Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány)"

Átírás

1 KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP D-15/1/KONV Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) Vállalkozástan 2015.

2 TÁMOP D-15/1/KONV Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) Vállalkozástan Készítette: Humanitas Socialis Kft. Boncsér Zoltán István ügyvezető igazgató 1

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 KJBTKT027 Vállalkozástan... 4 Vállalkozástan-lexikon... 4 Bevezető lecke. Mi is az a vállalkozás, és mi a vállalat (egyezőségei, különbségei, összefüggései)... 9 Az induló kisvállalkozástól az érett szervezetig Mi a vállalkozás és mit tekintünk kisvállalkozásnak A vállalkozás főszereplője : a vállalkozó... A vállalkozói lét alapkérdése A családi háttér és támogatás Egészségi állapot A vállalkozói képességek, készségek...13 Összefoglaló kérdések lecke. A vállalkozás külső környezete és belső felépítése (a vállalkozás folyamata) A vállalkozás folyamata A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése a vállalkozás beindítása A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése A vállalkozás működtetése A szervezet működése Anyagbeszerzés, együttműködés alvállalkozókkal Pénzügyi irányítás Gyakorlati marketing Konfliktuskezelés Külkereskedelem megteremtése A fejlődés, növekedés elemzése Növekedés-formaváltás Megszűnés, felszámolás Utólagos elemzés...17 Összefoglaló kérdések...17 Bevezető lecke. Az ötlet és forrásai Az ötlet Az ötlet forrásai Az ötlet gyűjtésének módszerei Összefoglaló kérdések A piackutatás tartalma, céljai és teendői A piackutatás módszerei lecke. Hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig (a piackutatás szerepe) Elsődleges kutatás Másodlagos kutatás Piackutatási terv készítése... Összefoglaló kérdések Bevezető lecke. Az üzleti terv tartalma, funkciói, főbb jellemzői Az üzleti terv részletezettsége Kérdések, melyekre választ kell kapni a terv készítése során: Az üzleti terv tartalma Összefoglaló kérdések lecke. A megfelelő társasági forma kiválasztása A társasági forma kiválasztásának szempontjai Lehetséges társasági formák Közkereseti társaság (kkt.) Betéti társaság (bt.) Közös vállalat (kv.) Korlátolt felelősségű társaság (kft.) Részvénytársaság (rt.) Kapcsolódó vállalkozások: Összefoglaló kérdések lecke. Vállalkozás kívül-belül (A helyszín kiválasztása és a cég belső elrendezése) A helyszín kiválasztása A székhely és telephely közötti különbség Mérlegelendő szempontok A belső elrendezés, elhelyezés terve... Összefoglaló kérdések lecke. A piacelemzés A piacelemzés (első lépcső a kisvállalkozás marketingfunkciójának kiépítésben) A piacelemzés során a két legfontosabb mozzanat: Piacszegmentálás

4 Konkurenciaelemzés Konkurenciaelemzés Összefoglaló kérdések lecke. A marketing és a marketingmix szerepe A vállalkozás hatása a marketingre A marketingprofil-modell A marketingmix (1) Termékpolitika (Product) (2) Árpolitika (Price) (3) Értékesítési politika (Place)... (4) Piacbefolyásolási politika (Promotion) A fogyasztóorientált marketingmix A marketing egyéb vetületei Összefoglaló kérdések lecke. Az állandó és változó költségek elemzése és a fedezetszámítás A fedezetszámítás célja A költségtípusok A fedezet számítása képletek segítségével A fedezet meghatározása képlet segítségével Fedezetszámítás ábra készítésével... Összefoglaló kérdések lecke. Jövedelem-kimutatás A jövedelemterv tartalmát és funkcióját tekintve A jövedelemtervben a számítások kiinduló alapja A jövedelemterv célja A cég jövedelemtermelése történhet A jövedelemtervezés logikai lépései Első lépés Második lépés Harmadik lépés... Összefoglaló kérdések lecke. A befektetett és forgóeszközök jegyzéke, és a mérleg-terv Befektetett és forgóeszközök jegyzéke Az induló mérleg A tervezéshez használt mérlegmutatók és az induló mérleg sorainak tervezési menete Összefoglaló kérdések lecke. Számviteli rend kialakítása A számvitel funkciója és jelentősége a vállalkozásban A számvitel és a cég gazdasági történéseinek leképezése A számviteli információs rendszer részei Összefoglalás Összefoglaló kérdések A pénzforgalmi terv és szerepe Az induló cég pénzforgalmának megtervezése és az annak során figyelembeveendő alapvető problémák és szempontok 49 Összefoglaló kérdések Alapvető szempontok a szükséges munkaerő meghatározása kapcsán lecke. Pénzforgalmi terv (cash-flow) lecke. A munkatársak kiválasztása és a munkaszervezés Környezeti tényezők Stratégiai célok A munkaerővel kapcsolatos követelmények Bérezés, ösztönzési rendszer Összefoglaló kérdések lecke. A kockázati tényezők számbavétele és elemzése A kockázatok elmélete A kockázatok csoportosítása A vállalkozások és a kockázatok Kockázatok típusai A kisvállalkozások életére ható, leggyakoribb, tipikus kockázatok az alábbiak A kockázatkezelések lehetséges típusai A kockázatkezelés folyamata és a KKV-k számára legcélszerűbb módjai Összefoglaló kérdések Bevezető lecke. A vállalkozás operatív működési problémái és teendői Értékesítés ellenőrzése Termelési adatok ellenőrzése Pénzmozgások és készpénzállomány a számlakövetelések főkönyvének ellenőrzése A készletszintek ellenőrzése Az árbevételi eredmények alakulása és a fedezeti diagram összhangja Árpolitika elemzése, ellenőrzése Az üzletpolitika és a propaganda hatásossága

5 Összefoglaló kérdések lecke. A vállalkozás hosszú távú működtetésének feladatai és problémái Időszakos elemzések, a stratégia felülvizsgálata A különféle nyilvántartásoknak, a számvitel megfelelő kialakításának felülvizsgálata és elemzése Az üzletpolitika felülvizsgálata A humán erőforrásokkal való gazdálkodás és a személyzeti politika A pótlólagos eszközigények, beruházási döntések Az állandó költségek lényeges elemeinek elemzése A cég formájának megváltoztatása, új társasági forma választása Átfogó elemzés az üzleti terv teljes felülvizsgálata Versenystratégia és fő tényezői Összefoglaló kérdések Felhasznált irodalom lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok lecke. Önellenőrző feladatok Kurzuszáró feladatsor Ábrajegyzék Letölthető dokumentumok jegyzéke... 3

6 KJBTKT027 Vállalkozástan Vállalkozástan-lexikon állandó költségek Azok a költségek, amelyeknek nagyságrendjét a meglévő termelési kapacitások változatlanságát feltételezve az előállított mennyiség változásai nem befolyásolják. árpolitika Árpolitika a vállalkozás által kínált termékek (szolgáltatások) árának meghatározása és a piaci eseményekre történő reagálás elveinek és módszereinek összessége. befektetetett és forgóeszközök jegyzéke A befektetett és forgóeszközök jegyzéke az induláshoz nélkülözhetetlen eszközöket számba vevő lista, amely egyfelől a cég profilja (termelés, szolgáltatás vagy kereskedelem) alapján alapvető technológiai, vagy egyéb eszközöket tartalmazza, de a mindennapos működéséhez fontos és szükséges készleteket, pénzeszközöket is. E lista alapján készül az ún. induló mérleg, amely segít áttekinteni, hogy a cégnek az induláshoz mekkora vagyonra (tőkeerőre) lesz szüksége. (Alapvető tehát tudni, hogy, mi mibe kerül majd, mennyit kell ráfordítani.) befektetett eszközök Az eszközök azon csoportja, amely a vállalkozási tevékenységet tartósan (egy éven túl) szolgálja. belső elrendezés Belső elrendezésnek nevezzük a cég üzleti terének fizikai elrendezését. betéti társaság (bt.) A bt. tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget; a társaság kötelezettségeiért legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, és legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott. egyesülés Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. fedezeti hányad A fedezeti hányad azt mutatja meg, hogy 100 Ft-nyi árbevételből mekkora összeg marad az állandó (rezsi) költségek fedezésére és nyereségre. fedezeti pont A fedezeti pont elemzése arról ad képet, hogy a vállalkozásnak mekkora árbevételre van szüksége, illetve milyen mértékig kell terhelni kapacitásait ahhoz, hogy a bevételei éppen fedezzék az összes felmerülő költséget. A fedezeti pontnál tehát a vállalkozás jövedelme éppen nulla. fogyasztó A Ptk. szerint: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerződést kötő személy. A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint: az a személy, aki gazdasági vagy tevékenységi körén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek részére a szolgáltatást végzik, 4

7 továbbá aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje. fogyasztói csatorna Fogyasztói csatorna alatt értjük azt a módot, ahogyan és amilyen szereplők közreműködésével a termék vagy szolgáltatás eljut a keletkezés helyéről a fogyasztóhoz. forgási arány A forgási arány egy olyan a likviditás ellenőrzése kapcsán használt mutató, amely a cég pénzügyi működőképességéről tájékoztat. (Kiszámításának módja: követelések + rövidlejáratú értékpapírok + pénzeszközök / rövidlejáratú kötelezettségek. A kívánatos mértéke a világbanki sztenderd alapján nem süllyedhet 1:1 arány alá.) forgó eszközök Az eszközök azon csoportja, amelyek várhatóan egy éven belül átalakulnak, elhasználódnak. főtevékenység Főtevékenységnek nevezzük azokat a tevékenységeket, amelyeknek tartalma magát a cég profilját képezi. (Így pl. nem adható ki a könyvelés, ha egy könyvelő cégről van szó, vagy hasonló módon a takarítás, ha a cég profilja az minden más profillal ellentétben!) induló mérleg Alapvető jellemzői: sorai nem a számvitel integrált adataiból, számaiból, hanem tervezési-, illetve kalkulációs adatokból készülnek; nem találhatók benne sem aktívák, sem passzívák, hisz ilyenek még nem keletkezhettek, tekintettel arra, hogy a cég még a mérleg készítésekor nem működik. jövedelemterv (eredmény-kimutatás terve): a vállalkozás jövedelmezőségéről ad átfogó képet. A vállalkozás eredményének levezetését, az adófizetési kötelezettség megállapítást szolgálja. Az eredménymegállapítás alapszerkezete: árbevétel költségek = nyereség. kisvállalat Kisvállalatnak tekintjük a vállalkozást, ha a következő négy tulajdonság közül legalább kettővel rendelkezik: A cég vezetése független. A vezetők általában egyben a cég tulajdonosai is. A szükséges tőke előteremtője és egyben tulajdonosa egyetlen személy vagy egy kis csoport. A dolgozók is és a tulajdonosok is az adott környéken laknak, a cég helyben folytatja tevékenységét. A piacnak azonban nem kell a környékre korlátozódnia. A vállalat méretének az iparág legnagyobb egységeivel történő összehasonlításban kicsinek kell lennie. Az összehasonlítás történhet akár az árbevétel, akár az alkalmazottak száma, vagy egyéb fontos jellemzők alapján. konkurenciaelemzés Egy olyan piacelemzési módszer, amelynek alkalmazása során egy piacra bevezetendő céget a legkülönfélébb szempontok alapján más cégekkel vetünk össze, meghatározóan arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon a többi hasonló profilú piaci szereplővel szemben vajon a vizsgált cégnek milyen előnyei (erősségei) vannak, azaz milyen pozitív jellemzőire támaszkodhat, s mely másokhoz képest létező gyengeségeire kell tekintettel lennie, ha az adott piacon hosszútávon fenn akar maradni. 5

8 korlátolt felelősségű társaság (kft.) A kft. olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. közkereseti társaság (kkt.) A kkt. tagjai korlátlan és egyetemleges felelősség terhe mellett közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, s az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. közös vállalat (kv.) A kv. a tagok által alapított olyan a gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. marketing A marketing feladata felmérni a fogyasztói szükségleteket, azokat lefordítani konkrét termékekre és szolgáltatásokra úgy, hogy az a fogyasztó által kívánt minőségben, mennyiségben, áron és helyen álljon rendelkezésre, miközben megfelelő nyereséget biztosít a vállalkozónak. mérleg Olyan statikus kimutatás, amelynek legmeghatározóbb tulajdonsága, hogy egy adott időpontra vonatkozik. Vagyis pillanatfelvételt ad a cég eszközeiről, vagyoni helyzetéről, pénzügyi erősségeiről vagy gyengeségeiről. (Így mindig nagyon fontos része az üzleti tervnek, az évközi, illetve év végi mérlegjelentésnek, akár induló, akár már évek óta működő vállalkozásról van szó. A mérlegnek két oldala van: - az eszközök, vagy aktívák (ezek mindazon dolgokat tartalmazzák, amelyek a cég tulajdonában vannak, működéséhez rendelkezésre állnak) - a források, vagy passzívák (ez utóbbiak viszont azt tükrözik, hogy miből, milyen finanszírozású forrásból származnak a mérleg aktívák oldalán elhelyezkedő eszközök.) nonprofit szervezetek Nem üzletszerűen gazdálkodó szervezetek, valójában csak kivételesen társadalmi feladataikat segítő kiegészítő jelleggel folytatnak gazdálkodó tevékenységet. Polgárjogú társaság A felek a társasági szerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Közhasznú szervezetek A közhasznú társaság a közhasznú tevékenységet tartósan, rendszeresen végző olyan jogi személy, amely a társasági szerződés alapján jön létre. Egyesület Jogi személy, amely jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el. A bejegyzés csak jogellenesség címén tagadható meg. Alapítvány Az alapítvány céljának tartósnak és közérdekűnek kell lennie. (Az LB eseti döntése: a tartós közérdekű cél akkor is megállapítható, ha az alapítvány vagyona egyetlen személy érdekét szolgálja, ez az érdek azonban nem jövedelemszerzés. Általános társadalmi érdekből törvény is kötelezhet alapítvány létrehozására: ez az ún. közalapítvány.) Költségvetési szervek A társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló jogszabályban, illetve alapító okiratban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, az alapító okiratban meghatározott illetékességi és működési körben meghatározott feladatokat feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. 6

9 nyitómérleg A nyitómérleg tartalmazza a várható helyzetet az első év végén. A mérlegek készítésénél a számviteli modulban közölt legfontosabb mérlegösszefüggéseket kell figyelembe venni. ötlet Potenciális piaci lehetőség. (Nem azonos az üzleti lehetőséggel!) pénzforgalmi előrejelzés (cash-flow) A vállalkozás bevételeit és kiadásait tartalmazza havonkénti bontásban. Segítségével a vállalkozás likviditása, fizetőképessége vizsgálható. A vállalat akkor tekinthető likvidnek, ha a mobil eszközei (készpénz, bankbetétek, értékpapírok, követelések, készletek) értékösszege meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. pénzforgalmi terv (cash-flow) pénzforgalmi tervnek (cash-flow) nevezzük azt a számszerű kimutatást, amely az üzleti tevékenység dinamikáját jelzi a különféle bevételek és kiadások tükrében, és csakis a tényleges pénzmozgással járó kiadásokat és bevételeket tartalmazza. piacelemzés Az üzleti terv objektív piaci tényfeltáráson nyugvó kontrollalapja, amely a fogyasztói igények és a versenytársak helyzetének mélyebb elemzését szolgálja. piackutatás A piaci információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésnek folyamata. Célja: feltárni, hogy az adott cég profilját, tevékenységét és típusát (mérete, technológiájának jellege, stb.) figyelembe véve a cég által célzott piacon mekkora lesz az értékesíthető mennyiség nagysága. A piackutatás során a piaci információk begyűjtésével és feldolgozásával meg kell határozni a tervezett áru, vagy a szolgáltatás, számításba jöhető vevőinek számát (körét) a célzott piacon; a számításba jöhető vevők milyen valószínűséggel lesznek a cég tényleges fogyasztói. piackutatási terv A piackutatási tervnek minimálisan az alábbi néhány szempontra tekintettel kell elkészülnie: a későbbi, (elképzelt) vevők figyelembevételével a szükséges piaci információk meghatározása kiktől és honnan lehet ezeket az információkat beszerezni léteznek-e (létezhetnek-e) olyan, mások által már beszerzett, összegyűjtött (esetleg feldolgozott?!) információk, amelyekre szükség volna milyen módszerekkel és milyen eséllyel lehetne a különböző információkhoz hozzájutni (ha pl. kérdőívet kell kitöltetni, célszerű kipróbálni először barátok és ismerősök segítségével, hogy mennyire egyértelműek a kérdések, nehezen vagy könnyen töltetők-e ki stb.) mennyi időbe telik a legszükségesebb információk beszerezése illetve elemezése stb. piacszegmentálás Egy olyan a piackutatás segítségével születő elemzési eredmény, amely rámutat arra, hogy a cég milyen piacokon, milyen piaci szereplőknek, milyen termékkel, szolgáltatással, kereskedelmi tevékenységgel milyen arányban esélyes. profithányad Azt mutatja meg, hogy 100 Ft-nyi árbevételből mekkora adózatlan nyereség keletkezik (100%-os kapacitáskihasználást feltételezve). 7

10 Részvénytársaság (rt.) Az rt. tőkebefektető társaság, alapítható és működtethető zártkörűen és nyilvánosan. Nyíltkörűen működő részvénytársaság (nyrt.) Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették Zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették stratégia A stratégia funkciója: a cég versenyképességének, versenyképes előnyének megteremtése. Célja, hogy a vállalkozás erejét a versenytársakhoz képest fokozza. Alapvető, hogy a cég képes legyen önmaga fejlődését tudatosan alakítani, a külső és belső változásokra ne csak egyoldalúan reagáljon (legyen kénytelen reagálni), de a jövőjét előre is meg tudja tervezni, részt vegyen annak aktív formálásában is. számvitel A gazdálkodás rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. székhely A székhely a társaság központi ügyintézési helyét jelöli, amit cégtáblával kell megjelölni. szerviz A vevőszolgálat segítségével elérhető olyan szolgáltatás, amely bizonyos eszközök (gépek, berendezések stb.), illetve szolgáltatások (pl. internet-hozzáférés) beüzemelésére, de főként javítására szolgál. társasági forma Amely kereteken belül a szervezet, vállalkozás működik. telephely A telephely a vállalat földrajzi helye, a teljesítmény-előállítás helyszíne, kiindulópontja. üzleti lehetőség Ki nem elégített fizetőképes kereslet, tehát nem szükségszerűen újszerű megoldás (technológia), hanem valódi piaci igény. üzleti terv A vállalkozás beindításához szükséges döntés alapja; tartalmazza a vállalkozás sikerét meghatározó piaci, pénzügyi, szervezeti és műszaki szempontokat vállalkozás A vállalkozás olyan gazdasági egység, amelyik saját nevében, saját felelősségére üzletszerű tevékenységet folytat, a piaci szereplőktől tevékenységében és tulajdonában elkülönül, de a piac által azokkal kapcsolatban van, nyereség elérésére törekszik és ennek érdekében kockázatot vállal. vállalkozás folyamata A vállalkozás folyamata két fő szakaszból áll. Ezek: 8

11 A cég beindítása előtti szakasz (az ötlet megszületésétől a feltételek megteremtésén át a tevékenység beindításáig); A vállalkozás beindításától a tevékenység korszerűsítésén, állandó működésén át a növekedés vagy visszafejlődés (esetleg megszűnés!) végállapotáig. vállalkozó A vállalkozás kulcseleme; az ötletet, a piaci lehetőséget nyereséggé változtatja, nélküle nincs vállalkozás. változó költségek Azok a költségek, amelyeknek nagyságát az előállított mennyiség és/vagy a kapacitás kihasználása mértékének változásai összességében befolyásolják. vevőszolgálat Vevőszolgálaton azok a szolgáltatások értendők, amelyeket a piac szereplői az értékesítés hatékonyabbá tétele érdekében nyújtanak. Bevezető A vállalkozástan tananyag ezen fejezetének tárgyalása a vállalkozó személyével és a vállalkozás, illetve a vállalat alapvető jellemzőinek meghatározásával kezdődik. A fejezet két leckéből áll. Az első lecke a vállalkozás, kisvállalkozás alapfogalmait és a vállalkozó személyére vonatkozó jellegzetességeket tekinti át. A második lecke a vállalkozás folyamatát veszi sorra. 1. lecke. Mi is az a vállalkozás, és mi a vállalat (egyezőségei, különbségei, összefüggései) A szervezetek ahogy az emberek is különféle életciklusokon keresztül juthatnak át az érett korba, illetve a hanyatló életszakaszba is. 1. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 1. ábra) A vállalat életciklusait az emberi életciklusok fázisait felhasználva írjuk le. Nagyon részletes és szemléletes Adizes fogalomhasználata az életciklusok és a korai szakaszokban való vállalatmegszűnések leírásakor. Jellemző ábrája tíz fázist különböztet meg (udvarlás, csecsemőkor, gyerünk-gyerünk korszak, serdülőkor, férfikor, megállapodottság, arisztokrácia, korai bürokrácia, bürokrácia és a halál). A növekedési szakasz (az előbbi felsorolás első öt tagja) alatt bekövetkező megszűnésre is érdekes fogalmakat használ (szerelmi viszony, csecsemőhalandóság, alapítói vagy családi kelepce, beteljesületlen vállalkozás, válás vagy idő előtti öregedés). A teljes életutat megjáró vállalat életében a legnagyobb megrázkódtatásokat az ábrán a hullámos 9

12 vonalak jelentik. Az első a vállalkozás kezdetén található: a kérdés az, hogy a vállalatalapítói szándék mennyire komoly, a vállalkozási ötletből lesz-e vállalat. A második kritikus pont a növekvő vállalatnál szükségszerű munkamegosztással, az új emberekkel és a növekedés egyéb problémáival függ össze. A harmadik és negyedik nehéz fázis a hanyatlás korszakára esik, ekkor a vállalat újjászervezése, megmentése a tét. Az életciklus kezdeti szakaszai a kisvállalkozások jellemző fejlődési fázisai, egészen addig, amíg növekedésnek indulnak. A növekedéssel kezdődik meg az a nagyon komoly átalakulási (változásmenedzselés segítségével végrehajtandó) folyamat, amelynek eredményeképp a vállalkozás átlép, az ún. érett szervezeti életciklusba, rendszerjelleget ölt, vállalattá lesz. Mindemellett sokféle értelmezés van forgalomban arról, hogy mi a vállalkozás és mi a vállalat. Pl. Chikán Attila szerint az üzleti vállalkozás egy olyan emberi tevékenység, amelynek célja a fogyasztói igények kielégítése, míg a vállalat ennek a szervezeti kerete. (Chikán [2003] 24. old.) Ugyanakkor Román Zoltán szerint a vállalkozás egyfajta gondolkodásmódot és cselekvést, valami új létrehozását, és fejlesztését, valamint kreativitást, innovációt feltételez, ill. kockázatvállalást és vezetői képességeket is jelöl. (Román [2006] 15. old.). Valójában mindkét meghatározás alapvetően helytálló, hiszen egy vállalkozás attól kezdve lesz vállalattá, amikor rendszerré (funkciók és struktúrák egységévé) alakul, azaz a vállalkozói funkció intézményesül. Miközben az is fontos, hogy ez a funkció egészségesen működjön, azaz bírjon azokkal a jellemzőkkel, amelyek kimerítik a Román Zoltán által leírtakat is. A fentiek függvényében tehát a kisvállalkozás még nem tekinthető vállalatnak, hiszen működése nem rendszer jellegű, hanem személycentrikus, egyszerű munkamegosztáson alapuló, vállalati funkcióit személyek testesítik meg, egysejtű. Az induló kisvállalkozástól az érett szervezetig 2. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 2. ábra) Mindemellett az is tény, hogy vállalat vállalkozási jellegét csakis addig tudja megőrizni, amíg az intézményesített vállalkozási funkciója nem ürül ki, azaz egészségesen (a Román-féle jellemzőkkel leírható módon) működik. 1. Mi a vállalkozás és mit tekintünk kisvállalkozásnak Napjainkra nincs egyértelműen elfogadott nemzetközi ajánlás a kis- és középvállalatok statisztikai elhatárolására. Ez az elhatárolás legtöbbször a létszám-kategóriák mentén történik, amely az EUban jelenleg fő között húzza meg a kis- ill. a középvállalkozások felső létszámhatárát. A kisvállalkozásokon belül még megkülönböztetik a 10 fő alatti mikrovállalkozásokat, valamint az alkalmazott nélküli (önfoglalkoztató) vállalkozásokat is. Alkalmazottak Mérleg főösszeg Nettó árbevétel száma Mikrovállalkozás < 10 fő < 2 M euró < 2 M euró Kisvállalkozás < 50 fő < 10 M euró < 10 M euró Középvállalkozás <250 fő < 43 M euró < 50 M euró Ugyanakkor a kizárólag létszám alapján történő elhatárolás kevéssé fejezi ki a kisvállalkozás 10

13 tartalmi jellemzőit. Ebben a tekintetben a kanadai Gazdasági Fejlesztési Bizottság meghatározása tűnik a legelfogadhatóbbnak (annál is inkább, mivel e meghatározás alapján a hazai kisvállalkozások legnagyobb hányadát kitevő önfoglalkoztatókra is jól értelmezhető. Így tehát: Kisvállalatnak tekintjük a vállalkozást, ha a következő négy tulajdonság közül legalább kettővel rendelkezik: A cég vezetése független. A vezetők általában egyben a cég tulajdonosai is. A szükséges tőke előteremtője és egyben tulajdonosa egyetlen személy vagy egy kis csoport. A dolgozók is és a tulajdonosok is az adott környéken laknak, a cég helyben folytatja tevékenységét. A piacnak azonban nem kell a környékre korlátozódnia. 2. A vállalkozás főszereplője : a vállalkozó A vállalkozási folyamat legmeghatározóbb eleme, tényezője a vállalkozó, illetve a vállalkozói funkciók és értékek jelentik a vállalkozást. A vállalkozó nélkül nem létezhet vállalkozás, legyen az bár egészen kicsi, egyszemélyes cég vagy hatalmas vállalat-birodalom. A különbség a kettő között mindössze az, hogy a kis és közepes cégek esetében a vállalkozási szellem és a vállalkozói funkciók (következésképp a vállalkozás léte!) közvetlenül magához a vállalkozó konkrét személyéhez kötődnek. A nagyobb cégeknél minderről (tehát az ún. vállalkozói funkciók működéséről és a vállalkozói értékek fennmaradásáról) intézményesen az e célra szakosodott szervezeti részlegek gondoskodnak. Sok hiedelem van még mindig azzal kapcsolatban, hogy milyen az igazi vállalkozó. Egyáltalán a vállalkozó lesz, vagy születik? Tény, hogy nem árt, ha a potenciális vállalkozónak megvannak bizonyos adottságai, de az is igaz, hogy a vállalkozni tudás mint olyan elsajátítható. Milyen a jó vállalkozó a valóságban Hiedelmek A vállalkozónak csak születni kell. Bárkiből lehet vállalkozó: csak - ötlet, - szerencse, - bátorság kell hozzá!!! A vállalkozó = szerencsejátékos. Az egyedülálló, független vállalkozó szerencsésebb helyzetben van. A vállalkozó saját maga ura, független Valóság A sikeres vállalkozó: - tapasztalatokkal bír; - szakmai ismeretei sokrétűek; - állandóan képzi magát; - keményen dolgozik; - kitartó és türelmes; A legjobb ötlet is kevés, a siker a feltételekben rejlik! A sikeres vállalkozó először mérlegel, elemez, aztán dönt. Az egyedülálló, független vállalkozó sebezhetőbb. A kockázat megosztása társakkal sokkal előnyösebb. A vállalkozó függ: 11

14 A vállalkozó saját maga ura, független mindenkitől. A vállalkozó többet dolgozik és nagyobb stresszben él, mint egy nagyvállalati menedzser. A vállalkozás sikere alapvetően a pénzen múlik. A vállalkozót kizárólag a pénz érdekli. A vállalkozó függ: a fogyasztóktól, a beszállítóktól, az alvállalkozóktól, a bankoktól, a befektetőktől. Inkább másként dolgozik. Fő különbségek: - állandó döntési kényszer - kevesebb üresjárat - több kötetlenség - több érdekesség A siker kulcsa: inkább az üzleti lehetőség felismerése, az ütőképes csapat, az olajozott feltételteremtés, a pénz! A vállalkozót a hosszú távú jövedelmezőség inkább kell, hogy érdekelje! A vállalkozói funkciók és értékek abszolút fontosságát jelzi, hogy amennyiben ezek egy cégen belül, bármilyen ok miatt kihalnak függetlenül a nagyságrendtől, cégéletkortól, pénzügyi és egyéb erő forrásadottságoktól a vállalkozás előbb vagy utóbb csődbe jut. Ki tekinthető vállalkozónak? (A vállalkozó, mint kifejezés francia eredetű. Eredeti értelmezése szerint közvetítőt, kapcsolatteremtőt jelent.) A vállalkozó(k) az(ok) a személy(ek) illetve funkció(k), aki(k) és amely(ek) a cégen belül: - az újszerűséget, az ötleteket, a kreativitást és innovációt; - a profit termelését ; - a szervezést (az erőforrások és külső-belső adottságok előnyös gyakorlati felhasználására irányuló alkotó folyamatokat); - a kockázatok vállalását és kezelését (esetenként a kudarc elviselését) képviseli(k), hordozzá(k). Vállalkozónak lenni egyfelől sajátságos életforma, másfelől speciális kívánalmakat hordozó szerep is! Mindezzel nem elég tisztában lenni és a vállalkozás megkezdése előtt erre felkészülni, de a vállalkozás működtetése során sem szabad róla megfeledkezni! Sőt mennél régebbi egy vállalkozás, annál inkább fontos ez a szempont. A hangsúlyok a vállalkozói létforma alapkérdései kissé mások induláskor, mint a több éves rutinos vállalkozó esetében. Nézzünk át a vállalkozói életmód meghatározó tényezőit, a vállalkozás indulása kapcsán: 12

15 A vállalkozói lét alapkérdése Vállalkozni nem csak tevékenységet, hanem életmódot jelent. Ezzel tisztában lenni azért meghatározó, mivel nagyon sok energia és lelki tartalék mozgósítását igényli, amelynek során nélkülözhetetlen a kockázatvállalás, a többletmunka felvállalása, együttélés a céggel, stb. A családi háttér és támogatás A vállalkozással összefüggő életmódváltásban a legalapvetőbb szerepe a családi háttérnek, a családi támogatásnak van. Az átállás, a vállalkozni tanulás időszaka önmagában is lemondással, sok-sok időráfordítással jár, nem beszélve az anyagi áldozatokról és a kockázatok vállalásáról. Mindezt lehetetlen a családi egyetértése, támogatása nélkül megoldani. Ezért az elején mindenképp tisztázni kell, hogyan viszonyul mindehhez majd a család. Számíthatunk-e rájuk vagy sem? A tisztázás persze azért is fontos, mert sokszor a családnak fogalma sincs arról, mi mindennel jár az, ha valaki vállalkozóvá lesz. (Pl. előfordulhat, hogy a határidők, az üzleti tárgyalások épp a legdédelgetettebb családi programokat fogják feldúlni, vagy pl. az, hogy a korlátlan felelősség vállalása esetleg a családi házat is fenyegetheti stb.) Egészségi állapot A vállalkozáshoz energia és nagyon sok időráfordítás kell. Különösen a kezdetet tekintve jó felkészülni arra, hogy a vállalkozó számára gyakorlatilag nincs munkaidő, csak megoldandó feladatok, problémák tömege. (Nem ritka, hogy napi órát kénytelen dolgozni, sokszor feláldozva az ünnepnapokat is.) Mindemellett a vállalkozóra állandó lelki teherként nehezedik az állandó döntési kényszer, a fokozott készenlét nagyobb koncentrációt igénylő helyzetei (pl. kapcsolatok ápolása, tárgyalások, konfliktushelyzetek kezelése stb.). Ezen megterheléseket betegen vagy rossz egészségi állapot mellett vállalni eléggé veszélyes. (Részben az egészségi állapot további romlásának valószínűsége, de a miatt is, hogy a vállalkozások többsége nem bírja el a vállalkozó tartós távolmaradását, vagy kisebb munkaintenzitását, a konkurensénél kevesebb idő- vagy energiaráfordítását. A vállalkozói képességek, készségek Nagyon fontos a vállalkozói önismeret, a készségek, képességek megléte. A vállalkozói lét által igényelt készségek, képességek: realitásérzék, önbizalom, kreativitás, bizonytalanság tűrése, kockázatviselési képesség, lehetőség felismerésének készsége, gyors döntési készség, rugalmasság, nyitottság, elemző képesség, a környezet értékelésének készsége, üzletkötési és kapcsolatháló-kiépítési készség, jó emberismeret, megfelelő fellépés, kommunikációs- és tárgyalási készség stb. A készségek tekintetében alapvető, hogy a kezdő vállalkozó pontosan tudja, melyek az erősségei, és melyek a gyengeségei. (A gyengébb tulajdonságokat érdemes fejleszteni, az erősségekre tudatosan támaszkodni.) Összefoglaló kérdések 1. Ki nevezhető vállalkozónak? 2. Mi a vállalat? Van-e a vállalkozás és vállalat között különbség, s ha igen, mi? 3. Melyek azok a speciális jellemzők Szonyi és Steinhoff alapján, amelyek segítségével a kisvállalkozások a többitől jól elhatárolhatók? 4. Határozza meg, ki tekinthető vállalkozónak! 5. Melyek a vállalkozói életmód meghatározó kérdései? 13

16 2. lecke. A vállalkozás külső környezete és belső felépítése (a vállalkozás folyamata) 1. A vállalkozás folyamata A vállalkozási folyamat két szakaszból áll: A cég beindítása előtti szakasz (az ötlet megszületésétől a feltételek megteremtésén át a tevékenység beindításáig); 3. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 3. ábra) A vállalkozás beindításától a tevékenység korszerűsítésén, állandó működésén át a növekedés vagy visszafejlődés (esetleg megszűnés!) végállapotáig; 4. ábra Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 4. ábra) 2. A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése a vállalkozás beindítása Vállalkozó: A vállalkozás kulcseleme; az ötletet, a piaci lehetőséget nyereséggé változtatja, nélküle nincs vállalkozás; Ötlet: Potenciális piaci lehetőség, a piaci lehetőség alapja; Üzleti terv: A vállalkozás beindításához szükséges döntés alapja; tartalmazza a vállalkozás sikerét meghatározó piaci, pénzügyi, szervezeti műszaki szempontokat Piacelemzés: Az üzleti terv kiinduló alapja, objektív helyzet feltáráson kell alapulnia. A vállalat működéséhez pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a piacról. Mivel vevőként és eladóként vagy szállítóként, szolgáltatást nyújtóként vagy igénybe vevőként számos piacon jelenünk meg, ezért a piaci viszonyok széles körű ismeretére van szükségünk. Jelentős a piaci vásárlóerő, a szokások, a szállítási, szerződési és a fizetési fegyelem ismerete. Az induló vállalkozások esetében szükség van az esetleges piaci rések definiálására is. A pénzügyi helyezet 14

17 elemzése az üzleti terv második alappillére. Ez tartalmazza a következőket: mennyi pénzre van szükség a beindításhoz; mennyi a folyamatos működtetéshez és a növekedéshez; ez milyen forrásokból teremthető meg; milyen ütemben folynak be ezek; mikor, milyen kiadások várhatók; Kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés: A vállalkozás sikerének egyik fő feltétele; megfelelő kapcsolatok a szállítókkal, vevőkkel, egyéb üzleti partnerekkel (érintettekkel). A vállalkozási forma megválasztása: A piaci elemzések és az üzleti terv alapján szabad csak kiválasztani; a döntés főbb tényezői: felelősség; kockázat; adózási szabályok; bevitt tőke nagysága; részvétel mértéke és formája; Az alapítás intézése: cégbejegyzés, folyószámla nyitása stb. Előfeltételek megteremtése: helyiség; pénz; engedélyek; anyagok; állóeszközök stb. 3. A vállalkozás folyamatszakaszainak részletes felépítése A vállalkozás működtetése A szervezet működése munkatársak kiválasztása; stabil működés feltételei; belső munkamegosztás; 15

18 adminisztráció; Anyagbeszerzés, együttműködés alvállalkozókkal operatív működés; termelés folyamatosságának biztosítása. Pénzügyi irányítás pénzügyi egyensúly megteremtése; a bevételek lehetőleg haladják meg a kiadásokat; a likviditás, hitelképesség megteremtése. Gyakorlati marketing a fogyasztók viselkedésének és a versenytársak lépéseinek állandó elemzése; mit kell tenni a fogyasztó megnyerése" és megtartása érdekében. Konfliktuskezelés a szervezet zavarainak időbeni észlelése; munkatársak és partnerek megnyerése; a menedzser személyiségéhez és a szervezeti résztvevők összetételéhez illeszkedő vezetési stílus; Külkereskedelem megteremtése a siker fokozása; piac kiterjesztése. A fejlődés, növekedés elemzése az induláskor kitűzött célok teljesülésének elemzése; az üzleti terv összevetése a tényhelyzettel; siker kudarc elemzése; erős gyenge pontok elemzése (SWOT analízis) Növekedés-formaváltás ha a vállalkozás nő, a formaváltás szükségessége bekövetkezhet; termékváltás, profilbővítés, diverzifikáció; emberi erőforrás fejlesztés; Megszűnés, felszámolás a kudarc elfogulatlan elemzése; a veszteség minimalizálása (könnyebbé válik az újrakezdés). 16

19 Utólagos elemzés a vállalkozás egész folyamatának áttekintése; hibák, sikerek, kudarcok elemzése az új vállalkozás sikere érdekében. Összefoglaló kérdések 1. Melyek a vállalkozás folyamatának fő szakaszai? 2. Hogyan épülnek fel az egyes folyamatszakaszok? 3. Milyen folyamatszakaszai vannak a vállalkozás beindításának? 4. Milyen folyamatszakaszai vannak a vállalkozás működtetésének? Bevezető Ezen fejezet az ötlet forrásaival, az ötlet-szerzés módszereivel, technikáival, valamint azzal foglalkozik, miként és hogyan lesz az ötletből valódi üzletei lehetőség. Két leckéből áll: A 3. lecke. Az ötlet és az ötletelés módszereivel, technikáival foglalkozik; A 4. lecke azt vizsgálja, hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig, és mi ebben a piackutatás szerepe. 3. lecke. Az ötlet és forrásai 1. Az ötlet A cég csak akkor tud fennmaradni és jövedelmet termelni, ha olyan terméket, szolgáltatást kínál, amelyre a piacon van igény, amit biztosan értékesíteni tud. Induló cég esetében az első, meghatározó lépés egy olyan, megfelelő ötletet találni, amire a vállalkozás alapítható. Az ötlet potenciális piaci lehetőség, amely nem azonos az üzleti lehetőséggel! Miután a vevők számára nem az áru termelése és eladása, illetve a szolgáltatás nyújtása jelenti 17

20 önmagában az értéket, hanem a fogyasztói igény kielégítése, így a legjobbnak tűnő ötlet sem biztos, hogy aktuálisan kelendő egy adott piacon. Az üzleti lehetőség több, más, mint az ötlet! Meghatározó különbség: az üzleti lehetőség felismert piaci igény; a fogyasztói igényeket profi módon kielégíteni csak megfelelő feltételek megteremtésével lehet. Az üzleti lehetőség: ki nem elégített fizetőképes kereslet, tehát nem szükségszerűen újszerű megoldás (technológia), hanem valódi piaci igény. Azonban az ötlet is igen fontos, hisz minél eredetibb elképzelést valósítunk meg, annál inkább esélyesek lehetünk a piacon. (Azonban ahhoz, hogy az ötletből valódi üzleti lehetőség legyen, alapvető a piaci kereslet kontrollja, azaz a piackutatás végzése. Annak kiderítése, hogy az adott ötletre ha megvalósítjuk lesz-e vevő!) 2. Az ötlet forrásai Jó ötletre szert tenni nem egyszerű! Honnan származhatnak vajon a jó ötletek?! a) a fogyasztók, a potenciális kliensek fogyasztói szokásainak, magatartásának tanulmányozásával (igen hasznos megfigyelések tehetők, ha a vállalkozók, a leendő tulajdonosok kellő figyelmet fordítanak arra, hogy mire is van igényük, ill. mit is szeretnének a vállalkozás által elképzelt, megcélzott emberek, a leendő kliensek) b) Tökéletesítés, több működő vállalkozás tanulmányozásának segítségével. Tulajdonképp gyakorta nyerhető jó ötlet pusztán annak megfigyeléséből is, hogy egy adott vállalkozást, egy bizonyos profilt mások hogyan működtetnek. Hiszen sokszor apróbb változtatásokkal vagy a megfigyelt cégnél tapasztalt figyelmetlenségek korrigálásával virágzó vállalkozást lehet létrehozni. c) A forgalmazási csatornákban dolgozó emberek kikérdezésével. A forgalmazásban, az értékesítésben közvetlenül dolgozók gyakorta a legjobb ötlet-források. Hiszen nemcsak az adott bolti kínálatban szereplő termékeket ismerik jól, de azt is, hogy melyek a leggyakrabban előforduló minőségi kifogások egy-egy termék kapcsán. Sőt azzal is ők találkoznak nap mint nap, hogy melyek azok a termékek, amelyeket a vevők hiába keresnek, mert pl. kevés van belőlük, vagy mert még, vagy már nem lehet kapni. d) kormányzati szervezetek, ill. állami programok. Gyakorta jó lehetőséget kínálhat egy-egy olyan gazdaságpolitikai megfontolásból születő kormányprogram, amelynek aktualitása miatt arra ráépülve jó ötletekre lelhetünk (de hasonlóan esélyes lehet egy EU-s vagy egyéb pályázati kiírás, amely megvalósításával megalapozható egy későbbi vállalkozás léte). e) egyéb, például kapcsolódás kutatóprogramokhoz, munkatapasztalatok, környezet, barátok, ismerősök, internetes ötletoldalak, életrajzi művek 3. Az ötlet gyűjtésének módszerei Az ötlet forrásai mellett legalább olyan fontos, hogy miként gyűjthetők és dolgozhatók fel az eredeti elgondolások. Erre vonatkozóan számos igen jól bevált módszer létezik. Ezek közül a legismertebbek a következők: Az ötletroham / ötletbörze (brainstorming): A módszer lényege arra a tényre alapul, hogy az emberek általában aktívabbak és kreatívabbak, ha másokkal együtt, csoportban vesznek részt a feladatok megoldásában. A módszer igen egyszerű! Azonban célszerűen csakis néhány fős team-szerű csapatban (ha nagyobb csoportról van szó, akkor kisebb munkacsoportokra 18

21 osztjuk) használható igazán jól. A heurisztika: A heurisztikának nincs szabályos módszere, amint erre az elnevezése is utal. Általában a vállalkozóknak arra a képességére épít, amellyel a gondolatok, felismerések és a tapasztalatok feldolgozásával kialakuló tanulási folyamat révén, mintegy sajátságos felfedezést tesznek. (Érdekes és jó tudni, hogy ezt a módszert alkalmazzák a leggyakrabban.) A naplóvezetés: Rendkívül jó és hatékony módszer. Általában már működő vállalkozások alkalmazhatják a legsikeresebben. Lényege, hogy a cég működésére és termékére (termékeire) vonatkozóan célirányos kérdéseket tesznek fel, sokszor csak egyszerű füzetet alkalmazva erre. Amikor bármely kérdésre vonatkozóan a munkatársaknak, tulajdonos(ok)nak bármilyen ötletük van, feljegyzik. Bizonyos idő múlva (pl. 1-2 hó) az elképzeléseket, felvetéseket feldolgozzák, és a hasznavehetőket megvalósítják. Ilyen kérdések lehetnek, mint pl. hogyan: adjunk jobb minőséget; állítsunk elő és adjunk olcsóbban; lehet többet adni az eredeti áron; többet adni nem arányosan emelt áron; megváltoztatni a terméket stb. A kérdéslista-módszer: A kérdéslista-módszer arra keresi a választ, hogy hogyan lehetne más, már meglévő termékeket alapul véve egy-egy adott terméknek újszerű alkalmazási lehetőséget találni. A módszer tipikus kérdései, hogy lehet-e a vizsgált terméket: átvenni; módosítani; megnagyobbítani; kisebbíteni; átrendezni; kombinálni; jellemzőit megfordítani stb. Probléma-leltár módszer: A módszer szintén már meglévő termékkel összefüggésben alkalmazható sikeresen. A módszer alkalmazásának másik kötöttsége még az is, hogy általában nagytömegű és egyszerű termék esetében alkalmazható jó eredményességgel. A módszer lényege, hogy a vonatkozó termékre egy igen egyszerű kérdőívet készítenek (a válaszokat aláhúzással, vagy X-eléssel kell megadni) és azt a termék eladásával együtt kérik kitölteni. Fókusz vagy célcsoport: Ebbe a módszer-csomagba több, különféle módszer tartozik. A 19

22 legismertebbek: a minőségi körök; értékelemzés. Mindkét módszerre jellemző, hogy inkább már működő cégek, ill. létező termékekkel kapcsolatosan szokták alkalmazni. A módszerek alkalmazása komoly szakmai felkészülést igényel, az alkalmazók sokszor önálló tanácsadási profilként művelik. Egyéb: szakértői interjúk, más iparágak tapasztalatai, illetve megoldásai, továbbképzés, gyárlátogatás Összefoglaló kérdések 1. Mi az ötlet? 2. Mi az üzleti lehetőség? 3. Milyen alapvető különbségek vannak az ötlet és az üzleti lehetőség között? 4. Sorolja fel az ötlet forrásait és részletezze azokat! 5. Milyen módszerekkel generálhatók az ötletek? Hány ilyen módszer van, s ezek közül melyek azok, amelyek inkább már meglévő cégek esetében alkalmazhatók sikeresen? 4. lecke. Hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig (a piackutatás szerepe) Az újonnan vállalkozók nemcsak üzletük jövőjét, de már a puszta indulásukat is veszélyeztetik, ha piackutatás nélkül próbálkoznak vállalkozni. 1. A piackutatás tartalma, céljai és teendői Piackutatás: a piaci információk begyűjtésének, rendszerezésének és értékelésnek folyamata. Célja: feltárni, hogy az adott cég profilját, tevékenységét és típusát (mérete, technológiájának jellege, stb.) figyelembe véve a cég által célzott piacon mekkora lesz az értékesíthető mennyiség nagysága. A piackutatás során a piaci információk begyűjtésével és feldolgozásával meg kell határozni a tervezett áru vagy szolgáltatás számításba jöhető vevőinek számát (körét) illetve dinamikáját a célzott piacon, és azt, hogy a számításba jöhető vevők milyen valószínűséggel lesznek a cég tényleges fogyasztói. 2. A piackutatás módszerei elsődleges kutatás; 20

23 másodlagos kutatás. 2.1 Elsődleges kutatás Az elsődleges kutatás az, amikor az adott cégre, illetve célzott termékeire vonatkozóan végzik a vizsgálatokat, gyűjtik össze a megfelelő információkat. Ennek lehetséges módjai: a kikérdezéses módszer, amelynek során telefonon, írásban, esetleg szóban kérdezik meg a potenciális klienseket; tesztekkel vizsgálják az új termék értékesítésének lehetőségét. Ekkor az áru jellegétől függően átadnak egy-egy terméket kipróbálásra (pl. autó, háztartási gép stb.) esetleg hosszabbrövidebb ideig tartó használatra is; a panel-módszer, amelynek esetében egy bizonyos fogyasztói kör arra vállalkozik, hogy szabályos időközönként bizonyos felmérési kérdésekre választ ad; kísérletekkel, amikor is a cég a fogyasztás pszichológiai hátterét próbálja felderíteni. Fontos tudnunk azonban, hogy egy induló cég jobbára a kikérdezéses módszert választhatja célszerűen. 2.2 Másodlagos kutatás A másodlagos kutatás során a cég gyűjti, elemzi a meglévő különféle forrásból származó anyagokat (pl. kutatóintézetek, statisztikák, gazdasági elemzések stb.). A másodlagos kutatásnak egyik igen hasznos és szisztematikus módszere az un. PESTI (a betűszó a vizsgálandó területek angol elnevezése kezdőbetűiből tevődik össze!) modell. A modell a makrogazdasági elemzés azon tényezőit veszi sorra, amelyek egy vállalkozási környezet szempontjából alapvetők, így: P (Political): azt vizsgálja, mennyire megbízhatóak a vállalkozásalapítás politikai és jogi feltételei (pl. tulajdon védelme, vállalkozások érdekvédelme stb.) az adott országban; E (Economical): a gazdasági környezetet veszi górcső alá (pl. az ország általános gazdasági helyzete, infláció mértéke, kamatok, fizetőképes kereslet, befektetési kedv stb.); S (Social): a társadalmi kulturális környezetet vizsgálja (pl. milyen a vállalkozások társadalmi megítélése, milyen az üzleti etika, milyen az egyén viszonya a munkához stb.) T (Technological): itt az a kérdés, hogy milyenek a technológiai adottságok általában (pl. milyen a szakképzés helyzete, milyen az innováció, milyen fejlettségű a háttéripar stb.) I (International): az ország nemzetközi gazdasági kérdéseivel (pl. külpolitikájával, nemzetközi gazdasági orientációjával, nemzetközi üzleti kapcsolatai szabályozásával, speciális, nemzetközi projektek kérdéseivel stb.) foglalkozik. (a módszerről bővebben olvashat: Szirmai Péter: 10 lecke az üzleti tervezésről, CO-NEX Kiadó, Bp ) Tehát mindenképp jó és tájékoztató információk kellenek! Nem mindegy, hogy a megfelelő információkat honnan és hogyan szerezzük. 21

24 5. ábra A piackutatás információs forrásai Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 5. ábra) 3. Piackutatási terv készítése Az információk beszerzéséhez készítsünk piackutatási tervet. A vizsgálat megtervezése kapcsán tudni kell, hogy a piackutatás mélysége és módszere sok mindentől függ. Egészen alapvető jelentőségű a mélyreható piackutatás pl. azon cégek számára, akik ún. saját fogyasztói kört akarnak kiépíteni. Megint csak más azoknak a cégeknek a helyzete, amelyek már meglévő, tehát más üzletek által megtermelt fogyasztói rétegre akarnak építeni. A piackutatási tervnek minimálisan az alábbi néhány szempontra tekintettel kell elkészülnie: a későbbi (elképzelt) vevők figyelembevételével a szükséges piaci információk meghatározása; kiktől és honnan lehet ezeket az információkat beszerezni; léteznek-e (létezhetnek-e) olyan, mások által már beszerzett, összegyűjtött (esetleg feldolgozott?!) információk, amelyekre szükség volna; milyen módszerekkel és milyen eséllyel lehetne a különböző információkhoz hozzájutni (ha pl. kérdőívet kell kitöltetni, célszerű kipróbálni először barátok és ismerősök segítségével, hogy mennyire egyértelműek a kérdések, nehezen vagy könnyen töltetők-e ki stb.); mennyi időbe telik és várhatóan mekkora költségekkel jár a legszükségesebb információk beszerezése illetve elemezése stb. A piackutatási terv sikeres végrehajtásával elfogadható alapot teremthetünk az ún. piacelemzés elvégzéséhez. Összefoglaló kérdések 1. Mi a piackutatás? 2. Melyek a piackutatás módszerei? 3. Hogyan jut el az ötlet az üzleti lehetőségig? 4. Foglalja össze röviden, milyen információkra van szükség a megfelelő piaci kép kialakításához? 5. Mit nevezünk PESTI módszernek? Bevezető Ezen fejezet az üzleti tervvel, annak fogalmaival és részletes felépítésével foglalkozik. A fejezet tizenkét leckéből áll. Első lecke az üzleti terv tartalmával, funkcióival, főbb fejezeteivel foglalkozik. A második lecke a megfelelő társasági forma kiválasztását tartalmazza. 22

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON

SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON 2016 Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd 1 2016.01.27. 15:03:38 Szerzők: DR. SIKLÓSI ÁGNES DR. KARDOS BARBARA MIKLÓSYNÉ ÁCS KLÁRA DR. SZTANÓ IMRE SISA KRISZTINA DR. VERESS ATTILA

Részletesebben

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Nagyné Bauman Anita Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A követelménymodul száma: 2219-06 A tartalomelem

Részletesebben

2013. 01. 01 2013. 12. 31. KIEGÉSZITŐ MELLÉKLETE

2013. 01. 01 2013. 12. 31. KIEGÉSZITŐ MELLÉKLETE Statisztikai számjel: 20685276 6920 117 04 Cégjegyzék száma: 04-06-006156 Vállalkozás megnevezése: Vállalkozás címe, telefonszáma: OROS-KONTO Számviteli és Könyvelő Betéti Társaság 5900 Orosháza, Huba

Részletesebben

. Kiegészítő melléklet a 2009. évi számviteli törvény szerinti éves beszámolóhoz . 1 Tartalomjegyzék 1. Peremfeltételek, üzletpolitikai célok (általános kiegészítések) 1. oldal 1.1. A vállalkozás bemutatása

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Elérhetőségek Szikora Péter szikora.peter@kgk.uni-obuda.hu Népszínház utca 8. 2. emelet 226. szoba http://tig.kgk.uni-obuda.hu/ SZIKORA PÉTER - VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

2009. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (2009. január 1. 2009. december 31.)

2009. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (2009. január 1. 2009. december 31.) VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET NONPROFIT KÖZHASZNÚ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (2009. február

Részletesebben

A vizsgarészhez rendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0938-06 Szervizelés és dokumentálása

A vizsgarészhez rendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0938-06 Szervizelés és dokumentálása A vizsgarészhez rendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0938-06 Szervizelés és dokumentálása A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Ügyfélkapcsolati és vezetési ismeretek;

Részletesebben

A vizsgarészhez rendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0938-06 Szervizelés és dokumentálása

A vizsgarészhez rendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0938-06 Szervizelés és dokumentálása A vizsgarészhez rendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0938-06 Szervizelés és dokumentálása A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Ügyfélkapcsolati és vezetési ismeretek;

Részletesebben

Miért van szükség üzleti tervre?

Miért van szükség üzleti tervre? Pólya Árpád Kulcs az üzleti terv összeállításához ÖTLETHÍD Gazdaságfejlesztő, Mérnöki és Oktatási Tanácsadó, Szolgáltató Kft. Miért van szükség üzleti tervre? A jövő formálása mindig izgalmas és egyben

Részletesebben

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások

A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások A gazdasági felsőfokú szakképzésről kikerülő hallgatókkal szembeni munkaerő-piaci elvárások KÁRPÁTINÉ DARÓCZI Judit Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest karpati.d.judit@gmail.hu A felsőfokú szakképzés

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek Kovács Anikó Marketing- és reklámkommunikáció A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek A követelménymodul száma: 0222-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 A MARKETING

Részletesebben

Szécsényi Agro-Help Nonprofit Kft. 3170 Szécsény Rákóczi út.90/b. Kiegészítő melléklet 2008.

Szécsényi Agro-Help Nonprofit Kft. 3170 Szécsény Rákóczi út.90/b. Kiegészítő melléklet 2008. 0 Adószám: 18633849-2-12 Cégbíróság: Nógrád Megyei Bíróság mint cégbíróság Cégjegyzék szám: 12-09-005723 3170 Szécsény Rákóczi út.90/b Kiegészítő melléklet 2008. Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok GAZDASÁGI MAGÁNJOG Jogi személyek 2009. szeptember 24. 3. előadás Jogalanyok a gazdasági jogban Természetes személyek (ember) Jogi személyek (ember alkotta szervezet) Jogi személyiség nélküli jogalanyok

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 BEVEZETÉS Miért is fontos nekünk az árképzés? Amennyiben a célunk, hogy intézményünk képes

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: H-KE-194/2013 Dátuma: 2013. május 02.

TÁJÉKOZTATÓ. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: H-KE-194/2013 Dátuma: 2013. május 02. TÁJÉKOZTATÓ a Biggeorge s-nv 4. Ingatlanforgalmazó Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról módosításokkal egységes szerkezetben Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni?

Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni? Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség, Tőke (befektetés), Vállalkozói készség vállalkozó, Kockázatvállalás, Reális üzleti terv Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t,

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal Az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. Törvény 137/A. 6. - a, és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali

Részletesebben

Balatoni Halászati Zrt. MÉRLEG

Balatoni Halászati Zrt. MÉRLEG 1 1 2 2 6 5 8 3 0 3 1 2 1 1 4 1 4 Statisztikai számjel 1 4 _ 1 0 3 0 0 0 5 4 Cégjegyzék szám Balatoni Halászati Zrt. MÉRLEG MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése Előző év Tárgy

Részletesebben

AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György

AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN Az érték" a modern vállalatvezetés egyik kulcsszava. A legtöbbször a tulajdonosok és a vevők számára előállított értékről beszélünk, de az is világos,

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: E-III/110.167-13/2006 Dátuma: 2006. augusztus

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A VÁLLALATI VÁLSÁGMENEDZSELÉS GAZDASÁGUNKBAN, AVAGY HOGYAN (NE) MENEDZSELJÜNK!? DR. KATITS ETELKA 1

A VÁLLALATI VÁLSÁGMENEDZSELÉS GAZDASÁGUNKBAN, AVAGY HOGYAN (NE) MENEDZSELJÜNK!? DR. KATITS ETELKA 1 A VÁLLALATI VÁLSÁGMENEDZSELÉS GAZDASÁGUNKBAN, AVAGY HOGYAN (NE) MENEDZSELJÜNK!? DR. KATITS ETELKA 1 Összefoglalás: A tanulmány betekintést ad a válságba került hazai társaságok válságának jelzéseibe és

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet/3. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar BSc. faipari mérnöki alapszak. Záróvizsga tételek 2014. Gazdasági ismeretek

Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar BSc. faipari mérnöki alapszak. Záróvizsga tételek 2014. Gazdasági ismeretek Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar BSc. faipari mérnöki alapszak Záróvizsga tételek 2014. Gazdasági ismeretek 1. A vállalkozás célrendszere és környezete, a vállalkozások tulajdonosi

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. I/1. Általános rész A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: KÖR 2004 Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2. A cég rövidtett elnevezése: 3.

Részletesebben

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése,

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató -

Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató - VÁLLALKOZÓFEJLESZTÉSI KÉPZÉS Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató - A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban c. pályázati felhívás keretében Kódszám: TÁMOP 2.3.6.A-12/1.

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatal

Nyilvánosságra hozatal Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

Vállalat küldetése A vállalat célja Vállalatok érintettjei Marketing:

Vállalat küldetése A vállalat célja Vállalatok érintettjei Marketing: Vállalat küldetése: meghatározza: működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolat elveit; megkülönbözteti más vállalatoktól, megvalósításhoz elengedhetetlen feltétele: marketing és innováció.

Részletesebben

Product termék. Termékkel kapcsolatos vállalati döntések

Product termék. Termékkel kapcsolatos vállalati döntések Product termék Termék: minden olyan dolog, ami szükségletet elégít ki. a vállalat kínálatát határozza meg A marketing kiterjeszti a termék fogalmát (pl.: szolgáltatásokra, stb.) A lényeg a piacra vihetőség

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Dr. Pecsenye Csaba Általános rendelkezések Egységes jogi személy szabályozás Joganyag megismerés módja Ptk. Jogi személyek általános része Jogi személyek különös része Gazdasági társaságok általános része

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve

Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve 2015.12.09. Tartalom I. Bevezető... 3 II. Üzleti terv... 5 1. MÓDSZERTAN... 5 2. 2016. ÉVI CÉLKITŰZÉSEK... 6 2.1

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Mikrohitelezés Magyarországon, nemzetközi kitekintéssel Belső konzulens: Dr. Fellegi Miklós Vonnák Péter Mérnök közgazdász Külső konzulens: Szekfü

Részletesebben

DPR_2011_mpiac_NK. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DPR_2011_mpiac_NK. Válaszadók száma = 7. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25% Jelentéskészítő, DPR_0_mpiac_NK DPR_0_mpiac_NK Válaszadók száma = 7 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % Hisztogram % Jobb

Részletesebben

1.b. 2.a. 2.b. 3.a. 3.b. 4.a. 4.b.

1.b. 2.a. 2.b. 3.a. 3.b. 4.a. 4.b. TARTALOMJEGYZÉK 1.a. A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája, hatálya, kikre terjed ki. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek

Részletesebben

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás.

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás. 1. Fejezet VÁLLALKOZÁS Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató

Részletesebben

XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal Munkavállalói Nyugdíjpénztára. a 2013. június 30-ai tevékenységet lezáró beszámolóhoz

XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal Munkavállalói Nyugdíjpénztára. a 2013. június 30-ai tevékenységet lezáró beszámolóhoz XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal Munkavállalói Nyugdíjpénztára Kiegészítő melléklet a 2013. június 30-ai tevékenységet lezáró beszámolóhoz 2013. szeptember 12. Jogutód nyugdíjpénztár részéről: Beolvadó

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT 2014.01.01. 2014.12.31. TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT 2014.01.01. 2014.12.31. TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓHOZ NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT 2014.01.01. 2014.12.31. TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL

Részletesebben

Hunalpa Nyugdíjpénztár

Hunalpa Nyugdíjpénztár Hunalpa Nyugdíjpénztár 2013. évi üzleti év Éves beszámoló Kiegészítő melléklete 1 I. A nyugdíjpénztár bemutatása A nyugdíjpénztár alapismérvei NÉV: Hunalpa (Magyar Közforgalmi Pilóták) Önkéntes Nyugdíjpénztára

Részletesebben

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt.

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Alaptájékoztató A K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Budapest, 2009. május 4. Az Alaptájékoztató PSZÁF engedély száma: EN-III/KK-1/2009.

Részletesebben

DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ KFT. BELSŐ KIVÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA. Hatályos a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását követően

DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ KFT. BELSŐ KIVÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA. Hatályos a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását követően DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ KFT. BELSŐ KIVÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA Hatályos a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását követően 2/21. oldal Tartalomjegyzék DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. belső kiválasztási szabályzata...1

Részletesebben

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna 1 Általános rész Az új 2013. évi V. tv., a Ptk. rendelkezéseit a hatályba

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. BAY ZOLTÁN ALKALMAZOTT KUTATÁSI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lépés dátuma: 2015. október 1. Kibocsátó: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási

Részletesebben

MKB BRIC Tőkevédett Likviditási Befektetési Alap

MKB BRIC Tőkevédett Likviditási Befektetési Alap MKB BRIC Tőkevédett Likviditási Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap ÁTALAKULÁSI TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ ÉS KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSHEZ TARTOZÓ EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

KSH közlemény. a statisztikai szakképesítés központi programjának (tantervének) kiadásáról. Statisztikai és gazdasági ügyintéző

KSH közlemény. a statisztikai szakképesítés központi programjának (tantervének) kiadásáról. Statisztikai és gazdasági ügyintéző KSH közlemény a statisztikai szakképesítés központi programjának (tantervének) kiadásáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az alábbi szakképesítés

Részletesebben

Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27.

Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. ÉVES JELENTÉS 2004 Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. VEZÉRIGAZGATÓ ÜZENETE Társaságunk a 2004. évben jelentősen növelte eredményét, miközben árbevételében jelentős változás nem történt.

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ

EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGÜGYI DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTŐ MODELLEZÉS Brodszky Valentin, Jelics-Popa Nóra, Péntek Márta BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2011. évi mérlegéhez és eredménykimutatásához. 1. Általános rész

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. 2011. évi mérlegéhez és eredménykimutatásához. 1. Általános rész KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft 2011 évi mérlegéhez és eredménykimutatásához 11 A társaság bemutatása, főbb adatai: 1 Általános rész A társaság neve : KECSKEMÉTI TERMOSTAR

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Elektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány

Elektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány eegészség Program 27. Projekt Elektronikus közhiteles nyilvántartások Megvalósítási tanulmány Készítette: Szentgáli Ádám (Stubenvoll Bt.) 1.1 Budapest, 2004 szeptember 30 Tartalom I. Az EKNY adatbank,

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK Kereskedelmi és marketing alapismeretek középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Hírlevél. 2007. január. Fejlesztések és változások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerben. 2007. I. negyedév

Hírlevél. 2007. január. Fejlesztések és változások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerben. 2007. I. negyedév Hírlevél 2007. január Fejlesztések és változások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerben 2007. I. negyedév Tartalomjegyzék Jelszóval támogatott adatbiztonság... 3 Idővezérelt jelszóvédelem...

Részletesebben

Az Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA . Az Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Ellenjegyezte, jóváhagyta:...... igazgató fenntartó képviselője Hatálybalépés dátuma: 2014. február 01. Módosítás, felülvizsgálat:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. K&H hazai euró kötvény zártvégű forint befektetési alap

TÁJÉKOZTATÓ. K&H hazai euró kötvény zártvégű forint befektetési alap TÁJÉKOZTATÓ a K&H hazai euró kötvény zártvégű forint befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalához Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély száma: H-KE-III-173/2012.

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774

NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774 NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT. : 4032 Debrecen, Ady Endre u. 1. : 52/ 310-065, 413-515; Fax: 52/ 532-774 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A NAGYERDEI KULTÚRPARK NONPROFIT KFT 2013.01.01. 2013.12.31. TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL

Részletesebben

A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Program támogatásával Az együtt erősebbek

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSMARKETING. 2. segédanyag

SZOLGÁLTATÁSMARKETING. 2. segédanyag SZOLGÁLTATÁSMARKETING 2. segédanyag Kovács István 2016 1. A SZOLGÁLTATÁSTERMÉK, AZ ÁR-, AZ ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS A KOMMUNIKÁCIÓS POLITIKA Termék Értékesítés Kommunikáció Ár Személyzet Tárgyi elemek Folyamat

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t VERSENYTANÁCS Vj-19/2007/138. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Hungarian Telephone and Cable Corporation kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további

Részletesebben

A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Versenyképességüket befolyásoló külső és belső tényezők feltárása, versenyképességi-index megalkotása Magyarország 2012 Kutatási zárójelentés

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010 A kiadvány adatai a 2009. október 2-i állapotot tükrözik. Keszthely NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPER ATÍV PROGR A M PÁ LYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010

Részletesebben

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében

A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)

Részletesebben

JELENTKEZÉSI ADATLAP

JELENTKEZÉSI ADATLAP JELENTKEZÉSI ADATLAP Jelen adatlap kitöltésének célja, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. munkatársai a legfontosabb információk alapján tudják javasolni a továbblépés lehetőségét és felkészülni egy

Részletesebben

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve Dr. Kármán Gabriella A Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport vezetője 2011-ben a megújuló HENT intézkedési tervében

Részletesebben

Tájékoztató. Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról

Tájékoztató. Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról Tájékoztató a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Közép-Magyarországi Operatív

Részletesebben

Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Számviteli törvény története. Mi volt a törvényalkotás célja? SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA

Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Számviteli törvény története. Mi volt a törvényalkotás célja? SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA Ha hallom, elfelejtem, Ha látom, megjegyzem, Ha csinálom, értem. Konfúciusz (ie 551-479) SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA Gazdálkodás, vállalkozás tartalma A vállalkozások főbb sajátosságai

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Belső használatra: részletes Külső használatra: tömör, arra koncentrál, ami a legfontosabb a tárgyban. rövid-közép távú terv, titkos dokumentum!

Belső használatra: részletes Külső használatra: tömör, arra koncentrál, ami a legfontosabb a tárgyban. rövid-közép távú terv, titkos dokumentum! Üzleti terv Mi az az üzleti terv? Az üzleti tervnek három funkciója van: egy terv, amelyet az üzlet vezetésében segít, egy eszköz arra, hogy a múlt eseményeit figyelembe véve értékelhessük a pillanatnyi

Részletesebben

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány)

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.16. 13:56:00 KÉZIKÖNYV EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding

Részletesebben

2015. december 31. Sopron, 2016. április

2015. december 31. Sopron, 2016. április A Sopron Bank Zrt. tájékoztatója az 575/213/EU rendelet Nyolcadik részében - Nyilvánosságra hozatal az intézmények által foglalt követelmények alapján 215. december 31. Sopron, 216. április TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2000. évi C. törvény módosításokkal * egységes szerkezetbe foglalt szövege a számvitelrõl

2000. évi C. törvény módosításokkal * egységes szerkezetbe foglalt szövege a számvitelrõl 2000. évi C. törvény módosításokkal * egységes szerkezetbe foglalt szövege a számvitelrõl A piacgazdaság mûködéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplõi számára hozzáférhetõen, döntéseik megalapozása

Részletesebben

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Groupama Biztosító Zrt. 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C Nyomtatványszám: 13050/2 Hatályos 2016. január 1-jétől

Részletesebben

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) 1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak

Részletesebben

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31.

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31. POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA 2009. december 31. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. 3 2. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK.

Részletesebben

Ügyfél-tájékoztató lakossági ügyfelek részére Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. 1

Ügyfél-tájékoztató lakossági ügyfelek részére Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. 1 Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. forgalmazási tevékenységre vonatkozó ügyfél-tájékoztatója lakossági ügyfelek részére Érvényes: 2014. január 1-től Ügyfél-tájékoztató lakossági ügyfelek

Részletesebben