Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette: Durai Ádám Budapest,

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. A nemzetközi tőkeáramlás folyamata Fogalmi meghatározás A működőtőke áramlás folyamatának közgazdasági magyarázatai A befektetések Dunning-szerinti felosztása A befektetők motivációi 2. A külföldi működőtőke befektetések általános hatásai a fogadó ország gazdaságára Hiteltőke avagy működőtőke 3. A rendszerváltástól napjainkig Magyarországon eszközölt külföldi működőtőke áramlások 4. A működőtőke áramlás ösztönzését szolgáló állami eszközrendszer rövid, általános bemutatása 5. A befektetés-ösztönzés eszközei Magyarországon A társasági adótörvény módosulásai Változások az Európai Unióval Vámszabad területek 6. Magyarországi működőtőke behozatal főszereplője: Az ITDH ITDH interjú 7. Példák a Magyarországi működőtőke behozatalra A Francia működőtőke ITDH példa cityinvest 3. programon keresztül. Befejezés - 3 -

3 Bevezetés Szakdolgozatom témája a külföldi működőtőke befektetések áramlási folyamatainak vizsgálata, Magyarország viszonya a külföldről beáramló tőkéhez, politikai, gazdasági, földrajzi helyzetéből adódó sajátságok elemzése, illetve annak a befektetői támogatási eszközrendszernek a bemutatása, melyet hazánk nyújtott és nyújt a külföldi vállalkozásoknak. A működőtőke befektetések általános vizsgálatát két oldalról közelítem meg. Egyrészt a befektető oldaláról motivációit elemezve, másrészt pedig a fogadó ország oldaláról, az arra gyakorolt gazdasági hatások és a befektetéseket ösztönző eszközrendszer vizsgálatával. Ezt követően térek rá a magyarországi közvetlen tőkeáramlás jellemzőire, megkísérlem felkutatni az okokat és motivációkat, melyek országunkba vonzzák a külföldi tőkét. Kiemelek egy országot, Franciaországot, melynek hazánkba irányuló működőtőke áramlását részletesebben elemzem. Mindannak ellenére, hogy Franciaország nem nevezhető hazánk egyik, volumenét tekintve legnagyobb tőkeexportőrének, a francia gazdasági jelenlét mégis biztos alapokon nyugvónak, erőteljesnek nevezhető. Tény és való, hogy a két ország közötti érdemi kapcsolatok megkésve érkeztek, sikerességüket és hatékonyságukat jelzi ellenben a bár lassú ütemben, de egyenletesen növekvő gazdasági jelenlét. A vizsgált ország választásának oka Franciaországhoz, a francia nyelvhez való erős kötődésem, a Főiskola külgazdasági szakát is a francia tagozaton, párhuzamos képzés keretében végeztem el. Dolgozatom első fejezetében az alapvető fogalmak magyarázatára összpontosítok, ezt követően kívánok röviden bemutatni néhány olyan közgazdasági elméletet, melyek a külföldi tőkeáramlás folyamatára keresnek magyarázatot. Ezen elméletekből kiindulva egy általános összefoglaló képet vázolok fel azokról a befektetői motivációkról, melyek szerepet játszhatnak egy befektetői döntés meghozatalakor. Ezt követően vizsgálom meg azt, hogy a fogadó országra milyen hatásokat gyakorolhatnak a külföldi tőkebefektetések, milyen pozitív, illetve negatív változások következnek be egy olyan gazdaságban, mely tárt karokkal fogadja a külföldről származó tőkét. Egy ország nyitottságát a külföldi befektetések felé legnagyobb mértékben az őket ösztönző eszközrendszer határozza meg, ezért külön fejezetben tárgyalom az általánosságban alkalmazható eszközök rendszerét

4 Mindezen általános elemzések után kívánok rátérni hazánkra. A vizsgált időszak a rendszerváltástól napjainkig terjed. Magyarországon a nagymértékű külföldi működőtőke beáramlás a rendszerváltozás után kezdődött meg. Hazánknak gyorsan kellett reagálnia a hirtelen bekövetkezett változásokra, s ahhoz, hogy gazdaságunk minél nagyobb ütemben legyen képes fejlődni, hamar alkalmazkodnunk kellett az új piacgazdasági feltételekhez. Ez a politikai, gazdasági, pénzügyi és szociális stabilitás és biztonság megteremtését jelentette. Szakdolgozatomban bemutatom azokat a legfőbb lépéseket, melyek ennek érdekében történtek, elemzem Magyarország helyzetét a külföldi tőkével szemben. Ezután elemzem az 1990-es évektől kezdve végbement külföldi tőkeáramlások folyamatait. Itt a legnagyobb hangsúlyt arra fektettem, hogy melyek azok az iparágak, amik leginkább vonzzák a tőkét, illetve, hogy a tőke származási országát tekintve kik Magyarország elsődleges működőtőke beszállítói. A statisztikai adatokat közlő táblázat a Magyar Nemzeti Bank kimutatásai alapján készültek. Részletesen szólok arról az eszközrendszerről és intézményrendszerről, melyet Magyarország alkalmazott és alkalmaz a külföldi tőkevonzás érdekében. Ezt a támogatási hátteret folyamatában vizsgálom, vagyis bemutatom a rendszerváltástól napjainkig végbemenő főbb változásokat, nagy hangsúlyt fektetve az uniós csatlakozással bekövetkezett módosulásokra. Az eszközrendszer és intézményrendszer kifejtése után térek rá a magyarországi befektetés-ösztönzés eszközeire, illetve az ITDH szerepvállalására a magyarországi működőtőke bevonásában Ezt követően térek rá a választott ország, Franciaország hazánkba irányuló tőkeáramlásainak vizsgálatára. Munkám során leginkább az ITDH a Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Francia Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltségének kiadványait használtam fel. A dolgozatomban szereplő, a francia gazdasági jelenlétre vonatkozó számadatok, táblázatok és diagramok is e két intézmény anyagaiból származnak. Kutatómunkámat nagymértékben segítette a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-nál (ITDH-nál) végzett gyakorlatom, ahol a befektetésösztönzési csoport mellett dolgoztam. Lehetőségem nyílt arra is, hogy több rendezvényen, befektetővel történő tárgyaláson vegyek részt, így betekintést nyerhettem - 5 -

5 abba, hogy a befektetők milyen szempontok alapján döntenek egy-egy magyarországi befektetésről, milyen előnyök és hátrányok merülhetnek fel. Szakdolgozatom legutolsó részében egy az ITDH által szervezett befektetésösztönzési City Invest 3 program összefoglalóját mutatom be

6 1. A nemzetközi tőkeáramlás folyamata Fogalmi meghatározás A tőke nemzetközi áramlása két módon valósulhat meg, hiteltőke és működőtőke formájában. A hiteltőke nemzetközi áramlása esetén a tőketranszfer egy egyszerű hitelfelvétellel valósul meg, vagyis a tőkeimportőr csakis a hitel és a kamatok összegének visszafizetésére vállal garanciát. Ebben az esetben egy hitelviszonyról, egy előre meghatározott időre szóló tőkehasználatról van szó, melynek lejárta után a tőkeimportőr kamatostul fizeti vissza a felvett kölcsönt. Az így beáramlott tőke segíti ugyan egy ország gazdaságának fejlődését, versenyképességének növekedését, azonban a tőketranszferrel nem jár együtt semmi olyan másodlagos tényező, mely pozitív hatást fejthetne ki a gazdaság bármely szegmensére. Egy tőke szempontjából szegénynek mondható ország államkötvények kibocsátásával juthat hiteltőkéhez, mellyel leginkább a költségvetésben felmerülő lyukakat tömködi. Ezzel szemben a működőtőke-befektetések tulajdonosi viszonyt testesítenek meg egy vállalatban, vagyis egy külföldi befektető a fogadó ország egy vállalatának egy részét vagy egészét megvásárolja, s ott termelő tevékenységet folytat. A vállalatfelvásárláson túlmenően a működőtőke zöldmezős beruházás keretében is beáramolhat egy országba, ilyenkor egy teljesen új vállalkozás külföldön történő megvalósításáról, új termelési kapacitások létesítéséről van szó. A Magyarországon hatályos devizatörvény szerint külföldi érdekeltségű az a vállalkozás, melyben a külföldi tulajdonosi részesedés eléri a jegyzett tőke 10 százalékát. Ez egyidejűleg magába foglalja a tőke működése feletti irányítás és ellenőrzés jogát és ennek a jognak a gyakorlását. Ilyenkor a befektető fő célja a külföldi piacon való megjelenés és tartós fennmaradás, a vállalat versenypozíciójának erősítése, a minél nagyobb piaci részesedés elérése. Mindemellett természetesen számos egyéb tényező felmerül a befektető motivációit és a fogadó ország céljait illetően, ezeket alább részletesen tárgyalom. Ha az említett tulajdonosi részesedés nem haladja meg a tíz százalékot, akkor portfólióbefektetésről beszélünk. Ebben az esetben a tőke áramlásának csupán spekulatív okai vannak, cél a minél nagyobb profit elérése. A befektető részvényeket - 7 -

7 vásárol, mellyel tulajdonába kerül a vállalat egy része, de nem elsődleges célja a vállalat irányításában és ellenőrzésében való aktív részvétel. Ők az úgynevezett stratégiai befektetők, akiket egy dinamikusan fejlődő vállalat hozamából való minél nagyobb részesedés vezérel. A külföldi beruházások legfőbb motivációja a kockázatok diverzifikálása és a minél magasabb hozam elérése. E két alapvető, globális szintű követelmény maximális teljesítése a vállalatok vertikális illetve horizontális integrációjával valósulhat meg leginkább. Vertikális integráció során a nyersanyag-kitermeléstől a végtermékgyártásig összekapcsolódó termelési fázisok egyesítéséről van szó egy tulajdonosi szervezetben, egységes irányítás és ellenőrzés alatt. Horizontális integráció esetében az azonos tevékenységet folytató vállalatok egyesítésével a cél a piac minél nagyobb lefedése. Ezen integrációk megvalósításának módja a nemzetközi nagyvállalatok. A nemzetközi nagyvállalatokat két csoportra, a multinacionális és a transznacionális vállalatokra bonthatjuk. A multinacionális vállalatokban több nemzet befektetőinek együttműködéséről beszélhetünk. Olyan vegyes tulajdonú, működésüket tekintve több nemzetgazdaságra kiterjedő vállalatok ezek, amelyek működésében a tulajdonosi, nemzetgazdasági elkülönülés nem érvényesül, irányítása, üzletpolitikája egységes. A transznacionális vállalatok esetében is országhatárokat átlépő vállalati együttműködésről van szó, a különbség abban rejlik, hogy üzletpolitikájukban az anyagazdaság érdekei és céljai a meghatározóak. A cél természetesen itt is a vállalat eredményességének maximalizálása, ennek eszközei azonban egy központ által meghatározottak. Nem állíthatom azt, hogy, a közvetlen külföldi befektetéseknek megvalósítói csak és kizárólag a multinacionális és transznacionális vállalatok, tőkeerejüket tekintve azonban ők képesek a legnagyobb volumenű befektetések realizálásához, ezért tartom fontosnak részletesebb említésüket. A vállalatok további két csoportra oszthatók, melynek függvényében változnak főbb motivációik is. Tudás alapú vállalatok: kimondottan magasan képzett munkaerővel, fejlett technológiát alkalmazva erősen export-orientált termelést folytató vállalatok, melyek telephely választáskor a városi agglomerációt részesítik előnyben

8 Munkaintenzív vállalatok: a fogadó országban, régióban található olcsó erőforrásra, szakképzetlen olcsó munkaerőre alapozzák tevékenységüket. Kis hozzáadott értéket produkálnak, magas import hányaddal működnek, nem feltétlenül alkalmaznak világviszonylatban vett csúcstechnológiát. Elsősorban a minél alacsonyabb költség vezeti őket a telephely választáskor A működőtőke áramlás folyamatának közgazdasági magyarázatai Adódik számomra a kérdés, mi magyarázza a külföldi működőtőke áramlás folyamatát? A működőtőke áramlás motivációit tekintve számos elméleti magyarázat létezik. Közgazdasági tanulmányaimra, valamint a jelenleg elérhető szakirodalmi háttérre támaszkodva említek meg néhány ilyen elméletet. Csáki György A nemzetközi gazdaságtan alapjai című könyvében utal Lőrinczné Istvánffy Hajnára, aki szerint a befektetési döntés elemzésekor három fő motivációcsoport különböztethető meg. Ezek: Ha feltételezzük, hogy tökéletes tőkepiacok léteznek, akkor a különböző nemzetgazdaságoknak az eltérő hozamlehetőségei, és a portfóliódiverzifikálásra való törekvés jelentik a portfólióbefektetések elsődleges motivációt. Működő tőke befektetések esetében a minél nagyobb kiterjedésű piac megszerzése és a maximális termelési kapacitás elérése a cél. A tökéletlen tőkepiacok feltételezésén alapuló magyarázatok szerint a fő motiváció a lokális előnyök kihasználása. A tőke működési helyének kiválasztásakor legfontosabb tehát, hogy az adott ország helyzeti előnyeit a vállalat mennyire képes termelési kapacitásának növelésére, a profit maximalizálására fordítani. A valutáris iskola magyarázata szerint egy ország tőkekiviteli képessége attól függ, hogy mennyire erős a valutája. Minél erősebb a valuta, annál inkább tőkeexportőrként, minél gyengébb, annál inkább tőkeimportőrként működik egy ország. Az egyik legklasszikusabb elmélet a komparatív előnyök elmélete szerint a termelési tényezők, a tőke mozgásának oka, hogy a hozzájuk kapcsolódó megtérülési ráták országonként különböznek

9 A tényezőárak kiegyenlítődésének elmélete alapján a tőke egy állandóan mozgó tényezőként fogható fel. Ez a mozgás egészen addig tart, amíg a megtérülési ráta az egyes országokban el nem éri az azonos szintet. A tőkének ilyenfajta mozgása mindenképpen egy kísérő tényezője az áruk mozgásának. Logikus számomra tehát, hogy egy tőkével jól ellátott ország tőkeintenzív termékeinek exportjával tőkekivitelt is megvalósít, amely növeli a tőke megtérülési rátáját. Ezzel szemben egy tőkeszegény ország, mint amilyen Magyarország is volt a 90-es évek elején ahol nincs lehetőség tőkeintenzív termékek előállítására és kereskedelmére kénytelen olyan gazdasági környezetet teremteni, mely nem termeli, hanem vonzza a tőkét. Az elmélet szerint a relatíve jó tőkeellátottság a tőke és a tőkeintenzív termékek exportjával folyamatosan csökken, adott esetben meg is szűnhet, és igaz ez persze fordítva is; a tőkeimportőr, rossz tőkeellátottságú ország a beruházott külföldi tőke gyümölcsének következtében tőkeintenzívvé, tőkeexportőrré válhat. Megállapítható tehát, hogy az olyan mobil tényező, mint a tőke, mindig a kevésbé ellátott ország felé mozog. Ezt a mozgást természetesen befolyásolják az immobil termelési tényezők ellátottsága és ezek kihasználtsága. A működőtőke befektetés motivációi közé tartoznak az olyan piaci tökéletlenségek, externáliák, melyeket a tőke befektetésével a vállalat internalizálni, vagy adott esetben megszüntetni tud. Azonban hogyha inkább vállalati és kevésbé közgazdasági szempontból vizsgáljuk a működőtőke befektetéseket, más tényezőket is figyelembe kell venni. Az egyes közgazdászok más és más megközelítésből vizsgálják ezeket a folyamatokat. Hymer (1976) definíciója szerint a vállalat egy olyan gazdálkodó szervezet, amely tárgyi illetve nem tárgyi értékekkel rendelkezik. Ezek a nem tárgyi értékek a tudás, a tapasztalat, a kultúra, a szokások, stb., melyek országonként, régióként, városonként, sőt mi több, vállalatonként is különböznek. Ezek a különbségek jelentik az akadályt, de ugyanakkor a motivációt is a tőke külföldön történő befektetésére. Két vállalat között nyilván a helyi versenytárs van előnyben, ő ismeri az alkalmazandó jogot, a nyelvet, az ízlést és kultúrát, tehát a külföldi szereplőnek ezeket valamilyen más módon kell ellensúlyoznia. Összefoglalva az mondható el, hogy a külföldi vállalatnak jobb teljesítményt kell nyújtania, hogy kompenzálja a hazai tulajdonú cégek előnyét a hazai piacon. Hymer szerint tehát több komponens együttes

10 hatása az, ami egy vállalatot a külföldi piac felé mozgat, és hogy melyik komponens lesz az, amelyik dominánssá válik, ez már egy specifikus, nem általánosítható kérdés. Vernon (1966) egy egészen más megközelítésből vizsgálja a tőkeáramlás folyamatát. Elméletének középpontjába az iparági életciklus görbéjét helyezte. Szerinte a fiatal iparágak kialakulására nagy valószínűség szerint a fejlett ipari országokban kerül sor, mégpedig azért, mert ezekben az országokban található megfelelő tőkeerő, szaktudás, tudományos kapacitás, szakképzett munkaerő és megfelelő vásárlóerő. Ahogy az iparági életgörbén előre haladunk, úgy lesz egyre több információnk a termékről, egyre több tapasztalatunk a termelésről, egyre több ismeretünk a piacról, tehát a termék standardizálódik. Ezzel párhuzamosan kialakul az előállítás optimális technológiája, a termelés és a fogyasztás tömegessé válik. A versenyelőny a kutatásfejlesztésről egyre inkább az árra helyeződik át, ami a termelési tényezők más kombinációját követeli meg. Vernon elmélete szerint tehát a termelést olyan országokba helyezik ki, ahol a termékekkel és a gyártással összefüggő ismeretek kellő szintje felhalmozódott, de a gyártás költségei jóval alacsonyabbak, mint az innovátor országban. Így a vállalat kihasználhatja a fogadó ország helyi termelési előnyeit, és tulajdonosi, illetve tranzakciós költségelőnyökre tehet szert. Aliber (1970) arra a következtetésre jutott, hogy a tőkeáramlások hátterében a nemzetközi tőke és valutapiacok ingadozása is szerepet játszik. Aliber állítása alapján a valutakonvertibilitás nemzetközi elterjedése jelentős pénzügyi műveletek előtt nyitott lehetőséget. Aliber úgy vélte, hogy a termeléshez szükséges kapacitások külföldre telepítésével a befektető ország tőkései saját valutájuk erejét akarják kihasználni. Ezért olyan országokban finanszíroznak beruházásokat, amelyekben a befektetők saját valutája alulértékelt, és így az olcsóbbá vált beruházásokkal nagymértékű költségmegtakarítást érhetnek el. A külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó, talán legelterjedtebb elméleti magyarázatot Dunning (1992) adta, aki három különböző irányzatot egyesített, amikor megalkotta az OLI-paradigmaként ismert elméletét. Ahogy a neve is mutatja, a három legfőbb tényező:

11 a tulajdonosi, vállalatspecifikus előnyök (Ownership) Ezek olyan materiális (termékek, termelési eljárások) és immateriális (márkanév) javakat jelentenek, amelyek már a külföldön történő befektetési döntés meghozatala előtt is a társaság kezében vannak. a telephelyi előnyök (Locational) Ezen előnyöket a fogadó ország piaca nyújtja, és a külföldi befektetés végrehajtásakor jelennek meg. Ide sorolhatók az olcsó termelési tényezők, az alacsony bérköltségek, a nyersanyag és energiahordozók kedvező árai, stb. a költségek internalizációjára (Internalisation) vonatkozó előnyök Az internalizációs előnyök tulajdonképpen a vállalatspecifikus előnyökből származtathatók. Ha egy vállalat rendelkezik egy olyan termékkel, termelési eljárással, ami az ő nevét és pozícióját fémjelzi, akkor egy külföldi befektetés mérlegelésekor fontos szempont, hogy ezt az előnyt ne engedje át más kezébe. Tehát a licenc helyett a vállalat inkább a közvetlen megjelenéssel járó többletköltségeket vállalja annak érdekében, hogy a versenypozícióját biztosító előnyeit megőrizze. Az egyes elméletek tanulmányozása során szakdolgozatom szempontjából Dunning elméletének további kifejtését tartom fontosnak A befektetések Dunning-szerinti felosztása Dunning alapján a fentebb említett tényezők (OLI) együttesen adják meg a külföldi tőkebefektetések elégséges és szükséges feltételeit. 4 csoportra osztotta a beruházásokat: a) A helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések célja, hogy a termelési tényezők költségeiben meglévő nemzetközi eltéréseket kihasználja. A beruházó motívuma a tevékenység nyereségességének, versenyképességének növelése. Ennek elsődleges eszköze a természeti erőforrások megszerzése és folyamatos biztosítása a vállalat egésze számára, illetve a versenytársak kizárása az előnyt biztosító erőforrások használatából. Az erőforrások megszerzését célzó

12 befektetéseknél fontos motiváció az olcsó munkaerő alkalmazása. Gyakran olyan beruházások ezek, ahol nem a munkaerő képzettsége, hanem a tömege számít, minél nagyobb számú, minél kevesebb költséggel járó, a sokszor kvalifikálatlan munkaerő alkalmazása. Vannak viszont olyan vállalkozások is, amelyek ezzel ellentétben, kifejezetten a szellemi tőkét kívánják kedvező áron megvásárolni. Véleményem szerint erre az átalakuló közép-kelet európai régióban sok példát találhatunk, hisz szakképzett, magas színvonalú munkaerő, alacsony áron állt a befektetők rendelkezésére. Mindezek mellett további motivációt jelenthet a külföldön a befektetéssel megszerzett technológia, üzleti tudás, szervezeti tapasztalat, stb. A helyi erőforrásokat kiaknázó beruházások esetében a kihelyezett termelés exportra kerül, többnyire fejlett ipari országokba. b) A piacorientált beruházók célja a befogadó ország és közvetlen környezetének ellátása termékekkel, az áruexport felváltása külföldi termeléssel. Az ilyen jellegű külföldi működőtőke beruházásoknak több meghatározó oka lehet. Az egyik ilyen ok a folyamatos üzletmenet biztosítása. Ilyenkor a beruházó azokban az országokban létesít kapacitásokat, ahol a legfontosabb szállítói vagy vevői vannak. Erre azért lehet szükség, mert sok esetben költségesebb az áru elszállítása a célországba, mint a termelés odatelepítése. Egy másik ok a termékeknek a helyi igényekhez való igazítása, a helyi, speciális termelési tényezők bevonása a termelési folyamatba (pl. egy, az adott piacon megszokott alapanyag felhasználása). A helyi piacok ellátása lényegesen olcsóbb lehet helyben történő termeléssel, a termelési és tranzakciós költségek alacsonyabb szintje miatt. A piaci jelenlét és részesedés a globális stratégia fontos eleme, így okként léphet föl az is, hogy a globális versenyben a vállalatot versenytársai kényszerítik arra, hogy adott, fontosnak tekintett piacokon megjelenjen. Végül, de nem utolsó sorban fontos motivációt jelenthetnek a befogadó ország lépései, az adó- és vámkedvezmények, támogatások, az adminisztráció egyszerűsége is késztetheti a vállalkozót a termelés kihelyezésére. c) A hatékonyságnövelő beruházásokat elsősorban a legnagyobb és legtapasztaltabb vállalkozások hajtanak végre. Fő motívuma az olyan, már létező erőforrás- vagy piacorientált beruházások racionalizálása, melyek jelentős hatékonysági tartalékkal rendelkeznek a földrajzilag eltérő helyeken működő leányvállalatok összehangolt irányításában. Vagyis a különböző helyeken

13 működő leányvállalatok olyan egységes irányításáról van szó, melynek köszönhetően a vállalat egészének hatékonysága növelhető, s ezáltal versenypozíciója javítható a konkurenciával szemben. Az egységes irányítás célja a tényezőellátottságban mutatkozó eltérések kihasználása, a méretgazdaságossági előnyök kiaknázása, a kockázatmegosztás optimalizálása. A hatékonyságnövelő befektetések megvalósulásához közel azonos fejlettségű országok közötti tőkeáramlás szükséges, az ebből származó előnyök ugyanis csak így tudnak igazán érvényesülni. d) A stratégiai előnyök érvényesítése keretében a külföldi vállalatok értékeit vásárolják meg saját, hosszú távú stratégiai céljaik elérésére, főleg nemzetközi versenyképességük fenntartása, növekedése érdekében. Ilyen beruházásokat hajtanak végre az integrált globális stratégiát követő nagyvállalatok, de olyan kisebb cégek is, amelyek a nemzetközi tevékenység első lépéseként az ismeretlen piacon versenyképességet biztosító vállalatfelvásárláshoz folyamodnak, ezzel a cég egyéb vagyona mellett megveszik a piaci ismereteket is. Dunning szerint a forrás- és piacorientált beruházások a bemutatkozó, első befektetések. A hatékonyságnövelő és stratégiai előnyökre törekvő befektetések általában pótlólagos jellegűek, tehát már létező kapacitásokat változtatnak meg. Ilyen pótlólagos beruházásnak tekinthető az újra befektetett profit is. Ez a Dunning-féle, rugalmasabb elmélet adhat magyarázatot az utóbbi másfél évtizedben Magyarországon végbe ment tőkebefektetésekre is. A beruházás létrejöttéhez a tulajdonosi előnyöknek és a költségek internalizációjának is lehetségesnek kell lennie. Mivel a technológiai haladás terén számottevő különbségek mutatkoztak hazánk és nyugat-európai partnereink között, így a befektetők sikeresen tudták fedezni kutatás-fejlesztési és egyéb költségeiket és szerepük lényegesnek bizonyult a hatékonyság alakulásában is. Valós tényezőként kell tehát említeni, hogy hazai piacon a külföldi tulajdonú vállalat magasabb technológiával rendelkezik, mint hazai konkurensei. Ám a folyamat itt nem áll meg. Ahhoz ugyanis, hogy ez az állítás fordítva is igaz legyen, vagyis a külföldi piacon a hazai tulajdonú vállalat magasabb technológiával rendelkezzék, mint külföldi konkurensei, a technológia folyamatos fejlesztésére van szükség és így, bizonyos idő elteltével a különbségek kiegyenlítődnek

14 Kérdés, hogy mennyi ez az idő, illetve, hogy a hazai vállalatok képesek-e ugyanazt a teljesítményt elérni külföldön, mint a külföldiek hazánkban A befektetők motivációi A fentebb tárgyaltak összefoglalásaképpen, az OLI-paradigma logikáját követve megpróbálok egy átfogó képet adni arról, hogy a vállalkozó a befektetési döntés meghozatala előtt milyen kérdéseket mérlegel, milyen tényezők motiválhatják, illetve hátráltathatják őt. Természetesen nem lehet különválasztani a cég saját, tulajdonspecifikus előnyeit és a fogadó ország lokációspecifikus előnyeit, hiszen ezek nagymértékben összefüggnek és egymásra hatnak. Nyilvánvaló, hogy a befektetési döntés előtti vizsgálat legnagyobb részben e két csoport összevetéséből áll, a külföldi vállalatnak adott esetben a fogadó ország függvényében kell változtatnia eddig alkalmazott módszerein, vonatkozzon az például a termékadaptációra, vagy a menedzsmentre. A tulajdonspecifikus előnyökből kiindulva az első szempont a külföldön befektetni kívánó cég mérete. A befektető felméri a célország piacának összetételét, nagyságát, szerkezetét, egységességét és telítettségét, megvizsgálja a piacon lévő versenyhelyzetet, a konkurens vállalatok pozícióját és piaci részesedését. Ennek függvényében saját cégét belehelyezi ebbe a vállalati környezetbe aszerint, hogy a mérete és ebből származó előnyei (méretgazdaságosság, termékdiverzifikáltság, stb.) hova rangsorolják őt. A piac kínálati oldala mellett vizsgálat alá veszi a keresletet is, megnézi milyen tendencia jellemző a kereslet alakulására, s ebből próbál meg következtetni beruházásának megtérülésére, lehetséges növekedési ütemére. Nagy hangsúlyt fektet a befektető a fogadó ország tényezőellátottságára is. Szektortól függ, hogy ezen belül mit vizsgál részletesebben, egy ipari termelő vállalat esetében például legfontosabb szempont a nyersanyag- és energiaforrások költsége, rendelkezésre állása. Mennyire lesz képes a vállalkozó a tevékenységét hazai (fogadó országbeli) erőforrásokból ellátni, vagy milyen mértékben kényszerülhet külső források bevonására, s e két lehetőség közül számára melyik a jövedelmezőbb? Nyilvánvalóan más a helyzet például egy szolgáltatói szektorba befektetni kívánó külföldi cégnél. Ebben az esetben, mint tényezőellátottság, nagyobb szerepet kap a szakképzett

15 munkaerő, az állam oktatási, képzési politikája, az elérhető lehetőségek és ezek megvalósításához szükséges eszközök nyújtása. Ezt követően a befektető vállalata további belső adottságainak és a fogadó ország jellemzőinek összekapcsolódását vizsgálja. A már említett munkaerő persze minden beruházásnál fontos szempont. Ami különbözhet, hogy az a szektor, tevékenység, melybe befektetni kíván, milyen mértékű és képzési színvonalú munkaerőt igényel. Természetes, hogy más és más befektetésnél más és más a munkaerőigény, vannak vállalkozások, melyeknél a munkaerőt tekintve a legfőbb kritérium annak alacsony ára és megfelelő ellátottsága. Máshol a bérköltség már csak másodlagos, nagyobb hangsúlyt fektet a befektető a dolgozók képzettségére. A célország munkaerő piacát ennek fényében veszi a befektető vizsgálat alá. Ha egy befektetni kívánó cég nagy vállalkozói szellemmel rendelkezik, - ami véleményem szerint elengedhetetlen a külföldi befektetések megvalósításához akkor számára fontos az ország államának a vállalat-alapítást ösztönző stratégiája, a befektetési és kockázatvállalási kedv fellendítését elősegítő tevékenységei. A külföldi befektetőben ily módon egy dinamikusan fejlődő vállalkozói környezet és piackép alakul ki, amely hosszú távon az ő beruházásának növekedését is eredményezheti. Nem kevésbé fontos a vállalat menedzselési stratégiája sem. Meg kell vizsgálni, hogy az alkalmazott vezetési gyakorlat milyen mértékben vihető át a másik országba, mennyire egyezik, vagy különbözik a két ország menedzsment kultúrája. Előfordulhat, hogy olyan speciális dolgok jellemzők egy országra, melyek megkövetelik a vezetési gyakorlat bizonyos mértékű módosítását. Ez Európán belül is igaz lehet, gondoljunk csak az északi, skandináv országok precizitására, néhol már merevségére, szemben a mediterrán országok lazaságával. Mindenképp fontos tehát a vállalati kulturális sajátosságok helyes ötvözése. Egy folyamatosan megújulni kívánó vállalat esetében nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a fogadó ország milyen mértékben támogatja az innovációs tevékenységeket, milyen pénzügyi segítséget és eszközöket kínál a külföldi befektetők számára. Ez a kritérium természetesen abszolút vállalatspecifikus, vagyis a befektetés tevékenységi körétől függ. Napjainkban azonban egyre fontosabbá válik, ugyanis a verseny kiéleződésével, felgyorsulásával a cégek szinte rá vannak kényszerítve a

16 folyamatos megújulásra, innovációk bevezetésére ahhoz, hogy a konkurenseikkel szembeni versenypozíciójukat megtartsák és erősítsék. A lényeg tehát, hogy a befektetni szándékozó vállalat saját adottságait és jellemzőit mennyire képes a fogadó ország adottságaihoz igazítani, illetve, hogy már meglévő értékeit meg tudja-e őrizni és tovább tudja-e fejleszteni a célország piacán. Vannak természetesen olyan mérlegelési pontok, ahol nem kapcsolódnak szorosan össze a vállalat tulajdonspecifikus és a fogadó ország lokációspecifikus előnyei. Ezeknél már csak az említett utóbbiak számítanak, amelyek függetlenül a cég jellemzőitől, további előnyöket, adott esetben hátrányokat jelenthetnek. A külföldi befektető számára rendkívül fontos, milyen a fogadó ország gazdasági és politikai helyzete. A befektető természetesen kockázatot vállal azzal, hogy tevékenységét külföldre helyezi, ezért biztos kíván lenni abban, hogy tőkéje egy olyan államba áramlik, ahol politikai, gazdasági, pénzügyi stabilitás van. Számba vesz minden egyes kockázati tényezőt, s ha ezek mértéke kielégítő, vagyis kevés bizonytalanságot mutat, meghozza befektetési döntését. A politikai stabilitást egy törvényekkel szabályozott, biztosan kormányozható demokratikus jogállam jelenti, amely kiegyensúlyozott, válságmentes gazdasági növekedést takar. A külföldi beruházó minden esetben megvizsgálja az ország stratégiai, gazdaságpolitikai célkitűzéseit, melyeket összevetve a makrogazdasági mutatószámokkal, képes megállapítani, hogy a kormány milyen irányban halad ezek megvalósításához. A külföldi beruházó bizonyosságot vár el a fogadó országtól a tekintetben, hogy a befektetés pillanatában életbe lévő törvények, szabályozások, támogatások és kedvezmények nem fognak-e egyik pillanatról a másikra megváltozni, esetleg megszűnni egy kormány- vagy politikai irányváltás következtében. Ezen felül garancia nyújtására is számot tart. Ezt szavatolják a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások, a nemzetközi és nemzeti beruházásbiztosítási ügynökségek. A politikai, gazdasági stabilitáshoz szervesen kapcsolódik a pénzügyi stabilitás, vagyis az állam pénzügyi piacainak és pénzügyi intézményrendszerének zökkenőmentes működése. Alapvető funkcióit, mint a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását folyamatosan biztosítani kell, a gazdasági célkitűzések elérése érdekében bizonyos korlátok között kell tartani a kormány

17 gazdaságpolitikáját, és ellenállónak kell bizonyulni az esetleges gazdasági sokkokkal szemben. A belső stabilitás mellett fontos a fogadó ország más államokhoz, nemzetközi szervezetekhez való viszonya, s a külföldiek általi megítélése. A befektető vizsgálja az ország külgazdasági és külkereskedelmi kapcsolatrendszerét, ezeknek sokrétűségét és nyitottságát, valamint a különböző gazdasági és biztonságpolitikai szervezetekben való jelenlétét. Az üzleti környezet vonatkozásában a befektető azt nézi, hogy az állam milyen keretfeltételeket teremt az üzleti vállalkozások működéséhez. E tekintetben a legfontosabbak: az adózási rendszer, a támogatások, az egyéb jogszabályi háttér, mint a gazdasági törvény, a vámjog, a versenytörvény. A konkrét szabályozások mellett az is sokat számít, hogy mekkora szerepük van a különböző gazdasági szervezeteknek, milyen az önkormányzati rendszer működése és működésének hatékonysága, s hogy mekkora mértékben és milyen minőségben állnak rendelkezésre a befektetőt segítő üzleti szolgáltatások. Összességében tehát úgy gondolom, hogy nagy vonzóerőt jelenthet a külföldi vállalkozó számára az ország befektető-barát hozzáállása, mely megjelenik mind a törvényi háttérben, mind a közigazgatási rendszerben, mind pedig az intézmények segítőkészségében. Semmiképp sem elhanyagolható szempont továbbá az ország infrastruktúrája. Ezt a befektetők a legszélesebb értelemben kezelik, vagyis azt a komplett tárgyi feltételrendszert vizsgálják, ami a befektetés hatékony működéséhez elengedhetetlen. Szükséges a közlekedési infrastruktúra ismerete; az országon belüli és a szomszédos országokkal való összeköttetést biztosító autópályák, egyéb út- és vasúthálózat és vízi közlekedési hálózatokra vonatkozó információk megléte. Ezen kívül fontos az energiaforrások infrastruktúrája, az iparterületek és telephelyek rendelkezésre állása és a kommunikációs infrastruktúra fejlettsége. A befektetés hatékonyságát és megtérülési idejét alapvetően a megvalósítással járó költségek határozzák meg. Ezért a külföldi befektető számba veszi a cégalapítással járó adminisztratív költségeket, az államnak fizetendő adók mértékét, a bérköltségeket és a vállalat egyéb működési költségeit. E kalkuláció alapján pontos tervet tud készíteni befektetésének megtérülési idejéről

18 Mindezen felsorolt nemzetgazdasági aspektus mellé járul hozzá a befektetés közvetlen környezetének feltételrendszere, melyet a helyi önkormányzatok biztosítanak. Ezeknek teljes körű vizsgálata alapján a külföldön beruházni kívánó vállalkozó számára komplett kép alakul ki befektetésének megvalósíthatóságáról, tevékenységének várható hatékonyságáról és jövedelmezőségéről

19 2. A külföldi működőtőke befektetések általános hatásai a fogadó ország gazdaságára A továbbiakban a külföldi működőtőkének a fogadó ország gazdaságára gyakorolt hatásait tekintem át. Nehéz lenne ezeket, a hatásokat egységes keretbe foglalni, az áttekinthetőség érdekében ezt mégis megkísérlem, hisz vannak olyan egyértelmű, pozitív és negatív változások, melyeket a tőkebefektetések idéznek elő. Ezek a következőképpen csoportosíthatók: a) Gazdaság növekedésére gyakorolt hatás b) Foglakoztatási hatás c) Struktúra átalakító hatás d) Szolgáltatásokra gyakorolt hatás e) Piaci versenyt erősítő hatás f) Beszállítói oldalon jelentkező hatás g) Technikai modernizációs hatás Amikor a működőtőke gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgáljuk, nagy jelentősséggel bír az, hogy ez a gazdaság a fejlett vagy fejlődő országok körébe tartozik-e. Természetes módon a fejlődő országokba áramló külföldi tőke által idézett változások látványosabbak, dinamikusabbak. Arról van itt szó, hogy a külföldi működőtőke milyen mértékben járul hozzá egy gazdaság felzárkózásához, fejlődéséhez, modernizációjához. Ez minden, a fejlődés útján lévő gazdaság számára sarkalatos kérdés, és miután a rendszerváltást követően Magyarország is ebbe a körbe tartozott, dolgozatomban ezek vizsgálatával foglalkozom. A kérdés tehát, hogy milyen a működőtőke hozzájárulása egy fejlődő gazdaság jóléti szintjének alakulásához. Erre vonatkozóan kutatómunkám során mind a pozitív, mind a negatív vonásokat kiemelő tanulmányokkal találkoztam. Nem állíthatom egyértelműen, hogy kizárólag a pozitív vagy a negatív hatások érvényesülnek. Elképzelhető, hogy fejlődés, növekedés következik be az egyik oldalon, ami viszont a másik oldalon kedvezőtlen hatásokat eredményez. Megpróbálom tehát mindkét aspektusból elemezni a kérdést

20 a) Gazdaság növekedésére gyakorolt hatás Minden gazdaság, természetes módon, a GDP bővülését, a gazdasági fejlődés előmozdulását várja el egy külföldi befektetéstől. A GDP, vagyis a bruttó hazai össztermék a gazdasági termelés mérőszáma, megmutatja, hogy egy adott idő alatt mekkora a nemzeti össztermelés növekedése, annak értéke. A tőkeszegény országok esetében nagy a jelentősége annak, hogy a GDP növekedését hány százalékban adja a külföldi működő tőke, illetve, hogy a hazai vállalatok milyen mértékben tudják hasznosítani saját maguk számára a külföldi tőkét. Akkor a leginkább profitábilisak a külföldi tőkeberuházások a hazai gazdaság számára, ha az több szegmensben oszlik el és ez a több szektorban való megjelenés nem csupán a multinacionális nagyvállalatokon keresztül valósul meg. Egy átmeneti gazdaságú ország tőkeellátottság szempontjából szegénynek mondható. Nem rendelkezik elégséges hazai megtakarításokkal, így ezeket külföldről származó tőkével pótolja. Olyan beruházások valósulnak meg ezáltal, melyek a dinamikus növekedés útjára terelhetik a gazdaságot. A betelepült külföldi cégek munkaerő kereslete jótékony hatással lehet a bérek színvonalára, a külföldről beszivárgó technikai újítások, vezetési-szervezési ismeretek elérhető válhatnak a belföldiek számára is, összességében tehát a beáramló működőtőke növelheti a gazdaság hatékonyságát, termelékenységét és versenyképességét. A gazdaság dinamikus növekedésének eléréséhez a hazai termelési potenciálok feltárása és hatékonyságának növelése mellett elengedhetetlen az erőteljes exportorientáció. Ha egy fejlődő gazdaság csak a belföldi keresletre támaszkodik, nehezen tud átlagon felüli növekedési ütemet elérni. A cél márpedig egyértelműen ez. Mindenképpen olyan működőtőke-befektetésekre van tehát szüksége az országnak, melyek termelésüket nem kizárólag a fogadó ország, hanem a környező, esetleg távolabbi országok piacára is tervezik. Ha csak az adott piac ellátására törekvő külföldi vállalatok települnek be egy országba, akkor a hatások már kevésbé pozitívak, mi több, negatívak lehetnek. Az érem másik oldala tehát kevésbé fényes. A külföldi tőke oda áramlik a legszívesebben, ahol tudja, hogy tőkeerejénél és fejlettségi fokánál fogva messze megelőzi a fogadó országban lévő konkurenseit. Kihasználja a tökéletlen piaci verseny nyújtotta előnyöket, befészkeli magát a gazdaságba és élvezi az állam kínálta

21 támogatást anélkül, hogy a versenyhelyzet saját tevékenységének folyamatos megújulására késztetné. Ezzel a magatartással nem feltétlen mozdítja elő az ország fejlődését. Mondhatjuk természetesen, hogy javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét, csökkenti a költségvetési hiányt, de nem jelenti különösebben a társadalom jóléti növekedését. Negatív szemszögből nézve tekinthetjük a külföldi működőtőkét behozó vállalatokat élősködőknek is, akik maximálisan kihasználják a nekik nyújtott kedvezményeket. Ugyanakkor a piaci verseny tökéletlensége miatt nincsenek rákényszerítve a termelés korszerűsítésére, a hatékonyság növelésére és a technikai újításokra, így a gazdaság többi szereplői számára könnyen elmaradhatnak a kedvező gyűrűző hatások. Mindezen felsorolt hatások összetétele természetszerűleg függ a fogadó ország hozzáállásától. Egy átmeneti gazdaságú ország piacára beáramlott külföldi működőtőke által előidézett hatások a gazdaság által eszközölt intézkedések függvényében vizsgálhatóak. A külföldi működőtőke-befektetések áramlását bátorító gazdaságpolitika szükségszerűen bizonyos fokú liberalizmust kell, hogy mutasson, enélkül ugyanis elképzelhetetlen az olyan feltételek megteremtése, melyek becsalogatják a tőkét. Mint már említettem, a külföldi működőtőkével együtt fejlettebb technológiák is beáramlanak a fogadó országba. Ezért a növekedésben gazdaságpolitikai intézkedéseken felül a megfelelő humántőkének is jelentős a szerepe. Adott esetben hiába nagy fokú a liberalizáltság, ha a munkaerő képtelen eleget tenni a külföldi beruházások ilyen irányú igényeinek. Magas külföldi működőtőke-állomány tehát magas munkaerő- és humántőke-állományt igényel a magas növekedési ütem elérése érdekében. b) Foglalkoztatási hatás A második legfontosabb kérdés a külföldi működőtőke-befektetések hatása a foglalkoztatottság alakulására. Itt sem lehet egyértelműen pozitív vagy negatív hatásokról beszélni. Egy nagy hatékonysággal működő külföldi nagyvállalat betelepülése mindig veszéllyel van az ágazatban működő kisebb hazai cégekre. Előfordulhat, hogy kiszorítja őket a piacról, így, még ha zöldmezős beruházásról van is szó, esetenként több régi munkahely szűnhet meg, mint amennyit a külföldi vállalkozás teremt. Zöldmezős

22 beruházások természetesen mindig teremtenek munkahelyet, mindig fejtenek ki pozitív hatást, a kérdés csak az, hogy emellett milyen mértékben hatnak a másik oldalra. Vállalat felvásárlásakor is lehet a helyzet hasonló. A külföldi befektető egy alultőkésített, nem kellő hatékonysággal működő cég esetében minden bizonnyal csökkenteni fogja a foglalkoztatási szintet, a hatás tehát ismét negatív. Hosszú távon persze mindez kiegyenlítődhet. Egyrészről a kezdeti leépítést követően a külföldi vállalatban is teremtődhetnek új munkahelyek, másrészről pedig a belföldi tulajdonú vállalatokban is létrejöhetnek új munkahelyek, ha azok előremutató beszállítói kapcsolatokat tudnak kiépíteni a megtelepült külföldi vállalatokkal. Foglalkoztatási szempontból további befolyásoló tényező a befektetés motivációja is. Azok a befektetők, akik kifejezetten a nagy tömegű, olcsó munkaerőt akarják kihasználni a fejlődő országokban, idővel szembesülnek a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan végbemenő munkabérek folyamatos növekedésével. Ez versenyelőnyük csökkenéséhez vezethet, az ilyen befektetők sok esetben továbbhelyezik üzemüket egy olyan országba, ahol alacsonyabbak a munkaerő költségei. A magas humántőke-állományt megcélzó szakmai befektetőknek nem a munkaerő mennyisége és ára, hanem a minősége a fontos. Ők hosszú távon biztos munkahelyteremtőnek számítanak, ahhoz azonban, hogy ez a hatás maximálisan érvényesüljön, az állam támogató politikája elengedhetetlen. A mesterséges kormányzati beavatkozásoknak mindenképpen igazodniuk kell a gazdaság átalakulásához, a folyamatos szerkezeti váltásokhoz, melyet a fenntartható fejlődés generál. Legfontosabb feladata tehát az államnak a szükséges humántőke biztosítása megfelelő oktatási politikával, élethosszig tartó tanulási, képzési programok megvalósításával. c) Struktúra átalakító hatás A működőtőke beruházások struktúra átalakító hatását két tényező befolyásolja. Egyrészt, hogy a befogadó országban milyen a már meglévő szerkezet, tehát, hogy az újonnan betelepült vállalatnak milyen struktúrába kell beilleszkednie. Másik tényező a betelepülni kívánó iparágak ágazati, technikai szerkezete. Abban az esetben, ha új iparági elem kerül a nemzetgazdaságba, az képes az addigi szerkezetet nagy mértékben megváltoztatni, hisz a hazai versenytársaknak alkalmazkodniuk kell és kénytelenek

23 felvenni a harcot a versenytársakkal, tehát a folyamatos kölcsönhatás következtében valósulhat meg a szerkezeti átalakulás. Ezzel párhuzamosan nem csupán a gazdaság, de a külkereskedelem szerkezete is átalakul az egyes iparágak növekvő termelésének köszönhetően. Azonban itt is fellelhető egy negatív hatás. Azok az iparágak ugyanis, ahol a külföldi működőtőke befektetések száma elenyésző, vagy egyáltalán nincs, háttérbe szorulnak, stagnálnak, esetenként visszafejlődnek. Akkor beszélhetünk leginkább pozitív szerkezeti változásokról, ha általuk a gazdaság számára fontos ágazatok és térségek képessé válnak bekapcsolódni a nemzetközi folyamatokba, s ha a magasabb hozzáadott értéket nyújtó iparágakba való befektetés volumenének szintje folyamatosan növekszik. A külföldi befektetések tehát egyrészről segítik a közép-kelet-európai országok iparágait a nyugati termelési rendszerekbe való integrálódásában, másrészről viszont az általuk kiváltott termék és földrajzi koncentráció sebezhetővé is teszi őket. d) Szolgáltatásokra gyakorolt hatás A külföldi működőtőke-befektetések az ipari szerkezetre gyakorolt hatásának napjainkban egyik leglátványosabb következménye a szolgáltatások ágazatának dinamikus bővülése, jelentőségének növekedése. Ennek következményeképpen a külföldi működőtőke beruházásokon belül a szolgáltató ágazatok aránya növekvő tendenciát mutat. A szolgáltatások jellegüknél fogva sokban különböznek a többi ágazattól, ugyanis ezek a termékek nem szállíthatók, nem exportálhatók. Ezen a piacon már nem csak a termelési kapacitás, olcsó munkaerő vagy nyersanyagforrás számít. A beáramló működőtőke modern jellege mutatja a hazai piac szolgáltatásokra gyakorolt vonzóerejét. A szolgáltatások egy része, az úgynevezett termelői szolgáltatások (pénzügyi, marketing, menedzseri tanácsadás, információs és mérnöki szolgáltatások) tulajdonképpen tudást árusítanak, ezzel a tudással képesek dinamizálni a gazdaságot. Jótékony hatásuk különösen egy olyan gazdaságban számottevő, ahol a piacgazdaság kezdete nem régre nyúlik vissza, kialakulása még nem zárult le teljesen

24 e) Piaci versenyt erősítő hatás A külföldről betelepült vállalatok fokozott versenyhelyzetet teremtenek, mely a tényezőpiacon és a termékpiacon is megjelenik. A belföldi vállalatokat rákényszerítik külföldi konkurrenciái, hogy hatékonyságukat növeljék, költségeiket pedig csökkentsék. Ezáltal nemcsak a hazai pozícióikat erősíthetik, de nemzetközi versenyképességük is nőhet. A belső termékpiacot tekintve a konkurrens termékek megjelenésével profittermelésük csökkenhet, ám a kikényszerített hatékonyságnöveléssel képesek lehetnek exportra termelni. Így a hazai profitkiesés kompenzálhatóvá válhat külföldön. Természetesen itt is figyelembe kell venni magát az ágazatot. Egy fejlődni már nem képes iparág ugyanis a külföldi know-how, technológia megjelenésével akár véglegesen is kiszorulhat a piacról. f) Beszállítói oldalon jelentkező hatás Amikor egy külföldi befektető egy idegen országba valósít meg beruházást, termelést, mindig megvizsgálja, hogy milyen a helyi beszállítói ellátottság, és hogy ez milyen technikai színvonalú. Gyakran előfordul, hogy a betelepült vállalat saját beszállítóit részesíti előnyben, és ezeket telepíti be az országba. Ez az eset leggyakrabban a nemzetközi, multinacionális vállalatok esetében jelentkezik, amelyeknek már megvan a kialakult, több országot keresztül ívelő szállítói rendszere. Ez a jelenség a helyi beszállítói kört versenyhelyzetbe kényszeríti, a fennmaradást az újítások, a kutatás-fejlesztés, az információ és a tudás- és technológiatranszfer jelenti. Létezik azonban egy másik eset is, amikor a külföldi vállalat tudatos együttműködés keretében erős kapcsolatot tud kialakítani a helyi beszállítói körrel, egymás kiegészítőivé válnak. Ez a jelenség pozitív hatásként értékelhető. g) Technikai modernizációs hatás Az, hogy egy külföldi beruházás mennyira hat pozitívan a technikai fejlődésre, modernizációra, több tényezőtől függ. Egyrészt, hogy az adott ország milyen technikai fejlettségi szinttel rendelkezik a beruházás megindításakor. Másrészt, hogy a külföldi vállalat milyen mértékű hajlandóságot mutat a technikai transzferre, illetve, hogy a hazai cég milyen kapacitásokkal rendelkezik ennek átvételére. Ezek mellett egyéb

25 additív tényezők is szerepet játszhatnak, mint a tanulási készség, a kultúra, a munkavállalók szellemi tőkéje, az oktatási rendszer, stb. Nyilvánvaló persze, hogy a befektetés jellege is befolyásolja a technikai tudás áramlásának folyamatát. Egy zöldmezős beruházás esetében a külföldi befektető nem engedi át azt a cégspecifikus tudást, amivel tevékenységét elindította, hisz ez nyújtja számára a versenyelőnyt a konkurenciával szemben. Felvásárlás, privatizáció, akvizíció esetében viszont pont az ellenkezője áll fenn. Ebben az esetben a külföldi befektetőnek fontos, hogy birtokában legyen az a tudás és technológia, amivel a megszerzett vállalat rendelkezik, hiszen ez az a pont, ahonnan a fejlesztések, változások elindulnak. 2.1 Hiteltőke avagy működőtőke A külföldi működőtőke gazdaságra gyakorolt hatásainak vizsgálatán felül a fogadó ország szempontjából óhatatlanul felmerül még egy fontos kérdés. Mégpedig az, hogy egy átmeneti gazdaságú, tőkeszegény ország számára a működőtőke vagy a hiteltőke jelent előnyösebb finanszírozási formát. A hiteltőke az állami kötvények kibocsátása révén befolyt tőkét jelenti, tulajdonképpen egy egyszerű hitelfelvételről van szó, melyben az adós kötelezettséget vállal a hitelösszeg és kamatainak meghatározott időbeni visszafizetésére. A két finanszírozási forma persze nem zárja ki egymást, az azonban már vitatható, hogy melyik járul jobban hozzá a gazdaság növekedéséhez. Én azt gondolom, hogy a stabil, hosszú távú fejlődést sokkal inkább szolgálják a közvetlen működőtőke-befektetések, mint az állami értékpapírok. Egy átmeneti gazdaságú ország ugyanis nemcsak a tőke szempontjából nevezhető szegénynek. Nem rendelkezik mindazzal az elméleti tudással, gyakorlati tapasztalattal, technikai fejlettséggel, ami a tőke pénzbeli és más jellegű megtérüléséhez szükséges. Vagyis a gazdaság fejlődéséhez, felzárkózásához és növekedéséhez nem elegendő csupán a hiteltőkének, mint pénznek a megtérülése. Igenis elengedhetetlenek azok a további komponensek, additív tényezők, melyek együttesen idézhetik elő a valódi fejlődést. Gondolok itt mindazokra a működőtőke által kifejtett pozitív (és negatív) hatásokra, melyeket a fejezetben fentebb részletesen tárgyaltam, s melyeket véleményem szerint nem lehet pusztán állami értékpapírokkal helyettesíteni

26 Mindezek ellenére a hiteltőke szerepe természetesen nem elhanyagolható. Egyrészről fontos az ország megítélése szempontjából, hiszen a kötvényekre a garanciát maga az állam vállalja. Minél stabilabbnak, megbízhatóbbnak tartanak egy gazdaságot, annál nagyobb hajlandóság mutatkozik állampapírjainak megvásárlására. Másrészről a kibocsátó ország számára az állami értékpapírok a külső államadósság csökkentésének egy eszközét is jelentik, mely javítja makrogazdasági mutatókat. Az adósságjellegű külső tartozás csökkentésére természetes módon a működőtőke-befektetésekből származó bevételek is fordíthatók, ám szerintem ezek ilyen jellegű felhasználása kevéssé indokolt. Sokkal inkább az ország belső kapacitásainak fejlesztése a cél

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A külföldi működőtőke hatásai Magyarországon

A külföldi működőtőke hatásai Magyarországon Általános Vállalkozási Főiskola A külföldi működőtőke hatásai Magyarországon Szakdolgozat Halmos Kornél halmos.kornel@villanyi.avf.hu 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Alapvető fogalmak és magyarázatuk

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

Számviteli tanácsadás. IFRS felmérés - 2011 Fókuszban a pénzügyi beszámolók

Számviteli tanácsadás. IFRS felmérés - 2011 Fókuszban a pénzügyi beszámolók Számviteli tanácsadás IFRS felmérés - 11 Fókuszban a pénzügyi beszámolók Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló. A felmérés célja. A pénzügyi kimutatások áttekintése 7. A pénzügyi teljesítményre vonatkozó

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. Imre Gabriella. Tézisek. című doktori értekezés tervezetéhez

Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. Imre Gabriella. Tézisek. című doktori értekezés tervezetéhez Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Imre Gabriella Tézisek A kárpátaljai magyar tőkebefektetések sajátosságainak vizsgálata a magyar-ukrán határtérség társadalmi-gazdasági

Részletesebben

2014. Első negyedéves jelentése

2014. Első negyedéves jelentése 2 3 4 8 6 9 5 9 6 1 9 0 1 1 4 0 3 Statisztikai számjel 0 3-1 0-1 0 0 4 4 8 Cégjegyzék száma A Business Telecom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2014. Első negyedéves jelentése Takács Krisztián

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője

Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest. Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője Könyvelői Klub 2012. november 26. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS, LELTÁROZÁS Leltár A számviteli törvény

Részletesebben

Monetáris politika Magyarországon

Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon 2006. augusztus Monetáris politika Magyarországon Harmadik kiadás Szerkesztette: Horváth Ágnes Készítették: Balogh Csaba (4. fejezet),

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Befektetési jegyeinek nyilvános folyamatos forgalmazásához. Alapkezelő: Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt.

TÁJÉKOZTATÓ. Befektetési jegyeinek nyilvános folyamatos forgalmazásához. Alapkezelő: Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt. TÁJÉKOZTATÓ az Aberdeen Diversified Growth Alapok Alapja Befektetési jegyeinek nyilvános folyamatos forgalmazásához Alapkezelő: Aberdeen Asset Management Hungary Alapkezelő Zrt. Forgalmazó: UniCredit Bank

Részletesebben

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány)

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Kedves Hallgató!... 9

TARTALOMJEGYZÉK. Kedves Hallgató!... 9 TARTALOMJEGYZÉK Kedves Hallgató!... 9 1. fejezet A beszámoló, mint a tájékoztatás eszköze.... 11 1.1. Beszámolási kötelezettség.... 11 1.2. Letétbehelyezés, közzététel.... 19 1.3. Az előtársaság beszámolókészítési

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. I/1. Általános rész A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: KÖR 2004 Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2. A cég rövidtett elnevezése: 3.

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány AZ OLASZORSZÁGI IPARI KÖRZETEK ÉS A MAGYARORSZÁGI KLASZTEREK

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERCSOMAGOLÓK PIACA A VINER-PACK KFT SZEMSZÖGÉBŐL

AZ ÉLELMISZERCSOMAGOLÓK PIACA A VINER-PACK KFT SZEMSZÖGÉBŐL Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Marketing és Teljeskörű Minőségirányítás Szak Nappali tagozat Fogyasztópiaci Marketing szakirány AZ ÉLELMISZERCSOMAGOLÓK PIACA A VINER-PACK

Részletesebben

Hatékony szervezeti működés kialakítása Heves Önkormányzati Hivatalában. WP3 - Költségvetéstervezés. felülvizsgálata

Hatékony szervezeti működés kialakítása Heves Önkormányzati Hivatalában. WP3 - Költségvetéstervezés. felülvizsgálata Hatékony szervezeti működés kialakítása Heves Önkormányzati Hivatalában WP3 - Költségvetéstervezés felülvizsgálata munkacsomag Projekt azonosító: ÁROP 2007-1-A-2/ 2009. november 9. TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETŐ

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány Értékteremtési folyamatok a logisztikai szolgáltatásban Készítette: Martyin Nikolett Budapest,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek Kovács Anikó Marketing- és reklámkommunikáció A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek A követelménymodul száma: 0222-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 A MARKETING

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31.

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31. POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA 2009. december 31. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. 3 2. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK.

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet/3. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Aranyszárny. rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G60/2012) Hatályos: 2012.

Aranyszárny. rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G60/2012) Hatályos: 2012. Aranyszárny rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei (G60/01) Hatályos: 01. november 1-jétől Nysz.: 1610 Tartalomjegyzék Aranyszárny rendszeres díjas, befektetési

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Mikrohitelezés Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Belső konzulens: Dr. Fellegi Miklós Vonnák Péter Mérnök közgazdász Külső konzulens: Szekfü

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem

Részletesebben

ZALAKERÁMIA RT. 2004. I-III. negyedévi gyorsjelentése

ZALAKERÁMIA RT. 2004. I-III. negyedévi gyorsjelentése Társaság neve: Zalakerámia Rt. Telefon 92/313-640 92/550-300 Társaság címe: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. tér 6. Telefax 92/312-070 Ágazati besorolás 2630 Burkolólapok és csempék gyártása E-mail cím

Részletesebben

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.29. COM(2009)594 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

. Kiegészítő melléklet a 2009. évi számviteli törvény szerinti éves beszámolóhoz . 1 Tartalomjegyzék 1. Peremfeltételek, üzletpolitikai célok (általános kiegészítések) 1. oldal 1.1. A vállalkozás bemutatása

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: E-III/110.167-13/2006 Dátuma: 2006. augusztus

Részletesebben

Z20. ZÁRÓTANULMÁNYOK CSÁNYI TAMÁS A VERSENYKÉPESSÉG EGYEDI CÉGADATOK ELEMZÉSE. - Egyedi cégadatok elmzése alprojekt zárótanulmánya - TÜKRÉBEN.

Z20. ZÁRÓTANULMÁNYOK CSÁNYI TAMÁS A VERSENYKÉPESSÉG EGYEDI CÉGADATOK ELEMZÉSE. - Egyedi cégadatok elmzése alprojekt zárótanulmánya - TÜKRÉBEN. ZÁRÓTANULMÁNYOK CSÁNYI TAMÁS A VERSENYKÉPESSÉG EGYEDI CÉGADATOK ELEMZÉSE TÜKRÉBEN - Egyedi cégadatok elmzése alprojekt zárótanulmánya - A tanulmánysorozat Z20. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás.

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás. 1. Fejezet VÁLLALKOZÁS Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

Részletesebben

Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban

Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban MNB-tanulmányok 44. 2005 CSÁVÁS CSABA ERHART SZILÁRD Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban Csávás Csaba Erhart Szilárd Likvidek-e a magyar

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok...

3.1.2. Pénzügyi helyzet vizsgálata... 30 3.1.3. Hatékonyság vizsgálata... 30 3.1.4. Jövedelmezőség vizsgálata... 31 3.2. Egyéb tájékoztató adatok... Tartalomjegyzék 1. Általános rész... 5 1.1. A társaságra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása... 5 1.2. A számviteli politika rövid ismertetése... 6 1.2.1. Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott

Részletesebben

A Novotrade Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

A Novotrade Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság TÁJÉKOZTATÓ A Novotrade Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 4.800.000 darab 500 forint névértékű névre szóló dematerializált, korábban zártkörűen kibocsátott törzsrészvényének Budapesti Értéktőzsde

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

Független Könyvvizsgálói Jelentés

Független Könyvvizsgálói Jelentés Morál-Audit Kft. 5309. Berekfürdő, Búzavirág u. 24. 1075. Budapest, Wesselényi u. 12. II/1. Tel.: +36 30 2070 735 email: moral.audit@gmail.com Független Könyvvizsgálói Jelentés a MAHART-Szabadkikötő Zrt.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27.

Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. ÉVES JELENTÉS 2004 Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. VEZÉRIGAZGATÓ ÜZENETE Társaságunk a 2004. évben jelentősen növelte eredményét, miközben árbevételében jelentős változás nem történt.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

KÉZIKÖNYV ECONO-MIX. version 2015.11.02. 10:16:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV ECONO-MIX. version 2015.11.02. 10:16:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.02. 10:16:00 KÉZIKÖNYV ECONO-MIX EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way,

Részletesebben

Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben

Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben Penta Unió Zrt. A telephely szabályozása kettős adóztatási egyezményeinkben NÉV: Szőke Angéla Szak: Okleveles nemzetköziadó-szakértő Konzulens: Csantavériné Botgál Tünde Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

ERKI KATALIN * A piaci környezet elemzése a felsőoktatás területén

ERKI KATALIN * A piaci környezet elemzése a felsőoktatás területén ERKI KATALIN * A piaci környezet elemzése a felsőoktatás területén Bevezetés Analysis of Market-Environment in Higher Education Marketing is an absolutely well-known tool in the life of companies and it

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) MAGYAR KÖZLÖNY LAP ÉS KÖNYVKIADÓ KFT. Cégjegyzékszáma: 01 09 269016

15EB 01 15EB 01/A. Cégadatok (A) MAGYAR KÖZLÖNY LAP ÉS KÖNYVKIADÓ KFT. Cégjegyzékszáma: 01 09 269016 Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 01 Cégjegyzékszáma: 01 09 269016 Székhelye: MAGYAR

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás szak Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.16. 13:56:00 KÉZIKÖNYV EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Összevont Tájékoztató. BNP Paribas Árupiaci Tőkegarantált Zártvégű Származtatott Alap elnevezésű befektetési alapra vonatkozóan

Összevont Tájékoztató. BNP Paribas Árupiaci Tőkegarantált Zártvégű Származtatott Alap elnevezésű befektetési alapra vonatkozóan Összevont Tájékoztató a zártvégű és nyilvános BNP Paribas Árupiaci Tőkegarantált Zártvégű Származtatott Alap elnevezésű befektetési alapra vonatkozóan A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott

Részletesebben

Az e-kereskedelem hatása a termékmárkákra

Az e-kereskedelem hatása a termékmárkákra A MARKETING TERÜLETEI Az e-kereskedelem hatása a termékmárkákra A márka jelentősége az e-kereskedelemben kisebb, mint a hagyományosban. Főleg a fogyasztási javak előállítói védtelenek a márkarombolással

Részletesebben

Az amerikai bankrendszer sajátosságai. Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása MEMENTO

Az amerikai bankrendszer sajátosságai. Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása MEMENTO MEMENTO Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szövetkezeti kutatócsoportot hozott létre. Ez a csoport interdiszciplináris megközelítésben szándékszik

Részletesebben

Az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Ingatlanvilág Alapok Alapja Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Alapkezelő: OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: Könyvvizsgáló: OTP Bank Nyrt. Deloitte Könyvvizsgáló

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség

Részletesebben

134900 Ft helyett csak 121 410 Ft 14 990 Ft/hó helyett csak 13 491 Ft/hó

134900 Ft helyett csak 121 410 Ft 14 990 Ft/hó helyett csak 13 491 Ft/hó Tanfolyami összefoglaló Tervezett kezdés: 2016-09-10 Ütemezés: Időtartam: Hetente 10 hónap Helyszín: Budán: XI. Villányi út 5-7. vagy Pesten: XIII. Frangepán u. 19. Tanfolyami napok: szombat 9:00-15:30,

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ 2002.

ÉVES BESZÁMOLÓ 2002. DÉLMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉVES BESZÁMOLÓ 2002. Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt. Statisztikai számjel: 1073441-4010-114-06 Cégjegyzék szám: 06-10-00056 'Mérleg eszközök (aktívák)

Részletesebben

Kőszeg Város Önkormányzata

Kőszeg Város Önkormányzata Kőszeg Város Önkormányzata (3.) A fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly megteremtését szolgáló strukturális változtatások, ezzel összefüggésben az önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékei mögött álló eszközalapjainak befektetési politikája

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékei mögött álló eszközalapjainak befektetési politikája A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékei mögött álló eszközalapjainak befektetési politikája Hatályos: 2011. december 16-tól 1 A Befektetési politika általános,

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. április 30.

TÁJÉKOZTATÓJA. Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. április 30. A CONCORDE HOZAMFIZETŐ SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* Alapkezelő: Concorde Alapkezelő zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca 50.) 2013. április 30. *Az Alap kockázati szintje eltér a szokásostól! Az Alap teljes

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

ERGO Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

ERGO Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások ERGO Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások Ny.sz.:09V05 A választható eszközalapok listája, összetétele és befektetési elvei (Eszközalap leírás) a Smart Child, a Smart Senior, a Smart Life, a

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53 Tartalomjegyzék 6. A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások............................. 9 6.1 A kötelezettségek fogalma............................................ 9 6.1.1 Hosszú lejáratú kötelezettségek.................................

Részletesebben