SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON

Átírás

1 SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON 2016 Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd :03:38

2 Szerzők: DR. SIKLÓSI ÁGNES DR. KARDOS BARBARA MIKLÓSYNÉ ÁCS KLÁRA DR. SZTANÓ IMRE SISA KRISZTINA DR. VERESS ATTILA ZATYKÓ ZSUZSANNA Lektorok: SISA KRISZTINA DR. KARDOS BARBARA Szerkesztők: DR. SIKLÓSI ÁGNES DR. VERESS ATTILA Második, átdolgozott kiadás ISBN Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős kiadó: Sibinger Márta a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos! Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd :03:39

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA Gazdasági társaságok alapításának általános összefüggései, szabályai Az előtársaság létrehozása, működése A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁS SZÁMVITELI FELADATAI Bevezetés az időbeli elhatárolásokba Tárgyi eszközök Pénzeszközök, követelések, kötelezettségek Az egyes tevékenységhez kapcsolódó folyamatok számviteli kezelése Saját tőke Befektetési alternatívák a vállalkozások gyakorlatában (befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok) A KÖNYVVITELI ZÁRLAT MUNKAFÁZISAI ÉS A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK FOLYAMATA A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése, előállítása A mérlegkészítés időszakában könyvelt tárgyévet érintő gazdasági események rendszerezése A mérlegkészítés időszakának típus elszámolásai Főkönyvi kivonat Tervezett beszámoló összeállítása és az ügyvezetésnek/tulajdonosoknak átadása Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások Főkönyvi kivonat A mérlegszámlák zárása Az üzleti év nyitásával kapcsolatos számviteli feladatok Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés A beszámoló könyvvizsgálata A beszámoló letétbehelyezése és közzététele VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZET ELEMZÉSE A mérleg elemzése Az eredménykimutatás elemzése TANÓRAI MEGOLDÁSRA AJÁNLOTT FELADATOK 1. ALAPÍTÁS BEVEZETÉS AZ IDŐBELI ELHATÁROLÁSOKBA TÁRGYI ESZKÖZÖK Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd :03:39

4 4. PÉNZESZKÖZÖK, KÖVETELÉSEK, KÖTELEZETTSÉGEK ALAPVETŐ SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK AZ EGYES TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ FOLYAMATOK MENTÉN Kereskedelmi tevékenység számviteli elszámolása a folyamat mentén Szolgáltatási tevékenység számviteli elszámolása Termelő tevékenység számviteli elszámolása BEFEKTETÉSEK (BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, ÉRTÉKPAPÍROK) SAJÁT TŐKE EGYÉB ESEMÉNYEK ( FELKÉSZÜLÉS A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁRA) BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd :03:39

5 Kedves Hallgató! A Számvitel nem számvitel szakon tankönyvhöz kapcsolódó tematika alapvetően két dologra helyezi a hangsúlyt: a folyamat szemléletre és a gazdasági események mérleg és eredménykimutatás kapcsolatára. A tematikában kijelölt folyamathoz kapcsolódó állomások esetében mindenhol a leggyakrabban előforduló gazdasági események kerülnek rendszerezésre, különös hangsúlyt helyezve a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatására. A könyv harmadik fejezete már a beszámolóra koncentrál és a könyvviteli zárlat és a beszámoló összeállításának számviteli folyamatát, a negyedik fejezet pedig a mérleg és az eredménykimutatás adatai alapján számolható leggyakoribb mutatószámokat mutatja be. Kiadványunk alapvetően két részből áll: a könyv első fele a kapcsolódó elméleti ismereteket, a könyv második fele a tanórai megoldásra kijelölt feladatokat rendszerezi. A tanórai megoldásra kijelölt feladatok megoldásait kiadványunkban nem közöltük. A kiadványhoz kapcsolódó elektronikus példatárban teljeskörűen kidolgozott (megoldott) gyakorló feladatok találhatók, amelyek valószínűsíthetően az önálló otthoni gyakorlást segítik majd. Az elektronikus példatár alapvető segítséget nyújt majd a felkészüléshez, mivel minden típus feladat kellő mélységben gyakorolható, ráadásul a rendszer lehetőséget ad a hibátlan megoldás megtekintésére, valamint az adott dolgozatban elért eredmény kiértékelésére is. A feladatokat minden témához kapcsolódóan úgy rendszereztük, hogy minden tanórai típusfeladatnak legyen egy párja az elektronikus példatárban megtalálható, megoldott gyakorló feladatok között. Mindezek alapján tehát az elektronikus példatárban megtalálható gyakorló feladatok alapján a példatárban közölt tanórai feladatok is kidolgozhatók. Jó tanulást és sikeres vizsgát kívánunk! A szerzők, a lektorok és a kiadó Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd :03:39

6 Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd :03:39

7 1. GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA 1.1 Gazdasági társaságok alapításának általános összefüggései, szabályai A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. A létesítő okirat nem rendelkezhet úgy, hogy, valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. A gazdasági társaság fontos jellemzője, hogy közös és üzletszerű gazdasági tevékenység céljából hozzák létre. Az üzletszerűség a nyereségre való törekvést jelenti gazdasági kockázatvállalás mellett. A társaság tagjai pedig osztoznak a nyereségben-veszteségben. Természetesen a gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható és működtethető. Ezek a nonprofit gazdasági társaságok. A nonprofit gazdasági társaság célja nem a jövedelemszerzés, hanem valamely, a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére szolgáló tevékenység, de kisegítő jelleggel üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytathat. Az ebből származó nyereség azonban nem osztható fel a tagok (tulajdonosok) között, hanem az a társaság vagyonát növeli. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Természetesen nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. A gyakorlatban gyakran használjuk a cég kifejezést is. A cég ha törvény eltérően nem rendelkezik az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. A Polgári Törvénykönyvről szóló év V. törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) állhat. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. Gazdasági társaság alapításához a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével legalább két tag szükséges. Gazdasági társaság átalakulással is létrehozható. (Ez esetben egy már meglévő társaság például más társasági formában folytatja működését.) Természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja. Kiskorú személy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet. Közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. (Az egyéni cég nem minősül gazdasági társaságnak.) A gazdasági társaság alapítását számos döntés előzi meg. Első kérdés az, hogy ki vagy kik legyenek a társaság alapítói. Fontos kérdés annak tisztázása is, hogy milyen tevékenység folytatására hozzuk létre a Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd :03:39

8 SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON vállalkozást. Nyilvánvalóan azt is fel kell mérni, hogy a vállalkozási tevékenység beindításához mennyi és milyen összetételű eszközre van szükség. Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a társaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg. Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság akkor végezhet, ha az e tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel. Ilyen lehet például az, amikor a gazdasági társaság könyvviteli szolgáltatást kíván végezni. A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a számviteli beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az előző pontban meghatározott követelményeknek. A cégnek (a társaságnak) nevet kell választania. Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. A gazdasági társaság létesítő okirata a részvénytársaság és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság kivételével a társasági szerződés. A részvénytársaság létesítő okirata az alapszabály, az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságé az alapító okirat. A létesítő okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A társaság alapításakor meg kell határozni annak székhelyét. Ha a társaság székhelye nem azonos a társaság központi ügyintézésének helyével, a létesítő okiratban a központi ügyintézés helyét is meg kell jelölni. A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A létesítő okiratban a társaság telephelyét és fióktelepét fel kell tüntetni, ha annak a nyilvántartásba való bejegyzését a társaság kéri. A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, minden olyan hely, ahol egy társaság a székhelyén kívül üzleti tevékenységet folytat, telephelynek minősül. A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban van, mint a cég székhelye. Ebből következően a fióktelep lényegében speciális értelemben vett telephelyet jelent. A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy, hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy. A címpéldányon (aláírás-mintán) a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. Gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak. A cégbejegyzési eljárás elektronikus, nemperes eljárás. A cég bejegyzése iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani. A cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott kérelmek érkezéséről a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a cégbíróság elektronikus tanúsítványt küld a jogi képviselőnek. 8 Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd :03:39

9 1. GAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor a cég az azonosításra, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság az érintett szervezetektől beszerzi, és ezáltal a cégjegyzékben rögzítésre kerül a cég adószáma (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjele. A nyilvántartás tartalmazza a mindenkor hatályos TEÁOR szerinti főtevékenység kódját is. A gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságakéntműködhet. Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Minden gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkezik. Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése. A tagok gyűlése legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a saját hatáskörébe vonhatja. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben a tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak. A közkereseti társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető. A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a kültag) a társasági kötelezettségekért ha a törvény eltérően nem rendelkezik nem tartozik helytállási kötelezettséggel. A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. A betéti társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A törvény nem határozza meg a vagyoni hozzájárulás mértékét! A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért ha a törvény eltérően nem rendelkezik a tag nem köteles helytállni. A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. Minden tagnak egy törzsbetéte lehet. Ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen vállal kötelezettséget, a kötelezettséget vállaló személyeket a törzsbetét szolgáltatásának kötelezettsége egyetemlegesen terheli. A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Egy üzletrésznek több jogosultja is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen kötelesek helytállni. A közös képviselőt a jogosultak maguk közül választják meg a tulajdoni hányaduk szerinti szavazati jog gyakorlásával. A közös képviselőnek a jogosultak személyében és tulajdoni hányadában beállt valamennyi változást be kell jelentenie a társaságnak. Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés sza- 9 Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd :03:40

10 SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON bályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulássalegyütt el nem éri a törzstőke mértékét. Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése a három évet meghaladó részében semmis. A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (az osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezető a társaság tagjairól tagjegyzéket vezet. A tagjegyzékben fel kell tüntetni valamennyi tag nevét, lakóhelyét vagy székhelyét és törzsbetétét; a közös tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes jogosultak és a közös képviselő nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét, valamint a közös törzsbetét mértékét; a törzstőke mértékét; a társasági szerződésnek a pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó esetleges rendelkezéseit. A tagjegyzék adataiban bekövetkező változásokat az ügyvezetőnek kell átvezetnie a tagjegyzéken és a módosított tagjegyzéket be kell nyújtania a nyilvántartó bírósághoz is Ha egy személy alapít korlátolt felelősségű társaságot, az alapító köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis. Egyszemélyes társaság jön létre akkor is, ha egy többszemélyes társaság valamennyi üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg. A társaság egyszemélyessé válásától kezdődően az egyszemélyes társaságra vonatkozó szabályok szerint működik, de társasági szerződés helyett akkor kell alapító okiratot készíteni, ha az egyszemélyessé válástól számított egy éven belül nem jelent be újabb tagot. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes ha a törvény eltérően nem rendelkezik nem köteles helytállni. Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül. Azt a részvénytársaságot, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) nevezzük. A részvények forgalomba hozatala zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. Zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyilvánosan nem hozhatók forgalomba. Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. A részvény névértéken alul történő kibocsátása semmis. A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet. Ezt nevezzük ázsiónak. A részvénytársaság nyilvántartásba vételére azt követően kerülhet sor, ha a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig 10 Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd :03:40