A január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2009. január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának bemutatása"

Átírás

1 A január 1-jétől életbe lépő adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásának készült a Turizmus és Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság megbízásából Készítette: Morvainé Lovas Erzsébet turisztikai szakértő, adótanácsadó MON GROUPE Kft Budapest, december hó

2 Tartalomjegyzék Bevezető....2 Vezetői összefoglaló.3 Adó- és járulékváltozások, évi költségvetés.14 Adó- és járulékváltozások hatásai a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra 15 Mellékletek: 1.sz.melléklet sz.melléklet Függelékek: Felhasznált szakirodalom 48 Kutató önéletrajza

3 Bevezető A tanulmány készítésének kezdete még arra az időszakra esett, amikor remény volt arra, hogy 2009-ben elkezdődhet az adó-és járulékok mérséklésének folyamata szeptemberében a Kormány be is nyújtotta ezt a folyamatot elindítani tervezett évi adótörvény módosítási csomagot az Országgyűlésnek, azonban a kirobbant nemzetközi pénzügyi válságot követően október hónapban az visszavonásra került. Ezt követően döntően adminisztratív jellegű változásokat tartalmazó új adómódosító törvénytervezet került a Parlament elé. Ugyancsak jelentős átdolgozásokon ment át a szeptember végén benyújtott évi költségvetés tervezete is. Jelen tanulmány az Országgyűlés által elfogadott adó- és járuléktörvény módosítások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat szempontjából leglényegesebb elemeit, illetve azok várható hatásait mutatja be. A törvénytervezetek változataira készült elemezések a tanulmányhoz mellékletekként kerültek csatolásra (ezek a közbenső anyagok a módosítások vonatkozásában ugyan aktualitásukat vesztették, de a levonható tanulságok és az ágazat vállalkozásainak jelenlegi gazdasági állapotát tükröző adatok tekintetében releváns információkat tartalmaznak). 2

4 Vezetői összefoglaló A jelenlegi magyar adókörnyezet egyre inkább versenyképtelenné teszi a gazdaságot. Komoly versenyképességi problémával küzdenek a turisztikai és vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozások is. A nemzetközi elvárásoknak megfelelő színvonalú kínálattal rendelkező ágazat jövedelemtermelő képessége rendkívül alacsony, komoly pénzügyi és gazdálkodási problémákkal küzdenek mind a társas, mind az egyéni vállalkozások: Az ágazat társas vállalkozásának vállalkozási tevékenységből származó összes nettó árbevétele 2007-ben 572,3 milliárd Ft volt, az üzemi szintű eredmény mindössze 3,7 milliárd Ft-ot tett ki. A pénzügyi műveletek eredménye 10,4 milliárd Ft-os veszteség, a pénzügyi ráfordítások 75%-a kamatjellegű kiadás volt. A szokásos vállalkozói eredmény veszteséget (- 6,7 milliárd Ft) mutat, így a 4,7 milliárd Ft-os adózás előtti nyereség a rendkívüli tételek pozitív, 11,4 milliárd Ft-os eredményt javító hatásának köszönhető. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat kettős könyvvitelt vezető vállalkozásai jövedelmezőségének elmúlt évekbeli alakulását vizsgálva megállapítható annak stagnálása, illetve fokozatos romlása. A évi 11,4 milliárd Ft adózás előtti nyereséggel szemben 2007-ben a bevételek mintegy 10%-os bővülése mellett az ágazat társaságai mindössze 4,7 milliárd Ft eredményt realizáltak. Igaz, az üzemi tevékenység évi 3,7 milliárd Ft-os eredménye az előző időszakhoz képest a bevétel növekedésével arányosan nőtt (azaz az eredményromlást a pénzügyi műveletek és rendkívüli tételek idézték elő), így az alaptevékenység egyébként rendkívül alacsony, 0,7%-os nyereségszintje nem romlott tovább ban ágazatban működő egyéni vállalkozó nyújtotta be személyi jövedelemadó bevallását. Az adóévben 137,8 milliárd Ft bevételt 3

5 realizáltak, amellyel szemben 143,3 milliárd Ft költséget számoltak el, azaz 5,5 milliárd Ft-os veszteséget mutattak ki. Ezen belül 6409 vállalkozás 2,2 milliárd Ft nyereséget termelt, míg 8186 vállalkozás 7,7 milliárd Ft-os veszteséggel, mintegy vállalkozó pedig nulla eredménnyel zárta az évet, míg 316 vállalkozó átalányadózást választott. Az ágazat alacsony jövedelmezőségének számos oka van, a valós gazdasági okoktól a tudatos eredményeltitkolásig, de nagy részükhöz beleértve az utóbbit is valamilyen mértékben a magas adó- és járulékterhek ok-okozati összefüggései is kapcsolhatók. Ezek közül kiemelendő az élőmunkához kötődő magas járulékterhek, valamint a nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas, a versenyképességet negatívan befolyásoló 20%-os áfa-kulcs: A tevékenység jellegéből adódóan az ágazat jellemzője a nemzetgazdasági átlagnál lényegesen magasabb élőmunka-igény. Egy ágazat élőmunka-igényességét legjobban az azzal kapcsolatos ráfordításoknak a vállalkozás összes költségéhez való viszonyával jellemezhetjük. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra rendelkezésre álló adatbázis adatai alapján a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat személyi jellegű kiadásainak összes költségen belüli részesedése 30,9%, a nemzetgazdasági szintű 20%-os mértékkel szemben. Ezt a jelentős eltérést még erősíti az a tény, hogy a nemzetgazdaságban évek óta az ágazati keresetek a legalacsonyabbak (a nemzetgazdasági átlagnak csupán 60-61%-át teszi ki). A vállalkozások élőmunkához kötődő magas terhei az elmúlt években lényegében nem változtak. Ez a tény az előzőekben vázolt élőmunka-igényesség miatt különösen sújtja az ágazatot. Fejlődésének, versenyképessége erősödésének egyik kulcskérdése a nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan magas hazai élőmunka-terhek csökkenése. Egy 2008-ban megjelent GKI tanulmány kimutatta, hogy az EU országok között Magyarországon a harmadik legmagasabb az ún. béradóék, amelynek mértéke 2006-ban 51% volt, s 2007-ben mintegy 2%-ponttal tovább emelkedett. Hasonló adatok a versenytársaknál: Lengyelország 43,7%, Csehország 42,6%, Szlovákia 38,5%. 4

6 A szállodaiparban és a vendéglátásban az elmúlt négy évben kétszer került sor az áfa megemelésére, először 12%-ról 15%-ra, majd január 1-jétől 20%- ra. Az áfa-kulcs emelése direkt módon növelte a szálláshely-, vendéglátásés gyógyászati szolgáltatások bruttó árát, illetve ahol a piac az áremelést nem fogadta, illetve viselte el, ott csökkent az egyébként sem magas jövedelmezőség. Az áfa mértéke, mint ártényező nem önmagában, hanem a versenytársakkal való összehasonlításban rontja a hazai turizmus versenyképességét. E vonatkozásban a hazai turisztikai vállalkozások jelentős versenyhátrányban vannak, mivel Magyarország az EU tagállamok között a második legmagasabb adókulcsot alkalmazza ebben a szegmensben. Számos európai ország példája mutatja, hogy az állam a szálláshely-szolgáltatás ágazatban alkalmazott áfa-kulcs mértékének csökkentésével kívánja az ország turisztikai, ezen keresztül gazdasági versenyképességét javítani. A KPMG szállodaipart érintő áfa-csökkentés várható hatásairól a közelmúltban elkészített tanulmánya is azt támasztja alá, hogy a szállodai szolgáltatások áfa-kulcsának csökkentésével a kereslet nagyfokú árérzékenységének hatásaként a forgalom dinamikus növekedése várható. Ezzel nőne az ágazat versenyképessége, jövedelmezősége és nem utolsó sorban munkahelyteremtő képessége ( a KPMG 2013-ig előrevetített számítása szerint minden 5 százalékpontos áfa-kulcs mérséklés az elkövetkezendő öt évben a foglalkoztatottak számának további 4-5%-os növekedését eredményezné). Az ágazat versenyképessége szempontjából fentiekben vázolt két kiemelkedő jelentőségű adó-és járulékelem közül az áfa mértékének jelentőségét nem kisebbítve kardinálisabb kérdés az élőmunkához kapcsolódó adó- és járulékterhek nagysága. Az ágazatot az egyéb adók vonatkozásában is sújtja az átlagosnál magasabb adóterhelés. Így például a szállodai ingatlanokat elhelyezkedésünknél fogva az átlagosnál magasabb építményadó terheli, az iparűzési adónál az alacsony anyagköltség 5

7 miatt az átlagosnál magasabb az adóalap. Az ágazat társasági adóhoz kapcsolódó adóterhelése sajátosságaiból adódóan magasabb a nemzetgazdasági szintű átlagnál. Az ágazat társasági adó-terhelése évben 15,49% volt, jóval magasabb a nemzetgazdasági szintű 12,98%-os átlagos mértéknél. Ennek oka, hogy a társasági adótörvény által biztosított kedvezményeket az ágazat sajátosságaiból, adottságaiból adódóan kevésbé tudja kihasználni (az alacsony jövedelmezőség mellett képződő minimális nyereség nem teremt alapot nagyobb kedvezmények levonására, a turisztikai beruházások jellegükből adódóan nem teljesíthetik a fejlesztésekhez, munkahelyteremtéshez kapcsolódó kedvezmények feltételeit). A fentiekben vázolt állapotra még a krízis kirobbanása előtti évi adó-és járulékcsökkenési elképzelések sem jelentettek volna megoldást. Ugyanakkor az eredetileg tervezett, a kívánatosnál jóval alacsonyabb adó- és járulékteher csökkentés első lépése lehetetett volna annak az intézkedéssorozatnak, amely elengedhetetlen feltétele a versenyképesség növelésének, és amelyet a gazdaság szereplői már évek óta várnak. Az eredetileg benyújtott adótörvény módosítási csomag alapján készült, a tervezett változások szálláshely-szolgáltatás és kereskedelmi vendéglátás ágazatra gyakorolt hatását elemző anyag (lásd 1 sz. melléklet) főbb következtetése összefoglalóan az volt, hogy az eredményt érintő tervezett módosítások alapvetően nem változtatták volna meg az ágazat vállalkozásainak jövedelempozícióit, míg az adóelem változások összesített közvetlen hatásaiként prognosztizált adóteher csökkenés a számítások szerint mindössze 3 milliárd Ft-ot tett volna ki. A kirobbant pénzügyi válság az ágazatot az előzőekben vázoltak szerinti igen gyenge pénzügyi-gazdasági állapotában érte, s a bizonytalanabbá vált keresetalakulás a perspektívák tekintetében további kérdőjeleket vet fel. Az ország, a gazdaság jelenlegi állapotában egyértelmű az adó-és járulékcsökkentési lépések elhalasztásának indokoltsága. Ugyanakkor azoknál a pénzügyi csomagoknál, amelyek a hazai vállalkozások különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokraversenyképességének megtartását, növelését szolgálják, nagyobb hangsúlyt kaphatnának a turisztikai ágazati sajátosságok, sőt felvetődhetne egy kisebb ágazati csomag kidolgozása is. 6

8 A 2009-ben életbe lépő adó- és járulékváltozások az új adónem, a cégautó adó bevezetésének kivételével döntően adminisztratív változásokat takar. Három elfogadott és kihirdetett törvény tartalmazza a évi változásokat: évi LXXXI. törvény egyes adó- és járuléktörvények módosításáról évi LXXXII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról évi CII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről A Kormány az adó- és járulékrendszer évre vonatkozó változtatásának célját abban jelölte meg, hogy lépések történjenek az egyszerűsítés irányába, tovább folytatódjon a több éve megkezdett fehérítés, a feketegazdaság hatókörének szűkítése. Az egyszerűsítés és fehérítés céljaival egyetértve véleményként fogalmazható meg, hogy annak törvényben megjelenő elemei nem feltétlenül ezeket szolgálja, illetve a céllal szemben több új szabály éppen a fekete és szürke gazdaság felé való orientálódást táplálja. Az intézkedések egy része valóban az egyszerűsítést szolgálja, de jelentős azon új rendelkezés száma, amelyek többletfeladatokat, többletterheket rónak a vállalkozásokra. 7

9 I. Adó- és járulékváltozások, 2009 A 2009-ben életbe lépő, 278 paragrafusból álló törvénymódosításból a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás ágazat szempontjából csak a leglényegesebb elemeket kiemelve a változások az alábbiakban foglalhatók össze: 1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Cégautó adó: A szélesebb adóalapra vetülő új cégautó adó bevezetésével összefüggésben megszűnik az eddig a személyi jövedelemadóban szabályozott, a magáncélú használattal összefüggésben fizetendő cégautó adó. Adómentes béren kívüli juttatások korlátja: Megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása. Az adó-és járulékmentesen adható üdülési csekk értéke változatlanul a minimálbér összegének (2009. január 1-jétől Ft) megfelelő. Nem változott a meleg és hideg ételutalvány adómentes (havi Ft és 6000 Ft) értékhatára.. Osztalékadó: Megszűnik az osztalékadó 35%-os adómértéke, így az osztalék egységesen 25%-os mértékkel adózik (és már érvényesíthető az előző évek adózott eredménye terhére 2009-ben fizetett osztalékra is). Átalányadózás Az átalányadózó egyéni vállalkozókat érinti, hogy 8 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra nő választhatóságának értékhatára. 8

10 Kedvezmények elszámolásának egyszerűsítése: Jelenleg 3 millió 400 ezer forint éves jövedelemhatárig 100 ezer forintos keretben hét jogcímen lehet adókedvezményt érvényesíteni. Továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig, de a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után legfeljebb évi 100 ezer forint keretben érvényesíthető összevont adókedvezmény. A kedvezmények köre a 100 ezer Ft-os kereten belül bővül egyes igénybe vett és számlával igazolt háztartási szolgáltatások értéke után. Egyes jövedelmek meghatározásának egyszerűsítése: A kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítés alkalmazhatóságát kiterjeszti a munkáltatón túl az egyéb személytől (kifizetőtől) származó költségtérítésre (pl. megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak esetére) is. Megjegyzés: E fogalomnak kiemelt jelentősége van a cégautóadó új szabályozásánál! Falusi vendégfogadás: A falusi vendéglátásból származó évi 400 ezer, illetőleg 800 ezer forint bevétellel arányos adómentes jövedelemrész emelkedik, egyben az adómentes rész meghatározásának szabálya egyszerűsödik. Az adómentes rész: a) évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik; b) évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból származik; c) évi ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból és alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik 9

11 2. JÖVEDÉKI ADÓ Napi standolás bevezetése a vendéglátóhelyeken: Alkoholterméket forgalmazó vendéglátósok tekintetében a készletforgalom napi rögzítésének előírása. Ez azt jelenti, hogy a vendéglátó egységeknek naponta, termékenként kell vezetni a nyitóállományból kiindulva a készletnövekedéseket (beszerzés), a készletcsökkenéseket (eladás) és a zárókészletet. Az előírás megszegése (a nyilvántartás nem, vagy pontatlan vezetése) esetén mulasztási bírság szabható ki. A rendelkezés bevezetésének indoklása a benyújtott törvényjavaslatban: Az adózást elkerülő, illegális úton előállított jövedéki termékek forgalmazásának visszaszorítása, továbbá minőség- és fogyasztóvédelmi érdekek eredményesebb érvényre juttatása, a rossz minőségű, egészségügyi kockázatot jelentő, bizonytalan eredetű termékek forgalmazásának megakadályozása, valamint a számlázás nélküli forgalomcsökkentése céljából indokolt az illegális előállítással leginkább érintett termékekre korlátozva az alkoholterméket forgalmazó vendéglátósok tekintetében a készletforgalom napi rögzítését előírni. 3. GÉPJÁRMŰADÓ Cégautó adó: Az új cégautó adó vagyoni típusú adó. Az adó tárgya: a nem magánszemély tulajdonában lévő valamennyi személygépkocsi, a magánszemélyek tulajdonában lévő azon személygépkocsik, amelyekkel kapcsolatosan költségek számoltak el (kivéve az SZJA-ban pontosított munkába járás és kiküldetés eseteit). Adó mértéke: az 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meghaladó hajtómotorral rendelkező 10

12 személygépkocsik esetén 7000 Ft/hó, az e feletti teljesítményű személygépkocsikra vonatkozóan Ft/hó. Az új cégautó adó alól nem mentesülnek az eva-alanyok sem. 4. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Utazásszervezési szolgáltatás: Az utazásszervezési szolgáltatással kapcsolatban egyrészt módosul az utas fogalma, másrészt lehetővé válik, hogy az utazásszervező az adófizetési kötelezettségét ne csak utanként, hanem választása szerint pozíciószámra összesítetten is megtegye. Utas összhangban a vonatkozó irányelvvel a jövőben csak az lehet, aki ténylegesen igénybe veszi az utazási szolgáltatást (természetes személy), így például az utazási irodák közötti turisztikai szolgáltatások értékesítése a fő szabály szerint adózik. 5. TÁRSASÁGI ADÓ 10%-os kedvezményes adókulcs alkalmazásának rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kötődő feltételeit rögzítő részletes szabályozás: A rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kötődően kedvezményes 10%-os adókulcs január 1-jétől csak akkor alkalmazható, ha o az adóévben és az azt megelőző adóévben nem született jogerős és végrehajtható határozat arról, hogy az adózó nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek (például nincs írásban foglalt munkaszerződés), o az adóévben és az azt megelőző adóévben nem született jogerős és végrehajtható munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt hozott közigazgatási határozat (jellemzően a munkaügyi kapcsolatok különös feltételeinek megsértése miatt, mint például nem tartják be a munkaidőre vonatkozó előírásokat), 11

13 o az adóévben az adózó eleget tett a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként a munka törvénykönyvében megfogalmazott, az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségének (például véleményeztette a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkaáltatói intézkedés tervezetét). 6. KÉSZPÉNZFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK Házipénztári készlet korlátozása: A házipénztár napi készpénzzáró állomány havi szintű átlaga nem lehet több, mint az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 1,2%-a, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint (Számviteli törvény szabályozza). A készpénzfizetések korlátozása: Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügylet ellenértékének megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére, ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírságot szab ki. (Adózás rendjéről szóló törvény szabályozza). 7. MINIMÁLBÉR ÉS JÁRULÉKVÁLTOZÁSOK Minimálbér, garantált bérminimum: Az OÉT megállapodás alapján január 1-jétől a minimálbér Ft/hó, a garantált bérminimum Ft/hó. A garantált bérminimum összege július 1-jétől Ft/hó-ra változik. 12

14 Szakképzési hozzájárulás: A keresetek helyett a szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosítási járulék alapjával megegyező. Egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határa: Az egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határa 2009-ben napi Ft, évi Ft (2008-ban napi Ft, évi Ft volt). Egészségügyi szolgáltatási járulék: A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók egészségügyi hozzájárulása 4350 Ft/hó-ról 4500 Ft/hó-ra emelkedik, de ezt csak egyszer kell megfizetnie, függetlenül a jogviszonyok számától (2008-ban jogviszonyonként fizetendő). 13

15 II évi költségvetés A többször jelentős átdolgozáson átment törvényjavaslat alapján a 2008 decemberében elfogadott évi költségvetés gazdasági visszaeséssel, a háztartások fogyasztásának csökkenésével, és 3% alatti GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A jelentős megszorítások közepette: Nem változott az ágazat vállalkozásaira jelenlegi mértékében is jelentős anyagi terhet rovó televízió üzemben tartási díj. Nem csökkent az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételéhez kapcsolódó normatív támogatás mértéke (minden 1 Ft idegenforgalmi bevételhez 2 Ft költségvetési támogatás rendelése). A Turisztikai Célelőirányzatra a évi 7884 millió Ft-os kerettel szemben az elfogadott költségvetési törvény millió Ft-ot tartalmaz (ez mintegy 700 millióval kevesebb az eredeti költségvetési tervezetnél). A Célirányzat jelentős csökkenése ellenére a nemzeti propagandára rendelkezésre álló évi mintegy 5 milliárd Ft körüli összeg nominál szinten tartása tervezett. 14

16 III. A változások várható hatásai a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra A Kormány az adó- és járulékrendszer évre vonatkozó változtatásának célját abban jelölte meg, hogy lépések történjenek az egyszerűsítés irányába, tovább folytatódjon a több éve megkezdett fehérítés, a feketegazdaság hatókörének szűkítése. Az egyszerűsítés és fehérítés céljaival egyetértve véleményként fogalmazható meg, hogy annak törvényben megjelenő elemei nem feltétlenül ezeket szolgálja. Az adminisztratív intézkedések egy része inkább még bonyolítja az egyébként is igen összetett előírásokat és nem elhanyagolható többletterhet ró a vállalkozásokra. Ilyen előírás például a vendéglátásban a kifehérítés eszközeként bevezetett néhány évvel ezelőtt már megbukott napi standolás. A készpénz visszaszorítására hozott intézkedések betarthatatlanok, így lehetetlen helyzetet teremtenek a szakma vállalkozásainál. Ilyen a házipénztár limit előírása az általában nagyobb készpénzzel záró üzletek számára. Továbbá a törvény által diktált napi készpénz-beszállítási kényszer jelentős többletköltségeket (banki költség, beszállítási költség) is okoz. A változások közül egyedül az új cégautó adó hatása számszerűsíthető. Az adó új alapokra helyezése különbözőképpen hat az ágazat társas és egyéni vállalkozói körére: A társas vállalkozások tulajdonában lévő személygépkocsik új adóterhe alacsonyabb, mint a jelenlegi cégautó adó (SZJA) és az arra fizetendő egészségügyi hozzájárulás együttes értéke. Az új cégautó adó összege gépkocsinként a jármű kategóriájától függően Ft vagy Ft/év. Ezzel szemben a jelenlegi adó- és járulékteher ezer Ft/gépkocsi nagyságrend között mozog, azaz az új adóteher mintegy 55-60%-a

17 ig érvényben lévőnek. A gépkocsik számát illetően nem áll rendelkezésre információ, így az összesített hatás nem számszerűsíthető. A gépjárműadóként nevesített új cégautó adó bevezetésével leginkább sújtott adóalanyi kör az egyéni vállalkozók. A 2008-ig élő cégautó adó is kiterjedt ugyan az egyéni vállalkozói körre, de csak abban az esetben, ha a személygépkocsira vonatkozóan költséget (értékcsökkenés, bérleti díja) számoltak el. Valószínűsíthető, hogy csak igen szűk kör került a régi cégautó adó hatálya alá, a vállalkozók inkább ezen adókötelezettség keletkezése nélküli lehetőségeket (útnyilvántartás nélkül elszámolható 500 km/hó, vagy az útnyilvántartással ennél nagyobb futásteljesítmény alapján történő elszámolást) választották. Az adóteher becslésénél az ágazatban főállásban működő egyéni vállalkozók számából kiindulva, vállalkozásonként átlagosan 1 személygépkocsira (70%-30% megosztással az 1600 cm3 alatti és feletti kategóriát) vonatkozó költségelszámolást feltételezve, éves adóterhük 1-1,1 milliárd Ft-ra tehető. Az adóteher kiemelkedő nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy ez az összeg évi bevételük közel 1%-át teszi ki. 16

18 1.sz.melléklet Az Országgyűlésnek 2008 szeptemberében benyújtott (majd később visszavonásra került), január 1-jétől tervezett adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatását elemző anyag (Készült október hó) 17

19 Bevezető A Kormány szeptember 19-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a évi adótörvény módosításokat tartalmazó törvénytervezetet. Az ún. salátatörvény-tervezet 382 paragrafusa 29 törvényt érintő módosítást tartalmaz. A benyújtott javaslat indokló része szerint: Az adó- és járulékrendszer évre vonatkozó változtatásának célja, hogy javítsa a magyar gazdaság versenyképességét, lépések történjenek az egyszerűsítés irányába, tovább folytatódjon a több éve megkezdett fehérítés, a feketegazdaság hatókörének szűkítése. ( ) A versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében a törvényjavaslat elsősorban a munkáltatókat terhelő bérjárulékok csökkentését, a személyi jövedelemadó sávhatárának emelését, a társas vállalkozások különadójának eltörlését és a társasági adózás átalakítását tartalmazza. Az adóintézkedések forrását a költségvetési többletbevételek, a kiadások csökkentése, valamint az adórendszerben javasolt átcsoportosítások teremtik meg. Az adórendszer egyszerűsítése hozzájárul az adózási adminisztráció csökkentéséhez, és az átlátható, egyszerű szabályozási környezet kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet, és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is. Ennek érdekében a javaslat számos adminisztrációt egyszerűsítő módosítást tartalmaz. A Pénzügyminisztérium számítása szerint a javaslat egyenlegében 167 milliárd Ft-tal, a GDP 0,6%-ával ezen belül a lakosságot érintően 45 milliárd Ft-tal, a vállalkozásokat érintően 122 milliárd Ft-tal csökkenti az adóterheket (részletes elemeit lásd az 1.sz. mellékletben). A törvényjavaslatot megelőzően a tervezett adóváltozásokról az OÉT részére készült egy előterjesztés, amelyhez képest a Parlamentnek benyújtott változat számos helyen módosult. A változások közül az ágazat szempontjából kiemelendő, hogy a javaslat már nem tartalmazza az adómentes természetbeni juttatások ezen belül az üdülési csekk és az étkezési csekk utáni 11%-os egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség bevezetését. A belföldi turizmusra számító szállodák, éttermek és egyéb szolgáltatók, valamint az étkezési jegyek vonatkozásában különösen a mikro-, kis- és középvállalkozói körbe tartozó, alacsonyabb kategóriájú vendéglátóhelyek jelentős 18

20 bevételtől estek volna el, hiszen vélhetően a munkáltatók nem tudták volna lenyelni a 11%-os többletterhet, hanem arányosan ennyivel kevesebb értékű csekket és utalványt adtak volna a dolgozóknak ben a beváltott üdülési csekk forgalom bruttó 24,9 milliárd Ft volt, ÁFA nélküli nettó értéke 20,8 milliárd Ft. A 11%-os teher miatti, azzal arányos forgalomcsökkenést vélelmezve a csekkbeváltók bevételének visszaesése 2,2 milliárd Ft-ot tesz ki, amely megközelítően 2%-a a kereskedelmi szálláshelyek 117 milliárd Ft-os nettó szállásdíj bevételének. Az étkezési utalványok forgalma ma már évi 300 milliárd Ft-os piacot jelent, amely fele-fele arányban oszlik meg a hideg- és a melegétel utalványok között. A 150 milliárd Ft-os meleg étkezési utalvány a vendéglátóhelyeken (beleértve a melegételt kiszállító cégek szolgáltatásait is) történő beváltásának 70-80%-os arányát feltételezve milliárd Ft-os bruttó, milliárd Ft-os áfa nélküli nettó forgalmat képvisel. A 11%-os tehernövekedéssel azonos mértékű forgalomcsökkenést vélelmezve 9-11 milliárd Ft-os bevétel elmaradás becsülhető. Ez a bevételkiesés az összes vendéglátóforgalom (bruttó 668 milliárd Ft) 1,5-2%-át, a munkahelyi vendéglátás forgalmának (81 milliárd Ft) 13-16%-át képviseli. A bevételek visszaesése drasztikus hatással lett volna a turisztikai és vendéglátó vállalkozások gazdálkodására, tovább rontva az egyébként is minimálisra csökkent eredménytermelő képességüket. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatnak jelenleg igen alacsony a jövedelemtermelő képessége. Jól mutatja ezt a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat kettős könyvvitelt vezető vállalkozásai jövedelmezőségének alakulása*: a évi 11,4 milliárd Ft adózás előtti nyereséggel szemben 2007-ben a bevételek mintegy 10%-os bővülése mellett az ágazat társaságai mindössze 4,7 milliárd Ft eredményt realizáltak. Igaz, az üzemi tevékenység évi 3,7 milliárd Ft-os eredménye az előző időszakhoz képest a bevétel növekedésével arányosan nőtt (azaz az eredményromlást a pénzügyi műveletek és rendkívüli tételek idézték elő), így az alaptevékenység egyébként rendkívül alacsony, 0,7%-os nyereségszintje nem romlott tovább. Ebben meghatározó szerepet játszik a jelenlegi magyar adókörnyezet, amely egyre inkább versenyképtelenné teszi a gazdaságot. A nemzetközi viszonylatban is kimagasló adó- és járulékterhek csökkentése különösen kulcskérdése az olyan ágazatoknak, mint a turizmus és vendéglátás, ahol magas az eszköz- és az élőmunka igény. *Forrás: APEH társasági adóbevallás adatbázisa 19

21 Jelen elemzés arra irányul, hogy az adó- és járulékmódosítási csomag már említett 167 milliárd Ft-os nemzetgazdasági szintű tehercsökkenéséből miként, milyen mértékben részesedik ez az ágazat. Az első rész megpróbálja adónemenként összefoglalni az ágazat számára legjelentősebbnek ítélt változásokat, a második rész pedig azok ágazatra gyakorolt számszerűsíthető hatásait mutatja be. Szükséges megjegyezni, hogy a becslések alapjául részben rendelkezésre álló tényadatok, részben releváns információkkal alá nem támasztható feltételezések szolgáltak. 20

22 I. Tervezett adó- és járulékváltozások A tervezett adó- és járulékmódosító csomag szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat szempontjából leglényegesebb elemei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Adóintézkedések: Adótábla A 18%-os adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelkedik, az adómértékek (18% és 36%) és az adójóváírás változatlanul hagyásával. Cégautó adó A szélesebb adóalapra vetülő új cégautó adó bevezetésével összefüggésben megszűnik az eddig a személyi jövedelemadóban szabályozott, a magáncélú használattal összefüggésben fizetett cégautó adó. Adómentes béren kívüli juttatások korlátja Megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátja. Osztalékadó Megszűnik az osztalékadó 35%-os adómértéke, így az osztalék egységesen 25%-os mértékkel adózik. Egyéni vállalkozók A társasági adó általános mértékének 16%-ról 18%-ra emelkedésével összhangban a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke is ennek megfelelően változik, valamint szintén a társasági adó változásainak megfelelően módosulnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó, az adó alapját érintő szabályok (egyes adóalap-csökkentő tételek, úgy mint 21

23 helyi iparűzési adó, 5 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény, értékcsökkenés elszámolási szabályok módosulnak, vagy megszűnnek). Az átalányadózó egyéni vállalkozókat érinti, hogy 8 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra nő választhatóságának értékhatára. Falusi vendégfogadás A falusi vendéglátásból származó évi 400 ezer, illetőleg 800 ezer forint bevétellel arányos adómentes jövedelemrész emelkedik, egyben az adómentes rész meghatározásának szabálya egyszerűsödik. Az adómentes rész: a) évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik; b) évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból származik; c) évi 1200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból és alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik. Adminisztráció egyszerűsítése: Személyi jövedelemadó kedvezmények érvényesítésének egyszerűsítése Jelenleg 3 millió 400 ezer forint éves jövedelemhatárig 100 ezer forintos keretben hét jogcímen lehet adókedvezményt érvényesíteni. Továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig, de a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után legfeljebb évi 100 ezer forint keretben érvényesíthető összevont adókedvezmény. A kedvezmények köre a 100 ezer Ft-os kereten belül bővül egyes igénybe vett és számlával igazolt háztartási szolgáltatások értéke után. 22

24 Egyes jövedelmek meghatározásának egyszerűsítése A kiküldetési rendelvény alapján történő költségtérítés alkalmazhatóságát kiterjeszti a munkáltatón túl az egyéb személytől (kifizetőtől) származó költségtérítésre (pl. megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak esetére) is. Megjegyzés: E fogalomnak kiemelt jelentősége van a cégautó adó új szabályozásánál! 2. TÁRSASÁGI ADÓ Adóintézkedések: Különadó Megszűnik a 4%-os különadó a társas vállalkozásoknál (és a személyi jövedelemadó hatálya alatt adózó egyéni vállalkozóknál is). Adómérték Az adó mértéke 16%-ról 18%-ra emelkedik. Társasági adóalap Az adóalap néhány eltéréssel a jelenlegi különadó alapnak megfelelő meghatározását tartalmazza. Megszűnő adóalap-módosító tételek (nem teljes-körű felsorolásban, csak a leglényegesebbeket kiemelve): céltartalék képzés és felhasználás korrekciói értékcsökkenési leírással kapcsolatos módosítások a kapcsolt vállalkozástól kapott/adott kamat alapján történő módosítások az iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönző kedvezmény helyi iparűzési adó csökkentésként történő érvényesítése mikro-vállalkozások létszámnövelési kedvezménye kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága. 23

25 A társasági adóalap továbbra is lehetőséget ad többek között a veszteség elhatárolására, fejlesztési tartalék képzésére, a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményére és a két éves gyorsított értékcsökkenési leírás alkalmazására. 3. JÖVEDÉKI ADÓ Adóintézkedések: Jövedéki adó mértéke Az alkoholtartalmú italok esetében 10%-os adóemelés. Egyéb módosítások: Napi standolás bevezetése a vendéglátóhelyeken Alkoholterméket forgalmazó vendéglátósok tekintetében a készletforgalom napi rögzítésének előírása. A javaslat indoklása: Az adózást elkerülő, illegális úton előállított jövedéki termékek forgalmazásának visszaszorítása, továbbá minőség- és fogyasztóvédelmi érdekek eredményesebb érvényre juttatása, a rossz minőségű, egészségügyi kockázatot jelentő, bizonytalan eredetű termékek forgalmazásának megakadályozása, valamint a számlázás nélküli forgalom csökkentése céljából indokolt az illegális előállítással leginkább érintett termékekre korlátozva az alkoholterméket forgalmazó vendéglátósok tekintetében a készletfogalom napi rögzítését előírni. 4. GÉPJÁRMŰADÓ Adóintézkedések: Cégautó adó Az új cégautó adó vagyoni típusú adó. 24

26 Az adó tárgya: a nem magánszemély tulajdonában lévő valamennyi személygépkocsi, a magánszemélyek tulajdonában lévő azon személygépkocsik, amelyekkel kapcsolatosan költségeket számoltak el (kivéve az SZJA-ban pontosított munkába járás és kiküldetés eseteit). Adó mértéke: korrigált bekerülési érték 7%-a. Az új cégautó adó alól nem mentesülnek az eva-alanyok sem. 5. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK Adóintézkedések: Társadalombiztosítási járulék A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke április 1-jétől a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 29% helyett 26,5%, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 29%. A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók egészségügyi hozzájárulása havi 4350 Ft-ról 4500 Ft-ra emelkedik, de ezt csak egyszer kell megfizetnie, függetlenül jogviszonyának számától (jelenleg jogviszonyonként fizetendő). A munkaadói járulék mértéke április 1-jétől a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalap után 3% helyett 1,5%, a minimálbér kétszerese fölötti jövedelemrész után pedig változatlanul 3%. A vállalkozói járulék mértéke április 1-től a minimálbér kétszeres összegéig 4% helyett 2,5%, a jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4%. 25

27 Rehabilitációs hozzájárulás Mértéke a háromszorosára emelkedik ( Ft/fő/év helyett Ft/fő/évre), a kötelező foglalkoztatási szint (5%) nem változik. Adminisztráció egyszerűsítése: Közteher-alapok egységesítése A jelenlegi ötféle közteher-alap két alapra csökken. 6. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Egyéb módosítások: Utazásszervezési szolgáltatás Az utazásszervezési szolgáltatással kapcsolatban egyrészt módosul az utas fogalma, másrészt lehetővé válik, hogy az utazásszervező az adófizetési kötelezettségét ne csak utanként, hanem választása szerint pozíciószámra összesítetten is megtegye. Utas összhangban a vonatkozó irányelvvel a jövőben csak az lehet, aki ténylegesen igénybe veszi az utazási szolgáltatást (természetes személy), így például az utazási irodák közötti turisztikai szolgáltatások értékesítése a fő szabály szerint adózna. 7. KÉSZPÉNZFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK Egyéb módosítások: Házipénztári készlet korlátozása A házipénztár napi készpénzzáró állomány havi szintű átlaga nem lehet több, mint az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 1,2%-a, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint. 26

28 A készpénzfizetések korlátozása Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügylet ellenértékének megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére, ügyletenként a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. 27

29 II. Tervezett módosítások számszerűsíthető hatásai a szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ágazatra Az adó- és járulékmódosító csomag egyes elemei különbözőképpen hatnak az ágazat szereplőinek főbb társas vállalkozások, egyéni vállalkozók és a munkavállalók csoportjaira. Ezért az ágazati szintű hatások megfelelő feltérképezéséhez e fő csoportonkénti elemzés szükséges. 1. AZ ÁGAZAT TÁRSAS VÁLLALKOZÁSAIT ÉRINTŐ HATÁSOK Az adóváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban tevékenykedő társas vállalkozásait érintő hatásainak elemzéséhez alapvetően az APEH kettős könyvvitelt vezető vállalkozások évi társasági adóbevallás kiemelt adatainak adatbázisából nyerhető információk álltak rendelkezésre, ezen túlmenően egyes adónemekben felhasználásra kerültek a KSH statisztikai kimutatásai (forgalmi adatok, munkaerő, kereseti adatok) is. Az ágazat társas vállalkozásának vállalkozási tevékenységből származó összes nettó árbevétele 2007-ben 572,3 milliárd Ft volt, az üzemi szintű eredmény mindössze 3,7 milliárd Ft-ot tett ki. A pénzügyi műveletek eredménye 10,4 milliárd Ft-os veszteség, a pénzügyi ráfordítások 75%-a kamatjellegű kiadás volt. A szokásos vállalkozói eredmény veszteséget (- 6,7 milliárd Ft) mutat, így a 4,7 milliárd Ft-os adózás előtti nyereség a rendkívüli tételek pozitív, 11,4 milliárd Ft-os eredményt javító hatásának köszönhető. Az ágazat alacsony jövedelmezőségének számos oka van, a valós gazdasági okoktól a tudatos eredményeltitkolásig, de nagy részükhöz beleértve a legutóbbit is valamilyen mértékben a magas adó- és járulékterhek ok-okozati összefüggései kapcsolhatók. Az ágazat társasági adóhoz kapcsolódó átlagos adóterhelése a évben 15,49% volt, jóval magasabb a nemzetgazdasági szintű 12,98%-os átlagos 28

30 mértéknél. Ennek oka, hogy a társasági adótörvény által biztosított kedvezményeket az ágazat sajátosságaiból, adottságaiból adódóan kevésbé tudja kihasználni (az alacsony jövedelmezőség mellett képződő minimális nyereség nem teremt alapot nagyobb kedvezmények levonására, a turisztikai beruházások jellegükből adódóan nem teljesíthetik a fejlesztésekhez, munkahelyteremtéshez kapcsolódó kedvezmények feltételeit). 1.1 Személyi jövedelemadó: A tervezett módosítások nem érintik az ágazat társas vállalkozásainak adópozícióit. Ebbe beleértendő az adómentes természetbeni juttatások jelenlegi 400 ezer Ft-os korlátjának feloldása is, mivel az ágazat társaságai kivéve néhány erősebb jövedelempozíciójú vállalkozást nem tudnak ilyen mértékű különjuttatásokat biztosítani a munkavállalóknak. Az adó- és járulékmentes természetbeni juttatások kihasználása alacsonyabb más nemzetgazdasági ágazathoz képest. Az egyéb jövedelmekre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az ágazat nemcsak a keresetekben, hanem e tekintetben is jelentősen elmarad mind a versenyszféra, mind a nemzetgazdasági átlagétól. KSH kimutatása szerint 2006-ban az ágazatban az egy főre jutó egyéb jövedelem, azaz az alkalmazottaknak nyújtott természetbeni juttatások értéke 3807 Ft/fő/hó, kevesebb, mint fele a versenyszféra 7830 Ft-os átlagának, és mindössze 42%-a a nemzetgazdasági szintű 9060 Ft-nak. 29

31 1.2 Társasági adó: A megszűnő növelő/csökkentő adóalap módosító tételek hatása a társasági adóalapra: Millió Ft Céltartalék - 190,5 Értékcsökkenés + 463,8 Helyi iparűzési adó levonhatóságának megszűnése* ,8 Összesen , * A helyi iparűzési adó alapja az adatbázisban rendelkezésre alapadatok felhasználásával becsülve, 1,2%-os átlagos mértéket feltételezve. Tehát az adóalapot érintő változások hatásaként mintegy 4 milliárd Ft adóalap növekedéssel lehet számolni, amely 85%-a az ágazat társaságainak évi adózás előtti eredményének. Társasági adófizetési kötelezettség változása: Millió Ft Adóalap változás miatt + 716,4 Adómérték változás miatt + 334,7 Összesen ,1 Különadó megszűnésének hatása: Millió Ft Adó megszűnése miatt ,0 Tehát a különadó megszűnése és a társasági adó változása az ágazat társaságainak adóterhelését a fenti számítások alapján 1919,9 millió Fttal mérsékli. Ez az adócsökkenés a évi különadó és társasági adóteher (5,7 milliárd Ft) 1/3-át teszi ki. 30

32 1.3 Jövedéki adó: Az alkoholtartalmú italok jövedéki adójának 10%-os emelkedése miatt a forgalom visszaesésével, illetve az adóemelkedés árakban történő részbeni érvényesítésével/érvényesíthetőségével kell számolni. A KSH által kimutatott bruttó (áfát is tartalmazó) évi vendéglátó forgalom és annak ún. árucsoportonkénti megoszlása alapján becsülhető a jövedéki adómérték emelkedésének hatása. A vendéglátóhelyek évi forgalma bruttó 667,9 milliárd Ft volt. Ebből az alkoholtartalmú italok aránya 12%. Az alkoholtartalmú italok évi 80 milliárd Ft-os bruttó forgalma áfa nélkül 66,8 milliárd Ft. A 10%-os adómérték-növekedés 5-10% közötti, azaz 3,3-6,7 milliárd Ft vállalkozói bevétel elmaradást eredményezhet. 80%-os közvetlen költséghányaddal számolva eredményre gyakorolt hatása 0,6-1,3 milliárd Ft. Megjegyzés: a becsült adatok ágazati szintűek, azaz a társas vállalkozásokon túl az egyéni vállalkozók működésére gyakorolt hatást is tartalmazza. 1.4 Új cégautó adó: Az adó új alapokra helyezésének a társas vállalkozások nagy részére nem lesz érzékelhető hatása, mivel ezek jellemzően jelenleg is adó- és járulékteherrel járó céges autókkal rendelkeznek. A vállalkozások tulajdonában lévő személygépkocsik új adóterhe valamivel alacsonyabb, mint a jelenlegi cégautó adó és az arra fizetendő egészségügyi hozzájárulás együttes értéke. Egy személygépkocsi adóalapját képező ún. korrigált forgalmi értékét átlagosan 2-3 millió Ft-ra becsülve az új cégautó adó összege ezer Ft évente. Egy ilyen értékű gépkocsi jelenlegi cégautó adója évi ezer Ft, valamint erre még fizetendő 25%-os egészségügyi hozzájárulás (amely az új adónál megszűnik), így összességében egy céges autó jelenlegi éves adó-és járulékterhe ezer Ft. 31

33 1.5 Társadalombiztosítási járulék: A tevékenység jellegéből adódóan az ágazat jellemzője a nemzetgazdasági átlagnál lényegesen magasabb élőmunka-igény. Az ágazat fejlődésének, versenyképessége erősödésének kulcskérdése a nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan magas hazai élőmunka-terhek csökkenése. Egy 2008-ban megjelent GKI tanulmány kimutatta, hogy az EU országok között Magyarországon a harmadik legmagasabb az ún. béradóék, amelynek mértéke 2006-ban 51% volt, s 2007-ben mintegy 2%-ponttal tovább emelkedett. Hasonló adatok a versenytársaknál: Lengyelország 43,7%, Csehország 42,6%, Szlovákia 38,5%. A vállalkozások élőmunkához kötődő magas terhei az elmúlt években lényegileg nem változtak. A évtől tervezett, a kívánatosnál jóval alacsonyabb járulékteher-csökkentés első lépése lehet annak az intézkedéssorozatnak, amely elengedhetetlen feltétele a versenyképesség növelésének, és amelyet a gazdaság szereplői már évek óta várnak. A kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások évi bérköltsége és egyéb személyi jellegű kifizetések értéke 101,9 milliárd Ft volt. A járulékcsökkenések április 1-től történő bevezetésének hatása időarányos bérfelhasználást feltételezve került becslésre (ennél valószínűleg még kedvezőbb a hatás, mivel a szezonalitás, valamint általában az év végére eső nem rendszeres juttatások nagyobb arányú kifizetése miatt az időarányosnál magasabb az év három negyedévének bérfelhasználása). A járulékalap 140 ezer Ft-os kereseten felüli részeként figyelembe vett 25%-os arány releváns információk híján csak igen nagyvonalú becslésen alapszik. A rehabilitációs hozzájárulás mértékének megháromszorozódása miatti tehernövekedés becslésének alapja a KSH 5 fő feletti vállalkozások által 2007-ben az ágazatban alkalmazottak fős létszáma. 32

34 A számszerűsített hatások a következők: Millió Ft Társadalombiztosítási járulék ,5 Munkaadói járulék - 859,5 Rehabilitációs hozzájárulás + 781,4 Összesen ,6 2. AZ ÁGAZAT EGYÉNI VÁLLALKOZÓIT ÉRINTŐ HATÁSOK Az adó- és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban tevékenykedő egyéni vállalkozókat érintő hatásainak elemzéséhez az APEH egyéni vállalkozók évi adóbevallás adatbázisa állt rendelkezésre ban ágazatban működő egyéni vállalkozó nyújtotta be személyi jövedelemadó bevallását. Az adóévben 137,8 milliárd Ft bevételt realizáltak, amellyel szemben 143,3 milliárd Ft költséget számoltak el, azaz 5,5 milliárd Ft-os veszteséget mutattak ki. Ezen belül 6409 vállalkozás 2,2 milliárd Ft nyereséget termelt, míg 8186 vállalkozás 7,7 milliárd Ft-os veszteséggel, mintegy 2740 vállalkozó pedig nulla eredménnyel zárta az évet, 316 vállalkozó átalányadózást választott. Ún. vállalkozói kivétet (azaz az egyéni vállalkozó tevékenységéért járó díjazást) vállalkozó vallott be, közel 7 milliárd Ft értékben (630 ezer Ft/fő/év). A vállalkozói SZJA alapját képező adóalap mindössze 761 millió Ft, az ez után fizetett személyi jövedelemadó összege 114 millió Ft. A vállalkozói osztalékalap 540 millió Ft, ebből 25%-os osztalékadó mértékkel 180 millió Ft, míg a fennmaradó 360 millió Ft pedig 35%-os mértékkel adózott. Az ágazat egyéni vállalkozói körében az alkalmazott létszám fő, a részükre kifizetett jövedelem 13,3 milliárd Ft (átlagkereset 630 ezer Ft/fő/év). A bejelentett segítő családtagok száma 224 fő, a részükre elszámolt jövedelem 80 millió Ft (357 ezer Ft/fő/év). 33

35 2.1 Személyi jövedelemadó és különadó: A főbb változások hatásai a következőkben számszerűsíthetők: Millió Ft Vállalkozói kivét adójának változása adósáv változás miatt* 0 (adótábla sávhatárának 300 ezer forinttal történő emelése) Vállalkozói jövedelem adójának változása adókulcs növekedés miatt + 15,2 (adókulcs 16%-ról 18%-ra nő) Vállalkozói jövedelem adójának változása adóalap módosító tétel változása miatt (helyi iparűzési adó levonhatóságának megszűnése) + 32,5 Vállalkozói osztalék adójának változása a 35%-os kulcs megszűnésével - 36,0 Különadó megszűnése - 32,8 Összesen - 21,1 *Az adóterhek adótábla sávhatárának emelkedése melletti változatlanságát a vállalkozók évi 630 ezer Ft-os átlagjövedelme valószínűsíti. A fentiek alapján tehát elmondható, hogy a személyi jövedelemadó változásai összességében érdemben nem módosítják az egyéni vállalkozók adóterheit. 2.2 Új cégautó adó: A gépjárműadóként nevesített új cégautó adó bevezetésével leginkább sújtott adóalanyi kör az egyéni vállalkozók. Az adóteher becslésénél az ágazatban főállásban működő egyéni vállalkozók számából (11131) indulhatunk ki, vállalkozásonként átlagosan 1 személygépkocsira vonatkozó költségelszámolást, és gépkocsinként 1,5 millió Ft adóalapot (korrigált bekerülési értéket) feltételezve. Az új adónem 17 milliárdos adóalappal számolva (adómérték 7%) megközelítően 1,2 milliárd Ft-os adóterhet jelent. A cégautó adóból a kettős adóztatás elkerülése miatt levonható lesz a gépjárműadó, ennek 34

36 becsült összege gépkocsinként 15 ezer Ft-tal számolva 200 millió Ft. Így a fizetendő cégautó adó várható nagyságrendje 1 milliárd Ft. Ez egy költségként elszámolható adónem, így nyereséges gazdálkodás esetén a vállalkozói személyi jövedelemadó alapját csökkenti. Az ágazat egyéni vállalkozói előzőekben már vázolt gazdálkodási adatai alapján azonban az 1 milliárd Ft adótehernek csak töredéke jelenik meg ténylegesen jövedelemadó alap, ezen keresztül személyi jövedelemadó csökkenésként. 2.3 Társadalombiztosítási járulék és egyéb járulékok, hozzájárulások: A járulékváltozások egyéni vállalkozókra gyakorolt hatása az adóbevallási adatok alapján (vállalkozói kivét, alkalmazottak és kisegítő családtagok részére fizetett juttatások, mint járulékalap), és csak 140 ezer Ft alatti havi jövedelmeket feltételezve került számszerűsítésre. A rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó APEH adóstatisztika alapján e kötelezettség olyan minimális, hogy az adómérték megháromszorozódásának hatása elhanyagolható. Millió Ft Társadalombiztosítási járulék - 381,4 Munkaadói és vállalkozói járulék - 228,8 Rehabilitációs hozzájárulás 0 Összesen - 610,2 3. AZ ÁGAZAT MUNKAVÁLLALÓIT ÉRINTŐ HATÁSOK 3.1 Személyi jövedelemadó: Az adótábla sávhatárának 300 ezer forinttal történő emelése a Pénzügyminisztérium számítása szerint a havi 140 ezer forintot meghaladó bruttó keresettel rendelkezőknél növelné a nettó keresetet, legfeljebb havi 4500 forinttal: 35

37 A havi nettó átlagkereset változása (változatlan bér mellett, Ft-ban) Havi bruttó bér Nettó bér 2008 Nettó bér 2009 Különbség Forrás: Pénzügyminisztérium: Tájékoztatás az adó-és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz A fenti táblázat szerinti nettó többletjövedelemre a Pénzügyminisztérium becslése szerint nemzetgazdasági szinten a évre becsült jövedelemstruktúra mellett az összes adózó (azaz valamennyi személyi jövedelemadó hatálya alatt adózó, beleéretve az egyéni vállalkozókat is) mintegy 40%-a (kb. 1,7 millió fő) tehetne szert. A évi adatok alapján a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a 105,8 ezer fő alkalmazásban állók havi átlagkeresete a nemzetgazdasági Ft-tal szemben Ft volt, amely a legalacsonyabb a nemzetgazdasági ágazatok összehasonlításában. Mint a táblázatból is látható, havi 150 ezer Ft-os kereset alatt a jelenlegi személyi jövedelemadó terhelés nem változna, azaz az ágazat átlagkeresetének szintjén az adótábla sávhatárának emelése nem indukál adómegtakarítást. Az ágazatban alkalmazottak jövedelmének szóródására vonatkozóan nincs információ, de az nagy bizonyossággal vélelmezhető, hogy a havi 140 ezer Ft felett keresők aránya messze elmarad a nemzetgazdasági szinten becsült 40%-tól, az maximum 20-30%-ra tehető. Ilyen aránnyal számolva mintegy ezer fő ágazatban alkalmazottat érinthet az évi mintegy 54 ezer Ft/fő adómegtakarítás. Ez ágazati szinten 36

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM 4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM A Kormány 100 lépés programja keretében már 2006-ban megkezdődik az emberek, a vállalkozások adóterheinek csökkentése, intézkedések sora szolgálja

Részletesebben

Készítette: Gróf Gabriella. igazságügyi adó- és könyvszakértő

Készítette: Gróf Gabriella. igazságügyi adó- és könyvszakértő 2010. január 2010. évi adótörvény módosítások Készítette: Gróf Gabriella igazságügyi adó- és könyvszakértő ÉTOSZ Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés 1086 Budapest, Magdolna utca 5-7. /fax: (06-1)

Részletesebben

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások Gábriel Péter BKIK gabriel.peter@bkik.hu gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) cégautóadó Az adó a hengerűrtartalom (kamratérfogat)

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ALAPTÁJÉKOZTATÓK ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPTÁJÉKOZTATÓK AZ ERSTE BANK HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014 2015. ÉVI EGYSZÁZ MILLIÁRD FORINT EGYÜTTES KERETÖSSZEGŰ KÖTVÉNYPROGRAMJÁRÓL 2. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉSE KIBOCSÁTÓ: ERSTE BANK HUNGARY

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK B./A CIKLUS ALATT MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEKET MEGALAPOZÓ PÁLYÁZATOK ÉS AZOK REALIZÁLÁSA

TARTALOMJEGYZÉK B./A CIKLUS ALATT MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEKET MEGALAPOZÓ PÁLYÁZATOK ÉS AZOK REALIZÁLÁSA TARTALOMJEGYZÉK A./ KÖLTSÉGVETÉSI HELYZET I. Pénzügyi osztály beszámolója..1 II. Önkormányzati vagyonrészek alakulása 22 III. Adóosztály beszámolója..23 B./A CIKLUS ALATT MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEKET MEGALAPOZÓ

Részletesebben

Bizottsága Szakbizottság

Bizottsága Szakbizottság Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Iktatószám: 14916-3/2012. Tárgy: Az önkormányzat 2012. évi költségvetése Melléklet: Határozatok 1 db rendelet-tervezet Készítette: Közgazdasági Iroda

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október

JELENTÉS. Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október JELENTÉS Gyöngyöspata Község Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2011. évi ellenőrzéséről (43/1) 1120 2011. október Számvevői Iroda Iktatószám: V-3055-16/2011. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám:

Részletesebben

A 2007. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2007. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2007. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Az intézmény feladatkörének, 2007. évi tevékenységének rövid ismertetése Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma:

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása 2015.01.29 Tartalom: Adómegtakarítási lehetőségek a törvényváltozások tükrében - 2015 adókedvezmények a személyi

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni az önkormányzati

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20.

ÉVES BESZÁMOLÓ. 2014. évi üzleti évről. Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02. Pécs, Tüzér u. 18-20. Pécs, Tüzér u. 18-20. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. évi üzleti évről Cégjegyzékszám: 02-09-063561 Statisztikai számjel: 11362018-3530-113-02 Készült: 2014. december 31-i fordulónappal 2015. február 15-én Vida János

Részletesebben

T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére

T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM T/229/1. T/230/1. T/231/2. számú TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés részére az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő

Részletesebben

SZEMÉLYI. A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezzék. (Montesquieu)

SZEMÉLYI. A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezzék. (Montesquieu) SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezzék. (Montesquieu) Alapelvek I. A magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás

Részletesebben

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2012. november

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2013. december havi ülésére SIÓFOK VÁROS POLGÁRMESTERE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2012. december 11. Dr. Pavlek Tünde jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015.12.31.

ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015.12.31. ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015.12.31. Dátum: Mohács, 2016. március 11.... Mohácsi Takarék Bank Zrt. Kultné Mátyás Rita Lovász Ildikó elnök-vezérigazgató gazdasági igazgató. 1. A vállalkozás főbb

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: E-mail: 1077 Budapest, Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 kozpontiiroda@opsz.hu J ó v á h a g y o m: Budapest, 2015.

Részletesebben

T/18901. számú. törvényjavaslat. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról

T/18901. számú. törvényjavaslat. a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18901. számú törvényjavaslat a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról Előadó: Dr. Bozóki András nemzeti kulturális örökség minisztere Budapest, 2005. december

Részletesebben

Adótörvény változások 2016.

Adótörvény változások 2016. 1 Adótörvény változások 2016. Alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze a Parlament által 2015. november 17-én megszavazott, 2016-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosításokat. Minimálbér, garantált bérminimum

Részletesebben

I. Önkormányzat Bevételek

I. Önkormányzat Bevételek 1. Napirend 2016. évi költségvetés 1. Napirend ELŐTERJESZTÉS 2016. évi költségvetés Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat 2016. évi költségvetési javaslata az elfogadott 2016. évi költségvetési

Részletesebben

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése

Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése Nógrád Megye Önkormányzata intézményei 2006. évi szakmai teljesítményének bemutatása és értékelése A Nógrád Megye Önkormányzata honlapjának gondozásával összefüggő feladatokról szóló, 2/2003. számú Rendelkezés

Részletesebben

Város Jegyzője. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy.

Város Jegyzője. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy. Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu TÁJÉKOZTATÓ A HELYI ADÓRENDELETEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ A

Részletesebben

Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó Személyi jövedelemadó 1 Arányos, egykulcsos adó A személyi jövedelemadó mértéke majdnem minden (összevont( adóalapba tartozó és külön adózó) ) jövedelemre egységesen 16 százalék. Kivételek. Megszűnik a

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi közösség áldozatvállalása alapján az önkormányzati feladatok

Részletesebben

I/1. Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. rövid bemutatása Cégjogi forma: Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Alapítási időpont: 1986. december 16. Cégbejegyzés időpontja: 1988. április 12. (utolsó változásbejegyzés:

Részletesebben

Beszámoló a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról

Beszámoló a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról Beszámoló a 2011. évi költségvetés végrehajtásáról Az önkormányzat gazdálkodását az Államháztartásról szóló többször módosított 1992. XXXVIII. tv, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi CXV. Törvény,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

Előterjesztés a képviselő-testület 2016. február 12.-i ülésére

Előterjesztés a képviselő-testület 2016. február 12.-i ülésére Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől 7562 Segesd, Szabadság tér 1. Tel.: 82/733-402 E-mail: segesd@latsat.hu Tárgy: A jegyző beszámolója az adóztatásról. Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés

Részletesebben

A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése

A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése A PANNONPLAST Műanyagipari Részvénytársaság 2003. évi gyorsjelentése Beszámolónk a PANNONPLAST Csoport konszolidált, a Nemzetközi Számviteli Szabályok (IFRS) szerint készített, nem auditált adatait tartalmazza.

Részletesebben

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik.

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik. Módosuló adótörvények 2016 (összefoglalás) 2015. év során kilenc hírlevélben tájékoztattuk ügyfeleinket az adótörvények 2016.01.01-től hatályos változásairól. Jelen hírlevelünkben összefoglaljuk, és némileg

Részletesebben

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest, 2007. május T a r t a l o m j e g y z é k I. Az Akadémia rendelkezésére

Részletesebben

- 3-3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások

- 3-3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások - 2 - Az Egészségbiztosítási Alap 2009. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege 1 417 726,6 millió forint, kiadási főösszege 1 422 962,7 millió forint, a költségvetés egyenlege -5 236,1 millió

Részletesebben

PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918

PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-178/ 2009. JAVASLAT Pásztó Város Önkormányzata 2010. évi költségvetési koncepciójának

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. szeptember 25-én tartandó ülésére Tárgy: Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni

Részletesebben

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. január végi helyzetéről 2015. február * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

CAFETÉRIA SZABÁLYZATA

CAFETÉRIA SZABÁLYZATA Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása CAFETÉRIA SZABÁLYZATA Érvényes a 2010. évre Jóváhagyva a Társulási Tanács /2010. (03.11.) sz. Tkt. határozatával Tét, 2010. március 11. 1

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu A SVÁJCI INDEXÁLÁS VISSZAÁLLÍTÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE A nyugdíjrendszernek

Részletesebben

Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi gazdálkodás zárszámadásának tárgyában

Az önkormányzat és költségvetési szervei 2010. évi gazdálkodás zárszámadásának tárgyában Nagykálló Város Önkormányzata Polgármesterétől 4320 Nagykálló, Somogyi B. út 5-7. (42) 263-101 Fax: 42/263-309 4321 Nagykálló Pf. 4. E-mail. polgarmester@nagykallo.hu Ügyiratszám: 3316-3/2011.közp. Ügyintéző:

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében 1 Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

TEREMTI DÍJAKAT 53 HERCEGHALOM, GESS ÚT 13. Tisztelt Képviselő-testület!

TEREMTI DÍJAKAT 53 HERCEGHALOM, GESS ÚT 13. Tisztelt Képviselő-testület! TEREMTI DÍJAKAT 53 HERCEGHALOM, GESS ÚT 13. Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXX. törvényt. A törvény alapján megterveztük

Részletesebben

2. 2 E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. kihirdetett rendelet minősül. 2 Kihirdetve: 2006. december 27.-én

2. 2 E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. kihirdetett rendelet minősül. 2 Kihirdetve: 2006. december 27.-én 26/2006.(XII.27.) Orosházi Önkormányzati rendelet 1 az Önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeleteihez kapcsolódó kötelező mellékletek tartalmi meghatározásáról Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. január 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. január 30-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. január 30-i ülésére Tárgy: A helyi adókról szóló 30/2010. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Horváth László képviselő,

Részletesebben

T A R T A L O M M U T A T Ó

T A R T A L O M M U T A T Ó TARTALO M M UTAT Ó 1. Beszámoló Szentgotthárd Város Önkormányzata 2009. évi költségvetésének I-III. negyedéves teljesítéséről. 2. A fizetőparkolók működésének és igénybevételének rendjéről szóló rendelet

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. december 2-ai rendkívüli, nyílt ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. december 2-ai rendkívüli, nyílt ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18.,titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A PÜSPÖKLADÁNYI ÖNKORMÁNYZAT 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A PÜSPÖKLADÁNYI ÖNKORMÁNYZAT 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A PÜSPÖKLADÁNYI ÖNKORMÁNYZAT 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL I. BEVEZETŐ RÉSZ Debrecen, 2007. március 14. A Püspökladányi Önkormányzat Képviselő Testülete

Részletesebben

RÁBA NYUGDÍJPÉNZTÁR 2012. ÉVI PÉNZTÁRI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Győr, 2013. január 31. Igazgatótanács elnöke

RÁBA NYUGDÍJPÉNZTÁR 2012. ÉVI PÉNZTÁRI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Győr, 2013. január 31. Igazgatótanács elnöke RÁBA NYUGDÍJPÉNZTÁR 2012. ÉVI PÉNZTÁRI BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Győr, 2013. január 31. Igazgatótanács elnöke 1. A Rába Nyugdíjpénztár Alapadatai A Rába Nyugdíjpénztár 1995. június 20.-án alakult.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. december végi helyzetéről 2016. január * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzatának 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről

Marcali Város Önkormányzatának 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről Marcali Város Önkormányzatának 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások A nemzeti vagyongazdálkodás hosszú távú vagyongazdálkodási politikát megtestesítő koncepciója az állami vagyon megőrzésével, ésszerű növekedésével

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1.

9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok. 1. 9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Összefoglaló megállapítások 3. Javaslatok

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Ecsegfalva Községi Önkormányzat Polgármesterétől 5515 Ecsegfalva, Fő u. 67. Tel.: 66/487-100

Ecsegfalva Községi Önkormányzat Polgármesterétől 5515 Ecsegfalva, Fő u. 67. Tel.: 66/487-100 Ecsegfalva Községi Önkormányzat Polgármesterétől 5515 Ecsegfalva, Fő u. 67. Tel.: 66/487-100 ELŐTERJESZTÉS Szöveges beszámoló Ecsegfalva Községi Önkormányzat 2011. évi zárszámadásához Tisztelt Igazgatóság!

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. 2009. konszolidált féléves jelentés

Állami Nyomda Nyrt. 2009. konszolidált féléves jelentés Jól teljesített az Állami Nyomda az év első felében Iparági átlag felett teljesített az első félévben az Állami Nyomda, és export árbevételét jelentősen növelni tudta. Az Állami Nyomda Nyrt. (BÉT: ANY,

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. november 19-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. november 19-i ülésére Szám: 02/267-9/2009. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

MEGHÍVÓ EURÓPA NAP 2004 BIATORBÁGY

MEGHÍVÓ EURÓPA NAP 2004 BIATORBÁGY BIATORBÁGY NAGYKÖZSÉG KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA MEGHÍVÓ EURÓPA NAP 2004 BIATORBÁGY Április 30-án és a Faluház szeretettel vár mindenkit a Biatorbágyi Viadukt mellett az Európai Unióhoz történõ

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Közhasznú szervezet neve: MŰHELY PRODUKCIÓ Adószáma: 22631792-1-42 Cégjegyzék száma: 01-09-936654 Statisztikai számjele: 22631792-9001-113-01 Címe: 1117. Budapest, Galambóc u. 34.

Részletesebben

OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Éves jelentés 2003. OTP JELZÁLOGBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 7-9.) 1 I. BEVEZETÉS Az OTP Jelzálogbank Rt. szakosított hitelintézetként, részvénytársasági formában,

Részletesebben

A reklámadó hatása az online » # The power of being understood :-)

A reklámadó hatása az online » # The power of being understood :-) The power of being understood in t f :-) www..com SEO CSS? i 01110001 00101000101001 0111000110110100110 00011010100111011111000 @ SEARCH» # 011100101101 AUDIT ADÓ TANÁCSADÁS A reklámadó hatása az online

Részletesebben

A központi beruházások kiadási előirányzata 100 millió forint, mely a Vám- és Pénzügyőrség lakástámogatás előirányzatát jelenti.

A központi beruházások kiadási előirányzata 100 millió forint, mely a Vám- és Pénzügyőrség lakástámogatás előirányzatát jelenti. A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 2007. évi tervezett kiadási-bevételi főösszege 151440,0 millió forint, a költségvetési támogatás összege 130490,2 millió forint, a bevételi előirányzat pedig 20949,8

Részletesebben

10.szám 2 TARTALOMJEGYZÉK TULAJDONOSI BIZOTTSÁG ÁLTAL HOZOTT HATÁROZATOK

10.szám 2 TARTALOMJEGYZÉK TULAJDONOSI BIZOTTSÁG ÁLTAL HOZOTT HATÁROZATOK 10.szám 2 TARTALOMJEGYZÉK I. MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK RENDELETEI. oldal II. III. MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HATÁROZATAI TULAJDONOSI BIZOTTSÁG ÁLTAL HOZOTT HATÁROZATOK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

2014. Első negyedéves jelentése

2014. Első negyedéves jelentése 2 3 4 8 6 9 5 9 6 1 9 0 1 1 4 0 3 Statisztikai számjel 0 3-1 0-1 0 0 4 4 8 Cégjegyzék száma A Business Telecom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2014. Első negyedéves jelentése Takács Krisztián

Részletesebben

A Gazdasági, Informatikai és Idegenforgalmi Bizottság előterjesztése

A Gazdasági, Informatikai és Idegenforgalmi Bizottság előterjesztése napirendi pont A Gazdasági, Informatikai és Idegenforgalmi Bizottság előterjesztése A helyi járatú autóbusz-közlekedés díjszabásának alkalmazási feltételeiről szóló 61/2003. (XII.19.) Ök. rendelet módosításáról

Részletesebben

- 3-3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások

- 3-3. Alcím: Egyéb járulékok és hozzájárulások - 2 - Az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege 1 636 393,3 millió forint, kiadási főösszege 1 668 631,7 millió forint, a költségvetés hiánya 32 238,4 millió

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Rt. gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2003. október 1. 2004. március 31. az üzleti év első féléve (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Rt. üzleti éve október 1-től

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft. 2009 évi ÉVES BESZÁMOLÓJA

A Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft. 2009 évi ÉVES BESZÁMOLÓJA A Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft 2009 évi ÉVES BESZÁMOLÓJA A TARJÁNHŐ SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT. 2009. ÉVI BESZÁMOLÓJA Tisztelt Közgyűlés! A Tarjánhő Kft.-t Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ

2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 1. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Budapest, 2004. január 30. EGIS Gyógyszergyár Rt. 2002/2003. ÉVES KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ 2. MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS Budapest, 2004.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. október végi helyzetéről 2015. november * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Javaslat. Mátraszele Község Önkormányzatának. 2013. évi költségvetési koncepciójára

Javaslat. Mátraszele Község Önkormányzatának. 2013. évi költségvetési koncepciójára Mátraszele Község Polgármesterétől Javaslat Mátraszele Község Önkormányzatának 2013. évi költségvetési koncepciójára Készült: a Képviselő-testület 2012. novemberi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Az

Részletesebben

Adótörvények 2014 évi változásaiból

Adótörvények 2014 évi változásaiból Adótörvények 2014 évi változásaiból SZJA Marad az SZJA mértéke: 16% Januári bér elszámolása Január hónapban kifizetett munkaviszonyból származó jövedelmet (bért) akkor kell az előző évinek tekinteni, ha

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. február végi helyzetéről 2015. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi beszámolójához BELVÁROSI KASZINÓ SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZŐ KFT. 2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

S Z Á M V I T E L P O L I T I K A É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T

S Z Á M V I T E L P O L I T I K A É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T ÜVEGIPARI MUNKÁSOK Lakásfenntartó Szövetkezete 3100. Salgótarján Ybl Miklós út 47. S Z Á M V I T E L P O L I T I K A ÉS É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T S z ö v e g e s s z á m l a k e r e t t e

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/999-1/2012/I. Tárgy: Makó Város Önkormányzata 2013. évi Üi.: Juhászné Kérdő Edina költségvetési koncepciója Melléklet: Makó Város Önkormányzat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. április 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. április 26-i ülésére Szám: 02/65-13/2012. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben