A kormányzat hatása a rejtett gazdaságra

Átírás

1 A kormányzat hatása a rejtett gazdaságra Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI) Előadás a Feketén-fehéren a szürkegazdaságról, A Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai Szakosztályánakés a Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának közös rendezvényén a Központi Statisztikai Hivatalban 2005-június 1-én 14 órakor :10:38 1

2 Tartalom Fogalmi elhatárolás A gazdasági szereplők döntése a rejtett gazdaságban való részvételről Egy dinamikus hatás Mit tehet a kormányzat? első közelítés Az adócsalás optimális szintje Mit tehet a kormányzat? második megközelítés Egy interakciós hatás Néhány tanulság :10:38 2

3 Fogalmi elhatárolás :10:38 3

4 Fogalmi elhatárolás A) Rejtett gazdaság: normaszegő (A1) és nem normaszegő tevékenységek (A2) A1) Normaszegő: drog termelése, kereskedelme, emberkereskedelem, adócsalás, stb. A2) Nem normaszegő: háztartási munka, barkácsolás (do it yourself ) A1) Normaszegő:A11) legális tevékenységhez kapcsolódó (adócsalás) Az előadásban csak az A11-ről lesz szó: A12) nem legális tevékenységhez kapcsolódó (drogkereskedelem, emberkereskedelem) Regisztrált vállalkozások (bejelentett munkavállalók) nem bevallott, de különben legális aktivitása (termelés, kereskedelem, szolgáltatás) Nem regisztrált vállalkozások (be nem jelentett munkavállalók), nem bevallott, de különben legális aktivitása (fusizás, napszám, stb.) :10:38 4

5 Részvétel a rejtett gazdaságban :10:38 5

6 Részvétel a rejtett gazdaságban A cselekvő (vállalat, háztartás) döntését meghatározó tényezők Statikus modell (egy t időpontban hozott döntés nincs hatással Y t+1 -re) Döntés: Adót csal nem csal adót Adócsalás esetén: V (Y acs ) = (1-p)Y + p(y F) - M k Az adócsalás elutasítása esetén: V (Y nacs ) = Y T ahol p = a felderítés valószínűsége Y = jövedelem T = a kifizetett adó F = büntetés (bírság) összege (F > T) M k = morális költség (presztizs veszteség, illetve a nyugodt alvás lehetőségének elvesztése) Következmények: A tényleges jövedelemszintnek nincs hatása az adócsalással kapcsolatos döntésre Adóráta - pozitív hatás Büntetés mértéke, felderítési valószínűsége - negatív hatás Morális költség negatív hatás :10:38 6

7 Részvétel a rejtett gazdaságban egy dinamikus hatás A gazdasági szereplő egy t időpontban hozott döntése (adót csal, vagy nem csal adót) hatással van t+1-ben elérhető legális jövedelemszintjére (Y t+1 ). Ha adót csal t-ben és ezt felderítik (Y ), akkor később kevésbé tudja legálisan növelni jövedelmét, mint egyébként: dy < dy A legális gazdaságban megszerezhető várt jövedelem növekedésével (a jövedelmi várakozások javulásával), erősebben érvényesül ez a hatás. A legális gazdaságban t+1 időpontban várható jövedelemszint befolyással van a rejtett gazdasággal kapcsolatos döntésre. (ennek megfigyelése magyar vállalati adatokon Semjén Tóth, 2004) :10:38 7

8 Mit tehet a kormányzat? Első megközelítés :10:38 8

9 Mit tehet a kormányzat? első megközelítés Csökkenti az adórátát, azaz csökkenti az adócsalásra való ösztönzöttséget - a közjavak kínálatának bizonyos szintjét tartani kell, ez korlátot jelent; Növeli a büntetés mértékét - ez nem effektív egy határ után, nem behajtható, nem elrettentő; Növeli a felderítés (ellenőrzés) valószínűségét ezzel növeli a kormányzati kiadásokat; Javítja a vállalkozások intézményi feltételeit, lépéseivel hozzájárul a versenyképesség és ezzel közvetve a legális gazdaságból szerezhető várható jövedelmek szintjének növeléséhez; Növeli a morális költség szintjét (legalább nem járul hozzá az adócsaló gazdasági szereplők presztizsének növeléséhez); :10:38 9

10 Az adócsalás optimális szintje :10:38 10

11 Az adócsalás optimális szintje Az ellenőrzés növelésével csökken az adócsalók száma és az adócsalás aggregált összege; Az ellenőrzés határköltsége csökken; Az adócsalás átlagos szintje konstans (egy adócsaló mindig azonos összegben csal adót); A kiinduló pontban az ellenőrzés költsége nem haladja meg a várhatóan feltárt adókülönbözet aggregált összegét; :10:38 11

12 Az adócsalás optimális szintje A A* ellenőrzések összes költsége Az ellenőrzés során behajtott adókülönbözet várható értéke adócsalók száma Adócsalók száma - jobb tengely ; Az ellenőrzések összes költsége, az adókülönbözet várható értéke bal tengely :10:38 12

13 Az adócsalás optimális szintje az ellenőrzések két stratégiája esetén 300 A A* Az ellenőrzés várható eredménye (bevétel - költség) p1 esetében Az ellenőrzés várható eredménye (bevétel - költség) az adóhatóság adaptív magatartása esetén, p :10:38 13

14 Az adócsalás optimális szintje - következmények A kormányzat csökkentheti az ellenőrzés átlagköltségét (pl. adóhatóság informatikai hátterének fejlesztése); Az adóhatóság javíthat adaptivitásán: véletlenszerű kiválasztás helyett célzott ellenőrzések az adócsalással empirikusan összefüggő, a gazdasági szereplőket jellemző paraméterek (k1,k2,,kn) figyelembevételével: P(Acs=1) = f (k1, k2,...,kn) Ezáltal növelhető a felderítés valószínűsége - az adócsalás optimális szintje A-ból A*-ba tolódik el; de ezzel nő az ellenőrzés aggregált költsége is; (Megfigyelés magyar adatokon: Semjén Szántó - Tóth, 2001) :10:38 14

15 Mit tehet a kormányzat? Második megközelítés :10:38 15

16 Második megközelítés A kormányzat nem egyedüli szereplő a rejtett gazdasággal kapcsolatos játékban bár a kormányok ezt a tényt hajlamosak ignorálni; Nemcsak a kormányzat reagál a gazdasági szereplők rejtett gazdasággal kapcsolatos döntéseire, hanem a gazdasági szereplők is reagálnak a kormányzat (a rejtett gazdasággal közvetlenül össze nem függő) döntéseire a rejtett gazdasággal (adócsalással) kapcsolatos döntéseik meghozatalakor: Ha a gazdasági szereplők úgy vélik, hogy a kormányzat nem hatékony, azaz a befizetett adókból nem hatékonyan szolgáltat közjavakat, illetve túladóztat az adócsalás racionális és kívánatossá válik (Brennan-Buchanan, 1980 és Spicer, 1990, magyarul ld. Semjén, 1993) Meg lehet különböztetni a tényleges adórátán (t) túl az adózók számára elfogadott adórátát (t*). Az elfogadott adóráta (t*) az a ráta, amelyet az adózó hajlandó lenne fizetni, a közjavak egy adott mennyiségéért (A ), amelyet egy általa elfogadottnak vélt átváltási görbe (T*A ) határoz meg. A rejtett gazdasággal kapcsolatos döntésben az elfogadott és a tényleges adóráta közötti különbség is szerepet kap. Ha ez nagy, nagyobb az adócsalásra való ösztönzöttség :10:38 16

17 magánjavak T T* Magánjavakból közjavak finanszírozása adók által (Stiglitz, 1988) nyomán A A* közjavak TA: termelési lehetőség görbe (tökéletes átváltás mellett); TA : a kormányzat által kínált megvalósulási görbe; TA*:adott adószint melletti elfogadási görbe; A-A : az átváltásból eredő veszteség (adóellenőrzés, adóbehajtás, törvénykezés költségei, korrupció miatti veszteségek, kormányzati hatékonytalanság); A*-A : az elvárt és a kormányzat által kínált közjavak mennyisége közötti különbség (az adózók által nem tolerált kormányzati hatékonytalanság); A-A*: az adózók által elfogadott kormányzati hatékonytalanság; T*A : adott TA* elfogadási görbe mellett az adófizetők által fizetett adók és finanszírozott közjavak szintje; T-T*: adócsalás aggregált összege, illetve a közjavak A* elvárt szintje mellett a nem kormányzati szférával szembeni kereslet magánjavak, vagy közjavak iránt (A*-A ); :10:38 17 A

18 A kormányzati hatékonytalanság adócsalást szül Az adózók rendelkeznek információval a TA* görbe meredekségéről, mivel több egyébként az állam által nyújtott szolgáltatás megvásárolható az üzleti szektortól is: állami rendőrség polgárőrség (őrző-védő kft); állami fogászat magánfogászat; önkormányzati óvoda (iskola) magán óvoda (iskola) stb; Vagy ha nem vásárolható meg, akkor létezik irányadó (benchmark) megvalósulási görbe: 1 km autópálya építési költsége hegyes, sziklás terepen alagutakkal Horvátországban X millió euró és ugyanakkor 1 km autópálya építési költsége sík terepen Budapest és Balaton között 1,5*X millió euró Adott A* jószágmennyiség finanszírozását vállalják, és megkeresik a lehetőséget, hogy ehhez hozzájussanak egy magán-állami elegyített piacon : állami kórházba ételt, gyógyszert, WC papírt; az önkormányzati óvodába gyümölcsöt ( gyümölcs nap ) visznek; az általános iskolát, amelyet az önkormányzat 10 éve festett ki utoljára, a szülők / tanárok maguk, vagy saját pénzükből kifestik; az óvodába, ahol az EU szabványok miatt az önkormányzat leszereltette a régi játszótéri játékokat, a szülők játékokat vesznek, stb; Ekkor vagy nem csalnak adót (T-t fizetnek), de ekkor kénytelenek T + (T-T*) terhet (kvázi többletadót) vállalni, vagy adót csalnak (T* adót fizetnek) és az üzleti szektortól vásárolnak T-T* összegért, hogy eljussanak a kívánt A* szintre; :10:38 18

19 A kormányzati hatékonytalanság adócsalást szül Egyensúlyi pontok: 1) T> T* és A*>A mellett, adóellenőrzés nélkül az adócsalás összege iterációk után T lesz (T*=0), a gazdasági szereplők kizárólag az üzleti szférától vásárolnak, az állam által szolgáltatott javak szintje pedig nullára csökken; 2) T> T* és A*>A és adóellenőrzés, felderítés és büntetés mellett A csökken (romlik az adóztatás hatékonysága), így azonban az adóbefizetéseket egy T és T* közötti szinten lehet tartani; Ebben az esetben az adófizetők többletterhet (kvázi többletadót) T-T* vállalnak, hogy eljussanak az általuk kívánatosnak tartott A* szintre; 3) Az A*=A mellett T=T* és adóellenőrzésre alig van szükség (az adóztatás hatékonysága javul), az adócsalás szintje minimális; Egyéb lehetőségek: 4) Nem kizárt, hogy T* > T, azaz az adózók elfogadott adórátája meghaladja a tényleges adórátát (A TA és TA* egybeesik, a kormányzat a kívánt hatékonysággal működik és az adózók növelnék az adókból finanszírozott közjavak mennyiségét); 5) A* < A esetben állami túladóztatással állunk szemben, ekkor az adózók nem támasztanak többletkeresletet az üzleti szektorral szemben, az elfogadott adóráta csökken, az adócsalásra való ösztönzöttség erős és két tényezőből fakad: az el nem fogadott kormányzati hatékonytalanságból és a túladóztatásból; :10:38 19

20 Egy interakciós hatás :10:38 20

21 Normaszegő magatartás (adócsalás) alakulása egy interakciós hatás 100% b Normaszegő magatartás tényleges aránya m a c m < m * 100 b: soha nem csal adót a: mindig adót csal Három egyensúlyi pont: c: adócsalók érzékelt és tényleges aránya megegyezik a: az adócsalás csak azokra korlátozódik akik a többiektől függetlenül mindig csalnak adót; b: az adócsalás mindenkire jellemző, kivéve azokra, akik a többiektől függetlenü soha sem csalnak adót; :10:38 * m 100% 21 Normaszegő magatartás érzékelt aránya

22 Néhány tanulság A kormányzat rendszerint adott hatékonytalansági (megvalósulási) görbe mentén képzeli el a rejtett gazdaság (adócsalás) elleni küzdelmet (ellenőrzés fokozása, büntetés szigorítása, adóráták esetleges csökkentése) a kormányzat ignoranciája Ezek a megoldások szuboptimális megoldáshoz vezetnek a kormányzati hatékonytalanság csökkentéséhez képest, mivel az adóbevételek növelése (az adócsalás csökkentése) érdekében kénytelen rontani az adóztatás hatékonyságát (adóellenőrzés költségeinek növelése révén); A kormányzati megvalósulási görbe javítása (1 adóforintból minél nagyobb arányban közjószágok finanszírozása) úgy csökkenti az adócsalásra való ösztönzöttséget, hogy javítja a kormányzat szolgáltatás nyújtásának hatékonyságát, nem kívánja meg az adózással kapcsolatos holtteher veszteségek növelését; Ebben a kontextusban a rejtett gazdaság (az adócsalás) elterjedtsége a kormányzati által kínált megvalósulási görbével kapcsolatos adófizetői fenntartások fokmérőjeként értelmezhető: minél nagyobb az adócsalás aránya, annál elégedetlenebbek az adófizetők az adók és az ezekből finanszírozott, kormányzat által nyújtott közjavak viszonyával; :10:38 22

23 A kormányzat kezében lévő eszközök: A rejtett gazdaság súlya nem csökkenthető kampányszerűen és gyorsan ui. nagy tehetetlenségi erővel bír; ellenben átgondolt és hosszú távú, kiszámítható kormányzati politika mellett a rejtett gazdaság egy szint után spontán módon csökkenni kezd; Adótudatosság növelése: rendszeres és megbízható információk a kormányzat működéséről (a kormányzat mint közjavakat szolgáltató szervezet tevékenységéhez kapcsolódó információk: költségek és hasznok nyilvánosságának biztosítása); Hatékony közigazgatás és a közjavak hatékony előállítása; A normaszegő magatartás erősödését elkerülő törvénykezés kialakítása - világos és betartható törvények (előzetes megvalósulási tanulmányok, hatásvizsgálatok); A kormányzat diszkreditálásának elkerülése (ellenőrizhetetlen és betarthatatlan törvények, melyek érvénybe lépését időről-időre fel kell függeszteni); Az adóellenőrzés és a felderítés hatékonyságának növelése; Stabil, kiszámítható intézményi háttér (a korrupciós kínálat alacsony szintre szorítása); Megalapozott gazdaságpolitika, amely elősegíti a versenyképesség növekedését és a jövedelmi várakozások javulását; Tartózkodás az adócsalással járó morális költség csökkenését kiváltó lépésektől; :10:38 23

24 Köszönöm a figyelmet! Az előadás letölthető a oldalról :10:38 24