K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

Átírás

1 T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. T Á J O L Ó T E R V K F T. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján

2 KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Dunaújváros MJV Településszerkezeti terve és szabályozási terve felülvizsgálatának környezeti értékelése (a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján) 1. Előzmények Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése júniusában döntött a Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat célja a jelenleg érvényben lévő mára már elavult tervek aktualizálása a Város megváltozott gazdasági-, társadalmi-, és területi igényeinek figyelembevételével. A településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv felülvizsgálata során az elmúlt időszakban összegyűjtött módosítási igények, városfejlesztési elképzelések beépítése, a megvalósult városépítészeti elemek felvezetése és a jogszabályi változások követése az elsődleges cél. A jogszabályi változások követése elsősorban az új, jelenleg hatályos Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT), Fejér Megye Közgyűlésének Fejér Megye Területrendezési Tervéről szóló 1/2009. (II.13.) K. R. Sz. rendelete (továbbiakban FMTrT), az új, jelenleg hatályos országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK), és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásainak érvényesítése a cél. Jelen fejezet a Dunaújváros településrendezési eszközei felülvizsgálatának környezeti vizsgálatának megállapításait ismertető környezeti értékelés. A környezeti vizsgálat lefolytatásának eljárásrendjét és a környezeti értékelés elkészítésének tartalmi követelményeit az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban KÉ rendelet) tartalmazza. A KÉ rendelet 1.. (3) a) pontja értelmében a település egészére készülő szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítése esetén környezeti vizsgálat lefolytatása és környezeti értékelés készítendő. Dunaújváros Megyei Jogú Város Településfejlesztési koncepcióját a 222/2014. (VI.19.) számú határozattal fogadták el. A Településfejlesztési koncepcióval párhuzamosan készült el a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (309/2014. (IX.23.) számú határozattal elfogadva), melyek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: településtervezési kódex) meghatározott tartalmi követelmények alapján kerültek kidolgozásra. A Megalapozó vizsgálat a környezeti elemek állapotát, a környezeti hatótényezőket részletesen feltárta. A Településfejlesztési koncepció készítésével párhuzamosan megindult a településrendezési eszközök teljes közigazgatási területre vonatkozó felülvizsgálata. 2. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése 2.1. A környezeti vizsgálat fogalma és célja Az Európai Unió a fejlesztéseket megelőző környezeti hatásvizsgálatok gyakorlatát kiterjesztette a beruházásnál korábbi fázisok, pl. ágazatpolitikák, tervek és programok szintjére, hogy a tervezés minél korábbi időszakában segítse a környezeti szempontok érvényesülését. Ezt a Tanács Bizonyos tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42. sz. Irányelve (hazai szóhasználattal a stratégiai környezeti vizsgálatokról szóló irányelve) szabályozza. Lásd Directive 2001/42/EC of the European Parliament and of the Council on the TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 1

3 assessment of the effects of certain plans and programmes on the environment (27. June 2001.). A direktíva hazai bevezetését szolgálja az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet. Az SKV a magyar szóhasználatban környezeti vizsgálat egyik fő erénye, hogy együtt készül a tervvel, így a környezeti szempontok figyelembe vételének erősítésére, a különböző érdekviszonyok közötti kompromisszum megtalálására különösen alkalmas. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) olyan eszköz, amely eredetét tekintve a környezeti hatásvizsgálatokból (KHV) nőtt ki és önállósult. A környezeti hatásvizsgálat általánosságban egy olyan eljárás, amely valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslésére és értékelésére szolgál, és ezen keresztül befolyásolja a tevékenységre vonatkozó döntést. (A KHV típusú szabályozás jelenleg a beruházás formájában megjelenő tevékenységekre vonatkozik.) A beruházások környezeti hatásvizsgálata során a legfontosabb eldöntendő kérdés az, hogy adott emberi tevékenység gyakorlása miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem számunkra. Más a helyzet, ha feljebb lépünk a tervezési hierarchia szintjén a stratégiai környezeti vizsgálat irányába, ugyanis ez utóbbi nem egy-egy konkrét beruházásra vonatkozik, ahol a tevékenység elfogadása, vagy el nem fogadása a tét. A stratégiai hatásvizsgálatok alapját adó ágazati fejlesztési koncepcióknál, programoknál, területi terveknél, és más, a beruházási szint felett elhelyezkedő terveknél a tervek készítésének, megvalósítási módjának ( hogyanjának ) befolyásolása a cél. A stratégiák szintjén, a környezetvédelem általában nemcsak feltételrendszert, de célokat is jelent, így itt a hatásvizsgálat feladata kiegészül a környezetvédelmi célok megfelelőségének, illetve a nem környezetvédelmi célok környezeti célokkal való összhangjának vizsgálatával. Jelen környezeti vizsgálat és értékelés Dunaújváros MJV Településszerkezeti tervének, Szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának felülvizsgálata megvalósulása során várható környezeti következményeket hivatott feltárni és a terveket ennek alapján értékelni a környezeti szempontoknak a döntéshozási folyamat minél korábbi fázisában történő integrálása és a környezetvédelmi szempontból előreláthatóan káros hatásokkal járó folyamatok kiszűrése érdekében. Az értékelés célja, hogy a tervbe szükség esetén olyan további intézkedések, feltételek kerüljenek beépítésre, melyek a környezeti elemek védelmét, a környezet károsodásának elkerülését biztosítják A környezeti értékelés tematikája A településrendezési eszközök kidolgozásának tartalmi követelményeit a 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet tartalmazza. E szerint településrendezési eszközök készítésekor, ha környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges, a környezeti értékelést az alátámasztó javaslat munkarészen belül, önálló fejezetként, a KÉ rendeletben meghatározott tartalommal kell kidolgozni. Dunaújváros MJV Településfejlesztési koncepciójának és ITS-ének együttes Megalapozó vizsgálata a környezeti elemek állapotát, a környezeti hatótényezőket részletesen tárja fel. Dunaújváros településrendezési eszközök felülvizsgálatának környezeti értékelése a KÉ rendelet 4. sz. melléklete alapján kerül kidolgozásra. A felesleges ismétlések elkerülése végett a táji-, természeti-, környezeti állapot értékelését a Településrendezési eszközök felülvizsgálatának Megalapozó vizsgálatának helyzetfeltáró munkarészei a, A táji és természeti adottságok vizsgálata, a Zöldfelületi rendszer vizsgálata, és a Környezetvédelem fejezetek tartalmazzák. A településrendezési eszközök felülvizsgálatának várható környezeti hatásait elsősorban az alátámasztó munkarész szakági javaslatai, a Tájrendezési javaslatok a Zöldfelületi rendszer fejlesztése, és a Környezeti hatások és feltételek c. fejezetek tartalmazzák A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele Az általános követelmények figyelembe vételével a tervezési feladat sajátosságait szem előtt tartva a környezeti vizsgálat általános szempontjait a következők szerint rögzítjük: TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 2

4 A környezeti értékelés mivel beépül a döntéshozatalba nem csupán hatásvizsgálati eszközként jelentős, hanem szorosan kapcsolódik a fenntartható fejlődés eszméjéhez. Ezért a legfontosabb értékelői kérdés az, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálata a fenntarthatóság irányába való elmozdulást segíti-e vagy hátráltatja, A fenntarthatóság fogalma túlmutat a szigorúan vett környezetvédelmi törekvések érvényesítésén ezért a településrendezési eszközök tervezett módosításainak ilyen típusú értékelése és az alkalmazott értékrend is tágabb területet fog érinteni. A településrendezési eszközök felülvizsgálatának a fenntartható fejlődés szempontjából nem valamilyen határértékrendszernek kell megfelelnie, hanem meghatározott elveknek, prioritásoknak, céloknak. A környezeti vizsgálat és értékelés nem konfrontál, hanem a településrendezési eszközök készítési folyamata közben kívánja érvényre juttatni a környezeti érdekeket. A környezeti vizsgálatnak elfogadható kompromisszumokat és célokat tartalmazó tervet kell eredményeznie. A környezeti vizsgálat és értékelés célja a fejlesztések jótékony környezeti hatásainak, a fenntartható térségi rendszerek kialakításában betöltött szerepének maximalizálása. E mellett a lehetséges környezeti konfliktusoknak és azok mértékének azonosítása, és amennyire lehet ezen konfliktusok feloldása. Ez iterációt jelent a környezeti vizsgálatot lefolytatók, az Önkormányzat és a fejlesztők között. Az egyeztetési folyamatban esetleg bekövetkező véleményeltéréseket egyeztető tárgyalás keretében kompromisszumra törekedve kell tisztázni. A tervet készíttető önkormányzat illetve a tervező az eltérő vélemények fenntartása esetén indokolni köteles döntését. A környezeti alapállapot és a jellemző környezetterhelések vizsgálata a hatályos előírások, követelmények tükrében történik. A településfejlesztési koncepció helyzetértékelése és településszerkezeti terv és Szabályozási terv felülvizsgálatához készülő további vizsgálatok során megállapításra kerül/került a településrendezés eszközeivel való elvárt intézkedések köre és egyéb környezetvédelmet érintő javaslatok. A fentieket figyelembe véve a környezeti vizsgálatnak az alábbi részekből kell állnia: Környezeti jelentés (településrendezési eszköz esetén az ún. véleményezési tervdokumentáció és az annak elkészítéshez vezető folyamat környezeti értékelése) Konzultáció (mind az illetékes államigazgatási szervekkel, mind a nyilvánossággal) A konzultáció eredményének beépítése a jelentésbe, Információ a döntésről (a településrendezési eszköz környezeti értékelésének elfogadásáról mind a környezetvédelméért felelős államigazgatási szerveket, mid a nyilvánosságot értesíteni kell) Az épített örökség és régészeti örökség vizsgálatát, illetve a fejlesztés épített és régészeti örökségre gyakorolt hatását külön munkarész, a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány vizsgálja, így arra külön a környezeti értékelésben nem térünk ki. Az érintett nyilvánosság körét az Önkormányzat partnerségről szóló rendeletben határozta meg. E rendelet tartalmazza a véleménynyilvánítás módját is. A településrendezési eszközök módosításáról szóló tájékoztatás novemberében került megküldésre a közigazgatási szervek részére. Az előzetes megkeresésben a R. 7. (1) bekezdése értelmében a környezet védelméért felelős szervek szakmai véleménye kikérése került a környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének megállapításához. A közigazgatási szervektől beérkező válaszok közül az alábbiak tettek észrevételt a környezeti vizsgálattal/értékeléssel kapcsolatban: Fejér Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Állami Főépítészi Iroda: A környezeti vizsgálat lefolytatásában részt kíván venni. A környezeti vizsgálat tartalmára vonatkozóan a jogszabályban megadott tematikával egyetért, annak kiegészítését nem tartja szükségesnek. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: A környezeti értékelés általános tartalmi követelményeit, a környezeti értékelést értelemszerűen a településrendezési eszközök felülvizsgálatának jellegéhez, volumenéhez, illetve az érintett területek adottságaihoz, a tervezés léptékéhez igazítva kell elkészíteni. Táj- és természetvédelmi szempontból mindenképp fontosnak tartja a környezeti értékelés során részletezni az érintett területek jelenlegi táji és természeti adottságait, a tervezett módosítások arra gyakorolt hatásait, illetve a településrendezési eszközök TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 3

5 felülvizsgálatával megteremtődő új területfelhasználások becsülhető átalakító hatásait, valamint a káros hatások elkerülése érdekében a tervekben meghatározott előírásokat, korlátozásokat, a természeti és tájképi értékek hosszú távú megőrizhetősége érdekében tett intézkedéseket. Fejér Megyei Kormányhivatal, Növény- és talajvédelmi Igazgatósága: A településrendezési eszközök felülvizsgálatához talajvédelmi szempontból nincs szükség környezeti vizsgálat elkészítésére. A közigazgatási szervektől beérkező válaszok közül az alábbiak nem tettek észrevételt a környezeti vizsgálattal/értékeléssel kapcsolatban előzetes véleményükben: Fejér Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Veszprémi Bányakapitányság Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Földügyi Osztály Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Fejér Megyei Kormányhivatal, Székesfehérvári Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Fejér Megyei Szakaszmérnöksége A tervezés más részeihez való kapcsolódás Településrendezési eszköz készítése, felülvizsgálata, ill. módosítása esetén a környezeti értékelés a terv ún. Alátámasztó szakági javaslatainak egyik önálló fejezete. Dunaújváros Megyei Jogú Város településrendezési eszközei felülvizsgálatának egyeztetése és e terv környezeti értékelése egyeztetésének menete összekapcsolva fog történni, de mindkét eljárás rendjét betartva az alábbiak szerint: Egyidőben kerül kiküldésre a településrendezési eszközök felülvizsgálatának ún. véleményezési dokumentációja és annak környezeti értékelése. (Egy tervdokumentációban, de a környezeti értékelés önálló munkarészként az alátámasztó szakági javaslatok között). A vélemények beérkezést követően kerül sor amennyiben szükséges a véleménykülönbözőségeket tisztázó egyeztető tárgyalásra, amely közös tárgyalás lesz. De az erre szóló meghívó a véleménykülönbözőségekre adott önkormányzati válaszokban megkülönböztetve szerepelnek majd a településrendezési tervre és a környezeti értékelésre tett észrevételekre adott válaszok. A nyilvánosság tájékoztatása és a tervdokumentációk kifüggesztése szintén egyidőben, azonos módon egymással szorosan párhuzamosan zajlik. Az önkormányzati előterjesztés is szorosan összekapcsolva zajlik majd. De az előterjesztési anyagban megkülönböztetve a településrendezési eszközök felülvizsgálata és a környezeti értékelés véleményezésének összegzése. A környezeti értékelés elfogadása megelőzi a Településszerkezeti terv módosításának elfogadását. Az elfogadott Településszerkezeti terv, Szabályozási terv és DÉSZ felülvizsgálat és Környezeti értékelése együtt kerül kiküldésre az államigazgatási szerveknek A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A településtervező és a szakági tervezők, továbbá a környezeti értékelést készítők többször konzultáltak a terv alakulása, a szakági javaslatok, a feltárt korlátozó tényezők és védendő elemek, valamint a várható környezeti hatások megismerése, illetve megismertetése érdekében. A cél az volt, hogy mindhárom fél (a tervezők, a megbízó és a környezeti értékelést készítők) számára biztosított legyen az információ átadása, oda-visszacsatolás működjön a terv és a környezeti értékelésben foglalt megállapítások között. A vizsgálatok, az alapadatok és a hatóságok észrevételei alapján feltárt környezeti problémák megoldására folyamatos volt a törekedés. A tervezett módosítások szükségessé tették a különböző szakágak szoros együttműködését, folyamatos konzultálását. A fejlesztési, módosítási szándék környezeti hatásának folyamatos értékelése következtében a különböző szakági munkarészek előírásai, tervezetei, illetve a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv jóváhagyandó munkarészei a környezeti elemek védelmének folyamatos figyelembevételével alakultak TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 4

6 A terv kidolgozásával párhuzamosan készülő környezeti értékelés megállapításainak hatására a területfelhasználás rendjének tervezésekor eddig kellő figyelem fordult az ökológiai hálózat elemeinek megtartására, védelmére, a zöldfelületek rendszerben történő elhelyezésére, az ökológiai hálózat elemeinek és a zöldfelületi rendszer elemeinek összekapcsolására, az eltérő környezeti igényű területek egymást nem zavaró elhelyezésére. Pl.: Újonnan beépítésre szánt területeket rendkívül visszafogottan tartalmaz a felülvizsgálat, jellemzően a kialakult területhasználathoz igazodva. A tervben a környezeti és természeti szempontok érvényesítése okán Dunaújváros erdőtervezett erdeinek felülvizsgálata után az erdők több, mint 95 %-a átvezetésre került a településrendezési eszközökbe. Nem csökkent a Dunaferrt a településtől elválasztó erdőterület kiterjedése. Az érintett nyilvánosság a helyben szokásos módon értesülhetett a tervezés megkezdéséről, illetve a környezeti vizsgálat lefolytatásáról A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai Dunaújváros MJV Területfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata, illetve ezen anyagokban feltárt környezeti jellemzők kerültek felhasználásra, azaz a környezeti értékelés az államigazgatási szervek és az önkormányzat adatai, információi, valamint a városra készült környezetvédelmi vonatkozású tervek, tanulmányok és egyéb szakirodalmi adatok felhasználásával készült. Ezek közül az alábbiak emelendők ki: 27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról NKP IV Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS) (2013) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) ( ) Nemzeti Vidékstratégia (NVS) ( ) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Duna Részvízgyűjtő vitaanyag (2015) A tervek, programok környezeti vizsgálatát segítő útmutató gyakorlati alkalmazhatóságának kipróbálása több elkészült terv környezeti vizsgálatában c. kutatás zárójelentése (Témafelelős: Jaczenkó Judit, TÁJOLÓ-TERV Kft, 2006.) Fejér Megye Területrendezési Terve (2009) Dunaújváros Megyei Jogú Város Településszerkezeti Terve (Pomsár és Társai Építésziroda Kft, 2013) 19/2003. (VIII.16.) önk. rend. Dunaújváros Megyei Jogú Város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Dunaújváros MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014) Dunaújváros MJV Településfejlesztési koncepciója (2014) Dunaújváros MJV települési környezetvédelmi programja (2013) Az így felhasznált adatok széleskörű leírással szolgáltak Dunaújváros környezeti sajátosságairól. A környezeti értékelés során a Dunaújváros környezeti jellemzőit vetettük össze a településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv tervezett módosításaival, azok által érintett területek környezeti adottságaival, valamint a tervezett területfelhasználások esetleges várható hatásaival. Egyes környezeti elemek jelen állapotára vonatkozó környezetvédelmi adatbázis korlátozottan állt rendelkezésre, ill. nehezen hozzáférhető, ezáltal egyes területrészeken a meglévő állapot leírása és az abból következő későbbi összehasonlítások, a monitoring viszonyítási alap híján - nehezebben elvégezhetők. 3. A terv rövid ismertetése A terv célja, tartalma, környezeti vonatkozásainak ismertetése A Dunaújváros MJV településrendezési eszközei felülvizsgálatának célja egyrészt, hogy az elmúlt időszakok jogszabályi változásaival összhangba kerüljenek a város településrendezési eszközei, másrészt egyes településrészekre vonatkozóan módosult településfejlesztési elképzelések térbeli-fizikai kereteinek megteremtése. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 5

7 A terv a beépítés feltételeinek, építési követelményeknek, jogoknak és kötelezettségeknek a megállapítására hivatott, a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése, a település megőrzésre érdemes, értékes építészeti és természeti arculatának védelme mellett. Dunaújváros MJV településrendezési eszközei módosítása környezetvédelmi vizsgálatának a fő célja a tervezési folyamat szerves részeként az elgondolások és a tervjavaslatok alternatívái környezeti hatásainak módszeres elemzése annak érdekében, hogy a terület fejlesztése minél kevésbé terhelje környezetét. A terv készítése során így figyelembevételre került, hogy a településen, különösen a tervezett fejlesztési területeken megvalósításra kerülő létesítmények és azok funkciói, valamint az infrastruktúra kialakítása, fejlesztése révén a környezethasználat úgy legyen szervezhető és végezhető, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; megelőzhető legyen a környezetszennyezés; kizárja a környezetkárosítást, kulturált környezetű létesítmények jelenjenek meg a tájban. A településszerkezeti és szabályozási terv kialakításakor a környezetvédelem területén elsődleges cél, hogy a hazai környezetvédelmi jogszabályoknak és az EU elvárásoknak is megfelelő terv készüljön a Településfejlesztési koncepcióban elhatározott fejlesztési szándékok szerint. A településrendezési eszközök alátámasztó munkarészei részletesen tartalmazzák Dunaújváros jelenlegi környezeti helyzetét, környezeti elemeinek állapotát. A településrendezési tervek által tervezett területfelhasználásbeli változásokat a Településszerkezeti terv leírása tartalmazza, a változtatással érintett területeket a 3. fejezet mutatja be A terv kidolgozásakor vizsgált változatok A felülvizsgálat során a településszerkezet, területfelhasználás rendjének tervezése során a tervezett területfelhasználásra, illetve övezeti rendszerre, valamint a beépítési paraméterekre vonatkozóan a tervezők több változatot vizsgáltak meg a tervezés során az önkormányzat településfejlesztési elhatározásai, a tulajdonosi elképzelések, és a vonatkozó jogszabályok alapján. Ugyanakkor az elkészült egyeztetési dokumentáció (településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) nem tartalmaz változatokat. A tervezés során felmerült kérdések, választási irányok során a környezeti szempontok többnyire prioritásként kerültek figyelembevételre, és alakították a terv kimenetelét. Ahol a fejlesztési szándékok erősebbek voltak a környezeti szempontoknál, ott a hatályos jogszabályok maximális figyelembevételével készültek a tervek. A környezeti értkelés során első változatként a meglévő állapot tekintendő, azaz a módosítás meg nem valósulása. Második változat maga a módosítás elfogadása, ezért csak a módosítások kerülnek bemutatásra. A módosítási szándékok jelentős részének nincsen jelentős környezeti hatása, mivel meglévő beépítésre szánt területeket érintenek és területi kiterjedésük kicsi. A településrendezési eszközökben tervezett változások közül az új beépítésre szánt terület kijelölések kis igénybevételnek tekinthetők, illetve a szomszédos, meglévő területhasználathoz kapcsolódnak, melyek nem járnak jelentős környezeti hatással. Több helyen visszalépés történt a beépítésre nem szánt terület javára a térségi terveknek való megfeleltetés érdekében, aminek kifejezetten kedvező hatása várható a környezeti elemekre. A gazdasági terület kijelölésénél a degradált, rekultiválandó területek kerültek kijelölésre elsősorban, szintén a meglévő ipari-gazdasági területekhez csatlakozóan, amelyek településrendezési szempontú környezeti hatása sokkal kedvezőbb, mintha zöldmezős beruházásként került volna kijelölésre. A területfelhasználás-változások egy része a hatályos jogszabályoknak való megfeleltetés miatt történt, amelyek funkcióbeli változást nem jelentenek, ezért sem negatív, sem pozítív hatással nincsenek a környezeti elemekre. A tervmódosítás során nincsen környezeti hatása azoknak a tervi módosításoknak, amelyeknek a feltüntetése jogszabályi kötelezettségből ered. Ilyen például a meglévő szennyvíz átemelők, avagy a hidrogeológiai védőövezetek tervben való feltüntetése. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 6

8 A terv összefüggése más releváns tervekkel Településrendezési tervek esetében a területrendezési tervek egyes övezeti tervlapjait és térszerkezeti terveit környezeti célkitűzéseket megfogalmazó terveknek tekintendők. Dunaújváros MJV településrendezési eszközeinek így összhangban kell lenniük az Országos Területrendezési Tervvel (2003. évi XXVI. tv.), és Fejér Megye Területrendezési Tervével (1/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet) A felsorolt területrendezési tervekkel való összhang igazolását Dunaújváros Megyei Jogú Város Településszerkezeti tervet elfogadó határozat-tervezet melléklete, a Területrendezési tervekkel való összhang igazolása melléklet részletesen tárgyalja, jelen környezeti értékelés pedig a fejezetben foglalja össze. A környezeti értékelés során a releváns helyi, térségi és országos környezetpolitikai célokat megfogalmazó területfejlesztési dokumentumokkal, környezetvédelmi programokkal való egyezés ellenőrzése is szükséges. Dunaújváros MJV településrendezési eszközeit az alábbi dokumentumokban megfogalmazott célokkal veti össze a fejezet: IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) ( ) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS) (2013) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) ( ) Nemzeti Vidékstratégia (NVS) ( ) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Duna Részvízgyűjtő vitaanyag (2014) Dunaújváros MJV települési környezetvédelmi programja (2013) 3.2. A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása Átfogó értékelés (a terv egészére vonatkozó, általános érvényű értékelés) A térségi regionális szerkezetbe való illeszkedés, a releváns terveknek - különösen azok környezetvédelmi céljainak való megfelelés értékelése A tervet érintő, figyelembe veendő tervek, programok: Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. tv.), (a továbbiakban: OTrT) Fejér Megye Területrendezési Tervével (1/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet) A településrendezési eszközök felülvizsgálatánál a területi terveknek való megfelelőség vizsgálatra került. (lásd Településszerkezeti tervet elfogadó határozat-tervezet 3. melléklete) Környezeti vonatkozásai miatt az alábbi térségi övezetek emelendők ki: Magterület övezete (országos ökológiai hálózat magterülete) Ökológiai folyosó övezete (országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület (Országos vízminőség-védelmi terület) övezete Nagyvízi meder övezete Földtani veszélyforrás területének övezete Megállapítható, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálatának elhatározásai illeszkednek az OTrT-hez és a FMTrT-hez. A tervezett területfelhasználás módosítások nem lépik túl a területi tervekben megengedett mértéket. A területfelhasználás rendjének alakításakor és a DÉSZ előírásai során a FMTrT ajánlásai is figyelembevételre TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 7

9 kerültek. A tervezett módosítások a környezeti tartalmú térségi övezeti tervlapok tartalmával is összhangban vannak A környezetpolitikai céloknak való megfelelés értékelése Az alpontban vizsgálandó, hogy a terv tartalmaz-e olyan elemeket, melyek ellentétben állnak a helyi, vagy magasabb szinten meghatározott környezetpolitikai célkitűzésekkel. A környezetpolitikai célokat magasabb szinten az ország területére, valamint 1-1 megyére, térségre készülő környezetvédelmi programok, helyi szinten a települési környezetvédelmi programok határozzák meg. Dunaújváros MJV időszakra rendelkezik környezetvédelmi programmal, amely még a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzésein alapul. Az országgyűlés júniusában elfogadta a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Programot [27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról]. Magyarország környezeti fenntarthatóság elvéhez 1 kapcsolódó időszakra vonatkozó célkitűzéseit a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program tartalmazza. A NKP IV. átfogó célkitűzése a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás biztosítása. Ennek elérése érdekben az alábbi három stratégiai célt tartalmazza a NKP IV.: 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása 2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata 3. Az erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése Horizontális cél a társadalom környezettudatosságának erősítése. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét. Az NKP IV. stratégiai céljainak elérését az egyes stratégiai területeken meghatározott célok és intézkedések, illetve az átfogó intézkedési területeken megfogalmazott cselekvési irányok biztosítják. A konkrét, számszerű célokat a stratégiai területek tartalmazzák. A stratégiai célok megvalósítása azonban nem csupán környezetpolitikai feladat. A Program irányultsága ezért kettős: egyrészt a problémák gyökerének bemutatásával ösztönzi a hajtóerők pozitív irányú megváltoztatását, másrészt biztosítja a környezetügy terén ehhez szükséges intézkedések megtételét. A Program stratégiai céljainak kibontását a környezeti elemekre, rendszerekre, illetve szektorokra irányuló stratégiai területek szolgálják. Egyes stratégiai területek több stratégiai cél eléréséhez is hozzájárulnak, ugyanakkor az áttekinthetőség és a végrehajtás elősegítése érdekében fontos szempont volt az átfedések elkerülése. 1 A XXI. században világméretűvé váló környezeti problémák, a Föld országai, illetve az egyes emberek között megfigyelhető egyre nagyobb társadalmi különbségek világossá tették a nemzetek számára, hogy a meggondolatlan fogyasztásnövekedés és az ezzel járó gazdasági fejlesztések egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. Környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) országai ezért fenntartható fejlődés megvalósítását tűzték ki célul. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. Az EU fejlesztési politikájában a horizontális elvek bevezetésének célja az volt, hogy a gazdasági beavatkozások során legyünk figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére. Fontos, hogy fejlesztési elképzeléseink kialakítása során megvizsgáljuk, hogy nem okozunk-e kárt környezetünkben, nem romboljuk-e le értékes hagyományainkat, nem éljük-e fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat, és nem növeljük-e tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket. A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéseit, és ezen célok megvalósítását szolgáló feladatokat az EU és hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió és Magyarország a környezeti fenntarthatóság elvéhez kapcsolódó célkitűzéseit az alábbi dokumentumokban rögzíti: az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája, az Európai Unió VII. Környezetvédelmi Akcióprogramja, IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 8

10 A Program stratégiai céljainak elérését a valamennyi stratégiai területtel összefüggő stratégiai eszközök segítik. Ezek közé tartozik a szemléletformálás, a terület- és településfejlesztés, valamint rendezés, a tervezés, a szabályozás és ellenőrzés, az EU és nemzetközi együttműködés, a támogatás, illetve a kutatás-fejlesztés. A NKP IV stratégiai területei: I. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása 1. Levegőminőség javítása 2. A zajterhelés csökkentése 3. Vízminőség és egészség 4. Szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvíziszap kezelés és hasznosítás 5. Környezet és egészség 6. Zöldfelületek védelme 7. Kémiai biztonság 8. Nukleáris biztonság, sugáregészségügy II. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata 1. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem 2. Talajok védelme és fenntartható használata 3. Vizeink védelme és fenntartható használata 4. Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás 5. Környezeti kármentesítés III.. Az erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése 1. Erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítása 2. A fogyasztási környezeti hatásainak csökkentése 3. Energiatakarékosság és hatékonyság javítása 4. Hulladékgazdálkodás 5. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira 6. Az agrárgazdaság környezeti aspektusai 7. Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai 8. Az ásványkincsekkel való gazdálkodás környezeti szempontjai 9. Közlekedés és környezet 10. Turizmus - ökoturizmus A KÉ-1. táblázatban a NKP IV. stratégiai területekben megfogalmazott, a településtervezés területén érvényesíthető célok teljesülését értékeljük Dunaújváros MJV Településrendezési tervei felülvizsgálata során: KÉ-1. táblázat: A IV. NKP CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE DUNAÚJVÁROS MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEI FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN IV. NKP célok Illeszkedés Célok teljesülése I. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása Légszennyezettség kialakulásának megelőzése ++ Nem tervezett olyan funkció, amely jelentős légszennyeződést okozna. Levegőminős ég javítása A levegő minőségének védelme: a szennyezettség csökkentése ++ A területfelhasználás javasolt rendszere a levegőminőségének védelmét is szolgálja. A zajterhelés csökkentése A közlekedési létesítmények mentén csökkenjen azoknak a területeknek az aránya, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) 63 db, az éjjeli (Léjjel) 55 db felett van;- ezen belül prioritást kell élvezzenek azok az intézkedések, amelyek olyan területek zajcsökkentésére irányulnak, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) meghaladja a 73 db, az éjszakai pedig a 65 db mértéket. + Amióta megépült Dunaújvárost elkerülő M6-os autópálya, jelentősen csökkent a zajterhelés a zajtól védendő területeken, továbbá a 6. számú főút településen belüli jellege is megváltozott. Jelen településrendezési eszközök a közlekedési létesítmények mentén nem jelölnek ki zajtól védendő területeket. Az M6-os autópálya és a 6. sz. főút közötti fejlesztési lakóterületet jelen módosítás átsorolta kutatásfejlesztési területbe. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 9

11 A határérték feletti zajterhelés megszüntetése az ipari és szolgáltató létesítmények környezetében + Jelen településrendezési eszközök módosításakor kijelölt ipari és gazdasági területeken melyek döntő többsége már meglévő területfelhasználáshoz való igazítás várhatóan nem lesznek határérték feletti zajterhelést okozó tevékenységek. Vízminőség és egészség Közüzemi ivóvízellátás közszolgáltatás biztonságának növelése ++ A módosítással érintett területek ivóvízellátása tiszta ivóvízzel biztosítható. Szennyvízelvezetés és tisztítás Szennyvízkezelés működtetése és fejlesztése ++ A módosítással érintett területeken a szennyvízelvezetés és kezelés a települési rendszerre való csatlakozással biztosítható. Zöldfelületek védelme Zöldfelületi elemek minőségi és mennyiségi fejlesztése II: Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata Natura 2000 területek, valamint a védett természeti, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek megőrzése A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem ++ A zöldfelületi elemek mennyisége nőni fog: a Duna-part mentén a parti sáv közpark, partvédelmi mű területfelhasználásba kerül. Így lehetőség nyílik ezen terület közpark irányú fejlesztésére. Nagyarányú erdőtervezett erdőterületek kerültek átvezetésre a felülvizsgálat során. Amennyiben a közparkok, közkertek zöldfelületeinek fejlesztése Kertészépítészeti tervek alapján történnek, a szaktervezésből eredően kellősúlyt kaphatnak a vizuális és esztétikai szempontok is. ++ A Településfejlesztési koncepció és a településrendezési tervek feltárták közigazgatási terület táji-, természeti értékeit. A településrendezési tervek több eszközzel is biztosítják a táji-természeti értékek védelmét: -a Településszerkezeti terven és a Szabályozási terven feltüntetésre kerültek a magyarországi természetvédelmi védettség alatt álló területek, (helyi természetvédelmi terület); a nemzeti ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó); a Natura 2000 területei, valamint az ex lege védett források és földvárak; -a területfelhasználás javasolt rendszere igazodik a védendő természeti és táji értékek elhelyezkedéséhez, a településrendezés eszközeivel biztosítja azok védelmét. -a felülvizsgálat során a Duna-menti sáv vízgazdálkodási területből közpark, partvédelmi mű, valamint erdő területfelhasználásba került, amely változtatások az ökológiai hálózat fejlesztése szempontjából kedvezőek. -a 69/2004. (XII.17.) sz. önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről. - a felülvizsgálat érinti a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint az OÖH magterületéhez tartozó Gyurgyalag Fészkelőtelep TT területét. A terület a jelenlegi vízgazdálkodási területfelhasználásból közpark, partvédelmi mű, valamint az erdőtervezett területrésze erdőterület területfelhasználásba került. Ezen területhasználatok jobban megfelelnek a terület funkciójának. -védett természeti területen, Natura 2000 területen, OÖH területen beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 10

12 Talajok védelme Vizeink védelme Környezeti kármegelőz és Környezeti kármentesít és Földtani természeti értékek megóvása, felszíni és felszín alatti védelmük ++ A településrendezési tervek feltárták közigazgatási területen lévő földtani természeti értékeket. Az értékek természetvédelmi területeken belül találhatók, így védelmük, megóvásuk biztosított. Tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme ++ A településrendezési tervek megalapozó vizsgálata során feltárt tájszerkezet és a tájjelleg védelme érdekében kerültek meghatározásra a területfelhasználási kategóriák, valamint a DÉSZ. Természetvédelmi oltalom alatt álló területek és ++ A célok teljesülnek, lásd előző pontokat. természeti értékek kezelése, fenntartása, őrzése A talajkészletek mennyiségének és minőségének fokozott védelme, termékenységének hosszú távú fenntartása. + A felülvizsgálat során termőföld mennyiségi védelme érvényesült; települési területen kívül nem került kijelölésre beépítésre szánt terület. A területi tervek (OTrT és FMTrT) övezeti tervlapjai szerint található kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Dunaújváros közigazgatási területén belül. A módosítások az FMTrT övezeti tervlapjai alapján nem érintenek sem kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket, sem kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket. A korábban elhatározott, de meg nem valósult fejlesztési területeket tartalmazzák jelen településrendezési eszközök felülvizsgálata is. A települési területen belül pár helyen történt beépítésre szánt terület kijelölése. Ezek nagy része már meglévő területfelhasználáshoz igazodó átsorolás. A felülvizsgálat során jó minőségű termőföld művelésből való kivonása nem válik szükségessé A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme + A megalapozó vizsgálatok tartalmazzák az OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi területeket. Vízbázis terület érinti a település közigazgatási területét, ezeket a Településszerkezeti terv és Szabályozási terv tartalmazza. A környezeti károk megelőzése, illetve csökkentése + A megalapozó vizsgálatok tartalmazzák az ismert kármentesítéseket, a kármentesítési eljárások listáját. A DÉSZ és az országos környezetvédelmi tárgyú jogszabályok betartása esetén a környezeti károk megelőzése biztosítható. Környezeti kármentesítés + A megalapozó vizsgálatok tartalmazzák az ismert kármentesítéseket, a kármentesítési eljárások listáját. A DÉSZ tartalmazza a kármentesítés utáni területhasználati célkitűzéseket. III. Az erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése Elkülönített gyűjtés fejlesztése és a hasznosítás növelése Hulladékgazdál kodás Agrárgazdaság környezeti aspektusai A természet- és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése + A fejlesztési területeken keletkező hulladékok gyűjtése és kezelése bekapcsolható a települési hulladékgazdálkodási rendszerbe, ezáltal a megelőzés, a hasznosítás és ártalmatlanítás céljai elérhetők. A szelektív gyűjtési rendszerbe bekapacsolhatók a fejlesztési területek. 0 A közigazgatási területen belül nem található mezőgazdasági terület Natura 2000 területen, valamint természetvédelmi területen belül. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 11

13 Erdőgazdálkod ás környezeti aspektusai Az erdőterületek kiterjedésének növelése ++ A településszerkezeti terv tartalmaz új erdőterület kijelölést. A felülvizsgálat során az erdőtervezett erdők figyelembevételével kerültek lehatárolásra az erdőterületek. Ásványkincse k-kel való gazdálkodás Közlekedés és környezet szolgáltatások megakadályozása. Turizmusökoturizmus Az ásványi nyersanyagok kitermelése és hasznosítása során a környezetterhelés csökkentése és a környezeti károk megelőzése A közlekedési-szállítási igények csökkentése, az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elősegítése, fejlesztése Magas minőségű, élményszerű, interaktív és autentikus ökoturisztikai szolgáltatás biztosítása, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése a természetvédelmi szempontok sérelme nélkül 0 A településrendezési eszközök szerint a településen nincs tudomásunk működő vagy tervezett ásványi nyersanyag lelőhelyről. ++ A terv felülvizsgálta a kerékpárutakat. A településrendezési eszközök tartalmaznak új, tervezett kerékpárutakat. + A terv lehetőséget ad a Duna-part turisztikai fejlesztésére, mikor a vízgazdálkodási területből közpark területbe sorolja a parti területet. Az ott lévő kereskedelmiszolgáltató területeket különleges rekreációs területbe sorolta. Szintén lehetőség nyílik a közjóléti erdőterületeken ökoturisztikai szolgáltatás megvalósítására. ++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges, vagy gyenge kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között!: hiányzó kapcsolat Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS) (2013) A 18/2013. (III. 28.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre egy pozitív, fenntartható, társadalmasítható jövőképnek megfelelő eszközrendszert és reformkeretet vázol fel. A nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célja a folytonosan változó társadalmi-humán-gazdasági-termeszéti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása. A fenntartható fejlődés keretstratégiája szerint a környezeti eltartóképességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. A KÉ-2. táblázatban az NFFS azon céljainak teljesülését értékeljük a településrendezési eszközökben, melyek a településrendezés tárgykörébe tartoznak (akár érintőlegesen). KÉ-2. táblázat: A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE DUNAÚJVÁROS MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN Illeszkedés Településrendezési eszközök Dunaújváros MJV NFFS céljai céljai Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások Az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma- kimerítésének ++ A Natura 2000 területek védelme biztosított, a területen belül nem került kijelölésre beépítésre szánt terület. A déli részen lévő nagy kiterjedésű közlekedési terület (tervezett kikötő területe) az erdőtervvel összhangban erdőterület területfelhasználásba kerül, de a város korábban tanulmányterv alapján elhatározott és kijelölt kikötőfejlesztési szándékával érintett területet bemutatja Településszerkezeti terv. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 12

14 A talaj termőképességének fenntartása + A felülvizsgálat során termőföld mennyiségi védelme érvényesült; települési területen kívül nem került kijelölésre beépítésre szánt terület. A területi tervek (OTrT és FMTrT) övezeti tervlapjai szerint található kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Dunaújváros közigazgatási területén belül. A módosítások az FMTrT övezeti tervlapjai alapján nem érintenek sem kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket, sem kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket. A korábban elhatározott, de meg nem valósult fejlesztési területeket tartalmazzák jelen településrendezési eszközök felülvizsgálata is. A települési területen belül pár helyen történt beépítésre szánt terület kijelölése. Ezek nagy része már meglévő területfelhasználáshoz igazodó átsorolás. A természetes területek beépítési sebességének csökkentése, a fenntartható hozamon* alapuló gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal + Új, beépítésre szánt területet a Településszerkezeti terv települési területen belül jelöl ki. A korábban elhatározott, de még igénybe nem vett fejlesztések területét nem bővíti. Az embert érő környezeti terhelések csökkentése Nem megújuló természeti erőforrások Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátásokat korlátok között kell tartani, azokat megfelelően szabályozni szükséges Ésszerű, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal. ++ A településen nem tervezett olyan funkció, amely jelentős légszennyeződést okozna. A felülvizsgálat megtartotta a gazdaságfejlesztési területeket, amelyek igénybevétele esetén majd újabb légszennyezőforrások megjelenését eredményezheti, de az elérhető legjobb technológiai alkalmazása esetén határérték feletti légszennyező megjelenése nem várható. 0 A településen nem található bányatelek. ++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges, vagy gyenge kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között!: Hiányzó kapcsolat a célok között Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) ( ) A NÉS a időszakra határozza meg Magyarország középtávú klímapolitikáját. Három fő cselekvési irányt határoz meg: Az energiafelhasználás, ill. az éghajlatváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentése, növekedésük megelőzése, Az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezés, a következményekhez való alkalmazkodás, Az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítása, a klímatudatosság erősítése. A KÉ-3-as táblázatban a NÉS-ben nevesített azon célok teljesülését értékeljük a településrendezési eszközökben, melyek a településrendezés tárgykörébe tartoznak (akár érintőlegesen). TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 13

15 KÉ-3. táblázat: A NÉS CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE DUNAÚJVÁROS MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN NÉS célok Illeszkedés Dunaújváros MJV Településrendezési eszközök céljai Az energiafelhasználás, ill. az éghajlatváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentése, növekedésük megelőzése Az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezés, a következményekhez való alkalmazkodás + A településen teljes mértékben kiépült a gázhálózat. A terv szorgalmazza a vezetékes energiahordozók, valamint a megújuló energiaforrások használatát a hagyományos fűtési módokkal szemben. ++ Az erdőknek a klímaváltozás hatásai csökkentésében betöltött szerepük segítése érdekében a terv egyrészt megtartja, másrészt növeli az erőterületeket ++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között!: hiányzó kapcsolat Nemzeti Vidékstratégia (NVS) A Vidékfejlesztési Minisztérium által készített hiánypótló anyag a vidéki térségek leszakadásának problémájára átfogó, integrált választ ad. A Nemzeti Vidékstratégia (a továbbiakban NVS) az eddigi elkülönült, egymással gyakran szemben álló ágazati szemlélet helyett a szakterületek közötti kapcsolatrendszerre építve közös stratégiai kereteket kíván biztosítani. Az NVS átfogó célkitűzése a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. Az átfogó célkitűzés elérése érdekében az NVS az alábbi öt stratégiai célt tűzi ki: 1. Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése 2. Sokszínű és életképes agrártermelés 3. Élelmezési és élelmiszerbiztonság 4. A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése 5. A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása A célok megvalósítását az NVS stratégiai területekre és teendőkre csoportosítja I. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata 1. Talajvédelmi és ásványi nyersanyag-gazdálkodási program 2. Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása program 3. Környezetbiztonsági program 4. Vízkészlet- és vízminőségvédelmi program 5. Területi vízgazdálkodási program II. Vidéki környezetminőség javítása 1. Ivóvízminőség-javító program 2. Szennyvíz program 3. Települési csapadékvíz-gazdálkodás program 4. Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési program 5. Zöldterületi rendszer fejlesztése program 6. Hulladékgazdálkodási program III. Föld- és birtokpolitika 1. Föld- és birtokrendezési, üzemszabályozási program 2. Demográfiai földprogram, fiatal gazda életpályamodell IV. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 1. Ökológiai gazdálkodás program 2. Génmegőrzési program 3. Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program 4. Állattenyésztés-fejlesztési program TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 14

16 5. Lovasprogram 6. Kert-Magyarország kertészeti program 7. Szőlő- és borprogram 8. Szántóföldi növénytermesztés program 9. Gyepgazdálkodás program 10. Erdőprogram 11. Halgazdálkodási program 12. Vadgazdálkodási program V. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 1. Élelmiszer-feldolgozási program 2. Ellenőrzött élelmiszerlánc program 3. Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe program 4. Agrármarketing, bel- és külpiaci program VI. Helyi gazdaságfejlesztés 1. Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program 2. Helyi energiatermelés és -ellátás program 3. Vidéki turizmus, falusi vendéglátás program 4. Kézműves program 5. Szövetkezés-fejlesztési program 6. Helyi vállalkozásfejlesztés, szociális gazdaság program 7. Szociális földprogram VII. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, egészségfejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek 1. Képzés, szakoktatás program 2. Fogyasztói szemléletformálás program 3. Népfőiskola program 4. Modellgazdaságok, tájközpontok, agrár-szaktanácsadás program 5. Kutatás-fejlesztés, innováció program 6. Falufejlesztés, vidéki értéktár és örökség program 7. Egészségügyi ellátás, egészségfejlesztés program A KÉ-4. sz. táblázatban az NVS-ben megfogalmazott azon célok teljesülését értékeljük a településrendezési eszközökben, melyek a településrendezés tárgykörébe tartoznak (akár érintőlegesen). KÉ-4. táblázat: AZ NVS CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE DUNAÚJVÁROS MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN Illeszkedés Az NVS céljai I. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata Talajkészleteink mennyiségének és minőségének fokozott védelme és termékenységének hosszú távú fenntartása, a talaj megfelelő megújulását elősegítő használat ösztönzése. 1. Talajvédelmi és ásványi nyersanyaggazdálkodási program A termőföld és talaj védelmének érdekében megfelelő szabályozás kidolgozásával a zöldmezős beruházások korlátozására. Az ásványi nyersanyagok vonatkozásában a hosszú távú szemlélet, valamint a takarékosság és erőforrás-hatékonyság elveinek érvényesítése. Dunaújváros MJV Településrendezési eszközök céljai + A felülvizsgálat során termőföld mennyiségi védelme érvényesült; új, beépítésre szánt terület települési területen belül került csak kijelölésre. A korábban elhatározott, de meg nem valósult fejlesztési területeket viszont tartalmazzák jelen településrendezési eszközök felülvizsgálata. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen nem került kijelölésre beépítésre szánt terület. + Új, beépítésre szánt területet a terv csak települési területen belül jelölt ki. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen nem került kijelölésre beépítésre szánt terület. 0 A településen nem található bányatelek. Jelen terv szempontjából irreleváns. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 15

17 2. Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása program A természetvédelmi oltalom alatt álló területek (különösen a védett természeti területek, Natura 2000 területek, ex lege védett területek), illetve az ökológiai hálózat elemei, valamint az egyéb természet-közeli állapotú területek megőrzésének és fenntartásának jogi, közigazgatási és pénzügyi eszközökkel történő támogatása. A helyi jelentőségű védett természeti területek, történeti kertek, egyedi tájértékek megőrzése, fenntartása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása. II. Vidéki környezetminőség javítása 2. Szennyvíz program 3. Települési csapadékvízgazdálkodás program A lakások csatornára való rákötésének ösztönzése, a szabálytalan szikkasztók felderítése, szankcionálása. A települési folyékony hulladék gyűjtési és kezelési infrastruktúrájának fenntartása és fejlesztése. A csapadékvizekkel való gazdálkodást biztosító rendszerek kiépítése, rehabilitációja a helyi vízvisszatartás és hasznosítás előtérbe helyezésével. A belterületi csapadékvíz-elvezető hálózatok fenntartása, rekonstrukciója. + A Natura 2000 területek védelme biztosított, a területen belül nem került kijelölésre beépítésre szánt terület. A déli részen Natura 2000 területen belül lévő nagy kiterjedésű közlekedési terület (tervezett kikötő területe) erdőterület területfelhasználásba kerül. A módosítás érinti a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint az OÖH magterületéhez tartozó Gyurgyalag Fészkelőtelep TT területét. A terület a jelenlegi vízgazdálkodási területfelhasználásból közpark, partvédelmi mű, valamint az erdőtervezett területrésze erdőterület területfelhasználásba került. ++ A módosítás érinti a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló, Gyurgyalag Fészkelőtelep TT területét. A terület a jelenlegi vízgazdálkodási területfelhasználásból közpark, partvédelmi mű, valamint az erdőtervezett területrésze erdőterület területfelhasználásba került. Így meglévő területfelhasználásához jobban illeszkedő övezetbe került. + A terv szorgalmazza a hálózatra még rá nem csatlakozott ingatlanok bekötését. + A települési folyékony hulladék gyűjtése megoldott. + A terv javaslatot ad a csapadékvíz elvezetésének javítására, a hálózat felújítására. 4. Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési program 5. Zöldterületi rendszer fejlesztése program A tiszta levegőjű vidéki térségekben a jó levegőminőség megőrzése. A környezetbarát fűtési rendszerek széles körű alkalmazásának, a tisztább tüzelőanyagok használatának, energiatakarékossági intézkedések (épületszigetelés stb) ösztönzése. A termelési és szolgáltatási tevékenységből származó légszennyezés, zajterhelés, bűzkibocsátás meg-előzésére, csökkentésére erősebb hatósági kontroll biztosítása. A zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, a zöldterületek növelése és minőségének javítása, beágyazása az Országos Ökológiai Hálózatba. + A településen nem tervezett olyan funkció, amely jelentős légszennyezést okozna. + A településen a gázhálózat kiépítettsége teljeskörű. + A településen nem tervezett olyan funkció, amely jelentős légszennyezést okozna. ++ A településen jelentősen nő a zöldterületek területe. A Duna-part mentén, a jelenlegi vízgazdálkodási területből közpark területfelhasználásba kerül a parti sáv. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 16

18 6. Hulladékgazdálkodási program Az egységes zöldfelületi rendszer megvalósulásának elősegítése érdekében a településrendezési szabályozás áttekintése és módosítása. A települési zöldfelületek szükség szerinti megújítása, állapotának javítása, a helyi igényeknek megfelelő funkciók (pl. játszótér, sportterület) biztosítása, invazív fajoktól mentes zöldfelületek kialakítása. Az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek kötelező létesítésével való pótlása. A mesterséges felszínborítás minimalizálása, a faültetés és gyepesítés ösztönzése, valamint a zöldfelületek gondozása, nagy CO2- nyelőképességű és energiatakarékos mintaparkok létesítése. A hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladék minél nagyobb mértékű hasznosítása, szakszerű kezelése, az illegális hulladéklerakások megelőzése és megszüntetése. III. Föld- és birtokpolitika A termőföld és talaj védelmének érdekében megfelelő szabályozás kidolgozásával a zöldmezős beruházások korlátozása. A termőföld-kivonások korlátozása, a felhagyott területek újrahasznosítása. IV. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika ++ Meglévő zöldfelületek minőségi fejlesztése Lásd: Zöldfelületrendezési javaslatok + Lásd zöldfelületrendezési javaslat. + Lásd Zöldfelületi javaslatokat. 0 Jelen módosításkor nem kerülnek igénybevételre jelentős biológiai aktivitással rendelkező területek. A biológiai aktivitás értéke jelentősen nő. + Lásd a fenti pontokat, valamint Zöldfelületi javaslatokat. + A településen belül a hulladék elszállítása, szelektív gyűjtése megoldott. + A felülvizsgálat során termőföld mennyiségi védelme érvényesült; települési területen kívül nem került kijelölésre beépítésre szánt terület. A területi tervek (OTrT és FMTrT) övezeti tervlapjai szerint található kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Dunaújváros közigazgatási területén belül. A módosítások az FMTrT övezeti tervlapjai alapján nem érintenek sem kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket, sem kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket. A korábban elhatározott, de meg nem valósult fejlesztési területeket tartalmazzák jelen településrendezési eszközök felülvizsgálata is. A települési területen belül pár helyen történt beépítésre szánt terület kijelölése. Ezek nagy része már meglévő területfelhasználáshoz igazodó átsorolás. + A korábban elhatározott, de még igénybe nem vett fejlesztési területeket tartalmazza a terv. Új fejlesztési területet nem jelöl ki kiváló termőhelyű adottságú szántóterületen. Felhagyott területek nem találhatók a településen. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 17

19 3. Táj- és agrárkörnyezetgazdálk odási program 5. Lovasprogram 7. Szőlőés borprogram A táji adottságokhoz illő gazdálkodás támogatási rendszerének megalapozása érdekében a tájegységenként/kistájanként kívánatos gazdálkodási formákat rögzítő tervek elkészítése. A lovassport beépítése a turizmusba, a szabadidősportba és megfelelő feltételek esetén az iskolai oktatásba. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések hatékony védelme, ezek piaci értékének növelése a hazai és a nemzetközi piacon is. + A táji adottságok, és a területhasználatok figyelembevételével kerültek lehatárolásra az övezetek. 0 A módosítás során a terv nem jelöl ki lovassporthoz kapcsolódó területet. 0 A település nem része a borvidéki településeknek. 9. Gyepgazdálkodás program 10. Erdőprogram A gyepterületek területi csökkenésének megállítása, védelme, az extenzív, gyepre alapozott legeltetéses állattartás módok alkalmazásának támogatása, előtérbe helyezése, az ezekhez a gazdálkodási rendszerekhez kapcsolódó minőségi, piacképes termékek megjelenésének biztosítása. Az erdők környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú távon való biztosítása az állami feladatként készülő körzeti erdőtervek alapján folytatható többcélú, fenntartható erdőgazdálkodással. 0 Gyepterületeket külön nem differenciál a terv, mezőgazdasági területen belül találhatók. ++ A terv a meglévő erdőtervezett erdők alapján több területet módosított erdőterület felhasználásba, így az erdőterületek kiterjedése lényegesen nagyobb lett. VI. Helyi gazdaságfejlesztés Helyi, kistermelői piacok létesítése, fejlesztése. 0 A terv nem tesz javaslatot tesz helyi piac kialakítására. + A helyi gazdaságfejlesztés számára a Önfenntartó falu, autonóm kistérség jellegű, a környezeti és társadalmi adottságokra épülő, a települési, illetve térségi közösségi együttműködésben, ésszerű munkamegosztásban megvalósuló kezdeményezések előmozdítása. településrendezési eszközök tartalmaznak gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területeket, melyeket már a korábbi településrendezési eszközök is tartalmaztak. ++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között!: hiányzó kapcsolat Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Duna Részvízgyűjtő vitaanyag (2014) Az Európai Unió december 22-től hatályos Víz Keretirányelvében (2000/60/EK irányelv) (továbbiakban VKI) megfogalmazott vízpolitikája 2004-ben történt csatlakozása óta Magyarországra is kötelezően ellátandó feladatokat ír elő a célok megvalósítása érdekében. Magyarország elhelyezkedése miatt érdekelt abban, hogy a Duna vízgyűjtőkerületben mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. A Víz Keretirányelvben megfogalmazott célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, melyben megtalálható az összes rendelkezésre álló információ a hazai víztestekről. Magyarországon országos szinten egy vízgyűjtő-gazdálkodási terv készült mivel teljes területe a Dunamedencébe tartozik, így csak egy vízgyűjtőkerület (a Duna vízgyűjtőkerület) tervének elkészítésére kötelezett. A Duna-medence részvízgyűjtőihez igazodva további 4 részvízgyűjtő-gazdálkodási terv készült, melyek közül Dunaújváros településrendezési eszközeinek környezeti értékelése szempontjából az Duna részvízgyűjtő a releváns. E dokumentum és a településrendezési eszközök céljai közötti összefüggéseket a KÉ-5. sz. táblázat tartalmazza. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 18

20 KÉ-5. sz. táblázat: A DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERV CÉLKITŰZÉSEINEK TELJESÜLÉSE DUNAÚJVÁROS MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv környezeti Illeszkedés Dunaújváros MJV célkitűzései Településrendezési eszközök céljai Felszíni vizek A víztestek állapotromlásának megakadályozása ++ Lásd: Közművesítési- és Környezetalakítási javaslatok A természetes állapotú felszíni víztestek esetén a jó ökológiai és jó kémiai állapot megőrzése vagy elérése (vagy a kiváló állapot megőrzése) ++ Lásd: Közművesítési- és Környezetalakítási javaslatok Az erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek esetén a jó ökológiai potenciál (a hatékony javító intézkedések eredményeként elérhető állapot) és jó kémiai állapot elérése Az elsőbbségi anyagok által okozott szennyeződések fokozatos csökkentése és a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek szennyeződésének korlátozása, illetve megakadályozása ++ Lásd: Közművesítési- és Környezetalakítási javaslatok ++ Lásd: Közművesítési- és Környezetalakítási javaslatok ++ Lásd: Közművesítési- és Környezetalakítási javaslatok A víztestek állapotromlásának megakadályozása ++ Lásd: Közművesítési- és Környezetalakítási A víztestek jó mennyiségi és jó kémiai állapotának elérése A szennyezettség fokozatos csökkentése, a szennyezettségi koncentráció bármely szignifikáns és tartós emelkedő tendenciájának megfordítása ++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között!: hiányzó kapcsolat Dunaújváros MJV települési környezetvédelmi programja (2013) javaslatok ++ Lásd: Közművesítési- és Környezetalakítási javaslatok ++ Lásd: Közművesítési- és Környezetalakítási javaslatok Dunaújváros 2013-ban fogadta el a település környezetvédelmi programját, mely a ig tartó időszakra szól. Az elmúlt évek erőfeszítéseinek, valamint jog, szabályozási környezetének köszönhetően sokat javult a város környezeti állapota. A III. Települési Környezetvédelmi Program (TKP)átfogó célja az önkormányzat, a város környezeti állapotának és a város környezeti teljesítményének a javítása, ezáltal egészséges lakókörnyezet biztosítása a város lakossága számára s egyben a város versenyképességének, jövőbeli fejlődési esélyeinek növelése. A TKP III. fő céljai: 1. A környezetminőség javítása, élhető, egészséges városi környezet kialakítása, 2. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és 3. A hatékony környezetgazdálkodás, a környezeti tudatosság javítása, szemléletformálás A TKP és a településrendezési eszközök céljai közötti összefüggéseket a KÉ-6. sz. táblázat tartalmazza. TT1 TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ KFT. - TÁJOLÓTERV KFT 19