TÁMOP Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére
|
|
- Ildikó Balázsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÁMOP Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft Miskolc, Hattyú út december 20.
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető Az innovációt segítő szolgáltatások regionális rendszere, szolgáltatói körök Innovációs hálózatok Az innovációs hálózat szolgáltatói oldalának szereplői Az információk szerepe, jelentősége Információs csatornák Az információ transzfer fázisai Tematikus információszolgáltatás Javaslat a Regionális Technológiatranszfer Hálózat Müködési rendszerére. 18
3 1. Bevezető A kis- és középvállalkozások (KKV) fejlesztése a gazdaságfejlesztés, a modernizálás és a piaci érvényesülés kulcskérdésévé vált. A nap mint nap felmerülő újabb kihívásra reagálni képes gazdaság csak egy versenyképes KKV szektorral működhet és fejlődhet. Az innováció a tudásalapú gazdaság megteremtésének egyik fontos eszköze. Bizonyított, hogy a versenyképességet a gazdasági folyamatok tudás tartalma határozza meg. A tudás/technológia diffúzió a szakszerű tudásnak, új ismereteknek elterjesztését, a felhasználókhoz történő eljuttatását és alkotó alkalmazását jelenti. A tudás/technológia diffúzió sok-szereplős rendszer, amelynek megvalósításában, elősegítésében a gazdasági szereplők (vállalkozók/vállalatok, kormányzati szervek, diffúziós intézmények, pénzintézetek, információs bázisok, stb.) szinte mindegyike részt vesz a rendszer folyamatainak különböző fázisaiban eltérő súllyal és feladatokkal. A tudás/technológia diffúzió egy komplex rendszer, amelynek az alábbiakban felsorolt alapvető elemei nem elkülönült, egymást követő folyamatokban jelennek meg, hanem egymást folyamatos impulzusokkal gerjesztve, erősítve összetett gazdasági, szakmai, jogi, információs, stb. kapcsolatrendszerben működnek: Tudás/technológia generálás (K+F intézmények) Tudás/technológia transzfer (hídképző szervek, diffúziós intézmények) Tudás/technológia abszorpció (vállalatok stb.) 1
4 2. Az innovációt segítő szolgáltatások regionális rendszere, szolgáltatói körök 2.1 Innovációs hálózatok A múlt század végére a tudomány és a technika a gazdasági fejlődés meghatározó tényezői lettek. A világ fejlett országainak gazdaságai a modern tudomány és technika legújabb eredményeit tudatosan és növekvő mértékben alkalmazzák a gazdaság teljesítőképességének növelése, a nemzetközi versenyképesség javítása céljából. A piaci termékek újdonságtartalmának relatíve gyors csökkenése, az életciklusok rohamos rövidülése miatt az innovációs folyamatot fel kellett gyorsítani. Az innováció felgyorsítása a szellemi kapacitások és a tőke jelentős koncentrálását, valamint fejlett infrastruktúrát igényel. A gazdasági illetve piaci kényszerek, kihívások hatására a vállalkozások között a hálózati jellegű együttműködések különböző formái az elmúlt évtizedekben kerültek napirendre. Az azonos érdekek mentén rendeződő vállalkozások, intézmények új szervezeti formát hívtak életre, a klasztert. Az innováció segítésére és gyorsítására létrehozott klaszterek alapot jelentenek egy olyan, a nemzetgazdaságban szervesen beépülő innovációs rendszernek a kiépülésére, amely a maga egészében, hálózati struktúrájában segíti a gazdaság innovativitásának növelését. Az innovációs klaszterbe meg kell hogy jelenjenek az innovációs folyamatok szereplői, akik az ötlet megjelenésétől a termék piacon történő értékesítéséig végigkísérik az új termék, technológia vagy rendszer megszületését. Az innovációs folyamatok szereplői közötti együttműködés hatékonysága nagyban függ a szereplők közötti információáramlás és a kommunikáció hatékonyságától, ugyanis minden szereplő egyben információt igénylő, illetve információt szolgáltató is. Az információ szolgáltatások mellett a vállalkozások további szolgáltatásokat is igényelnek, illetve nyújtanak a kutatás-fejlesztés szolgáltatói (egyetemek, kutatóintézetek, transzfer szervezetek, stb). Erre való tekintettel, az innovációs hálózat 2
5 szereplőit az innovációt segítő technológiatranszfer szolgáltatások iránti igény, illetve szolgáltatói oldala szerint is megkülönböztetjük. Ez a csoportosítás, a szolgáltatások működtetése szempontjából lényeges. Ezeket figyelembe véve a két kategória: Szolgáltatói oldal: K+F intézmények, Szakképző intézmények, Szakmai szervezetek, Érdekképviseleti szervek, Vállalkozást fejlesztő szervezetek, Innovációt segítő szervezetek, Pénzintézetek, Tanácsadó,konzulting vállalkozások, Szolgáltató vállalkozások. Igényoldal: Mikro vállalkozások, Kisvállalkozások, Közepes vállalkozások, Nagyvállalatok, Multinacionális cégek. A továbbiakban az innovációs hálózat alatt az innovációs folyamatok szolgáltatói és igényoldalát együttesen értjük. A hálózatok létrehozását motiváló kihívások: fokozódó globalizáció, a gazdasági nehézségek új szereplők megjelenése az eddig biztosnak tartott piacon, 3
6 növekvő verseny a hazai és külföldi piacokon, a versenytársak erőkoncentrációja/tőkekoncentrációja nő, vegyes vállalatok, stratégiai szövetségek formálódnak és terjednek el, a piaci feltételek változása, a szállítói, illetve vásárlói alkuerő megváltozása, a technológiák bonyolultsága növekszik, technológiai előnyök megszerzésének magas tőkeigénye, a piaci és tőkekockázatok erőteljes növekedése. 2.2 Az innovációs hálózat szolgáltatói oldalának szereplői A hazai innovációt támogató intézményrendszer alapvetően két csoportba sorolható: az egyik csoportba a vállalkozások fejlesztését támogató szervezetek tartoznak, melyek többek közt az államigazgatás és a különböző érdekcsoportok képviselőiből álló szervezetek, minisztériumok, kamarák, vállalkozásfejlesztési központok, műszaki fejlesztést, kereskedelemfejlesztést támogató szervezetek, pénzügyi támogatást nyújtó intézmények, a munkaadók, illetve a munkavállalók érdekegyeztető szervezetei továbbá különböző civilszervezetek, valamint szakmai szövetségek stb. A másik csoportba a fejlesztési és innovációs szolgáltatást nyújtó intézményrendszerhez elsősorban az akadémiai intézetek, műszaki egyetemek és főiskolák kutatóhelyei, alapítványi formában működő kutatóintézetek, ipari kutatóintézetek, technológiatranszfert segítő intézményhálózatok, vállalati kutatóintézetek, valamint különleges fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, mérnökirodák stb. tartoznak. K + F intézmények A kutató-fejlesztő intézet önálló jogi személy, amelynek alaptevékenysége a kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységében a K+F túlnyomó hányadot képvisel. A kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer fogalomkörébe tartoznak az akadémiai intézetek, a felsőoktatási intézmények - egyetemek és 4
7 főiskolák - kutatóhelyei, az alapítványi formában működő, illetve ipari kutatóintézetek, valamint a költségvetési forrástól mentes vállalati kutatóintézetek, fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, mérnökirodák. Szakképző, továbbképző intézmények A tudásalapú társadalom és a gyorsan változó gazdasági környezet kihívásainak való megfelelésben a humán infrastruktúrafejlesztés meghatározó szerepet játszik. Elsődleges cél a kutatási és oktatási humán infrastruktúrafejlesztés, a képzési kínálat átalakítása és fejlesztése a munkaerő-piaci igényeknek és a társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelően mind a köz- és a felsőoktatásban illetve a gyakorlati képzés színvonalának emelése. Az elmúlt évtizedben a gazdasági kihívásoknak megfelelően a hagyományos iskolarendszeren kívül számos üzleti alapon működő, iskolarendszeren kívüli oktatási intézmény alakult hazánkban, mely intézmények a képzési formák széles skáláját nyújtják, a szakképzéstől (az állam által elismert /OKJ/ szakképesítést adó képzés) egészen a graduális képzésig, az aktuális piaci igényekhez igazodva. A magyar iskolarendszer szakképző intézményei: szakmunkásképző intézmények szakközépiskolák felsőfokú szakképző intézmények egyetemek és főiskolák graduális karai posztgraduális és doktori képzés iskolarendszeren kívüli oktatási intézmények Szakmai szervezetek A szakmai szervezetek fő célkitűzése hogy a magyar gazdaság, versenyszféra, és tudomány szereplőinek legszélesebb bevonásával egy széleskörű információs bázison alapuló professzionális érdekképviseleti munka valósuljon meg. 5
8 A szűkebb tudományterületen működő szakmai vagy tudományos szervezeteket a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége fogja össze. Feladata: a 14 szakmai egyesület munkájának koordinálása, munkájuk segítése, érdekeik képviselete. A szakmai egyesületek jelentős tevékenységet végeznek az innovációs folyamatokban, a tudás és technológia transzfer területén. Érdekképviseleti szervezetek Az érdekképviseleti szervek és gazdasági kamarák legfontosabb feladata hogy a piaci versenyben a vállalkozói környezet javításával, gazdasági elemzésekkel, előrejelzésekkel, javaslatokkal, megbízható üzleti kapcsolatok kiépítésével, jogi-, számviteli-, közgazdasági-, adó- és egyéb tanácsadással, érdekképviselettel hatékonyan segítsék tagjaikat, a gazdasági élet szereplőit. Az innovációs folyamatok vizsgálatának szempontjából érdekképviseleti szervezetek alatt kizárólag a munkaadói érdekeket képviselő szervezeteket értjük. Ezek a következők: kamarák munkaadói közösségek, szervezetek Ide sorolandók a Kereskedelmi és Iparkamarák, a Regionális Munkaadói Gazdasági Közösség, a Gyáriparosok Szövetségének regionális szervezetei. Vállalkozásfejlesztő szervezetek A KKV-k gazdasági életben betöltött szerepének megfelelően és annak erősítése érdekében számos támogató szerv működik és foglalkozik ország és Európa szerte a KKV politikák által megfogalmazott programok és célok megvalósításával, segítségnyújtással és információszolgáltatással. Számos európai hálózat jött létre, (EIC (European Information Centre), ITD (Investment Trade Development)) melyek 6
9 tagjai Európa szerte ugyanazokat a szolgáltatásokat kínálják az egyes vállalkozásoknak, nagyban hozzájárulva a legtöbb KKV számára problémás kapcsolatteremtési és partnerkeresési feladatokhoz kiterjedt hálózatuk és adtabázisuk segítségével. Emellett működnek országos, regionális és megyei szervezetek is, mint fejlesztési ügynökségek, vállalkozásfejlesztési alapítványok, melyek az EU prioritásokkal összhangban a hazai prioritásoknak és vállalkozói igényeknek megfelelően alakítják szolgáltatásaikat. E szervezetek tevékenységének középpontjában a befektetés-ösztönzés, kereskedelemfejlesztés, az információszolgáltatás és tanácsadás, valamint a pályázati menedzsment feladatok állnak. Szolgáltatásaik: Befektetés ösztönzés Általános jogi, adózási, pénzügyi stb. információk a befektetési környezetről, Partnerkeresés és közvetítés, Telephelykeresés külföldi befektetésekhez Magyarországon, Zöldmezős beruházások és vegyes vállalatok beruházási döntéseinek előkészítése, Vállalati profilok nyilvántartása és ismertetése, Részvétel az ipari parkok hasznosításában, Regionális projektek menedzselése, Településmarketing szemináriumok önkormányzatoknak, Tanácsadás. Kereskedelemfejlesztés Export- és importlehetőségek közvetítése magyar vállalatoknak Külkereskedelmi partnerkeresés és közvetítés, Magyar vállalatok külföldi vásárokon és kiállításokon való részvételének támogatása, Kis- és középvállalatok külpiaci megjelenésének elősegítése. 7
10 Ügyfélszolgálat és tanácsadás Tanácsadás külkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben külkereskedelem-technika, vám, pénzügy, jogszabályok területén, Általános tanácsadás a befektetések jogi, adminisztratív környezetéről, Piaci lehetőségek közvetítése külföldi tenderfelhívások, export-import megkeresések, beszállítói partnerek közvetítése. Innovációt, technológiatranszfert segítő szervezetek Az innovációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek körébe minden olyan piaci és nem piaci szereplő beletartozik, amelynek célja a kis- és középvállalkozások innovációs teljesítményének javítása valamilyen szolgáltatás által, mely szolgáltatás keretében vagy saját tudását nyújtja, vagy tudás transzfert hajt végre. Tág értelemben tehát valamennyi vállalkozásfejlesztéssel, illetve gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézmény és szervezet e kategóriába sorolható. Szűken értelmezve azonban kifejezetten csak a valamilyen innováció, technológia, tudás közvetítését, az azzal rendelkező kínálati és az azt igénylő keresleti oldal közötti kapcsolatok megteremtését szolgáltatásaival elősegíteni képes kört foglalja magába. A különböző formák, a szerepvállalások és a központi támogatás eltérő mértéke és módja alapján igen széles, változatos skálája alakult ki ezeknek a szervezeteknek, s ezért definiálásuk, rendszerezésük is bizonyos nehézségekbe ütközik. A változatos formában és tartalommal kialakult innovációs és technológia transzfer, illetve diffúziós szervezetek közös jellemzője az alábbiak szerint foglalható össze: A tudomány és a gazdaság kapcsolatainak szorosabbra fűzése. A vállalkozásfejlesztés (kis, közép és regionális) segítése. Szolgáltatások biztosítása a vállalkozók számára a saját, vagy közvetített műszaki tudományos, technológiai, menedzsment, gazdasági, know-how, innovációs, szakmai ismeret, megoldás, módszer átadása érdekében. 8
11 Inkubátorházak A vállalkozói inkubátorházak gondolata az 1980-as évek elején született meg. A vállalkozói inkubátorház olyan telephelyek, támogatások és szolgáltatások együttese, melyet a kezdő vállalkozások speciális szükségleteihez alakítanak. Célja, hogy növelje az új vállalkozás esélyeit, és segítse fejlődésüket a kezdeti szakaszban (csökkentse a megszűnés lehetőségét, a vállalkozás sebezhetőségét, és növelje a jövedelmezőségét.). Jellemző feladatai az alábbiak: Ingatlan biztosítása - műhely, iroda, laboratórium biztosítása korlátozott időtartamra, a szabadpiacinál alacsonyabb áron, Adminisztrációs szolgáltatások - felszerelések és szolgáltatások közös használata, amely főként az adminisztratív funkciókra vonatkoznak (titkárság, telex, konferencia terem stb.) Tanácsadás nyújtása - az irányítás, marketing, könyvelés, kutatás, a technológiai transzfer területein, privilegizált kapcsolattartás a tudományos környezettel, Szakhálózati integráció elősegítése, információ áramoltatás és biztosítás Szakhálózati integráció elősegítése, információ áramoltatás és biztosítás az inkubátorházakba betelepült és működő cégek, illetve tevékenységek szakmai és üzleti kapcsolatainak, együttműködéseinek támogatása Az inkubátorházak mint a regionális vállalkozásfejlesztés, munkahelyteremtés közérdeket képviselő szervezetei általában non-profit jelleggel létesülnek, a bevételeket az inkubációs infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésére forgatják vissza. 9
12 Innovációs és technológiatranszfer központ Az innovációs és technológiatranszfer központok az egyik legfontosabb feladatot ellátó intézmények az innovációs szolgáltatók közül. Az általuk ellátott feladatok gyakran átfedik az inkubátorházak feladatkörét is, hiszen a technológiai transzfer és gazdaságfejlesztési szolgáltatások mellett tevékenységük nagy részét kezdő vagy fiatal, magasabb hozzáadott értéket létrehozó, technológiai jellegű szolgáltatásokat vagy termékeket előállító innovatív vállalkozások támogatása teszi ki, melyek feladatok a következők: technológiatranszfer információs szolgáltatások szaktanácsadás üzletszerzés vállalkozói börzék, kiállítások szervezése Tevékenységük tekintetében ide sorolhatók az egyetemek mellett működő innovációs ügynökségek, transzfer irodák, központok. Az egyetemi transzfer ügynökségek az egyetemeken felhalmozott ismeretanyag gyakorlati hasznosításával, bevezetésével foglalkozó belső szervezeti egységek. Menedzselik a K+F eredményeket és felkutatják a hasznosításra, alkalmazásra vállalkozó partnereket. A technológia transzfer folyamatosan, informálisan is folyik a kutatók ipari kapcsolatain, publikációin, az egyetemi laboratóriumok tevékenységén keresztül. Az informális kapcsolatok azonban kevésnek bizonyultak, ezért szükségessé vált formalizáltabb transzfer ügynökségek létrehozása is: világszerte változatos jogi formában alakultak ezek az intézmények, sokuknak az egyetem, illetve műszaki főiskola mellett tulajdonosa a helyi önkormányzat, az eredmények hasznosításában érdekelt bizonyos iparvállalatok is. 10
13 Tudományos parkok A tudományos parkok felsőoktatási intézmények vagy kutatóintézetek közelében alakulnak ki, és napi operatív kapcsolatban állnak e szervezetekkel. A tudományos park célja, hogy elősegítse az új technológiákra épülő vállalatok növekedését. Aktív szerepet vállal a technológia-transzfer folyamatában a tudományos és kutató-fejlesztő intézmények valamint a park területén működő vállalkozások között. A parkban végzett K+F tevékenység többnyire a prototípus kifejlesztésére korlátozódik, a termelést a vállalat máshol végzi. A park célja, hogy a tudományos kutatás kapcsolódjon össze az iparral, az alkalmazással, ezáltal közvetlenül járuljon hozzá az ipar versenyképességének növeléséhez. Ipari parkok Az ipari parkok kialakulása Magyarországon az 1990-es évek elején spontán módon indult meg, a vállalkozások, (elsősorban multinacionális cégek) és a helyi önkormányzatok kezdeményezésére. Az ipari parkok barnamezős, illetve zöldmezős beruházással jöttek létre, jelentős pénzügyi támogatást élvezve mind centralizált és decentralizált valamint uniós PHARE pályázati forrásokból. A parkok jellemzői: egy területileg behatárolt ingatlanon infrastruktúrával és szolgáltatásokkal kedvező feltételeket megvehető, lízingelhető vagy bérelhető telkeket, épületeket biztosítanak a betelepülő vállalkozásoknak, a betelepülő vállalkozások jellegét tekintve elsősorban korszerű termelő és/vagy szolgáltató tevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak, előnyben részesítik az exportorientált termelést növelő, késztermékgyártó és beszállító vállalkozásokat, 11
14 a hazai és külföldi tőke bevonásával döntően olyan innovációt valósítanak meg, amely elősegíti az ipari struktúra átalakítását korszerű termékek gyártásával, korszerű technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával, a környezet károsítása nélkül, kapcsolattartás és közvetítés kutatóintézetekkel, az innovációs központokkal és a kockázati tőketársaságokkal, segítik a hazai szellemi tőke (találmányok, K+F eredmények) bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását. Gazdaságpolitikai szempontból a parkok létesítésével kapcsolatban általában a következő három egymással szoros kapcsolatban lévő stratégiai célkitűzéssel találkozhatunk: gazdaságélénkítő hatásukkal a regionális politika céljainak megvalósítását segítik, és az új kis- és középvállalkozások az új ipari struktúra építő elemei és így a parkok a struktúraváltás eszközei, az innovációs, sok esetben high-tech projektek, vállalkozások révén a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását szolgálják. Az ipari parkok fejlődésének kibontakozásához mintegy 7-10 év időre van szükség. Az induló szakaszban történik az alapinfrastruktúra megteremtése, a növekedési szakaszban a tömeges betelepítés és a szolgáltatások gyors és minőségi fejlesztése, az érett szakaszban pedig a szolgáltatások differenciálódása. Az ipari parkok egy része hazánkban még nem nyújt széles körű innovációs szolgáltatásokat a betelepült vállalkozások számára. Ennek egyik oka, hogy jelenleg a vállalkozások fizetőképes innovációs igénye rendkívül alacsony, ezért üzleti alapon gazdaságosan igen nehezen működtethetők az innovációs szolgáltatások. Egyes ipari parkokban működnek műszaki fejlesztéssel foglalkozó mikro- és kisvállalkozások, 12
15 amelyek főtevékenységük mellett innovációs szolgáltatásokat is nyújtanak a parkba betelepült vállalkozásoknak. Üzleti és innovációs központok Az Innovációs Központok az új termékek és technikai eljárások kifejlesztésével foglalkozó kezdő vállalkozások (start-up) igényeinek kielégítését tűzik ki célul. A központ szolgáltatásai közé tartozik a vállalkozásalapítás segítése, a pénzügyi, marketing és technológiai tanácsadás, adminisztratív szolgáltatások nyújtása illetve kockázati tőke közvetítése. A fő célja a fejlett technológiára épülő új vállalkozások létrehozása. Pénzintézetek A hazai kis- és közepes vállalkozások jelentős hányada tőkehiánnyal küszködik, ami mind a hosszabb távú fejlesztések megvalósítását, mind a forgóeszköz-finanszírozást megnehezíti, sőt nem ritkán lehetetlenné teszi. A KKV-k rendelkeznek ugyan tudással, piacképes ötlettel, de a hatékony, gazdaságos működésüket a pénztőkéhez való hozzájutás nehézsége meggátolja. Alacsony tőkeellátottságuk következtében banki hitelekkel és kölcsönökkel történő külső finanszírozásuk elengedhetetlen. A szükséges források megszerzésének módja - a pályázati pénzek mellett - a kockázati tőke bevonása, illetve egyéb központilag támogatott hitelkonstrukciók (Európa Technológia Fejlesztési Hitelprogram, Széchenyi kártya, Midihitel, Mikrohitel stb.) igénybevétele, mely szolgáltatással számos hazai bank és kockázati tőke társaság áll a vállalkozások rendelkezésére. A kockázati tőke társaságok hitelnyújtás helyett tőkét fektetnek a versenyképes ötletekkel rendelkező, illetve tőkefedezet hiányában hitelhez nem jutó vállalkozásokba tulajdoni részesedés fejében, melyet később, a lehető legnagyobb nyereséggel adnak el. 13
16 Emellett egyre több kereskedelmi bank kínálja saját fejlesztésű előfinanszírozói vagy társfinanszírozói hitelkonstrukcióit. Szolgáltató, tanácsadó vállalkozások Azon önálló jogi személyiségű vállaltok (Bt., Kft., Rt., stb.), melyek szolgáltató vagy tanácsadó (gazdasági, műszaki, jogi szakértés, pályázatírás) tevékenységet végeznek térítés ellenében üzleti alapon, illetve érdekeltek az innovációban, a hozzáadott értékkel rendelkező új termékek, technológiák, rendszerek és szolgáltatások fejlesztésében és értékesítésében. A tanácsadással, pályázatírással foglalkozó vállalkozások száma a pályázati eszközök és források növekedésének eredményeként növekvő tendenciát mutat. 3. Az információk szerepe, jelentősége Az információs társadalom fejlődése a gazdasági fejlődés egyik meghatározó szereplőit a kis- és középvállalkozásokat (KKV) nagy kihívásnak teszi ki, de egyben nagy lehetőséget is biztosít számukra fejlődésük meredekebb pályára történő állítása tekintetében. Kihívás azért, mert nagy idő és energiaráfordítást igényel az információforrások rendszerében történő eligazodás, a szükséges információk megkeresése, feldolgozása, rendszerezése és szűrése. Esetenként további gondot jelenthet céljaik eléréséhez szükséges információk hatékony felhasználása, alkalmazása. Az információs csatornák elérése mely lehet verbális, írott és elektronikus is esetenként nehézséget okozhat, mivel pl. a KKV-k jelentős része nem rendelkezik INTERNET- elérhetőséggel, így az információ megszerzésében időhátránnyal indul. Az információk gyors megszerzése lehetőséget teremt a KKV-knak a piaci viszonyok megismerésére, áttekintésére, a jó piaci pozíciók megszerzésére, a partnerkeresésre, a kutatás-fejlesztés (K+F) eredményeinek alkalmazására, a technológia transzferre és innovációjuk gyorsítására. 14
17 Fenti tevékenységek elengedetlen feltételei a vállalkozás fejlődésének, piaci pozíciója megtartásának és erősödésének. 4. Információs csatornák Az információ-átadás, -közlés eszközeinek kiválasztásánál figyelembe kell venni mind az átadó, mind a befogadó technikai (infrastrukturális) lehetőségeit. Hiába rendelkezik az átadó a legkorszerűbb információ technológia eszközrendszerével, ha a befogadó nem rendelkezik a szükséges technikai vagy hálózati feltételekkel. Ebben az esetben kevésbé korszerű információ átadással is meg kell elégedni. Napjaink egyik legkorszerűbb információ technológiája az INTERNET. Sajnos a régióban működő kis- és középvállalkozások, de különösen az egyéni vállalkozók jelentős része nem rendelkezik sem korszerű számítógéppel, sem a hálózati kapcsolódás lehetőségével. Ezeket figyelembe véve az információtovábbításra az elektronikus médiák mellett az írott médiákat (levelezés, hírlevél kiadás, tájékoztató kiadványok, stb.) is szükségszerűen használni kell. Az un. személytelen médiák alkalmazása mellett szükséges a személyes találkozások során folytatható információközlés (pl.: információs nap, konzultáció, tanácsadás, workshop, konferencia, stb.) Ezek során az információközlés mellett lehetőség nyílik a személyes megismerésre, partnerkapcsolatok építésére, konzultációra, tanácsadásra és közvetlen eszmecserékre. Fentiek alapján a KKV knak nyújtandó információ szolgáltatások alábbi csatornáit fogjuk használni: Verbális csatornák információs nap szervezése fogadóórák személyes megkeresés, konzultáció, tanácsadás workshop, konferenciaszervezés 15
18 Elektronikus csatornák web oldal Írott médiák hírlevél kiadás közvetlen levelezés tájékoztató anyagok postázása 5. Az információ transzfer fázisai Az információ birtoklás a források feltárásával kezdődik. Ezt követi az információgyűjtés, feldolgozás, rendszerezés, elemzés és az infrastrukturális feltételek figyelembevételével az átadás módjának (csatornáinak) a kiválasztása. A hatékony információátadás nagyban függ az átadandó információk számától és terjedelmétől. Egy átadás során túl sokféle és túl terjedelmes információ emészthetetlenné válhat és érdektelenséget szülhet. Ezért célszerű minden információnál a minimális információt valamint a bővebb információ forrását megadni. Ezt a módszert leghatékonyabban az elektronikus médiák alkalmazzák. 6. Tematikus információszolgáltatás Az alkalmazandó információs csatornáktól függetlenül a tematikus információszolgáltatás célja, hogy a KKV-k tevékenységét legjobban érintő és befolyásoló információkat tematikus rendszerben folyamatosan átadjuk az érintetteknek. Ezek az információk elsősorban a technológia és a termékfejlesztéshez, a vállalati gazdálkodáshoz, a piachoz, a humánerőforrás fejlesztéshez kapcsolódó információk. A KKV-k differenciált elérhetősége miatt ez a tematikus rend mind a szóbeli, mind az elektronikus és mind az írott információszolgáltatásra jellemző lesz. 16
19 A tematikus információk a következő területekre terjednek ki: Pályázati információk Pénzügyi (forráselérési) információk Adózással kapcsolatos információk Piaci információk Partnerkeresés Innovációt segítő intézmények Érdekvédelmi szervezetek Oktatás, képzés, átképzés K+F intézmények Kiállítások, vásárok Konferenciák, workshopok. 7. A TÁMOP Projekt, Regionális Technológiatranszfer Hálózatának Működési rendszere A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP ) keretében a Miskolci Egyetem támogatást nyert egy Technológia- és Tudástranszfer Centrum kialakítására és működtetésére. A projekt célja egy olyan regionális szolgáltató centrum létrehozása a Miskolci Egyetem bázisán, amely megfelel az oktatás-kutatás-innováció-szolgáltatás támasztotta komplex követelményeknek, illetve igényeknek, a tudás menedzselése révén kiemelkedő kutatás-fejlesztési, innovációs és oktatási tevékenység folytatására, amely a gazdasági szférával való együttműködés révén elősegíti az északmagyarországi régió technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődését, javítva ezáltal a régió és az ország versenyképességét. A projekt KT1. moduljának keretében létre kell hozni egy három megyére ( B.A.Z.-, Heves-, és Nógrád-megye ) kiterjedő Regionális Technológiatranszfer Hálózatot. 17
20 A hálózat létrehozásának célja, hogy a régióban meglévő, és folyamatosan keletkező tudás/technológia mielőbb hasznosuljon, elősegítve és gyorsítva a régió gazdasági növekedését. Ennek szellemében a hálózat kiemelt tevékenysége a tudás/technológia transzferálása és disszeminációja a régió gazdasági szereplőinek. A tudás/technológia igényoldal célcsoportjának a régió vállalkozásait kell tekinteni, míg a szolgáltatói oldalnak a régióban lévő tudáscentrumokat (egyetem, főiskolák, kutatás-fejlesztési (k+f ) intézményeket) és minden olyan szervezetet és vállalatot kell tekinteni, ahol szellemi termék jön létre. A tudás/technológia iránti igény- és szolgáltatói oldal közötti tevékenység ellátásában a projekt a Miskolci Egyetem szakembereire és szaktudására, a három megye Kereskedelmi és Iparkamaráinak munkatársaira, valamint minden olyan szervezetre számít, melynek feladata a vállalati innováció gyorsítása. A kétéves futamidejű projekt során három információs csatornát célszerű működtetni. A személyes kommunikációra épülő un. verbális csatorna felhasználásával a partnerkapcsolatokat kell kiszélesíteni és felhasználni információ átadásra és konzultációra. Ennek keretében a három Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve, heti fogadóórák keretében célszerű lehetőséget biztosítani a vállalkozások képviselőinek, hogy szakértői szolgáltatásokat vehessenek igénybe az alábbi területeken: K3T partnerkeresés, szabadalmi tanácsadás, forráskeresés és pályázati információk, PR és marketing tanácsadás. A szolgáltatások 2010 év elején indulnak. A közvetlen személyes kapcsolatok fenntartásának jegyében, minden félévben legalább egy alkalommal konferenciát, workshopot vagy információs napot célszerű szervezni. A fórumokon olyan ismeretanyagokat kell ismertetni, melyek jól használhatók a vállalkozások innovációs tevékenységében. Nyomtatott információkat a negyedévente megjelenő Hírlevélben kell közreadni, melyekben aktuális TÁMOP projektinformációkat és tematikus információk 18
21 jelennek meg a technológiatranszfer, K+F, pályázatok, képzés-továbbképzés témákban. Lehetőséget célszerű adni a hálózati tagoknak rövid bemutatkozásra, partnerkeresésre is. Minden évben nyomtatásban célszerű megjelentetni a Kutatás-Fejlesztés a Miskolci Egyetemen című évkönyvet, mely tartalmazza minden egyetemi kutatóhely szakterületeit, hazai és külföldi kutatási projektjeit és a tanévben megjelent publikációkat. Az évkönyv kiadásával segíteni kell a vállalkozásokat az egyetemmel történő K+F kapcsolatok kiépítésében. Az évkönyv elektronikus változatát elérhetővé kell tenni az egyetem honlapján ( Az elektronikus hírcsatornát az egyetem honlapja mellett az egyetemen futó TÁMOP és TÁMOP projektek honlapjai jelentik. A tudás/technológia transzfer keretében 2011 tavaszán a Miskolci Egyetemen rendezendő Állásbörzén, ill szeptember 24-én megrendezendő Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat keretében kiállításon célszerű bemutatni az egyetemen folyó K+F tevékenységet. Szerepet kell szánni az elektronikus médiáknak (TV, rádiók) az aktuális hírek, események eljuttatásában. A Regionális Technológiatranszfer Hálózatot mindenki számára nyitottá kell tenni. Miskolc, december
CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAMBAN (GINOP) Gedei Gábor projektmenedzser Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM
NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010 A kiadvány adatai a 2009. október 2-i állapotot tükrözik. Keszthely NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPER ATÍV PROGR A M PÁ LYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenMegbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették
Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH
RészletesebbenNYUGAT DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS FEJLESZTÉSEK
BAROSS GÁBOR PROGRAM NYUGAT DUNÁNTÚLI INNOVÁCIÓS FEJLESZTÉSEK ND_INRG_05 Pályázati felhívás Budapest, 2005. november Tartalomjegyzék 1. A támogatás célja...3 2. A támogatás forrása és összege...3 3. A
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló I. és II. priorítás
Gazdaságfejleszti Innovációs Operatív Program AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló I. II. priorítás Prioritás A prioritás egyedi célkitűzei A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedek
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSI FORRÁSOK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAMBAN (GINOP) Gedei Gábor projektmenedzser Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenJó gyakorlatok elemzése
Jó gyakorlatok elemzése Jó gyakorlatok: Talentis Program Pannon Egyetem Tudásközpont Vállalkozói Központ Közalapítvány Székesfehérvár Budaörsi Ipari és Technológiai Park Téma: Munkaszakasz: Tevékenység:
RészletesebbenSzentes Város Polgármesterétől 660 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/510 302
Szentes Város Polgármesterétől 660 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/510 302 Ikt.sz.: U-27325/2011 Tárgy: A 2011-2014. ciklusprogram megalkotása, és Szentes Városstratégiája (Előzmény: a 2011. 02.25.
RészletesebbenMAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép
RészletesebbenÚj Magyarország 2007-2013
Új Magyarország 2007-2013 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Tab, 2006. november 27. A piaci és a nem piaci szférában részt vevők aránya 2004 11% Közigazgatás és közszolgáltatások Nyugdíjasok 40%
RészletesebbenCigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált
Részletesebben3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI
3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenTEXPLAT A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I STRATÉGIÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE
TEPLAT A MAGYAR TETIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I STRATÉGIÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok támogatása 2. pályázat keretében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu
RészletesebbenInkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022
Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022 Inkubátorház Hatvanban ÉMOP-1.1.1/AC-11-2012-0022 Tartalomjegyzék: 1. Ügyvezetői köszöntő 2. A projektgazda bemutatása 3. Inkubátorház jelentése 4. A
RészletesebbenPÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS PÁLYÁZATI TAPASZTALATOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA ÉS PÁLYÁZATI TAPASZTALATOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓBAN EU Pályázati Nap a térség gazdasági szereplőinek 2016. február 10. Dunabogdány, Művelődési
RészletesebbenHírlevél 1/2011. TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0024. Tartalomjegyzék:
Hírlevél 1/2011. Tartalomjegyzék: BEFEKTETŐI KIADVÁNY ADATBÁZIS A TÉRSÉG GAZDASÁGI SZEREPLŐIRŐL PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. - ÚJ SZÉCHENYI TERV BEFEKTETŐI KIADVÁNY A TÁMOP 1.4.4-08/1-2009-0024. pályázat
RészletesebbenTermék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben
TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenA Kormány 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám 427 A Kormány 1006/. (I. 18.) Korm. határozata a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány a) megállapítja
RészletesebbenTelepülésfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0
Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA
RészletesebbenÉszak-Magyarországi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Magyarországi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Észak-Magyarországi Operatív Program A prioritás
Részletesebben8. szám 2007. október 4.
Pályázati Hírlevél 8. szám 2007. október 4. DÉL-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM DAOP-2007-1.1.1./A IPARI TERÜLETEK, IPARI PARKOK ÉS VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZAK INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE Támogatás célja: A
RészletesebbenAjánlás és gyakorlati útmutató felsőoktatási intézmények részére tudástranszfer tevékenységeik fejlesztéséhez
Ajánlás és gyakorlati útmutató felsőoktatási intézmények részére tudástranszfer tevékenységeik fejlesztéséhez Debreceni Egyetem 2013. október Bevezetés Az állami kutatószervezetek beleértve az egyetemeket
RészletesebbenTartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi
RészletesebbenGönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város
RészletesebbenII. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-Dunántúli Operatív Program
II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-Dunántúli Operatív Program Az üzleti infrastruktúra (ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős telephelyek) fejlesztése című pályázati felhívásához Kódszám: DDOP-2007/1.1.1
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2016. évre szóló éves fejlesztési kerete
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2016. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis-és középvállalkozások versenyképességének javítása
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS szakirányú továbbképzési szak A humán erőforrás képzés a szervezetek működtetésének emberi erőforrás menedzseléséhez kapcsolódó szakmai kérdéseivel
Részletesebben202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenA REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI
A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok
RészletesebbenKIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT
KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT Készítette a Terra Studio Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Kiemelt Programok és Projektek Főosztályának
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenEZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola
A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS
RészletesebbenPEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE
PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenA Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése. 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. Az ülés helye: Veszprém, Megyeház tér 1. (Megyeháza földszint 1, Képviselői Iroda) Javasolt
RészletesebbenVeszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten
Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,
RészletesebbenBALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS
BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁRCIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 775/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Beszámoló a Baranyai PedagógiaiSzakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások
Részletesebben132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc 132/2004. (XII. 16.) Kgy. számú határozat Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kulturális koncepciója A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
RészletesebbenSzékesfehérvár Megyei Jogú Város
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett
Részletesebben2010. februári hírek
2010. februári hírek Újra itt a sztárpályázat Újra jönnek a telephelypénzek Kkv-k: a források egyharmadát már kiosztották Ismét elérhetőek a GOP február 20-al felfüggesztett pályázatai Százmilliárd a közép-magyarországi
RészletesebbenSzéchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési
Széchenyi 2020 GINOP Európai Uniós támogatások pályázati roadshow 2015. Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1 Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenBALATO FÜRED VÁROS Ö KORMÁ YZATÁ AK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014. BEVEZETŐ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 91..(1) bekezdésében előírt kötelezettség, hogy az önkormányzat elkészítse gazdasági
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenA REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG
A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG Jelmagyarázat gazdaságfejlesztés városrehabilitáció humán infrastruktúra fejlesztés környezetfejlesztés közlekedésfejlesztés
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) tervezett prioritástengelyei és indikatív forrásallokációja
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) tervezett prioritástengelyei és indikatív forrásallokációja Operatív program megnevezése Tematikus célkitűzés Indikatív forrás-allokáció (%) 1.
RészletesebbenKÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK. Operatív Program neve: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. Pályázati konstrukció kódja:
A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Operatív
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
RészletesebbenNyugat-dunántúli Operatív Program. Akcióterv vezetıi összefoglaló
Nyugat-dunántúli Operatív Program 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Akcióterv vezetıi összefoglaló 2008. február 11. 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenSzombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési
RészletesebbenMÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI
RészletesebbenKöszöntõ. Útitárs 8. szám
Útitárs 8. szám 3 Köszöntõ Karriertervezési kiadványunk nyolcadik, egyben utolsó számának példányát tartjátok kezetekben. Két évvel ezelõtt megkezdett munkánk záró szakaszához értünk. Az eddigi számokban
RészletesebbenTechnológia innováció a business marketingben. Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István
Technológia innováció a business marketingben Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István Bevezető gondolatok Az innováció-képesség újra egyre fontosabb versenytényezővé válik (Cooper- Edgett
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági
Részletesebben1. Vezetői Összefoglaló
TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony
RészletesebbenAlgyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája
2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések
Részletesebben2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.
Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenHEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA
TERVEZÉS HETE Tervezés Hete HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) 2013. december 9-12. ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008 HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM PROGRAM OPERÁTOR. Pályázati felhívás a 2009-2014 Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld ipari innováció program (HU-09) illetve
SZENT ISTVÁN EGYETEM PROGRAM OPERÁTOR Pályázati felhívás a 2009-2014 Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld ipari innováció program (HU-09) Hulladék mennyiségének és a levegő, víz, talaj szennyezésének
RészletesebbenCSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.
CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális
RészletesebbenDEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld
RészletesebbenMindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:
180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint
RészletesebbenFELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A Felhívás címe:
FELHÍVÁS a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására A Felhívás címe: A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Felhívás kódszáma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15
RészletesebbenZirc város integrált településfejlesztési stratégiája
Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenVárosfejlesztési alpolgármester. A tudásalapú gazdaság fejlesztésének eredményei - beszámoló
Előterjesztő: Városfejlesztési alpolgármester Ikt.sz.: 81073/2009 Tárgy: A tudásalapú gazdaság fejlesztésének eredményei - beszámoló Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre
RészletesebbenJAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád
RészletesebbenFELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A felhívás címe:
FELHÍVÁS a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására A felhívás címe: A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A felhívás kódszáma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15
RészletesebbenFELHÍVÁS. A térségi gazdasági környezet, valamint a foglalkoztatást növelő önkormányzati gazdaságfejlesztési projektek megvalósítására Pest megyében
FELHÍVÁS A térségi gazdasági környezet, valamint a foglalkoztatást növelő önkormányzati gazdaságfejlesztési projektek megvalósítására Pest megyében A felhívás címe: Az üzleti infrastruktúra fejlesztésének
RészletesebbenMelléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag
E L ŐTERJ E SZT É S Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási munkaanyag véleményezésére A Somogy Megyei Önkormányzat elkészítette Somogy
RészletesebbenKis-és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás Kód Név Kedvezményezettek köre Pályázat célja Megjelenés GINOP 1.1.1.
Kis-és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1.1.1. GINOP - 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3./ 1.2.4. Vállalkozói inkubátorházak Mikro-, kis - és középvállalkozások termelési kapacitásainak
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére Tartalom GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS
RészletesebbenA KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Jászberény 2013.
A KLAPKA GYÖRGY SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Jászberény 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 8.oldal 1.1 Jellemző adatok 8.oldal 1.2 Az iskola
RészletesebbenELSŐ MAGYAR BÉRLAKÁSPÍTŐ KLASZTER
MAGYAR INGATLANTANÁCS MAGYAR INGATLANTANÁCS AZ ÖSSZEFOGÁS EREJÉVEL ELSŐ MAGYAR BÉRLAKÁSPÍTŐ KLASZTER ALAPÍTÓI OKIRAT 01 2011.02.21. 2011. február 21. Egy fenntartható, kezelhető bérlakás rendszert építéssel
RészletesebbenA munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét
A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi
RészletesebbenGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 GINOP-ról általánosságban Magyarország -a Budapestet és Pest megyét magába foglalóközép-magyarország Régiót leszámítva - nem éri el az EU átlag
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenNemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv
Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A stratégiai terv fő következtetései... 3 3 Fejlesztési elképzelések, a beavatkozás területei... 5 3.1 A vízi út fejlesztése a hajózás
RészletesebbenMEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN
MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ ÉS KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSHEZ TARTOZÓ EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ
RészletesebbenDr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék
A FELSŐOKTATÁS PIACA ÉS MARKETINGJE Dr. Piskóti István intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék Jelen tanulmányban nemzetközi és hazai szakmai
RészletesebbenSzentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről
Módosítva: 28/2015. (XI.02.), Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Szentes Város Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak
RészletesebbenEnterprise Europe Network szerepe a H2020-ban és partnerkereső szolgáltatásai. Horizon2020 KKV Információs nap Budapest, 2014.02.04.
Enterprise Europe Network szerepe a H2020-ban és partnerkereső szolgáltatásai Horizon2020 KKV Információs nap Budapest, 2014.02.04. K+F kiadások 4 3,5 3,78 K+F kiadások a GDP %-ában 2011 3 2,84 2,75 2,25
RészletesebbenAz üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is
IPOSZ EMBLÉMA EU EMBLÉMA 1 Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAMOK KISVÁLLALKOZÁSOKNAK
RészletesebbenTájékoztató. Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról
Tájékoztató a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Közép-Magyarországi Operatív
RészletesebbenÁllami kockázati tőke a magyarországi KKV. lehetőségek
Állami kockázati tőke a magyarországi KKV finanszírozásban, egyéb finanszírozási lehetőségek Dr. Kovács Balázs Kihívás mindenkinek KKV politika, innováció KKV FEJLESZTÉS -EU szintű kihívás - szociális,
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése GINOP 1.2.1-15
Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése GINOP 1.2.1-15 Pályázat célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai
Részletesebben