TARTALOMJEGYZÉK. Kedves Hallgató!... 9

Átírás

1

2

3

4 TARTALOMJEGYZÉK Kedves Hallgató! fejezet A beszámoló, mint a tájékoztatás eszköze Beszámolási kötelezettség Letétbehelyezés, közzététel Az előtársaság beszámolókészítési kötelezettsége Törvényi előírások az egyes beszámolási formák esetében Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok Az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó szabályok A sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó szabályok Az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó szabályok Az egyszerűsített beszámolóra vonatkozó szabályok A könyvvizsgálat A könyvvizsgálati kötelezettség Könyvvizsgálói jelentés Könyvvizsgálói záradék fejezet A könyvviteli zárlat Munkafázisai és a beszámoló összeállítása A tárgyidőszakhoz kapcsolódó bizonylatok teljes körű beszerzése, előállítása A mérlegkészítés időszakában könyvelt tárgyévet érintő gazdasági események rendszerezése Típus elszámolások A tárgyidőszaki ellenőrzések során a beszámolóval lezárt üzleti év(ek)hez kapcsolódóan feltárt hibák és hibahatások javítása a hibák és hibahatások nagyságrend szerinti minősítését követően A tárgyhót követő hó 15-éig, illetve tárgynegyedévet követő hó végéig rögzítendő tételek

5 Pénzügyi számvitel II. A beszámolókészítés Klasszikus időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások Céltartalékkal kapcsolatos elszámolások Leltározás, leltár és a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások Az eszközök és források fordulónapra vonatkozó értékelése és az értékeléssel kapcsolatos elszámolások Adók, bérek és járulékok Átsorolások Főkönyvi kivonat Tervezett beszámoló összeállítása és az ügyvezetésnek/ tulajdonosoknak átadása Könyvviteli zárlattal kapcsolatos elszámolások Költség- és eredményszámlák rendezése Az eredményfelosztáshoz kapcsolódó számviteli feladatok Főkönyvi kivonat Végleges beszámoló elkészítése A végleges beszámoló elkészítésével kapcsolatosan a legfontosabb kritériumok A mérleg A mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó főkönyvi számlák az ajánlott számlakeret tükör alapján A mérlegszámlák zárása Az időszaki könyvelési anyagok lezárása, iktatás Év végi könyvviteli zárlattal kapcsolatos kiemelt ellenőrzési, egyeztetési feladatok Évközi zárlatok A következő üzleti évvel kapcsolatos számviteli feladatok fejezet Eredménykimutatás Az eredménykimutatásról általánosságban Az eredménykimutatás lehetséges formái Az eredménykimutatás választható formái a Számviteli törvény alapján Az egyes eredménysorok tartalma Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások A pénzügyi műveletek eredménye Az eredménykimutatás rendkívüli eredményét befolyásoló tételek Anyagköltség

6 Tartalomjegyzék 3.6. Igénybevett szolgáltatások értéke (költsége) Egyéb szolgáltatások értéke (költsége) Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések (költség) Bérjárulékok (költség) Értékcsökkenési leírás (költség) A forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatás tételei az üzemi (üzleti) tevékenység eredményéig Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Értékesítés közvetett költségei fejezet Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet összeállításának célja Általános követelmények a kiegészítő melléklettel szemben A kiegészítő mellékletre vonatkozó tételes tartalmi előírások Az éves beszámoló kiegészítő mellékletre vonatkozó tételes tartalmi előírások Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletre vonatkozó tartalmi előírásokkal kapcsolatos egyszerűsítések fejezet Üzleti jelentés Az üzleti jelentéssel kapcsolatos általános szabályok Az üzleti jelentés tartalma fejezet A Számviteli törvény cash flow-kimutatása A Számviteli törvény cash flow-kimutatásáról általánosságban A Számviteli törvény cash flow-kimutatásának összeállítása A Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow) levezetése A Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash-flow) levezetése A Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash-flow) levezetése Egyéb korrekciók A szükséges korrekciók összefoglalása

7 Pénzügyi számvitel II. A beszámolókészítés 7. fejezet Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele Az ellenőrzés, önellenőrzés jogszabályi háttere Az ellenőrzés számviteli értelmezése A számviteli ellenőrzés megállapításai A hibák és hibahatások számviteli értelmezése A hibák és hibahatások rendszerezése a számviteli kezelés szempontjából A számvitelileg lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó ellenőrzések megállapításainak könyvviteli elszámolása Ajánlás az önellenőrzésre vonatkozó számviteli szabályozásra, a feltárások, megállapítások elszámolásának időpontja fejezet Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése A mérleg elemzése Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Az eredménykimutatás elemzése Jövedelmezőségi mutatók Hatékonysági mutatók Eredmény/részeredmények közötti összefüggések fejezet Mérlegelméletek A mérlegelméletekről általában Materiális mérlegelméletek A statikus mérlegelméletek Dinamikus mérlegelméletek Organikus mérlegelmélet Reáltudományos mérlegelméletek

8 Kedves Hallgató! Ön bizonyára valamilyen fórumon a Számvitel alapjai esetleg a Bevezetés a számvitelbe című tantárgy (tantárgyrész) keretein belül már elsajátította a számviteli alapismereteket és arra épülően valószínűsíthetően már a pénzügyi számvitel 1 (Az egyes mérlegcsoportok számvitele) tantárgy (tantárgyrész) tematikájának megfelelően is továbbmélyítette számviteli ismereteit. Lehet, hogy a mérlegképes könyvelői-, lehet, hogy a pénzügyi-számviteli ügyintézői tanfolyamon, de az is elképzelhető, hogy valamelyik felsőoktatási intézményben próbál folyamatosan közelebb kerülni ehhez az igen szép stúdiumhoz. A tankönyv alapvetően a Mérlegképes könyvelői képzés Számvitel-elemzés tantárgyának tematikájához illeszthető Pénzügyi számvitel 2 (Beszámoló összeállítása) tantárgy (tantárgyrész) tengelye mentén került megírásra, ebből következően az alacsonyabb szinten lévő számviteli képzések hasonló tantárgyrészének készségszintű feldolgozását is lehetővé teszik. A tankönyvben foglakozunk a beszámoló összeállításával kapcsolatos törvényi szabályozással, a beszámoló összeállításának gyakorlatával, a lehetséges eredménykimutatásokhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások (költségek) részletes tartalmi bemutatásával, a kiegészítő melléklettel, a cash-flow kimutatással, az ellenőrzés-önellenőrzés módszertanával és a vállalkozások vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetének elemzésével. Tankönyvünk hétköznapi nyelvezetével, részletes és körültekintő magyarázataival, kidolgozott példáival és esettanulmányaival, a szakmai igényesség mentén készített rendszerezéseivel és a jól átgondolt ábráival segít eligazodni a számvitel sokszor eltúlzottan szövevényesnek gondolt útvesztőjében. A gyakorlatorientált feldolgozás pedig lehetővé teszi, hogy a tankönyvben közölt ismeretek elsajátítását követően Ön gyorsan képes lesz a mindennapi gyakorlati munka elvégzésére is. Jó tanulást és sikeres vizsgát kívánunk! A szerzők, a lektor és a kiadó 9

9 8. fejezet Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése A Szt. 88. (2) bekezdése alapján a kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását. Az elemzésnél a vállalkozási tevékenységet leginkább jellemző mutatószámrendszert célszerű kialakítani, az összehasonlítás érdekében pedig a kiválasztott mutatószámok tartalmi változatlanságára kellene törekedni. A számviteli beszámoló értékelése történhet statikusan, a mutatószámok időértéke alapján, illetve dinamikusan, a különböző időpontokban jelentkező mutatóértékek összehasonlításával. Mind a két módszer alapján lehetőség van a konkurens céggel, vagy a szakágazati átlaggal való összehasonlításra. Az elemzésnél szükség lehet különböző adatkorrekciókra a nem szokványos egyedi, az egyszeri és a különleges tételek, az operatív működésben részt nem vállaló aktívák és passzívák, valamint a törvényi szabályozás megváltozásából eredő változások hatása miatt. Fontos! A kiegészítő mellékletben közölt számításokhoz, mutatószámokhoz kapcsolódóan a szöveges értékelést is közölni kell A mérleg elemzése A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzése a mérleg tárgyévi és a tárgyévet megelőző évek adatai alapján készül. A mérleg elemzése történhet: vertikálisan és horizontálisan. Vertikális elemzés alkalmával az elemzés információforrása vagy csak a mérleg eszköz-, vagy csak a mérleg forrás oldala. 387

10 Pénzügyi számvitel II. A beszámolókészítés A horizontális elemzés olyan mutatószámok alapján történő elemzést jelent, amely mutatószámok mind az eszköz-, mind a forrásoldalról felhasználnak mérlegadatot Vagyoni helyzet elemzése A vállalkozás vagyoni helyzetének elemzése egyrészt elvégezhető az eszközök és források összetételének vizsgálatával, másrészt megvalósítható különböző mutatószámok segítségével is Az eszköz- és forrásállomány összetételének elemzése Az elemzés elvégezhető megoszlási viszonyszámok felhasználásával. A megoszlási viszonyszámok számszerűsíthetők az egyes mérlegtételek értékének és a vonatkozó mérlegcsoport összegének hányadosaként (például: Beruházások, felújítások/tárgyi eszközök) 100%, az egyes mérlegcsoportok értékének és a vonatkozó mérlegfőcsoport összegének hányadosaként (például Tárgyi eszközök/befektetett eszközök) 100% és az egyes mérlegfőcsoportok értékének és mérleg főösszegének hányadosaként (Befektetett eszközök/mérleg főösszeg) 100% A megoszlási viszonyszámok önmagukban is lehetőséget adnak az elemzésre, de azok időbeli összehasonlítása további összefüggések feltárására ad lehetőséget. Az időbeli összehasonlításon túl a vagyonszerkezet összehasonlítható más hasonló (!) vállalkozás adataival és ágazati aggregált adatokkal is A vagyoni helyzet elemzése mutatószámokkal A vállalkozás vagyoni helyzetének elemzéséhez vertikális és horizontális mutatók egyaránt felhasználhatók. A vagyoni helyzet elemzéséhez a mérleg eszközoldalának adataiból úgynevezett eszközszerkezeti mutatók, a mérleg forrásoldalának adatai alapján pedig tőkeszerkezeti mutatók képezhetők a vagyoni helyzet elemzéséhez. Tőkeerősség: Saját tőke Források összesen Megmutatja a saját tőke arányát a forrás oldalon. 388

11 Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése A tőkeerősség időbeli alakulását tekintve jellemzően a növekedés tekinthető kedvezőnek. Kötelezettségek részaránya: Kötelezettségek Források összesen Megmutatja az összes kötelezettség arányát a forrás oldalon. A kötelezettségek arányának viszonylagos állandósága vagy növekedése nem feltétlenül negatív jelenség. Gondoljunk egy vállalkozásra, amely tevékenységi körét bővíti, vagy a meglévő tevékenység bővítése érdekében a szükséges kapacitást hitelből finanszírozza. Befektetett eszközök fedezete I.: Saját tőke Befektetett eszközök vagy (Ft/100 Ft) Befektetett eszközök fedezete II.: Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek Befektetett eszközök vagy (Ft/100 Ft) A tartós források és a tartósan lekötött eszközök egymáshoz mért viszonyát mutatja. A mérleg illeszkedési elve alapján a források lejárata összhangban kell, hogy legyen az eszközök megtérülésével, azaz a tartósan lekötött eszközöket tartós forrással kell finanszírozni. Ebből következően a második mutató elvárt nagysága minimum 1. Az első mutató esetében nem lehet elvárt határértéket megszabni, esetében az időbeli összehasonlításnak és az ágazati adatokkal való összehasonlításnak van értelme. Saját tőke növekedési üteme: Mérleg szerinti eredmény Jegyzett tőke 100 Mérleg szerinti eredmény Saját tőke 100 A saját forrásból megvalósuló vagyongyarapodás vizsgálatát teszik lehetővé. 389

12 Pénzügyi számvitel II. A beszámolókészítés A mutató értékét óvatosan kell értékelni, mivel a mérleg szerinti eredmény alakulása a vállalkozás tárgyévi gazdálkodásán túl a tulajdonosi osztalékpolitikának is a függvénye Egyéb mutatószámok Tárgyi eszközök Használhatósági fok: Tárgyi eszközök könyv szerinti (nettó) értéke Tárgyi eszközök záró bruttó értéke Elhasználódottság foka: 1 Használhatósági fok (%) A mutató a tárgyi eszközök használhatósági szintjét mutatja Tárgyi eszközök megújulási mértéke: Tárgyév (időszak) során aktivált érték Tárgyi eszközök záró bruttó értéke x 100 (%) A mutató a tárgyidőszakban használatba vett beruházások arányát mutatja az összes tárgyi eszköz viszonylatában. Készletek Készletek forgási sebességének alakulása: Értékesítés nettó árbevétele Készletek átlagos nagysága (fordulat) A mutató megmutatja, hogy a készlet hányszor fordul meg a vizsgált időszakban Pénzügyi helyzet elemzése A mérleg elemzése során a vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását többnyire horizontális mutatószámokkal, valamint likviditási mérleggel 1 értékeljük. 1 A likviditási mérleg egy olyan statikus kimutatás, amelyben az eszközök pénzzé tehetőségük (mobilitásuk) szerint, a források lejárati idejüknek (esedékességüknek) megfelelően kerülnek kimutatásra. A likviditási mérlegben az eszközöket és a forrásokat azonos számú csoportokba sorolva úgy kell szerepeltetni, hogy az egyes eszközök pénzzé tehetőségének ideje, illetve az egyes forráscsoportok lejárati időtartam szerint azok egymással szembeállíthatók legyenek. Attól függően, hogy hány eszköz, illetve forrás csoportot (fokozatot) tartalmaz a likviditási mérleg megkülönböztetünk négy és négynél több fokozatú likviditási mérleget. 390

13 Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése Adósságállomány elemzése Adósságállomány alatt a hazai gyakorlatnak megfelelően - a hátrasorolt és a hosszú lejáratú kötelezettségeket értjük. Adósságállomány aránya: Adósságállomány Adósságállomány + Saját tőke A saját tőke aránya: Saját tőke Adósságállomány + Saját tőke Adósságállomány fedezettsége: Saját tőke Adósságállomány A mutatók a tartós források szerkezetét vizsgálják. A vállalkozás adósságállománya alakulásának értékelésekor lényeges szempont lehet, hogy a vállalkozás tudja-e biztosítani a következő gazdasági évben esedékes adósságszolgálat (hitel, kölcsönök törlesztő részlete) fedezetét. Adósságszolgálati fedezet mutatója: Adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részlete Rövid távú pénzügyi helyzet (likviditás) elemzése A likviditási helyzet elemzése alapvetően a likvid eszközöknek és a rövid lejáratú kötelezettségeknek az összehasonlítását jelenti. Likviditási mutató I: Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek A mutató azt fejezi ki, hogy a likvid eszközöknek tekintett forgóeszközök értéke hányszorosa a rövid lejáratú kötelezettségeknek. Likviditási mutató II (gyorsráta): Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek 391

14 Pénzügyi számvitel II. A beszámolókészítés A mutató azt fejezi ki, hogy a likvid eszközöknek tekintett forgóeszközök és a legkevésbé likvid forgóeszköz (készletek) különbségének értéke hányszorosa a rövid lejáratú kötelezettségeknek Az eredménykimutatás elemzése Az eredményelemzés a kötelező értékelés részeként a gazdálkodó adott időszaki tevékenységének jövedelmezőségét vizsgálja. A kiegészítő mellékletben készített visszatekintő (retrospektív) eredményelemzés különböző mutatószámokon keresztül értékeli (kell, hogy értékelje) a gazdálkodó eredményének, az eredmény öszszetevőinek a változását (alakulását), illetve az eredmény (részeredmény 2 ) különböző vagyonrészhez viszonyított arányát. Az eredmény elemzésének MUTATÓSZÁMAI Általános formula: Eredmény / részeredmény Vetítési alap Mutatószám fajtái: Jövedelmezőségi mutatók Hatékonysági mutatók Eredmény / részeredmények közötti összefüggések Alkalmazható vetítési alap Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele + bevétel Saját tőke Eszközök (összes eszköz, lekötött eszközök, bármelyik eszközcsoport, mérlegtétel) Bérköltség Személyi jellegű ráfordítások Létszámadat (átlagos állományi létszám, létszámcsoportok) Főpiacok szerinti árbevétel Jövedelmezőségi mutatók Bruttó jövedelmezőség (Fedezeti hányad)= Fedezeti összeg Értékesítés nettó árbevétele A fedezeti hányad megmutatja, hogy az egyes termékek, tevékenységek (ár)bevételéből mekkora hányad marad az értékesítés közvetlen költségeinek levonását 2 Eredménykategória, bevétel, ráfordítás, fedezet stb. 392

15 Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése követően. A vállalkozás egészére számított átlagos fedezeti hányad mutató az értékesítés bruttó eredménye és az értékesítés nettó árbevétele alapján számszerűsíthető. Az egyes termékek, teljesítmények fajlagos fedezeti hányada alapján, azoknak a vállalkozás egészére számított fedezeti hányadával való összehasonlítása révén értékelhetővé válik a résztevékenység is. Árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók Üzemi / Szokásos / Adózott / Mérleg szerinti eredmény Árbevétel Az eredményhányad mutatók megmutatják, hogy a főtevékenység bevételének hány százaléka marad meg az egyes eredménykategóriák szintjén. Tőkearányos jövedelmezőségi mutatók Üzemi / Szokásos / Adózott / Mérleg szerinti eredmény Saját tőke Ennél a mutatónál a vállalkozás által leginkább jellemző eredménykategóriát célszerű hasonlítani a saját tőkéhez. Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók Üzemi / Szokásos / Adózott / Mérleg szerinti eredmény Eszközök A mutatószámok esetében az elemzéshez kiválasztott eredménykategóriát viszonyítjuk az eszközök meghatározott csoportjához. A mutatószámok alakulása az eszközök jövedelemtermelő képességét jelzi. Élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók Üzemi / Szokásos / Adózás előtti/ Adózott / Mérleg szerinti eredmény Létszám / Bérköltség / Személyi jellegű ráfordítások A mutatók az egyes eredménykategóriákat viszonyítják az emberi erőforrás felhasználásának kifejezéseként alkalmazandó mércéhez. Az emberi erőforrás felhasználásának mércéje lehet az átlagos állományi létszám, a bérköltség vagy a személyi jellegű ráfordítások értéke, amelyek az adott időszaki nagyságukkal is kifejezhetők. 393

16 Pénzügyi számvitel II. A beszámolókészítés Költséghányadok Árbevétel arányában Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés nettó árbevétele A mutató az 1 fedezeti hányad alapján is számszerűsíthető. Összes költség arányában 394 Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés összes ráfordítása A mutató megmutatja, hogy az adott időszakban az értékesítés összes ráfordításának hány százaléka volt a tárgyidőszaki kibocsátás (termék- és szolgáltatás értékesítés) bekerülési értéke. A legismertebb jövedelmezőségi mutatók Árbevétel arányos jövedelmezőség (ROS) = Adózott eredmény Árbevétel A vizsgált időszakban az árbevétel hány százaléka áll rendelkezésre az adózást követően. A mutató számlálója és nevezője nem igazán illik össze, mivel az adózott eredmény alakulására az egyéb, a pénzügyi és rendkívüli bevételek is hatással vannak. A korrektebb elemzéshez a nevezőt célszerű kibővíteni. Saját tőke arányos adózott eredmény (ROE) = Adózott eredmény Saját tőke A vállalkozás osztalékfizetési képességéről, vagy a tulajdonosi, befektetői döntéshez kapcsolódóan a lehetséges maximális tőkegyarapodásról nyújt információt. A mutató magas értéke, növekvő tendenciája pozitív jelzésértékű, de nem árt fenntartásokkal kezelni. A kimutatott nyereség rövidtávon könnyen javítható. Eszközarányos adózott eredmény (ROA)= Adózott eredmény Eszközök összesen Az 1 forint eszközértékre jutó adózott eredmény a vállalkozás vagyonkörében lévő eszközök eredménytermelő képességét mutatja.

17 Vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése Fontos, hogy a mutatóban csak olyan eszköz szerepeltethető, ami az adózott eredmény keletkezéséhez ténylegesen (adatkorrekciók!) hozzájárult. A mutató értéke az eszközök értékelési eljárásának megváltoztatására igen érzékenyen reagál, ráadásul a mérlegben ki nem mutatott eszközök megléte (például bérelt eszközök) jelentősen javíthatják a mutató értékét Hatékonysági mutatók A hatékonyság elemzésekor a tevékenység végzéséhez hadba állított erőforrásokkal (egyes eszközök, eszközcsoportok, emberi erőforrások) való gazdálkodás hozamtermelő képességét mérjük. A hozam jelentheti az árbevételt, a különböző termelési érték kategóriákat, az értékesítés forgalmát vagy naturális módon meghatározott hozamot. A leggyakoribb hatékonysági mutatók Eszközarányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Összes eszközérték (mérlegfőösszeg) Egységnyi eszközérték árbevétel teremtő képességét mutatja. Hányszor térül meg az eszköz a vizsgált időszakban. Problémák: eszközök értékelésének megváltoztatása (például az értékhelyesbítés alkalmazása a tárgyévben, de az előző évben nem) mérlegen kívüli eszközök torzító szerepe, mely tételeket adatkorrekcióként kell figyelembe venni. Forgóeszköz arányos árbevétel = Értékesítés nettó árbevétele Forgóeszközök Egységnyi forgóeszközérték árbevétel teremtő képességét mutatja. Ha a nevezőben a forgóeszközök helyett a nettó forgótőkét szerepeltetjük, lévén hogy a rövid lejáratú kötelezettségek állománya nagyban befolyásolja a forgóeszközök értékét, akkor a hatékonyság a nettó forgótőke arányos árbevétel alapján is értékelhetővé válik. 395

18 Pénzügyi számvitel II. A beszámolókészítés Eredmény/részeredmények közötti összefüggések Árbevétel összetétele Belföldi árbevétel aránya Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Export árbevétel aránya Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Eredménykategóriák az adózott eredmény arányában Üzemi / Pénzügyi / Szokásos / Adózás előtti eredmény Adózott eredmény A mutató alapján megítélhető az egyes tevékenységek eredményének hozzájárulása az adózott eredményhez. Adózás előtti eredmény összetétele eredménykategóriánként Üzemi / Pénzügyi / Szokásos eredmény Adózás előtti eredmény A mutató alapján megítélhető az egyes tevékenységek eredményének hozzájárulása az adózás előtti eredményhez. 396