Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód"

Átírás

1 Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990): Idıfelhasználás és életmód in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Pp.

2 9. IDİFELHASZNÁLÁS ÉS ÉLETMÓD A jövedelemszint, a lakáskörülmények, a fogyasztási lehetıségek befolyása alatt alakul a társadalom életmódja. Az életmódot úgy definiáljuk, mint az emberek olyan tevékenységi rendszerét, amelyet életük fenntartására, szükségleteik kielégítésére szerveznek. Az életmód vizsgálatára többféle társadalomstatisztikai módszer és adat áll rendelkezésre. Közülük az idımérleg-felvételek eredményei adnak átfogó képet az életmód egészérıl, mert a megfigyelt napokon végzett összes tevékenységre kiterjednek. Az életmód elemzésére elsısorban az 1976/1977. és 1986/87. évi az egész évre kiterjedı idımérleg-felvételek adatait használjuk fel. A hosszabb tendenciák bemutatására felhasználjuk az évi márciusban végzett idımérleg-felvétel eredményeit is. (Az alábbiakban az 1976/1977. és 1986/87. évre vonatkozó adatok a éves népesség teljes évi átlagos idımérleg adatai. A IV. fejezet 10. táblázatában közölt életmód-jelzıszámok ezektıl némileg eltérnek, mert az évi adatokkal való összehasonlíthatóság érdekében a éves népesség decembertıl májusig terjedı idıszakának átlagos idımérlegadatai.) A magyar társadalom éves tagjainak évi idımérlege az életmód következı sajátosságait mutatta ki: (1. táblázat) Az egy átlagos éves személyre jutó fıfoglalkozású munkaidı viszonylag hosszú. Ennek több oka van: a) viszonylag hosszú volt 1976/1977-ben (azóta némileg rövidült) a törvényes munkaidı, viszonylag kevés (azóta valamivel hosszabbodott) a szabadságidı; b) meglehetısen elterjedt egyes munkás rétegekben a túlórázás; c) a mezıgazdasági ágban a munkaidı hosszabb, mint más ágakban; d) legfıképpen pedig a éves korú magyar nıi népességben viszonylag igen magas az aktív keresık aránya. 192

3 1. táblázat A ÉVES NÉPESSÉG ÉVI ÁTLAGOS NAPJÁNAK IDİMÉRLEGE, 1976/1977 Tevékenység I dıráfordítás, perc Férfi Nı Együtt Fıfoglalkozásként végzett munka és azzal kapcsolatos értekezlet Jövedelemkiegészítı mezıgazdasági munka Egyéb jövedelemkiegészítı munka Lakásépítés és karbantartás Tartós eszközök javítása, karbantartása Háztartási munka Gyermeknevelés és gondozás Közlekedés Személyes fiziológiai szükségletek Tanulás Társas kapcsolatok Kulturális és szórakoztató tevékenységek otthon Kulturális és szórakoztató intézmények látogatása Testedzés, mozgás szabad levegın Egyéb tevékenységek Összesen Egy átlagos férfire jutó fıfoglalkozású munkaidı azonban hosszabb, mint az egy nıre jutó, mivel a férfiak között több az aktív keresı, mint a nık között (mivel a nık között kis számban vannak még eltartottak, továbbá a gyermekgondozási segély és a korábbi nyugdíjázás miatt a éves nık között több az inaktív keresı). Az aktív keresı férfiak és nık közötti különbség kisebb, de még mindig több, mint háromnegyed óra, mivel a férfiak között gyakoribb a túlórázás és mivel a nık között nagyobb arányban vannak részmunkaidıben dolgozók. A fıfoglalkozású munkaidı társadalmi rétegenként is erısen különbözik, a legrövidebb az értelmiségi rétegben, a leghosszabb a mezıgazdasági szocialista szektorban fizikai munkát végzık, elsısorban az állatgondozók és gépi munkát végzık körében. A magyar társadalom tagjainak többsége a fıfoglalkozású munka mellett különbözı melléktevékenységeket végez, amelyek eredményével pénzbeni jövedelem vagy saját fogyasztás formájában, vagy kiadások elkerülése révén a család jövedelmi helyzetét, életszínvonalát javítja. Ezek közül a legelterjedtebb a háztáji vagy kisegítı 193

4 gazdaságokban végzett mezıgazdasági termelı tevékenység. A éves népességnek közel a fele foglalkozik ilyen kistermeléssel, és ezek a személyek naponta átlagosan (munkanapokat és hétvégi napokat egybevéve) naponta több mint két órát dolgoznak a háztáji és kisegítı gazdaságokban. Az ilyen munkát végzı aktív keresık hétköznapokon munkába indulás elıtt és munka után, valamint hétvégi napokon hosszabb ideig foglalkoznak ilyen munkákkal. Az aktív keresık és nem-tanuló eltartottak az aktív keresıknél több idıt töltenek ilyen munkával, és náluk a munka nem összpontosul a hétvégi napokra. A háztáji és kisegítı gazdaságokban végzett melléktevékenység átlagos idıtartama társadalmi rétegenként nagyon eltérı hosszúságú. Leghosszabb a mezıgazdasági fizikai foglalkozásúak körében, valamivel rövidebb a községekben lakó nem-mezıgazdasági segédmunkások és betanított munkások között és a községi szellemi rétegekhez tartozó férfiak között is meglehetısen elterjedt. Némely vidéki városban, és különösen a fıvárosi szellemi foglalkozásúak között viszonylag ritka. A háztáji és kisegítı gazdálkodásban végzett munka eltérı gyakorisága és idıtartama a különbözı társadalmi rétegekre nehezedı összes munkaidı-terhelést erısen differenciálja óta a kistermelésre fordított idı az 1960-as évek eleje óta társadalmi méretekben nem csökkent, hanem nıtt, éspedig részben azért, mert a mezıgazdasági foglalkozásúakon kívül más rétegek tagjai is egyre inkább gazdálkodnak rendes munkaidejükön kívül, részben pedig azért, mert a mezıgazdasági fizikai réteg tagjai is többet foglalkoznak a háztáji vagy kisegítı gazdasággal. Ezzel párhuzamosan a férfiak része nıtt, a nıké csökkent a kistermeléssel kapcsolatos munkában, úgyhogy amíg 1963-ban ez még inkább nıi tevékenység volt, mára inkább férfi tevékenységgé vált. A jövedelemstatisztikának a háztáji és kisegítı gazdaságból származó jövedelmekre vonatkozó adatai, valamint az idımérleg-felvételnek a munkaerı-ráfordítási adatai lehetıvé teszik, hogy a háztáji és a kisegítı gazdaságban végzett munka jövedelmezıségének nagyságrendjét megbecsüljük. Egy itt végzett munkaórára átlagosan körülbelül 15 forint értékő jövedelmet becsülhetünk. Tehát az elért óránkénti jövedelem nagyjából akkora, mint a szocialista szektorban elérhetı órabér. A családok életszínvonalát lényegesen emeli az a munka is, amelyet a magánerıbıl történı lakásépítésre fordítanak. A megkérdezett éves férfiaknak 5,4 százaléka foglalkozott a megelızı napon építkezési munkával, átlagosan közel négy és fél órán keresztül. Az építkezési tevékenység, amelynek körülbelül kétötöde új lakásépítés és háromötöde a meglévı épületek karbantartása, szintén növekedett 1963 óta, viszont társadalmi rétegenként kevéssé differenciálódik. A szakmunkásoknak valamivel több idejét veszi igénybe, mint a többi rétegekét. Elsısorban férfiak foglalkoznak építkezéssel. Mivel az új lakásoknak közel a fele magánerıbıl épült és a lakáskarbantartási szolgáltatás szők keresztmetszetnek tekinthetı, ez az építkezési tevékenység fontos szükségleteket elégít ki, nagy értékeket állít elı. A magánerıbıl történı lakásépítés legtöbbször különösen a községekben úgy történik, hogy a családtagok, valamint távolabbi rokonok, szomszédok, barátok, munkatársak maguk végzik el az összes 194

5 segédmunkát, sıt ha szakmunkás van közöttük a szakmunkák egy részét is. A nemcsaládtagok által nyújtott munkavégzés-segítséget adandó alkalommal hasonló munkával viszonozzák. Így a létrehozott jövedelem nem jelenik meg pénz alakjában a családi költségvetésben, de nagyon lényeges kiadásokat takarít meg, és a lakás elıállításán (bıvítésén, karbantartásán) keresztül nagyon lényegesen javítja a család életkörülményeit. Kisebb volumenő, de nem lényegtelen tétel a család anyagi helyzetének javítását szolgáló tevékenységek között a háztartási berendezések, készülékek és jármővek javítása és karbantartása. A vizsgált napon a megkérdezett férfiaknak egytizede végzett valamilyen, e körbe tartozó tevékenységet, átlagosan közel másfél óra hosszan. A nık körében e tevékenység kevésbé gyakori. Az ilyen típusú tevékenység a szakmunkások idımérlegében foglalja le a leghosszabb idıt, utánuk a szellemi rétegek következnek. Egyrészt a szakmunkások hozzáértése, másrészt a háztartási készülékek és személygépkocsi, motorkerékpár tulajdon társadalmi különbségei határozzák meg a rétegek közötti, egyébként nem különösen nagy különbségeket. Az ilyen tevékenység gyakorisága is nıtt 1963 óta, feltehetıen a háztartási készülékek és jármővek birtoklásának elterjedése következtében. Az 1960-as évek eleje óta megnıtt a közlekedésre fordított idı. Különösen a nık körében lényeges a növekedés, bár a közlekedésre fordított idejük ma is valamivel rövidebb a férfiakénál. A növekedés egyik oka a nık foglalkoztatásának emelkedése; 1963-ban a éves nıi népességnek 53 százaléka volt aktív keresı, 1980-ban már 71 százaléka. A másik ok az ingázás elterjedése: 1960-ban minden nyolcadik, 1979-ben több mint minden ötödik aktív keresı ingázott naponta más-más településen lévı lakóhelye és munkahelye között. A közlekedési idı alakulásában azonban más tényezık is szerepet játszanak. Ezt jelzi az a tény, hogy a fıvárosi aktív keresıknél hosszabb a közlekedéssel töltött idı, mint a vidéki városokban s a községekben és hogy a vezetı és értelmiségi rétegben a leghosszabb, a mezıgazdasági fizikai rétegben a legrövidebb ez az idı. A társadalmi rétegek közötti különbségek azonban nem különösen nagyok tól 1976/1977-ig lényegesen körülbelül egy órával csökkent a nık átlagos háztartási munkaideje. Ennek egyik oka a háztartások készülékekkel való felszereltségének növekedése. A másik hatótényezı azonban kétségtelenül a nık foglalkoztatásának növekedése: az aktív keresı nık 1963-ban és 1976/1977-ben egyaránt kevesebb idıt töltöttek háztartási munkával, mint az eltartottak, így az eltartott kategóriából az aktív keresı kategóriába való átlépés is azzal járhatott, hogy a nık kevesebb idejük lévén kevesebbet foglalkoznak a háztartással. Figyelemre méltó, hogy az aktív keresı nık háztartási munkaideje nem csökkent 1963 óta. Nem csökkent a férfiak háztartási munkaideje sem, ami azt jelenti, hogy részük a háztartási munkában megnıtt. Ez részben annak a következménye, hogy az aktív keresıvé váló nık válláról a háztartási munka terhének egy részét szőkségképpen le kell vennie a férfiaknak. Ugyanakkor a férfi magatartás bizonyos kedvezı változásának jelei is mutatkoznak ezen a téren: leginkább az értelmiségi rétegben és a fiataloknál mozdult el a háztartási munka tehermegosztása az egyenlıbbé válás irányában. Ennek ellenére ma is négyszer akkora az egy nıre jutó napi háztartási munkaidı, mint az egy férfire jutó idı. 195

6 A gyermek gondozására és nevelésére fordított idı 1963 óta a férfiaknál kissé emelkedett, a nıknél lényegesen csökkent, de így is több mint kétszer annyi idıt foglal el a nık idımérlegében, mint a férfiakéban. A gyermekgondozásra és nevelésre fordított idı az értelmiségnél a leghosszabb. A gyermekekkel együtt töltött idı természetesen többszöröse a gyermekgondozásra fordított idınek, mert a gyermekek a szülıkkel gyakran együtt vannak, miközben azok otthon háztartási munkát végeznek, a televíziós mősort nézik stb. A gyermekek gondozására és nevelésére fordított idı sokkal inkább differenciálódik családi állapot és gyermekszám szerint. A hajadon nık átlagosan 10 percet, a gyermektelen házas nık 14 percet, a gyermekes elvált és özvegy nık 33 percet, az egygyermekes házas nık több mint egy órát töltenek e tevékenységekkel. Az eddig tárgyalt tevékenységeket (fıfoglalkozású és mellékkeresetért végzett munka, háztáji és kisegítı gazdálkodás, építés, javítás, közlekedés, háztartási munka, gyermekellátás) tekinthetjük együttesen a kötött tevékenységeknek, mert ezek többékevésbé szükségesek a család létfenntartásához és reprodukciójához. Együttes idıtartamuk 1963 óta rövidült. A rövidülés, amint látjuk, a férfiaknál lényegesebb, mint a nıknél. Ennek oka a nık foglalkoztatásának növekedése. Az 1986/1987. évi idımérleg-adatoknak az 1976/1977. éviekkel való összehasonlításakor inkább a változatlanság, mint a változások a szembetőnıek. Ebben a tízéves idıszakban meglehetısen sok változás történt a magyar társadalomban, mégis az idımérleg-adatok az életmód nagyfokú változatlanságát mutatják. 1. Nagyon kevéssé változott az összes kötött idı, vagyis az összes különféle munkatevékenységekkel töltött idı. A magyar társadalom tagjainak munkával való megterhelése alig enyhült. 2. Alig változott (néhány perccel rövidült) a személyes fiziológiai szükségletekre alvásra, étkezésre, tisztálkodásra fordított idı. Ha ennek hosszát is a munkával megterhelés egyik mutatójaként értelmezzük, akkor ez is a megterhelés változatlanságát, sıt esetleg csekély növekedését jelzi. 3. Az aktívan tehát nem fiziológiai szükségletekkel és passzív pihenéssel töltött szabadidı körülbelül félórával nıtt, ezt azonban majdnem teljes mértékben a televíziónézéssel töltött idı növekedése töltötte ki. 4. Ennek következtében csak minimálisan nıtt a különféle egyéb kulturális tevékenységekkel és társas kapcsolatokkal töltött idı. Nem nıtt a testedzéssel, szabad levegın való mozgással töltött idı. 196

7 Az összes kötött idın belül került sor bizonyos eltolódásra: 1. Csökkent a fıfoglalkozású munkahelyen legnagyobb részt a szocialista szektorban lévı munkahelyen töltött idı és nıtt a különféle jövedelemkiegészítı tevékenységekkel nagyrészt a második gazdaságban töltött idı. Ha csak a jövedelemkiegészítı mezıgazdasági, fizikai és szellemi munkát számítjuk a második gazdasághoz, akkor is az összes jövedelemszerzı munkára fordított idınek 29 százalékára a második gazdaságban kerül sor. Ez az arány lényegesen nagyobb, mint 2. táblázat A ÉVES NÉPESSÉG ÁTLAGOS NAPJÁNAK IDİMÉRLEGE, 1986/1987 Tevékenység I dıráfordítás, perc Férfi Nı Együtt Fıfoglalkozásként végzett munka és azzal kapcsolatos értekezlet Jövedelemkiegészítı mezıgazdasági munka Jövedelemkiegészítı fizikai munka Jövedelemkiegészítı szellemi munka Lakásépítés és karbantartás Tartós eszközök javítása, karbantartása, egyéb munka Háztartási munka otthon Vásárlás, szolgáltatások igénybevétele Gyermeknevelés, gondozás Közlekedés Személyes fiziológiai szükségletek Tanulás Társas kapcsolatok Kulturális és szórakoztató tevékenységek otthon Kulturális és szórakoztató intézmények látogatása Testedzés, mozgás szabad levegın Egyéb tevékenységek 1 Összesen

8 A feltételezhetıen a második gazdaságból származó jövedelmek aránya a háztartások összes jövedelmén belül. Ezért hipotézisszerően meg lehet azt a tételt fogalmazni, hogy a magánszektorból és a második gazdaságból származó jövedelem aránya a lakosság összes jövedelmén belül valamivel nagyobb lehetett, mint amit a jövedelemvizsgálatok ki tudnak mutatni 1987-ben. Ha a lakásépítést és karbantartást, valamint a tartós eszközök javítását is a második gazdasághoz számítjuk, akkor a fenti százalékos arány még nagyobb, 33 százalék. Eszerint a magyar társadalom tág értelemben vett jövedelmének, jólétének egyharmadát a szocialista szektoron kívül állították elı. 2. Kismértékben csökkent a háztartási munkával töltött idı, pontosabban a férfiak esetében alig változott, a nık esetében lényegesen csökkent. A háztartási munka gépesítése, a kereskedelmi bevásárlásoknak és a szolgáltatások igénybevételének korszerősödése tehát kismértékben csökkentette a lakosság vállára nehezedı munkaterheket. A társadalmi rétegenkénti különbségek óta nıttek és 1976/1977-ben igen jelentısek voltak (3. táblázat). Ennek fı oka az volt, hogy a hátrányosabb helyzető társadalmi rétegekhez tartozó háztartások tagjai lényegesen több idıt fordítottak jövedelemkiegészítı tevékenységekre, a második gazdaságban végzett munkára. Ebben az idıszakban a második gazdaság túlnyomórészben a háztáji és kisegítı mezıgazdasági termelésbıl állt. Ebben túlnyomórészben a községi lakosok, a mezıgazdasági fizikai foglalkozásúak, valamint a falun lakó szakképzetlen munkások vettek részt. 1986/1987-re a kötött idı különbségei csökkentek (4. táblázat). Ennek fı oka az, hogy lényegesen kiterjedtek a második gazdasághoz tartozó nemmezıgazdasági fizikai és szellemi tevékenységek. Ezekben pedig jelentıs részben a szakmunkások és a szellemi foglalkozásúak vettek részt. Az idımérleg-vizsgálatoknak ezek az eredményei összhangban vannak a jövedelmi vizsgálatok eredményeivel, amelyek szerint megnıtt a magánszektorból és a második gazdaságból származó jövedelmek aránya a magasabb jövedelmő rétegekben és ezáltal ezek a jövedelmek az 1980-as évek második felében már növelik a jövedelemkülönbségeket. Mindemellett 1986/1987-ben is lényegesek a társadalmi rétegek kötött idejének különbségei és ez a tény lényeges társadalmi elınyöket és hátrányokat okoz. 198

9 3. táblázat A KÖTÖTT IDİ AZ AKTÍV KERESİ TÁRSADALMI RÉTEGENKÉNT, 1976/1977 A k ö t ö t t i dı ho s s z a T á r s a d a l m i r é t e g Férfi Nı óra, perc óra, perc Állattenyésztı Növénytermelı Mezıgazdasági gépkezelı , Mezıgazdasági önálló Segédmunkás Önálló kisiparos, kiskereskedı Betanított munkás Szakmunkás Egyszerő szellemi Vezetı Értelmiségi táblázat A KÖTÖTT IDİ AZ AKTÍV KERESİ TÁRSADALMI RÉTEGENKÉNT, 1986/1987 A k ö t ö t t i dı ho s s z a T á r s a d a l m i r é t e g Férfi Nı óra, perc óra, perc Mezıgazdasági fizikai Segédmunkás Betanított munkás Szakmunkás Egyszerő szellemi Vezetı és értelmiségi A kötött idınek ezek a lényeges és 1963 óta növekvı különbségei annál is inkább figyelmet érdemelnek, mert az életszínvonal és az életkörülmények többi mutatói (a jövedelmek, lakásviszonyok, tartós fogyasztási eszközök stb. mutatói) az 1960-as évek eleje óta vagy nagyjából változatlan vagy csökkenı különbségeket mutattak a 199

10 társadalmi rétegek között. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a közelmúltban alacsonyabb életszínvonalú rétegek annak árán érték el a leszakadást azoktól, hogy naponta lényegesen többet, másfél-két órával hosszabb idıt fordítottak különféle munkákra, kötelezettségek teljesítésére. A viszonylag hosszú kötött idı következtében (figyelembe véve, hogy a fiziológiai szükségletek, alvás, öltözködés, tisztálkodás, étkezés, minden társadalmi rétegnél lefoglalnak 10 és fél, 11 óra közötti idıt) aránylag kevés idı marad a szabadon megválasztható tevékenységekre, és ez az idı társadalmi rétegek szerint igen erısen differenciálódik. Míg egy értelmiségi férfinél az ilyen többé-kevésbé szabadon beosztható idı napi átlaga 4 és fél óra körül van, egy, az állatgondozás területén dolgozó nınél alig másfél óra volt 1976/1977-ben. Ennek következtében a különféle szabadidıs tevékenységekben való részvétel és azok idıtartama társadalmi rétegenként nagyon eltérı. A tanulásra (szervezetten vagy önképzés formájában) fordított idı igen erısen differenciálódik társadalmi rétegenként: a vezetı és az értelmiségi férfiaknál több mint napi félóra, a szakképzetlen munkás, mezıgazdasági fizikai és önálló rétegekben csupán néhány perc. A férfiaknál hosszabb a tanulásra fordított idı, mint a nıknél. Ez a szakmai továbbfejlıdés szempontjából nyilvánvalóan hátrányt jelent a nık számára, és annál inkább figyelemre méltó, mert jelenleg a fiatalkori rendszeres iskolai oktatás keretében a fiatal nıi nemzedékek továbbtanulása közép- és felsıfokon alig marad el, sıt bizonyos vonatkozásban (gimnázium) meghaladja a férfiakét. A mővelıdési tevékenységek között uralkodó helyet foglal el a televízió mősorainak nézése. A szabadon beosztható idı eltöltésében az 1960-as évek eleje óta, amikor a családok kis százalékának volt televíziós készüléke, a televíziónézés elıtérbe kerülése a legnagyobb változás. A televíziónézés ideje az 1980-as évek második felére tovább nıtt. A televízió nézésére fordított idı társadalmi rétegenként nem mutat különösképpen nagy eltéréseket. Az alábbi adatok a fıtevékenységként végzett televíziónézés idejére vonatkoznak, rétegenként ezen kívül 5 6 perces átlaggal szerepel a televíziózás melléktevékenységenként is, például takarítás közben. (5. és 6. táblázat) 200

11 5. táblázat A TELEVÍZIÓNÉZÉS ÁTLAGOS NAPI IDEJE A ÉVES NÉPESSÉGBEN, 1976/1977 A t e l e v í z i ó z á s n a p i i d e j e T á r s a d a l m i r é t e g Férfi Nı óra, perc óra, perc Vezetı Értelmiségi Egyéb szellemi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Növénytermesztı Állattenyésztı Mezıgazdasági gépkezelı Önálló mezıgazdasági Önálló kisiparos, kiskereskedı Inaktív keresı Eltartott Összesen táblázat A TELEVÍZIÓNÉZÉS ÁTLAGOS NAPI IDEJE A ÉVES NÉPESSÉGBEN, 1986/1987 A t e l e v í z i ó z á s n a p i i d e j e T á r s a d a l m i r é t e g Férfi Nı óra, perc óra, perc Vezetı és értelmiségi Egyszerő szellemi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Mezıgazdasági fizikai A televíziós mősorok nézésének elterjedése nemcsak a megnövekedett szabadon beosztható idıt kötötte le, hanem a legtöbb más szabadidıs mővelıdési tevékenységet 201

12 is kisebb-nagyobb mértékben háttérbe szorította. Így 1963-tól 1976/1977-ig valamivel csökkent az olvasásra fordított idı is, és ez a csökkenés 1986/1987-ig folytatódott. Ezen belül a könyvolvasás különösen erısen differenciálódik társadalmi rétegenként, viszont nincs különösen nagy különbség a férfiak és nı között (7. és 8. táblázat). 7. táblázat A KÖNYVOLVASÁS ÁTLAGOS NAPI IDEJE A ÉVES NÉPESSÉGBEN, 1976/1977 A k ö n y v o l v a s á s n a p i i d e j e, p e r c T á r s a d a l m i r é t e g férfi nı Vezetı Értelmiségi Egyéb szellemi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás 12 8 Növénytermesztı 6 2 Állattenyésztı 9 1 Mezıgazdasági gépkezelı 6. Önálló mezıgazdasági 11 3 Önálló kisiparos, kiskereskedı 9 10 Inaktív keresı Eltartott

13 8. táblázat A KÖNYVOLVASÁS ÁTLAGOS NAPI IDEJE A ÉVES NÉPESSÉGBEN, 1986/1987 A k ö n y v o l v a s á s n a p i i d e j e, p e r c T á r s a d a l m i r é t e g férfi nı Vezetı és értelmiségi Egyszerő szellemi Szakmunkás Betanított munkás 7 6 Segédmunkás 8 6 Mezıgazdasági fizikai 3 3 Kisebbek a társadalmi rétegek közti különbségek, viszont nagyobbak a férfiak és a nık közti különbségek az újságok, hetilapok és folyóiratok olvasásában. A mővelıdés mellett a szabadon beosztható idı másik gyakori formája a társas összejövetel, vagy saját otthonban, vagy másnak az otthonában, vagy más helyen. Az erre fordított idı is némileg csökkent 1963 óta. Valamivel több idıt töltenek vele a férfiak, mint a nık, és valamivel többet az értelmiségiek, általában a magasabb iskolai végzettségőek és szakképzettségőek, mint a szakképzetlen munkások és a mezıgazdasági foglalkozásúak. Viszonylag kis idıt foglal le az idımérlegekben a testedzés, a séta, általában a szabadban való mozgás. A férfiak gyakrabban foglalkoznak ilyen tevékenységekkel, mint a nık. A társadalmi különbségek is lényegesek: a testedzés és a szabadban való mozgás jellegzetesen értelmiségi tevékenység, elıfordulásuk és idıtartamuk fokozatosan csökken a szakképzetlen munkásság és a mezıgazdasági fizikai réteg felé haladva. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a mezıgazdasági fizikai réteg tagjai természetesen munkájuk közben többet mozognak szabad levegın és közlekedési idejüknek is nagyobb részét töltik szabad levegın gyalogolva, mint a városi és a nem mezıgazdasági rétegek tagjai. Az idımérleg-adatok elemzése összefoglalóan arra enged következtetni, hogy a magyar társadalom tagjainak nagy többsége igen jelentıs erıfeszítéseket tesz és tett az életszínvonal emelése, az életkörülmények javítása érdekében, és ezek az erıfeszítések némileg háttérbe szorítják az életmódnak olyan lehetséges elemeit, amelyek egyrészt a magasabb szintő és változatosabb mővelıdést segíthetik elı, másrészt az egészségi állapot érdekében kívánatosak lennének. 203

14 AZ IDİFELHASZNÁLÁS ÉS AZ ÉLETMÓD JELZİSZÁMAINAK IDİSORAI Átlagos napi idıfelhasználás (perc) Összes kötött idı férfi nı Keresı tevékenység férfi nı Háztáji gazdálkodás férfi nı Háztartási munka férfi nı Közlekedés férfi nı Aktívan töltött szabadidı férfi nı Olvasás férfi nı Társasélet férfi nı Átlagos napi idıfelhasználás (perc) Összes kötött idı férfi nı Keresı tevékenység férfi nı Háztáji gazdálkodás férfi nı Háztartási munka férfi nı Közlekedés férfi nı Aktívan töltött szabadidı férfi nı Olvasás férfi nı Társasélet férfi nı

15 MEGJEGYZÉS AZ IDİFELHASZNÁLÁS ÉS ÉLETMÓD JELZİSZÁMAIHOZ: Az 1963-as és évi összehasonlító jelzıszámok a KSH és évi idımérleg-vizsgálatain alapulnak. Annak érdekében, hogy a két adatfelvétel teljesen összehasonlítható legyen, az évi adatfelvétel mintáját igazítottuk az évi felvétel mintájához. Ezért az adatok a éves népességre vonatkoznak. Az évi adatfelvételre márciusban került sor, az évi adatfelvételnek decembertıl májusig terjedı idıszakából származó idımérlegeket használtuk fel. Mivel az évi március meglehetısen hideg volt, az idımérlegek valamivel téliesebb életmódot tükröznek, mint az évi adatfelvételnek a teljes évre vonatkozó adatai. Ez az oka például annak, hogy a háztáji gazdálkodásra fordított napi idı az itt közölt összehasonlító jelzıszámokban rövidebb, mint az teljes évi adatokban (a éves férfiaknál 63, a nıknél 53 perc). A változási tendenciák azonban csak itt mutathatók ki pontosan. Forrás: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idımérleg. Részletes adatok. KSH Az és évi összehasonlító jelzıszámok a KSH és évi idımérleg vizsgálatán alapulnak. Annak érdekében, hogy a két adatfelvétel teljesen összehasonlítható legyen, az évi adatfelvétel mintáját igazítottuk az évi adatfelvétel mintájához. Ezért az adatok a éves népességre vonatkozik. Mivel mindkét felvétel az egész évre kiterjedt, ezek a jelzıszámok az egész évi idıfelhasználásra vonatkoznak. (E két ok miatt térnek el kis mértékben egymástól az itt közölt és az és közötti összehasonlításnál közölt évi idımérleg-adatok.) Forrás: Farkas János Vajda Ágnes: Idıgazdálkodás és munkatevékenységek. KSH és kéziratos táblázatok. 205

16 AZ ÉLETMÓD JELZİSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA Összes kötött idı: Keresı tevékenység: Háztáji gazdálkodás: Háztartási munka: Közlekedés: A fıfoglalkozású munkahelyen töltött idı, mellékjövedelemért végzett munkaidı, a háztáji és kisegítı gazdaságban végzett munka, építkezéssel, karbantartással, javítással töltött idı, háztartási munkaidı, gyermeknevelés és gondozás és egyéb a családdal kapcsolatos munka jellegő elfoglaltság összege, átlagosan perc naponta. A fıfoglalkozású munkahelyen töltött idı, mellékjövedelemért végzett munkaidı (kivéve a háztáji és kisegítı gazdálkodást) összege, átlagosan perc naponta. A háztáji és kisegítı gazdaságokban végzett munka ideje, átlagosan perc naponta. Ételek készítése, mosogatás, lakás és udvar takarítása, mosás, vasalás, ruhanemőek varrása, vásárlás, lakossági szolgáltatások igénybevétele (Patyolat stb.), főtés, vízhordás, lakásépítés és -karbantartás, tartós eszközök készítése, karbantartása, javítása, átlagosan perc naponta. Mindenféle közlekedés (gyalog is) és ezzel kapcsolatos várakozás ideje, átlagosan perc naponta. 206

17 Aktívan töltött szabadidı: Olvasás: Társasélet: Olvasás, tanulás, rádióhallgatás, TV-nézés, kulturális és sportrendezvények látogatása, társasélet, séta, sport, egyéb kedvtelések ideje. Másképpen: a napi idıbıl a kötött idı, a fiziológiai szükségletekre és a passzív pihenésre fordított idı után fennmaradó rész, átlagosan perc naponta. Napilap, folyóirat, könyv olvasásával, iskolarendszerő oktatásban való részvétellel, önképzéssel töltött idı, átlagosan perc naponta. Beszélgetés, vendégfogadás, látogatás, tánc, társasjáték, az otthonban vagy azon kívül, átlagosan perc naponta. Andorka Rudolf - Falussy Béla - Harcsa István 207

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés

Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés Andorka Rudolf Harcsa István: Művelődés (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Művelődés in: Társadalmi riport 1990,

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás

Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás Andorka Rudolf Harcsa István: Oktatás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Oktatás in: Társadalmi riport 1990, Andorka

Részletesebben

É Á Á ű ű É ű ű Á ű Ó Ő Á Á Á Ő Á ű Á Í É Ö ű ű É Ö Ö Á Á Ö Á ű É Ö É Á Ö Á É É Á ű Ö É Í Á Á ű Á ű ű É Á Á Á ű ű É Ü Ő Á Á Á ű Á ű Á ű Ö ű ű Á Á Ö Ö Á ű Ö ű ű Í ű Á Á ű Á É Í Á Á Ó ű ű Á ű Á Á Á Á É Á

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö

Részletesebben

ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

ö ö ő ü Á ő ü ö Í ü ö ö Á Á ü Í ü ü őí ö ü ö ö ö ü Í ü ö ö ö ü ü ö Á Á ö ő Í ü ő ü ö ü ü ő Í ö ö ő ü ü ő Í Í ő ö ő ő ö ő ü ü ü ő ö ü ü ü ü ü ő ő ö ő ü ü ü ü Í ő ö ö Í Í ü Í Í Í ü ö ö ö ü ő ő ö ő ő Í ő

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

Á É Á Á É ű ű Í É ű Í É Í ű Ü Í Ü Ü Í Í Í Í Í ű ű ű Í ű Í ű ű É ű Í Í É Í ű ű ű É ű ű Í ű ű ű Í ű ű Í Í É ű Á ű ű ű ű ű ű Í ű ű Í Í Í Í Í Í Í É Í Í Í Í ű ű Í ű Á ű ű É Í É Í Í Í É É ű Í Í ű ű ű ű Í ű

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í

Részletesebben

ö ö Ö Ü ó í ö Ö ó ó ó ó í í ö ö ö í Ü Ü ö ö í í ó ö í ó ó ó ú ű ó ó ó ó ó ó ó ó ö ö í ó ó í ó ö ű ö ö ö í ú ú ó ó Ö ö ú ű ö í ó ó í í ú ö ö í ú ű ó ó ó ó ó ó ö ó í ú ű í í í ó ó ó ó í ó ó í ú ö ű í ö ó

Részletesebben

Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í

Részletesebben

í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

Á Ö Ö Ö Á Í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö ü ö Ö ü ö üé ö Ö ü Ö ü ö ö ö ö í ö ö ö Ö Ü í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü Ó ö Ö ü í Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ű í ö ö ö Ó ö ö ö ö ű ö ö ü ö í ö ű ö ö ü ű ö ö ö ö Ó ü ö ö ü ö ö ö ű

Részletesebben

á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é

Részletesebben

Ü Ü Ü Ü É í Ú ő í Ó ő ő ő Ó í Ó ő í í ő ő ő ő ő Í ő ő Ó ő Ó ő í í Ó í Í ő ő í ő ő É Ó í í ő ő í í ő Ó í ő ő Ó Ó í Í ő Óí ő Ü Ü Ü Ű Ó í Ó ő ő Ó Í ő Ó í ő ő í í Ó Ó í í Ó Ó ő í ő Ó Ó ő í ő í ő ő í ő ő ő

Részletesebben

Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á

Részletesebben

Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö

Részletesebben

Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü

Részletesebben

ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó

Részletesebben

Ő Á Ő É ö ö ö ö ú Á ö Ö ú ö Ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö í í í ú ö í ö ű í í í í í í í ö í Í Í Á ö í Í ö í í Í ö É Ü ö Á í í ö ö ö í ö í ö ö í ö ű í í í í í í í Í ö í ö ö í Í Í ú í Í ú ö ú í í ú Í ö ö ú ö ö Í ö

Részletesebben

ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő

Részletesebben

ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú

Részletesebben

ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é

Részletesebben

Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í

Részletesebben

í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú

Részletesebben

Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í

Részletesebben

ú ó ó ó ó ó ú ó í í ó í ú í ó í ú ó ű ú í Á ó í ó ó ó ó í í ó í í ó ó ó ó í ú ó ó í í í ó í ó í Ó Ö í ó ó ű í ó Ő ű í ó í í ó ű ű ú í ú í ó í ó í ó í í í í ó ú ó í ó í í Ő ű í ó í ó í ű ó ó ű ó ó ű í ó

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő

Részletesebben

ö ő ő ö ú ü é é í í Ü é ó ü é ó ü é é ö íö ö éí é ú ű í í é ö í ó ü é é ö ö ó ö í ó ü é é í é é ó í í ü ő Í í ő é é É ó é í é ó ő í é é ó é ő ő é é ü ö ő é ő é ü Íó é é é Í ó ü é é é é é ó é ü í é ú ó

Részletesebben

Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö

Részletesebben

ö ö ó Á Á ó é ú ü ó é é é ú é é í é ü ö í é ü ó ö é é é é ö é ő é é ó é é ö é é í é ő é é é é í é ü é é í ő é é í é é ö é é é é é é é é ú ó é í é é ó í é é ó é í é ö é ő é ú ő ő é ő ö ú é é ó ü é ü é é

Részletesebben

ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é

Részletesebben

Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á

Részletesebben

É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő

Részletesebben

É É Á Í ü ó ó ö ö ó ó ó ű ö ü í ü ü ü ó ó ó ö ó ó Í ö ó Í Á Á É Á í Í ö ó ó ü ó í ö ö ü ö ü ö í í Í í ü í í ó ó í ö í ö ö ó í ö ö í ó ö ö í ú ö ü ö ó ü ó É í ö ü ö í ó ó ö í ó ö ó ó ó ö ü ö ó ó í ö Í ö

Részletesebben

É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í

Részletesebben

ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í

Részletesebben

ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü

Részletesebben

ó á í á á ő ű á á ö ű á ó í ő á ő í á ó á í í Í á ő ű á á ő á ö í ő á á á á á ó ö ó á ó á ó ó ó ö á á ö ű á ó í ö í á á É ő ö íí á ö í á á ö á ó ő ó ö á á á á ö á ő á ó á ö í á ó ü ó á ó ö á ó ű ö í ü

Részletesebben

ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é

Részletesebben

Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü

Részletesebben

í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő

Részletesebben

Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü

Részletesebben

ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö

Részletesebben

Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű

Részletesebben

ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í

Részletesebben

Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő

Részletesebben

É Á í Á Á É Í É É É É Á í ó ö ö ü ú íű ö ö ö ő ö ö ö ö ű ó ő ó ö ö ú í ó ö ő ó ő ó ó ó Á ó í ő í í í ö ü ó ö ő ő ó ó ű öó ó ö í ó ö ö ú ú í ü ó ó ö ö ö ó ö ó ó ó í í ó ó ö ó ő ö í ű ó ü í ö ü ö íí ö ü

Részletesebben

ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó

Részletesebben

Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú

Részletesebben

É Ő É ö ó ó Ó Ö Ó ő ő ő ő ó ó ő ő ó ü ő ó ó ü ö ö Ó ó í í ú ó í ú ó í ü í ő ó ő ő í ö ü í Ó ó í ú ó í ú ó í ü ó ő ö ő ú ö ű ü ő ő í ó í ó í ő ó ő íü ö í ő ő ű ő ú ö ő ö ó ö ó ó ö ö ő ó ó ö ő ő ü ó ö ű

Részletesebben

í ú ő ö ö í ö ö ö ó ó ú Ó ó í ó ó ú ó ü í í ö í ú ú í ó í ő ú ö ó í í ó ö ő ó í ó í ó í ó ó ú ü ő ó ó í í ő í ú í ó ő ö ö ő ó ó ö Á ö ó ó ű ó ó ó ó í ö ó ö ú ó ó ó ó ü ö ö ű ú ö Ó ü ü í Á ó í ö ő ő í É

Részletesebben

É Ö É Ö Á Ü Ü ö ü ö Ö ü ó Ö ö í ü ü ü í ó ó ó Á ö ö Ö í ü ü ü í ü ü ö ü ü ó í í ó ö í í ü í ö Í ó Ó ü ó ó ó í ö ó ö ó ó í ó ü ó Ó ö Á ö ü ó í ö ó ó í í ö í ó ö ö í ö ö ü ü í ó ö ó í ú í ö ó ö ö ű ú í ü

Részletesebben

ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü

Részletesebben

Á Á Ő Í É É ó É ü ö í ő ő ő ű ő ó ő á ü á á á ó á á ő É ó ó ü á á á ó ó í á Á ó ű ő ó ü ö ó ö ö ő ö ó ú á á öó ő ó öí ő á í á ő á ö ö ó ö ő ű ö á ú ö ó ó ó á ü ö ö ü ó ö ó í ö ü á í á á í Í ü í íí ö í

Részletesebben

ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó

Részletesebben

ő ö ő Ö ő ü ó ő ő ő ú ó ő ó ó ü ő ő í É ö ó í ó ó ú í í í ő ó í ö í ü ö ő ö ü ó ö ü ó Á ó ö í ó ó ú ó ó í ó ö ó ü í ő ú í ő ö í ő Á Á ő ő ő í í ő í ő í ó í ó ú ő ő ó ö ő ó í ő ö ő ő ü ó ö í ü ó ö í ö ő

Részletesebben

Ü Ü ó ó É í í É ó í ó ü ú ó ó í ú í ó ó í í ó ű í ó ú ü í ú ó í ü ó ó í í ü ó í ü ű ú Ö í ü ű ó í ú ű ó í Í ü ó Í ü ó ú ü ú í ü í ű ó í ü ü ü ü ó í Í ű ű í ü Í ű ó í ó ó ü ó ü ó ű ü í ű ó ü ó ó í í ü í

Részletesebben

Ő Ö ü ö ö ü ó ü ü ö Ö ó ó ó í ü ö ö ö ü í í ü ü í ö ö í í Ó ö Ó Ó Ő ü ű ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í ö ú ö í ó ü ü ö í í ü ü ü ó í ü ú ö ó ö í ü í ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ö ó ó ö ó í í í Ü í í Ő í ü ö í

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő

Részletesebben

í í ü ö ú ü ö ű é é í ú ú ő é é é í ő ő ö ű é ü ő ö ö ö ü ő é é é Í é ó é ó ó é ö ű é ő ő é ö ű é ü ő ö ö ö ő é ó é é ö Í é ú ó ő ö í é é ö ú é é ú ó é é é ó ü é ó é ő ü ó é í ü ű ö é é ő é é í ő ó í ó

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

É É É É Á í ó Í ö ü í ü ó Í Í ó ö ö í í ö ó ö ö ö ü ü ö í ü ó ü ü ö ü ö í ó Í ö í ü ó í ó ü ü ó Í ú ü ó ó ü ü ü í ó ó ó ö ö ó ú í ü ö ó ó í ó ü ó ű ö ö í ü í ü ö í ö í ö ö ü ö ü ö í ó í ó ö ó ö ó ö ó ü

Részletesebben

ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú

Részletesebben

ö ű ö ú ö ú ü ü ü ü ü Í Í Ü ö ü Ü ü ö ö ű ú ű É Ö Á Í ö ö Í ü ö ö ö ö ö Í Ó Ó Á ö ö Í Í ö ö Ú Úö ö úö Á ö ö ű ö ú Íü ű Í ü ű Í ü ú ű ű É ö Ü ű ö ö ű ö ú Íü ű Í ü Í ö ú Í ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö Í ö ű ö ú

Részletesebben