezt a célt szolgálják A tervezési alegység vízviszonyai Vízrendezés Az északi részvízgyűjtő egészét érintő, a lefolyási viszonyokat jelentősen módosító beavatkozások a Balaton-térségi meliorációs munkák keretében elsősorban a Lesence-patak, Kétöles-patak, Tapolca-patak, Burnót-patak vízgyűjtőjén történtek. A tó vízminőségének megóvása és javítása érdekében a külső tápanyagterhelést csökkentő beavatkozások közül kiemelkedik a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (4-1 Zala tervezési alegység része) megvalósítása, valamint a Balatonba torkolló vízfolyásokra épült szűrőmezők és hordalékfogó műtárgyak megépítése. A déli részvízgyűjtőn a valamikori ős Balatonhoz tartozó berekterületek hasznosítása, mezőgazdasági művelésbe vonása, beépítése miatt a múlt század elején megépültek a területek víztelenítését szolgáló szivattyútelepek, nevezetesen a balatonfenyvesi, bélatelepi (üzemen kívül), ordacsehi, balatonlellei, balatonöszödi, és zamárdi telepek. Rendezésre kerültek a külvizeket 2. fejezet A 4-2 számú Balaton közvetlen tervezési alegység leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 12

18 elvezető, jelentősebb főbefogadók. Ennek során a gépi fenntartás feltételeit is megteremtették a vízfolyáskezelők, az akkori elvárásoknak megfelelően. A 80-as évek közepén az egész déli vízgyűjtőre kiterjedő, a Balaton vízminőség védelmét figyelembevevő komplex meliorációs munkák valósultak meg, melyek során pl. több, a Balatont a hordaléktól mentesítő hordalékfogó, ún. sankoló műtárgy épült. A vízelvezető rendszerek (üzemi árkok, társulati, állami befogadók) kiépítési mértéke egymással összhangban történt. A rendszerváltozást követően a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások a vízelvezető-rendszerekre is hatottak. Az addig egységes üzemi árokhálózatok megszűntek, az árkok tulajdonviszonyai nem kerültek rendezésre. Az üzemek megszűnésével az árkok jellemzően üzemi tulajdonban maradtak, míg a környező termőterületek magánszemélyekhez kerültek. A fentiekben vázolt anomália azt eredményezte, hogy az üzemek már nem, az új tulajdonosok viszont jellemzően még nem gyakorolják az üzemeltetői feladatokat, következésképpen a megépült rendszerek megfelelő üzemeltetése, karbantartása megszűnt Tószabályozás, partvédelem A tóra vonatkozó jelenlegi vízszint-szabályozási előírást 1997 óta alkalmazzuk. E szerint a tó vízállásának megengedhető maximuma 110 cm, a minimum (amelynek tarthatóságát alapvetően a meteorológiai és hidrológia tényezők alakulása határozza meg) 70 cm. A szabályzatban megállapított optimális, vagy javasolt vízszint pedig, követve a tó természetes vízjárását, összhangot próbál teremteni az áradási-apadási időszakok és a vízgazdálkodási alapelvek prioritásai között. A Balaton vízszintszabályozása a siófoki leeresztő-zsilippel történik. A műtárgy kapacitása elméletileg 80 m 3 /sec, de a Sió-csatorna mederállapota miatt ténylegesen csak m 3 /sec a leeresztő képesség. A leeresztő zsilip rekonstrukciójának folytatása, a hajózsilip felújítása és a Sió-csatorna mederrendezése nem halasztható tovább. A tó partvonalának hossza 235,6 km, ebből természetes part 128,1 km, partvédőművel bevédett 107,5 km. A partvédőművel bevédett szakaszból a véglegesen kiépített partvédőmű hossza 85,23 km, az ideiglenes védelemmel rendelkező (kőszórásos) szakasz hossza pedig 22,27 km. A partvédőművel ellátott cm-es koronamagasságok védelmet nyújtanak a rövid idejű elöntések (kilendülések, lengések hatásai) ellen, azonban a partvédőművel nem rendelkező, vagy lídós partszakaszok esetében a mögöttes területek rövid idejű elöntésével számolni kell. Balaton 43 parti településén 20 kikötő és mintegy 140 csónakkikötő üzemel. A nádasok területe a jogi mederhatáron belül a évi felmérés szerint 12,3 km 2, ezt a nádasfelületet szakszerű nádkezeléssel (aratással) kell fenntartani Tározók A tervezési alegységen két nagyobb tározó található. Az északi részvízgyűjtőn az Eger-víz km szelvényben a Hegyesdi- (Monostorapáti) völgyzárógátas halastó, amely eredeti üzemi vízszinten 1,6 millió m 3 vizet képes tározni. Az alegység déli részvízgyűjtőjén pedig a Sári-csatorna fkm szelvényében lévő völgyzárógátas Marcali-tározó, melynek felszíne üzemi vízszint esetén 479,3 ha, térfogata 9,3 millió m 3. Az alegység északi részvízgyűjtőjén épült 1987-ben a Lesence-nádasmező a Tapolcaimedencében. A Balaton vízvédelemének érdekében megvalósított nádas szűrőmező hordalék- 2. fejezet A 4-2 számú Balaton közvetlen tervezési alegység leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 13

19 visszatartó mű is egyben. A bevezetett vizek 6-30 napig tartózkodnak a 183 ha területű, m 3 térfogatú nádasmezőben Vízkivételek Települési ivóvízkivétel A Balaton parti települések vízellátásában a regionális vízmű vízbázisaként 6 db felszíni vízbázis üzemel, melynek átlagos kapacitása m 3 /d, csúcsidejű kapacitás m 3 /d. A felszíni vízbázisok közül két (Balatonkenese, Balatonőszöd) nyári üzemű m 3 /d kapacitással. A balatonfüredi, balatonalmádi és fonyódi felszíni vízmű téli üzemben csökkentett kapacitással üzemel. A Balatonból engedélyezett ivóvízkivétel 15,6 millió m 3 /év. A Balaton közvetlen környezetében lévő települések vízigényének biztosítására a felszíni víz mellett a regionális vízellátó rendszer felszín alatti vízbázisaiból (nyírádi karsztkutak, helyi kutak) kitermelt víz is szolgál. A regionális rendszertől távolabb az északi parton főleg karsztkutakra, forrásokra, a déli vízgyűjtőn rétegvízkutakra települt helyi vízművek biztosítják az ivóvízellátást. Mezőgazdasági vízkivétel Jelentősebb felszíni vízkivétel a siófoki (Balatonszéplak) és a balatonvilágosi (Balatonaliga) öntözőfürt. Az engedélyezett összes mennyiség 450 em 3 /év, május- szeptember között. A Balatonból engedélyezett összes mezőgazdasági vízhasználat 640 em 3 /év. Egyre jelentősebb a tóparti szállodák, üdülők, városgazdálkodási szervezetek és magánszemélyek öntözési célú szezonális vízkivétele, melynek mennyiségéről adatok nem állnak rendelkezésre. A déli vízgyűjtőn a tógazdaságok túlsúlya jellemző. A tavak többségén intenzív halgazdálkodás folyik Szennyvízelhelyezés Kommunális szennyvíz A Közép-dunántúli KÖVIZIG működési területén lévő kommunális szennyvíztisztító telepek száma a Balaton vízgyűjtő területén 10, melyből 6 településeket ellátó regionális 2 települési, egy intézményi (Zánka Gyermek és Ifjúsági Centrum), egy pedig közös települési és ipari (Kékkúti Ásványvíz ZRt.) kommunális szennyvíztisztító. A telepek összes kapacitása m 3 /d, LE, mely a nyári csúcsidejű kapacitásnak felel meg. A balatonfüredi és siófoki szennyvíztisztító telepen lehetőség van egy-egy tisztítósor üzemen kívül helyezésére, mellyel a téli összes kapacitás m 3 /d-re csökkenthető. A Dél-dunántúli KÖVIZIG működési területén lévő szennyvíztisztító telepek száma 3, melyből kettő regionális, egy pedig helyi kommunális szennyvíztisztító telep. A telepek összes kapacitása m 3 /d, LE, A Nyugat-dunántúli KÖVIZIG működési területén 1 regionális szennyvíztisztító telepek üzemel, összes kapacitása m 3 /d, LE. A tó körül hét szennyvízelvezetési régió került kialakításra, melyhez csatlakozó települések száma 83, mely települések közül 1 településen (Balatonendréd) nincs kiépítve a csatlakozó szennyvízelvezető hálózat. Az üzemelő szennyvíztelepek száma kilenc. 2. fejezet A 4-2 számú Balaton közvetlen tervezési alegység leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 14

20 A hét szennyvízelvezetési régióban összegyűlt szennyvíz mennyisége em 3 /év, mely mennyiségből a Balatont közvetlen terheli egy szennyvíztelepen (Révfülöp 352,0 em 3 /év 2%) közvetve pedig három szennyvíztelepen keletkező tisztított szennyvíz (Kéthely, Nemesgulács, Keszthely, 7676,0 em 3 /év 43%). Más vízgyűjtőre kerül kivezetésre öt szennyvíztelep tisztított szennyvize (Siófok, Balatonlelle, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonfőkajár 10147,0 em 3 /év 55 %). Nem a Balatoni regionális rendszerhez tartozó, de a Balatont közvetlenül terheli a Zánka Ifjúsági Centrum szennyvíztelep, melyből a Balatonba vezetett tisztított szennyvíz mennyisége 95 em 3 /év. A vízgyűjtőn lévő kommunális szennyvíztisztító telepek száma 4 (Nagyvázsony, Tapolca, Marcali, Kékkúti Ásványvíz ZRt. kommunális szennyvíztisztító telep,) melyekhez 19 db település csatlakozik. Ezek közvetve terhelik a Balatont, a becsatlakozó vízfolyásokon keresztül. A kiépített tisztítási kapacitás m 3 /d, LE. A tapolcai szennyvíztisztító telep hidraulikai és szervesanyag terhelése az utóbbi években a környező települések csatornahálózat fejlesztésének eredményeként folyamatosan emelkedik. A csatornahálózat fejlesztéseket csak részben követte a szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztése, ezért elsősorban a nitrát eltávolítási hatásfok nem megfelelő. A vízgyűjtőről a Balatonba közvetve vezetett tisztított szennyvíz mennyisége 2072 em 3 /év, mely mennyiségből a tapolcai szennyvíztisztító telep a Tapolca-patakon keresztül em 3 /év mennyiséggel (70 %) terheli közvetve a Balatont. A Balatont közvetve terheli még a más vízgyűjtőről (Zala), érkező tisztított szennyvízből adódó terhelés. A három (Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Zalakaros) kommunális szennyvíztisztító telepről em3/év mennyiség kerül kivezetésre. Az alegységen lévő települések közül két település más vízgyűjtőn lévő szennyvíztisztító telepre csatlakozik. A jelenleg még csatornázatlan települések közül a Balaton északi vízgyűjtőjén 23 település található, melyek közül 10 településen van folyamatban szennyvízelvezetéssel összefüggő fejlesztés. Megvalósítást követően további két szennyvíztisztító telep fogja közvetve terhelni a Balatont. A csatornázatlan településekről a zárt szennyvíztárolókból elszállított települési folyékony hulladék a nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepekre jut, de számolni kell az ellenőrizetlenül elfolyó, elszivárgó mennyiség szennyezésével. Ipari szennyvíz: A vizsgált tervezési részegységen a Balaton kiemelt vízminőség védelme miatt kevés ipari tevékenységet folytató létesítmény van jelen. Ezek közül legjelentősebb a Kékkúti Ásványvíz ZRt. amely 109 em 3 /év szennyvízmennyiséget bocsát be a Mindszentkállai árkon keresztül a Burnótpatakba. A szennyvíz több mint 90 %-a technológiai, palackmosásnál keletkező- szennyvíz, ami fizikai és kémiai tisztítás után kerül a befogadóba. A szociális jellegű szennyvizet külön biológiai tisztítás után vezetik el. Jelenleg tervezik az üzem és Kékkút település kommunális szennyvizeinek a regionális szennyvízelvezető rendszerre való csatlakozását. A Rockwool Hungary Kft., Tapolca jelentős beruházással elérte, hogy a bazaltgyapot-gyártásból nincs fenoltartalmú technológiai szennyvízelvezetés, mivel a technológián belül visszaforgatásra kerül. A Szentkúti-árkon keresztül hűtővíz kerül a Tapolca-patakba. 2. fejezet A 4-2 számú Balaton közvetlen tervezési alegység leírása és a jelentős vízgazdálkodási problémák 15

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA TERVEZÉSI ALEGYSÉG KONZULTÁCIÓS ANYAG A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVHEZ

KÖZÉP-DUNA TERVEZÉSI ALEGYSÉG KONZULTÁCIÓS ANYAG A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVHEZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KÖZÉP-DUNA TERVEZÉSI ALEGYSÉG KONZULTÁCIÓS ANYAG A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVHEZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A 2-21. MAROS közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyűjtő alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 Bevezetés Az élővizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize,

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljai, a mezőgazdasággal való kapcsolata

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljai, a mezőgazdasággal való kapcsolata Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt Mezőgazdasági fórum 2009. szeptember 7. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljai, a mezőgazdasággal való kapcsolata Simonffy Zoltán BME 2000: EU Víz

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015

Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 környezeti vizsgálatának jelentése Vizsgált tervváltozat (VGT) munkadokumentumainak készítési dátuma 2015.08.30-ig bezárólag 2015. szeptember 19.. TARTALOM BEVEZETŐ...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Gyenesdiás 2015. szeptember 29. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

(Az előadás a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Kéziratának tervezete felhasználásával készült. Készítette az ÖKO Zrt. által vezetett konzorcium)

(Az előadás a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Kéziratának tervezete felhasználásával készült. Készítette az ÖKO Zrt. által vezetett konzorcium) Állami közfeladatok a mezőgazdasági vízgazdálkodásban Dr. Ress Sándor elnök-vezérigazgató, ÖKO Zrt. Debrecen, 2009. augusztus 26. Debrecen, 2009. augusztus 26. (Az előadás a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv

Részletesebben

és s felszín n alatti vizek

és s felszín n alatti vizek A Mura tervezési alegységre gre javasolt intézked zkedések Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása A VízgyV zgyűjtő-gazdálkodás s Tervezés társadalmi bevonásának nak tematikus

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

29. Melléklet. A társadalom bevonása a Víz Keretirányelv végrehajtásába: stratégia és módszertan. 18. feladat

29. Melléklet. A társadalom bevonása a Víz Keretirányelv végrehajtásába: stratégia és módszertan. 18. feladat 29. Melléklet A társadalom bevonása a Víz Keretirányelv végrehajtásába: stratégia és módszertan 18. feladat ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 29. Melléklet A társadalom

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

FELHÍVÁS. Az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése belterületi rendszerek fejlesztésének megvalósítására

FELHÍVÁS. Az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése belterületi rendszerek fejlesztésének megvalósítására FELHÍVÁS Az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése belterületi rendszerek fejlesztésének megvalósítására A felhívás címe: Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

1.2.4 Közművesítési és hírközlési javaslat Írta Szerkesztette: Hanczár Zsoltné - KÉSZ Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.4. Közművesítési és hírközlési javaslat HE v.02.docx Utolsó mentés időpontja: 2009.05.27.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Martfűi halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG992 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Javaslatok a Hortobágy alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. Kissné Jáger Erika KSzI Kft.

Javaslatok a Hortobágy alegységet. zkedésekre. és s felszín n alatti vizek. Kissné Jáger Erika KSzI Kft. Javaslatok a Hortobágy gy-berettyó alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Kissné Jáger Erika KSzI Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok 1 IP1. TERÜLETI AGRÁR INTÉZKEDÉSI CSOMAG TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió-

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. szeptember TARTALOM

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Emlékeztető. Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-3 Lónyaifőcsatorna

Emlékeztető. Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-3 Lónyaifőcsatorna Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-3 Lónyaifőcsatorna alegységen Dátum: 2009. július 16. 13:30 Helyszín: földszinti tárgyaló 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 19.

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA című fórum

Jegyzőkönyv. A DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA című fórum Jegyzőkönyv A DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA című fórum A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007 projekt keretében

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 123 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó 1.4. Víztest kategóriája:

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A GYAKORLATI TERVEZÉSI FELADATOKBAN MHT XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK,

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Program kötet Készítette: Kóti István okl. építőmérnök, vízépítő Mátyás László okl. gépészmérnök (MMK-1161/2013) környezetvédelmi szakértő

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

KALMAZKODÁS A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ EGY PÉLDATELEPÜLÉSEN

KALMAZKODÁS A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ EGY PÉLDATELEPÜLÉSEN KALMAZKODÁS A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÁS EGY PÉLDATELEPÜLÉSEN 2015. augusztus Készítették: Gyetvai Gabriella Kozma Csongor Palik Zsuzsanna Tóth Tamás Tartalom 1 Bevezetés... 2 2 Település bemutatása...

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. KOMÁROM, ALMÁSFÜZITŐ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONAL FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSI TAPASZTALATAI Szerzők: Déri Lajos - Horváth

Részletesebben

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata 2009/4 XIX. évfolyam 4. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai 8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete a helyi gazdálkodási tervről Tarany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK M11-3/2015-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ 2015. NOVEMBER HÓ ALÁÍRÓLAP KAPOSVÁR

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 24/2007. (XII.7.) sz. rendelettel módosítva!)

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 24/2007. (XII.7.) sz. rendelettel módosítva!) EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 24/2007. (XII.7.) sz. rendelettel módosítva!) Kalocsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2005. (VII.14.) sz. rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Kalocsa Város

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag E L ŐTERJ E SZT É S Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási munkaanyag véleményezésére A Somogy Megyei Önkormányzat elkészítette Somogy

Részletesebben

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON

ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON MURAI ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ FEJLESZTÉSE KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0009 NAGY ÁRVIZEK A MURA FOLYÓN Az 1972 júliusában levonuló rendkívüli árhullám, a mértékadó

Részletesebben

A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről

A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben