A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-"

Átírás

1 A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében a WWF Magyarország aktívan szeretne részt venni, és számít a beküldött vélemény alapos feldolgozására. Ennek fényében már a korábbi, jelentős vízgazdálkodási problémákról szóló részvízgyűjtő dokumentumokat is értékeltük. Ebben az értékelésünkben a vitaanyagban lévő fejezetekhez teszünk konkrét észrevételeket és a társadalmi véleményezés folyamatához szólunk hozzá. A dokumentum végén a Duna és a Dráva részvízgyűjtő vitaanyagához küldött javaslatainkból idézünk olyan pontokat, melyek az országos terv kapcsán is fontosak, illetve a kiemelt víztestek állapotának besorolásához kapcsolódó javaslatok. ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A TERV FELÉPÍTÉSE, GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉSE, VÉGREHAJTÁSA A júniusban közzétett vitaanyag kapcsán észrevételünk, hogy a rendkívül hosszú és részletes dokumentáció átnézésére kevés idő állt rendelkezésre. A közzétett anyagok és mellékleteik véleményünk szerint a témával kevéssé foglalkozók számára nehezen áttekinthetőek, ami megnehezíti az érintettek részvételét a véleményezési folyamatban. Problémát jelent, hogy a társadalom véleményének a megismerésére és becsatornázására a tervezésbe a felelős nemzeti hatóság nem biztosít elegendő időt és erőforrást a tervezők számára. A VKI-ban előírt hat hónapos időszak a valóságban nem áll rendelkezésre a véleményezésre, hiszen ez alatt az idő alatt készül el maga a vitaanyag és a terv is. A rövid idő alatt, emiatt széleskörű tájékoztatás nélkül lebonyolított társadalmasítás nem teszi lehetővé a vélemények érdemi megfogalmazását és azok felhasználását. Észrevételünk szerint a vitaanyagban kevés információ kapható a VGT2 várható végrehajtásáról, és kevés az adat a VGT2-ben javasolt intézkedések végrehajtásának finanszírozásáról. Nem tartjuk elég hatékonynak, ha arra hivatkozik a vitaanyag, hogy más témakörben beadott projektekbe lehet beépíteni a VGT2 intézkedéseket. Ezekben az esetekben a VKI szemlélet és a VGT2 célkitűzések háttérbe szorulhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy kifejezetten a VGT2 intézkedéseket támogató projektek szülessenek 2015 után, és ennek lehetőségére, szükségességére a VGT2 ráirányítsa a figyelmet. Felhívjuk a figyelmet a LIFE Environment programra, melyben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek teljeskörű végrehajtását célzó és más forrásokat is mobilizáló integrált projektek finanszírozására van lehetőség a vízpolitika terén. Hiányoljuk, hogy nincs leírás arról, hogy a konfliktusos témákat (például árvízvédelem, nem megfelelő területhasználat és gazdálkodási mód a vízpartok mellett, infrastrukturális

2 beruházások tervei) milyen módszerrel igyekeznek orvosolni/kezelni a tervezők, nem a 2015 év vége utáni végrehajtás, hanem 2015 év végéig tartó tervezés és egyeztetés során. A vitaanyagban nem látjuk azt a folyamatot, hogy fogják a VGT2 végrehajtásáért felelős intézmények más szektorok számára kommunikálni a VGT2 céljait, és hogy fogják számukra érthetővé tenni szerepüket a végrehajtásban. Ez azért különösen fontos, mert keretirányelvről lévén szó, ennek végrehajtása csak akkor lesz hatékony, ha a témában eddig nem járatos szektorok is részt vesznek benne. A dokumentum gyenge pontja, hogy több fontos fejezete nagyon elméleti síkot követ, és távol áll a gyakorlatiasságtól. Ezért nem csak a társadalmi szereplők nem látják benne a szerepüket, hanem olyan ipari, vagy mezőgazdasági termelők, beruházók sem, akik számára a víz jelentős erőforrás, és akiknek szerepe lehet a VGT2-ben megfogalmazott intézkedések végrehajtása során. Jónak tartjuk a hidromorfológiai állapot javítására a fejezetben bemutatott intézkedéseket, ezek végrehajtásával a vizek gyenge állapotát, vagy potenciálját okozó problémák gyökerét lehet kezelni. Nem derül ki azonban a terv mellékleteiből sem, valamint a részvízgyűjtőkre vonatkozó tervekből sem, hogy melyik víztesteken mely intézkedéseket javasolja a terv alkalmazni. Enélkül a terv nem fog a végrehajtást tartalmazó projekteket generálni. Jó, amit a 7.2 mellékéletben találunk a követő és a kezdeményező VGT-ről. A VGT2 intézkedési programjainak nagy szerepe van abban, hogy VKI konform projektek szülessenek. Azt kell itt jobban hangsúlyozni, hogy az Operatív programok (Kehop, VP) kiírásaiért felelős intézményeknek is nagy szerepe van abban, hogy a pályázati kiírások VKI konformak legyenek. Fontos lenne itt konkrétan is megnevezni az intézményeket, a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megfelelő államtitkárságait. Mivel a VGT1 jelenleg is hatályos és a VGT végére elkészül, a Kehop és a VP végrehajtása pedig még nem kezdődött el, a lehetőség még nyitva áll e források VGT-konform felhasználására. Fel kell hívni az EU-s források elosztásáért felelős szervek figyelmét, hogy a VGT1, illetve a VGT2 hatálya folyamatos, nem szűnik meg a felülvizsgálat elindulásával. Ebből következően a VGT ig finanszírozás hiányában meg nem valósuló intézkedéseire a forrásokat az elsők közt kell a költségvetési időszakra betervezni. Továbbá hangsúlyozni szükséges, hogy 2027 utáni derogációra nincs lehetőség, a célok el nem érése esetén szankciókra lehet számítani. Azt is konkrétabban meg kell nevezni, hogy mikorra kell időzíteni a VGT3 tervezési folyamat kezdetét, hogy az OP források eléréséhez már legyenek tervezési javaslatok. Jónak tartjuk, amit a 8.4 fejezetben írnak a gazdasági szabályozók eszközeiről. Ezek megfelelő alkalmazása fontos a hatékony végrehajtáshoz. RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEK: 1. VÍZTESTEK BESOROLÁSA, MINŐSÍTÉSE, TERVEZÉSI SZEMLÉLET Az 1.4 háttéranyag az állóvizeknél a módosítottság fizikai okait a hozzájuk tartozó társadalmi igényekhez csoportosítva mutatja be. Ezzel szemben a vízfolyásoknál ez nem így szerepel,

3 hanem ömlesztve, ami elfedteti a lényeget, a társadalmi igények és a módosítottság kapcsolatát. Emellett a háttéranyagból nem derül ki, hogy az alkalmazott arányok közül melyek származnak a nemzetközi szabványból, és melyek azok, amelyeket nemzeti hatáskörben alkalmazunk. Kérjük, hogy a háttéranyagban a vízfolyásokról szóló rész pontosítását. Ezzel kapcsolatos kérdés, hogy a VGT2-ben véglegesen erősen módosított státuszba kerülő víztestekre mikor és ki fogja kidolgozni a maximális ökológiai potenciál értékeket? Jelenleg a tervben ezeket nem találtuk fejezet a Hosszirányú beavatkozások: A fejezet nem hangsúlyozza elég jól, hogy a folyószabályozás, az árvízvédelem, a szabályozott mederforma és a helytelen területhasználat idézi elő döntő mértékben vízfolyásaink rossz, vagy gyenge állapotát és ez okozza az egyre újabb problémákat okozó gyakorlatokat (nincs lehetőség vízvisszatartásra, az árvízvédelem minden más szempontot megelőz, belvíz és aszály akár egymást követő néhány hét alatt gondot okoz) a vízgyűjtő-gazdálkodásban. A fejezet ír arról, hogy a parti sávokat is érinti a folyószabályozás, és ez közvetlen hatással van a vizek állapotára, de tágabb értelemben nem szól a szabályozás káros hatásairól. Ezért ennek a fejezetnek javasoljuk az átdolgozását: szerepeljen benne az a megállapítás, hogy a műszaki beavatkozások nemcsak megváltoztatták a vízfolyások hidrológiai és morfológiai állapotát, hanem lerontották azt. Nem elég úgy fogalmazni, hogy a szabályozások következménye a talajok és a táj teljes átalakulása lett, a következmény a teljes leromlás, a megújulásra való lehetőségek megszűnése lett. Helyesnek tartjuk, hogy a fejezet tartalmaz olyan következtetéseket, miszerint az árvízi védekezésben az egykori árterületek fenntartását, helyreállítását célzó beavatkozásokat prioritásként kell kezelni és alkalmazni. A VGT2-ben a korábbihoz képest lehetőség van a részletesebb tervezésre, illetve a későbbi tervezésekhez részletesebb ajánlások megfogalmazására. Például vízvédelmi zónák kijelölése, intézkedések kivitelezéshez szóló javaslatok és feltételek. A közzétett anyagok szerint ezt a lehetőséget nem használták ki. Nagyon sok általános megállapítás és következtetés található, de kevés a konkrét, víztestet, vagy megnevezett folyószakaszt érintő megállapítás, amelyek alapján az egyes víztesteken az intézkedések végrehajtását el lehet kezdeni tervezni, és az előkészítés után ezek megvalósítása következhet. Példa: a Vonalvezetés/mederforma/parti sáv/ morfológiai módosítása mezőgazdasági céllal terhelés típusra adott intézkedés a fejezetben: 6.7 Parti sávban a megfelelő növényzóna helyreállítása. - Mit jelent a megfelelő növényzóna?; Trapézmeder formatermészetesebbé tétele, fenntartás mi a természetesebb definíciója ebben az esetben? Az indoklás szerint ezek a vízfolyás vízkategóriánál alkalmazhatók javasoljuk kritériumokkal kiegészíteni, hogy milyen vízfolyásra kell gondolni: például síkvidéki, árvízvédelmi töltéssel és mezőgazdasági földekkel kísért vízfolyások; vagy dombvidéki árvízvédelmi töltés nélküli, erdővel kísért vízfolyások, stb. A végrehajtás során ilyen, vagy még szemléletesebb példákkal lehet a VGT2 használói és folyóvizeket kezelő szervezetek számára érthetővé tenni, hogy mire szólnak ezek az intézkedések. A víztestek minősítéséhez szóló észrevételünk, hogy a víztestek besorolásában lévő változtatási lehetőségre, és ennek jelentőségére nem világít rá a vitaanyag. A 3.3 fejezet utolsó bekezdéseiben, az fejezetben, valamint az 1-4 háttéranyagban olvasható az a kritériumrendszer, ami alapján egy víztest erősen módosított kategóriába sorolható. Ilyen

4 kritérium például, hogy az egykori hullámtér felét töltésekkel elválasztották a folyótól. Ha ez alapján egy víztestet erősen módosítottá nyilvánítanak, az nem jelenti azt, hogy a hullámtér elválasztása ma is helyesnek ítélhető, és hogy a társadalmi igény ezt kívánja. Ebben az esetben fontos kiegészítő magyarázat kell legyen, hogy ez a státusz a jövőben változhat, sőt a társadalmi igények, az érdekeltek javaslatainak meghallgatása alapján könnyen lehet, hogy épp ennek az állapotnak a felülvizsgálatára és kezelésére van szükség. Ezeket az állapotokat észrevételünk szerint nem lehet megváltoztathatatlan adottságként kezelni. Javaslatunk szerint éppen ezeket a problémákat kell kielemezni a VGT2 tervezése során, és a megoldásokat szükséges esetben teljesen új alapokra kell helyezni. A Vitaanyag ezzel kapcsolatban az fejezetben így fogalmaz: A VITAANYAG egyik célja, hogy a társadalom beleszólhasson a döntésekbe és a VKI szerint az erősen módosított besorolás egy olyan kérdés, amelyben a társadalmi-gazdasági érdekeket is figyelembe kell, lehet venni. Az érintettekkel közösen az alábbiakat kell megfontolni: _ Az azonosított beavatkozás megszüntetése veszélyezteti-e más cél/igény elérését vagy kielégítését, ha igen a veszélyeztetett cél/igény beletartozik-e a VKI által megadott körbe (környezeti cél, hajózás, tározás ivóvíz és öntözés célra, energiatermelés, ár- és belvízvédelem, rekreáció, egyéb fontos célok, igények). _ Az adott igény kielégítése megoldható-e más, a jó állapot elérését nem befolyásoló módon, illetve annak megvalósítása nem jár-e aránytalan költségekkel, illetve a társadalom támogatja-e? Itt nem egyértelmű, hogy mit kellene a társadalomnak támogatni? Arra utal-e ez a pont, hogy a fentebb felsorolt, EM-et okozó igények valóságosságát a társadalom támogatásának kell igazolni, máskülönben nem biztos a létezésük? Vagy éppen ellenkezőleg, az igény más módon történő kielégítését csak akkor tartják a tervezők elfogadhatónak, ha azt a társadalom támogatja? Akárhogy is, mivel az egyes víztesteknél nincs feltüntetve, hogy konkrétan milyen igény indokolja az erősen módosított besorolást okozó változás fenntartását, továbbá az sem, hogy milyen alternatívák léteznek az adott igény környezetileg kedvezőbb kielégítésére, a társadalom nem tud érdemben nyilatkozni. Ezt illusztrálhatja a fejezetben ismertetett tény, miszerint VKI szempontból problémát jelent olyan víztesteken a hajózás miatt a meder szabályozása, ahol nincs érdemi forgalom, csak a jogszabály által kijelölt viziút. A fenntartás költségeit (és környezeti kárait kiegészítés a véleményezőtől) a társadalomnak kell megfizetni, ugyanakkor gazdasági haszon tevékenység hiányában sincsen. Ilyen esetben például a módosítás fenntartását a társadalmi/gazdasági szereplők viselkedése/tényszerű cselekedetei nem indokolják, így a jogszabály előírásait a VKI értelmében felül kellene vizsgálni. Mindenképp fontosnak tartjuk, hogy a célok, mentességek, víztestek állapotának meghatározását megelőzően feltérképezzék az érintett társadalmi csoportok, piaci szereplők, gazdálkodók, ágazatok és szektorok elvárásait, és a különböző igényeket és szempontokat vitára bocsátva történjen a döntés előkészítés. Szorosan az előző észrevételhez tartozik, hogy az erősen módosított víztest státusz mentesség lehetőségével jár ( fejezet) A mentességek esetében javaslatunk szerint sokkal alaposabb indoklás szükséges: Mi az a társadalmi igény, ami alapján a jelentős beavatkozás a víztesten továbbra is fenntartandó? A társadalmi igény kiszolgálása lehetséges-e úgy, hogy a víztest emiatt nem lesz erősen módosított? A társadalmi igény felülvizsgálata nem időszerű? Például, az a tény, hogy jelenleg a vízfolyás hosszú szakaszain kőszórásos partvédelem található akár évtizedekkel ezelőtti beavatkozások eredményeképpen, nem egyenlő azzal, hogy a kőszórás ma is szükséges, és nem lehetne

5 eltávolítani. Természetesen az eltávolításnak költsége lenne, ahogy minden más állapotjavító intézkedésnek. Korábbi terepi példák alapján elmondható, hogy sok korábbi hidromorfológiai beavatkozás esetében 1) megváltozott az a társadalmi igény, ami azt létrehozta, vagy 2) a technika fejlődésének köszönhetően (pl. számítógépes hidraulikai modellezés) ugyanaz az igény ma már a módosítás fenntartása nélkül is kielégíthető. Éppen ezért az erősen módosított víztesteket műszakilag és társadalmi szempontból is behatóbban szükséges megvizsgálni a státusz véglegesítése előtt. Ennek fontosságára az EU Bizottság is felhívta a figyelmet a VGT1- re vonatkozó értékelésében ( Az erősen módosított víztestek kijelölésének teljesítenie kell a 4. cikk (3) bekezdésében előírt összes követelményt. A hasznosításukra vagy a tágabb környezetre gyakorolt jelentős mértékben káros hatásoknak, valamint a környezet szempontjából jóval előnyösebb eszköz hiányának az értékelését konkrétan meg kell említeni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben. Erre a kijelölési folyamat átláthatóságának biztosításához van szükség. ) Ha ezt a tervezés idő- és pénzbeli lehetőségei nem teszik lehetővé, akkor igazolás hiányában javasoljuk a víztest természetes besorolását, jelezve, hogy ha későbbi vizsgálatok a jelenlegi hidromorfológiai változások fenntartásának szükségét igazolják, akkor átkerülhet EM státuszba. A felszíni vizek minősítését összefoglaló mellékletekből (6.1, 6.2) hiányzik a halakra vonatkozó vizsgálatok eredménye. Ez mikor kerül pótlásra és hogyan fogják figyelembe venni a minősítésben? A 2.4 fejezetből hiányoljuk annak leírását, hogy milyen beavatkozásokra és intézkedésekre van leginkább szükség a táblázatokban felsorolt védett területek állapotának javításához, vagy fenntartásához. Szintén hiányoljuk, hogy nem szerepelnek adatok arról, hogy a táblázatokban felsorolt védett területek közül hány függ kiemelt mértékben a vízellátástól, és ezek ökológiai vízigényét megállapították-e. A 2.5, 2.6, 2.7 táblázatot javasoljuk példákkal kiegészíteni, az adatok mellett fontos azt látni, hogy pl. a 247 összes érvényes FEV között vane kiemelt jelentőségű. Fórumon elhangzott, hogy a víztestekre vonatkozóan meghatározásra került az ökológiai vízigény. Milyen módszertannal dolgoztak, és ezeket az értékeket hol lehet megtekinteni? Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a természettudományos, ökológiai alapokon állapítsák meg az ökoszisztémák vízigényét. Ezeket azután referenciaértéknek tekintve lehet arról döntést hozni, hogy az emberi igényeket is figyelembe véve egyes víztesteknél kompromisszumos vízmegosztással az ökológiai vízigényt csak részben lehet biztosítani. Fontos lenne a tervben megemlíteni, hogy az egészséges ökoszisztémák hozzájárulnak a jó vízminőséghez és általában a vizek jó állapotának a fenntartásához. Tehát egy-egy ökoszisztéma nem csupán vízigénnyel bír, hanem adott esetben akár nélkülözhetetlen szolgáltatásokat is nyújt a vizeket használó emberiségnek. 2. KAPCSOLÓDÓ TERVEK, ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS, OPERATÍV PROGRAMOK A fejezet az árvízkockázat-kezelési intézkedésekről a valós helyzetnél idealizáltabb képet mutat be, mintegy vázolja a jövőre nézve kedvező irányt. Jelenleg azonban az árvízi és belvízi védekezés terén még nem elterjedtek azok a folyóknak teret biztosító, vízvisszatartáson és földhasználat-váltáson alapuló megoldások, amelyeket itt említenek. Javasoljuk a reális helyzet bemutatását, és ennek elválasztását a mostani helyzettől.

6 Ugyanakkor az ország kiszárításától eltérített, a víz visszatartásán, a táji vízkivezetésen és megtartáson alapuló, kívánatos jövőképének a felvázolása is fontos feladata a VGT2-nek. Tekintettel arra, hogy az fejezetben felvázolt, elengedhetetlen egyeztetési folyamat a VGT2, az ÁKK tervezés (továbbá a nagyvízi mederkezelési tervek készítése) között jelentős késést szenved, nem látszik biztosítottnak, hogy az árvízzel kapcsolatos beavatkozások valóban az ökológiai állapotok javítására/nem-rontására tekintettel kerülnek megtervezésre. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet, hogy az árvízvédelmi intézkedések esetén is el kell végezni a VKI 4.7 cikke szerinti vizsgálatot, különös tekintettel a d) pontra. Sokan tisztában lehetnek vele, hogy a VGT2 tervezésével párhuzamosan más tervek, és stratégiák is készülnek. Ezek között vannak olyanok, melyek a VGT2 intézkedések megfelelő végrehajtását nehezítik, lehetetlenné teszik, vagy ellentmondanak a VKI célkitűzéseinek és a jó ökológiai állapot, vagy potenciál elérésének. A Vitaanyag 9.1 és 9.2 melléklete nem sorolja fel ezeket a vízügyi stratégiai terveket: Kvassay Jenő Terv, Nagyvízi Mederkezelési Terv, Árvízkockázat-kezelési Stratégia és Terv, VTT. Ezekre a tervekre minden valószínűség szerint el kell végezni a 4.7 cikkely szerinti vizsgálatot, és még inkább hatékony, ha a tervek készítői alapos tájékoztatást kapnak arról, hogy mik a VKI célkitűzései, ezeket hogyan kell értelmezni fejezet árvízi kockázatról szóló bekezdés: a bekezdés tartalmának jelentős átfogalmazását és kiegészítését javasoljuk. Itt szükséges rávilágítani arra, hogy az árvízi kockázatkezelés keretében végzett munkáról nagyon kevés információ érhető el a VGT2 tervezés ideje alatt. Az ÁKKT intézkedési típusok között viszont szerepelnek olyanok, melyek konfliktusban állnak a VKI céljaival. Javasoljuk összefoglalni, hogy a VGT2 tervezése és végrehajtása során milyen gyakorlatot szeretnének alkalmazni az ellentmondások feloldására és az egymást elősegítő intézkedések hatékony összehangolására. Helytelennek tartjuk, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése című programot itt külön kiemelve találjuk, és anélkül, hogy a program bármelyik elemét részletesen olvashatnánk, megállapításokat találunk arról, hogy az miért szolgálja a VGT2-őt. A Tisza mente és az egész Alföld krónikus vízhiánytól szenved a folyószabályozások óta. Ennek a térségnek az árvízi kezelése a helyes vízgazdálkodásnak és vízgyűjtő-gazdálkodásnak csak egy apró szelete, ezért a VGT2-ben, aminek épp az integrált megközelítést kell szorgalmaznia, semmiképp sem javasoljuk kiemelni a Tisza árvízvédelméről szóló programot. Inkább azt a konfliktust javasoljuk itt bemutatni, ami a ritka árvizek kezelésének feladata és más feladatok (az egykori árterek, mélyfekvésű területek vízpótlása, vízvisszatartásra alkalmas területek újjáélesztése, mellékágak és holtágak visszacsatolása a folyóhoz, több teret a folyónak az árvízvédelmi töltéseken kívülre juttatott vízzel, stb.) végrehajtása között feszül. Az EU Bizottság VGT1-ről szóló értékelésében szintén kiemelte a természet vízmegtartó funkciójának a fontosságát, és ennek jobb kihasználására szólít fel ( Kiterjedtebben kell alkalmazni a természetes vízvisszatartó intézkedéseket. ) A fejezetben a leírásban nem szerepel, csak a táblázatból látható, hogy az árvízvédelmi intézkedések, és a dombvidéki tározók építése a KEHOP-ba a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás címszóval kerültek be. Véleményünk szerint ez a két intézkedési csomag nem szolgálja megfelelően a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. Javasoljuk, hogy erre a hibára a 8-15 táblázat kapcsán hívják fel a figyelmet. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló vízgazdálkodási intézkedéseket nem új infrastruktúra építésével járó beavatkozások szolgálják. Többoldalú megoldásokra van szükség, melyek több kihívásra választ adnak, mint a területhasználat és gazdálkodás olyan átalakítása, mely kevésbé sérülékeny a vízhiányra és vízbőségre, rendelkezik a megfelelő pufferkapacitással, segíti a vízvisszatartást vízbőség idején, növeli a folyók hullámterének nagyságát és megteremti a kapcsolatot a folyók és

7 ártereik között. Az árvízvédelmi művek fejlesztése a létező infrastruktúra bővítését és fejlesztését jelenti, ami nem alkalmazkodás, hanem egy probléma technokrata szemléletű kezelése. Az olvasható a konzultációs anyagban, hogy az EU elvárása miatt olyan programokat/projekteket/intézkedéseket lehet a VGT2-ben megemlíteni, vagy név szerint hivatkozni, melyeknek finanszírozása biztosított. Ehhez az elváráshoz képest az anyagban és a mellékletekben sem találni olyan listát, melyben a leendő, már előkészített projektek szerepelnek. Viszont ismert a 1318/2015 számú kormányhatározat, melyben a KEHOP által támogatott folyóvizeket és vizesélőhelyeket érintő projektek vannak. Ebben a listában sok olyan projekt van, ami hivatkozik a VKI/ VGT elvárások kielégítésére. A VGT2-ben miért nem szerepel hivatkozás erre a kormányhatározatra? Ki értékelte és állapította meg, hogy a 1318/2015 kormányhatározatban lévő projektek valóban megfelelnek a VKI célkitűzéseknek? Mivel ezek a projektek nagyszabású fizikai beavatkozásokkal fognak járni, felhívjuk a figyelmet az EU Bizottság VGT1-re küldött értékelésének figyelembe vételére a VGT2-ben ( Nem egyértelmű, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel-e új fizikai módosításra vonatkozó terv. Ha igen, a 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentességek alkalmazását a VKI által előírt lépcsők alapos értékelésére kell alapozni, különösen a tekintetben, hogy a projekt elsőrendű közérdeket szolgál-e, és hogy a társadalmi hasznok felülmúlják-e a környezet károsodását, valamint hogy nincsenek-e a környezet számára előnyösebb alternatívák. Emellett ezeket a projekteket csak akkor szabad végrehajtani, ha minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotára gyakorolt ártalmas hatás mérséklésére. A 4. cikk (7) bekezdésének egyedi projektekben való alkalmazására vonatkozó feltételeket a projekttervezés lehető legkorábbi szakaszába bele kell foglalni, és indokolni kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. ) 3. MENTESSÉGEK ÉS VKI 4.7 CIKK SZERINTI ELEMZÉS a VKI 4.7 cikke szerinti elemzés sarkalatos pont lesz a VGT2 végrehajtása során. Ezt véleményünk szerint nem csak nagyobb programokra, hanem konkrét projektekre nézve is el kell végezni. Ennek jó módszertant követő útmutatója elősegítheti a VKI célok elérését. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a 4.7 elemzés logikai lépéseit pontosan bemutassa a VGT2 és az ehhez kapcsolódó csatolmányok adjanak könnyen értelmezhető és jól követhető módszertant. A 7.1 mellékletben jelenleg szereplő anyag ezt a feltételt most nem szolgálja. Javaslatunk szerint a 7.1 melléklet jelenleg alig 2,5 oldalas 2.-es fejezetét sokkal alaposabban ki kell fejteni, folyamatábrával, táblázattal szemléletessé tenni, hogy mi a 4.7 elemzés folyamata és logikai menete. A 4.7-es útmutató 14. oldalon található javaslata, mely szerint minden, a felszíni vizek biológiai állapotát (5 élőlénycsoport) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű 4.7 elemzést kell végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek. nem felel meg a VKI-nak. A VKI szerint nem csak a nem jó állapotú (itt veszélyeztetett ) víztestek esetében kell a 4.7 szerinti elemzést elvégezni, hanem minden víztest esetében, a jó állapotúaknál is, sőt, az erősen módosítottaknál is. Továbbá, felhívjuk a figyelmet az Európai Bíróság Weser folyóval kapcsolatos, ei ítéletére, amely a 4.7 cikk szerinti vizsgálatok során az elvárt feltételek értelmezésére szolgál iránymutatással. Ennek az ítéletnek a következtetéseit feltétlenül javasoljuk beépíteni a 7.1 mellékletben található útmutatóba. Az ítélet letölthető: honlapról. Az ítélet kiemeli, hogy

8 az állapot nem-romlását elemenként kell vizsgálni, és nem csak a biológiai elemek tekintetében. Az útmutató 20. oldalán hiba, vagy érthetőségi zavar van az alábbi szövegben: Van-e környezetileg kedvezőbb alternatíva? Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett beavatkozás célja más módon, más eszközökkel is elérhető -e? Az SKV-nak tartalmaznia kell változatelemzést, ami kiindulásként szolgál ennek megválaszolására: Ha nincs ilyen alternatíva a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható Észrevételünk: A nyitó kérdés és a végén adott válasz ellentmondásba keveredett egymással, hiszen ha nincs a tervezett projektnek környezetileg kedvezőbb alternatívája, éppen akkor lehetséges, hogy megvalósítható, tehát akkor kell tovább vizsgálni a tervezett projektet. Ha van kedvezőbb alternatíva, akkor afelé kell elindulni, a projektet alapjaiban át kell tervezni. Javasoljuk módosítani: Ha van ilyen alternatíva a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható Nem utolsó sorban azt tartjuk nagyon jelentősnek, hogy a 4.7 elemzések megfelelő végrehajtására szóló VGT2 dokumentumok szigorúan a VKI követelményeit helyezzék előtérbe, és kiemelten hívják fel az olvasók figyelmét arra, hogy állapotromláshoz vezető terepi munkát nagyon szigorú feltételekkel lehet engedélyezni és kivitelezni. Véleményünk szerint a közzétett VGT2 anyag 7-es fejezetében és mellékleteiben ezek a pontok nem szerepelnek kellő hangsúllyal. Kérjük az útmutató átdolgozását. VKI 4.7 cikkely előírja, hogy az árvízvédelmi (belvízvédelmi) célú új fejlesztés akkor engedélyezhető, ha igazolható, hogy a cél más módon csak aránytalan költségek mellett érhető el. A VGT2 és az ÁKKT összehangolásáról tartott fórumon hangzott el a következő konzultációs kérdés: Egyetért-e azzal, hogy jó ökológiai állapot elérését akadályozó új árvízvédelmi célú fejlesztések (egyes ÁKK intézkedések) engedélyezhetők a VKI 4.7 cikkely szerinti hatásvizsgálat (SKV keretében) elvégzése után? Válaszunk: Csak akkor, ha a 4.7 cikkely szerinti vizsgálatot megfelelően végzik el (ld. korábbi pontban kifejtett javaslatunkat), és az abból következő módosításokat a vizsgált program/stratégia szintjén megteszik. Továbbá, nem csak a program/stratégia szinten felelnek meg az iránymutatásnak, hanem ezeket az egyes projektekre nézve is betartják. (ld. Weser). A mentességek alkalmazásával kapcsolatban is szeretnénk emlékeztetni az EU Bizottság VGT1-hez fűzött értékelésében megfogalmazott elvárásaira ( A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek első ciklusában nagy számú mentességet alkalmaztak. Noha a VKI rendelkezik mentességekről, ezek jogos alkalmazásához konkrét feltételeknek kell teljesülniük. A mentességek alkalmazásának átláthatóbbnak kell lennie, és a mentességek okait egyértelműen meg kell határozni a tervekben. Az ebben az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervben alkalmazott mentességek nagy száma aggodalomra ad okot. Magyarországnak meg kell tennie minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a mentességek számát a következő ciklusra lecsökkentse, beleértve a jellemzési folyamat, a monitoringhálózatok és az állapotértékelési módszerek szükséges javítását, valamint a bizonytalanság mértékének jelentős csökkentését. )

9 4. TERHELÉSTÍPUSOK, VGT2 INTÉZKEDÉSEK, MONITORING A VGT1 megvalósításának elindulását bemutató fejezetet és 8.2 mellékletét nagyon informatív lenne kiegészíteni egy olyan táblázattal, hogy az adott projektek mely víztestekre voltak hatással. Ebből azután levezethető egy olyan táblázat is, hogy mely víztestet milyen intézkedés érintett a VGT1 időszak alatt. Az N1 (nem VKI célkitűzést végrehajtó) intézkedések feltüntetése is hasznos lenne, ha megoldható. A 8.6 fejezetben a rendelkezésre álló forrásokat mutatják be. Itt táblázatos formában szerepel, hogy a különböző operatív programok mely intézkedései kapcsolódnak a VKI-hoz illetve a vízgazdálkodáshoz. Ezekből a táblázatokból nem derül ki, hogy konkrétan melyik VGT2 intézkedést szolgálják az itt bemutatott OP prioritások és projektek. Javasoljuk, hogy a táblázatokban mutassák be ezt az összefüggést. A fejezet szerint a VGT2-ben lévő intézkedések hatékonyságát indikátorokkal kell igazolni, egy bonyolult folyamat során. Ehhez képest a 8.6 fejezetben az operatív programok prioritásainak igazolását nem tartjuk helyesnek ilyen leegyszerűsített formában igazolni. Hiányoljuk innen azoknak az indikátoroknak és peremfeltételeknek a rögzítését, amelyek a tervezett KEHOP projektek végrehajtásakor beépítendőek és számon kérhetőek lesznek. Ötletek indikátorokra azokhoz a KEHOP pályázati kiírásokhoz, amelyek a VKI szerinti állapot javítására hivatkoznak: például melyik víztesteken mennyi és melyik minősítő elem értéke fog legalább egy osztályzatot javulni a projekt következtében. Vagy például hány km-en fog a víztestek hidromorfológiai állapota a természetes referencia-állapothoz hasonló állapotba kerülni, ezáltal legalább egy osztályzattal javulni. Vagy például ha vízhiány miatt leromlott állapotú védett (Natura 2000) területet érint a víztest, akkor hány hektáron fog az ökoszisztéma állapota javulni, és az ökológiai vízigény biztosítása mennyivel lesz jobb a projekt eredményeképpen fejezet a terheléstípusok között nem szerepel: o o o o vízátvezetés mentett oldalon lévő területekről, belvízelvezetés. Ez azért jelentős terhelés, mert egyenlő a terület kiszárításával. Javasoljuk a vízkivételek és átvezetések (3-as) típushoz besorolni; medermélyülés, amit nevezhetünk rejtett terhelésnek, vagy több eredőből összeálló terhelésnek A 4.1 morfológiai típusnál javasoljuk megemlíteni; a hordalékhiány is jelentős terhelés, vagy probléma a jó ökológiai állapotra nézve. Szintén 4.1. morfológiai típusú terheléshez; az egyéb terheléstípus pontot (5-ös pont) javasoljuk kiegészíteni a hullámtér folyamatos feltöltődésével. Javasoljuk, hogy a hullámtér feltöltődése és a medermélyülés közti összefüggésre mutasson rá a magyarázat; fejezet, 369. oldal: a kötelező alapintézkedések között nem intézkedések, hanem irányelvek szerepelnek. Ezek nagyon tág keretet adnak, ennél konkrétabb intézkedések megnevezését szeretnénk látni ennél a felsorolásnál, hiszen ezeknek a 8-10 táblázatba lévő intézkedési célok elérését kell szolgálniuk. Miért nincsenek az alapintézkedéseknél is olyan konkrétumok mint a további alapintézkedéseknél és a kiegészítő intézkedéseknél? A fejezet végén a VGT1 és a VGT2 intézkedések összehasonlítása nehezen átlátható és bonyolult, egyszerűbb megfogalmazást javaslunk, vagy táblázatos ábrázolást.

10 fejezet az itt felsorolt intézkedések mind nagyon jók, alkalmazásukat mindenhol tudjuk javasolni, de finanszírozásuk véleményünk szerint sajnos kérdőjeles. A fejezetben és a többi intézkedési típusnál is javasoljuk, hogy terheléstípusok és az intézkedési típusok közti összefüggésekre jobban világítsanak rá. Elfogadjuk, hogy vannak olyan intézkedések, melyek a fejezetekben egyenként bemutatott terheléstípusokra adnak válaszokat, de vannak olyanok is, melyek több terhelés típusra megoldással szolgálnak. Az átfogó intézkedések körébe tartozó kutatás és fejlesztés fejezet ( ) csak a vízgazdálkodás és hidrológia témakörében fogalmaz meg egyébként támogatandó javaslatokat. Ugyanakkor folyamatosan gátló tényezőként merül a tervezés és megvalósítás során az ökológiai adatok, például a védett területek jó állapotával és az ökológiai vízigénnyel kapcsolatos elvárások, élőhely-térképek, jó környezeti állapot nyújtotta előnyöket feltáró tanulmányok teljes körűségének a hiánya. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a VGT2 hívja fel a figyelmet, hogy a VKI végrehajtásához az ökológiai kutatások fejlesztésére, jobb finanszírozására, stb. is égető szükség van. Kérjük az átfogó intézkedések közt kiemelten felhívni a figyelmet, hogy a VKI végrehajtásához a környezetvédelmi és vízügyi mellett stabil természetvédelmi intézményrendszerre (természetvédelmi hatóságokra, nemzeti park igazgatóságokra) van szükség. Ezek gyengítése esetén nem tudják ellátni a helyes vízgazdálkodáshoz kötődő feladataikat, ami végső esetben az ex-ante feltételeknek való megfelelés hiányát és uniós támogatások befagyasztását eredményezheti. Éppen ezért a természetvédelmi intézményrendszer jelentős fejlesztésére, és a VKI végrehajtásába történő folyamatos és érdemi bevonására van szükség. Javasoljuk továbbá a természetvédelmi és agrár-környezetgazdálkodási szaktanácsadói hálózat fejlesztését, kapacitásbővítését, naprakész ismeretanyag és megfelelő finanszírozás biztosítását, a területhasználatokat érintő intézkedések végrehajtásának segítésére. Ugyancsak az intézményrendszer szükséges reformjához tartozó észrevétel, hogy a Vízgazdálkodási Tanácsok működése kiüresedni látszik. Sem a területi VT-k, sem a részvízgyűjtő VT-k nem töltik be társadalmi koordinációs szerepüket, nem jelennek meg az érintett csoportok érdekei, nincs egyeztetés. A tanácsok jogköre is lecsökkent, véleményüknek, állásfoglalásuknak nincs súlya. A 8.4-es táblázatban helyes intézkedéseket párosítottak a terhelés típusokhoz, viszont abban van hiányosság, hogy nemcsak a védett természeti területeken van szükség az ökológiai szempontok figyelembe vételére és az ökológiai értelemben minimális vízigény biztosítására. Az árvizek szempontjából mentesített oldalon lévő, egykor vízzel járt területeken mindenhol terhelést jelent a víz hiánya, ami a folyószabályozások eredménye. Ezek a vízvisszatartásra, extenzív mezőgazdasági termelésre, állattartásra, stb. alkalmas területek jelenleg elzártak a víztől, és a helytelen (víz levezetését igénylő) területhasználat miatt a száraz évek jelentős részében lehetőségük sincs vízhez jutni. Emiatt a mentett oldali területek országszerte szárazodnak, a természetes növénytakaró pusztul, a mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlanná válik a táj. A kiegészítő intézkedések között találhatóak az alábbiak: A parti növényzet állapotának javítása az árvízvédelmi funkcióval összehangolva; Növényzónák részleges rehabilitációja, fenntartás (növényirtás) jó gyakorlat szerint. Javasoljuk, hogy a parti növényzet esetében tegyenek különbséget az őshonos és az invazív növénytakaró között. A vízzel járt területek és hullámterek jó természetességű állapotához hozzátartozik, hogy őshonos növénytakaró és jó állapotú élőhelyek borítják. Ezekre szükség van a parti sávban, növényirtás ezek esetében nem jöhet szóba. Ellenben az invazív növényfajok távoltartására a

11 jó természetességi állapot fenntartása érdekében is szükség van, támogatjuk azokat az intézkedéseket, melyek ezek eltávolítását vagy távoltartását segítik. 5. A DUNA ÉS A DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VITAANYAGÁBÓL IDÉZETT, AZ ORSZÁGOS VITAANYAGHOZ KAPCSOLÓDÓ JAVASLATOK (az idézetek fejezetei és a mellékletek számozása az érintett részvízgyűjtő vitaanyagához tartozó hivatkozás) DUNA A Duna részvízgyűjtőn a jelentős vízfolyások között a Duna Sió-torkolat és országhatár közti szakasza a táblázat szerint még vizsgálat tárgyát képezi. Azt javasoljuk, hogy ez a víztest ne kapjon erősen módosított minősítést. Az elmúlt években sok mellékágat és fokot helyreállítottak ezen a folyószakaszon, és vízellátásuk javult. A Budapest és Belgrád közti Dunán ez az egyik legjobb állapotú szakasz, viszonylag széles ártérrel, és gazdag vizesélőhelyekkel. Ha ezt a szakaszt erősen módosított állapotba sorolják, akkor mindenképp jelezni kell, hogy a jelentős méretű víztesten jó állapotú folyószakaszok, holtágak, mellékágak és fokok vannak, melyek vízellátását a jövőben is biztosítani kell. A Duna részvízgyűjtő vitaanyagban és az országos vitaanyagban a kiegészítő intézkedések között találhatóak az alábbiak: A parti növényzet állapotának javítása az árvízvédelmi funkcióval összehangolva; Növényzónák részleges rehabilitációja, fenntartás (növényirtás) jó gyakorlat szerint. Javasoljuk, hogy a parti növényzet esetében tegyenek különbséget az őshonos és az invazív növénytakaró között. A vízzel járt területek és hullámterek jó természetességű állapotához hozzátartozik, hogy őshonos növénytakaró és jó állapotú élőhelyek borítják. Ezekre szükség van a parti sávban, növényirtás ezek esetében nem jöhet szóba. Ellenben az invazív növényfajok távoltartására a jó természetességi állapot fenntartása érdekében is szükség van, támogatjuk azokat az intézkedéseket, melyek ezek eltávolítását vagy távoltartását segítik. DRÁVA Az 1.1 mellékletben a Dráva természetes besorolást kapott. Ezt a besorolást helyesnek tartjuk, és örülünk, hogy változott a VGT1-hez képest. A kanyargós, zátonyokkal, kövezés nélküli partoldalakkal, mellékág-rendszerekkel jellemezhető folyószakasz Magyarország leginkább változatos, és legkevésbé szabályozott folyószakaszai közé tartozik. A horvátországi vízerőmű miatt naponta változó vízállás és a hordalékhiány miatt süllyedő meder ellenére ez a folyószakasz természetesnek, szinte szabályozatlannak tekinthető, és a jellemzően jó ökológiai állapotú. Szintén van javaslatunk Dráva részvízgyűjtőn a Dombó-alsó és Dombó-felső víztestekre, melyek mesterséges víztestként szerepelnek az 1-1 mellékletben. A Dombó-csatorna valóban mesterségesen ásott mederben folyik, de a mellékletből az nem látszik, hogy a Dráva magyar oldalának legértékesebb láperdőjében van. A Dombó-csatornát ezért a hozzá szorosan kapcsolódó láperdővel érdemes megvizsgálni. Ezt figyelembe véve a Dombó víztest besorolása során javaslatunk szerint emiatt ne mesterséges kategóriába essen. Véleményünk szerint a Kerka-patak víztest nem sorolható erősen módosított kategóriába. A Kerkán lévő keresztirányú műtárgy ellenére a Kerka-patak változatos partszakaszokkal, értékes élőhelyekkel kísért vízfolyás. Sok helyen Magyarországon ritka rovarok élnek a partjai mellett. Emiatt a besorolás újraértékelését javasoljuk. A Mura erősen módosított állapotát javasoljuk felülvizsgálni. A Drávához hasonlóan jó állapotú vízfolyás, mely a parti kövezések és sarkantyúk ellenére változatos hidromorfológiával rendelkezik, és dinamikus folyó. Keresztirányú műtárgy ismereteink

12 szerint nincs a folyó Magyarországi szakaszán, az 3-9 mellékletben ezt a cellát javítani szükséges. Az 1-3 mellékletben nincs bejelölve egyetlen a Murát érő terheléstípus sem, ezért nem derül ki az anyagból, hogy mi alapján került erősen módosított státuszba. A Mura természetes besorolását javasoljuk. Az as fejezet, 47. oldalán olvasható: A Dráva részvízgyűjtőn a kijelölt víztesteknek csak 37%-a (40 db) természetes vízfolyás vagy állóvíz, mesterséges kategóriába 6% (7 db) sorolandó, míg a természetes eredetű víztestek közül erősen módosított 62 db (57%) víztest (1-11. ábra). A VGT1 tervezési időszaka óta 82 %-kal nőtt az erősen módosított víztestek aránya. Az előző bekezdésben írtak alapján javasoljuk, hogy ezt a besorolást értékeljék újra. Nem értjük, hogy mi az oka ennek a jelentős változásnak az arányszámokban. Milyen jellegű vízfolyások kerültek át ebbe a kategóriába? Melyik minősítési paraméter miatt sorolták át őket? A fejezetben a Dráván bemutatott vízgazdálkodási problémák és okaik között örülünk, hogy a Jelentős Vízgazdálkodási Problémák dokumentumhoz képest a medermélyülés nagyobb hangsúllyal jelenik meg. A fejezetet javasoljuk kiegészíteni: a medersüllyedés okai között ne csak a vízerőművek szerepeljenek, hanem a szabályozás és a korábbi évtizedek kavicskitermelései is. Ezeknek a csúcsrajáratott vízerőműveken kívül jelentős hatásuk van a medermélyülésre. Örülünk, hogy a Dráván kijelölt hajóút felülvizsgálata szerepel ebben a fejezetben. Ennek fenntartása valóban olyan kötelezettség, mely jelentős feladatokkal jár, de a hajóút igénybevételére gyakorlatilag nincs igény. Más intézkedési javaslatokhoz hasonlóan ez a javaslat is akkor hoz eredményt, ha nemcsak ebben az anyagban jelenik meg, hanem továbbítják a hajóút kijelöléséért felelős döntéshozók felé. Szintén a fejezetben a jelentős problémák és okaik között javasoljuk megemlíteni az árvízvédelmi indokkal a múltban zajló beavatkozásokat. Jelentős problémának látjuk, hogy a Dráva Barcs alatti szakaszán voltak olyan töltésmagasítások, melyek az ökológiai állapot javulásához nem járulnak hozzá. Az Alsó- és Felső-Dráva víztesten a magas vízállások esetén egyaránt vízmegtartásra lenne fontos törekedni. Újra kell értékelni az árvízi kockázatokat (amire a 2015-ben párhuzamosan zajló tervezés lehetőséget ad), és ahol a természeti és társadalmi feltételek adottak, ott az árhullámok levezetése helyett azok visszatartását kell alkalmazni. Jelentős vízgazdálkodási probléma továbbá, hogy az árvíz és a belvíz elleni védekezés miatt a Dráva menti területek, elsősorban az Ormánság vízellátása nem javítható (erre a problémára rámutat az SEE River projekt keretében készült Ágazatok közötti megállapodás is). A vizek megtartása helyett a vízelvezetés volt hosszú évtizedekig a feladat, ami aszályos időszakokban a vízhiányra nem ad megoldást. Ez a helyzet akkor javulhat, ha a nagy folyóknak és a kisvízfolyásoknak egyaránt több teret biztosítunk, a szűk parti sáv helyett fenntartjuk azt a hullámteret, ahol a vízfolyás aktívan tudja alakítani környezetét, és a vízpartok közelében az intenzív mezőgazdasági termelés helyett az extenzív művelési formák kerülnek előtérbe. A Dráván jelenleg az átlagos árhullámok a hullámteret elöntik, de az átlagos vízállások esetén a hullámtér szárazon van. Megszűnik a kapcsolat a folyó és hullámtere között, a folyó és környezetének állapota minden szempontból romlik. Gruber Tamás Kerpely Klára WWF Magyarország Budapest,

Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015

Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 környezeti vizsgálatának jelentése Vizsgált tervváltozat (VGT) munkadokumentumainak készítési dátuma 2015.08.30-ig bezárólag 2015. szeptember 19.. TARTALOM BEVEZETŐ...

Részletesebben

Emlékeztető. Csepregi Ilona

Emlékeztető. Csepregi Ilona VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Az erdőgazdálkodás vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos kérdései Dátum: 2009. 09. 17. Helyszín: Benczúr Hotel 1068 Budapest, Benczúr utca 35. Levezető:

Részletesebben

Emlékezető. Börcsök Áron. Készítő:

Emlékezető. Börcsök Áron. Készítő: VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-3 Rába alegységen Dátum: 2009.07.13. 10:00 Helyszín: Sárvár Nádasdy-vár, díszterem Sárvár, Várkerület

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Emlékeztető. Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-3 Lónyaifőcsatorna

Emlékeztető. Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-3 Lónyaifőcsatorna Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-3 Lónyaifőcsatorna alegységen Dátum: 2009. július 16. 13:30 Helyszín: földszinti tárgyaló 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 19.

Részletesebben

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA (2014-2023) ÉS PROGRAM (2014-2017) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA (2014-2023) ÉS PROGRAM (2014-2017) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSI ÉS -ELHELYEZÉSI PROJEKTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉS (KEOP-7.9.0/12-2013-00 09) SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. T Á J O L Ó T E R V K F T. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a 2/2005. (I.11.)

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljai, a mezőgazdasággal való kapcsolata

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljai, a mezőgazdasággal való kapcsolata Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt Mezőgazdasági fórum 2009. szeptember 7. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv céljai, a mezőgazdasággal való kapcsolata Simonffy Zoltán BME 2000: EU Víz

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

FELHÍVÁS. Az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése belterületi rendszerek fejlesztésének megvalósítására

FELHÍVÁS. Az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése belterületi rendszerek fejlesztésének megvalósítására FELHÍVÁS Az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése belterületi rendszerek fejlesztésének megvalósítására A felhívás címe: Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

Részletesebben

Ivóvízminőség-javítás. kétfordulós pályázati konstrukció KEOP-2009-1.3.0. Útmutató. részletes megvalósíthatósági tanulmány.

Ivóvízminőség-javítás. kétfordulós pályázati konstrukció KEOP-2009-1.3.0. Útmutató. részletes megvalósíthatósági tanulmány. Ivóvízminőség-javítás kétfordulós pályázati konstrukció KEOP-2009-1.3.0 Útmutató részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez érvényes: 2009. március 12-től A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A GYAKORLATI TERVEZÉSI FELADATOKBAN MHT XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA Az Előzetes tájékozódási kötelezettség; A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása; Érdek-összeütközés, összeférhetetlenség, ösztönzés

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben:

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben: VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés mezőgazdasággal kapcsolatos kérdései, intézkedések és feladatok Dátum: 2009. 09. 07. Helyszín: Hotel Ében 1148 Budapest,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

2006.5.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

2006.5.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. 3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak. C 117 E/187 1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát módosított formájában; 2. felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha javaslatát érdemben módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez Kódszám: KMOP-5.1.1/D2-13 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

Nyíregyházi Városi Bíróság. N y í r e g y h á z a Bocskai u. 2. 4400. Tisztelt Városi Bíróság!

Nyíregyházi Városi Bíróság. N y í r e g y h á z a Bocskai u. 2. 4400. Tisztelt Városi Bíróság! Nyíregyházi Városi Bíróság N y í r e g y h á z a Bocskai u. 2. 4400 Tisztelt Városi Bíróság! A Belföld-München Berlin Felvásárlási és Értékesítési Kft. (4551 Nyíregyháza-Oros, Vezér út 67) alperes a Hortobágyi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 (TOP 3.0 változat, 2013. szeptember 26.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Témafelelős: dr. Tombácz Endre Készítette: ÖKO ZRt. Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest, TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

"ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény "ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Az ezen Egyezményben részes Felek tudomásul véve, hogy a Föld éghajlatának változása és annak káros hatásai az emberiség közös gondját képezik, aggódva amiatt, hogy

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai 8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő

Részletesebben

Romák és travellerek a közoktatásban

Romák és travellerek a közoktatásban Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt)

PIB tájékoztatás. A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) PIB tájékoztatás A költségvetési gazdálkodás eredményességének javítása (Gazdálkodási projekt) 14. Új költségvetés tervezési és végrehajtási technikák alkalmazása A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum

Jegyzőkönyv. A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum Jegyzőkönyv A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata című fórum - a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a Vízgyűjtő gazdálkodási Terv felülvizsgálata című KEOP 7.9.0/12 2013 0007 projekt keretében szervezi

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL JÁRÓ KÖRNYEZETI KÁROK PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szerz!k: Harangozó Gábor dr., egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Széchy Anna, doktorjelölt, projektmenedzser,

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja

A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja Győr, 2001. február Témavezető: Dőry Tibor Szerző: Dőry Tibor Rechnitzer János Szerkesztette: Dőry

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.14. COM(2010) 790 végleges 2010/0384 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés energiaipart érintő eredményei, az intézkedések programja című fórumot

Jegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés energiaipart érintő eredményei, az intézkedések programja című fórumot Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés energiaipart érintő eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című

Részletesebben

A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda. Cselekvési Terve. Dr. Kis Zoltán Programiroda vezető. Budapest 2009.

A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda. Cselekvési Terve. Dr. Kis Zoltán Programiroda vezető. Budapest 2009. A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda Cselekvési Terve Dr. Kis Zoltán Programiroda vezető Budapest 2009. 2 A kormányprogram prioritásai között van a vidéki munkalehetőségek bővítése,

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2014. ÉVI 3/2. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 3. Stratégiai Program munkarész Pest Megyei Területfejlesztési Program Készült Pest Megye

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült.

A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült. A programhoz a Stratégiai Környezeti Vizsgálat az ÖKO Zrt koordinálásában készült. Versenyképes Közép-Magyarországért OP Ex-ante értékelési jelentés Vezetői összefoglaló 2015. január 5.-i (EU Bizottságnak

Részletesebben

Feljegyzés egyeztetésr l

Feljegyzés egyeztetésr l RESPECT Consulting Feljegyzés egyeztetésr l RESPECT Consulting Jegyzetek Dátum: 2009. július 30. 13:35 Az egyeztetés tárgya: VGT SKV II. Egyeztet fóruma Helyszín: MTA TAKI Tanácsterem, Budapest Résztvev

Részletesebben

Dokumentum címe: 3 reprezentatív folyamat újratervezése Tanácsadói dokumentum. Pályázati tevékenység:

Dokumentum címe: 3 reprezentatív folyamat újratervezése Tanácsadói dokumentum. Pályázati tevékenység: Dokumentum címe: 3 reprezentatív folyamat újratervezése Tanácsadói dokumentum Pályázati tevékenység: Az önkormányzati feladatok átalakítása által érintett szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata,

Részletesebben

TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP)

TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) 2013. december 18. 14:47 Magyar Természetvédők Szövetsége, Dr. Farkas István ügyvezető elnök A Magyar Természetvédők Szövetsége több mint 15 éve

Részletesebben

2. Általános megjegyzések

2. Általános megjegyzések 2006.1.31. C 24/73 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Szociális politika a belvízi hajózás európai szabályozásának keretében (2006/C 24/15) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

Page 1 of 12 32010R0913 Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról EGT-vonatkozású szöveg Hivatalos

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei

Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei Az informatikai stratégia kialakításának és megvalósításának irányelvei 50 40 30 20 10 0 35 30 25 20 15 10 5 0 MTA Információtechnológiai Alapítvány 1993 Készült a brit kormány informatikai központja által

Részletesebben

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.21. COM(2010) 799 végleges 2010/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Minőségirányítás az építőiparban. Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013.

Minőségirányítás az építőiparban. Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013. Minőségirányítás az építőiparban Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013. Minőség és megfelelőség A dolgok minőségét azok a tulajdonságaik és jellemzőik adják, amelyek képessé teszik arra, hogy igényeket,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója

Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója Készült a Békés Megyei Önkormányzat megbízásából Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója - KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS - 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 e-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Módosult a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztését támogató felhívás

Módosult a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztését támogató felhívás Módosult a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztését támogató felhívás Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent Családbarát, munkába állást segítő intézmények,

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november

A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november Grant Agreement no. 265212 FP7 Environment (Including Climate Change) A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú átgondolása az EPI-WATER kutatási program eredményeinek felhasználásával

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

KÖZKINCS Program a harmadik évezredben A Közkultúra fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

KÖZKINCS Program a harmadik évezredben A Közkultúra fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben KÖZKINCS Program a harmadik évezredben 163 KÖZKINCS Program a harmadik évezredben A Közkultúra fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Konferencia Tatabányán, 2006. szeptember 24. A Nemzeti

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 Készült a VEKOP 4.0 2014. május 8-i változata alapján STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Projektvezető: dr. Tombácz Endre Témafelelős: Magyar Emőke Készítette: ÖKO ZRt. 2014. augusztus TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.26. COM(2016) 33 final 2013/0016 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

Részletesebben

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 1/18 SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A minőségügyi kézikönyv a minőségirányítási rendszert alapdokumentuma,

Részletesebben

Rendezvény neve: Civil Fórum a Duna hajózhatósága projekt bemutatása. Hely: Dunaföldvár, Polgármesteri Hivatal díszterme, Kossuth Lajos utca 2.

Rendezvény neve: Civil Fórum a Duna hajózhatósága projekt bemutatása. Hely: Dunaföldvár, Polgármesteri Hivatal díszterme, Kossuth Lajos utca 2. JEGYZŐKÖNYV DUNA HAJÓZHATÓSÁGA PROJEKT Rendezvény neve: Civil Fórum a Duna hajózhatósága projekt bemutatása Hely: Dunaföldvár, Polgármesteri Hivatal díszterme, Kossuth Lajos utca 2. Időpont: 2011. április

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Bíró Lajos Általános Iskola Pedagógiai Programja Szigetszentmiklós, 2013. augusztus 26. Összeállította: A Bíró Lajos Általános Iskola Nevelőtestülete 1 1. Nevelési Program 1. Iskolánkban folyó nevelő-oktató

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan

Részletesebben

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS Brüsszel, 2011. április 18. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 89. PLENÁRIS ÜLÉSE 2011. MÁRCIUS 31. ÁPRILIS 1. GYORSFELMÉRÉS A SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEM EURÓPAI PLATFORMJA ÖSSZEGZŐ JELENTÉS

Részletesebben

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT Készítette a Terra Studio Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Kiemelt Programok és Projektek Főosztályának

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa

Részletesebben

Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II

Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II C 297 E/98 P6_TA(2006)0199 Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a

Részletesebben

NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES ÜGYNÖKSÉG NEMZETKÖZI SZABÁLYZAT

NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES ÜGYNÖKSÉG NEMZETKÖZI SZABÁLYZAT NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES ÜGYNÖKSÉG NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES SZABÁLYZAT BEVEZETŐ A NEMZETKÖZI DOPPINGELLENES PROGRAM ÉS A SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA ÉS FELÉPÍTÉSE A Nemzetközi doppingellenes program és

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2009R0428 HU 15.06.2012 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 428/2009/EK RENDELETE (2009. május 5.) a kettős

Részletesebben

Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket a következő címre kell benyújtani: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal

Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket a következő címre kell benyújtani: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványa 2, rue Mercier, L-2985 Luxembourg Fax: (352) 29 29 42 670 E-mail: mp-ojs@opoce.cec.eu.int Információ és on-line formanyomtatványok:

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve

Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit

Részletesebben

TANÍTÁS ÉS TANULÁS A TANULÁS VÁLJON TERMÉSZETES TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETTÉ

TANÍTÁS ÉS TANULÁS A TANULÁS VÁLJON TERMÉSZETES TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETTÉ FEHÉR KÖNYV AZ OKTATÁSRÓL ÉS KÉPZÉSRŐL TANÍTÁS ÉS TANULÁS * * * A TANULÁS VÁLJON TERMÉSZETES TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETTÉ "Legyen meg a bátorságunk ahhoz, hogy mindent megvizsgáljunk, mindent megbeszéljünk,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben