BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány
|
|
- Tivadar Csonka
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány AZ OLASZORSZÁGI IPARI KÖRZETEK ÉS A MAGYARORSZÁGI KLASZTEREK ELEMZÉSE Budapest, Készítette: Rödönyi Gergely
2 BEVEZETŐ A KLASZTEREK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE KLASZTERDEFINÍCIÓK TERÜLETI KONCENTRÁCIÓ ÉS AGGLOMERÁCIÓS ELŐNYÖK A területi koncentrációból származó előnyök Agglomerációs előnyök Együttműködés és versenyképesség A KLASZTEREK GAZDASÁGI ELŐNYEI Könnyebb hozzáférés a szakképzett munkaerőhöz Hozzáférés speciális információkhoz Komplementaritás Hozzáférés intézményi szolgáltatásokhoz és közjavakhoz Innováció DINAMIKUS KLASZTEREK A KLASZTERESEDÉS FOLYAMATAI A klaszteresedés dimenziói A klaszterek életciklusa KLASZTERSZEREPLŐK Vállalatok Kormányzati szervek Oktatási - kutatási intézetek Pénzintézetek Koordinátorok KLASZTERPROGRAMOK A klaszterszervezet feladatai és eszközei Az Európai Unió klaszterpolitikai javaslatai A klasztereket támogató programok Top-down és bottom-up törekvések AZ OLASZORSZÁGI IPARI KÖRZETEK AZ IPARI KÖRZETEK KIALAKULÁSA A KÖRZETEK SÚLYA AZ OLASZ GAZDASÁGBAN Területi elhelyezkedésük Foglalkoztatás Szakosodás Export Vállalati szektor AZ IPARÁGI KÖRZETEK AZ OLASZ KÖZIGAZGATÁSBAN A körzetek beazonosítása A körzeteket érintő állami támogatások A kis- és középvállalkozásokat érintő állami támogatások A vállalkozásokat segítő háttérintézmények Tartományi politikák AZ IPARÁGI KÖRZETEK VÁLSÁGA ÉS NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA A nemzetközi kereskedelem alakulása A válság belső okai Az olasz körzetek nemzetközivé válása A körzetek jövője EGY IPARÁGI KÖRZET, PRATO BEMUTATÁSA A MAGYARORSZÁGI KLASZTEREK A MAGYAR KLASZTEREK FEJLŐDÉSE Az első empirikus felmérések , Magyar klasztertérképek létrehozása Eredmények és tapasztalatok Eredmények és tapasztalatok A VÁLLALKOZÁSOK HELYZETE A magyar KKV szektor Az integrátorvállalatok szerepe
3 3.3. A MAGYAR KLASZTERPOLITIKA ALAKULÁSA Beszállítói Integrátori Célprogram Széchenyi - Terv Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Regionális szintű támogatások A PANNON TEXTILIPARI KLASZTER BEMUTATÁSA ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK
4 Bevezető A globalizációs folyamatok és technológiai áttörések felerősödésének következtében a világpiac gazdasági súlypontjai megváltoztak. A nemzetgazdaságok vezető szerepét a globális vállalatok vették át, melyek az információ-technológiai fejlődésnek és a transzferköltségek csökkenésének köszönhetően képesek a Föld bármely pontjával kereskedni. Tevékenységeiket bárhol végezhetik és lehetőségük van a legalkalmasabb pontot kiválasztani telephelyeik számára, például piacokhoz, inputforrásokhoz, szállítási csomóponthoz közel. A termelés területi dekoncentrációja nemcsak a vállalatok működési sajátosságait alakította át, hanem újfajta piaci versenyt hívott életre, amire egyik adható válaszlehetőség a regionális összefogás lett. Előtérbe került a kisebb gazdaságokhoz kapcsolódó rugalmas alkalmazkodás követelménye. Mivel a kisebb országok - mint Magyarország is- sokkal jobban függnek a globális piacoktól és a külföldi tőkebefektetésektől, ezért nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük egy jól működő gazdasági rendszer fenntartásáért. Erre kínálhat megoldást a klaszterkoncepció, azaz a klaszterképzés és szakosodás révén, a külső innovációk adaptálásával történő gazdaságfejlesztés. Magyarországon csupán az ezredforduló óta beszélhetünk klaszterekről. A támogatási politika kialakításában az Európai Unió irányelvei és az egyes EU-tagországok gyakorlatának elemzése nyújthattak támpontot. Közülük is kiemelkedik Olaszország példája, ahol a kisvállalkozásokból létrejött spontán szerveződések a gazdaság fő mozgatórugójává váltak. Az olasz iskola a hatvanas évektől a kilencvenes évekig tartó sikerei példaértékűnek számítottak a külföldi gazdaságpolitikák szemében. Sokan megpróbáltak közülük hasonló hálózatokat létrehozni, ami később a klaszterkoncepció megfogalmazásához vezetett. Az olasz ipari körzeteknek az elmúlt időszakban kialakult válsága azonban új kihívások elé állította a politikusokat és a vállalkozásokat. Milyen okok vezettek a körzetek sikeréhez és melyek a hanyatlásukhoz? Miben mások a spontán kialakult szerveződések a szakirodalom által felvázolt klaszterektől? Hogyan valósult meg a klaszterpolitika Magyarországon, és lehet-e tanulni az olasz példából? Jelen szakdolgozat ezekre a kérdésekre keresi a választ. Célja, hogy a problémák okainak és összefüggéseinek feltárásával, az eltérő fejődési pálya, a működésbeli különbségek vizsgálatával, valamint a kormányzati sajátosságok, programok és konkrét példák összehasonlításával rávilágítson a két ország gyakorlatának pozitívumaira és negatívumaira, kihangsúlyozva azokat a pontokat, amelyeknek magyarországi adaptációja növelné az ország versenyképességét. 4
5 1. A klaszterek általános jellemzése 1.1. Klaszterdefiníciók A szakirodalomban számos szerző próbálta meg körülírni a klasztereket, mégse találunk egy egységesen elfogadott definíciót. A legtöbbet idézett meghatározás Michael Portertől, a Harvard Business School professzorától származik. Az ő megfogalmazásában a klaszterek "valamely tevékenységi terület egymással együttműködő, de egymással versenyben is álló, egymáshoz kapcsolódó vállalatainak, specializált beszállítóinak és szolgáltatóinak térbeli koncentrációi, valamint a hozzájuk kapcsolódó iparágak cégei és más társult intézmények (például: egyetemek, ügynökségek, kamarák)." 1 A téma egyik hazai kutatójának, Grosz Andrásnak értelmezése is kiemeli a klaszterek fő tulajdonságait, de emellett rávilágít a klaszterek régiófejlesztési képességére is: "A klaszterek egy iparágban, egy értékláncrendszer mentén szerveződő, egymással egyszerre versengő és szoros együttműködési kapcsolatokat ápoló független gazdasági szereplők és nonprofit intézmények, szervezetek olyan területileg koncentrált együttműködési hálózata, amely jelentősen hozzájárul mind az abban részt vevők, mind az egész régió vagy térség versenyképességének növeléséhez. A koncepció meghaladja az egyszerű horizontális kapcsolatok hálózatát, amely az egyazon piacon és iparágban érdekelt vállalkozások különböző típusú együttműködésében realizálódik (közös K+F, marketing, értékesítési politika.) Sokkal inkább egy ágazatok közötti hálózat, amely az értékláncnak egy speciális kapcsolata vagy tudásbázisa mentén elhelyezkedő, de egymástól különböző, vagy egymást kiegészítő vállalkozásokat foglal magába." 2 Az Európai Bizottság által kezdeményezett, az európai innovációs folyamatokat kutató INNOVA program keretén belül íródott tanulmányban, a European Cluster Observatory ben egy jóval tömörebb definíció olvasható, mely főleg a későbbiekben ismertetett innovatív klaszterekre jellemző tulajdonságokat helyezi középpontba: "A klaszter szakosodott vállalatok és intézmények regionális koncentrációja, amelyben sokrétű kapcsolatok és tovaterjedő (spill-over) hatások érvényesülnek." 3 A különböző definíciók más-más helyre helyezik a súlypontot a klaszterekre jellemző sajátosságokat illetően. Az általános jellemzést nehezíti, hogy a klaszterek egyéni tulajdonságaikat nagyban befolyásolja, hogy hol, milyen iparágban, mikor és milyen 1 Porter 1998 p Grosz 2004 p European Cluster Observatory 2007 p. 1. 5
6 kezdeményezés során jöttek létre. A meghatározásokból azonban kiemelhetők azok az általános vonások, melyek minden klaszterre érvényesek: az együttműködés és a versengés együttes jelenléte, az iparági szakosodás, a földrajzi koncentráció, a vállalatok speciális kapcsolata, valamint a regionális versenyképességre gyakorolt pozitív hatás Területi koncentráció és agglomerációs előnyök A területi koncentrációból származó előnyök A területi koncentrációból fakadó előnyökre irányuló vizsgálódásokat több tapasztalati megfigyelés előzte meg. A közgazdászok először is arra keresték a választ, miért van az, hogy a világ össztermelésének nagyobb aránya néhány magasan koncentrált ipari régióból származik. A különböző iparágak területi koncentrációját elsők közt vizsgálta Alfred Marshall, brit közgazdász, aki három meghatározó okot tárt fel a szerveződések elemzése során: az egységesített munkapiac, a kedvezőbb termelő-felhasználás, és a technológia átterjedése azok az elsődleges tényezők, amelyek térszerveződések létrejöttéhez vezethetnek. 4 A hasonló szakképzettséget igénylő munkahelyek tömörülése a speciális szakképezettséggel rendelkező munkások számára nagyobb biztonságot nyújt, és a vállalatok is szívesebben települnek oda, ahol könnyebben tudják pótolni az elvesztett munkaerőt. Ezáltal a munkerőpiacok specializálódnak, létrejönnek kiegészítő oktatási, képzési intézmények. A nagyméretű iparági piac lehetőséget biztosít a beszállítók specializálódására és az egyre speciálisabb célgépek használatára, aminek költségcsökkentő hatása mellett nő a termelékenység. A technológiai innovációk, információk, tapasztalatok a lokális közelség miatt gyorsan szétterjednek a vállalatok között, (spill-over) javítva a vállalatok versenyképességét. Ezek az externális hatások felgyorsítják a térség területi koncentrációját és elősegítik a specializáció megerősödését kijelölve a térség iparági identitását Agglomerációs előnyök Az utóbbi évtizedben lezajlott információs forradalom és az internethasználat mindennapossá válásának követeztében a vállalatok közötti távolság jelentősen csökkent, a földrajzi közelségből származó előnyök mégse vesztettek jelentőségükből. A pozitív agglomerációs hatások kapcsolódhatnak a koncentráció által kiváltott urbanizációs folyamatokhoz - vagyis a nagyobb piac, gyorsabb tranzakciók, szélesebb munkaerőbázis 4 Marshall 1890, Krugman
7 kínálta előnyökhöz - ezen túl azonban létrejönnek lokalizációs előnyök is, melyek egy adott iparág vállalatai közötti együttműködés során mutatkoznak meg. Ezek - az iparág számára belső, a vállalat számára külső tényezők - a piac stabilitását, a versenyképesség megtartását célozzák meg, hozzájárulva az ipari körzetek létrejöttéhez. A lokalizációs előnyök lehetővé teszik a szállítási költségek csökkentését, az iparág-specifikus oktatási intézmények létrehozását, magas szintű speciális infrastruktúra kialakítását, közös kutatások, fejlesztések elindítását valamint gyorsabb információáramlást, tapasztalatcserét Együttműködés és versenyképesség Az iparági körzetek és a klaszterek működésének alapelve tehát a vállalatok közti kollektív kooperáció. Porter azonban fontos hangsúlyt fektet a verseny, és a kompetitív előnyök előtérbe helyezésére is. Empirikus vizsgálatai során megfigyelte azt az ellentmondásos helyzetet, mely szerint a vállalatok globalizációs törekvései és az egyre nagyobb piacra kiterjedő verseny ellenére a vállalatok közötti lokális folyamatok felértékelődtek. Annak ellenére, hogy a vállalati tevékenységek a szállítási költségek csökkenésével egyre könnyebben lépik át az országhatárokat, egyes iparágak vezető vállalatai gyakran néhány régióban koncentrálódnak. A globálisan versengő vállalatok egy jól meghatározható hazai bázissal rendelkeznek, vagyis sokszor ugyanabban az országban, vagy még kisebb területen (régió, nagyváros) tömörülnek. A vállalkozás alapvető versenyelőnyei ezekben a bázisokban keletkeznek. Véleménye szerint tehát a globális gazdaságban kialakult versenyt nem nemzetgazdasági, hanem regionális, illetve iparági szinten kell kezelni, vagyis a lokális versengés javítja egy ország helytállását a világgazdaságban. A mikrokörnyezetben kialakult vállalati versenyképesség tényezőit Porter gyémántmodellje foglalja össze. A négytényezős modellben a determinánsok egymást is befolyásolva és a külső hatásokkal (kormányzat és véletlen események) együtt határozzák meg a versenyelőnyöket. A négy tényező: 1. Termelési inputtényezők (emberi-, természeti-, pénzügyi erőforrások, üzleti környezet, infrastruktúra) 2. Kapcsolódó (háttér) iparágak (versenyképes támogató iparágak elérhetősége, minősége) 3. Keresleti tényezők (igényes helyi kereslet hatása a termelési színvonalra) 4. Vállalati stratégia és versengés összefüggései (alkalmazható stratégiák, helyi versengés intenzitása) 7
8 1. ábra A Porter-féle gyémánt-modell Forrás: Porter (1998) alapján saját szerkesztés Mint az 1.ábrából kitűnik, Porter a versenyképesség fontos tényezőjének tekinti a vállalatok közötti együttműködést segítő faktorokat, a háttér- és kapcsolódó iparágakkal való szoros kapcsolatot valamint a regionális összefogást, melynek fontos szereplői lehetnek a klaszterek. Porter a klasztereket a négy tényező közötti kölcsönhatás eredményének tartja, ahol a regionális tényezők hatékonyan és tartósan fejleszthetők. 5 A modell determinánsai közül csak néhány vonatkozik a vállalat belső tulajdonságaira, nagyobb hangsúlyt kapnak a külső környezeti elemek, és a velük létrejött, kölcsönösen előnyös kapcsolatok, melyek a földrajzi közelség következtében rejtett versenyelőnyöket is magukban hordoznak (személyes kapcsolatok, tapasztalatcsere, kölcsönös tudásgenerálás, stb.) A klaszterek gazdasági előnyei Könnyebb hozzáférés a szakképzett munkaerőhöz A földrajzi koncentrációknak az egyesített munkapiacra vonatkozó előnyét Marshall a következő összefüggéssel magyarázza: "Az iparági koncentrációnak nagyon nagy előnye fakad abból, hogy a szakértelem számára állandó piacot teremt. A munkáltatók szívesen költöznek olyan helyre, ahol nagy valószínűséggel megfelelő kínálatot találnak a számukra szükséges szakértelemmel rendelkező munkásokból; miközben az állást keresők természetes módon választják az olyan helyeket, ahol sok az olyan munkáltató, aki képes az ő speciális 5 Porter
9 szakértelmüket használni, és ezért feltehető, hogy jó piacra találnak." 6 A munkaerő keresletkínálatnak ez a pozitív kölcsönhatása a klaszterekben is érvényesül Hozzáférés speciális információkhoz A klaszterekben a közelség miatt sokkal intenzívebb információáramlás figyelhető meg, ami megfelelő irányítás esetén egy mindenki számára könnyen hozzáférhető tudásbázisban strukturálódik, a gyakori interakciók pedig növelik a vállalatok közötti bizalmat és még jobban elősegítik az információk áramlását. A szakirodalom megkülönbözteti a kódolt (rögzített) tudást a kódolatlan (rejtett) tudástól. A kódolatlan tudás az azt birtokló személyhez kötődik, ezért átadása is csak személyes találkozásokon keresztül lehetséges. Az eredményes klaszterek éppen ezért nagy figyelmet fordítanak a személyek találkozását elősegítő intézmények és különböző találkozási pontok létrehozására. Sikeres működésük azonban nagyban függ a felek közötti kölcsönös elismeréstől és bizalomtól Komplementaritás A vállalatok tevékenységei a klaszteren belül komplementer módon kiegészítik egymás hiányosságait. Ez történhet természetes módon (pl.: turisztika iparágban a szállodák, taxik, éttermek együttműködése) vagy a kollektív termelékenység növelése érdekében koordinált módon. Ezek az együttműködések nagyban hozzájárultak több országban (például Olaszországban is) a spontán módon, kis- és középvállalkozások szerveződésében létrejött klaszterekhez. Hatásuk nem csupán a termelés kapacitás növelésére irányult, hanem a vállalati működés minden területére kiterjedt: oktatásra, képzésre, pénzügyekre, műszaki fejlődésre, marketingre stb Hozzáférés intézményi szolgáltatásokhoz és közjavakhoz Hasonló szinergia alakul ki az állami- és magán beruházások terén is, hiszen az állam szívesebben fektet be ott, ahol a vállalkozások száma meghaladja a kritikus tömeget, hozzájárulva így a térség versenyképességének növeléséhez. A vállalatok pedig szívesen települnek oda, ahol állami- vagy magán beruházások révén fejlett oktatási, képzési, infrastrukturális, stb. szolgáltatásokat vehet igénybe és ezáltal biztosítani tudják a folyamatos innovációt. 6 Krugman 2003 p.52. 9
10 Innováció Az innováció tágabb értelemben az új ötletek piacosítását jelenti, vagyis az elméleti tudás gyakorlatba való átültetését, mely valamilyen minőségi változást eredményez. Bár nehéz határvonalat húzni az innovációs területek között, leggyakrabban a technikai, kereskedelmi és szervezeti változtatásokat értjük alatta. J.A. Schumpeter az innováció öt alapesetét különbözteti meg: 7 Új, a fogyasztók körében még nem ismert javaknak vagy egyes javaknak új minőségben való előállítása Új, az adott iparágban még ismeretlen termelési és szállítási módszerek bevezetése Új piacok feltárása Új termelési anyagok (nyersanyagok, félkész áruk) beszerzési forrásainak feltárása Új piaci helyzet kialakítása (pl. új monopolhelyzet teremtése, vagy megszüntetése) Az újdonságnak nem feltétlen kell tudományos értelemben "újnak" lennie, az a fontos, hogy adott vállalat, piac, vagy iparág számára jelentsen újdonságot. Megjelenése nem feltétlen tárgyi jellegű, lehet szolgáltatás, vagy módszertani eljárás is. Az innováció bonyolult összetétele miatt mérésére is több módszer létezik. Leggyakrabban az inputra (kutatás-fejlesztés, szabadalmak) és az outputra (új termékek, gyorsan fejlődő cégek) irányuló mutatószámokkal fejezik ki mértékét. Bár a K+F tevékenységeket az innováció szinonimájaként is szokták értelmezni, fontos megjegyezni, hogy az innovációs folyamat az új ötlet felmerülésétől annak elterjedéséig tart, tehát a kutatási és fejlesztési szakaszok mellett magában foglalja a műszaki tervezés és gyártás folyamatát is. A klaszterekben a területi koncentráció miatt igen erős innovációs együttműködés alakulhat ki. Nyilvánvalóan az innovációk alkalmazásának mértéke függ a klaszter tevékenységétől is, azonban az új technológiák, műszaki újítások terjedése a nem tudás intenzív, hagyományos klaszterekben is egyre inkább felkelti az innovációs kényszert. Megjelennek az innováció terjedését segítő tényezők, mint a kommunikációs infrastruktúra, vagy a kutatóintézmények közötti együttműködés fejlesztését szolgáló kezdeményezések. Bár a komoly műszaki innovációk jelentős K+F költségekkel járnak, az innovációnak számos területe van, melyek nem igényelnek magas K+F beruházást, mégis jelentősen javítják a teljesítményt. 7 Schumpeter
11 1.4. Dinamikus klaszterek Az Európai Unió klasztertámogatási politikájában egyre inkább központba kerültek a dinamikus - vagy más néven innovatív- klaszterek. Ennek előzménye az a megfigyelés, hogy a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú innovációs folyamatok egyre erősebb földrajzi koncentrációt mutattak. Az amúgy is egymás közelében lévő, együttműködő vállalatok között tehát ezek a folyamatok felerősödnek, így támogatásuk is egyre fontosabbá vált. Amíg az innovációs törekvések a hagyományos klaszterekben elsősorban a beszállítói kapcsolatok fejlesztésére irányultak, addig a dinamikus klaszterekre a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok kevésbé, vagy alig jellemzőek. Az innováció és a tudásátadás nem annyira a szokványos termelési és technológiai folyamatokhoz kötődnek, hanem a kutatóintézetek, a kormányzat és a vállalatok közötti háromoldalú ("triple-helix") együttműködések fejlesztését célozzák. Intenzív együttműködés figyelhető meg a kapcsolódó intézmények (például szakmai szervezetek, kereskedelmi kamarák, klaszterszervezetek stb.) között. A dinamikus és hagyományos klaszterek megkülönböztetése a stockholmi kutatók és közgazdászok által végzett 2003-as felmérésben, a The Cluster Initiative Greenbook-ban jelenik meg először. Sölvell és társai a tanulmányban 238 klaszterszervezetet vizsgáltak meg, különböző szempontok alapján összehasonlítva azokat. Bár első ránézésre a szervezetek sok hasonlóságot mutatnak, részleteikben jelentősen eltérhetnek egymástól. Ahogy a szerzők fogalmaznak: "Néhány klaszter inkább statikusnak bizonyult - ők gyártják a világ "Trabantjait"- [...], míg mások dinamikusabbnak - ők gyártják a világ "Audijait". [...] Az emberi-, pénzügyi- és fizikai források egyik típusú beállítása elsőrangú autót eredményez, míg a másik esetben az eredmény sokkal kevésbé meggyőző." 8 A dinamikus klaszterek belső dinamikáját három tényező határozza meg: a technikai diverzifikáció következtében létrejött új cégek belépése, a szereplők közötti belső hálózat minősége és a klaszterek támogató tevékenységei. 9 A műszaki diverzifikáció és a magas innovációs igény gyakran ún. spin-off vállalkozások kiválásához vezet. Ezek jellemzően olyan kisvállalkozások, amelyeket egy egyetem vagy kutatóhely alkalmazottai alapítanak saját kutatási eredményeik piacosítása érdekében. Az új 8 Sölvell 2003 p.18 9 Andersson és társai
12 belépők erősítik a klaszterben kialakult versenyhelyzetet, eredményességük kihat a többi vállalkozásra, köztük az anyaintézményre is, amely pluszforráshoz juthat a spin-offok révén. A klaszterszereplők közötti hálózati kapcsolatoknak az információ terjedésében, tapasztalatok átadásában van kiemelt szerepük. Fejlesztésükhöz nagyban hozzájárulhatnak a klaszterszervezetek, melyek szolgáltatásaikkal (tanácsadás, kompetencia-felmérés) segítik létrehozni a tagok közti együttműködést és a hálózat mélyülését. Ezek a szolgáltatások számos területen alkalmazhatók, úgymint a tudás közvetítése, erőforrások beszerzése, szakképzett munkaerő beszervezése. Gyakori példa a klaszterszervezetek és egyetemek, kutatóintézetek közötti együttműködés, melynek célja a klaszter számára hozzáférhetővé tenni a minél alkalmazhatóbb tudással rendelkező munkaerőt A klaszteresedés folyamatai A klaszteresedés dimenziói Az angol nyelvben a klaszter kifejezés utalhat a klaszteresedési folyamatra, és magára a klaszterszerveződésre is. Klaszterek csak az exportra termelő (traded) szektorban jöhetnek létre, mivel csak így tudják kihasználni a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket, továbbá a nagyobb piac kínálta lehetőségek is csak a vállalatok és intézmények összefogásával használható ki. A klaszteresedés folyamatát vizsgálhatjuk gazdasági és földrajzi dimenzióján keresztül. Gazdasági dimenzió alatt a vállalatok közötti munkamegosztást értjük, vagyis azt a kölcsönös függést, mely a végső fogyasztó elégedettségének növelése érdekében a vállalatok közt kifejlődött, miközben természetesen saját érdekeiket szem előtt tartva versenyeznek egymással. A folyamat földrajzi dimenzióját pedig a vállalatoknak a méretgazdaságossági előnyök kihasználására kialakult területi koncentrációjával jellemezhetjük. A fenti dimenziók alapján a klaszteresedés négy típusát különböztethetjük meg: 10 Kitermelő iparágak: Valamilyen helyi erőforrás (pl. ásványkincsek) következtében a vállalatok területileg koncentrálódnak, munkamegosztásuk azonban alacsony, mivel főleg kitermelő tevékenységet végeznek. Helyi piacra termelő vállalkozások: A vállalkozások a helyi piac igényeit elégítik ki, de nem állnak szoros kapcsolatban egymással, és a földrajzi koncentráció szintje is alacsony. Ide tartoznak például a városok kiskereskedelmi hálózatai. 10 Feser
13 Iparági klaszter: Egymással szoros kapcsolatban lévő iparágak vállalatai felhasználják egymás kibocsátását, erős kapcsolati hálózatot alakítva ki, földrajzilag azonban nem feltétlenül koncentráltak. Regionális klaszter: Magas fokú munkamegosztás, szoros együttműködés és területileg is koncentrált szerveződés jellemzi A klaszterek életciklusa A klaszterek kialakulása egy hosszú, gyakran évtizedekig tartó folyamat. Habár az egyes klaszterek fejlődési irányát számos tényező befolyásolja (tevékenység, földrajzi elhelyezkedés stb.) általánosságban kijelenthető, hogy bizonyos fejlődési szakaszok jól elkülöníthetőek. Ezeknek az evolúciós fázisoknak a megértése azért is fontos, mert a különböző szakaszokban lévő klaszterek más-más hatást gyakorolnak gazdasági környezetükre és másfajta igényekkel bírnak, más problémákkal küzdenek, ezért a gazdaságpolitikai célok meghatározásánál fontos szempont a klasztert támogató eszközöknek, és a gazdasági elvárásoknak a klaszter aktuális állapotához történő igazítása. Például az innovációs teljesítményeket csak egy széles, intézményesített együttműködési hálózattal rendelkező, érett klasztertől lehet elvárni. A szakirodalomban megtalálható életciklus modellek eltérőek, attól függően, hogy a szerző mekkora hangsúlyt helyez a klaszterek innovációs tartalmára. Egyes leírások 11 a tudás intenzív spin-off vállalatok megjelenését korábbi szakaszokra teszik, mint az Andersson és társai által publikált, The Cluster Policies Whitebook alapján itt leírt általános életciklus modell. 12 Az első szakaszban a vállalatok egymáshoz közeli, véletlenszerű elhelyezkedése agglomerációt hoz létre. Ezek a sűrűsödési pontok általában mély történelmi gyökerekkel bírnak, elhelyezkedésüket különböző helyi természeti (ásványkincsek), vagy egyéb (kereskedelmi útvonal, közigazgatási központ közelsége) tényezők indokolták. A vállalatok elkezdik kihasználni a közelségből fakadó agglomerációs előnyöket, majd az egyre jobban elmélyülő együttműködés a következő fejlődési szakaszba, a tényleges klaszteresedési folyamat kezdeti szakaszába vezet. Az alakuló klaszter fázisban a vállalatok közti interakciók megnőnek, kölcsönösen előnyös együttműködési formák jönnek létre a komplementer tevékenységet folytató vállalkozások között, melyek egy központi tevékenység köré kezdenek csoportosulni. 11 Grosz 2004 p. 3.; EC 2002 p Andersson és társai
14 A fejlődő klaszter szakaszában az egyre szélesebb körben elterjedő együttműködés megnöveli a klaszter vonzerejét, és az új belépők növekvő száma, pedig szükségessé teszi az intézményesített klaszterszervezet létrejöttét. 13 Ez a szervezet tudatosan építi az együttműködést stratégiailag fontos új vállalatok, erőforrások bevonásával, képviseli a tagokat, egységesíti a klaszter arculatát. Megjelenik a klaszter főtevékenységéhez kapcsolt közös cégjel, honlap. A résztvevők növekvő száma előbb-utóbb eléri a kritikus tömeget, mely biztosítja a klaszter önfenntartását, és ezzel a klaszter átlép az érettség stádiumába. Az érett klaszter belső kapcsolatai építése mellett erősebben koncentrál külső kapcsolataira is más klaszterekkel, tevékenységekkel, régiókkal. A belső dinamikus szinergiahatások következtében egyes vállalatok tevékenysége módosul, új spin-off vállalatok jönnek létre. Az idővel megváltozott piacok, technológiai-folyamatok új kihívások elé állítják a klasztert. Ahhoz, hogy a klaszter folytatni tudja működését, és elkerülje a stagnálást, majd a hanyatlást, alkalmazkodnia kell ezekhez a változásokhoz. Az átalakulás szakaszában a klaszter új tevékenységet választhat, új gócpontokat hozhat létre, esetleg több új klaszterre is felbomolhat Klaszterszereplők Vállalatok A vállalatok szakértelmükkel és tevékenységükkel részt vesznek a klaszter műszaki, üzleti és piaci folyamataiban. Elsősorban saját érdeküket tartják szem előtt. A klaszter bővítéséhez, fejlesztéséhez saját növekvő profitjuk érdekében járulnak hozzá. Versenyképességük növelése érdekében közlik igényeiket a kutatási és oktatási intézményekkel, hozzájárulva ezzel a közös növekedéshez. Ugyanakkor a saját versenyelőny elvesztésétől való félelem a kompetenciák átadásának akadálya is lehet. További problémát jelenthet, hogy leggyakrabban a klaszter vezetését is magáncégek látják el, és ebben a pozícióban úgy kell semlegesnek maradniuk, hogy közben maguk is részt vesznek a versenyben. Megoldást jelenthet, ha a kulcsfontosságú vállalatok részvételével létrejött testület látja el a vezetést, vagy ha bizonyos időközönként, egymást váltogatva töltik be a vezető szerepét. A kis- és középvállalkozások különösen fontos szerepet töltenek be a klaszterekben. Tevékenységi körük diverzifikált, rugalmasan tudnak reagálni a keresleti változásokra, piaci résekre, ugyanakkor hiányos kompetenciáik terén együttműködésre 13 Megjegyzés: A klaszterszervezet jelenléte nem feltétel. Jó példa erre az egyik legismertebb klaszter, a Szilícium-völgy, ahol nincs ilyen jellegű intézmény. A különböző együttműködések azonban itt is formális keretek közt zajlanak, csak nincs egy átfogó szervezet. 14
15 törekednek más vállalatokkal és intézményekkel. Ennek ellenére a legtöbb sikeres klaszterben jelen van legalább egy-két nagyvállalat, amelyek mágnesként vonzzák magukhoz a többi vállalatot. A nagyvállalatok, főleg a multinacionális cégek költségtűrése magasabb, piaci részesedésük jelentősebb, ezért jobb alkupozícióval bírnak a kisvállalkozásokkal szemben. Ez különösen akkor veszélyes, ha a klaszter vállalatai egyetlen domináns cég köré koncentrálódnak. Ilyenkor az erőforrások egyenetlen eloszlása miatt a klaszter dinamikai egyensúlya felborulhat. A klaszterszervezet feladata, hogy kompenzálja a kisvállalkozások erőhiányát. A nagy cégek vonzereje ugyanakkor hozzájárul a kritikus tömeg eléréséhez, a szakképzett munkaerőbázis kialakulásához, valamint segíti a klaszterhez kapcsolódó beszállítói hálózat növekedését. A kis cégek pedig a közös csatornák használata során megismerhetik egymás műszaki és piaci ismereteit, beszállítóvá válhatnak, vagy a nagyvállalatból kiválva lehetőségük van spin-off vállalkozásként értékesíteni tapasztalataikat. A klaszterek legfontosabb szereplői egyértelműen a vállalatok, fontos azonban megjegyezni, hogy a cégek mellett egy klaszterben nélkülözhetetlen a más intézményekkel (egyetemek, kutatóintézetek, laboratóriumok, kormányzati szervek, fogyasztói érdekvédelmi szervezetek) való együttműködés is. Ez különbözteti meg a klasztert a fejlett beszállítói kapcsolatoktól, ahol az elsődleges cél a tranzakciós költségek csökkentése Kormányzati szervek A szakirodalom szerint előnyösebb, ha a klaszter vezetését magáncégek látják el, a gyakorlatban mégis inkább a kormányzati felügyelet melletti működés dominál, a legtöbb klaszterkezdeményezés közpénzen valósul meg. Jóllehet a kormányzati szervek nagyobb rálátással és világosabb célokkal rendelkeznek, fennáll a lehetőség, hogy saját gazdaságpolitikai céljaik elérésére alakítanak klasztereket. Sölvell és társai tanulmányukban ezért azt tanácsolják, hogy a kormányok ne fogjanak új klaszterkezdeményezésekbe, hanem a meglévőket támogassák. 14 A közszféra támogatása ugyanakkor elengedhetetlen: ők biztosítják a fejlődéshez szükséges infrastruktúrát, a működéshez szükséges intézményi keretet, legitimációt. Ezek biztosítása új klaszterek esetében ugyanolyan fontos, mint a meglévőknél. Veszélyforrást jelenthet, ha a gazdaságpolitikában a high-tech iparági körzetek támogatása előnyt élvez a hagyományos klaszterekével szemben. Ebben az esetben sok potenciális, fejlődőben lévő klaszter szorulhat háttérbe, ugyanakkor bizonyos iparágakban túlkínálat jelenhet meg. A hagyományos iparágakra specializálódott klaszterek egyre növekvő innováció-igénye is amellett szól, hogy indokolt lehet támogatásuk. Ennek hátulütője azonban 14 Sölvell és társai
16 az lehet, hogy olyan klasztereket és iparágakat is életben tartanak "mesterségesen", melyek átszervezésre szorulnának, hogy jobban alkalmazkodjanak a külső környezet változásaihoz, elzárva a fejlődés útját az új, feltörekvő iparágak elől. Mint látjuk, a klaszteresedési folyamatban résztvevő politikai szerepvállalás mélysége folyamatos vita tárgyát képezi. A tanulmány szerzői abban azonban egyetértenek, hogy a kormányzatoknak biztosítaniuk kell a fejlődési stabilitást, és csak olyan klasztereket támogatni, ahol valós vállalati stratégiák alakítják a versenyképességet, és ahol a végső cél a klaszter önfenntartóvá nevelése. Ilyen esetekben a kormányzatnak készülnie kell kivonulási stratégiával is. Fontos továbbá, hogy a helyi adottságokkal összhangban lévő programokat folytassanak, különböző regionális szintű szervekkel, önkormányzatokkal szorosan együttműködve, ők ugyanis nagyobb helyismerettel rendelkeznek, jobban átlátják a helyi vállalkozói szféra sajátosságait, így nagyobb felkészültséggel tudják elosztani a forrásokat Oktatási - kutatási intézetek Az oktatási és kutatási intézetek olyan elmélyült speciális tudással, elemző és kommunikációs készségekkel rendelkeznek, mellyel hatékonyan támogathatják a klasztert annak valamennyi életszakaszában. Kompetenciájukkal segíthetnek a stratégiai szakosodás irányának meghatározásában, a hálózatosodásban, bizalomépítésben, az innováció előmozdítóiként növelhetik a klaszter versenyképességét, valamint elemzésekkel, folyamatos értékeléssel felügyelhetik működését. Gyakorlatban azonban kevés klaszter alakulását kezdeményezték egyetemek, és még kevesebbet finanszíroztak. Érdekeltségük hiánya abból eredhet, hogy sok országban nincsenek eléggé ösztönözve az üzleti életben való részvételre és kevés a gyakorlati, vállalkozói tapasztalatuk. A klaszter hosszú távú fejlődéséhez azonban az oktatási intézmények elengedhetetlenül kapcsolódnak: egyrészt folyamatosan képzik a szakképzett munkaerőt, másrészt kutatásaikkal bővítik a tudásbázist. Ezeket az erőforrásokat pedig az üzleti vállalkozások hasznosítják, vagyis együttműködésük elengedhetetlen. A klaszter feladata, hogy ezt a kapcsolatot közvetlenné tegye, és segítse az egyetemeket a tudás átadásában, diffúziójában, valamint lehetőséget biztosítson a gyakorlatias üzleti készségek megszerzésére a vállalatoktól. Főleg a fejlett technológiájú iparágakban elengedhetetlenek azok a létesítmények, amelyek felszereltségükből adódóan képesek olyan tudást generálni, amihez a vállalatok közösen férhetnek hozzá és így az innovációban keletkező költségelőnyt más tevékenységekbe tudják fektetni. Ide tartoznak például a fejlesztési laboratóriumok, az innovációs központok, valamint az ipari és technológiai parkok is. 16
17 1.6.4 Pénzintézetek Bár a klaszter főszereplőinek elsősorban a kormányzati és ipari szerveket tekintjük, a klaszterkezdeményezések fejlődésével a pénzintézetek bevonása is egyre fontosabbá vált. A különböző típusú pénzintézetek (bankok, biztosítótársaságok, nyugdíjpénztárak, befektetési alapok stb.) tevékenységi körébe nem tartozik szorosan a klaszterbeli együttműködés, ezért nem is látnak el vezető, vagy kezdeményező szerepet. Tudásukkal elsősorban az érett klasztereket tudják támogatni belső dinamikájuk fokozásával. Szolgáltatásaik széles körben alkalmazhatóak: kezdőtőkét biztosítanak, hitelgaranciát nyújtanak, támogatják az induló spinoff vállalkozásokat, finanszírozási alapokat hoznak létre, stb. A vállalkozók és a kezdeti szakaszban lévő, potenciális vállalkozásokat finanszírozó kockázati tőkét biztosító intézményi befektetők érdeke gyakran ellenkezik egymással. A vállalkozók nehezen tűrik, hogy a kockázati tőke megjelenését követően cégük fölött csökken a befolyásuk, a befektetőket pedig gyakran a rövidtávú hozam reménye vezeti, ami a hosszú távú stratégiai tervek megbomlásához vezet. Ezeknek a különbségeknek ellenére a vállalkozóknak és a kockázati tőke befektetőknek szükségük van egymásra. Az intézményi befektetők jelenléte a közszféra kockázatkezelő gyakorlatát is befolyásolhatja megosztva a költséges, új technológiák finanszírozását magánberuházókkal, pénzintézetekkel Koordinátorok Fontos szereplői a klaszterszervezetnek a koordinátorok, vagy klaszterbrókerek ("clusterpreneurs"), akik sokrétű kompetenciáikkal segítik a hálózatosodást. Ők a klaszter hátterében működő közvetítők, akik közreműködnek a felek közti együttműködés, konszenzus előmozdításában, ösztönzik az összefogásból származó előnyöket, egyensúlyt teremtenek a hosszú és rövidtávú érdekek között és működtetik a klaszterszervezet programjait. Lehetnek külsős és belsős tagok is. Mindkettő mellett sok érv szól: a külső szakembernek nincs szoros helyi kötődése, ezért nagyobb távlatokban, újszerűbben tud stratégiát kialakítani, míg egy helyi szakember számára könnyebb a résztvevők bevonása, a klaszter napi működésének felügyelete. A jó helyismeret azonban mindkettőnél kritérium. 17
18 1.7. Klaszterprogramok A klaszterszervezet feladatai és eszközei A klaszterkezdeményezés nem lehet sikeres a megfelelő minőségű társadalmi talaj megléte nélkül. A nyílt, átlátható kommunikáció különösen a vidéki területeken elszórtan található vállalatok esetén lényeges, ahol az idők során sok különféle egyéni stratégia alakult ki. Az előkészítési fázisban a klaszteresedés kezdeményezői bemutatják koncepciójukat a jövendő partnereiknek, majd elindul egy bizalomépítési és bővítési folyamat. A vállalatok, főleg a kisvállalkozások számára hátráltató tényezők lehetnek a belépéssel járó költségek és az a kockázat, hogy egyéni tudásukat megosztva esetleg csökken a versenyképességük, ezért számukra egy világos, hosszú távra kidolgozott klaszterkoncepció lehet meggyőző. A következő lépés a létrejött kapcsolatok formalizálása, intézményesítése. Többnyire ekkor kerül sor a klaszterszervezet megalapítására, melynek feladata a kapcsolatépítés, a stratégia kialakítása, az együttműködés erősítése. Kompetenciatérkép készítésével feltárhatók a vállalatok lényegi képességei és adottságai, továbbá segíthet a helyi üzleti, oktatási és kutatási intézményekkel való együttműködési lehetőségek feltárásában. Az eredményeket kompetenciamátrix segítségével lehet összefoglalni, aminek ismeretében kialakítható a stratégia és jövőkép. A célok meghatározásánál lényeges a közös gondolkodás megindítása, melyhez minél több klaszterszereplő és külső szakértő véleményének bevonása, ütköztetése szükséges. A csatlakozás időpontjában a vélemények igen eltérőek lehetnek, ezért az egyéni célokat konszenzus útján egyeztetni kell az előre elkészített tervhez. A vállalatok számára a többiek által felhalmozott tudás elsajátításával a versenyképesség növelése lehet a cél, a fejlesztési intézetek a régió növekedését szeretnék elérni, míg az állami intézmények egyéni politikai ambícióknak rendelhetik alá a klasztert. Ezért lényeges, hogy a résztvevők számára ne csak általános célokat fogalmazzanak meg, hanem kézzelfoghatóbb adatokkal, költség és hozam szempontjából kimutatható eredményekkel tegyék érdekeltté őket. A klaszter vezetésének tehát koncentrálnia kell a klaszter belső dinamikájának és külső környezetének fejlesztésére is, ügyelve a kölcsönös előnyök erősítésére. A célok elérésére fordított eszközök számos formája alkalmazható. Az 1. mellékletben található táblázat összefoglalja azokat a jellemző programokat és célokat, amelyeket leggyakrabban alkalmaznak. A klaszter belső növekedését szolgálhatják az új technológiákat, műszaki fejlődést finanszírozó programok, a szereplők belső és külső kapcsolatainak erősítését, illetve a klaszterépítést (szereplők bevonása, klasztermarketing) célzó kezdeményezések. A külső környezet a tényezőpiacok és a helyi bázis körülményeinek javításával fejleszthető. 18
19 Az Európai Unió klaszterpolitikai javaslatai Az Európai Unió támogatja és a regionális felzárkózás szempontjából kiemelkedőnek tekinti a klaszterfejlesztést, és a kapcsolódó gazdaságpolitikák intézkedéseit, ide sorolva a regionális, ipar-, az innovációs és a vállalkozásfejlesztési politikát is, mivel mindezek hozzájárulnak a piaci szereplők regionális együttműködéséhez. Az Európai Bizottság azt tanácsolja, hogy azokban a tagállamokban, ahol nincs konkrét klaszterpolitika, ott is a gazdaságpolitikák összehangolását, alakítását a klaszterszempontok alapján kell végezni, ahol pedig van, ott a hosszú távú stratégiai szemléletet kell érvényesíteni. Ennek érdekében a Bizottság szerint szüksége van: 15 klasztertérképek készítésére, melyek kimutatják azokat a potenciális régiókat, szektorokat, melyek a klaszteresedési folyamatok következtében előnyösebb helyzetbe kerülnének, és így alkalmasak lennének arra, hogy integrálják őket az általános gazdasági és társadalmi fejlődési stratégiába, a klaszteresedés gátló tényezőinek felismerésére, az ide vonatkozó gazdaságpolitikai intézkedések rendszeres felülvizsgálatára, a kormányzatok hosszú távú elkötelezettségére a klasztertámogatási politika és a klaszteresedés mellett, a klaszterekhez kapcsolódó lehetséges pozitív hatások megismertetésére a gazdasági szereplőkkel. Az EU az innovatív klaszterek létrehozásában és működésében résztvevő szervezetek állami támogatását szorgalmazza. Ezek elsősorban a kis- és középvállalkozások K+F együttműködéseinek elősegítésére, a kutatócentrumok támogatására, a képzés, a tudásmegosztás és az infrastruktúrák fejlesztésére fordítandóak. Nagymértékű, folyamatos szubvenciók helyett a támogatásokat a vállalatok alakuló szakaszában javasolt alkalmazni, elősegítve későbbi önállósodásukat. 15 EC,
20 A klasztereket támogató programok Az EU programokban a klaszteresedés támogatása 2000 után jelenik meg a lisszaboni stratégia célkitűzéseihez kapcsolódóan. Korábban elsősorban a beszállítói hálózatok fejlesztése volt a cél. Az alábbi támogatott programok közvetve, vagy közvetlenül segítik a klaszteresedést: Ipari klaszterekkel kapcsolatos intézkedések a regionális innovációs intézkedésekhez kapcsolódóan (Actions on Industrial Clusters under the Regional Innovation Action Line): Célja a régiók innovációs képességeinek és a KKV-k innovációs tevékenységének erősítése hosszú távú stratégia keretén belül. PAXIS (Pilot action on the mechanisms to set-up and develop innovative firms - Kísérleti program innovatív cégek létrehozására és fejlesztésére): Célja az innovációs szervezetek közti tapasztalatcsere és tanulás elősegítése a közös tudás rendszerezése, az európai "good practice" kidolgozása és a célt támogató eszközök (információk, publikációk, honlap üzemeltetése, adatgyűjtés, értékelés stb. ) biztosítása. Joint Action for sustainable development: the case of territorial clusters: A fenntartható fejődés érdekében az egyes klasztertag - vállalatok környezetvédelmi problémáinak együttes megoldását szolgálja a program, bevonva az állami intézményeket, helyi hatóságokat. Observatory of European SMEs: Regional Clusters in Europe:Az európai KKV-k fejlődését, tevékenységeit vizsgálva gazdaságpolitikai ajánlásokat tesz regionális, nemzeti és EU szinten. Europe Enterprise Network: Az Európai Információs Pontok (EIC) kiterjedt hálózatán keresztül segíti a vállalati kapcsolatok fejlődését a tagországokban az EUhoz kapcsolódó témákban nyújtott információkkal, szakmai segítséggel és tanácsadással. Az EIC-k közvetítő szerepet töltenek be az országos és uniós intézmények között. Jeremie-program: A Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) vállalkozásfejlesztési pénzügyi program a KKV-k garanciaeszközök által biztosított hitelhez jutási esélyeinek javítására jött létre. A program keretei lehetővé teszik a as időszakban a további pénzügyi konstrukciók indítását, valamint szükség esetén az előirányzott összegek konstrukciók közötti átcsoportosítását. 20
21 Top-down és bottom-up törekvések A régi és új tagországok klaszterpolitikái között az a legnagyobb különbség, hogy az utóbbiak klaszterkezdeményezéseiben a kormányzat a legaktívabb szereplő. A felülről jövő kezdeményezések következtében a klaszterek nem spontán (bottom-up) módon alakulnak ki, hanem sokáig állami segítségre szorulnak. A kormányzatok gyakran rövidtávra határozzák meg programjaikat, a legtöbbször nem történik meg a potenciális klaszterek, szektorok, régiók feltérképezése és a kapcsolódó politikák kölcsönhatásainak vizsgálata. A vállalatok klaszterkezdeményezéseinek egyedüli célja pedig sokszor az állami szubvenciókhoz való hozzáférés. A Bizottság javaslatai egyértelműen a bottom-up típusú törekvéseket támogatják, ezért a már meglévő, adott térség ipari és kulturális hagyományaira épülő klaszterek segítését javasolja, új kezdeményezések helyett. Természetesen az átalakuló országokban a klaszterek csupán néhány évi múltra tekinthetnek vissza, ezért a központi intézkedéseknek jut nagyobb szerep a források elosztásában és az innovációs struktúra kiépítésében. Mivel a kormányzat közvetlenül nem avatkozhat be a globális versenybe (deregulációs folyamatok, nemzetközi egyezmények, EU versenypolitikája), ezért közvetett eszközökkel kell javítania versenyképesség feltételein és az innovációs infrastruktúra azon elemein, melyet az összes klaszter használ. 16 A központi kormányzatnak tehát egyfajta katalizátor-szerepet kell betöltenie, aki részt vesz az együttműködések kialakításban, megerősödésében, de nem hátráltatja a klaszter önfenntartóvá válását. A felülről kezdeményezett (top-down) törekvéseknek összhangban kell lennie az alulról-felfelé irányuló kezdeményezésekkel. Ezeknek a jelentősége abban van, hogy képesek felmérni a helyi versenyképesség feltételeit és kiépíteni a megfelelő üzleti környezetet, továbbá képesek a régióban domináns iparágak klaszter-specifikus egyedi igényeinek kielégítésére, mint a speciális munkaerőpiaci igény, szakosodott kutatóintézetek, kompetencia központok, innovációs központok létrehozása stb. Utóbbiaknak kiemelt szerepet kell tulajdonítani az átalakuló országokban, ahol az oktatás és képzés területein hatalmas tudás halmozódott fel, mégse alakult ki az innovációk piacosításának hatékony gyakorlata. A rendszerváltásokat követő gyors átalakulás következtében a piacgazdasági intézményeknek nem volt ideje olyan mértékben kifejlődni, mint a nagyobb hagyományokkal rendelkező fejlett piacgazdaságokban. A szerződések betartása, a magántulajdonhoz való jogok érvényesítése gyakran nehézségekbe ütközik, a váltakozó kormányok gyakran változtatják meg némely fontos piacgazdasági intézmény működését, kiszámíthatatlanná téve a gazdaságpolitikát. Ennek következtében a vállalatok 16 Lengyel I. Deák Sz.,
22 körében nem alakult ki megfelelő szintű bizalom egymással és a kormányzattal szemben, ezért a klaszteresedés komoly akadályokba ütközik. Ilyenkor a klaszterpolitikának elsődlegesen a bizalom megnyerésére kell irányulnia. Az olyan országokban, mint Olaszország, ahol a hagyományos, vagyis bottom-up módon alakultak ki a klaszterek, a bizalmi kapcsolatoknak nagy múltú hagyománya van. A tradicionális iparágak köré szerveződött, főleg kis családi vállalkozások közötti együttműködések, a közös infrastruktúrahasználat, a kölcsönös szolgáltatások költség-, és kockázatcsökkentő hatással bírtak. A résztvevők közötti gyakori érintkezés pedig a hagyományos kereskedelmi kapcsolaton túlmutató bizalmi munkakapcsolatokat hozott létre. 22
23 2. Az olaszországi ipari körzetek Az olasz ipari körzetekre 17 vonatkozó definíciók közül Giacomo Becattinié a legelfogadottabb, aki elismert közgazdászként számos tanulmányt szentelt a témának. Becattini megfogalmazásában az ipari körzetek "egy földrajzilag körbehatárolt, természeti, történelmi hasonlóságokat mutató területen létrejött szervezetek, melyben meghatározó az adott társadalmi közösség és az iparági vállalkozások aktív jelenléte." 18 A klaszterdefiníciókkal való összehasonlítás során kitűnik, hogy a homogén közösség, vagyis az azonos kultúrkörhöz való tartozás is feltétele az iparági körzetek kialakulásának. Szerinte a körzetek nem csupán a termelési folyamat egyfajta módozatai, hanem "társadalmi közeg, melyben az emberek közötti érintkezések a termelés helyén és azon kívül is alakultak." 19 Ez a társadalmi közeg volt a fő mozgatórugója annak a folyamatnak, amely a néhány nagyvállalat mellett lehetővé tette kisvállalatok által létrehozott új gazdasági erő létrejöttét. A körzetek a fordista tömegtermelés egyik alternatívájává váltak, ahol a termelési folyamat szakaszokra bontása lehetővé tette a résztvevő vállalatok egyre erősebb szakosodását, akik így rugalmasabban tudtak reagálni a piaci változásokra és jobban ki tudták szolgáltatni vevőkörüket. A termelői körzetekben tehát a nagyvállalatokra jellemző belső méretgazdaságossági előnyök helyett a külső méretgazdaságból, vagyis a terület gazdasági - társadalmi kontextusából eredő előnyöket használták ki Az ipari körzetek kialakulása A második világháborút követő évtizedekben, egészen a hetvenes évek elejéig Olaszország gazdasági fejlődése szinte töretlen volt. A Marshall segélynek köszönhetően megindult az ország infrastrukturális újjáépítése, ami sok olasz vállalat előtt új távlatokat nyitott. A fordista termelés és az amerikai know-how átvétele különböző iparágak növekedését indította el egy olyan országban, amely főleg a mezőgazdasági és kézművesipari termelésre volt berendezkedve. A hatvanas évek elejére Olaszország a nyugati államok egyik legiparosodottabb országává vált. Az északi tartományokat átszövő iparosodási folyamatokkal párhuzamosan számos kis- és középvállalkozás alakult meg az ország középső és észak-keleti részén, Toscana, Marche, Emilia-Romagna és Veneto tartományokban. Ezt a területet később 17 Az elsődleges különbség a klaszter és az iparági körzetek között, hogy az előbbiek egy tudatosan tervezett folyamat során jönnek létre, amíg az ipari körzetekre a spontán szerveződés a jellemző. Ennek ellenére a külföldi -főleg olasz nyelvű- szakirodalom gyakran szinonimaként használja a két kifejezést. A dolgozatban az ipari körzetek (distretti industriali) alatt kizárólag az olaszországi szerveződések értendőek. 18 Becattini 1989 p Becattini 1989 p
24 "Harmadik Olaszországként" kezdték emlegetni, megkülönböztetve azt a gazdaságilag lemaradt déltől (Mezzogiorno) és a Genova - Torinó - Milánó városok alkotta "ipari háromszögtől." Ezeket a tartományokat főleg kis- és közepes méretű városok, falvak hálózata szőtte be, nem voltak jelentős centrumok. A városi lakosság és a falvak közt erős volt az összetartás, élénk közösségi élet zajlott. A mezőgazdasági termelést földműves családok végezték, akik munkájukért cserébe igényt tarthattak a termésből származó bevétel felére a föld tulajdonosától. Az 50-es évektől az állami támogatásoknak köszönhetően a családok egyre könnyebben juthattak földekhez, azonban kizárólag mezőgazdaságból már nem tudták fenntartani magukat. Új bevételi forrásokat keresve a családok fiatalabb tagjai a gyárakban találtak munkát, ahonnan gyakran hazavitték a megszerzett tapasztalatokat, egyesítve azokat a meglévő családi kézműipari hagyományokkal. Kezdett kialakulni a vállalkozói lét új formája: míg az idősebbek megmaradtak a földművelésnél, biztosítva a család ellátását, addig a családfő a többi családtaggal együtt az ipari termelésre rendezkedett be. A vállalkozások magja tehát a család volt, ami lehetővé tette az üzletmenet rugalmas alakítását a piaci tényezőknek megfelelően. Az alapításhoz szükséges tőke kezdetben a mezőgazdasági és más gazdasági tevékenységekből származott. Sok esetben a turizmusban felhalmozott tőkét használták fel az alapításhoz, amihez gyakran hozzájárultak a hazatért emigránsok megtakarításai is. Bár a kisvállalkozások adóterhei alacsonyak voltak, a pénzügyi ellenőrzések hiányának következtében elterjedté vált az adóelkerülés, ami szintén tekinthető egyfajta tőkeforrásnak. 20 A létrejött vállalkozások számára bőséges és olcsó munkaerő állt rendelkezésre, egyrészt a háború utáni tömeges munkanélküliségnek és migrációnak, másrészt a mezőgazdaságból felszabaduló dolgozóknak köszönhetően. A családi vállalkozások közötti szoros kapcsolatok teret engedtek az informális tudások, módszerek szabad áramlásának, ugyanakkor csökkentették a munkaügyi konfliktusokat. Ha a piacok változásai úgy indokolták, a tevékenységek átszervezése sem ütközött nagyobb ellenállásba. A megerősödött vállalatok és gyárak nem szorították ki a gyengébbeket, hanem decentralizálták a termelést, hozzájárulva így a kisebb vállalkozások fennmaradásához, akik a szakosodás révén egyre fontosabb szereplőkké válhattak. A termelésben résztvevő kisvállalkozások hamar el tudták érni a gazdaságos termelési nagyságot, mivel a főtevékenységükre tudtak koncentrálni. A többi kiegészítő funkciók (pénzügyi irányítás, beszerzés, értékesítés, szakképzés) ellátására 20 Viesti
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS LUKÁCS AMARILLA Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2013 A KLASZTERIZÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA A FÖLDRAJZI KONCENTRÁCIÓ, A KRITIKUS TÖMEG ÉS A FINANSZÍROZÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN
RészletesebbenCÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenKLASZTERESEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ VERSENYELŐNYÖK A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA
KLASZTERESEDÉSBŐL SZÁRMAZÓ VERSENYELŐNYÖK A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA KLASZTER KONFERENCIA 2013 MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (Budapest, 2013. november 6.) Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora,
RészletesebbenMartonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*
Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.
RészletesebbenGelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?
Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenTÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére
TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő
Részletesebben6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon
Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159 6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon A klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenMagyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága: Agrárműszaki
RészletesebbenSzerkesztette: Fenyvesi Éva Vágány Judit
Szerkesztette: Fenyvesi Éva Vágány Judit Borítóterv: FLOW PR A fejezetek illusztrációi: Fenyvesi Éva Lektorok: Salamonné Huszty Anna, Török Hilda ISBN: 978-615-5607-20-2 Kiadja: Budapesti Gazdasági Egyetem
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM
RészletesebbenII. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS
II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS Kõrösi Gábor A kereslet alakulásának vizsgálata a kínálatéval azonos jelentõségû a munkagazdaságtanban. A két oldal elemzésének eszközei azonban lényegesen eltérnek egymástól:
RészletesebbenAz élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban
8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK
RészletesebbenAZ ÉRTÉK NYOMÁBAN. SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György
SAIAMONNE HUSZTY Anna-BOGEL György AZ ÉRTÉK NYOMÁBAN Az érték" a modern vállalatvezetés egyik kulcsszava. A legtöbbször a tulajdonosok és a vevők számára előállított értékről beszélünk, de az is világos,
RészletesebbenKIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE
RészletesebbenAz ELI-hez kapcsolódó intelligens szakosodási dilemmák Szegeden
Az ELI-hez kapcsolódó intelligens szakosodási dilemmák Szegeden Magyar Regionális Tudományi Társaság 12. vándorgyűlése (Veszprém, 2014. november 27-28.) Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető
RészletesebbenRegionális gazdaságtan
1 Regionális gazdaságtan 5. Térbeli agglomerálódás, klaszterek Bevezetés Hoover: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek)
Részletesebben2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.
Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:
RészletesebbenA régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési dimenziók 1
A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési 1 Piskóti István A hely-marketing, egy régió avagy egy város fejlesztése érdekében folytatandó marketing tevékenységnek meghatározó
RészletesebbenTelepülésfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0
Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA
RészletesebbenICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban
ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok
RészletesebbenTURIZMUSMENEDZSMENT. A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1
A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1 Napjainkban nem tudunk úgy egy turisztikai folyóiratot végigolvasni, hogy ne találkoznánk a
RészletesebbenKÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenTananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok
KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
RészletesebbenSCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás szak Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány SCORECARD ALAPÚ SZERVEZETIRÁNYÍTÁSI
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK
Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei
RészletesebbenKönczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében
Könczöl Erzsébet A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében Üzleti Gazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Chikán Attila Minden szerzői jog fenntartva Budapesti Corvinus
RészletesebbenTechnológia innováció a business marketingben. Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István
Technológia innováció a business marketingben Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István Bevezető gondolatok Az innováció-képesség újra egyre fontosabb versenytényezővé válik (Cooper- Edgett
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési
RészletesebbenEndogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota
Endogén megközelítések a területfejlesztésben 1. A térbeliség összefüggései,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KIÚT A VÁLSÁGBÓL?
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KIÚT A VÁLSÁGBÓL? Egy autóipari vállalat versenyképességét
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése
South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli
RészletesebbenElérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Győrffy Ildikó: Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben
ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató
RészletesebbenMegbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették
Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH
RészletesebbenMonetáris politika Magyarországon
Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon 2006. augusztus Monetáris politika Magyarországon Harmadik kiadás Szerkesztette: Horváth Ágnes Készítették: Balogh Csaba (4. fejezet),
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenAz amerikai bankrendszer sajátosságai. Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása MEMENTO
MEMENTO Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szövetkezeti kutatócsoportot hozott létre. Ez a csoport interdiszciplináris megközelítésben szándékszik
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenMATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B Földünk és környezetünk 10. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Kiss Gábor A kiadvány KHF/4585-12/2008. engedélyszámon 2008.12.16. időponttól tankönyvi engedélyt kapott
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAMBAN (GINOP) Gedei Gábor projektmenedzser Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenFiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann
Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás
RészletesebbenAz üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is
IPOSZ EMBLÉMA EU EMBLÉMA 1 Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAMOK KISVÁLLALKOZÁSOKNAK
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
Részletesebben6. Az országok versenyképességéről
Az emberiséget előrelendítő erőket azok képviselték, akik új tudás, új szépségek, hathatósabb erkölcsi és etikai értékek után kutattak. (Szent-Györgyi Albert) 6. Az országok versenyképességéről A globális
RészletesebbenCsak stabil cégek alapozhatnak a beszállítói kapcsolatokra
Csak stabil cégek alapozhatnak a beszállítói kapcsolatokra 2011. Április 19. kedd Magyarországon az ipari termelés döntő része nemzetközi vállalatcsoportok magyarországi egységeiben zajlik. A magyar kis-
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Marketing és TQM Szak Nappali Tagozat Üzleti Marketing Szakirány EU-csatlakozás Lehetőségek és esélyek a magyarországi kis- és középvállalkozások
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenA projektmenedzsment gyakorlata
MUNKAERŐPIAC-ORIENTÁLT, VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A projektmenedzsment gyakorlata Szűcs István Nagy Adrián Szilárd A tananyag elkészítését a Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, gyakorlatorientált
RészletesebbenMANO hírlevél KLASZTEREK ÉS NANOTECHNOLÓGIA/ANYAGTUDOMÁNY JELENTŐSÉGE AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVBEN
MANO hírlevél KLASZTEREK ÉS NANOTECHNOLÓGIA/ANYAGTUDOMÁNY JELENTŐSÉGE AZ ÚJ SZÉCHENYI TERVBEN Tartalomjegyzék I. Az Új Széchenyi Terv fejlesztési irányai (16. o.)... 3 II. Az Új Széchenyi Terv Programjai...
RészletesebbenAz egyes adófajták elmélet és gyakorlat
Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenMAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus
RészletesebbenA munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét
A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenVédjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás
Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Szigethy László, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség vezető projektmenedzsere E-mail: szigethy.laszlo@darinno.hu A szerző a vállalkozások
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA
Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.
RészletesebbenBEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1
BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány Értékteremtési folyamatok a logisztikai szolgáltatásban Készítette: Martyin Nikolett Budapest,
RészletesebbenEgy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában
Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Varró Bernadett Szent István Egyetem ABPK, Jászberény Varro.Bernadett@abpk.szie.hu A világot a gyors változások, a fokozódó globalizáció,
RészletesebbenA regionális versenyképességrõl
Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (962 987. o.) LENGYEL IMRE A regionális versenyképességrõl A versenyképesség a piaci versengésre való készséget jelenti, a pozíciószerzés és tartós helytállás
RészletesebbenA magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás
A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar
RészletesebbenKlaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat
RészletesebbenA REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI
A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok
RészletesebbenEurópai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak
Borbás László Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Óbudai
RészletesebbenA tér kitüntetett pozíciói a következőek: Előadó: Dr. Péli László, adjunktus
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM
NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010 A kiadvány adatai a 2009. október 2-i állapotot tükrözik. Keszthely NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPER ATÍV PROGR A M PÁ LYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010
RészletesebbenGáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.
1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI
KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.
RészletesebbenMagyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve
Magyar Építésügyi Technológiai Platform Stratégiai Kutatási Terv Megvalósítási Terve Megrendelő: Magyar Építésügyi Technológiai Platform Készült: Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit
RészletesebbenTerület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/
Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenA jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni
Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank
RészletesebbenKÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015
KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási
RészletesebbenVEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az EU kulturális stratégiájához fűződő külkapcsolati politikai érdekek az európai uniós külső fellépés összes prioritását felölelik. Míg a kultúrák közötti párbeszéd nélkülözhetetlen
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:
RészletesebbenVilágméretekben nő a klaszterek jelentősége
GAZDASÁG Világméretekben nő a klaszterek jelentősége Tárgyszavak: innováció; klaszter; vállalathálózat. Az európai innovációs politika alakítói számára időszerű téma a vállalati klaszterek fejlődése. A
RészletesebbenCsatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3
GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
Részletesebben