2010. I. félévben befejezett fıbb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata

Átírás

1 2010. I. félévben befejezett fıbb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata Foglalkoztatási Hivatal

2 Készült A Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Fıosztályán Fıosztályvezetı: Busch Irén Készítette: Tajti József 2

3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZETİ... 4 A MONITORING VIZSGÁLATBA BEVONT AKTÍV ESZKÖZÖK 2010-BEN... 4 FİBB MUNKAERİ-PIACI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁG MUTATÓI ÖSSZEFOGLALÓAN... 5 BEFEJEZETT PROGRAMOK LÉTSZÁMA... 6 MUNKÁBAN ÁLLÓK ARÁNYA... 8 EGY FİRE JUTÓ TÁMOGATÁS EGY MUNKÁBAN ÁLLÓRA JUTÓ TÁMOGATÁS TÁMOGATÁS ÁTLAGOS IDİTARTAMA A LEMORZSOLÓDÁS OKAI EGYES AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE A MONITORING VIZSGÁLAT EREDMÉNYMUTATÓI ALAPJÁN MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség BÉRTÁMOGATÁS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség Támogatott szervezetek BÉRKÖLTSÉG TÁMOGATÁS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség Támogatott szervezetek VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA Terület Nem Életkor Iskolai végzettség KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség Támogatott szervezetek TÁBLAJEGYZÉK

4 Bevezetı A munkaügyi szervezet a jelentısebb aktív eszközök mőködésének hatékonyságát, eredményességét 1994 óta vizsgálja az e célra kifejlesztett monitoring rendszer segítségével. A félévente kiértékelt felmérés a munkaerıpiaci képzésekben, a vállalkozóvá válási ban, a bér-, és bérköltség ban, valamint a közhasznú foglalkoztatásban érintett személyekre irányul. A monitoring módszertana 2009-tıl megváltozott. Az aktív eszköz monitoring egyrészt az informatikai szolgáltatásaiban újult meg, másrészt az eszközök után-követésének módszereit is korszerősítettük. A vizsgálati módszer legfontosabb jellemzıi: Az után-követés ideje 6 hónap (a befejezését és a továbbfoglalkoztatási kötelezettséget követıen). A vizsgálat alapja a ban érintett egyén. A munkában állás tényét vizsgáljuk, függetlenül attól, hogy az adott egyén a ban részesült vállalkozásnál dolgozik-e, vagy sem. Adminisztratív adatbázisok alapján vizsgáljuk, hogy a t (továbbfoglalkoztatást) befejezı egyén a monitoring idıjában dolgozik-e (NAV biztosítottak bejelentésének adatbázisa, NFSZ álláskeresık nyilvántartása). Az adminisztratív adatbázisokban nem szereplı egyéneknek kérdıívet küldünk ki. A monitoring vizsgálat során létrejövı eredménymutatók közül a legfontosabbakat elemezzük. Legfontosabb eredménymutatónak tekintjük az mutatót, amely azt mutatja, hogy az adott eszközt befejezık hány százaléka dolgozik a befejezést követı 6. hónapban. Szintén fontos mutatók az aktív eszközökre fordított kiadásokból számított fajlagos költségmutatók (egy fıre jutó költség, egy elhelyezkedettre jutó költség). Az eredménymutatókat elsısorban az egyénre jellemzı dimenziók mentén elemezzük, mint a nem, az életkor, az iskolai végzettség, valamint a területi elhelyezkedés szerint. Olyan eszközök esetén, amelyben vállalkozások, gazdálkodó szervezetek a alanyai (támogatott foglalkoztatás, munkaviszonyban állók képzése), a gazdálkodó szervezet tevékenysége, mérete szerint is elemezzük az eredménymutatókat. A monitoring vizsgálatba bevont aktív eszközök 2010-ben 2010-ben tovább éltek a gazdasági válság kezelésére életre hívott aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök. Az eszközök lényegi jellemzıi, a formái nem változtak, azonban a legtöbb esetén a célcsoportok kiegészültek a rendelkezési állási ban részesültekkel. Az aktív eszközök között fıként az Út a munkához program hatására a köz-jellegő foglalkoztatás dominál, a közcélú foglalkoztatásban résztvevık 2009-hez 4

5 viszonyítva (is) jelentısen nıtt. A munkahelymegırzés a a magas érintett létszám ellenére sem volt már meghatározó, visszahelyezıdött a hangsúly a hagyományos eszközökre, fıként az álláskeresık támogatott munkahelyen való foglalkoztatására és a képzésre januárban bevezetett új eszközök különbözı célcsoportok foglalkoztatási át segítették elı, ezeknek az eszközöknek az érintett lét, azonban éves szinten is alig haladta meg az ötezer fıt ben az után követési vizsgálatba a következı eszközöket vontuk be: munkaviszonyban állók képzése munkaviszonyban nem állók képzést bér bérköltség vállalkozóvá válás a közhasznú munkavégzés a Vizsgálatunk elsısorban az álláskeresıknek nyújtható ok után-követésére koncentrál. A bevont eszközök körét tovább szőkíti, hogy az eszközök, illetve az eszközökben résztvevık nyilvántartott adatai lehetıvé teszik-e a módszer szerinti adatbázisokban való vizsgálatukat. Fıbb munkaerı-piaci eszközök hatékonyság mutatói összefoglalóan Az eredménymutatók ismeretében kiemelünk néhány megállapítást: a 2009-ben tapasztaltakhoz hasonlóan elsı félévben is a bérköltség ban részesültek mutatói alacsonyabbak az önálló ként megjelenı bér mutatóitól. Mindez annak ellenére, hogy a munkaerı-piaci program keretében adható bérköltség t rendszerint valamilyen tanácsadás, szolgáltatás, esetleg képzés elızi meg, valamint a programon belül gyakran mentorok, animátorok segítik a résztvevıket. A másik fontos megállapítás a közhasznú, s csakis a közhasznú foglalkoztatás monitoring eredménymutatóinak a korábbi évekhez képest kiemelkedı magas volta. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a közhasznú foglalkoztatás után-követésében változás következett be: míg 2009 elıtt csak azt vizsgáltuk, hogy a ból kilépı a közfoglalkoztatottat munkahelye tovább foglalkoztatta-e normál munkaszerzıdés keretében, ehhez képest 2009-tıl aktív eszközt befejezıket elhelyezkedettnek tekintettük bárhol is dolgozik (beleértve korábbi módszer szerint továbbfoglalkoztatást, az újabb közfoglalkoztatás keretében való foglalkoztatást, továbbá az elsıdleges munkaerıpiacon való elhelyezkedést is). 5

6 Befejezett programok lét elsı félévben vizsgált eszközöket befejezık lét 37,4 ezer fı volt, 20,8kal kevesebb, mint elsı félévben volt. Legnagyobb változás a közhasznú foglalkoztatás esetében következett be, a több mint 8 ezer fıvel kevesebben fejezték be a közhasznú foglalkoztatásukat (70,6os csökkenés). Ez legfıképpen annak tudható be, hogy2009-tıl az önkormányzatok már nem igényelhették ez a t, leginkább civil szervezetek és egyéb non-pofit szervezetek kapt6ak t elsı félévben bért befejezık is kevesebb, mint a fele (4 ezer fı) volt a azonos idıszakában mért létszámnak. A bérköltség t befejezık viszont emelkedett, 2,5 ezer fıvel, ez több mint 46 os növekedést jelent. Szintén növekedett a képzést befejezık lét, I. félévhez képest 1,7 ezer fıvel, ebbıl 1,3 ezer fıvel a munkaviszonyban nem állók képzését befejezık lét emelkedett (7,4os növekedés) I. félévben befejezett programokat befejezık (fı) Munkaviszonyban nem állók képzése Munkaviszonyban állók képzése Bér Bérköltség Vállalkozóvá válás Közhasznú munkavégzés Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország kivételével minden régióban csökkent a vizsgált eszközöket befejezık elsı félévben, azonos idıszakhoz viszonyítva. Az eszközt befejezık lét legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon csökkent, 41,8kal (3,3 ezer fı). Ezzel szemben Nyugat-Dunántúlon 2,9 ezer fırıl 4,3 ezer fıre nıtt az aktív eszközt befejezık. A bért befejezık Dél-Dunántúlon csökkent a legnagyobb mértékben elsı félévi kétezer fıhöz viszonyítva elsı félévére mindössze 398 fınek fejezıdött be a béra. Ezzel szemben Közép-Dunántúlon 18,3kal volt kevesebb a bért befejezık (294 fı). Bérköltség esetén magasabb volt az eszközt befejezık elsı félévben év azonos idıszakához viszonyítva, különösen nagy létszámemelkedés volt Észak- 6

7 Magyarországon, itt több mint a másfélszeresére emelkedett az eszközt befejezık, ugyanakkor Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön csökkent a bérköltség t befejezık, különösen Dél-Dunántúlon volt kiemelkedı a csökkenés, 26,2%. A munkaviszonyban nem állók képzését befejezık 7,4kal emelkedett országosan, a Dél-Dunántúli, az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régióban csökkent, míg a többi régióban nıtt a képzést befejezık, Észak-Alföldön csökkent a leginkább, 27,5kal, Nyugat-Dunántúlon viszont 72,9kal többen fejezték be a képzést elsı félévben, mint év azonos idıszakában. A vállalkozóvá válás át befejezık országos átlagban csökkent, azonban Közép-Magyarországon (14,8kal), Közép-Dunántúlon (13,7kal) és Dél-Dunántúlon (8,4kal) emelkedett a számuk. A vállalkozóvá válás át befejezık Dél- Alföldön csökkent legnagyobb mértékben, 25,6kal I. félévben befejezett programokat befejezık (fı) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 7

8 Munkában állók Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök monitoring keretében végzett után-követéses vizsgálat azt vizsgálja, hogy az aktív eszközt befejezett egyénnek van-e munkaviszonya a befejezést (illetve az esetleges továbbfoglalkoztatási kötelezettséget) követı 180. napon elsı félévben a legmagasabb mutatója a bért befejezıknek volt, a valamint a továbbfoglalkoztatás befejezését követı 180. napon a programot sikeresen befejezık 93,1% volt állásban. Megjegyezzük, hogy a bért elkezdı álláskeresık közül minden ötödik lemorzsolódott, azaz nem fejezte be sikeresen a programot, ha figyelembe vesszük az összes résztvevıt, akkor az mutató csak 73,6%. A sikeresen elhelyezkedık 12 tal magasabb volt a elsı félévben bért befejezıknél, mint elsı félévben volt, ez véleményünk szerint a támogatott vállalkozások válságból való kilábalását kezdetét jelezheti I. félévben programokat sikeresen befejezık (%) ,1 85,7 76,2 75, ,6 56, Munkaviszonyban nem állók képzése Munkaviszonyban állók képzése Bér Bérköltség Vállalkozóvá válás Közhasznú munkavégzés A bérköltség t sikeresen befejezık a vizsgált félévben 81,8% volt, jelentıs mértékő a lemorzsolódás. A bérköltség t sikeresen befejezık 85,7% volt, annak ellenére, hogy a mértéke kedvezıbb a bérénál, valamint a program keretében adható esetén bérköltség on kívül szolgáltatást kapott, esetleg más aktív eszközben is részesült a résztvevı. Ha a lemorzsolódókat is számba vesszük, akkor az arány csak 70,1% volt elsı félévben bérköltség t sikeresen befejezık 3,5 tal volt alacsonyabb, mint a elsı félévben. Bár bérköltség esetén is nıtt 8

9 az elhelyezkedettek, azonban ez a növekedés messze elmarad a bér esetén tapasztalt arány emelkedéstıl. A munkaviszonyban nem állók képzést elsı félévben a résztvevık 88,1a fejezte be sikeresen, és 54,6% dolgozott 180 nappal a képzés befejezése után. A lemorzsolódókat is beleszámítva az összes résztvevı 48,1volt elsı félévhez viszonyítva a képzést befejezését követı mutató 2 tal volt magasabb elsı félévben. A munkaviszonyban állók képzési ának alapvetı célja a dolgozók szakmai és egyéb kompetenciáinak fejlesztése a munkahely megırzése érdekében. Ugyanakkor azt mutatják az adatok, hogy a munkaviszonyos képzést (alacsony, 3,3os lemorzsolódás mellett) elsı félévben sikeresen befejezıknek mindössze 56,3a dolgozott 180 nappal a képzés befejezése után. Ez azt jelenti, hogy a képzést követıen a képzést befejezık 43,7át elbocsátották (vagy kilépett), és nem talált állást fél éven belül. A képzést sikeresen befejezık 11,6 tal volt magasabb elsı félévben, mint az elızı év azonos idıszakában. A vállalkozóvá válás át 2010.elsı félévben befejezık mutatója 76,2% volt. A kezdete óta mindössze 2,3% morzsolódott le, ıket is beleszámítva az összes résztvevı mutatója 74,4% volt elsı félévéhez viszonyítva 3,4 tal volt elsı félévben magasabb a vállalkozóvá válást befejezık I. félévben befejezett programok eredménymutatói befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Munkaviszonyban nem állók képzése ,1 54,6 48,1 4, Munkaviszonyban állók képzése ,7 56,3 54,4 2, Bér ,1 93,1 73,6 7, Bérköltség ,8 85,7 70,1 6, Vállalkozóvá válását ,7 76,2 74,4 5, Közhasznú munkavégzés ,7 75,6 45,8 3,

10 Közhasznú munkavégzés át elsı félévben befejezık közül jelentıs a lemorzsolódók, közel 40%. A vizsgálat idején a foglalkoztatást sikeresen befejezık 75,6% volt, a magas lemorzsolódás miatt az összes résztvevıre számítva ez az arány mindössze 45,8% volt. Megjegyezzük, hogy a vizsgálat módszere szerint jelenleg nem teszünk különbséget aközött, hogy a t befejezı egyén a normál, vagy elsıdleges munkaerıpiacon helyezkedik-e el, vagy támogatott (köz)foglalkoztatásban, így a korábbi évek tapasztalatai szerint ık ismét a közjellegő foglalkoztatás valamelyik formájában vannak foglalkoztatva. A közhasznú foglalkoztatást sikeresen befejezık jelentısen több mint 21,2 tal volt alacsonyabb elsı félévben, mint az elızı év azonos idıszakában. Az egyes aktív eszköz típusok egy fıre jutó ának mértéke eltérı. A bérköltség egy fıre jutó költsége volt a legmagasabb elsı félévben, 774,2 ezer Ft. Az egy fıre jutó havi költség közel 116 ezer Ft volt. A bérköltség egy fıre jutó költsége elsı félévben 56,8 ezer forinttal kisebb volt. Az szemból 7,4 tal eredményesebb a normál bér egy fıre jutó mértéke, kevesebb, mint a fele volt a bérköltség énak elsı félévben. Sıt, míg a bérköltség egy fıre jutó költsége emelkedett elsı félévhez viszonyítva, addig a bér fajlagos költsége csökkent, az ööszes költségre vonatkoztatva 73,8 ezer forinttal. Úgy tőnik, hogy a bér mind eredményességben, mint pénzügyi hatékonyságban megelızi a bérköltség t (már ha az elhelyezkedettek arányát tekintjük eredményességnek és ezt minél kisebb ráfordítással kívánjuk elérni). Megjegyezzük azonban, hogy itt nem vizsgáljuk a programok speciális célcsoportjait, valamint azt sem, hogy e célcsoportok egyáltalán elhelyezhetıek lennének-e a normál bérsal, szükségesek a programok keretében adható egyéb szolgáltatások és eszközök és nem utolsósorban a magasabb i mérték. Mindazonáltal a bér egy fıre jutó havi költsége elsı félévben a bérköltség énak csak a 37,3a, 43,2 ezer forint volt. A munkaviszonyban állók képzésében résztvevık egy fıre jutó a 463,9 ezer Ft volt a vizsgált idıszakban, ez 110,9 ezer forint egy fıre jutó t jelentett havonta. Az egy fıre jutó egynegyedével, 92,8 ezer forinttal magasabb, mint elsı félévben volt. A munkaviszonyban nem állók képzésének a kisebb összeget igényelt, az egy fıre jutó a képzést elsı félévben befejezık esetén 100,7 ezer forint volt, 16,3 ezer forinttal több mint azonos idıszakában volt. A havi mértéke a munkaviszonyos képzés esetén 39,8 ezer forint volt fejenként. 10

11 A vállalkozóvá válás a esetén elsı félévben az egy fıre jutó 401 ezer forint volt, ez havi 73 ezer forintot jelentett fejenként elsı félévben 23,2kal, 121,4 ezer forinttal volt alacsonyabb a vállalkozók ának mértéke, ami havi 26,4 ezer forint különbséget jelentett fejenként. A közhasznú foglalkoztatást elsı félévben befejezık egy fıre jutó a 357,8 ezer forint (havi 99,7 ezer forint) volt átlagosan. Ez a i mérték 39,9kal (102 ezer forinttal) magasabb, mint azonos idıszakában volt. A fajlagos i mutatók értékelésénél vegyük figyelembe, hogy a közhasznú foglalkoztatást befejezık több mint 70kal csökkent elsı félévhez viszonyítva, a korábban közhasznú foglalkoztatásban résztvevı álláskeresıi csoportok a közcélú 1 foglalkoztatásba áramoltak át, így a közhasznú foglalkoztatásban nagyobb kvalifikáltságot és magasabb bért igénylı tevékenységek maradtak. Egy munkában állóra jutó A munkaerı-piaci eszközöknek az álláskeresık munkaerıpiacra való visszavezetése a fı feladata, azonban nem mellékes, hogy ezt milyen ráfordítással tesszük, így egy-egy aktív eszköz pénzügyi hatékonyságát is vizsgálni kell. A következıkben a követéskor munkában állókra számított egy fıre jutó i költségek alakulását mutatjuk be a vizsgált eszközök esetében. Természetesen ez az összeg nem független az aránytól, illetve a program közben lemorzsolódók számától, de jól szemlélteti, hogy az egyes eszközök segítségével mekkora ráfordítással lehet munkába helyezni, illetve munkában tartani egy személyt elsı félévben befejezett bérköltség esetén az egy elhelyezkedıre jutó havi költség 1104,1 ezer forintba került egy ember munkában tartása, 53,9 ezer forinttal többe, mint elsı félévben bérköltség t befejezık esetében. Ezzel szemben a bér esetén csak 462,9 ezer forintba került ugyanez az eredmény. Az egy elhelyezkedettre jutó fajlagos i költségek a vizsgált félévben 174,3 ezer forinttal kisebbek voltak, mint elsı félévben bért befejezık esetén. Munkaviszonyban nem állók képzésében résztvevık közül az egy munkában állóra jutó képzési költsége 961,9 ezer forint volt elsı félévben, 104 ezer forinttal több, mint azonos idıszakában képzést befejezık esetén volt. A munkaviszonyban állók képzése esetében elsı félévhez viszonyítva magasabb volt az elhelyezkedettek, illetve a munkában maradók, így a növekvı fajlagos i mérték ellenére mintegy kilenc ezer forinttal kevesebbe került munkában tartani a képzési ban résztvevı munkavállalókat (azaz ilyen áron sikerült megakadályozni az elbocsátásukat. 1 Az Út a munkához program keretében 11

12 A vállalkozóvá válás át a vizsgált idıszakban befejezık esetében az egy a követéskor is mőködı vállalkozásra esı 539 ezer forint volt. Ez az érték elsı félévhez képest 182,1 ezer forinttal alacsonyabb. Közhasznú munkavégzés esetén lényegét tekintve csak formai szemból beszélhetünk elhelyezkedésrıl, hiszen mint korábban kifejtettük a közfoglalkoztatás valamely formájában újra sal vannak foglalkoztatva. Támogatás átlagos idıtartama A megfigyelt elsı félévben befejezett programok közül átlagosan a bérban zöltöttek a leghosszabb idıt, átlagosan 7,9 hónapot, ez közel egy hónappal rövidebb idı, mint a elsı félévben befejezett programok esetében volt. A bérköltség átlagos idıtartama csak 1,4 hónappal volt rövidebb, 6,7 hónap, elsı félévben még 8,1 hónap volt az átlagos i idıtartam a bérköltség t befejezık esetében. A vállalkozóvá válás t elsı félévben befejezık átlagosan 5,5 hónapot kaptak t, a elsı félévben vállalkozóvá válás át befejezık átlagos i idıtartamához képest minimális mértékben (0,2 hónap) hosszabb ideig voltak ban. A képzést a vizsgált idıszakban befejezık közül a munkaviszonyban nem állók képzése volt a hosszabb idıtartamú, 4,2 hónap, ezzel szemben a munkaviszonyban állók képzését befejezık átlagosan 2,5 hónapot voltak képzési ban. A képzési idıtartama a elsı félévben képzést bejezettekhez viszonyítva rövidült, a munkaviszonyban nem állók képzése esetén közel egy hónappal, míg a munkaviszonyban állók képzése esetén 2,1 hónappal. A közhasznú munkát elsı félévben befejezık átlagosan 3,6 hónapot töltöttek támogatott foglalkoztatásban, 1,4 hónappal kevesebbet, mint a elsı félévben közhasznú munkát befejezık. A lemorzsolódás okai Az aktív eszközt ban részesülık jelentıs része nem fejezi be sikeren az adott t, hanem az a lejárta elıtt valamilyen okból megszakad. A bér leggyakrabban a munkáltató rendes felmondása miatt szakad meg, minden negyedik bérból lemorzsolódónak így szakad meg idı elıtt a a. Szintén gyakori ok a próbaidı alatti felmondás, minden ötödik bértámogatott ebbıl az okból morzsolódik le. A munkáltató rendkívüli felmondása az esetek 12ában oka a lemorzsolódásnak. 12

13 A bérköltség esetén a leggyakoribb lemorzsolódási ok a közös megegyezéssel való munkaviszony megszőntetés, a lemorzsolódási esetek 26,4a ilyen típusú. Kisebb mértékben jellemzı a munkáltató rendes és rendkívüli felmondása is, mint lemorzsolódási ok. A közhasznú foglalkoztatás területén a lemorzsolódók 47,2ának közös megegyezéssel szőnt meg a munkaviszonya a lejárta elıtt, s a munkáltató rendkívüli felmondása is gyakori volt, a lemorzsolódók 13,3ának így szőnt meg idı elıtt a munkaviszonya. Lemorzsolódás oka a bért, bérköltség, közhasznú foglalkoztatást I. félévben befejezık között Bérköltség Bér Közhasznú foglalkoztatás fı % fı % % % Közös megegyezéssel 37 4, , ,2 Munkaadó felmondása a próbaidı alatt ,2 87 6,0 76 5,7 Munkaadó rendes felmondása 9 1,1 2 0,1 3 0,2 Munkáltató jogutód nélkül megszőnt 3 0,4 2 0,1 0 0,0 Munkáltató rendkívüli felmondása ,0 80 5, ,3 Munkavállaló elhalálozott 50 6,0 59 4, ,0 Munkavállaló rendes felmondása ,1 95 6,6 41 3,1 Nem támogatott munkahelyre került 16 1,9 20 1,4 0 0,0 Nyugellátásra jogosult lett 9 1,1 19 1,3 12 0,9 Próba idı alatt megszőnt 37 4,4 30 2,1 42 3,2 Nincs megadva , , ,4 Összesen , , ,0 13

14 Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának értékelése a monitoring vizsgálat eredménymutatói alapján Munkaerı-piaci képzés Részletes bontásban a Munkaerı-piaci Alapból támogatott a munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott és elfogadott képzések monitoring mutatóit vizsgáljuk. (A munkaviszonyban állók képzésében résztvevık alacsony elem nem teszi lehetıvé a részletes elemzést.) A munkaviszonyban állók képzési programja keretében olyan személyek képzését támogatják, akiknek a foglalkoztatása képzés nélkül nem oldható meg, nem megfelelı szaktudással rendelkeznek. A munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott képzések keretében a munkaügyi közok által javasolt képzéseket vehetik igénybe az álláskeresık. Az elfogadott képzések résztvevıi egyéni igényeiknek megfelelı tanfolyamok elvégzéséhez kaphatnak t. A t a munkaügyi közok mérlegelik s csak az általuk jóváhagyott képzésre kap t az egyén. Megjegyezzük, hogy a képzést befejezettek 1,2ról nem tudjuk, hogy ajánlott, vagy elfogadott képzésben vett-e részt, ık elsısorban a regionális képzı közok által lebonyolított képzések résztvevıibıl kerülnek ki elsı félévben fı munkaviszonyban nem álló álláskeresı képzése fejezıdött be, 1301 fıvel többé, mint elsı félévben. A képzésben résztvevık 83,4a ajánlott képzésben és 15,4a elfogadott képzésben vett részt elsı félévben elsı félévben ajánlott képzést befejezık a tanfolyamot megkezdık 88,7a volt, azaz 11,3uk nem fejezte be a képzést. Az elfogadott képzés esetén kisebb volt a lemorzsolódás mértéke, 6,3%. A képzés egészét tekintve elsı félévhez képest nıtt a sikeresen befejezık, több mint 6 tal. Az ajánlott képzést befejezık 54,8%, ettıl alig marad el az elfogadott képzést befejezık, 51,8%. Ez a kismértékő elhelyezkedésbeli különbség elgondolkodtató, mivel az elfogadott képzések általában a munkahely ígéretében, az ahhoz szükséges szakismeret, és képességek megszerzése érdekében kerülnek ra, s ennek ellenére kisebb az elhelyezkedettek, mint az ajánlott képzések esetén. Az egy fıre jutó költségek tekintetében az elfogadott képzések az olcsóbbak, a képzést befejezık egy fıre jutó havi költsége 82,6 ezer forint volt, míg az ajánlott képzés esetén havi költsége 116 ezer forint volt. A további elemzésben nem választjuk külön az ajánlott és az elfogadott képzést (valamint az ismeretlent), mivel az elfogadott képzés viszonylag alacsony elem nem minden dimenzióban ad lehetıséget szignifikáns megállapítások megtételére. Így a következı megállapítások a munkaviszonyban nem állók képzésének egészére vonatkoznak: 14

15 Terület Munkaerı-piaci képzést befejezık lét a Észak-Magyarországon (3213 fı), Dél-Alföldön (3189 fı) és Észak-Alföldön (3028 fı) volt a legmagasabb elsı félévben legkevesebben Dél-Dunántúlon fejezték be a képzést, 1596 fı. A képzést befejezık lét Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld kivételével nıtt az elızı év azonos idıszakához képest. Regionálisan eltérı mértékő volt a képzésbıl történı lemorzsolódás, legkisebb mértékő volt a lemorzsolódás Nyugat-Dunántúlon, ahol a képzést megkezdık 93,7a sikeresen fejezte be a képzést, szintén alacsony volt a lemorzsolódás a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Közép- Dunántúlon azonban minden ötödik (20,8%) támogatott képzést megkezdı nem fejezte be sikeresen a képzést. A képzést sikeresen befejezık Közép-Dunántúl kivételével nıtt vagy változatlan maradt elsı félévben munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek régiónként Aktív eszközt befejezık (4) (1) (1) (1) Észak- Magyarország Észak- Alföld Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Dél- Alföld 100 Befejezést követı 180. napon Munkaviszonyban állnak Nem állnak munkaviszonyban Az arány egyes régiókban jelentısen eltér az országos átlagtól, a legjobb és a legrosszabb mutatójú régió között több mint 17 különbség van elsı félévben a képzés befejezését követıen Észak-Magyarországon dolgoztak legnagyobb arányban 180 nappal a képzés befejezését követıen. Szintén 50% felett volt az mutató a Dél-Alföldön (52,3%) és a Közép-Dunántúlon (50,3%). Közép-Magyarországon viszont csak a képzést befejezık 38a dolgozott a vizsgálat idején. A sikeresen elhelyezkedık jelentısen, 18,8 tal nıtt a Közép-Dunántúlon elsı félévhez viszonyítva, szintén javult az elhelyezkedés Nyugat-Dunántúlon (12,7 15

16 %tal) és Dél-Alföldön (10,4 tal). Az mutató legnagyobb mértékben Észak-Alföldön romlott, 10,8tal. A befejezett képzések átlagos idıtartama 4,2 hónap volt, Észak-Alföldön azonban ettıl átlagosan egy hónappal tovább tartottak a képzések, 5,1 hónapig. Közép-Dunántúlon (3,4 hónap) és Nyugat-Dunántúlon (3,9 hónap) azonban rövidebb idıtartamú képzéseket szerveztek. A képzések átlagos idıtartama mindegyik régióban csökkent elsı félévhez képest. A fajlagos, egy fıre jutó havi képzési költségek is jelentısen eltérnek régiónként. Természetesen a képzési költségek függnek attól is, hogy milyen a képzés szerkezete, hiszen vannak olcsóbb, illetve drágább képzések is, ennek a vizsgálatához nem rendelkezünk teljes körő ismerettel. Az egy képzésben résztvevıre jutó havi i költség a Közép- Dunántúlon volt a legmagasabb, 145,7 ezer forint. Az átlagtól szintén magasabb volt a képzés fajlagos költsége a Közép-Magyarországon (121,7 ezer forint) és az Észak-Magyarországon (121,0 ezer forint). Dél-Alföldön csak 84,3 ezer forint volt az egy fıre jutó nagysága, Nyugat-Dunántúlon sem érte el a százezer forintot (97,1 ezer forint volt). A elsı félévben képzést befejezık egy fıre jutó havi i költsége Dél-Alföld kivételével mindegyik régióban emelkedett az elızı év azonos idıszakához képest. A legnagyobb fajlagos költségnövekedés Dél-Dunántúlon történt, itt közel kétszer magasabb a egy fıre jutó havi költsége, mint elsı félévben képzést befejezık esetén volt I. félévben, munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói régiónként befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Közép- Magyarország ,0 41,0 38,0 4, Közép-Dunántúl ,2 63,6 50,3 3, Nyugat-Dunántúl ,7 52,5 49,2 3, Dél-Dunántúl ,1 49,6 45,2 4, Észak- Magyarország ,1 64,7 55,1 4, Észak-Alföld ,8 53,2 45,1 5, Dél-Alföld ,4 56,6 52,3 4, Összesen ,1 54,6 48,1 4,

17 Nem elsı félévében a képzést befejezık 50,7a volt férfi, az elızı év azonos idıszakában 45,9% volt az arányuk. A képzésbıl való lemorzsolódás tekintetében nincsenek különbségek a férfiak és a nık között, 12os volt a lemorzsolódás, ez mindkét nem esetében kisebb mint elsı félévben. Elhelyezkedés szemjából azonban a férfiak sikeresebbek voltak, 57,1uk dolgozott a vizsgálat idején, míg a nık 52,0a, elsı félévhez viszonyítva a férfiak mutatója javult 4 tal, a nıké gyakorlatilag változatlan maradt. Az egy fıre jutó havi mértéke azt mutatja, hogy a férfiak képzései (115,0 ezer forint) drágábbak voltak minta nıkéi (106,7 ezer forint). Az elfogadott képzéseket befejezık között kiemelkedıen magas volt a nık, 58,5%, jelentısen, 10 körüli mértékben magasabb, mint a nık regisztrált álláskeresık között mért. Az elızı év azonos idıszakához képest mindkét nem esetében közel azonos mértékben emelkedtek a fajlagos költségei I. félévben, munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói a nemek szerint befejezık Támogatott hónapok átlagos Egy elhelyezkedettre jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Férfi ,0 57,1 50,3 4, Nı ,3 52,0 45,9 4, Összes ,1 54,6 48,1 4, Életkor A munkaerı-piaci képzést elsı félévben befejezı 19 ezer fı 68,7a a éves korosztályból került ki, azonos idıszakában arányuk 61,7% volt. A 25 év alattiak 28,4% volt, ami 5,4 ezer fıt jelent. Átlagosan a képzésbe lépık 88a sikeresen fejezte be a képzést, azonban az 54 év felettiek körében 1,3 tal magasabb volt a lemorzsolódás. Az arányok tekintetében érvényesült a papírforma : a 25 év alattiak volt a legmagasabb, 57,4% és az 54 év felettieké a legalacsonyabb 43,4%. Az elızı év azonos idıszakához viszonyítva a 25 év alattiak mutatója javult 5,4 tal, míg az 54 év felettieké 6,6 tal romlott. 17

18 2010. I. félévben, munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói életkor szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft 25 év alatt ,1 57,4 50,5 4, év ,2 53,9 47,6 3, év és felette ,8 43,4 37,7 3, Összes ,1 54,6 48,1 4, A képzés átlagos idıtartama szintén függ az életkortól, a 25 év alattiak átlagosan 4,9 hónapig voltak támogatott képzésben, a évesek 3,9 hónapig, míg az 54 év felettiek 3,5 hónapig. Mindegyik korcsoportban csökkent a idıtartama. A elsı félévben képzést befejezık egy fıre jutó havi a a 25 év alattiak esetén volt a legalacsonyabb, 109,9 forint és az 54 év felettiek esetében volt a legmagasabb, 117,6 ezer forint. A fajlagos költség mindegyik korcsoportban emelkedett, legkisebb mértékben a 25 év alattiaknál (33,2 ezer forinttal). Iskolai végzettség A munkaerı-piaci képzést elsı félévben befejezık között legnagyobb számban érettségizetteket találunk, 43,0uk rendelkezett érettségivel, közülük is kiemelkednek a szakközépiskolai végzettségőek, a vizsgált idıszakban képzést befejezık 22,1a szakközépiskolát végzett. A gimnáziumot végzettek kisebb, 15,9% volt. Feltételezzük, hogy az érettségizettek körében mind a tanulási hajlandóság, mind a tanulási képességek erısebbek, mint a szakmunkások vagy az alacsonyabb iskolai végzettségőeknél. A szakmunkások a képzést befejezık között 26,3% volt. Az általános iskolai, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezık 22,3 volt. A diplomások 8,3% volt a képzést befejezık között elsı félévben képzést befejezıkhöz viszonyítva az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık, illetve csökkent (4,6 tal), ezzel párhuzamosan nıtt a szakmunkások (6,9 tal) a képzést befejezık között. A lemorzsolódás és az iskolai végzettség kapcsolatát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy minél alacsonyabb a képzésben résztvevı iskolai végzettsége, annál nagyobb eséllyel fejezik be sikeresen a képzést: az általános iskolai végzettséggel rendelkezık 9,9a morzsolódott le, míg a fıiskolai végzettséggel rendelkezık 17,1a elsı félévben a képzést sikeresen befejezık 54,6% volt állásban 180 nappal a befejezést követıen, azonban ez az arány iskolai végzettségenként jelentısen eltér. Legsikeresebben a 18

19 technikumi végzettségőek helyezkedtek el (64,2%), majd sorban a fıiskolai végzettségőek (61,4%), a szakközépiskolai végzettségőek (57,6%), az egyetemi végzettségőek (57,3%). A szakmunkások is az átlagtól sikeresebben helyezkedtek el, 56,8uk dolgozott 180 nappal a képzés befejezése után. Legkevésbé sikeres az elhelyezkedésben az alacsony iskolai végzettségőek voltak, az általános iskolai végzettségőeknek a 47,2a dolgozott csak a vizsgálat idején, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezıknek csupán a 27,3a dolgozott a képzést befejezését követı 180. napon. Az alacsony iskolai végzettségőek és a fıiskolát végzettek csökkent a képzést elsı félévben befejezettekhez viszonyítva, a többi iskolai végzettség csoportokban javult az mutató. A képzési idıtartamát tekintve a szakmunkások (3,6 hónap), az általános iskolai végzettségőek (4,0 hónap) és a szakiskolai végzettségőek kivételével az átlagos 4,2 hónapnál hosszabb ideig vettek részt képzési ban. Az egy fıre jutó havi képzési a szakmunkásképzı (115 ezer forint) és a szakiskolai (116 ezer forint) végzettséggel rendelkezık esetén volt a legmagasabb, s az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezıknél volt a legalacsonyabb, 71,6 ezer forint I. félévben, munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói iskolai végzettség szerint befejezık Sikeresen befejezık Sikeresen befejezık Támogatott hónapok átlagos Egy elhelyezkedettre jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft általános iskolai végzettség nélküli ,3 27,3 25,5 4, általános iskola ,1 47,2 42,5 4, szakmunkásképzı ,0 56,8 51,1 3, szakiskola ,9 50,0 45,0 3, szakközépiskola ,6 57,6 49,9 4, gimnázium ,6 53,4 46,8 4, technikum ,6 64,2 55,0 4, fıiskola ,1 61,4 51,0 4, egyetem ,2 57,3 48,2 4, Összes ,1 54,6 48,1 4,

20 100, I. félévben, munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek mutatója nem, életkor, iskolai végzettség szerint (%) 80,0 60,0 57,1 52,0 57,4 53,9 43,4 47,2 56,8 50,0 57,6 53,4 64,2 61,4 57,3 40,0 27,3 20,0 0,0 Férfi Nı 25 év alatt év 55 év és felette általános iskolai végzettség nélküli általános iskola szakmunkásképzı szakiskola szakközépiskola gimnázium technikum fıiskola egyetem Bér A elsı félévben befejezett béri programnál a támogatott célcsoportot azok az álláskeresık jelentették, akik nehézségekkel kell szembenézniük, amikor segítség nélkül be akarnak kerülni a munkaerı-piacra, valamint akik a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességbıl, vagy más tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb termelékenységük miatt nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. Terület A elsı félévben bért befejezı 4,0 ezer álláskeresı 41,1a Észak- Magyarországon fejezte be a t, illetve járt le a tovább foglalkoztatási kötelezettsége. A t befejezık további egyötöde Észak-Alföldön (21,3%) volt elsı félévben bért befejezık Nyugat-Dunántúlon (2,4%) és Közép-Magyarországon (3,3%) volt a legalacsonyabb. 20

21 2010. I. félévben bért befejezettek eredménymutatói régiónként befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Közép- Magyarország ,8 100,0 82,6 7, Közép-Dunántúl ,8 85,3 74,8 6, Nyugat-Dunántúl ,9 86,7 68,4 7, Dél-Dunántúl ,6 100,0 81,4 7, Észak- Magyarország ,7 86,3 70,6 8, Észak-Alföld ,8 100,0 72,8 8, Dél-Alföld ,3 86,3 76,2 7, Összesen ,1 93,1 73,6 7, A vizsgált idıszakban eltérı mértékő volt a bérból való lemorzsolódás: legkisebb mértékő volt a Dél-Alföldön, ahol a bért megkezdık 88,3a sikeresen fejezte be a bért, szintén alacsony volt a lemorzsolódás Közép-Dunántúlon, 12,2%. Dél- Dunántúlon azonban több, mint minden harmadik (38,4%) támogatott foglalkoztatást megkezdı nem fejezte be sikeresen a bért. A bért sikeresen befejezık Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és Dél-Alföld kivételével csökkent, átlagosan 1,1 tal, a korábbi év azonos idıszakához képest. Az arány egyes régiókban jelentısen eltér az országos átlagtól, a legjobb és a legrosszabb mutatójú régió között több mint 15,7 különbség van elsı félévben a bér befejezését követıen a Közép-Magyarországon, Dél- Dunántúlon és Észak-Alföldön dolgoztak legnagyobb arányban, 180 nappal a befejezését követıen, a t sikeresen befejezık mindegyike dolgozott. Ugyanakkor az átlag alatt volt az mutató a többi régióban, a legrosszabb Közép-Dunántúlon volt 85,3os. Az mutató mindegyik régióban emelkedett elsı félévi értékekhez képest, átlagosan 12,0 tal jobb az arány, a legnagyobb növekedés Dél-Dunántúlon következett be, s a legkisebb emelkedés Nyugat-Dunántúlon volt. A bér hosszát elsısorban a jogszabályok határozzák meg, a munkaügyi közoknak a hosszának megállapítását csak korlátok között változtathatják. A elsı félévben befejezett bérok átlagos i idıtartama 7,9 hónap volt, ettıl 0,7 hónappal volt hosszabb Észak-Alföldön. A legrövidebb ideig Közép-Dunántúlon voltak bérban, átlagosan 6,3 hónapig. A átlagos idıtartama Észak- 21

22 Magyarország kivételével mindegyik régióban csökkent, ebben a régióban is csupán minimális volt a i idıtartam emelkedés, 0,1 hónap. A fajlagos, egy fıre jutó havi béri költségek eltérıen alakultak régiónként. Az egy fıre jutó havi i költség Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 51,6 ezer forint. Az átlagtól szintén magasabb volt a bér fajlagos költsége Közép-Dunántúlon (50,7 ezer forint) és Dél-Dunántúlon (50,0 ezer forint) elsı félévben. Ezzel szemben Észak-Alföldön csak 36,9 ezer forint volt nagysága, s Észak-Magyarországon sem érte el az országos átlagot. A elsı félévben bért befejezık egy fıre jutó havi i költsége átlagosan 3,9 ezer forinttal csökkent az elızı év azonos idıszakához képest. Azonban Dél-Alföldön (3,6 ezer forinttal), Közép-Dunántúlon (2,4 ezer forinttal) és Dél-Dunántúlon (2,3 ezer forinttal) emelkedtek a bér fajlagos költségei. Nem elsı félévében a bért befejezık 46,5a volt férfi, ez közel ugyanakkora arányú, mint elızı év azonos idıszakában. A bérból való lemorzsolódás tekintetében a férfiak kevésbé sikeresek, mint a nık, ugyanis a nık 81,2a sikeresen befejezte a bért (nem szőnt meg a lejárta elıtt a munkaviszonya), ugyanakkor a férfiaknak csak a 76,5a. A lemorzsolódás 1,1 tal csökkent, azonban nemek közötti eltérések nem változtak elsı félévhez képest. 22

23 Elhelyezkedés szemjából azonban a férfiak sikeresebbek voltak, 94,4uk dolgozott a vizsgálat idején, míg a nık 92,0a, elsı félévhez viszonyítva a férfiak mutatója javult jelentısebben 14,5 tal, a nıké kisebb mértékben, 10,0 tal I. félévben, bért befejezettek eredménymutatói a nemek szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Férfi ,5 94,4 72,3 8, Nı ,2 92,0 74,8 7, Összes ,1 93,1 73,6 7, A elsı félévben bért befejezettek átlagosan 7,9 hónapot töltöttek ban, a férfiak átlagos i idıtartama 0,4 tal volt magasabb, mint a nıké. Az egy fıre jutó havi mértéke szerint a nık béri költsége magasabb volt, mint a férfiaké, a különbség nem jelentıs, alig haladja meg az ezer forintot. Az elızı év azonos idıszakához képest mindkét nem esetében alacsonyabbak voltak a bér fajlagos költségei, a férfiak esetében a csökkenés jelentısebb. Életkor A bért elsı félévben befejezı közel 4 ezer fı 60,5a a éves korosztályból került ki, azonos idıszakában arányuk 67,6% volt. A 25 év alattiak 30,7% volt, ami 1,2 ezer fıt jelent, arányuk emelkedett mintegy 5 tal. Átlagosan a bérban résztvevık 79,1a sikeresen fejezte be a t, azonban az 54 év felettiek ettıl közel 5 tal kisebb arányban morzsolódtak le, a 25 év alattiak esetében is magasabb volt a lemorzsolódók arány az átlagnál, 23,9%. A sikeresen befejezık csak az 54 év felettiek körében nıtt 3,0 tal az elızı év azonos idıszakához viszonyítva. 23

24 2010. I. félévben, bért befejezettek eredménymutatói életkor szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft 25 év alatt ,1 98,7 75,2 7, év ,7 92,1 73,4 7, év és felette ,9 82,2 69,8 7, Összes ,1 93,1 73,6 7, Az arányok a bér tekintetében a 25 év alattiak volt a legmagasabb, 98,7% és az 54 év felettieké a legalacsonyabb 82,2os. Az elızı év azonos idıszakához viszonyítva a 25 év alattiak mutatója javult a legnagyobb mértékben 13,1 tal, míg az 54 év felettieké bár legkisebb mértékben 9,9 tal emelkedett. A bér átlagos idıtartamában nem voltak különbségek az egyes életkori csoportok között. A elsı félévben bért befejezık egy fıre jutó havi a a 25 év alattiak esetén volt a legalacsonyabb, 42,3 ezer forint és az 54 év felettiek esetében volt a legmagasabb, 48,0 ezer forint. A fajlagos költségek mindegyik korcsoportban kisebbek lettek, legnagyobb mértékben a évesek esetében, 4,4 ezer forinttal. Iskolai végzettség A bért elsı félévben befejezık között legnagyobb számban szakmunkásokat és általános iskolai végzettségőeket találunk. A t befejezık több, mint a fele ebbıl a két csoportból került ki, 26,3uk a szakmunkások közül került ki (4,4 tal kisebb arányban, mint elsı félévben), további 25,4 % csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett (2,5 tal nagyobb arányban, mint az elızı év azonos idıszakában). Az érettségizettek 35,8% volt 1,6tal több mint elsı félévben. A diplomások 8,9% volt, 0,6 tal lett kisebb az arányuk a bért befejezettek között. A lemorzsolódás és az iskolai végzettség kapcsolatát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy minél alacsonyabb a bért befejezı iskolai végzettsége, annál kisebb eséllyel fejezik be t. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezık mintegy fele a befejezése elıtt lemorzsolódott. Az általános iskolai végzettségőeknél ez az arány 27,3%. A bért sikeresen befejezık a szakmunkások, a szakiskolai végzettek és az 24

25 egyetemet végzetek kivételével mindegyik iskolázottsági csoportban csökkent, leginkább a 8 általánossal nem rendelkezık (-16,9 ) és a technikumot végzettek (-5,9 ) csökkent elsı félévben a bért sikeresen befejezık 93,1% volt állásban 180 nappal a befejezést követıen, ez az arány a fıiskolát (96,0%) és egyetemet (94,9%) végzettek estén volt a legmagasabb, a szakmunkások és az érettségivel rendelkezık mutatója kevésbé volt kedvezı elsı félévhez viszonyítva az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezık esélyei nıttek a legnagyobb mértékben, különösen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezıké. Az érettségivel, és diplomával rendelkezık mutatói sokkal szerényebb mértékben emelkedtek. Az egy fıre jutó havi bér összege az iskolai végzettség emelkedésével egyenes arányban emelkedik, az egyetemi végzettségőek 57,2 ezer forint t kaptak havonta, míg az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezık 33,3 ezer forintot. A bér fajlagos költsége az elızı év azonos idıszakához viszonyítva a fıiskolai végzettségőek esetében csökkent a legradikálisabban, 8,8 ezer forinttal, a gimnáziumi (-2,3 ezer forint) és a szakmunkás (-2,5 ezer forint) végzettség esetén volt a fajlagos költség csökkenése a legkisebb I. félévben, bért befejezettek eredménymutatói iskolai végzettség szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft általános iskolai végzettség nélküli ,9 92,9 47,3 8, általános iskola ,7 94,6 68,7 8, szakmunkásképzı ,6 91,7 74,8 8, szakiskola ,5 96,9 74,1 7, szakközépiskola ,0 93,3 75,6 7, gimnázium ,2 91,3 75,0 7, technikum ,3 91,3 73,2 7, fıiskola ,3 96,0 82,8 7, egyetem ,0 94,9 78,7 7, Összes ,1 93,1 73,6 7,

26 2010. I. félévben bért befejezettek mutatója nem, életkor, iskolai végzettség szerint (%) 100,0 94,4 92,0 98,7 92,1 92,9 94,6 91,7 96,9 93,3 91,3 91,3 96,0 94,9 82,2 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Férfi Nı 25 év alatt év 55 év és felette általános iskolai végzettség nélküli általános iskola szakmunkásképzı szakiskola szakközépiskola gimnázium technikum fıiskola egyetem Támogatott szervezetek A bér befejezık 71,0a mikro vállalkozásnál volt támogatott foglalkoztatásban elsı félévben ez az arány 68,4% volt. Szintén emelkedett a nagyvállalatoknál bérsal foglalkoztatottak 1,5 tal, elsı félévben 3,8% volt az arányuk. A kis-, és közép vállalatokban sal foglalkoztatottak viszont csökkent, a elsı félévben bért befejezettek 17,0a volt kisvállalatoknál és 7,2a közép vállaltoknál. A bértámogatottak közül a legnagyobb mértékő lemorzsolódás a nagyvállalatoknál volt, itt a bért megkezdık kevesebb, mint a 30a fejezte be sikeresen a bérát. Sokkal sikeresebbek voltak azok, akiknek középvállalatoknál támogatták a foglalkoztatását, az e vállalati kategóriában foglalkoztatott bérban részesülık 86,0a sikeresen fejezte be t. Elhelyezkedési szemból a nagyvállalatoknál bérsal foglalkoztatottak voltak a legeredményesebbek, a befejezését követıen a sikeres befejezık mindegyike dolgozott, szintén magas eséllyel rendelkeztek a kisvállalkozásban bérsal foglalkoztatottak, a vizsgálat idején a 95uk dolgozott. Nem meglepı módon azt tapasztaltuk, hogy a bért elsı félévben befejezık egy fıre jutó havi i költsége a nagyvállalatoknál volt a legmagasabb, 50,6 ezer forint, a vállalat nagyság csökkenésével a fajlagos nagysága is csökkent, a mikró vállalkozásoknál 42,1 ezer forint volt. Megfigyelhetı, hogy a fajlagos a 26

27 nagyvállalatok esetében 3,6 ezer forinttal nıtt, míg az ettıl kisebb vállalkozások esetében csökkentek, a legnagyobb csökkenés a mikró vállalkozásoknál következett be, (-4,3 ezer forint) I. félévben, bért befejezettek eredménymutatói a foglalkoztató mérete szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Mikró-vállalkozás ,0 88,4 71,6 7, Kisvállalkozás ,6 95,0 75,7 7, Középvállalkozás ,0 93,9 80,8 7, Nagyvállalat ,4 100,0 85,6 10, Nem ismert ,7 100,0 84,2 8, Összesen ,1 93,1 73,6 7, A elsı félévben vizsgált béri programokban résztvevık közül legtöbben, minden negyedik a kereskedelem, javítás területén mőködı vállalatnál volt alkalmazásban, ez az arány közel azonos a elsı félévben mért aránnyal (24,7%). A feldolgozóipar a másik ágazat, amely nagy számban foglalkoztatott a vizsgált idıszakban bérsal a volt álláskeresıket, 14,5a bértámogatottaknak ebben az ágazatban dolgozott elsı félévhez képest 3 tal csökkent az ebben az ágazatban bérsal foglalkoztatottak. Jelentıs számú bértámogatottat foglalkoztatott az építıipar (11,1%), a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (9,6%) és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (9,6%) ágazatban tevékenykedı vállalatok is elsı félévben a legtöbb bértámogatottat foglalkoztató ágazatok közül az építıiparban volt a legnagyobb a lemorzsolódás, a bért megkezdık 29,1a nem fejezte be sikeresen a t. A kereskedelem, javítás területén a lemorzsolódás kisebb volt az átlagostól, 16,6os, az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás valamint a szálláshely, vendéglátás ágazatokban egyaránt 18,3% volt a lemorzsolódók. A jelentısebb létszámú bértámogatottat foglalkoztató vállalatok közül az építıiparban foglalkoztatottak mutatója volt a legmagasabb, 99,4%, ugyancsak az átlagtól magasabb volt (92,7%) a szálláshely, vendéglátás területén bért befejezık mutatója. Ezzel szemben a feldolgozóiparban (89,2%), a kereskedelem, javítás területén (90,5%) és az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén (87,9%) az átlagos 27

28 93,1os arány alatt volt a bért sikeresen befejezık I. félévben, bért befejezettek eredménymutatói a támogatott foglalkoztató tevékenysége szerint befejezık átlagos jutó fı fı % % % hó Ft Ft Ft Mezıgazdaság ,7 80,3 66,5 8, Halgazdálkodás ,0 100,0 100,0 9, Bányászat ,9 100,0 84,6 5, Feldolgozóipar ,1 89,2 71,5 7, Villamos energia, gáz-,vízellátás ,3 86,7 72,2 7, Építıipar ,9 99,4 70,5 8, Kereskedelem, javítás ,4 90,5 75,5 7, Szálláshely, vendéglátás ,7 92,7 75,7 7, Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,1 100,0 84,3 9, Pénzügyi közvetítés ,2 78,8 70,3 7, Ingatlanügyletek, gazdasági ,7 87,9 71,8 7, szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelezı ,6 88,4 79,2 7, TB Oktatás ,9 90,4 83,1 7, Egészségügy, szociális ellátás ,0 83,3 72,5 8, Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,6 88,7 68,0 7, Háztartások tevékenysége Egyéb ,5 100,0 82,8 7, Összes ,1 93,1 73,6 7,

29 Bérköltség elsı félévben a bérköltség kizárólag munkaerı-piaci program keretében volt adható. A a program teljes idıtartamára nyújtható a program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában résztvevı személyek foglalkoztatásához. A mértéke a munkabér és járulékai legfeljebb 100 százalékáig terjedhet. A bérköltség monitoring eredményei elsı félévben rosszabbak voltak, mint az önálló ként megjelenı bér eredményei. Az arány 7,4 tal alacsonyabb, az egy fıre jutó havi i költség, pedig két és félszerese, mint a béré. A átlagos idıtartama ugyan alacsonyabb 1,2 hónappal, mint a bér esetén volt. Ugyanakkor a bérköltség esetén a t sikeresen befejezık 2,7 tal magasabb. Az említett negatív különbségek nem indokoltak, hiszen a munkaerı-piaci programok keretében rendszerint valamilyen tanácsadás, szolgáltatás, esetleg képzés elızi meg a bérköltség t. Mindemellett a programokon belül gyakran mentorok, animátorok segítik a résztvevıket. Terület A elsı félévben bérköltség ban részesülı 7,9 ezer álláskeresı 29,2a Észak-Magyarországon volt bérköltség ban, s további 16,7a Észak-Alföldön. A bérköltség ban legkevesebben Közép-Magyarországon voltak, az összes résztvevı 6,0a kapott t ebben a régióban. Országosan a bérköltség lét jelentısen nıtt, elsı félévhez képest 2,5 ezer fıvel voltak többen. Dél-Dunántúl (-302 fı) és Dél-Alföld (-72 fı) kivételével mindegyik régióban magasabb volt a bérköltség t befejezık, a létszámnövekedés különösen Észak-Magyarországon volt jelentıs, 1,4 ezer fıvel többen fejezték be a t. A lemorzsolódás Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, a t megkezdık 28a nem fejezte be sikeresen a programot, szintén magas volt a lemorzsolódók Észak- Magyarországon, ahol 22,6% nem fejezte be sikeresen a t. Az országos átlag (81,8%) feletti volt a sikeresen befejezık a Nyugat-Dunántúlon (89,4%), Közép- Magyarországon (88,0%) és Közép-Dunántúlon (87,1%). Közép-Magyarország, Észak- Magyarország és Észak-Alföld kivételével csökkent a bérból lemorzsolódók azonos idıszakához viszonyítva elsı félévben bérköltség t sikeresen befejezettek mutatója Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, a t befejezık 93,1a dolgozott 180 nappal a befejezést követıen. Legkisebb arányban Nyugat-Dunántúlon helyezkedtek el a bérköltség befejezését követıen, a követéskor a programot befejezıknek csak a 77,4a dolgozott elsı félévhez viszonyítva általában emelkedtek az elhelyezkedettek i, 29