Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
|
|
- Vince Fazekas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1 Munkaerı-piaci képzések... 1 Ajánlott képzés... 2 Elfogadott képzés... 6 Munkaviszonyban állók képzése... 9 Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok Önfoglalkoztatást elısegítı bértámogatás Tartósan álláskeresık foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás Közhasznú foglalkoztatás MELLÉKLET... 19
3 BEVEZETİ Az aktív eszközök hatékonyságának vizsgálata az e célra kialakított ún. monitoring rendszeren keresztül történik. A vizsgálat a munkaerı-piaci képzésekben és a különféle támogatott foglalkoztatásban résztvevık közül azokra irányul, akik támogatása a terveknek megfelelıen tehát nem idı elıtt fejezıdik be a tárgyidıszakban január 1-jével átalakult az aktív eszközök rendszere, hasonló célokat szolgáló, de más szabályokkal mőködı új támogatási formák vették át a régiek helyét, ezek nyomon követésére elıször a I. félévi vizsgálat idején került sor. A követı vizsgálat egy kérdıíves felmérésen alapszik, amelyre a támogatás befejezıdését követı harmadik hónap után kerül sor. Azoknál az eszközöknél, ahol van elıírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség, ennek lejártát követıen 3 hónappal történik a megkeresés. Az ajánlott és elfogadott képzésben résztvevık és a vállalkozóvá váltak esetében közvetlenül az érintett személyeknek, míg a munkaviszonyban állók képzése és a bértámogatás esetén a támogatást igénybe vevı munkaadóknak juttatjuk el postai úton a kérdıíveket. A közhasznú munkán foglalkoztatottakról a MONITORING a saját nyilvántartási adatainkból szolgáltat információt. A kiküldött kérdıívekkel elsısorban arra keressük a választ, hogy az aktív eszközök résztvevıi a program befejezıdése után három hónappal milyen arányban tudtak elhelyezkedni, vagy munkájukat támogatás nélkül is megtartani, illetve vállalkozásukat fenntartani. Emellett a monitoring vizsgálat információkat szolgáltat az aktív eszközökben résztvevık különbözı ismérvek szerinti összetételérıl, valamint a befejezıdött támogatások költségeirıl, az egy fıre, illetve egy elhelyezkedettre jutó költségekrıl is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat óta folyamatosan vizsgálja az aktív eszközök hatékonyságát, mely vizsgálatok félévente kerülnek elvégzésre. Ez alkalommal a I. féléve folyamán befejezıdött, illetve lejárt továbbfoglalkoztatási kötelezettségő támogatások adatait dolgoztuk fel. A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT Munkaerı-piaci képzések A munkaügyi szervezet több képzéstípushoz, így az ajánlott, az elfogadott és a munkaviszonyban állók képzéséhez is támogatást nyújt. Az ajánlott (csoportos) képzések esetében a munkaügyi központok által évente összeállított képzési területeken nyílik lehetısége az álláskeresıknek tanulmányok folytatására. Az elfogadott (egyéni) képzések keretein belül olyan tanfolyamra járhatnak a regisztrált álláskeresık, amelyet nem a munkaügyi központ szervez, de ahhoz mérlegelési jogkörében támogatást nyújt. A munkaviszonyos képzéshez támogatást a munkáltatók kérelme alapján akkor nyújt a munkaügyi szervezet, ha dolgozóik továbbfoglalkoztatása képzésük nélkül nem biztosítható. 1
4 A regionális képzı központok 2006-tól a Munkaerıpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészén belül elkülönített képzési kerettel rendelkeznek, mely keret terhére a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján képzéseket bonyolítanak. A tanfolyami költségek fedezete közvetlenül a képzı központoknak kerül leosztásra, a keresetpótló juttatásra szánt összeget pedig a munkaügyi központok a hagyományos decentralizált FA-keretüktıl elkülönítve kapják meg. folyamán a dél-dunántúli régióban közel 2 ezer személy fejezte be a munkaügyi központ által támogatott tanulmányait. Ezen belül 596-an ajánlott, 309-en elfogadott, 173-an pedig munkaviszony melletti képzésben vettek részt. A Pécsi Regionális Képzı Központ képzési kerete terhére szervezett ajánlott tanfolyamokat 872 álláskeresı végezte el. Az álláskeresık részvételével zajló, folyamán befejezıdött képzések szerkezetében az egy évvel korábbihoz képest a munkaügyi központ által szervezett ajánlott képzéseken résztvevık súlyának növekedése figyelhetı meg, hiszen hányaduk 2007 elsı félévében 26%-os, jelen vizsgálat idején pedig 34%-os volt. Ezzel szemben a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott tanfolyamain ben végzık 49%-os aránya közel 8 százalékponttal maradt el 2007 azonos idıszakának adatától. Az egyéni képzési formában tanulmányokat befejezık aránya változatlan maradt: mindkét idıszakban 17%-os hányadot képviseltek a képzést befejezık között. Ajánlott képzés elsı felében a dél-dunántúli régióban 56 ajánlott tanfolyam fejezıdött be, melyeken 596 nyilvántartott álláskeresı fejezte be tanulmányait. A tanfolyamok induló létszáma összesen 622 volt, tehát a képzést a résztvevık 95,8%-a fejezte be sikeresen. A I. félévben befejezıdött 32 kurzuson 463-an végeztek, tehát jelen vizsgálat idején az ajánlott képzésben résztvevık számának 28,7%-os bıvülése tapasztalható. A ben véget ért kurzusok átlagos létszáma 11 fı volt, ami az elızı év azonos idıszaki átlaglétszámnál néggyel alacsonyabb. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma 7 kurzus esetében érte el a 20 fıt, a legnagyobb létszámú (27 fıs) az egyik NC-CNC gépkezelı tanfolyam volt, ugyanakkor 13 kurzus egy-egy fıs létszámmal valósult meg. A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 571 volt, ez több mint egynegyedével meghaladta az elızı év azonos idıszaki adatot (447). Míg a I. félévben befejezıdött tanfolyamok közül mindössze egynek az óraszáma érte el az ezret, addig a vizsgált idıszakban 10 tanfolyamé is, melyek közül a leghosszabb az 1360 órás szociális gondozó kurzus volt. A másik végletet a 136 órás C kategóriás hatósági jogosítványt és belföldi árufuvarozói képzettséget nyújtó tanfolyam jelentette. A képzést befejezık 26%-a nyelvi képzésben vett részt, 19,6%-a fémipari hiányszakmát (NC- CNC gépkezelı, forgácsoló, hegesztı) tanult. A végzıs hallgatók 24,3%-a olyan egyszerőbb szakképesítést szerzett meg, amely nem igényelt különösebb elıképzettséget (fakitermelı, virágkötı, takarító, könnyőgép-kezelı, konyhai kisegítı, szállodai szobaasszony). 2
5 Említésre méltó arányt képviseltek még a társadalombiztosítási ügyintézı (5,9%), a számítástechnikai (5,9%), illetve a szociális gondozó és ápoló (5,9%) kurzuson részt vettek. Az ajánlott képzéseket befejezık között az egy évvel korábbihoz hasonlóan a nık szerepeltek többségben: arányuk 57,2%-ot tett ki, 2,2 százalékponttal kevesebbet, mint a I. félévben véget ért kurzusokon résztvevık esetében. A képzéseket befejezık iskolázottsági összetételét vizsgálva látható, hogy a középiskolai érettségivel rendelkezık aránya az elızı gimnázium 17,3% technikum 3,9% Az ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele fıiskola 7,9% szakközépiskola 19,6% egyetem 1,8% szakiskola 2,2% 8 általánosnál kevesebb 0,3% 8 általános 26,4% szakmunkásképzı 20,6% alacsonyabb arányt képviseltek, mint az összes álláskeresı között. év azonos idıszakához képest 7,1%- ponttal 40,8%-ra emelkedett. Ugyanakkor a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya csaknem ilyen mértékben 26,7%-ra csökkent. A szakmunkás végzettséggel tanulmányokba kezdık 22,8%-os, illetve a diplomások 9,7%-os aránya alig változott az egy évvel korábbihoz képest. A képzést befejezettek körében a legfeljebb általános iskolát végzettek 20, a szakmunkások 10 százalékponttal A tanfolyami részvevık életkor szerinti megoszlása alapján a korábbiakhoz hasonlóan a fiatalabb korosztályba tartozók vállalják legszívesebben a képzési lehetıségeket, és tanulási hajlandóság az életkor elırehaladtával fokozatosan csökken. A tárgyidıszaki adatok alapján 48,5%-os volt a 30 évnél fiatalabbak hányada, a év közöttieké 26,8%-ot, a éves korcsoportba tartozóké 17,3%-ot, az ennél idısebbeké pedig már csak 7,4%-ot tett ki. Az egy évvel korábbihoz képest ajánlott képzést befejezettek korösszetételében 9,2 százalékponttal nıtt a 40 év alattiak részesedése. A ben az egyes megyékben ajánlott képzést befejezettek száma nem mutatott jelentıs különbséget: 214 fıt (35,9%) a Baranya megyei, 196 fıt (32,9%) a Tolna megyei, 186 fıt (31,2%) pedig a somogyi kirendeltségeken regisztráltak. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva Baranya megyében nyolcszorosára emelkedett, míg Somogyban 23%- kal mérséklıdött a résztvevık száma, Tolna megyében pedig alig történt változás. A munkaügyi központ által a tanfolyamok befejezıdését követı 3 hónap eltelte után kiküldött kérdıíveket a megkeresettek 53,5%-a juttatta vissza. Az összesített eredmények alapján a válaszadók 47,3%-a helyezkedett el, ami 17,8 százalékpontos javulást jelentett az egy évvel korábbi arányhoz képest, és ezzel az országos átlagot is kissé (0,5 százalékponttal) meghaladta a régió mutatója. A vizsgált idıszakban képzést befejezı és követéskor munkában álló személyek 73,5%-a az újonnan megszerzett képzettségének megfelelı munkakörben helyezkedett el. Arányuk 8,6 százalékponttal volt több a I. félévinél, ugyanakkor az országos adathoz képest 7,6 százalékpontos elmaradás tapasztalható e tekintetben. 3
6 A e folyamán befejezıdött ajánlott tanfolyamok esetében tapasztalt kedvezıbb átlagos elhelyezkedési arány hátterében döntıen az áll, hogy a kurzusok között kisebb arányban szerepeltek az alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzető rétegek számára indított felzárkóztató képzések, ezzel szemben számos a munkaerıpiacon keresettebb szakmát nyújtó tanfolyam ért véget. A vizsgált ajánlott képzések közül a munkában állók hányada a fémipari szakmák esetében volt a legkedvezıbb: átlagosan 68,4%, ezen kívül egy szakács és egy kis létszámú projektmenedzser tanfolyam esetén haladta meg az 50%-ot. A nyelvi képzések egyenként igen változatos eredményeket mutattak, de összességében a válaszadók pontosan fele tudott elhelyezkedni, ugyanilyen arányt mutattunk ki a szociális gondozó képzések, valamint egy bádogos és egy kımőves tanfolyam esetében is. Az elhelyezkedettek aránya 43% körüli volt a társadalombiztosítási ügyintézı és a cipıfelsırész-készítı képzések résztvevıi körében. A zömében alacsony iskolázottságúak részvételével indított egyszerőbb foglalkozások -ra felkészítı tanfolyamok átlagos eredményessége 33,8%-os volt. Ebbıl a könnyőgépkezelık (50%) és a konyhai kisegítık (43,8%) viszonylag keresettebbek voltak a munkaerıpiacon, de a virágkötık (20%), a takarítók (23,5%), a szállodai szobaasszonyok (33,3%) és a favágók (35,7%) kevesebb sikerrel jártak. A két számítástechnikai képzés résztvevıinek átlagos elhelyezkedési mutatója mindössze 22,7%-ot tett ki. (%) 60,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása az ajánlott képzésbıl kikerülıknél I. félév I. félévi átlag: 29,5% i átlag: 47,3% 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 54,0 42,3 45,5 46,3 45,6 59,5 48,8 49,0 44,4 42,3 48,0 43,6 50,5 33,0 27,6 25,6 31,0 26,8 50,0 30,4 33,3 31,0 20,9 23,5 33,1 26,1 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 éves és idısebb Baranya megye Somogy megye Tolna megye Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A képzést befejezık munkában állási arányait tekintve megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban is a férfiak voltak eredményesebbek, nekik 54,0%-ban, míg a nıknek 42,3%-ban sikerült munkaviszonyt létesíteniük. Mindkét nemhez tartózók munkában állási mutatója javult az elızı évihez képest, amely a férfiakat érintette jelentısebb mértékben, elsısorban annak köszönhetıen, hogy a hiányszakmákban kizárólag ık voltak érintettek. Az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan a vizsgált idıszakban végzettek esetében is a diplomásoknak sikerült a legnagyobb arányban (59,5%) munkába állniuk a képzés befejezıdését követıen. Ugyanakkor az egy évvel korábbi mutatókkal ellentétben az ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezık munkában állási mutatóiban nem fedezhetünk fel jelentıs különbségeket, a szakmunkások, az érettségizettek és az alacsony iskolázottságúak körében is 45-46%-os volt az elhelyezkedettek aránya. 4
7 Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva mind a négy iskolázottsági szinthez tartozók mutatója javult: legkevésbé a diplomásoké (9,5 százalékponttal), legnagyobb mértékben pedig az általános iskolát (vagy azt sem) végzetteké (19,9 százalékponttal). A korcsoportok szerinti elhelyezkedési arányokat tekintve megállapítható, hogy a 30 év alattiak és a éves korcsoportba tartozók tudtak legmagasabb arányban munkaviszonyt létesíteni (48,8, illetve 49,0%), míg a év közöttiek és az 50 évesek és ennél idısebbek kevésbé voltak sikeresek: a mutató értéke az elıbbiek esetében 44,4%-os, utóbbiaknál 42,3%- os volt. Az egy évvel korábbi elhelyezkedési arányokhoz viszonyítva mind a négy korcsoportra kiterjedı javulás tapasztalható, mely 21,4 százalékpontos értékkel a legidısebb korosztályba tartozókat érintette a leginkább, de az ennél fiatalabb korcsoportokba tartozók mutatójának növekedése is legalább 13 százalékpontos volt. Tolna megyében minden második (50,5%) képzést befejezı munkaviszonyban állt a vizsgálat idıpontjában, Baranya megyében ez az arány 48%-os, Somogyban pedig 43,6%-os volt. Az elhelyezkedési arány a I. félévihez viszonyítva Somogy megyében 10,5 százalékponttal növekedett, míg Baranya és Tolna megyékben több mint 24 százalékponttal lett kedvezıbb. A tárgyidıszakban befejezıdött ajánlott képzésekhez 335,6 millió Ft támogatás került folyósításra, amelynek alig 40%-át (131,3 millió Ft-ot) tette ki a tanfolyami díj, a támogatás nagyobb része keresetpótló juttatásként került kifizetésre. A képzési költségeket a tanfolyamok induló létszámára vetítve az egy fıre jutó támogatás összege 539,6 ezer Ft volt, 1,7-szer több az egy évvel korábbinál. Az egy fıre jutó támogatásból a tanfolyami díj átlagosan 211,1 ezer Ft-ot tett ki, ami 26,9%-os növekedést jelentett a I. félévihez képest. Ezt a hosszabb tanfolyamok nagyobb aránya okozta, hiszen az egy fı, egy órájára jutó átlagos tanfolyami költség összege (370 Ft/fı/óra) minimális mértékben csökkent egy év alatt. A fajlagos költség emelkedésének hátterében elsısorban a keresetpótló juttatásként kifizetésre került összeg növekedése áll, amelynek havi mértékét a képzésben történı részvétel ösztönzése céljából január 1-jétıl a minimálbér 60%-áról annak teljes összegére emelték. A jelenleg vizsgált tanfolyamok mindegyike ez idıpont után indult, míg I. félévében befejezıdött képzések között még mindössze egyetlen ilyen volt. Ebbıl adódott, hogy a keresetpótló juttatásra és kisebb részben az egyéb költségtérítésekre kifizetett támogatás egy fıre esı összege 2,2-szeresére emelkedett egy év alatt. Az országos adatokkal összevetve a dél-dunántúli régióban az egy fıre jutó támogatás összege 24%-kal magasabb volt. Ezen belül az egy fıre jutó tanfolyami díj 36%-kal, az átlagos óradíj pedig 21%-kal haladta meg az országos átlagot. A tárgyidıszakban 12 olyan ajánlott képzés fejezıdött be (134 fı részvételével), amelyek esetében a tanfolyami díj nem a munkaügyi központ decentralizált keretébıl került kifizetésre. Ebbıl 7 a TÁMOP intézkedésén belül került finanszírozásra, 4 a közszférából elbocsátottak számára indított, egy pedig az Equal program keretein belül valósult meg. Baranya megye négy, Somogy két tanfolyammal volt érintett, míg Tolna megyében hat ilyen kurzus ért véget I. féléve folyamán csak öt olyan ajánlott kurzus fejezıdött be (38 résztvevıvel), amelyeken a megyei munkaügyi központok támogatása a keresetpótló juttatás és az utazás támogatására korlátozódott, ebbıl 4 a Herbal Network programhoz kapcsolódott. 5
8 Amennyiben az 1 fıre esı és az 1 órára jutó tanfolyami díj számításánál figyelmen kívül hagyjuk azon személyeket, akiknek a tanfolyami díja nem a munkaügyi központok decentralizált keretébıl lett finanszírozva, akkor az elıbbi mutató értéke 269 ezer Ft/fıt, az utóbbié pedig 412 Ft/fı/órát tett ki, ami sorrendben 49%-kal, illetve 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi adatot. A tárgyidıszakban befejezıdött képzések esetében a követéskor munkában állókra fejenként átlagosan 1189,7 ezer Ft támogatás jutott, 7,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez kizárólag a fajlagos költségek nagymértékő növekedésével indokolható, hiszen a munkában állási arány jelentısen javult. Az elhelyezkedettekre jutó ráfordítás összege régiónkban mintegy ötödével meghaladta az országos átlagot. Elfogadott képzés Elfogadott képzések keretében folyamán 309-en fejezték be tanulmányaikat, ami mindössze 1 fıvel volt több az elızı év azonos idıszaki létszámnál. A vizsgált idıszakban véget ért tanfolyamok esetében 5,2%-os volt a lemorzsolódók hányada, ami az egy évvel korábbit 0,3, az ajánlott képzésnél tapasztaltat pedig 1 százalékponttal haladta meg. során 103 tanfolyam fejezıdött be, átlagosan 3 fıs létszámmal. A kurzusok száma 16-tal meghaladta az egy évvel korábbit, ugyanakkor a résztvevık átlagos száma 1 fıvel csökkent. Az egyes tanfolyamok nyitólétszáma 1 és 20 fı között szóródott, de a résztvevık száma csak öt kurzus esetében érte el a 10 fıt, tehát az elızı év azonos idıszakihoz képest erısödött az elfogadott képzések egyéni jellege. A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 350 volt, 25 órával kevesebb, mint 2007 I. félévében. A legrövidebb egy 35 órás jármővezetıi képesítést nyújtó kurzus volt, legmagasabb óraszámban (1335 óra) pedig szociális ápolókat képeztek. Az elfogadott képzést befejezettek harmada jármővezetıi, 14,2%-a kereskedı képesítést szerzett, míg 8,7%-uk nyelvi képzésen vett részt. A végzettek 6,8%-a pénzügyi ügyintézı, 5,2%-a biztosítási ügyintézı, 4,9%-uk pedig pályázatíró és projektmenedzser képesítésre tett szert. Az említett képesítéseket megszerzık tették ki a képzést befejezettek közel háromnegyedét. Az elfogadott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele gimnázium 16,5% technikum 4,5% szakközépiskola 18,8% fıiskola 6,5% egyetem 1,0% szakiskola 1,6% 8 általánosnál kevesebb 0,7% 8 általános 18,4% szakmunkásképzı 32,0% A tárgyidıszakban elfogadott képzést befejezık körében az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek aránya 19,1%-os, a szakmunkásoké 33,6%-os, az érettségivel rendelkezıké 39,8%- os volt, a diplomások pedig 7,5%-ot képviseltek. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva kismértékben nıtt az alacsony iskolázottságúak és a szakmunkások aránya, míg az ennél magasabb iskolázottsági szinthez tartozóké mérséklıdést mutatott. 6
9 Az ajánlott képzés megoszlásaihoz képest a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 7,6 százalékponttal alacsonyabb, míg a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezıké 10,8 százalékponttal magasabb volt az elfogadott képzési formában végzettek körében. Az elfogadott képzéseket befejezettek mintegy fele (49,2%-a) 30 évnél fiatalabb volt, a éves korcsoportba tartozók pedig közel egyharmados (32%-os) arányban képviseltették magukat. Ebbıl adódóan a résztvevık mindössze 18,8%-a töltötte be a 40. életévét. (Az 50 évesek és idısebbek aránya mindössze 4,2% volt.) Az egy évvel korábban végzettek korösszetételéhez viszonyítva a jelenlegi vizsgálat idején a 30 évnél fiatalabbak 8,6 százalékponttal nagyobb hányadot tettek ki az összlétszámon belül, míg az ennél idısebbek részvétele mérséklıdött. A változások eredményeként a 40 év alattiak 5,9 százalékponttal kisebb hányadot képviseltek ebben a körben, mint az ajánlott képzések érintettjei körében. Az elfogadott képzésbıl kikerülık nemek szerinti megoszlása az egy évvel korábbinál kiegyensúlyozottabban alakult, hiszen a vizsgált idıszakban 52,8%-os volt a nık aránya a I. félévében tapasztalt 60,7%-kal szemben. A vizsgált idıszakban a legtöbben (138 fı) Tolna megyében végeztek az elfogadott kurzusokon. Baranya megyében 114 fı, Somogyban pedig mindössze 57 fı volt a tanulmányaikat befejezık száma. A I. félévi létszámokkal összevetve Baranya megyében több mint ötszörösére emelkedett, míg Tolna megyében alig több mint felére esett vissza a létszám, Somogyban pedig a kevés érintett is 42,5%-os növekedést jelentett. A kiküldött kérdıívet 192-en juttatták vissza számunkra, így a válaszadási arány 62,1%-os lett, 5,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A visszaküldött kérdıívek alapján a válaszadók 54,2%-ának sikerült munkaviszonyt létesítenie, melynek során 86,5%-uk az újonnan megszerzett képesítését hasznosítani is tudja. Az elıbbi mutató tekintetében 10,5%- pontos javulás, utóbbi vonatkozásában pedig minimális (0,3%-pontos) csökkenés következett be az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az országos mutatókkal összehasonlítva az elhelyezkedési arány 1,7, a szakirányban foglalkoztatottak hányada pedig 0,5 százalékponttal magasabb volt a dél-dunántúli régióban. Az elfogadott képzések munkában állási mutatói és elsı felében is kedvezıbbek voltak az ajánlott képzésben résztvevıkénél. (%) 80,0 70,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása az elfogadott képzésbıl kikerülıknél I. félév I. félévi átlag: 43,7% i átlag: 54,2% 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 52,9 55,2 46,9 65,0 53,2 38,1 46,4 61,7 64,0 60,0 56,5 65,9 46,3 10,0 50,8 39,8 39,3 52,1 41,5 37,5 42,4 47,8 37,9 41,7 78,6 45,5 39,9 0,0 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 éves és idısebb Baranya megye Somogy megye Tolna megye Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint 7
10 Az egy évvel korábbival ellentétben idén a nık voltak sikeresebbek, 55,2%-uk tudott elhelyezkedni a képzés befejezıdését követı 3 hónapon belül, a férfiak körében mért 52,9%- kal szemben. A I. félévihez képest a nık munkában állási mutatója 15,4, a férfiaké pedig csak 2,1 százalékponttal javult. Az elfogadott képzést befejezık és a kérdıívet visszaküldık iskolázottsági adatait alapul véve megállapítható, hogy hasonlóan az egy évvel korábbihoz a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezık voltak a leginkább eredményesek a munkaviszony létesítés terén, 65%-uk minısült foglalkoztatottnak a vizsgálat idıpontjában. A középiskolai érettségivel rendelkezıknek 53,2%-a, az általános iskolát (vagy azt sem) végzetteknek 46,9%-a, a diplomásoknak pedig 38,1%-a létesített munkaviszonyt a vizsgálat idıpontjában, mindhárom munkában állási arány elmaradt az átlagtól. Az elhelyezkedési arány mindegyik iskolázottsági szint esetében javult, legkevésbé a felsıfokú végzettségőeké (0,6 százalékponttal), legnagyobb mértékben pedig a szakmunkásoké (12,9 százalékponttal). A követéskor munkaviszonyban állók aránya a 30 év alattiak körében 46,4%, az ennél idısebbek körében viszont 62,1% volt. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest valamennyi korcsoportban javultak a munkában állási mutatók, de míg a 30 évesnél fiatalabbak körében csak 4%-ponttal, addig a többi korcsoport átlagát tekintve 17,7%-ponttal. Az átlagos elhelyezkedési arány a jármővezetıi képzéseken résztvevık körében 57,6%, a kereskedelmi tanfolyamok esetében 60,6% volt, hasonlóan kedvezı (57,1%-os) eredményessége volt a pénzügyi ügyintézı tanfolyamnak is. Ugyanakkor a nyelvi képzések, a biztosítási ügyintézı és a pályázatíró, projektmenedzser tanfolyamok mutatója 30% alatti volt. Megyénként vizsgálva megállapítható, hogy legkisebb létszámmal képviseltetett Somogy megyei résztvevık létesítettek munkaviszonyt a legmagasabb arányban (65,9%), és ugyanitt tapasztalható a legjelentısebb mértékő javulás az egy évvel korábbihoz képest. Baranyában a képzést befejezık 56,5%-a, míg Tolna megyében 46,3%-a helyezkedett el a képzést követı 3 hónapon belül. E mutató értékében Baranya megyében 22,1 százalékpontos csökkenés, Tolnában pedig 6,4 százalékpontos javulás következett be a I. félévi értékekhez viszonyítva. (Baranyában I. félévben mindössze 14 válaszadó adataival számolhattunk.) A vizsgált idıszakban véget ért elfogadott képzésekkel összefüggésben összesen 82,5 millió Ft összegő támogatás folyósítására került sor. A kifizetések 52,3%-át (43,1 millió Ft-ot) a tanfolyami költség tette ki, a fennmaradó rész pedig a képzésben részvettek keresetpótló juttatására, illetve az egyéb költségtérítésekre lett kifizetve. Az egy fıre jutó támogatás összege átlagosan 253,2 ezer Ft volt, ami az egy évvel korábbi összeget 46,8%-kal haladta meg, és az országos átlagnál is 10,5%-kal magasabb volt. Az elfogadott és az ajánlott képzések 1 fıre esı támogatásait összehasonlítva megállapítható viszont, hogy az elfogadott képzések fajlagos mutatója mindössze 47%-a volt az ajánlott képzés mutatójának. Az elfogadott képzések tanfolyami díjához nyújtott támogatás egy fıre jutó átlagos összege 132,3 ezer Ft/fı volt, ha ezt elosztjuk az átlagos óraszámmal 378 Ft/fı/óra-t kapunk. Elıbbi összeg 37,4%-kal, utóbbi 27,7%-kal haladta meg a I. félévi értéket. 8
11 A befejezıdött tanfolyamok közül a vizsgált idıszakban 6 esetében a munkaügyi központok támogatása a keresetpótló juttatásra és az egyéb költségtérítésekre terjedt ki, a tanfolyami díj más forrásból került finanszírozásra azonos idıszakában nem fejezıdött be ilyen tanfolyam. Ha az e kurzusokon résztvevı 9 fıt figyelmen kívül hagyjuk a fajlagos mutatók számításánál, akkor az 1 fıre esı tanfolyami díjnál 41,3%-os, az átlagos óradíj esetében pedig 32,8%-os emelkedést tapasztalhatunk az egy évvel korábbihoz képest. A vizsgált képzési formában egy elhelyezkedett személyre az egy évvel korábbinál 18,7%- kal magasabb 493,1 ezer Ft támogatás jutott, amely az országos átlagnál is 6,7%-kal több volt. Ez az összeg azonban csak 41,4%-a volt az ajánlott képzésnél számítottnak. Munkaviszonyban állók képzése Tárgyidıszakban 173 korábban munkaviszony melletti képzésben résztvett személy esetében járt le a munkáltató továbbfoglalkoztatási kötelezettsége. Létszámuk 24,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legtöbb támogatásban résztvevı (114 fı) Baranya megyei volt, míg Somogy megyébıl 39 fı, Tolnából pedig mindössze 20 fı került támogatásra. Az egy évvel korábbihoz képest a támogatottak száma Tolna megyében 66,7%-kal, Somogyban 30%-kal emelkedett, míg Baranya megyében 17,5%-kal lett több. A munkaviszonyban állók képzésének monitoring eredménymutatói jóval kedvezıbbek, mint az álláskeresıkkel feltöltött tanfolyamokénak, ami elsısorban abból adódik, hogy a munkáltató olyan szakirányt határoz meg, amely valóban fontos a mőködéséhez, másrészt célszerően olyan személyeket von be a képzésbe, akiket hosszabb távon is foglalkoztatni szándékozik. A kiküldött kérdıíveket a megkeresett munkáltatók 86,7%-a juttatta vissza, melyek alapján a képzést befejezett dolgozók 90%-a a vizsgálat idején az eredeti munkáltatónál állt alkalmazásban. A mutató értéke 10,4 százalékponttal kedvezıbben alakult az egy évvel korábbinál, ugyanakkor 0,9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. Megyénként tekintve a továbbfoglalkoztatási arányokat megállapítható, hogy Tolna megyében valamennyi személyt továbbfoglalkoztatták, míg Somogyban 89,7%-os, Baranya megyében pedig 87,9%-os volt a mutató értéke. Az egy évvel korábbi értékekhez képest Tolna megyében nem történt változás, Baranya megyében 10,8, Somogyban pedig 10,4 százalékpontos javulás következett be. Ennél a képzési formánál a felmerülı költségeket a munkaügyi központok a munkaadókkal közösen viselik, így a fajlagos támogatás összege relatíve alacsony. A tárgyévben lejárt továbbfoglalkoztatású képzések 18,3 millió Ft támogatással valósultak meg. Ez az összeg csak a tanfolyami díjhoz nyújtott hozzájárulást foglalja magában. Az egy fıre jutó támogatás átlagosan 104,7 ezer Ft-ot tett ki, 35,2%-kal alacsonyabbat a I. félévinél. 9
12 A követéskor munkában állókra fejenként átlagosan 117,7 ezer Ft támogatás jutott, ami a költségek csökkenése és a magasabb elhelyezkedési arány miatt 43,7%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A dél-dunántúli adat az 1 fıre jutó támogatás esetében 17,1%-kal, a munkában állókra jutó támogatás vonatkozásában pedig 15,9%-kal volt alacsonyabb az országos átlagnál. A Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok A vizsgált idıszakban a Pécsi Regionális Képzı Központ elkülönített képzési kerete terhére szervezett tanfolyamok közül a dél-dunántúli régió három megyéjében az elızı évinél 8-cal kevesebb összesen 55 zárult le. A tanfolyamokat 872 álláskeresı végezte el, a létszám így 12,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A lemorzsolódás 5,1%-os mértékő volt, tehát nem mutatott érdemi eltérést a decentralizált keretbıl finanszírozott képzésekhez képest. A befejezıdött tanfolyamok átlagos létszáma 17 fı, átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma pedig 563 óra volt. Elıbbi érték azonos a I. félévi adattal, utóbbi pedig 7,1%-kal mérséklıdött. A e folyamán véget ért tanfolyamok között 9 olyat találhatunk (egy évvel korábban 14-et), ahol az összes óraszám meghaladta az ezret. Ezek közül a legmagasabb óraszámban (1350 óra) nıi ruha készítıket, illetve szociális gondozó és ápolókat képeztek, míg a másik végletet a hátrányos helyzetőek részére indított 60 órás felzárkóztató kurzusok jelentették. 8 általánosnál kevesebb 2,8% egyetem 0,7% fıiskola 4,7% A PRKK által szervezett ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele 8 általános 32,6% gimnázium 15,0% technikum 4,1% szakközépiskola 15,9% szakmunkásképzı 22,7% szakiskola 1,5% A képzést befejezık iskolázottsági összetételét tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb hányaduk (35,4%) legfeljebb általános iskolát végzett. Az elızı év azonos idıszakához képest 8,9%-ponttal növekedett ez az arány, és csaknem ugyanilyen mértékben haladta meg a munkaügyi központ forrásaiból finanszírozott ajánlott képzéseknél tapasztaltat. Ennek oka, hogy a I. félévben lezárult tanfolyamok jelentıs része irányult az alacsony iskolázottságúak felzárkóztatására, szakképesítéshez segítésére: 7-8. osztály, fakitermelı, hulladék-győjtı, parkgondozó, kosárfonó, könnyő-, illetve nehézgép-kezelı kurzusok. A tanfolyami résztvevık száma alapján jelentıs súlyt képviseltek a számítástechnikai (15,3%), a vendéglátóipari (13,7%), a fémipari (7,5%) és a nyelvi képzések is. A tanfolyamokon résztvevık nem szerinti megoszlása az egy évvel korábbinál kiegyensúlyozottabban alakult, mivel jelen vizsgálat idején a férfiak aránya 50,8%-os volt, 10,9 százalékponttal magasabb, mint I. félévében. 10
13 A kurzusokon résztvevık több mint fele (51%) a 30 évnél fiatalabbak közül került ki. A évesek 25,2%-ot, a éves korosztályba tartozók 18%-ot, az ennél idısebbek pedig 5,8%- ot képeztek az összlétszámon belül. Az egy évvel korábbihoz képest a legidısebb korcsoportba tartozók hányada mérséklıdött (3,4%-ponttal), míg az ennél fiatalabbaké emelkedett. A tanfolyamokat befejezettek közül 325 fıt a Baranya megyei, 337 fıt a Somogy megyei, 210 fıt pedig a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségeken tartottak nyilván a programba kerülést megelızıen. A I. félévi létszámokhoz képest mindössze a Tolna megyei résztvevık száma gyarapodott (46,9%-kal), míg a baranyaiaké 27,6%-kal, a Somogy megyeieké pedig 17%-kal kevesebb lett. A kiküldött kérdıívekre a képzést befejezettek 51,5%-a adott választ, melyek alapján a I. félévinél 3,7 százalékponttal magasabb arányuknak 43,9%-uknak sikerült elhelyezkednie a képzés befejezését követıen. Az munkaviszonyban állók 71,6%-a az újonnan megszerzett képesítését hasznosítja is munkája során. A munkaügyi központok által szervezett ajánlott képzés eredményeivel összehasonlítva a PRKK-s tanfolyamokon végzettek körében a munkában állók aránya 3,4 százalékponttal, a megszerzett képesítést hasznosítóké pedig 1,9 százalékponttal alacsonyabb volt. (%) 60,0 50,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott képzéseibıl kikerülıknél I. félév I. félévi átlag: 40,2% i átlag: 43,9% 40,0 30,0 20,0 44,0 43,7 33,9 47,8 46,9 51,5 46,5 48,6 31,9 44,1 44,4 44,8 41,2 10,0 37,8 41,6 39,6 34,7 43,0 45,1 41,9 35,1 44,4 37,5 44,4 37,7 33,3 0,0 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szak- Középiskolai munkás- képzı, érettségi szakiskola Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 éves és idısebb Baranya megye Somogy megye Tolna megye Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A tárgyidıszakban befejezıdött képzéseken végzettek körébıl a férfiak kissé nagyobb arányban létesítettek munkaviszonyt a képzést követıen, 44%-os mutatójuk mindössze 0,3 százalékponttal haladta meg a nıkét. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a férfiak munkában állási aránya 6,2, míg a nıké 2,1 százalékpontos javulást mutatott. Iskolai végzettség alapján hasonlóan a munkaügyi központok decentralizált keretébıl finanszírozott képzéseknél tapasztalthoz a diplomások voltak a legsikeresebbek a munkaerı-piacon, 51,5%-uk létesített munkaviszonyt. A szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetve a középiskolai érettségivel rendelkezık munkában állási mutatói (47,8, illetve 46,9%) is átlagot meghaladó mértékőek voltak. Ezen képzések esetén is a legfeljebb általános iskolát végzettek bizonyultak a legkevésbé eredményeseknek, alig több mint harmaduk tudott a képzést követıen munkába állni. Ez utóbbiak mutatója 5,7 százalékponttal romlott, míg a többi iskolázottsági szinthez tartozóké javult, legnagyobb mértékben (13,1 százalékponttal) a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzetteké. 11
14 A munkaviszonyt létesítık aránya a éves korosztályban volt a legkedvezıtlenebb (31,9%), a többi korcsoportba tartozóké átlagot meghaladó mértékő volt: a 30 év alattiaké 46,5%-os, a év közöttieké 48,6%-os volt, míg az 50 évesek és ennél idısebbeknek 44,1%-a helyezkedett el. Az egy évvel korábbi mutatókhoz képest a éves korosztályba tartozók kivételével javultak a munkában állási mutatók. A Pécsi Regionális Képzı Központ tanfolyamait befejezettek körében az elhelyezkedési arány a Somogy megyei résztvevık körében volt a legmagasabb (44,8%). Ettıl csak egy hajszállal maradt el a baranyai mutató (44,4%), míg a Tolna megyében nyilvántartottak munkában állási aránya 41,2%-os volt. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva Baranyában változatlan maradt, Somogy megyében 7,1, Tolna megyében pedig 7,9 százalékponttal javultak az eredmények. A jelentısebb létszámmal képviseltetett szakmacsoportok közül a legjobb átlagos elhelyezkedési arányt (55,2%) a fémipari szakmák tanulása eredményezte, de a résztvevık legalább fele munkát talált a vendéglátóipari, a gépkezelıi, a számítástechnikai, illetve a pályázatírói képzések esetében is. (Az egyes tanfolyamok mutatói között nagy az eltérés csoporton belül is.) Jó eredményességgel zárult egy villanyszerelı és egy szociális gondozó tanfolyam is. Ezzel szemben nem hoztak közvetlen eredményt a hulladékgyőjtı és a kosárfonó képzések, és csak 25%-os, illetve 28,6%-os volt a munkában állók aránya a felzárkóztató, illetve a fakitermelı tanfolyamokon végzett válaszadók körében is. Az angol nyelvi képzések résztvevıi közül is csak minden negyedik tudott 3 hónapon belül elhelyezkedni. Önfoglalkoztatást elısegítı bértámogatás január 1-jétıl a vállalkozóvá válás támogatása elnevezéső aktív eszköz megszőnt, helyét egy új támogatási forma vette át új szabályokkal. Ennek értelmében a munkaügyi központok által e célra nyújtott támogatást azok a személyek vehetik igénybe, akiket a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresıként nyilvántart, vagy akik rehabilitációs járadékban részesülnek, és akik önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tagjaként vagy mezıgazdasági ıstermelıként kívánják megoldani. E személyek számára többféle támogatás nyújtható, így 3 millió Ft-ig terjedı tıkejuttatás visszatérítendı vagy vissza nem térítendı formában, valamint legfeljebb hat hónap idıtartamra, havonta a kötelezı legkisebb munkabér összegéig terjedı támogatás, illetve e kettı kombinációi. Ezen felül támogatás nyújtható még a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeihez is. A monitoring rendszeren belül e támogatási forma nyomon követése jelenleg csak azon személyekre terjed ki, akik részére kizárólag a 6 hónapos, minimálbér összegő támogatás megállapítására került sor. A nyomon követés elıször a ben befejezıdött támogatások esetében történt meg. e során 193 vállalkozásba kezdı álláskeresı támogatása fejezıdött be régiónkban, akik közül 81 fı Somogy megyei, 63 fı baranyai, 49 fı pedig Tolna megyei volt. 12
15 A támogatott személyek nemek szerinti megoszlása kiegyensúlyozottan alakult, hiszen a férfiak aránya 50,8%-os, a nıké pedig 49,2%-os volt. Iskolai végzettség szerinti összetételüket tekintve többségük (48,2%-uk) középiskolai érettségivel rendelkezett. A szakmunkás-bizonyítvánnyal vállalkozásba kezdık 30%-os hányadot képviseltek, a diplomások 14, az általános iskolát végzettek pedig 7,8%-os arányban szerepeltek a támogatottak között. A nyilvántartásban szereplı álláskeresık iskolázottsági adataival összevetve megállapítható, hogy a legfeljebb általános iskolát végzettek nagyon alacsony arányban kezdtek vállalkozásba, míg a közép- és felsıfokú végzettségőek regisztráltakon belüli hányaduk többszörösének megfelelı részt képviseltek. Életkor szerinti összetételüket vizsgálva az önállóvá válás terén a éves korosztályba tartozók bizonyultak a legaktívabbnak 34,7%-os részesedéssel az összlétszámon belül. Ettıl csak kissé maradt el a 30 év alattiak 30%-os aránya. A év közöttiek 21,8%-át, az 50 évesek és ennél idısebbek pedig 13,5%-át alkották a támogatásban résztvevıknek. Az érintettek 82,9%-a egyéni vállalkozó lett, 6,2%-a társas vállalkozást alapított, 5,7%-a társas vállalkozáshoz csatlakozott, 5,2% pedig ıstermelıvé vált. Vállalkozói tevékenységüket legnagyobb arányban az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, illetve a pénzügyi közvetítés gazdasági ágakban indították meg (23,8, illetve 22,8%). A támogatásban részesültek 12,4%-a a feldolgozóiparban, 11,9%-a az építıiparban, 9,8%-a pedig a kereskedelemben kezdett tevékenykedni. 7,3%-uk vállalkozási profilja mezıgazdasági, 6,2%-uké pedig az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatban végzett tevékenység volt. A megkeresett 193 személy közül 125-en juttatták vissza a kiküldött adatlapot a munkaügyi központhoz, így a válaszadási hajlandóság 64,8%-os lett. A megkeresés idején a vállalkozásoknak átlagosan még 76,8%-a mőködött a régióban, ez 5,3 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A korábban vállalkozóvá válás támogatás néven mőködtetett eszköz eredményessége lényegesen kedvezıbb volt, általában 85-95% között alakult az elızı években. A mutató romlása összefüggésben lehet azzal, hogy a régi támogatási formát csak a munkaügyi ellátásban (álláskeresési támogatásban) részesültek vehették igénybe, és e feltétel miatt nem kerülhettek be a támogatásba a hosszabb ideje munkanélküli személyek. A Tolna megyében támogatásban részesülteknek sikerült legnagyobb arányban fenntartaniuk vállalkozásukat (83,9%), míg Somogyban ez az arány 78,9%-os, Baranya megyében pedig csak 67,6%-os volt. A támogatás folyósítását követıen a vállalkozói tevékenységgel felhagyók aránya iskolai végzettség alapján az általános iskolát végzettek és a diplomások között volt az átlagosnál magasabb, életkort alapul véve pedig a 30 évnél fiatalabbak körében. A megszőnt vállalkozásokat nemzetgazdasági áganként tekintve a pénzügyi közvetítés gazdasági ágban, a kereskedelemben és a mezıgazdaságban volt tapasztalható leginkább a vállalkozások megszőntetése, vállalkozás típusa szerint pedig az egyéni vállalkozók és az ıstermelık körében. A követéses vizsgálatok során megkérdezésre kerül, hogy az önfoglalkoztatóvá váltak hogyan ítélik meg a munkaügyi központ által biztosított támogatást a vállalkozás elkezdésében, illetve, hogy milyennek látják vállalkozásuk jövıbeli kilátásait. 13
16 A támogatás megítélésére vonatkozó kérdésre a választ adóknak 49%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkaügyi szervezettıl kapott anyagi segítség nélkül nem lett volna vállalkozó. 35%- os volt azok aránya, akik a támogatás nélkül csak késıbb kezdték volna meg tevékenységüket, 16%-uk pedig a támogatás nélkül is vállalkozásba kezdett volna. A válaszolók 84%-ának tehát ösztönözte vállalkozóvá válását az ehhez nyújtott támogatásunk. A követéskor még tevékenykedı vállalkozóknak 9%-a látott reális lehetıséget vállalkozásának továbbfejlesztésére, 52%-uk úgy nyilatkozott, hogy vállalkozásuk egyelıre szinten tartásra képes. A válaszadók 39%-a azonban bizonytalannak látta vállalkozása jövıjét. Ez a támogatási forma alapvetıen az állástalanokból lett vállalkozók önfoglalkoztatását biztosítja, ebbıl eredıen többnyire alacsony az alkalmazottaik száma. A kérdıívet visszaküldı és a követéskor még mőködı 96 vállalkozó összesen 37 alkalmazottat foglalkoztatott, így az 1 mőködı vállalkozásra jutó alkalmazottak száma 0,39-et tett ki. A támogatásban részesült vállalkozóknak összesen 75,8 millió Ft kifizetésére került sor. Valamennyien hat hónapig kapták a minimálbér összegét, így 1 fıre havonta 65,5 ezer, a támogatás teljes idejére pedig 393 ezer Ft támogatás jutott. (A 2006-ig alkalmazott szabályok alapján a vállalkozóvá válási támogatás havi összege a munkanélküli járadék összegével egyezett meg, így az eszköz fajlagos költsége jóval alacsonyabb volt.) Ennek a fajlagos mutatónak az értéke 7,6%-kal meghaladta az országos átlagot. A követéskor még mőködı vállalkozások egy fıjére jutó támogatás összege a vizsgált idıszakban átlagosan 511,7 ezer Ft-ot tett ki, ami az országos adatnál 15%-kal magasabb volt. Tartósan álláskeresık foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás Bértámogatásban végéig azok a munkáltatók részesülhettek, amelyek olyan nyilvántartott álláskeresıt alkalmaztak, aki legalább hat hónapja a nyilvántartásban szerepelt (pályakezdık, illetve 45. életévét betöltött álláskeresık esetén 3 hónapja). A munkáltatóknak a támogatás feltételeként elıírt legalább a támogatott foglalkoztatás idıtartamával megegyezı idıtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettsége miatt az aktív eszköz hosszabb távú foglalkoztatási lehetıséget biztosított az abban résztvevık számára. A követéses vizsgálatba ennél az eszköznél azok kerültek be, akiknél a vizsgálat idıpontjában a kötelezı továbbfoglalkoztatás ideje is három hónappal korábban lezárult. e folyamán a dél-dunántúli régióban 174 tartósan állástalan kötelezı továbbfoglalkoztatása fejezıdött be, ami a támogatási forma átalakulása miatt alig több mint egytizede volt az egy évvel korábbinak (1565 fı). A követéses vizsgálat során megkérdezett munkáltatók a támogatott foglalkoztatásból kikerülıknek átlagosan 68,4%-áról adtak információt, melynek alapján 58%-os volt a véglegesített, támogatás nélkül tovább foglalkoztatottak aránya. A támogatás befejezését követı foglalkoztatási arány 4,7 százalékponttal kedvezıbb volt az országosnál. 14
17 A tartósan állástalanok foglalkoztatásának költségeihez 101,8 millió Ft támogatás folyósítására került sor, így egy fıre átlagosan 585 ezer Ft támogatás jutott, 73,3%-kal több az egy évvel korábbinál, de az országos adattól 4,7%-kal elmaradt. A vizsgált idıszakban a támogatásból kikerülık pénzügyileg támogatott foglalkoztatása átlagosan 10,2 hónapig tartott. A kötelezı továbbfoglalkoztatással együtt a folyamatosan munkában töltött idı 20,3 hónapot tett ki. Az egy hónapra jutó támogatás összege a pénzügyileg támogatott hónapokra átlagosan 59,3 ezer Ft-ot, a foglalkoztatás teljes idıtartamára pedig 29,7 ezer Ft-ot jelentett személyenként. A pénzügyileg támogatott hónapokra jutó 1 fıre esı összeg 21,6%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, de az országos átlagtól 1,7%-kal elmaradt. Hátrányos helyzetőek foglalkoztatását ösztönzı bértámogatás január 1-jét követıen a munkáltatók részére nyújtható bértámogatás a hátrányos helyzető személyek foglalkoztatását hivatott elısegíteni, vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyek a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességbıl, vagy más tartós hátrányból adódóan támogatás nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. Támogatásként hátrányos helyzető személy foglalkoztatása esetében a munkabér és járuléka 50%-a, megváltozott munkaképességő személy alkalmazása esetén pedig a munkabér és járuléka 60%-a volt nyújtható egyévi idıtartamra. A munkáltatóknak a támogatás feltételeként legalább egyévi foglalkoztatást kellett vállalniuk. e folyamán összesen 1371 hátrányos helyzető személy támogatott foglalkoztatása fejezıdött be. E támogatási formában a dél-dunántúli régiót képezı megyék közül Baranyában részesültek a legtöbben (571 fı), ezt Somogy megye követte 411 fıs, majd Tolna megye 389 fıs létszámmal. A támogatott foglalkoztatásban részt vettek körében a nık voltak többségben (54%). A bértámogatásban részesültek 33,9%-a A támogatásban részesültek m egoszlása iskolai végzettség szerint szakmunkásképzıt vagy szakiskolát szakmunkásképzı 8 általános végzett, 30,6%-a középiskolai érettségivel rendelkezett, a diplomások pedig 28,1% 32,3% 6,1%-ot tettek ki. A középiskolát végzettek együttesen 13, míg a diplomával rendelkezık 3 százalékponttal magasabb arányban szerepeltek, 8 általánosnál kevesebb szakiskola mint a nyilvántartott állományon belüli 1,3% 1,6% részesedésük. Ezzel szemben az egyetem szakközépiskola 1,0% gimnázium általános iskolát (vagy azt sem) fıiskola technikum 12,3% 5,1% 4,5% 13,8% végzettek támogatottak közötti 29,4%- os aránya 17 százalékponttal elmaradt a nyilvántartott álláskeresın belül képviselt hányaduktól. 15
18 A vizsgált célcsoporton belül a 30 évnél fiatalabbak 33,5%-ot, a év közöttiek 25,2%-ot, a éves korcsoportba tartozók 17,2%-ot képviseltek. A jogszabályi kedvezményezettségbıl adódóan magas (24,1%) volt az 50 évesek és ennél idısebbek aránya. A hátrányos helyzető személyek bértámogatással történı foglalkoztatására valamennyi nemzetgazdasági ágban találhatunk példát. A támogatásban részesültek legnagyobb hányadát a feldolgozóiparban és a kereskedelemben alkalmazták (25,5, illetve 22,1%), de az építıiparban is 10%-ot meghaladó volt az arányuk (10,6%). A támogatottak 8,6%-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ágban, 7,3%-uk a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén, 7,1%-uk a mezıgazdaságban, 5,8%-uk pedig az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén állt alkalmazásban, míg a többi gazdasági ágban a bértámogatással foglalkoztatott álláskeresık aránya egyenként nem érte el a 4%-ot. A követéses vizsgálat során megkérdezett munkaadók a támogatott személyek 75,6%-áról nyújtottak információt számunkra. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a támogatásban részesültek 63,4%-a a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen is ugyanannál a munkáltatónál állt munkaviszonyban, ami mintegy 2 százalékponttal kedvezıtlenebb volt az országos átlagnál. A foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen is tovább alkalmazottak arányát tekintve Somogy megye rendelkezett a legkedvezıbb mutatóval (71,1%), Baranya megyében 61,9%- os, Tolna megyében pedig 56,3%-os volt a továbbfoglalkoztatási arány. A munkában állási arányt tekintve jelen vizsgálat idején a nık voltak eredményesebbek, 64,0%-os mutatójuk 1,3 százalékponttal haladta meg a férfiakét. A legfeljebb általános iskolát végzettek, illetve a diplomások tudták legkisebb arányban megtartani állásukat (52,8%, illetve 52,5%). A szakmunkás végzettségőek 65,3%-át véglegesítették, míg a középiskolában érettségizettek munkában állási aránya 73,5%-os volt. A év közöttiek munkában állási aránya (56,8%) kissé elmaradt az átlagtól, ugyanakkor a 30 év alattiakat 64,2%-os, a éves korosztályba tartozókat 65,0%-os, a legalább 50 éveseket pedig 65,1%-os hányadban foglalkoztatták támogatás nélkül is a munkáltatók. A követéses vizsgálat során a bértámogatást igénybevevı munkaadóktól megkérdezésre kerül, hogy milyen szerepet játszott a munkaügyi központtól kapott támogatás a hátrányos helyzetőek foglalkoztatására irányuló döntéseikben. A támogatás szerepérıl nyilatkozó munkáltatók legnagyobb része (36,9%) a támogatás nélkül késıbbre halasztotta volna a felvételt, míg a válaszadók 32,1%-a támogatás nélkül senkit sem alkalmazott volna. 10,7%-os volt azok aránya, akik a támogatás nélkül kevesebb munkavállalót foglalkoztatattak volna, ezzel szemben a munkáltatók 20,3%-a támogatás nélkül is alkalmazta volna az álláskeresıt. Az 1371 fı támogatott foglalkoztatásának összes költsége 822,1 millió Ft-ot tett ki, így egy fıre átlagosan 599,7 ezer Ft támogatás jutott, ami kissé (2,2%-kal) alacsonyabb az országos átlagnál. A válaszadók körében egy hónapra esı támogatási összeg 51,2 ezer Ft volt személyenként, ami 1%-kal elmaradt az országostól. Az egy véglegesített dolgozóra vetített átlagos támogatás 946,6 ezer Ft-ot kitevı összege hasonló volt az országos átlaghoz. 16
19 Közhasznú foglalkoztatás A közhasznú foglalkoztatás az egyik legnagyobb létszámot lekötı aktív eszköz, melynek fı funkciója, hogy ha átmeneti idıre is, de munkához, jövedelemhez juttassa az elsıdleges munkaerıpiacon önállóan elhelyezkedni képtelen hátrányos helyzető álláskeresıket. A vizsgálat a többitıl eltérıen ennél az eszköznél a tárgyidıszakban közhasznú foglalkoztatásban résztvevık érintett létszámára irányul, és nem pedig a támogatásból kilépıkre vonatkozik. A szükséges adatokat nem kérdıíves megkeresésbıl nyerjük, hanem a saját nyilvántartásunkból, hiszen az információk a havi adatszolgáltatás keretében folyamatosan érkeznek a támogatott munkáltatóktól január 1-jén a közhasznú munkások nyitólétszáma 492 fı volt. A félév során belépı közel 3,2 ezer fıvel együtt összesen 3691-en vettek részt közhasznú foglalkoztatásban, 5,8%- kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A támogatottak átlagos statisztikai létszáma 1459 fı volt, az elızı évinél 13,9%-kal alacsonyabb. Az átlaglétszám az érintett létszámnál nagyobb mértékben csökkent, ami egyrészt jelezheti azt, hogy az egy évvel korábbihoz képest nagyobb volt az állomány fluktuációja, illetve azt is, hogy csökkent a foglalkoztatás átlagos hossza. A résztvevık között jelen vizsgálat idején is a férfiak szerepeltek nagyobb arányban (58,7%), hányaduk az egy évvel korábbihoz képest 1,1 százalékponttal tovább növekedett. A közhasznú munkán foglalkoztatottak alacsony iskolázottsági szintjét mutatja, hogy többségük (53,3%-uk) legfeljebb az általános iskolát végezte el. A támogatásban résztvevık 8 általánosnál kevesebb 8,9% egyetem 1,0% A közhasznú foglalkoztatásban résztvevık érintett létszámának iskolai végzettség szerinti összetétele 8 általános 44,4% fıiskola 3,2% gimnázium 5,2% technikum 1,2% szakközépiskola 7,2% szakmunkásképzı 26,7% szakiskola 2,2% 28,9%-a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezett, 13,6%-ot tett ki a középiskolai érettségivel, 4,2%-ot pedig a diplomával rendelkezık hányada. A nyilvántartásban szereplık iskolai végzettség szerinti összetételéhez viszonyítva a közhasznú munkán foglalkoztatottak között közel 7 százalékponttal magasabb az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek hányada, míg a szakmunkások és az érettségizettek együttes hányada majdnem ugyanennyivel alacsonyabb. Az egy évvel korábbi arányokhoz viszonyítva a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségőek részvétele kismértékben csökkent a támogatottak között. A közhasznú munkások életkor szerinti megoszlása viszonylag kiegyensúlyozottan alakult: a 30 éven aluliak aránya 23,7%-ot tett ki, 26,1% a év közötti korcsoportba tartozott, a év közöttieké 26,2%-ot, míg az 50 évesek és ennél idısebbek 24%-ot képviseltek az összlétszámon belül. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a 30 év alattiak és a éves korcsoportba tartozók aránya kissé emelkedett, míg az ennél idısebbeké kismértékő csökkenést mutatott. 17
20 A közhasznú foglalkoztatásban résztvevıket megyénként tekintve megállapítható, hogy a legtöbben (1576 fı) Somogy megyébıl kerültek be a támogatásba. Baranya megyében 1452 fı, Tolna megyében pedig 663 volt a résztvevık száma. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest mindössze Baranya megyében következett be létszámgyarapodás (10%), ezzel szemben Somogyban 10%-kal, Tolna megyében pedig 22%-kal apadt a támogatottak száma. Az álláskeresık közhasznú foglalkoztatásához az egy évvel korábbinál 3,5%-kal kevesebb összesen 622,1 millió Ft támogatás folyósítására került sor. A kifizetett támogatást az átlaglétszámra vetítve fejenként 426,4 ezer Ft jutott, ez havonta átlagosan 71,1 ezer Ft támogatást jelentett személyenként, ami a I. félévi adatot 12,1%-kal haladta meg, de a vizsgált idıszaki országos adatnál is 14,9%-kal több volt. A munkaügyi központ által folyósított támogatás a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült átlagosan 94,6 ezer Ft/fı/hó-t kitevı közvetlen költségnek háromnegyedére nyújtott fedezetet, ami az egy évvel korábbinál 1,8 százalékponttal magasabb arányt jelentett. Az egy fıre jutó havi közvetlen költségbıl a bruttó bér 70,5 ezer Ft volt, tehát a közhasznú munkások döntı többségét minimálbérért foglalkoztatták. Ez összefügg azzal a ténnyel, hogy négyötödük az önkormányzatoknál kommunális tevékenységet végzett. A közhasznú foglalkoztatottak többsége a programból való kikerülést követıen ismét álláskeresıvé válik. A e folyamán közhasznú munkán részvettek közül mindössze 11 fıt (0,3%) alkalmaztak tovább a munkáltatók a támogatott foglalkoztatás befejezıdését követıen. Ez az arány egy évvel korábban is ugyanekkora volt. A munkában állási arány országosan ennél kissé magasabb, de mindössze 0,7%-os. E mögött egyrészt a közhasznú munkások által végzett munka szezonális jellege áll, másrészt az, hogy az önkormányzatok anyagi lehetıségei meglehetısen szőkösek, és nem is érdekeltek abban, hogy az ilyen jellegő feladatok elvégzésének finanszírozását a munkaügyi szervezet forrásai nélkül, saját erıbıl oldják meg. Ugyanakkor az eszköz széleskörő alkalmazását indokolja, hogy a piaci erık természetes munkahelyteremtı képességének csökkenése miatt folyamatosan emelkedik a munkaerıpiacról kiszoruló, zömében alacsony iskolázottságú, idısebb korosztályokat képviselı, nehezen megközelíthetı településeken élı, halmozottan hátrányos helyzető réteghez tartozók száma, akik önerıbıl nem képesek munkát találni, és akiknek döntı többsége támogatás nélkül tartósan megélhetést jelentı munka nélkül maradna. Pécs, március 26. Dr. Brebán Valéria fıigazgató 18
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING
RészletesebbenA 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER
TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...
RészletesebbenA Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)
A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...
RészletesebbenFejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október
Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. szept. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenA 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai
DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak
RészletesebbenA megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban
A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét
RészletesebbenA Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenA SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója
A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság 2005. évi beszámolója HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA Utcai szociális munka Az utcai szociális munkás szolgálat
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2009. elsı félévi beszámolója A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1
RészletesebbenKoppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja
Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2
RészletesebbenRab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban
Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban
RészletesebbenVállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára
Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve
RészletesebbenBefektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak
Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenKoppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve
Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült
RészletesebbenNegyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév
Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs
RészletesebbenA Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében
A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
RészletesebbenFelsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. március 23 -i ülésére
9. E L İ T E R J E S Z T É S Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. március 23 -i ülésére Tárgy: Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás által készített 2009. évi közfoglalkoztatási
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenDél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenIntegrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik
TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról
TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérség Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál
RészletesebbenA felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban
A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius
RészletesebbenAz NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenFOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TÖBB SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE
FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TÖBB SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Szekszárd 2011. február 25. Kara Ákos BEVEZETÉS 1. Helyzetértékelés 2. Kihívások, szők keresztmetszetek 3. A foglalkoztatási célkitőzés 4.
RészletesebbenMunkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ
Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban
RészletesebbenJEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.
JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı
RészletesebbenB o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t
B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2006. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
Részletesebben14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenBUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.
BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:
Részletesebben1. Támogatható képzések
A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ ajánlattételi felhívása a 2008. március 17-2009. május 31. közötti idıszakra vonatkozóan a Munkaerı-piaci Alap decentralizált Foglalkoztatási Alaprészébıl
RészletesebbenEgyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére
Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenMunkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május
Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén
RészletesebbenKoreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata
Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola
RészletesebbenHATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról
ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról
TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A Sárospataki Járás Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zemplénihegység találkozásánál,
RészletesebbenKÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2009. ÉVRE
KECSKEMÉT ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A. (2) bekezdésében elıírtak szerint készített KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2009. ÉVRE
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenDr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.
Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
RészletesebbenAZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN
AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl
TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenÖnkormányzati feladatellátás általános értékelése
Ügyiratszám: 351/2007. Elıadó: Árva Béláné Elıterjesztést látta: Elıterjesztést vitató bizottságok: valamennyi bizottság Mórahalom város Képviselıtestületének Helyben Tisztelt Képviselıtestület! M ó r
RészletesebbenVárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544
Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.
RészletesebbenMunkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási
RészletesebbenNYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE. 2010. év
NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2. év NYIRÁD, 2. A Közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
RészletesebbenJankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében
Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.
RészletesebbenBARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz
RészletesebbenA VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november
A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató
Részletesebben2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenKiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.
Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén
Részletesebben1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1
MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet
RészletesebbenVERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenTájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2007. I. félévi gazdálkodásáról
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1218/2007. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. szeptember 27-ei ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. augusztus 27-i ülésére
Tárgy: Beszámoló a Közfoglalkoztatási terv elsı félévi végrehajtásáról Elıkészítette: Váczi Julianna osztályvezetı Gazdálkodási Osztály Samu Jánosné ügyintézı Jákli Jánosné munkavezetı Véleményezı Pénzügyi
RészletesebbenTIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
RészletesebbenPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Pályázó konzorcium elnevezése: Diófa PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ regionális munkaerı-piaci program kidolgozásának és megvalósításának támogatására
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS 7. számú napirendi pont Tájékoztató a TÁMOP 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. programokról Előterjesztő: Szőke István szakmai igazgató Tájékoztató
RészletesebbenNyugdíjak és egyéb ellátások, 2013
Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők
RészletesebbenEgyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 110. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének./2009. (.) rendelete a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról (tervezet) E L İ T E R J E
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ febr.
TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben
Részletesebben2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv
A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ MONITORING. Az aktív eszközök 2006. évben lezárult akcióinak vizsgálata. Somogy megye
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ MONITORING Az aktív eszközök ben lezárult akcióinak vizsgálata Somogy megye 1. A 2006. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A monitoring vizsgálat egy
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1
Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6
RészletesebbenÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. 1/15 A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA (továbbiakban munkaügyi központ)
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ápr.
TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben
Részletesebben2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)
Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2
Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...
RészletesebbenFrey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)
Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális
RészletesebbenF E L H Í V Á S MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT
F E L H Í V Á S a MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT elnevezéső, az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló, a munkaadók és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat együttmőködésében megvalósuló
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenSzolgáltatástervezési Koncepció
Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jún. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
Részletesebben2010. I. félévben befejezett fıbb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata
2010. I. félévben befejezett fıbb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata Foglalkoztatási Hivatal Készült A Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Fıosztályán Fıosztályvezetı:
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS 5. sz. napirendi pont Beszámoló a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács éves munkájáról és a 2009. évi szakmai tanulmányútjairól Elıadó:
Részletesebben