Tóth Gábor Surányi Rozália

Átírás

1 Tóth Gábor Surányi Rozália Az általános forgalmi adó mérték változásának hatása az élősertés, hús és húskészítmények kereskedelmében The effect of the changes of Value Added Tax rate on the trade of live swine meat and meat products 1 Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (NAV-KAIG), adóellenőr 2 Deszk Admin Kft., ügyvezető igazgató Összefoglalás Magyarországon január elsejétől bevezetésre került az élő és hasított sertések kedvezményes, 5 százalékos adómértéke általános forgalmi adónemben. Az EU-ban az 5 százalékos kedvezményes kulcs az alsó határ, amitől lefelé eltérni az Európai Bizottság engedélyével is csak átmeneti időszakra lehet. Tanulmányunk arra kereste a választ, hogy az általános forgalmi adó rendszerében történt változás milyen hatással van a hazai sertéstenyésztésre. Vizsgálatunk rámutatott arra, amennyiben az optimális adókulcs 5 százalék illetve ettől magasabb, akkor az Európai Uniós szervezett áfa csalások jelentős mértékben visszaszorulnak az élő és hasított félsertés kereskedelme esetében. Az áfakulcs csökkentése pozitív hatással lesz a gazdálkodás feltételeinek alakulásában az élő és hasított sertések kereskedelmében, hiszen az adó mérték csökkenése pénzügyi forrásokat szabadít fel a vállalkozásoknál. A vizsgált élelmiszer gazdasági szegmensen belül az élő és félsertés kereskedelem csak egy szűk része a vertikumnak, így a pozitív változások mint a gazdaság kifehérítése, az ágazat jövedelmezőségének javulása és az élelmiszergazdaság erősödése esetén sem lesz jelentős 2014-ben. A versenyhátrány az EU tagállamaival szemben csökken az élő és félsertés kereskedelme esetében, de az adórendszeren kívüli egyéb tényezők, mint a sertésállomány génállománya is kedvezőtlenül befolyásolja a hazai sertéstenyésztés méretét. Bevezetés január 7-i Európai Unió Bizottságának írt levelében Magyarország felhatalmazást kért, fordított adózás bevezetésére a sertéságazatban. A Bizottság elutasító döntése után a Kormány úgy határozott, hogy január 1-jét követően 5%-ra csökkenti az áfa mértékét a félsertés és élősertés vonatkozásában. (Tóth G. Surányi R., 2014) A témában írt korábbi tanulmányaink rámutattak arra, hogy az Európai Uniós szervezet áfa csalások jelen vannak az agráriumban ezen belül a sertés ágazatban, akár élőállat akár hús formájában. A jelenlegi tanulmányunk arra kereste a választ hogy a sertés tenyésztéstől a húskereskedelemig bezárólag a teljes élelmiszergazdaság vertikumban milyen hatást gyakorol a január 1-jét követően a félsertés és élősertés kereskedelmét érintő adócsökkentés. Anyag és Módszer Munkánk során a magyarországi agrár-húsvertikum kereskedelmi adataival dolgoztunk január 1 és június 30 közötti tény, valamint a szcenárió változók illetve a konstansnak tekintett korábbi trendek segítségével. A december 31-ig kalkulált terv adatok alapján vizsgáltuk a szcenárió változók hatásait az élelmiszergazdaság sertés élőállat és a belőlük készített termék szegmenseiben. 465

2 Anyag Elemzésünk elsősorban az EUROSTAT, a KSH, az AKI és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ATAR adatbázisaira támaszkodott. A vágó-sertés tenyésztés naturális hatékonyság mutatóit Dr Udovecz Gábor és Nyárs Levente 2009-es állattenyésztés és takarmányozás folyóiratban megjelent hasonló című tanulmányára építve számítottuk ki az EUROSTAT adatbázisából származó közösségi beszerzések arányában havi átlag adatokat nyerve a vizsgált időszakokra. Módszer A szcenárió a mi lenne, ha? típusú kérdések feltevését teszi lehetővé. A folyamat magában foglalja egy alternatív valóság felépítését, általában egy bizonyos sorozat különböző feltételezésein keresztül, utána összehasonlítva azt a kiinduló adatokkal. (Nagy, 2009) A többváltozós regressziós modellek közül a lineáris a legelterjedtebb. Ennek nemcsak az egyszerűsége, könnyű értelmezhetősége az oka, hanem az is, hogy a legtöbb közgazdasági folyamat vagy jól közelíthető a lineáris regresszióval, vagy arra könnyen visszavezethető. (Polgárné, 2011) Jelenlegi munkánk során a szcenárió alapmodelleknek a sertéstenyésztést valamint az agrár-húsvertikumot érintő korábbi számításainkhoz útmodell alapján megalkotott lineáris regressziós modelleket tekintettük. (szcenárió alapmodellek 1. ábra, illetve (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9) és (10) egyenletek). Azt vizsgáltuk hogy a különböző forgatókönyvek alapján megalkotott származtatott és 2014 évre becsült alapadatok alapján a modellekben mi és hogyan változott, illetve hogy történt e változás. (A modellről lásd Székhelyi M.- Barna I ) Az elméleti alapmodell és a szcenárió modellek az áfa csalásból elérhető jövedelemre ható tényezők közötti hatásokat vizsgálják, mint például az adott ágazat áfa forgalmát a költségvetés felé, valamint a vizsgált időszakban Magyarország által az Európai Uniós tagállamokkal bonyolított közösségen belüli kereskedelmi forgalmakat. A modell vizsgálja még a naturális hatékonysági mutatókat kifejezetten a sertés élőállat előállítás és kereskedelem esetén. A varianciaanalízis tábla segítségével a regressziós modelleket ellenőriztük, 5%-os szignifikancia szint mellett, F próba végrehajtásával. A végleges lineáris modelleket a backward eliminációs módszer alkalmazásával alakítottuk ki. A változók szelektálásához a p-értékeket használtuk, míg valamennyi bevont változó szignifikáns nem lett. Az Európai Uniós áfa csalások mechanizmusa alapján az áfa csalást szervezők jogtalanul szereznek visszaigényelhető adót ezzel károsítva adott tagállam költségvetésének bevételeit. (Semjén, 2001; Tanító et al., 2013) Az áfa csalásból származó többletjövedelmet Becker 1968-as képlete, illetve Tóth 2013-as továbbárnyalása alapján számoltuk. (Becker, 1968; Semjén, 2001; Tanító et al. 2013) Max E[U(Y á- Y n)] = pu(y nα-t-f)+(1-p)u(y nα-t) (A képlet alkalmazásáról lásd Tóth G. Surányi R., 2014.) Hipotézisek 1. A sertés tenyésztést érintő, de a termékpályán belül csak kis területet érintő adómérték csökkentés nem vezethet a teljes vertikum kifehérítéséhez, annak csak egy szűk szegmensét érintheti. 466

3 2. Amennyiben az optimális adókulcs magasabb a sertés ágazat esetén mint annak jövedelmezősége, úgy az adócsökkentésnek az ágazat kifehérítésére nem lesz hatása. Továbbá ha az ágazat jövedelmezősége nem haladja meg az 5%-ot, úgy a költségvetési befizetésekre vagy az ágazat kifehérítésére az adókulcs 5 %-ra történt csökkentésének nem lesz hatása. Az alapmodellek és azok eredményei 1. ábra: Útmodellek a húsvertikumban és élelmiszergazdaságban Forrás: saját szerkesztés Modellek változói: Exp = az Európai Unió felé jelentett export adatok (1000 tonna) Imp = az Európai Unió felé jelentett import adatok (1000 tonna) áfa = a NAV ATAR rendszeréből TEÁOR kódok szerint legyűjtött általános forgalmi adó havi adatok, a vizsgált ágazatokra vonatkozóan. (ezer Ft-ban) MaxE = Az áfacsalásból elérhető összhaszon 20 tonna élőállat, illetve termékre kiszámolva. (ezer Ft-ban) Nat = a vizsgált élőállat naturális hatékonyság mutatói A lineáris regressziós alapmodellek egyenletei a következők: ágazat, húsfeldolgozás és kereskedelem: = β áfa+ε (2) Exp+ε (3) Imp+ε (4) ágazat: = δ áfa+ δ Nat1+ε (5) Á =δ Nat1+ε (6) = ζ áfa+ ζ Nat2+ε (7) Nat2+ε (8) = η áfa+ η Nat1+η Nat2+η Nat3+η Nat4+ε (9) 2= η Nat3+η Nat4+ε (10)

4 Az élősertés kereskedelemben résztvevő gazdasági egységek közösségi kereskedelemben bonyolított forgalmát befolyásolja a jelentősebb versenytársak hatékonyabb vágósertés-termelése és a homogénebb génösszetétel, a tartás technológia és a takarmányozás fejlettsége miatt. Az alapmodellben bemutatott lineáris egyenletek esetén a sertéstenyésztés esetén jelentős magyarázó erővel bírnak a naturális teljesítménymutatók és az Európai Uniós Szervezet áfa csalások jelen vannak az ágazatban. Az alapmodelleknél a húsfeldolgozás tekintetében, valamint a hús és húskészítmények kereskedelménél szintén erős a magyarázó erő az áfacsalásból származó jövedelem és az ágazatok költségvetési kapcsolataiban. Szcenáriók kialakítása A forgatókönyvek kialakításhoz a 2014-re nyert adatok egy részénél a szcenárió változók miatt többféleképen állítottuk elő az idősoros adatokat. Az élelmiszergazdaságon belül a húsvertikum és sertéstenyésztés vizsgálata során csak azon szereplőket vizsgáltuk, ahol az 5%-os élősertés és félsertés áfa kifejtheti hatását, illetve ahol az Európai Uniós szervezett áfacsalásokon belül is a karusszel típusú csalások jelen vannak. Nem vizsgáltuk az élelmiszer kiskereskedelmet, mivel a rendelkezésünkre álló adatok alapján közösségi értékesítés ebben a szegmensben a vizsgált időszakban nem volt. Nem foglalkoztunk az élőállat kereskedelemmel sem, mivel a megalkotott szcenáriómodell alapadatai alapján erre a szegmensre az áfacsökkentés semleges hatású, azaz a beszerzett élő sertések áfája és az értékesített élősertések áfája egyező. Az áfacsökkentés bevételkiesést okoz a költségvetésnek, amit a fogyasztó szinte nem érzékel, a fogyasztás nem bővül, a kiesés nincs ami ellensúlyozza. (Tanító et al., 2013) A fentiek alapján nem tekintettük változóknak az árakat (mind a élő és vágóállat, mind a belőlük készült félkész és késztermékek esetében), a sertésszaporulatot, a vágást és a hús, hústermékek fogyasztási volumen indexeit. Amennyiben csak az áfaváltozás hatása érvényesül a sertéstenyésztőknél és élő állat kereskedőknél, az csökkenti a befizetendő adóterheket, vagyis nettó visszaigénylő pozícióba kerülnek a húsfeldolgozók és élelmiszerkereskedők viszont, nettó befizető pozícióba. A fentiek alapján 2014 évre előállítottuk azon idősoros adatokat amelyeket nem tekintettünk szcenárió változóknak. A sertéstenyésztés esetén megbecsültük 2014 második felének kibocsátás adatait, a vágások számát az előző év hasonló időszakának volumenei arányában, majd ebből nettó bevételt számoltunk a vágáskori élőtömeg, és az értékesítéskor várható árak alapján. A vágáskori árakat a állatok és állati termékekre vonatkozó termelői árindexek alakulása arányában becsültünk, illetve a termelői árindexek alakulását az előző időszakok volumenei arányában számítottuk ki 2014 második felére. A vágáskori élőtömegeket a már korábban említett módszerrel számoltuk ki. A leírt számításokat elvégezve megkaptuk a sertéstenyésztés értékesítés nettó bevételeit és a fizetendő áfa alapját. A levonható áfa alapjának számításához a meglévő adatokat arányosítottuk a sertésállomány alakulásához, majd 2014 évre az arányszámokat az előző évi volumenek arányában állapítottuk meg. A 2014 évi sertésállomány adatai 2014 június hónapra is rendelkezésre álltak, így az év második felére az előző év hasonló időszakának volumenit használtuk az előre jelzéshez. A kalkulált levonható adó alapot az előre jelzett arányszám és a sertésállomány szorzataként becsültük meg. A levonható adót normál adókulccsal a fizetendő adót kedvezményes adókulccsal számoltuk 2014-ben. A húsfeldolgozás esetén a levonható adóalap számításánál figyelembe vettük a juh, szarvasmarha és sertés vágások számait, azok előállításainak önköltségeit. A vágáskori önköltségek az Agrárgazdasági Kutató Intézet által közzétett élelmiszeripari termék költség és jövedelemadataiból származnak. A levonható adó számításánál 468

5 figyelembe vettük az élősertés beszerzésre jutó részt (azaz az sertéstenyésztés fizetendő adóját) ben az élősertés beszerzéseknél 5 %-os, az egyéb élőállat (szarvasmarha, juh stb.) és húsok beszerzésénél 27 %-os adókulccsal számoltunk.. A fizetendő adó számításánál a normál adókulcsot (27%) használtuk. A fizetendő adó alapját a húsfeldolgozás volumen és árindexek változásainak arányában állapítottuk meg. A kereskedelmi adatokat terhelő fizetendő és levonható adó alapok számításánál a már korábban előre jelzett (TEÁOR: 0146,1011,4623) sertéstenyésztés, húsfeldolgozás és élőállat kereskedelem adóalapjainak arányában készített beszerzést terhelő levonható adóalap és értékesítést terhelő fizetendő adóalap arányaiban képeztünk volumen indexeket. A kalkulált volumenek arányában jeleztük előre a 2014-es adatokat. Az levonható adókulcs a sertéstenyésztés, a húsfeldolgozás és az élő állat kereskedelemben fizetendő effektív (tényleges) adókulcs súlyozott átlaga a volumenindexek egyes alkotó elemeinek arányában. A fizetendő adó normál adókulccsal (2014- ben 27%-kal) került kiszámításra. Az optimális adókulcs meghatározásánál elengedhetetlen a jövedelmezőség vizsgálata. hiszen a kulcsnak és a jövedelmezőség százalékos értékének konvergálnia, nem pedig távolodnia kell egymástól. Azaz minél jobban közelít az ágazat jövedelmezőségéhez az áfakulcs, annál kevésbé éri meg csalni, hiszen annál kisebb extra profit realizálható. (Tanító et al., 2013) A fentiek alapján 2014 re kialakítottuk azon idősoros adatokat amelyeket szcenárió változóknak tekintettünk. Az egyes ágazatokhoz tartozó export és import adatokat az EUROSTAT adatbázisából gyűjtöttük le. A 2014 második féléves adatait kétféle volumen index segítségével jeleztük előre. Az első szcenárió változó szerint az előző év hasonló időszaki adatainak arányában kerültek az adatok megállapításra, a második szcenárió szerint az előző hónap arányában jeleztük előre a változásokat. A két módszer közt a különbség az volt, hogy 2014-ben csökkent a közösségi beszerzés és értékesítés a rendelkezésre álló adatok szerint. Az egyik forgatókönyvünk szerint ennek a csökkenésnek köze volt az élő és félsertés adómérték csökkenéshez, a pesszimistább feltételezésünk szerint viszont nem. A havi volumenek alapján előre jelzett adatok csökkenést mutatnak a közösségi kereskedelemben, az előző év hasonló időszakának volumenei alapján előre jelzett adatok viszont nem mutatnak lényeges változást a korábbi évhez képest. Az áfacsalásból elérhető extra profitot szintén szcenárió változónak tekintettük. Első lépésben meghatároztuk az ágazatok szokásos tevékenységéhez kapcsolódó normál haszonkulcsait az EBIT ernings before interst and taxes nettó árbevételhez viszonyítva. Az adatok egy részét az AKI tesztüzemi adatbázisából másik részét a vizsgált nemzetgazdasági ágazatok egyes piaci szereplőinek éves beszámolóinak adataiból számoltuk ki, amelyeket a termelői illetve fogyasztói árindexek segítségével havi adatokká alakítottuk át. Az áfa csalásból származó többletjövedelmet Becker 1968-as képlete, illetve Tóth 2013 már leírt képlete alapján számoltuk. A szcenárió változók és a modellekbe bemenő alapadatok megalkotása után, a sertéstenyésztésre állítottunk fel két pesszimistább és egy optimista forgatókönyvet, mivel az áfa rendszerben történt változás leginkább ezt az ágazatot érintheti. A húsfeldolgozás és élelmiszer gazdaság esetén a modellek feltételezése szerint nincs hatással az adó rendszerben beállt változás az ágazatot érintő input és output adatokra. Az egyes forgatókönyvekben a jövedelmezőségét változtattuk meg a sertéstenyésztésnek, aminek hatására eltérő mértékben változott az adócsalásból realizálható profit, függetlenül az adómértéktől. Az adócsalásból származó extra profit számításánál eltérő mértékben vettük figyelembe a tranzakciós költségeket. Az optimista modellnél az áfacsalók bonyolultabb kiterjedtebb hálózatot üzemeltetve drágábban jutottak extra profithoz, a pesszimista modellekhez képest. A közösségi kereskedelem változását eltérő módon vettük figyelembe az optimista és a pesszimista forgatókönyvekben. A jövedelmezőség alakulására a termelői és fogyasztói árindexek alapján havi adatokat képeztünk az egyes ágazatokra leginkább jellemző indexet használva

6 Szcenárió I. A forgatókönyv szerint a sertéstenyésztők hasznossága (aminek kifejezésére az EBIT mutatót használtuk) 5% alatti. Megjegyzés: a számított EBIT értékek 2014-ben sem haladják meg az AKI által korábbi évekre publikált országos 8%-os értéket. A közösségi forgalmi adatok az előző év azonos időszakának volumenei alapján kerültek előrejelzésre. Az áfacsalók egyszerűbb módszerekkel olcsón kívánnak extra profitra szert tenni. Az 5%-os áfakulcs bevezetése után is realizálnak csekély extra profitot az áfacsalók. A húsfeldolgozók, a hús és élelmiszer kereskedők esetében is a haszon 11 és 13% körül alakult. Az áfacsalás tranzakciós költségei a csalásból elérhető extra profit miatt magasabb és a közösségi forgalmi adatok az előző év azonos időszakának volumenei alapján kerültek előrejelzésre. Az élősertés és félsertés értékesítést érintő áfakulcs csökkentés nem érinti az ágazat fekete kereskedelemből realizálható extra profitját sem a húsfeldolgozás, sem a hús és élelmiszerkereskedelem esetében. Szcenárió II. A forgatókönyv szerint a sertéstenyésztők haszna az AKI által közzétett 8 10%-os országos átlagadatok körül alakult. A közösségi forgalmi adatok az előző év azonos időszakának volumenei alapján kerültek előrejelzésre. Az áfacsalók egyszerűbb módszerekkel olcsón kívánnak extra profitra szert tenni. Az 5%-os áfakulcs bevezetése után az áfacsalók csekély extra profitot realizálnak a fekete kereskedelmen. A vertikum másik két szereplőjének adatai az I. modellben leírtakhoz képest nem változtak. Szcenárió III. Optimista modell, amely szerint a sertéstenyésztők haszna %-os EBIT mérték az AKI által közzétett tesztüzemi adatok alapján ez a haszonkulcs az 50 számosállatot tartalmazó üzemekre volt jellemző. A közösségi forgalmi adatok az előző havi volumenek alapján kerültek indexálásra, aminek következtében a közösségi forgalom 2014-ben jelentősen csökkent. Az áfacsalók bonyolult módszerekkel drágábban jutnak extra profithoz. Az 5%-os áfakulcs bevezetése után a fekete kereskedelmen nem jutnak extra profithoz az áfacsalók, azaz ez a tevékenység a továbbiakban veszteséget okoz. A vertikum másik két szereplőjének adatai az I. modellben leírtakhoz képest nem változtak. A forgatókönyveket úgy alakítottuk ki, hogy meg tudjuk mondani, hogy milyen változások esetén fog a szervett áfacsalás kiszorulni a vizsgált ágazatokból, illetve az élelmiszergazdasággal kapcsolatos adópolitika egyetlen elemének módosítása elegendő-e a vertikumban az ágazat megtisztításához. A szcenárió (lineáris regresszió) modellek egyenletei a számítások elvégzése után a következők ágazat, húsfeldolgozás és kereskedelem: = β áfa+ε (11) = β áfa+β Exp +ε (12) Exp+ε (13) Imp+ε (14) Exp+γ Imp+ε (15) Exp+γ Natx+ε (16) Imp+γ Natx+ε (17) ágazat: Á = δ áfa+ δ Nat1+ε (18) Á =δ Nat2+ε (19) 470

7 Nat3+ε (20) Nat4+ε (21) Nat5+ε (22) Nat6+ε (23) Imp+ ζ Nat1+ ζ Nat3+ ζ Nat5+ε (24) Nat1+ ζ Nat3+ ζ Nat5+ε (25) = η Nat1+η Nat2+η Nat3+η Nat4+ε (26) 2= η Nat3+η Nat4+η Nat5+η Nat6+ε (27) Eredmények 1. táblázat: Az alapmodell lineáris regressziós egyenleteinek Béta koefficiensei a magyarországi húsvertikum vizsgálat alá vont adataira vonatkozóan ALAP Model l Hús HúsK er Függő változó Forrás: saját számítás Független változó Áfa Exp Imp R 2 F-próba Konstans Konstan s szign. Béta Szign. Béta Szign. Béta Szign. Fkrit F MaxE 0,0001 0,0000 0,609 62,44 0,00 4,20 43,6 Áfa ,51 0,0000 0,914 0,0001 0,0003 3,35 143,3 Áfa 13,64 0,0001 0,8869 0,0002 0,0000 3,35 105,9 MaxE -0,0001 0,0001 0, ,51 0,00 4,20 24,1 Áfa 1 330,82 0,0000 0,9809-0,0001 0,0004 3, ,1 Áfa 1 284,31 0,0002 0,9764-0,0001 0,0003 3, ,8 MaxE -0,0000 0, ,55 0,0128 0,982 26,91 0,00 3,35 730,7 Áfa 503,61 0,0000 0,9920-0,0000 0,0000 3, ,7 Áfa 321,10 0,0000 0,9798-0,0000 0,0000 3, ,0 2. táblázat: A szcenárió modellek lineáris regressziós egyenleteinek Béta koefficiensei a magyarországi húsvertikum vizsgálat alá vont adataira vonatkozóan

8 Szcenari o Modell Szcenári ó I. Szcenári ó II. Szcenári óiii. Hús Függő változó Független változó Áfa Exp Imp R 2 Konstans Konstans F-próba szign. Béta Szign. Béta Szign. Béta Szign. Fkrit F MaxE 0,0000 0,0000 0,503 86,97 0,00 4,05 46,6 Áfa ,51 0,0000 0,807 0,0000 0,0001 3,20 94,3 Áfa ,53 0,0000 0,6942 0,0000 0,0009 3,20 51,1 MaxE 0, , ,62 0,0000 0,912 60,53 0,00 3,20 233,6 MaxE 0, ,0000-8,93 0,0116 0, ,64 0,00 3,20 163,6 Áfa 24,99 0,0000 6,66 0,0061 0,974 0,0000 0,0000 2,82 541,1 MaxE 0, , ,98 0,0003 0,873 89,44 0,00 3,20 154,2 Áfa 31,48 0,0000 9,96 0,0269 0,947 0,0000 0,0000 2,82 264,0 MaxE 0,0000 0,0004 0, ,84 0,00 4,05 19,3 Áfa 22,46 0, ,85 0,0363 0,9639 0,0000 0,0002 2, ,8 Áfa 43,09 0,0000 0,9634 0,0000 0,0002 3, ,8 Áfa 51,38 0,0000 0,9619 0,0000 0,0001 3, ,0 HúsKer MaxE 0,0000 0,0004 0, ,68 0,0000 4,05 18,3 Forrás: saját számítás A sertéstenyésztést érintő első szcenárió modell a többi modellhez képest alig mutat változást, a modell az alapmodellhez képest nem változott, a magyarázó ereje csökkent. A szervezett áfacsalásból elérhető extra profit és az Uniós közösségi kereskedelem közötti kapcsolat nem erősen szignifikáns. A sertéstenyésztést érintő második szcenárió modell az alapmodellhez képest változott, a függő változókat több független változó is szignifikánsan magyarázza, a megváltoztatott adatok alapján magasabb jövedelem és alacsony áfacsalás költségek esetén a szervezett áfacsalás hatása nagyobb magyarázó erővel bír az ágazat független és függő változói közötti kapcsolatokra. A sertéstenyésztést érintő harmadik modell a második modellel egyező. A Béta értékekben végbement változás 10 és 40% közötti ami alátámasztja várakozásunkat, miszerint ha a sertéságazatban az áfacsalásból realizálható haszon megszűnik, úgy a magyarázó ereje a modellnek az áfacsalásból elérhető extra profit és a többi tényező között is csökken. Az áfacsalásból realizálható extra profit nem szignifikánsan magyarázza a többi független változó viselkedését, az alapmodellhez képest. A magyarázó erő tovább csökkent mindkét szegmensnél, ami arra utal hogy az 5% adókulcs bevezetése az ágazatott érintő áfacsalásokat nem érinti szignifikánsan. 3. táblázat: A szcenárió és alapmodellek lineáris regressziós egyenleteinek Béta koefficiensei a magyarországi sertéságazat vizsgálat alá vont adataira vonatkozóan 472

9 Szcenár ió és alap Modell Alapmo del Szcenár ió I. Szcenár ió II. Szcenár ióiii. Függő változó Forrás: saját számítás Független változó Kons F-próba Áfa Exp Imp Nat1 Nat2 R 2 Konst tans ans szign. Béta Szign. Béta Szign. Béta Szign. Béta Szign. Béta Szign. Fkrit F MaxE 0,0002 0, ,2574 0, , ,31 0,05 3,35 27,7 Áfa ,0953 0, ,920 0,00 0,00 3,35 154,3 MaxE 0,0002 0, ,9993 0,0372 0, ,01 0,02 3,35 26,9 Áfa ,0859 0,0000 0,913 0,00 0,00 3,35 140,8 Áfa 27,5401 0,0000 0,832 0,0000 0,00 3,20 111,3 Áfa 0,1210 0,0000 0,828 0,00 0,00 3,20 108,6 Áfa 16,3557 0, ,4760 0,0000 0,9796 0,0000 0,0000 2,82 704,9 Áfa -7,7933 0, ,5883 0,0000 0,969 0,0000 0,0000 2,82 466,0 Áfa 17,0067 0,0000 0,0819 0,0000 0,980 0,0000 0,0000 2,82 715,8 Áfa -9,2608 0,0135 0,2294 0,0000 0,969 0,0000 0,0000 2,82 465,3 Áfa 17,7729 0, ,0334 0,0001 0,9593 0,0001 0,0000 2,82 345,9 Áfa 19,8958 0,0001 0,1187 0,0004 0,957 0,0001 0,0000 2,82 329,6 A lineáris regressziós modellek 3. számú táblában bemutatott egyenletei jelentős magyarázó erővel bírnak a naturális teljesítménymutatók esetén a gazdaságok teljesítőképességeire és így a költségvetés részére teljesített forgalmi adó befizetésekre is. 4. táblázat: A szcenárió és alapmodellek lineáris regressziós egyenleteinek Béta koefficiensei a magyarországi sertéságazat vizsgálat alá vont adataira vonatkozóan Kon Füg Független változó stan gő F-próba Modell Tak Töm Vág Elhul M Elhul H Vágó töm R 2 Konst s vált ans Béta Szign. Béta Szign. Béta Szign. Béta Szign. Béta Szign. Béta Szign. szig ozó Fkrit F n. ALAP Imp -102,6404 0,0064-1,2437 0, ,7370 0, ,7418 0,0010 0, ,67 0,01 2,76 7,4 Szcenárió I. Imp 0,9538 0,0030 4,5997 0, ,2325 0,0056 0, ,14 0,00 2,82 5,9 Szcenárió II. Imp 0,9592 0,0032 4,7745 0,0101 1,2092 0,0075 0, ,28 0,00 2,82 5,6 Szcenárió III. Imp 0,2208 0,0010 1,0249 0,0399 9,9706 0,0007 2,6939 0,0008 0, ,03 0,0005 2,5888 6,5 Forrás: saját számítás A korábbi tanulmányunk során tett megállapításunk, továbbra is fennáll miszerint a Magyarországon a jelentős mértékű és arányú sertés élőállat import (Hollandiából, Belgiumból, Németországból és Dániából) arra utal, hogy a hazai vágósertés-termelés hatékonysága elmarad az említett versenytársakétól. A bemutatott regressziós egyenletek változásai megerősítik várakozásainkat miszerint a sertés ágazat adatait jelentősen érinti az áfamérték változása. Következtetések A szcenáriók lineáris regressziós modellekkel elemzett hatásai rámutattak arra, hogy az élő és félsertés kereskedelmet érintő adócsökkentés kizárólag a sertés tenyésztők és az élőállat kereskedők esetében van hatással az Európai Uniós szervezett áfacsalások visszaszorítására. Az élelmiszergazdaság érintett szegmenseit az áfacsökkentés a likviditásukon keresztül eltérően befolyásolja. Azon adóalanyoknál amelyek értékesítéseik zöme sertés és félsertés, azaz jellemzően a sertéstenyésztőknél csökkenti a finanszírozási terheket az adómérték

10 csökkentése. A kimutatható likviditási előnyök illetve hátrányok azonban nincsenek hatással az ágazat kifehérítésére, a húsfeldolgozók és a kereskedők esetében. A hazai sertéstenyésztési ágazat jelentős élőállat importja Hollandiából, Belgiumból, Németországból és Dániából az ágazat (naturális hatékonyságának) elmaradottságából származik, ami korábban erősen meghatározta az ágazat költségvetési forgalmát. Az áfaváltozásnak hatása lehet a sertéstenyésztés érintő feketegazdaság kifehérítésére. Vizsgálatunk rámutatott arra, amennyiben az optimális adókulcs 5 százalék illetve ettől magasabb, akkor az Európai Uniós szervezett áfa csalások jelentős mértékben visszaszorulnak az élő és hasított félsertés kereskedelme esetében. Másként fogalmazva, amennyiben az ágazatból elérhető haszon nem haladja meg tartósan legalább 5 % ponttal az adómértéket úgy a szervezett áfacsalások nem szorulnak vissza. A jelenlegi tanulmányunkban nem vizsgáltuk a helyettesítő termékek hatását amikor az áfacsalók átnyergelnek a csökkentett adómértékű termékekről a normál adókulcsú termékekre, hisz azon realizálható extra profit magasabb lesz, így a szcenárió modellek elemzéséből levont következtetésünk merőben hipotetikus az áfacsalás mértékének visszaszorulását tekintve a sertéságazatban. A felállított hipotéziseinket igazoltnak látjuk a következtetésekben leírtak alapján, a második hipotézisünket vegytisztán vizsgáltuk a szcenárió változók esetében. Kijelenthetjük, hogy az áfa mechanizmus sajátja a szervezett áfacsalások jelenléte a nemzetgazdaságokban és az Európai Unióban, így a fekete gazdaság a jövedelemviszonyok függvényében mindig jelen lesz. Hivatkozott források Udovecz G. Nyárs L. (2009): A sertéságazat versenyesélyei Magyarországon Állattenyésztés és Takarmányozás, p. Becker, G. S. (1968): Crime an Punishment: An Economic Approach, Journal Of Political Economy, Vol. 76. No. 2., 169. p. Nagy S. (2008). Az európai Uniós támogatások hatékonyságának mérése, Hatékonyság és hatásosság az európai uniós támogatások felhasználásánál 2004 és 2006 között Magyarországon az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, 14. p. Polgárné Hoschek M. (2011) Statisztikai idősorelemzés a tőzsdén, Doktori (Phd) értekezés Nyugatmagyarországi Egyetem 16. p. Semjén A. - Szántó Z. Tóth I. J. (2001) Adócsalás és Adóigazgatás: Mikroökonómiai modellek és empirikus elemzések a rejtett gazdaságról. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont. Budapest, február, 125. p. Tanító D. - Lámfalusi I. - Felkai B. - Péter K. - Tóth K. - Varga T. (2013): A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Termékekre vonatkozó áfarendszer és mérték változása és hatásai 56.p. Tóth G. Surányi R. (2014): A forgalmi típusú adócsalások lehetőségei az élőállat, hús és húskészítmények kereskedelmében 3-7 p. Székelyi M. Barna I. (2008): Túlélőkészlet az SPSS-hez- Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára, Typotex Kiadó, 453 p. 474

11 AKI ( ): Agrárpiaci jelentések Élőállat és Hús, Statisztikai jelentések Vágóhidak élőállat vágása, Tesztüzemi Információs Rendszer Eredményei Letöltés dátuma: szeptember 3. forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet: KSH (2014): Fogyasztói ár indexek a kiadások részletes csoportjai szerint, A mezőgazdasági termékek termelői árindexei, A mezőgazdasági ráfordítások árindexei és az agrárolló, Élőállatok árai, Fontosabb termékek értékesítése (felvásárlása), A fontosabb állatok és állati termékek felvásárlási átlagára [Ft/kg], A fontosabb élő állatok átlagára az állatpiacokon és -vásárokon [Ft/kg], A feldolgozóipar belföldi értékesítésének árindexei, Az ipar belföldi értékesítésének árindexe szakágazatonként, Az ipar export értékesítésének árindexe szakágazatonként, Megfigyelt szolgáltatási területek negyedéves kibocsátási árindexei, Egyes termékek és szolgáltatások havi, országos átlagárainak alakulása, Állatállomány (ezer db), A sertésállomány kor és ivar szerinti összetétele, A mezőgazdasági termékek értékesítésének (felvásárlásának) volumenindexei (2010-) Letöltés dátuma: augusztus 30. forrás: Központi Statisztikai Hivatal: EUROSTAT: DS EU Trade Since 1999 by HS2,4,6 and CN8 Letöltés dátuma: szeptember 3. forrás: Európai Unió Statisztikai Hivatala: NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Tervezési és Elemzési Önálló Osztály, a NAV ATAR adatbázisa Szerző(k) Tóth Gábor Adóellenőr Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (1077. Bp., Dob u ) toth.gabor_13@nav.gov.hu, gabortoth.tg@gmail.com Dr. Surányi Rozália PhD Ügyvezető igazgató DESZK Admin KFT (2330 Dunaharaszti, Jendrassik Gy. u. 10.) surányi.rozalia@epmsrt.hu