A Program készítéséért felelıs:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Program készítéséért felelıs:"

Átírás

1 Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja évekre Budapest,

2 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében részt vettek: Fıvárosi Levegıtisztaság-védelmi Kft. Székhely: 1142 Budapest, Rákospatak u Képviselı: Steiner Ferenc Fımterv mérnöki Tervezı Zrt. Székhely: 1024 Budapest, Lövıház u. 37. Képviselı: Bebesy László Hangmérnök Tervezı és Szolgáltató Kft. Székhely: 1112 Budapest, Igmándi u. 17. Képviselı: Dr. Koscsó Gábor Forsense Piackutató és Stratégiai Tanácsadó Kft. Székhely: 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 12. Képviselı: Tóth Zsolt Tervezési idıszak: közötti idıszak 2

3 TARTALOM 1. A FELADAT BEMUTATÁSA A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM SZÜKSÉGESSÉGE A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM KÜLDETÉSE A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM IDİHORIZONTJA ÉS FELÉPÍTÉSE A PROJEKT FELELİSE KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPELVEK A TERÜLET MAKROSTRUKTURÁLIS HELYZETKÉPE - A XII. KERÜLET HELYE ÉS SZEREPE BUDAPEST VÁROSSZERKEZETÉBEN ÉS ÉLETÉBEN A KERÜLET TÖRTÉNETE A KERÜLET SAJÁTOS SZEREPE, A VÁLLALT FUNKCIÓK KERÜLETI, FİVÁROSI ÖSSZEFÜGGÉS- RENDSZERÉBEN A KERÜLET DEMOGRÁFIAI JELLEMZİI VÁROSRÉSZI BONTÁSBAN BUDAPEST XII. KERÜLET SZOCIÁLIS MUTATÓI A KERÜLET GAZDASÁGI POTENCIÁLJA KÖZOKTATÁS A KÖRNYEZETVÉDELEM INTEGRÁCIÓJA A KERÜLET FEJLESZTÉSPOLITIKÁJÁBA A SZOMSZÉDOS KERÜLETEKKEL, ILLETVE TELEPÜLÉSEKKEL VALÓ EGYÜTTMŐKÖDÉS FONTOSSÁGA, TERÜLETI, TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK A VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA KAPCSOLATOK A HORIZONTÁLIS ÉS AZ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEKKEL A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK FELADATAI ÉS KÖZREMŐKÖDİI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS - HELYZETÉRTÉKELÉS A KERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA, HATÓTÉNYEZİK LEVEGİMINİSÉG A LÉGSZENNYEZETTSÉGET BEFOLYÁSOLÓ METEOROLÓGIAI ÉS HELYRAJZI VISZONYOK, TRANSZMISSZIÓ A KERÜLET LEVEGİMINİSÉGÉNEK JELLEMZİI - MÉRÉSI EREDMÉNYEK A LÉGSZENNYEZÉSSEL TERHELT TERÜLET BECSÜLT KITERJEDÉSE ÉS A SZENNYEZETTSÉG ÁLTAL ÉRINTETT LAKOSSÁG A XII. KERÜLETBEN A LEVEGİMINİSÉG ÁLLAPOTÁT MEGHATÁROZÓ HELYI TÉNYEZİK A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK MINİSÉGE KARSZTVÍZ NYÍLT FELSZÍNI KARSZT SEKÉLY RÉTEGVIZEK, TALAJVIZEK FORRÁSOK FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS, VÍZMINİSÉG AZ IVÓVÍZHÁLÓZAT ÉS A CSATORNAHÁLÓZAT ISMERTETÉSE AZ IVÓVÍZELLÁTÓ HÁLÓZAT KÖRNYEZETI-KÖZEGÉSZSÉGÜGYI JELLEMZÉSE CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS A KERÜLET SZENNY- ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETİ RENDSZERÉNEK MÉRÉSI EREDMÉNYEI A TALAJ ÁLLAPOTA KİFEJTİK A TALAJOK TOXIKUS ELEMTARTALMA BARLANGOK, BARLANGOS TERÜLETEK FELSZÍNMOZGÁSOK A FELSZÍNMOZGÁS-VESZÉLYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ORSZÁGOS ÉS KERÜLETI RENDELKEZÉSEK ERÓZIÓ ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS

4 A ZÖLDTERÜLETI TIPOLÓGIA ÉS AZ EGYES ZÖLDFELÜLET-TÍPUS FUNKCIÓK FİVÁROS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE - A ZÖLDFELÜLET HOZZÁFÉRHETİSÉGE ÉS A ZÖLDFELÜLETI ELLÁTOTTSÁG A KERÜLET ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE ZÖLDTERÜLETEK A KERÜLETBEN JELENTİS ZÖLDFELÜLETŐ INTÉZMÉNYKERTEK A KERÜLETBEN FASOROK A KERÜLETBEN ERDİTERÜLET, ERDİGAZDÁLKODÁS AZ ERDİK REKREÁCIÓS ÉS URBANIZÁCIÓS TERHELÉSE JÁTSZÓTEREK A KERÜLETBEN TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM ORSZÁGOS JELENTİSÉGŐ VÉDETT TERÜLETEK HELYI, FİVÁROSI JELENTİSÉGŐ VÉDETT TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK HELYI, KERÜLETI JELENTİSÉGŐ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A TELEPÜLÉSI ÉPÍTETT ÉS MESTERSÉGES KÖRNYEZET ÁLLAPOTA BUDAPEST XII. KERÜLET MŐEMLÉKJEGYZÉKE HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK SZELEKTÍV HULLADÉKGYŐJTİ SZIGETEK VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉVI, RENDSZERES KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓK ÜTEMEZÉSE A KERÜLETBEN ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÁS ENERGIAGAZDÁLKODÁS, ENERGIAFELHASZNÁLÁS A KERÜLET KÖZLEKEDÉSE ZAJ, ZAJTERHELÉS BUDAPEST STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPE, FÓKUSZÁLVA A XII. KERÜLETRE A KERÜLET ZAJVÉDELMI HELYZETE ZAJVÉDELMI VIZSGÁLATOK - MÉRÉSI EREDMÉNYEK RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS TÁRSADALMI PARTICIPÁCIÓ A XII. KERÜLET LAKOSAI KÖRÉBEN VÉGZETT ATTITŐD-MÉRÉSEK EREDMÉNYEI KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK ÉS ÉRTÉKEK ÁTFOGÓ CÉLOK, CÉLKITŐZÉSEK KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTRENDSZER BUDAPEST FİVÁROS XII. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA LEVEGİTISZTASÁG-VÉDELEM AKCIÓPROGRAM KÖZLEKEDÉS AKCIÓPROGRAM FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK AKCIÓPROGRAM SZENNY- ÉS CSAPADÉKVÍZ HÁLÓZAT KEZELÉS AKCIÓPROGRAM TALAJVÉDELEM AKCIÓPROGRAM HULLADÉKKEZELÉS AKCIÓPROGRAM ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS AKCIÓPROGRAM TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM AKCIÓPROGRAM ENERGIAGAZDÁLKODÁS AKCIÓPROGRAM KÖRNYEZETI ZAJ ÉS REZGÉS AKCIÓPROGRAM ÖSSZEFOGLALÁS SZ. MELLÉKLET

5 1. A feladat bemutatása A hatályos Nemzeti Környezetvédelmi Program szerint életünk minıségét a környezet állapota és változása, a természeti erıforrás-készletek gazdagsága, a környezeti kockázati tényezık alakulása alapvetıen meghatározza. A méltányos emberi élethez szükséges környezeti feltételeket, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítésének lehetıségét ezért mind a jelen, mind a jövı generációk számára biztosítani kell. A fenntartható (város)fejlıdés mindent átfogó tervezési megközelítést igényel. A kulcs a fenntartható fejlıdés három pillérének: a társadalmi-kulturális a gazdasági és a környezeti fejlıdés kiegyensúlyozott figyelembe vétele. Alapvetı fontosságú, hogy a fenntartható fejlıdés tényezıit ne egymástól függetlenül, hanem hálózatként használjuk, hiszen a társadalom, a történelmileg kialakult termelési módok és a természet erıs kölcsönhatása miatt a három pillér nem is kezelhetı egymástól függetlenül. A fenntartható városfejlıdés ökológiai síkon elsısorban a hosszú távú, generációkon átívelı gondolkodás alapján álló döntéseket jelent, a fogyasztás olyan szintjét, mely hosszú távon is biztosítható, a kibocsátásaink, az elhasznált forrásoknak (pl.: üzemanyag, építıanyag, építésre szánt terület, stb.) a természet és ember által meghatározott rendszer körforgásaiba való biztonságos visszavezetését, a szabad területek mértéktartó igénybevételét, az épített és természeti értékek védelmét. A Környezetvédelmi Programnak ebbıl a szempontból közvetlenül kell szolgálnia a fenntarthatóságot, s a minıségi, tartalmi fejlıdést A települési Környezetvédelmi Program szükségessége A XII. kerületi városrész dinamikus fejlıdése és az új lakóterületek kialakítása, illetve egyéb fejlesztések, továbbá az intézkedési tervekben megjelenített célok (pl.: pályázatok benyújtása) megvalósítása szükségessé teszik a környezeti helyzetértékelést, a kerületben lezajlott gazdasági és infrastrukturális fejlesztések, változások számbavételét, azok környezeti hatásait. A kerület önkormányzatának környezetvédelmi feladata egyrészt, hogy segítse illetékességi területén az országos környezetvédelmi feladatok teljesítését, másrészt hogy saját eszközeivel gondoskodjon a helyi környezet megóvásáról, minısége romlásának megakadályozásáról, a kerület sajátos jellegének megırzésében, helyreállításában jelentıséggel bíró helyi természeti és kulturális értékek védelmérıl. Az évi LIII. törvény (1) a települési önkormányzat (Budapesten a Fıvárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében: a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat, b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. -ban foglaltak szerint, amelyet képviselı-testülete (közgyőlése) hagy jóvá, 1 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a közötti idıszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 5

6 c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetıleg határozatot hoz, d) együttmőködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot, f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elısegíti a környezeti állapot javítását. Az évi LIII. környezetvédelmi törvény tehát az önkormányzatok hatáskörébe tartozó környezetvédelmi feladatok rendszerezésére, ütemezésére környezetvédelmi program készítését teszi kötelezıvé. Az évi LIII. törvény 48/A. (1) bekezdése értelmében Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzatának az emberi egészség védelme, valamint a természeti erıforrások és értékek megırzése és fenntartható használata érdekében a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztetı tényezıkkel kapcsolatos, az illetékességi területre önálló általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv, környezetvédelmi program) kell készíteni. A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott területi szint fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesztéspolitikai terveinek kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, továbbá az adott területre vonatkozó ágazati tervezés során érvényre kell juttatni A Környezetvédelmi Program küldetése A törvény által elıírt kötelezettség egyben alkalmat is teremt az önkormányzat számára ahhoz, hogy módszeresen áttekintse eddigi tevékenységét, megállapítsa a környezetvédelem terén az esetleges hiányosságokat, illetve azokat a fıbb problémákat, amelyek a környezetvédelmi célú intézkedések végrehajtását nehezítik vagy megakadályozzák, valamint lehetıvé tegye a környezetvédelmi munka hatékonyságának javítását. A program küldetése, hogy: Hosszú távra megelızze a környezeti problémák kialakulásának lehetıségét, illetve megkezdje a jelenben fennálló környezeti problémák felszámolását. A környezetvédelem problémáit a társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell megoldani, a fenntartható fejlıdés érdekében a természeti erıforrásokkal, a környezeti értékekkel való gazdálkodás, a településfejlesztés kereteinek, korlátainak meghatározása a település-ökológiai követelményeknek leginkább megfelelı módon. Hosszú távú cél egy olyan fejlesztéspolitikai irányvonal kialakítása, melynek következtében a kerület legyen olyan vonzó, színvonalas életkörnyezetet nyújtó, exkluzív kerülete a Fıvárosnak, amely mővi és természeti adottságait, értékeit megırizve mőködteti a fıvárosi és kerületi szerepkörő intézményi- és kapcsolatrendszerét és lakói számára fenntartható életminıséget biztosít. Továbbá a környezetvédelmi szemlélet adja a lehetı legtöbb fejlesztésnek, beavatkozásnak az alapját - komfortos kerület (az épített és természeti környezet minıségének javítása, mőszaki infrastruktúra fejlesztése) -, áthassa az összes városüzemeltetési ágazat 6

7 tevékenységét, és a lakosság értékrendjében is elıbbre lépjen. A kerület környezetvédelmi programja egy olyan átfogó környezetfejlesztési terv, amely elısegíti a környezet- és természetvédelmi rövid és középtávú programok megalapozását (vertikális megközelítés), másrészrıl hozzájárul az egyes ágazati és területfejlesztési törekvések kialakításakor a környezetvédelmi szempontok figyelembevételéhez (horizontális megközelítés) A Környezetvédelmi Program idıhorizontja és felépítése A Program a közötti idıszak legfontosabb környezetvédelmi célú teendıit mutatja be, mintegy felvázolva a célkitőzések eléréséhez vezetı út elsı lépéseit. A program célja a megfelelı alap biztosítása a hat évre szóló környezetvédelmi tevékenységhez, kiindulási alapot adva a megoldandó környezeti problémák azonosítása, a jobbító intézkedések elıkészítése és beindítása, továbbá az esetlegesen szükségessé váló környezethasználati korlátozások feltárása érdekében. A környezetvédelmi programban foglaltak aktualizálása érdekében az 1995-ös Környezetvédelmi törvény a program kétévenkénti felülvizsgálatát írja elı. A program tervezését és elfogadását követıen meg kell kezdeni az abban megalapozott fejlesztések, szabályozási és hatósági eszközök konkrét tervezési és megvalósítási faladatait. A kerületi környezetvédelmi programmal szemben elvárt követelményeket a környezetvédelmi törvény határozza meg. A törvény kimondja, hogy a települési környezetvédelmi programnak kapcsolódnia kell a Nemzeti Környezetvédelmi Program dokumentumhoz, és meghatározza fıbb tartalmi elemeit. A törvényhez kapcsolódóan ugyanakkor részletes szabályokat megállapító végrehajtási rendelet nem kapcsolódik. Továbbá az itt meghatározott prioritások csak kis részben jelentenek helyi önkormányzati feladatokat, tekintettel arra, hogy ezek nagyobb részt összvárosi, fıvárosi érdeket és feladatkört jelentenek. Ennek alapján a kerület környezetvédelmi programja figyelembe vette: a Nemzeti Környezetvédelmi Program III. ( ) címő dokumentumban megfogalmazott, a kerület szempontjából fontos célkitőzéseket és intézkedéseket. Ugyancsak számba vette a Budapest XII. Kerület Környezetvédelmi Program - vizsgálat és program elızetes (1999) dokumentumot 3, Budapest Zöldfelületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja (2006) dokumentumot, évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, évi LIII. törvény a természet védelmérıl, évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl, Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzatáról szóló 47/1998. (X.15.) Fıv. Kgy. számú rendelet átfogó módosításának tervezetét (2006) - régóta tervezik a módosítását (Fıvárosi Építési Keretszabályzat - FÉK), a Kerületi Városrendezési Szabályzatot (14/2005) illetve a Kerületi Szabályozási Tervet, Budapest Fıváros Településszerkezeti Terve, a Fıvárosi Szabályozási Keretterv és Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési terve összehangolása (2002) dokumentumot, 3 Budapest, XII. Kerület Környezetvédelmi Program - vizsgálat és program elızetes, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kert- és Településépítészeti Tanszék,

8 Budapest Zöldfelületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programját (2006), Fıvárosi Környezetvédelmi Programot (2002), Fıvárosi Hulladékgazdálkodási Programot, Budapest XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (2008) foglalt a jelent program szempontjából releváns fejezeteket, a Budapest helyi jelentıségő természeti értékeinek védelmérıl szóló 32/1999. (VII. 22.) Fıv. Kgy. rendeletet, Hegyvidéki Éghajlat változási Stratégiát - MTA Szociológiai Kutatóintézet (2010). Ugyanakkor alapvetıen a települési környezetminıséget meghatározó tényezıkre koncentrál. A Környezetvédelmi Program készítésével kapcsolatos feladatok kiterjedtek egyrészt: a XII. kerület Hegyvidék városrész jelenlegi környezeti állapotának felmérésére, értékelésére, és összehasonlítására a korábbi, évben végzett vizsgálatok eredményeivel, másrészt a program tervezési fázisában elvégzett célvizsgálatok során azonosított programfeladatok megfogalmazására, illetve rövid és középtávú intézkedési tervvázlat készítésére. A megalapozó munkarészeket követıen a problémák összefoglalása (Probléma összefoglalótérkép) található, amely meghatározza azokat a cselekvési irányokat, akcióterületeket, amelyek mentén egy operatív Cselekvési Program kidolgozható. A Környezetvédelmi Program az évi LIII. törvény ( ) alapján tartalmazza az alábbi területeket: a) a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési épített és mesterséges környezettel, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) közlekedés és szállításszervezés, k) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésének, kerületre vonatkozó feladatait és elıírásait. Továbbá tartalmazza: l) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, m) a természet- és tájvédelemmel, n) az ár- és belvízgazdálkodással, o) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és elıírásokat. 8

9 1.4. A projekt felelıse A projekt felelıse, Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata külsı szakértık 4 bevonásával készítette a Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Program helyzetfeltárását. A fentieknek megfelelıen a kerületi környezetvédelmi program egyrészt a Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési módszertanán alapul, de hangsúlyosan veszi figyelembe a települési környezetvédelem súlyponti feladatait is. A Helyzetfeltárás a környezetállapotot jellemzı adatokat és azok értékelését tartalmazza. A XII. kerület környezetvédelemmel kapcsolatos stratégiai munkaanyaga a Polgármesteri Hivatal együttmőködésével készült. Így a helyzetértékelés fıbb pillérei, valamint a jövıkép körvonalazható, melyre maga a Program ráépülhet. A Helyzetfeltárás elıképét képezı ben elkészült, ám végsı elfogadásra nem került XII. kerületi Környezetvédelmi Vizsgálat és Program elızetes alapján megállapítható, hogy a XII. kerületi önkormányzat területén számos, összvárosi viszonylatban is jelentıs környezeti érték található. 2. Környezetvédelmi alapelvek A kerület önkormányzatának környezetvédelmi feladata egyrészt, hogy segítse illetékességi területén az országos környezetvédelmi feladatok teljesítését, másrészt hogy saját eszközeivel gondoskodjon a helyi környezet megóvásáról, minısége romlásának megakadályozásáról, a kerület sajátos jellegének megırzésében, helyreállításában a jelentıséggel bíró helyi természeti és kulturális értékek védelmérıl. Fontos, hogy a környezetvédelmi program járuljon hozzá a települési életminıséget meghatározó környezeti elemeket és a természeti értékeket veszélyeztetı környezeti problémák megoldásához, valamint a kerület fejlıdését alapvetıen meghatározó fejlesztések tekintetében érvényesítse az életminıséget alapvetıen meghatározó környezetvédelmi szempontokat. 3. A terület makrostrukturális helyzetképe - a XII. kerület helye és szerepe Budapest városszerkezetében és életében 3.1. A kerület története A XII. kerület területe már az ıskorban is lakott volt, amit számos régészeti emlék bizonyít, többek között a Denevér-völgyben feltárt kovakıbánya, melynek tárgyi leletei a híres vértesszılısi lelettel egykorúak. Ugyancsak találtak ıskori leleteket a Városkút környékén is. A honfoglalásig számos nép megfordult ezen a vidéken, és mindegyik otthonra is lelt itt. Kr. e. 700 körül szkíták, majd kelták telepedtek meg a mai Hegyvidéken, késıbb a rómaiak vették birtokba. Az általuk épített villák és egyéb épületek, temetık nyomait kerületszerte fellelték a régészek. A középkor folyamán a Hegyvidék erdıvel borított vidék maradt, ahol az uralkodók kedvükre vadászhattak. Itt alapította meg Mátyás király a híres vadasparkját. Az egyre növekvı Buda városának a vízellátását is a Hegyvidék segítségével oldották meg: a Sváb-hegy oldalában 4 A Környezetvédelmi Program javaslatot az Önkormányzat a Fıvárosi Levegıtisztaság-védelmi Kft. (levegıminıség munkarészek), a Hangmérnök Tervezı és Szolgáltató Kft. (zajvédelmi munkarészek), valamint a Fımterv mérnöki Tervezı Zrt. (árvízgazdálkodással, szenny- és csapadékvíz elvezetı rendszerek munkarész) bevonásával. A környezeti neveléssel kapcsolatos munkarészben, a lakossági észrevételek értékelésében a Forsense Kft. nyújtott segítséget. 9

10 felszínre bukkanó - ma Városkútként ismert - forrás vizét vezették el fa és agyagcsöveken keresztül a Várba, a mai Szentháromság térre. A török hódítás azonban véget vetett ennek a virágzásnak, a Város kút vezetéke eltömıdött, a megmővelt területek nagy részét visszahódította az erdı. A török kiőzését követıen a budai gazdák újra birtokba vehették a Hegyvidéket, ahol kiterjedt szılıültetvényeket létesítettek. Korabeli térképek tanúsítják, hogy a Gellért-hegytıl egészen Óbudáig szılık borították a Budai-hegyeket. A kerület területén szılık voltak a Sváb-hegyen, a Kis-Sváb-hegyen, az Isten-hegyen, a Márton-hegyen és az Orbán-hegyen, mely nevében ma is ırzi ennek a kornak az emlékét. Szent Orbánt ugyanis a szılık védıszentjeként tisztelik. A jó hírő budai borok még Londonba is eljutottak, és elismerést vívtak ki maguknak. A vidéken elszórva számos vendéglı várta a megfáradt utazókat, a megszomjazó kereskedıket, hogy helyben kóstolhassák meg a messze földön híres budai borokat. A szılıket egy filoxérajárvány elpusztította a XIX. század végén, de a vendéglık megmaradtak, hiszen az egyre élénkülı kirándulási kedv életben tartott ıket, sıt újabbak is nyitottak. A fıváros lakossága szívesen rándult ki a Zugligetbe, vagy a Normafához, majd a séta után betértek egy hamisítatlan, kockás abroszos, kerthelyiséges vendéglıbe. A XII. kerületrıl a mai napig a legtöbb embernek a kirándulás, és a zöld erdık jutnak eszébe. A napjainkban is híres, közkedvelt kirándulóhelyek már a XIX. században gyakran látogatottak voltak. Ilyen volt a Sváb-hegy, melynek szépsége a nagy mesemondót, Jókai Mórt is megragadta, és 1853-ban saját földet vásárolt a mai Költı utcában, ahová villát épített. Kedvelt volt a Normafa és a János-hegy is, melynek a csúcsára -, mely a Budaihegyek legmagasabb pontja ben építették fel Klunzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján azt a kıbıl készült kilátótornyot, mely a mai napig áll, és amelyet a kerületi Önkormányzat 2005-ben teljes körően felújítva adott át a természetjáróknak. A Hegyvidék betelepülésével együtt folyamatosan épült ki a szükséges infrastruktúra is. A Sváb-hegy és környékének az egyik legnagyobb elırelépést, és a fıvárosi életbe való bekapcsolódásnak a lehetıségét nyújtotta az 1874-ben meginduló fogaskerekő vasút. A fogas kezdetben a Városmajorból a Sváb-hegyig járt, és csak késıbb, 1890-ben hosszabbították meg a pályáját a Széchenyi-hegyig. A svájci származású Cathry Szaléz által tervezett, és létesített fogaskerekő pályát nem csak személy-, de teherszállításra is használták a kezdeti idıkben. A Fogaskerekőnek köszönhetıen olyanok is megismerhették a Hegyvidék természeti szépségeit, akik egyébként nem engedhették volna meg maguknak a drága bérkocsit. Az egyre növekvı érdeklıdés, a befektetık fantáziáját is megindította. Felismerték a Hegyvidék kedvezı adottságait, és szállodákat, sportpályákat, gyógyintézeteket létesítettek. A céljuk az volt, hogy egy alpesi típusú hegyvidéki üdülıtelepet alakítsanak ki. A XX. század elsı felében a világ számos részérıl érkeztek vendégek kikapcsolódni a Sváb-hegyi Nagyszállóba, vagy gyógyulni a Szanatóriumba. A kikapcsolódásukhoz rendelkezésükre állt tenisz- és atlétikai pálya, síelési lehetıség, lovarda, és - egy angliai szaklap szerint - Európa második legszebb golfpályája is. Ebbıl a pezsgı sportéletbıl szinte csak a sízés és a turizmus maradt meg a második világháborút követıen. Azonban a szellemi élet továbbra sem lanyhult. Jókai a leghíresebb azon írók közül, akik a Hegyvidéket választották otthonul, de rajta kívül még számos mővész talált itt otthonra. A Városmajor utcát nevezhetnénk mővészek utcájának is, hiszen szinte minden második házon találhatunk emléktáblát, hogy milyen híresség élt az épületben. Itt 10

11 lakott többek között Glatz Oszkár és Barabás Miklós is, akinek klasszicista villáját 2001-ben felújították, és ma kulturális központként mőködik, ahol képzımővészeti kiállításokat, filmvetítéseket látogathatnak a kerületi lakosok. A XII. kerületnek szerencsére sikerült a régi korok emlékeit, hangulatát sok helyütt megıriznie. A múltja iránt érdeklıdık bármerre is induljanak a kerületben mindig a múlt egyegy szeletével találkozhatnak. A Déli pályaudvartól öt percre a Kis-Sváb-hegy oldalában a Bírák és Ügyészek telepe áll, melynek hangulatos villaépületeinek tervezése Árkay Aladár nevéhez főzıdik. A Zugligetrıl a Disznófı forrás mellett mindenkinek a Libegı jut eszébe, mely egyenesen a János-hegyre viszi a kirándulókat, ahonnan pár perces sétával elérhetı a Gyermekvasút is. A nem kerületi lakosok a kirándulóhelyek mellett a Krisztinaváros és a Németvölgy legforgalmasabb helyeit ismerhetik leginkább. A XII. kerülethez tartozik a Moszkva tér egy része, a látványos Postapalotával egyetemben, az Alkotás utca, valamint a Böszörményi út. A BAH csomópont közelében a Gesztenyés kertben áll a Kongresszusi Központ, mely minden igényt kielégítı rendezvényközpontként üzemel. Kerületi fenntartásban több közmővelıdési intézmény várja a kultúra iránt érdeklıdıket. A régi, világhírő MOM üzem egyetlen eredeti állapotában megmaradt, ma már mőemléknek számító épületében mőködik, a jelenleg felújítás alatt álló XII. kerületi Mővelıdési Központ, egy patinás villaépületben a svábhegyi Jókai Klub, a Virányosban egy csendes utcában a Virányosi Közösségi Ház, a Böszörményi úthoz közel a Hegyvidéki Helytörténeti Győjtemény, és a Krisztinavárosban a Hegyvidék Galéria. A kerület folyamatosan újítja fel és adja át a nagyközönségnek a kerületi fontosságú épületeket, helyszíneket. Az elmúlt években újult meg többek között az Erzsébet-kilátó, a Barabás-villa, a Városkút forrásháza A kerület sajátos szerepe, a vállalt funkciók kerületi, fıvárosi összefüggésrendszerében A kerület sajátos, magas színvonalú, exkluzív terület, nem küzd megoldhatatlan környezeti problémákkal, az országos és fıvárosi infrastruktúra fıhálózati elemei nem szelik keresztül, vagy csak a kerület peremét érintik. A kerület méreteit és lakosságát tekintve a budapesti középmezınyben található. A kerület a fıváros területének 5,1%-án helyezkedik el, lakosainak száma majdnem eléri a t, azaz itt él a budapesti népesség 3,3%-a. A kerület 2667 hektáros területébıl a belterület 1571 hektár. Népsőrősége 21 fı/hektár, a fıvárosi átlagnál 11 fı/hektárral alacsonyabb. Különlegessége a kerületnek, hogy mindössze 272 ezer négyzetméternyi gondozott parkja van. Ugyanakkor a gondozatlan, természeti állapotú erdık, rétek megközelítıleg az egész kerület egyharmadát borítják. A fıváros szempontjából a kerület legfontosabb szerepe a Budapest tüdeje szerepkör, mely minısítést összefüggı erdıinek, zöldfelületekben való gazdagságának köszönheti. A fıváros a XIX. század végén vásárolta meg Budakeszitıl a ma is Budakeszi erdıként nevezett zónát zöldterületeinek pótlása céljából, ugyanis az urbanizáció erısödésével a belsı városszövetben fokozatosan felszámolásra kerületek a zöldterületek. Ettıl kezdve a változatos táji, természeti adottságok rekreációs és kiránduló célponti szerepet biztosítottak a kerületnek - a Normafa 11

12 környékén sí-központ, a Széchenyi-hegyen golfpálya, Csillebércen gyermeküdülı központ épült. A kedvezı klimatológiai adottságokat kihasználva a korábbi szılıdombokon egyre több polgári nyaraló, s egyidejőleg gyógyászati és rehabilitációs intézmények jelentek meg a területen. Ez utóbbi funkciók jól kiegészítik a térség rekreációs jellegét. A fıvárosi fejlesztési programok szerint a kerület a hegyvidéki és gyógy-turizmus, a sport és az aktív szabadidı eltöltés célterülete. A terhelés növekedésével azonban a kerület területi értékei fokozatosan veszélybe kerülnek - a megırzés, valamint a karbantartás, megújítás, a felszereltségek fejlesztése elengedhetetlen. A kerület jellegzetes, nagy múltú, emblematikus intézményekkel, attrakciókkal és épületekkel rendelkezik. Az intézmények a kutatást (KFKI, csillagvizsgáló), a kultúrát (múzeumok, könyvtárak), valamint rekreációs, kiránduló és szórakoztatási célokat (Libegı, egykori lóvasút, Fogaskerekő, Gyermekvasút, kilátók, éttermek, patinás kávéházak) szolgálják. Az emblematikus épületek egy részét a ma már mőemléki, fıvárosi, vagy kerületi védelem alatt álló egykori családi nyaralók, villák teszik ki, melyek sajátos hegyvidéki építészeti karakterrel rendelkeznek. Mindezek jól jellemzik, hogy a Fıváros egy kiemelkedı tulajdonságokkal rendelkezı területérıl van szó, ahol a kerületi ellátó szerep mellett fıvárosi feladatokat is kell vállalni, azaz bizonyos szegmensekben fıvárosi szintő ellátást kell biztosítani a fenntartható fejlıdés elvén A kerület demográfiai jellemzıi városrészi bontásban A kerület demográfiai helyzetét a több évtizede tartó folyamatos népességcsökkenés és a lakosság viszonylag gyors ütemő öregedése jellemzi. 1. ábra A XII. kerület népessége a legutóbbi népszámlálások idején Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május 12

13 2. ábra A XII. kerület lakónépességének alakulása Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május A népesség számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevıje a népesség korösszetétele - fiatalabb népességben több a születés, idıs népességben több a halálozás, a másik tényezı pedig a megfelelı demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása. 3. ábra A lakosság kormegoszlása fıbb korcsoportok szerint Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május Budapest XII. kerület lakónépességének termékenysége az országos átlag alatti, bár a születések száma 2001 óta növekszik, 2001 és 2005 között 449-rıl 609-re nıtt. A kerület népességének mortalitása lényegesen eltér az országos átlagtól. Mind a férfiak, mind a nık születéskor várható átlagos élettartama magasabb az országos átlagnál, a férfiaké 6-7 évvel, a nıké 3-3,5 évvel. A kerület lakóinak életkilátásai a fejlettebb európai országokéhoz hasonlóan kedvezıek. A halálozások száma ennek ellenére meghaladja a születésekét. A kerület korstruktúrája az amúgy is kedvezıtlen országos aránynál is idısebb. Az idısek aránya meghaladja a 30%-kot, a gyermekkorú lakosság aránya pedig mindössze 12% körüli. 13

14 A kerület lakosságának korstruktúrája a demográfiai öregedés jeleit mutatja, amely elırevetíti az idısek ellátását segítı szociális szolgáltatások fejlesztésének szükségességét, egyben jelzi, hogy növelni kell a helyi szociális védelmi rendszer teherbíró képességét. A demográfiai öregedés várható fejleményeit jelzi, hogy az elkövetkezendı években nagyobb létszámú népesség (a jelenlegi évesek) válik nyugdíjassá. Ez a kerület esetében több ezer fınek a szociális szolgáltatásokban való megjelenését eredményezi. A évi népszámlálási adatok összeállított mutatósor táblázata a XII. kerület egyes városrészeire vonatkoztatva. 1. táblázat Népszámlálási adatok Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május A táblázatból kimutatható demográfiai specifikációk közül kiemelkedik Kelet-hegyvidék, mivel itt él a lakosság fele, alacsony a gyermekszám, s az aktív korúak aránya, magas a 60 feletti lakosság aránya, magas a foglalkoztatottság a éves népességen belül. A korábbi felmérésekbıl kiderül, hogy a legtöbb lakás - az összes kerületi lakások több, mint fele - Kelet-hegyvidék területén található, hiszen ez a kerület dominánsan nagyvárosi struktúrájú, keretes, illetve zártsorú beépítéső része. A kerületben 2001 óta nemcsak az épített lakások száma, hanem a kiadott építési engedélyek száma is emelkedett, amíg 2002-ben 104 építési engedélyt adtak ki, addig 2005-ben már 324-et, és ezeknek is nagyobbik fele vállalkozói beruházásban épült. Mindezek következtében 1980 óta jelentısen javultak a kerületben a lakásmutatók. 14

15 2. táblázat Prognosztizált demográfiai változások között Megjegyzés: a 15. körzet zöldterület, minimális népesség és lakásállománnyal. Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május 3. táblázat A lakásállomány változásai között Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május 15

16 Budapest XII. kerület szociális mutatói A városrészek szociális mutatóinak vonatkozásában is Kelet-hegyvidék a negatív kiemelkedı. 4. táblázat A városrészek szociális mutatói Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május A Hegyvidék helyben élı lakosságának szociális helyzete a budapesti és az országos átlagnál lényegesen kedvezıbb. A kerület lakosainak jelentıs része magasan kvalifikált, a szellemi foglalkozásúak széles csoportjából kerül ki. Az aktív keresıknek több, mint 70%-a szellemi munkát végez, míg a fıvárosban a szellemi- fizikai foglalkoztatottak aránya kb. 1:1. A vezetı beosztásúak aránya a kerületben meghaladja az aktív keresık 1/5-ét. Kiugróan magas az önálló tevékenységet végzık száma, amely tükrözi a magas vállalkozói kedvet. Az iskolázottsági mutatókból következik, hogy alacsony a munkanélküliség, az aktív kerületi polgárok kedvezı pozícióban vannak a munkaerı piacon. Feltőnıen magas a nyugdíjasok aránya, ami az idıskorú lakosság magasabb hányadából következik. Az aktív keresıkön belül a szellemi foglalkozásúak dominanciája jellemzı, ami a magasabb iskolázottsági szint következménye. A kerületre jellemzı kertvárosi, villás beépítéső Észak- és Dél-hegyvidéki területek vonzóbbak a gyermekes családok számára. A kerület földrajzi adottságaiból, valamint a Moszkva téri közlekedési csomópont jellemzıibıl adódóan a hajléktalanok jelenléte megkülönböztetett figyelmet igényel. Az Önkormányzat komoly erıfeszítéseket tesz ellátásukra, annak ellenére, hogy a feladat ellátási kötelezettség a Fıvárosi Önkormányzatra hárul. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a XII. kerület Polgármesteri Hivatallal kötött megállapodás alapján nappali melegedıt mőködtet, utcai szociális munkát végez és mőködteti a szenvedélybetegek közösségi ellátását is. 16

17 Összességében az állapítható meg, hogy a kerület lakossága nem okoz gondot sem szociális, sem közbiztonsági szempontból, az iskolázottság magas, a munkanélküliség alacsony A kerület gazdasági potenciálja 5. táblázat A kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma városrészenként, illetve a teljes kerületre Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május Az adatok jól érzékeltetik Kelet-hegyvidék városközponti szerepét. A vendéglátóhelyek az idegenforgalmi turisztikai szempontból kiemelkedı Észak-hegyvidék vonatkozásában jelzésértékőek Közoktatás A kerületben a gyermekek, illetve fiatalok ellátását, gondozását, nevelését, oktatását az alábbi intézmények biztosítják: 3 önkormányzati és 3 vállalkozásban mőködtetett bölcsıde, 27 óvoda, összesen 30 feladat-ellátási helyen, amelybıl 8 önkormányzati fenntartású, 18 általános iskola, 10 középiskola, 3 felsıoktatási intézmény. A kerületben élı, az átlagosnál magasabban kvalifikált szülık igen komoly, magas szintő elvárásokat támasztanak a nevelési-oktatási intézmények iránt. A kerületben ennek megfelelıen minıségi munkát végzı helyi közoktatási rendszer épült ki, amelyben a minıségi oktató-nevelı munka kiterjed a hátrányos helyzető, valamint a sajátos nevelési igényő gyermekek ellátására is. A kerület a testi és érzékszervi fogyatékosokat a jövıben is integráltan kívánja nevelni a törvényben rögzített gyógypedagógus szaksegítséggel és segédeszközökkel. Az értelmi fogyatékos és többszörösen sérült gyermekek számára a gyógypedagógiai szaksegítséget - pozitív diszkriminációként - a Fekete István Általános Iskolában kívánja a továbbiakban is biztosítani úgy, hogy a tanórán kívüli és szabadidıs tevékenységek során az iskola tanulói teljes jogú tagjai maradjanak a kerület gyermekközösségeinek. 17

18 4. A környezetvédelem integrációja a kerület fejlesztéspolitikájába A térségi kapcsolatok, a közös környezetvédelmi problémák alapján, a XII. kerület környezetvédelmi programját a fıvárosi, az agglomerációs és a kerületi környezetvédelmi programokkal összehangoltan kell készíteni. A közlekedési emissziók csökkentése, a tájvédelmi területek rekreációs terhelésének egyenletesebb elosztása, a túlterhelt vagy érzékeny területek terhelésének csökkentése, a természetvédelmi területek körüli védıövezetek kijelölése és egyedi építési, területrendezési szabályzat kidolgozása, valamint a felszín alatti vízbázisok védelmének ügye nem lehet kizárólag önálló kerületi feladat. A különbözı környezeti terhelések és problémák többsége a táj- és a településszerkezeti adottságok hasonlósága miatt a XII. kerületben közel hasonló súllyal fordul elı. A terhelések csökkentése, vagy szinten tartása, az érzékeny területek védelme ezért nem külön-külön, hovatovább egymás rovására, hanem csak összvárosi szinten kezelhetı. A környezetvédelmi problémák közül a vízkészlet védelme, a légszennyezettség csökkentése a közúthálózat fejlesztése nem is pusztán fıvárosi, hanem országos jelentıségő kérdés A szomszédos kerületekkel, illetve településekkel való együttmőködés fontossága, területi, térségi összefüggések Budapest összetett, részben győrős-sugaras, ill. zonális elemeket mutató, részben szigetes jellegő városszerkezetében a XII. kerület a hagyományos intenzív beépítéső belvárosi mag budai szegélyterületét, külsı övét tartalmazza, azon túl pedig a változatos domborzati adottságok által differenciáltan, eltérı intenzitással betelepült, döntıen rezidenciális jellegő középsı zóna következik. A XII. kerületre a szektoros tagozódás a jellemzı. A kerület külsı része, egy átlagban 2-4 km széles sáv a többé-kevésbé összefüggı zöldfelületi zóna, amely a völgyek mentén felfelé haladó beépítések miatt kevésbé hatékony, másutt igen értékes településökológiai kiegyenlítı szerepet, kondicionáló funkciót lát el. 4. ábra A XII. kerület elhelyezkedése Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május A XII. kerület északi határát a II., keleti határát az I., déli határát a XI. kerület adja, míg az agglomeráció felıl Budakeszivel és Budaörssel határos. A központi zóna felıl, vagyis az I. kerület, illetve a II. és XI. kerület belsı részeibıl kifelé haladó folytonos városi szövet 18

19 nagyjából a Böszörményi út, Németvölgyi út vonaláig tart. A városközponti szerepet betöltı belsı zóna így jellegzetesen ugyanazokat a környezeti problémákat mutatja, amelyek a zsúfolt beépítés, az intézményi funkciók sőrősödése és a szők közlekedési kapacitások, a sőrő gépjármő forgalom miatt lépnek fel. A II. kerülettel közös fıútvonal a Szilágyi Erzsébet fasor, amely jelentıs átmenı forgalmat bonyolít le, részben a XII. és a II. kerületi, a középsı lakóterületi zónában fekvı lakóterületek felé, részben a Budakeszi út mentén az agglomerációs lakóterületek felé. A keleti határt képezı, illetve egy szakaszon a belsı zónán áthaladó fıútvonal, az Alkotás utca a budai körút része, s erısen túlterhelt. A kerület belsı, a lakóterületek, intézmények, munkahelyek és a kiskereskedelmi, szolgáltató létesítmények felé irányuló forgalmát a külsı zónát képezı zöldfelületek felé áramló, döntıen, nem helyi, hanem összvárosi rekreációs forgalom terheli. Az összvárosi rekreációs igény nem csak a közlekedés okozta környezetszennyezéssel, hanem a rekreációs területek túlterhelésével is okozhat környezeti terhelést, végsı esetben a környezetminıség romlását. A táji, természeti adottságok, a kerület városszéli elhelyezkedése (Budakeszi közigazgatási határáig terjed), s a sajátosságai (térségi szerepő egészségügyi intézmények, s egyéb specifikációk) okán ellátó szerepe a Fıvároson kívüli területekre, az agglomerációra is kiterjed. Az együttmőködés Budakeszivel különösen szoros, hiszen a kerület területérıl kilépı úthálózat biztosítja a település szerves kapcsolatait, s a közigazgatási határok mentén fellépı problémákat is közösen kezelik. A Budai Tájvédelmi Körzet XII. kerületi része közvetlenül határos Budakeszi település korábban üdülıterületként használt, ma az agglomerációs hatás következtében egyre inkább lakóterületként beépülı körzeteivel. Budakeszi déli határa mentén és Budaörs felé még ma is értékes zöldfelületi kapcsolat található. Sajátos területhasználati konfliktust jelent, hogy a településszerkezeti és úthálózati adottságok miatt egyes lakótelkek csak a fıvárosi, védett erdıterületeken át közelíthetıek meg. A XII. kerület a Fıváros kedvezıbb fekvéső budai oldalának meghatározó kerülete. Táji, természeti és épített környezeti adottságai kedvezıek, a budapesti öt nagy területi zóna - hegyvidéki, Duna-menti, belvárosi, átmeneti, külvárosi - besorolás szerint a belsı és hegyvidéki zónába tartozik. 19

20 5. ábra Budapest zónaterületei Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május A kerületre a hegyvidéki zóna túlsúlya a jellemzı. A hegyvidéki zóna a belsı zónához szorosan kötıdı budai hegyvidék sajátos kertvárosi lakónegyedeit foglalja magában, ezáltal fontos feladat a térség zöldterületeinek, valamint a városkép védelme. A belsı zóna csak egy kis részét érinti a kerületnek, gyakorlatilag a tömör városias beépítéső területek tartoznak ide: a Hegyalja út, Jagelló út, Böszörményi út, Kékgolyó utca, Alkotás utca, Moszkva tér, Márvány utca, Gyıri út és Avar utca által határolt térségben. A XII. kerület sajátossága, hogy a Budai-hegység - általánosságban a hegyvidéki zóna - területei szinte átmenet nélkül kapcsolódhatnak a belsı zónához. A pesti oldalra jellemzı átmeneti zóna itt hiányzik, ezt a szerepkört a budai oldalon általában a belsı zóna határterülete veszi át. Összvárosi szempontból is fontos, hogy a XII. kerületi hegyvidéki területek a teljes hegyvidéki zónának mintegy egyharmadnyi részét teszik ki. A hegyvidéki zónába tartozó területek nemcsak a geomorfológiai adottságok, a jellemzıen szabadon álló, villa-szerő, ill. családi és társasházas beépítés révén kezelhetı egy egységként, hanem az összefüggı erdıterületek magas aránya miatt is. A város azon területei ezek, amelyek a magas biológiai aktív felületarányuk révén városökológiai szempontból kiemelt jelentıségőek. A hegyvidéki zóna területe mind funkcionális összetevıiben, mind beépítési sőrőségében és karakterében eltér a város többi térségétıl. A részben laza, részben közepesen intenzív kertvárosias lakóterületek között jelentıs számban és nagy területtel zöldbeágyazott intézmények is találhatóak. A hegyvidéki zóna - elsısorban a domborzati viszonyok miatt - a város más térségeivel, de még az agglomerációs településekkel is csak a belsı zónát érintve kommunikálhat. A hegyvidéki és a belsı zóna városszerkezeti és területhasználati szempontból együttmőködésre kényszerül. A hegyvidéki területek a geomorfológiai helyzetük miatt egyrészt mentesülnek az átmenı forgalomtól, másrészt tovább terhelik az amúgy is túlterhelt belsı zónát. A hegyvidéki zónába tartozó területek a kedvezı környezetállapotukat tehát részben annak köszönhetik, 20

21 hogy bizonyos környezetterhelı hatásokat továbbadnak más területeknek, s egyben más területekrıl származó, vagyis belsı (elsısorban közlekedési) eredető szennyezés nem terheli térségüket. Ugyanakkor a hegyvidéki területek pótlólagos környezetterhelést kapnak a parkerdıkre zúduló fıvárosi lakosság miatt. Budapest Fıváros Településszerkezeti Terve 5 dokumentumokban megjelenik a környezettudatos Budapest - a városi zöldfelületi elemek fejlesztése. A dokumentum az alábbi, összvárosi jelentıségő településszerkezeti-fejlesztési célokat fogalmazta meg: a zöldfelületek védelme nem csak a városhatárokon belül elengedhetetlen feladat, hanem a környezı agglomerációban is, meg kell elızni, hogy a fıváros teljes mértékben összenıjön a környezı településekkel, elsıdleges feladat a városkörnyéki zöldgyőrő meglévı elemeinek megırzése, bıvítése. A hegyvidéki zónában pedig az alábbi célokat tekinti - környezetvédelmi szempontból - kiemelt fontosságúnak: a helyi sajátosságoknak megfelelı fejlesztés, a zöldfelületek megóvása, a környezet kedvezı állapotának megırzése, a Budai-hegyvidék zöldfelületeinek védelme, és általában a hegyvidéki térség tehermentesítése, a jelenleg még meglévı jó környezetállapot fenntartása, megóvása, a hegyvidéki zónában a meglévı erdı- és parkterületek, valamint az építési területek értékes zöldfelületeinek megırzése. A hegyvidék védett területeinek megfelelı karbantartása mellett ki kell használni azt a potenciális lehetıséget, mely elsısorban a városlakók, de az idegenforgalom számára is adott e térségben. Több rekreációs területet kell kialakítani illetve megújítani, természetesen oly mértéktartó módon, hogy a természeti elemeket ne érhesse túlterhelésbıl adódó károsodás. Fontos szempont a város sziluett védelme. A hegyvidéki terület forgalmának csökkentése érdekében a területen belül ki kell alakítani a központrendszer hiányzó elemeit, mindemellett a tömegközlekedési kapcsolatot is erısíteni kell a belsı zóna irányában, hiszen a túlzott mértékő gépkocsiforgalom a természeti területek állagára is kihat A városrészek lehatárolása A kerület történelmi tájegységei három nagy zónát képeznek: Észak-, Kelet- és Délhegyvidék városrészt. Bár múltjuk közös, mégis voltak és vannak jellegzetes, területegységhez köthetı események, specialitások. 5 Budapest Fıváros Településszerkezeti Terve, a Fıvárosi Szabályozási Keretterv és Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési terve összehangolása,

22 6. ábra Városrészek lehatárolása I. Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május 7. ábra Városrészek lehatárolása II. Forrás: Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május Észak-Hegyvidék: Konkoly-Thege Miklós út - Eötvös u. - Diana u. - Költı u. - Istenhegyi út - Zalatnai u. - Tusnádi u. - Zeke u. - Határır út - Városmajor u. határolta terület. 22

23 Kelet-Hegyvidék: Városmajor utca - Határır út - Zeke utca - Tusnádi utca - Zalatnai utca - Istenhegyi út - Orbánhegyi út - Gyimes utca - Vöröskı utca - Nárcisz utca - Ormódi utca - Bürök utca - Németvölgyi lépcsı - Németvölgyi út - kerülethatár határolta terület. Dél-Hegyvidék: Konkoly-Thege Miklós út - Eötvös út - Költı utca - Istenhegyi út - Orbánhegyi út - Gyimes utca - Vöröskı utca - Nárcisz utca - Ormódi utca - Bürök utca - Németvölgyi lépcsı - Németvölgyi út - kerülethatár határolta terület Kapcsolatok a horizontális és az ágazati fejlesztésekkel A környezet és fejlesztéspolitika kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a települések természeti környezetének, környezetminıségének megóvása és a társadalmi-gazdasági fejlesztések megvalósításának igénye ellentmondásokkal, kompromisszum-kényszerekkel terhelt. A sokszor közvetlenül nehezen összevethetı tényezık, eltérı diszciplínák szempontjainak összehangolását, eltérı érdekek arányosítását igénylik. Ez könnyen eredményez a különbözı érdekek, szakmák és prioritások képviselıi között - nem ritkán a zöldfelületek fennmaradását a döntések elodázásával, passzivitással, nem cselekvéssel veszélyeztetı - konfliktusokat. A rendszer komplexitása, modellezésének korlátai és az interdiszciplináris ismeretek viszonylagossága korlátozza a szabályok és prioritások egyértelmő meghatározásának lehetıségét, ami - különösen az érdek-konfliktusokkal terhelt környezetben - korlátozott normativitáshoz, elhúzódó, nehezen feloldható ellentmondásokhoz, folyamatos érdekkülönbségekbıl adódó konfliktusokhoz vezet 6. Az egyes városrészek sajátos adottságaik miatt sajátos funkcionális profillal rendelkeznek. A környezeti állapot tekintetében a minıségi mércét a jelenleginél a kerület sokkal magasabbra kívánja emelni, azaz a fıvárosi terhek miatti többletfeladatok mellett saját lakosai számára az ezzel a problémával való együttélést igyekszik kompenzálni, egyidejőleg teljesítve a kerületen túlmutató szerepének színvonalas ellátását is. Ezért a fejlesztések jelentıs része - tekintettel arra, hogy egy exkluzív kerületrıl van szó - a közterek, parkok, játszó és pihenı zónák fejlesztését célozza egyidejőleg a kapcsolódó létesítmények felújításával, funkcióbıvítı rehabilitációjával. A tervezett fejlesztések esetében fontos szempont, hogy környezetjavítóak és ellátásjavítóak legyenek. 5. A program végrehajtásának feladatai és közremőködıi A megfelelı környezeti gyakorlat és magatartás kialakítása a környezetvédelmi igazgatás koordinációjába utalt tevékenység, de annak az élet minden egyes területét át kell hatnia. Éppen ezért a programban önkormányzati hatáskörben meghatározott feladatok végrehajtása az önkormányzat mőködésében felelısséget vállaló képviselık és hivatalok közös feladata. A program megvalósítása ugyanakkor csak együttmőködésen alapulva lehet hatékony, ezért az abban foglaltakat a társadalom, gazdaság szereplıinek és érintettjeinek bevonásával kell végrehajtani, megtalálva az érdekeltségük mozgatórugóit. A környezetvédelem tipikusan az az önkormányzati feladat, mely a helyi szintő együttmőködéssel hozhat igazán látványos eredményeket. A program megvalósulásához az érdekeltek aktív közremőködése elengedhetetlenül fontos, ami a demokratikus konzultáció keretében zajló folyamatos párbeszédet, a megvalósítást szolgáló javaslatok érdemi mérlegelését és figyelembevételét teszi szükségessé. Az egyeztetési mechanizmusok kialakítására és mőködtetésére, valamint az 6 Budapest Zöldfelületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja,

24 ezeknek megfelelı cselekvési irányok meghatározására a végrehajtás során fokozott figyelmet kell fordítani. Az önkormányzat környezetpolitikáját meghatározó számtalan szereplı közül elsısorban azok az érdekesek, melyek a környezetvédelmi koncepció kialakításának folyamatában tartós, lényegi és kölcsönös kapcsolatban állnak. Ezeket nevezi a szakirodalom érintetteknek (stakeholder). Ez a kapcsolatrendszer egy olyan háló, melynek minden csomópontja egyaránt jelentıs. Tehát a környezetpolitika megvalósítása a végrehajtásban érdekelt és abban közremőködı valamennyi belsı (önkormányzati irodák, bizottságok, közszolgáltató vállalatok) és külsı szereplı (köz- és államigazgatás, gazdasági ágazatok és gazdálkodó szerveik, ezek érdekeit képviselı gazdasági kamarák, szakmai szervezetek, területi érdekeket képviselı szervezetek, a tudományos élet képviselıi és társadalmi szervezetek stb.) összehangolt cselekvését igényli. Ehhez arra van szükség, hogy szakszerő helyzetfeltáráson alapuló, reális az érintettek számára is - közöttük is elsısorban a lakosság bevonását lehetıvé tevı - látható, érzékelhetı eredményt nyújtó program készüljön. A lakossági bevonás egy nyitott, partnerség elvén alapuló, participatív tervezési módszerrel biztosítható. A partnerség elve, azaz az együttmőködés az érintettekkel - a lakosság, a magánszféra és a köz- és civilszféra között - biztosítja a társadalmi csoportok számára a részvételi lehetıséget a stratégia kialakításában, megvalósításában. Mindez széles alapokon kell, hogy nyugodjon, azaz minden XII. kerületi lakos szívügye kell, hogy legyen a megfelelı környezeti feltételek biztosítása, a nélkülözhetetlen egészséges életfeltételek megteremtése. Éppen ezért a kerületi Környezetvédelmi Program a lakosság észrevételeinek, illetve a strukturált megkérdezésük nyomán elıálló információs bázist, mint szakmai inputot használja. A környezeti problémák felszámolása és kialakulásuk megelızése érdekében megalkotott környezetvédelmi program sikere függ azonban olyan külsı feltétetektıl, amelyek kívül esnek az önkormányzati hatáskörökön: EU által támogatott fejlesztési területek, országos és regionális jelentıségő programok megvalósítása, állami fejlesztések, más hatósági szervek érdekérvényesítı képessége. Éppen ezért a programnak alapvetı feladata e szereplık terveihez, programjaihoz, és fejlesztéseihez való együttmőködésen alapuló kapcsolódása, amelyben az önkormányzatnak kezdeményezı szerepet kell játszania. A program végrehajtásában érintett fıbb szereplık a következık: Államigazgatás környezetvédelmi tevékenysége jelentıs mértékben befolyásolja a környezetvédelmi program megvalósításának sikerét, amely meghatározza a környezetvédelem szabályozási környezetét, beleértve az önkormányzat hatáskörét, illetve országos, regionális jelentıségő fejlesztésekhez forrásokat biztosít. Az önkormányzat mozgásterét alapvetıen meghatározza, hogy a szubszidiaritás elve milyen mértékben érvényesül, amelyet az ösztönzı és kényszerítı eszközök megfelelı arányának megválasztásával és az intézményi feltételek megteremtésével kell biztosítania. Önkormányzat, amely ellátja a hatáskörébe utalt környezetvédelmi feladatokat, biztosítja, hogy az önkormányzat hatáskörébe utalt egyéb feladatokban érvényesüljenek a környezetvédelmi megfontolások, koordinálja az országos, regionális, megyei és fıvárosi környezetvédelmi programokban való részvételt és mobilizálja a környezetvédelmi fejlesztésekre igénybe vehetı EU és hazai forrásokat. A környezetvédelem hatékonyságágának növelése érdekében a szubszidiaritás elvének megfelelıen feladata a 24

25 környezetvédelmi feladatok helyi szintő megfogalmazása és a megvalósításuk kezdeményezése. A gazdasági élet szereplıi, az ágazatok együttmőködése nélkül a környezetvédelmi problémákat nem lehet felszámolni. Szükséges a partneri viszony kialakítása a gazdasági élet szereplıivel, melynek során nagyobb szerepet kell kapniuk a gazdasági szereplıknek. A gazdasági élet szereplıinek szemszögébıl a környezettudatos vállalati magatartás nem csak ráfordításokat és korlátokat jelent, hanem az alkalmasan tervezett tevékenység maga után vonja a versenyképességük javítását és az erıforrások takarékos használatát is. A lakosság részvétele a Program tervezési valamint végrehajtási fázisában két szempontból is nélkülözhetetlen. Állampolgárként az egyénnek joga van az egészséges környezethez, felelıs annak a jövı generációk számára való megırzéséért. Másrészt fogyasztóként (közvetlen szennyezıként) hozzájárul a környezeti problémák okainak kialakulásához. A környezetvédelem jogokat és kötelezettségeket egyaránt ró a társadalomra, az állampolgároknak lehetıségük van a döntések befolyásolására és fogyasztói döntéseiken keresztül pedig hozzájárulhatnak a környezetszennyezés csökkentéséhez. A civil szervezetek aktív bevonása és részvétele alapvetı fontosságú a tudatosság növelésében, az érdekek képviseletében és a gazdasági élet szereplıi, valamint a lakosság motiválásában a környezetvédelmi feladatokba való bekapcsolásukban. Kiemelt fontosságúak ezen szervezetek a környezeti információkhoz való hozzáférés elısegítéséhez, PR tevékenységek végzésében és szaktanácsadásban. Ezért összegyőjtésre kerültek azon civil szervezetek, melyek bejegyzett tevékenységükkel a Hegyvidéki Önkormányzat környezetvédelmi feladatait segítik, támogatják. A Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Névjegyzékében öt olyan hegyvidéki civil szervezet van bejegyezve, melyek a cél szerinti besorolás értelmében környezetvédelmi tevékenységgel foglalkoznak és megfogalmazott céljaik között is környezetvédelmi tevékenységek találhatóak. 6. táblázat A XII kerületi környezetvédelmi civil szervezetek listája Civil szervezet Cím Elérhetıség Buda - Hegyvidéki XII. kerületi Környezetvédelmi Közalapítvány 1126 Budapest, Böszörményi út Tel.: Széchenyi Egylet Népfıiskola Alapítvány 1126 Budapest, Böszörményi út 34/A. Tel.: ZöldBolt.hu 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 35 n.a. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1121 Budapest, Költı u. 21. Tel.: Nıszirom Egyesület n.a. n.a. 25

26 6. Környezeti állapotfelmérés - helyzetértékelés A környezetgazdálkodás egyes szakterületein, és különösen az önkormányzat feladatkörébe és felelısségi körébe tartozó területeken, a környezetállapot értékelése alapján kell meghatározni a környezetminıség romlásának megállításához, javításának elımozdításához szükséges lépéseket, stratégiai döntéseket, intézkedéseket. A környezetgazdálkodás egyes szakterületei természetesen egymással szoros összefüggésben, együttesen alakítják a régió környezeti állapotát és a környezet minıségét. Ennek messzemenı figyelembevételével, szakterületenként közelíti meg a kerület környezetvédelmi terve az egyes problémaköröket A kerület környezeti állapota, hatótényezık A környezetminıséget az egyes környezeti elemek és hatótényezık állapota határozza meg. Ezen hatótényezık állapotának vizsgálata teszi lehetıvé a környezetminıség javításához szükséges önkormányzati stratégia kialakítását. Ez a környezeti monitoring egyrészt lehetıvé teszi az alapállapot - meghatározó környezeti jellemzık szerinti - differenciált megismerését, másrészt a változás naprakész követését. A monitoring elsıdleges célja nem az ellenırzés, hanem az érdemi döntés-elıkészítés és a hatékony végrehajtás elısegítése Levegıminıség Mielıtt a levegıminıség témakörét elkezdjük, tisztáznunk kell két alapfogalmat, az emisszió és az imisszió fogalmakat. Emisszió a légszennyezı források kibocsátását jelenti, tehát azt az anyagmennyiséget, ami egy bizonyos idı alatt, vagy bizonyos hossz mentén a légkörbe bocsát ki a szennyezıforrás. Az imisszió nem kibocsátó, hanem levegıminıségi aspektusból vizsgálja a szennyezést, a levegı térfogatában mérhetı szennyezı anyag mennyiségét jelenti. A levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A zónába sorolás kritériumait a levegıterheltségi szint határértékeirıl és a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza, akárcsak a különbözı zónatípusokhoz (A-F csoport) tartozó határértékeket. Magát a zónába sorolást (A- F csoport) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X.7.) KvVM (módosította: 2/2008. (I.16.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza. A hivatkozott rendeletek alapján Budapest Fıváros XII. kerülete és környezete a Budapest és környéke agglomerációba sorolandó, ahol a SO2 az E zónacsoportba, a NOx a B-be, a CO a D-be és a szilárd anyag (PM) a C zónacsoportba tartozik. 7. táblázat Zónacsoport a szennyezı anyagok szerint kén- nitrogén- szén- szilárd dioxid dioxid monoxid (PM10) Benzol Légszennyezettségi agglomeráció Budapest és 1. E B D C E környéke Forrás: 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl 26

27 B csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tőréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyezı anyagra tőréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyezı anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tőréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van. A korábban rendelkezésre álló, környezetvédelmi témában íródott dokumentumok, szakértıi jelentések alapján Budapest XII. kerülete a levegı minısége szempontjából nagyon különbözı területeket foglal magában. A kerület levegıkörnyezeti minısége a fıvárosi átlagokat tekintve lényegesen jobb, de az intenzíven beépített városrészen túl már a hegylábi és alacsony hegyvidéki lakóterületeken is tapasztalható a rendszeres vagy idıszakos határérték túllépés. Az alacsonyabban fekvı, keleti részen a levegı a fıváros belsı kerületeihez hasonlóan jelentıs mértékben szennyezett. Ezzel szemben a Budai-hegységhez tartozó, erdıs terület a fıváros legtisztább levegıjő részei közé sorolható. A köztes térség levegıminısége változó, általában mérsékelten szennyezett. Tehát a Hegyvidék levegıminısége az erdıkben és az erdıs területek határán még jónak mondható, a belsı városrészben viszont a - elsısorban - közlekedési terhelésnek kitett területeken, az aktuális idıjárási viszonyok között esetenként gyengén, idıszakosan jelentısen terhelt. A levegıtisztaság szempontjából tehát három különbözı térség van, s ezek differenciált kezelést igényelnek. A kerület másik fontos jellemzıje, hogy itt található Budapest levegıtisztaságvédelmi szempontból kiemelten védett területének nagy része. Azonban a levegıszennyezés nem ismeri a fıvárosi kerületek határait. A XII. kerület levegıminıségének alakulása szervesen összefügg Budapest egésze, sıt a fıvárosi agglomeráció állapotával. A nagy térség szennyezıanyag kibocsátásai (emissziók), a szennyezett légtömegek mozgása (transzmisszió), a földrajzi környezet és a meteorológiai jellemzık komplex módon alakítják a fıvárosnak, ezen belül egyes övezeteinek, kerületeinek levegıminıségét A légszennyezettséget befolyásoló meteorológiai és helyrajzi viszonyok, transzmisszió A levegıszennyezettség szempontjából a széljárás és az inverziós légállapotok a legjellemzıbb meteorológiai paraméterek. A kerület a budai hegyek lejtıjén terül el, a domborzat és a felszíni alakulatok jelentısen befolyásolják a meteorológiai viszonyokat és ezen keresztül a szennyezettség alakulását. A fıvárosra jellemzı leggyakoribb szélirány észak-nyugati, amely az erdık által is megszőrt, viszonylag tiszta levegıt szállít a kerületbe. Az északi és nyugati szelek azonos gyakoriságúak, az elızıhöz hasonló tulajdonságokkal. Ezek a turbulens szelek a budai hegyekbıl leáramolva jelentıs mértékben átszellıztetik a kerület légterét. A délies komponenső szelek lamináris áramlásúak, és a város szennyezett levegıjét szállítják a kerület területére. A hegyek meggátolják a továbbszállítást, így a szennyezıanyagok itt halmozódnak fel. Az ilyen típusú légmozgások azonban ritkák és rövid ideig tartanak. Mivel az északi, nyugati és észak-nyugati szélirányok gyakorisága a Fıváros esetében 46%, az átszellızés feltételei közel minden második nap kedvezınek tekinthetık. 27

28 Összességében inkább kedvezı, mint kedvezıtlen légáramlással lehet számolni a kerületben a levegıszennyezettség alakulása szempontjából. 8. ábra A fıváros légcsatornái, átszellızési folyosói Forrás: Budapest Környezetvédelmi Programja, A fıváros légcsatornái, átszellızési folyosói az ábrán kék színnel láthatók. A kerület két átszellızési csatorna között húzódik. 28

29 Az átlagos fıvárosi légmozgások mellett azonban a kerületben helyi légáramlások is vannak. Ilyenek elsısorban a hegy-völgyi áramlások. A magasabban fekvı, erdıs területek levegıje hővösebb, nehezebb, ezért a lejtık mentén lefelé áramlik. Ezt elısegíti a sőrőn beépített belsı városrész erısebb felmelegedése, amely függıleges feláramlásával szívó hatást idéz elı. Ezek a helyi légáramlások igen kedvezıek, a szennyezett levegıjő területeket mintegy átmossák. Ez a jelenség mérés nélkül is észlelhetı, elsısorban meleg nyári estéken például a Hővösvölgyben, az Ördögárok-völgyében, a Zugligeti-völgyben, a Farkas-völgyben, az Irhásárok mentén. A szélsebesség relatív gyakorisága szerint a közepes erısségő szelek (2-5 m/s) a leggyakoribbak, a gyenge szelek (<1m/s) gyakorisága 22%, míg az erıs szelek (> 5 m/s) viszonylag ritkák, 5% körüliek (OMSZ által Budapest - Lırinc állomáson végzett mérések adatai alapján.). A szennyezettség halmozódását döntı módon befolyásolja a meteorológiai helyzet. Szélcsend, vagy délies, lamináris áramlás elsısorban nyáron, alacsony inverzió ıszi-téli idıszakban, anticiklonos, stabil légállapot pedig az év során bármikor elıfordulhat. A XII. kerület különbözı részein a szennyezettség halmozódásának gyakorisága is eltérı. Az alacsonyan fekvı részeken a szennyezıanyagok feldúsulása megfelel a belvárosi állapotoknak, ami évente többször, illetve több napon át folyamatosan is elıáll. A magasan fekvı területeket csak igen ritkán, tartósan fennálló anticiklonos légállapot mellett éri el a szennyezett légréteg. Gyakori eset, hogy a Normafától, vagy a Jánoshegyi kilátótól letekintve a város felett sőrő, szennyezett légtömeg fekszik, míg a hegyen süt a nap. A fotokémiai szennyezettség kialakulásában fı szerepet játszik az intenzív napsugárzás. A közlekedési emissziókból létrejövı szennyezettség jellemzı anyaga az ózon. A csúcsértékek a széljárás függvényében gyakran a szennyezı forrástól távol jönnek létre. A fıváros bármely más kerületével szemben a hegyvidéknek nagy elınye a jelentıs nagyságú zöldfelület. Az egész fıváros szempontjából fontos az a szerep, amelyet a kerületi erdık, összefüggı zöldfelületek játszanak a levegıminıség javítása terén. Teljes joggal szokták a budai hegyek erdıit a fıváros tüdeje -ként emlegetni. Az erdık a helyi klímaviszonyok alakításának fontos tényezıi. A kerület levegıminıségére vonatkozó átfogó mérési adatok eddig nem álltak rendelkezésre. Évekkel ezelıtt történi primer vizsgálat a levegı minıségére vonatkozóan. Még 2005-ben Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal a Fıvárosi Levegıtisztaság-védelmi Kft.-t bízta meg, hogy végezzen a Bp., XII. Márvány utcában egy mérıponton, csúcsforgalmi idıszakban, 2-4 óra idıtartalommal mőszeres környezeti levegıszennyezettségi méréseket CO, SO2, NOx szennyezı komponensek vonatkozásában, valamint szolgáltasson adatokat a levegı O2 és CO2 tartalmáról (megbízás száma 151/2005) A kerület levegıminıségének jellemzıi - mérési eredmények A Környezetvédelmi Program elkészítéséhez azonban szükséges több telepített mérési ponton forgalomszámlálással egybekötött célzott levegıtisztaság-védelmi méréseket elvégezni. A kerület területét levegıszennyezettség szempontjából és a közlekedési eredető emisszió (ez a fajta levegıszennyezı forrás a mérvadó a kerületben) vonatkozásában három zónára bonthatjuk: a belsı városrészhez tartozó, alacsonyan fekvı, jellemzıen szennyezett zóna, a magasan fekvı, kiterjedt zöldfelülettel bíró, tiszta levegıjő zóna, a két zóna közti mérsékelten, illetve különbözı mértékben szennyezett részek. 29

30 Az Önkormányzat Levegıtisztaság-védelmi Kft.-t bízta meg, hogy célzottan végezzen helyszíni méréseket a légszennyezettségre vonatkozóan. Pontonként 4 óra idıtartamban zajlott a mérés, a mintavételi pontok 3,5 méter magasságban voltak elhelyezve, a mérendı komponensek: SO 2, CO, NOx, PM 10 frakció voltak. A mérési körzetek: 9. ábra Böszörményi út (2010. december ) 10. ábra Csaba u. Uszoda (2010. december ) 30

31 11. ábra Budakeszi út - Szanatórium u. sarok: Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (2010. december ) A kerület belvárosi jellegő, alsóbb részén a levegı gyakorlatilag folyamatosan és jelentısen szennyezett. Ez a terület a Budagyöngyétıl a kerülethatáron a BAH csomópontig húzódik, mélysége a kerület belsı része felé esetenként m is lehet. Ebben a kiterjedt övezetben a nappali órákban, különösen a kedvezıtlen idıjárási helyzetekben, gyakoriak a határérték túllépések, elsısorban a nitrogén-oxidok és a szálló por, másodsorban a szén-monoxid és a szén-hidrogének (VOC) esetében. A hegyoldali, átmeneti övezetben a kertes beépítés, a nagyobb zöldfelület, különösen a fákkal borított részek elısegítik a hígulást, szőrést. A forgalmas utaktól távolabb, m- re fekvı részeken a szennyezıanyagok koncentrációja általában nem haladja meg a levegıminıségi határértékeket, a forgalmi szennyezıdés dominanciája csökken. A ritkábban elıforduló halmozódás esetén a nitrogén-oxidok mennyisége lehet határérték közeli és megjelenhet az ózon. Nagykiterjedéső, kiemelten védett részek tartoznak ebbe az övezetbe, amelynek felsı határa általában a kevéssé beépített, illetve beépítetlen erdıs terület széle. A kerület magasabban fekvı, jórészt erdıvel borított részein a környék, illetve a város más részeirıl szállított légtömegek minısége nagyobb szerepet kap, csökken a helyi források jelentısége. A közlekedési útvonalak kevéssé forgalmasak, hatásterületük 100 m-nél kevesebbre tehetı, a koncentrációk nem nagyok. Lényeges azonban, hogy a terület döntıen kiemelten védett kategóriába tartozik, szigorúbb határértékekkel. Ebben a térségben a szennyezettség csekély mértékő, de intenzív napsugárzás és nagynyomású légállapot mellett számítani lehet az ózon megjelenésére. A településszerkezet és regionális adottságok alapján a közlekedési eredető emisszió szempontjából a kerület fı közlekedési útvonalai, csomópontjai három csoportba sorolhatóak. Mindezt figyelembe véve három levegıszennyezettségi övezetet érdemes kialakítani. 31

32 Nagy forgalmú útvonalak, csomópontok Budakeszi út, Budagyöngye csomópont, János kórházi csomópont, Szilágyi Erzsébet fasor, Moszkva tér, Krisztina krt., Déli pályaudvar, Alkotás utca, BAH csomópont, Hegyalja út, Törökbálinti út; A kerület belsı, forgalmas útjai Nagyenyed utca, Böszörményi út, Királyhágó utca és tér, Apor Vilmos tér, Németvölgyi út, Istenhegyi út, Jagelló út, Kiss János altábornagy utca, Márvány utca, Kútvölgyi út, Városmajor utca, Kékgolyó utca, Orbánhegyi út, Orbán tér, Fodor utca, Eötvös utca, Béla király út; Védendı levegı-környezető fıbb útvonalak Jánoshegyi út, Konkoly-Thege út, Edvi Illés út, Tündérhegyi út, Irhás árok, Zugligeti út Bár jelentıs levegıszennyezést okozó ipari terület nincs a kerületben, vizsgálati szempontból érdemes az ipari termelésbıl fakadó levegıszennyezettségnek kitett területet külön kezelni. Ezért az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet kisteljesítményő hulladékégetıje környékét az ipari termelésbıl fakadó levegıszennyezettségnek kitett területként tarthatjuk számon - bár az ebbıl származó légszennyezı anyag kibocsátás nem jelentıs. A KDV-KTVF által az ipari tevékenységet folytató cégek számára kiadott levegıtisztaság-védelmi határérték határozatokban szereplı értékek betartása jogszabály alapján (14/2001. (V. 9.) kötelezı. A károsanyag-kibocsátó vállalkozások 5 évenként kötelesek légszennyezı anyag kibocsátásukat akkreditált laboratóriummal megméretni és a jegyzıkönyvet a Felügyelıség részére megküldeni. Amennyiben a határozatban foglalt értékeknek nem felelnek meg, úgy a kötelezett cégek tevékenysége felfüggeszthetı, illetve telephelyük bezárható. A korábbi vizsgálatok arról adtak számot, hogy a veszélyeshulladék-égetı kielégíti a vonatkozó jogszabály határértékekre vonatkozó elıírásait. A levegıszennyezettségi célvizsgálat 1-1 alkalommal 3 mintavételi ponton történt, napi 4 és 5 órás idıtartammal. A kiértékelés során a légszennyezı anyagok koncentráció értékei órás és 4, 5 órás átlagolással kerültek meghatározásra. Minden mérési eredmény 20 0 C hımérsékletre és 101,3 kpa nyomásra átszámítva készült. A környezeti levegı állapotjelzıi közül az átlagos szélsebesség, a barometrikus nyomás, a levegı páratartalma és hımérséklet kerültek regisztrálásra. A CO, SO 2, NO x mérése folyamatos mérıberendezéssel történt. A szilárd koncentráció mérése szakaszos (4 órás) mintavételezésekkel történt. A kerület levegıminıségi állapotára vonatkozóan kontroll területként a Konkoly Thege út (Csillebérc) 21sz. alatti RIV mérıpont adatait, közlekedési mérıpontként a kerület határához legközelebb esı Széna téri automata mérıállomás adatai lettek alapul véve. 2008, 2009 és 2010 elsı félévi adatok alapján a rendelkezésre álló mérési adatok a Konkoly Thege úton jóval a vonatkozó határértékek alatt voltak. A Széna téri automata mérıállomás adatait vizsgálva évbıl egy téli és egy nyári hónap adatait mutatjuk be, valamint az OLM adatszolgáltatása alapján elérhetı egész éves adatok közül az utolsó éves adatokat, amelyek a 2008-as évre vonatkoznak. 32

33 8. táblázat A légszennyezı anyagok koncentrációi, a Széna téri mérıállomás éves adatai és a határértékek Légszennyezı anyag Határérték [µg/m 3 ] Széna tér mérıállomás Koncentráció 2008 év órás 24 Éves [µg/m 3 ] órás Kén-dioxid ,5 Szén-monoxid * Nitrogén-oxidok ,4 NO ,2 PM *8 órás mozgó átlag Az éves eredmények a nitrogén-oxidok tekintetében határérték túllépést, a PM 10 komponens tekintetében határérték közeli eredményeket mutatnak, ami jelentıs közlekedési eredető terhelésre utal. A következıkben bemutatott évi 24 órás adatokból a napi kiugrások is nyomon követhetık, amelyek szintén nitrogén-oxidok tekintetében a legmagasabbak, de fıként a decemberi kedvezıtlen légköri viszonyok mellett szálló porból is többször meghaladták a határértékeket. Ezen adatokból is következik, hogy Budapest területén az adott környezeti állapotnak megfelelıen területileg differenciáltan kell a környezetvédelmi célú beavatkozásokat meghatározni. 9. táblázat Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat, Budapest - I.ker. Széna tér Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat Budapest - I.ker. Széna tér dátum NO2 (ug/m3) NOx (ug/m3) CO (ug/m3) PM10 (ug/m3)

34 Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat Budapest - I.ker. Széna tér dátum NO2 (ug/m3) NOx (ug/m3) CO (ug/m3) PM10 (ug/m3) Nincs adat

35 A határértékeket a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1.sz. melléklete - A légszennyezettség egészségügyi határértékei és egyes légszennyezı anyagok tervezési irányértékei - írja elı. A vizsgálati pontokon a mérési eredményeket összevetjük a határértékekkel. A mintavétel a nappali órákra esett, ezért a mért értékek összevetése a határértékekkel a valóságnál kedvezıtlenebb képet mutat. Különösen igaz ez a napi értékek összevetésénél, hiszen a 4 órás mintavétel nem reprezentálja az éjszakai levegıterhelési adatokat. A következıkben megadott adatok tehát a biztonság irányában térhetnek el a napi értékektıl. 10. táblázat 11. táblázat Átlagkoncentrációk (µg/m 3 ) 1. MP. Böszörményi út Szennyezı Koncentráció anyag Határérték Túllépés 1 órás* 4 órás 1 órás 24 órás 1 órás 24 órás CO 776,4 743, NINCS NINCS NO X 91,1 61, NINCS NINCS SO 2 5,5 5, NINCS NINCS PM 10-28,7 NINCS 50 - NINCS * a napi egy órás átlagkoncentrációk maximuma Átlagkoncentrációk (µg/m 3 ) 2. MP. Csaba u. Uszoda Szenny. a. Koncentráció Határérték Túllépés 1 órás* 5 órás 1 órás 24 órás 1 órás 24 órás CO 747,9 649, NINCS NINCS NO X 60,4 52, NINCS NINCS SO 2 4,6 4, NINCS NINCS PM 10-33,1 NINCS 50 - NINCS * a napi egy órás átlagkoncentrációk maximuma 35

36 12. táblázat Átlagkoncentrációk (µg/m 3 ) 3. MP. Budakeszi út - Szanatórium u. sarok Szenny. a. Koncentráció Határérték Túllépés 1 órás* 4 órás 1 órás 24 órás 1 órás 24 órás CO 594,6 503, NINCS NINCS NO X 83,3 62, NINCS NINCS SO 2 4,9 4, NINCS NINCS PM 10-24,3 NINCS 50 - NINCS * a napi egy órás átlagkoncentrációk maximuma A vizsgálatok tapasztalatai és a mőszeres mérések eredményei alapján az alábbiak állapíthatóak meg: a mérési adatok alapján a mérési pontokon a környezeti levegı szén-monoxid, nitrogén-dioxid és kéndioxid koncentráció értékei nem haladják meg a hatályos rendeletben lévı 1 órás határértékeket, a PM 10 koncentrációk származtatott mértéke nem lépi túl a napi határértéket. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet nemzetközi programokhoz hasonlóan, ill. azok részeként több vizsgálati jelentést készített az utóbbi években hazánk környezet-egészségügyi helyzetérıl, amelyekben elemzi az utóbbi 15 év megbetegedési és halálozási mutatóit összefüggésben a hazai légszennyezettség állapotával. A környezeti hatásokra jellemzı, hogy általában alacsony szinten, illetve koncentrációban, de hosszantartóan hatnak és az egészségkárosodás számos hatás eredıjeként alakul ki. A légszennyezés és a légúti megbetegedések összefüggésének vizsgálata azért is nehéz, mert a különbözı anyagok együttes hatását több tényezı is befolyásolja, mint pl. a klíma, a páratartalom, általános egészségi állapot, a szociális helyzet stb. A levegıszennyezı anyagok önmagukban, külön-külön és az egyéb lebegı részecskékkel együtt hatva, elsısorban légúti megbetegedést okoznak, amelyekre a gyermekek kifejezetten érzékenyek, hiszen gyermekkorban egyébként is gyakoriak a baktériumok és vírusok okozta fertızések, melyek jelentısen igénybe veszik a légzırendszert. Napjainkban emellett sok tanulmány foglalkozik a keringési rendszer megbetegedései és a légszennyezés kapcsolatával is. A légszennyezéssel összefüggésbe hozható leggyakoribb légzıszervi megbetegedések a következık: krónikus bronchitis (hörghurut) és idült alsó légúti megbetegedések, asztma bronchiale, felsı légúti gyulladásos megbetegedések (rhinitis allergica), és a tüdı daganatos megbetegedései (primer hörgırák). A kiváltó okok között a levegı gáznemő és szilárd szennyezıi (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, illékony szerves szennyezık, rákkeltı szerves és szervetlen vegyületek, szálló por stb.) mellett a növényi és állati eredető allergének játszanak fontos szerepet. 36

37 Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet évben megjelent epidemiológiai adatai alapján a nyilvántartott betegek aránya a 90-es évek eleje óta folyamatosan nı, ben több mint új esetet regisztráltak. A gyulladásos felsı légúti megbetegedések a leggyorsabban növekvı betegségcsoport. Az elmúlt 9 év alatt a regisztrált betegszám megtízszerezıdött, ezzel a leggyorsabban növekvı betegségcsoport lett. A hazai epidemiológiai felmérések szerint a valós elıfordulási gyakoriság országosan 10% körüli A légszennyezéssel terhelt terület becsült kiterjedése és a szennyezettség által érintett lakosság a XII. kerületben A kerület levegıminıségét hasonlóan a fıváros egészéhez, elsısorban a közlekedési, majd a lakossági és ezt követıen az ipari (szolgáltatói) kibocsátások határozzák meg. A kerület természeti adottságai ezzel kapcsolatban kedvezıek. A kerületben élı lakosság és az itt tartózkodók nem egyforma mértékben vannak kitéve a légszennyezésnek. Feltételezhetıen azok a lakosok a leginkább érintettek, akik az éves határértéket meghaladó szennyezı anyag koncentrációval rendelkezı területrészen élnek. A XII. kerület esetében hosszabb idıtartamú mérési eredmények nem állnak rendelkezésre, ezért a kerület határához legközelebb esı mérıállomás, a Széna téri mérıállomás adatait vehetjük figyelembe. Itt a közlekedési eredető légszennyezı anyagok és azok közül is a NO 2, NOx esetében fordulnak elı éves határérték túllépések, valamint határérték közeli a PM 10 koncentráció is. A jelenlegi, informatív jellegő mérések során, a két forgalmasabb útszakasz mellett nem lehetett határérték közeli eredményeket regisztrálni. Ez a két mérıpont azonban távolabb esik a még forgalmasabb Széna tértıl. A XII. kerületben élık közül tehát a mérési adatok alapján azok vannak a légszennyezettség hatásainak leginkább kitéve, akik a Széna téri közlekedési forgalom vonzáskörzetében. ill. ahhoz hasonló forgalommal és beépítettségi viszonyokkal rendelkezı területeken élnek. A Integrált Városfejlesztési Stratégia 7 demográfiai elemzése és prognózisa alapján, valamint a közlekedési fıforgalmi útvonalak ismeretében, ez leginkább a Széna tér-moszkva tér XII. kerülethez tartozó hatásterületét érinti, ami becslés alapján kb lakost jelenthet, ami a kerület lakosságának kb.7 %-a. Mérsékelten exponáltnak tekinthetık ezen szennyezıanyagok tekintetében a kerület nagy forgalmú belsı területein élı lakosai, fıként az Alkotás utca és Déli pu. közötti szakaszon élı lakosság, az Alkotás u - Jagelló út - Böszörményi út, valamint Csaba u.- Ráth György u. - Kékgolyó u., ami becslés alapján további kb lakost jelenthet.(20-23%-a a kerület lakosságának). Irodalmi adatok alapján a fıváros lakosságának kb %-a él jelentıs mértékben, közel 50%-a valamely légszennyezı anyag tekintetében mérsékelten szennyezett területen, amihez képest a kerület - a számok alapján, és domborzati adottságai miatt is - elınyösebb helyzetben van. 7 Budapest, XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia, CompArt Stúdió Tervezı Kft., május 37

38 Idıszakosan magasabb lehet a szennyezettség az építkezések, nagyobb kivitelezési munkák helyszínein, ill. a belsı kerületrész szők utcái esetében, ahol az utcákat övezı magas épületek a közlekedési eredető légszennyezı anyagok hígulását kedvezıtlenül befolyásolják (torlaszoló hatás). Körzet* táblázat A kerület körzeteiben a népesség jellemzı adatai és a várható légszennyezettségi szempontú érintettség 2015 évre levegıminıségi jellemzık, 2010 évi Érintett területek* prognosztizált légszennyezettségi népesség* népesség* szempontú érintettség Alkotás utca Délipályaudvar köze Alkotás utca Jagelló út Böszörményi út Nagyenyed utca Böszörményi út Jagelló út Németvölgyi út Moszkva tér környéke a Nagyenyed utca Kékgolyó utca Ráth György utca Csaba u. Csaba utca Ráth György utca Kékgolyó utca Istenhegyi út Határır út Ördögorom környéke a Hóvirág utca Rácz Aladár köz Márton-hegy es Orbán-hegy környéke a Hóvirág utca Rácz Aladár utca Denevér utca Márton hegyi út Tündér utca Szendrı köz Fodor utca Pagony utca Németvölgyi út Jagelló út. Határır út Istenhegyi út Németvölgyi út Pagony utca Fodor utca Szendrı köz Tündér utca Óra városias beépítés, erıs közúti forgalom igen jelentıs érintettség városias beépítés, erıs közúti forgalom igen jelentıs érintettség városias beépítés, jelentıs közúti forgalom, jelentıs érintettség városias beépítés, erıs közúti forgalom igen jelentıs érintettség városias beépítés, jelentıs közúti forgalom, jelentıs érintettség zöldterületek aránya jelentıs, mérsékelt érintettség zöldterületek aránya jelentıs, mérsékelt érintettség zöldterületek aránya jelentıs, mérsékelt érintettség 38

39 utca Istenhegyi út Fogaskerekő nyv. a Szilágyi Erzsébet fasorig, Ördögorom környéke, Hóvirág utca, Rácz Aladár köz A Németvölgyi út Jagelló út, kerülethatár Rácz Aladár köz Széchenyi-hegy alatti beépített terület Sötétvágás utca Konkoly Tege út Eötvös út Sípálya út Béla király út Istenhegyi út Óra utca Tündér utca Mártonhegyi út Denevér utca Rácz Aladár utca Virányos út Svábhegyi út Diós árok Fogaskerekő nyomvonala Béla király út Tündérhegy és Hunyad-orom alatti beépített terület a Kútvölgyi útig. Diós árok Svábhegyi út Virányos út Napos utca Szilágyi Erzsébet fasor közötti terület A Napos utca virányos köz Tordai utca Kútvölgyi út Hunyad-orom alatti beépített terület, Budakeszi út közötti társasházas terület. Egészségügyi intézetek zöldterületek aránya jelentıs, mérsékelt érintettség levegıminıségi szempontból kedvezı, alacsony érintettség levegıminıségi szempontból kedvezı, alacsony érintettség levegıminıségi szempontból kedvezı, alacsony érintettség levegıminıségi szempontból kedvezı, alacsony érintettség levegıminıségi szempontból kedvezı 15 Zöldterület levegıminıségi szempontból kedvezı 16 Csillebérc 0 0 levegıminıségi szempontból kedvezı *Megj. A körzetek számozása és megnevezése, valamint a népességre vonatkozó adatok a CompArt Stúdió Tervezı Kft. adatai 39

40 A levegıminıség állapotát meghatározó helyi tényezık A levegıminıséget meghatározó helyi tényezık közül elsısorban a közúti közlekedés játszik szerepet, hasonlóan a fıváros több kerületéhez. A fıvárosban ezt követıen a lakossági légszennyezı anyag kibocsátás egyre inkább elıtérbe kerül, az ipar kibocsátásai pedig jelentısen csökkentek. A légszennyezı anyagok koncentrációja ennek megfelelıen a fıvárosban és a kerületben is - a nitrogén-oxidok és a szilárd (PM 10 ) kibocsátások tekintetében általában magasabb, a forgalmasabb útvonalak hatásterületein sokszor határérték közeli, szén-monoxid és kén-dioxid tekintetében pedig alacsonyabb, a vonatkozó határérteket nem közelíti meg. A napjainkban egyre inkább elıtérbe kerülı PM 10 légszennyezı anyag kibocsátás tekintetében például Magyarországon és a fıvárosban is a közlekedés (ezen belül is a közúti közlekedés), az ipar (energia ipar) és a lakosság a legnagyobb kibocsátó. Jelenleg országosan is a közlekedés kibocsátásai növekvı, az ipari ágazat emissziói csökkenı tendenciát mutatnak. A lakossági főtés esetében a távfőtésbe bevont lakások kibocsátásai, valamint a korszerő földgáztüzeléssel rendelkezı lakások kibocsátásai alacsonyabbak, azonban a családi házas övezetekben az alacsony kéménymagasság miatt a füstgázok keveredése csak kis mértékben történik meg, így a légzési zónában feldúsulhatnak a légszennyezı anyagok. Az új építmények a távfőtéssel ellentétben az egyéni tüzelési megoldásokat választják. A környezetvédelmi hatóságoknak ezekben az esetekben a BAT (Best Available Technique - Elérhetı Legjobb Technika) szerinti elvárásokat kell képviselniük, hogy a légszennyezı anyagok koncentrációjának növekedése elkerülhetı legyen. Az emelkedı tüzelıanyag-árak (földgáz, olaj) következtében a fatüzelés és a szén-tüzelés is egyre gyakrabban fordul elı. A levegıminıségi mérések eredményei azt mutatják, hogy a XII. kerület városhatár felé esı nyugati, kevésbé beépített és kisebb mértékben közlekedéssel terhelt részein a légszennyezı anyagok koncentrációja különösen NOx, NO 2 és PM 10 komponensek esetében lényegesen alacsonyabb. Kedvezı azonban, hogy a kerületben a növényzettel borított, ill. erdıs területek az összterület közel kétharmad részét foglalják el. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kerület levegıminıségét hasonlóan a fıváros egészéhez, elsısorban a közlekedési, majd a lakossági és ezt követıen az ipari (szolgáltatói) kibocsátások határozzák meg, valamint hogy a kerület természeti adottságai ezzel kapcsolatban kedvezıek, amelyeket azonban meg is kell ırizni A felszíni és felszín alatti vizek minısége A felszíni és felszín alatti vizek védelme - különös tekintettel a karsztos területekre - fontos feladat. A vízgazdálkodás a környezetgazdálkodás meghatározó részterülete. A víz, mint környezeti erıforrás nagyon sokféle módon, alapvetıen befolyásolja a társadalom életét és a környezetminıség alakulását. Amellett, hogy az ivóvízbázisok rendkívüli értéket képviselnek, éppen ezeket a vízbázisokat fenyegeti hosszú távon a használt vizek által okozott talajvíz- és mélységi-víz szennyezés. A felszín alatti vizek döntı jelentıségőek életfeltételeink alakulása szempontjából. Kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban, valamint a környezet egyéb elemeivel való összefüggésük révén. A felszín alatti vizek minısége kihatással van a felszíni vizek vízminıségére is. A felszín alatti vizek védelmével összefüggı feladatokat, jogokat és kötelességeket a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet határozza meg. Alapvetı célkitőzés, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó 40

41 mennyiségi és minıségi állapot követelményeinek. Ennek érdekében úgy kell eljárni a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében, hogy: azok állapota ne romoljon, a tevékenység következtében kialakult jelentıs és tartósan kedvezıtlen irányú állapotváltozás megforduljon, a felszín alatti víztestek jó mennyiségi és minıségi állapotára vonatkozó követelmények a kockázatos helyzető víztestek kivételével teljesüljenek, a kockázatos helyzető víztestek állapota fokozatosan javuljon, a tartósan károsodott felszín alatti víz és a földtani közeg nyilvántartásba és ellenırzés alá kerüljön, és állapota kármentesítéssel javuljon. Hogy a csatornázatlan területek zárt tárolójából, vagy a rossz állapotú régi szennyvízcsatornákból a környezetbe kijutó szennyvízterhelés milyen, és mekkora veszélyeztetést jelent a felszín alatti vízre, azt az adott terület szennyezıdés iránti érzékenysége határozza meg. A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minıségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlása, földtani közeg vízvezetıképessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján. Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület. Budapest XII. kerületét a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet melléklete a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet, a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területként tartja számon. A fokozott érzékenységi kategória szempontjai a következık: Üzemelı és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt, illetve elızetesen lehatárolt belsı-, külsı- és jogerıs vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védıterületei, Azok a karsztos területek, ahol a felszínen, vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkı, dolomit, mész- és dolomitmárga képzıdmények találhatók, A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévı felszíni állóvizek mederéltıl számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint regisztrált természetes fürdıhely esetében a mederéltıl számított 0,25-1,0 km közötti övezete is, A Nemzetközi Jelentıségő Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élıhelyei. 41

42 12. ábra II. Felszín alatti érzékenységi térkép II. XIII. VI. Budaörs XII. XI. I. V. VII. VIII. felszín alatti érzékenység kiemelten érzékeny kerülethatárok csatornafejlesztés tervezett főgyűjtő tervezett gravitációs csatorna tervezett nyomott csatorna tervezett főgyűjtő átemelők átemelők Duna patakok autópálya műutak felszín alatti érzékenységi besorolás 219/2004 Korm r. 1a hidrogeológiai védőövezet 1b nyitott karszt 2a 20 mm-nél nagyobb beszivárgás 2c porozus rétegek 3 kevésbé érzékeny terület Forrás: saját győjtés A XII. kerület nagy részének kiemelt helyzetébıl adódik, hogy a felszín alatti vizek, elsısorban a karsztvizek jelentıs mélységben helyezkednek el. Ennek ellenére kis kiterjedéső talaj- és rétegvíz elıfordulások még nagy magasságban is vannak, ahol azok idıszakos vagy állandó forrásokat is táplálnak. A geomorfológiai és geológiai adottságok miatt a kerület felszíni vizekben szegény, lényegében a nyílt felszíni árkokon kívül természetes eredető felszíni víz elıfordulás nem található Karsztvíz A karsztvizet a triász dolomitok, elsısorban a fıdolomit, de részben az eocén mátyáshegyi formáció mészköve és mészkıtartalmú meszes márgája (bryozoás márga) is tárolja. A transzregresszió elıtti topográfiai mélyedésekben ugyan többé-kevésbé vízzáró terresztrikus anyagok és bauxit is települt, ennek területi elterjedése azonban csupán a határfelület tört részére terjed ki. A terület, mint karsztvíz győjtıterület, kizárólag a Duna közelében lévı meleg vízforrások vízgyőjtıjéhez tartozik. Az enyhén domborodó karsztvíztükör mintegy 130 m tengerszintfeletti magasságot érhet el a Sváb-hegy tömbje alatt. A karsztvíz tükre innét egyenletesen lejt a források irányában, mint ahogy azt több fúrás dokumentálta. A Duna menti langyos és meleg karsztvizek kora egyes vizsgálatok szerint tízezer év nagyságrendő. Ez azonban a C 13 izotóp bomlási egyenletének megfelelı súlyozott átlag, az összetevıkben igen fiatal, éves nagyságrendő víz is szerepel Nyílt felszíni karszt A nyílt karszt területe, s közvetlen környéke a kiemelten szennyezıdés-érzékeny területek 42

43 közé sorolt. A jelenleg érvényes védterület a budai meleg forrásokra (a XII. kerületbıl ez a Sas-hegy és a Martinovics(Kis-Sváb)-hegy területét jelenti) elégtelennek látszik Sekély rétegvizek, talajvizek A legnagyobb összefüggı talajvíz-zóna az Ördög-árok mentén, a Városmajor és a Vérmezı területén van, részben a kiscelli agyag felsı, mállott zónájában, részben az alluviális Ördögárok üledékben, s jelentıs részben feltöltésben. Ennek mintegy folytatásaképpen a Németvölgyi út - Jagelló út - Alkotás út háromszög környékén, valamint a Farkasréti temetı jelentıs részén lehet összefüggı talajvíz-tükörre számítani, fıleg, mert a terület jórészét kiscelli és tardi agyag építi fel. Ezek a vizek mindenütt, de fıleg az Ördög-árok mentén, rendkívül szennyezetek, részben az egykori patak szennyvíz-csatorna szerepe, részben pedig a felülrıl származó állandó terhelés miatt. Így vízkészletként szóba sem jöhetnek, de kis mélységük, gyakori igen magas SO 4 tartalmuk és savanyú ph-juk miatt mérnökgeológiai szempontból fontos hátrányos tényezınek tekintendık. Viszonylag szerencsés körülmény, hogy a karsztvízzel való kapcsolat e zónában, tehát elsısorban az Ördög-árok esetében, igen korlátozott a vastag kiscelli - tardi agyag alapkızet és a relatíve kis nyomáskülönbség miatt. Sekély rétegvizek vannak még a hegységet szelı kisebb völgyek alján is, változó, de általában szennyezett minıséggel. Ilyen víz van a Budakeszi út és a Zugligeti út mentén, a Csermely utca mellett, a Diós-árokban, s részben a felsı Budakeszi út közelében, a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet területén. A kerület déli határánál, az Irhás-árok mentén is feltételeznek völgytalpi talajvizeket. Nem egységes, de aránylag nagy területre kiterjedı réteg- és talajvizek találhatóak a Svábhegynek a János-hegytıl délre esı részein a Disznófı-forrás felett, ahol több idıszakos és állandó forrást is táplálnak, valamint az Ibolya-kút, Béla király kútja és a Városkút fölötti területen. Itt a vízzáró kızet a pannóniai rétegek, illetve a budai márga mállottabb részei alatt lévı agyagosabb márga lehet, vagy a pannóniai rétegekben települı agyagos rétegek. Rendkívül fontos tény azonban, hogy a hegyvidék kiemelt területein valamennyi felszín alatti víz potenciálisan a karsztvíztárolót táplálja. Ez alól még a források vízgyőjtıterülete sem kivétel, mert a források is csak részlegesen vízzáró kızetek felett összegyőlı vizet kapnak. A víz egy közelebbrıl meg nem határozható része átadódik a jelentıs nyomáskülönbség miatt a karsztos tárolóba Források A korábbiakban említett magas helyzető rétegvizek több forrást táplálnak. A XII. kerület nem szőkölködik forrásokban. Város-kút: hidrogeológiai helyzete nem teljesen tisztázott, valószínőleg a budai márga agyagosabb padjai fölött települı pannóniai rétegek szállítják a vizet, de mint vízzáró szint nem kizárt a tardi vagy kiscelli agyag elıfordulása sem, pikkely menti helyzetben. A Városkút technikatörténeti emlék, a Buda várát a , majd a században ivóvízzel ellátó vízvezetékrendszer legfontosabb forrása és a fölé épült kútházak együttese. Napjainkban két felszíni építmény látható a helyszínen: a forrásfoglalat fölé emelt, gótikus stílusú forrásház (vagy felsı kútház), valamint a korabeli győjtımedence fölé a 18. században épített alsó 43

44 kútház rekonstrukciója. Ma Budapest XII. kerületében, a Sváb-hegy és Isten-hegy városrészek között húzódó Béla király út elején, a Devecseri Gábor parkban található. Az Isten-hegy nyugati lankáin, 355 méteres tengerszint feletti magasságban felbukkanó forrásvíz természetes levezetı árka az északkeletnek futó egykori Diós-árok volt, amelynek egy része ma aszfaltozott út. Napjainkban a forrás vízhozama 24 liter/perc. Béla király kútja: a Város-kúthoz hasonló hidrogeológiai helyzető. Az eddig állami tulajdonú, évek óta elhanyagolt terület rendezése rehabilitációra szorul. A rendezés ütemét lassítja, hogy a telek közvetlenül határos az államfıi rezidenciával, ezért a munkafázisokról egyeztetni kell a közjogi méltóság biztonságára vigyázó kormányırséggel. Elsı lépésben az elvadult növényzet újul meg, ezt követıen sétálóösvényt alakítanak ki, majd padokat, hulladékgyőjtı és tájékoztató táblákat telepítenek. Az önkormányzat tervezi a középkori forrásfoglalás fölé emelt, mőemléki védettség alatt álló, barokk stílusú épület felújítását is. Ágnes - forrás: a budai márgán települı lejtılösz és lejtıtörmelék tárolja a forrásvizet. Az Orbán-hegy Budapest XII. kerületében, az Isten-hegy és a Márton-hegy között emelkedı alacsony hegy. Alapja a budai márga, ami lösszel borított. A középkorban a lejtıin a szerviták szılıje volt. A régi közhit Szent Orbánt tartotta a szılık védıszentjének, ezért a hegy feltehetıen az itt felállított szobráról kapta a nevét. A Martinovics-heggyel összekötı nyergében, 193 méteren található az Orbán tér, ami több út találkozópontja. Itt állt a Gerlitzyoltár, amit a köztudat szerint elıször Martinovics Ignác és társai emlékére emeltek júliusában a Garády Sándor vezette ásatások során megtalálták a Sváb-hegyi középkori vízvezeték nyomait, de a tér környezetében római emlékek is elıkerültek. A tér szélén fakadt az Orbán-forrás (más néven Ágnes-forrás vagy Fodor utcai forrás), aminek a vize a forrás áthelyezése után megszökött. Ibolya-kút: valószínőleg az Ágnes-forráshoz hasonló hidrogeológiai adottságok vannak itt is. A fent felsorolt négy forrás vize erısen szennyezett, a tároló kızet (fıleg lejtıtörmelék és pannóniai képzıdmények, kisebb részt lösz) teljes megtisztítására, illetve természetes megtisztulására reális esély nem látszik. Disznófı: a budai márgára, részben esetleg tardi és kiscelli agyagra, nagyrészt gravitációs tömegmozgásokkal, csúszással és suvadással került pannóniai eredető homokos aleuritos, részben mészköves anyag tárolja, illetve győjti a vizet. Isten szeme: vízkilépés miatt nem észlelhetı, a múltban is a Disznófı vízével táplálták. Csermely utcai vízfakadások - Darázs forrás: ez a forrás mesterségesen létrejött vízkifolyás. Vize mind bakteriálisan, mind kémiailag erısen szennyezett. A sziklafalból folydogáló forrást vasdarázs vigyázza. Egy ideig névadója nélkül csordogált a víz, de ma újra vasrovar dacol a párával, miközben mozdulatlanul figyeli a kifolyó vizet. A Disznófı kivételével a források ivóvíz-minıségen való tartása jelenleg nem látszik reálisnak, ami elsısorban nem önmagában jelent környezeti problémát. Az iható forrásvíz ma a hálózatos vízellátás mellett nem lehet követelmény, bár kétségtelen, hogy van hagyományértéke a kirándulók, turisták számára. A forrásvizek szennyezettsége másodlagos, közvetett hatása - az egyéb, karsztos vízkészletek és talajok erıteljes veszélyeztetettsége, illetve elszennyezıdése a környéken - jelenti az igazi környezeti ártalmat. 44

45 13. ábra %U #S Budaörs %U %U%U %U %U II. #S #S #S #S #S #S#S #S#S #S XII. $T #S Felszín alatti vízhasználatok #S %U ']'] #S %U #S #S#S $T$T$T #S #Y %U #S #S %U%U #S %U %U%U %U%U%U%U%U %U%U #S #S#S#S #S '] #S #S %U Ń%U %U%U %U %U #S ']'] %U #S#S %U%U #S Ń %U%U XIII. Ń%U #ł ']']$T$T$T']$T%U $T '] '] II. #S $T %U $T $T %U %U '] #ł %U%U #Y#Y#Y#Y#Y %U '] %U %U $T %U %U '] Ń $T$T$T$T$T$T %U #S#S#S#S#S#S#S#S#S#S#S#S#S#S Ń Ń %U%U $T %U%U%U%U #S #S #S #S #S '] ']']']']']']']']']']']']']']']']']']']'] Ń ']']']']']']']']']']']']'] XI. $T$T$T #S $T #S I. $T %U VI. #ł $T %U%U $T $T $T $T $T VII. $T ']'] $T$T ']'] V. #S %U #S#S#S %U #Y #Y#Y%U%U %U $T #S#S#S#S#S#S#S#S#S#S#S#S Ń ŃŃ %U%U Ń%U #S#S Ń%U ']'] %U%U %U $T $T $T %U%U Forrás: saját győjtés %U%U%U%U $T %U%U%U %U'] %U Ń%U '] %U V projekt határa kerülethatárok sérülékeny vízbázisok #ł hévízkutak,források Ń források vízbázisok #S talajvíz '] felszíni víz kivétel &V parti szűrésű csápos kutak $T parti szűrésű kutak,galériák $T források #Y Ńmélységi vízkutak %U egyéb vízforrások csatornafejlesztés %U tervezett főgyűjtő tervezett gravitációs csatorna tervezett nyomott csatorna tervezett főgyűjtő átemelők átemelők Duna patakok autópálya műutak utcák 14. ábra Felszín alatti víztestek Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyőjtı Visegrád - Budapest II. XIII. Dunántúli-középhegység - Budai-források II. vízgyőjtıje Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyőjtı Budapest alatt Budaörs Börzsöny, Szentendrei-sziget, Duna bal parti ka XII. XI. I. V. VI. VII. VIII. Forrás: saját győjtés IX. XIV Budapest k D XX projekt határa kerülethatárok csatornafejlesztés tervezett főgyűjtő tervezett gravitációs csatorna tervezett nyomott csatorna tervezett főgyűjtő átemelők átemelők Duna patakok autópálya műutak utcák VKI felszín alatti víztestek porózus termál víztestek karszt víztestek porózus és hegyvidéki víztestek 45

46 Felszíni vízelvezetés, vízminıség A felszíni víz minısége nem önmagában, hanem a víz - talaj - talajvíz - rétegvíz környezeti rendszerben értelmezhetı. A víz - éppen állandó körforgása és mozgékonysága következtében - a szennyezıanyagok legfıbb hordozója és továbbítója. A talajfelszínen lefolyó vizek közvetlenül vagy közvetve a csapadékokból származnak, ezért a felszíni víz minıségét döntı mértékben ez határozza meg, továbbá a különbözı kioldott, kimosott szennyezıdések. A felszíni vízbe jutó szennyezések elsısorban közlekedési, illetve kommunális és üzemi, vagy intézményi eredetőek, a mezı- és erdıgazdasági szennyezések ebben a kerületben nem számottevıek. A légtérbıl a szennyezések száraz kiülepedés, vagy a csapadék kimosó hatására jutnak a felszíni vízbe, s ennek következtében nı a csapadék savassága. Ez túlnyomórészt ipari és közlekedési eredető. Budapest ún. háttérszennyezése a Budai-hegyek erdıségeinek köszönhetıen kevésbé jelentıs. A felszínrıl a vízbe jutó szennyezések származhatnak a levegıbıl kiülepedı porból, koromból. Más, elsısorban közlekedési eredető szennyezések, pl. az olaj, nehézfémek, aszfalt- és gumimorzsalék, valamint a téli sózásból származó NaCl egyre jelentısebb terhelést okozhat. Itt érdemes kitérni arra, hogy környezetbarát síkosság mentesítı eljárással is kísérletezett a kerület: hegyvidéki parkok és intézményi zöldterületek gyalogos útvonalait zeolittal szórták le jegesedés esetén. Ez az anyag, szemben a sóval, nem károsítja, hanem táplálja az út menti növényeket. Bár a jelenleg ismert legolcsóbb és leghatékonyabb síkosság mentesítı anyag a nátrium-klorid, azaz a só, ennek alkalmazása jelentıs járulékos költségekkel jár, a sólé által tönkretett fák-bokrok rendszeres pótlása sok pénzt emészt fel. A Hegyvidéki Önkormányzat a só okozta zöldkárok elkerülése érdekében már évek óta homokot biztosít kedvezményes áron a társasházaknak, hogy az ingatlanok elıtti járdaszakaszokat szükség esetén ezzel a környezetkímélı anyaggal szórják fel. Az önkormányzati fenntartású parkok, illetve intézményi zöldterületek gyalogosútvonalain egy újabb fajta, környezetbarát síkosság mentesítési technológiát vezettek be: zeolitırlemény szórásával hárítják el a csúszásveszélyt. A zeolit természetes ásványi anyag, kis mennyiségő kalcium-kloriddal keverve jó hatásfokkal képes meggátolni a nedvesség visszafagyását, a talajba kerülve pedig nem károsítja, sıt táplálja a növények gyökérzetét. A kereskedıknél a zeolit kétszer annyiba kerül, mint a nátrium-klorid, az önkormányzatnak azonban sikerült termelıi áron beszereznie az ásványi anyagot egy mádi bányászati cégtıl, így csak csekély mértékő többletköltség terheli a kerületet. A kiskertekben használt mőtrágya és növényvédı-szerek, továbbá kommunális és másféle eredető hulladékok, különösen a veszélyes hulladékok (elemek, akkumulátorok, festékek, hígítók, stb.) a felszíni vizek közvetítésével jutnak el a mélyebb rétegekbe, illetve károsítják a növényzetet és a talajt. A vízelvezetés szempontjából alapvetıen három, viszonylag jól elhatárolható része van a kerületnek: Összefüggı zöldfelület (erdı, rét, park, gyümölcsös): a vízelvezetés természetes úton történik, a felszíni lefolyás kicsi: 5-10%. A természetes lefolyás, beszivárgás rendszere többnyire jól mőködik, a víz nem szennyezıdik, így a vízminıség jó (természetesen a csapadék minıségétıl függıen). 46

47 Zöldövezeti, kertvárosi lakóterület: a telkek vízelvezetésének megoldása hordoz problémát - az építmények, utak, parkolók víztelenítése rendszerint nem megfelelı vagy nincs kiépítve. A víz minıségét a felszínen lévı szemét, hulladék, burkolt felületeken lévı szennyezıanyagok rontják. A lerohanó víz energiája igen nagy, a gyenge minıségő útburkolatokat és az útpadkát kimoshatja, tönkreteheti. Városias lakóterület: a vízelvezetés itt a legjobban megoldott, egyesített vagy elválasztott rendszerő csatornahálózattal, de a csatornák kapacitása sokszor nem elégséges - nagy mennyiségő csapadékvizet kell elvezetni. A hegyrıl lezúduló víz a kerület alsó részén a kevert szennyvíz kiöntéséhez vezethet a víznyelıkön keresztül, illetve az utakon lejövı víz sok hordalékot, szemetet, törmeléket sodorhat és rakhat le a meredek részek aljánál. A rövid idı alatt lefolyó nagy víztömegek komoly károkat okoznak mind az épített elemekben, mind a növényzetben, talajban. Az 1999-es Környezetvédelmi Program elızetesben 8 a probléma okaiként az alábbi összetevıket említették: a lakóterületek növekedésével egyre nı az elvezetendı szennyvíz és csapadékvíz mennyisége, a beépítések miatt egyre hevesebb, gyorsabb a víz lefutása a meredek részeken, s ez a jelenség nem csak a csatorna és árokrendszert terheli túl, hanem ökológiailag is hátrányos, rendszerint nincs külön vízelvezetı csatorna, az egyesített rendszerő csatornák pedig sok helyütt csak a szennyvizek befogadására alkalmasak, a természetes vízelvezetık (völgyek, árkok, vízmosások) sok helyen beépültek, esetenként feltöltötték, belehordták a szemetet, törmeléket, ezért eredeti funkciójukat nem, vagy csak részben tudják betölteni, a felszíni burkolt vagy burkolatlan árkoknak sok helyen nem elegendı a kapacitásuk, a telkekrıl történı vízelvezetés és vízátvezetés nagy területeken nincs megoldva, a lefolyó csapadékvizek útjába épített mesterséges környezeti elemek (támfalak, utak, járdák, lépcsık, kerítések, épületek) állnak, miközben egyrészt veszélyeztetettek a víz romboló hatása, illetve hordalékráhordás által, másrészt jelentıs mértékben megváltoztatják és bonyolulttá teszik a víz levonulását és elvezetését Az ivóvízhálózat és a csatornahálózat ismertetése A kerület, ahol a szokásos városi közmőrendszerek közül a távhıellátást kivéve valamennyi rendszer megtalálható, közmőves infrastrukturális ellátottsága fıvárosi viszonylatban is igen jónak mondható. A magyarországi települési vízi infrastruktúra fejlesztést általában a fordított arányok jellemzik: a szennyvízcsatornázás kiépítettsége elmarad a vízellátásétól. A kedvezı 8 Budapest, XII. Kerület Környezetvédelmi Program - vizsgálat és program elızetes, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kert- és Településépítészeti Tanszék,

48 ellátottság mellett sem állíthatjuk azonban, hogy a kerület a (közmőves) infrastrukturális rendszerekhez kapcsolódó meglévı, vagy potenciális környezeti problémáktól mentes lenne. A közmővek a település normális, adott civilizációs igényszinthez rendelhetı mőködésének alapjai. Mint az épített környezet részét alkotó rendszerek, jól meghatározott funkciókat töltenek be. Környezeti és közegészségügyi problémákat létesítésük hiánya éppen úgy okozhat, mint a helytelen kiépítés vagy a nem megfelelı üzemelés. Sajátos veszélyeztetési kategóriát alkotnak a havaria szerő meghibásodások. Ezek a valamely valószínőséggel jellemezhetı események, katasztrófa helyzetek és következményeinek elemzése nem tartoznak a Környezetvédelmi Program tárgykörébe. Hasonlóképpen eltekintünk itt a vizuális környezetszennyezés témakörébe tartozó hatásoktól, amelyeket estenként a közmőrendszerek felszín feletti mőtárgyai, tartozékai okozhatnak Az ivóvízellátó hálózat környezeti-közegészségügyi jellemzése A kerületi vízellátó rendszer a fıvárosi hálózat részét képezi. A tagolt terepalakzat miatt különbözı nyomásövezetekre osztható, a hozzájuk rendelt közbensı tározókkal és szivattyútelepekkel. Az ivóvízhálózat és annak mőködése értelemszerően nem jár környezetszennyezéssel. A csıtörésekhez kötıdı hatások - kimosódások következtében jelentkezı állékonysági problémák, elöntésekbıl származó károk - azonban nem tartoznak a környezeti problémák közé. A fıvárosi ivóvíz minısége közegészségügyi szempontból jó, mind a magyar, mind pedig az európai uniós szabványoknak megfelel. Ismert tény azonban, hogy az ivóvíz nem abszolút tiszta vizet jelent, hanem a mindenkori szabványoknak megfelelı tisztaságot. Ennek egyik következménye, hogy ha a hálózatba táplált víz felhasználásáig hosszú idı telik el (hosszú a víz hálózatbeli tartózkodási ideje), minıségromlás következhet be. Ez az ún. másodlagos szennyezıdés a víz kémiai jellemzıitıl és a csıanyagtól nem független mikrobiológiai folyamatok következménye. Adott összetételő víz mellett a minıségromlás mértéke a tartózkodási idıtıl (is) függ. A kerület elhelyezkedése miatt az ivóvíz viszonylag hosszú út és idı után jut el a nyugati fekvéső peremterületeken élı lakosokhoz. A tartózkodási idıt a mőszakilag indokolt közbensı átemelık tározóterei is növelik. A vízellátó hálózat meghatározó része körvezetékes kiépítéső. Ez az ellátás biztonsága szempontjából szükséges és szokásos kialakítás a hálózati víz cseréje szempontjából is kedvezı. A peremterületeken azonban elágazó vezetékek is találhatóak. Ezekben a víz kicserélıdése különösen kedvezıtlen lehet. A jelenség legerıteljesebben az idıszakos használatú telkeknél jelentkezik. Ki kell azonban emelni, hogy az érintett vízminıség romlás az esetek döntı többségében nem jár egészségkárosító hatással. A minıségromlás a víz élvezeti, használati értékének csökkenését okozza (íz és szagproblémák, esetenként elszínezıdés). A vízminıség folyamatos ellenırzését a Fıvárosi Vízmővek az ÁNTSZ-szel egyeztetett mintavételi terv alapján végzi, a vízbázisoktól egészen a fogyasztóig követve a víz útját ban mintán végeztek fizikai, kémiai és mikrobiológiai, illetve radiológiai tulajdonságokra kiterjedı vizsgálatot a hét minden napján. A szolgáltatott vízre vonatkozóan - fogyasztói pontok, medencék, gépházak, betáplálási pontok mintavétel történt, a vizsgált mintákból paramétert vizsgáltak. Az ellenırzés az ivóvíz minıségét befolyásoló valamennyi tényezıre, így a víztermelés, vízszállítás és vízszolgáltatás folyamataira is kiterjedt, emellett folyamatosan figyelemmel kísérték a vízadó rétegben 48

49 végbemenı folyamatokat is. A fıváros és vonzáskörzete hidrogeológiai szempontból rendkívül kedvezı adottságú, európai viszonylatban is a legnagyobb parti szőréső ivóvízkészlettel rendelkezik. A parti szőréső víz homokos- kavicsos szőrırétegen át jut a kutakba, így a fizikai és biológiai szőrést a természeti környezet is nagyban elısegíti. A fıvárost és agglomerációját kiszolgáló ivóvízbázisok a Duna mentén a Szentendrei-sziget északi részén, a Csepel-szigeten, Budapest belterületén és a fıváros északi határán, a Duna bal partján helyezkednek el. Ezek közül a legjelentısebb a Szentendrei-szigeten lévı vízbázis, amely Budapest és környéke ivóvizének közel 70%-kát biztosítja. A kerület változatos domborzati adottságai miatt jelentıs patak nem, de több, kisebb-nagyobb vízhozamú árok viszont található, amelyek szintén eredetileg természetes úton, vonalas erózióval jöttek létre Csapadékvíz-elvezetés Alább egy általános leírás található - fıként az 1999-es Környezetvédelmi Program elızetes által feltárt összefüggések bázisán -, melyet a vízgyőjtı területekre, a kerület csapadékelvezetésére vonatkozó célvizsgálat eredményeinek ismertetése követ. A tíz évvel ezelıtti állapotdiagnosztika jó összehasonlítási alapot képez abban a tekintetben, hogy milyen irányban változott a kerület csapadékvíz-elvezetı rendszerének állaga, hatékonysága. Budakeszi-erdı: a kerület ezen része szinte teljes egészében erdı, a Budakeszi-árok vízgyőjtıjéhez tartozik. A csapadékvíz lefolyása a kialakult természetes rendszerben, a völgyekben, vízmosásokban, árkokban történik, környezeti problémát nem okoz. Irhás-árok völgye: a KFKI alatt indul a völgy a Kakukk-hegy és a Csillebérci üdülıtelep, illetve az Ördögorom között. A felsı része erdıs, majd az állomány ritkul és a terep némileg szabdalt. Az árokban csapadékmentes idıszakban is van némi víz, vagy inkább szennyvíz (illegális bekötések). Lefelé haladva az árok mérete csökken, az átereszek mérete változó, kisebb-nagyobb eltömıdések tapasztalhatóak, a nagy csapadékokat az árok nem igazán tudja levezetni. Ennek következtében az úton kimosódások, hordalék lerakódások keletkeznek. Az árok legalsó része burkolt, majd egy hordalékfogón keresztül a csatornahálózathoz kapcsolódik a kerülethatáron. Farkas-völgy: a völgy a Széchenyi-hegy, Táboros-hegy és a Csillebérci üdülıterület, valamint az Ördögorom között elhelyezkedı terület, amely jórészt erdıvel borított. A felsı részen a völgy alja vízmosásos, az alsó részeken már lakóterület található, az Edvi Illés út mentén kisebb árok, illetve útszéli folyóka hivatott a vízelvezetést megoldani, ám ezek mérete elmarad a szükségeshez képest. Az utca legalsó száz méterén indul egy megfelelı mérető csapadékelvezetı árok, ez a Törökbálinti útnál a kerületet elhagyva a XI. kerületben, a Beregszász út mentén halad tovább. Denevér-árok völgye: a Széchenyi-hegy, Táboros-hegy és a Sváb-hegy, Isten-hegy, Márton-hegy között helyezkedik el. A fı vízelvezetı a területen a Denevér-árok, ez a Szúnyog úttól kezdve a felszín alatt halad. Ebbe csatlakozik a Bürök-árok és az Ágnes úti árok, valamint a Pinty árok. A fı nyomvonal innen a Bürök utcában megy egészen a Németvölgyig. A Denevér-árok felsı szakaszán helyenként hulladékkal, törmelékkel, hordalékkal van tele, az átereszek is részben eltömıdtek, ezért az útra kiöntı víz a padkát és a burkolatot is tönkreteszi. 49

50 A Németvölgy vízgyőjtıje: az elızı terület mellett ide tartozik még részben a Sas-hegy, az Orbán-hegy és az Isten-hegy. Ezeken a részeken nem találhatóak jelentıs vízelvezetı árkok, a csapadék elvezetés víznyelıkön keresztül az egyesített rendszerő csatornahálózattal történik, mert a terület nagyrészt beépített. A terület egésze a Villányi úti fıgyőjtıhöz tartozik. Diós árok völgye: az Ördög-árok vízgyőjtıjéhez csatlakozó völgyvonulat, a Sváb-hegy és az Isten-hegy, Kis-Sváb-hegy között fekszik. Maga az árok a Városkút alatt kezdıdik, itt kis mélységő és betonnal burkolt. A forrás vize itt folyik el és ide csatlakozik be a fogaskerekő vízelvezetése is egy átereszen keresztül. Néhány helyen az átereszek eltömıdése teszi lehetetlenné a víz levonulását, így a csapadékvíz rendszeresen az úton folyt. Ennek következtében az út többször beszakadt, számos helyen látható kimosás, hordalék lerakódás. A terület rehabilitációja megtörtént. Az árok alsó részénél az Isten-hegy oldalában egy kisebb vízmosás csatlakozik be. A vizek a Susogó lépcsınél hordalékfogó mőtárgyon keresztül kerülnek a csatornába. Kútvölgy: a Sváb-hegy és a Hunyad-orom között lévı terület, ez is az Ördög-árok vízgyőjtı területéhez tartozik. A vízelvezetést kisebb árkok és a víznyelıkön keresztül a csatornahálózat szolgálja. Zugliget: az Ördög-árokba csatlakozó, a János-hegy és a Hunyad-orom közötti terület, melynek nagy része erdıs és gyepes. Ide tartozik a Harang-völgy, a Csillag-völgy és a Csermely úti völgy. A csapadékvizek ezekben a természetes mélyvonulatokban győlnek össze és folynak le. A vízelvezetés a csatornahálózat kis kapacitása és helyenként a hiánya miatt nem megfelelıen megoldott, elsısorban a Csillag-völgy és a Csiga út környékén. A Budakeszi úton is elıfordulnak vízelvezetési problémák. Az árkok, vízmosások mellett lévı utakat sokszor kimossa az eltömıdött, feliszapolódott árkokból kilépı víz. Ez a jelenség több fontos hegyi útvonal minıségét rontja, rendszeresen pusztítja, rongálja az útburkolatot, elmossa a padkát (Edvi Illés út, Diósárok út, Irhás-árok út, Denevér-árok, Magas út, stb.) A kerületben található még néhány kisebb épített árok, de ezek az erózió által nem érintettek. Ezen árkok hordalékfogó mőtárgyon keresztül a csatornahálózathoz csatlakoznak, de ezek tisztítása nem megfelelı A kerület szenny- és csapadékvíz elvezetı rendszerének mérési eredményei Az Önkormányzat a vízgyőjtı területekkel kapcsolatban - a korábbi terepkutatások során - nyert megállapításokat szerette volna kiegészíteni. Egy árnyaltabb kép kialakítása érdekében célvizsgálat lefolytatásával bízta meg a Fımterv mérnöki Tervezı Zrt.-t. A vizsgálat az alábbi problémakörökre fókuszált: a kerület szenny- és csapadékvíz elvezetı rendszerének ismertetése, a meglévı állapot leírása a kiépítettség értékelésével, a hiányosságok feltárása és az ezek megszüntetéséhez szükséges teendık ismertetése, a meglévı elvi vízjogi engedéllyel rendelkezı vízelvezetési tervek alapján, 50

51 a kerület csapadékvíz elvezetésére, kezelésére és hasznosítására vonatkozó javaslat(ok) ismertetése különös tekintettel a kerület hegyvidéki jellegére, a védett és helyi védettségő természeti területekre és a kerület NATURA 2000 élıhelyeire. A XII. kerület csatornahálózata vegyes rendszerő. A kerület csatornahálózata, amelynek értelemszerően a fıvárosi rendszer a befogadója, három vízgyőjtıre osztható. Az északi területek szennyvizét az Ördögárok, a délkeleti területét a Villányi úti fıgyőjtı fogadja, míg a délnyugati terület a kelenföldi szennyvízátemelı vízgyőjtıjéhez kapcsolódik. Az elsı kettı egyesített rendszerő csatornahálózat, így a szennyvíz mellett a csapadékvíz elvezetést is szolgálja. A harmadik területen elválasztott rendszerő csatornázás található. A hálózat túlnyomó része egyesített rendszerrel épült ki, vagyis a szenny- és csapadékvizek elvezetése együtt, ugyanabban a csatornában történik. A kerület DK-i részén, Farkas-völgy, Magasút és Csillebérc területén elválasztott rendszerő szennyvízcsatorna hálózat épült ki. Ugyancsak elválasztott rendszerő szennyvízcsatorna biztosítja a János-hegyi kilátó és környékének szennyvízelvezetését a Mátyás király úti befogadó csatornába. Vízgyőjtı területek: Északról a Budakeszi út Szilágyi Erzsébet fasor Krisztina körút, K-rıl az Alkotás út a Tartsay V. utcáig, D-en nagyjából a Csörsz u. - Bürök u. - Denevér u. által határolt terület az Ördögárok vízgyőjtı területéhez tartozik. Az elıbb ismertetett D-i határvonal alatti területrész vizeit a XI. kerület felé vezetik el kiépült csatornák. Legjelentısebb ezek közül a Villányi úti győjtı vízgyőjtı területe. Az Ördögárok vízgyőjtı területe: Az Ördögárok zárt szelvénye a kerület K-i és ÉK-i határa mentén, a Maros u. - Városmajor - Szilágyi Erzsébet fasor között épült ki. Az Ördögárok mértékadó terhelése a Dunánál mintegy 70 m3/sec. A hidraulikai ellenırzés szerint a kerületben az Ördögárok zárt szelvénye a 4 éves gyakoriságú csapadékok elvezetésére megfelel. Az Ördögárok legkisebb biztonsággal rendelkezı szakasza a János kórház - Csaba utca közötti rész, ahol a szelvény vízelvezetı képessége kis mértékben alatta marad a számított mértékadó terhelésnek. A Városmajor alatt húzódó fıgyőjtı szakasz biztonságát csökkenti a rendkívül kis takarás is. Az Ördögárok fıgyőjtı bal parti, a XII. kerület vízelvezetését biztosító jelentıs győjtıi a következık: Alkotás - Nagyenyed - Istenhegyi - Diana úti győjtı: A Normafa út - Hegyhát u. - Svájci út - Fogaskerekő által határolt mintegy 100 ha nagyságú területrıl érkezı vizek a Diana u. - Költı u. sarkon szétválnak, egy részüket a Diana u-i győjtıben, másik részüket az Istenhegyi u. - Pethényi úti győjtıben vezetik tovább. A Diós árok győjtıcsatorna: A győjtı vízgyőjtıterülete mintegy 125 ha, a Diósárok - Susogó u. Galgóczy u. Béla király u. nyomvonalon épült ki. A Diósárok nyílt szelvényő szakasza hordalékfogóval csatlakozik a zárt szelvényhez. Az árok mellett kis szelvénymérető szennyvízcsatorna húzódik a Béla király útig. A forrás- és csapadékvizet elvezetı nyílt medrő árokszakaszt az itteni építkezéseknél feltöltötték, az árkot zárt szelvénnyel vezették át a telkeken, általában nem megfelelı és nem 51

52 megfelelıen kezelhetı módon. A csapadékvíz elvezetı árok mély, vízmosás-jellegő, különleges mikroklímájú eredeti állapota ma már nem állítható helyre. A Kútvölgyi - György A. úti győjtıcsatorna: A győjtıcsatorna vízgyőjtıterülete mintegy 75 ha, nyomvonala a Kútvölgyi út - Virányos út - Fészek u. - Kútvölgyi út - György A. u. mentén húzódik. A Zugligeti úti győjtıcsatorna: Az Ördögárok legnagyobb vízgyőjtı területtel rendelkezı győjtıcsatornája, vízgyőjtıterülete mintegy 460 ha, ebbıl közel 200 ha erdıterület. A győjtı a Zugligeti út - Csermely út - Csillagvölgyi út - Alkony u. nyomvonalon biztosítja a szennyvízelvezetést. A kerület vizeit a XI. kerület felé elvezetı jelentıs győjtıcsatornák a következık: A Villányi - Jagelló úti győjtı: A győjtı a Jagelló út - Apor V. tér.- Bürök utca nyomvonalon húzódik. Vízgyőjtı területe a kerületben mintegy 310 ha. A Hóvirág u-i győjtı: A Sasadi úti győjtıhöz csatlakozik a Farkasréti térnél, vízgyőjtıterülete mintegy 55 ha. Távlatban csapadékcsatorna kiépítésével elválasztott rendszerővé alakítható. Irhás-árok - szennyvízcsatorna: Az Irhás árok - Nagykapos út nyomvonalon meglévı szennyvízcsatorna mintegy 100 ha területrıl győjti és vezeti el a XII. kerület területérıl a szennyvizeket a Törökbálinti úti befogadó csatornába. Szennyvízterhelésének nagy részét a Konkoly-Thege út magasságában, a KFKI területérıl érkezı szennyvizek jelentik. Irhás-árok - csapadékvíz elvezetés: Az Irhás árok csapadékvíz elvezetı földmedrének rekonstrukciója a fıváros beruházásában jelenleg folyik. A földmedret acélhálóba rakott, terméskıvel (GABION) burkolják és rögzítik. A meglévı csatornahálózat hosszának [km] változása a XII. kerületben: Év [ km ] 123,9 161,5 183,2 184,2 184,7 185,0 185,3 192,0 192,0 192,0 192,5 Forrás: Budapest statisztikai évkönyvei (KSH) A csatornahálózat fejlesztése, a tervezett tevékenységek: A fıváros szennyvízelvezetése, szennyvíztisztítása az 1800-as évek végétıl, szervezett, egységesen tervezett keretek között folyik. Az utolsó jelentıs fejlesztési koncepció 1993-ban készült el (A fıváros csatornázási és szennyvíztisztítási hosszú távú komplex feladatterve), amelynek átdolgozását ben végezték el. 52

53 15. ábra A csatornahálózat átnézeti helyszínrajza 53

54 Az Európai Unióhoz történı csatlakozás, a szennyvíztisztításról szóló 91/271/EK direktíva 2010-ig történı bevezetése a lakos egyenértéknél nagyobb szennyvízterheléső településeken és az uniós víz-keretirányelv szabályozás megvalósulása a korábbi programokhoz képest új helyzetet teremtett. Ezek a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotban tartásának igényével, a teljes biológiai tisztítás bevezetésével, a növényi tápanyag eltávolítás követelményével, a teljes körő csatornázottság megvalósításával jelentenek új szempontokat. A változásokkal kapcsolatban 2005-ben a Fımterv Zrt. elkészítette Budapest szennyvízkezelési programjának helyzetfelmérését, majd kidolgozta a fejlesztés feltételrendszerét, a célkitőzéseket, prioritásokat és összefoglalta a fejlesztést megalapozó feladatokat. Ezt követıen kezdték meg a Budapest teljes körő csatornázásának befejezı szakasza címő projekt elıkészítését, az Európai Uniós pályázati támogatásához szükséges projektanyagok (Megvalósíthatósági Tanulmány, környezetvédelmi hatások összefoglalója, költség-haszonelemzés) kidolgozását. A teljes körő csatornázás projektje széles körő elıkészítéssel készült ben elkészült Budapest Általános Csatornázási Tervének felülvizsgálata, melyben meghatározták a beépített lakóövezetek teljes, vezetékes szennyvíz elvezetéséhez szükséges hálózatfejlesztéseket. Ezek a csatornázási tervek elvi vízjogi engedéllyel, illetve vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek. A csatornázási tervek készítésekor meg kellett határozni az azok értékelése folyamán meghatározó fenntarthatósági kritériumok, környezetvédelmi célok, prioritások, feltételek rendszerét. A környezetvédelmi célokat illetıen rendelkezésre állnak jogszabályok által meghatározott és a Kormány, vagy az Országgyőlés által elfogadott programok: 1. Nemzeti Környezetvédelmi Program: A Program elemeként szereplı Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram esetünkre vonatkozó specifikus és operatív célkitőzései: 1.1. A Víz Keretirányelv ütemezett hazai feladatainak idıarányos végrehajtása a) Jogharmonizációs feladatok, a víztestek kijelölése, állapotjellemzése, a vízhasználatok gazdasági elemzése, vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése, b) A terhelhetıség egyedi meghatározása és ellenırzése befogadó szakaszokra, illetve vízgyőjtıterületekre, c) A jogérvényesítés erısítése, az EU elıírások betartásához szükséges intézményrendszer fejlesztése Felszíni vizek vízgyőjtı szemlélető vízminıség-védelmének fejlesztése a) Települések szennyvízelvezetésének és- tisztításának fejlesztése, amely kiterjed a meglévı csatornahálózatra kapcsolt lakások számának növelésére, a Nemzeti Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program ütemezett feladatainak végrehajtására, az iszapkezelési technikák és ártalommentes elhelyezés szabályozására és fejlesztésére, a szennyvizek

55 természetközeli tisztításának és helyben tartásának fejlesztésére, valamint a környezetkímélı egyedi szennyvíztisztítási/elhelyezési kislétesítmények támogatására. Az elırehaladás mutatóiként többek között a következık szerepelnek az akcióprogram céljait illetıen: a megépített új csatornahálózattal és szennyvíztisztító teleppel ellátott települések száma, a bekötött lakások/lakosok száma, a felszíni és felszín alatti víztestek kiválasztott vízminıségi jellemzıinek változása, a felszín alatti víztestek kiválasztott ökológiai jellemzıi, biztonságba helyezett üzemelı és távlati ivóvízbázisok kapacitása. A programok már kapcsolódó EU direktívák követelményeinek (pl. 91/271/EEC direktíva a városi szennyvízkezelésrıl, Vízügyi Keretirányelv 2000/60/EU) megfelelıen kerületek kidolgozásra az ezekben szereplı célok átvételével. 2. Környezetvédelmi Operatív Program: A feladatokat, amelyeket EU Csatlakozási Szerzıdés és Nemzeti Környezetvédelmi Program alapján a idıszakra vonatkozóan a Környezetvédelmi Operatív Program tartalmaz a következıképpen lehet összefoglalni: 2.1.Magyarország az EU Csatlakozási Szerzıdésben vállalt kötelezettsége teljesítése érdekében folytatja a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Program végrehajtását a szennyvízgyőjtı és- kezelı rendszerek, létesítmények fejlesztése területén. 2.2.A program keretében a települési szennyvizek közmőves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetıleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésıbb december 31-ig a lakos egyenérték terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. Budapest Fıváros Fıpolgármesteri Hivatal Közmő Ügyosztályának megbízásából, a KEOP pályázati rendszerben elkészült Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projekt Részletes Megvalósíthatósági Tanulmánya. A tanulmányt a KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Végrehajtási 1 és Kohéziós Alap Fıosztálya az FI-51/16/2010. számú, június 8-án kelt minısítésében jóváhagyta. A jóváhagyott programban a XII. kerületben tervezett csatornázási fejlesztéseket a következı táblázat és ábra tartalmazza. 55

56 14. táblázat BKISZ KEOP program XII. kerületi hálózat fejlesztés Utca Szakaszhatárok Hossz m] Méret Ada utca Ada u. 5/b. - Városkút köz 155,7 DN315 Alkony út Alkony út 7. - Alkony út ,0 DN315 Alsó-Svábhegyi út Alsó-Svábhegyi út ,0 DN315 Beatrix utca Beatrix u ,3 DN315 Beatrix utca Beatrix u Hunyad orom l. 131,2 D63 Böszörményi út Királyhágó u. - Böszörményi út ,5 Ø60 Csipke utca Csipke út 4.c ,0 DN315 Fodor utca Hóvirág u. - Ágnes u. 232,7 DN500 Galgóczy utca Galgóczy u Felsı-Svábhegyi út 304,0 DN315 Gyöngyvirág utca Adonis -Gyöngyvirág u ,0 DN315 Hableány utca Tündér u. - Hangya lépcsı 95,6 DN315 Hadik Andás út Perbete u. - Hadik A. u ,3 DN315 Hajnalka utca Hóvirág u. - Hajnalka u ,9 DN315 Hangya utca Tündér u. - Hangya l. 140,5 D63 Hörcsög utca Irhás árok - Magasúti lejtı 79,2 DN315 Istenhegyi lejtı Istenhegyi lejtı Zsolna u. 36/b 276,0 DN315 Kakukk út Szendrı köz - Kakukk út ,0 DN315 Karvaly utca Kútvölgyi út - Fészek u. 176,0 DN315 Kikelet utca Kikelet u ,4 DN315 Lejtı út Hegyalja - Lejtı 41 90,0 DN315 Lelesz utca Hadik A. u. - Felsı Svábhegyi út 152,1 DN315 Lóránt út Lóránt út 13/b.- Óra utca 368,1 DN315 Mártonlak utca Mártonhegyi út - Csorna u. 281,0 DN315 Óra út Óra út 16/a. - 10/b 110,1 DN315 Patkó utca Patkó u Patkó köz 61,0 DN315 Pinty utca Abigél utca - Rácz A. u. 99,0 DN315 Rácz Aladár köz Rácz A. köz Rácz A. u. 213,6 DN315 Rácz Aladár út Pinty utca - Ágnes utca 78,0 DN315 Rege út Rege út 11b - Kalóz út 209,0 DN315 Remete út Remete u Árnyas u. 319,3 DN315 Sárospatak út Ribizli u. - Pethényi út 170,0 DN315 Sion lépcsı Hegyalja út - Meredek u. 127,0 DN315 Sün utca Kikerics utca - Sün u ,8 DN315 Szamóca utca Szamóca u. 3.a ,0 DN315 Szendrı köz Kakukk u. - Vöröskı u. 177,0 DN315 Szendrı utca Bartha utca - Diana u. 55,0 DN315 Szendrı utca Diana u. - Szendrı u ,0 D63 Szendrı utca Szendrı köz - Bartha utca 135,3 DN315 Trencséni utca Trencséni u. 32.b - Trencséni u. 34.a 25,0 DN315 Városkúti köz Városkúti u. - Városkút köz 4.c 98,4 DN315 Zsolna utca Zsolna u a 60,0 DN315 Összesen: 6 021,0 Forrás: Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projekt Részletes Megvalósíthatósági Tanulmánya 56

57 16. ábra BKISZ KEOP program XII. ker. hálózat fejlesztései A BKISZ projektben tervezett fejlesztések a következı prioritások figyelembe vételével készültek: Ahol lakott területen még nincs kiépítve a szennyvízcsatorna, annak megvalósítását kell mindenekelıtt megoldani, A szennyvízcsatornával rendelkezı területeken a hálózatra való rákötést teljes körővé kell tenni, A tervezett új csatorna minden esetben olyan legyen, hogy abból szennyvíz ne szivároghasson ki a talajba, földtani közegbe, és azokon keresztül a felszín alatti vízbe, Ennek érdekében a helyi viszonyokat minden esetben meg kell vizsgálni, és attól függıen kell a mőszaki megoldást megtervezni, A kiemelten érzékeny területek közül elsısorban a vízbázisok védıterületén és a felszíni karsztos területeken a meglévı csatornahálózat vízzáróságának ellenırzését rendszeresen el kell végezni A talaj állapota A földfelszíni (talaj stb.) és felszín alatti rétegei (kızetek, ásványok) közül jelentıségénél fogva kiemelten a talajjal és annak állapotával foglalkozunk. A talaj öntisztító, átmeneti tározó (pufferoló) képességével jelentısen hozzájárul a környezetet érı terhelés csökkentéséhez, így a felszín alatti vizek védelméhez. 57

58 Kıfejtık A kıfejtık rekultivációja, vagyis elıírásnak megfelelı szervetlen törmelékkel való feltöltése sok helyütt megtörtént. Ezzel ellenırizhetetlen mennyiségő szerves és mérgezı anyag került az általában karsztos felszínre, másrészt a földtani megismerés és oktatás alapvetı lehetıségei vesztek el. A kerületben egyetlen olyan fejtı sincs, melyet tájképi vagy egyéb okok miatt fel kellene tölteni, megırzésük általában jelenlegi állapotukban, illetve szükség szerint tisztítás után kívánatos. A következı fıbb kıfejtıket ismerjük: Kis-Sváb-hegy északi ( Kristály-barlang ) kıfejtı (szépvölgyi mészkı), Kis-Sváb-hegy középsı kıfejtı (szépvölgyi mészkı), Kis-Sváb-hegy déli kıfejtı (szépvölgyi mészkı), Kis-Sváb-hegy felsı kıfejtı (budai márga), Tündér-hegyi alsó kıfejtı (fıdolomit), Tündér-hegyi kıfejtı (fıdolomit), Tündér-szikla alatti kıfejtı (fıdolomit), Hunyad-orom alja, lıtéri kıfejtık (fıdolomit), Költı utca és környékének kis fejtıi (pannóniai homokkı), Ördög-orom (mátyáshegyi dolomit, szépvölgyi mészkı alapbreccsája), Ördög-orom alja az Edvi Illés út mentén (mátyás-hegyi dolomit). A Tündér-hegyi kıfejtı és a Tündér-szikla alatti fejtırész területén törmelékfogó gát épült, melynek mérete a terület látványát kissé hátrányosan befolyásolja. Mindkét fejtı állapota a mállás következtében egyre inkább természetes sziklaalakzat benyomását kelti. Az Ördög-orom kıfejtıi (két egymásba nyíló fejtı) megfelelıen kiépített pihenıerdıvé váltak, ismeretterjesztı táblával, padokkal. Az Ördög-orom alján, az Edvi Illés úton lévı, természetes sziklából alakított alkalmi fejtı esetében a sziklaomlás vagy rogyás-szerő felszínmozgás lehetısége sem zárható ki A talajok toxikus elemtartalma A talajok toxikus elemtartalma Budapesten címő kiadvány (Fekete Attila, 1996) szerint a fıvárosban vett talajmintákban az egyes elemek mért átlag- és maximum koncentrációi éppen a XII. kerületben magasabbnak mutatkoztak, mint a többi kerületben. A meglévı kevés elemzési adatból, s egyéb vizsgálatok híján (pl.: a talaj kızetrétegek értékeinek ismerete nélkül) nem lehet egyértelmő következtetést levonni, hogy természetes vagy mesterséges eredető-e az arzén észlelt dúsulása. A kobalt és részben a króm értékei is valamivel magasabbak, mint a fıváros más területein Barlangok, barlangos területek A XII. kerület viszonylag szegény barlangokban a Budai-hegyek más területeihez képest. Ennek földtani oka, hogy mészkı-elıfordulások viszonylag kis területen vannak a felszínen, másrészt a terület fı barlangképzı tényezıje, a hévizes forrástevékenység a Dunához közelebb esı részeken volt aktív. Két területen ismerünk jelentısebb barlangot: a Kis-Svábhegyen (Martinovics-hegy) és a János-hegyen. A Zugligetben több barlangról tesz említést a régi irodalom, azonban az említett üregek jó része mára nem található. 58

59 A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos barlangkataszterében a következı barlangok szerepelnek: Diana úti sziklapince: valószínőleg tisztán mesterséges üreg. Farkas-völgyi sziklaüreg: 4 méter hosszú, valószínőleg hévizes tevékenység által fellazított dolomitban a felszíni mállás hozta létre. János-hegyi átjáró barlang: a 17 méter hosszú, csaknem vízszintes üreg a fıdolomit és a dachsteini mészkı határa közelében, még a dolomitban alakult, hévizes tevékenység hatására. A Zugligetben több barlangról tesz említést a régi irodalom, azonban az említett üregek jó része mára nem látható. Mária-szikla ürege - Magaskı: kismérető sziklafülke, az irodalomban több fülkét is említenek. A Kis-Sváb-hegyi (Martinovics-hegyi) barlangok közül három az északi kıfejtıben, egy a középsı kıfejtıben van: Kis-Sváb-hegyi hasadékbarlang: kb. 2,5 méter hosszú, mindkét oldalán nagy kalcitkristályokkal, Kis-Sváb-hegyi Kristályüreg: részben mesterséges eredető, kalcit-kristályos falú üreg, Kis-Sváb-hegyi Kristálybarlang: tudunk egy kb. 30 méter hosszú üregrıl, melyet az északi fejtı 1947 körül bekövetkezett felhagyása után betemettek - környékbeliek közlése szerint a bejáratára betonlapot tettek, ez azonban nem tekinthetı biztosnak, Kis-Sváb-hegy középsı kıfejtıjében lévı üreg. A geológiai felépítés alapján nagy valószínőséggel állítható, hogy a kerület jelentıs részén barlangok - legalábbis felszín közeli járatok - lehetısége csekély vagy kizárt. Ez alól kivétel az eocén mészkövek (szépvölgyi formáció) területe. A Kis-Sváb-hegy északkeleti részén a mészkövet erıs hidrotermális hatás érte. Ez a hatás elsısorban a korai, valószínőleg középsı miocén szakaszban játszódott le és viszonylag kisebb, fıleg hasadékjellegő járatrendszereket eredményezett, melyek viszont ásványkiválásokban igen dúsak. Ezért ennek a területnek jelentıs barlangtani potenciálja van. Eocén mészkı (szépvölgyi formáció) még több helyen van, pikkelyek által meghatározott sávszerő elterjedésben: így a Diós árok mellett, a Magaskı mentén, valamint a Hunyadormon. A szépvölgyi formáció valamennyi ismert barlangját kıfejtés során vagy épületalapozásnál találták. A terület többi részén, így a fıdolomitban és a mátyáshegyi formáció dolomitjában csupán kis mérető barlangok jelenléte valószínő. A pannóniai nagyvázsonyi formáció mészköve legtöbbször vékony, márgarétegekkel elválasztott padokból áll, amiben barlangok kialakulása valószínőtlen. 59

60 Felszínmozgások A XII. kerület egyike az ország felszínmozgásra rendkívül hajlamos területeinek. Ennek oka a terület késıi, zömmel negyedidıszaki kiemelkedése, valamint az a körülmény, hogy a pannon édesvízi mészkıtakaró megakadályozta a konszolidáltan pannon, valamint márgás-agyagos eocén és oligocén kızetek eróziós eltávolítását a terület nagy részén. Felszínmozgások a következı kızettípusokban, illetve formációkban voltak, vagy várhatók: Triász dolomitok, eocén mészkövek (mátyáshegyi és szépvölgyi formáció). Ezek a kızetek csak igen meredek feltárások esetén hajlamosak omlásra. Felsı eocén budai márga. A kızet dılése általában délies. Az agyagmárga padok mentén, fıleg ha a dılés közel lejtıirányú, gyakran indulnak meg suvadás jellegő mozgások. Görbe csúszó lapok kialakulása ritka. Oligocén kiscelli agyag, illetve feküjében az azonos mőszaki-földtani jellegő tardi agyag. Eredeti településében a két kızet vastagsága méter is lehetett e területen, de jelenleg csak a Farkasréti temetı területén, valamint a Városmajor környékén jelentıs a vastagsága. Az eróziós felszín általában csekély dıléső, ezért természetes állapotban mozgásra kevéssé hajlamos, de magasabb mesterséges rézsők mentén a mozgás megindulása alig elızhetı meg, amit Budapest területén, fıleg a III. kerületben számos nagymérető csúszás igazol. Pannon homok és aleurit: tihanyi formáció. Igen gyakran alkotja a tágabb értelemben vett Sváb-hegy meredek peremi lejtıinek anyagát, sokszor lejtıtörmelékkel és/vagy lejtılösszel fedve. Az agyagosabb aleurit-rétegek csúszásra, kúszásra hajlamosak, a fedı édesvízi mészkıvel együtt pedig számos helyen suvadás is kialakult. A homok rogyásra hajlamos. További - az elmúlt néhány évtizedre vonatkozóan - észlelt, aktív és nyugvó felszínmozgások: Mese utca: Kiscelli agyagon észleltek csúszást és kúszást az 1960-as években. Az egyedi épületkárokat kijavították, jelenleg a mozgás lassú. Dániel utca: részben kiscelli agyagon, részben budai márgában történt csúszás és suvadás. Az 1930-as évekbıl említik a mozgást, az 1970-es években ismételten észleltek lassú csúszást. Normafa, Disznófı és környéke: a pannon homokkal és aleurittal fedett, mélyebben, illetve részben a felszínen is, budai márgában alakultak ki a csúszások és suvadások. A lejtık a legújabb idıkig jórészt beépítetlenek voltak. Jelentıs kivétel a volt síugró, ahol a közelmúltban jelentıs csúszás volt. Ezt szivárgókkal és támfalakkal stabilizálták. A Harangvölgyi úton kisebb repedéseket észleltek a támfalon, a lejtık jelentıs része, fıleg a Disznófı feletti területeken, igen erıs fosszilis csúszásokra utaló morfológiát mutat. Ezek minden valószínőség szerint klímaváltozás miatt, nagyrészt lefékezıdtek, a jelenlegi erdık alig mutatnak aktív mozgásra utaló jeleket, így görbe fatörzseket. A térszín jelleg azt sugallja, hogy ritkán elıforduló, de gyors és erıteljes, alámetszı csúszó lapos csúszások alakították azt, de ennek bizonyítása részletes vizsgálatokat igényelne. 60

61 Kútvölgyi út - Csipke utca: lassú kúszást észleltek budai márgában az 1930-as években, majd a 70-es években. A kisebb károsodásokat az útburkolatban, támfalban és épületekben egyidejőleg kijavították, stabilizálták. Kútvölgyi út - Szilágyi E. fasor: a Mese utcai hellyel analóg helyzet, a kiscelli agyagot vékony lejtılösz fedi. A mozgás veszélyeztette a Kútvölgyi úti kórházat is. Ezért 1942-ben szivárgó rendszert építettek ben a villamos pálya mellett szivárgókkal ellátott támfalat építettek. A mozgás jelenleg inaktív. A Moszkva tér, Vérmezı utca, Várfok út eleje: a jelenlegi villamos végállomás eredetileg téglagyári gödör volt, ahol kiscelli agyagot fejtettek, majd sportpályaként szolgált. Itt számos mozgást észleltek a 30-as évekig, majd 1942-ben, 1954-ben és a 60-as években. Többször építettek, illetve felújítottak a szivárgó rendszereket. Jelenleg stabilizálódottnak látszik a helyzet. Istenhegyi út, a Székács utca és Tóth Lırinc utca vonalában. Lassú, idınként ismétlıdı kúszást észleltek a kiscelli agyagból és budai márgából álló területen. Orbán tér. Apor Vilmos tér: a budai márgából álló területen az erıteljes bevágás a villamosvágányok mellett kis kúszást indított, mely késıbb stabilizálódott. A támfal jelenleg mozgást nem mutat. Triász dolomitból álló, nagyrészt természetes lejtık az Ördög-orom Edvi Illés út felıli oldala és a Tündér-szikla. Mindkét helyen kisebb fejtés, murvaelhordás volt régebben. Az összes, feljebb felsorolt kıfejtıben lehetséges omlás. Fosszilis mozgásra utaló több tény volt észlelhetı a Melinda úton. A Melinda út 17. sz. ház alapgödrében csúszásba átmenı fosszilis rogyás csúszó lapjai voltak láthatók. Az édesvízi mészkı az út mentén több helyen méterrel eredeti szintje alá lecsúszott, feltehetıen még a pleisztocénben. Jelenleg aktív mozgásra utaló nyom nem észlelhetı, de erıteljesebb mőszaki beavatkozás vagy mőszaki baleset a mozgásokat újraindíthatja. Hasonló a helyzet a Mártonhegyi út felsı szakaszán, illetve a már említett Denevér utcai völgy két oldalán is. A fentieken kívül potenciálisan felszínmozgásra érzékeny területek a Táboros-hegy déli lejtıje a János Zsigmond út környékéig. Itt az alapkızet pannóniai aleurit, lejjebb pedig homok homokkı-padokkal, de a vastag, lejtılösszel váltakozó lejtıtörmelék ezt elfedi. A túlzott méretőnek ítélt építkezés, valamint esetleges mőszaki balesetek miatt itt a csúszások, valamint a terület felsı részén suvadások létrejötte várható. Jelenleg még egyértelmő károsodás jelei nem észlelhetıek. Az elıbbivel analóg helyzet van a Széchenyi-hegynek a Farkas-völgy felé lejtı oldalán is, de itt az építkezés még nem avatkozott be jelentısen a lejtık állékonyságába. A Farkas-völgy alsó szakaszán, a Zsigmondy Vilmos utca mentén csúszások indultak meg. A csúszás itt a völgytalpon összehalmozódott lejtılösz eredető anyagban és a friss feltöltésben indult meg. Hasonló mozgás azonban minden ilyen, a helyi geológiai viszonyokhoz és lejtıszöghöz képest túlzott földmunka során 61

62 fel fog lépni a kerületben, elsısorban természetesen akkor, ha a földmunkák alatt vagy után jelentıs a csapadék. A felszínmozgásos, illetve felszínmozgás-veszélyes területek kiterjedése a mőszaki-geológiai kritériumoktól függıen erısen változik A felszínmozgás-veszélyes területekre vonatkozó országos és kerületi rendelkezések Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzatáról szóló 47/1998. (X.15.) Fıv. Kgy. számú rendelet átfogó módosításának tervezetében (2006) a felszínmozgás-veszélyes, alábányászott és karsztos területekre az alábbiakat találjuk: A felszínmozgás-veszélyes és alábányászott területen építményt elhelyezni (terepszint alatt, illetve fölött), bıvíteni, felújítani, illetıleg megszüntetni csak geotechnikai szakvélemény alapján készített, illetékes szakhatóság által véleményezett, jogerıs engedély szerint szabad. Az alábányászott területen építményt elhelyezni csak üregkutatási szakvélemény megengedı eredménye nyomán szabad. Az üregkutatásnak ki kell terjednie az üregek vízzel való töltöttségére, illetve az esetleges víz-szennyezettségre is. Felszínmozgás-veszélyes és karsztos területeken a gazdálkodáshoz szükséges építmények közül - szennyvízcsatorna-csatlakozás lehetısége nélkül - szerszámtároló, kisgéptároló, illetve pince helyezhetı el. Karsztos területen a terület vízháztartását befolyásoló tevékenység - beépítés, burkolatlétesítés, közmővesítés - csak az illetékes szakhatóság - az adott területre vonatkozó - megengedı szakvéleménye alapján, csak az abban foglaltak szerint végezhetı. Közmővesítés nélküli karsztos területen épületet elhelyezni tilos. Bármely eredető szennyezett vizet karsztos területeken elszikkasztani tilos. A közlekedési közterületek által nem érintett karsztos területeken a nem szennyezett felületekrıl elfolyó csapadékvizeket csatornával a területrıl elvezetni nem szabad, azokat helyben el kell szikkasztani, illetve öntözésre kell hasznosítani. Üzemanyagtöltı állomás karsztos területen csak kettısfalú tartállyal, indikátoros kivitelben létesíthetı. A karsztos területen az állattartás és ahhoz tartozó építmények elhelyezése tilos. Karsztos területen földkiemelés (szakhatóság által ellenırzött szennyezés-mentesítési eljárás kivételével) és agrokémiai anyagok használatát igénylı mővelés tilos. Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005. (VIII. 10.) rendelete a felszínmozgás-veszélyes területekre az alábbi feltételrendszert tartalmazza: 62

63 felszínmozgás-veszélyes területeken a földalatti közmővezetékek csak védıcsövezéssel létesíthetık, az érintett területen új beépítésre, alapterületi-, terepszint alatti bıvítésre vonatkozó építési engedély geotechnikai szakvélemény alapján adható ki Erózió A kerületben jelentıs területeken van potenciális erózióveszély. Jelentıs lineáris eróziót okoz a gyalogos és jármőközlekedés, így a kerékpározás és motorkerékpározás a burkolatlan, erısen terhelt gyalogutakon. A télisportok közül a szánkózás, mountain-bike sportág okoz észrevehetı eróziót, a síelés hatása jelenleg enyhébbnek bizonyul. Az erózió tartós hatása a triász dolomit-felszíneken a legfeltőnıbb, ahol a talajképzıdési potenciál alacsony. A budai márga ilyen szempontból és jelentıs agyagásvány-tartalma miatt, lényegesen kedvezıbb. A pannóniai kızetekbıl álló lejtık agyagot is tartalmazó lejtıtörmelékes takarójuk, illetve részben jelentıs agyagtartalmuk miatt is, szintén viszonylag könnyen regenerálódnak, de tartós terhelés esetén a kimosás jelentıs lehet az alapkızet konszolidálatlan volta miatt. A következı területeken feltőnı eróziós nyomok észlelhetık: Ördög-orom: az Edvi Illés út felıl a hegyre vivı meredek turistaúton a dolomitból és eocén abráziós breccsából álló felületen a gyaloglás és kerékpározás nyomán jelentıs kimosás (trail-erosion) észlelhetı. A Rácz Aladár köztıl az Apáca-rétre felvezetı gyalogúton a gyalogos és kerékpárforgalom okozott kimosásokat, azonban a pannon eredető, lejtılösszel keveredett lejtıtörmelék kötöttsége miatt a kár nem jelentıs. Hasonló kisebb kimosások gyakoriak a Széchenyi-hegyre felvezetı kisebb gyalogutak vonalában is. A Normafa és a Szent Anna kápolna környékén a télisportok, fıleg a szánkózás idéz elı talajkopást. Ennek nyomán kisebb eróziós foltok képzıdnek. A síelés hatása alig látható. A regenerálódás a budai márga alapkızet miatt gyors. A Libegı vonalában, valamint a Disznófı forrás közelében a meredek gyalogutakon látható kimosások rövid szakaszokra korlátozódnak, a gyalogos forgalom mellett a kerékpáros terhelés is jelentıs. A Tündér-szikla közelében, fıleg annak észak-keleti oldalán a dolomitmurvás felületeken a gyaloglás jelentısebb lekopásokat okozott, ezt azonban lépcsızéssel jórészt regenerálták, illetve a további romlást késleltették. Hasonló kopásnyom szinte minden meredek dolomitfelületen elıfordul, fıleg az elhagyott kıfejtık járható lejtéső oldalain. Általánosságban megállapítható, hogy a jelenség ma még a könnyő kezelhetıség határain belül marad. 63

64 Zöldterület-gazdálkodás A zöldterület döntıen növényzettel borított terület, mely ily módon a település kondicionálásának, a kedvezıbb helyi klímának a kialakításában tölt be fontos szerepet. A zöldfelületi rendszer a település sajátos felépítéső, biológiai folyamatokkal és ökológiai törvényszerőségekkel jellemezhetı alrendszere. A zöldterültek fenntartása, fejlesztése a települési környezetvédelem szempontjából kiemelt jelentıségő. Budapest Zöldfelületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja 9 szerint a jövı évezred tudományos - technikai - gazdasági versenyét az a gazdasági közösség fogja megnyerni a globalizálódó világban, amelynek inspiráló tájai, élhetı és szerethetı életterei, az emberi tartózkodásra, regenerálódásra alkalmas közösségi terei lesznek. Ezzel párhuzamosan Budapest Hegyvidéknek a városlakók megtartása, a nagyvárosi életnívó emelése érdekében is élhetı, fenntartható, környezettudatos és környezetbarát városrésznek kell maradnia, mert ez szolgálja mind a fıvárosi lakosság érdekeit, mind a városfejlesztés hosszú távú céljait. A zöldfelületi rendszer fejlesztése ezért nem csupán városökológiai, környezetvédelmi, településesztétikai kérdés, hanem a város élhetıségének javításán keresztül Budapest népesség-megtartó erejét és versenyképességét jelentısen befolyásoló tényezı, ezért fontos gazdasági érdek is. Budapest Zöldfelületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja c. dokumentum a zöldfelületnek négy alapvetı funkcióját határozza meg. A négy funkció a városökológiai, a társadalmi és rekreációs, városszerkezeti és esztétikai, valamint a gazdasági: A városökológiai funkciók közül legfontosabbak a helyi klímára gyakorolt kedvezı hatás, a sugárzási viszonyok, és ezzel a hıháztartás módosítása, a páratartalom növelés és a levegıtisztítás (azaz a természetes légkondicionálás ), a városi légcserére gyakorolt hatás, valamint a rezgéscsillapítás, a talajállapot javítás, a lakosság pszichés regenerálódása, valamint kisebb mértékben a zajárnyékolás. A társadalmi és- rekreációs funkciók közül evidencia a hagyományos értelemben vett rekreáció (aktív és passzív pihenési formák), de tágabb értelemben ide sorolhatóak az agóra szerepkörbıl a szabadtéri kulturális, a szabadtéri rendezvényi és a területhasználatot védı és határoló funkciók, sıt az oktatási és nevelési funkciók, valamint a szakrális jellegő használat, és az egyéb, életminıséget befolyásoló szabadtéri funkciók is igen jelentısek. A városszerkezeti és- esztétikai funkción a zöldfelületi elemeknek a tagoló, elválasztó vagy összekötı jellegő, a városképet, az utcaképet építı, gazdagító funkcióit értjük, amelyek a város jellegzetességeit, karakterisztikus megjelenését és elemeit, a városszerkezet térbeli megerısítését jelentik. A gazdasági funkciót egyrészt a területen keletkezı javak, másrészt azok az externáliák szolgáltatják, amelyeknek felderítése és a gazdasági fenntarthatóság szolgálatába történı állítása közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági hasznokkal jár. Ezek között az ingatlanértékre gyakorolt hatást, vagy az idegenforgalmi vonzerıt kell elsısorban említeni. 9 Budapest Zöldterületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht

65 A zöldterületi tipológia és az egyes zöldfelület-típus funkciók A tipológia célja a zöldfelületi rendszer egyes elemeinek meghatározása annak érdekében, hogy a koncepcióban kifejtett szakmai szóhasználat mindenki számára egyértelmővé, a zöldfelületi rendszer pedig átláthatóvá, elemezhetıvé váljon. Városi szabadterek Mindazok a külsı városi terek, amelyek be nem építettek, ám közvetve, vagy közvetlenül emberi használatra feltártak. A városi szabadtérrendszer részét képezik a közparkok, a közkertek, a közterek, a közterületek, az intézménykertek, a magánkertek, a rekreációs célra feltárt parkerdık vagy más természet közeli területek, a vízparti területek, a zöldfolyosók és egyes speciális városi zöldfelületi létesítmények. Közparkok, közkertek A zöldfelületi rendszer alapvetı alkotóelemei a közparkok és a közkertek, vagyis a közhasználatú zöldterületek. Legfıbb funkciójuk a pihenés, a rekreáció és a növényzet kondicionáló hatása révén a környezetminıség-javítás. Közös jellemzıjük a közhasználat és a rekreációs funkció is. A közparkok legkisebb zöldfelületi mértéke nem lehet kevesebb 75%- nál, a közkertek legkisebb zöldfelületi mértéke 50% (ld. BVKSZ 20. sz. táblázata). Közterek A város közhasználatú, jellemzıen burkolt, vagy jelentıs burkolattal rendelkezı közterületei. A be nem épített települési tér (szabadtér) emberi használatra feltárt, valamely funkciók számára egységesen alakított részei. Rajtuk a zöldfelületek kevesebb, mint a terület 50%-át foglalják el. Funkciójuk lehet a hosszabb-rövidebb ideig való tartózkodás, a közlekedés, a reprezentáció, a közösségi élet szervezése, a városökológiai hasznosság. Ide tartoznak a városi terek, a sétálóutcák, az egyéb közterületi utak, utcák is. Intézménykertek Az intézménykertek jellemzıen nem közterületek, hanem korlátozott közhasználatra szánt, megnyitott zöldfelületi létesítmények, szabadterek, zöldterek. Funkciójuk lehet a pihenés, a szórakozás, a rekreáció, a sport és regenerálódás, az oktatás és kutatás, vagy a szakralitás stb. Mint minden zöldfelület, ezek is rendelkeznek környezetvédelmi és ökológiai funkcióval. Az intézménykerteknek zöldfelületi szempontból két nagy csoportja van: a jelentıs (min. 50%) növényborítottsággal jellemezhetı zöldfelületi intézmények (temetık, állat- és növénykertek, arborétumok, szanatóriumok, strandfürdık) és a zöldfelülettel ellátott intézmények kertjei (templomkertek, sportpályák, kórházkertek, iskola- és óvodakertek stb.). Magánkertek A be nem épített települési tér (szabadtér) emberi használatra feltárt, elsısorban lakó- és üdülıfunkcióhoz kapcsolódó, tájépítészeti eszközökkel alakított, a közhasználat elıl részben vagy teljes egészében elzárt részei. A magánkertek olyan, elsısorban épületekhez kapcsolódó zöldfelületek, melyek a tulajdonosok, vagy az ott tartózkodók (bérlık, dolgozók, tanulók stb.) számára biztosítanak kellemes külsı környezetet, lehetıséget pihenésre, sportra, játékra, kiskertmővelésre, rekreációra. Ilyenek jellemzıen az egyedi vagy tömbtelkes beépítéső lakóterületek, az üdülıterületek lakó- illetve pihenıkertjei, illetve a munkahelyi zöldfelületek. Természetközeli területek A be nem épített települési tér természetszerő állapotban meghagyott, vagy ilyen állapotba rehabilitált részei. A nagyvárosban is megtalálhatóak a természetes növénytársulások 65

66 maradványai, amelyek ma már többnyire fenntartást, aktív védelmi kezelést igénylı területek, illetve olyan egykor telepített, vagy mővelt növényállományok, amelyek a gondozás felhagyásával önszabályozó rendszernek tekinthetık. (Ritka kivételként természetes növénytársulások is elıfordulnak.) Funkciójuk részben városökológiai, környezetvédelmi, részben gazdasági (erdıgazdálkodás, mezıgazdaság, vízgazdálkodás). Ezen felül természetszerő jellegüknél fogva a pihenésnek és rekreációnak is fontos területei (parkerdık). Ilyenek jellemzıen az erdıterületek, a rétek és legelık, a sziklagyepek, a tó-, patak- és folyópartok, és más vizes élıhelyek (nádasok úszólápok, mocsarak). Vízfelületek A természetszerő területek egy speciális csoportját alkotják a nyílt vízfelületek. Ezek, mint biológiailag aktív és jelentıs kondicionáló hatású felületek, szintén részei a zöldfelületi rendszernek. Funkciójuk lehet a pihenés - rekreáció (pl.: horgászat, vízi sportok), vagy lehetnek gazdasági célúak (pl.: halászat, vízgazdálkodás, szállítás, bányászat), azonban esetenként jelentıs a közlekedési szerepkörük is. A vízgazdálkodás tekintetében nem csak a víznyerés, hanem a tározás és a szennyvízbevezetés területei is. Ezeken felül fontos ökológiai szerepkört is betölthetnek. Ide tartoznak a folyók, a patakok, a mesterséges csatornák, a természetes és mesterséges tavak és medencék. Mezıgazdasági területek A mezıgazdasági területek olyan gazdasági célzattal (pl.: növénytermesztés, állattenyésztés) igénybe vett, létrehozott és fenntartott, mővelt zöldfelületek - szántók, szılıskertek, gyümölcsösök, legelık, kaszálók és faültetvények -, amelyek biológiai aktív felületeik, idıszakos vagy állandó növényzettel való borítottságuk révén szintén a zöldfelületi rendszer részét képzik. Alapvetı mezıgazdasági funkciójuk mellett, nagy területi kiterjedésük révén és kedvezı településszerkezeti elhelyezkedésük esetén jelentıs települési kondicionáló (pl.: légcsatorna, áramlási mezı, hideg levegı-termelés), és korlátozott mértékben ökológiai funkciót (élıhely, vándorlási útvonal, stb.) is betöltenek. Zöldfolyosók A városi zöldfelületi rendszer egyes elemeit összekötı, számottevı zöldfelülettel rendelkezı, általában közlekedési vagy közmő használat számára is feltárt vagy a folyóvizek mentén található lineáris elemek. Funkciójuk a zöldfelületi elemek közötti ökológiai és funkcionális kapcsolat megteremtése. Ilyenek lehetnek a patakmedrek melletti galériaerdı sávok, jelentıs fasorokkal, növénysávval rendelkezı kerékpárutak, gyalogutak, közlekedési utak, zöldsávval kísért kötöttpályás nyomvonalak, vagy a mezıgazdasági parcellákat elválasztó, tagoló, védı bozótosok, erdısávok. Speciális városi zöldfelületek Olyan zöldfelületi elemek, amelyek a városi zöldfelületi hiány enyhítése érdekében, vagy kifejezetten környezetvédelmi célzattal jöttek létre. Funkciójuk széleskörő, az épületek fizikai védelmén, szigetelésén, a környezetminıség javításán, a kedvezıbb városi életfeltételek (pszichés, szomatikus) kialakításán túl lehetnek esztétikai, településképi, oktatási, rekreációs célúak. Ide sorolhatóak a zöldtetık és tetıkertek, a környezetvédelmi, energetikai célú zöldfelületek (gyökérzónás szennyvíztisztító, véderdı, energiaerdı stb.), a homlokzati zöldfelületek (kúszónövénnyel borított falak) és a planténerek növény-együttesei (balkonládák, növénykazetták, dézsakertek stb.). 66

67 15. táblázat A zöldterületi tipológia és az egyes zöldfelület-típus funkciók Forrás: Budapest Zöldterületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht A zöldterület - kiépítettségétıl, állapotától függı mértékben - a lakosság szabadtéri rekreációs, sportolási igényeit elégíti ki, s ez egyfajta terhelést jelent a parkok számára. A zöldterületek kialakítása, fenntartása, karaktere a településkép formálásának fontos eszköze. A gondozott, szépen megformált közkertek, parkok, a szépen beállt növényállományok esztétikai értéket is hordoznak. A közterületi zöldfelületek a rendszeres fenntartás hiányában ugyanakkor speciális környezeti ártalmak forrásai is lehetnek. A parlagterületeken ruderális társulások telepednek meg, amelyekben igen gyakoriak az allergiás panaszokat okozó növények (parlagfő, stb.). De a rendszeres kaszálás hiányában magot érlelı pázsitfélék is sok 67

68 panaszt okoznak. A másik környezeti ártalom a lakosság hozzáállására vezethetı vissza. Az elhanyagolt területek - legyenek azok önkormányzati fenntartásban lévı közterületek, vagy magán, állami esetleg más tulajdonban lévı terület - vonzzák az illegális hulladéklerakókat A fıváros zöldfelületi rendszere - a zöldfelület hozzáférhetısége és a zöldfelületi ellátottság A fıváros zöldfelületi rendszerének jellemzésére a zöldfelületek hozzáférhetısége és a zöldfelületi ellátottság ad fontos információt. A zöldfelületekhez való hozzáférhetıség a közcélú zöldfelületek vonzáskörzete alapján határozható meg. 1,3 millió lakosnak a mindennapos rekreációhoz optimális m közötti - megközelítési távolságban rendelkezésére áll valamely zöldfelület, ebben jelentıs szerepe van a nem zöldterületi övezetbe sorolt, mégis jelentıs kiterjedéső lakótelepi zöldfelületeknek is. Leginkább az elıvárosi- és a hegyvidéki zónában élı, összesen mintegy 400 ezer fı egyébként nagyrészt zöldövezeti, kertes lakhelye közelében nincs zöldfelület. 17. ábra A fıváros zöldfelületi rendszere - a zöldfelület hozzáférhetısége Forrás: Budapest Zöldterületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht A zöldfelületi ellátottságot tekintve kedvezıtlenebb a helyzet. Budapesten az egy fıre jutó közcélú zöldterület nagysága 6,2 m2/fı, a közterületi zöldfelületeket (pl. a lakótelepek nem zöldterületi övezetbe sorolt zöldfelületeit) is figyelembe véve 8,6 m2/fı. Kedvezıbb az ellátottsági helyzet az erdıterületekkel együtt vizsgálva, ebben az esetben mintegy 40 m2/ fı az ellátottság mértéke. Mindez mutatja, hogy a fajlagos közterületi zöldfelületek területi hiánya elsısorban a lakóterületi és a lakás közeli közparkok esetében jelentkezik. 68

69 18. ábra A fıváros zöldfelületi rendszere - a zöldfelületi ellátottság (m2/fı) Forrás: Budapest Zöldterületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht A fıvárosról és térségérıl 1990 és 2005-ben készített infravörös őrfelvételek elemzése, az eltelt 15 év zöldfelületi intenzitás változásait mutatja be. A kutatás zónánként összesíti a zöldfelületi intenzitásokat és azok változásait. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy bár az eltelt idıszakban - a Duna menti zóna kivételével - a fıváros minden zónájában csökkent a zöldfelületi intenzitás, kedvezı, hogy a városi szintő közparkok és az erdıterületek zöldfelületi intenzitása jellemzıen nem változott. Általánosságban elmondható, hogy a zöldfelület-intenzitás csökkenése mindig ingatlanfejlesztések következtében figyelhetı meg, ezzel szemben a zöldfelületi intenzitásnövekedésben jelentıs szerepet játszanak a ruderális gyomosodási folyamatok. Gyakran a beépítések következtében történı zöldfelület intenzitás csökkenés ugyancsak ruderális társulások felszámolásából származik. 69

70 19. ábra Budapest és térségének zöldfelület intenzitása 2005 x Forrás: Budapest Zöldterületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht

71 20. ábra Budapest és térségének zöldfelület intenzitás változása x Forrás: Budapest Zöldterületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht

72 21. ábra Budapest zöldfelületi intenzitás állapotának és változásának jellemzıi Forrás: Budapest Zöldterületi Rendszerének Fejlesztési Koncepciója és Programja, Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht A kerület zöldfelületi rendszere A Hegyvidék alapvetıen lakó- és intézmény-domináns beépítéső, ezért környezeti szempontból kedvezı helyzetben van. Ez mindhárom városrészre vonatkozik, bár Kelethegyvidék keleti zónája a forgalomból származó ártalmaknak jobban kitett. Környezeti szempontból ugyancsak kivételes adottság az összefüggı erdık megléte és az átszellızési sávok helyzete. A térség közcélú-zöldfelületi rendszere a geomorfológiai adottságok és az ezzel szorosan összefüggı városfejlıdési folyamatok miatt mozaikos (szigetes és övezetes) szerkezető, alapját az erdıterületek és a parkok, illetve a közkertek alkotják. A belsı részen találhatóak a nagy zöldfelületi elemek, zöld szigetek a várostörténeti szempontból is fontos Városmajor közparkja, a Gesztenyéskert és a mőködı, illetve felszámolt és átépített temetık (Farkasréti, Németvölgyi, Csörsz utcai temetık). A völgyek, árkok mentén a részben viszonylag egységes Diós-árok, részben a töredezett beépítések által kisebb-nagyobb szakaszokra tagolt zöldfolyosók (Farkas-völgy, Denevér-árok) vezetnek a külsı zöldfelületi zóna felé. Az erdıöv belsı, város felıli pereme erıteljesen csipkézett, a lankásabb hegyoldalakon vagy hegytetıkön intézmény, üdülı- és lakóterületek nyúlványai ékelıdnek be a korábban egységes zöld győrőbe. Ezeket a szegélyterületeket az urbanizációs hatás fokozott mértékben károsítja, s ez óhatatlanul az állományok degradációjához vezet. A kondicionált állományklíma kialakulásának területi minimuma 10 ha. Ennél kisebb területő, vagy építményekkel, burkolt felületekkel agyonszabdalt zöldfelület nem képes olyan mértékő hımérséklet-csökkentésre, mely városi körülmények között igen kívánatos helyi légkörzést, s ezzel légcserét gerjeszt. A XII. kerület zöldfelületei, legfıképp a külsı erdızóna fontos szerepet játszik a fıváros légcseréjében is. A domborzati adottságok miatt fellépı hegy-völgyi szélrendszer a délutániesti órákban friss levegıt szállít a belváros felé. A völgyek túlzott beépítése, a légmozgásra merıleges, hosszanti irányba épített házak erıteljesen rontják ennek a széljárásnak a hatását, ugyanis a hegy-völgyi szélrendszer jellemzıen kis sebességő (3m/sec) és minden, 1-2 szintnél nagyobb beépítés valóságos terepakadályt jelent a számára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy 72

73 napközben a hegy-völgyi szél a város felıl fúj, tehát szennyezett, meleg levegıt terít a dombvidéki területekre, ahol a beépítések miatt fogyatkozó biológiailag aktív felület egyre gyengébb szőrıhatást biztosít. Az elmúlt években sajnos a kerületnek nem volt módja a zöldfelületi kataszterét frissíteni, így a kerületi Környezetvédelmi Program készítésekor csupán korábbi adatokra támaszkodhattunk (Ezt egyébként az Integrált Városfejlesztési Stratégia is megemlíti). 16. táblázat Biológiailag aktív felületek nagysága 1992-ben és 1999-ben a XII. kerületben Biológiailag aktív felület kategória 1992 (felület ha) 1999 (felület ha) 1. Lakóterület jellegő zöldfelület, egyedi nagy telek Lakóterület jellegő zöldfelület, egyedi telek Lakóterület jellegő zöldfelület, kertvárosias Lakóterület jellegő zöldfelület, városias Lakóterület jellegő zöldfelület, lakótelep Erdıterület jellegő zöldfelület, ligetes Erdıterület jellegő zöldfelület, zárt Egyéb zöldfelület, roncsolt Egyéb zöldfelület, aktív Közpark jellegő zöldfelület Fasor Intézményterület jellegő zöldfelület Intézményterület jellegő zöldfelület, temetı Közlekedési terület jellegő zöldfelület, aktív Sportterület jellegő zöldfelület, zártkör Üdülıterület jellegő zöldterület ÖSSZESEN Forrás: Budapest, XII. Kerület Környezetvédelmi Program - vizsgálat és program elızetes, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kert- és Településépítészeti Tanszék, A jelenlegi aktív felületi mérleg összeállítását a legutóbbi adatsorhoz képest az alábbi dinamikus változók befolyásolhatják: az eltelt idıszak lakásépítési mérlege, egyéb beépítések (pl.: intézményi beruházás - irodaépület együttes, panzió, hotel, bevásárlóközpont, stb.). Ezek alapján elkészíthetı a kerület jelenlegi zöldfelületi, biológiailag aktív felületi mérlege. 73

74 A kerület zöldfelületi mérlege a fıvárosi átlaghoz képest kiugróan magas, a tájszerkezeti adottságok tükrében a csökkenés hosszú távon komoly problémát jelent. A csökkenés oka elsıdlegesen nem a zöldterületek vagy erdıterületek fogyása, hanem a lakóterületek és intézményterületek beépítése. Az erdıterületek biológiai aktivitás értékének csökkenése részben azoknak az ingatlanoknak a beépítésébıl adódik, amelyeket korábban összefüggı, természet közeli erdıállomány borított. Amennyiben a beépítésnél sikerül megkímélni néhány idıs, termetes fát, akkor a megváltozott helyi klíma miatt a fák gondozását fokozott figyelemmel kell végezni, különösen az extrazonális bükkös állományok esetében, amelyek a fıvárosi klíma általános melegedése miatt amúgy is egyre nehezebb helyzetben vannak. A minél élesebb panoráma érdekében történı fakivágás, vagy korona-csonkolás mindenképpen kerülendı Zöldterületek a kerületben Gesztenyéskert, Városmajor, Apor Vilmos tér, Alkotás utcai szigetek, Magyar Jakobinusok tere, Istenhegyi út (Nógrádi út-szendrı u. - Matyó u. - Zsolna u. - Tusnádi köz - Petényi u. torkolata), Istenhegyi út 15. melletti rézső és, Orbán téri növénykazetták, Diana utca, Eötvös tér Jelentıs zöldfelülető intézménykertek a kerületben XII. MTA - csillagvizsgáló, XII. Csillebérc - gyermekváros, XII. KFKI, XII. Szent János kórház, XII. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, XII. Orvosi Rehabilitációs Intézet és MÁV budai kórház, XII. Jókai-kert. A közlekedési területek zöldfelületei, a zöldsávok és utcai fasorok fontos szerepet játszanak az utcakép, a településkép kialakításában. A XII. kerületben a változatos természeti adottságok miatt még nagyobb az elvárás a vonalas zöldfelületi elemekkel szemben. Nem csak az utcakép gazdagítása, tagolása, a merev, épített tárfalak fellazítása, oldása, sıt a hazai klímában fontos árnyékolás a célja egy-egy fasor telepítésének, fenntartásának, hanem segítségével a városszerkezeti, tájszerkezeti kapcsolatokat lehet szemléletesebbé tenni. Sétaés kiránduló útvonalak mentén, a városból kifelé haladó utak mellett telepített fa- és cserjesávok építik ki a szerves kapcsolatot a lakóterületek és a pihenıterületek között. A zöldterületeknek temperáló hatásuk van. A zöldterület önmagában is passzív hőtés, tehát nem kell többletenergiát alkalmaznunk, hogy a temperálást megvalósítsuk. Ez a hőtı hatás kihasználható parkok, zöldtetık, de akár zöldhomlokzatok esetében is. Az ilyen természetes 74

75 légkondicionálók sokat segíthetnek a városi hısziget-hatás nyaranta okozta hıségének csökkentésében. Az épületek, telkek elıtti zöldsávok fenntartása, gondozása vegyes képet mutat. Általában azok a lakók, akik a kertjüket is gondosan ápolják, nem hanyagolják el a járda és az úttest közötti zöldsávok kaszálását sem. Sokan azonban nem vesznek tudomást arról, hogy nem csak a téli hóeltakarítás, hanem az épületek elıtti zöldsávok fenntartása is a lakók dolga. Megoldatlan - az ezzel kapcsolatos egyértelmő szabályozás, hatásköri leírás hiánya miatt - azoknak a többszörös zöldsávoknak a fenntartása, amelyek a sajátos hegyvidéki úthálózat miatt létrejött többszintes utak mellett, illetve között vannak. Az elhanyagolt zöldsávok gyorsan gyomtengerré válnak, s utána már csak a parlagfő-mentesítı akciókkal lehet rendet teremteni, holott rendszeres kaszálással mindez megelızhetı lenne. A XII. kerület hagyományos zöldövezeti karakterét csak részben köszönheti a kertvárosi beépítésnek. A településkép meghatározó eleme, mind távlati, mind helyi szempontból az erdıvel, gyeppel borított hegyoldalak. Az erdıhatár folytonos elmozdulása egyre magasabbra való tolódása néhány évtizedes távlatban is jól kimutatható. A kedvezıtlen folyamat azonban sokkal korábban indult meg. Amikor a Fıváros az elsı rendezési terveit készítette, akkor a budai hegy- és dombvidék részét a méteres magasságig lakóterületként határozta meg Fasorok a kerületben A kerületben 18 fıvárosi jelentıségő fasor található: Alkotás u., Istenhegyi út, Szilágyi Erzsébet fasor, Diósárok út, Mártonhegyi út, Németvölgyi út, Ráth Gy. u., Szarvas Gábor u., Tarcsay V. u., Virányos út, Zugligeti út, Kútvölgyi út, Fodor u., Böszörményi út, Királyhágó téri fasor, Hegyalja út, Krisztina krt., Budakeszi út. Forrás: Fıkert Nonprofit Zrt. Ezeken a területeken építési tevékenység - a köztárgyak elhelyezésén kívül - csak a környezetre is kiterjedı és kertépítészeti munkarészt is tartalmazó kerületi szabályozási terv szerint végezhetı. A fasorok többsége a belsı, városias zónában vagy az onnan kivezetı utak mentén található. A potenciálisan nagy környezeti terhelésnek kitett fák közül elıször a vadgesztenyék mentek, mennek tönkre. Korábban néhány fasor esetében csupán a teljes 75

76 állománycsere jelentett megoldást - ezeken a helyeken ún. várostőrı fákat (ostorfa) telepítettek. Másutt részleges állománycsere és ifjítás történt. A hegyvidéki kerületrészbe sok a vegyes (korban, fajban, egészségi állapotban) vagy hiányos, csonka fasor, elsısorban azért, mert sok esetben lakossági kezdeményezés, egyéni faültetés történt. A korábbi üdülı és kiskertes körzetekben gyakori a gyümölcsfából telepített fasor, a szőkebb utcákban pedig nincs hely fasor számára. Kerületi akciók a fák védelme érdekében Ültess fát gyermekednek! címmel programot hirdetett az önkormányzat, amellyel szeretné, ha a kerület zöldterületeit a lakosok még inkább a magukénak éreznék. A Hegyvidéki Önkormányzat által meghirdetett program arra ösztönzi a kerületben megszületı gyerekek szüleit, hogy fát ültessenek, amely együtt cseperedik a kicsikkel. A program keretében a helyi faültetési tervben szereplı növényekbıl lehet választani. Az ültetés ideje - a fák életciklusához alkalmazkodva - minden év tavasza és ısze lehet. Családi házak és társasházak kertjébe ültetendı fák esetében az önkormányzat biztosít facsemetét a honlapon közzétett választékból. A fácska minısített faiskolából származó, földlabdás, legalább kétszer iskolázott, egészséges növény, amelynek kiválasztásához a Városüzemeltetési Iroda munkatársa biztosít segítséget. A csemete mellett egy támrudat és ötven liter talajjavító anyagot is kapnak a vállalkozó kedvő családok. Mindezek segítségével azonban az ültetést (gödörásás, földcsere, támrúd elhelyezése stb.) és a növény gondozását a szülıknek maguknak kell megoldaniuk. Ha a facsemete szakszerő telepítés és ápolás mellett is elpusztul az elsı évben, akkor az iroda gondoskodik a pótlásáról. Természetesen a gondatlan telepítés vagy az öntözés elmaradása miatti fapusztulásért a felelısség nem áthárítható. Azok részére, akik nem rendelkeznek saját vagy társasházi telekkel, az önkormányzat közterületi fahelyeket ajánl fel. Természetesen a közterületre ültetendı fák faját, fajtáját az önkormányzat szabja meg, alkalmazkodva a környezı fasorok, zöldterületek jellegéhez. A leggyakoribbak a díszcseresznyék, kırisek, galagonyák, de olyan különlegességeket is tartalmaz a lista, mint a kivételesen szép virágú tulipánfák, csörgıfák vagy a szivarfák. A hely kiválasztása a jelentkezı gyerekek születési dátumának sorrendjében, illetve a fahely lakóhelytıl mért távolsága alapján történik. Túligénylés esetén az önkormányzat további fahelyeket jelöl ki, így egyetlen jelentkezı sem maradhat facsemete nélkül. Az iroda tájékoztatása szerint azonban az idén még bıséges a választék a közterületi fákból. A magántelekre ültetett növényekkel ellentétben a közterületi fák telepítését, ápolását az önkormányzat végzi, de a család segítségét - különösen a gondozásban, nyári öntözésben, ápolásban - természetesen szívesen fogadják. A fa esetleges pótlásáról is a hivatal gondoskodik. A fa alatt egy tábla hirdeti majd a gyermek adatait Erdıterület, erdıgazdálkodás A külterület nagy részét kitevı erdık a fıváros zöldfelületi rendszerének legfontosabb, összefüggı térségét jelentik. Az összvárosi feladatokat ellátó és településökológiai szempontból is létfontosságú XII. kerületi erdık fenntartását a Pilisi Parkerdı Zrt. látja el. Az összesen 971 ha erdıbıl 933 ha a külterületi erdı. A termıhelyi adottságoknak megfelelıen 76

77 az uralkodó fafaj a kocsánytalan tölgy és a csertölgy. Az északias kitettségő lejtıkön extrazonális bükkösök találhatóak. Értékes állományok még a gyertyánosok is. A fı fajok mellett a kıris és juhar terjeszkedése figyelhetı meg, továbbá jelentıs a telepített, tájidegen fenyvesek aránya is. A termıhelyi adottságok, a városi mezoklíma változása és más urbanizációs hatások nem kedveznek az értékes fafajoknak. Különösen a bükk és tölgy természetes felújulása jelent problémát, annál is inkább, mert ezek az erdık jelentik a kirándulók, turisták számára a legfıbb értéket, vonzerıt. A budai erdık jelentıs része idıs, beállt állomány. A 100 évnél idısebb állomány aránya a XII. kerületben az összmennyiség 1/3-a. Ennek jelentıs része túltartott erdı, melyek a legnépszerőbb kirándulóhelyek (Normafa, Disznófı, Harang-völgy, Mária kép, Libegı környéke, János-hegy, stb.), ahol folyamatos állományifjítással lehet a szükséges felújításokat elvégezni. A kerület erdıterületei csak örökerdıként, vagy örökerdı jelleggel tölthetik be rekreációs és kondicionáló szerepüket, s ez felel meg leginkább a természetvédelem célkitőzéseinek is. A XII. kerületi erdık jelentıs része idıs, egykorú, szinte elegyfák nélküli állományai több évszázados tudatos erdıgazdálkodás során alakultak ki. A degradáció nagy területeken jelentkezik, a kiszáradt vagy csak csúcsszáradt, fagyönggyel fertızött fák között a fény igényesebb gyomok, cserjék és kevésbé értékes fafajok (kıris, hárs, akác, stb.) magoncai jelennek meg, s ezzel akadályozzák az anyaállomány természetes megújulását. Az így létrejövı erdıállomány a szukcesszió alacsonyabb fokát reprezentálja, s rekreációs szempontból is értéktelenebb. Az erdıterületek urbanizációs terhelésének csökkentését célzó törekvések mellett ugyanolyan fontos a rekreációs szerep erısítése, kihangsúlyozva a szabadban eltöltött idı, a mozgás és a sport jelentıségét. Ehhez a szemlélethez mindenképpen szükséges, hogy az erdıt ne mintegy rezervátumként, hanem a pihenés, a rekreáció helyszíneként jelenítsük meg. A parkerdık fenntartásához több kilométer sétaút hálózat, pihenıhelyek, erdei létesítmények fenntartása tartozik. Kiemelt fontosságú, fokozott fenntartást igénylı területek a legkedveltebb kirándulóhelyek, ezek a parkerdı 20%-át adják (Normafa, Libegı környéke, Martinovics-hegy, Béka-tó, Mária-kép, Makkosmária, Csacsi-rét) Az erdık rekreációs és urbanizációs terhelése A rekreációs terhelés az elmúlt években emelkedı tendenciát mutat. Becslések szerint a Budai Parkerdı csúcsterhelése fı egy-egy igazi kirándulásra méltó hétvégi napon. A terhelés azonban nagyon egyenetlen. Az öregerdık mellett évszaktól függetlenül nagy a forgalom a könnyen megközelíthetı tisztásokon, réteken (Anna-rét, Csacsi-rét, Tücsök-rét, Apáca-rét). A korábban e helyeken végzett forgalomszámlálások alkalmával átlag fı/nap terhelést mértek. A hagyományos kiránduló és turista forgalom mellett fıként a száraz edzések, a mountainbike sportok és motorosok mind gyakoribb, mind nagyobb számú jelenléte okoz komolyabb károkat a növényállományokban, a kızetben, talajban. A könnyen erodálódó, mállékony kızetek miatt a speciális rekreációs, illetve sport-terhelés jelentıs károkat okoz a Tündérszikla és az Ördög-orom környéki erdıterületeken is. A gépjármőforgalom sokszorosa a terület kiépített parkoló kapacitásának és természetes terhelhetıségének. A parkolók melletti erdırészletek erısen károsodottak, a mesterségesen, ifjításként telepített állományok többnyire kipusztulnak. A szándékos rongálás, pusztítás komoly károkat okoz. 77

78 A Budakeszi-erdı a közepesen terhelt erdık közé tartozik. Állományszerkezetében az idıs erdıtagok és a feketefenyı társulások jelentik a fı problémát. Közvetlenül határos Budakeszi lakóterületeivel, ami területhasználati konfliktust jelent. Az erdıterületen át nyitott utak, gépkocsi beállók, magánkertként használt erdırészletek fordulnak elı, az erdıszegély károsodott. Területébe ékelıdött egészségügyi létesítmény, a Korányi Szanatórium, amely azonban zárt lombkoronaszinttel csatlakozik a parkerdıhöz. A Gyermekvasút és környéke lineáris elem, változó, mérsékelt, közepes terheléssel. Az egyes megállóhelyek mentén a rekreációs terhelés azonban ugrásszeren megnı, itt a szegélyterületek, erdıállományok kisebb-nagyobb mértékben károsodottak, hulladékkal szennyezettek. Maga a vasút nem jelent számottevı környezeti terhelést sem zaj, sem légszennyezés szempontjából. Az összefüggı erdıállományban 3 nagyobb szigetszerő intézményi funkció található. A Csillebérci Ifjúsági Tábor és a Csillagvizsgáló lombfedettsége még elfogadható, de a további funkcióbıvítés nem javasolt. A KFKI lombfedettsége már kevés, különösen a Konkoly Thege út mentén hiányzik a több szintes zárt erdıszerő állomány. A csillagvizsgáló és az Ifjúsági Tábor a zárt erdıállomány miatt kifelé a környezetre alacsony terhelést jelent. A Normafa rekreációs terhelése igen magas. Az erdıállomány jelentıs mértékben túltartott, de egészségi állapota még elfogadható. A síszezonban fogadóállomásként mőködı Harangvölgy terhelése jelentıs. A rekreációs funkció számára javasolt a terület felszabadítása, az erdıtelkek rekultivációja. A Zugliget és környéke közepes rekreációs terhelést kap. Az Istenszeme-tó és a Disznófı környéke elhanyagolt, a tó vize eutrofizálódott, a környezı erdıállomány felújításra, kezelésre szorul. A János-hegy, Tündér-hegy és Tündér-szikla térsége szintén kedvelt kirándulóhelye a kerületnek, jelentıs rekreációs terheléssel. A túltartott erdırészletek többsége ebben a térségben van és jelentıs területet foglal el a gyenge egészségi állapotú erdı is. A Tündérszikla geológiai és morfológiai adottságai miatt rendkívül érzékeny, erısen erodálódó, veszélyeztetett térség. A Hunyad-orom legfıbb környezeti terhelése a beépítések térfoglalása, az urbanizációs hatás. A Széchenyi-hegy, Farkas-völgy és Ördög-orom térsége közepes rekreációs terhelést kap, ezen belül a Széchenyi-hegy térségében a hegyi biciklisek károkozása a mérvadó. Komoly környezeti veszélyt jelent a lakóterületi beépítés, amely átterjedhet az erdıtelkekre is. Az Ördög-orom érzékeny területe, az erısen erodálódó, omló kızet számára a közepes turisztikai terhelés is fokozott veszélyt jelent. A Farkas-völgy vízmosásos völgye fontos ökológiai folyosó, mely az erıteljes urbanizációs hatástól szenved (hulladéklerakók, területfoglalás). A Kakukk-hegy és az Irhás-árok felsı szakasza gyenge és közepes rekreációs terheléssel jellemezhetı. Legfıbb környezeti veszélyt a környezı üdülıterületek intenzívebb beépítése jelenti. A Martinovics-hegy térsége zöldterületi, közpark besorolásban van, de jellegét, kiépítettségét, növényállományát tekintve inkább erdı. Az intenzív kertvárosi beépítések körülnıtték, helyenként az összefüggı erdıállományban is beépítések találhatók. Az urbanizációs hatás környezetterhelése jelentıs, mind a szemetelés és rongálások terén. A Diós-árok mély tektonikus völgye fontos vízelvezetı árok sőrőn beállt vegyes erdıvel. 78

79 Játszóterek a kerületben Csörsz u. - Avar u. - Hegyalja u. - Gyıri út Csörsz u része, a TF által határolt terület a Csörsz park pálya mellett, Szarvas Gábor úti Szent Család park Szarvas Gábor út 61. és 63.között, Hollósy Simon utcai játszótér Hollósy Simon u. közterület része, Regei utcai park, fogas végállomásnál Rege út , Rege utcai park, gyermekvasút felıli Hegyhát út Rege út sarok játszótér, Eötvös József park Szépkilátás út 2. elıtt, Diana utcai park Diana u. 4. iskola és templom elıtt, Pethényi út 22. sz. park Trencséni utca sarok, Kútvölgyi út 62. sz. játszótér Kútvölgyi út 62., Határır út - Gaál József u. sarki Gaál József utca 11. játszótér, Fodor u. - Ágnes u. sarki játszótér Fodor u. - Ágnes u. sarok, Fodor u. - Tállya u. sarok, labdázó Fodor utca és játszótér, Bürök u. - Kempelen F. u. sarok, park és Bürök utca 1 db játszótér, Margaréta utcai park Kiss János altb u , Mővelıdési Központ kertjében Csörsz u. 18. lévı játszótér, Anna réti játszótér Konkoly Thege Miklós út (90-es busz végállomás). Az Önkormányzat játszóterekkel kapcsolatos akciója Az Önkormányzat a játszóterekkel kapcsolatban több átfogó programot is indított. Az egyik ilyen a Mozdulj játszótér, mely a Hegyvidéki Önkormányzat megbízásából létrejött programsorozat. A rendezvény ideje alatt a játszótereken animátorok gondoskodtak a felhıtlen szórakozásról. A foglalkozásokon fejlesztették a gyermekek kreativitását, csapatjátékokban és mozgással teli feladatokban vehettek részt. A rendezvényen résztvevı gyermekek a jelenlétért pontokat szerezhettek, melyeket pontgyőjtı füzetben győjthettek. Minden 5. pont megszerzése után a gyermek ajándékot választhatott. Az akció az alábbi helyszíneket érintette: 1. Csörsz u Hegyalja út - Avar utca által körülhatárolt Csörsz Park, 2. Margaréta utcai Park /Önkormányzat mögött/, 3. Pethényi út 22. szám elıtti játszótér, 4. Szarvas Gábor úti Szent Család Park. Egy másik, szintén a játszótereket célzó projekt keretében egy cég felajánlotta, hogy készletébıl a Hegyvidék játszóterei számára festéket ajándékoz - mindösszesen 332 liter festéket kapott az önkormányzat. Az ajándék festéket a játszóterek renoválásán túl parkok és intézmények kerti felszereléseinek és berendezések felújítására, korszerősítésére használta fel az Önkormányzat Természet- és tájvédelem Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggı területe, amelynek elsıdleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggı rendszerének a védelme. A természetvédelmi terület kijelölésérıl, az 79

80 azokon végezhetı tevékenységekrıl a természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény 10 rendelkezik. A természetvédelmi területeknek két típusa létezik Magyarországon. Az országos jelentıségő védett területeket a szakminiszter rendelettel nyilvánítja védetté, kezelıje a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság, az elsıfokú természetvédelmi hatóság a területileg illetékes Környezetvédelmi- Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség. A helyi jelentıségő védett területeket annak a településnek az önkormányzata nyilvánítja rendelettel védetté, amelynek a területén fekszik. Ebben az esetben az elsı fokon eljáró természetvédelmi hatóság a település jegyzıje. A XII. kerület különleges táji, természeti adottságainak köszönhetıen rendkívül gazdag természeti értékekben. A különleges felszíni formáktól, geológiai értékektıl a forrásokon át a természetközeli növénytársulásokig és értékes erdıállományokig minden megtalálható itt. A védett természeti területek közül tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék fordul elı a kerületben. A védett területek fenntartása, fejlesztése szorosan összefügg a védettség szintjét is meghatározó vonzáskörzettıl, jelentıségétıl. Az országos és fıvárosi védettségő értékek megfogalmazás egyben a felelısség meghatározását is szolgálja, tehát a fenntartás, kezelés terheinek, költségeinek megosztása is ekképp szükséges. A XII. kerületben mindhárom - országos, fıvárosi és kerületi - a hazai természetvédelem védettségi szintje elıfordul. A legjelentısebb vagy a legnagyobb kiterjedéső területek, kultúrtörténeti, természeti értékek országos védettséget élveznek. A rendszerváltás után, az önkormányzati törvény felhatalmazása alapján a kerület nagy lendülettel látott neki a helyi, kerületi szintő természeti értékek védelmének ban a Természetvédelmi törvény a helyi szintet Budapesten a Fıvárosi Önkormányzatnak utalta, ezzel megszőnt a további kerületi jelentıségő természeti értékek védelmének lehetısége. A korábban már védett természeti értékek vagy kerületi védettségben maradtak, vagy átkerültek fıvárosi védelembe Országos jelentıségő védett területek A Magyar Állami Természetvédelem 10 nemzeti parkot 38 tájvédelmi körzetet 160 természetvédelmi területet és 1 természeti emléket tart nyílván, amely országos jelentıségő, egyedi jogszabállyal védett természeti terület. A természet védelmérıl szóló évi LIII. tv. 23. (2) bekezdése alapján a védett forrás, víznyelı, kunhalom, földvár szintén természeti emléknek minısül. Országos jelentıségő természeti területek között elsı helyen kell említeni a Budai Tájvédelmi Körzetet. A védettség indoka és célja a terület jellegzetes tájképi és természeti adottságainak, földtani és felszínalaktani természeti értékeinek, növénytársulásainak, növény- és állatfajainak megırzése, a területen található történelmi, kultúrtörténeti értékek megóvása. A terület természetvédelmi kezeléséért felelıs szerv a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A Budai Tájvédelmi Körzetet 1978-ban hozták létre hektáros területen. A Budaihegység jelentıs természeti értékei a változatos felszíni formák, a ritka fajokban gazdag állat évi LIII. törvény a természet védelmérıl 80

81 és növényvilág, valamint a barlangok. A Budai-hegység jellegzetes lerakódása a forrásmészkı. Ennek a likacsos szerkezető kızetnek köszönhetjük a felszín alatt rejtızı, jelenleg 160 nyilvántartott barlangot. A legkiterjedtebb barlangrendszerek a Rózsadomb felszíne alatt húzódnak. A térség barlangjai közül 12 fokozottan védett, a nagyközönség számára jelenleg csak a Pál-völgyi-barlang és a Szemlıhegyi-barlang kiépített részei látogathatók. A budai Vár-barlang üregeit a középkorban pincékké alakították. Egy kisebb része ma is látogatható. A sajátos klímaviszonyoknak köszönhetıen jellegzetes maradványfajok és kis területen elterjedt bennszülött fajok is megtalálhatók a területen. Ez utóbbiak közül megemlítendı a magyar gurgolya, a budai nyúlfarkfő és a magyar méreggyilok. A pilisi len világon egyetlen termıhelye a Szénás-hegycsoport. Az állatvilág fajokban igen gazdag. A gyeptársulások jellegzetessége a hosszúlábú hangya, a főrészlábú szöcske és az eurázsiai réti sáska. A gerinces fauna értékes faja a pannon gyík és a haragos sikló. A madarak közül az utóbbi években terjedt el a fekete harkály és a holló. A barlangokban és sziklahasadékokban ritka denevérfajok élnek. A természetvédelem célja rendkívül összetett. A táj morfológiai, természeti, kultúrtörténeti értékeinek megırzését az idegenforgalom, turizmus és ismeretterjesztés érdekeivel összhangban kívánja elérni. Védett területnek számít a Hunyad-orom, a Tündérszikla, a Tündérhegyi kıfejtı, a Libegı és környéke, tehát azok a területek, amelyek geológiai, geomorfológiai és botanikai okok miatt az urbanizációs terhelésekre igen érzékenyek. A Budai Tájvédelmi Körzet több helyen közvetlenül határos a lakó vagy intézményterületekkel. Ez problémát vet fel, hiszen a fokozott urbanizációs és rekreációs terhelésnek kitett szegélyterületek egyben már a legértékesebb, védett természeti együttesek. A fıváros és a települések fokozatos terjeszkedése, a hegység beépítése, a javuló közlekedési feltételek, a növekvı autós turizmussal együtt járó zavaró hatások könyörtelenül feldarabolják a tájat, teszik tönkre a védett értékeket. Mérsékelt a terhelés azok körül az intézmények körül, amelyek saját területükön tartalmaznak rekreációs jellegő zöldfelületet, mint pl. a Csillebérci Ifjúsági Tábor, vagy a kórházak és szanatóriumok. A szabályozás és szakmai felügyelet hiányában több helyen regisztrálható volt területhasználati konfliktus (elépítés, parkolás védett területen, tájkép konfliktus). A parkerdıben a látogatottság eléri a 130 ezer fı/napot is. Munkaszüneti napokon ez néhány területre koncentrálódik, a közkedvelt kirándulóhelyekre. Elıfordul az erdıszegélyek szemetesedése kommunális hulladékkal vagy építési törmelékkel, az intenzívebben fenntartott parkerdei pihenıterületek hiánya miatt az erıs parkerdei használat, a szándékos növényrongálás, a hegyi biciklisek talajpusztítása, tőzrakó helyek és pihenık körül nagymértékő szemetelés, stb. A fokozott igénybevétel taposásban, nagy mennyiségő hulladék, megrongált parkerdei létesítmények hátrahagyásában nyilvánul meg. Még nem jelent tömeges igénybevételt, mégis igen jelentıs károkat okoz a tereplovaglás, motorozás és kerékpározás. Ezek a tevékenységek - mivel népszerőségük egyre nı - csak akkor nem fognak ütközni a természetvédelmi érdekekkel, ha a megfelelı pályák kijelölésre és kiépítésre kerülnek. 81

82 22. ábra A Budai Tájvédelmi Körzet ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Forrás: 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az aláhúzással jelölt helyrajzi számú ingatlanok területei az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minısülnek, ezeket egy rendeletmódosítást követıen (14/2010. KvVM rendelet) a HUDI20009 területkóddal látták el. A Jókai-kert Budapesten a Svábhegyen (XII. ker. Költı utca 21.) található természetvédelmi terület, 1975 óta védett (lásd 55/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Jókai-kert természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról). A Jókai-kert természetvédelmi terület kiterjedése 3,2 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai Budapest XII. kerület 9597/1, 9597/2, 9598/2, 9598/4, Az országos védelmet kultúrtörténeti és egyedi botanikai értékei miatt érdemelte ki. A kertészeti ismeretirıl is híres Jókai Mór igazi természetközeli (ökologikus) kertgazdaságot épített és tartott fenn, 1853-ban vásárolta az akkor kıbányának használt 2 holdas földet, ahonnan pazar kilátás nyílt a Gellérthegyre, a Dunára és a városra. Hárs-, juhar-, vadgesztenye-, és diófákat ültetett, hogy felfogják az északi szelet. Teraszosan alakította ki a kertet, feltöltötte termıfölddel, gyümölcsfákat és szılıt telepített, konyhakertet létesített, rózsákat nemesített. A kertben lévı épületek adnak otthont a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtárnak, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület irodáinak, és a Petıfi Irodalmi Múzeum kezelésében lévı Jókai-emlékszobának. Számos madárfajt figyelhetünk itt meg, ásványtani kiállítást láthatunk az egyik ösvényen. Az általa ültetett fák közül is jó néhány ırzi még emlékét a parkban. A védett területet beállt lakóterületek fogják körbe, a Jókai kert kerítése mentén széles és kellıen sőrő, beállt, természetközeli, több szintes zöldsáv húzódik, mely a közterületek felıl a szükséges védelmet és lehatárolást kellıen biztosítja. Fokozottan védett barlang nincs a kerületben. Kisebb barlang elıfordulások fıleg a Gaál József utca - Tusnádi út - Trencsényi út - Pethényi út által határolt térségben (Martinovicshegy = Kis-Sváb-hegy) Helyi, fıvárosi jelentıségő védett területek és értékek A fıváros szempontjából védelemben részesíthetı helyi jelentıségő természeti értékeknek minısülnek az évi LIII. tv. (továbbiakban: Tvt.) 22. -ban felsoroltak figyelembevételével különösen: a) az összefüggı több hektár kiterjedéső természetes, temészetközeli élıhelyek, b) a természetes társulásokkal rendelkezı, fıvárosi viszonylatban egyedülálló természeti 82

83 értékek, amelyek zárványként maradtak fenn a beépített környezetben, és védelmük más jogi eszközökkel nem megoldható, c) természeti emlékek, amelyek az egész fıváros számára jelentıséggel bírnak, d) botanikai, zoológiai, geológiai győjtemények, győjteményes kertek, amelyek jelentıs szerepet vállalnak a környezeti, természeti nevelésben. Fogalmak: védett érték: a Fıvárosi Önkormányzat által e rendeletben védetté nyilvánított helyi jelentıségő természeti területek és természeti értékek, védıövezet: a védett értékek közvetlen közelében található azon terület vagy területek, amelyen bekövetkezı változások alapvetıen és közvetlenül befolyásolhatják a védett érték állapotát, természetvédelmi kezelés: a védett természeti érték felmérését, nyilvántartását, dokumentálását, megóvását, ırzését, fenntartását, bemutatását, helyreállítását célzó valamennyi tevékenység. A Budapest Fıváros Közgyőlése rendeletében (32/1999. (VII. 22.)) a következı természeti értékeket nyilvánította védetté a XII. kerületben. A rendelet hatálya kiterjed a Fıvárosi Önkormányzat természeti oltalma alatt álló valamennyi természeti értékre és azok védıövezetére: Bp. XII. ker., Ördögorom és környékét Ördögorom természetvédelmi terület elnevezéssel. Ördögorom természetvédelmi terület, 9 ha 4368 m2. A terület magában foglalja az Ördögormot, az Ördögoromi-kıfejtıt az Edvi Illés úti mészkedvelı tölgyest és a Farkas-völgyi karsztbokorerdıt. A fıvárosi természetvédelmi listában közös névvel, Ördögoromként van bejegyezve. A védetté nyilvánítás célja a rendkívüli gazdagságú flóra és fauna, valamint az egyedülálló földtani képzıdmények védelme és bemutatása. A területen mindennemő jármővel és lóval közlekedni tilos. A védett terület szabadon látogatható. Az Ördögoromi-kıfejtı esetében az évtizedekkel ezelıtt felhagyott köszörőkıbányában megfigyelhetık a felsıtriász tőzköves dolomit- és az eocén tőzköves breccsa alakulatai. A geológiai értékek mellett a karsztbokorerdı jellemzı társulása - és számos védett lágyszárú növény - található itt. A XII. kerületi Önkormányzat 1994-ben Ördögorom megnevezéssel kerületi jelentıségő területté nyilvánította. A fajgazdag természetes vegetáció és az ördögoromi kıfejtı védett területének szomszédsága indokolta a terület fıvárosi védelmét ben kapott kerületi, 1999-ben pedig fıvárosi oltalmat a Farkasvölgyi karsztbokorerdı. Ritka molyhos tölgyes erdıfolt és lejtısztyepprét - rajta számos védett növény - található itt. Az Edvi illés úti mészkedvelı tölgyes az elızı két területtel egy idıben, 1994-ben kapott kerületi védettséget. A terület ma már fıvárosi természeti oltalmat élvez. 83

84 17. táblázat Ördögorom természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási adatai Hrsz. terület mővelési ág Bp. XII. ker., 8945/1 2 ha m2 Erdı Bp. XII. ker., ha m2 Kert Bp. XII. ker., 2157/ m2 Kert Bp. XII. ker., 8878/ m2 Kivett Bp. XII. ker., m2 Erdı Bp. XII. ker., 8945/ m2 Kert Bp. XII. ker., 9014/ m2 Kert Bp. XII. ker., ha m2 kert Bp. XII. ker., 8868/ m2 árok Bp. XII. ker., 8868/3 942 m2 árok Bp. XII. ker., 8824/1 1 ha m2 kert Bp. XII. ker., 8840/ m2 kert Bp. XII. ker., 8840/ m2 kert Összesen: 9 ha m2 Forrás: 32/1999. (VII. 22.) Fıv. Kgy. rendelet Budapest helyi jelentıségő természeti értékeinek védelmérıl A védett természeti terület erdıtervi jelei: Budapest XII. kerület, 40 A, Budapest XII. kerület, 40 KE, Budapest XII. kerület, 40 NT, Budapest XII. kerület, 40 KV3, Budapest XII. kerület, 40 KV4, Budapest XII. kerület, 40 KV5 84

85 23. ábra Ördögorom természetvédelmi terület helyszínrajzi vázlata Forrás: 32/1999. (VII. 22.) Fıv. Kgy. rendelet Budapest helyi jelentıségő természeti értékeinek védelmérıl Ördögorom természetvédelmi terület védıövezetének ingatlan-nyilvántartási adatai: Hrsz.: Bp. XII. ker., 8867/7, 8869, 8861/1, 8871/1-5, 8874/1-5, 8873, 8875/4, 8840/12, 8836/7, 8836/9, 8836/10, 8826/4, 8834/4, 8877, 8839/2, 8876, 8872/2, 8878/5, 8878/6, 8881, 8882/3-5, 8883/2, 8868/2, 8867/2, 8867/4-5, 8858/1, 8867/6, 8888/5-6, 8887/1-5, 8884, 8885, 8942/1-2, 8940, 8941/1, 8944/1, 8944/4, 8957/8, 8957/13, 8958/1-2, 8957/3, 8957/10-11, 8956/1, 8956/5-6, 8955/1, 8953, 8952/2-3, 8951, 8950/2, 8950/5, 8948, 2157/2, 2157/4 Bp. XII. ker., Kis-Sváb-hegyet (Martinovics-hegy) Kis-Sváb-hegy természetvédelmi terület elnevezéssel, 6 ha 6898 m2. A védetté nyilvánítás célja a természeti terület botanikai, zoológiai és geológiai értékeinek védelme és bemutatása, valamint tájképi értékének megırzése. A természetközeli karsztbokorerdık, sztyeppfoltok, mellett tájidegen feketefenyves-telepítések, degradált erdı és sztyeppmaradványok, ültetett díszcserjék és ruderális, gyomos területek is megtalálhatóak. A Martinovics-hegy egyben jelentıs egyedi tájképi értéket is képvisel, amely a Vár-hegyrıl feltáruló távlati városkép meghatározó eleme, s egyben remek kilátóhely is. A sziklafüves társulások és karsztbokorerdık természetközeli társulások, melyek a további fenntartás során elsıbbséget élveznek a betelepített, tájidegen fenyvesekkel szemben. A védett területen a gépjármő-közlekedés tilos, a védett terület azonban szabadon látogatható. A védett terület rendkívül erıs használati terhelésnek van kitéve. Problémát jelent, hogy a környezı lakóterületeken élık kutyafuttatóként használják a területet, ezzel számos természetvédelmi és használati konfliktust okoznak. 85

86 18. táblázat Kis-Sváb-hegy természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási adatai Hrsz. terület mővelési ág Bp. XII. ker., m2 Kert Bp. XII. ker., 9836-ból 5 ha m2 kivett, erdı Összesen: 6 ha m2 Forrás: 32/1999. (VII. 22.) Fıv. Kgy. rendelet Budapest helyi jelentıségő természeti értékeinek védelmérıl A védett természeti terület erdıtervi jelei: Budapest XII. kerület, 42 A, Budapest XII. kerület, 42 B 24. ábra Kis-Sváb-hegy természetvédelmi terület helyszínrajzi vázlata Forrás: 32/1999. (VII. 22.) Fıv. Kgy. rendelet Budapest helyi jelentıségő természeti értékeinek védelmérıl 86

87 A Kis-Sváb-hegy természetvédelmi terület védıövezetének ingatlan-nyilvántartási adatai: Hrsz.: Bp. XII. ker., 9835/1, 9835/3, 9835/4, 10114, 9833/19-20, 9833/12, 9833/18, 9833/9, 9828/12, 9827/2-3, 9824/4, 9821, 9817/2, 9816/4-5, 9837/1, 9838/1, 9839/1-3, 9846, 9840/1-2, 9841/1-2, 9842/1-2, 9843/1-3, 9844/1-2, 9845/1-2, 9808/2, 9849, 9848, 9852/1-7, 9853, valamint a határoló közterületek 17/b. számú mellékletben feltüntetett része. Bp. XII. ker., Denevér utca - Szúnyog utca - Fodor utca által határolt telket Denevér úti védett gyepfolt elnevezéssel, 8686 m2. A védetté nyilvánítás célja a fennmaradt löszgyepek védelme, valamint a geológiai bányászati emlékeinek megırzése, bemutatása. A porló dolomiton kialakult sziklagyep és a lejtısztyepprét különleges flórájának, faunájának megırzése érdekében indokolt a zárványszerő terület fıvárosi természeti védelme. A területen mindennemő jármővel közlekedni, lovagolni, technikai sporttevékenységet folytatni, és tüzet gyújtani tilos. A védett terület szabadon látogatható. 25. ábra Denevér úti védett gyepfolt természetvédelmi terület helyszínrajzi vázlata 87

88 Forrás: 32/1999. (VII. 22.) Fıv. Kgy. rendelet Budapest helyi jelentıségő természeti értékeinek védelmérıl Denevér úti védett gyepfolt természetvédelmi terület védıövezetének ingatlan-nyilvántartási adatai: Hrsz.: Bp. XII. ker., 8726/2, 8663/1-3, 8585/2, valamint a határoló közterületek 18/a. számú mellékletben feltüntetett része Helyi, kerületi jelentıségő természeti értékek Az Önkormányzat saját rendeletében - 13/1994. (V. 3.) Budapest Fıváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete az egyes helyi (kerületi) jelentıségő természeti értékek védetté nyilvánításáról - az alábbi helyszíneket jelölte ki: "Fácán" megnevezéssel a Budapest XII. kerület Béla király út 61. szám alatti, 10526/1. helyrajzi számú, 8,4 hektár kiterjedéső, helytörténeti, kultúrtörténeti, építészeti értékei mellett jelentıs természeti értéket is képviselı terület. A védetté nyilvánítás célja a több évtizedes elzártság miatt a terület északi felén háborítatlanul fennmaradt természetes növényzet megóvása. A terület északi részén a több évtizedes elzártságnak köszönhetıen természetközeli erdıtársulás maradt meg. A Béla király út mentén lakóterületi sáv húzódik, a zugligeti kemping pedig jelentıs terheléső szomszédos terület. A területen lévı, Hild József által tervezett volt fácán fogadó mőemlék épülete és környezete elsısorban, mint kultúrtörténeti érték jelentıs. "Denevér út feletti gyepfolt" megnevezéssel a Budapest XII. kerület Denevér u szám alatti, 8657/3., 8657/5. és 8657/6. helyrajzi számú, 1,5 hektár kiterjedéső terület. A védetté nyilvánítás célja a felsı triász szaruköves, málló, porló dolomiton kialakult és meredeksége miatt be nem épített nyílt sziklagyep, továbbá lejtısztyepprét különleges flórájának és faunájának megırzése. "Farkasvölgyi karsztbokorerdı" megnevezéssel a Budapest XII. kerület Kázmér u. 22. szám alatti, 8668/1., 8867/2., 8868/3. és 8870 helyrajzi számú, 1,6 hektár kiterjedéső terület. A védetté nyilvánítás célja a ritka, molyhos-tölgyes folt és a vele váltakozó lejtısztyepprét növénytársulásainak megóvása, az itt található védett növények fennmaradásának biztosítása. "Edvi Illés út menti mészkedvelı tölgyes" megnevezéssel a Budapest XII. kerület Edvi Illés út szám alatti, 8824/1. helyrajzi számú, 1,1 hektár kiterjedéső terület. A védetté nyilvánítás célja a mészkedvelı tölgyes megmaradt állományának a védelme, melynek tisztásain védett növények élnek, mint a törpe nıszirom (Iris pumila) és a nagy ezerjófő (Dictamnus albus). "Ördögorom" megnevezéssel a Budapest XII. kerület 2157/3., 8878/7. és a 8947 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 1,2 hektár kiterjedéső terület. A védetté nyilvánítás célja a dolomit hegyekre jellemzı rendkívül tagolt felszínen kialakult változatos ökológiai adottságú élıhelyek és az itt élı fajgazdag növénytársulások megırzése, a Budai-hegység egyik jellegzetes felszíni formájának védelme. A fenti területek a már említett jogszabályi hivatkozás és a 32/1999. Fıv. Kgy. rendelet alapján fıvárosi kezelésbe kerültek. 88

89 A kerületi jelentıségő természeti értékek közé tartoznak a jelentısebb kutak ás források is. "Béla Király kút" megnevezéssel a Budapest XII. kerület Béla király út 28. szám alatti, 9529/3. helyrajzi számon lévı forrás, "Városkút" megnevezéssel a Budapest XII. kerület Béla király út 2/a. szám alatti, helyrajzi számon lévı forrás, "Ágnes forrás" megnevezéssel a Budapest XII. kerület Fodor u. 1. szám alatti, 8438/5. és 8438/6. helyrajzi számon lévı forrás, "Ibolya forrás" megnevezéssel a Budapest XII. kerület Alkony u. 21. szám alatti, helyrajzi számon lévı forrás, "Darázs forrás" megnevezéssel a Budapest XII. kerület Csermely u. 9. szám alatti, 10526/4. helyrajzi számon lévı forrás. A fenti esetekben a védetté nyilvánítás célja a Budai-hegység egyre csökkenı számú és vízhozamú forrásainak megırzése. A védetté nyilvánított források környezetében tilos olyan tevékenységet végezni, amely a források vízhozamát csökkenti vagy vízminıségét rontja. "Csermely kút" megnevezéssel a Budapest XII. kerület Csermely u. 10. szám alatti, helyrajzi számon lévı kút. A védetté nyilvánítás célja a Budapest XII. kerület kevés számú kútjai egyikének megırzése. A kút környezetében tilos olyan tevékenységet végezni, amely a kút vízszintjét csökkenti vagy a víz minıségét rontja. Idıs fák helyi (kerületi) jelentıségő természeti emlékké nyilvánítása: "Budapest XII. kerület Alma u. 3/a. szám alatti császárfa" megnevezéssel ugyanazon a címen, a helyrajzi számon lévı fa, "Budapest XII. kerület Eötvös u. 17. szám alatti kocsánytalan tölgy" megnevezéssel ugyanazon a címen, a helyrajzi számon lévı fa, "Budapest XII. kerület Felhı u. 17. szám alatti mamutfenyı" megnevezéssel ugyanazon a címen, a 9619/5. helyrajzi számon lévı fa, "Budapest XII. kerület Hangya u. 24/b. és 24/c. határán lévı feketefenyı" megnevezéssel ugyanazon a címen, a 8502/18. és a 8502/19. helyrajzi számok határán lévı fa, "Budapest XII. kerület Lóránt u. 18. szám alatti korai juhar" megnevezéssel ugyanazon a címen, a 9676/1. helyrajzi számon lévı fa, "Budapest XII. kerület Mártonfa u. 4. szám alatti eperfa" megnevezéssel ugyanazon a címen, a 8652/22. helyrajzi számon lévı fa, "Budapest XII. kerület Ráth Gy. u. 13. szám alatti platán" megnevezéssel ugyanazon a címen, a helyrajzi számon lévı fa, "Budapest XII. kerület Svájci út 2. szám alatti bükk" megnevezéssel ugyanazon a címen, a 9247/1. helyrajzi számon lévı fa. A fák védetté nyilvánításának célja a Budapest XII. kerület legidısebb vagy legszebb fáinak oltalma. Ezek a fák egyrészt a hajdani erdık tanúi, másrészt a régi kertkultúra bizonyítékai. 89

90 A XII. kerület sajátos építészeti, kertépítészeti kultúrájának, táj- és városszerkezeti adottságainak köszönhetıen rendkívül gazdag értékes egyedi kertekben. Ezek a kertek téralakításuknál, történeti, helytörténeti, természeti- ökológiai értéküknél fogva helyi jelentıségő kertépítészeti és természeti értéket képviselnek, s ezért tartoznak a védett kategóriába. Ezek védelmét a védett kert fogalmának bevezetésével az között készített szakértıi tanulmányok irányozták elı. Az ekkor elvégzett ökológiai értékvizsgálat 71 értékes kert védelmét javasolta. Az évi elıterjesztés a legjelentısebb 44 kert védelem alá helyezését készítette elı. Végül, a tulajdonviszonyok megváltozása miatt mindössze 5 kert védelmérıl -, mely idıközben négyre csökkent - döntött az önkormányzat 1995-ben (22/1995. (XII. 27.) Budapest Fıváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete egyes kertek védetté nyilvánításáról), ugyanis mindössze ez az öt ingatlan maradt tisztán önkormányzati tulajdonban. Ezek a következık: 1. Csillagvölgyi út 4. sz. alatti, helyrajzi számú, m 2 kiterjedéső kert A védetté nyilvánítás célja a zárt elegyes erdıállomány (magas kıris, kocsánytalan tölgy, juhar és vadgesztenye), az egykori díszkerti növények (tiszafa) együttesének megóvása, s ezzel a meredek domboldal erózió elleni védelmének biztosítása, a völgytorkolat természetközeli jellegének fenntartása. 2. Istenhegyi út 80. sz. alatti, 9690 helyrajzi számú, 4375 m 2 kiterjedéső kert A védetté nyilvánítás célja a természetes vegetáció és a lakókert harmonikus együttesének, a jelentıs utcaképi értéknek a megóvása, a felsı telekrészen található zárt növényállomány (kocsánytalan tölgy vadgesztenyével, juharral elegyesen) és a díszkerti örökzöldek (ezüst, illetve lucfenyı) védelme. 3. Mővész út sz. alatti, 9327 helyrajzi számú, 4188 m 2 kiterjedéső kert A védetté nyilvánítás célja a táji adottságoknak leginkább megfelelı "erdıs" kert megóvása, az idıs, természetes növényállomány (kocsánytalan tölgy, bükk, juhar) és a díszkerti fák, örökzöldek (életfa, tiszafa, álciprus) harmonikus képének védelme, megtartása. 4. Széchenyi emlék út 12. sz. alatti, 9197 helyrajzi számú, 4758 m 2 kiterjedéső kert A védetté nyilvánítás célja a századforduló kertépítészeti hagyományaira utaló régi villakert, az értékes örökzöld (különféle fenyık és tiszafa) növényállomány természeti és utcaképi értékként való megırzése. Ezen felül a Budapest XII. Kerület Környezetvédelmi Program - vizsgálat és program elızetes (1999) dokumentum elkészítette a további, védelemre érdemes kertek jegyzékét (44 db). A kataszter tartalmazta az értékes kertek listáját és az értékvédelem hatékonyságát. Az akkori, védelemre javasolt kertek többsége ún. erdıs kert volt, mely a tájra jellemzı természetközeli erdıtársulások maradványait ırizte, vagy az üdülı- és gyógyhely kultusz korából származó villakert volt, mely kertépítészeti, helytörténeti és gyakran jelentıs ökológiai értéket is képvisel. A felsorolt 44 kertbıl az idı folyamán telekmegosztás, beépítés, épület-felújítás következtében elıálló értékcsökkenés történt, s ennek következtében az értékes növényállomány részben vagy egészben elpusztult, megsérült, a kert elvesztette korábbi kertépítészeti, helytörténeti, városképi jelentıségét. Az értékcsökkenésen átesett és a négy 90

91 védetté nyilvánított kert mellett léteznek még olyanok, amelyek a települési hagyományt, táji adottságokat hően ırzik, jelentıs településképi, tájképi értéket képviselnek A települési épített és mesterséges környezet állapota A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi rendszer, amelynek alapvetı funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. Az épített környezet a környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsıdlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. (Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. tv.) Budapest XII. kerület mőemlékjegyzéke MJT Svábhegy-Széchenyi-hegy mjt M Adonis u Hrsz: 9644/1, 9644/2 Ürményi-Wagner villa (Repos villa) M Alkotás u (Gyıri út 9-15.) és (Gyıri út ) - Hrsz: 7804, 7805/1 egykori Erzsébet Kórház (TF és Sport Kórház), historizáló '84 M Apor Vilmos tér 24. (Lejtı u. 2/a.) - Hrsz: 7980 Dálnoki-Kováts villa M Árnyas út 2/a. - Hrsz: 10820/5 klasszicista villa (1890, 1902) M Árnyas út 11/b. - Hrsz: 10870/4 historizáló villa M Béla király út 2/a. - Hrsz: 9562 Városkút (Doktorkút, Nádorkút) M Béla király út Hrsz: 9559/1, 9559/2 historizáló villa (Devecseri Gábor) és kertje 1891 M Béla király út Hrsz: 9555 Frivaldszky-Mauthner-Pálffy villa és kertje, historizáló M Béla király út Hrsz: 9554 klasszicista villa M Béla király út Hrsz: 9552 Leipziger-villa, klasszicista - XIX. sz. közepe (1892) M Béla király út Hrsz: 9529/4 Béla király-kút - XVIII. sz. M Béla király út 61. (Csermely u. 3-5.) - Hrsz: 10525/2 91

92 klasszicista villa M Budakeszi út 20/c. (Zugligeti út 9-25.) - Hrsz: 10947/1 Gondőzı villa, klasszicista M Budakeszi út 24. (Zugligeti út ) - Hrsz: historizáló villa M Budakeszi út 26/a. (Zugligeti út 31.) - Hrsz: 10944/3 Matlekovits villa, historizáló M Budakeszi út 32. (Zugligeti út ) - Hrsz: Wodianer-Baldacci villa, klasszicista (1930) M Budakeszi út 36/a. - Hrsz: 10867/7-13 Rózsa (Oszwald) villa tájképi kertje M Budakeszi út 36/b. - Hrsz: 10867/6 Rózsa (Oszwald) villa, romantikus M Budakeszi út (Árnyas út 5-7.) - Hrsz: Hild (Geist) villa, klasszicista M Cédrus u /2 Sebık villa, romantikus M Csaba u Hrsz: 6835/18 szecessziós rk. templom, plébánia és közösségi ház M Csaba u Hrsz: 6835/18 modern rk templom és torony '36 M Csörsz u. 18. (Jagelló út 5., Sirály u. 1/a.) - Hrsz: 7904 MOM Kultúrház, modern M Dániel út 9. - Hrsz: 10691/1 Tóth villa, modern M Diana köz Hrsz: 9716/21 Historizáló villa M Diana u. 2/a. - Hrsz: 9886/1 Fogaskerekő svábhegyi állomása, historizáló - XIX. sz. vége M Diana u. 4. (Felhı u. 1., Költı u. 10.) - Hrsz: 9612/5 iskola és óvoda, szecessziós M Diana u. 8. (Gyöngyvirág út 19.) - Hrsz: 9613 Flóra villa, historizáló

93 M Diana u. 17/a. - Hrsz: 9602/2 Karczag villa, klasszicista M Diana u. 23/b. (Lóránt út 25.) - Hrsz: 8467/8 Óra villa, klasszicista M Felhı u. 2. (Költı u. 8.) - Hrsz: 9631 historizáló lakóház M Galgóczy u. 49. (Csipke út 1/a.) - Hrsz: Mária kápolna, barokk M Határır út 59/a. és 59/b. - Hrsz: 9832/10, 9832/11 neobarokk villa és kertje M Istenhegyi út 8. - Hrsz: 8338 Neobarokk villa '24 M Istenhegyi út Hrsz: 8342 historizáló villa M Janka út 4/b. - Hrsz: majorsági épület és parkja, barokk M Kékgolyó u Hrsz: 10017/1 Hofhauser ház, historizáló M Kikelet u Hrsz: 10292/2 historizáló villa (Lyka Károly háza) M Költı u. 1/a., 1/b. - Hrsz: 9563/1, 9563/2 Kraits (majd Lívia) villa, klasszicista '46 M Költı u Hrsz: 9564 Layer villa, historizáló '82 M Költı u. 11/a. (Diana u. 5., Tücsök u. 2/a.) - Hrsz: 9579/1 historizáló lakóház - XIX. sz. vége M Költı u (Tücsök u. 6.) - Hrsz: 9582 klasszicista lakóház M Költı u. - Hrsz: 9597/1, 9597/2, 9598/2, 9598/4, 9599 Jókai- és Steindl-villák kertje M Krisztina krt Hrsz: 6801/1 Postapalota, historizáló '26 M Kútvölgyi út 4. - Hrsz: 10733/6 kórház, modern

94 M Lejtı út 22. (Sashegyi út 6.) - Hrsz: 8110/2 Szél-villa, modern M Lóránt út 5/a. - Hrsz: 9655/2 Zlamál-villa, klasszicista M Lóránt út 7. - Hrsz: 9657/5 Szigligeti-villa, klasszicista - XIX. sz. közepe M Mátyás király út 14/c. - Hrsz: 9503/8 Lybasinszky-villa, klasszicista M Mátyás király út Hrsz: 9499 Reiszinger-villa, klasszicista M Szent Orbán tér - Hrsz: 9814/2 Kálvária-oltár M Rege út Hrsz: 9309/1 Fogaskerekő Széchenyi-hegyi állomása, historizáló M Remete út Hrsz: 10848/2 Traitler-villa, historizáló M Sasfiók u Hrsz: 8070/3 modern villa M Szarvas Gábor út (Zugligeti út 58.) - Hrsz: 10819/30 Laszlovszky-major, késı barokk - XIX. sz. M Széchenyi-emlék út - Hrsz: 9239 Széchenyi-emlékmő (Ybl Miklós) és parkja M Széchenyi-emlék út Hrsz: 9246 Historizáló villa és kertje M Szilágyi Erzsébet fasor - Hrsz: 6835/8 Áramátalakító M Szilágyi Erzsébet fasor 24. elıtt - Hrsz: Budagyöngyei villamos megálló, historizáló körül M Szilassy út 3. - Hrsz: /2 (külterület) Haggenmacher-villa (volt Istenszeme fogadó) és parkja, ma historizáló - XVIII. sz. M Tündérkert u. 2. (Tündér u. 16.) és Tündérkert u Hrsz: 8475/32, 8475/33 modern villa és kertje M Városmajor u Hrsz: 6984 Schachtner-ház, romantikus

95 M Városmajor u /a-41/b. - Hrsz: 6864/5, 6864/7, 6864/9 Klasszicista villa M Városmajor u Hrsz: 6883/1 Baróthy-ház, szecessziós M Városmajor u Hrsz: 6881 Barabás-villa, klasszicista M Városmajor u. 50/b. - Hrsz: 6878/1 lakóház, modern M Városmajor u. 59. (Temes u. 2.) - Hrsz: 6835/6 Ált. iskola és óvoda, szecessziós '12 M Városmajor u (Alma u. 2/b.) - Hrsz: 6870/2 Lang-villa, klasszicista körül M Zugligeti út (Csermely út) - Hrsz: 10527/2 Zugligeti villamos végállomás, historizáló körül M Zugligeti út Hrsz: 10760/3 Ún. régi villamos végállomás, historizáló - XIX. sz. vége M Zugligeti út Hrsz: Romantikus villa Forrás: saját győjtés Hulladékgazdálkodás Hulladék minden gazdasági-társadalmi tevékenység - termelés, szolgáltatás, fogyasztás - során keletkezik, vagyis bármely területen, ahol emberi jelenléttel, tevékenységgel kell számolni, tehát a településeken a pihenı, lakó, ipari, intézményi területeken egyaránt. A települési környezet az ember életminıségének lényeges meghatározója: közvetlen élet- és tevékenységi terünk. Az itt keletkezı különféle hatások az emberek közérzetét közvetlenül vagy közvetve jelentısen befolyásolhatják. A kedvezıtlen hatások megelızésében jelentıs szerepe van a településeken keletkezı hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek megfelelı ellátásának. Az életszínvonal emelésével, a fogyasztói típusú társadalom térnyerésével fokozatosan nı a szilárd és folyékony hulladékok mennyisége. Ezért mind országos, mind regionális, mind pedig önkormányzati szinten is meg kell oldani a hulladékgyőjtést és- kezelést, valamint komoly lépéseket kell tenni a keletkezett hulladékok mennyiségének csökkentése irányában. A lakosság a következı hulladékeredető környezeti hatásokra érzékeny: hulladék kellemetlen látványa, a levegı érzékelhetı szennyezettségére: bőzre, porzásra, a szállítójármővek okozta zajra. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos ágazati alapjogszabályok: 95

96 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl, évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl (módosította a 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet), 213/2001 (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl, 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékérıl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról, 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyzı hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörérıl, 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl, 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl, Az önkormányzatoknak számos hulladékgazdálkodással kapcsolatos törvényi kötelezettsége van. A kerületben a tervezési területen a hulladékkezelés a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen történik. A tervezési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az önkormányzat jegyzıje és az illetékes környezetvédelmi felügyelıség látja el az érintett szakhatóságok bevonásával. A hulladékok, közöttük a települési szilárd és folyékony hulladékok jelentik a környezet számára az egyik legjelentısebb terhelést. A XII. kerületben a rendszeres települési szilárd hulladék-győjtés az FKF Zrt. által, a fıváros rendszerébe integráltan történik Hulladékgazdálkodási létesítmények és szolgáltatások A szelektív hulladékgyőjtı udvar és hulladékgyőjtı szigetek az önkormányzati honlapon megtalálható Minerva térinformatikai alkalmazásban is külön jelölve vannak. A szelektív győjtés a környezettudatosság egyik legeklatánsabb állampolgári megnyilvánulása. A hulladékkezelési szokások evolúciójának következı lépése a szigetek környezetének tisztán tartása lehet. Ma még sajnos sokszor látni a konténereket körbebástyázó hulladékhegyeket, amelyeknek nem a szigetek mellett, hanem a kukákban lenne a helyük. Az FKF Zrt. lakossági hulladékgyőjtı udvarokat is mőködtet, amelyek a szigeteknél szélesebb körben fogadják a veszélyes és szelektíven győjtött hulladékot. A társaság üzemeltetésében Budapesten és környékén jelenleg 15 hulladékgyőjtı udvar mőködik (III., Testvérhegyi út 10/a, IV., Ugró Gyula sor 1-3., IV., Zichy Mihály u. - Istvántelki út sarok, VIII., Sárkány u. 5., IX., Ecseri út 9., X., Fehér köz 2., XI., Bánk bán u. 8-10, XIII., Tatai út 96., XIV., Füredi út 74., XV., Károlyi S. u. 119., XV., Zsókavár u. végénél (a 65. szám után), XVI., Csömöri út 2-4., XVII., Gyökér köz 4., XVIII., Jegenye fasor 15. mellett, XXI., Bajáki Ferenc u. 86.), ahol a lakosság díjmentesen leadhatja a szelektíven győjtött hulladékot. A XII. kerületben található hulladékgyőjtı udvar, a Böszörményi úton (20-22 sz.) csak nevében azonos, üzemeltetıje nem az FKF Zrt., hanem az önkormányzat. A hulladékgyőjtı udvarok fontos szerepet töltenek be a hulladékkezelési feladatokban, mert túl a kiterjedtebb szelektivitás biztosításán, elısegítik a lakosság környezettudatos viselkedésének jobbítását is. Azt is a hulladékudvar mőködésének komoly erényeként kell elismerni, hogy néhány hasznosítható hulladékfajtán kívül, számottevı mennyiségben von ki 96

97 veszélyes hulladékot a keletkezı hulladékok körébıl. Az FKF Zrt. által mőködtetett hulladékgyőjtı udvarokon az alábbi hulladékokat fogadják be: Hasznosítható hulladékok Színes üveg, Fehér üveg, PET palack (ásványvizes, üdítıitalos palackok), Papír, Fém italos doboz, Elhasználódott háztartási gép. Veszélyes hulladékok Szárazelem, Használt sütızsiradék (étolaj, zsír) és csomagolóanyagai, Fáradt-olaj és csomagolóanyagai, Elektronikai hulladék, Használt akkumulátor. Az önkormányzat által mőködtetett udvarban az alábbiak befogadására van lehetıség: PET palack, papír, fémdoboz Szelektív hulladékgyőjtı szigetek A korábbi évek kedvezı folyamata volt, hogy a fıvárosi programmal szinkronban, a kerületben is több szelektív hulladékgyőjtı szigetet telepítettek. A szelektív hulladékgyőjtı udvarban PET-palackok, fémdobozok és papírhulladék leadására van lehetıség, ahol a begyőjtést követıen a hulladékok tömörítésére és bálázására is sor kerül. Az FKF Zrt. által mőködtetett győjtıszigetek: Béla király út 4/a-val szemben, a járda szélén, Budakeszi út 55-tel szemben, a parkoló végében, Diósárok 20-szal szemben, a parkoló végében, Eötvös út 59. melletti parkoló bejáratánál, a trafóház mellett, Gyıri út és Avar u. találkozásánál, a Gyıri út 9-el szemben, Hadik András u. 23-mal szemben, a parkolóban, Sashegyi út - Vas Gereben u. - Vércse köz csomópontban, a közért melletti járdaszakasz végén, Hegyhát u. és Eötvös út találkozásánál, az Eötvös út 38/b-vel szemközti parkoló sarkában, Az Ignotus u. - Szamos u. sarkán, az Ignotus u. 35-tel szemben, Karthauzi köz, az Eötvös út 6-8. sz. alatti Match üzlet hátsó részénél, Konkoly-Thege M. út, a KFKI fıbejáratánál lévı buszforduló mellett, a parkolóban, Konkoly-Thege M. út 16/a-val szemben, a Szabadidıközpont bejáratánál lévı parkolóban, 97

98 Kútvölgyi út - Alsó Svábhegyi u. - Kútvölgyi lejtı csomópont, a Kútvölgyi út 16. melletti járdaszakasz végében, Kútvölgyi út 6-10-zel szemközti parkoló felsı végénél, Istenhegyi út - Nógrádi u. találkozásánál (Lóitató tér), a zöldsziget szélén, Pagony u. - Fodor u. találkozásánál, az élelmiszerüzlet parkolója mellett, Ráth György u. - Roskovics u. találkozásánál, a Ráth György u. 34-gyel szemközt, a trafóház mellett, Csörsz u. 47. sz. irodaházzal szemben, a parkoló szélén, Szarvas Gábor út Zalai út sarkán, az élelmiszerüzlet mellett, Szilassy út 10/b. és 12. sz. közötti keresztezıdésben, Zugligeti út 63-mal szemközt, az úttest túloldalán lévı parkoló szélén, Zugligeti út 91-gyel szemben, az úttest és a buszforduló mellett, Bürök u. - Denevér út - Ágnes út csomópont, az Ágnes út 42. melletti erdıs terület szélénél, Tamási Áron u. 66. és 68. melletti parkolóban, Kútvölgyi út 48/b-vel szemközti parkolóhelyek végénél, Gaál József út - Határır út - Acsády I. út csomópont, az Acsády I. u. 5/b. melletti járdaszakaszon, Edvi Illés u. - Törökbálinti út keresztezıdésben, a Lidérc u. becsatlakozása mellett, Kázmér út 21. és 22. közötti zöldsávon, az út mellett, Hangya u. 37. mellett, a Csorna u. becsatlakozásával szemközt, Határır út 67. mellett, a zsákutca végében Veszélyes hulladékok kezelése A veszélyes hulladékok győjtése, szállítása és kezelése a 98/2001. (VI.15.) Kormány rendelet elıírásainak megfelelıen történik. A veszélyes hulladék mennyisége a XII. kerületben a Budapesten összesen keletkezı mennyiséghez viszonyítva mélyen az átlag alatti. Itt érdemes azonban kitérni az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet kisteljesítményő hulladékégetıjére. Ezzel kapcsolatban a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 2008-as határozatát foglaljuk össze (KTVF /2008.), mely értelmében a Budapest XII. kerület, Pihenı u. 1. hrsz.: 10886/33, KSH szám: , KÜJ: alatti telephelyen (az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet) a SEPTOX Kft. részére egészségügyi hulladékok kezelése céljából történı ártalmatlanításai (égetési) munkálatait engedélyezi. Az ártalmatlanítható veszélyes hulladékok jegyzékérıl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerint: 98

99 19. táblázat Hulladéktípusok megnevezése EWC kód Megnevezés Mennyiség (t/év) x Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék x Veszélyes szilárd porózus mátrixot tartalmazó fémbıl készült csomagolási hulladék ideértve a kiürült hajtógázos palackokat x Egyéb hulladékok, amelyek győjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertızések elkerülése érdekében x Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek x Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek Egyéb hulladékok, amelyek x győjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertızések elkerülése érdekében Összesen: t/év Forrás: Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 2008-as határozata Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet kisteljesítményő hulladékégetıje esetében a veszélyes hulladékok beszállítása a nemzetközi ADR elıírásainak betartása mellett, megfelelı gépjármővekkel és ORKI minısítéső csomagolásban történik, konténerekben és badellákban. A győjtıhely teherbíró, a győjtött veszélyes hulladékok kémiai behatásának ellenálló térburkolattal ellátott, csapadéktól védett, zárt kialakítású, amelyhez szilárd burkolatú közlekedési út vezet. A beszállított veszélyes hulladékokat a győjtıkonténerekben az égetı fedett fogadóterében helyezik el. A fogadótér egyidejőleg tonna veszélyes hulladék győjtésére alkalmas (teljesen fedett, aszfaltozott terület). A szállítás során sérült göngyölegek tartalma azonnal égetésre kerül. A konténerekben lemért veszélyes hulladékot hidraulikus billentı-ürítı berendezéssel az adagolókamrába ürítik, majd az elıkamrába illetve a tőztérbe tolják. Az égetés három lépcsıben történik. Az elı kamra C-os hımérsékletén nedvességtartalmát veszti a veszélyes hulladék, a következı szakaszban megkezdıdik a hı bomlás. A tőztér hımérséklete C. A felszabaduló füstgázok az utóégetıbe kerülnek, melynek főtése földgáztüzeléső blokkégetıvel történik, üzemi hıfoka C. Az égetésre kerülı veszélyes hulladékok összes átlagos halogéntartalma 3% alatt van. Az égetési hımérsékletet egy számítógépes mérésadat győjtırendszer folyamatosan regisztrálja. A hulladékégetı névleges kapacitása 0,4 tonna/óra. Az elégetésre kerülı hulladékok főtıértéke 4000 kj/kg és kj/kg között változik. Az utóégetı kamrából távozó füstgázok hıtartalmának elvonására 1 db gızkazán került beépítésre. A képzıdı hıenergiát a Korányi kórház hı központja hasznosítja. A kazánból a füstgázok a füsttisztító rendszerbe kerülnek. A füstgáztisztító rendszer száraz adszorpciós 99

100 elven mőködik, 3 részbıl áll. Elsı része a kondicionáló torony, ahol beporlasztott vízzel C -ra hől a füstgáz. A füstgáz durvább szemcséjő pernye és hamutartalma kiülepszik a torony aljára, ahol a hamukihordó eltávolítja. A csıreaktorban a füstgáz finom szemcséjő mészhidráttal és szénnel keveredik, savas komponensei reakcióba lépnek, szerves vegyületei adszorbeálódnak. A zsákos porleválasztó egységben megtörténik a szilárd porok kiszőrése a füstgázból. Az égetés során keletkezı szilárd maradékanyagok: a salak és a füstgáztisztítás során leválasztásra kerülı filter por. A salak rostélyon keresztül a vízzel elárasztott salaktérbe hullik, majd veszélyes hulladékgyőjtı konténerben győjtik, és rendszeresen elszállítják. A leválasztott filter por a kemencetérbe visszaadagolásra kerül az el nem reagált mészhidrát illetve az aktív szén további hasznosítása céljából. A veszélyes hulladékok égetésérıl üzemnapló készül, mely tartalmazza a kazánban elégetett hulladék mennyiségét, összetételét, az égetés idıpontját és idıtartamát. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség a 164/2003. (X. 18.) Kormány rendelet elıírásai szerint teljesül. Környezetvédelmi szempontból fontos hulladékgazdálkodási feladat a zöldhulladék kerületben tartása. A zöldfelületeken keletkezı zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell győjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelıen kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása komposztálása helyben, illetve a szelektív hulladékgyőjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg Évi, rendszeres környezetvédelmi akciók ütemezése a kerületben Az önkormányzat az alábbi környezetvédelmi akciókat szervezi a lakosság körében: Erdıtakarítási akció - április; a Föld Napjához kapcsolódóan Itt érdemes megjegyezni, hogy a kerületi akció során vállalati szereplık is megmozdulnak. Egy kerületi székhelyő gyógyszeripari cég a Föld Napja alkalmából kerülettakarítást rendezett a Hegyvidéken. A kerületszépítı akció a cég társadalmi szerepvállalást erısítı programja nyomán valósult meg. A kezdeményezés célja, hogy a polgárokat olyan fontos ügyek felkarolására buzdítsa, mint amilyen a környezet tisztán tartása, ápolása. A Kútvölgyi Kórház és a szomszédos Nemzetközi Petı Intézet környékén a cég dolgozói erdıs területek megtisztítására, buszmegállók újrafestésére és virágültetésre vállalkoztak, amelyben a Petı Intézet kis óvodásai is segítségükre voltak. A takarítás helyszínének kiválasztásában meghatározó szempont volt, hogy a vállalat székhelyéül is szolgáló kerületben, lehetıség szerint egészségügyi intézmények közelében fekvı területeket szépíthessenek meg. Tavaszi kerület-takarítási akció - április vagy május Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? - hangzik a Föld Napja mozgalom egyik jelmondata. A bolygónk romló környezeti állapotára figyelmeztetı, április 22-i világnaphoz kapcsolódóan a hegyvidéki önkormányzat is idırıl-idıre csatlakozik, szervezett tavaszi nagytakarítási programot szervezve a kerületben. A Föld Napjához kapcsolódó kerületszépítı akcióban önkéntesek százai vesznek részt. A fentebb említett kerületi akciókon kívül az Önkormányzat az alábbi aktivitások életre hívója: 100

101 Akkumulátor-, papír- és elektronikai hulladék győjtése évente két alkalommal és két helyszínen (május és november), Rendszeres UV-sugárzás mérés és sms-szolgáltatás (májustól októberig), Autómentes Nap (szeptember), Komposztálási program, komposztáló eszközök kiosztása (szeptember vagy október). A hulladék szervesanyag-tartalmának csökkentése kiemelt célja az Európai Unió környezetpolitikájának is, mivel a hulladék szervesanyag-tartalmának bomlása következtében nagymértékben nı az üvegházhatású gázok mennyisége a légkörben. Ezzel az Európai Uniós törekvéssel összhangban kell támogatnia a XII. kerületnek a kerti zöldhulladék begyőjtését. A zöldhulladékot külön erre a célra rendszeresített hulladékzsákba érdemes győjteni, azonban a legkörnyezetkímélıbb megoldás a helyben történı komposztálás. A kerületben három éve mőködik komposztálási program, évente db komposztáló eszköz kiosztása történik meg a kerület polgárai részére, valamint ismeretterjesztı elıadások zajlanak a témában. Gyakori problémát jelent a kerületben, hogy sokan égetéssel szabadulnak meg a felgyülemlett kerti zöldhulladéktól, azonban ez nagyon sok kellemetlenséggel, egyúttal a levegı minıségének romlásával jár. A zöldhulladékok elégetését korábban kerületi, jelenleg fıvárosi rendelet teszi lehetıvé, kivéve a sőrőn beépített, városias jellegő területeket. Annak érdekében, hogy a jövıben minél kevesebben válasszák ezt a megoldást és ilyen módon kíméljék környezetüket, az Önkormányzat ingyenesen biztosít kerti hulladékok győjtésére alkalmas zsákokat a kerület polgárainak. Az FKF Zrt. emblémájával ellátott, kerti zöldhulladék feliratú mőanyag zsákokat bizonyos körzetekben szerdánként, míg máshol a kommunális hulladékkal együtt szállítják el az ingatlanok elıtti közterületrıl. A zsákokban összegyőjtött zöldhulladék jelentıs részét az FKF Zrt. környezetbarát módon, saját telephelyén komposztálja Illegális hulladéklerakás Az illegálisan lerakott hulladékkal kapcsolatosan a jegyzı kötelezheti az illegálisan lerakott hulladék tulajdonosát, vagy ha az nem ismert, az ingatlan tulajdonosát a hulladék elszállítására és ártalmatlanítására. A XII. kerületi közterületeken elhagyott hulladékok esetében eljárás lefolytatására nincs lehetıség, ilyen esetekben a Városgazdálkodási Iroda intézkedik a hulladékok elszállításáról. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyéb ügyek; a szükséges engedélyek megléte, hulladékok kezelése, hasznosítása, szállításának ellenırzése a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség hatáskörébe tartozik. Az illegális lerakások helye, a lerakott hulladékok anyagi minısége és mennyisége nem konstans tényezık, ezek az idıben jelentısen változhatnak, bár az idıszakos takarítás, győjtés és elszállítás ellenére vannak rendszeresen újraképzıdı illegális lerakók. A jelenség természetesen nemcsak kerületi, hanem országos léptékő és hosszú évek óta egyike a komoly környezeti gondoknak. A lakossági bejelentések arra utalnak, hogy a közterületek, közlekedési területek zöldsávjai, zöldszigetei, illetve bizonyos erdırészek szennyezettek kommunális hulladékkal. A közlekedési területek zöldsávjai, az ún. hulladék zöldfelületek rendszeresen erısen gyomosak az extenzív fenntartás miatt, s ez mintha vonzaná azokat, akik nem hajlandóak kivárni a lomtalanítást, vagy ily módon akarnak megszabadulni a törmeléktıl, háztartási gép 101

102 roncsoktól. Az illegálisan lerakott hulladék által okozott környezeti degradációk, a fellépı és felmerülı problémák két oldalról közelíthetıek meg: egyrészt a hulladék összetétele, másrészt a lerakás helyi adottságai a meghatározóak. Ha ismerjük a lerakás s környezetének természeti viszonyait, meg tudjuk állapítani, hogy az adott probléma mennyire súlyos. Esetenként azonban ez nem annyira egyértelmő. Igen szubjektív döntés például az, hogy erdıben vagy gyümölcsös területén veszélyesebb-e a hulladék jelenléte. Az erdı esetében a természetes vegetációban eshet kár, míg a gyümölcsös esetében veszélyes anyagok halmozódhatnak fel a termésben, mint élelmiszerben, ami az emberi egészségre lehet közvetlenül veszélyes. Másik oldalról vizsgálva a dolgot, nem tudható mindig pontosan, hogy a lerakások összetétele milyen. Számolni kell azzal, hogy veszélyes anyagok lehetnek benne, melyek akár kis dózisban is súlyos problémákat idézhetnek elı. Ebben a tekintetben minden lerakás veszélyesnek ítélhetı. További gondot okozhat az, hogy a vadlerakások minıségi összetétele folyton változhat és változik is az idı függvényében. Ugyanazon nagyságú és összetételő hulladéklerakás a geológiai adottságoktól, a talaj minıségétıl, a növényzettıl, esetenként a domborzati és vízrajzi adottságoktól függıen más és más hatást vált ki. A csapadékkal oldott anyagok a mélybe juthatnak, szennyezve ez által a felszín alatti vizeket. Fedett karszt esetében a folyamat lassúbb, esetenként el is maradhat, ha a vízzáró kızet (pl.: agyag) közel van a felszínhez. A kerületben azonban rendkívül kiterjedt nyílt felszíni karsztos területek vannak. A vastagabb talajok jobban visszatartják a szennyezı anyagot adszorpciós kapacitásuk és vízgazdálkodásuk szerint. A hulladéklerakás a növényzetre mindenképp káros hatású, abban módosulásokat indukál. A hulladék egyes geomorfológiai helyzetekben különösen veszélyes lehet. Az oldott komponensek a felszíni vizekkel mozoghatnak (lejtın, árokban) vagy beszivároghatnak (víznyelıkön, vízszintes felszíneken). Minden esetben jelentıs tényezı a környezet esztétikai károsodása: a lerakott hulladék súlyosan csökkenti a táj értékét. Ma már a közvélemény fokozott mértékben vesz részt a hulladék kezelésével kapcsolatos döntésekben. Tudatában kell lenni annak, hogy a jövıben növekedni fog a környezetszennyezéssel, illetve a környezetvédelemi fogyatékossággal szembeni érzékenység. Az állampolgárok jóval kritikusabbá válnak a vállalatokkal, vállalkozókkal és minden hulladékot eredményezı tevékenységgel szemben. Különösen számolni kell ezzel a XII. kerületben, amely a fıvárosnak egyik kiemelten értékes területe. Összességében az látszik, hogy a XII. kerületben a rendszeresen keletkezı települési szilárd hulladék győjtése, elszállítása, ártalmatlanítása a fıvárosi rendszerbe integráltan megoldott. A szelektív hulladék udvarok jól mőködnek, a szelektív győjtık rendszeresen megtelnek, kihasználtságuk optimális Energiagazdálkodás, energiafelhasználás Az emberi tevékenységek következtében fokozott mennyiségben a légkörbe kerülı és ott felhalmozódó üvegházhatású gázok hatására erısödik az éghajlat megváltozásának veszélye. A globális változás elleni nemzetközi fellépés keretében minden országnak vállalnia kell arányos felelısségét. Hazánknak is hozzá kell járulnia a kibocsátások csökkentéséhez összhangban az EU közösségi célkitőzéseivel. A környezet egyre jelentısebb terhelése a magyar nemzetgazdaságot és társadalmat is érintı, cselekvésre kényszerítı kockázat, energiaszempontból az alábbi tényezıkre érdemes fókuszálni: a lakosság energiatakarékosságának növelése, 102

103 középületek, közintézmények energiatakarékos mőködtetése, energiahatékonyságának javítása (főtési, hőtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés), a kerületben hasznosítható alternatív és megújuló energiaforrások, energiahatékonyságot növelı eljárások feltárásának, kutatásának támogatása, az energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretek népszerősítése, terjesztése, demonstrálása. Össznemzeti szempontból a gazdasági lehetıségeink reális számbevétele alapján kevés esélyünk van arra, hogy az ország át tud állni az alternatív források (vagy más várhatóan szintén dráguló energiaforrások) költséges használatára. A jelenleginél alacsonyabb energiafogyasztással is mőködı, s kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezı társadalom kialakítása a jövı egyik kulcskérdése. Ennek figyelembevételével Magyarországon részben más megoldási lehetıségeket érdemes kidolgozni, mint a gazdagabb nyugat-európai országokban. 11 A kormányzat mellett az önkormányzatoknak alapvetı szerepük van az energiaellátás biztonságának növelésben, a rendelkezésre álló energiamennyiség felhasználásának hatékonysága terén. Hatáskörüknél fogva lehetıségük nyílik a klímabarát tevékenységek ösztönzésére, támogatására, továbbá központi szerepet tölthetnek be a tájékoztatásban is. Hazánkban elsısorban olyan javaslatok mellé állítható megfelelı társadalmi támogatottság, amelyek nem igényelnek nagy beruházásokat, és amelyek nem a fogyasztás jelenlegi szintjének a megırzését tőzik ki célul. A természet értékeinek védelme szempontjából is jelentısebb eredményeket érhetünk el így, hiszen minden alternatív megoldás a természeti erıforrások további felhasználásával jár együtt, míg a fogyasztás csökkentése a természet védelmének egyik legjobb módja. A nemzetközi tapasztalatok alapján az önkormányzatok a kibocsátás csökkentésében jelentısebb eredményeket értek el a saját épületeikben és intézményeikben, mint az irányításuk alatt álló település egészében. A Hegyvidék 2009-ben csatlakozott a Klímabarát Települések Szövetségéhez. A Szövetséghez eddig 15 település csatlakozott, s ezeken a településeken már több olyan programot is kidolgoztak, amelynek tapasztalatai a Hegyvidéken is hasznosíthatók: A kerület arculatához szorosan kapcsolódik a villamos járatok nagy száma, amely csökkenti a helyi CO2 emissziót ben Vérmezın átadott új 120/10kV-is alállomás nagyban javította a kerület villamos energia ellátásnak biztonságát. Fıbb villamos erıátviteli rendszereik a helyi 0,4kV-os és a 10kVos rendszerekhez kapcsolódnak. A kerület 15/2005-ös rendeletében külön kihangsúlyozott tétel a földkábelek építése, használata, amely biztosítja az esztétikus utcaképet és a biztonságos üzemeltetést. Jellemzıen, mint minden országos önkormányzatnál a Hegyvidéken is díszkivilágítást használnak a fıbb idegenforgalmi célú, illetve kiemelt épületeknél. A helyi áramszolgáltatóval (ELMŐ) karöltve az utóbbi 10 évben nagyfokú rekonstrukciós 11 Hegyvidéki Éghajlat változási Stratégia, MTA Szociológiai Kutatóintézet,

104 munkálatok folytak a közvilágítás terén. Jellemzıen kicserélıdtek a régi higanygızös fényforrások, korszerőbb nátrium gızös fényforrásokra, közparkokban dominánssá váltak az elektronikus elıtéttel üzemelı fénycsöves fényforrások. Amennyiben a levegıszennyezésnek és az energiahatékonyság- és függetlenség erısítésre irányuló változások az önkormányzat épületeiben elkezdıdnének, akkor az elısegíthetné, hogy a családoknál is elkezdıdjenek hasonló jellegő változások. Érdemi eredmények akkor érhetık el ezen a téren, ha lakosságot sikerül megnyerni az együttmőködésre. A mai fogyasztásra és növekedésre orientált értékrend egyik következménye az is, hogy az üvegházgázok kibocsátása meghaladja azt a szintet, amelyet a természet még el tud nyelni. A XII. Ker. Polgármesteri Hivatal energiafelhasználásából adódó CO2e kibocsátás felmérésénél a nemzetközileg elismert módszertant használták. A Polgármesteri Hivatal energiafelhasználásából származó össz CO2e 14 kibocsátás ben: 196,6 tonna CO2e. CO2e: szén-dioxid egyenérték. A szén-dioxid egyenérték 1 tonna CO2 vagy azzal megegyezı globális éghajlat módosító potenciálnak (global warming potential, GWP) megfelelı mennyiségő üvegházhatású gáz, ami CO2 esetében egy, a többi gázra pedig arányosan több. 26. ábra Villamos energia felhasználásából adódó CO2 kibocsátás (t) Forrás: Hegyvidéki Éghajlat változási Stratégia, MTA Szociológiai Kutatóintézet,

105 27. ábra Gáz felhasználásából adódó CO2 kibocsátás (t) 28. ábra Forrás: Hegyvidéki Éghajlat változási Stratégia, MTA Szociológiai Kutatóintézet, Autóhasználatból adódó CO2 kibocsátás (t) Forrás: Hegyvidéki Éghajlat változási Stratégia, MTA Szociológiai Kutatóintézet,

106 29. ábra Összes CO2 kibocsátás (t) Forrás: Hegyvidéki Éghajlat változási Stratégia, MTA Szociológiai Kutatóintézet, A kerület közlekedése A kerület közlekedési viszonyaira jellemzı a magas motorizáció, a tömegközlekedés kialakult jellege, melyek közül a buszközlekedés a lejtıs terepviszonyok miatt megelızi a villamos közlekedés arányát. (Sajnos a fıváros buszállománya levegıminıség-védelmi szempontból igen elavultnak tekinthetı.) A forgalom nagysága a kerület keleti, intenzív beépítéső területrészein jelentıs. A XII. kerületben a fıváros közlekedését meghatározó elemek közé az észak-déli irányú közlekedést biztosító Alkotás utca, és az agglomerációs kapcsolatot is biztosító kelet-nyugat irányú közlekedést ellátó Szilágyi Erzsébet fasor - Budakeszi út tartozik. A mellékúthálózatot alkotó győjtı utak és kiszolgáló utak a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia felmérése alapján jelentıs mértékő fejlesztést igényelnek, mind hálózati kialakítás mind kiépítettség terén. Az említett felmérés közlekedésrıl szóló fejezete megállapítja, hogy: a kerületben és Buda középsı térségében egyáltalán nem található P+R rendszerő parkoló, így a XII. kerület lakossága számára - melyet a magas motorizációs szint következtében nagyobb súllyal kell figyelembe venni - nem nyílik lehetıség kombinált utazási forma választására. Ennek következtében indokolatlanul nagy személygépjármő forgalom keresztezi az Alkotás utca vonalát, és egyben terheli a belvárosi Duna hidakat. A fıváros középsı részei felıl a kerületet egy nagy és egy kisebb közlekedési csomópontból lehet elérni. A nagy csomópont - egyúttal a legnagyobb Budán - a Moszkva tér, ahol számos villamos- és buszjárat végállomása mellett megállója van a kelet-nyugati metrónak is, míg a másik - a kisebb - a BAH-csomópont, a Hegyalja út - Alkotás utca találkozásánál. Az említett két közlekedési csomópontból kiinduló, a XII. kerülethez tartozó fıbb közlekedési csomópontok, útvonalak és azok vonzáskörzetei a kerület levegıminıségi szempontból 106

107 legkritikusabb területei, míg a kerület központtól távolabbi zöldövezeti részei kedvezı megítélésőek levegıvédelmi szempontból. Kivételes adottság, hogy a kerület közel kétharmad részét zöldterületek borítják. Különleges földrajzi viszonyai miatt tömegközlekedéssel a Farkasrétre szállító 59-es és a kerület határait érintı villamosjáratok mellett elsısorban a hegyi terepet jobban bíró autóbuszokkal lehet eljutni a kerület távolabbi részeibe. A Széchenyi-hegy megközelítését a Fogaskerekő vasút biztosítja. Autóbusszal érhetı el a Libegı alsó állomása, mellyel a János-hegyet lehet megközelíteni Zaj, zajterhelés Felhasznált ágazati alapjogszabályok: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról, 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. A zajvédelmi területen új, átfogó jogszabály született 2007 év végére: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. Az új szabályozás január 1-tıl hatályos. A XII. kerület területén a domborzati adottságok és az agglomerációval való kapcsolat miatt a közlekedési eredető zajterhelés és rezgésártalom mérvadó - a határértéket meghaladó környezeti ártalom, valamint néhány évvel ezelıtt számottevı volt még a légi forgalom által okozott zajterhelés mértéke is. A közlekedési és az üzemi zajhelyzet értékelését helyszíni mérések alapján összeállított zajtérkép, illetve a Budapestrıl készített stratégiai zajtérkép hozzáférhetı adatai alapján végeztük el, figyelembe véve az Önkormányzathoz benyújtott zajpanaszokat is Budapest stratégiai zajtérképe, fókuszálva a XII kerületre A közlekedés okozta zajártalmak csökkentését segíteni fogja, hogy elkészült Budapest stratégiai zajtérképe, ami azonban önmagában inkább tervezési folyamatokat tud elısegíteni (számításon alapult, nem vett figyelembe csak meghatározott zajforrásokat stb.). Alapvetı szerepe az volt, hogy megalapozza a kötelezı intézkedési tervek elkészítését. Az EU 2002-ben fogadta el azt az irányelvét, ami stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló zajvédelmi intézkedési tervek készítését írja elı: a nagyvárosi agglomerációkra ( fı lélekszám fölött), a nagy forgalmú vasutakra ( jármő/év forgalom fölött), a nagy forgalmú közutakra ( jármő/év forgalom fölött) és a nagy forgalmú repülıterekre ( repülési mővelet/év forgalom fölött). Az irányelvet Magyarország 2004-ben vette át az alábbi két rendelet megalkotásával: 280/2004.(X.20.) Kormány rendelet a környezeti zaj kezelésérıl és értékelésérıl, 25/2004.(XII.20) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól. 107

108 A stratégiai zajtérképek alapvetı célja olyan állapotfelmérés készítése, amely alapot adhat a legjelentısebb zajforrás-csoportok kezelésére vonatkozó intézkedési tervek készítésére, stratégiai jellegő döntések megalapozására, ezért mind a terjedést befolyásoló tényezık, mind pedig a forgalmi adatok az adott területre jellemzı éves átlagos értékek. A stratégiai zajtérképeken a zajhelyzetet kétféle zajmutatóval kell ábrázolni: az Lden egy olyan átlagos zajszint, ami egy nap teljes 24 órájának jellemzésére szolgál, az Léjjel az éjszakai (22:00 és 6:00 óra közötti) idıszak átlagos zajszintje. Budapest stratégiai zajtérképe nem egy-egy település zajtérképe, hanem Budapest és vonzáskörzetét (21 település) foglalja magában. A stratégiai zajtérkép adott terület zajterhelésének áttekintésére és értékelésére, valamint a jövıbeli zajhelyzet elırejelzésére készített térkép. Az adott terület zajszennyezését mutatja, a különbözı mértékő zajterheléshez eltérı színeket rendelve. A zajterhelés terepszint feletti 4 méter magasságban számított érték, melyek 10x10 m-es rasztereken, 5 decibeles lépcsınként jogszabályban rögzített színezéssel kerültek ábrázolásra. A decibel (db) a (hang)teljesítmény mérésére és összehasonlítására alkalmas - igen nagy átfogást szemléletes skálán ábrázoló logaritmikus - mértékegység. A stratégiai zajtérképek a év zajhelyzetet (zajterhelési térképen), mértékét tükrözik. 108

109 30. ábra Budapest stratégiai zajtérképe kiemelve a XII. kerület 1. Forrás: Budapest és vonzáskörzete részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer 109

110 31. ábra Budapest stratégiai zajtérképe kiemelve a XII. kerület 2. Forrás: Budapest és vonzáskörzete részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer 110

111 32. ábra Budapest stratégiai zajtérképe kiemelve a XII. kerület 3. Forrás: Budapest és vonzáskörzete részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer 111

112 33. ábra Budapest stratégiai zajtérképe kiemelve a XII. kerület 4. Forrás: Budapest és vonzáskörzete részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer 112

113 34. ábra Budapest stratégiai zajtérképe - kiemelve a XII. kerület 5. Forrás: Budapest és vonzáskörzete részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer 113

114 35. ábra Budapest stratégiai zajtérképe - kiemelve a XII. kerület 6. Forrás: Budapest és vonzáskörzete részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer 114

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám A költségvetési rendszerrıl szóló törvény 92. szakaszának 2. bekezdése (A Hiv. Közlönye, 54/09, 73/10., 101/10., 101/11., 93/2012., 62/13.,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615. I.

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615. I. JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J-3327/2008. A

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT P I R O S K A Ó V O D A 1171 Budapest, Pesti út 368. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2009. augusztus 31. Készítette: Bagdi Sándorné óvodavezetı TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések...2

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J-5027/2008. Tárgy:

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról.

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. A képviselı-testület a lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII.26.)MT. számú rendelet

Részletesebben

KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1. melléklet a Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 16/2013.(.01.) önkormányzati rendelethez KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: Molnár Józsefné

Részletesebben

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl. Általános követelmények

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl. Általános követelmények Tisztelt Képviselı-testület! Az alábbi anyagban tájékoztatni kívánjuk Önöket a jelenleg hatályos Étv. (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl) és OTÉK (az országos településrendezési

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

A pályázat: Tanyagondnoki Szolgálat fejlesztése

A pályázat: Tanyagondnoki Szolgálat fejlesztése Szentes Város Önkormányzat Polgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. C-15038-7/2012. Témafelelıs: Lencséné Szalontai Mária Korom Pál Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete Tárgy: A Vidékfejlesztési

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Mottó: Azok a csodálatos dolgok, melyeket iskoláitokban megismertek, sok nemzedék mőve, és amelyeket a föld minden országában

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése 2009. március 27.

Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése 2009. március 27. Marczaliné Németh Erika /intézményvezetı, Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat/ elıadása: Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Elıkészítette: Véleményezı bizottság: Malomasszonykerti ingatlanok, önkormányzati tulajdonba adásáról, közterületté nyilvánításáról és annak elnevezésérıl. Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu K Ö Z L E M É N Y Sárospatak Város Önkormányzat Gazdasági Programjának

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

BUDAPEST, XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT I V S. Integrált Városfejlesztési Stratégia

BUDAPEST, XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT I V S. Integrált Városfejlesztési Stratégia BUDAPEST, XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT I V S Integrált Városfejlesztési Stratégia BUDAPEST, XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT Integrált Városfejlesztési Stratégia Ez a dokumentáció a CompArt

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA 1. számú melléklet: Esélyegyenlıségi Terv Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga,

Részletesebben

Kiegészítı melléklet 2012

Kiegészítı melléklet 2012 Adószám: 18665161-2-13 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-129463 GÖDÖLLİI KIRÁLYI KASTÉLY KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG 2100 Gödöllı, Grassalkovich-kastély

Részletesebben

Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat a feladatok jövıbeni ellátásáról

Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat a feladatok jövıbeni ellátásáról Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Alelnökétıl E LİTERJESZT É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-i ülésére Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, FEJLESZTÉSI RENDSZERE Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

HALÁSZY KÁROLY MŐVELİDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR

HALÁSZY KÁROLY MŐVELİDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR AZ ALSÓNÉMEDI HALÁSZY KÁROLY MŐVELİDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. Záradék: A képviselı-testület /2012.(IV.24.) számú határozatával fogadta el. Alsónémedi, 2012. április 24.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérség Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál

Részletesebben

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról Mi változott a tőzvédelmi törvényben, 2006-ban? A 2006. évi XCIV. törvény több ponton módosította az 1996. évi XXXI. Törvényt. A változások és az eredeti szöveg egymás melletti vizsgálata és a hozzá főzött

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata E L İ T E R J E S Z T É S a Krúdy Gyula Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár SZMSZ-ének módosítására. Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. november 30-i ülésére Elıterjesztı:

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2006. TARTALOMJEGYZÉK CÍMOLDAL.... 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK. 2. oldal I. BEVEZETÉS.. 3. oldal II. A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben