A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával november

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú. program eredményeinek felhasználásával. 2013. november"

Átírás

1 Grant Agreement no FP7 Environment (Including Climate Change) A területi vízgazdálkodási rendszerek mûködésének közgazdasági szempontú átgondolása az EPI-WATER kutatási program eredményeinek felhasználásával november

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 2 1. Helyzetértékelés miért van csapdahelyzet? 4 2. Az alapoktól a belvíz-rendszer működése a kutatás eredményei alapján A hidrológiai modellezés eredményei Közgazdasági modellezés eredményei A működtetés konszolidációjának kérdései A vízelvezető-rendszer kapacitása egy korlátos erőforrás Különböző jellemzőjű szolgáltatások egy vízrendszeren belül Elmozdulás a közjószág szemléletből A vízelvezető-rendszer közgazdasági újjáépítése Rendezőelvek az érintettség és a költségek felosztásához A költségek köz és magán használatok közötti felosztása A magánhasználatok közötti finanszírozási kérdések Gyakorlati megfontolások - árszabás Közgazdasági szabályozóeszköz tesztelése, az EPI-Water kutatás makói példája a TIMAVGT körzetében 20 BCE - Regionális Energiagazdasági Kutató Központ Vízgazdasági Csoport Készítették: Ungvári Gábor, Kis András A dokumentumhoz alapot szolgáltató esettanulmány elkészítésében részt vettek: Hidrológiai modellezés: Jolánkai Zsolt BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék Ökológiai előkészítés: Molnár Zsolt, Biró Marianna MTA-Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet Gazdálkodói fórumok folyamatsegítése: Vágvölgyi Gusztáv, Szép Éva - Inspiráció Egyesület

3 Vezetői összefoglaló A területi vízgazdálkodási-rendszerek megújítását nem a műszaki, vízgazdálkodási ismeretek hiánya, hanem a gazdasági érdekeltségek tisztázatlansága akadályozza. E tisztázatlanság akadályozza meg, hogy olyan műszaki-ökológiai megoldásokat lehessen megtervezni, amelyek között már pénzügyileg is fenntartható módon lehetne mezőgazdasági tevékenységet folyatatni az időszakos víztöbblettel rendelkező területeken. A használók a vízelvezető-rendszerre, mint korlátlan kapacitású szolgáltatásra tekintenek, amit a rendszerek üzemeltetőinek egy korlátos kapacitású infrastruktúra működtetésével kellene biztosítaniuk. A működés tükrözi is a nem megfelelően szabályozott közös használatú erőforrások esetében törvényszerűen előálló problémákat: a túlhasználatot (ami pl. a torkolati területen jelentkező elöntésekben nyilvánul meg), az elégtelen ráfordításokat, a leépülő szolgáltatási színvonalat. A működtetés közgazdasági stabilizálása szempontjából a közös használatú infrastruktúra korlátos kapacitásainak egyértelművé tétele, a fogyasztói rivalizálás szabályainak kialakítása a válasz. elvégzendő feladatok sorát, amelyek a fizikailag egy, de igénybevevői szerint köz- és magánérdekű szolgáltatások közgazdasági alapú megkülönböztetésétől a költségmegosztásról szóló egyezséget segítő közgazdasági szabályozóeszközök alkalmazásának tapasztalataiig tart. Az eredmények alapján az érdekeltségek tisztázása, a költségek és a haszonélvező azonosítása a lehetőségek bővítése előtt nyitja meg az utat. További tapasztalat, hogy a vízelvezető-rendszer korlátos kapacitásaival való gazdálkodás megteremti a lokálisan megvalósítható vízmegőrzési beavatkozások iránti gazdaságilag értelmezhető keresletet is. A EPI-WATER kutatási program keretében elvégzett közgazdasági szabályozóeszköz fejlesztés és tesztelése arra hozott példát, hogy a vízgazdálkodási-rendszerek megújításában kulcsszerepet játszó területhasználati alkalmazkodás vízgazdálkodási oldalról megfogalmazható igénye összehangolható a KAP 2014-től bevezetésre kerülő új szabályozási elvárásaival. A gazdálkodók számára a területi együttműködés az új agrár elvárásokhoz való alkalmazkodás költségeinek jelentős csökkentését biztosíthatja. Két gazdaságilag ésszerű folyamat összekapcsolására van lehetőség, amelyek további környezeti és közösségi hasznok megteremtéséhez is hozzájárulnak. Mivel az infrastruktúra kapacitása korlátos és a fenntartás költsége magasabb a közérdek körén túl nyújtott többlet funkciók kiszolgálása miatt, ebből adódik, hogy a közcélok biztosításán túl szükséges többlet kapacitások fenntartását nem a köz erőforrásaiból indokolt fedezni. Ez az anyag a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat egyik vízelvezető-rendszerének példáján mutatja be a közgazdasági tisztázás érdekében A vízgazdálkodási-rendszerek megújítását nem a műszaki, vízgazdálkodási ismeretek hiánya, hanem a gazdasági érdekeltségek tisztázatlansága akadályozza.

4 1. Helyzetértékelés miért van csapdahelyzet? A területhasználat jellemzői és a természeti adottságok együttesen formálják a vízrendszerekkel szembeni igényeket. Egy adott természeti környezetben a vízrendszer fenntartásának költsége visszahat arra, hogy milyen gazdálkodást érdemes a területen folytatni. Ha a költségek információs szerepe torzul, (ha az érintettek felé megjelenő árak nem tükrözik a működtetés tényleges költségeit) az tévútra vezetheti az összes szereplőt abbeli hosszú távú döntésében, hogy melyek azok a területek, amelyek kellően jó minőségűek ahhoz, hogy érdemes legyen többlet szolgáltatás (belvízelvezetés és öntözés) árán a szántóföldi termelés feltételeire áldozni. És melyek azok a területei, amelyeken más megoldásokat lenne célszerű alkalmaznia pl. a művelési ágak bővítését, területi elrendezésük jobb hozzáigazítását a terep adottságaihoz. A központi tervezés időszakában megvalósult gyakorlat sajnálatos módon pont ezt a torzítást valósította meg. Az így kialakult gyakorlatra erősít rá a jelenlegi támogatási rendszer, amely szintén a szántóföldi tömegtermékek felé tereli a gazdálkodókat, ami következésképp növeli a vízgazdálkodási-rendszerek szolgáltatásai iránt igényt. Mivel azonban ezen szolgáltatások konszolidálása nem valósult meg, a szolgáltatás iránti igényből nem fakad a szolgáltatást fenntartani képes keresletet. Az elvárások a vízgazdálkodási-rendszerek szolgáltatásai iránt tehát túlzottak. Éppen ebben, a visszacsatolások hiányában kifejlődött, a finanszírozási szinthez képest túlzott elvárásban keresendő a vízgazdálkodási-rendszerek működtetését veszélyeztető, ma tapasztalható leépülés gyökere. Ezért a vízgazdálkodási-rendszerek működtetésének finanszírozási kérdései nem választhatóak el attól a kérdéstől, hogy a maihoz képest mekkora területen, milyen szolgáltatásokat és kinek érdemes nyújtani. A jelenlegi finanszírozási helyzet pontosan ennek a kérdésnek a tisztázatlanságát tükrözi. Ami hiányzik, az annak ismerete, hogy a szolgáltatás lehetséges változatai közül melyik esetében állna rendelkezésre a tényleges, fizetőképes kereslet. A vízgazdálkodási-rendszerek alkalmazkodásához ugyanis az igények és a fizetési hajlandóság megjelenítésére van szükség. Ez tudja megadni a szükséges információt mind az üzemeltetőnek, mind az igénybevevőknek a megalapozott gazdasági döntéseik meghozatalához, amelyek kölcsönhatása szükséges a vízgazdálkodási-rendszerek konszolidációjához. Az egyéni érdekeltség megteremtése nélkül ez a megalapozottság nem biztosítható. A szolgáltatás kívánatos irányba mozdítását nem a műszaki/vízgazdálkodási ismeretek hiánya akadályozza, hanem a gazdasági érdekeltségek tisztázatlansága. E tisztázatlanság azonban megakadályozza, hogy olyan műszaki-ökológiai megoldásokat lehessen megtervezni, amelyek között már pénzügyileg is fenntartható módon lehetne a mezőgazdasági tevékenységeket folyatatni. Ezért van csapda helyzet és ezért szükségesek közgazdasági eszközök a helyzet meghaladására. Az alapkérdés, hogy szolgáltatás lehetséges változatai közül melyik esetében állna rendelkezésre a tényleges, fizetőképes kereslet. 2. Az alapoktól a belvíz-rendszer működése a kutatás eredményei alapján A kutatás során elvégzett hidrológiai modellezés, az ökológiai fókuszterület-jogosultság aukcióból nyert információk és a vízgazdálkodási társulat tapasztalatai alapján a vízrendszer működését közgazdasági kontextusba helyezzük. A példa alapja az EPI-WATER 1 kutatás keretében a Makó környéki vízrendszer 120 km2-es területére elkészített esettanulmány. A kutatási tevékenységről részletesen a 3. fejezet számol be. 2.1 A hidrológiai modellezés eredményei A vizsgált 30 éves időszakból A legkevésbé belvizes 10 évben A területből belvíz-rendszer nélkül sem lenne belvízzel érintett A hidrológiai modellezés lehetővé tette, hogy a vízrendszer különböző működési forgatókönyveit összehasonlítsuk. Első lépésben a belvíz-védelmi rendszer szerepét kalkuláltuk a belvíz-rendszer nélküli állapothoz képest. A belvíz-rendszer nélküli elöntések nagysága adja meg ugyanis az alapot ahhoz, hogy értékeljük a rendszer működésének hatását. Az eredményeket a 1. Táblázat mutatja be. A vízelvezető csatornák nélkül az elöntések nagysága a nagyobb belvízborítást eredményező években a terület 17-25%-ára terjedne ki. A társulati és igazgatósági fenntartású csatornák működtetése ezt az elöntést csökkenti 11-14% közötti kiterjedésre 2. Belvízrendszer nélkül belvízzel elborított terület lenne A belvíz-rendszer nélkül elborított területből A rendszer által mentesített terület Belvízzel borított terület maradt 98% 2% 0% 2% Köztes 10 évben 91% 9% 3% 6% A legbelvizesebb 10 évben 83% 17% 6% 11% A maximális elborítású évben 77% 23% 9% 14% 1. Táblázat A társulati és igazgatósági fenntartású vízrendszer működésének érintettjei a modellezett terület arányában 1 Angol rövidítés a Közgazdasági szabályozó-eszközök kifejlesztése a fenntartható európai vízgazdálkodás érdekében című program nevéből 2 Belvíznek a modellezés során az 5 cm-nél mélyebb és egy napnál hosszabb ideig jelenlévő vízborítást tekintettük.

5 Az időjárás változatosságából fakadóan csatornahálózat nélkül is különböző nagyságú belvízborítás lenne tapasztalható a területen. Az első két oszlop a csatornahálózat nélküli esetben a belvíztől nem érintett illetve az elborított terület arányát mutatja meg a belvíz kiterjedésének nagysága szerint képzett 10 évből álló csoportokra. A harmadik oszlopban található a csatornahálózat által mentesített terület nagysága, míg a negyedik oszlopban azon területek aránya, amelyek az egyes időszakokban elborítottak maradnak, ezekről a területekről a víz jellemzően párolgás és beszivárgás útján, hosszabb idő alatt távozik. A közötti időszak modellezése megmutatta, hogy az átlagos állapot nem az, amikor nincs belvíz, hanem az, amikor a belvíz nem haladja meg az átlagos, 6% kiterjedésű elborítást. A belvíz-rendszer hozzájárulása az, hogy az elborítást a belvízrendszer nélküli állapothoz képest 30-45%-kal csökkenti. A belvíz-rendszer továbbterjesztése az üzemi csatornák hálózatával, noha ezek együttes hossza több, mint fele a terület csatornahálózatának, már csak kisebb mértékben növeli a biztonságos termelésben tartható területek nagyságát. Az törvényszerű, hogy az üzemi csatornák addicionális hatása kisebb, azonban ezt a kisebb hatást is lerontja, hogy a magasabb térszintekről elvezetett víz a terület mélyebb részein hozzájárul az ideiglenes vízborítás növekedéséhez. A modellezés eredményei alapján ebben az esetben a belvízmentes területek növekedése és csökkenése (számszerűen minimális növekedés mellett) nagyjából kiegyenlítené egymást. Mely csoportok és milyen mértékben hasz nálják a belvíz-védelmi rendszert? A hidrológiai modellezés segített számszerűsíteni a belvíz-rendszer szolgáltatásait. A vízelvezető rendszeren keresztül évente 4-6 millió m 3 vízmennyiség távozik a területről. Ennek a mennyiségnek alapvetően két forrása van: az egyik forrás a települések területéről és más, jellemzően burkolt, a mezőgazdasági művelésből kivont területekről lefolyó vízmennyiség (ezt a csoportot a továbbiakban települési lefolyásnak nevezzük). A másik forrás, a mezőgazdasági területekről a csatornába kerülő vízmennyiség. Ez utóbbi az, amit mezőgazdasági használatnak nevezünk. Az összes elvezetett vízmennyiségből a települési és kivont területekről érkező mennyiség évi 3,5-4,2 millió m 3 között mozgott. A lefolyás pontos felosztása e két forrás között meghaladja a modell lehetőségeit, de a nagyságrendeket érzékelteti, hogy két területtípus közel azonos nagyságot képvisel. A nem mezőgazdasági területek 53%-a van lakóterületként nyilvántartva. A többi más, nem mezőgazdasági területhasználat 47%-ot tesz ki. Noha ez utóbbi csoport vízelvezetési igénye kevésbé koncentráltan jelentkezik a területen, mint a lakóterületeké, összességében számottevő arányt képviselhetnek az elvezetett mennyiségből. A mezőgazdasági területről a csatornába lépő mennyiség évi 0-1,6 millió m 3 volt. A számok jól mutatják, hogy az agrárterületeknek, mennyivel nagyobb a puffer-kapacitása, mint a jelentős arányú burkolt felületekkel rendelkező települési környezetnek. (A települési és kivett területek nem teszik ki az összterület ötödét, de átlagosan a lefolyás négyötödének forrásai.) A megosztás alapján a mezőgazdasági vízelvezetés aránya a teljes elvezetett mennyiségben 0%-28% között mozog. Az alábbi ábrán évszakonkénti megoszlásból látszik, hogy két jelentősen különböző jellemzőkkel bíró igénybevevői csoportról van szó. Az ábrákon a megkülönböztetett három oszlop a vizsgált időszak éveit a belvíz-elborítás kiterjedése alapján különbözteti meg. A nagyobb belvízborítású évek egyértelműen azonosíthatóak a mezőgazdasági területekről távozó vízmennyiség esetén, azonban a települési lefolyás lényegesen kiegyenlítettebb képet mutat. Miközben a gazdálkodók elsősorban a legbelvizesebb években élvezhetik a csatornarendszer előnyeit, Makó számára a rendszer állandó jelleggel nyújt szolgáltatást. 1. Ábra Az elvezetett víz mennyisége a mezőgazdasági területről (m 3 /év) Min. 10 év Köztes 10 év Max. 10 év Tél Tavasz Nyár Ősz Megjegyzés: A negatív értékek a csatornából talajba visszaszivárgást jelentik. 2. Ábra Az elvezetett víz mennyisége a települési területről (m 3 /év) Tél Tavasz Nyár Ősz Min. 10 év Köztes 10 év Max. 10 év A következő, 2. táblázat a fenti két ábrán megjelenített elvezetett vízmennyiségek arányát mutatja be az évszakok és a belvizesség nagyságának bontásában. 2. Táblázat A mezőgazdasági területről elvezetetett víz aránya az összes elvezetett víz mennyiségéhez képest az egyes időszakokban Min. 10 év Köztes 10 év Max. 10 év Tél Tavasz Nyár Ősz 0,27 0,01 0,00 0,00 0,38 0,06 0,00 0,00 0,56 0,24 0,00 0,00 A következő ábrán a legnagyobb belvíz-borítást mutató 10 év átlagában a két felhasználói körtől elvezetett és szivattyúzott vízmennyiség látható. 3. Ábra Az elvezető kapacitás iránti igények koncentrált megjelenése m Terepről csatornába Települési és kivett területről Szivattyúzott víztérfogat Tél Tavasz Nyár Ősz A 2. Táblázat és a 3. Ábra jól illusztrálja, hogy az infr astruktúra kapacitását (csatorna paraméterek és szivattyúzási kapacitás) az átlagos igénybevételhez képest jelentősen túl kell méretezni a csúcsidőszaki igénybevétel nagysága miatt. Az elvezetett vízmennyiséget esetenként szivatytyúzni kell, hogy távozni tudjon a területről. Erre abban az esetben van szükség, ha a befogadó, a Maros vízszintje magasabban van, mint az elvezető csatorna vízszintje. A modell eredmények azt mutatják, hogy időszaktól függően az elvezetett vízmennyiség 37%-66%-át kell szivattyúzással eltávolítani a területről.

6 3. Táblázat A szivattyúzott víz aránya a távozó vízmennyiségben Min. 10 év Köztes 10 év Max. 10 év Tél Tavasz Nyár Ősz Átlag 0,41 0,39 0,55 0,51 0,48 0,61 0,37 0,45 0,44 0,50 0,66 0,58 0,53 0,43 0,58 Az elvezetett mennyiségek és a szivattyúzási szükséglet időszakok közötti megoszlását figyelembe véve az időszak negyedére esik a szivattyúzott mennyiség fele, a kapacitásokat ehhez a csúcsigényhez kell igazítani. A terepi lefolyás jelentősebb hozzájárulása a szivattyúzási igényhez a téli időszakra összpontosul, amit az alábbi táblázat számszerűsít. 2.2 Közgazdasági modellezés eredményei A vízrendszer gazdasági értékét a mezőgazdasági termelők számára a biztonságos termelési feltételek kiterjesztéséből nyerhető többlet termés jelenti. Ennek becsléséhez a 3. fejezetben bemutatásra kerülő aukcióból nyert információkat használtuk fel. Mekkora az a plusz jövedelem, amit a vízrendszer segítségével el lehet érni? Ezzel szemben áll a vízrendszer fenntartásának költsége. Az alábbi táblázat összefoglaló jellegű, a számítások menetéről a fejezet során lesz szó. Látható, hogy a vízrendszer gerincének (az igazgatósági és társulati fenntartású szakaszok) működése által nyerhető többlet jövedelem nagyobb, mint a fenntartásának költsége. Ugyanakkor az üzemi csatornák teljes rendszerének fenntartása felemésztené a megteremtett plusz jövedelmet. A pénz most (ahogy már egy jó ideje) hiányzik az infrastruktúra ezen részének fenntartásához, de látható, hogy a pénz önmagában nem oldaná meg a gazdálkodás jövedelmezőségi problémáit. Az üzemi csatornák kiterjedését újra kell gondolni a területen, ott és azt fenntartani, ahol a jövedelmezőség azt indokolja. Mindez szükségessé teszi, hogy a belvíz-rendszer fenntartásának pénzügyi vonatkozásait is át kelljen gondolni. 2.3 A működtetés konszolidációjának kérdései A vízelvezető-rendszer kapacitása egy korlátos erőforrás A vízgazdálkodási rendszerek működésük során több fajta célt és igényt elégítenek ki. Ezek egy része közcél, egy része különböző magán érdekeltek közös célja, vagy egyének saját céljai. A különböző csoportok együttműködésének biztosítására eltérő közgazdasági megközelítés alkalmazható (és alkalmazandó) annak ellenére, hogy ugyanazt a belvíz-rendszert veszik igénybe. A közgazdaságtudomány a termékek, szolgáltatások, erőforrások (összefoglaló elnevezéssel jószágok ) több fajtáját különbözteti meg. A megkülönböztetés két szemponton alapul: (1) az adott jószág fogyasztása, élvezete csökkenti-e mások lehetőségét arra, hogy ugyanezen jószághoz hozzájussanak, illetve (2) kizárhatóak-e mások egy adott jószág fogyasztásából. A megkülönböztetés lényege, hogy jószágtípustól függően más és más a szolgáltatás megszervezésének és fenntartható használatának a szabályozási gyakorlata. Kizárható fogyasztó A fenti táblázatban ezt a jószág-teret mutatjuk be, majd pedig a vízgazdálkodási-rendszer által nyújtott szolgáltatásokat rendeljük az egyes kategóriákhoz. Célunk annak bemutatása, hogy egy műszakilag összefüggő rendszer esetében is van lehetőség a különböző szolgáltatásainak elkülönített kezelésére. Sőt enélkül az elkülönítés nélkül nincs mód a szolgáltatást fenntartható pénzügyi alapokra helyezni. A területi vízgazdálkodási rendszer esetében, ha a szolgáltatást úgy értelmezzük, mint egy lehetőséget a víz csatornába juttatására, akkor feltételezhetnénk, hogy nincs rivalizálás a használók között, hiszen gravitációsan, vagy szivatytyúzva, de bele lehet juttatni a vizet. Azonban a vízrendszer egésze szempontjából nézve, ami egy adott kapacitásra van kiépítve, a károkozás mentes vízelvezetés egy mennyiségi korlátok között rendelkezésre álló szolgáltatás. A közgaz- Nincs kizárás Teljes fenntartási költség Gazdákra számított költség-hányad Többlet jövedelem Egyenleg Jelenlegi állapot 18,9 8,2 21,4 13,2 Rivalizáló fogyasztás Magánjószág (például élelmiszer) Közös jószág (például közutak, városi parkolás) Az üzemi csatornák fenntartásával bővített állapot Üzemi csatornák fenntartása külön 23,4 13,6 23 8,3 5,4 5,4 0,6-4,8 Nincs rivalizálás Klubjószág (például vállalati étkező) Tiszta közjószág (például tiszta levegő) 4. Táblázat A pénzügyi eredmények, millió Ft/év 5. Táblázat A közgazdasági jószágok használati-jog szerinti csoportosítása A problémát elsősorban a szolgáltatás szerkezete okozza, nem a forráshiány A belvíz-elvezető rendszer kapacitása korlátos, a használatával gazdálkodni kell.

7 dasági megközelítésben a levezető kapacitás korlátossága szempontjából az a döntő, hogy vajon a levezető-kapacitást meghaladó vízmennyiség befogadása esetén keletkezik-e kártérítési kötelezettség az így bekövetkező elöntésekből és ezzel a kötelezettséggel szembesülnek-e azok, akik a kapacitást meghaladó mennyiséget a rendszerbe juttatták. Jelenleg hiányzik ez a visszacsatolás (és a rákapcsolódás szabályozása) ezért a társulati csatornát használók arra, mint korlátlan kapacitású szolgáltatásra tekintenek, amit a társulatoknak egy korlátos kapacitású infrastruktúra működtetésével kellene biztosítani. A működés tükrözi is a nem megfelelően szabályozott közös használatú erőforrások használata esetén előálló problémákat: a túlhasználatot (ami pl. a torkolati területen jelentkező elöntésekben nyilvánul meg), az elégtelen ráfordításokat, a leépülő szolgáltatási színvonalat. Szükség van tehát arra, hogy a szolgáltatást ne, mint egy általános közjószágot tekintsük Különböző jellemzőjű szolgáltatások egy vízrendszeren belül A település belterületének elöntésmentes állapotban tartása a vízelvezető-rendszer magjának központi funkciója, másrészről az önkormányzat kötelező feladatai közé sorolt közfeladat. A település vízbiztonsága a lakosság számára közjószág, azaz egy olyan termék/szolgáltatás, amelynek a fogyasztása nem csorbítja mások lehetőségét ugyanezen termék/szolgáltatás fogyasztásában. Az egyik lakos biztonsága nem csökkenti egy másik lakos biztonságát. Nem valósítható meg a termék/szolgáltatás fogyasztásából való kizárás. A szolgáltatás színvonala egy külön kérdés, az elvezetés kiépítettségének mértéke különböző kockázatot jelent az egyes részterületek számára, de ez más, mint egy adott biztonsági szint közös élvezete. A közjószágok esetében a szolgáltatás biztosításának ésszerű módja nem a szolgáltatás igénybevételekor való fizetés, hanem a haszonélvezők (ebben az esetben a település lakói és cégei) adóztatása, hogy a szolgáltatás költségét fedezzék. Erre az önkormányzatoknak meg is van a lehetőségük, pl a kommunális adó kivetésén keresztül. A mezőgazdasági tevékenység számára nyújtott vízelvezetési-szolgáltatáson belül érdemes külön kezelni a társulat által működtetett csatornák mentén használt agrár területeket, ahonnan a víz a társulati csatornákba folyik és az üzemi csatornákat. Az előbbi csoport igen előnyös helyzetben van abból a szempontból, hogy egy csatorna mentén lévő területről a víz természetes módon a csatornába folyik, így a szolgáltatásból való kizárás nem valósítható meg 3. A kiépítés és az üzemeltetés paraméterei azonban nem függetlenek attól, hogy ők végső soron igénybe veszik-e az infrastruktúrát vagy sem. Mivel a kapacitások végesek, de a kizárást nem lehet egyértelműen megvalósítani, a társulati fenntartású vízrendszer a mezőgazdasági használók szempontjából egy közös jószág. Mivel a mezőgazdasági területekről érkező lefolyás miatt szükséges nagyobb infrastruktúra többletköltségei azonosíthatóak, és a haszonélvezői is ismertek közöttük a költségek feloszthatóak. Egy közös jószág optimális üzemeltetése esetén azonban a finanszírozási sémának a működtetés költségeinek fedezésén túl a zsúfoltság kezelésére is választ kell adnia. Nem elegendő az átlagköltség alapú árazás. Az üzemi csatornák a társulati csatornákhoz képest sokkal szűkebb kört szolgálnak ki és a rendszer ezen részével kapcsolatban nincs is olyan közcél (ld. település belvízmentesítése), ami a mezőgazdasági érintettek nélkül is szükségessé tenné a fenntartást. Ezekből a csatorna al rend szerekből azokat mű ködtetik, ahol a haszonélvezők egy része számára már megéri együttesen fenntartani azt. Ebben az esetben az adott üzemi csatorna al-rendszer működtetése, ami egy közös használatú szolgáltatás, klubjószágnak tekinthető 4. Az üzemi csatornák országszerte elhanyagolt és rossz állapotából arra lehet következtetni, hogy vagy hiányzik az aggregált egyéni érdekeltség a fenntartásukhoz szükséges minimális erőforrás biztosításához, vagy az ehhez szükséges szervezési tevékenység tranzakciós költsége túl nagy az érintettek számára. 3 A kizárhatóság hiánya azonban hosszabb távon nem teljesen egyértelmű. A tapasztalat az, hogy a csatorna kotrási munkálatok során kikerülő anyagot rendszerint a csatorna partján terítik el, ami idővel depóniát (kis töltést) alkot és megakadályozza a víz lefolyását. Ha ez a helyzet, akkor a csatorna mentén elhelyezkedő területek is kizárhatóak a szolgáltatásból. Ez a helyzet ugyanakkor lehetőséget biztosít a társulat számára az ellenőrizhető rákapcsolódásra is. Ebben az esetben viszont a többlet víz elvezetésének lehetősége magánjószággá válik, egy korlátos jószág fogyasztásából ki lehet zárni a földhasználók adott körét. Ha egy (üzemi) csatorna egyetlen gazdálkodó területét szolgálja ki, akkor az magánjószág. Az állami kezelésben lévő kulcs-funkciót betöltő infrastruktúra elemek, pl. zsilipek, torkolati szivattyúállomások sem közjószágok, ugyan a használatuk esetében a kizárást nem lehet megvalósítani (pl. csak a településről származó vizet engedem át, a területi lefolyást nem), de véges kapacitásuk miatt itt is fennáll a rivalizáló fogyasztás jelensége. A szolgáltatás ezen eleme tehát közös jószág, habár jellemzően erre a szolgáltatásra is közjószágként tekintenek, ahol az államtól elvárnák, hogy tartson lépést a változó igények kiszolgálásával (bővítsen). A hozzáférés / használat nem megfelelő szabályozása, a szolgáltatás költségeinek elfedése a haszonélvezők elől ebben az esetben is a szolgáltatás iránti túlzott igények kialakulásához vezet. Ez a helyzet a költségek növekedésén, majd a működés alulfinanszírozásán keresztül törvényszerűen vonja maga után a szolgáltatás színvonalának esését. 4 A klubjószág létrejöhet, ha az érdekeltek egy része már elegendő a működés finanszírozásához, nincs szükség miden érintett támogatására. Ebben az esetben, amennyiben a jószág fogyasztásából történő kizárás nem egyértelműen megoldható, felmerül a potyautas probléma, amelynek kiküszöbölése egy önálló kérdéskör.

8 A mezőgazdasági művelés alól kivett területek, burkoltságuk okán, lefolyási jellemzőiket tekintve a településiekhez hasonlóak. Ez a kör sokrétű, tartalmazhat a külterületbe ékelődő lakóhelyeket (pl tanyák), a közösségi infrastruktúra vonalas létesítményeit (pl utak) és gazdasági létesítményeket (pl állattartó telepek, iparterületek, kereskedelmi létesítmények). Ezek a különböző típusok megfeleltethetőek a fenti csoportoknak A vízelvezető-rendszer szolgáltatásai szempontjából a lakóhelyek biztonsága és a vonalas létesítmények vízelvezetése a közfeladatok körébe tartozik. A külterületen szétszórtan található lakóterületek biztonságának költsége, magasabb és a szolgáltatott vízelvezetési biztonság minősége is eltérhet attól, ami a település belterületére jellemző. Akár a szolgáltatásból kizárás is megvalósulhat. A többletköltség közösségi fedezése indokolható a lakosság szintjén értelmezett szolidaritási elv alapján. Ugyanakkor egyedileg érdemes lehet vizsgálni, hogy a jelentkező többletköltség helyett nem gazdaságosabb-e közös megegyezést találni egy alkalmazkodást igénylő olcsóbb megoldás és egy érte nyújtott kompenzáció formájában. A külterületen található vonalas létesítmények, közösségi infrastruktúra elemek által igényelt vízelvezetési szolgáltatás fedezése egyértelműen állami feladat, részaránya az elvezetett vízmennyiség és a területileg szerteágazó volta miatt a vízelvezetéséhez szükséges többlet hálózat mérete alapján kiszámítható. A kivett területen található gazdasági létesítmények többlet terhelést jelentenek a hálózat számára, mivel jellemzően nem oldják meg a saját területükön az időszakos víztöbblet kezelését, ehhez a közös infrastruktúrát veszik igénybe, esetükben is a szolgáltatás közös használatú jószág Elmozdulás a közjószág szemléletből Látható, hogy a vízgazdálkodási rendszerek kielégítő működtetése szempontjából a fő kérdés, hogy a közös használatú (vízigazgatósági és társulati) infrastruktúra elemek esetében hogyan lehet a használókban kialakult közjószág szemléletű elvárásokat megváltoztatni (tudatosítani, hogy a vízelvezetés nem korlátlan) és a szolgáltatás szintjét összhangba hozni a fenntartás tartamosan fedezhető költségeivel. A működtetés közgazdasági stabilizálása szempontjából a közjószág helyzetből való elmozdulásra a közös használatú infrastruktúra korlátos kapacitásainak egyértelművé tétele, a fogyasztói rivalizálás szabályainak kialakítása a válasz. Az áldatlan belvárosi parkolási helyzetek esetében sem a parkolás megtiltása, hanem a helyek kihasználtságának ésszerűbbé tételére ösztönző díjrendszer bevezetése volt a jó megoldás. A vízgazdálkodási rendszerek esetében a használat szabályainak kialakítását célzó folyamatot az érintettség és működési költségek egyértelművé tételével lehet kezdeni. A direkt költségeken kívül meg kell jeleníteni a kapacitáson felüli károkozás visszaterhelését is. Mindezt ki kell egészíteni a terhelés elkerülését (vízvisszatartást) elismerő opciók lehetőségével (pl. puffer sáv létesítése), ha az bizonyíthatóan csökkenti az elvezető infrastruktúra terhelését. A terhelést csökkentő alkalmazkodások értékét a többi használó számára a kapacitásbővítés (pl. a szivattyúkapacitás fejlesztése, csatorna szélesítés ) és a károkozás elkerülésének lehetősége adja meg. A következő fejezetben azt mutatjuk be, hogy mit jelentene a korlátos kapacitás igénybevételének közgazdasági szemléletű szabályozása egy konkrét területre vonatkoztatva. A példát a kutatás során modellezett vízrendszer adataira építettük A vízelvezető-rendszer közgazdasági újjáépítése A vízelvezető-rendszer összetett funkcióinak elkülönítése érdekében közgazdasági szempontból újraépítjük a vízrendszert. Ezt a funkciók fokozatos bővítése mentén tesszük meg. Minden egyes lépésnél feltesszük azt a kérdést, hogy a funkcióbővítés milyen feltételek mentén valósítható meg? Kik a bővítés kedvezményezettjei, milyen hatással van az infrastruktúra használóinak bővülése az infrastruktúrára működtetésére és mi a belépők teherviselésének biztosítására az optimális megoldás? A folyamat célja, hogy körvonalazódjanak azok a területek, amelyek esetében gazdaságilag ésszerű a szolgáltatás megfizetése és számukra magas színvonalú szolgáltatást lehessen nyújtani. Másrészről körvonalazódjanak azok a területek, amelyek számára más módon érdemes alkalmazkodni, mint a vízelvezetési szolgáltatás igénybevétele Rendezőelvek az érintettség és a költségek felosztásához A belvíz-elvezető rendszer alap-rendeltetését tekintve közcélokat valósít meg, amelyeket különböző csoportok (pl gazdálkodói közösségek) egyedi céljai egészítenek ki. Mivel az infrastruktúra kapacitása korlátos és a fenntartás költsége magasabb a többlet funkciók kiszolgálása miatt, ebből adódik, hogy a közcélok biztosításán túl szükséges többlet kapacitások fenntartását nem a köz erőforrásaiból, hanem ezen egyedi célok haszonélvezőinek erőforrásaiból indokolt fedezni. Meg kell alkotni a közös használatú infrastruktúrához való hozzáférés szabályait A vízgazdálkodási rendszerek közgazdasági szerkezetét újra kell alkotni

9 A vízelvezető rendszernek nem csak azok az igénybevevői, akiknek a területén időszakosan víztöbblet jelenik meg, hanem azok is, akiknek a területéről az összegyülekező víz lefolyik. A lefolyás lényegében az elégtelen beszivárogtató / tározó kapacitások következtében előálló probléma továbbhárítása a domborzat esése mentén. Ha egy terület használója nem tudja saját területén megoldani, hogy ne hárítsa át a nála keletkező problémát másokra, akkor erre a célra a területi vízgazdálkodásirendszert tudja igénybe venni. Ebben az esetben keresletet támaszt a hálózat kapacitásának bővítésére azon a szinten túl, amit a közcélok megvalósítása igényelne. Szolidaritás. Egy hálózat különböző pontjait eltérő költséggel lehet kiszolgálni. Noha pont a hálózat hatékony működtetése érdekében célszerű differenciálni a díjakat, a többség minimális költség-többlet árán segíteni tudja a legkedvezőtlenebb helyzetű igénybe vevők szűkebb körét A költségek köz és magán használatok közötti felosztása A költségmegosztás példájához belterületi-külterületi és köz - magán viszonylatban két használó csoportot képeztünk, a települést és a gazdák közösségét. Első lépésben a mezőgazdasági érdekelteket egy csoportnak tekintjük 5 amikor azt vizsgáljuk, hogy hogyan lehet a vízrendszer működtetésének a költségeit a köz és magán érdekű használat között megosztani. A második lépésben azonban a vízrendszer mezőgazdasági szempontú igénybevételének vizságlatához a mezőgazdasági célú használókat eltérő érintettségű alcsoportokra fogjuk bontani. Mint azt a 2.1 alfejezetben bemutattuk, a mezőgazdasági területekről az elvezetett víz összmenynyisége jóval alacsonyabb, mint a belterületi elvezetés igénye. Annak ellenére azonban, ahogy azt a 2. Táblázat megmutatta, miszerint a külterületi lefolyás az idő döntő részében nem, vagy csak negyede-harmada arányban járul hozzá az infrastruktúra kihasználásához, a két igénybevétel maximumai időben jellemzően egybeesnek. Ezért a használat lehetőségét (a szolgáltatás rendelkezésre állását) a maximális lefolyás arányában közel fele-fele arányban indokolt megosztani a két igénybevevő csoport között. A költségek közül a társulati és a vízigazgatóság kezelésében lévő szakaszok fenntartási költségeit és a vízelvezetőrendszer megújításának költségeit (amortizációt) indokolt figyelembe venni. A szivattyúzás kérdése terén hasonló megközelítés alapján lehet eljárni. A szivattyúzott mennyi- ség a két lefolyásból adódik össze. A 3. Táblázat alapján látható volt, hogy a szivattyúzási szükséglet a csatornába kerülő víz mennyiségének egy- és kétharmada között mozog. A szivattyúzási szükséglet aránya a nagyobb lefolyású időszakokban éri el a maximumát. A szivattyúzott mennyiség felosztását a két igénybevevő csoport között a csatornába kerülő vízmennyiség alapján végeztük el akkor is látható, hogy a maximum terhelés esetén a két igénybevétel összeadódik. A szivattyúzás fix költségét, a kapacitás rendelkezésre állását a csatornához hasonlóan nagyjából fele-fele arányban indokolt ebben az esetben is megosztani. Ez a két elem, a csatorna fenntartás és a szivattyúkapacitás rendelkezésre állása alkotja a vízrendszer fenntartás fix költségét. Vízigazgatósági fenntartású csatorna Fenntartás költsége Társulati csatorna 50,1 7,7 Agrár részaránya Település Agrár Km Millió Ft/év % Millió Ft/év Millió Ft/év 7,8 1,2 50% 0,6 0,6 Makót is kiszolgáló szakasz 24,9 3,8 50% 1,9 1,9 Többi szakasz 25,2 3,9 100% 3,9 Rész-összesen 2,5 6,4 Üzemi csatorna 67,3 5,4 100% 5,4 Összesen 2,5 11,8 6. Táblázat Csatorna fenntartási (fix) költségek felosztásának lefolyásarányos módja Az elvezetés változó költsége a szivattyúzás költsége, amely akkor merül fel, ha a befogadó vízszintje meghaladja a csatorna vízszintjét. A változó költségek esetében a teljes időszak alapján számolva a terepi lefolyásból adódó szivattyúzás aránya az összes szivattyúzási igény ötöde, annak ellenére, hogy ez az arány a nagyon belvizes időszakokban a szivattyúzott mennyiség felét is meghaladhatja. Szemben a fenntartás költségével, ami nem vízmennyiség függő, a szivattyúzás költsége évről évre változik, ami eltérő szivattyúzási költséget is jelent, amint ezt az alábbi táblázat első oszlopa mutatja. 5 A fenntartás szempontjából a jelenlegi gyakorlat is ez, a gazdáknak, mint egységes csoportnak a kezelése. Ez tükröződik pl. abban, hogy a társulati hozzájárulás alapja a teljes gazdálkodási terület nagysága. Ebben egy kimondott, vagy ki nem mondott gazdálkodók közötti szolidaritási elem van jelen. A befizetések a társulati működés egészét szolgálják, miközben az egyes befizetők tényleges kitettsége igen különböző. Ez az elv, ha elfogadott a tagok között, természetesen lehet a finanszírozási megállapodás alapja.

10 Teljes költség Település része Agrár rész Millió Ft/év Éves szivattyúzási költség: Millió Ft/év 9,8 17,8 A harmadik és negyedik oszlop a költségek két megosztási lehetőségét vetik fel. A megosztás kézenfekvő módja lenne a mennyiségarányos megosztás (harmadik oszlop), azonban a terepi lefolyás mérésére jelenleg nincs kifizetődően alkalmazható eszköz, ezért gyakorlati szempontból valamilyen becslési megoldás kialakítására van szükség. A táblázatból leolvasható, hogy ha a szivattyúzás költségének megosztására is a fix költségek arányában kerülne sor (negyedik oszlop), akkor az agrár használók sok év átlagában évi 3-5 millió Ft-tal többet fizetnének, mint amit ténylegesen használtak. Ez a különbség a kevésbé belvizes években lenne nagyobb és amikor ténylegesen nagy a rendszer használata a belvizesebb években, Millió Ft/ év mennyiség arányosan 9,8-12,7 0-5,9 50%-os megosztás esetén 4,9-8,9 4,9 8,9 7. Táblázat A szivattyúzási költségek és felosztásuk két lehetséges megoldása akkor kisebb. De az a következtetés a hidrológiai modellezés eredményei alapján levonható, hogy a lefolyási mennyiségek pontosabb ismerete a gazdáknak évi 3-5 millió Ft megtakarítást jelentene egy fele-fele arányú költségmegosztáshoz képest. Ez a gazdálkodói érdek egy jobb költségmegosztási módszer kialakítására. Összességében az üzemi csatornák fenntartása nélkül (ami jelenleg sem történik meg 6 ) az alap vízrendszer fenntartási költsége (fix költség) és működtetése (változó költség) együtt a település számára 12,3 14,4 millió Ft/év, a gazdálkodók számára pedig 6,4 12,3 millió Ft/év kiadást jelentene A magánhasználatok közötti finanszírozási kérdések A gazdálkodók közösségén belül a vízelvezetőrendszer által nyújtott szolgáltatás tényleges hatása alapján lehet al-csoportokat azonosítani. Tudatában vagyunk, hogy a gazdálkodók csoportján belül a különböző mértékű érintettség kérdése komoly konfliktus-forrás lehet. Ezért első körben a felvetést indokoljuk, aztán lépünk tovább. A hidrológiai modellezés eredményei alapján három al-csoport különböztethető meg. A belvíz-rendszer működtetésének köz vetlen haszonélvezői azok a területek, amelyek a leg nagyobb belvízborítások esetén is mentesíthetőek. Közvetett haszonélvező a többi, belvízzel egyébként nem borított terület, amelyeknek a művelését, megközelíthetőségét segíti a víz ren d- szer működése. Első ránézésre ők nem használói a vízelvezető-rendszernek, hiszen nekik nincs szükségük a mentesítésre. Ugyanakkor ezekről a területekről a lefolyás hozzájárul a hozzájuk képest alvízi területek elöntéséhez, aminek a mentesítését végzi a hálózat. Akár a szolidaritási elvet tekintjük mérvadónak, akár a kár-haszon elvet alkalmazzuk, ezek a területek is részei a vízrendszerrel gazdálkodók közösségének. Számukra víz-elvezető infrastruktúra azt a lehetőséget is biztosítja, hogy ne saját maguknak kelljen a területük, mások számára káros lefolyását helyben megoldaniuk. A harmadik csoport az, amelynek területéről a többlet vízmennyiség lényegében nem a csatornákon, hanem természetes úton: beszivárgással és párolgással távozik. A helyi vízgazdálkodási érdekeltek közé tehát minden területhasználó beletartozik függetlenül attól, hogy saját maga oldja meg a területének mások szempontjából károkozás mentes vízgazdálkodási állapotban tartását vagy igénybe veszi a közös fenntartású infrastruktúrát. Ez azzal indokolható, hogy: A vízgazdálkodási tevékenységek koordinálása, a terület egészét érintő folyamatok nyomon követése egy közös funkció, amelynek önmagában indokolható egy fix költsége, anélkül, hogy valaki a közös fenntartású infrastruktúrát igénybe venné. Emellett a talajban lezajló oldalirányú áramlások miatt nem feltételezhető, hogy a felszíni lefolyás kezelése esetén bárki közvetett módon ne használná a hálózatot. Ugyanakkor ez a használat a közösség szempontjából egy jóval kedvezőbb használat, mert nem a csúcsidőszakban, hanem késleltetéssel terheli az elvezető-kapacitást. E három csoport nagyságát mutatta be az 1. Táblázat. A terület 9%-a az, ahol a belvíz-mentesítő hatás egyértelműen jelentkezik. Ha kizárólag ők viselnék a vízrendszer mezőgazdasági szereplőkre jutó költségét, akkor ez számukra 7-12 ezer Ft/ha/ év költséget jelentene 10 ezer Ft/ha/év áltaggal 7. Ha azt feltételezzük, hogy az elöntés nagyságához képest kb. 2,5-szeres az a területnagyság, amelyik pl. átvizesedés miatt szintén érintett, akkor a terület 22,5%-a lenne közvetlenül érintettnek tekinthető. (Ez a területnagyság egyébként nagyságrendileg egybeesik azzal, ami vízelvezető-rendszer nélkül kerülne elborítás alá). Ebben az esetben, ha a költségeket erre a területnagyságra vetítenénk, a fajlagos költségek 2,5-5 ezer Ft/ha/év nagyság- 6 habár a teljesség kedvéért az üzemi csatornák fenntartásának költségeit is szerepeltettük a táblázatban 7 A teljes modellezett mezőgazdasági területre vetítve a költségeket az átlag 800 Ft/ha/év értéket mutatna ( Ft/ha/ év közötti változással).

11 rendbe esnének 4 ezer Ft/ha/év átlaggal. Ha a modellezett teljes művelt területet tekintjük a fajlagos költségszámítás alapjának ( ha) akkor a költség Ft/ha/év között mozogna. A teljes területre vetített egyenletes költség elosztás egyrészről tükrözi a korábbi helyzetet, kifejezi a gazdálkodók közötti szolidaritást. E tekintetben legitim alapja lehet egy átlagköltség alapú árazásnak. Másrészről azonban, mivel mindenki egyaránt fizeti, ez a helyzet azt a képzetet kelti, hogy ez a díj a szolgáltatás igénybevételének fajlagos költsége egy belvizes terület számára, ami azonban, mint a példa mutatja ennél magasabb. Így a gazdálkodó számára az egységes hektár alapú díjszabás által közölt információ olyan területek víz-elvezetését is gazdaságosnak állítja be, amelyek jelenleg nem kapják meg ezt a szolgáltatást, de az elvezető rendszer erre nem is lenne képes. Ezek a gazdálkodók így azzal szembesülnek, hogy az általuk fizetett öszszegért számukra megéri igénybe venni a szolgáltatást, de utána hiába várják el a rendszer megfelelő színvonalú működését. Az átlagköltség alapú árazás így a közvetlen érintetteknél nagyobb körre vetítve egy öngerjesztő spirált eredményez, amely a hozzájárulás megfizetése esetén is az igények finanszírozási szempontból megalapozatlan növekedését eredményezi. Erre helyzetre utaltunk a közös jószágok szabályozási kérdései között, hogy a fizetési konstrukciónak a zsúfoltság elkerülését is meg kell oldania. A teljes területre vetített átlagköltség alapú árazás esetén ez megoldatlan. Ennek a szolgáltatói és igénybevevői oldalról is kedvezőtlen kimenetelű helyzetnek a feloldását az igénybevétel mértékével összefüggő árazási megállapodás nyújthatja, amelyben természetesen szerepet kaphat egyfajta szolidaritási elem is, de fel kell tudni fedni a szolgáltatás igénybevételének tényleges költségét is. A finanszírozás stabilizálásának kérdése, hogy a közvetlen és a közvetett érintettek között milyen költségmegosztási egyezséget lehet kialakítani. A finanszírozási szisztéma az igénybe-nemvétel opciójának felajánlásával kezelheti ezt a helyzetet. Ebben a helyzetben egy területhasználó vagy hiteltérdemlően biztosítja, hogy az általa használt területről nem indul ki más számára káros felszíni lefolyás, vagy hozzájárul a lefolyást biztosító közös infrastruktúra fenntartásához. Ezzel a lépéssel viszont rögtön tehermentesíti is a korlátos kapacitású vízelvezető-hálózatot. Ezért azok, akik vállalják és biztosítják, hogy nem terhelik közvetlenül az elvezető infrastruktúrát, alacsonyabb díjat fizetnek a többieknél, akik igénylik a gyors elvezetést, ami miatt szükség van a magasabb csúcsidei kapacitások fenntartására. Az igénybe-nem-vétel lehetősége a korlátos kapacitásokra nehezedő többlet terhelés csökkentését jelenti. A vízelvezető-szolgáltatás igénybevételének differenciálása így hozzájárul, hogy a csúcs-időszaki terhelés összhangba kerüljön a vízelvezető-kapacitás nagyságával. Ez pedig a torkolat környéki elöntésből fakadó károk kompenzálásának 8 és a kapacitásbővítés költségének elkerülését jelenti, ami minden igénybevevő számára megtakarítás. Ezt a helyzetet illusztrálja az alábbi, 8. Táblázat. A példában a szolgáltatás költségének bontása látható a korábban már alkalmazott részleges és teljes területre vonatkozó vetítési alapokkal. A táblázat feltünteti a torkolati szakaszon okozott kiöntésekből fakadó károk kompenzálásának költségét és a szivattyúkapacitás bővítésének egy évre vetített költségét is. A kártérítés vagy a szivattyúkapacitás bővítése egymás alternatívái a vízelvezető-csatornák csúcsidei túlterheléséből fakadó károk elkerülésére. rülésének lehetősége jelentkezik a haszon oldalon más, a lefolyási területen végrehajtott vízvisszatartó beavatkozások esetében is, mivel azok is hozzájárulnak a maximális csúcsidőszaki terhelés csökkentéséhez. A példaszámításban az üzemi csatornák fenntartása nem szerepelt, mivel összességében nem lenne gazdaságos a fenntartásuk, de egy-egy üzemi csatorna alrendszer esetében ez ésszerű lehet. Ha egy üzemi csatorna érdekeltjei úgy döntenek, hogy (az egyéni megoldások helyett) igénybe veszik a vízelvezető-szolgáltatást, amire lévén a helyi vízgazdálkodási közösség részei jogosultak, nekik is meg kell fizetni a fenntartás átlagköltségét (ami a belépésükkel fajlagosan csökkenne mindenki számára). Ha a vízelvezető kapacitás nincs teljes mértékben kihasználva, akkor ez egy mindenki számára egyértelműen előnyös lépés. Ha azonban a csúcsidőszaki terhelés kapacitása Közvetlen érintettek Közvetlen + feltételezett hatásterület Összes terület 920 ha ha ha Költség elem, éves Összesen millió Ft Ft/ha/év Ft/ha/év Ft/ha/év Fix költség 6, Változó költség 2, Kártérítés 4, Összesen kártérítéssel 12, Kapacitás bővítés 5, Összesen bővítéssel 14, Táblázat A vízelvezető-rendszer fenntartásának fajlagos költsége attól függően, hogy hány hektár finanszírozza azt A finanszírozás stabilizálásának kérdése, hogy a közvetlen és a közvetett érintettek között milyen költségmegosztási egyezséget lehet kialakítani. AA feltételezett elöntési gyakoriság és területnagyság mellett látható, hogy a példában a kárt szenvedők kompenzálása olcsóbb megoldás lehet, mint a szivattyúkapacitások bővítése. A használóknak a szivattyúkapacitás bővítésével szemben tehát előnyösebb az érintett területek használóival megegyezésre jutniuk. Ugyanezen költségek elkeki van használva (ami általában a helyzet), akkor a többlet igény vagy a kapacitások bővítésének szükségességét veti fel. Ebben az esetben is a közösség számára direkt költség csökkentő hatása van, ha a területen máshol még lehetőség van lefolyás csökkentő megoldás finanszírozására, ami lehetővé teszi a bővítés költségének elkerülését. 8 Ez a tétel a gyakorlatban jelenleg nem jelenik meg a terület használók számára, mert a kárenyhítési alap azt fedezi, de a teljeskörű végiggondolás esetén ezt is indokolt figyelembe venni

12 A példaszámítás nem foglalkozott külön a külterületen található, a mezőgazdasági művelésből kivett területek kérdésével. Közgazdasági szempontból ezek a területek ugyanazokat a kérdéseket vetik fel, mint az előbb említett, többlet kapacitást igénylő üzemi csatorna szakaszok bekapcsolása. Egy élesben elvégzendő döntés-előkészítésnek természetesen ezen területek vízrendszerre gyakorolt hatását is fel kell tárnia, a mi célunk azonban a módszer bemutatása volt Gyakorlati megfontolások - árszabás Rámutattunk, hogy a vízrendszer működésének konszolidációját elméletben a szolgáltatással kapcsolatos közjószág szemlélet megváltoztatása árán lehet elindítani. Ez a folyamat a gyakorlatban az eltérő jellemzőkkel rendelkező igénybevevői csoportok megkülönböztethetőségét igényli. Azoknak a területeknek a kiválasztódását kell elősegíteni, amelyek esetében reális lehetőség az időszakos víztöbblet helyben tartása. Ebben a fejezetben egy közgazdasági szabályozóeszközt javaslunk a feladat megoldására, amely a vízgazdálkodási-rendszer saját működési logikáján alapul. (Az EPI-WATER kutatás során ugyan erre a kérdésre egy másik, az agrárpolitika logikájára épülő szabályozóeszköz használhatóságát próbáltuk ki, ennek a tapasztalatairól fog szólni a 3. fejezet) A vízelvezető-rendszer működésének logikáján alapuló igény differenciálására a választható összetételű fogyasztói csomagok felajánlása egy célszerű megoldás. Egy egyszerű esetben lehet például kétféle csomaggal dolgozni: 1. a területről elvezetésre kerül a többletvíz, 2. a többletvíz nem kerül elvezetésre, annak kezelését (pl. beszivárogtatását) a terület használójának kell megoldani. A döntési folyamatot a kutatásban alkalmazott módszerhez hasonlóan érdemes a terület áttekintő léptékű vízmozgásainak feltárásával és egyeztetésével kezdeni. Ez az ismeret szolgálhat alapul működtetési változatok kialakítására, az igénybevétel nagyságrendi becslésére, az egyes működtetési változatok költségének a számítására. Mindez a döntési folyamat első körében a kiinduló szolgáltatási csomagok árának meghatározására szolgál. Ezután a döntési folyamat során a vízgazdálkodási közösség minden tagjának választania kell az alapdíjas szolgáltatás (amely esetén egyéni szinten kell biztosítani a többlet víz kezelését) és az igénybevevői díj között. A kiinduló értékek ismeretében adott válaszok alapján azután meg lehet nézni: 1. Mely területekről gondolják azt a használói, hogy a vízrendszer nem nyújt megfelelő szolgáltatást a számukra és maguk oldanák meg a víztöbblet kezelését? 2. Azt, hogy a felajánlott ár mellett az igénybevételt választók számára elegendő lenne-e az elvezető kapacitás, vagy sem? 3. Elegendő igénybevevő lenne-e a működés adott áron való fenntartására illetve szükséges lenne-e a kapacitások bővítése? Az EPI-WATER kutatási program keretében a tevékenységünk alapfeltevése az volt, hogy ha a belvíz-rendszer működtetésének és a területhasználatnak egymással kölcsönösen összefüggő kérdését közgazdaságilag racionális keretek Abban az esetben, ha a csomagok közötti választás alapján még nem állt elő egy fenntartható egyensúly a rendszer költségei és bevételei között, új választási körnek kell következnie. Elégtelen igény esetén azt kell tesztelni, hogy az előző körben igénybevételt választók a létszámuk ismeretében kalkulálható (magasabb) díjat is hajlandóak lennének-e megfizetni. A kapacitást meghaladó igény esetén pedig a kapacitás-bővítés miatt előálló többletköltség megfizetése iránti hajlandóságot kell vizsgálni az. A döntési folyamat a résztvevők saját mezőgazdasági területének jövedelmezőségére vonatkozó egyéni információk és a szóba jöhető műszaki variációk költsége között teremt kapcsolatot úgy, hogy aggregálja a döntés a tényleges érintetteinek, a terület használóinak gazdálkodási tapasztalatait. A következő fejezetben azt mutatjuk be, hogy hogyan zajlott és milyen eredménnyel zárult az a közösségi döntési folyamat, amelyet az EPI-Water kutatás keretében a TIMAVGT működési területén a Marosszögben bonyolítottunk le. Közgazdasági szabályozóeszköz tesztelése, az EPI-Water kutatás makói példája a TIMAVGT körzetében között tudjuk megfogalmazni, akkor feltárható a gazdálkodók mozgástere, lehetőség nyílik a kölcsönösen előnyös megállapodások létrehozására.

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Grant Agreement no. 265212

Grant Agreement no. 265212 Grant Agreement no. 265212 FP7 Environment (Including Climate Change) Alkalmazkodási költségek csökkentése a Közös Agrárpolitika keretében 2014-tôl érvényes ökológiai fókuszterületek kialakítása során

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Page 1 of 12 32010R0913 Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról EGT-vonatkozású szöveg Hivatalos

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.16. 13:56:00 KÉZIKÖNYV EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding

Részletesebben

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Felelőtlen gazdálkodás vagy burkolt adó?ilyen sok lenne az illegális csatornahasználó? Ennyien lopnák a vizet Pátyon? A víz díja magyarországi viszonylatban is rendkívül

Részletesebben

Város Polgármestere. ELŐTERJESZTÉS Forrás-völgy csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos tanulmányterv kiegészítő vizsgálata

Város Polgármestere. ELŐTERJESZTÉS Forrás-völgy csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos tanulmányterv kiegészítő vizsgálata Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/ Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Forrás-völgy csapadékvíz elvezetéssel

Részletesebben

KÉZIKÖNYV ECONO-MIX. version 2015.11.02. 10:16:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV ECONO-MIX. version 2015.11.02. 10:16:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.02. 10:16:00 KÉZIKÖNYV ECONO-MIX EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way,

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság 1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

A borpiac közös szervezése *

A borpiac közös szervezése * 2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 323 E/279 Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év december 17.-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások

6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 6. AZ ÜZEMIDŐ HOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ KÖTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK... 1 6.1. Radiológiai

Részletesebben

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006.

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006. Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Mezőtúr TERMELÉSMENEDZSMENT Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár Mezőtúr 6.

Részletesebben

38/2006. (VII. 14.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet

38/2006. (VII. 14.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet 38/2006. (VII. 14.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet a Budapest X. kerület, Gyömrői út Újhegyi út Vaspálya utca Sibrik Miklós út által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő - testület 2016. február 11-i ülésére. Tárgy: A Gödöllői Piac Üzemeltető és Szolgáltató Kft. 2016.

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő - testület 2016. február 11-i ülésére. Tárgy: A Gödöllői Piac Üzemeltető és Szolgáltató Kft. 2016. Gödöllői Piac Üzemeltető és Szolgáltató Kft. 2100. Gödöllő, Szabadság út 3. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő - testület 2016. február 11-i ülésére Tárgy: A Gödöllői Piac Üzemeltető és Szolgáltató Kft. 2016. évi

Részletesebben

SÁRKÖZ-VÍZ Szolgáltató Kft. Székhely: 7100 Szekszárd, Erpreskert u. 9. Telephely: 7144 Decs, Fő u. 23 7143 Őcsény, Fő u. 35.

SÁRKÖZ-VÍZ Szolgáltató Kft. Székhely: 7100 Szekszárd, Erpreskert u. 9. Telephely: 7144 Decs, Fő u. 23 7143 Őcsény, Fő u. 35. SÁRKÖZ-VÍZ Szolgáltató Kft. Székhely: 7100 Szekszárd, Erpreskert u. 9. Telephely: 7144 Decs, Fő u. 23 7143 Őcsény, Fő u. 35. ÜZLETI JELENTÉS a kft. 2013. évi tevékenységéről Szekszárd, 2014. április 30.

Részletesebben

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás.

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás. 1. Fejezet VÁLLALKOZÁS Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató

Részletesebben

4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei. 4.1. Általános előírások

4. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei. 4.1. Általános előírások 44 j) A szivattyúház kibocsátó forrás, a forgó tömítések miatt 2-es zóna. Erre, és az egység egyéb csőcsatlakozásaira, valamint hőtágulási lefúvatóira (HLF) a tervezőnek együttes zónahatárt kell meghatároznia.

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

A hónap témája. Nemzetközi számvitel. Jogesetek. Meritum. Szakkönyvajánló. Havi bürokrata. Példatár

A hónap témája. Nemzetközi számvitel. Jogesetek. Meritum. Szakkönyvajánló. Havi bürokrata. Példatár SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI SZAKLAP AZ LAPOK KIADÓJÁTÓL BEMUTATÓ SZÁM 2008. OKTÓBER SZÁMVITELI tanácsadó A hónap témája Épületek bővítése, felújítása, karbantartása Könyvvizsgálatról könyvelőknek Könyvvizsgáló

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai A várólisták rövidítésének stratégiai irányai Az Egészségbiztosítási Felügyelet összefoglaló elemzése 2010 A várakozási idők hatékony kezelésének kérdése, mint majd mindenhol a világon, így a magyar egészségügyi

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

1 / 19. Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete. Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról

1 / 19. Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete. Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról 1 / 19 Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a 6/2008. (V.29.) számú rendelettel.) Kányavár

Részletesebben

A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel

A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel A közúthálózat fejlesztés tervezésére szolgáló módszerek Magyarországon - Az EU-támogatások megalapozását szolgáló érveléssel Készítették: MONIGL János HORVÁTTH Balázs BERKI Zsolt KOREN Tamás - 2004 június

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA

5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA 5.10. Gyógyszeranyagok szennyezésvizsgálata Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.5-1 Bevezetés 5.10. GYÓGYSZERANYAGOK SZENNYEZÉSVIZSGÁLATA 01/2008:51000 javított 6.5 Az Európai Gyógyszerkönyv gyógyszeranyag-cikkelyeit

Részletesebben

A gáztárolói verseny kialakulásának lehetőségei Magyarországon

A gáztárolói verseny kialakulásának lehetőségei Magyarországon Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Budapesti Corvinus Egyetem A gáztárolói verseny kialakulásának lehetőségei Magyarországon Takácsné Tóth Borbála, Szolnoki Pálma, Mezősi András Műhelytanulmány,

Részletesebben

I. FEJEZET. A rendelet hatálya és alkalmazása

I. FEJEZET. A rendelet hatálya és alkalmazása Egységes 1 szerkezetben. Hatályos: 2012. május 17. napjától. Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21) rendelete Fertőrákos Község Szabályozási tervéről és Helyi Építési

Részletesebben

Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról

Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. Shop midi - EDU. (manual-shop-midi-hun) *2010.11.22. 9:52:30. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV. Shop midi - EDU. (manual-shop-midi-hun) *2010.11.22. 9:52:30. EcoSim Kft. Budapest *2010.11.22. 9:52:30 Shop midi - EDU (manual-shop-midi-hun) EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any

Részletesebben

Játékszabály DMB 2016

Játékszabály DMB 2016 DMB 2016 KEDVES JÁTÉKOSUNK! Az FMCG szektorba tartozik minden nem tartós és különleges jellegzetességgel nem bíró termék: pl. italok, cigaretták, higiéniai és kozmetikai termékek, nem alapvető élelmiszerek,

Részletesebben

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről KIVONAT Lezárva 2014. június 29. Fontos:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42. Trükkök százai

1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42. Trükkök százai 1255 Budapest, Pf. 161. web: www.veke.hu e-mail: veke@veke.hu adószám: 18104202-1-42 Trükkök százai Saját magunk után az EU-t is becsapjuk a 4-es metró megtérülési adataival? Nyilvánosságra került a nyári

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

A célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

A célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása Techniques and methods for climate change adaptation for cities (3C for sustainable Cities, 2013-1-HU1-LEO05-09613) A célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása Budapest, 2015.

Részletesebben

SÁMSONKERT SIMARA RING LAKÓNEGYED BEÉPÍTÉSI JAVASLATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE. Debrecen

SÁMSONKERT SIMARA RING LAKÓNEGYED BEÉPÍTÉSI JAVASLATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE. Debrecen SÁMSONKERT SIMARA RING LAKÓNEGYED BEÉPÍTÉSI JAVASLATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Debrecen 1 C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda:

Részletesebben

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Nemesgulács Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II

Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II C 297 E/98 P6_TA(2006)0199 Vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadása ***II Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása a Tanács közös álláspontjáról a

Részletesebben

T P. TALENT - PLAN Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

T P. TALENT - PLAN Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. T P TALENT - PLAN Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Győr, Richter János u. 11. Tel: 96/418-373 Fax: 96/418-699 e-mail: talent_plan@arrabonet.hu MOSONSZENTMIKLÓS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 5/2005.(VII.1.)

Részletesebben

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar 2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 03-08 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Dr. Buócz Zoltán

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-2.1.3-15 kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-2.1.3-15 kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-2.1.3-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához

ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Főosztály ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához I. 2002. december 2002. december 2. Útmutató a külterületi közúthálózati

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzati Képviselő-testületének. I. FEJEZET Általános előírások 1..

Úrkút Község Önkormányzati Képviselő-testületének. I. FEJEZET Általános előírások 1.. Úrkút Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2008. (X. 9.) rendelete Úrkút helyi építési szabályzatáról Úrkút község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében, valamint

Részletesebben

NAGYHEGYES KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

NAGYHEGYES KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM NAGYHEGYES KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA (LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ) 2014 2015. március Készítette: Cseke Tamás Vezető-tanácsos műszaki ügyintéző Berecz Ákos Elfogadta Nagyhegyes Község Önkormányzatának

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Verseny és versenyellenesség

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2011. (IV. 4.) önkormányzati rendelete Terézváros helyi építészeti örökségének védetté nyilvánításáról Budapest Főváros VI.

Részletesebben

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015 EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 23.10.2015 A8-0311/2015 ***I JELENTÉS az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről, valamint a(z) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 2009. október 22. (OR. en) 2007/0248 (COD) PE-CONS 3674/09 TELECOM 136 MI 247 COMPET 322 DATAPROTECT 43 CONSOM 133 CODEC 855 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 22.5.2015 2015/2042(INI) JELENTÉSTERVEZET az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról (2015/2042(INI)) Foglalkoztatási

Részletesebben

A Nemzeti Névtér megvalósításának néhány kérdése

A Nemzeti Névtér megvalósításának néhány kérdése A Nemzeti Névtér megvalósításának néhány kérdése A Nemzeti Névtér létrehozásának és működtetésének igazi értelme abban van, hogy a névterek közös archívumi használata révén átjárhatóvá tegyük a kulturális

Részletesebben

Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése

Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája. II. STRATÉGIA kiegészítése Ajka város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA kiegészítése Módosuló szövegrészek piros színnel kerültek jelölésre 1.1.1 Akcióterületek bemutatása és az egyes akcióterületeken megvalósításra

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének /. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

(Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK

(Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK 2009.9.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 243/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 810/2009/EK

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Otthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei

Otthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei Miniszterelnöki Hivatal Kormánymegbízott Otthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei Ingatlan 1. Pillér és szabályozás építési 2. Pillér ösztönzés Építési és befektetési és Mûszaki Államigazgatási

Részletesebben

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN 2015. október AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN készítette: Koritár Zsuzsanna AZ ENERGIAKLUB

Részletesebben

JELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről. 0708 2007.

JELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről. 0708 2007. JELENTÉS a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről 0708 2007. április 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.2 Szabályszerűségi

Részletesebben

RÉPCELAK VÁROS. Városközpontot és a 86-os utat szegélyezõ területek tájépítészeti és kapcsolódó településképi kérdései

RÉPCELAK VÁROS. Városközpontot és a 86-os utat szegélyezõ területek tájépítészeti és kapcsolódó településképi kérdései RÉPCELAK VÁROS Városközpontot és a 86-os utat szegélyezõ területek tájépítészeti és kapcsolódó településképi kérdései Programtisztázó és döntéselõkészítõ dokumentáció 2013.10.24. Tartalomjegyzék Általános

Részletesebben

FELHÍVÁS. Az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése belterületi rendszerek fejlesztésének megvalósítására

FELHÍVÁS. Az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése belterületi rendszerek fejlesztésének megvalósítására FELHÍVÁS Az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése belterületi rendszerek fejlesztésének megvalósítására A felhívás címe: Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

Részletesebben

1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések

1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések Kivonat a 2011. április 29-én készült Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányból 1. VÁLTOZATELEMZÉS 1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések A változatelemzés keretében összesen három

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése,

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP

Részletesebben

Comp-Sys Fo ko nyv-szá mlá zá s Prográm Felhászná lo i leí rá s á 2015.01.01.-to l e rve nyes prográmmo dosí tá sokhoz

Comp-Sys Fo ko nyv-szá mlá zá s Prográm Felhászná lo i leí rá s á 2015.01.01.-to l e rve nyes prográmmo dosí tá sokhoz Comp-Sys Fo ko nyv-szá mlá zá s Prográm Felhászná lo i leí rá s á 2015.01.01.-to l e rve nyes prográmmo dosí tá sokhoz Tartalom 1 Tételes, 1 millió forintos ÁFA határt... 2 2 Vas és acél termékek fordított

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Ferencvárosi Önkormányzat képviselőtestületének

Ferencvárosi Önkormányzat képviselőtestületének Ferencvárosi Önkormányzat képviselőtestületének 19/2002. (X. 10.) sz. rendelete a Bp. IX. ker. CF Pharma gyógyszergyár és környéke (Kén utca - Gubacsi út - Illatos út Külső Mester utca által határolt terület)

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben