Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese 2011.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Elméleti megközelítésben a klaszter KLASZTER ELMÉLETEK FEJLİDÉSE A KLASZTEREK KIALAKULÁSÁNAK Fİ ÁLLOMÁSAI KLASZTEREK FİBB TÍPUSAI ÉS CSOPORTOSÍTÁSI LEHETİSÉGEI Klaszterek helyzetelemzése, támogatási lehetıségek Magyarországon A MAGYAR KLASZTERHELYZET ELEMZÉSE Klaszterekkel szemben megfogalmazott kritikák KLASZTEREK TÁMOGATÁSA MAGYARORSZÁGON KÖZÖTT I. Széchenyi Terv Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program Nemzeti Fejlesztési Terv Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok összehasonlító elemzése Innovációs klaszterek támogatása az ÚMFT-ben Új Széchenyi Terv (ÚSZT) AZ ÉMOP SZÁMÚ KONSTRUKCIÓ Az Észak- Magyarországi Autóipari Klaszter ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI AUTÓIPARI KLASZTER (NOHAC) PANNON AUTÓIPARI KLASZTER (PANAC) VERSUS ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI AUTÓIPARI KLASZTER (NOHAC A NOHAC SZOLGÁLTATÁSI LISTÁJÁNAK KIALAKÍTÁSI SZEMPONTJAI A KLASZTERESEDÉSI FOLYAMATOT ELİSEGÍTİ TÉNYEZİK AZ AUTÓIPARI KLASZTER FEJLİDÉSÉT HÁTRÁLTATÓ TÉNYEZİK Az autóipari klaszter fejlıdésének elemzése az ÉMOP konstrukciószámú pályázat hatására A NOHAC MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLJAI A NOHAC ÁLTAL MEGVALÓSÍTOTT PROGRAMOK ÉS EREDMÉNYEK 2010 VÉGÉIG INDIKÁTOROK, AVAGY A KLASZTER MŐKÖDÉSI EREDMÉNYEINEK MÉRÉSE AZ ELVÉGZETT ÉS A MÉG MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÁSA Összegzés Conclusion Irodalomjegyzék Mellékletek... 72

3 Bevezetés A globális verseny kihívásaira adott válaszként a vállalatok különbözı megoldásokkal próbálkoznak versenyképességük megırzésére. Egyik lehetıségként tartós együttmőködési formákat alakítanak ki, mint például a klaszterek. Világszerte számos klaszter alakult ki kormányzati beavatkozás nélkül (spontán módón) az utóbbi években, évtizedben. Bebizonyosodott, hogy a klaszter olyan elınyöket nyújt a résztvevı vállalkozásoknak, amelyek növelik versenyképességüket, és így segítik az egyre inkább nemzetközivé váló versenyben való helytállásukat (Lengyel Deák, 2002.). A nemzetközi trendeket követve, a külföldi tapasztalatok adaptálásával Magyarországon is formálódnak klaszterek. A magánszféra kezdeményezésére számos klaszter alakult, amelyeket a gazdaságpolitika is támogat. Kormányzati oldalról elıször a Széchenyi-terv keretein belül nyíltak meg pályázati lehetıségek, majd a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül kínálkozott számos pályázati lehetıség, de mind a mai napig nyitva vannak hálózatfejlesztéssel, klaszterfejlesztéssel foglalkozó pályázatok a Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. [1] Dolgozatomban a klaszterek témáját annak népszerősége, valamint a támogatási rendszerben és politikában elfoglalt jelentıs helyzetének köszönhetıen választottam. Dolgozatom elsı fejezetében azokat a véleményem szerint releváns definíciókat, elméleteket és csoportosítási módokat mutatom be, melyek a választott téma szempontjából meghatározóak. A második fejezet két részre tagolódik. Elıször a klaszterek Magyarországi helyzetét vázolom, a es idıszakot vizsgálva. Itt részletesen bemutatom a klaszterek régiós és iparági megoszlásának alakulását, majd a klaszterekkel szemben megfogalmazott kritikákat taglalom. A második részben, bemutatom a Magyarországon meghirdetett támogatási keretrendszerek

4 fejlıdési periódusait, majd dolgozatom témájának megfelelıen, a kapcsolódó ÉMOP konstrukciót vázolom. Dolgozatom harmadik fejezetében, a NOHAC- Észak-magyarországi Autóipari Klaszter megalakulásának útját, valamint a támogatás elnyerése kapcsán kitőzött programot részletezem. Az elemzés kapcsán kitérek a támogatási konstrukció valós hatásainak elemzésére, valamint bemutatom a véleményem szerint hiányzó elemeket. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül támogatást nyert NOHAC példáját véve, dolgozatom negyedik fejezetében bemutatom a lehetıségeket és az eddig megvalósult lépéseket, amelyek alátámasztják, illetve megvilágítják a konstrukció elınyeit és hiányosságait. Ebben a fejezetben teszek néhány következtetést, melyek a jelenlegi támogatási rendszerekben megjelenı mérési módszerek hiányosságaira világítanak rá. Dolgozatom fı célkitőzése, hogy rávilágítsak a magyar gazdaságpolitikának, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében megfogalmazott prioritásainak eredményességére és hiányosságaira, valamint a napokban megjelent Új Széchenyi Terv (ÚSZT) várható gazdaságfejlesztı hatásainak elemzésére, valamint az új tervben megjelenı pozitív változások bemutatására.

5 1. Elméleti megközelítésben a klaszter Az Európai Unióban és az egész világon egyre nagyobb jelentısége van a klasztereknek. Nagy hangsúlyt helyeznek a földrajzi elınyök kihasználására, ami a gazdasági klaszterek révén valósul meg leginkább. Ez külföldön már megvalósult, Magyarországon még csak az utóbbi idıben kezdıdött el. [2] Dolgozatom elsı fejezetének célja bemutatni a klaszter elméletek fejlıdését, fıbb definícióit, kialakulásuk lépéseit, egyszóval a téma elméleti hátterét megalapozni Klaszter elméletek fejlıdése A térbeli koncentrálódással foglalkozó tudományos irányzatok három nagyobb csoportba sorolhatók: az egyik a neoklasszikus közgazdaságtani fogalom- és gondolatrendszer alapján, avagy azt továbbfejlesztve elemzi az agglomerálódást. Ennek az elméleti közgazdaságtani csoportnak fıbb képviselıi Paul Krugman, Masahisa Fujita, Jacques- Francois Thisse, Anthony Venables. A második csoport az üzleti tudományok fogalmait és eszközeit alapul véve, fıleg a vállalati versenystratégiákból kiindulva elemzi a vállalati együttmőködések térbeliségét. Ezen csoport vezéralakja Michael Porter, míg hasonló álláspontot képvisel Michael Enright, Stuart Rosenfeld, Arnoud Lagendijk, illetve a gyakorlati gazdaságfejlesztési szakemberek többsége. A harmadik csoport képviselıi, fıleg a regionális tudomány kutatói, például Allen Scott, Michael Storper, Peter Dicken, Philip McCann, akik megpróbálják szintetizálni a kissé merev közgazdaságtani elméleti kategóriákat a túlzottan rugalmas üzleti szemlélettel. Az elsı csoport fı célja feltárni a térbeli koncentrálódás közgazdasági törvényszerőségeit, a második már az üzleti szereplık döntéseibıl, azaz üzleti érdekekkel magyarázza a térbeli folyamatokat és ad versenyképességet javító gazdaságpolitikai javaslatokat. Míg a harmadik csoport a regionális fejlıdés és helyi

6 gazdaságfejlesztés szempontjait állítja elıtérbe. Mindhárom alapállás hasznos, eredményeik felhasználhatók a klaszteresedés magyarázatára és a klaszteresedést ösztönzı programok kidolgozására. [3] A klaszter definíció tekintetében a szakirodalom nem egységes, annak pontos fogalmi meghatározására igen sok megközelítés született a nemzetközi szakirodalomban. A következıkben az általam legfontosabbnak ítélt néhány definíciót tekintem át. Enright határozta meg a klaszter általános fogalmát, miszerint a klaszter, az egy adott iparághoz tartozó független (versenyzı) vállalatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani (Lengyel Deák 2002). Ezen definíció, a vállalatok közötti együttmőködésre fókuszál. Az OECD által megfogalmazott definíció egy iparági klasztert ír le, ami azonban figyelmen kívül hagyja a földrajzi koncentrációt. Porter a regionális klaszter definícióját alkotja meg. egy adott iparág, versenyzı és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttmőködı infrastrukturális (háttér)intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségek (kamarák, szakmai egyesülések, klubok) innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációja (Lengyel Deák 2002). Az European Comission [4] egyik tanulmánya szerint 4 iskola alakult ki a klaszterek definiálására: Az olasz iskola központi kategóriáját a hasonló tevékenységet végzı kis- és középvállalkozások térbeli koncentrációja révén kialakuló iparági körzetek alkotják; megközelítésében kiemelt szerepet játszanak az externáliák, a társadalmi, valamint a bizalmi tıke.

7 A kaliforniai iskola a vertikális dezintegráció révén létrejövı termelési kapcsolatok alkotta hálózatokra helyezi a hangsúlyt. A költségek csökkentése a hálózat mőködtetésének legfıbb célja. Az északi vagy skandináv iskola klaszterfelfogásában a kizárólag helyben hasznosítható lokális tudás, különösen a nem kodifikált, rejtett tudás, valamint az ennek hatására létrejövı innovációk játszanak kiemelt szerepet. A porteri klasztermegközelítés szerint az elızı iskolák mindegyike egy adott helyhez kötött, a vizsgált régió társadalmi rendszereiben gyökerezı folyamatként jellemezte a klasztert; a fı hangsúly pedig a helyspecifikus elemeken van. Velük ellentétben Porter a vállalati szintő versenyelınyöket és azok forrásait vizsgálta elsısorban, nem pedig a regionális gazdaságot és a klasztereket. A klaszter alapját az ı esetében a vállalatok és intézmények közötti együttmőködés és információáramlás teremti meg A klaszterek kialakulásának fı állomásai [5] A regionális klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlıdésének, magának a klaszterizációnak a folyamata egy viszonylag hosszú ideg, sokszor évtizedekig tartó fejlıdési folyamat, amely során természetesen meghatározhatók bizonyos a klaszterek többsége esetében elıforduló és megfigyelhetı közös szakaszok, fejlıdési lépcsıfokok. A klaszterek kialakulásának a következı három alapvetı feltétele van, melyeknek egyszerre kell teljesülni (Lengyel Rechnitzer 2004): földrajzi koncentráció, erıs belföldi verseny, megfelelı innovációs potenciál.

8 Az Európai Bizottság számára készítette Observatory 8 kutatásnak az európai regionális klaszterekkel foglalkozó tanulmánya összesen hat ilyen közös szakaszt azonosított, melyek az Európai Bizottság által kiadott tanulmány alapján a következıkben foglalhatók össze (EC 2002). Az elsı szakaszra, melyet lehetne akár az úttörı vállalkozások szakaszaként is aposztrofálni az elsı vállalkozások megjelenése, megalakulása jellemzı. Ebben az elsı szakaszban egyre több olyan új vállalkozás jön létre egy adott térségben, amelyek valamilyen speciális, lokális tudáson alapulnak. Jellemzıen számos spinoff vállalkozás követi e cégeket. A második szakasz a speciális környezeti háttér kialakulásának fázisa, amely során a megindult koncentráció hatására a régióban, egyre nagyobb számban telepednek meg a jellemzı iparághoz kapcsolódó specializált beszállító és szolgáltató vállalkozások. Így létrejön egy klaszter specifikus kapcsolódó és háttériparág. A vállalkozások koncentrációja ugyancsak hozzájárul, illetve elısegíti egy speciális munkaerıpiac kialakulását, mely viszonylag nagy tömegő, az iparágban mőködı vállalkozások számára versenyképes és hasznosítható tudással rendelkezı munkaerıbázist jelent, de hozzájárul a rotációval a cégek közötti információáramláshoz is. A harmadik szakaszban a fejlıdés további biztosítása érdekében létrejön a klaszteresedési folyamat során egy, vagy több teljesen új szervezet, vagy intézmény, melynek a legfontosabb feladata a klaszterhez tartozó vállalkozások számára nyújtandó egyedi, speciális igények felmérése, valamint az egyedi igények alapján speciális szolgáltatások nyújtása, a versenyképesség lokális háttérfeltételeinek biztosítása által. Az így létrehozott miliıben rejlı lehetıségeket felismerve, az azokban rejlı lehetıségek kihasználása érdekében a klaszter erıteljes vonzó hatást gyakorol a szélesebb környezetére. Ennek hatására számos klaszteren kívüli vállalkozás dönt a

9 klaszterhez való csatlakozás mellett, és telepedig a klaszter által "uralt" régióba, térségbe, mely külsı cégek vonzása mellett továbbra is ideális telephelynek bizonyul új vállalkozások létrehozására. A vonzás természetesen nem csak a vállalkozásokra érvényesül, hanem jelentıs hatást gyakorol a munkaerıre is, ami a magasan képzett, illetve speciális tudással rendelkezı munkaerı mobilizálásában nyilvánul meg. Az ötödik lépcsıfok a klaszteresedési folyamat során a nem piaci alapú kapcsolati tıke kialakulása a klaszterben résztvevı vállalkozások és nem profit orientált különbözı típusú szervezetek és intézmények között, ami egyértelmően az információáramlás és a tudás helyi körforgásának erısítését szolgálja. Végül, mint általában az életciklusok, életgörbék esetében (termék életciklus, vállalati életgörbe) a klasztereknél is megtalálható a hanyatlás szakasza, amely természetesen nem feltétlenül az adott iparágban mőködı vállalkozások teljes csıdjét és megszőnését, a klaszter felszámolását jelenti. Ez egy olyan periódus, amikor a klaszter addigi fejlıdési üteme megtorpan, és alapvetı, radikális változtatásokra van szükség mind az adott kulcsiparágban, mind az egyes vállalkozások, szervezetek és intézmények mőködésében annak érdekében, hogy a hosszú távú versenyképesség újra biztosítható legyen. Az 1. ábrán az Observatory 8 kutatás szerinti hat lépcsıfok látható, mely a klaszterek kialakulásának és életútjának fı állomásait mutatja be.

10 6. lépcsı 1. lépcsı Elsı vállalkozások megjelenése, megalakulása 2. lépcsı Speciális környezeti háttér kialakulása 3. lépcsı Klaszteresedési folyamat során új szervezetek megalakulása 4. lépcsı A létrejött klaszter, erıteljes vonzó hatást gyakorol szélesebb környezetére 5. lépcsı Nem piaci alapú kapcsolati tıke kialakulása Hanyatlás szakasza, amikor a klaszter addigi fejlıdési üteme megtorpan 1. ábra: A klaszterek kialakulása Forrás: [11] alapján, saját szerkesztés 1.3. Klaszterek fıbb típusai és csoportosítási lehetıségei A klaszterek tipizálására többféle szempontból kerülhet sor. Dolgozatomban csupán néhány, a téma szempontjából lényegesnek ítélt csoportosítási módot mutatok be, különös tekintettel az iparági klaszterek tipológiájára. Alapvetıen, a klaszterek fajtái kétféle szempont szerint oszthatók fel: 1, Irányultság szempontjából: Iparági, regionális- Innováció, kapcsolódás az értékláncban Intézményre épülı- Speciális szolgáltatásokat (például beszerzés) nyújtó vagy méretgazdaságosságot támogató közös szervezet Hálózatra épülı- Meglévı, jellemzıen zártkörő hálózatok közötti együttmőködés Tudásorientált- Nyitott kezdeményezés, középpontban az információáramlás, tapasztalat és tudás-csere, spontán szervezıdések

11 2, Értéklánc szempontjából: horizontális: ugyanazon iparágba tartozó vállalatok egy adott földrajzi területen, esetleg ugyanarra az ipari vagy mőszaki alapra épülnek, közös piacon mőködnek, közös beszerzési és/vagy disztribúciós csatorna vertikális: horizontális tagok, illetve a beszerzési lánc mentén más szinteken elhelyezkedı tagok (beszállítók, fogyasztók, kapcsolódó szolgáltatók) diagonális: egymást kiegészítı vagy szimbiotikus tevékenységek, amely során minden tag a többi céghez hozzáadott értékkel növeli az értékláncot.[6] Gazdasági/földrajzi dimenzió szerinti csoportosítás A klaszteresedés gazdasági dimenzióját a munkamegosztás jelenti, míg a földrajzi dimenzióját a vállalkozások területi koncentrációjával jellemezhetjük. Már Marshall is megfigyelte az iparági körzetek kialakulását, amit a vállalatok térbeli koncentrációjából fakadó lokális pozitív externáliákra vezetett vissza. A gazdasági kibocsátás növekedése a piaci szereplık számára versenyelınyöket eredményez, mivel a nagyobb piac révén a méretgazdaságosság kihasználásával javul a termelékenységük. A két dimenzió alapján a klaszteresedés négy alapesetét különböztethetjük meg: 1. Kitermelı iparágak: valamilyen helyi erıforrásra települt, és ebbıl következıen földrajzilag erısen koncentrált gazdasági tevékenység (pl. bányászat). A munkamegosztás foka azonban alacsony, mivel a vállalkozások pusztán kitermelı tevékenységet végeznek. 2. Helyi piacra termelı vállalatok: a helyi piac igényit kielégítı vállalkozások (pl. kiskereskedelem). Ezen iparágakra nem jellemzı sem a gazdasági, sem a földrajzi

12 klaszteresedés. Egyrészt minden városban, régióban megtalálhatóak, másrészt gazdasági kapcsolatrendszerük szők. 3. Iparági klaszter: Egy értéknövelı termelési (ellátási) láncban egymáshoz erısen és kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózata, amely kiegészül specializált szolgáltatókkal és egyéb intézményekkel. Lényegében egy adott iparág értékláncrendszereinek összességérıl van szó, amelyekhez egyéb intézmények is kapcsolódnak. 4. Regionális klaszter: egy adott tevékenységi körben mőködı, egymással valamilyen kapcsolatban álló vállalkozások és intézmények földrajzilag is koncentrált csoportja, amelyek hasznosítják a lokális technológiai externáliák számtalan variánsát a tudás megosztásától és a tudás túlcsordulásától a kezdı cégek magas arányáig. A klaszteresedés négy alapesete alacsony 1. táblázat magas Földrajzi koncentráció mértéke alacsony magas Kitermelı iparág Helyi piacra termelı vállalkozások Regionális klaszter Iparági klaszter Gazdasági összefonódás mértéke Forrás: Dr Szintay István Veresné dr. Somosi Mariann: Hálózat és kapcsolat menedzsment, Iparági klaszterek csoportosítása [7]

13 Az iparági klaszterek további csoportosítása lehetséges aszerint, hogy az innováció milyen szinten jelenik meg a klasztertagok között, valamint gazdasági és területi aggregáltságuk szerint: A klasztert alkotó vállalkozások egymás és partnereik között megfigyelhetı együttmőködés sajátosságai szerint: o Piacorientált hálózatok: viszonylag jól felismerhetı piaci igényeket elégítenek ki, a jelenlegi szükségleteknek inkább innovációk adaptálásával, esetleg vállalaton belüli mőszaki fejlesztésekkel, nem pedig új alapkutatások végzésével próbálnak megfelelni. Ezekben a klaszterekben vállalatok vesznek részt, amelyek inkább a velük kapcsolatban álló versenytársaktól, üzleti partnerektıl tanulnak és nem mőködnek együtt kutató és fejlesztı cégekkel, intézetekkel. A piacorientált hálózatok az innováció életciklusát tekintve a felfutás (növekedés), vagy az érettség fázisában vannak, az innováció diffúziója elsısorban az értéklánc-rendszer mentén történik. o Teljes innovációs hálózatok: az integrátorral együttmőködnek egyetemek, kutatóintézetek, minısítı intézmények, laboratóriumok is, amelyek alapkutatásokat és fejlesztéseket is végeznek, valamint részt vesznek innovációk kidolgozásában. Egy iparágon belül a technológia általában hasonló, így ugyanazon innovációt a klaszter tagjainak széles köre képes hasznosítani. Ezek az innovációs hálózatok az életciklus elején, a kockázattal járó kifejlesztés és bevezetés fázisában is tevékenykednek. A klaszterek gazdasági aggregációs szintje szerint

14 A gazdasági aggregáció egy adott nemzetgazdaság szakosodását, az ágazati koncentrációt jelenti, melyik iparág és milyen mértékben domináns egy gazdaságban. Ez a tipizálás három szintet különít el a klaszterek gazdasági jelentısége és komplexitása szerint: o Megaklaszter, amely lényegében olyan iparági csoport, amelyhez tartozó szervezetek és üzleti partnereik a gazdasági tevékenység széles köréhez kapcsolódnak, és az egész nemzetgazdaság fejlıdését meghatározzák. o Mezoklaszter, amely egy adott iparág versengı vállalatiból és értéklánc rendszereikbıl, valamint a kapcsolódó iparági intézményeikbıl áll. o Mikroklaszter, amely az iparághoz tartozó egy-két vállalat értékláncrendszerét, beszállítói, alvállalkozói, kereskedelmi hálózatát jelenti. A klaszterek területi aggregációs szintje szerint A területi aggregáció szintje szerinti tipizálás az iparági klaszter térségi bázisának területi kiterjedtségét veszi alapul, ami úgy értelmezhetı, mint az iparágnak a klaszterhez tartozó független vállalati térségi bázisának összessége, ez pedig egy olyan csomóponti régió, amely általában nem adható meg egyértelmően. Az iparági klaszterek három típusa a térségi bázis kiterjedése szerint: o Makroklaszter, amelynek térségi bázisa az egész ország, így az iparág versenyzı vállalatok, beszállítóik vagy partnerszervezetek megtalálhatók szinte mindegyik régióban. o Regionális klaszterrıl beszélünk, ha az iparág versengı vállalatai és kapcsolódó intézményei földrajzilag koncentrálódnak, térségi bázisuk egy régió, vagy egy nagyváros és vonzáskörzete.

15 o Lokális klaszter általában egy településen, vagy egy munkaerıvonzáskörzetben mőködik, elsısorban kis- és középvállalkozások helyi hálózataiból áll. A gazdasági- és területi aggregáció szinte összefésülhetı oly módon, hogy a gazdaságinál említett megaklaszter a területi makroklaszternek, a mezoklaszter a regionális, valamint a mikroklaszter a lokális klaszternek felel meg. Az iparági klaszterek általános modellje, az 1. számú mellékletben található. Együttmőködés központi kérdése alapján történı tipizálás [6] Lagendijk négyféle alaptípust különített el az Európai Unióban történt emipirikus vizsgálatok alapján: 1. Regionális/iparági klaszter: fı cél az iparágak közötti szinergia erısítése az innovációs rendszerek és értéklánc-rendszerek erısítésével. 2. Intézmény-orientált klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet áll a középpontban, amely elısegíti a vállalkozók közötti együttmőködést a méretgazdaságosság és változatosság-gazdaságosság erısítését szem elıtt tartva. 3. Hálózat-orientált klaszter: általában zártkörő, hosszabb távú kapcsolatokat ápoló együttmőködés, amelyekben a résztvevık köre a kapcsolódó és támogató iparágakban mőködı, egymást kiegészítı tevékenységet folytató vállalkozásokból áll, fıleg KKV-k alkotják. 4. Tanulás-orientált klaszter: nyitott, az információk és tapasztalatok (tudás) cseréjét lehetıvé tevı együttmőködés, a középpontjában gyakran egy mentorvállalkozás áll, amely közvetít a különbözı iparágakban tevékenykedı

16 vállalkozások és támogató (kiszolgáló) szektorok között, általában KKV-k csoportjai tanulnak egymástól. A klaszterek fejlettségi szintje szerinti csoportosítás [8] A klaszterek között különbséget tehetünk fejlettségük alapján: 1. Fejlett klaszter: fejlett gazdasági környezetben mőködnek. Céljaik elérését teljesen kiépített klaszter-struktúra segíti, amelyben minden szereplı erejéhez mérten kapott feladatot, s így a lehetı leghatékonyabban járul hozzá a klaszter gazdasági sikereihez. E klaszter-típus jellemzıje, hogy az adott üzletágban nemcsak a klaszter egésze, hanem annak meghatározó tagjai önmagukban is versenyképesek a világpiacon. Az ilyen klaszterek magas K+F potenciállal bírnak, ami versenyképességük fenntartásához elengedhetetlen. 2. Fejlıdı klaszter: stagnáló gazdasági környezetben mőködnek. A klaszter szerkezete is stabil, kiépítettsége közel sem olyan teljes, mint a fejlett klasztereké. A biztos mőködéshez megfelelı K+F potenciállal bírnak, de ez nem elegendı ahhoz, hogy igazán versenyképes klaszterekké váljanak. 3. Potenciális klaszter: bázisát dinamikus, versenyképes vállalatok alkotják. Az ilyen térségekben a K+F tevékenység folyamatos növekedése észlelhetı, így minden feltétel adott ahhoz, hogy a klaszter mőködése meginduljon, már csak a kezdı lépés megtétele hiányzik. Erre azonban néha hosszabb ideig is várni kell, mert a szereplık gyakran nem ismerik fel a klaszter elindításában rejlı lehetıségeket, vagy nem sikerül az integrált menedzselés hatékonyformáját kialakítani. 4. Látens klaszter: a klaszter szervezıdéséhez szükséges gazdasági szereplık ugyan rendelkezésre állnak, azonban az igaz hajtóerı (leggyakrabban a nemzetközi

17 piaci lehetıségek) hiánya miatt nincs valós igény a klaszter megalakítására, s így az adott gazdasági ágazat nem használja ki rendelkezésre álló kapacitásait. A klaszterek támogatására született pályázati kiírások, a fenti csoportosítási szempontoktól eltérıen, csupán az induló és fejlıdı klaszterek fogalmát különböztetik meg. Ez érthetı, hiszen csak a már megalakult szervezıdések rendelkeznek valamilyen gazdasági formával, ami alapvetı feltétele a klaszterek támogathatóságának.

18 2. Klaszterek helyzetelemzése, támogatási lehetıségek Magyarországon Dolgozatom második fejezetében a klaszterek helyzetének részletes elemzését mutatom be Magyarországra vetítve, valamit a magyar támogatási rendszer helyzetét, és a pályázati lehetıségek tárházát elemzem és térképezem fel. Kocziszky György (2004) bemutatta, hogy Nyugat-Európában Angliában hozták létre az elsı klaszter szervezeteket az 1970-es években, ami két okra vezethetı vissza: a kényszerre és a gazdaságpolitikára. Az olajválság (1972 és 1978) idején a nemzetközi és multinacionális vállalatok piaci súlyaránya megnıtt, ezzel egy idıben a KKV-k piaci pozíciói folyamatosan romlottak, de felismerték, hogy a klaszteresedés által versenyben tudnak maradni. Ez a kényszer, valamint az, hogy sok országban a strukturális- és regionális politika részét képezte a klaszterbe való tömörülés támogatása, megindította a klaszteresedési hajlandóságot, és manapság már nincs olyan tagállam, ahol ne alakult volna ki egy vagy akár több klaszter is A magyar klaszterhelyzet elemzése [9;10;11;12] 2007-ben, Magyarországon 48 volt azoknak a társulásoknak a száma, amelyek a klaszter nevet viselték, és amelyek túlnyomó többsége valamilyen állami vagy regionális támogatásban részesült. Ezek közül azonban mintegy 10 az, amelyik sikeresen mőködött, és általában elmondható róluk, hogy egy multinacionális cég beszállítói körét fogják össze re, a gazdaságfejlesztési stratégia új irányvonalainak köszönhetıen, a klaszterek száma jelentısen megnıtt. A év adatainak elemzését, a klaszterek támogatási helyzetének bemutatása kapcsán mutatom be részletesen.

19 A magyarországi klaszterek fiatal képzıdmények, többségük csupán néhány éves múltra tekintenek vissza, s létrejöttük célja is zömében az utóbbi években elterjedtté vált regionális operatív programok általi támogatások elnyerése. Gyakori például, hogy korábban magukat ipari parknak tituláló szervezıdések a támogatáspolitika hangsúlyainak változásával hirtelen klaszterekké válnak, anélkül, hogy bármilyen tényleges klaszterfunkcióval rendelkeznének. Azt, hogy 2004-rıl 2007-re mennyire változott a helyzet a klaszterek számát illetıen, a 2. ábra szemlélteti. Az ábra adataiból jól látható, hogy szép számú növekedés valósult meg, s ez különösen jellemzı Észak-Magyarországra, ahol 2004-ben még egy klaszter sem mőködött, de 2007-re már 6 alakult. A magyar klaszterek számának változása között, régiós megoszlásban (db) Dél-Alföld 4 2 Észak-Alföld 6 0 Észak-Magyarország 6 1 Dél-Dunántúl 6 5 Nyugat-Dunántúl 9 4 Közép-Dunántúl 8 6 Közép-Magyarország 9 2. ábra: A magyar klaszterek számának változása 2004-rıl 2007-re, régiós megoszlásban (db) Forrás: [4] alapján, saját szerkesztés A mőködı klaszterek legfontosabb outputjaiknak általában a vállalatok közötti kapcsolatok erısítése, ehhez fórum biztosítása, minıségbiztosítási tanulmányok megszerzésében való segítség, forrásszerzés, konferenciák szervezése, honlapok készítése, fenntartása tekinthetı. Habár a klaszterek általános jellemzıi között

20 szerepel a különbözı kutatóintézményekkel való együttmőködés, a magyar klaszterekben sajnos ritkán vannak jelen csúcstechnológiai vagy tudásintenzív vállalkozások, kutató szervezetek, felsıoktatási intézmények. A magyarországi klaszterek elsısorban a következı iparágakban jöttek létre: autóipar, elektronikai ipar, faipar, élelmiszeripar, textilruházati ipar, turizmus. A 2007-ben mőködı 48 klaszter szektorális megoszlását mutatja be a 3. ábra: A magyar klaszterek szektorális megoszlása, ábra: A magyar klaszterek szektorális megoszlása, Forrás: [11] alapján, saját szerkesztés Autógyártás Bıripar Cipıgyártás Egészségügy Ékszerész Elektronikai ipar Élelmiszer Építıipar Feldolgozóipar Fémfeldolgozás Fémipar Gyógyszeripar Horgászat IT Könyvkiadás Nehézipar Oktatás Olaj és gáz Pénzügy Szállítmányozás Szórakoztatás Távközlés Látható tehát, hogy a 48 klaszter összesen 22 iparágat érint, s ezek közül is a legjelentısebb a feldolgozóiparban, valamint az élelmiszeriparban mőködı klaszterek száma (6-6db). Érdemes megjegyezni még a már említett elektronikai ipart és a kommunikációt, amely szektorokban 4-4 klaszter mőködött hazánkban, a vizsgált idıszakban. A klaszterorientált fejlesztés igénye minden régió területfejlesztési tervezésében jelen van, bár a regionális megoszlást tekintve a Dunántúl jeleskedik a klaszterek

21 létrehozásában, azon belül is a két északi régió: a Nyugat-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régió, illetve ezeken felül a Közép-Magyarországi Régió. Vannak még mőködınek tekinthetı klaszterek az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi régióban, újabban Észak-Magyarországon is, míg Dél-Dunántúl tekinthetı a klaszterben legszegényebbnek. A klaszterek számának régiós megoszlását, a 4. ábra szemlélteti, amelybıl jól látszik a fent tett megállapítás: A 2007-ben mőködı magyarországi klaszterek megoszlása (db) Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország ábra: A 2007-ben mőködı magyarországi klaszterek megoszlása (db) 4. Forrás: [4] alapján, saját szerkesztés Magyarországon jelenleg 125 klaszter mőködik a Pólus Program Iroda adatai alapján. [13] A fenti adatból, az akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszterek száma 25. A Pólus Program központilag elfogadott zászlóshajó program, amely gazdaságfejlesztési koncepció keretében a komoly, innovációs és exportpotenciállal rendelkezı klaszterek vállalkozási környezetet fejlesztı beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tőzi ki célul.

22 Az 5. ábrán, a jelenleg mőködı klaszterek iparági megoszlása látható. Klaszterek iparági megoszlása 2011-ben Energetika Gépipar/autóipar Informatika Környezetipar Üzleti szolgáltatás Turizmus Építıipar Élelmiszeripar 6 Logisztika 8 14 Egészségipar Oktatás Mőanyagipar Fa- és bútoripar Anyagtudomány Mezıgazdaság Porcelán és kerámia ipar 5. ábra: Klaszterek iparági megoszlása 2011-ben Forrás: [13] alapján, saját szerkesztés Az ábra adataiból látható, hogy a 2007-es állapothoz képest a környezet- és informatikai ipar területén jelentıs számú klaszter alakult. Az energetika, a gépipar, valamint az egészség- és üzleti szolgáltatások területén szintén jelentıs fejlıdés tapasztalható, az élelmiszeripari klaszterek számának alakulásával ellentétben. A 6. számú ábra, a klaszterek regionális megoszlását mutatja, 2011-ben. Az ábra adatait összevetve a 2007-es helyzettel, megállapítható, hogy erıteljes átrendezıdés indult meg a regionális klasztermegoszlás tekintetében. A legkiemelkedıbb fejlıdést a Dél-Alföldi régió mutatja, ahol 22-vel nıtt a klaszterek száma. Jelentıs növekedés tapasztalható még Észak-Magyarország és Közép-Magyarország klaszterszámának alakulásában, ahol klaszter jött létre az elmúlt 4 évben. A legmeglepıbb a Dél-Dunántúli helyzetkép, ahol 2007-rıl 2011-re egyetlen új klaszter sem alakult.

23 Klaszterek regionális megoszlása 2011-ben Észak-Magyarország Észak-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország ábra: Klaszterek regionális megoszlása 2011-ben Forrás: [13] alapján, saját szerkesztés Klaszterekkel szemben megfogalmazott kritikák Klaszterek léteznek, és a klaszterek létezése együtt jár nagyon erıteljes és széleskörő piaci elégtelenséggel. Hazánkban, számos iparágban megindult a klaszterbe tömörülés, azonban e szervezıdések jelentıs része a pénzforrás miatt jött létre, és sokszor sajnos nem igazán töltik be a valós klaszterek területfejlesztési funkcióját. A regionális fejlesztési politikák hiánya okán a klaszterek mőködése nem kellıképpen hatékony és sok esetben nem váltja be a hozzá főzött reményeket. A piaci mőködés és a piaci elégtelenség komplex természetének köszönhetıen nem tisztázott, hogy a klaszter-politikáknak mit és hogyan kell tenniük. A klaszter-politikák alkalmazása még inkább megkérdıjelezhetı, illetve még kevesebb pozitív hatással kecsegtet, amennyiben a megvalósítását nem megfelelı intézményi struktúra keretében végzik.

24 Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy koncepcionális szinten a klaszter szakirodalommal és a klaszter definíciós megfogalmazásokkal a fı probléma az, hogy nem kerül meghatározásra egy világos teória, nevezetesen, hogy mi az a probléma, amelyet a klaszter-kezdeményezések segítségével kívánunk megoldani. Általában a szakirodalomban erre a kérdésre a válasz az, hogy a klaszter kezdeményezések célja a helyi versenyképesség fokozása, elısegítése, de fontos hangsúlyoznunk, hogy a versenyképesség hiánya egy tünet, nem pedig a probléma gyökere. Vagy másképp fogalmazva: a versenyképesség, mint fejlesztési cél megfogalmazása nem ad elégséges és megfelelı alapot egy politika kidolgozásához. Ehelyett például megfelelı célja lehet egy adott politikának a társadalmi jólét maximalizálása, a meglévı egyenlıtlenségek kiegyenlítésén keresztül. Nagyon fontos hiányosság továbbá, hogy nagyon gyakran a klaszter-politikákat a klaszterben résztvevı szereplık tudomása és véleménye nélkül alkotják meg, jóllehet a klaszterben szereplı résztvevı szereplık sokkal nagyobb információval rendelkeznek a saját gazdasági környezetükrıl, tevékenységükrıl, versenytársaikról, az iparáguk kilátásairól, trendjeirıl, mint maguk a klaszter-politikát megalkotók. Ugyanez a magyar klaszter-politika, támogatás kritikája. Nagyon nehéz jó klaszter-politikát alkotni, amely alkalmas, nagyon nehéz jó koordinációs probléma megoldására és számtalan olyan piaci hiányosság, illetve elégtelenség kiküszöbölésére, illetve kijavítására, amelyrıl egyébként nagyon keveset tudunk. A klaszter-politikáknak ezen túlmenıen nagyon bizonytalan feltételek és körülmények között kell megtervezni és végrehajtani. Másodsorban pedig, még ha a politikai döntéshozók jól is teszik a dolgukat, a klaszteresedés és a klaszterek elınyei olyan kevéssé mérhetık empirikusan, hogy aligha indokolható a klaszterekkel szembeni nagymértékő erıfeszítés. Az egyes támogatási konstrukciók alapvetı anomáliái: Bármely klaszter indulhat az Induló klaszterek és a Fejlıdı klaszterek számára kiírt pályázatokon.

25 Nem szükséges a fejlesztési fázisokat végigjárni, azaz az Induló klaszter pályázatokon való részvétel nélkül is lehet Fejlıdı klaszter pályázaton indulni. Illetve, amennyiben a pályázati kiírásoknak megfelel, akkor Fejlıdı klaszter pályázaton nyertes klaszter is indulhat Induló klaszter pályázaton. Az akkreditált klaszterek is indulhatnak Induló és Fejlıdı klaszter pályázatokon. A kizárólag az akkreditált innovációs klaszterek számára kiírt pályázaton azonban csak az akkreditációs címet elnyerı klaszterek indulhatnak. Az úgynevezett plusz pontos pályázatok esetében csak az akkreditált klaszterek és azok tagjai fognak az értékelésnél bizonyos számú többletpontot kapni, de nem akkreditált klaszter, illetve nem akkreditált klaszter tagja is indulhat ezeken a pályázatokon Klaszterek támogatása Magyarországon között Nyugat-Európa, illetve a fejlett országok tekintetében elmondható, hogy már a 90- es évek óta az egyik legmeghatározóbb gazdaságfejlesztési irányzat a hálózat-, vagy klaszterorientált fejlesztés, amelynek célja az adott iparágon belül, vagy értéklánc mentén szervezıdı vállalkozások, kutatóintézetek, oktatási intézmények, gazdaságfejlesztési és területfejlesztési szervezetek, továbbá a legkülönfélébb szolgáltatásokat nyújtó cégek közötti együttmőködési kapcsolatok elmélyítése, valamint a közös kutatási projektek kezdeményezése és finanszírozása. Magyarországon is megváltozott a gazdaságfejlesztési politika fókusza. A vállalatok helyi/regionális rendszereit támogatja és törekszik a vállalatok hozzáadott érték növelı környezetének javítására. Az új szemlélet a sikeres iparágakat/üzletágakat támogatja, mégpedig azon folyamatokat melyek az iparág vezetıi által generáltan, alulról építkeznek (Nikodémusz Antal, 1999.). A hazai támogatási rendszer fejlıdésében és ezzel együtt az uniós források hazánk felé megindulásában, a év volt meghatározó. Magyarországon az elsı klasztercsírák az 1990-es évek elsı felében alakultak ki, amihez lendületet a 2000-ben meghirdetett Széchenyi Terv

26 Regionális Gazdaságépítési Programja adott, ami regionális klaszterek létrehozását, mőködését támogatta (Grosz, 2002). Ezt követte a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program, amiben szinte ugyanazok a kiírásokat találhatjuk, mint a Széchenyi Tervben (Grosz, 2002). Majd a Nemzeti Fejlesztési Terv I, és a Nemzeti Fejlesztési Terv II, vagy más néven az Új Magyarország Fejlesztési Terv következett, amelyet a as programozási periódusra készítettek. A támogatások keretrendszerének fejlıdését mutatja a 7. ábra: ÚSZT I. Széchenyi Terv Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program Nemzeti Fejlesztési Terv Új Magyarország Fejlesztési Terv ábra: Támogatások keretrendszerének fejlıdése között Forrás: saját szerkesztés I. Széchenyi Terv Az elsı Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozták ki és fogadták el, hat évre kitekintı középtávú, 2001-tıl 2006-ig terjedı idıszak kiemelt fejlesztéseit tartalmazta. A 2002-es kormányváltást követıen azonban elhalt a program. A es

27 idıszakra a költségvetésben meghatározott állami társfinanszírozással rendelkezett: 2001-re 295,9 milliárd, 2002-re 330,8 milliárd forinttal végéig közel 14 ezer pályázat érkezett be, és ebbıl 11 ezer, a pályázatok közel 80 százaléka kapott támogatást. A Széchenyi Terv Regionális Gazdaságépítési Program alprogramjain belül, a regionális klaszterek létrehozására irányuló alprogram volt az elsı olyan központi kormányzat által vezetett program, melynek célja közvetlenül a klaszterek támogatása volt. A lebonyolítással kapcsolatban sok bírálat érte az akkori kormány illetékeseit, többek között az Állami Számvevıszék részérıl. A stratégiai célok szakmailag nem voltak kellıen megalapozottak, nem tisztázták például a turizmus és az egészségmegırzés összefüggéseit, összehangolt fejlesztésük koncepcionális kérdéseit, s nem kapott megfelelı hangsúlyt sem a létrejövı kapacitások, sem a különbözı üzletági tevékenységek eredményességi szempontú összehangolása. A Széchenyi Terv RE-1-es pályázaton összesen 13 klaszterkezdeményezés részesült támogatásban, melyek együttes értéke meghaladta a 266 millió Ft-ot Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egész tevékenysége három vezérlı elv, az egyenlı hozzáférés, az átláthatóság és a tisztességes verseny alapján áll. Ennek jegyében született meg a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program. Az állami támogatási eszközök széles skáláját kínáló program az elsı olyan átfogó kis- és középvállalkozás-támogatási csomag, amely alkalmassá teszi a magyar vállalkozásokat az Európai Unió egységes piacán való helytállásra és az uniós források fogadására. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program továbblép az alapvetıen egyetlen eszközre - a vissza nem térítendı támogatásokra - építı

28 Széchenyi-terven, s lehetıvé teszi a kis- és középvállalkozások számára, hogy hozzáférjenek a tıkepiac eszközeihez. A RE-1-hez hasonló alapelvek mentén folytatódott a hálózatok támogatása a as Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program SZVP-6-os (Mikro-, kis- és középvállalkozások között a hálózatépítési támogatása) pályázatában. Ennek keretében 5-10 tagú (legfeljebb 8 millió Ft, max. 40%), tagú (legfeljebb 10 millió Ft, max. 40%), illetve 20 tag feletti (legfeljebb 12 millió Ft, max. 40%) hálózatok létrehozására lehetett támogatást elnyerni. Bár csak a gazdasági társaságok pályázhattak, s ez az eddigi zömmel nem ilyen formában mőködı klaszterek részvételét nem tette lehetıvé. A kezdeti csekély érdeklıdés és a pályázati határidı meghosszabbítását követıen, összesen 67 pályázó 566 millió Ft támogatást nyert el. Pillérek: 1. Kiszámíthatóság: az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésével hosszú távra kiszámítható gazdasági környezet kialakítása a kis- és középvállalkozások számára. 2. Versenyképesség és teljesítménynövelés: a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, támogatása. 3. Gyorsuló alkalmazkodás: a kis- és középvállalkozások felkészítése az európai uniós csatlakozásra, általános és szakmai ismeretek átadása. 4. Esélyteremtés: a hátrányos helyzetben lévı vagy hátrányos térségben mőködı vállalkozások felzárkóztatása, egyenlı esélyek biztosítása. 5. Európai uniós pályázatok: a kis- és középvállalkozások felkészítése az európai uniós támogatások igénybevételére Nemzeti Fejlesztési Terv [14] A Nemzeti Fejlesztési Tervkeretén belül, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) költségvetési kerete a közötti idıszakban több mint

29 154 milliárd forint volt, melybıl a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésétıl kezdve a kutatás-fejlesztésen keresztül a nagyobb beruházásokon át az információs társadalom fejlesztéséig nyílt lehetıség pályázatok megvalósítására Magyarországon. A GVOP által meghirdetett kiírásokat jelentıs pályázói érdeklıdés kísérte, összesen több mint 21 ezer pályázat érkezett be a felhívásokra. Ezek együttvéve a keret kétszeresének megfelelı összeget, 350 milliárd forintnyi támogatási igényt jelentettek. Az Irányító Hatóság 9162 pályázatot támogatott döntésével, a megítélt támogatás összege több mint 162 milliárd forintot volt. Szerzıdést 9140 pályázóval kötöttek. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a 8. ábra szerinti megoszlásban részesültek az egyes régiók az uniós forrásokból. Megítélt támogatások megoszlása, régiók szerint 11% 7% 10% Észak- Magyarország Közép- Magyarország Dél-Alföld 12% Nyugat-Dunántúl 8% 15% 37% Észak-Alföld Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl 8. ábra: Megítélt támogatások megoszlása, régiók szerint Forrás: [14] alapján, saját szerkesztés A GVOP gazdasági növekedéshez történı hozzájárulása és a foglalkoztatási célja egyaránt több mint háromszorosa a kitőzött célértéknek. Nemzetgazdasági szinten között a hazai össztermék, folyó áron több, mint háromezer milliárd forinttal bıvült Ebbıl a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program hatására

30 bekövetkezett változás 290 milliárd forint, vagyis az összes növekmény csaknem tíz százaléka. A GVOP a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság emelése terén is túlteljesítette a kitőzött célokat. Csak ez az operatív program mintegy 290 milliárd forinttal növelte 2004 és 2006 között az ország gazdasági teljesítményét, és több mint 21 ezer új munkahely létrehozásához és 62 ezer munkahely megırzéséhez járult hozzá. A 2000 évi elsı támogatásból alapított szervezetek után a hazai klaszterszervezıdés új hullámát 2006-ban érte el, háttérben azokkal a kormányzati támogatásokkal, melyek nélkül a klaszter menedzsment szervezetek kevésbé hatékonyan tudnának tevékenykedni tıl a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképességi Operatív Programja támogatja a klaszterek létrejöttét. A magyar klaszterek még fejletlenek, az indulási fázisban tartanak. A magyarországi klaszterszervezıdések és a nagyvállalatok régiónként Régió GKM pályázatán nyertes klaszterek (db) Mőködı klaszterek (db) 2. táblázat 250 fınél többet foglalkoztató vállalatok (db) Közép Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Forrás: [26] alapján, saját szerkesztés Az 2. táblázat adataiból jól látszik, hogy között, Nyugat-Dunántúlon már 5 mőködı klaszter volt, ezzel szemben Észak-Magyarországon még egy sem. A klaszterekben rejlı lehetıségek felismerésével és a támogatáspolitika újragondolásának következtében, a fent látható alacsony számok, rövid idın belül

31 megsokszorozódtak, amely a dolgozatom további részeiben egyértelmően látható lesz Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az ÚMFT gazdaságfejlesztési prioritásán belül, a meghatározott fejlesztési pólusok programjának középpontjában a regionális klaszterek kialakítását, mőködését is támogatták, amelynek célja egy üzletág vagy iparág nemzetközi versenyképességének megerısítése (ÚMFT, 2007). Ezek hatásaként, hazánkban számos iparágban megindult a klaszterbe tömörülés, azonban e szervezıdések jelentıs része a pénzforrás miatt jött létre, és sokszor sajnos nem igazán töltik be a valós klaszterek területfejlesztési funkcióját. A klaszter támogatási politika fı alkotóelemei közé tartozik az információs hálózatépítés, érdekképviselet ellátása, oktatás és képzés, valamint az innováció és mőszaki fejlesztés (például a cégekhez technológiai információk közvetítése, technológiai transzfer) ösztönzése. Fontos a közszféra és az intézmények, ügynökségek brókerként való mőködése a vállalati hálózatok segítésében és támogatási projektek kidolgozásában. [27] Nélkülözhetetlen ma már az innovációs kapacitás megléte, valamint a tudásmenedzsment javítása interaktív tanulási folyamatok mentén haladva a tartós versenyelınyöket nyújtó speciális tudás létrehozása. Mindezek mellett a cégek közötti együttmőködés és az üzleti hálózatok fejlesztése elengedhetetlen. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül, a klaszterek három operatív program keretén belül igényelhetnek támogatást. Az egyes operatív programok támogatási keretét, valamint a ténylegesen megítélt támogatások összegének megoszlását a 9. ábra mutatja.

32 Az ábra adataiból jól látszik, hogy a legjelentısebb támogatási forrás a klaszterek szempontjából a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, amelynek keretösszege ötször magasabb összeget takar, mint a Regionális Operatív Programok keretén belül rendelkezésre álló forrás. Azonban érdemes megemlíteni a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett kiírásokat, melyek szintén megpályázhatók voltak klaszterek számára is. Klaszterfejlesztésre fordított támogatások megoszlása mrd Ft mrd Ft 20 mrd Ft 5 mrd Ft 3 mrd Ft 3 mrd Ft Támogatási keret (mrd Ft) Megítélt támogatás (mrd Ft) 0 GOP ROP TÁMOP 9. ábra: Klaszterfejlesztésre fordított támogatások megoszlása az ÚMFT Operatív Programjaiban Forrás: [27] alapján, saját szerkesztés Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok összehasonlító elemzése Az Operatív Programokban kifejtett alapelv szerint, azon mőveletek, melyek hatása helyi, illetve térségi jelentıségő, régiós kompetenciába sorolandók, míg a régión túlmutató, országos vagy nemzetközi hatáskörő mőveletek az ágazati Gazdaságfejlesztési Operatív Program kompetenciájába tartozzanak.

33 A beavatkozás célja szerint a GOP és az egyes ROP-ok gazdaságfejlesztési célú beavatkozásai az alábbi csoportokra bonthatók: 1. Közvetlen vállalkozásfejlesztés, modernizáció (visszatérítendı pénzügyi eszközökkel, ill. vissza nem térítendı támogatással). 2. Kutatás-fejlesztés és innováció (vállalati, ill. vállalat-egyetem-kutatóintézet együttmőködésben) ösztönzése. 3. Kutatási infrastruktúra és szolgáltatások (kutatási központok, részben az innovációs/technológiai parkok) fejlesztése. 4. Induló innovatív start-up vállalkozások támogatása (magvetı tıkével). 5. Innovációs hídképzı intézmények (innovációs/technológiai parkok) és szolgáltatásaik (kapcsolódó tanácsadás, képzés) fejlesztése. 6. Gazdasági infrastruktúra (ipari park, logisztikai központ, inkubátorok) fejlesztése. 7. Hálózatosodást szolgáló szolgáltatásnyújtás, klaszter-menedzsment támogatása. 8. Egyéb vállalkozásokat érintı üzleti környezet (IKT, üzleti tanácsadás, információnyújtás) fejlesztése. A GOP és a konvergencia célkitőzés alá tartozó regionális operatív programok (ROP) közötti lehatárolás szabályai, a 2. számú mellékletben szerepelnek. Gazdaságfejlesztési Operatív Program [15] A fejlesztéspolitika egyik gerincét adó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében az 5. prioritás nélkül 882,5 milliárd forint európai uniós fejlesztési forráshoz juthatnak a pályázók elsısorban a vállalkozások a 2007 és 2013 közti idıszakban. Ezt egészítik ki többek között a KMOP keretében megjelenı GOP- tükörpályázatok, illetve a regionális operatív programok keretében az üzleti infrastruktúra fejlesztésére ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak fejlesztésére, barnamezıs területek revitalizációjára, telephelyfejlesztésre, klaszterek, beszállítói hálózatok kialakításának ösztönzésére, továbbá a régiók innovációs potenciáljának fejlesztésére meghirdetett pályázatok.

34 E programok általános célja, hogy néhány éven belül Magyarországon egy megerısödött, a modern kor kihívásaihoz és a nemzetközi környezethez sikerrel alkalmazkodó vállalkozói világ jöjjön létre, mely eredményeivel az egész ország gazdasági teljesítményét magával húzza. A GOP-ban 2009 végéig 57 pályázati konstrukció jelent meg, összesen 371 milliárd forint kerettel. Ez a teljes idıközben megemelt - forráskeret 54 százaléka, és nem tartalmazza a pénzügyi eszközök prioritás forrásait. A regisztrált projektek száma 2009 végén darab volt, ezek támogatási igénye elérte a 387 milliárd forintot decemberére projekt rendelkezett pozitív támogatói döntéssel, a számukra megítélt támogatás összege 250 milliárd forintot tett ki, ami az eredeti teljes keret 43, illetve a forrásátcsoportosítás utáni, megemelt keret 36 százaléka. A támogatott pályázók közül esetben már aláírták a támogatási szerzıdést, 201 milliárd forint összértékben. A GOP eddigi ki- fizetéseinek köszönhetıen, a pénzügyi eszközökkel együtt mintegy 88 milliárd többletforrás jutott el a gazdaságba. A támogatott kört tekintve elmondható, hogy a nyertesek 80 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás. Fontos eredmény a regionális különbségek mérséklésében, hogy az ország keleti régióinak dominanciája jellemzı mind a forráslekötésben, mind a beruházások méretét tekintve, s a megítélt támogatások egyötöde a 33 leghátrányosabb helyzető kistérségben talált gazdára. Regionális Operatív Programok (ROP) A regionális operatív programokból gazdaságfejlesztési támogatásban részesített vállalkozások eddig közvetlenül munkahely megteremtését és a többéves fenntartási idıszak alatti megtartását vállalták. A regionális operatív programok keretében 2007 és 2013 között az üzleti infrastruktúra fejlesztésére azon belül is ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak fejlesztése, barnamezıs területek revitalizációja, telephelyfejlesztés, klaszterek, beszállítói hálózatok kialakulásának

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 5. Térbeli agglomerálódás, klaszterek Bevezetés Hoover: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek)

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159 6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon A klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf. 27. 441/2010/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. E. M. vezetı jogtanácsos által képviselt Telenor Magyarország Zrt. (korábbi neve: Pannon GSM Távközlési

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása (TÁMOP 1.3.1 projekt V. részfeladat) készítette: Mózer Péter, Simonyi Ágnes (A szerzık köszönik Gere Ilona lektor szakértı észrevételeit és javaslatait,

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A 147/2011.(VI.23.) KT határozat melléklete Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A Települési Közoktatási

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010 DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010 12 gyakori kérdés a friss diplomások és a felsıoktatási intézmények kapcsán 2011/2 2 Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények

Részletesebben

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás

Részletesebben

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT SOPRON 2008 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ERDİVAGYON-GAZDÁLKODÁS PROGRAM A

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézıpontból

A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézıpontból Kincses Áron A Kárpát-medence ezredforduló utáni migrációs hálózatának vizsgálata magyar nézıpontból PhD. értekezés Témavezetı: Langerné Dr. Rédei Mária Habil. egyetemi docens, az MTA doktora EÖTVÖS LORÁND

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány AZ OLASZORSZÁGI IPARI KÖRZETEK ÉS A MAGYARORSZÁGI KLASZTEREK

Részletesebben

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 FEDőLAP CÍM: Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei Diplomás pályakezdık

Részletesebben

Dankó László 1. Leader alapú vidékfejlesztési programok és marketingjük Zemplénben

Dankó László 1. Leader alapú vidékfejlesztési programok és marketingjük Zemplénben Dankó László 1 Leader alapú vidékfejlesztési programok és marketingjük Zemplénben Az Európai Unió költségvetési kiadásainak közel felét kitevı agrárpolitikai rezsim tarthatatlansága, valamint a WTO Dohai

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

1. A versenykultúra (a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának) fejlesztése körébe tartozó tevékenységek

1. A versenykultúra (a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának) fejlesztése körébe tartozó tevékenységek Jelen beszámoló a Gazdasági Versenyhivatal (GVH, hivatal) Versenykultúra Központ (GVH VKK) nevő szervezeti egységének 2008. évi tevékenységét ismerteti. A GVH VKK egyrészt a GVH versenykultúra fejlesztése

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

1.)Tevékenységünk, történetünk:

1.)Tevékenységünk, történetünk: 1.)Tevékenységünk, történetünk: AZ ÉV HR CSAPATA 2008 A Zalakerámia Zrt. tevékenysége fal- és padló-burkolólapok, dekorelemek gyártása, valamint kül- és belföldi forgalmazása, továbbá a saját tulajdonban

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ II. A gazdasági válság hatása a regionális versenyképességre

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ II. A gazdasági válság hatása a regionális versenyképességre KUTATÁSI BESZÁMOLÓ II. A gazdasági válság hatása a regionális versenyképességre c. kutatási projekthez Kutatásvezetı: dr. Kassay János A kutatási projektben résztvevı munkatársak: - Csata Andrea - dr.

Részletesebben

A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 58. -a elıírja a Gazdasági Versenyhivatal elnökének évenkénti

A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 58. -a elıírja a Gazdasági Versenyhivatal elnökének évenkénti A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 58. -a elıírja a Gazdasági Versenyhivatal elnökének évenkénti beszámolási kötelezettségét. E beszámoló a Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezésérıl szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás

Részletesebben

2010. évi I. törvény

2010. évi I. törvény 1. oldal 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1 Az Országgyőlés annak érdekében, hogy - az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, - az anyakönyvi rendszer

Részletesebben

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplı Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott elıirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól

Részletesebben

Új impulzusok. A 2007-2013 idıszak stratégiai jelentıségő fejlesztési projektjei Szombathely Megyei Jogú Városban és térségében

Új impulzusok. A 2007-2013 idıszak stratégiai jelentıségő fejlesztési projektjei Szombathely Megyei Jogú Városban és térségében Új impulzusok SZOMBATHELY Nyugat-Pannónia szolgálatában A 2007-2013 idıszak stratégiai jelentıségő fejlesztési projektjei Szombathely Megyei Jogú Városban és térségében Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri

Részletesebben

Üzleti jelentés. 2014 év

Üzleti jelentés. 2014 év ÖKOVÍZ Nonprofit Kft. 2700 Cegléd, Pesti út 65. Üzleti jelentés 2014 év Cegléd,2015. április 28. Mérész Attila ügyvezetı Ügyvezetı tájékoztatása Az ÖKOVÍZ Nonprofit Kft. részére a 411/20144 számon kiadott

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Innovációs pályázati projektek menedzselése A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

DR. SZÓKA KÁROLY Ph.D. Egyetemi adjunktus, NYME-KTK, Pénzügyi és Számviteli Intézet, Sopron

DR. SZÓKA KÁROLY Ph.D. Egyetemi adjunktus, NYME-KTK, Pénzügyi és Számviteli Intézet, Sopron DR. SZÓKA KÁROLY Ph.D. Egyetemi adjunktus, NYME-KTK, Pénzügyi és Számviteli Intézet, Sopron Kis- és középvállalkozások elıremutató pénzügyi tervezési lehetıségei Megjelent a Kheops 2008 konferencia tanulmánykötetében

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

Ikerdeficit a magyar gazdaságban

Ikerdeficit a magyar gazdaságban Pénzügykutató RT 1998/1 Gáspár Pál Budapest 1999 december 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Az ikerdeficit makrogazdasági háttere 6 I.1. A folyó fizetési mérleg mint a nettó devizaeszköz állomány változása

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA

JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA 2010 Oldal: 1 / 28 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 AZ ÁTVILÁGÍTÁSRÓL RÖVIDEN 5 AZ ÁTVILÁGÍTÁS SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZAT JÖVŐBENI MŰKÖDÉSÉBEN

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AKKREDITOROK SZÁMÁRA

ÚTMUTATÓ AKKREDITOROK SZÁMÁRA ÚTMUTATÓ AKKREDITOROK SZÁMÁRA A dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Államreform Operatív Program támogatásával, az Elektronikus közigazgatási keretrendszer tárgyú kiemelt projekt

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017. A kistérségi közoktatási intézkedési terv aktualizálása Komló, 2012. április 27. Polics József Elnök

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben