Világméretekben nő a klaszterek jelentősége

Átírás

1 GAZDASÁG Világméretekben nő a klaszterek jelentősége Tárgyszavak: innováció; klaszter; vállalathálózat. Az európai innovációs politika alakítói számára időszerű téma a vállalati klaszterek fejlődése. A barcelonai székhelyű globális szervezet, a Versenyképesség-kutató Intézet (TCI) azért alakult meg, hogy összegezze, feldolgozza és kiértékelje a vállalati klaszterek fejlődéséről szóló információkat. A TCI-t 1998-ban hozták létre a klaszterek ügyének képviseletére, a klaszter alapú versenyképességi és fejlesztési stratégiák támogatására, új módszerek kifejlesztésére, a klaszterek fejlesztésével foglalkozó gyakorlati szakemberek munkájának támogatására. Új kezdeményezések Fontos, hogy különbséget tegyünk a két fogalom, a klaszterek és a klaszterkezdeményezések között. A klaszter egy adott földrajzi régióban vagy iparágban működő vállalatcsoport, amelynek tagjai osztoznak az erőforrásokon és az együttműködésből származó előnyökön. A klaszterkezdeményezés (klk) az állam vagy a vállalat által tett erőfeszítés a klaszter növekedése és versenyképessége érdekében a régión belül. Három összetevője maga az állam, az érintett vállalatok és a K+F munkacsoportok. A sikeres klaszterek többségét a közös kezdeményezések kapcsolják össze. A klk a kevésbé fejlett régiókban és a fejlődő országokban egyaránt terjed: Skóciában a digitális technológiai fejlesztések, Katalóniában (Spanyolország) a háztartási elektronikai program és a stájerországi (Ausztria) járműipari projekt igen eredményesnek bizonyult. A klaszterek feladatainak meghatározását követően azok gyorsan beépülnek a nemzeti és regionális fejlesztési tervekbe. A sikeres klk-t alkotó tényezőkkel kapcsolatos egyetértés éppúgy sürgető, mint az állam, a magánszektor és más intézmények szerepének tisztázása. A jelentős kutatóbázissal rendelkező klaszterek kedvező feltételeket kínálnak a K+F és az innováció számára.

2 A dinamika vizsgálata Modellek segítik a klaszterek működésének elemzését (1. ábra). A Porter-modell a klaszterek mikrogazdasági környezetét írja le, ahol vállalatok, kutatók és pénzügyi intézmények működnek együtt. Mindegyiknek sajátságos szerepe és feladatköre van, érdekeiket kereskedelmi kamarák és más ipari szervezetek képviselik. Az erős kapcsolatokkal és képviselettel rendelkező klaszterek dinamikusabbak és versenyképesebbek (1. táblázat). célok kutatás és hálózatépítés vállalatpolitikai akciók kereskedelmi együttműködés oktatás és gyakorlati képzés innováció és technológiai fejlesztés a klaszter bővítése alaphelyzet üzleti környezet vállalatpolitika a klaszter gazdasági ereje teljesítmény versenyképesség növekedés a célok teljesítése folyamat kezdeményezés és tervezés irányítás és finanszírozás működési terület és tagság források és támogatók keretek és konszenzus momentum (a fejlődés, növekedés, előrehaladás lendülete, sebessége, üteme) 1. ábra A klaszterkezdeményezés teljesítménymodellje

3 A statikus és a dinamikus klaszterek jellemzői 1. táblázat Statikus klaszterek Elkülönülten működő cégek, amelyek között nincs verseny Kevésbé felkészült beszállítók Humán erőforrások alacsonyabb szintje A partnerek közötti bizalom hiánya, a hálózati kapcsolatok hiányosságai Kevés támogató intézmény Dinamikus klaszterek Verseny lokális és nemzetközi méretekben Szakosodott helyi beszállítók Fejlettebb oktatási és tudományos infrastruktúra Fejlett társadalmi háttér és erőteljesebb támogatás Kiépített intézményhálózat és együttműködés A klaszterek hatékonyságát a klaszterkezdeményezések teljesítményét leíró modell vizsgálja. Ez a teljesítmény függ az általános üzleti környezettől, a kezdeményezés céljaitól és kiváltó folyamataitól. A klk-k környezete az ágazattól függően változik. A vállalatcsoportok dinamizmusát növeli a hálózati kommunikáció támogatása, az új technológiák, vállalatok és szakmák megjelenése az adott régióban. A klaszterek kialakításában az állam és a vállalati szféra hasonló arányban vesz részt, a finanszírozásból az állam nagyobb hányadot vállal. A Zöld Könyv A klaszterek fejlődésével foglalkozó évi gothenburgi konferencián bemutatott Zöld Könyv a klaszterkezdeményezéseket kategóriákba sorolja. A kezdeményezésekben részt vevők döntő többségének javult a versenyképessége. Lényeges a vállalatok elkötelezettsége a projekt, és bizalma a közigazgatási szervezetek és hatóságok iránt. A műszaki képzés, a gyakorlati oktatás és az infrastruktúra-fejlesztés növeli a siker esélyét. A klk-k esetleges kudarcát a kedvezőtlen üzleti feltételek, a hálózati kapcsolatok fejletlensége, az erőforrások hiányosságai és a vállalatok közötti konszenzus hiánya okozhatja. A klaszterkezdeményezések hozzájárulnak az elmaradottabb régiók és iparágak felemelkedéséhez, jobban vonzzák a beruházásokat, mint az egyedi cégek. Rendszerint nagyobb az intenzív K+F tevékenységet folytató klaszterek támogatottsága. A Zöld Könyv végső következtetése szerint a kezdeményezések egyértelműen pozitív célokat szolgálnak, alapos szervezőmunka és megfelelő ellenőrzés mellett jelentős mértékben járulnak hozzá a mikroökonómiai környezet javításához.

4 és a Fehér Könyv A gothenburgi konferenciáról készült Fehér Könyv útmutatóul szolgál a gyakorlati szakemberek számára. Az EU-n belül eltérő filozófiák léteznek a klaszterkezdeményezések résztvevői között arról, hogy mit kell tenni mikroökonómiai szinten az innováció és a hálózatbővítés érdekében. A Fehér Könyv egy mátrixot tartalmaz, amely a kedvező gazdasági helyzetben lévő szereplők közötti kapcsolatok optimalizálására szolgál. Chile, Tajvan, Kína és Izrael sok hasznosítható tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. A klaszterek számára előnyös lenne, ha külső kapcsolataikat bővítenék a befelé fordulás helyett. Klaszterek Ausztráliában Ausztráliában a szövetségi állam és a tagállamok kormányai megosztják a felelősséget és a feladatokat a K+F és az innováció támogatására vonatkozóan. A gyakorlatban a szövetségi kormány részvétele a jelentősebb. A regióknak a jövőben nagyobb szerepet kellene játszaniuk az innováció, a technológiai fejlesztés és a tudás alapú iparágak támogatása területén. Ipari innovációs klaszterek ott jöhetnek létre, ahol még nem valósult meg a vállalatok erőteljes földrajzi koncentrációja, nem alakult ki a vállalatok közös részvétele az értékteremtő láncban a termelés, a szolgáltatások és az innováció területén. Az innovációs klaszter koncepciója hasonló az ipari klaszterek hagyományos elvéhez. A vállalatok horizontális hálózatokba szerveződnek, azonos ipari ágazatban és azonos termékpiacon működnek. Kihasználják a gyártók, a beszállítók és a szolgáltatók közeli elhelyezkedésének és a területi koncentrációnak az előnyeit. Az innovációs klaszterek ágazatokon átnyúlóan működnek, különböző vállalatok működnek együtt közintézményekkel, egyetemekkel, főiskolákkal és kutatási bázisokkal (2. táblázat). A regionalizmus támogatása Ausztráliában a tudomány, a technológia és a tudás alapú iparágak fejlesztésére összpontosul. Az elmúlt 20 évben számos együttműködő K+F és innovációs hálózat, több regionális ipari és tudás alapú klaszter alakult ki. A regionális fejlesztés középpontjában az új iparágak, a tudásátadást szolgáló infrastruktúra és a legújabb tudományos és szakmai ismereteket felhasználó klaszterek kialakítása áll. Ez a trend főbb vonásaiban megegyezik a szövetséges államok és az Európai Unió fejlesztési és innovációs politikájával.

5 2. táblázat A legfontosabb szövetségi kormányzati programok az innováció támogatására Ausztráliában (2001) Program A támogatás célja és típusa Becsült éves költségvetés (millió ausztrál dollár) K+F projektek beindítása Vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes 200 hitel kisvállalatok K+F projektjeihez Adókedvezmények K+F projektek adócsökkentése 400 Innovációs beruházási alap Tőkejuttatás új technológiai vállalatok számára 17 Új technológiák kereskedelmi Üzleti és irányítási tanácsadás 145 hasznosítása Nemzeti kutatástámogatás Költséges nagyberendezések, laboratóriumi 30 eszközök beszerzése Technolgiaátadási program Nemzetközi technológiai szövetségek 25 Versenyképességi és beruházási terv Textil- ruha- és cipőipari stratégiai beruházási program Gyógyszeripari és biotechnológiai beruházási program Infrastruktúra-fejlesztés Vidéki iparfejlesztés és környezetvédelmi K+F Importvám hitelek K+F eszközök beszerzésére 400 Beruházási támogatás K+F projektekhez, innovációs termékfejlesztéshez Értékesítési támogatás, kezdő vállalkozások támogatása Felsőoktatási intézmények és iparvállalatok együttműködése, infrastruktúra bővítése 14 szektor (ágazat) együttműködése, a K+F és a technológiatranszfer támogatása Irodalom: Összeállította: Dévai Péter és Hornyák Katalin [1] Links around the world. Cluster initiatives. = Innovation and Technology Transfer, 1. k. 4. sz jan. p [2] Garrett-Jones, S.: From citadels to clusters: the evolution of regional innovation policies in Australia. = R and D Management, 34. k. 1. sz p [3] Carbonara, N.: Innovation processes within geographical clusters: a cognitive approach. = Technovation, 24. k. 1. sz p