A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA"

Átírás

1 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK KONZULTÁCIÓS ANYAGA Az Előzetes tájékozódási kötelezettség; A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása; Érdek-összeütközés, összeférhetetlenség, ösztönzés témakörei vonatkozásában december 21.

2 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) 2011 nyarán a hazai befektetési szolgáltatók körében felmérést végzett a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény 1. Előzetes tájékozódási kötelezettség; 2. A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása; 3. Érdek-összeütközés, összeférhetetlenség, ösztönzés témakörei vonatkozásában. A felmérés célja volt, hogy az említett témakörök kapcsán a Felügyelet helyzetképet kapjon a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézmények által alkalmazott gyakorlatokról, módszertanokról, továbbá információkat szerezzen a gyakorlati problémákról, a piaci szereplők észrevételeiről. A felmérésben 62 intézmény vett részt, 25 befektetési vállalkozás, 19 befektetési alapkezelő és 18 hitelintézet. Jelen tájékoztató a felmérés során szerzett tapasztalatokat, illetve az egyes témakörök vonatkozásában a Felügyelet véleményét összegzi. A Felügyelet ezúton hívja fel a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézményeket, hogy jelen tájékoztatóban szereplő felügyeleti elvárásokkal kapcsolatos szakmai észrevételeiket, illetve javaslataikat írásban küldjék meg a címre legkésőbb január 31. napjáig. 1. E L Ő Z E T E S T Á J É K O Z Ó D Á S I K Ö T E L E Z E T T S É G Az előzetes tájékozódási kötelezettség keretében az alkalmassági és megfelelési tesztek tartalma, a tesztek kiértékelésére alkalmazott módszertanok, a kiértékeléshez figyelembe vett szempontok, az ügyfél besorolási-kategóriák, valamint a tesztekkel kapcsolatos technikai információk - úgymint tesztben lévő minimum feltétel, ellentmondások kerültek felmérésre. Felmértük továbbá a tesztek kiértékelésének gyakorlatát, a teszt eredményéről való ügyfél tájékoztatást, illetve a tesztek eredményének felhasználását az ügyletkötések során Alkalmassági és megfelelési teszt Tapasztalatok Az intézmények az ügyfelek alkalmassági és megfelelési vizsgálatára jellemzően előre rögzített válaszokat tartalmazó kérdőíveket alkalmaznak. A kérdőívekben szereplő kérdések számossága, összetettsége, a válaszadási lehetőségek, a kérdésekkel megcélzott információk köre azonban intézményenként jelentős eltéréseket mutat. Az intézmények többségükben a kérdésekre adott válaszokat pontozzák, amelyek összesítéséből adódik az ügyfelek kockázati kategóriákba történő besorolása. Néhány intézmény a kiértékelést döntési fa módszer keretében végzi. Ezekben az esetekben az ügyfél kockázatvállalási képességére vonatkozó válasza kerül párosításra termékkör ismeretével, valamint a termék kockázatával. Az intézmények évben jellemzően nem módosították a teszteket, ahol módosítás történt ott a még pontosabb információk megszerzésére törekedtek. Összességében megállapítható volt, hogy az intézmények egymástól különböző tartalmú teszteket alkalmaznak az ügyfelek kiértékelésére, a tesztek módosítására csak ritkán kerül sor. 2

3 Intézményi észrevételek Több intézmény észrevételezte, hogy a jogszabály a tesztek formájára, tartalmára nem fogalmaz meg szabályokat, ezért az egyes intézmények tesztjei nem egységesek. Bizonyos ügyfélkör (pl. szakmai ügyfelek), illetve pénzügyi eszköz típus (pl. váltó, közraktárjegy) esetében több intézmény jelezte, hogy nem tartja indokoltnak az előzetes tájékozódási kötelezettség fenntartását Felügyeleti elvárások A Felügyelet az előzetes tájékozódási kötelezettség keretében végzendő alkalmassági és megfelelési tesztek elvégzését kérdőív alkalmazásával várja el. A kérdőívben szereplő kérdések összeállítását zárt módon, előre rögzített válaszlehetőségekkel kell elkészíteni. A kérdéseknek könnyen értelmezhetőnek, egyértelműnek és az intézmény által ténylegesen végzett tevékenységekkel, illetve a ténylegesen kínált pénzügyi eszközök körével, sajátosságaival összhangban állónak kell lenniük. A kérdőívben olyan kérdéseket is meg kell fogalmazni, amelyek alkalmasak a kérdezett ügyfél válaszadásában megjelenő esetleges ellentmondások, koherencia zavarok kiszűrésére. Fokozott hangsúlyt kell helyezni a kérdőív összeállításánál arra, hogy a válaszok kiértékelését követően az ügyfél vagy leendő szerződő fél veszteségviselő képessége megfelelő módon azonosításra kerüljön. Az alkalmassági és megfelelési teszt keretében alkalmazott kérdőív tartalmát a Felügyelet szerint rendszeresen, évente felül kell vizsgálni. Új szolgáltatás vagy új pénzügyi eszköz, ügylettípus bevezetésekor szintén felülvizsgálatot kell végezni Alkalmassági és megfelelési tesztek kiértékelési módszertana Tapasztalatok A tesztek kiértékelése során az intézmények a következő szempontokat veszik figyelembe: az ügyfél kockázatvállalási hajlandósága, kockázattűrő képessége, pénzügyi ismeretei, tapasztalatai, jövedelme, vagyoni helyzete, a befektetés tervezett időtávja, célja, az ügyfél iskolai végzettsége, hozamelvárása, illetve bevételeinek forrása. Azon intézmények száma, akik azonos, és akik eltérő súlyozást alkalmaznak közel egyenlőnek mondható. Ahol eltérő a súlyozás, ott legnagyobb súllyal jellemzően a kockázatvállalási képesség és a kockázatvállalási hajlandóság szerepel, ezt követi a pénzügyi ismeret, tapasztalat, befektetési időtáv, befektetéssel elérni kívánt cél, befektetési instrumentumok kockázati besorolása, illetve a befektetési szokás. A legkisebb súllyal általában az ügyfél vagyoni helyzete és jövedelme kerül figyelembevételre, tekintettel arra, hogy az ügyfelek vagyoni helyzetükről nem szívesen nyilatkoznak. Vannak olyan intézmények is, amelyek az ügyfél iskolai végzettségét és foglalkozását azonos, esetleg nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint például pénzügyi ismereteit vagy vagyoni helyzetét. Az intézmények alkalmassági és megfelelési tesztjeinek többsége nem tartalmaz olyan minimumfeltételt, amelynek való meg nem felelés során az ügyfélnek a szolgáltatás nyújtását megtagadják vagy figyelmeztetik. A minimumfeltételt alkalmazó intézmények általában az ügyfél termékismeretének teljes hiánya, illetve a tesztek nem teljes körű kitöltése esetében tagadják meg a szolgáltatás nyújtását, illetve figyelmeztetik az ügyfelet. Több intézmény tesztje viszont tartalmaz koherencia vizsgálatot, amely leginkább egymást kizáró válaszok formájában jelenik meg. Az alkalmazott szempontok száma, illetve a szempontok súlyozásának mértéke szignifikánsan eltérő az egyes intézményeknél. Kevés azon intézmények száma, amelyek adott termék vagy szolgáltatás vonatkozásában minimumfeltételt alkalmaznak, vagyis olyan kritériumokat, 3

4 amelyeknek való meg nem felelés esetén az ügyfélnek, vagy a leendő szerződő félnek automatikusan, a többi kérdésre adott választól függetlenül a szolgáltatás nyújtását megtagadják, illetve az ügyfelet figyelmeztetik Intézményi észrevételek Észrevételként fogalmazódott meg, hogy a jogszabály a tesztek kiértékelésére nem ír elő szabályokat, ezért az egyes intézmények módszertana nem egységes. Az egységes módszertan hiánya következtében ugyanazon ügyfél kockázatviselő képességének, befektetési ismeretének, tapasztalatának, céljának értékelése intézményenként eltérő eredményre vezethet Felügyeleti elvárások A Felügyelet szerint a tesztek kiértékelésének egyértelműnek és objektívnak kell lennie, az értékelés módszertanát belső szabályozó dokumentumban szükséges rögzíteni. A szabályozó dokumentumban szükséges meghatározni a jogszabályban előírt, illetve ezen felül alkalmazott szempontokat, az egyes szempontokhoz rendelt súlyozást, a különböző szempontok eltérő súlyozása esetén az eltérő súlyozás elveit, indokait. Rendelkezni kell továbbá a szabályzatban azon esetkörökről, amelyek esetén az alkalmassági és megfelelési tesztek kiértékelése nem végezhető el, illetve azon minimumfeltételekről, amelyek hiánya esetén az adott pénzügyi eszköz tekintetében való szolgáltatásnyújtás nem lehetséges az ügyfél számára Kockázati profil/pénzügyi eszköz besorolás Tapasztalatok Az ügyfelek kockázati profil/pénzügyi eszköz besorolására alkalmazott kategóriák száma heterogénnek mondható az intézmények között. Van olyan intézmény, amely a kockázati profil alapján 3 kategóriába sorolja az ügyfeleket, úgymint A, B, C, van olyan, amely 4 kategóriába, mint például védekező óvatos merész dinamikus, de van olyan is, amely 5 kategóriát (stabil konzervatív kiegyensúlyozott dinamikus agresszív) alkalmaz. Az intézmények többsége az egyes kockázati profil kategóriához rendeli hozzá a megfelelő vagy alkalmas pénzügyi eszközök, szolgáltatások körét. Van olyan intézmény, amely az ügyfél adott pénzügyi eszközre vonatkozó ismerete alapján határozza meg a számára megfelelő/nem megfelelő pénzügyi eszközt, majd a kockázatvállalási képességének és hajlandóságának kiértékelése eredménye (alkalmas/nem alkalmas) figyelembevételével kerül sor a megfelelő pénzügyi eszköz vagy szolgáltatás nyújtására. Az ügyfelek kockázati profiljának és a hozzárendelt pénzügyi eszközök besorolására alkalmazott kategóriák száma igen eltérő (3-tól 5-ig) intézményenként Intézményi észrevételek Több intézmény jelzett olyan igényt, hogy legyenek egységesek a kategóriák minden intézménynél Felügyeleti elvárások A Felügyelet szerint az ügyfelek kockázati besorolására alkalmazott kategóriákat, illetve a kategóriák számát úgy kell meghatározni, hogy azok valódi különbséget tegyenek az ügyfelek eltérő kockázati profilja tekintetében. A kockázati kategóriák megjelölésénél pedig olyan 4

5 egyértelmű elnevezéseket kell használni, amelyek a lehető legpontosabban és legkifejezőbben utalnak az adott ügyfél kockázati profiljára A tesztek kitöltése és kiértékelésének módja Tapasztalatok Az intézmények döntő többsége arról számolt be, hogy az ügyfelek saját maguk töltik ki a tesztet, az esetlegesen felmerülő kérdésekben pedig az intézményi munkatársak segítenek. A tesztek kiértékeléséhez az ügyfelektől okiratot, vagy az ügyfél által adott válasz alátámasztására szolgáló dokumentumot kevés intézmény követel meg ügyfeleitől. A tesztek értékelését jellemzően az intézmények méretétől függően vagy manuálisan, vagy IT alkalmazások igénybevételével végzik. Az intézmények kb. fele számolt be arról, hogy az értékeléshez informatikai támogatást vesz igénybe. A teszt eredményéről az ügyfelek döntően írásos értesítést kapnak, de előfordulnak olyan intézmények is, ahol az értékelés és az értesítés szóban is megtörténhet. A tesztek kitöltésének rendszeres ismétlése jellemzően sehol sem kötelező. Megismétlés általában csak hibás adat, befektetési magatartásváltozás, jogszabályváltozás, illetve ügyfélkérés következtében történik. Döntően az ügyfelek töltik ki a tesztet, ugyanakkor okiratok, dokumentumok pótlólagos bekérésére kevés intézménynél kerül sor. A nagyobb ügyfélkörrel rendelkező szolgáltatók, elsősorban hitelintézetek esetében a kiértékelés IT támogatással valósul meg. A teszt eredményéről szóló tájékoztatás több intézménynél szóban történik, amely viszont az ellenőrizhetőséget akadályozza. A tesztek ismételt kitöltését rendszeres gyakorisággal egyik intézmény sem végzi Intézményi észrevételek Az alkalmassági és megfelelési tesztekkel kapcsolatban több intézmény észrevételezte, hogy az ügyfelek által a kérdésekre adott válaszok helyessége nehezen ellenőrizhető, nehéz meggyőződni arról, hogy az ügyfél befektetési ismeretanyaga elméleti vagy gyakorlati tapasztalatot jelent-e. Problémaként került említésre, hogy az ügyfelek gyakran a privát szférájuk megsértéseként élik meg a kérdésfelvetéseket, emiatt nem is szívesen töltik ki a tesztet, és nem adnak meg bizalmas adatokat, különösen a jövedelmi viszonyaikra vonatkozó információkat Felügyeleti elvárások A Felügyelet követendő gyakorlatnak tartja, hogy az intézmények az alkalmassági és megfelelési teszt kiértékelése során informatikai alkalmazást vegyenek igénybe. Az informatikai alkalmazásnak biztosítania kell az ügyfél által az alkalmassági és megfelelési teszthez adott információk egységes kiértékelését, illetve a kiértékelés eredményének nyilvántartását. A Felügyelet fontosnak tartja, hogy az intézmények az alkalmassági és megfelelési teszt kiértékelését követően az ügyfelet írásban, dokumentált és ellenőrizhető módon tájékoztassák a teszt eredményéről, így különösen ügyfélkockázati besorolásáról, illetve arról, hogy az adott ügyfélkockázati besorolás alapján milyen pénzügyi eszközcsoportok alkalmasak befektetési elvárásai megvalósítására. Egyúttal szükséges az ügyfelektől írásban visszaigazolást kérni arról, hogy a teszt eredményét megismerték és tudomásul vették. 5

6 A Felügyelet szükségesnek tartja, hogy ütemezetten, legalább háromévente az ügyfelek alkalmassági és megfelelési tesztje megismétlésre kerüljön az ügyfelek által korábban szolgáltatott információk frissítése és ismételt kiértékelése érdekében A tesztek eredményének felhasználása az ügyletkötések során Tapasztalatok Amennyiben az adott pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő az ügyfél számára, úgy általában szóban és írásban történik meg az ügyfél figyelemfelhívása. Szerződéskötés megtagadás alig fordult elő az intézményeknél a szükséges információkhoz való hozzá nem férés, valamint az alkalmassági teszten elért nem megfelelő eredmény miatt. Az intézmények ugyanakkor jelentős számú olyan esetről számoltak be, amikor úgy ítélték meg, hogy az ügyfél által a megfelelési tesztben nyújtott információ nem volt elegendő, illetve nem adott megfelelő alapot a szerződésben foglalt ügylet megfelelőségének megállapításához. Azt, hogy a megkötött ügylet valóban beleillik-e az ügyfél kockázati profiljába, jellemzően a belső ellenőrzés vagy a compliance officer ellenőrzi. Ahol IT támogatás van, ott a legtöbb esetben az ellenőrzés gyakorisága napi szintű és amennyiben az ügyfél által megkötni kívánt ügylet nem megfelelő számára, úgy azt a nyilvántartási rendszer beépített funkciók segítségével automatikusan jelzi. Összességében megállapítható, hogy az alkalmassági teszt eredménye alapján adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtás megtagadása nem jellemző. A megfelelési teszt kiértékelését követően viszont már jól látható, hogy az ügyfelek befektetési ismeretei és tapasztalatai sok esetben hiányosak, nem kielégítők Intézményi észrevételek Több intézmény jelezte, hogy ügyfeleik feleslegesnek érzik egy olyan teszt kitöltését (megfelelési teszt), mellyel az ügyfél nem korlátozható az ügyletkötésben, maximum fel lehet rá hívni a figyelmét, hogy az adott ügylet számára nem megfelelő Felügyeleti elvárások Adott pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás végrehajtását megelőzően informatikai alkalmazás által támogatott automatizált módon vizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy az adott pénzügyi eszköz valóban megfeleltethető-e az ügyfél kockázati besorolásának. Amennyiben az adott pénzügyi eszköz nem felel meg az ügyfél kockázati karakterisztikájának, úgy az intézménynek a pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás végrehajtását megelőzően dokumentált és ellenőrizhető módon fel kell hívnia az ügyfél figyelmét arra, hogy az adott pénzügyi eszköz nem megfelelő a számára. A Felügyelet szerint, amennyiben az ügyfél számára az adott pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő és a pénzügyi eszközre vagy ügyletre vonatkozó megbízás végrehajtásra került, úgy a megbízás végrehajtását követő tájékoztató információk között ismételten szükséges értesíteni az ügyfelet a meg nem felelésről. Ez megtörténhet az ügyletek visszaigazolására szolgáló dokumentumokon vagy a számlakivonatokon is. 6

7 2. L E G K E D V E Z Ő B B V É G R E H A J T Á S A témakörrel kapcsolatban a végrehajtási politikában foglaltak, illetve ha a végrehajtás partner igénybevételével történik a partner kiválasztásának szempontjai kerültek felmérésre Végrehajtási politika Tapasztalatok A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása során szinte kivétel nélkül minden intézménynél egységes végrehajtási politika vonatkozik a szakmai, lakossági és elfogadható partnerekre is. A végrehajtási politikát az intézmények évente felülvizsgálják, azonban ez jellemzően nem dokumentált módon történik, illetve koncepcionális, érdemi módosításokra az elmúlt két évben nem került sor. A végrehajtási helyszínek kiválasztásához minden intézmény szinte kivétel nélkül a Bszt. 62. (2) bekezdésében foglalt szempontokat veszi figyelembe. Ezen kívül meghatároznak egyéb szempontokat is, mint például: a pénzügyi eszköz elszámolásának költsége és biztonsága, az egyes piacokhoz való csatlakozási lehetőségek és díjak. A szempontok súlyozásánál vannak olyan intézmények, amelyek azonosan, míg vannak olyanok, amelyek eltérően súlyozzák a különböző szempontokat. Az eltérő súlyozást alkalmazók a legnagyobb súllyal a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz nettó árát veszik figyelembe. A végrehajtási helyszínek kiválasztásakor dokumentált költség-haszon elemzés szinte sehol sem készül. Több intézménynél az egyes pénzügyi eszközcsoportokra vonatkozó konkrét végrehajtási helyszínek sem jelennek meg Amennyiben a megbízás végrehajtása közvetetten, partner igénybevételével történik, úgy azokat rendszeresen évente vagy folyamatosan felülvizsgálják. A partner kiválasztásához figyelembe vett szempontok száma azonban intézményenként igen eltérő. Az intézmények jellemzően nem használnak olyan informatikai alkalmazást (pl. order router), amely biztosítja az ügyfélmegbízások legkedvezőbb végrehajtását. A végrehajtási politikában foglaltak gyakorlati érvényesülését jellemzően a compliance és a belső ellenőrzési terület végzi. Az ellenőrzésekre általában évente egy alkalommal kerül sor, minimális azon intézmények száma, amelyek folyamatos monitoringot alkalmaznak. A válaszadók nyilatkozatai szerint évben nem volt olyan ügyfél, aki kért volna igazolást arra vonatkozóan, hogy megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően, a legkedvezőbb módon hajtották végre. A hazai befektetési szolgáltatási tevékenységet végzők az egyes pénzügyi eszközök tekintetében jellemzően csak egy végrehajtási helyszínt alkalmaznak, így ezt a végrehajtási helyszínt tekintik a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb módon történő végrehajtásának Intézményi észrevételek Több intézmény jelezte, hogy a gyakorlati operációban a jogszabály által meghatározott legkedvezőbb végrehajtási elvek, ill. szabályok általános megfogalmazása értelmezési problémát okoz. A portfoliókezelési tevékenységet végző intézmények számára például nehezen értelmezhető a végrehajtási helyszín és a legkedvezőbb végrehajtás fogalma. További problémaként merült fel, 7

8 hogy a jogszabályokból nehezen levezethető, hogy a saját számlás kereskedési ügyletek hogyan illeszthetőek a legkedvezőbb végrehajtásra vonatkozó szabályokba, illetve külső szolgáltató igénybevétele esetén a legjobb végrehajtási politika alkalmazásának eredménye utólagosan ellenőrizhetetlen Felügyeleti elvárások A Felügyelet elvárja, hogy a Bszt. szerinti Végrehajtási politika tartalmazza a legkedvezőbb végrehajtás megítélésének alapjául szolgáló, az egyes, szolgáltatással érintett pénzügyi eszközcsoportokra vonatkozó jogszabályban előírt, illetve ezen felül alkalmazott szempontokat, illetve az egyes szempontokhoz rendelt súlyozást, különböző szempontok eltérő súlyozása esetén az alkalmazott eltérő súlyok elveit, indokait. Az intézményeknek Végrehajtási politikájukban ajánlatos részletezniük a kiválasztott végrehajtási helyszínek szerinti bontásban, hogy az adott helyszín hogyan felel meg a politikájukban rögzített általános szempontoknak. A Felügyelet követendő gyakorlatnak tartja, hogy az intézmények a Végrehajtási politikájukban az ügyfél minősítése (lakossági ügyfél, szakmai ügyfél) szerinti kategóriákra vonatkozólag elkülönítetten is készítsék el a legkedvezőbb végrehajtási lehetőségeket. A Végrehajtási politikában célszerű külön kitérni arra az esetre, amikor az intézmény egyik ügyfelének megbízása egy másik ügyfelének megbízásával kerül összepárosításra. A Felügyelet fontosnak tartja, hogy az intézmények a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtására vonatkozóan rendszeres és dokumentált utóvizsgálatokat végezzenek. A Felügyelet elvárja, hogy az intézmények a végrehajtási politika felülvizsgálatakor költség/haszon elemzést alkalmazva dokumentált módon vizsgálják meg az egyes pénzügyi eszközökhöz tartozó, igénybe vett végrehajtási helyszínek megfelelőségét, valamint az egyéb igénybe vehető helyszínek alkalmazhatóságát. A Végrehajtási politikában minden pénzügyi eszközcsoport kategóriában javasolt részletezni a lehetséges végrehajtási helyszíneket, piacokat (pl. BÉT, Euronext, XETRA, London Stock Exchange). A szabályozott piacon kívüli ügyletek esetében nem elegendő végrehajtási helyszínként megjelölni azt, hogy,,otc piac, vagy bankközi devizapiac, hanem ajánlott felsorolni azokat a hazai vagy külföldi partnereket, szolgáltatókat is, amelyek részére továbbításra, s rajtuk keresztül végrehajtásra kerülhet a megbízás. Amennyiben egyes eszközcsoportokban saját számláról is teljesíthető ügyfélmegbízás, végrehajtási helyszínként érdemes azt is feltüntetni, illetve bemutatni, hogy miért a saját számlával szembeni végrehajtást tartja az intézmény az ügyfél számára a legkedvezőbbnek. 8

9 3. É R D E K Ü T K Ö Z É S E K, ÖSSZ E F É R H E T E T L E N S É G, Ö S Z T Ö N Z É S E K Az érdekütközés témakörével kapcsolatban az intézményeknél azonosított érdekkonfliktusok, ezek esetleges szűrésére, feltárására alkalmazott riportok, az érdekütközések kezelése került felmérésre. Megvizsgáltuk továbbá a bennfentes kereskedelem és front running tevékenység megelőzését, a befektetési szolgáltatási tevékenységgel és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos bizalmas információk elkülönítését, illetve az ösztönzések kérdését Az összeférhetetlenségi politika kidolgozása, felülvizsgálata, tartalma Tapasztalatok Az összeférhetetlenségi politika kidolgozásáért az intézményeknél leginkább a compliance terület a felelős. Az összeférhetetlenségi szabályok általában az SZMSZ, a compliance szabályzat részeként kerültek kialakításra és az intézmények egy részénél külön szabályzat foglalkozott a személyes ügyletekkel és az ajándékozási politikával. A politika jóváhagyását jellemzően az igazgatóság vagy maga a vezérigazgató végzi. Az intézmények az összeférhetetlenségi politikát évente vizsgálják felül, évben több intézménynél is sor került az összeférhetetlenségi politika módosítására. A módosításokat jellemzően jogszabályi változás, felügyeleti vizsgálat vagy tevékenységi kör bővülés indukálta. Az összeférhetetlenségi politikában a szervezeti egységek szintjén felmerülő érdekütközéseket független szervezeti egységek kialakításával, az információáramlás szabályozásával, személyi összeférhetetlenség kizárásával, alkalmazottak gazdasági tevékenységének korlátozásával, bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tiltásával, ajándékok elfogadására vonatkozó szabályok bevezetésével, a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelő eljárás alkalmazásával, front és back office szétválasztásával, független ellenőrzési és jelentésszolgáltatási rendszer, allokációs szabályok, kontroll funkciók, nyilvántartási rendszer kialakításával, ellenőrzési mechanizmusok létrehozásával, valamint a független compliance, kockázatkezelés és belső ellenőrzés kialakításával kezelik. A hitelintézeteknél ez még kiegészül a független treasury, értékesítési és likviditáskezelési tevékenység szétválasztásával Intézményi észrevételek Véleményként egyes intézmények részéről megfogalmazódott, hogy a Bszt. vonatkozó szabályai túl általánosak, nehezen értelmezhetőek, és a gyakorlati alkalmazás tekintetében kevés iránymutatást adnak. Az összeférhetetlenségre, az érdekkonfliktusok kezelésére, valamint az ösztönzésre vonatkozó belső szabályozás kialakítása érdekében ezen intézmények célszerűnek tartanák a felügyeleti elvárások egyértelmű megfogalmazását, mely orientálhatná a banki szabályozás kialakítását Felügyeleti elvárások Az összeférhetetlenség hatékony kezelésének a része a potenciálisan összeférhetetlenséget eredményező helyzetek feltérképezése (összeférhetetlenségi mátrix), az összeférhetetlenséget megelőző belső eljárásrendek, szervezeti felépítés és munkafolyamat szabályozás kialakítása, illetve az ellenőrzési területek, ellenőrzési pontok kialakítása és a megfelelő dokumentálás. 9

10 Az összeférhetetlenségi mátrixban a lehetséges érdekkonfliktusok felsorolását összeférhetetlenségi témakörönként kell bemutatni, jelezni kell az összeférhetetlenség szereplőit intézmény, szolgáltató alkalmazottja, ügyfelek és azt, hogy az érdekkonfliktus okozhat-e hátrány vagy kárt az ügyfélnek. Az összeférhetetlenségi mátrixban szerepeltetni kell továbbá, hogy mely szervezeti egység, funkció lehet érintett, melyek az érdekkonfliktus kezelésére alkalmazott kontroll rendszer elemei, mely szabályzatok relevánsak az érdekkonfliktus kezelése során, illetve fel kell tüntetni a kontroll végrehajtásáért felelős szervezeti egységet Érdekkonfliktusok azonosítása, kezelése Tapasztalatok Az intézmények jellemzően a Bszt ban megfogalmazott eseteket nevesítették, mint az érdekkonfliktusokhoz vezető lehetséges szituációkat. Olyan dokumentummal, mely konkrétan a lehetséges érdekkonfliktusok felsorolását tartalmazza, csak nagyon kevés intézmény rendelkezik. Egy intézmény konkrétan fel is tüntette azoknak a személyeknek a nevét, akiknél felmerült érdekkonfliktus eset a vizsgált időpontot megelőző egy évben, 2010-ben. Az érdekkonfliktusok szűrésére jellemzően a nyilvántartási rendszerbe beépített funkciókat, feltárásukra pedig különböző, előre definiált riportokat használnak. Ilyen riportok például a hozzáférési jogok kimutatása, bennfentes információk és személyek nyilvántartása/bejelentése, alkalmazottak üzletkötéseire vonatkozó kimutatások, ajándék, jutalék, versenytárssal való kapcsolat bejelentése, engedélyhez kötött tevékenységek. Az érdekkonfliktusok kezelését jellemzően a compliance officer végzi, de a belső ellenőrnek is vannak ilyen típusú feladatai. Amellett, hogy az összeférhetetlenségi eseteket kezelni kell, az egyes szervezeti egységek vezetőinek és alkalmazottainak is komoly szerepe van abban, hogy megelőzzék ilyen helyzetek kialakulását a szabályok betartásával és betartatásával egyaránt. Ennek érdekében nyilatkozatot kell tenniük a személyes összeférhetetlenségről, tudomásul kell venniük a compliance szabályzatot, el kell fogadniuk a tisztségviselők tevékenységével kapcsolatos belső ellenőrzést, jelenteniük kell az érdekütközéses helyzeteket, engedélykérési kötelezettségüket be kell tartaniuk, korlátozott információ hozzáférést kell kialakítaniuk, oktatást kell szervezniük az alkalmazottak számára az összeférhetetlenségi témában, valamint el kell fogadniuk a vezető állású személyek döntés előkészítésben való részvételének korlátozását Intézményi észrevételek Az összeférhetetlenségre, az érdekkonfliktusok kezelésére vonatkozó banki belső szabályozás kialakítása érdekében az észrevételeket jelző intézmények célszerűnek tartanák a felügyeleti elvárások egyértelmű megfogalmazását, mely orientálhatná a szabályozás kialakítását Felügyeleti elvárások Annak érdekében, hogy a potenciális érdekkonfliktusok azonosítása a lehető leghatékonyabb legyen, minden intézménynek teljes körűen át kell tekintenie a saját tevékenységét, a nyújtott 10

11 befektetési szolgáltatások tekintetében (hitelintézeti befektetési szolgáltatók esetében a nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat is beleértve), figyelembe véve az üzleti vonalakat, a szervezeten belüli munkafolyamatokat, az egyes munkafolyamatok elkülönítettségét és a folyamatokba épített kontroll funkciókat. Az eljárásrendek (végrehajtási politika, összeférhetetlenségi politika, kínai fal szabályzat, személyes üzleti tevékenység szabályzat, magatartási és etikai kódexek, javadalmazási politika) együttesen jelölik ki azt a keretet, amelyen belül maradva az érdek-összeütközések elkerülhetők Személyes ügyletek, a front running tevékenység és a bennfentes kereskedés megelőzése Tapasztalatok A vezető állású személyek és alkalmazottak által folytatható üzleti tevékenység feltételeiről szóló szabályzat kidolgozásáért jellemzően a compliance terület a felelős. A jóváhagyást jellemzően a vezérigazgató vagy az igazgatóság végzi, de vannak olyan intézmények is, melyeknél ezeket a feladatokat a kockázatkezelés, a jogi terület, befektetési csoport, treasury vagy a humánpolitika látja el. A front running tevékenység megelőzésére és a bennfentes információkkal való visszaélés kiszűrésére az intézmények hasonló lépéseket tesznek. Ezek jellemzően az alkalmazottak tevékenységének korlátozása, bejelentési kötelezettség előírása, folyamatos oktatás a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokról, különböző szabályzatok kialakítása a témában és az ezekben foglaltak folyamatos ellenőrzése, valamint az információáramlás korlátozása. A pénzügyi szolgáltatás és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos bizalmas információk elkülönítését is hasonló eszközökkel végzik az intézmények, mint a fentebb említett front running tevékenység és bennfentes információkkal való visszaélés megelőzését Intézményi észrevételek A gyakorlatból fakadó problémák között leggyakrabban bizonyos területek (pl.: alkalmazottak saját ügyletei, bennfentes kereskedelem) korlátozott ellenőrizhetősége került említésre, illetve több intézmény jelezte, hogy a magyar és az uniós szabályozás közötti ellentmondás is nehezíti az érintett személyek körének a meghatározását Felügyeleti elvárások Az érdekkonfliktus helyzetek azonosítása szempontjából potenciálisan érintett személynek kell tekinteni az intézmény alkalmazottait, a vezető állású tisztségviselőit, a közvetítőit, továbbá minden olyan természetes személyt, aki közvetlenül részt vesz a szolgáltatás nyújtásában, illetve ezen személyekkel közös háztartásban élőket vagy közeli hozzátartozókat. Az intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyek saját ügyleteiről a potenciális érdekkonfliktus helyzetek kezelése érdekében teljes körű információval rendelkezzen. Az információk teljes körűségének érdekében az intézménynek belső szabályzatában elő kell írnia, hogy az érintett személyek az értékpapírszámlájukat az intézménynél kötelesek vezetni vagy információt kötelesek adni a más szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlájuk vonatkozásában. A potenciálisan összeférhetetlenséget eredményező helyzetek feltérképezése során az intézménynek fel kell mérnie a szervezeti egységek elkülönültségét, az információ áramlás csatornáit. Fel kell mérni, hogy a 11

12 folyamatba épített kontroll funkciók alkalmasak-e az információ áramlások nyomon követésére, az egyes szervezeti egységek közötti illetéktelen információ áramlások megakadályozására Ösztönzések Tapasztalatok Az intézmények a MiFID ösztönzésekre vonatkozó szabályait igen eltérően értelmezik és szabályozzák. Általában részletes szabályokkal rendelkeznek az ügynökök, alkalmazottak részére nyújtott ösztönzések kérdésében. A nyújtott ösztönzők között pedig leginkább a teljesítményhez kötött prémium, tréningeken való részvétel, cégautó használat található meg. A juttatások elfogadásával kapcsolatban minden intézmény esetén van egy maximum összeghatár, amely jellemzően HUF. Ezen érték fölött már tilos juttatást elfogadni. Juttatás, ajándék elfogadása esetén jellemzően van alkalmazotti bejelentési kötelezettség, az intézmények pedig nyilvántartást is vezetnek róla. Ugyanakkor általában nem kerülnek szabályozásra az intézmény részére harmadik féltől juttatott ösztönzők Intézményi észrevételek Az ösztönzések értelmezése nem egyértelmű és emiatt nem minden piaci szereplő jelenteti meg azokat az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatásokat, melyeket meg kellene ismernie az ügyfélnek is. Több intézmény jelezte, hogy az ösztönzések témakörében szükség lenne egy olyan listára, amely tartalmazza, hogy tipikusan mely jutalékok, bevételek, profit felosztási módok azok, amelyek nem megengedett ösztönzésnek minősülnek Felügyeleti elvárások A Felügyelet szerint az intézmény nem kérhet és nem fogadhat el olyan ösztönzőt, amely jellege vagy összege révén alkalmas lehet az ügyfélérdekek megsértésére, illetve amely hátrányosan befolyásolhatja az intézmény befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeinek a legjobb végrehajtás elvét szem előtt tartó teljesítését. Az ösztönzők a Felügyelet véleménye szerint abban az esetben járulnak hozzá a nyújtott szolgáltatások minőségének a javításához, ha az ügyfél által igénybe vehető szolgáltatások, kereskedhető pénzügyi eszközök, végrehajtási helyszínek körének a bővülését eredményezi. Az ösztönzők mértéke akkor nem eredményezi a potenciális érdekkonfliktus kialakulását, ha az egymással versengő termékek, szolgáltatások, végrehajtási helyszínek vonatkozásában érvényesül az arányosság elve. 12

Összeférhetetlenségi Politika Szabályzat száma: 23/2008

Összeférhetetlenségi Politika Szabályzat száma: 23/2008 A szabályzat típusa: A szabályzat jóváhagyója: A szabályzat hatályba léptetıje: Mőködési (igazgatósági utasítások, magas szintő) Igazgatóság Igazgatóság elnöke Összeférhetetlenségi Politika Szabályzat

Részletesebben

13/2012. számú Felügyelőbizottsági szabályzat az Összeférhetetlenségi irányelvekről (policy)

13/2012. számú Felügyelőbizottsági szabályzat az Összeférhetetlenségi irányelvekről (policy) A befektetési szolgáltatási tevékenységekre és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó üzletszabályzat 7. sz. melléklete 13/2012. számú Felügyelőbizottsági szabályzat az Összeférhetetlenségi irányelvekről

Részletesebben

Az ajánlás célja és hatálya

Az ajánlás célja és hatálya A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2013. (I. 15.) számú ajánlása a kereskedési platformok és a befektetési vállalkozások által az automatizált kereskedési környezetben alkalmazandó rendszerekről

Részletesebben

A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az Igazgatóság elfogadó/módosító határozatának száma és kelte: 36/2010 2010. szeptember 15. A PSZÁF jóváhagyásának

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ő D É S I F E L T É T E L E I

A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ő D É S I F E L T É T E L E I A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Z Á R T K Ö R Ű R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ő D É S I F E L T É T E L E I A Társaság Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

SZEMÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

SZEMÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA Geo Professional Portfolio Zrt. (1036 Budapest, Lajos u. 48-66. B ép. 2. em) SZEMÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYZAT ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA Verziószám Hatály Elfogadó határozat Módosítás

Részletesebben

Ügyfél-tájékoztató lakossági ügyfelek részére Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. 1

Ügyfél-tájékoztató lakossági ügyfelek részére Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. 1 Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. forgalmazási tevékenységre vonatkozó ügyfél-tájékoztatója lakossági ügyfelek részére Érvényes: 2014. január 1-től Ügyfél-tájékoztató lakossági ügyfelek

Részletesebben

QUANTIS ALPHA BEFEKTETÉSI ZRT. ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

QUANTIS ALPHA BEFEKTETÉSI ZRT. ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA 1 A üzletszabályzata A QUANTIS ALPHA BEFEKTETÉSI ZRT. ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA Társaság neve: Székhely: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79. V. emelet Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-047076 Adószám: 23393824-2-42

Részletesebben

PORTFÓLIÓKEZELÉSI MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS

PORTFÓLIÓKEZELÉSI MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről PORTFÓLIÓKEZELÉSI MEGBÍZÁSI KERETSZERZŐDÉS a.takarékszövetkezet Székhely: Számlaszám: Cégjegyzékszám: Adószám: Telefonszám: Elektronikus levélcím: Postacím: mint megbízó (a továbbiakban:

Részletesebben

ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é

Részletesebben

Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó

Részletesebben

Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É

Részletesebben

Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű

Részletesebben

Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É

Részletesebben

Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő

Részletesebben

É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó

Részletesebben

É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á

Részletesebben

Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó

Részletesebben

ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö

Részletesebben

ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É

Részletesebben

ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü

Részletesebben

Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú

Részletesebben

Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é

Részletesebben

ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő

Részletesebben

É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú

Részletesebben

Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö

Részletesebben

ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű

Részletesebben

Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É

Részletesebben

ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É

Részletesebben

ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö

Részletesebben

ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö

Részletesebben

Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É

Részletesebben

ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő

Részletesebben

Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó

Részletesebben

É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú

Részletesebben

A GENERALI ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA

A GENERALI ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A GENERALI ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA Jóváhagyta a Generali Alapkezelő Zrt. Igazgatósága 2014. július 18-án kelt 22/2014 számú határozatával Hatályba lépés időpontja: 2014. július 22. Generali Alapkezelő

Részletesebben

É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú

Részletesebben

ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü

Részletesebben

ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő

Részletesebben

ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö

Részletesebben

É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű

Részletesebben

Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö

Részletesebben

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (nem természetes személy lakossági ügyfél részére)

PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (nem természetes személy lakossági ügyfél részére) PORTFÓLIÓ-KEZELÉSI SZERZŐDÉS (nem természetes személy lakossági ügyfél részére) mely létrejött alulírott napon és helyen egyrészről Szervezet neve: Rövidített név: Székhelye: Magyarországi levelezési cím:

Részletesebben

É É ö Ü É ő Ü É Ö Ó Ö Ó Ü Ü Ü É É É É ö É Ó É ö Ü Ü É Ö ő ő ö Ó ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü É Ó É ő ö ö É ö ö ő ő ö ő ö É ö É ő ű É Ü Ü ö ő É É ö ő É Ü ö ö ö Ü É É ö É É ö É É É Ü É Ü Ü ő Ő ő Ü É É ő ö Ü ö Ü

Részletesebben

Az EQUILOR Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA

Az EQUILOR Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA Hatálybalépés: 2016. április 26. Az EQUILOR Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA Utolsó módosítás: 2016. 04. 19. Hatálybalépés: 2016. 04. 26. Jelen üzletszabályzat hatálybalépésének

Részletesebben

É Á Á ű ű É ű ű Á ű Ó Ő Á Á Á Ő Á ű Á Í É Ö ű ű É Ö Ö Á Á Ö Á ű É Ö É Á Ö Á É É Á ű Ö É Í Á Á ű Á ű ű É Á Á Á ű ű É Ü Ő Á Á Á ű Á ű Á ű Ö ű ű Á Á Ö Ö Á ű Ö ű ű Í ű Á Á ű Á É Í Á Á Ó ű ű Á ű Á Á Á Á É Á

Részletesebben

Az Equilor Befektetési Zrt. 2015. évi kockázatkezelési közzététele

Az Equilor Befektetési Zrt. 2015. évi kockázatkezelési közzététele Az Equilor Befektetési Zrt. 2015. évi kockázatkezelési közzététele az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat

Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat Pannónia Nyugdíjpénztár Választható Portfoliós Rendszer Szabályzata Magán Ágazat Elfogadta a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Partnerség tagja végelszámolója. Hatályos: 2014.04 01.-től. 1. Bevezetés... 1

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat K ö z b e s z e r z é s i S z a b á l y z a t a

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat K ö z b e s z e r z é s i S z a b á l y z a t a ../2010. (...) önko. határozat Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat K ö z b e s z e r z é s i S z a b á l y z a t a TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Közbeszerzési Szabályzat

Részletesebben

ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása

ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása 1. Projekt előkészítés: munkavállalói interjúk készítése Csatolt dokumentumok: munkavállalói és munkáltatói kérdőívek Az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Alsózsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-án tartandó ülésére Éves ellenőrzési jelentés és az összefoglaló éves ellenőrzési jelentés 2011. évről Tisztelt

Részletesebben

A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Üzletszabályzata (módosításokkal egységes szerkezetben) Hatályba lépés időpontja: 2015. április 15.

A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Üzletszabályzata (módosításokkal egységes szerkezetben) Hatályba lépés időpontja: 2015. április 15. A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Üzletszabályzata (módosításokkal egységes szerkezetben) Hatályba lépés időpontja: 2015. április 15. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.

Részletesebben

MAGYAR POSTA BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

MAGYAR POSTA BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MAGYAR POSTA BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A 215. december 31-i beszámolóhoz kapcsolódó nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről, a tőkemegfelelésről és a javadalmazási

Részletesebben

1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal:

1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal: 274/2009. (VII. 21.) ÖK Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal: A Törökbálinti Városfejlesztő

Részletesebben

Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár. Választható portfolió szabályzata

Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár. Választható portfolió szabályzata Választható portfolió szabályzata A rendszer ötödik módosítását elfogadta a 2015. május 19-én megtartott küldöttközgyűlése a 9/2015. (V.19.) küldöttközgyűlési határozattal valamint a 2015. augusztus 11-én

Részletesebben

ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő

Részletesebben

ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü

Részletesebben

A csalás, megtévesztés, visszaélések és szabálytalanságok feltárása könyvvizsgálat folyamán

A csalás, megtévesztés, visszaélések és szabálytalanságok feltárása könyvvizsgálat folyamán Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű és nem tekinthető számviteli vagy egyéb tanácsadásnak. A csalás, megtévesztés, visszaélések és szabálytalanságok feltárása könyvvizsgálat

Részletesebben

ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő

Részletesebben

Szabályzat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

Szabályzat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról Szabályzat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról Hatályos: 2013. október 1. I. A SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről

Részletesebben

TIGÁZ-DSO Kft. Szervezeti, Ügyviteli és Ellenőrzési Modell

TIGÁZ-DSO Kft. Szervezeti, Ügyviteli és Ellenőrzési Modell TIGÁZ-DSO Kft. Szervezeti, Ügyviteli és Ellenőrzési Modell Jóváhagyta a TIGÁZ-DSO Kft. Alapítója 2016. március 3-án TIGÁZ-DSO Kft. 4200 Hajdúszoboszló Rákóczi u. 184. Magyarország TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET...

Részletesebben

Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó

Részletesebben

NYILATKOZAT. az ALTEO Nyrt. társaságirányítási gyakorlatáról. a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Ajánlásai alapján

NYILATKOZAT. az ALTEO Nyrt. társaságirányítási gyakorlatáról. a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Ajánlásai alapján ALTEO Nyrt. Felelős Társaságirányítási Jelentés 2016. március 25. NYILATKOZAT az ALTEO Nyrt. társaságirányítási gyakorlatáról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Ajánlásai alapján I.

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű

Részletesebben

ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú

Részletesebben

ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű

Részletesebben

ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö

Részletesebben

ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í

Részletesebben

ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á

Részletesebben

ö ö ő ü Á ő ü ö Í ü ö ö Á Á ü Í ü ü őí ö ü ö ö ö ü Í ü ö ö ö ü ü ö Á Á ö ő Í ü ő ü ö ü ü ő Í ö ö ő ü ü ő Í Í ő ö ő ő ö ő ü ü ü ő ö ü ü ü ü ü ő ő ö ő ü ü ü ü Í ő ö ö Í Í ü Í Í Í ü ö ö ö ü ő ő ö ő ő Í ő

Részletesebben

ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú

ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű

Részletesebben

ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012. HATTÁROZATI JAVASLAT A 4. NAPIRENDI PONTHOZ NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012.) alapján Az OPIMUS GROUP

Részletesebben

Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

Á Ö Ö Ö Á Í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö ü ö Ö ü ö üé ö Ö ü Ö ü ö ö ö ö í ö ö ö Ö Ü í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü Ó ö Ö ü í Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ű í ö ö ö Ó ö ö ö ö ű ö ö ü ö í ö ű ö ö ü ű ö ö ö ö Ó ü ö ö ü ö ö ö ű

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

Ű Ő É É Á É Ö Á É É Í É É ö ő Ö ő ö ü ó ő ű ő ű ű ő ú ó ü ő Ü ő ö ö ő ö ő ő ő ö ó ő ö ú ó ó ó ö ö ő ő ű ü ü ő ü ü ü ü ü ó ü ő ő ő ö ő ú ü ő ö ö ő ő ó ú ö ö ö ó ö ó Ü ő ő ö ő ó ó Ü ő ó ő ú ó ő ő ö ő

Részletesebben

5/2012. számú Vezetői körlevél. egyes pénzügyi szervezetek által igénybe vett szolgáltatókkal, kereskedési partnerekkel kapcsolatos elvárásokról

5/2012. számú Vezetői körlevél. egyes pénzügyi szervezetek által igénybe vett szolgáltatókkal, kereskedési partnerekkel kapcsolatos elvárásokról 5/2012. számú Vezetői körlevél egyes pénzügyi szervezetek által igénybe vett szolgáltatókkal, kereskedési partnerekkel kapcsolatos elvárásokról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) tevékenységének

Részletesebben

ú ő ű ű ő ő ő ő ú ő ü ü ü ú ú ü ő Ó ő ü ő ú ü ú ü ő ú ü ú ü ü ü ü ü ú ü ő ü ü ű ü ő ü ü ü ü ú ü ü ő ú ü ő ú ú ü ü ü ü ü ü ő ü ü ü ú ü ü ü Ö ü ú ú ü ü ű ű ü ü ü ő ü ő ü ü ú ú ú Í ü Ü Ö ű ú Ú ú ü ű ü ú ü

Részletesebben

Vizsgálati jelentés. A QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. célvizsgálatáról

Vizsgálati jelentés. A QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. célvizsgálatáról *Ikt./Ref: *** / /2008. A QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. célvizsgálatáról Készítette: *** Jóváhagyta: *** 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 1. A VIZSGÁLAT JELLEMZŐI, CÉLJA, IDŐTARTAMA,

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ü Ó ő ő Í ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ú ő ű ü ú Á ő ü Ö ü ő ő ő ü ő ü ú ü ú ő ü ű ő Á ő Ó ú ü ő ő ő Ö ő ü ő ő ü ő ü ő ü ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í

Részletesebben

1. SZÁMÚ MELLÉKLET. EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZAT Bevezető

1. SZÁMÚ MELLÉKLET. EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZAT Bevezető 1. SZÁMÚ MELLÉKLET EURÓPAI MODELL EDI MEGÁLLAPODÁS JOGI RENDELKEZÉSEK MAGYARÁZAT Bevezető Az Európai Modell EDI Megállapodás olyan rendelkezésekkel tartalmaz az EDI felhasználók számára, amely egy adatcsere

Részletesebben

ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú

Részletesebben