Környezetszabályozás elméleti alapjai

Átírás

1 Környezetszabályozás elméleti alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék

2 Terepbejárás Összevont Településgazgálkodás- és üzemeltetés óra 13:00-16:00, Terepbejárás Pécs belvárosában Azoknak, akik csak a Környezetgazdaságtan órát látogatják, a részvétel nem kötelező! Találkozó 13:00-kor az A215-ös teremnél A bejárást vezeti Váradiné Török Ilona és Nagy Ervin (BIOKOM Nonprofit Kft.) 2

3 Félév végi számonkérés: Félév végi számonkérés Zárthelyi dolgozat (80%) Időpontja: utolsó tanítási óra ( :00-14:30) Pontozás: A szorgalmi időszak alatt maximálisan 100 pont szerezhető, az alábbiak alapján: Tenger urai játék: elemzés max. 20 pont, opcionálisan előadás +5 pontért Zárthelyi dolgozat: max. 80 pont pont jeles (5); pont jó (4); pont közepes (3); pont elégséges (2); <40 pont nem teljesítette.

4 KÖZGAZDASÁGTANI ALAPOK A közgazdaságtan azt vizsgálja, hogy a társadalom hogyan gazdálkodik szűkös erőforrásaival. Szűkösség: A társadalom erőforrásai korlátosak.

5 A közgazdaságtan alapelvei I. Az emberek átváltásokkal szembesülnek amikor döntést hozunk, egyik célunkat feladjuk egy másikért, átváltunk közöttük A társadalmak a hatékonyság és az igazságosság közti átváltással szembesülnek. Hatékonyság: a társadalom a lehető legtöbbet aknáz ki szűkös erőforrásaiból. Egyenlőség: a gazdasági fejlődés hasznát egyenlően osztják el a társadalom tagjai között. Alternatív költség: minden, amiről le kell mondani azért, hogy egy adott dolgot megszerezzünk.

6 A közgazdaságtan alapelvei II. A racionális fogyasztó döntésének mozgatórugója a terméknek tulajdonított hasznosság. A határhaszon megmutatja, hogyan változik egy fogyasztó összhaszna egy adott jószágból, ha egy egységgel növeli a fogyasztását. Rendszerint az első egység elfogyasztása jár a legnagyobb haszonnal, az ezután következő egységek már kevésbé hasznosak, így kisebb mértékben növelik az összhasznot. Előfordulhat, hogy egy n-edik egység fogyasztása már csökkenti az összhasznot. Ezt hívják csökkenő határhaszon elvének, mely szerint az egymást követő egységek fogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő.

7 A közgazdaságtan alapelvei III. A kereskedelem révén az országok arra szakosodhatnak, amiben a legjobbak, és a termékek és szolgáltatások szélesebb választéka válik elérhetővé számukra. A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket Piacgazdaság: olyan gazdaság, ahol az erőforrások elosztása számos, a termékek és szolgáltatások piacán egymással érintkező vállalat és háztartás decentralizált döntésein alapul. A háztartások és a vállalatok oly módon hatnak egymásra a piacon, mintha egy láthatatlan kéz terelné őket a kívánatos piaci állapot felé. (Adam Smith)

8 A láthatatlan kéz elmélete általában senki sem a közösség érdekét akarja előmozdítani, és nem is tudja, mennyire mozdítja azt elő. Ebben is, mint sok más esetben, láthatatlan kéz vezetiőt egy cél felé, melyetőnem is keresett. A társadalomnak pedig nem is éppen baj, hogy ő ezt a célt nem ismeri. Azzal, hogy a saját érdekét követi, gyakran a társadalomét eredményesebben mozdítja elő, mint ha annak előmozdítása lett volna valóságos célja. Adam Smith: A nemzetek gazdagsága

9 A közgazdaságtan alapelvei IV. A kormány olykor javíthatja a piaci folyamatok eredményeit A láthatatlan kéz csak akkor képes működni, ha a kormány érvényt szerez a szabályoknak és fenntartja a piacgazdasághoz elengedhetetlen intézményeket. A közgazdászok piaci kudarcnak nevezik azt, ha a piac önmagában nem képes az erőforrások hatékony elosztására. A piaci kudarc egyik lehetséges oka a külső gazdasági hatás (externália) jelenléte. A piaci kudarc másik lehetséges oka a piaci erő, vagyis amikor egy gazdasági szereplő túlzott mértékben képes befolyásolni a piaci árakat. Termelékenység: egységnyi munka felhasználásával előállítható termékek és szolgáltatások mennyisége.

10 A közgazdaságtan alapelvei V. Ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az árak emelkednek A magas inflációnak különféle társadalmi költségei vannak, ezért az infláció alacsony szinten tartása a döntéshozók célja. A társadalom rövid távon átváltással szembesül az infláció és a munkanélküliség között. 1-2 éves időszakot tekintve a legtöbb gazdaságpolitikai intézkedés ellentétes irányba mozdítja az inflációt és a munkanélküliséget. Ez a rövid távú átváltás kulcsszerepet játszik a gazdasági ciklusok elemzésében. A gazdaságpolitikusok befolyásolni tudják a termékek és szolgáltatások iránti keresletet az állami kiadások, az adók és a pénzmennyiség változtatásával.

11 Gazdasági körforgás Forrás: Mankiw - A közgazdaságtan alapjai

12 Mikro-és makroökonómia Mikroökonómia: a háztartások és vállalatok döntéseinek és piaci kölcsönhatásainak vizsgálata Makroökonómia: a gazdaság egészét érintő jelenségek, többek közt az infláció, a munkanélküliség és a gazdasági növekedés vizsgálata. A mikro- és a makroökoómia szorosan összefügg. Mivel a gazdaságban végbemenő folyamatok egyének millióinak döntéseiből fakadnak, a makroökonómiai jelenségeket nem lehet megérteni a mögöttük meghúzódó mikroökönómiai döntések nélkül.

13 Kereslet és kínálat Keresett mennyiség: egy adott termék azon mennyisége, amit a vevők hajlandók és képesek megvásárolni. A kereslet törvénye: ha egy termék ára nő, akkor minden egyéb tényező változatlansága mellett a termékből keresett mennyiség csökken. Kínált mennyiség: adott termék azon mennyisége, amit az eladók hajlandók és képesek eladni. A kínálat törvénye: ha egy termék ára nő, akkor minden egyéb tényező változatlansága mellett a termék kínált mennyisége nő. Egyensúly: az az állapot, amikor a piaci ár mellett a kínált mennyiség egyenlő a keresett mennyiséggel. A keresleti és a kínálati görbe metszéspontja határozza meg a piaci egyensúlyt.

14 Árak A piacgazdaságokban az árak azok a jelzések, amelyek vezérlik a gazdasági döntéseket, és ezáltal elosztják a szűkös erőforrásokat. A gazdaságban található minden egyes termék esetén az ár biztosítja, hogy a kínálat és kereslet egyensúlyba kerüljön. Az egyensúlyi ár pedig meghatározza, hogy az egyes termékekből a vevők mennyit fogyasztanak, és az eladók mennyit termelnek. Az árplafon egy termék vagy szolgáltatás árának törvényi maximuma, az árpadló pedig a törvényi minimuma. Amikor egy kormány adót vet ki egy termékre, a termék egyensúlyi mennyisége csökken. Vagyis az adó csökkenti a piac forgalmát Az adó eltéríti a vevők által fizetett árat attól, amit az eladók megkapnak.

15 A termékek különböző típusai Kizárhatóság: Megakadályozható, hogy az adott terméket valaki használja Rivalizálás a fogyasztásért: Adott termék használatával az egyik fogyasztó kiszorítja a másikat a termék használatából. Kizárhatók a fogyasztók? Igen Nem Rivalizálnak a fogyasztásban? Igen Magánjavak (ruha, fagylalt stb.) Közös erőforrások (környezet, halak az óceánban) Nem Természetes monopóliumok (kábeltévé, fizetős utak) Közjavak (honvédelem, viharjelző) Közjavak esetében nem áll fenn sem a kizárhatóság, sem a rivalizálás. Osztatlanul szolgálják az egész közösség javát, függetlenül attól, hogy egyénileg meg kívánják-e vásárolni ezeket. Az embereknek nem kell fizetniük a használatért, ez potyautas magatartásra ösztönöz.

16 Közlegelők Az emberek legkevésbé törődnek azzal, aminek a legtöbb gazdája van: a magáéval mindenki a legjobban törődik Arisztotelész A közlegelő mint erőforrás addig működik optimálisan, amíg minden felhasználó betartja a közös megegyezéssel megállapított szabályokat. Egy szabályokat betartó szereplő számára bármely időpontban nyereségesebb, ha nem tartja be a szabályokat miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Végső soron a szereplők azáltal, hogy a közvetlen érdekeiknek megfelelően cselekednek, saját maguknak ártanak. A közlegelő tehát csapdahelyzetet mutat be; ennek legismertebb gyakorlati példája a környezetszennyezés.

17 Közösségi károk A közjavak mellett gyakran találkozhatunk közösségi károkkal is, ezek a közjavak ellentétei, vagyis olyan hatások, melyek egyöntetűen terhelik a közösség minden tagját. Ezek a fogyasztásnak vagy a termelésnek nem szándékolt járulékos következményei.

18 Erőforrások A társadalomnak azért kell az erőforrásaival gazdálkodnia, mert az erőforrások szűkösek. Egyre több közgazdász érti meg, hogy a közgazdaságtan keretrendszere akkor is alkalmas az erőforrások elosztásának vizsgálatára, ha nem csak a munkát és a tőkét, hanem a természeti forrásokat is erőforrásnak tekintjük. Természeti erőforrások olyan termelési tényezők, amelyeket a természet bocsát rendelkezésünkre. (Ilyen például a föld, a folyók és az ásványkincsek)

19 Természeti erőforrások csoportosítása Forrás: Szlávik János: Környezetgazdaságtan, 2008

20 A piaci kényszer és az erőforrások használatának dilemmája Az egyre gyorsuló ütemben egységesülő világpiacon jelenleg meghatározó cél a gazdasági növekedés biztosítása és a profit maximalizálása. Az e cél eléréséhez szükséges erőforrás-tartalékok a helyi közösségek környezeti és humán erőforrásaiban rejlenek. Versenyhelyzet szempontjából rövidtávú előnyre tehetnek szert azok a régiók és helyi közösségeik, ahol a környezeti és humán erőforrások kontroll és korlátozások nélkül használhatóak ki. Az erőforrások meggondolatlan kimerítése hosszú távon azonban súlyos stratégiai kockázatokat hordoz. Ezért a felelősen gondolkodó helyi közösségeknek a természeti és humán erőforrásaikat tőkeként, és nem jövedelemként kell kezelniük.

21 Externália külső gazdasági hatás A külső gazdasági hatás akkor alakul ki, ha a termelés vagy fogyasztás mellékhatásai nem tükröződnek a piaci árakban, vagyis ha valakinek a cselekedetei befolyásolják egy tőle független másik személy gazdasági jólétét, melynek ellenértékét nem fizetik ki. Ha a kívülállóra gyakorolt hatás kedvezőtlen, akkor negatív externáliáról, ha kedvező, akkor pozitív externáliáról beszélünk. Az negatív externália klasszikus példája a környezetszennyezés.

22 Pozitív externália Ha pozitív külső hatások vannak jelen, a termék társadalmi értéke nagyobb, mint az egyéni értéke. Ezért az optimális mennyiség nagyobb, mint az egyensúlyi mennyiség.

23 Negatív externália Ha negatív külső hatások vannak jelen, a termék társadalmi költségei nagyobbak, mint az egyéni költségei. Ezért az optimális mennyiség kisebb, mint az egyensúlyi mennyiség.

24 A természeti erőforrások meggondolatlan túlhasználata Példa: Nauru szigete (21 km 2, Mikronézia) Foszfát bányászat A sziget nagy része lakhatatlan Foszfátiszap került a tengerbe A befektetők elhagyták a szigetet A környezeti kár maradt export hirtelen jött anyagi jólét túlsúly és cukorbetegség

25 A palagáz kitermelés extern hatásai Légszennyezés Talajszennyezés Radioaktivitás Földrengés Állatpusztulások Épület felrobbanások Gázszivárgás Vízbázisok elszennyeződése Különféle betegségek megjelenése

26 Hogyan avatkozzon be az állam? Externáliák internalizálása: A külső hatásokat belsővé kell tennie, vagyis a járulékos költségeket és hasznokat az egyén is érzékelje Kormányzati megoldások arra, hogy az erőforrások elosztását közelebb vigyék a társadalmi optimumhoz: Az utasítás és ellenőrzés stratégiája közvetlenül szabályozza a piaci szereplők magatartását. (A kormány bizonyos magatartásokat kötelezővé tesz, vagy megtilt) A piaci alapú stratégiák az egyéni döntéshozókat ösztönzik, hogy maguk oldják meg a problémákat. (Azáltal internalizálják a szennyezés külső hatásait, hogy költséggé teszik a vállalatok számára a környezetszennyezést)

27 Környezetgazdálkodás gazdasági és jogi eszközei Kényszerítő állami intézkedések Közvetlen kényszerítő eszközök (tilalmak, engedélyek, szabványok) Közvetett kényszerítő eszközök (bírságok, adók, környezethasználati díjak, járulékok) Gazdasági előnyt kínáló állami eszközök (árképzés, támogatás, kölcsönök, kedvezményes célhitelek, adóelengedések)

28 Adók hatása Terelő adók olyan adók, melyek célja, hogy az egyéni döntéshozókat rábírják a negatív externáliák okozta társadalmi költségek figyelembevételére. (Az adó arra ösztönzi a gyárakat, hogy tisztább technológiát dolgozzanak ki)

29 Szennyezési kvóták Kereskedhető szennyezési kvóták egyik gyár eladhatja szennyezési jogait a másiknak, a gyárak önkéntesen egyeznek meg. Kialakul a kvóták piaca.

30 Bírság Csak akkor tekinthető hatékony eszköznek, ha: van mód a szennyezés pontos mértékének meghatározására, ellenőrzésére a birság összege meghaladja a szennyezés elhárításának vállalati költségét (ellenkező esetben a vállaltnak előnyösebb a bírság fizetése mellett a szennyezés folytatása) Normatív jellegű, felmentésre nincs lehetőség A bírságnak nem a termelés felszámolása a célja, hanem az, hogy a termelést a környezet részére kedvező irányba terelje.

31 Bírság A bírság akkor hatásos, ha progresszív formában állapítják meg, a határértékek szigorításakor eltérő határértékeket írnak elő az új beruházásoknak, míg a régieknek több éves átmenet biztosításával teszik lehetővé a termelés átalakítását, a bírság összegéből visszatérítést kaphat a vállalat, ha a szennyezést megszüntette, az ahhoz szükséges beruházást végrehajtotta.

32 Zöldadók A magyar környezetvédelmi törvény a zöldadóknak tekinthető környezethasználati díjakat a következőképpen csoportosítja: környezetterhelési díjak, termékdíjak, igénybevételi járulékok (Pl: vízhasználati járulék), betétdíjak

33 ESETTANULMÁNY

34 Hulladékkezelési közszolgáltatás A hulladékkezelési közszolgáltatás során mind annak biztosítás a közszolgáltatók részéről, mind annak igénybevétele a fogyasztók részéről kötelező. A közszolgáltatás a díjfizetés elmaradása esetén sem korlátozható vagy szüntethető meg a közegészségügyi szempontok miatt. A díjhátralék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül

35 Lerakási járulék A hulladékgazdálkodás területén 2013-ban lerakási járulék került bevezetésre. A környezetszabályozás jó eszköze lenne, mivel a tevékenységhez kötődő környezetterhelési díjként jelenik meg. A járulék bevezetésének célja: ösztönözni a lerakás minimalizálását célzó beruházásokat. A települési hulladék lerakási járuléka a tervek szerint 2013-ban A települési hulladék lerakási járuléka a tervek szerint 2013-ban Ft, 2014-től Ft, 2015-től 9.000Ft, 2016-tól Ft tonnánként.

36 Árbevételt csökkentő egyéb tényezők A lerakási díjjal párhuzamosan lépett életbe a rezsicsökkentés MEKH számára fizetendő adminisztrációs díj (100 Ft/fő/év), től bevezetett e-útdíj A Ht. előírja, hogy a közszolgáltatóknak nonprofit gazdasági társaságként kell működni A lakossági közszolgáltatás már évek óta veszteségesen működik, melyet az új Ht. többlet terhei, illetve a rezsicsökkentés tovább növel. Az ágazat árbevételarányos eredménye és évben valamivel 3 % feletti volt, ez 2013-ban már -14 %, 2014-re pedig -39 %-os

37 Lerakási járulék hatásai A törvény nem adott felkészülési időt, így a gazdasági társaságok nem tudnak megfelelő beruházásokat végrehajtani. Átmenet nélkül, azonnal fizetési kötelezettség keletkezik, így készpénzt von ki az ágazatból. Nincs tekintettel a folyamatban lévő nagy uniós beruházásokra, melyek műszaki paraméterei nem, vagy csak nehezen módosíthatók. Az eredeti szabályozást időközben megváltoztatták, így a 2016-ra tervezett Ft-os lerakási járulékot 6.000Ft-ra csökkentették. Azok a vállalkozások, akik a Ft-os megtakarítással kalkulálva kezdtek fejlesztő beruházásokba, hátrányos helyzetbe kerültek.

38 Hatások, veszélyek Az eredményesség gyors ütemű romlása már rövid távon is beruházások elhalasztásával jár, kezdetben az innovációs beruházások, közép távon már a pótló beruházások is elmaradnak A regionális projektek megvalósítására, működtetésére nem lesz elegendő forrás A többletszolgáltatások lecsupaszítása (lomtalanítás, zöldhulladék gyűjtés, veszélyes hulladék lomtalanítás, szelektív gyűjtés) Munkahelyek szűnnek meg Megindul az eszközpark erodálódása Jelentős kötelezettségállomány halmozódik fel a beszállítók fele Végül ellehetetlenül a szolgáltatás

39 Lehetőségek, megtakarítások 2015 I. negyedévben a kökényi MBH-ba összesen tonna hulladék került be, ezután a mennyiség után nem kell járulékot fizetni, a fizetendő járulék összege eft lett volna, ha ezt a mennyiséget lerakjuk év hasonló időszakában eft lerakási 2014 év hasonló időszakában eft lerakási járulékot fizettünk ki.

40 Felhasznált irodalom Szlávik János (2008): Környezetgazdaságtan, Budapest, TYPOTEX. ISBN N. Gregory Mankiw (2011): A közgazdaságtan alapjai, Osiris, Budapest Samuelson, Nordhaus (2000): Közgazdaságtan, KJK Kerszöv, Budapest Buday-Sántha Attila (2006, 2009) : Környezetgazdálkodás. 4. jav. kiad. Bp.-Pécs, Dialóg Campus Kiadó. ISBN

41 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!