ERKI KATALIN * A piaci környezet elemzése a felsőoktatás területén

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ERKI KATALIN * A piaci környezet elemzése a felsőoktatás területén"

Átírás

1 ERKI KATALIN * A piaci környezet elemzése a felsőoktatás területén Bevezetés Analysis of Market-Environment in Higher Education Marketing is an absolutely well-known tool in the life of companies and it is also a necessary condition of the successful operation. To achieve a good market position, non-profit organizations have to use the tools of marketing, so the higher education has to aspire to competitive advantage. The first step is the analysis of market-environment and in this, the investigation of macro-environment (demographical, economical, natural, technological, political/legal and social/cultural factors) and the analysis of micro-environment (buyers, suppliers, competitors, agents, public opinion). Having known the factors the appropriate tools of marketing can be choosen. A vállalatok életében a marketing tevékenység végzése napjainkban már teljesen természetes. Elengedhetetlen feltétele a sikeres működésnek. Jellemzővé vált azonban, hogy nem kizárólag a profitorientált szférában szükséges a marketing eszközök alkalmazása, hanem a non-profit szervezetek működésének, életben maradásának is előfeltétele ezen eszközök használata. Azonban ezek a szervezetek nem nyereséget akarnak termelni, hanem egyéb célokat próbálnak elérni. Emellett bevételt kell termelniük ahhoz, hogy fenntartsák magukat. Elsődleges céljuk azonban nem gazdasági, hanem például a kultúra terjesztése, egészségügyi ellátás. [1] Az oktatás, így a felsőoktatás is ebbe a szférába sorolható be. Pontosan a piaci szolgáltatást nyújtó, de nem nyereségorientált, hanem működési költségeinek fedezésére bevételt realizáló non-profit vállalakozások [1] közé sorolható az oktatás. Mindezek mellett elmondható, hogy a magyar felsőoktatás jelentős változásokon ment át az elmúlt 10 évben és a jövőben is folytatódik ez a tendencia. Ez azért jelentős, mert ennek következtében nagyobb szerepet kap a menedzsment szemlélet, tehát a marketing tevékenység is. A verseny ugyanúgy jelen van ezen a területen is, mint a profitot termelő vállalatok piacán. Ezért célszerű az egyes intézményeknek versenyelőnyre szert tenni annak érdekében, hogy a versenytársakhoz képest kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a piacon. A jó piaci pozíció elérésének előfeltétele a piaci környezet ismerete, az ahhoz való alkalmazkodás. Ez jelenti a makrokörnyezeti és a mikrokörnyezeti tényezők ismeretét. Ennek függvényében az előadás arra keresi a választ, hogy a felsőoktatási szférában milyen jelentősége van a makrokörnyezeti elemeknek, úgy mint demográfiai környezet, gazdasági környezet, természeti környezet, technológiai környezet, politikai/jogi környeztet és a társadalmi/kulturális környezet, valamint a mikrokörnyezeti tényezőknek, mint vevők, szállítók, versenytársak, közvetítők és közvélemény. * BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézete, Informatika és Számítástechnika Tanszéki Osztály, főiskolai tanársegéd, PhD-hallgató. 213

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 A makrokörnyezet elemeinek vizsgálata A makrokörnyezeti elemeket külön-külön vizsgálom, valamint elemzem azt, hogy hogyan befolyásolhatja a felsőoktatási szférát. Ezek mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a tényezők, illetve ezek alakulása egymással kapcsolatban van, kölcsönösen hatnak egymásra. Demográfiai környezet Ez az első makrokörnyezeti tényező, amelyet a marketingnek nyomon kell követni. Általánosságban ide sorolható a népesség száma és növekedési rátája, a kor szerinti összetétel, etnikai összetétel, iskolai végzettség, háztartások jellemzői valamint a regionális jellemzők. A felsőoktatás szempontjából ez egy meglehetősen szignifikáns tényező, hiszen az előrejelzések szerint jelentős változás várható a népesség számában és összetételében. Ez azért fontos, mert a felsőoktatás szempontjából meghatározó korcsoportokat érinti a fent említett változás. Becslések szerint ez az 1. táblázatban foglaltak szerint alakul. 1. táblázat A felsőoktatás szempontjából meghatározó korcsoportok létszámának alakulása 2055-ig 1 Népesség korcsoportok szerint (E fő) ,4 510,6 503,3 475,7 397,7 408,2 417,3 386,6 352, ,7 140,8 127,9 129,2 107,8 100,1 104,7 100,4 89, ,8 605,2 509,7 508,9 462,7 398,3 420,5 410,0 363, ,6 706,5 581,0 518,3 515,7 453,9 426,9 428,1 387, ,3 563,8 692,4 560,9 526,8 518,2 420,4 437,1 417, ,5 678,0 745,5 854,9 695,2 662,2 551,3 552,6 549, ,9 622,3 681,4 745,6 854,6 696,6 650,1 538,8 557,5 Az 1. táblázatból jól látható, hogy az össznépesség 2020-ig évtizedenként mintegy 1,5%-kal, majd ezt követően egyre gyorsuló ütemben csökken. A fiatal korosztály csökkenése ennél jelentősebb, évtizedenként 6-8%. Összességében a nappali tagozatos felsőoktatás szempontjából meghatározó népesség korcsoportok létszáma az elkövetkező évtizedben csökkeni fog. A csökkenés különösen jelentős lesz a 2010-et követő években. A számok azt mutatják, hogy ez a környezeti tényező komoly befolyással lesz a jövőben a felsőoktatás szerkezetére és működésére. Jelenleg a tömegoktatás 1 Forrás: A Magyar Universitas Program és az új felsőoktatási törvény koncepciója; OM. 214

3 ERKI K.: A PIACI KÖRNYEZET ELEMZÉSE A FELSŐOKTATÁS TERÜLETÉN jellemző, azaz a képzési folyamatban résztvevők száma jelentősen növekedett a korábbi évekhez képest. A jelentkezők száma is növekedett, számszerűen a 2. táblázat mutatja a jelentkezők alakulását. A jelentkezés éve 2. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők számának alakulása ( ) 1 A jelentkezők száma ( E fő) A jelentkezés éve A jelentkezők száma ( E fő) A ténylegesen felvettek száma, így a felsőoktatásban tanulók száma is hasonló tendenciát mutat és 2002 között jelentősen, több mint 30%-kal növekedett a hallgatói létszám és 2002 között a felsőoktatásban tanulók létszáma 101 ezer főről 382 ezer főre, vagyis közel a négyszeresére emelkedett és 1990 között ugyanez a létszám mindössze 1%-kal emelkedett és 2002 között az oktatók létszáma főről főre, azaz 42%-kal emelkedett. Ha ezt a hallgatói létszámra vetítjük, megállapítható, hogy az egy oktatóra jutó hallgatók száma 6,2 főről 16,5 főre növekedett. Ez az arány megfelel az EU hasonló adatainak. A költségtérítéses hallgatók ma már az összlétszám felét teszik ki. [2] A 2. táblázat a jelenlegi és a közelmúlt adatait szemlélteti, míg az 1. táblázat az előrejelzéseket mutatja. Látható, hogy 1997-től folyamatosan növekedett a jelentkezők száma, tehát nem meglepő, hogy nagyobb keresletre (tömegoktatásra) rendezkedtek be az intézmények. Viszont a demográfiai hullám, azaz a népesség ezen korosztályának a csökkenése jelentős hatást gyakorol majd a jelentkezők létszámára, így a felvettek létszámára is. Ez a probléma nem a közeljövőben fog jelentkezni, látható a táblázatból is, hogy a évet követően lesz jelentős a csökkenés, viszont érdemes időben felkészülni ennek a következményeire. Célravezető lehet már most megtervezni a hosszú távra szóló elképzeléseket, azt, hogy hogyan lehet majd abban a helyzetben versenyelőnyre szert tenni. Ezek előkészítése, az első lépések megtétele viszont már most aktuálisak. Nem mellékes, hogy a gyors reakció, az időben történő alkalmazkodás a változásokhoz már versenyelőnynek tekinthető. Gazdasági környezet A piacot a vásárlóerő és az emberek határozzák meg. A vásárlóerő a gazdaság mindenkori helyzetétől, vagyis a folyó jövedelmektől, az áraktól, a megtakarításoktól, az eladásoktól és a hitelhez jutás feltételeitől függ. Ezért figyelembe kell venni a jövedelmi viszonyok és a fogyasztók vásárlási szokásai főbb trendjeit. [3] 1 Forrás: 215

4 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 A jövedelemelosztás akkor befolyásolhatja a felsőoktatást, ha túl kevés család tudja biztosítani a továbbtanulás költségeit. Ez akkor lesz jelentős, ha egy háztartásnak már a költségtérítéses képzés finanszírozásához szükséges anyagi háttér sem áll rendelkezésére. Amennyiben az ilyen gondokkal küzdő családok száma növekszik, akkor ez is befolyásolhatja a jelentkező hallgatók számát. Ehhez kapcsolódik még a költségtérítéses képzésben résztvevők számának alakulása. Ehhez még nagyobb jövedelemmel kell rendelkeznie a potenciális hallgatónak. Annyiban más ezeknek a hallgatóknak a helyzete, hogy ezt a képzési formát jellemzően azok a fiatalok veszik igénybe, akik már dolgoznak (tehát rendszeres jövedelemmel rendelkeznek), viszont sokkal nagyobb kiadást jelent egy ilyen képzésben való részvétel. Előfordulhat az ellenkező eset is, hogy bárki számára elérhetővé válik a felsőoktatás, legalábbis az anyagi fedezet tekintetében. A gazdasági környezeten belül kell megemlíteni a megtakarításokat, valamit a hitelhez jutás lehetőségeit. A felsőoktatásban való részvételt segíti anyagi szempontból a diákhitel rendszer bevezetése. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabályozási elvek között szerepel a következő: A költségtérítéses hallgatók számára lehetőséget kell biztosítani magasabb összegű diákhitel felvételére, magasabb összegű törlesztés vállalása esetén. [4] Tehát az anyagi támogatás biztosított hazánkban mind a költségtérítéses, mind az államilag finanszírozott képzések esetén. Természeti környezet A természeti környezet hatása marketing szempontból a nyersanyagok kimerülését, a növekvő energiaköltségeket, a növekvő szennyeződéseket, valamint a kormányzat környezetvédelemben betöltött szerepét jelenti. Ezek a kérdések a felsőoktatást csak közvetve érintik, hiszen nem termelő vállalatokról van szó, hanem egy szolgáltatást nyújtó ágazatról, ahol a szükséges erőforrások közül a humán erőforrás és a szellemi tőke a legjelentősebb. A tevékenység végzését a fent felsorolt tényezők közül a növekvő energiaköltségek befolyásolják a legjelentősebben. Hiszen a tevékenység elvégzéséhez szükséges épületek fenntartás és gépek üzemeltetése jelentős költségekkel jár. Ezeket a költségeket, vagy ezek egy részét viszont az intézménynek kell kitermelni. Tehát ezek a tényezők közvetetten ugyan, de mégis befolyásolják a hatékony működést ezen a területen is. Technológiai környezet A technológiai környezet alakulása és hatása is hasonlóan jelenik meg a felsőoktatásban, mint a természeti környezeté, azaz mindössze közvetett hatást gyakorol rá. Viszont ennek köszönhető az, hogy többféle formában juthatnak hozzá a szolgáltatáshoz és hogy milyen minőségű oktatásban vehetnek részt a hallgatók. A fejlődő technika, az infrastruktúra tette lehetővé pl. a távoktatás megjelenését. Az oktatáshoz, a tananyag átadásához használt eszközök közvetve ugyan, de jelentősen befolyásolják, javítják az oktatás minőségét. Ezek mellett a kiegészítő tevékenységek hatékony működésénél is jelentős szerepe van a technológiai fejlődésnek, az innovációnak. Számos adminisztratív tevékenysé- 216

5 ERKI K.: A PIACI KÖRNYEZET ELEMZÉSE A FELSŐOKTATÁS TERÜLETÉN get támogatnak már számítógépes programok, amelyek hatékonnyá és költségkímélővé teszik az ügyintézést és ezzel az egész intézmény működését segítik. Bár ezen eszközök alkalmazása nélkül nem csak a hatékonyság csökkenne, hanem lehetetlen lenne a működés. Az adminisztratív tevékenység elvégzése és ellenőrzése elképzelhetetlen elektronikus nyilvántartás és megfelelő szoftvertámogatás nélkül. Politikai, jogi környezet A jogi szabályozás az egyes szervezeteket és egyéneket befolyásolhatja és korlátozhatja. Ezek a kérdések a felsőoktatás területén jelenleg még tisztázatlanok. A felsőoktatás reformjában ezek a kérdések is megválaszolásra várnak és jelenleg is folyamatban van a szabályozás kialakítása, véglegesítése. Ennek ellenére számos változás már látható és a jogi szabályozás irányelvei meghatározásra kerültek. A teljesség igénye nélkül néhány változásra utaló szabályozási elvet kiragadok az új felsőoktatási törvénynek a kormány által elfogadott szabályozási elveiből, amely rávilágít néhány fontos változásra: 1. Szükséges az új felsőoktatási képzési struktúra, a többciklusú képzés bevezetése, az új rendszert három, egymásra lineárisan épülő ciklus alkotja: a felsőfokú alap-, mester- és a doktori képzés; ezt egészíti ki a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzések rendszere, 2006-tól csak lineáris ciklusos képzésnek megfelelő képzési programok indulhatnak. [4] Ez a szabályozás nem csak a struktúrát változtatja meg, hanem az egyes képzési szintekre bekerülő hallgatók létszámában is módosításokat generál. Az előzetes becslések és tervek szerint a létszám megoszlása a különböző képzési szinteken a 3. táblázat szerint fog alakulni. 2. A felsőoktatási intézmények minőségfejlesztésének támogatását ezentúl a bizottsági rendszerén belül a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) minőségfejlesztési szakmai bizottsága végzi, rendszerezett keretek között. [4] Ez azt is jelenti, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a minőségre, a meghatározott elvárásoknak meg kell felelnie minden intézménynek. 3. Felsőoktatási intézmény alapítója lehet az állam, jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy, országos kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzat, természetes személy (mint egyéni vállalkozó). [4] Tehát nem csak állami felsőoktatási intézmények működhetnek, ami azt jelenti, hogy éleződik a verseny és a piacra való belépést megkönnyíti, valamint a kínálat növekedését vonja maga után. 4. A felsőoktatási intézmények közül egyetem elnevezést csak az az intézmény viselhet, amelynek doktori képzésre is kiterjed az akkreditációja. [4] Ez az irányelv az intézményekről kialakított képet, az intézmény imázsát befolyásolhatja. Mivel versenyhelyzetről beszélhetünk a felsőoktatás területén is, jelentőséggel bír az intézmény elnevezése is. Hiszen előfordulhat, hogy korábban egyetemként működő intézmények, úgymond visszaminősülnek, amenynyiben doktori képzést nem indíthatnak. Ez a tény csökkentheti az intézmény népszerűségét, ezáltal a jelentkezők számának alakulását is jelentősen módosítja. 217

6 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, táblázat Az új képzési szerkezetben a hallgatói létszámok várható felfutása és beállása (E fő) 1 Tanév Naptári év Beállt % FSZ ,52 A ,73 M ,58 D ,17 Összes bennlévő ,0 0 FSZ ,89 A ,19 M ,60 D ,32 Összes végző , Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény belső irányítása hárompólusúvá alakul át, melyek elemei a következők: Irányító Testület, Szenátus, Rektor. Az Irányító Testület hatáskörei az intézmény fenntartásával, működtetésével összefüggő stratégiai döntésekre terjednek ki, a Szenátus az akadémiai tevékenység irányítását végzi, a rektor az intézmény vezetője és képviselője, egyben a munkáltató jogok gyakorlója. [4] Az irányítás szétválásának többféle hatása lehet. Egyrészt a profitszerzés érdekében célszerű elkülöníteni az irányítási funkciókat és feladatokat. Másrészt viszont a szétválasztás érdekütközésekhez és konfliktusokhoz vezethet, hiszen akadémiai irányítás céljai nem mindig fedik a fenntartással és működéssel összefüggő célkitűzéseket. Társadalmi, kulturális környezet A társadalom, amelyben az ember felnő, meghatározza tagjainak hiedelmeit, értékeit és normáit. [3] Az emberek többsége vágyik arra, hogy elismert legyen, hogy megbecsüljék. Manapság nem csak Magyarországon az a tendencia, hogy a pénz jelenti ezt az elismerést. Akkor tekinthető valaki sikeresnek, ha a munkájában sikereket ér el, és ehhez természetesen magas jövedelem is társul. Akik előre tekintenek és megtervezik a jövőjüket, azok látják, hogy hosszú távon ehhez szükséges a tanulás, a megfelelő szaktudás megszerzése. Ez azért fontos a vizsgált szféra számára, mert ez azt jelenti, hogy az oktatás iránt van 1 Forrás: A Magyar Universitas Program és az új felsőoktatási törvény koncepciója; OM. 218

7 ERKI K.: A PIACI KÖRNYEZET ELEMZÉSE A FELSŐOKTATÁS TERÜLETÉN kereslet. Ma már teljesen természetes, hogy a fiatalok érettségi után tovább szeretnének tanulni, szinte függetlenül attól, hogy korábban milyen eredményeket értek el a tanulásban. Egy érdekes cikk Továbbtanulás és a családi háttér címmel rámutat azonban arra, hogy a család mennyire befolyásolja a továbbtanulási hajlandóságot. Ha azt gondoljuk, azok kerülnek a felsőoktatásba, akik sikeresen teljesítették a felvételit, akkor számos olyan tényezőt nem veszünk figyelembe, amelyek a továbbtanulás lehetőségét alapvetően befolyásolták. ANDOR MIHÁLY tanulmánya rámutat az iskolákon át a felsőoktatásba vezető utak rejtelmeire. Az iskolai életutakat összefoglalva megállapítható, Magyarországon jelentős mértékben érvényesül a családok iskolai képzettségének és gazdasági teljesítőképességének hatása. ANDOR MIHÁLY tanulmányából kiragadott részletünk a két végletet elemezve rámutat: az iskolázatlan szülők gyerekei közül mindössze nyolc százalék kerül a felsőoktatásba, amennyiben a lemorzsolódással nem számolunk ez az arány 13 százalékig emelkedhet. A másik véglet adatai szerint a legiskolázottabb családok gyermekeinek 57 százaléka jó eséllyel pályázhat a felsőoktatási karrierre. A felvettek közel 70 százaléka egyetemet választhat, a többi főiskolát. A legmagasabban iskolázott szülők gyermekei közül száz főből ötvenkettő kerülhet be rögtön érettségi után valamilyen felsőfokú intézménybe, ha a lemorzsolódással nem számolunk. [5] A makrokörnyezet elemeiről összességében azt lehet elmondani, hogy ezek azok a tényezők, amelyeket nehéz, vagy lehetetlen befolyásolni, viszont ezek hatást gyakorolnak a piac résztvevőire, így nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. Azok a szervezetek, felsőoktatási intézmények vannak előnyben, amelyek felismerik az egyes tényezők jelentőségét és ahhoz rugalmasan alkalmazkodni képesek, amennyiben az szükséges. Akik későn veszik észre a változásokat, vagy képtelenek ahhoz alkalmazkodni, biztos hogy hátrányosabb helyzetbe kerülnek, különösen azért, mert ebben a szférában is erősödik a verseny, ahol helyt kell állni. Mikrokörnyezet elemeinek vizsgálata A mikrokörnyezet elemei közé tartoznak a vevők, szállítók, versenytársak, közvetítők és a közvélemény. Ezek azok a dolgok, amelyeket képes befolyásolni egy-egy vállalat. Az első dolgunk az, hogy értelmezzük ezeket a tényezőket a felsőoktatás területén. A mikrokörnyezeti tényezők profitorientált környezetben kerültek meghatározásra, de értelmezhetők a non-profit szférában is, így a felsőoktatás területén is. Nehezíti a feladatot az, hogy speciális szolgáltatást nyújtó szervezetekről van szó. Vevők Fontos kérdés, hogy kit vagy kiket tekinthetünk vevőknek a felsőoktatás területén, hiszen nekik kínálják az intézetek a szolgáltatásukat. Vevőnek tekinthető minden potenciális és jelenlegi hallgató, aki felsőoktatási képzésben részt 219

8 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 kíván venni, vagy részt vesz. Ennek megfelelően körül kell határolni azok körét, akik egy-egy intézmény vevői lehetnek. Tehát össze kell vetni a kínált szolgáltatást (szakokat, szakirányokat) és a vevők (hallgatók) igényeit. A jelentkezések száma megmutatja, hogy mely szakok népszerűek, azaz hogy mit tanulnának szívesen a jelentkezők. Ez a évben a 4. táblázat szerint alakult. 4. táblázat Jelentkezők száma az egyes szakokra a nappali tagozatos alapképzésre jelentkezőket figyelembe véve az első helyre beadott jelentkezési lapok alapján (A húsz legnépszerűbb szak) 1 Szak Képzés szintje Jelentkezők száma (fő) 1. közgazdasági egyetemi idegenforgalmi és szálloda főiskolai jogász egyetemi gazdálkodási főiskolai pszichológia egyetemi kommunikáció főiskolai művelődésszervező főiskolai angol nyelv és irodalom egyetemi általános orvostudományi (+500) egyetemi magyar nyelv és irodalom egyetemi történelem egyetemi tanító főiskolai kommunikáció egyetemi vendéglátó és szálloda főiskolai kereskedelmi főiskolai gépészmérnöki főiskolai műszaki informatikai főiskolai műszaki informatikai egyetemi villamosmérnöki főiskolai nemzetközi tanulmányok egyetemi Forrás: 220

9 ERKI K.: A PIACI KÖRNYEZET ELEMZÉSE A FELSŐOKTATÁS TERÜLETÉN Az adatok a nappali képzésre jelentkezők alapján mutatják a rangsort. A táblázat egyértelműen mutatja, hogy a gazdasági képzések, az idegenforgalmi és a jogász képzések a legnépszerűbbek. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezeken a területeken nem alakul-e ki túlkínálat, hiszen a fent említett szakok évek óta vezetik vagy legalábbis szerepelnek a listán. Ehhez kapcsolódik az a gondolat is, hogy a vevők között lehet értelmezni a munkaerőpiacot is, hiszen ott kerül felhasználásra az a szaktudás, amelyet a hallgatók megszereztek a tanulmányik során. Tehát mindenképp figyelembe kell venni a munkaerőpiac igényeit, és ennek megfelelő szaktudást kell átadni a hallgatóknak. Véleményem szerint ezzel a kérdéssel kevésbé foglalkoznak az intézmények, pedig jelentős lehet a későbbiek során. Azon intézmények, amelyek figyelmet fordítanak a kimenő hallgatók további lehetőségeire is, növelhetik népszerűségüket. A hallgatók minősége is befolyásolja a későbbi működés sikerességét. Lehet ugyan, hogy a célokat mennyiségileg teljesíteni képes egy-egy intézmény, viszont a felvett hallgatók minőségi romlása nehezítheti, akadályozhatja az oktatók munkáját és ennek megfelelően a kikerülő végzett hallgatók sem mennyiségben, sem minőségben nem érik el a célként megjelölt elvárásokat. Szállítók A szállítók tekintetében is első lépés lesz az értelmezés a vizsgált szférában. Ezek alapján szállítónak tekinthetők az intézmények és a frontszemélyzetet pedig az oktatók alkotják, akik a szükséges szaktudást úgymond eladják, átadják a hallgatóknak. A szolgáltatás minőségét erősen befolyásolja a szállítók, azaz az oktatók megválasztása. Ezen a területen is változások tapasztalhatók, ami az oktatók és az oktatás minőségi elvárásaira vonatkoznak. Az oktatott tananyag, az azt tanító oktatók meghatározott minőségi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. Tehát a versenyben az az intézmény lesz jobb helyzetben, amelyik neves oktatókat alkalmaz. Ennek hátrányos következménye, hogy a bérekhez kapcsolódó költségeket jelentősen megnövelheti a kvalifikált oktatók nagyobb aránya. Ezekhez kapcsolódik még a kiszolgáló személyzet minősége is. Azonban nem szabad elfelejteni azt a szabályt, hogy megbízható és hatékony szállítót érdemes választani a minőségi szolgáltatás érdekében. Versenytársak A versenytársaknak ugyanúgy fontos szerepe van a felsőoktatásban is mint a vállalatok körében. A kérdés az, hogy kik tekinthetők versenytársnak. A legtágabb értelemben az összes felsőoktatási intézmény versenytársnak tekinthető, hiszen ugyanazon a piacon vannak jelen és a hallgatókért versengenek. Talán érdemes szűkíteni a kört és csak ugyanazon szakterületet oktató intézmények értelmezhetők versenytársként a piacon. Az, hogy mekkora a verseny, az természetesen az adott szakterülettől függ. A népszerű szakokat oktató intézmények esetében nem lesz annyira éles a verseny, hiszen jelentős a kereslet, viszont a kevésbé népszerű szakok esetében komoly küzdelmeket kell megvívni az egyes intézményeknek a hallgatókért. Szintén alkalmazhatók a profitorien- 221

10 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2004 tált szférában alkalmazott módszerek. Azaz törekedni kell a versenytársak megismerésére és az információk alapján az elérhető versenyelőny kiválasztására, majd annak elérésére. Közvetítők Olyan ügynökségek, közvetítők tartoznak ide, akik a fogyasztók felkutatásában, a vásárlóhoz való eljuttatásában vagy épp a termék eladásában segítik a termelőt. Ezt meglehetősen nehéz értelmezni a felsőoktatás területén, mivel szolgáltatásról van szó, annak is egy speciális fajtájáról. Lényegében a hallgatók, esetleg a munkaerőpiac és az intézmény közötti kapcsolat létrehozását, a képzések népszerűsítését és ezáltal hallgatók toborzását segíthetik elő. Ezt a tevékenységet természetesen végezheti a intézmény is. Mérlegelni kell, hogy a piaci helyzet melyiket indokolja. Nagyobb egyetemek, főiskolák működtethetnek egy részleget erre a célra, míg a kisebb intézmények igénybe vehetik a közvetítők segítségét. Természetesen a gazdaságosabb megoldást fogják választani az intézmények. Közvélemény Ide tartoznak azok csoportok, amelyek hatással vannak az intézményre, akik befolyásolhatják a sikeres működést. Tehát fontos, hogy hogyan tudja elfogadtatni magát egy felsőoktatási intézmény a szélesebb nyilvánossággal. A kialakult, jobb esetben kialakított imázs az intézményről alkotott véleményt jelenti. A vélemények közül természetesen azoknak nagyobb a jelentőssége, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak az adott egyetemmel vagy főiskolával. Elsősorban a hallgatók és a vállalatok sorolhatók ide, ahol a későbbiekben elhelyezkednek a végzett diákok. A város illetve a régió, ahol az intézmény elhelyezkedik, esetleg a városban betöltött szerepe. Ide sorolhatók azok a szervek, akikkel a működés során kerül kapcsolatba az intézmény, úgy mint pénzügyi csoportok, helyi-, önkormányzati szervek. Nem utolsó sorban a média is ide tartozik. Az, hogy milyen kommunikációs tevékenységet végez egy intézmény, milyen publikációk, cikkek jelentek meg vele kapcsolatban, milyen indíttatásból jelenik meg valamelyik médiumban erősen befolyásolja a közvéleményt. Összefoglalás, következtetések A bemutatott környezeti tényezők mindegyike értelmezhető a felsőoktatás területén, ahogy az kiderült az elemzésből. A kérdés az elsősorban, hogy mely tényezőkre kell nagyobb figyelmet fordítani és melyek elhanyagolhatók. Az már kiderült, hogy a makrokörnyezet elemeit megváltoztatni ugyan nem tudjuk, viszont azokhoz alkalmazkodni kell, amelyek jelentősen befolyásolják az intézmények működését. Ezek a demográfiai tényezők, politikai/jogi környezet, társadalmi/kulturális tényezők és a gazdasági tényezők. Véleményem szerint a jelentőségük ennek a sorrendnek megfelel, bár nincs nagy eltérés a súlyuk kö- 222

11 ERKI K.: A PIACI KÖRNYEZET ELEMZÉSE A FELSŐOKTATÁS TERÜLETÉN zött. Ezen tényezők alakulása szinergikus, tehát erősíthetik egymás hatását. A természeti és technológia környezet is megjelenik a vizsgált szférában, bár hatásuk közvetett, ezért kevésbé szignifikáns. A mikrokörnyezeti elemek azok, amelyeket befolyásolni, alakítani tud minden intézmény, attól függően, hogy mekkora figyelmet és energiát fordít ezekre a kérdésekre. Ezek közül a tényezők közül véleményem szerint nagyobb figyelmet érdemel a versenytársak megismerése illetve a közvélemény által kialakult kép. Mivel a marketing tevékenységgel alakítani lehet a közvéleményt, javítani lehet az intézmény imázsát, majd ezt követően a népszerűségét is, nem elhanyagolható kérdés. A versenytársak megismerése pedig segít abban, hogy a saját piaci helyzetét értékelni tudja az intézmény és ennek megfelelő versenyelőnyre tegyen szert. A többi tényező is természetesen befolyásolja az intézményi működést, de ezek hatása közvetetten jelenik meg, viszont ezek tervezése sem elhanyagolható. A környezeti tényezők megismerése után lehetősége nyílik az intézményeknek a megfelelő marketing eszközök kiválasztására. Hivatkozások [1] Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing, Műszaki kiadó, Budapest, 1998 [2] Magyar felsőoktatás modernizációját, az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozását célzó felsőoktatás-fejlesztés koncepciója, Vitaanyag, október. [3] Philip Kotler: Marketing menedzsment, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, [4] articlelist&iid=1 [5] 223

ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján

ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján ERKI KATALIN* A felsőoktatás, mint versenypiac elemzése a Porter-modell alapján Analysis of Higher Education as a Competitive Market on the Basis of Porter-Model Nowadays it is essential to carry out marketing

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011 A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011 A GTK küldetésnyilatkozata A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar az Eszterházy Károly Főiskola legfiatalabb tudományterületét képviselő kara,

Részletesebben

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar. Felvételi tájékoztató. F a c u l t y o f E c o n o m i c s

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar. Felvételi tájékoztató. F a c u l t y o f E c o n o m i c s Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Felvételi tájékoztató G a z d a s á g t u d o m á n y i K a r / G T K F a c u l t y o f E c o n o m i c s 1 G a z d a s á g t u d o m á n y i K a r / G T K ALAPKÉPZÉSEK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Kecskemét, 2007. április 20.

Kecskemét, 2007. április 20. BESZÁMOLÓ A KECSKEMÉTI FŐISKOLA 2006. ÉVI GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Kecskemét, 2007. április 20. 1 BEVEZETÉS Az integrált Kecskeméti Főiskola hetedik gazdasági évét zárta 2006-ban. A Felsőoktatási törvény

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Intézményfejlesztési Terv

Intézményfejlesztési Terv Intézményfejlesztési Terv SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 2007-2011 2007. decemberben frissített változat Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 1. Az intézmény bemutatása: múlt jelen jövő... 3 1.1. Felsőoktatási

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről

Azt, hogy a felsőoktatásban mi minősül felnőttképzésnek, legjobban a felnőttképzésről Polónyi István DE Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Álkreditek áldiplomák? tanulmány A hazai felsőoktatási felnőttképzés lényegében háromnegyed évszázada súlyos ellentmondásokkal küzd. A felnőttképzésben

Részletesebben

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. A BGF feladatköre és tevékenysége... 5 1.1. Az Intézmény neve, törzskönyvi azonosító száma, honlapjának címe...

Részletesebben

A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései

A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tamándl László A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései Doktori értekezés tervezet Konzulens:

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja

A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja Fábri István MŰHELY felsô oktatási A magyarországi központi diplomás pályakövetés empirikus kutatási programja A képzés és a munkaerôpiac kapcsolata már a kilencvenes években a nyugat-európai és egyesült

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója A Kormány 2011. szeptember 11-én megtárgyalta és elfogadta 2 Budapest, 2011. szeptember 3 TARTALOMJEGYZÉK The table of

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről 0433 2004. július 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3 Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám:

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

BUDAPEST KORTÁRSTÁNC FŐISKOLA. akkreditációs jelentés

BUDAPEST KORTÁRSTÁNC FŐISKOLA. akkreditációs jelentés INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2014/2015 (Harmadik intézményakkreditációs kör, a BKTF második értékelése) BUDAPEST KORTÁRSTÁNC FŐISKOLA akkreditációs jelentés a 2015/7/VII/1. sz. MAB HATÁROZAT MELLÉKLETE

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Az agrárgazdaság

Részletesebben

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat)

PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Alapképzések. (nappali, levelező és távoktatási tagozat) PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Alapképzések (nappali, levelező és távoktatási tagozat) Budapest, 2012. július Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK ALAPKÉPZÉS (BA/BSC) NAPPALI TAGOZAT...

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR ÜGYRENDJE SOPRON 2015 H ATÁLY OS: 2015. VIII. 1-TŐL Tartalomjegyzék ELSŐ FEJEZET... 3 A Kar neve, címe, törvényes képviselője... 3 A Kar bélyegzője,

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM KOLLÉGIUMAINAK FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM KOLLÉGIUMAINAK FELVÉTELI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM KOLLÉGIUMAINAK FELVÉTELI SZABÁLYZATA (a módosításokkal egységes szerkezetben) 2005. március 24. Tartalomjegyzék I. rész Általános rendelkezések 3 1. 3 2. 3 3. 4 II. rész A férőhelyek

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Szakirányú továbbképzések. (levelező és esti tagozat)

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. a 2012/2013. tanévre. Szakirányú továbbképzések. (levelező és esti tagozat) FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013. tanévre Szakirányú továbbképzések (levelező és esti tagozat) Budapest, 2011. november Budapesti Gazdasági Főiskola TARTALOMJEGYZÉK Szakirányú továbbképzések Adó- és Pénzügyi

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT Szombathely 2013. március 20. Tartalom A Nyugat-magyarországi Egyetem 1 Az intézmény

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGED A 2009. ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGED A 2009. ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGED A 2009. ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE PIR törzsszám: 329815 Honlap címe: www.u-szeged.hu Tartalomjegyzék 1. Feladatkör, tevékenység... 3 1.1. Az intézmény neve: Szegedi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

A TERÜLETI SZAKKÉPZÉS IRÁNYAI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI'

A TERÜLETI SZAKKÉPZÉS IRÁNYAI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI' Tér és Társadalom 12. évf. 1998/4. 143-160. p. TÉT XII. évf. 1998 4 Gyors ténykép 143 A TERÜLETI SZAKKÉPZÉS IRÁNYAI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI' (The Tendencies in Experts for Regional Policy Chances

Részletesebben

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor

W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor Kelt: Budapest, 2015. Telefon: 577-0502, fax: 577-0503 Vezetői nyilatkozat A Wesley János Lelkészképző

Részletesebben

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1 Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján

A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján Kuráth Gabriella Sipos Norbert A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Bevezető A hazai felsőoktatási piac jelentős változásokon esett át, és jelenleg is az

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM SZABÁLYZATA AZ EGYETEMI HALLGATÓK RÉSZÉRE ADHATÓ JUTTATÁSOKRÓL ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDÕ DÍJAKRÓL

PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM SZABÁLYZATA AZ EGYETEMI HALLGATÓK RÉSZÉRE ADHATÓ JUTTATÁSOKRÓL ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDÕ DÍJAKRÓL PANNON EGYETEM A PANNON EGYETEM SZABÁLYZATA AZ EGYETEMI HALLGATÓK RÉSZÉRE ADHATÓ JUTTATÁSOKRÓL ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDÕ DÍJAKRÓL A Szenátus elfogadta: 2007. június 28. A határozat száma: 255/2006-2007.(VI.

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások MTA Law Working Papers 2015/1 Közpolitikák és jogi környezetük sorozat Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások Szövényi Zsolt Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA

SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás szak Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI

Részletesebben

HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA FELVÉTELI SZABÁLYZAT

HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA FELVÉTELI SZABÁLYZAT HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA FELVÉTELI SZABÁLYZAT 2009 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések... 3 II. A főiskolára történő jelentkezés feltételei... 3 III. A

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Kari stratégiai terv 2008. május A SZTE JGYPK KÖZÉPTÁVÚ STARTÉGIAI TERVE 1. Vezetői összefoglaló Összegezze a kari stratégia legfontosabb elemeit,

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐiSKOLA ~ BGF BUDAPEST BUSINESS SCHOOL A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐiSKOLA ~ BGF BUDAPEST BUSINESS SCHOOL A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA BUDAPEST GAZDASÁG FŐiSKOLA ~ BGF BUDAPEST BUSNESS SCHOOL A BUDAPEST GAZDASÁG FŐSKOLA FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐ ELLENŐRZÉS RENDSZERE Budapest, 2005. szeptember FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES

Részletesebben

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK I. POLGÁRMESTERI ÖSSZEGZÉS... 3 II. FORRÁSOK, GAZDÁLKODÁS, FEJLESZTÉSI CÉLOK 2007-2010... 13 1./

Részletesebben

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Ikt. sz.: 487/1000/245-2/2013 A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg Debrecen 2013. december 10. Tartalom: Preambulum...4

Részletesebben

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat

Szent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...5 I. PREAMBULUM...6 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9

Részletesebben

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉZIKÖNYV EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KÉZIKÖNYV az ENQA ESG követelményei szerint A Minőségbiztosítási Kézikönyvet jóváhagyta és alkalmazását elrendelte: Szenátus Dr. Melicz Zoltán rektor Baja, 2014.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR

KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR AKKREDITÁCIÓS JELENTÉSE A MAB plénuma által felkért kari látogató bizottság: Fehér Irén CSc Mankovits Tamás DOSz képviselete Bábosik István

Részletesebben

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA REKTORI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA REKTORI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA PÁLYÁZAT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA REKTORI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA DR. HORVÁTH ÁGNES Tanszékvezető Főiskolai Tanár E G E R, 2012. DECEMBER 13. 1 Semmi sem lelkesítőbb annál, mint amikor felismerjük,

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 SOPRON 205 Változatszám: Kiadás dátuma: A példány

Részletesebben

SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM. akkreditációs jelentés

SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM. akkreditációs jelentés INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2014/2015 (Harmadik akkreditációs értékelés) SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM akkreditációs jelentés a 2015/7/VII/5. sz. MAB HATÁROZAT MELLÉKLETE 2015. szeptember 25. Előző

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. Shop midi - EDU. (manual-shop-midi-hun) *2010.11.22. 9:52:30. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV. Shop midi - EDU. (manual-shop-midi-hun) *2010.11.22. 9:52:30. EcoSim Kft. Budapest *2010.11.22. 9:52:30 Shop midi - EDU (manual-shop-midi-hun) EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Papp Judit * AZ ANGOL NYELV KERESKEDELMI, ILLETVE ANGOL NYELV KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK BEMUTATÁSA

Papp Judit * AZ ANGOL NYELV KERESKEDELMI, ILLETVE ANGOL NYELV KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK BEMUTATÁSA Papp Judit * AZ ANGOL NYELV KERESKEDELMI, ILLETVE ANGOL NYELV KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK BEMUTATÁSA BEVEZETÉS A BGF KVIFK-n az angol nyelv kereskedelmi képzés 2004-ben indult; a vendéglátó és szálloda

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Az MRK hatásköre: 1) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

Az MRK hatásköre: 1) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény Az MRK hatásköre: 1) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 79. (5) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége üléseire tanácskozási joggal meg

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségfejlesztési Bizottság Beszámoló a minőségfejlesztési program 2014. évi végrehajtásáról

Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségfejlesztési Bizottság Beszámoló a minőségfejlesztési program 2014. évi végrehajtásáról Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségfejlesztési Bizottság Beszámoló a minőségfejlesztési program 2014. évi végrehajtásáról A Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa 27/2015. (II.25.) sz. határozatával elfogadta.

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET PROFESSZOROK HÁZA

FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET PROFESSZOROK HÁZA FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET PROFESSZOROK HÁZA INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATION RESEARCH THE PROFESSORS HOUSE Polónyi István A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21 századfordulón különös tekintettek

Részletesebben

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE EDUTUS FŐISKOLA A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE Konzulens: Dr. Kandikó József Főiskolai tanár Készítette: Budai Gábor Levelező tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Kontrolling

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FELVÉTELI SZABÁLYZATA Szeged, 2006. 1 A Felvételi Szabályzat a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv), és a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

Budapest, 2010. október 15.

Budapest, 2010. október 15. Hatásvizsgálat Dombóvár Város Önkormányzata Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet intézménye fenntartására vonatkozóan Készítette: CCA Adó- és Pénzgyi Tanácsadó, Menedzser Zrt. Készlt: 4 példányban

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek Kovács Anikó Marketing- és reklámkommunikáció A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek A követelménymodul száma: 0222-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 A MARKETING

Részletesebben

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219

Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 Székesfehérvári Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium OM szám: 030219 PEDAGÓGIAI PROGRAM 8000 Székesfehérvár, Berényi út 105 Székesfehérvár 2013. március 27. 2 Tartalomjegyzék I. AZ ISKOLA NEVELÉSI

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT A Szenátus elfogadta: 2013. július 23. A határozat száma: 312/2012-2013. (VII. 23.) Szenátus határozat Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. A szabályzat karbantartásáért felelős: EDHT elnöke TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja

A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja PARTNERKÖZPONTÚSÁG, MINŐSÉGÉRTÉKELÉS, MINŐSÉGKULTÚRA VÁLTÁS Veszprém, 2006. február 09. Dr. Szintay István intézetigazgató egyetemi

Részletesebben

Pusztaottlaka Községi Önkormányzat

Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Pusztaottlaka Községi Önkormányzat Pusztaottlaka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (VI.26.) Önkormányzati rendelete A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Vállalati informatika példatár. Dr. Bodnár Pál D.Sc.

Vállalati informatika példatár. Dr. Bodnár Pál D.Sc. Vállalati informatika példatár Dr. Bodnár Pál D.Sc. BGF Tartalomjegyzék Elõszó......7 I. kötet MENEDZSMENT ÜGYVITEL INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA...9 II. kötet ÜZLETI ÜGYVITEL IFNORMATIKAI TÁMOGATÁSA...97 III.

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében. A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója

Vállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében. A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója Vállalkozási ismeretek oktatása a fels oktatásban, különösen a nem üzleti tanulmányok keretében A szakért i csoport végs jelentésének összefoglalója EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A műszaki felsőoktatásba felvételizők humántőke beruházásai 7

A műszaki felsőoktatásba felvételizők humántőke beruházásai 7 496 kutatás közben ményeket kell teremteni, amelyek a megfelelő infrastruktúra mellett anyagi elismerést is nyújtanak. A már külföldön tevékenykedő magyar kutatók számára vonzóvá kell tenni a visszatérést,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MAB INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓ 2013-2014 KARI ÖNÉRTÉKELÉS Budapest, 2014. január 17. Elfogadta a Villamosmérnöki és Informatikai

Részletesebben

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a 1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Tájékoztatás az önálló informatika tantárgyról közoktatási intézmények számára

Tájékoztatás az önálló informatika tantárgyról közoktatási intézmények számára Tájékoztatás az önálló informatika tantárgyról közoktatási intézmények számára Az Emberi Erőforrások Minisztériuma meghatározta a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódó kerettanterveket, amelyekben az önálló

Részletesebben

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA. A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán

SZOLNOKI FŐISKOLA. A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán SZOLNOKI FŐISKOLA A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 DPR ALPROJEKT PROJEKTTERV

Részletesebben

AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György

AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN Az érték" a modern vállalatvezetés egyik kulcsszava. A legtöbbször a tulajdonosok és a vevők számára előállított értékről beszélünk, de az is világos,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Minőségmenedzsment alapok

Minőségmenedzsment alapok MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT20A001) Z ALAPKÉRDÉSEK 2007/08/2 félév 3. zárthelyi dolgozat Minőségmenedzsment alapok Tesztek (A zh-n nem ugyanebben a sorrendben szerepelnek a válaszok, egy

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

Intézményi várakozások és stratégiák a felsőoktatásban HALLGATÓI LÉTSZÁMOK, FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS

Intézményi várakozások és stratégiák a felsőoktatásban HALLGATÓI LÉTSZÁMOK, FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS KISS LÁSZLÓ, NAGY ZOLTÁN, KNEISZ ILDIKÓ Intézményi várakozások és stratégiák a felsőoktatásban HALLGATÓI LÉTSZÁMOK, FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS, FELNŐTTKÉPZÉS A Magyar Rektori Konferencia megbízásából az Educatio

Részletesebben