Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Átírás

1 Iktsz.: I /2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 46. (1) bekezdésének e, pontja, valamint az 51. (3) bekezdése alapján Makó város környezeti állapotának alakulásáról a Képviselő-testület és a lakosság részére a következő tájékoztatást adom: TÁJÉKOZTATÓ A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ALAKULÁSÁRÓL I. Bevezetés Makó Város Csongrád megye dél-keleti részén, a Maros jobb partján terül el. Kedvező területi adottságai miatt ősidők óta lakott terület. Természetföldrajzi szempontból homogén tájat alkot, az alföldi Marosszögi kistájakhoz tartozó terület egyenletes síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság nem haladja meg a 90 métert. A város és térségének éghajlata erősen kontinentális, kevés csapadék és szélsőséges hőmérséklet jellemzi. Ebben a körzetben a legmagasabb a napsütéses órák száma. A város élete szorosan összekapcsolódik a mezőgazdasági termeléssel, a Marossal, mint vízi- illetve gyógyturizmus lehetőségével, valamint a városban áthaladó, nemzetközi jelentőségű IV. számú (43. sz. főút) Helsinki közlekedési folyosóval. II. Környezeti állapot értékelése II. 1. Felszíni vizek A Maros a Tisza legjelentősebb mellékfolyója. A folyó hazai szakaszán a kiegyenlített medret mindkét oldalon töltések kísérik. A meder általános szélessége 100 méter, mélysége 6-8 méter. A folyó vízjárása és vízhozama erősen ingadozó. A vízminőséget nagyban befolyásolja a külföldi lakossági, illetve ipari szennyvízbevezetések. A megyei ÁNTSZ és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ a nyári hónapokban folyamatosan vizsgálja a szabad strand területén a Maros vízminőségét. A folyó vízminősége széles skálán ingadozó. 1

2 Az Alsó Tisza -vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezetvédelmi Laboratóriuma és a megyei ÁNTSZ közösen folyamatosan figyelemmel kíséri az élővizek, csatornák és holtágak vízminőségét és a Környezetvédelmi Közönségtájékoztató Rendszerrel folyamatos tájékoztatást nyújtanak az interneten keresztül a mérések eredményeiről. Az önkormányzat illetékes munkatársai az információs rendszert folyamatosan figyelik. ( ban, éves átlagban a vízminőség nem volt megfelelő. Ez évben az első mérés ( ) kiváló minőséget mutatott, a további mérések azonban nem megfelelő vízminőséget adtak. Ennek oka a Romániában kiemelten a Maros és mellékfolyói környezetében kialakuló heves esőzések és az általuk okozott nagyfokú árvizek, melyek mindent elmostak: szemétlerakókat, szennyvízleürítőket, egész falvakat. Az 1. számú melléklet tartalmazza az ÁNTSZ által mért vizsgálati eredményeket. II. 2. Felszín alatti vizek Makó város vízellátása a marosi hordalékkúptól független méter mélységű rétegekből történik. A térség felszín alatti vízkészletei mennyiségi és minőségi szempontból védettek, ezért kiemelkedő feladat az ivóvízellátást szolgáló bázisok felmérése és védelme. A talajvízszint általában 2-4 méter mélységben van, de lakott területen a szennyvízszikkasztás hatására ez lényegesen magasabb (1,1-2,5 méter). A város alatti talajvíz meglehetősen szennyezett, a vízjárás és vízminőség változás nyomon követésére komplex figyelő kúthálózat kiépítése lenne megoldás. A város közüzemi ivóvíz minőségének vizsgálatát az ÁNTSZ megyei intézete végzi. A vizsgálatok a tavalyi értékekhez képest nem változtak. Az uniós normák elérése érdekében létrejött a Dél Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Konzorcium, melynek Makó Város Önkormányzata is részben tagja. A Konzorcium célja, hogy a Dél Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Programját koordinálja, valamint pályázatot nyújtson be a Kohéziós Alapra. Ezzel az igen nagy volumenű pályázattal lehetőség van a régió minden lakosa számára 2009-re megfelelő ivóvíz biztosítására. A talaj és a felszín alatti vizek védelmében született meg a évi LXXXIX tv. alapján megalkotott helyi rendelet mely büntető díjat ró azokra, akik nem kötnek rá a műszakilag elérhető szennyvízcsatornára. A 2. számú melléklet az ÁNTSZ Csongrád megyére vonatkozó ivóvizek minőségi kifogásainak összegzését, és az országos átlaggal való összehasonlítását tartalmazza. II. 3. Levegőminőség Emisszió (kibocsátás) A városban a légszennyezés területén nagy ipari kibocsátókkal nem kell számolni. A Környezetvédelmi Felügyelőség legutolsó adatai szerint légszennyező tevékenységet végző cégek száma nem növekedett a városban. Makón a hasonló nagyságrendű kisvárosokéhoz képest az összes kibocsátás alacsony. A jelenleg működő telepek a hatályos levegőtisztasági jogszabályi kereteknek megfelelnek, évente bevallást készítenek az általuk okozott kibocsátásról. A városban a kommunális kibocsátás minimális, hiszen az intézményi és a lakossági gázellátás megoldott. A kibocsátás jelentős részét a 43. számú főút adja. A forgalomszámlálási adatok alapján (2003 CsMKKht.) egy átlagos napon közel 12 ezer gépjármű halad át a városon. Ennek többsége (kb. 9000) személygépkocsi, jelentős a teherforgalom (kb. 2000) és egyéb lassú járművek és motorkerékpárok. Ez a probléma közvetlenül is érinti a lakosságot, hiszen a közlekedésből származó szennyezés élet- és mozgásterükben jelentkezik. A szennyvízcsatorna hálózat mentén időszakosan erős bűz tapasztalható. Ennek több oka van, de elsősorban a rendszer alulterhelése okozza a kellemetlen szaghatást. A talajterhelési díj bevezetésével várhatóan a rákötések száma megnő, így a csatornarendszer alulterheltségén ez javítani fog. Transzmisszió (terjedés) 2

3 A térségben uralkodó szélirány az észak-nyugati, de az ellenkező irányú déli, dél-keleti szelek aránya is jelentős. A terjedés lehetősége a domborzati viszonyok (síkvidék) miatt az átlagosnál nagyobb mértékű. Imisszió (szennyezési állapot) Háttérterhelés szempontjából Makó alacsonyan, illetve nem szennyezettnek tekinthető. A városban a légszennyezettséggel kapcsolatosan csak az ülepedő por mennyiségét mérte áprilisáig az ÁNTSZ a RIV hálózaton keresztül ban kértük a Környezetvédelmi Felügyelőséget, hogy amennyiben lehetséges, végezzenek méréseket az M 43-as út mentén, melynek forgalomterhelése jelentős szennyezést okoz a városban. Kérésünkre 2004 májusában kihelyezésre került a Széchenyi tér 7. szám elé egy mérőpont a kémiai szennyezők mérésére, a hivatal udvarán pedig az ülepedő port mérik, a Széchenyi tér 6 szám (ÁNTSZ) udvarán pedig kialakításra került egy mobil mérőhely, ahol megfelelő időközönként mérnek. A mérési eredményeket évre összegezve a 3-6. számú melléklet tartalmazza. II. 4. Termőföld Makó környékének talajait a Maros folyó által létrehozott öntésföldek, réti öntés, illetve réti talajok jellemzik. A folyótól távolabb jó minőségű csernozjom talajok találhatóak. A Maros jelenlegi hordaléka iszap, illetve iszapos homok, az ezen képződött nyers öntéstalajok jó vízgazdálkodásúak, szénsavas meszet tartalmaznak, jó termékenységűek. Talajszennyező forrásként meghatározóak a házi emésztők és szikkasztók, valamint az illegális hulladéklerakók, melyeknek rekultivációja igen fontos feladat. II. 5. Zaj-és rezgésterhelés A zaj és rezgésterhelés Makón elsősorban a 43. számú főút mentén keletkezik. Az átmenő forgalom igen nagy, időszakosan kiemelkedő, mely a fűút közvetlen közelében található építményeket, illetve a benne élők egészségét hosszú távon jelentősen károsíthatja. A 40 km/h sebességkorlátozás és a terelőjárdaszigetek az M43-as főúton elméletileg csökkentenék a város zajterhelését, de csak abban az esetben, ha az autósok a korlátozásokat betartanák. Ipari zaj nem jellemző. Kereskedelmi, vendéglátási, településüzemeltetési zajterhelés jelen van, lakossági bejelentés alapján a hatósági osztály akusztikai szakértővel végeztet az adott kereskedelmi, vendéglátóhelyen zajmérést. Határozatban korlátozzuk ezzel a zajkibocsátást, vagy a nyitvatartási időt. Az utóbbi években közlekedési zaj- és rezgésterheléses vizsgálatok elvégzésére nem került sor a városban. A legutolsó mérés 1995-ben volt, akkor a megengedett határértéket a zajterhelés 7-13 db-vel túllépte, ami % -ot jelent. A 10 év alatt jelentősen megnőtt a gépjárműforgalom, ezért az adatok valószínűleg 5%-kal növekedtek. II. 6. Természeti értékek, védett területek Makó város a Maros 49 km-es magyarországi szakaszának 2332 ha-os völgyében fekszik. Ez különleges adottság és kiemelt védelmet igényel. A területen illetékes természetvédelmi hatóság a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Makón a Csanádi Puszták és a Maros Ártér elnevezésű területi egységen belül a Környezetvédelmi Miniszter 8006/2001. KöM tájékoztatójában a védett szikes tavak jegyzékében foglaltak alapján a makói 655,6 ha kiterjedésű terület Déli Szikesek Természetvédelmi Terület elnevezéssel került természetvédelmi oltalom alá. Makó Város Önkormányzatának 36/2003. (VIII.28.) Makó ör. rendelete tartalmazza a város kiemelten védendő összefüggő zöldterületeinek felsorolását, valamint a helyi jelentőségű védett természeti értékek listáját. Makón a városi zöldterületek aránya 6,2%, ami a hasonló méretű települések viszonyában közepesnek mondható. A belterületen lévő utcák 98%-a fasorral kísért, míg külterületen ez csak 25%. 3

4 II. 7. Pollenterhelés Az ország más területeihez hasonlóan súlyos egészségügyi problémát okoznak az allergén pollenek. Az ÁNTSZ mérései közül a parlagfű (Ambrosia elatior) mennyisége minden nyár végén magasan a 100 db/m 3 felett van, ez a légköri összes pollenmennyiség 90%-át teszi ki. A parlagfű a legagresszívebb allergén növények egyike, a levegőben már 5 db/m 3 is felerősítheti az egyéb pollenallergiák hatását. A parlagfű pollen küszöbértéke egészséges szervezetnél 50 db/m 3. Ebben az évbe az allergén növények légköri pollenkoncentrációja elmaradt a korábbi évektől. Ennek oka, hogy a csapadékos és hűvös időjárás nem kedvezett a pollenképződésnek és terjedésnek sem. Az Önkormányzat a közterületeken folyamatos kaszálással próbálja az egyre legagresszívebb gyomnövények elterjedését megakadályozni. II. 8. Infrastruktúra Ivóvíz ellátás A városi ivóvízvezeték hálózatát 166 km fő- és gerincvezeték, továbbá 66,5 km bekötővezeték alkotja. A vízbekötéssel ellátott lakások száma , ami 95,1 %-nak felel meg. Nagy gond, hogy igen magas a vízmérővel nem rendelkező ingatlanok száma (2.066 db). Az ivóvízvezetékek átlagos életkora 35 év, a vízmérők korszerűek, a bekötések állapota kielégítő, a gerincvezetékek állapota azonban nem megfelelő, több mint 7 km vezeték rekonstrukciója sürgősen elvégzendő. A legkritikusabb helyzet a kutak gyűjtővezetékeinél van. Az alaplétesítmények (kutak, víztárolók, víztorony, szivattyúk, stb.) állapota jó. Az uniós jogharmonizáció részeként módosulnak az ivóvíz-minőségi követelmények. Ezen követelmények betartása, műszaki megvalósulása érdekében a korábban megalakult Dél -Alföldi Ivóvízminőség-javító Program kibővült, jelenleg magába foglalja az egész dél-alföldi térség több, mint 200 települését. Elindultak a tervezési programok, melyre 1,5 Mrd. forintot nyert a Konzorcium a Nagyprojekt Előkészítő Alapból. A Kohéziós Alap pályázat benyújtásának várható időpontja tavasza. Szennyvízkezelés A működő szennyvízhálózat hossza 48,5 km, a bekötött lakások száma: db, (22,5 %), a szennyvízcsatornák átlagos életkora 20 év. A évben épített csatornák, és az új szennyvíztisztító minősége a magyar átlagot meghaladja. Az 1963-ban üzembe helyezett ún. ipari szennyvízcsatorna felújítása mára szükségessé vált. A még működő szennyvíz szikkasztó aknák becsült száma 5000 db. Makó város vízfogyasztása 2003-ban m 3. A keletkező szennyvíz mennyisége, ami elvezetésre és tisztításra kerül: m 3. A szikkasztott szennyvíz becsült részaránya 45%. A tisztított szennyvíz minősége minden esetben megfelel az előírásoknak, befogadója a Maros folyó. Makó és 5 környező település komplex szennyvízelvezetési és tisztítási rendszerének kiépítésére Kohéziós Alap támogatásra pályázunk. A lakosság részvétele a projektben kiemelkedő, jelenleg 73% kötött önként LTP-s szerződést a megvalósuló szennyvízcsatorna bekötésére. A keletkező szennyvíziszap minőségi paraméterei szerint mezőgazdasági felhasználásra alkalmas. Jelenleg a Makói Regionális Hulladéklerakón található komposztálóba kerül ártalmatlanításra. Azt a mennyiséget, amit a komposztáló műszaki paraméterei miatt fogadni nem tud, a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével a depótéren helyezik el. A Kohéziós Alap pályázat ezt a problémát is megpróbálja orvosolni, a pályázat része egy szennyvíziszap-kezelési technológia kidolgozása. Csapadékvíz elvezetés Makó földrajzi elhelyezkedése (az Alföld egyik legmélyebb pontja) és a szélsőséges időjárás (aszály és árvizek) teszik kiemelten szükségessé a belvízmentesítést és a csapadék elvezető hálózat 4

5 rendeltetésszerű használatát, karbantartását. A város ár és belvíz veszélyeztetettség alapján közepesen veszélyes kategóriába tartozik. A város belterületén kb. 180 km nyílt (árkos) és zárt (csatorna) gyűjti össze a lehulló csapadékvizet kb ha on. Négy főgyűjtő csatorna (Nagyér, Bethlen utcai, Vitahalmi, Honvéd) 33 km hosszan szállítja tovább a befogadó csatornákon (Gacsibai, Jángori és Ardicsi) keresztül a makói főcsatornába az összegyűjtött vizet. Majd innen déli irányba továbbhaladva jut a Maros jobb parti árvízvédelmi töltéséig, onnan szivattyús átemeléssel jut a víz a Marosba. A csatorna sűrűség 2,8 km/km 2. A csatornák állapota megfelelő, funkcióját szükség esetén rendeltetésszerűen ellátja, folyamatos karbantartása nélkülözhetetlen. Közlekedési hálózat Makó város közúton és vasúton is jól megközelíthető, infrastrukturális szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. A város belterületén az önkormányzati kezelésben lévő utak hossza 124,35 km, ebből 111,6 km burkolt, ez 90%. 275 km kiépített járda és m 2 parkoló található. A város közigazgatási határán 2 híd található a Maros folyó felett, az egyiken a 43-as számú főút halad át, ez a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében van, a vasúti hidat a Magyar Államvasutak Rt. kezeli. A belterületi elsőrendű főutak teljes egésze, a másodrendű főutak 93,5 %-a a gyűjtőutak 95 %-a a kiszolgáló és lakóutak 85 %-a aszfaltbeton és öntött aszfalt kivitelezésű. A kerékpárutak teljes egésze, a gyalogutak 38,5 %-a aszfaltbeton, 33,8%-a beton. A korábban elkészült utak burkolata (itatott, illetve aszfalt) felújításra szorul. Kivételt képeznek ez alól a közelmúltban elkészült önerős lakossági utak. II. 9. Hulladékkezelés A Makói Regionális Hulladéklerakó Telep A évi XLIII. tv. és a hozzá kapcsolódó hulladékkezelés végzéséről, hulladék lerakásról, a közszolgáltatás szabályainak követelményeiről szóló hatályos rendeletek előírják a települési önkormányzatoknak a kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzését, valamint a nem megfelelően kialakított hulladéklerakók felszámolását. A Makói Regionális Hulladéklerakó szeptembere óta működik a Bio-Pannónia Környezetvédelmi Szolgáltató és Hulladékfeldolgozó Kft. kezelésében (korábban Becker-Pannónia Kft.), mely céggel az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött. A cég rendelkezik az egységes környezethasználati engedéllyel (IPPC). Az engedély 15 évig érvényes. A telep összes területe 4 ha, ezen 2 kazetta helyezkedik el. Jelenleg 1 kazetta van megépítve 2 ha-os területen, melynek hulladék befogadó képessége m 3. A lerakón egy 500 m 3 -es csurgalékvíz tároló rendszer is kialakításra került. Jelenleg kb t hulladék van a telepen (1999. szept ). A hulladék jelentős hányada kb. 2/3-a kommunális eredetű, valamint 1/3-a építési törmelék és föld. A depót évi t hulladék beszállítására tervezték, ezt a működés megkezdése óta folyamatosan meghaladta a tényleges beszállítás. Az adatok alapján a lerakó 1. kazettája 15 év alatt telik meg. A szelektív hulladékgyűjtés jelentősége az elkövetkező években egyre jobban növekedni fog. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szorgalmazza a minél nagyobb szelektivitást és az újrahasznosítás arányának növelését. Városunkban jelenleg 18 gyűjtőponton találkozhatunk szelektívgyűjtő konténerekkel, 6 hely kialakítása még folyamatban van. A gyűjtés és kezelés hatékonyabbá tétele érdekében a Szolgáltató üzembe helyezett egy kétaknás bálázó gépet, valamint egy cserélhető nagyméretű üveggyűjtő konténert. A fiatalok, iskolások környezettudatosságának elősegítésére a közszolgáltató és egy újrahasznosítással foglalkozó cég bevezette a Suli-PET programot. A diákok palackzsugorító gépeket kapnak, azzal zsugoríthatják a PET palackokat. Az iskolák és osztályok között verseny folyik. 5

6 A szelektív gyűjtés eredményeit a 7. sz. melléklet tartalmazza. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos beruházások igen költségesek, ezért kezdeményezés indult az egész Dél - Alföldet felölelő hulladékgazdálkodási projekt kidolgozására és beindítására is. A projektben való részvételünk pénzügyi és egyéb gazdaságossági számításai még folyamatban vannak. Komposztáló telep A Makói Regionális Hulladéklerakón kialakításra került egy szárazeljárásos komposztáló technológia. Jelenleg a rendszer működik, szennyvíziszap és kerti (park) zöldhulladék komposztálása folyik. Az országos felmérés szerint a lerakókra szállított települési hulladék 35%-át teszi ki biológiai úton lebomló anyag. Sajnos a komposzt értékesítése országosan sem működik megfelelően, a lakossági felhasználás még nem terjedt el. Ennek oka az, hogy viszolyognak a hulladéknak nevezett (habár nem az) szervesanyag felhasználásától. A komposztáló üzem kiemelt jelentőségű, hiszen a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 56 -a (7) bekezdése, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Terv előírja a depóba lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag mennyiségének csökkentését. Gyepmesteri telep A gyeptelep kettős funkciót tölt be, ellátja az állati hulladék kezelésével, ártalmatlanná tételével, valamint a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatokat az állategészségügyről szóló évi CXI. törvénynek megfelelően. Az Önkormányzat a törvényben rögzített kötelező állategészségügyi feladatainak ellátásáról (gyepmesteri telep üzemeltetése, feladatok ellátása, állati hulladékok gyűjtése, elszállítása) vállalkozási szerződés keretében gondoskodik. A Gyepmesteri telepet az Önkormányzat által alapított Makói Kommunális és Közbeszerzési Kht. üzemelteti. Az állati hulladékok elszállítására és kezelésére a szolgáltatási szerződést az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Hódmezővásárhelyi gyárával a Kht. közvetlenül köti meg és évente megújítja. A telepen az állati hulladék gyűjtése, tárolása zárható konténerekben történik, a szállítás a szerződésben foglalt gyűjtő illetve céljáratokkal történik. Az állati hulladékok mennyisége a tavalyi állapothoz képest nem növekedett III. Környezetvédelmi Program, Hulladékgazdálkodási Terv Az évi LIII. tv. és a évi XLIII. tv. előírásai szerint 2004-ben készült el a Környezetvédelmi Program és a Hulladékgazdálkodási Terv Makó és Térsége vonatkozásában. A terveket a Terra Studio Kft. készítette a Makó és Térsége Fejlesztési Kht. megbízásából, pályázati forrásból a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet Fejlesztési Programjának projektelemeként. A program a települések által már elfogadásra került, a kistérségi társulás még nem határozott az ügyben. A program és a terv egy egységként kezeli a makói térséget, egységes megoldást és feladatokat dolgozott ki a problémák megoldására. A hulladékgazdálkodási tervek elkészítési kötelezettségének nem csak az Önkormányzat tett eleget, a város jelentős hulladéktermelő cégei (Makó -Térségi Víziközmű Kft., Makói Hagymakertész Kft., Füstkolbász Kft., VGM MAGÉP Kft.) is elkészítették egyedi hulladékgazdálkodási terveiket. A Bio-Pannónia Kft. a Képviselő-testület Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Közbiztonsági bizottsága által történő ellenőrzése jelenleg folyamatban van. 6

7 IV. Összefoglalás A tájékoztató összefoglalásaként leszögezhető, a tavalyi évhez képest az állapot nem romlott, sőt megindultak azon programoknak első lépései melyek a legfontosabbak: szennyvíz, ivóvíz és hulladékgazdálkodás. Ezen megvalósuló beruházások már nagy lépést jelentenek a környezet állapotának javításában. Erről értesítést kap: - Makó város polgármestere - Makó város jegyzője - Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztály - Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda - Polgármesteri Hivatal Beruházási csoport Makó, november 2. Dr. Bánfi Margit jegyző 7