Szerző: Béres Ágnes Szerkesztő: Kalmár Erika VÁLLALKOZÓI KISOKOS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerző: Béres Ágnes Szerkesztő: Kalmár Erika VÁLLALKOZÓI KISOKOS"

Átírás

1 Szerző: Béres Ágnes Szerkesztő: Kalmár Erika VÁLLALKOZÓI KISOKOS DEBRECEN, 2011

2 ELŐSZÓ Szerző: Béres Ágnes Szerkesztő: Kalmár Erika Kiadja a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Készült a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a KKC-2007-K számú projekt keretében A gyorsan változó gazdasági környezet megköveteli a vállalkozóktól, a gazdasági élet szereplőitől, hogy szinte azonnal reagáljanak a változásokra, lépjenek, rugalmasan alkalmazkodjanak. Ahogyan a gazdasági környezet változik, úgy alakulnak a feltételrendszerek is, de vannak viszonylag állandónak mondható elvárások, követelmények, amelyeket jó, ha minden gazdasági szereplő ismer. Egy vállalkozásnak, vállalkozónak, cégvezetőnek akkor is tisztában kell lennie néhány alapvető fogalommal, ha már tudja, mit akar, látja az utat, amelyen menni szeretne, van elképzelése arról, hogy mihez kezd a cégével, de még segítségre, támogatásra van szüksége. Az ötleten, a kitartáson túl számos egyéb tényezőt is fi gyelembe kell venni ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen, hiszen ma sikeres vállalkozónak lenni az egyik legkeményebb feladat. Jelen kiadványunk, amely a Vállalkozói Trambulin projekt keretében készült el, éppen azt a célt szolgálja, hogy minden vállalkozás számára megteremtse a tudás beli alapokat, amelyekre építeni lehet, amelyek szükségesek a továbblépéshez. E kiadványban szóba kerülnek a vállalkozási alapfogalmak, az üzleti tervezés fontossága, annak felépítése, tartalma, a projektekben való gondolkodás mikéntje, előnye, a projekt elkészítésének fázisai. S természetesen az is, hogyan lehet fi nanszírozni a vállalkozást, melyek az alapkritériumok, mi az, amire érdemes odafi gyelni. Útmutatót adunk az uniós pályázatok legfontosabb tudnivalóiról, cél- és eszközrendszeréről és működéséről is. Mindezek mellett azt is bemutatjuk, milyen feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy egy pályázat sikeres legyen. Célunk továbbá az, hogy felhívjuk az Önök fi gyelmét a pályázás kockázataira és a pályázattal vállalt kötelezettségekre is: a pályázat nem cél, hanem egy lehetséges eszköz céljaik megvalósításához. Reméljük, e kiadványt forgatva sok-sok hasznos információval láttuk el Önöket. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! ISBN A kiadvány a debreceni könyvnyomtatás négy és fél évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda Zrt. munkája Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma:

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. VÁLLALKOZÁSOKRÓL EGYSZERŰEN VÁLLALKOZÁSI ALAPFOGALMAK 1. Vállalkozásokról egyszerűen vállalkozási alapfogalmak / 5 2. A vállalkozás jövőképe üzleti tervezés / 9 3. Gondolkodjon projektben! felkészülés külső források bevonására / A vállalkozás fi nanszírozása / Iránytű az Európai Unió pályázati rendszeréhez / Támogatás? Mentőöv? Lehetőség? Megoldás? / 43 Az első fejezetben olyan alapvető vállalkozási fogalmakkal ismerkednek meg a Kedves Vállalkozók, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a kiadvány következő fejezeteiben leírtakat követni tudják. A vállal ko zások sokszínűek, de a hasonlóság több bennük, mint a különb ség. Ezeket találhatják meg ebben a kissé tankönyvszagú fejezetben A vállalkozások helye a gazdaságban A gazdaság egy bonyolult rendszer, számtalan alkotóelemmel és megszámlálhatatlan kapcsolattal ezen elemek között. Ilyen gazdasági egységek például a háztartás, a vállalkozás, a nonprofi t szervezet (egyesületek, alapítványok, egyház), a költségvetésből gazdálkodó szervezet. A kapcsolatok lehetnek például adásvétel, megbízás, foglalkoztatás, adófi zetés. A vállalkozások gazdaságban elfoglalt helyét mutatja, hogy ma Magyarországon egymilliót meghaladó számú vállalkozás működik, több sége egyéni vállalkozás formájában. A társadalomban a vállalkozásról kialakult kép rendkívül vegyes de sajnos többnyire negatív képzetek társulnak hozzá. A vállalkozói életpálya annak ellenére sem vonzó vagy éppen azért, mert ma már szinte minden magyar család megtapasztalhatja a vállalkozói lét előnyeit és hátrányait. A vállalkozások szervezeti formától függetlenül gazdasági tevékenységet végző szervezetek, amelyek profi torientáltak. Tevékenységük során az emberek vagy más gazdálkodó szervezetek igényeit elégítik ki, ezzel hozzájárulnak a társadalom gazdasági alapjainak megteremtéséhez. A vállalkozáshoz természetesen társul a kockázat fogalma. A kockázat elsősorban abból adódik, hogy a befektetés megelőzi annak jövőbeni megtérülését, vagyis időben bizonytalan kimenete van a vállalkozói döntéseknek. A vállalkozási formában működő szervezetek jellegét döntően befolyásolja azok tulajdonosi szerkezete, különös tekintettel arra, hogy a tulajdonosok a magán- vagy az állami szférából kerülnek ki, vagy esetlegesen külföldi befektetők. A tulajdonosi viszonyokból következően eltérő lehet a vállalkozással szembeni elvárásuk is. A gazdasági szereplők összességének gazdasági teljesítménye határozza meg a nemzetgazdaság állapotát. A nemzetgazdaság a vállalkozás egyik legfontosabb környezeti tényezője, amely alapjaiban befolyásolja annak működését. Állapotáról gyors képet kaphatnak néhány gazdasági mutató segítségével. Ezek a gazdasági növekedés, az infl áció mértéke (százalék), a munkanélküliségi ráta (százalék), továbbá a fi zetési mérleg egyenlege (amely a külgazdasági egyensúlyról ad képet). 5

4 1.2. Gazdasági folyamatok A gazdálkodás olyan céltudatos emberi tevékenység, amely a javak/erőforrások optimális felhasználására irányul. Szükségszerűség, mivel a gazdaság rendelkezésére álló erőforrások szűkösen a szükségletekhez képest kisebb mennyiségben állnak a rendelkezésre (szűkösség törvénye). A gazdálkodás során racionális döntéseket hoznak a gazdaság szereplői: minden csoport a saját érdekrendszerének megfelelő döntést hoz (racionalitás elve). Ennek köszönhető a racionális vállalkozó, a magánszemély és az állam feloldhatatlan érdekellentéte, amely mögött egymásrautaltság húzódik meg. A gazdálkodás során fi gyelembe kell venni a takarékosság elvét: az erőforrásokat csak a szükséges, de elégséges mennyiségben szabad felhasználni a fenntartható fejlődés kritériumának szem előtt tartásával. A vállalkozások tevékenysége jellegét tekintve termelés (amely során tárgyiasult javakat állítanak elő) vagy szolgáltatás (amely tulajdonképpen egy folyamat, mely során szükségleteket elégítenek ki). Tevékenységük során erőforrásaikat (input) alakítják át (transzformáció) a szükségletek kielégítésére alkalmas végtermékké (output). A legfontosabb erőforrások: A tőke: tárgyiasult formában (gépek, berendezések) vagy pénz formában (pénz, értékpapír stb.). A humán erőforrás: amely magában foglalja a vállalkozás tulajdonosainak, munka társainak képességeit, szakmai tudását, az adott munkára való alkalmasságát. A természeti erőforrások: föld, a megújuló energiaforrások, ásványkincsek stb A vállalkozások működése, belső folyamatai A vállalkozás gazdasági tevékenység folytatása nyereség, illetve haszonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében. A vállalkozás akkor képes saját törvényszerűségei szerint működni, ha adottak a működés alábbi feltételei: Önállóság: ne legyen egyoldalúan senkitől függő, kiszolgáltatott. Hosszú távon nyereséges működés: az eredményes gazdálkodás biztosítja a forrást a működéshez, fejlesztésekhez, valamint lehetőséget teremt külső források bevonására. Kockázat: nincs vállalkozás kockázat nélkül! A befektetés minden esetben megelőzi az eredményt. Tekintettel arra, hogy az idő múlása önmagában is kockázatot hordoz. Piaci megmérettetés: a piac értékeli a vállalkozás teljesítményét, közvetíti azokat az információkat, amelyek kikényszerítik, hogy valós piaci igényeket elégítsen ki. A mai modern gazdaságok úgynevezett piacgazdaságok, ahol a piac tölti be a gazdaságszervező szerepet. Saját törvényszerűségei vannak, melyeket a vállalkozásoknak úgy kell tekinteni, mint játékszabályokat. A vállalkozás legfontosabb céljának azt kell tekintenie, hogy megkülönböztesse magát a többi vállalkozástól, és törekedjen arra, hogy olyan versenyelőnnyel rendelkezzen, amely biztosítja számára a sikeres működést. Azokon a piacokon, ahol a vállalkozásnak nagyon erős versenyben kell helytállnia, különösen fontos, hogy innovatív legyen. Az innováció: Új termék, új technológiai eljárás, új szervezési-vezetési stílus. A termelési tényezők új kombinációja: új javak (abszolút újdonság); az adott (szak)ágazatban addig ismeretlen termelési eljárás bevezetése; új piaci elhelyezési lehetőség; új beszerzési források felkutatása, alkalmazása; új szervezet, szervezeti forma. A fogyasztói igények kielégítésének új, magasabb minőségű módja. Innováció = versenyelőny = = siker lehetősége A kis- és középvállalkozások (kkv-k) rendkívüli találékonyságukról adnak tanúbizonyságot, nap mint nap innovatív módon működnek, csak többségüknek erről nincs tudomása. Maga a fogalom megrettenti a kisvállalkozókat, mert olyan képzeteket társítanak az innovációhoz (például föltalálnak valamit vagy egy gyógyszerhatóanyagot kísérleteznek ki), amelyek számukra elérhetetlenek, miközben a napi munkájuk során alkalmazott újabb és újabb apró változtatások mind-mind az innováció fogalomkörébe tartoznak. A támogatási rendszer egyik legfontosabb célterülete az innováció beleértve a kutatási-fejlesztési tevékenységet (K+F) is, és kedvező feltételek mellett támogatja azt. A vállalkozásoknak a piacon saját identitással kell rendelkezniük. A szervezetek céljai hierarchikus rendszerbe (célhierarchia) illeszkednek. A célrendszer tervezési folyamat eredményeként határozható meg. 1. Alapvető cél: rövid távon a profi tmaximalizálás, hosszú távon a vagyongyarapítás. Ez a vállalkozásokra általánosan jellemző. 2. Misszió (küldetés, rendeltetési cél): a vállalkozás egyediségét hangsúlyozza, annak piaci helyét, a hosszú távon elérendő célt meghatározza, általában egy szlogenszerű összetett mondat. 3. Stratégiai célok: a vállalkozás valamennyi területére vonatkozóan meghatá ro- 6 7

5 zott, konkrét, többnyire számszerűsített, ellenőrizhető célok. (3 25 év időtartamra vonatkoznak.) 4. Közvetlen (irányítási) célok: egy-egy konkrét ügylethez kapcsolódnak (például hitelfelvétel). (Egy gazdasági évre tervezettek.) 5. Operatív (működési) célok: egy-egy akcióhoz kapcsolódnak (hitelszerződés meg kötése). (Rövid időszak: nap, hónap céljai.) A vállalkozások különböző gazdasági tevékenységeit megvizsgálva észrevehetjük, hogy bizonyos tevékenységek, folyamatok valamilyen módon kapcsolatban állnak egymással, és ezek a kapcsolatok rendszerint állandóságot hordoznak. Ezen jellemzők alapján a vállalkozás folyamatait a gazdálkodásban betöltött szerepük szerint csoportokba sorolhatjuk az alábbiak szerint: Általános folyamatok; a vállalkozások többségében előfordulnak: értékesítés, fejlesztés, műszaki előkészítés, termelés, munkaerő- és bérgazdálkodás (HR), készletgazdálkodás, pénz-, hitel- és jövedelemfolyamatok. Különös folyamatok; a cégeknél időnként, esetlegesen fordulnak elő: beruházás, tevékenység diverzifi kálása, vállalat megszüntetése, K+F. Sajátos folyamatok; az általánostól eltérő, egyes konkrét vállalatokra jellemző: logisztikai rendszer, termelésszervezés. Minél kisebb a vállalkozás, a folyamatok elkülönülése annál kevéssé látható. A méret növekedésével a folyamatok egyre inkább szétválnak, és ez a szervezeti felépítésben is megjelenik. Ezen ismereteket használhatják majd a tervezés során vagy összefüggések elemzésekor, de segíthet a vállalkozás munkafolyamatainak megszervezésében is. 2. A VÁLLALKOZÁS JÖVŐKÉPE ÜZLETI TERVEZÉS Tervezni? A vállalkozók többsége úgy ítéli meg, hogy aki tőlük ilyet kér, netán arra kényszeríti, az (fi noman szólva) nem ismeri a mai magyar valóságot. A gyorsan változó piaci viszonyok között működő, elsősorban mikro- és kisvállalkozások számára értelmetlennek tűnik: Hogyan lehet megtervezni, hogy mi lesz/legyen (!) év múlva, ha azt sem tudjuk, hogyan alakul a holnap? Ezzel a klasszikusnak számító kér déssel szembesülnek nap mint nap azok, akikhez a vállalkozók tanácsért vagy konkrét céllal fordulnak. Sok esetben ráadásul írásban, előre meghatározott, kötött formában és tartalommal kérik a vállalkozás jövőjére vonatkozó elképzeléseket. Az e fejezetben leírtak segítenek végiggondolni, hogy hol és merre tart a vállalkozásuk, milyen körülmények között, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy terveiket megvalósítsák Az üzleti tervezés szerepe a vállalkozások hosszú távú menedzselésében Rövid távon tervezni sokszor nehezebb, mint hosszabb távra meghatározni a fejlődési utakat, az elérendő célokat. Szükség van arra, hogy minden vállalkozás tudja, hogy honnan hová tart, milyen utakat választ céljai eléréséhez, és kell még egy menetrend, amely a tevékeny sé gek, a célok elérésének időbeni ütemezését is tartalmazza. Tudnia kell: mivel, mennyivel gaz dálkodhat: anyaggal, munkaerővel, pénzzel stb. Mikor van szükség a vállalkozás működtetésében a tervezésre? Folyamatosan, de külö nösen vállalkozás indítása előtt, a kezdetekkor, továbbá minden, a vállalkozás életét jelentősen, illetve hosszabb időn át befolyásoló döntésnél. Fontos megjegyezni: a vállalkozó döntései akkor is kijelölnek egy utat, ha nem gondolnak rá a döntés előtt, hogy az illeszkedik-e a tervekbe főleg ha nincsenek is ilyenek. Például nagy örömmel ír alá egy olyan szerződést, amely egyéves bevételét adja. De gondol-e rá, hogy mennyire nő a függősége és a működés kockázata? A többi vevőt már nem tudja kiszolgálni, és a következő évre elveszti azokat. A vállalkozás működtetéséhez nagyon sok, különböző szakterületet érintő szakmai ismeretre van szükség, de a legfontosabb erőforrás a vállalkozó személye, az, aki a döntéseket hozza. Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások teszik ki a vállalkozások döntő hányadát, ahol a vállalkozó maga is tevékenyen részt vesz a mindennapi 9

6 A kkv-szektor: a évi XXXIV. tv. alapján kkv-nak minősül az a vállakozás, amelynek: összes foglalkoztatott létszáma 250 fő nél kevesebb, és éves nettó árbevé tele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfe lelő forintösszeg, továbbá a vállalkozásban az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján különkülön vagy együttesen sem haladja meg a 25 százalékot. munkában. Minél kisebb a vállalkozás, annál több szakterületet kell átfognia egy-egy munkatársnak, illetve magának a vállalkozónak, annál komplexebb ismeretekre, szakmai tudásra van szüksége. Ha mindezekkel a szervezet maga nem rendelkezik, vegye igénybe külső szakértő segítségét. A külső szakember előnye, hogy objektív, hiszen az objektivitás nélkülözhetetlen eleme a jó tervnek! A szakemberek abban segíthetnek, hogy a vállalkozók egy másik nézőpontból is láthassák a vállalkozásukat. (Erre egy későbbi fejezetben visszatérünk.) A kkv-k működésük során leggyakrabban üzleti tervet készítenek. Ez a terv szükséges például a hitelkérelmekhez, a pályázatokhoz, üzlettársak bevonásához. Az üzleti terv tulajdonképpen a vállalkozás jövőképének megfogalmazása. Összefoglalóan tartalmazza a vállalkozás jövőjére vonatkozó elképzeléseket, ötleteket, és úgy van megfogalmazva, megszerkesztve, hogy egyúttal bizonyítsa is azok megvalósíthatóságát. A tervezés megkezdésének feltétele minden esetben egy alapos helyzetelemzés Kezdjük az elemzéssel! Térképezzük fel vállalkozásunkat! A SWOT-analízis a vállalkozás belső viszonyainak: erősségek (S) és gyengeségek (W), valamint a vállalkozás és a környezet kapcsolatának: a lehetőségek (O) és a veszélyek/kockázatok (T) elemzésére szolgál. Nem kerülhető meg a feladat, alapos vizsgálat tárgyává kell tenniük vállalkozásukat annak érdekében, hogy tisztábban látva, tudatosan, de legalábbis tudatosabban építsék fel annak jövőjét. A pozitívumokat és negatívumokat egyaránt számba kell venni! Az őszinteség kötelező szempont. A vállalkozásukat jól ismerők (vevők, szállítók, de barátok, ismerősök) véleménye is nagyon hasznos lehet. Kérhetik szakember segítségét is, aki szakszerű kérdésekkel, az összefüggésekre való rávilágítással, szaktudásával megala pozhatja a vállalkozás későbbi sikerét. A hely zetelemzés minden további terv alapja: tudni kell, honnan indulnak. Egy egyszerűen alkalmazandó elemzési módszer a SWOT-analízis. Tehát vegyünk egy papírlapot vagy nyissunk meg egy fájlt a számítógépen, kinek-kinek ízlése szerint. Osszuk 2 2 részre, minden részt fejeljünk meg a kifejezésekkel: S/W/O/T A belső viszonyok (erősségek, gyengeségek) elemzését akkor végezhetik el a leghatékonyabban, ha módszeresen kérdéseket tesznek fel a vállalkozásuk működésével, annak egyes területeivel, folyamataival kapcsolatban. (Lásd 1. fejezet.) Így például: A működés tárgyi feltételeinek a biztosítottsága: Milyen a rendelkezésre álló eszközállomány (gépek, berendezések, számítástechnikai és irodatechnikai eszközök) összetétele, műszaki színvonala, mennyisége, minősége. Az ingatlanok (székhely, telephely, üzlet stb.) paraméterei megfelelőek-e? A személyi feltételek: A humán erőforrás (tulajdonosok, alkalmazottak) létszáma, minősége hogyan segíti vagy gátolja a vállalkozást tervei megvalósításában? Megfelelőek-e a munkatársak kompetenciái: szakmai képzettségük, tapasztalatuk, motiváltak-e, tudnak-e azonosulni a vállalkozás céljaival, hogyan használják ki munkaidőt, milyenek a munkakörülmények stb.? A pénzügyi feltételek megfelelősége: Mekkora a rendelkezésre álló vagy a fejlesztésre fordítható tőke nagysága, összetétele. A működés során a bevételek és a kiadások nagysága, időbeni egybeesése biztosítja-e a folyamatos, zökkenőmentes pénzgazdálkodást? Hitelképes-e a cég? Jól átlátható-e, hogy mi mennyibe kerül és mennyit hoz, hol van lehetőség költségmegtakarításra? Ha a kérdéseket megválaszolták, akkor el kell dönteniük, hogy az a vállalkozás szempontjából erősség ( S : pozitívum) vagy gyengeség ( W : negatívum). A minősítést úgy lehet elvégezni, hogy egy, a vállalkozó (vezető/tulajdonos) által kívánatosnak ítélt, vagy az általában szokásos állapothoz viszonyítják saját viszonyaikat. Ehhez részletesen ismerniük kell a versenytársaikat! Eredmény: állapotfelmérés: Ez a jelenlegi helyzet Ezt követően nagyító alá kell venni a vállalkozásuknak a környezetéhez való viszonyát. A tervezés mindig a jövőre vonatkozik, ami természetesen matematikai pontossággal nem kiszámítható, mindig hordoz már az idő múlásából adódóan is bizonyta lanságot, és ezáltal kockázatot. Ahhoz, hogy saját cégük helyét, útját meghatározhassák, meg kell vizsgálni azokat a vállalkozástól független folyamatokat, amelyek lehe tő ségeket ( O ) vagy éppen kockázatot ( T ), veszélyt jelentenek a cég jövője szempontjából. Az elemzésnek elsősorban a következőkre kell irányulnia (egy-egy példával): Az általános gazdasági folyamatok várható alakulása: Fellendülés vagy éppen válság jelei mutatkoznak. Munkanélküliség, az infl áció, a gazdasági növekedés vagy az árfolyamok alakulása. A válság komoly problémát jelenthet az autókereskedőknek, de pozitívan hathat egy használtruha-kereskedő vállalkozásra. Az adott iparág, ágazat, szakágazat prognosztizálható tendenciái: Például úgynevezett húzóágazatról beszélünk, vagy éppen csökkenőben van az ágazat gazdasági súlya. Változik-e a helye a gazdaságban az elmúlt évekhez képest? Várható-e a vállalkozást befolyásoló folyamatok jelentős változása? Az innováció jelentősége

7 A várható piaci tendenciák alakulása: Milyen a verseny, kik a versenytársak? tozás lassú, iránya kiszámítható; ők maguk pedig stabil helyet foglalnak el a Hogyan alakulnak az árak, a költségek, várható-e ezekben változás? piacon. (Tervező típusú stratégia) A jogszabályi vagy szabályozási környezetből adódó változások, ezek hatásai: A vállalkozások többsége (jellemzően a kkv-szektor) azonban olyan környezetben működik, ahol a változások gyorsak, és az irányuk is rendkívül bizonytalan. Például az EU-csatlakozás miatt az élelmiszerbiztonság területén, vagy éppen a környezetvédelem szempontjának erősítése miatt. Kevesebb alkalmazottal dolgoznak, a pénzforrásaik szűkösek. Méretük is A technika-technológia fejlődésének irányai stb.: Például jellemzően nő a gépesítettség foka, vagy a kézimunka aránya válik-e jelentősebbé. fokozása, stabil piaci pozíció megszerzése. Gyorsabb reagálás szükséges a kisebb, viszont elsődleges céljuk a fejlődés, a növekedés, a versenyképesség A fenti kérdések megválaszolása sokszor tudományos alaposságot, magas szintű szakmai felkészültséget igényel. Az információk egy része esetlegesen könnyebben (például hosszú távú beszállítói szerződés, együttműködési megállapodások talpon maradáshoz. Itt a stratégia úgy alakul ki, hogy a felelős vezetők döntései hozzáférhető (például kutatóintézetek kutatási eredményei, szakmai elemzések, szakfolyóiratok), másokat viszont saját maguknak kell előállítaniuk. Ezeket a vállalkozás ezzel egyben kijelölik a követendő utat is. (Vállalkozói típusú stratégia) megkötése, pályázat, beruházás) nyomán évekre előre elkötelezik ma gukat, belső erőforrásainak felhasználásával vagy külső cégek szolgáltatásainak megrendelésével lehet hozzáférhetővé tenni. mikro- és kisvállalkozás, ahol egy vállalkozásban a foglalkoztatottak száma Ma Magyarországon (és az Európai Unióban is) a vállalkozások nagy része Ha a válaszok megvannak, akkor (az előzőekben leírtakhoz hasonlóan) azokat nem haladja meg a 49 főt; a vállalkozó személyesen és tevékenyen részt vesz minősíteni kell, miszerint lehetőségeket vagy kockázatokat jelentenek a cég jövője a mindennapi munkában. Erőforrásaik rendkívül korlátozottak tőke- és humán szempontjából. erőforrás oldalról egyaránt. A stratégia lépésről lépésre szinte a napi munka során alakul ki. Nagyon gyorsan, kiszámíthatatlanul, változó módon változik, Eredmény: Ha jól dolgoztak, szinte kiolvashatják az elemzésből, hogy milyen úton járhatnak a jövőben sikeresen, a legkisebb kockázattal. befolyásolni már egyáltalán nem tudja. Ez biztosítja számukra a rugalmasságot, az alkalmazkodás képességét. (Adaptív típusú stratégia) A stratégia felölelheti a vállalkozás egészét, de vonatkozhat annak egyes részterületeire is. A lényeg: az egyes elemek között feltétlen belső összhangnak kell lennie, Merre tartsanak? Vázoljuk fel a stratégiát! amelyek a részek együttes hatását erősítik (szinergia). Ez teszi lehetővé, hogy a vállalkozás valamennyi részterülete (a gyártmányfejlesztés, a termelés, a marketing, az Ha már tudják, hogy honnan indulnak, a következő feladat, hogy megtalálják azokat az utakat, amelyek cégük jövőbeni sikereihez vezethetnek, illetve kitűzzék az el érendő értéke sítés, a humánerőforrás-terület, a pénzügy stb.) egy irányba menjen, és együttesen érjék el a kitűzött célokat. célokat hosszabb-rövidebb időtávra vonatkozóan. A stratégia mindig meghatározott Az előzőekből kiderül, hogy a versenypiacokon jelen lévő mikro- és kisvállalkozások elsősorban adaptív, illetve vállalkozói típusú stratégiát alkalmaznak. Problé- A stratégia az a vezérfonal, amely idő szakra szól, amely 3 évtől akár mentén a vállalkozás a jövőben haladni fog. Magában foglalja a célkitűzé- hogy mi a tervkészítés célja. (Például ha külső körülmény. Ilyen esetekben nem áll módjában a vállalkozásnak kibújnia e köte- év is lehet. Az időszak hossza függ attól, ma akkor keletkezik, ha szabályos stratégiai tervezésre kényszeríti őket valamely seket (Mit szeretnénk elérni?); azokat egy pályázat fenntartási időszaka 3 éves, lezettség alól, mert ez a feltétele a játékban való részvételnek. Tipikus példa erre az eszközöket, módszereket, amelyek a célok eléréséhez szükségesek Minél hosszabb időre vonatkozik a jekteknél az egyszerűsítéseknek köszönhetően már csak projektterv vagy akkor 3 évre kell tervet készíteni.) a pályázati rendszer, ahol nagy projektekben kikerülhetetlen a tervezés, kisebb pro- (Hogyan valósítjuk meg a célokat?); terv, annál kevesebb konkrét, kézzelfogható adatot tartalmaz. tében hitel vagy támogatás igénybevételekor egyaránt megtérülés számítására, néhány jövőbeni tervadat megadása kötelező. Beruházásra irányuló projektek ese- valamint a szükséges erőforrásokat (Mivel gazdálkodhatunk? pénztőke, A stratégia kialakításának módja illetve költség-haszon elemzésre is szükség van. Ezen számítások feltételezik az adott humán erőforrás, eszközök stb.). és módszere a különböző méretű és piaci időszakra vonatkozó tervezést. Minden esetben a legfontosabb szempont, hogy a helyzetű, eltérő környezetben működő tervezés olyan alapfeltételezésekből induljon ki, amelyek bekövetkezése tervezéskor rendelke zésre álló információk értékelését követően a vállalkozó szerint a leg- vállalkozásoknál alapvetően különböző. A nagyvállalatoknál a stratégia hosszas, több hónapig tartó, szisztematikus valószínűbb. Erre az alapra, ezekre a pillérekre építik fel a jövőképet. A szisztematikus tervezés módszerei nek megfelelően a gazdálkodás belső összefüggéseit és a tervezési folyamat végeredményeképp alakul ki. Ezek a vállalkozások többnyire olyan környezetben működnek, ahol viszonylag állandósultak a viszonyok; a vál- valószínűsített körülménye ket fi gyelembe véve elkészíthető a terv. Természetesen más feltételrendszer fel állítása más jövőképet eredményez. A lényeg, hogy a belső összefüggések helyesek legyenek

8 Öntsék tervbe elképzeléseiket! A siker kulcsa: a jó terv! A tervezés a vállalat irányítási tevékenységének része, egy olyan szisztematikus te vékenység, folyamat, amely egy adott időszakra vonatkozik, illeszkedve a célok idő h o r i - zontjához; fi gyelembe véve a ko rábbi elemzéseket és építve azokra. A kis- és középvállalkozások, amikor kísérletet tesznek idegen forrás (például hitel, támogatás, tőkés társ bevonása stb.; lásd 4. fejezet) megszerzésére, szembesülnek azzal a követelménnyel, hogy csak abban az esetben van esélyük a sikerre, ha rendelkeznek egy hosszú távú tervvel. Ebben a tervben a tőke tulajdonosai számára is egyértelmű módon és tálalásban felvázolják a jövőre vonatkozó elkép zeléseiket, és bemutatják, hogy annak megvalósítása reális, megalapozott terveken nyugszik. A tervezés folyamatát jól elkülöníthető lépésekre lehet bontani, amelyek bármely vállalkozás esetében alkalmazható módszertant jelentenek. 1. A célok meghatározása Világosan, egyértelműen meg kell határozni, hogy mi az a cél, amelyet az adott tervezési időszak végén el kívánnak érni. A kitűzött cél legyen adott időszakra vonatkozóan konkrét, elérhető, mérhető lehetőleg mennyiségi egységben (fő, Ft, m, t stb.) megadott eredménnyel járó, jól dokumentálható. Kockázatelemzés lépései: 1. a kockázatok megnevezése, 2. értékelése (például nagy, kicsi; vagy lehet például százalékos mértékben is megadni a bekö vet kezés valószínűségét), 3. a kockázatkezelés módja (pél dául biztosítás kötése, előkészítés, tárgyalások). 2. Várható kockázatok felmérése, értékelése Már a tervezés szakaszában számba kell venni azokat a legfontosabb akadályokat, hátráltató tényezőket, amelyek kockázatokat jelentenek a megvalósítás során, vagyis veszélyeztetik a tervszerű teljesülést. A cél, hogy már a tervezés szakaszában látható legyen, mire kell különösen odafi gyelni, és felkészülhessenek arra, hogy ezek hatásait a kívánatos szintre minimálisra csök kentsék. Ha kész cselekvési terv (forgatókönyv) áll a vállalkozás rendelkezésére, akkor a nem várt helyzetek már be sem fognak következni, illetve már a tervezés során számolhatnak velük, másokat pedig sike resen lehet kezelni. A kockázatok feltárása a terv megalapozottságát, átgondoltságát mutatja, annak hiánya viszont súlyos hiba. A kocká zatok kezelésére eredetileg is építenek be a tervbe elsősorban idő- és pénzügyi tartalékokat! 3. Cselekvési terv avagy hogyan valósítsák meg a kitűzött célokat? Ha már látják a célt és elérésének akadályait, akkor a következő feladat annak az útnak a kijelölése, amely az adott célhoz vezet, valamint a konkrét lépések meghatározása. Ebben a szakaszban már konkrét teendőket kell meghatározni, amelyekhez hozzárendelendők a szükséges erőforrások (emberek, tőke, eszközök) és az azok megvalósításához szükséges idő. (Lásd példa a 3. fejezetben.) 4. A végrehajtás Ha a tervezés folyamata kellően átgondolt volt, ha a szükséges feltételek (jogszabályi környezet, engedélyek, piaci háttér, erőforrások, pénzügyi háttér stb.) adottak, biztosíthatóak, hozzákezdhetnek a megvalósításhoz. Eközben szembesülnek majd jó esetben az előre számításba vett akadályokkal, problémákkal; és olyanokkal is szép számban, amelyre álmukban sem gondoltak, vagy olyan kicsi esélyt adtak azok bekövetkezésének, hogy nem is vették komolyan számításba azokat. Ezek minden esetben többletidőt, -energiát, külön fi gyelmet és sok-sok pénzt igényelnek, amelyek a tervben nem szerepelnek, nem kalkuláltak velük. Jó esetben az általános tartalék terhére a problémák egy része megoldhatóvá válik. Ha azonban a végrehajtás olyan komoly akadályba ütközik, amely érinti a terv teljesülését, akkor haladéktalanul módosítani kell a cselekvési tervet (vissza a 3. ponthoz!), és végszükségben a célokat is (vissza az 1. ponthoz!)! A végrehajtás szakaszának legjelentősebb vezetői tevékenysége a szervezés és a koordináció. 5. Ellenőrzés, visszacsatolás Az ellenőrzés belső rendszerének kiépítése elengedhetetlen vezetői feladat, mivel a végrehajtás állásáról, a tervtől való eltérésékről, a felmerülő problémákról csak így nyerhető információ. A visszacsatolás szerepe az információszerzés a döntés eredményéről és hatásairól. Ezáltal nyílik a vezetőnek lehetősége arra, hogy szükség esetén a lehető legrövidebb időn belül, a leghatékonyabban beavatkozzon. Külön fi gyelmet kell fordítani a visszacsatolásra. Szükség van arra, hogy a döntést hozó megismerje a döntésének következményeit. Például: egy hirdetés hatására nőtt-e az árbevétel; a munka átszervezése nyomán jobb-e a munkaidő kihasználása; az új termék ízét szeretik-e vásárlók. Ezek módszereit mindig egyedileg kell kialakítani. A tervezés folyamata lehet ennél egyszerűbb, az egyes szakaszok kevésbé elkülönültek, de a szisztematikus átgondolás nem maradhat el az egyszemélyes vállalkozásoknál sem. Természetesen minél kisebb a vállalkozás, annál kevésbé van szükség a részletes írásba foglalásra; hacsak nem akarunk bevonni újabb szereplőket a játékba (például támogatók formájában). A tervek összhangban a stratégiával mindig meghatározott időtartamra vonatkoznak

9 2.2. Az üzleti terv szerepe, felépítése Az üzleti terv készítésének szerepe, haszna A tervezési folyamat maga értékes a vállalkozó számára, mert: M Rávilágít mélyebb összefüggésekre, amelyeket a későbbiekben már egysze rűen használhat a döntésekhez (például 100 Ft árbevétel átlagosan mennyi anyagköltséggel érhető el; 100 Ft munkabér kifi zetése mennyibe kerül a cégnek stb.). M Megállapítható, melyek azok a legfontosabb információk, amelyek szükségesek a döntések meghozatalához; ezek honnan, mennyiért, mennyi idő alatt szerezhetők be. M Elsajátítható a tervezési módszer, amely rutinszerűen alkalmazható a későbbiek során. M Feltárhatóak a vállalkozás belső rendszerében lévő hiányosságok. Például valamely feladatnak nincs felelőse, az információk nem állnak rendelkezésre, nincs tudatos erőforrás/kapacitás-gazdálkodás stb. Szisztematikus rendszerbe gyűjti a célokat, tevékenységeket, erőforrásokat, költségeket, bevételeket. Útmutatóként szolgál a tevékenységek megszerzéséhez: koordinációs eszköz. Az eredeti ötlet kidolgozása során annak életképessége lesz a vizsgálat tárgya. Feltárják a korlátokat és a problémákat. Ne tévesszen meg senkit: a legtöbbször a problémák pénzügyi formát öntenek; többségük valódi oka azonban a reálfolyamatokban (beszerzés termelés értékesítés) keresendő. Feltárhatók a szűkkeresztmetszetek, a fejlesztési szükségszerűségek, lehetőségek. A tervezés célja: A vállalkozás céljai és a lehetőségek közötti optimális kompromisszum megtalálása Az üzleti terv felépítése A tervezés időhorizontja: minimum 3 év vagy ennél hosszabb időszak, igazodva ahhoz a szemponthoz, amelyért az üzleti terv készül. Például: Ha fejlesztés miatt kerül sor a tervezésre: a fejlesztés eredményeképpen létrejött kapacitások hasznos időtartama. Pályázat esetén: a kötelező fenntartás időszaka. Hitelkérelemnél: a hitel futamideje a helyes tervezési időtartam. A szakirodalom nem ismer egyetlen elfogadott sémát/formát sem az üzleti terv tartalmára, illetve terjedelmére vonatkozóan. A hitelezők, pályáztatók többnyire saját formátummal rendelkeznek; megkönnyítve így saját munkájukat, de sok esetben megnehezítve a vállalkozások feladatait. A legegyszerűbb formája két részből áll: 1. Szöveges rész Ebben a részben a vállalkozás egészéről átfogó információkat szolgáltatnak, illetve az egyes részterületekről (termelés, marketing, humánerőforrás-gazdálkodás, szervezetdöntési mechanizmusok stb.) részletes leírást adnak. Fordítsanak fi gyelmet a részek közötti összhang megteremtésére, az arányokra! 2. Számszaki rész A számszaki rész tartalma: a tervidőszakra vonatkozóan mérlegterv, eredménykimutatás, cash-fl ow (vagyis a számviteli törvénynek, a évi C. törvénynek megfelelő beszámoló), pénzforgalmi terv, valamint beruházási/fejlesztési terv. Egyéni vállalkozók esetében az szja-törvény szerinti eredményterv. Ez kiegészülhet megtérülésszámítással, költség-haszon elemzéssel. A következőkben bemutatunk egy általáno san elfogadott hagyományos sémát. Az egyes részek összevonhatóak, más sémába foglalhatóak szükség szerint. A lényeg, hogy a vállalkozást teljeskör űen mutassuk be, fi gyelemmel arra, hogy milyen célból, kinek készül a terv. I. Bevezetés A maximum fél-egy oldal terjedelmű rész. Tartalmazza: a vállalkozás rövid bemutatását, a tervkészítés célját. Egyfajta ajánlás. Az üzleti terv hagyományos sémája I. Bevezetés II. Vezetői összefoglaló (összefoglaló fejezet) III. Iparági helyzetelemzés IV. A vállalkozás leírása V. Termelési/szolgáltatási terv VI. Marketingterv VII. Szervezeti terv VIII. Kockázatelemzés IX. Pénzügyi terv X. Mellékletek II. Vezetői összefoglaló (összefoglaló fejezet) ezzel adjuk el a tervet Alapos okkal feltételezhetjük, hogy sok esetben az olvasó csak eddig jut el a kapott anyag megismerésében. Figyelemfelkeltőnek kell lennie! Legyen alkalmas a terv eladására felfogható marketingeszközként is. El kell érni, hogy megismerjék az egész tervet. A terv pedig röviden, tömören, érthetően foglalja össze a lényeges információkat. Lehetőség van a fontosnak tartott információk kiemelésére, az összefüggések láttatására, a hangsúlyok eltolására. Tartalmazzon konkrét számadatokat, mint például a tervezett gazdálkodási adatokat, a fejlesztés konkrét elképzeléseit, a beruházás-gazdaságossági számítások eredményét stb. Terjedelme igazodjon a teljes anyag terjedelméhez, de ne haladja meg a 2-3 oldalt

10 III. Iparági helyzetelemzés Ez a fejezet annak a gazdasági, társadalmi, pénzügyi környezetnek a bemutatására szolgál, amelyben a vállalkozás közvetlenül működik. Első lépés annak tisztázása, hogy melyik iparág/nemzetgazdasági ág része a tervet készítő cég. (Az eligazodáshoz segítséget nyújthat a TEÁOR-osztályozás.) A helyzetelemzés mindig a tágabb környezet felől indul, és fokozatosan fokuszál a közvetlen környezetre. Tartalmazza: A gazdasági környezet bemutatását. Az iparágat jellemző trendeket, tendenciákat, folyamatokat. Piac- és versenytárselemzést: a versenytársak meghatározását, jellemzésüket (melyek az erősségeik/gyengeségeik, hol helyezkednek el). Nagyon fontos meghatározni a versenyelőnyöket és a versenyhátrányokat is. Az iparágra vonatkozó előrejelzéseket: például világméretekben is dinamikusan fejlődő kulcságazat (informatika), stagnáló vagy szűkülő piaccal rendelkező, visszafejlődő. A tervezés során fi gyelembe kell venni, hogy a vállalkozás fejlődését döntően meghatározza az a közeg, amelyben működik. Az általános tendenciák ha tása csillapítható, csökkenthető, vagy éppen felerősíthető, ha a vállalkozás jelentős versenyelőnnyel rendelkezik versenytársaihoz képest. IV. A vállalkozás leírása Az elsődleges cél a vállalkozás működésének, a múlt-jelen-jövő kapcsolódásának (honnan, hová halad) bemutatása úgy, hogy az bárki számára értelmezhető legyen. Ez kiterjedhet az alábbiakra: Tevékenységi kör; az árbevétel megoszlása. A működés tárgyi feltételei: székhely, telephely bemutatása; felszereltsége. A termelés/szolgáltatás hátterét szolgáló ingatlanok, eszközpark. Szerződéses kapcsolatok: szállító-vevő kapcsolatok, alvállalkozók. Engedélyek szükségessége, megléte. V. Termelési/szolgáltatási terv A termelési/szolgáltatási folyamat (ha több van, mindegyik) bemutatása: miből, hogyan, mit állít elő a vállalkozás. A termelés/szolgáltatás hátterét szolgáló ingatlanok, eszközpark. A termelés legfontosabb folyamatai; alvállalkozók, beszállítók. A folyamatok összefüggései, időigénye, kapacitások stb. Újabb termékek/szolgáltatások megjelenése, a termelés arányainak változása, tervezett mennyiségek stb. A termeléshez szükséges legfontosabb anyagok/szolgáltatások igénybevétele, szállítói kapcsolatok, anyaghányadok; fedezeti; pont stb. VI. Marketingterv Ez a fejezet a vállalkozás és a piac kapcsolatát mutatja be. Kiemelten fontos jelentőséggel bír! A vállalkozások kudarcainak hátterében meghúzódó tipikus probléma, hogy a vállalkozás tevékenységét nem a piaci folyamatok határozzák meg, sokkal inkább azt csinálják, amit tudnak, és nem azt, amire piaci igény van. Részei: Marketingstratégia: a vállalkozás piaci magatartása. Vevő- és célcsoportelemzés: Kik a vevőink? Hol helyezkednek el? Milyen igényeik vannak? A marketingmix elemei: a termék/szolgáltatás, az árképzés és -alkalmazás, az értékesítési folyamat és a piaccal történő kommunikáció (köztük a reklám). VII. Szervezeti terv Itt kell bemutatni: A vállalkozás jogi formáját; működését, döntéshozatali mechanizmusát, hivatalos képviselőit, tulajdonosait. A vállalkozás belső szervezeti felépítését (csatolható: organigram). A humán erőforrást: a vezetőket, munkavállalókat. Kiemelten kell bemutatni a kulcsembereket, például önéletrajzzal. Természetesen egy, a vállalkozásában egyedül dolgozó egyéni vállalkozó terve itt egy-két sor, míg egy több száz fős, kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező, hierarchikusan felépített középvállalkozás esetében akár 10 oldal terjedelmű is lehet. VIII. Kockázatelemzés A tervidőszakban várható vagy esetlegesen bekövetkező kockázatok bemutatása, elemzése a korábban leírtak szerint. IX. Pénzügyi terv Ha eddig eljutnak a jövő felvázolásában, akkor most a legnehezebb feladathoz érkeztek, hiszen számokba kell önteni az eddig megtervezetteket. Biztosan szembesülnek azzal a problémával, hogy információs hézagok vannak a tervben. Ez olyan egyszerűen észlelhető, hogy például nincs mit mivel összeszorozni, összeadni. Legelőször majd ezeket kell pótolni. A következő általános probléma lehet, hogy nincs meg az összhang az egyes tervfejezetek között. Például nincs akkora kapacitás, amellyel képesek lennének előállítani az árbevételi tervhez szükséges mennyiségeket; nem terveztek annyi munkaerőt, amely a gépeket működtetni képes, mert annyit nem tudnak megfi zetni. A harmadik probléma, hogy a pénzügyi tervezés szakértelmet kíván. Előfordulhat, hogy többször újra kell tervezni az előző fejezeteket is (vagyis más alapokra kell helyezni az elképzeléseket), mindannyiszor a pénzügyi részt is, amelynek részei: 1. Fejlesztési/beruházási terv, amelyben fel kell sorolni: mikor milyen fejlesztéseket tervezünk, milyen költséggel

11 2. A számviteli beszámoló részei a vagyon és a jövedelem alakulásának bemutatása Eredménykimutatás: az árbevételek-költségek éves alakulásának bemutatása. Mérleg: a vállalkozás vagyonának összetételét mutatja be megjelenési forma ( eszközök ) és forrásuk, eredetük ( források ) szerint. A vagyon adott év végi állapotáról kaphatunk pillanatfelvételt. Cash-flow: a mérleg és az eredménykimutatás között teremt kapcsolatot, pénzforgalmi szemlélettel. Egyéni vállalkozások esetében sokszor kérnek a bankok vagy pályázatok az előbbiekhez hasonló felépítésű és hasonló terveket. Ez nehéz ségbe ütközik, de megoldható, mivel az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozások nem készítenek ilyen kimutatásokat. Megfelelő feltételezések alkalmazásával az egyéni vállalkozások részére is készíthetőek ilyen tervek. Egyszerűbb esetben pénzforgalmi szemléletű, a bevételek és a költségek alakulását bemutató eredményterv készül. 3. Pénzforgalmi/likviditási terv: A bevételeket és a kiadásokat rendeli egymáshoz, időben (éves, havi, heti bontásban) egyeztetve. Az adott időszakra vonatkozóan kimutatható a forráshiány, illetve -többlet. Itt kell bemutatni a hiány forrását (hitel, tagi kölcsön, támogatás stb.) is. X. Mellékletek Ide csatolhatunk minden olyan dokumentumot, amely segít helyesen értelmezni a terv különböző részeit, amelyek többletinformációkat tartalmaznak, de jellegüknél, terjedelmüknél fogva nem volt lehetséges a főfejezetekbe való beillesztésük. Remélhetően az e fejezetben leírtak olvasása közben elgondolkozott Ön, Kedves Vállalkozó, hogy mennyi adat, információ összegyűjtése szükséges ahhoz, hogy olyan terv készülhessen, amely sorvezetőként szolgál a megfontoltabb döntések megszületéséhez. Fontos: A tervezés egy olyan folyamat, amely során bármikor kiderülhet az is, hogy: Ne feledje: a tervezés az egyik leghatásosabb eszköz a kockázatok csökkentésére. Az elképzelések egymással nem illenek össze, ezért állandóan akadályokba ütközik már a tervezés során is. Például: egy termékből egy bizonyos mennyiséget tud csak gyártani, de az árbevétel ebben az esetben nem fedezné a működési költségeket. Tudná, hogy hogyan lehet az elképzeléseit megvalósítani, de a feltéte leket (pénz, megfelelő piac, elegendő nagyságú eredmény, szakképzett munkaerő stb.) nem tudja vagy esetlegesen nem lehet megteremteni. Az üzleti terv ebben is segíthet: megelőzhetőek a felesleges, előre látható kockázatok. 3. GONDOLKODJON PROJEKTBEN! FELKÉSZÜLÉS KÜLSŐ FORRÁSOK BEVONÁSÁRA A 2. fejezetben nagyon részletesen bemutattuk, hogy mikor, milyen célból szükséges üzleti tervet készíteni. A vállalkozás működése során többször fordulhat elő olyan helyzet, amelyben a tervezés és majd annak megvalósítása nem a vállalkozás egészére, hanem annak kisebb részére vonatkozik. Jellemzően beruházási hiteleknél vagy például a pályázás során találkozhatnak azzal a követelménnyel, hogy projekttervet kell készíteni, és annak megvalósításáról kell majd beszámolni Projekttervezés és -előkészítés A magyar kkv-k elvétve készítenek üzleti tervet külső kényszer nélkül. A pályázati rendszerben való részvétel ilyen kényszer lehet! Ha egyébként nem rendelkeznek üzleti tervvel, itt az idő, hogy végiggondolják a vállalkozásuk jövőjét! A pályázati kiírás megjelenésétől a nyertes pályázathoz kapcsolódó kötelezettségvállalások időtartamát fi gyelembe véve a pályázattal megvalósított projekt 1 7 évre meghatározhatja a vállalkozás működését. A kkv-k esetében a legtöbbször nem komplett üzleti tervet várnak el a támogatók, hanem projekttervet. Ez esetben is az a legfon tosabb kérdés, hogy a projekt megvalósítása megfelelően szolgálja-e a vállalkozást a céljai elérésében? A pályázati rendszer központi eleme a projekt. A sikeres pályázás, a lehető legmagasabb összegű pályázati pénzforrás elnyerésének kulcsa a projektekben való gondolkodás képessége. A projekt önállóan megvalósítható, jól körülhatárolható terv, amely időben meghatározott célok eredmények elérésére irányul, megszabott költségkeret mellett. Jellemzői: A projekt egy önállóan megvalósítható, jól körülhatárolható terv, amely időben meghatározott célok megvalósítására, eredmények elérésére irányul, megszabott költségkeretek között. A megvalósítás időtartama, amelynek kezdési és befejezési időpontja előre meghatározott. Egyszeri tevékenység. A későbbiekben esetleg majd hasonlókat hajtunk végre. Komplex (összetett, egymáshoz kapcsolódó) tevékenység, amely különböző szakemberek együttműködését igényli. 21

12 A projektnek a megvalósítás időtartamára saját szervezete, úgynevezett projektszervezete lesz, amely átmeneti jellegű együttműködési forma. Mindig ki kell jelölni egy projektmenedzsert, aki harmadik féllel szemben képviseli a projektet A projekt nem mindennapi rutin tevékenység Minden projekt egyedi és egyszeri tevékenységsorozat. Ez adja a nehézségét: külön fi gyelmet, időt kell rá áldozni vezetői, döntéshozói szinten Időbeni ütemezés időtervezés A megvalósítás időtartamának hosszát alapvetően az alábbi tényezők befolyásolják: A projekt tevékenységei: mit kell elvégezni, a tevékenységek hogyan kapcsolódnak egymáshoz; lehetséges-e több tevékenységet párhuzamosan végezni stb. Az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges időtartam. Itt kell fi gyelembe venni például: a technológiához szükséges időt, a munkaidő időtartamát, a rendelkezésre álló kapacitások nagyságát, de fi gyelemmel kell lenni például a hatósági ügyintézés időigényére is. Az egyes résztevékenységeket végzők személye, illetve külső szervezet (megbízottak, vállalkozók, alvállalkozók) száma, egymással való együttműködés formája stb. Egyéb körülmények. Egy projekt tervezése során rendkívül körültekintően kell eljárni, hogy a terv minél pontosabb legyen, minden tényezőt számba vegyen, a kockázatokat, akadályokat elemezze és arra megfelelő megoldást találjon. Az üzleti terv készítésénél leírtakkal megegyezően a megvalósíthatóság vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír. Különösen fontos a projektterv egyes részeinek összhangját ellenőrizni. A gyakorlatban a látszólag egy irányba vivő célok megvalósíthatatlan eredménnyel járhatnak. Nézzük egy példát! A pályázat elvárása az árbevétel növelése. Ez a cél egybeesik a pályázó vállalkozás céljával, ezért szeretne egy gépbeszerzési projektet lebonyolítani, erre pályázatot benyújtani. Nagyon rövid idő alatt, minden gépet megvenne, termelésbe állítana, hogy minél hamarabb termelhessen, és abból árbevétele származzon. A vállalkozó kiszámolta, hogy a szükséges önrészt elő tudja teremteni. Papíron egy gyors lefolyású, könnyen kivitelezhető és hatékony tervnek ígérkezik. Nem számolt viszont azzal az alapvető, jellemzően kritikus tényezővel, hogy lesz-e elegendő pénz sikeresen megvalósítani a projektet. Ez esetben ugyanis már fi gyelembe kell venni azt is, hogy az álta lános forgalmi adót és a projekt teljes költségét ki kell fi zetni. A támogatást viszont majd csak utólag, hónapokkal később kapja meg, tehát a támogatás összegét a vállalkozásnak meg kell előlegeznie, és az áfát is később igényel heti vissza. Ebből a példából is látszik, hogy egy projekt megvalósítása a vállalkozás teljes működésére hatással van! Ilyen helyzetben ugyanis a vállalkozás működését kell úgy tervezni, irányítani, hogy a kellő időben a megfelelő nagyságú erőforrások ezen belül a pénzeszközök rendelkezésre álljanak. Végül pedig megállapítható, hogy az egész vállalkozás jövőjét kell megtervezni akkor is, ha csak egy projekt megvalósítását tervezik A projekt tevékenységei Azt, hogy a megvalósítás során milyen tevékenységek, feladatok végrehajtása szükséges, alapvetően a projekt típusa határozza meg. 1. Beruházási projekt: célja építés, műszaki-technológiai korszerűsítés, eszközbeszerzés. Közös bennük, hogy a vállalkozás vagyonát, eszközeinek értékét növelik. E típusnál különösen jellemző, hogy konkrét, előre meghatározható, paraméterezhető végeredményt várhatnak a projekttől. 2. Kutatási-fejlesztési (K+F) projekt: új termék, új technológia létrehozása. 3. Szellemi szolgáltatási projekt: új szolgáltatás kialakítása, bevezetése; szervezetfejlesztés vagy egy kiadvány kiadása, tanfolyam lebonyolítása. Jellemző tevékenységeik lehetnek: 1. Előkészítés: tervezés, engedélyek megszerzése, forrás biztosítása, közbeszerzés lebonyolítása (ha az szükséges), a projektben együttműködők kiválasztása stb. 2. Megvalósítás: megrendelés, szerződéses kötelezettségvállalások, a projekthez egyedileg kapcsolható tevékenységek lebonyolítása, átadás-átvétel, üzembe helyezés (sok esetben: próbaüzem), számlázás, fi zetés stb A projektszervezet A projektnek a megvalósítás időtartamára saját szervezete projektszervezet lesz, amely átmeneti jellegű együttműködési forma. A projektmenedzsment tevékenységet végezheti a vállalkozáson kívüli megbízott is, természetesen, mert a vállalkozáson belül legtöbb esetben nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező szakember. De ez soha nem jelentheti azt, hogy a vállalkozás vezetője ne lenne fontos részese a menedzselésnek. Külső szakértő/szervezet nem utasíthatja a vállalkozás dolgozóit, nem tartozik bele a hierarchiába, és nincs kellő ismerete sem a vállalkozáson belüli munkamegosztásról sem. Mindig ki kell jelölni egy projektmenedzsert, aki harmadik féllel szemben képviseli a projektet, és egészében átlátja azt. A projektmenedzsment funkciói: Tervezés: egyidejűleg irányul a projekt tárgyának és a tervezési eljárás módszerének kidolgozására. Szervezés: a projekt szervezetének összeállítása, kisebb teamek és munkájuk szervezése, összehangolása

13 Koordinálás: a megfelelő információáramlás biztosítása a projektszervezeten belül és azon kívül is, határidők kijelölése, betartatása. Irányítás: a tevékenységek terv szerinti végrehajtását biztosító tevékenységek láncolata. Ellenőrzés: a projekt lefolyását folyamatosan követő tevékenység. Mielőtt Önnek, Kedves Vállalkozó, az a képzete támadhatna, hogy az előzőekben leírtak csak a nagyobb vállalkozásokra, illetve nagyobb, bonyolultabb projektekre érvényesek, felhívjuk a fi gyelmet arra, hogy ez minden esetre igaz, csak a szereplők száma, a feladatok összetettsége, bonyolultsága lehet különböző. Szerencsés esetben egyegy személy sokoldalúságánál fogva képes több funkciót is betölteni, így a szereplők száma és az ebből adódó költségek csökkenthetőek. A különböző típusú projektek tervezése, megvalósítása különböző szakemberek együttműködését kívánja meg. 7. Meghatározzuk az úgynevezett kritikus útvonalat: A logikailag egymást megelőző/ követő tevékenységek leghosszabb idejű útvonalát. A többi, nem a kritikus útvonalon lévő tevékenységeknél tartalékidőkkel lehet számolni. Bármely, a kritikus út - vonalon lévő tevékenység időbeli csúszása a teljes tevékenységsor tervezetthez képest történő csúszását eredményezi. Ezek jelentik a legnagyobb kockázatot, ezekre kell kitüntetett fi gyelmet fordítani Cselekvési és ütemterv A tevékenységek időbeni ütemezésére szolgáló egyszerű módszer segítségével könynyen nyomon követhető, ellenőrizhető a végrehajtás Cselekvési tervek egyszerű módszerekkel Az idő pénz! tartja a mondás. Ki tudná jobban, mint egy vállalkozó. Ez a vállalkozá sok esetén könnyen bizonyítható, értéke számítható. Akár úgy, hogy jó tervezéssel és szervezéssel mennyi időt takaríthat meg, és adott idő alatt mennyit nyer/veszít. Ebben a fejezetben hozzárendeljük a tartalomhoz az időtényezőt. Egyszerűbb és kissé bonyolultabb, a mindennapokban is jól használható tervezési technikákat mutatunk be. Ütemezés 1. év 1. hónap 2. hónap 2. év 1. hónap Tevékenység megnevezése Helyszín Megvalósításért felelős szervezet/személy Logikai hálóterv és kritikus útvonal A tervezési folyamat logikai lépései: 1. Célok meghatározása. 2. Eltérés a tényleges és a kívánatos helyzet között. 3. Várható problémák elemzése. 4. Tevékenységsor megtervezése. A tevékenységekből/feladatokból csoportokat képezünk, majd azokat lépésekre/részekre bontjuk. Betűvel, számmal azonosítjuk. 5. A tevékenységek közötti logikai kapcsolatok meghatározása: Egymástól függő: az egyik folyamat megkezdése/folytatása feltételezi egy másik végrehajtását. A két folyamat viszonya lehet: időben megelőző, időben követő. Egymástól független: nincs logikai összefüggés. Párhuzamos: egyidejűleg zajló folyamatok. Ennek eredménye: a logikai háló. 6. Minden tevékenységhez hozzárendeljük az elvégzéséhez szükséges időtartamot. Ez lehet norma szerinti, becsült, minimális, optimális, tartalékkal növelt stb Cselekvési terv GANTT-diagram A cselekvési terv hasonló az előzőekhez abban, hogy meg kell határozni a tevékenységeket/feladatokat, majd azokat részfeladatokra kell osztani. Különbözik abban, hogy pontos időbeni ütemezést tartalmaz mind a végrehajtás időtartamát, mind a befejezés határidejét tekintve. A GANTT-diagram használatával lehetőség van a projekt megvalósításának áttekintésére; nyomon követhető, hogy a projektterv szerint adott időpontban kinek mi a feladata, gyors képet kapnak arról, hogy egy adott időpillanatban hol kell a projekt megvalósításának tartania. Feladatcsoportok Feladatok Felelős Határidő 1. hét Projektidőszak 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 24 25

14 A pályázásra tudatosan készülő vállalkozó fi ókjában mindig akad egy-két projekt ötlet, projektvázlat; szerencsésebb esetben egy projektterv, amely legalább az alábbi elemeket tartalmazza: a projekt célja, indoka, szakmai tartalma, tevékenységei, költségterve (becslés), időtartam, humánerőforrás-igény. Célszerű összegyűjteni a vállalkozás elmúlt 2-3 évére vonatkozó legfontosabb gazdálkodási adatokat is. Ennyi információ már elegendő lehet ahhoz, hogy célzottan keressenek maguknak vagy szakember bevonásával pályázati lehetőségeket. Ha nincs előkészített terv, nincsenek kidolgozott projektötletek legalább fejben, akkor olyan helyzetbe hozza magát a vállalkozó, hogy nagyon rövid idő alatt kell pótolnia a tervezési hiányosságokat. Ennek nagyon nagy a kockázata! A pályázás előnyeit nagymértékben feledtetve kényszerpályára állítja a szervezetet. 4. A VÁLLALKOZÁS FINANSZÍROZÁSA A vállalkozáshoz tőke és pénz szükséges, amelyek különböző forrásokból származhatnak. A vállalkozás életútjának különböző fázisaiban (alapítás, növekedés, válság), illetve különböző célok (készletnövelés, eszközvásárlás, tevékenységi kör bővítése) megvalósításához más-más forrásból tudja a pénzt biztosítani. E fejezetben összképet kaphatnak a különböző fi nanszírozási forrásokról, valamint a külső forrás bevonásának lehetőségeiről, okairól és kockázatairól A finanszírozás és forrásai A finanszírozás: a gazdasági folyamatok lebonyolításához szükséges pénzzel való ellátás tevékenysége. A gyakorlatban ez alatt többnyire tőkeszerzést értünk. A tőkebevonás történhet pénz formában (pénztőke) vagy valamilyen vagyontárgyban (reáltőke). A tőkeszerzés forrása lehet a vállalaton belüli ( belső fi nanszírozás ), vagy származhat a vállalaton kívülről ( külső fi nanszírozás ) Belső finanszírozás A belső fi nanszírozás forrásai az árbevételből keletkezhetnek a nyereség visszaforgatásával, tartalékolásból vagy az értékcsökkenési leírásból, amely klasszikus értelemben a későbbi beruházás forrása. Származhat továbbá a vállalat vagyonának átrendezéséből is, így például bérbeadásból vagy értékesítésből. Az, hogy a vállalkozás céljainak fi nanszírozására milyen nagyságú, összetételű forrás mely időpontban áll rendelkezésre, az számtalan tényező együttes hatásának a következménye. Ezek lehetnek: Az összvagyon nagysága. A vállalkozás árbevétele. A gazdálkodás eredményessége. Az értékcsökkenés elszámolásának szabályai. Az adórendszer: adóalap, -kedvezmények, -mértékek. A vállalkozás osztalékpolitikája. A bevonható külső források nagysága. A vállalkozás hitelképessége. 27

15 A belső fi nanszírozásnak számtalan előnye van például a hitellel szemben, de egyidejűleg korlátokat is jelent. Ezek az előnyök: Szabadon felhasználható. Függetleníti a vállalkozást a tőkepiactól: nincs külső kényszer, hogy hogyan használja fel a szabad forrásait. A belső/saját tőke nagysága nagyon fontos a vállalkozás hitelképességének megítélése szempontjából. Fontos tudnivaló, hogy a saját források felhasználásának is van költsége, amelyet korrektül ki lehet számítani, például társasági adó mértéke, az elvesztett kamat Külső finanszírozás A külső fi nanszírozás egyik formája a saját tőkét növeli, például az üzletrész értékesítése, a jegyzett tőke emelése. A másik formája az idegen fi nanszírozás, amely tulajdonképpen a kötelezettségek növelésén keresztül von be többletforrást a vállalkozásba. Ilyen lehet például a hitel vagy különleges fi nanszírozási formák, mint a lízing, a faktorálás, illetve a váltó. E körbe sorolhatók továbbá azok a pénzügyi eszközök, amelyek valamilyen formában támogatást tartalmaznak. Részletesen lásd a következő részben. A külső forrás bevonásának előnyei: Képes tartósan fenntartani a vállalkozás likviditását. Nő a vállalkozás mozgástere, üzleti elképzeléseit képes fi nanszírozni. Az elérhető eredmény nagyobb, mint ha csak saját forrást használt volna fel, ezáltal nő a saját forrásra jutó eredmény. Külső forrás bevonása költséggel és kockázattal jár. A hitelező feltételeket támaszt a vállalkozással szemben, ami kötöttségeket és kötelezettségeket jelent. Csökkenti a vállalkozás önállóságának mértékét, és növeli a kiszolgáltatottságát. Az elő nyök mellett különös fi gyelmet kell fordítani ezen fontos kockázatokra is. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a vállalkozások ne vegyenek igénybe külső forrást a működésükhöz! Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy azt kellő körültekintéssel, a lehető legtöbb információ mérlegelését követően, a kockázatok tudatában tegyék A pótlólagos forrásbevonás lehetőségei Léteznek olyan, szakmailag általánosan elfogadott fi nanszírozási elvek, amelyeknek fi gyelembevételével a vállalkozások alaposabb megfontolás tárgyává tehetik fi nanszírozási döntésüket. Ezek a következők: 1. Rentabilitás elve: A külső forrás tőkeköltsége térüljön meg a vállalkozás gazdálkodásában. A külső forrás bevonásával nőjön a saját tőke hozadéka (eredmény/saját tőke). 2. Biztonság elve: Legyen összhang: az eszköz jellege és forrása; a hasznos üzemidő és a törlesztési idő között, a jövedelem nagysága és az adósságszolgálat között. 3. Normativitás elve: A hitelező az adós hitelképességét normatív, a pénzintézeti szférában általánosan használatos mutatószámok alapján ítéli meg. Ilyenek például a vagyonösszetétel, a nettó forgótőke, a tőkeszerkezet. Tőkeáttétel mérése: például eladósodottsági mutató (kötelezettségek/összes forrás). 4. Rugalmasság elve: A tőke alkalmazkodóképessége a változó piaci viszonyokhoz. 5. Likviditás elve: A fi nanszírozás biztosítsa a kötelezettségek ütemezéséhez igazodó forrásokat. Finanszírozási elvek: renta bilitás, biztonság, normativitás, rugalmasság, likviditás. A vállalkozó fi nanszírozásra vonatkozó döntését alapvetően befolyásolja, hogy mi annak a célja, mekkora a vállalkozása, milyen régen és hogyan működik. Rövid áttekintés következik azokról a pénzügyi eszközökről, amelyeket elsősorban a kkv-k konkrét projektjeinek megvalósításához az EU társfinanszírozásával vehetnek igénybe a vállalkozások. Közös jellemzőjük ezeknek a pénzügytechnikai eszközöknek, hogy a piaci feltételekhez viszonyítva, azokkal összehasonlítva kedvezőbb feltételeket ajánlanak, például a hozzáférés kritériumaiban, mértékében, kamatában, biztosítékadásában. Vissza nem térítendő támogatások: Az adott terv megvalósításához járul hozzá a támogató oly módon, hogy a költségvetés bizonyos százalékos mértékét végle gesen átadott forrásként biztosítja (az általa nyújtott pénzösszeg véglegesen a támogatotté lesz), feltéve, hogy szerződéses kötelezettségeit teljesíti. A pályázati úton elnyerhető támo ga tások többsége ebbe a kategóriába tartozik. (Lásd: Visszatérítendő támogatások: Visszafi zetési kötelezettség mellett adott, konkrét célt szolgáló, átmenetileg a vállalkozás részére átadott források. Kedvezményes feltételrendszerű hitelek: Ezek az általános piaci feltételrendszerhez képest a célcsoport részére kedvezőbb feltételeket jelentenek. Ezáltal olyan vállalkozások is hitelhez juthatnak, amelyek egyébként piaci feltételek mellett nem. (Lásd: Egyéb pénzügyi eszközök: Ezek olyan eszközök, amelyek kiegészítik az előbbieket, vagy önállóan (szűkebb) célcsoportok részére alkalmasak: például kockázatitőkebefektetés, garanciavállalások. Kombinált megoldások: Léteznek olyan pénzügyi konstrukciók, amelyek az előbbiek közül két, esetleg több eszközt kombinálnak, hogy kedvezményes hatásuk felerő

16 södjön, és többen, könnyebben juthassanak hozzá. Például kedvezményes hitelt részben/egészben állami garanciavállalás mellett lehet igénybe venni. A pályázati rendszerben pedig újdonságként jelent meg a mikrohitellel kombinált vissza nem térítendő támogatás. (Lásd: GOP /M) A várható tendencia az elkövetkező években: a támogatási arány csökken, a vissza nem térítendő támogatástól a hangsúly az egyéb pénzügyi eszközök, illetve a visszatérítendő támogatások felé tolódik el. Fontos, hogy a pénzügyi eszközök nem segély típusú támogatások, sokkal inkább olyan források, amelyek hozzájárulások egy-egy projekt megvalósításához. Nem tekinthetők ajándéknak sem: egyrészt nem jár mindenkinek, csak azoknak, akik megfelelnek a feltételeknek. Másrészt pedig szerződéses kötelezettségek vállalásával éri el a támogató, hogy a támogatott rendeltetésszerűen használja fel a forrásokat. Továbbá azzal is kalkulálni kell, hogy a forrás megszerzése, illetve majd a projektek lebonyolítása is költségekkel jár. Valamennyi forrásra vonatkoztatva igaz, hogy csak olyan projektek megvalósításához lehet a megnevezett lehetőségek valamelyikével élni, amelyek a megvalósítandó terv elemeiben illeszkednek a források követelményrendszeréhez; és egyúttal hozzájárulnak annak korábban meghatározott céljainak eléréséhez. A támogatás bármely formájához jut hozzá a vállalkozás, szerződéses kötelezettségek terhelik. A következőkben kiemelten az EU által társfi nanszírozott pénzügyi eszközöket mutatjuk be. Hitel A tőke és a kamat megfi zetése az elsődleges szempont A vállalat hitelképességét vizsgálják A megfi zetendő összeg nagysága sok esetben nem kiszámítható Biztosítékadás Hitelnyújtáskor szigorú hitelbírálat, de azt követően csak a felhasználás tényét vizsgálják A hitelt a vásárlás előtt folyósítják A folyósítást követően nem gyakorol a bank folyamatos felügyeletet A rendszeres fi zetés és az évente benyújtott gazdálkodásról szóló dokumentumok elegendőek Támogatás Vállalás alapú ( indikátorok ) Bírálati szempontrendszer Visszafi zetési kötelezettség vagy nincs, vagy pontosan meghatározható Kisebb összegű támogatásoknál nincs biztosítékadás Pontozásos bírálat (szerződés szerinti megvalósítás) Utófi nanszírozás Folyamatos ellenőrzés, monitoring, beszámolási kötelezettség Adminisztrációs többletterhek Így Ön, Kedves Vállalkozó, remélhetőleg felkészülten vághat bele a következő fejezetbe, és a saját érde keit jobban érvényesíti majd, amikor ellepik jobbnál jobb üzleti ajánlatokkal a hitelezésre vagy a támogatásra vonatkozóan Hitel vagy támogatás? Örök dilemma: hitel vagy támogatás? A racionális érvek és ellenérvek sok esetben saj nálatosan nem ismertek. Az alábbiakban összegyűjtve olvashatják a két pénzügyi konstrukció eltérő jellemzőit, majd azokat a döntési szempontokat, amelyek alapján mindenki saját magának el tudja dönteni, hogy egy adott helyzetben melyik a jó megoldás. Melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyek segítik a döntést? A forrásbevonás célja, időtávja. A hozzájutás feltételrendszere, költségei, fedezetigénye. A likviditást tudja-e biztosítani (például utófi nanszírozás)? Befolyásolja-e a cég tulajdonosi összetételét? Képes-e teljesíteni a vállalt kötelezettségeket? 30

17 5. IRÁNYTŰ AZ EURÓPAI UNIÓ PÁLYÁZATI RENDSZERÉHEZ Naponta bombázza a vállalkozókat a média: Pályázzanak, könnyen, egyszerűen segítséget kapnak céljaik megvalósításához! Különböző műsorok végén, hirdetőtáblákon olvashatják, hogy az adott műsort az Európai Unió társfi nanszírozásával valósították meg. Ma már a vállalkozások széles rétege érdeklődik a támogatások iránt. Az e fejezetben leírtak segítséget nyújtanak majd ebben a bonyolult, szövevényes világban való eligazodáshoz Az Európai Unió cél- és eszközrendszere A magyar tagállami tervrendszer a következőképpen épül fel Új Széchenyi Terv (ÚSZT) évekre Új Magyarország Fejlesztési terv (ÚMFT) évekre Magyarország időszakra vonatkozó fejlesztési koncepcióját, a fejlesztési irányokat, fő célkitűzéseket, cél- és eszközrendszert, valamint ezek fi nanszírozási tervét tartalmazza. A tervek az úgynevezett Nemzeti Stratégiai Referenciakeret vagyis az EU által Magyarország részére megítélt támogatás felhasználásának tervei, amelyet az EU a Strukturális Alapokból (ezen belül: Európai Szociális Alap [ESZA], Európai Regionális Fejlesztési Alap [ERFA]) és a Kohéziós Alapból társfi nanszíroz. Operatív programok (OP) A 15 operatív program részletes leírást tartalmaz a fejlesztési tervekben foglalt célok megvalósítására. A vállalkozások legnagyobb érdeklődésére a Gazdaságfejlesztési Operatív Program számíthat. E program célkitűzéseinek megvalósításához írják ki a GOP-pályázatokat A pénzügyi források felhasználását megalapozó tervdokumentumok Az EU-források felhasználásának egyik alapelve a programozottság. Ez tartalmilag azt jelenti, hogy a EU-nak közösségi szintű, a tagállamoknak pedig regionális szintű terveket kell készíteniük. Az EU-források felhasználása tehát egy tervrendszer alapján történik. A nyilvánosságot és az átláthatóságot (transzparencia) a teljes folyamat alatt kötelező fenntartani. Az Észak-alföldi régióban élők számára a legfontosabb terveket az alábbi honlapon találhatják meg: Új Széchenyi Terv Észak-alföldi Operatív Program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A közösségi költségvetés elköltése az EU által társfinanszírozott nemzeti/ regionális terveken keresztül történik. A társfi nanszírozás azt jelenti, hogy az EU kiegészíti a magyar költségvetési és a pályázó saját forrását annak érdekében, hogy egy támogatandó cél/eredmény elérhetővé váljon. A tagállamok által az Európai Unióhoz jóváhagyásra benyújtott terveknek szoros összhangban kell lenniük a közösségi tervvel és költségvetéssel, ezáltal lehetővé kell tenni a közösségi céloknak a források felhasználásán keresztüli megvalósulását. A GOP támogatja: a K+F és innovációs tevékenységet; a vállalkozások komplex fejlesztését: műszaki, technológiai fejlesztést, komplex, a vállalkozás egészét érintő e-kereskedelmet, a vállalkozásirányítási rendszerek elterjedését; az üzleti környezet fejlesztését: információtechnológia, logisztika, vállalati tanácsadás; a támogatott pénzügyi eszközöket: mikrohitel, garanciatermékek, kockázati tőke eljuttatását a vállalkozásokhoz. Az ÉAOP prioritásai: A régió adottságaira épülő versenyképes, piacvezérelt és innovációorientált gazdaság továbbfejlesztése. A régió természeti, környezeti rendszerének kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. A régióban az egészséges élet lehetőségeinek kihasználása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innovációorientált agrárium kialakítása. A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése

18 Akciótervek A hétéves tervidőszakra vonatkozó OP-hoz kétéves akciótervek készülnek. Ezekből jó előre lehet tájékozódni arról, hogy milyen jellegű projektek számíthatnak támogatásra: milyen célokat, tevékenységeket, költségeket milyen arányban támogatnak. Ilyen akciótervek: Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (ÚMVFT), illetve Program Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia (kidolgozás alatt) Az EU agrárpolitikájának kitüntetett szerepe van az Európai Unió működésében. Az elveket tartalmazó joganyagot öszszefoglalóan az Európai Unió Közösségi Agrárpolitikájának (KAP) nevezzük. Ez tulajdonképpen egy mesterséges piacot alakít ki és szabályoz. Az ehhez kapcsolódó uniós forrás az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap Az EU politikái Közösségi Agrárpolitika (KAP) (Common Agriculture Policy [CAP]) Közösségi Halászati Politika Regionális politika, A regionális politika fő célja: Átfogóan harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében a közösség lépéseket tesz gazdasági és szociális kohéziójának erősítése érdekében. Ezen belül a közösség célul tűzi ki az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltéréseknek és a leghátrányosabb helyzetű régiók beleértve a vidéki területeket elmaradottságának csökkentését. (EU-Római Szerződés) Az EU támogatáspolitikájának alapelvei A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia a KAP megvaló sításának magyar része: Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrások és tájgazdálkodás Vidéki környezetminőség Föld- és birtokpolitika Fenntartható agrárszerkezet és termeléspolitika Hozzáadott érték növelése, biztonságos élelmiszer-ellátás, biztonságos piac Helyi gazdaságfejlesztés Vidéki szellemi és fi zikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek Elöljáróban le kell szögezni: nem minden vállalkozás és nem akármilyen céllal kaphat és főleg nem szabad felhasználású támogatást. A támogatási rendszert az Euró pai Unió szabályozása nagyon szigorú feltételek közé szorítja. Ennek alapvető oka, hogy a szétosztható források az EU tagállamainak adófi zető polgáraitól származnak. A másik ok pedig, hogy a felhasznált forrásoknak azokat a közösségi és tagállami célokat kell szolgálnia, amelyeket a tervdokumentumokban határoztak meg. Ha Ön, Kedves Vállalkozó, fi gyelmesen végigolvassa, átfogó képet kap azokról a keretekről, amelyek között a magyar támogatási rendszer működik, segítve ezzel az Ön e rendszerben történő eligazodását is. 1. A verseny korlátozásmentes biztosítása A főszabály szerint az állami támogatások összeegyeztethetetlenek a közös piaccal; ezért támogatás csak meghatározott, kivételes esetekben nyújtható. A piacgazdaság központi eleme: a verseny. Az EU gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb alapelve: a korlátozásmentes verseny. 2. Állami támogatás csak bizonyos feltételek mellett nyújtható Akkor beszélhetünk az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatásról, ha azok teljesítik a fogalom összes meghatározott kritériumát. Ebből adódóan vannak olyan állami támogatások, amelyek nem minősülnek állami támogatásnak a fogalom meghatározása szerint. A két támogatási formára eltérő szabályrendszer vonatkozik. 3. Az állami támogatás formái Állami támogatás különböző formában nyújtható. A támogatás céljának, formájának, összegének, mértékének összhangban kell lennie az EU támogatási alapelveivel. Egy-egy projektre vonatkozóan a támogatástartalom maximalizálva van. Támogatásintenzitás: Egy adott projekt támogatástartalmának számított értéke, fi gyelembe véve a projekt megvalósításához felhasznált valamennyi támogatási forma támogatástartalmát, továbbá azok felhasználásának idejét is. Fő szabály: Támogatásnak minősül minden előny, amelyhez más feltételekkel való együttes teljesülés esetén az általánosnál kedvezőbb feltételek mellett jut a vállalkozás. Ez lehet kapott támogatás vagy teljesen meg nem fi zetett ellenérték vagy kötelezettség. Formái lehetnek: vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás, kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású vagy más kondíciójában kedvez ményes kölcsön; hitel, gyorsított amortizáció, állami garanciavállalás egyes esetei, adókedvezmény, adómentesség, adóhitel, veszteség átvállalása, telek piaci árnál olcsóbban való értékesítése. Ha egy intézkedés nem minősül közösségi értelemben vett állami támogatásnak, akkor az állam akár 100 százalékos mértékben is fi nanszírozhatja azt. Ilyennek tekinthetőek többek között: az úgynevezett általános intézkedések; a szociális támogatások; a közszolgáltatás/általános érdekű gazdasági szolgáltatások kompenzálására adott állami források; a tömegsport és utánpótlás-nevelés támogatása; piaci feltételek melletti ingatlanértékesítés

19 4. A támogatásintenzitás mértéke Magyarországon a támogatásin tenzitás maximális értékeit az úgy nevezett regio nális támogatási térkép határozza meg. (37/2011. III. [III. 22.] Korm. rend. V. fejezete.) Az Észak-alföldi régióban a támogatás intenzitás maximálisan 50 százalék lehet, amelyet kisvállalkozások beruházása esetében 10 százalékkal, mikrovállalkozások ese tében 20 százalékkal lehet növelni. maradéktalanul eleget tesznek. Ilyenek például a vállalkozás jogi formájának megfelelő működés, az adókötelezettségek teljesítése, a működéshez szükséges engedélyek megléte, a munkaerő jogszerű foglalkoztatása. Az ezen követelményeknek való megfelelést nyilatkozatokkal, illetve dokumentumokkal kell igazolni. 5. Az úgynevezett de minimis (csekély összegű) támogatások Az Európai Bizottság korábbi tapasztalatainak fi gyelembevételével megállapította (1998/2006. EK rendelet), hogy bármely hároméves időszak során a eurós (közúti szállításban működő vállalkozások esetében eurós) határt el nem érő támogatás nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és/vagy nem torzítja a versenyt. Ezen támogatásokra más szabályok vonatkoznak. A támogatottnak nyilvántartási, adatszolgáltatási, bevallási kötelezettsége van. A támogatásintenzitásba beszámítandó. Minden kedvezményezettnek saját magának kell nyilvántartania és bejelentenie az ilyen jogcímen megszerzett támogatásokat az éves adóbevallásban. Jellemző formái: adókedvezmények, támogatott hitelek kamattámogatása; eljárási költségei; garanciavállalás díjai. A pályázati támogatások közül: például marketing, menedzsment, K+F tevékenységekhez kapcsolódó támogatások. 6. A támogatásoknak elő kell segíteniük az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósítását Az EU a különböző politikákban (lásd az előzőkben) megfogalmazott célok teljesülése érdekében segíti a gazdasági szereplőket, támogatja azokat, amennyiben azok saját működésükkel hozzájárulnak a kitűzött célok eléréséhez. A támogatási feltételek meghatározásánál a pályázat kiírójának minden esetben érvényre kell juttatni az adott politikához tartozó alapelveket. Csak olyan pályázatok támogathatóak, amelyek ezeknek maradéktalanul megfelelnek. 7. A horizontális célkitűzések Az EU támogatási politikáiban és ennek megfelelően a pályázati kiírásokban is minden esetben megjelenik a horizontális célkitűzéseknek mint esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés való megfelelés követelménye. Ezek teljesülését Horizontális célkitűzések: esélyegyenlőség betartása, fenntartható fejlődés. minden pályázatban, illetve a megvalósítás során is megvizsgálják. Ha nem felelnek meg, elutasítják azt. (Lásd: Útmutatók) 8. A működés jogszerűségének követelménye Csak olyan gazdasági szereplők támogathatóak, amelyek a rájuk vonatkozó jogszabályoknak megfelelő jogi keretek között, jogszerűen működnek, kötelezettségeiknek 5.2. A magyar pályázati rendszer működése Szervezeti keretek A tagállamok hatásköre a végrehajtás saját intézményrendszerének, valamint ezek eljárási rendjének kidolgozása. Az intézményrendszer legfontosabb feladata az uniós társfi nanszírozással megvalósuló fejlesztések szabályos, hatékony és megfelelő végrehajtása. Az ÚSZT és az ÚMVP egymástól teljesen elkülönült szervezeti rendszerrel rendelkezik. Az ÚMVP irányító hatósági (IH) funkcióit az NFÜ főosztályai, az ÚMVP esetében a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezetei látják el. A két szervezet működése rendkívül különböző. A szervezeti felépítéstől függetlenül minden lebonyolító rendszernek azonos funkciókat kell ellátnia. A pályázó, majd támogatott közvetlen kapcsolata az úgynevezett Közreműködő Szervezettel (KSZ) van. A vállalkozásfejlesztési pályázatok esetében ezt a szerepet a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG) látja el. ( Az Észak-alföldi Regionális Operatív Program lebonyolítását az Észak-alföldi Regio nális Fejlesztési Ügynökség Nonprofi t Kft. ROP KSZ végzi. ( Az ÚMVP keretében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezetei állnak közvetlen kapcsolatban a támogatást igénylőkkel Az európai uniós támogatások igénybevételének általános feltételei Senkit ne vakítson el az ingyen pénz szerzésének lehetősége! Egyrészt mert nincs ingyen a megszerzésének, a projekt megvalósításának és fenntartásának is vannak költségei, másrészt a kötelezettségvállalások, a pótlólagos tőkeszerzés előnyei mellett növelik a vállalkozások kockázatait és rugalmatlanságát. Az 1. fejezetben leírtaknak megfelelően a támogatott projekteknek a stratégia megvalósítását kell szolgálniuk: vagyis a vállalkozás céljaihoz illeszkedő pályázati konstrukció az, amely a legnagyobb hasznossággal bír a kedvezményezett számára

20 A január 4-től érvényes Új Széchenyi Terv programja 7 kitörési pont az ország számára ( 1. Gyógyító Magyarország Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program A következőkben áttekintjük, hogy az ÚSZT keretében milyen általánosan érvényes feltételek teljesítése esetén vehet részt a vállalkozás az Európai Unió által társfi nanszírozott pályázatokon. 1. Verseny a forrásokért A támogatásokra pályázni kell! Az állami (tagállami/közösségi) források felhasználásánál a versenyelv érvényesítése alapvető követelmény. A versenyfeltételeket a pályázati kiírások tartalmazzák. Mindenki rajthoz állhat, aki megfelel ezen feltételeknek. A jelentkezés: a versenyzők (pályázók) érvényes pályázati kiírásra pályázatot nyújtanak be. A pályázati eljárás végén született pozitív döntés révén nyílik meg a vállalkozás lehetősége a támogatás igénybevételére. Csak megvalósítható pályázat támogatható, és ennek bizonyítását a támogató már a pályázatban elvárja! 2. A pályázásból való kizáró okok Minden pályázati kiírásnak kötelező eleme a kizáró okok meghatározása, azaz a vállalkozás mely feltételek megléte vagy hiánya okán átmeneti vagy tartós időre, vagy kimondottan csak az adott pályázat tekintetében nem vehet részt a pályázati eljárásban. Pályázaton csak az vehet részt, akire ezek nem vonatkoznak. 3. Csak bizonyítottan hiteles pályázó kaphat támogatást A pályázónak és a későbbiekben a támogatottnak jogszerűen működő vállalkozásnak/szervezetnek kell lennie; nem végezhet jogellenes tevékenységet, és rendelkeznie kell a tevékenységéhez/működéséhez szükséges engedélyekkel; nem lehet köztartozása vagy valamely állami hatósággal szembeni nem teljesített kötelezettsége. 4. Az Új Széchenyi Terv általánosan elvárt feltételei A támogatott minimálisan tartsa meg a foglalkoztatottak létszámát a fenntartási idő alatt. A hangsúly a támogatott szerződésben vállaltakon van, amelyek összhangban vannak az ÚSZT célkitűzéseivel. 5. Támogatható tevékenységek elszámolható költségek Az egyes támogatási formáknál eltérően a Pályázati Útmutatóban határozzák meg azokat a tevékenységeket és a hozzájuk rendelhető költségeket, amelyeknek egy részét támogatásból fedezheti a támogatott. A támogatható tevékenységek és költségek illeszkednek az adott pályázati kiírás cél- és eszközrendszeréhez, ezért azok pályázatonként eltérnek. Ugyanazon projekt megvalósítására nem lehet két pályázatot találni! Érdemes nagyon odafi gyelni arra, hogy egy adott tevékenység megvalósításához szükséges költségeket nem teljeskörűen támogatnak, így a saját forrásnak nagyobbnak kell lennie, a támogatás a vállalkozó szemszögéből pedig alacsonyabb százalékos mértékű. Általában nem támogatott költségek: az előkészítés, a pályázatírás költségei, a járulékos költségek (kamatok, jutalékok, díjak, hatósági eljárás díjak), az ingatlanvásárlás költségei. 6. A projekt forrásösszetétele. Saját forrás. Önerő A pályázónak bizonyítania kell, hogy képes lesz a támogatott projekt pénzügyi lebonyolítására, és ehhez rendelkezik a szükséges forrásokkal, s ezt képes dokumentumokkal is alátámasztani. A támogatás formájától és a támogatási aránytól függően a pályázónak meghatározott minimális nagyságú saját forrással (0 25 százalék) kell rendelkeznie. A források meglétét a támogatási szerződés megkötését vagy az első kifi zetést megelőzően kell igazolni. 7. Megkezdett beruházás nem támogatható! A megkezdettség fogalma általánosan defi niált, de hogy azt mely időponthoz viszonyítják, az pályázati konstrukciónként eltérő lehet. Megkezdésnek minősül, ha az előzőekben jelzett (a pályázati kiírásban konkrétan meghatározott) időpontot megelőző: Építési beruházás esetén: az építési naplóba történt első bejegyzés; vagy a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan. Írásbeli megrendelés dátuma eszköz, berendezés, anyag, termék esetén. Egyéb tevékenységek esetén: megrendelés időpontja; szerződéskötés dátuma. Számla kiállításának dátuma. Pénzforgalom időpontja (például előlegfi zetés). Ha több, különböző megkezdési időpont is értelmezhető az adott projekt kapcsán, akkor a projekt megkezdésének időpontja : ezek közül a legkorábbi időpont. A megkezdettség elkerülése rendkívüli odafi gyelést igényel a kedvezményezett részéről, mert ennek megsértése szabálytalansági eljárás lefolytatását vonja maga után, amely a támogatás megvonásához/visszafizetéséhez vezethet. 8. Szerződéses kötelezettségvállalás A támogatott (kedvezményezett) és a támogató között szerződéses jogviszony jön létre. A támogatottat kötelezik a projekt tervszerű végrehajtására; valamint a megvalósítást követően a fenntartási időszakban (a projekt befejezését követően 38 39

Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató -

Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató - VÁLLALKOZÓFEJLESZTÉSI KÉPZÉS Üzleti terv sablonhoz - képzési kitöltési útmutató - A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban c. pályázati felhívás keretében Kódszám: TÁMOP 2.3.6.A-12/1.

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve

Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. Hajdúnánási Holding Zrt. vállalatcsoport 2016. évi üzleti terve 2015.12.09. Tartalom I. Bevezető... 3 II. Üzleti terv... 5 1. MÓDSZERTAN... 5 2. 2016. ÉVI CÉLKITŰZÉSEK... 6 2.1

Részletesebben

Miért van szükség üzleti tervre?

Miért van szükség üzleti tervre? Pólya Árpád Kulcs az üzleti terv összeállításához ÖTLETHÍD Gazdaságfejlesztő, Mérnöki és Oktatási Tanácsadó, Szolgáltató Kft. Miért van szükség üzleti tervre? A jövő formálása mindig izgalmas és egyben

Részletesebben

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK 2010. SWOT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK Oktatási segédanyag Az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) értelmezésében a minőség a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és

Részletesebben

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány)

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

A rendezvények technikai feltételei

A rendezvények technikai feltételei Roadshow szervezése A Roadshow-t az ország több városában, településén érdemes megszervezni, hasonló tartalommal. Résztvevőként elsősorban a kis- és közepes méretű vállalkozások vezetőit ajánlott meginvitálni.

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi Üzleti Terve 2013. május 6. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 Szakmai célok... 6 Pénzügyi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben

Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Németh Béla mérnök ezredes Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci

Részletesebben

Szent László Óvoda Kisvárda

Szent László Óvoda Kisvárda MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Szent László Óvoda Kisvárda TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA... 5 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA... 8 4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK HOSSZÚTÁVRA SZÓLÓ ELVEI...

Részletesebben

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem

Részletesebben

GYIK Gyakran Feltett Kérdések és válaszok

GYIK Gyakran Feltett Kérdések és válaszok GYIK Gyakran Feltett Kérdések és válaszok A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál MEGŐRZÉS-9122/2009 pályázati

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Szervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben

Szervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben Szakiskolai Fejlesztési Program Minõségfejlesztési terület Szervezetfejlesztés a szakképzõ intézményekben Módszertani kiadvány Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, 2006 Írta: Králik Tibor Szakiskolai

Részletesebben

Vállalat küldetése A vállalat célja Vállalatok érintettjei Marketing:

Vállalat küldetése A vállalat célja Vállalatok érintettjei Marketing: Vállalat küldetése: meghatározza: működési kört, a belső működés és az érintettekkel való kapcsolat elveit; megkülönbözteti más vállalatoktól, megvalósításhoz elengedhetetlen feltétele: marketing és innováció.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.29. COM(2016) 32 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az élelmiszer-ellátási lánc vállalkozások közötti, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

2010. februári hírek

2010. februári hírek 2010. februári hírek Újra itt a sztárpályázat Újra jönnek a telephelypénzek Kkv-k: a források egyharmadát már kiosztották Ismét elérhetőek a GOP február 20-al felfüggesztett pályázatai Százmilliárd a közép-magyarországi

Részletesebben

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is IPOSZ EMBLÉMA EU EMBLÉMA 1 Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAMOK KISVÁLLALKOZÁSOKNAK

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

A vállalkozás beszámolója

A vállalkozás beszámolója Vállalati pénzügyek 2. előadás A vállalati működés értékelése, pénzügyi mutatószámok A vállalkozás beszámolója A Magyarországon tevékenykedő vállalkozások működésükről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről

Részletesebben

SZÁMOLÁSTECHNIKAI ISMERETEK

SZÁMOLÁSTECHNIKAI ISMERETEK SZÁMOLÁSTECHNIKAI ISMERETEK Műveletek szögekkel Geodéziai számításaink során gyakran fogunk szögekkel dolgozni. Az egyszerűbb írásmód kedvéért ilyenkor a fok ( o ), perc (, ), másodperc (,, ) jelét el

Részletesebben

Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2012. Első Féléves Időközi Jelentése

Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2012. Első Féléves Időközi Jelentése Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2012. Első Féléves Időközi Jelentése Társaság neve Appeninn Nyrt. Társaság címe 1022 Budapest, Bég u. 3-5. Ágazati besorolás Vagyonkezelés

Részletesebben

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Nagyné Bauman Anita Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A követelménymodul száma: 2219-06 A tartalomelem

Részletesebben

ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció

ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához közös Stratégia 3.3 Akció A szerző: Prof. Richard Stiles, Város- és Tájépíteszeti Intézet Műszaki Egyetem, Bécs Ez a tanulmány hat különálló munkadokumentum alapján

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022

Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022 Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022 Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022 Tartalomjegyzék: 1. Ügyvezetői köszöntő 2. A projektgazda bemutatása 3. Inkubátorház jelentése 4. A

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Kovácsoljon üzleti előnyt a technológiából!

Kovácsoljon üzleti előnyt a technológiából! Kovácsoljon üzleti előnyt a technológiából! $ Kovácsoljon üzleti előnyt a technológiából! A Microsoft technológiái segítségével a kis- és középvállalatok modernizálhatják üzleti rendszereiket és folyamataikat,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi

Részletesebben

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi beszámolójához BELVÁROSI KASZINÓ SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZŐ KFT. 2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Versenyképességüket befolyásoló külső és belső tényezők feltárása, versenyképességi-index megalkotása Magyarország 2012 Kutatási zárójelentés

Részletesebben

HAR, IFRS és US GAAP Hasonlóságok és különbségek. 2014. október

HAR, IFRS és US GAAP Hasonlóságok és különbségek. 2014. október HAR, IFRS és US GAAP Hasonlóságok és különbségek 20. október HAR, IFRS és US GAAP Hasonlóságok és különbségek A kiadványról A kiadvány célja, hogy felhívja a társaságok figyelmét a jelenlegi magyar számviteli

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT Aki házat épített vagy felújított úgy, hogy nem lépte túl a tervezett költségeket, időben elkészült, ráadásul az elképzelt minőségben, az átesett első projektmenedzseri munkáján.

Részletesebben

P Á L Y Á ZATOK VÁLLALKOZÓKNAK

P Á L Y Á ZATOK VÁLLALKOZÓKNAK V Á L L A L K O ZÓ I H Í R L E V É L KEDVES OLVASÓINK! Egyre-másra jelennek meg a különböző pályázati felhívások. Azokból választjuk ki azokat, amelyek leginkább felkelthetik az Önök érdeklődését, és lehetőséget

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

Stratégiai tervezés a szociális munkában

Stratégiai tervezés a szociális munkában Stratégiai tervezés a szociális munkában 1 2 Kőnig Éva (szerk.) Stratégiai tervezés a szociális munkában Debrecen, 2011 3 A kiadvány a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, valamint

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

STRATÉGIA - MÓDSZERKÖZELBEN

STRATÉGIA - MÓDSZERKÖZELBEN Varsányi Judit: STRATÉGIA - MÓDSZERKÖZELBEN Megjelent a Marketing folyóirat 1990/1. számában A hazánkban felgyorsult változások hatására minden eddiginél élesebb fénybe került a vállalatok működőképességének

Részletesebben

Az amerikai bankrendszer sajátosságai. Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása MEMENTO

Az amerikai bankrendszer sajátosságai. Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása MEMENTO MEMENTO Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szövetkezeti kutatócsoportot hozott létre. Ez a csoport interdiszciplináris megközelítésben szándékszik

Részletesebben

Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag -

Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag - Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag - Jelen anyag célja, hogy felvázoljuk a moziüzemeltetési és filmforgalmazási struktúra, valamint támogatási

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program. A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program A munka és a magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések A rugalmasságot növelő helyi, innovatív kezdeményezések támogatása c. pályázati

Részletesebben

Mezőgazdasági vállalatok stratégiai menedzsmentje. /Elméleti jegyzet/

Mezőgazdasági vállalatok stratégiai menedzsmentje. /Elméleti jegyzet/ Mezőgazdasági vállalatok stratégiai menedzsmentje /Elméleti jegyzet/ 1 Mezőgazdasági vállalatok stratégiai menedzsmentje /Elméleti jegyzet/ Szerző: Berde Csaba Nábrádi András Szücs István Debreceni Egyetem

Részletesebben

Szécsényi Agro-Help Nonprofit Kft. 3170 Szécsény Rákóczi út.90/b. Kiegészítő melléklet 2008.

Szécsényi Agro-Help Nonprofit Kft. 3170 Szécsény Rákóczi út.90/b. Kiegészítő melléklet 2008. 0 Adószám: 18633849-2-12 Cégbíróság: Nógrád Megyei Bíróság mint cégbíróság Cégjegyzék szám: 12-09-005723 3170 Szécsény Rákóczi út.90/b Kiegészítő melléklet 2008. Fordulónap: 2008. december 31. Beszámolási

Részletesebben

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE EDUTUS FŐISKOLA A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE Konzulens: Dr. Kandikó József Főiskolai tanár Készítette: Budai Gábor Levelező tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Kontrolling

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára a konvergencia régióban c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3.C-12/1 1 Tartalom

Részletesebben

A projektek megvalósítására minimum 9 hónap, de maximum 15 hónap áll rendelkezésre.

A projektek megvalósítására minimum 9 hónap, de maximum 15 hónap áll rendelkezésre. portfólió Gyakornoki program pályakezdők támogatására GINOP-5.2.4-16 A pályázat célja A pályázat elsődleges célja, hogy a fiatalok számára közvetlen módón munkahelyet teremtsen, valamint az iskolai rendszerű

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek

MUNKAANYAG. Kovács Anikó. Marketing- és reklámkommunikáció. A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek Kovács Anikó Marketing- és reklámkommunikáció A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási alapismeretek A követelménymodul száma: 0222-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 A MARKETING

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Hatékonyságnövelés optimalizálással

Hatékonyságnövelés optimalizálással Hatékonyságnövelés optimalizálással Sok ezer termelő cég spórol meg évente több millió eurót, és több száz óra felesleges munkaidőt, csak azzal, hogy optimalizálják a gyártás, a termelés és a logisztika

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Abaúj Komplex Marketing Stratégiája. Tanulmány

Abaúj Komplex Marketing Stratégiája. Tanulmány Abaúj Komplex Marketing Stratégiája Tanulmány Abaúj Leader Egyesület megbízásából készítette: Region-Art Kft TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés....3-4. oldal Összefoglaló.. 5. oldal 1. A település és térségmarketing

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával

Részletesebben

Csak stabil cégek alapozhatnak a beszállítói kapcsolatokra

Csak stabil cégek alapozhatnak a beszállítói kapcsolatokra Csak stabil cégek alapozhatnak a beszállítói kapcsolatokra 2011. Április 19. kedd Magyarországon az ipari termelés döntő része nemzetközi vállalatcsoportok magyarországi egységeiben zajlik. A magyar kis-

Részletesebben

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés levelezési cím 1112 Budapest, Budaörsi út 45. telefon + 361-309-2652 e-mail kti@krtk.mta.hu A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés Készítette: Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit,

Részletesebben

Gyakornoki program pályakezdők támogatására (GINOP-5.2.4-16)

Gyakornoki program pályakezdők támogatására (GINOP-5.2.4-16) Gyakornoki program pályakezdők támogatására (GINOP-5.2.4-16) A pályázatok benyújtása 2016. augusztus 1-től 2018. július 31-ig lehetséges. Támogatás célja A program elsődleges célja a közvetlen munkahelyteremtés

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

A felelős vállalkozások Tudatosság növelő kérdőív

A felelős vállalkozások Tudatosság növelő kérdőív A felelős vállalkozások Tudatosság növelő kérdőív 1. Bevezetés Ez a kérdőív segít Önnek abban, hogy a kérdésekre válaszolva elgondolkodjon, milyen erőfeszítéseket tesz cége a felelős vállalkozói magatartás

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben