II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv ( ) által támogatott fejlesztési irányok A horizontális politikák:...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:..."

Átírás

1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA Bevezetés A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai A területi alapú gazdaságirányítás technológiája A területi elvő irányítás, mint hálózati mobilitás Szintek a területi alapú gazdaságirányításban Néhány következtetés Irodalom A TÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK FEJLESZTÉSE Bevezetés A térségfejlıdés kulcsa: a gazdaságnövekedés A probléma meghatározása A gazdaságfejlesztés rendszerének érvényesülése Rendszerértelmezés a gazdaságban A térséggazdaság helye és szerepe A térséggazdaság jövıorientált fejlesztésének értelmezése és gyakorlati modellje A térség gazdasági szereplıi és az információ A térség gazdaságpolitikája: a térséggazdaság fejlesztésének jövıorientált modellje A térséggazdaság állapotváltozásának irányítása A térségi gazdaságfejlesztés folyamatainak irányítása A fejlesztésorientált térségi gazdaságpolitika szervezeti kérdései Következtetés Irodalom AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER KIALAKULÁSA, HELYZETÉRTÉKELÉSE, A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETSÉGES ÚTJAI A KORMÁNYZATI ELKÉPZELÉSEK TÜKRÉBEN Az önkormányzatiság fejlıdéstörténete A jelenlegi magyar struktúra fıbb jellegzetességei A helyi önkormányzatok mőködésének problémái Az önkormányzatok gazdálkodása, finanszírozása Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének fontosabb területei A szerkezeti-strukturális átalakítás meghatározó elemei A mőködés-mőködtetés megújításának cél- és eszközrendszere Finanszírozási, gazdálkodási rendszer átalakításának fıbb elemei Forrásmunkák jegyzéke AZ ÖNELLÁTÓ TERÜLETI GAZDASÁGMEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Az önkormányzás és a falu fejlesztésének kölcsönhatásai Közjavak állami szolgáltatása és azok állami elıállítása A helyi önkormányzás értelmezése A helyi önkormányzatok feladatstruktúrája Az önkormányzatok gazdasági önállósága az önkormányzatok bevételei Település-irányítási, fejlesztési politika: célrendszer és módszertan

2 2.1. A település-irányítási, fejlesztési politika kialakítása A település irányítási, fejlesztési politika tartalmi kérdései Az információ dimenziói település gazdálkodási megközelítésben Az információ és a gyakorlati gazdálkodás Az információ hatásmechanizmusa, valamint a gyakorlat követelményrendszerének összefüggései Az önkormányzati gazdálkodás jelenlegi formájának néhány jellemzıje Feladatok és bevételek kölcsönhatásai: A korszerő vezetési és tervezési kultúra hiánya a közigazgatásban Az önkormányzati reform kívánatos irányai Az önkormányzati reform lehetséges megvalósításának metszetei Vállalkozói szemlélet kialakítása az önkormányzatoknál sz. melléklet sz. melléklet Irodalomjegyzék A HÁLÓZATOK SZEREPE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LOGISZTIKAI HÁLÓZATOKRA A REGIONÁLIS ÉS A TÉRSÉGI GAZDASÁGI FEJLİDÉSRE Bevezetés A hálózatok leírásának módszere, kapcsolati rendszer a térségi versenyképesség és a hálózatok között A logisztikai klaszter, mint a beszállítói logisztikai hálózat tevékenységét támogató eszköz Virtuális logisztikai központ meghatározása, a virtuális logisztikai központ, mint a regionális logisztikai feladatok irányítója Együttmőködési lehetıségek a regionális beszállítói hálózatok között A virtuális logisztikai hálózat nemzetközi kapcsolatrendszere Infrastrukturális hálózatok A falvak fennmaradásával kapcsolatos fejlesztések Felhasznált irodalom INFORMÁCIÓ RENDSZER AZ ÖNFENNTARTÁS SZOLGÁLATÁBAN Bevezetés Mi a helyi információs társadalom? Miért fontos a helyi információs társadalom stratégia a kisközösségek számára? A helyi információs társadalom stratégiák alapcélja és 10 fı célterülete Helyi tudásgazdaság Az információ rendszer Az információ rendszer kialakításának szükségessége A turizmus ösztönzés Kistérségi kommunikáció Web-es megjelenés A helyi kommunikáció, mint a partnerek közötti híd, a helyi kommunikáció technológiái Helyi tudásmenedzsment Helyi értékesítés a faluban Irodalomjegyzék SZEMPONTOK ÉS JAVASLATOK A TÉRSÉG MEZİGAZDASÁGA FEJLESZTÉSÉHEZ I. A mezıgazdaság környezeti feltételei, adottságok

3 II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv ( ) által támogatott fejlesztési irányok A horizontális politikák: Prioritások III. A térség mezıgazdasági vállalkozásainak jellemzıi, a fejlesztés lehetıségei az EU gyakorlat tükrében Az EU térség mezıgazdasági-fejlesztési jellemzıi, fıbb tendenciák IV. A térség mezıgazdasági tevékenységét is a következı üzemi formák jellemzik A termıhelyi adottságokat is figyelembe véve ajánlható fejlesztési stratégiák VII. Ajánlások, javaslatok a térség önkormányzatai számára ADÓK SZEREPE ÉS JELENTİSÉGE A FALUK GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉBEN Redisztribúció Az önkormányzati rendszer és problémái Az önkormányzati gazdálkodás finanszírozás Az önkormányzati költségvetési és finanszírozási rendszer fejlesztési területei számú melléklet Adómentes települések listája Felhasznált szakirodalom: STRATÉGIÁK A FALUGAZDASÁGBAN I. Stratégiai meggondolások a területgazdaságban A stratégiaépítés gazdasági alapjai a térségben Stratégiai alapok II. Stratégiai modellek TELEPÜLÉSHÁLÓZAT JELLEMZİ ADATAI A kistérségek típusok és régiók szerint Demográfiai helyzet Gazdasági fejlettség, gazdasági szervezetek Az életkörülmények fıbb jellemzıi AKTUÁLIS FALUSTRATÉGIÁK Bárna Cered Kazár Mátranovák Mátraszele Mátraterenye Nemti Rákóczibánya Szilaspogony Vizslás Zabar BENCHMARKING-FEJLESZTİ KÖZPONT PROGRAM I. Bevezetı gondolatok a benchmarkingról II. Benchmarking a faluban Benchmarking a falugazdaság fejlesztésében Szembenézés a benchmarking kutatásaink alapján III. Megvalósítás egy fejlesztési központ létrehozásával A központ szerepének tisztázása Szerkezeti egységek a gazdaságfejlesztésben

4 1. Benchmarking központ Hálózatfejlesztési központ Helyi hálózat fejlesztés IV. A fıiskola szerepe a központ létrehozásában és mőködtetésében V. Összefoglalás ÖNFENNTARTÓ FALUGAZDASÁG, TÁJJELLEGŐ VÁLLALKOZÓI KLASZTER (Start-centrum) Az Önfenntartó falugazdaság pályázat keretében megtörtént: Kitörési pontok, továbblépési lehetıségek A tudás- és piacalapú klaszter létrehozása két lépésben valósítható meg: Néhány gondolat a klaszterrıl A javasolt klaszter létrehozásának körülményei A helyi tájjellegre épülı klaszter létrehozásának legfontosabb lépései A mőködı klaszter fıbb feladatai: Összegzés SZOCIÁLIS IPAR LÉTREHOZÁSA EGY GYENGÉN FEJLETT IPARI TÉRSÉGBEN Bevezetés Salgótarján és a Megyei Kórház bemutatása Az osztályok bemutatása Az orvosok képesítése A Szent Lázár Megyei Kórház szervezeti felépítése Számítógépes rendszer Gazdasági helyzet Marketingpolitika Tudásközpont Személyes tapasztalat TÖBB KOROSZTÁLYOS ANGOLNYELV-TANULÁSI KÍSÉRLET CERECEN, ZABARON ÉS SZILASPOGONYBAN A CEREDI ÁLTALÁNOS ISKOLA IRÁNYÍTÁSÁVAL Bevezetés Tananyag, tanítási módszerek Javaslataink a módszerre vonatkozóan célcsoportonkénti bontásban Általános iskolai tanulók Szülık csoportja Vállalkozók A faluban élı idısek Diploma elıtt állók, technikumi végzettségőek A nyelvtanítással kapcsolatos tevékenységek A fıiskola, mint tudásközpont Önkéntesek szerepe a nyelvoktatásban VÁLLALKOZÁSOKTATÁS AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Miért!? Vállalkozási ismeretek oktatása Az EU élenjár Hogyan lehetne tanítani? Rendszeren belüli képzés Vállalkozás alapfogalmai Kommunikáció:

5 Gépi kommunikáció: Idegennyelv-oktatás Rendszeren kívüli képzés Vállalkozás a gyakorlatban Diákvállalkozások Esettanulmányok Adott település gazdaságához kapcsolódó vállalkozási lehetıségek feltárása Kapcsolatépítés Összegzés: A fıiskola szerepe a projektben Forrás: ÚTHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE Bevezetı Gyorsforgalmi- és fıúthálózat Nógrád megye térségben A gazdaság területalapú tipizálása a következı: A közúti tömegközlekedés helyzete Kerékpáros közlekedési igények Egyes kistérségek külsı kapcsolatainak javítását szolgáló új összekötı utak koncepciója Kerékpáros- és gyalogos lovas- közlekedési infrastruktúra fejlesztési koncepciója Lovas túra Tizenegy falu lovas túra A koncepció megvalósulásának várható hatásai A megye (Községek) közúti közlekedésének értékelése

6 6

7 BEVEZETÉS 2005-ben a Regionális Operatív Program keretében kutatási pályázatot nyertünk a célból, hogy vizsgáljuk meg az Észak-magyarországi falvakat, pontosabban azon belül 11 falut az önfenntartó falugazdaság, annak fejlesztése és a fiatal közgazdászok ezirányú foglalkoztatása tekintetében. Arra vállalkoztunk, hogy a kutatás rámutat a területi gazdaság alsószintjének problémakörére és olyan elméleti, illetve gyakorlati modelleket dolgoz ki, amelyek képesek lesznek egy új gondolkodásmód bevezetésére, miáltal a falvak gazdasági mőködése hatékonyabbá válik. Az elmúlt 2 évben az elıírt cselekvési tervünk szerint haladt a munkánk. Elıször megismertük a falvakat személyes találkozókon, a gazdasági helyzetértékelésére kérdıíveket bocsátottunk ki, azokat egy rendkívül erıteljes interjú kampánnyal kiegészítettük, majd ezt követıen kidolgoztunk célszerő stratégiai irányokat. A kidolgozott stratégiákat újra egyeztettük a falvakkal és azokra támaszkodva határoztuk meg azokat az elméleti és gyakorlati modelleket, amely egyrészt az önfenntartásra, másrészt a gazdaságfejlesztésre, harmadrészt a közgazdász szakma újszerő foglalkoztatására mutatnak irányt. Kutatásaink igazolták azt a hipotézist, hogy a falugazdaság elsısorban az Északmagyarországi régióban (11 faluban) jelentıs nehézségekkel küzdenek és gazdaságfejlesztésük az állami beavatkozások ellenére sem kielégítı. Ugyanakkor igazoltnak érezzük azt, hogy ezzel a kérdéssel sokkal intenzívebben kell foglalkozni, mert a post-industriális körülmények között alulfejlesztett vidéki térségek a magyar gazdaság fékjévé válhatnak. A kutatásunk kiterjed az állam ezirányú tevékenységének, hatáskörének és beavatkozásainak vizsgálatára, szembeállítva a falvak jelenleg tapasztalható mőködését, fejlesztési aktivitásait és érdekeltségét, elsısorban az önfenntartásra való törekvés szemügyre vételével. Munkánk során a célkitőzésnek megfelelıen figyelmünket elsısorban a falvak viselkedésére fordítottuk. A 11 falut 3 olyan egybefüggı mikrotérségre bontottuk, amelyek jellegzetességükben akár a magyar teljes vidék reprezentációjára is lehetıséget nyújtanak. A 3 térség közül a mátranováki térség egy olyan gazdasági szigetet képez, amelyben egy multinacionális vállalat aktivitásai, egy jól deffiniálható vonzáskörzet gazdaságának fejlesztését, a foglalkoztatást és az életkörülmények magasabb színvonalát szemlélteti. A másik térség, amelynek Kazár a központja arra szolgál például, hogy vannak olyan falvak, amelyek a nagyvárosi agglomeráció által nyújtott lehetıségeket használják ki gazdasági erıterük jobbá tétele érdekében. A harmadik mikrotérség, amelynek Cered a központja egy viszonylag elszigetelt és erıforrásokban szők gazdasági környezetet reprezentál. A kutatások során megvizsgáltuk a falvak, a mikrotérségek és közöttük lévı kapcsolatok természetét a tekintetben, hogy a gazdaság mőködtetése és vitele, valamint a fejlesztés milyen paraméterek együtthatása révén valósul meg. Bár a térségek eltérı gazdasági alapokkal rendelkeznek, attitődjeik is különbözıek. Mégis egységesen elmondható róluk, hogy fejlesztési törekvéseiket elsısorban az ökológiai, nem pedig az 7

8 ökonómiai szemlélet határozza meg. Lényegében ez kódoltan a fenntartható gazdasági fejlesztés ellen hat. Teszik ezt a falvak úgy, hogy lényegében az összes fejlesztésük az állam által determinált pályázati struktúra keretében valósulnak meg. Ennek figyelembevételével érdemes szembenézni azzal a ténnyel, hogy az önfenntartásra való törekvések hiányoznak, a fejlesztéseket általában nem a belsı identitás, hanem a külsı adottságok határozzák meg. Elemzéseinkben az elızıekhez tartozóan a következı globális megállapításokat tehetjük: A falvak lakosainak a legjobb indulat mellett is szemlélete szinte változatlan maradt az elızı társadalmi és gazdasági viszonyokhoz képest. Mátranovákot kivéve a falvak gazdaságát az alacsony jövedelemtermelı képesség jellemzi. A foglalkoztatás alacsony színvonalú és a közeljövıben remény sem látható a változásokra. A falvakat általánosan jellemzi a szellemi kiürülés, így a fejlıdés lehetıségeihez való hozzáférés jelentıs nehézségekkel jár. Az elızıek miatt nagyfokú bizonytalanság tapasztalható, a kibontakozás irányai meghatározatlanok mind a vállalkozások, mind a lakosság számára. Az elmúlt 16 évben a falvak társadalmi-gazdasági élete jelentısen megváltozott és ez nem egyszerően csak a kutatások alapján állapítható meg, hanem a falu felületes áttekintései révén is nyilvánvalóvá válik. Az iskolák bezárásán túl napirenden vannak a boltok, a mővelıdési központok, a kis posták megszőnését célzó tervek, a faluból elköltöznek a fiatalok. A gazdaságilag erısebb falvakban a lakosság kötıdése még tapasztalható, de az a vonzerı, amely a faluközösségben rejlett megszőnıben van. A tanár, az orvos és a pap szolgálatai már egy nagyobb közösségben realizálódnak, ezzel a szellemiség a felzárkózáshoz szükséges társadalmi tudatformálás elégtelenné válik. Társul e problémához az is, hogy az önkormányzatok szerepe és érdekeltsége tisztázatlan az önfenntartáshoz alapvetıen szükséges gazdasági élet fenntartásában és fejlıdésében. Az értelmiség hiányában nincs a falvaknak kellı érdekérvényesítésük sem a gazdasági stratégia kialakításában, sem a pályázati munkák elıkészítésében és megoldásában. Így a falvak szellemi és anyagi megújulása tartósan elmarad attól az államilag deklarált elvárástól, amely a gazdasági fellendülést szolgálná. Az elszegényedés, a gazdasági és társadalmi tudat viszonylagos elmaradottsága megnehezíti az együttgondolkodást és együttmőködést a falvakban. A politika és az állam elképzelései vágyakozást, nem pedig tetteket involválnak. A belsı kibontakozást hátráltatja, hogy a kitöréseket keresı saját és helyi adottságokban bízó gazdasági vállalkozások - az alacsony jövedelmi szintek mellett reménytelenül nem találják meg a fejlıdési utakat az uniós jogharmonizáció globalizált normái között. Ezek teljesítése idegen a magyar szokásokhoz és kultúrához képest, éppen ezért keresni kellene az EU-s direktívák magyar viszonyokhoz való transzformációs lehetıségét. A szakképzett munkaerı elsısorban a városokban találja meg számításait, képtelen bekapcsolódni a faluközösség értékalkotó munkájába. A falura jellemzı mezıgazdasági munka lényegében egy-két személy belsı indíttatása révén található meg, a korábban kétlakisággal leírt egyéni és családi önfenntartásra való törekvésnek lényegében kevés nyoma maradt. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a falvak a relatív jólét ellenére jelentısen elszegényedtek, de még mindig megtalálható az egymás ismeretségére alapozott 8

9 tisztesség, az egymásra figyelés. Ez biztatást adhat arra, hogy a bányászatból és nehéziparból felszabaduló lakosság és azok gyerekei képesek legyenek új szellemő önfenntartó és önfejlesztı falvak létrehozására. A globális ország kép e téren nem mutat üdítı változásokat. Vidékrıl nézve az ország gazdasági tervei, az Európai Unióhoz való csatlakozás jellemzıi alapján olyan kép bontakozik ki, mintha a magyar gazdaság egésze alapjában véve egynemő lenne a nyugat európaival és attól csak néhány lényegtelen változó (mennyiségi) terén különbözik. A magyar falu és a magyar állam ilyen jellegő eltérı gondolkodása a falvakban stresszt, bizalmatlanságot, értetlenséget és közönyt gerjeszt. Különösen súlyosnak ítélhetı meg e téren a foglalkoztatással kapcsolatos várakozások megítélése. Nálunk a foglalkoztatás az aktív népességnek mindössze 57 %-ára terjed ki. Az unió eredeti tagországainak átlaga 64,3 %, az USA-ban pedig ez a szám 80 %. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy ez az arány nem fog növekedni és a magyar gazdaság húzóerejét képezı tıke, a munkaképes korú népességünk 2/5-re nem tart vagy nem fog igényt tartani. Sem itt, sem az unióban ezek foglalkoztatásra nincs kilátás, hiszen az unióban is stagnál a foglalkoztatás és szép csendben nı a munkanélküliség. A falvak jövıjét tekintve szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy globalizáció elırehaladtával a tıke munkaerı felszívó képessége elsorvadt, az innováció következtében mőködéséhez és növekedéséhez kevesebb munkaerıre van szükség. Ez azt jelenti, hogy mikor a falvak jövıjét keressük, akkor a gazdaságfejlesztésben, az önfenntartás és önfejlesztés irányában ezt a döntı momentumot számításba kell vegyük. Keresni kell tehát olyan eredeti fejlesztési utakat, amelyek a világtendenciák ilyen jellegő alakulása mellett módot nyújtanak a falvak identitásának kialakulására, mégpedig úgy, hogy azok bekapcsolódjanak eredeti gondolkodásmódjukkal a világ gazdasági folyamataiba. Ahhoz tehát, hogy ez az újfajta gondolkodás meghonosodjon, a falu önkormányzatának gazdasági és civil szektorának együtt kell mőködni és prosperáló közösségként kell menedzselni a helyi folyamatokat. Erıs helyi gazdaságot kell létrehozniuk, amelyet dominánsan meghatároznak a nagyszámú kis- és középvállalkozások. Ezek képesek legyenek közvetett és közvetlen támogatásaikkal a helyi közigazgatást, kulturális szükségleteket és szociális ellátást mőködtetni, minimalizálva, késıbb felszámolva a kényszerő állami beavatkozást. Könyvünk lényegében a kutatás megállapításait, eredményeit és javaslatait foglalja össze. Két szinten valósítjuk ezt meg. Az elsı szint az elméleti következtetéseket foglalja keretben. Megvizsgáljuk a közösségi együttmőködés elméleti hátterét, az egyhasznosságú függvénnyel, valamint kvázi egyhasznosságú függvénnyel mőködı gazdaságok viszonyai között. Ebben különös figyelmet fordítunk a gazdaságfejlesztés információs és szervezeti rendszerének mőködésére. Megvizsgáljuk a stratégia-alkotás különbözı szinteken történı mozgásviszonyát és ehhez rendeljük az alsószintő érdekeltség szerepének komplex problémakörét. A második szinten a gyakorlati stratégia építés körülményeire és területeire teszünk javaslatokat. Elıször egy statisztikai elemzést végzünk, amely a falvak és faluközösségek lehetıségterét határolják be. A következı rész a falvak egyedi stratégiai elképzeléseit foglalja össze. Ebben a most értelmezett stratégiai lépések rendezett struktúráját kívánjuk megjeleníteni. A stratégiai gondolatok között kiemeltnek tekintjük 9

10 a kutatás által meghatározott közösségi és hálózati gazdasági stratégiák leírását. Központi gondolatként jelenik meg a fıiskola és a falvak integrált együttmőködése, rámutatva arra, hogy a fejlıdés jelen szakában a falvakból hiányzó szellemiség pótolhatónak látszik egy új szellemő fıiskolai szemlélettel és kapacitással. Azt tételezzük fel, hogy a falvak és a fıiskola úgy mőködnének a jövıben több síkon együtt, mint egy mőködı kutató vállalkozásfejlesztı laboratórium, ahol a kísérletezés mellett megtalálható a piacszerő gazdaság mőködése és fejlesztése. Azt tételezzük fel és a kutatás egyik fontos eredményének értékeljük, hogy ez a tervezett együttmőködés elınyére válik a falu lakosságának, a vállalkozásoknak, a fıiskolának és mindent megelızıen a hallgatóságnak. A hallgatóság megismerheti azokat a valós problémákat, amelyek a periférián lévı gazdaságokat jellemzik Részt vehetnek azok fejlesztésében és a megszerzett tapasztalatok birtokában karriertervükbe beépíthetik az önfenntartó falugazdaság mőködésében való részvételt. Végül szeretnénk köszönetet mondani a falvak lakosságának, önkormányzatoknak és kutatásunkat támogató vezetıknek a kutatás teljes körő támogatásáért, a munka kedvezı fogadtatásáért és azért a sok kellemes óráért és napért, amelyet a falvakban együtt tölthettünk velük. Salgótarján, 2007 októbere 10

11 AZ ÖNFENNTARTÁS STRATÉGIAI MODELLEZÉSE A FALUGAZDASÁGBAN 11

12 12

13 A kutatásaink azt mutatják, hogy a területelvő gazdaság és fejlesztésének közértelmezése mind az elméletben, mind a gyakorlatban zavaros. A fogalmak sokasága mögött, mint például: területfejlesztés, vidékfejlesztés, falufejlesztés, gazdaságfejlesztés, regionális fejlesztés, infrastrukturális fejlesztés közösségfejlesztés,, stb. inkább az erıforrások elosztásával kapcsolatos részérdekek meghúzódását, mint a gazdaság önfenntartással kapcsolatos dimenzióinak kibontakozását tapasztaljuk. Az érték vagy hozzáadott érték termelésének és fejlesztésének prioritása, vélhetıen a modern, hálózat-gazdasági ismeretek hiányában, alacsony szinten áll, így a megvalósuló fejlesztések jelentıs része a jövıt megalapozó jövedelemtermelést nem támogatja. Különösen így van ez egy elmaradott térségekben, mint például Észak-Magyarországon és ahol a post indusztriális viszonyok között még mindig erısebb a múlt utáni vágyakozás, mint a jövı kihívásaival való szembenézés. Ezt erısíti a gazdaságfejlesztésben erısen centralizált állam is, ami a felülrıl jövı intézkedéseivel és az alsó szintő érdekeltségek tisztázatlanságával nem engedi a helyi gazdaság önfenntartásra való szándékait és törekvéseit érvényre juttatni. Könyvünk ezen részében, a tapasztalatainkra épülve, a területi gazdaság és gazdaságfejlesztés olyan elméleti kérdéseivel foglalkozunk, amelyek segítik megérteni egyrészt a helyi-, másrészt az állami gazdaság mechanizmusát, fejlesztését és szervezeti összefüggéseit. Különös figyelmet fordítunk az információ- és érdekeltség viszonyaira, elsısorban a rendszer hálózati jellege miatt. 13

14 14

15 PARÓCZAI VERONIKA A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA 1. Bevezetés A globális kiterjedéső piaci és gazdasági struktúrák földrajzi értelemben nem egyenlı eloszlásúak. Mivel dominálják a társadalmi jólétet, ezért a terület életminıségéért felelıs intézményrendszerek bármely területi szinten piaci módszerekkel versenyeznek a helyi gazdaság jobb pozícióinak megszerzéséért és a globális struktúrákhoz való illeszthetıségért. A tananyag azt kívánja bemutatni, hogy e versenyben csak a helyi társadalmi érdekegyeztetés és annak hátterében álló információs, szervezeti és döntési rendszerek piacorientált mőködtetésével lehet helytállni. Minap egy megyei jogú város polgármestere egy hét perces interjúban tizenegy alkalommal hivatkozott az állami forráshiányra, és amikor a helyi gazdaság helyzetérıl, viszonylagos elmaradottságáról, a foglalkozatási gondokról kérdezték, látványosan elhárította a kérdést azzal az indokkal, hogy a piacgazdaság szereplıi önállóan döntenek sorsukról, és az ı kompetenciája e téren csak az egyetértı eszmei támogatásig terjed. Tizenöt évvel a demokratikus parlamenti és önkormányzati rendszerre való áttérés után a társadalom széles körének szemlélete még ettıl is kritikusabb. Az elızı évtizedek állam felfogással kapcsolatos beidegzıdése jórészt a politikai ígérgetések miatt még mindig él. Az emberek egyszerően értetlenül fogadják a makrogazdaság egyensúlyi törekvéseit, nem tudják és nem is akarják tudni hiszen ehhez szoktak, hogy az államnak honnan és mennyi jövedelme keletkezik, és ebbıl következıen nem értik, hogy mi szükség a költségek, az állami kiadások csökkentésére és az adók növelésére. A rendszerváltás után kialakult és a gyakran változó állami intézményrendszer számára úgy látszik megoldatlan feladat a piacgazdaság szerepének társadalmi szintő tisztázása, amelyben egyébként egy újfajta makrosodás zajlik, társadalmi ellenérzésekkel kísérve. Az intézményrendszer folytonos váltogatása, vagy az idınként fel-fellángoló létszámcsökkentés és növekedés célkeresztbe állítása semmit nem old meg a tekintetben, hogy mindenrıl gondoskodó állam tudatából a társadalmat fel kellene ébreszteni, és át kellene vezetni abba az állapotba, ahol a lakosság, az általa választott intézményrendszer mőködésén és az általa választott vezetık munkáján keresztül, maga döntse el, hogy az állam területén keletkezett és a piacgazdaságból származó adójövedelmeket milyen mértékben és mire költse el, mit preferáljon és mit éljen fel ma, vagy miképpen gondoskodjon a jövırıl. Úgy látszik e tekintetben az állam irányításának formális, szervezeti reformációja, a demokratizálás, még csak egy jelentıs lépés, és ezt kell kövesse a mőködés új struktúráinak, a piacorientált gazdaságirányításnak a kiépítése. Ismeretes, hogy a kísérletek több irányban folynak. E téren alapvetésként fogadható el az, hogy minden kísérlet alapja a piacgazdaság, amelyen egy területi elvő rendezés létrehozza a világgazdaság egy részhalmazát, ahol is egyszerre érvényesül a piaci és a területirányító állami koordináció. A kérdés tehát az, hogy hogyan értelmezhetı az állami koordináció, és hogyan modellezhetı annak mőködése. 15

16 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai A gazdaságot az egyszerőség kedvéért úgy lehet tekinteni, mint egy földrajzi határok között, de a piac szabályai szerint mőködı vállalatok összességét, amelyet a terület lakosságának preferenciái szerint meghatározott célok érdekében a területet képviselı hatalom befolyásolni kíván. Feltételezhetı, hogy a mikro szinten mőködı vállalatok a területet képviselı makroszintő törvények és eszközök segítségével irányíthatóvá válnak. (Vállalatokhoz köthetı az értéktermelés). Az irányíthatóság feltételeként elıbb a mikroszintő alanyok viselkedését célszerő leírni. Azt lehet feltételezni, hogy a vállalat gazdasági rendszere egy inputoutput modellel (1. ábra) jól leírható, ahol is a rendszer célja Y, mint kibocsátás jól meghatározott az I rendszerirányítás által, a rendszer E erıforrásain értelmezhetı F folyamat kombinációk függvényében. E I;F Y 1. ábra A mikrorendszer modellje Ugyanakkor az is feltételezhetı, hogy a rendszer érdekeltsége, preferenciái beépíthetık egyetlen olyan hasznossági függvénybe, amely a rendszer kibocsátásától függ (2. ábra). P 1 Preferenciák P 2 P n F 1 F 2 F 3 F 4 F K Folyamat kombinációk 2. ábra A mikrorendszer irányítása A rendszer erıforrásai az I irányítás számára számolási keretként szolgálnak, arra nézve, hogy a kibocsátás folyamat kombinációi meghatározhatóvá váljanak 16

17 Jelölje Y i [1] = Y ahol i = 1,2, v, a terület i-edik vállalata. i [ F( I; E) ] A számolási eljárás, pontosabban a tervezés feladata: a folyamatkombinációk közül annak kiválasztása, amely maximalizálja a vállalat által elérni kívánt hasznosságot. [ ] i [ Y ( P, P2,, P )] Y F ( I E) i Yopt = opt i 1 K n = opt, [2] Jelölje a P h preferenciához tartozó preferenciaértékeket h h h λ, λ, K λ. Ekkor Y i, 1 2 = n l = 1 i l l 2 ( D ) λ Y, ν n i Y opt = opt λlyl ( Dl ). i= 1 l= 1 l A terület rendszerő gazdaság irányításának kérdése hasonló, de bonyolultabb, hiszen a területi preferenciák Q1; Q2; ; Q m érvényesítése a különbözı gazdálkodó egységek befolyásolásán keresztül valósulhat meg, akik egyébként saját hasznossági függvényük szerint ítélik meg a gazdaságot (3. ábra). Q 1 Területi preferenciák Q 2 Q h 1 Y opt 2 Y opt 3 Y opt m Y opt A terület vállalatainak kibocsátása 3. ábra A területi rendszerő gazdaság irányítása 17

18 Ebbıl következik, hogy a területi preferenciák (pl.: magas foglalkoztatási ráta, gyors növekedés, magas termelékenység, bizonyos ágazatok fejlıdésének erısítése,, stb.) érvényesítése a terület kibocsátásának optimumát, Y j opt, eltéríti a vállalati egyedi optimum szerint meghatározotthoz képest, így Y = Y j Topt j Topt ( Q1 ; Q2;...; Qm ) de [3] Y Y ( Y j Topt [4] T ; Y ;...; Y 1 2 n opt opt opt ) ahol j=1,2, g, a gazdasági tér j-edik területe és T a terület jelölése. A terület érdekei szerint történı befolyásoló politika eszköztára bı, de szinte minden eszköz a vállalatok pótlólagos erıforrásához, E p való juttatáshoz vezethetı vissza. Ez azt jelenti, hogy a vállalat nem a piaci erıforrás eloszlás révén, hanem az alkalmazkodásának ellentételezéseként jut erıforráshoz. A területi gazdasági irányítás hatékonysága, tehát a pótlólagos erıforrások hozzárendelésétıl, annak minıségétıl és mennyiségétıl függ: Y Topt E p, [5] ahol [6] E p U E pi = 0 [7] = E vagy i pi Ennek megfelelıen a j -edik terület optimalizált kibocsátása j j i Y = Y Y ( I ; E + )]. Topt Topt [ opt j j E pj [8] Figyelemre méltó az E p pótlólagos erıforrás szerepe a területi optimalizációban. Mivel ezen erıforrások a piaci decentralizációt megkerülve egy könnyített eljáráson keresztül kerülnek a gazdaság szereplıihez, szabályozó hatást fejtenek ki. Így a területi alapú gazdaság kibocsátásának optimalizációja egy kvázi egy hasznossági függvényő rendszer számolási eljárásához vezethetı vissza. Egész pontosan elérhetıvé válik, hogy 18

19 a terület hasznossági függvénye mindaddig maximalizálható, amíg az E p pótlólagos erıforrás nagyságának hatására a terület vállalatai hajlandók eredeti erıforráseloszlásukat módosítani. Az E p pótlólagos erıforrásról, mint a szabályozás eszközérıl e tanulmány nem szól, de szerepe és tartalma nem megkerülhetı. 3. A területi alapú gazdaságirányítás technológiája Ahhoz, hogy a j-edik terület kibocsátásának társadalmi optimuma meghatározhatóvá váljon, társadalmi egyezségre van szükség. Az egyezség létrehozása egy többlépcsıs számolási feladat, amely révén a szereplık úgy változtatják optimumaikat, hogy a vállalatok piaci egyensúlyi helyzete stabil maradjon, de közben egyéni kibocsátási optimumuk konvergáljanak a területi optimum szerint elvárt szinthez, miközben feltételezhetı a társadalmi optimum módosítása is az eredeti optimum feltételekhez képest. Könnyen belátható, hogy az a számolási eljárás a folytonos iteráció, amely az I j területi irányítórendszer és a vállalatok részvételével valósul meg, információs tıkebefektetést igényel. Elıször is az I j területi irányító rendszernek meg kell szereznie a terület gazdasági reprezentánsainak azon információit, amelyek az egyéni kibocsátásaikról szól (4. ábra). I j Információs csatornák V Y 1 Y 2 Y 3... Y n j j j j 4. ábra Területi információk győjtése Az információgyőjtés természetesen nem önkényes mechanizmus. Minél több csatorna nyílik, minél több információ áramlik, az információgyőjtés annál költségesebb. A költséghatékonyságot figyelembe véve az információs csatornák és a bennük folyó információk megtervezhetık, tehát azok a területi irányító rendszer I j döntéseitıl (szakértelmétıl, tudásától,, stb.) függenek. A modellben és a továbbiakban is úgy lehet tekinteni a V fogyasztóra, mint a piac egy összevont elemére, amelyet a kibocsátásban érintett résztvevık egyenként vesznek számba, és építenek be preferenciáikba. a A területi információgyőjtés költségei úgy minimalizálhatók, ha azok kizárólag Q 1 ; Q 2 ;...; Q j j n j változók szerint kerülnek meghatározásra, és azok egymást 19

20 kiegészítık, hiszen az optimalizáló döntés ezen változók elızetes vagy utólagos valószínőségi eloszlásaitól függ (Yjopt ). A megszerzett információk birtokában a területi irányító rendszer modellezés révén egyeztet, és döntéseket hoz az optimalizáció érdekében (5. ábra). I j Modell Döntés Információs csatornák E Y jopt V E p Y 1 j Y 2 j Y 3 Y n j j 5. ábra Területi optimalizáció A vázolt társadalmi egyeztetı mechanizmus lényegében nem más, mint egy társadalmi kompromisszumot célul tőzı tervezési eljárás, amely segítségével az biztosítható, hogy a terület, mint egy gazdasági agglomeráció az alapvetı preferenciáit jövedelem, termelékenység, foglalkoztatottság, versenyképesség,, stb. úgy maximalizálja, hogy a rendelkezésre álló E p pótlólagos erıforrást a leghatékonyabban osztja szét. 4. A területi elvő irányítás, mint hálózati mobilitás Ez idáig az volt a feltételezés egy területi irányítási rendszerre, mint ami képes a piaci és területi érdekek olyan jellegő összehangolására, ahol is a különbözı optimumok egy hasznossági függvény szerint, számítási eljárásokkal integrálhatók. Mint látható ennek ára van, hiszen az irányíthatóság érdekében piaci és területi rendezettségő információs hálózat kiépítésére és mőködtetésére van szükség. Még pontosabban arról van szó, hogy akkor jöhet létre valamiféle optimálási mechanizmus, ha az információk képesek megfelelı kvalitással közvetíteni a gazdasági szereplık pozícióit, mégpedig a piaci rendszer rendezettsége szerint. Arra kell rámutatni, hogy a vállalati mőködés, mint egy piaci fronttér egyszerre akár több rendezettség szerint is betagozódhat a különbözı célú, vagy rendezı elvő irányítási rendszerbe. Ezt szemlélteti a 6. ábra. Ha a területi irányítási rendszer a területi preferenciák szerint kívánja a területi gazdaság mőködését optimalizálni, akkor elkerülhetetlen, hogy ezen különbözı rendezettségő irányítási és információs hálókat, valamilyen kvalifikációs szinten bekösse saját rendszerébe, azaz információt kell szereznie azok optimalizációs eljárásaikról. 20

21 I j Információs háló E Y jopt E p Y 1 j Y 2 j Y 3 j Y m j Redisztribúciós rendszerek Piaci rendsze r Multinacionális rendszerek 6. ábra Információs háló a területi gazdaság optimalizációjának érdekében Általában azt tételezhetı fel, hogy a területi preferenciák eldöntése a politika dolga. Ha a j-edik terület irányítója, I j úgy dönt bizonyos preferenciák beépítésérıl az optimalizációs modellbe, hogy ahhoz nincs információja, akkor bár közfelkiáltással lehet társadalmi egyezséget kötni, de nagy biztonsággal megállapítható, hogy a számolási eljárás sérül, és még nagyobb bizonyossággal mondható ki a gazdasági egyensúly felborulása. Itt arra lehet rámutatni, hivatkozva a 6. ábrában jelzett rendezettségre, hogy például a redisztribúciós mondjuk, jóléti preferenciák csak a gazdasági preferenciák együttes értékelésével építhetık be a hasznossági függvénybe, azaz az úgynevezett túlzott absztrahációval mondott közigazgatási információs rendszer nem független a terület gazdasági információs rendszerétıl. Például egy oktatási információ támogatja a gazdaságot, vagy fordítva. Természetesen a gazdasági preferenciák elıtérbe helyezése hasonló súlyos, például életminıségi problémákhoz vezethetnek. A jól szerkesztett területi optimalizációt támogató információs hálónak azonban van két rendkívül fontos szerepe: Az egyik, közvetíti a hatékonyságot a gazdasági és a redisztribúciós intézmény rendszer között. Például: a kórház, az iskola, a kutatóintézet, az önkormányzat,, stb. erıforrásokhoz való jutás, hasonlóan a piaci szereplıkhöz, hatékonyság függı legyen. 21

22 A másik, a területi optimalizációt irányító intézményrendszer állam, régió, megye,, stb. struktúráit az információ feldolgozás és döntéshozás törvényei, nem pedig az érzések és utánzások határozzák meg. Az információs rendszer, különbözı rendezettség szerinti hálózatosodása mellett figyelmet kell fordítani az idıre is, mint befolyásoló tényezıre. Az idı múlása és az idıegység alatt bekövetkezı változások gyorsulása következményekkel jár, és a területi gazdaság átalakul. Például a globalizáció létrehozza a különbözı szintő beszállítói rendszereket, világmérető logisztikai rendszerek lépnek a piacra, vagy a tömegek iskoláznak újabb és újabb kihívásnak megfelelve. Ha a terület alapú gazdaság optimálását a folytonos változások szerint kell megvalósítani a 6. ábrán jelzett hálósodás folytonos módosuláson kell, hogy átmenjen, azaz folytonos karbantartást igényel. Hangsúlyozni kell, az Ij területi irányító rendszert arra kényszerítik, hogy a döntéseit támogató információs hálózatot, mint egy mobilitást kezeljék. Ez egyidejőleg azt is jelenti, hogy a hálózat csomópontjai a szervezeti tagokból álló struktúra folytonos változás alatt áll. Az idı azonban más szempont szerint is döntı szerepet játszik, mégpedig abban, hogy az optimalizáció az elmúlt idıszakban lezajlott gazdasági események tapasztalataira épülve valósul meg, vagy a hálózati struktúra elkövetkezendı tennivalói kerülnek elızetes összehangolásra. Mindezek természetes kivetíthetık az idı horizontjaira, és összefüggésbe hozhatók a jelen cselekvéseivel. Egyszerően szólva ezen folyamatok idıbeli kombinációja a tervezés, a végrehajtás és az elemzés összhangjára hívják fel a figyelmet. 5. Szintek a területi alapú gazdaságirányításban Ez idáig a terület alapú gazdaságirányító rendszert, mint egyszintő makrorendszer elemzése történt meg. Arra is rá kell mutatni, hogy területi információs befektetés és pótlólagos erıforrások felhasználása révén a terület gazdasága, a terület preferenciái szerint egy kvázi egy hasznossági függvény maximalizálásával optimalizálható. Ha azonban a vállalatok és a preferenciák száma magas, emellett különbözı rendezettségek is értelmezettek rajtuk, a felhasználásra kerülı információk száma megnı, így az információk feldolgozása és a velük kapcsolatos döntéshozás több szintő területi decentralizáció keretében valósul meg. l l l { O ; O ; O } l O = ; n e z (9) ahol O az optimálist, l az optimalizálás szintjét, n az optimalizálás szintjének tagjait, még az optimalizált tagok számát jelenti. Ez a modell azt szemlélteti, hogy a területek agglomerációs csomópontonként a gazdasági optimalizációban az esetben mőködhetnek, ha a döntéseikhez rendelkeznek információval, képesek a szükséges információs hálót mőködtetni és karbantartani. 6. Néhány következtetés Ma a társadalmi gazdasági koordináció nem kielégítı volta mögött várhatóan az áll, hogy a klasszikus versenypiac gyökeresen megváltozott és a hagyományos közigazgatás és jólét szemlélető állami intézmény és információs rendszer a piaci struktúrák újszerő mozgás viszonyait nem közvetíti, ezért a döntéshozás az 22

23 optimalizálás terén késik vagy elmarad. Be kell látni, hogy a tartós társadalmi kompromisszumok helyett, gyakran változó egyensúlyt kezelı társadalmi egyeztetésre van szükség. Ebbıl nem maradhat ki az állam és az annak alrendszereként mőködı intézmény rendszer sem. E téren úgy látszik néhány jelentıs elméleti és gyakorlati kérdés megválaszolására lenne szükség. 1. Az állam politikai és gazdasági irányítása elıtt nem sok lehetıség áll a tekintetben, hogy milyen preferenciákat választ és ahhoz milyen gazdaságpolitikát optimalizációs eljárást rendel. A gazdaság és jólét preferenciáinak teljesítését szigorú szabályok szerint szükséges összehangolni és a változások szükségességét tudományos igénnyel szabad megítélni. 2. Az ország adottságaihoz rendelve kell meghatározni azt optimalizációt támogató információs és szervezeti rendszert, amely képes a külsı és belsı piaci rendszerekhez illeszkedés döntéseit elısegíteni. E tekintetben az információ gazdaság szabályai döntik el a megszerzendı információk körét és a döntéseket hozó szervezeti szinteket és tagokat. (Állam, régió, megye, kistérség, város, falu). 3. A területi optimalizációs rendszer alapvetı feladatának tekinthetı, hogy a jóléti gazdaság struktúráiban azonos hatékonyság valósuljon meg, mint a piaci erıforrás elosztásban decentralizált vállalati szférában. 4. Ahhoz, hogy a gazdaság és jólét preferenciai meghatározhatóvá váljanak, ahhoz, hogy bármely területi szintő és szintek közötti optimalizációs modell számításai eljárásai hatékonyak legyenek, tudásra van szükség. Ezért bármely területi szinten, a terület életminıségéért felelıs vezetı állománnyal szemben elvárható társadalmi követelményként szabható a gazdaság és jólét fogalmainak, és a közöttük értelmezett kapcsolatoknak az ismerete. Irodalom Arrow, K. J.: The limits of organization New York, W.W. Norton Kathryn M. Bartol, David C. Martin: Management New York, McGraw- Hill, Inc. Arthur R. Tenner, Irving J. De Toro: Total Quality Management: Three Steps to Continuous Improvement Addison-Wesley Publishing Company, Inc. Rodrik, D.: Why do more open economies have bigger government? The Journal of Political Economy, 106. vd. 5.n p. Robert C. Camp: Business Process Benchmarking ASQC Quality Press UN ECE: Economic Survey of Europe. No. 1. United Nations, Genf Paróczai Péter, Gubán Ákos, Gubán Miklós: The logistical system based on information of regional development. micro-cad University of Miskolc, February Paróczai Péter, Paróczai Péterné dr.: System of application in sphere of government and company. Council of Nódrád County. Salgótarján, September Paróczai Péter: Possibilities of governmental role in regional economydevelopment. International Centre for Trade and Innovation, Salgótarján, April 23

24 PARÓCZAI VERONIKA Dr. GUBÁN MIKLÓS PARÓCZAI PÉTERNÉ dr. PARÓCZAI PÉTER A TÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK FEJLESZTÉSE 1. Bevezetés Ma egyezség van abban, hogy a térség, a régió, azon belül a 11 falu gazdaságát új, növekvı pályára kell helyezni. Szükség van egy olyan gazdaságpolitikára, amely távlatokat nyit, reményt ad és megvalósítható. Egy olyan gazdaságban, mint a térség (falu, város, kistérség, megye, régió, állam, államszövetség stb., továbbiakban: térség), ahol a gazdaság szereplıi vállalatok, önkormányzatok, lakosság,, stb. egyaránt részt vesznek a gazdasági döntésekben, a térség gazdaságpolitikájának meghatározása bonyolultabb, mint az egy hasznossági függvénnyel rendelkezı gazdasági rendszereké (vállalatok). Hiszen a térséggazdaság szereplıi tulajdoni és földrajzi rendezettségük miatt egymástól elkülönülnek, saját erıforrás felett szabadon rendelkeznek. Ennek megfelelıen fejlıdésüket, az ahhoz megfelelı erıforrás eloszlásukat nevezzük primer piaci erıforrás allokációnak saját hasznossági függvényük kibocsátás, saját elkülönült érdekeik szerint optimalizálják. A területi elven építkezı gazdaságpolitika más irányban kell kifejtse aktivitásait. A megjelölhetı irány a virtuális világpiac egy egyre bıvülı altere felé mutat, amelyet informatikai bázison álló szekunder piaci erıforrás allokációnak nevezhetünk. Ahol is a gazdaságpolitika értelmezési tartományát abban jelölhetjük meg, hogy hatékony információs befektetések révén, kihasználva a piaci információ eloszlás egyenlıtlenségét, a primer piaci egyensúly Pareto-optimumához tartozó erıforrás eloszlás a térség javára eltéríthetı. Egész vulgárisan, a tananyag azt írja le, hogy a környezetünkben lévı, lényegében megszerezhetı, de ma ki nem használt információba azért fektessünk be tudás, információtechnológia, emberi tényezı, mert az elkövetkezendı jövıben a térség fejlıdéséhez szükséges erıforrásokból annyi jut nekünk, amennyit magunk képesek leszünk megszerezni. 2. A térségfejlıdés kulcsa: a gazdaságnövekedés A napjainkra kialakult postindusztriális hálózati gazdaság indokolja, hogy tananyagunkban két paradigmára támaszkodjunk. Elsıként arra, hogy a társadalmi jólétet a társadalmat jellemzı gazdaság hatékonysága dominálja (másképpen, a társadalmat jellemzı gazdaság erıforrás elosztása), másodikként pedig a rendszerparadigmára, amely lényegében keretét adja a modern társadalom mozgásviszonyainak, így az elsıként említett paradigmának is. Nem is inkább a paradigmatikus vonásokra, hanem azok teret nyerı szemléletére, és azok praktikus alkalmazásának lehetıségére kell a figyelmet irányítani. Mindezt úgy tesszük, hogy a társadalmat területi, térségi korlátok közé szorítjuk, és ott vizsgáljuk a gazdaságfejlesztés rendszerének érvényesülését. A jövı elé a transznacionalizmus jegyében nézünk. A gazdaságfejlesztésben gyökeret ver a globalizált szintő elv, a folyamatok világméretővé válnak, az árú-, a tıke- és az erıforrás allokáció a globalizált világpiacon valósul meg. Ebben a transznacionális rendszerben megnı az erıforrás koncentrátumok internacionális nagy 24

25 vállalati központok szerepe és érezhetı módon csökken a nemzetek területkiegyenlítı, un. igazságos, erıforrás-elosztó képessége. Ennek következménye, hogy jelenleg a térségek, a megyék, a települések közvetlenül a világpiac kihívásaival és az önmaguk által generált versennyel találják magukat szemben. Az a térség, amely nem képes ehhez a világmérető erıforráspiachoz és versenyhez alkalmazkodni, az kikerül az allokációs térbıl, szinte reménytelenül elmarad. Nem kis mértékben függ tehát a térségek sorsa attól, hogy ezen a piacon hogyan képesek érdekeiket érvényesíteni, vagy pozíciójukat folytonosan javítani. A magyar gazdaság (az ország) tudatosan tagozódik be ezen transznacionális rendbe. A gazdasági növekedés jelentıs hányadát ma már a külföldi mőködı tıke fogadását támogató állami modernizációs folyamatok determinálják, hiszen beruházásra alig áll rendelkezésre hazai tıke. Bár ezek az állami törekvések erısek, mégis ahhoz szőkösek, hogy a modernizációs politikában megjelenı, az általában elfogadott társadalmi igényekkel ellentétes fejleményeket foglalkoztatási gondok és a regionális elmaradottság felszámolása kiküszöböljék. Az ország térségeinek szembesülniük kell azzal a ténnyel, hogy az államnak ezekre egyrészt nincs hatása, mert a befektetések irányát és nagyságát a külföldi vállalatok központjai döntik el, másrészt, a befolyásolás forrás lehetıségei is szőkösek, mert a GDP növekedésének jelentıs hányadát hosszútávon az országadósság és a dezinfláció terhei kötik le. A térségek, a megyék számára nem marad más, mint olyan orientációs politika felépítése és hasznosítása, amely támaszkodva a térségi adottságokra és az önfenntartó képesség növekedésének igényére, befolyásolást gyakorol az állami támogatási és külföldi befektetési- támogatási szándékra, annak érdekében, hogy a terület bekapcsolódhasson a világméretővé váló társadalmi-gazdasági tranzakciókba. A világ, az országok és a térségek kapcsolódását látványosan írják le a társadalom és a gazdaság elıbb vázolt mozgásviszonyai. (Térségek hálózati gazdasága). Ezeknek a kapcsolatoknak és mozgásoknak a tapasztalati valósága azonban olyannyira általános, hogy a nem szakmabeliek számára nem jelenik meg, mint probléma. Márpedig ezek mögött nem más, mint a rendszerparadigma által determinált, az absztrakt térben folyó információs folyamatok (döntések) és a valós térben lejátszódó végrehajtó folyamatok (végrehajtás) játszódnak le, azaz rendszerek mőködnek, jönnek létre, egyesülnek, integrálódnak, osztódnak,, stb., annak érdekében, hogy fennmaradhassanak és fejlıdhessenek. Aki nem érti ezt a mechanizmust, aki nem érti a rendszer erejét, az képtelen ebbe a bonyolult rendszerlogisztikába bekapcsolódni, reménytelenül veszik el, tönkremegy. A térségek nem függetleníthetik magukat a rendszerparadigma érvényesülése alól, hiszen a területük egy földrajzi határok által elkülönült gazdasági-társadalmi mozgástérként, egy rendszerként jelenik meg. A rendszerszemlélet viszont nyilvánvalóvá teszi, hogy az elıbb jelzett politikák, mint rendszerpreferenciák csak az esetben valósulhatnak meg, ha a térségrendszer képes az ıt körülvevı, folyton változó környezetben világgazdasági rendszer önmagát újra és újra identifikálni. Ha azt tételezzük fel, hogy a térségrendszer mindenek elıtti preferenciája a társadalmi jólét fejlıdése, akkor az elsıként említett paradigmánk érvényre juttatása érdekében a rendszer alapvetı céljaként és alapvetı alrendszereként a gazdaságfejlesztést kell megnevezni. Amennyiben ennek az alrendszernek a célja levezethetı a térségrendszer alapvetı céljából, akkor az alrendszeri cél szerint, rendszerként határozhatjuk meg a térség gazdaságfejlesztését. 25

26 Erre a nagyon is nehezen kezelhetı, bonyolult problémára kell a figyelmet felhívni, éreztetve azt a társadalmi igényt, leginkább implicite jelenik meg amely sürgeti az adott térség gazdaságának fejlıdését, a fejlesztés rendszerének kialakulását. Az elkövetkezendı levezetésekben ennek az igénynek megfelelve bemutatjuk, hogy az államigazgatás, a társadalmi koordináció talaján állva léteznek a rendszer létrehozásához szükséges induló feltételek. Ezekre támaszkodva pedig rá kívánunk mutatni, hogy a térség gazdaságának fejlesztési rendszerét milyen elméleti alapokon kell megszerkeszteni és hogyan kell mőködtetni, miközben mindvégig szem elıtt tartjuk: 1. Az egy fıre jutó GDP elıállítását radikálisan kell növelni. 2. A gazdaságfejlesztésnek egy új hatékony erıforrás-struktúrát kell létrehoznia, amelyen egy konvertálható és tartós növekedést biztosító folyamat-struktúra válik értelmezhetıvé. 3. A térségnek a lehetıségek által hajtott területbıl, lehetıségeket felhajtó térségrendszerré kell válnia. 3. A probléma meghatározása A világgazdaságot stimuláló info-kommunikációs forradalom hatásai elég nehezen azonosíthatóak, de jól érzékelhetı, hogy a gazdaság-, általában a társadalom szerkezetei és mozgásviszonyai gyökeresen megváltoztak, illetve változófélben vannak. Szembetőnı a változás szakadatlansága és gyorsulása. Világméretekben is elgondolkodtató azonban a változás követés intenzitás-különbsége a gazdaság amely globalizálódik, tranznacionálódik és az állami szabályozás amely területi korlátok között érvényesül között. Különösen így van ez a post-szocialista országokban, ahol a terv, a parancs és az osztogatás alapú irányítás helyett a társadalmi koordinációra épülı irányítás bevezetésével járó nehézségek okoznak belsı zavarokat. Nem véletlen, hogy egyre többet hallunk, szerte a világban, az államháztartási-, az államigazgatási-, regionalitási reformok,, stb., megszületésérıl vagy hiányáról. Nem új problémáról van szó, mint inkább arról, hogy hihetetlenül kevés figyelem fordul az információfeldolgozás felgyorsulásának szerepére az állam gazdaságfejlesztı tevékenységében. Különösen szembetőnı ez a modern gazdaság erıforrás elosztásában, pedig ugyanakkor e téren látványosan nı a tülekedés. Mivel tárgykörünk az államigazgatás e területén érdekelt, így elemzéseinket ez irányba fejtjük ki, hozzátéve, hogy mindvégig meglehetısen magas absztrahációs szinten maradunk. (Így érhetı el, hogy a gazdaság egységei azonos módon válnak tanulmányozhatóvá). Abból indulunk ki, hogy a közgazdaság szempontjából alapvetı a gazdasági versenyrendszer a piacgazdaság egyensúlyának létezése. A versenyegyensúly azonosítható egy optimummal, amely megoldja a piaci egyensúly problémáját. (Az optimum Pareto által definiált szintjén.) Azaz kijelöli az optimumhoz tartozó egy idıpont erıforrás eloszlást. Ez az optimális erıforrás eloszlás, természetesen a gazdaság szereplıi között, a piac segítségével jön létre, mégpedig a piac fokozatos közelítésének módszerével. (A fokozatos közelítés a piacon zajló információs folyamatok összessége.) Ez a közelítés egy versenyzıi eljárást hoz létre, az információhatékonyság érdekében decentralizálja a résztvevıket (termelı, fogyasztó, ár, információ) és a decentralizált szereplık piaci sikereitıl vagy kudarcaitól függıen erıforrás tömegekhez juthatnak, vagy szélsı esetben tönkremehetnek. A közgazdasági gondolkodásban nem létezik egy mindenki által elfogadott ismérv, de ennek ellenére az erıforrások elosztásában alapvetı kérdés az igazságosság. Az igazságosság iránti vágy mőködteti az állami szabályozást (állam és decentralizált szervei), amely arra hivatott, hogy az erıforrások elosztását a társadalom jólétének 26

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplı Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott elıirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Abdalla Rozália* A KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZER (COMMON ASSESSMENT FRAMEWORK) GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

Abdalla Rozália* A KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZER (COMMON ASSESSMENT FRAMEWORK) GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Abdalla Rozália* A KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZER (COMMON ASSESSMENT FRAMEWORK) GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Az Európai Unió fontos kérdésként kezeli a közigazgatás minıségfejlesztését. A fejlesztési programok

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában?

Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? Szociológia Doktori Iskola Balogh Péter Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? Az EU-források felhasználásának gazdaságszociológiai elemzése Ph.D. értekezés Témavezetı: Dr. habil. Szántó Zoltán,

Részletesebben

11. FEJEZET Projektgenerálás

11. FEJEZET Projektgenerálás 11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló

Részletesebben

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása (TÁMOP 1.3.1 projekt V. részfeladat) készítette: Mózer Péter, Simonyi Ágnes (A szerzık köszönik Gere Ilona lektor szakértı észrevételeit és javaslatait,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008. NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 10/2001. (XII. 19.) rendelete A falugondnoki szolgálatról

LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 10/2001. (XII. 19.) rendelete A falugondnoki szolgálatról LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 10/2001. (XII. 19.) rendelete A falugondnoki szolgálatról Lovas Község Önkormányzati képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA Felsıoktatási Minıségi Díj pályázat 29. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 1. A Budapesti Mőszaki Fıiskola bemutatása... 1 2. Az intézményi önértékelés illeszkedése

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Ph.D. értekezés tézisei A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése Máté Andrea PÉCS, 2007 A doktori program

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN (AJÁNLOTT SZAKIRODALOM MSC HALLGATÓK SZÁMÁRA) SZERKESZTETTE:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2008. ÉVI PÁLYAVÁLASZTÁSI RENDEZVÉNYSOROZAT TOLNA MEGYEI

TÁJÉKOZTATÓ A 2008. ÉVI PÁLYAVÁLASZTÁSI RENDEZVÉNYSOROZAT TOLNA MEGYEI TÁJÉKOZTATÓ A ÉVI PÁLYAVÁLASZTÁSI RENDEZVÉNYSOROZAT TOLNA MEGYEI PROGRAMJAIRÓL A már második alkalommal szervezi meg a Mi a pálya? elnevezéső, regionális szintő pályaválasztási rendezvénysorozatát. Az

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti. 43/2009. (X.26.) határozat. Határozat

Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti. 43/2009. (X.26.) határozat. Határozat Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti 43/2009. (X.26.) határozat Határozat Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a Körjegyzıség Szervezeti és Mőködési Szabályzatát megtárgyalta,

Részletesebben

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

Végrehajtás Operatív Program

Végrehajtás Operatív Program Végrehajtás Operatív Program 1. prioritás: A támogatások felhasználásáért felelıs központi és horizontális intézmények mőködtetése és fejlesztése Akcióterv 2009-2010 Tervezet! 2008. október 30. I. Prioritás

Részletesebben

(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata)

(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata) ELFOGADOTT VÁLTOZAT! (2011.06.30.) 2011. ÉVBEN ELFOGADOTT VÁLTOZTATÁSOK: VASTAG BETŐVEL KIEMELVE! PILIS, 2011. JÚNIUS 30. DR. CSIKI GÁBOR JEGYZİ Pilis Város Önkormányzatának Számviteli Politikája és Számlarendje

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai 2 Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai A költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló, többször módosított 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési

Részletesebben

1.)Tevékenységünk, történetünk:

1.)Tevékenységünk, történetünk: 1.)Tevékenységünk, történetünk: AZ ÉV HR CSAPATA 2008 A Zalakerámia Zrt. tevékenysége fal- és padló-burkolólapok, dekorelemek gyártása, valamint kül- és belföldi forgalmazása, továbbá a saját tulajdonban

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA KÖTELEZİEN FELÜLVIZSGÁLT TANÜGYI DOKUMENTUM MÓDOSÍTOTT MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. augusztus 25. 1 1. A MIP rendeltetése 1. Általános rendelkezések

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program Összefoglalás e-mail: info@transparency.hu A rendelkezésünkre álló tudományos

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára címmel meghirdetett pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3.B-11/1 1 Tartalom

Részletesebben

Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék. Johanyák Zsolt Csaba

Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék. Johanyák Zsolt Csaba Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Informatika Tanszék Johanyák Zsolt Csaba 003 Tartalomjegyzék. Bevezetés.... A megbízhatóság fogalmai..... A termék idıtıl függı képességei...... Használhatóság /Üzemkészség/

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C.

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu SZÁMVITELI POLITIKA Készült: a Számvitelrıl szóló

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4

TARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4 Az NSRK 211-213-as akcióterveinek környezeti vizsgálata V. A 27-213-as idıszak operatív programjainak módosítására vonatkozó környezeti jelentés elkészítése Budapestt,, 211.. decemberr TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Az EURES hálózat 2007-2010-es tevékenységi terve a fıbb prioritások figyelembevételével

Az EURES hálózat 2007-2010-es tevékenységi terve a fıbb prioritások figyelembevételével Az EURES hálózat 2007-2010-es tevékenységi terve a fıbb prioritások figyelembevételével 1. Tájékoztató és támogató szolgáltatások biztosításával tevékenyen részt vesz a Növekedési és Munkahely-teremtési

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, FEJLESZTÉSI RENDSZERE Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY 2008. évi 2. különszám 2008. március KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról A KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA A Komárom-Esztergom

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZILÁGYI ERZSÉBET ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. 2 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZİI... 4 1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya...4

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. Általános rész I/1. A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: Primor Audit Könyvelı és Könyvvizsgáló Korlátolt Felelısségő Társaság

Részletesebben

A NEVELİK HÁZA EGYESÜLET 2007. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

A NEVELİK HÁZA EGYESÜLET 2007. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A NEVELİK HÁZA EGYESÜLET 2007. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A NEVELİK HÁZA EGYESÜLET 2007. évi közhasznúsági jelentése 1. Számviteli beszámoló A Nevelık Háza Egyesület 2007 évben gazdálkodásáról a számviteli

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ ÉS ÚTMUTATÓ

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ ÉS ÚTMUTATÓ 2. sz. melléklet ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ ÉS ÚTMUTATÓ A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében PROJEKTTERVEZETEK fogadása céljából meghirdetett magyar pályázati felhíváshoz Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere. Fejezet Képviseleti jogosultság, aláírási jog, utalványozási jogkör,

TARTALOMJEGYZÉK. V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere. Fejezet Képviseleti jogosultság, aláírási jog, utalványozási jogkör, TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet Általános rendelkezések II. III IV. Fejezet Tagsági jogviszony Fejezet A Club szervezeti felépítése Fejezet Felelısségi Rendszer V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere

Részletesebben

Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete

Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete Pomáz Város Önkormányzatának 4./2006. (01.26.) számú rendelete z Önkormányzati Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 11/1999.(05. 11.) sz.rendelete módosításáról Pomáz Város Önkormányzatának

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v. Készült: Csákvár Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. július 27- én megtartott nyilvános ülésérıl

J e g y z ı k ö n y v. Készült: Csákvár Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. július 27- én megtartott nyilvános ülésérıl J e g y z ı k ö n y v Készült: Csákvár Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. július 27- én megtartott nyilvános ülésérıl Jelen vannak: Giesz János polgármester dr. Nagy István alpolgármester

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:

Részletesebben

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Ügyvezetõ Bizottsága (Management Committee) ügyrendje

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Ügyvezetõ Bizottsága (Management Committee) ügyrendje A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Ügyvezetõ Bizottsága (Management Committee) ügyrendje Az Ügyvezetõ Bizottság (a továbbiakban: ÜB) ügyrendje 1. A Magyar Telekom Nyrt. Ügyvezetõ

Részletesebben

Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA

Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA ConseilUE PUBLIC Brüsszel, D006234/02 Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA ( ) aco 2 4kibocsátásáthelyezéskockázatánakjelentısmértékbenkitettágazatokés alágazatoklistájánaka2003/87/ekeurópaiparlamentiéstanácsiirányelvszerinti

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben