2007. évben befejezett munkaer piaci programok hatékonyságának értékelése

Átírás

1 2007. évben befejezett munkaer piaci programok hatékonyságának értékelése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

2 1 Készült A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Tajti József Számítógépes feldolgozások: Balogh Bertalan

3 2 Tartalomjegyzék ÉVBEN BEFEJEZ DÖTT AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK MONITORING VIZSGÁLATA...3 BB MUNKAER PIACI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁG MUTATÓI...5 BEFEJEZETT PROGRAMOK LÉTSZÁMA...5 MUNKÁBAN ÁLLÓK ARÁNYA...10 EGY F RE JUTÓ TÁMOGATÁS...15 EGY MUNKÁBAN ÁLLÓRA JUTÓ TÁMOGATÁS...19 A ÉVBEN BEFEJEZ DÖTT AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE A MONITORING VIZSGÁLAT EREDMÉNYMUTATÓI ALAPJÁN...22 MUNKAER PIACI KÉPZÉSEK...22 A lemorzsolódás mértéke és okai...22 MUNKAVISZONYBAN NEM ÁLLÓK KÉPZÉSE...24 Ajánlott képzések...25 Elfogadott képzések...29 A képzésben részt vett pályakezd k jellemz i...31 A képzésben részt vett tartós munkanélküliek jellemz i...33 A képzésben részt vett megváltozott munkaképesség ek jellemz i...34 MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓK KÉPZÉSE...35 BÉRTÁMOGATÁS...36 KÖZHASZNÚ MUNKA...38 VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA...39 PÁLYAKEZD K ESZKÖZEI...41 RÉSZLETES TÁBLÁZATOK...43 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...44

4 évben befejez dött aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök monitoring vizsgálata A munkaügyi szervezet 1994 óta vizsgálja a jelent sebb aktív eszközök m ködésének hatékonyságát, eredményességét az e célra kifejlesztett monitoring rendszer segítségével. A munkaer piaci képzésekb l (ajánlott-, elfogadott képzés, munkaviszonyban állók képzése), a vállalkozóvá válási ból, a bérból és a pályakezd programokból (munkatapasztalat-szerzési, foglalkoztatási ) kikerül, valamint a közhasznú foglalkoztatásban érintett személyeket 3 hónappal a programok befejezését követ en, postai úton kiküldött kérd ívekkel keressük meg. Egyes eszközöknél a ból kikerült személyeket, másoknál a támogatott munkáltatókat is keressük meg. A munkaviszonyban nem állók képzése és a vállalkozóvá válás a esetében magukat az érintett személyeket keressük meg, a munkaviszonyban állók képzése, a bér és a pályakezd eszközök esetén, pedig a okat igénybe vev munkaadókat. A közhasznú munkavégzésb l kikerülteknél nincs követéses vizsgálat, ebben az esetben az adminisztratív rekordokból lehet következtetéseket levonni. Az értékelés során a befejezett programok résztvev inek különböz ismérvek (nem, kor, iskolai végzettség) szerinti létszámösszetételét és elhelyezkedési arányait, valamint a programok fajlagos költségeit vizsgáljuk ben 33,2 ezer személy nyomon követésére került sor, ami az aktív eszközben résztvev k évi érintett létszámának 20,6%-a, ez 7 %-ponttal kisebb arány az el évhez képest. A közhasznú foglalkoztatásban részvett 63,4 ezer f vel együtt a vizsgálatba bevontak létszáma közel 100 ezer f volt, 19,6%-kal kevesebb, mint az el évben. Aktív programokat befejezettek válaszadási arányai Programot befejezettek száma (f ) Válaszadási arány (%) Index,% év= változás (%-pont) Munkaviszonyban Ajánlott képzése ,5 62,2 59,3-2,9 nem állók Elfogadott képzése ,9 64,7 61,3-3,4 Munkaviszonyban nem állók képzése összesen ,3 62,8 59,7-3,1 Munkaviszonyban állók képzése ,2 94,3 93,8-0,5 Képzés összesen ,1 65,8 62,0-3,8 Támogatott vállalkozók ,5 66,4 69,1 2,7 Bérsal foglalkoztatottak ,6 74,7 73,9-0,8 Pályakezd k Munkatapasztalat szerzési ,1 85,5 84,7-0,8 Foglalkoztatási ,7 83,8 90,8 7,0 Nyomon követésbe bevontak összesen ,6 71,8 69,8-2,0 Közhasznú foglalkoztatás * , Megfigyeltek összesen , *A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k érintett létszáma

5 4 A megkérdezettek válaszadási aránya az eszközök típusától függ en 60% és 94% között mozgott 2007-ben. Az összes eszközt figyelembe véve az átlagos válaszadási arány 69,8%, mely 2 %-ponttal alacsonyabb az el évinél. Az egyes eszközök közül a válaszolási hajlandóság a munkaadói képzést befejez k körében volt a legmagasabb, 93,8%. A nem munkaviszonyban állók képzést befejez k között alacsony a válaszadók aránya (kevesebb, mint 60%), ráadásul ez az arány az elmúlt évhez viszonyítva 3 %-ponttal alacsonyabb. A képzésen belül az elfogadott képzésben résztvev k válaszolási hajlandósága csökkent er sebben, 3,4 %-pont. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközt befejez k és a nyomonkövetésbe bevontak száma ( ) Programot befejezettek év Válaszadók év Programot befejezettek év Válaszadók év NYOMON KÖVETÉSBE BEVONTAK ÖSSZESEN EBB L Programot befejezettek év Válaszadók év Programot befejezettek év Válaszadók év Képzés összesen Programot befejezettek év Válaszadók év Programot befejezettek év Válaszadók év Bérsal foglalkoztatottak Programot befejezettek év Válaszadók év Programot befejezettek év Válaszadók év Munkatapasztalat szerzési

6 5 bb munkaer piaci eszközök hatékonyság mutatói Befejezett programok létszáma évben befejezett munkaer piaci létszáma 96,6 ezer f volt, melynek 65,6%-a közhasznú foglalkoztatásban volt. Munkaer piaci képzést 17,1% fejezte be, ebb l 16% volt a munkanélküliek képzése. A nem munkaviszonyos képzést befejez k háromnegyed része a munkaügyi központok által ajánlott képzéseken vett részt. Az aktív eszközt befejez k között jelent s, közel 11% a bérban résztvev k aránya 1. A pályakezd k munkatapasztalat szerzési át befejez k arány a 5,8%, mely kifutó lévén, jelent s létszámot jelent. Régió, megye A évben befejezett programok létszáma régiónként Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bérsal foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Pályakezd k Munkatapasztal at szerzési foglalkoztatási Összesen Közép- Magyarország 14,8 3,0 17,7 2,9 0,2 6,3 71,9 0,8 0,0 100,0 Közép-Dunántúl 18,0 4,3 22,4 0,4 0,4 11,1 62,8 2,9 0,0 100,0 Nyugat-Dunántúl 30,8 11,8 42,6 0,3 1,7 12,7 39,0 3,2 0,5 100,0 Dél-Dunántúl 8,9 5,2 14,1 1,8 0,4 21,6 56,6 5,4 0,1 100,0 Észak-Magyarország 8,6 3,3 11,9 0,5 0,4 9,9 70,3 7,0 0,0 100,0 Észak-Alföld 15,2 0,5 15,7 1,1 0,3 6,9 68,1 7,8 0,1 100,0 Dél-Alföld 8,2 2,7 10,9 1,1 0,4 12,5 67,6 7,3 0,2 100,0 Összesen 12,8 3,3 16,0 1,1 0,4 10,9 65,6 5,8 0,1 100,0 Programot befejez k létszáma Az aktív eszközöket 2007-ben befejez k eszközönkénti létszámarányai regionálisan jelent s eltéréséket mutatnak. A közhasznú foglalkoztatást befejez k aránya Közép- Magyarországon és a Észak-Magyarországon a legmagasabb, 70% felett volt, ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon nem éri el a 40%-ot. Munkaviszonyban nem állók képzését bejez k aránya Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, 42,6%, szintén kiemelked (22,4%) ez az arány a Közép-Dunántúli régióban. A legalacsonyabb (10,9%) a képzést befejez k aránya a Dél-Alföldi régióban. Munkaviszonyban állók képzését a legnagyobb arányban a Közép-Magyarországi régióban fejezték be a résztvev k, a létszám közel háromszorosa az országos átlagnak. Nyugat-Dunántúlon ezt a képzési formát csupán 15-en fejezték be. Bért befejez k aránya Dél-Dunántúlon a legmagasabb 21,6%, duplája az országos átlagnak. Közép-Magyarországon és az Észak-Alföldön a legalacsonyabb az aránya 1 Megjegyezzük, hogy a monitoring vizsgálatba a régi típusú bérban részesül k kerültek be, mivel a monitoring három hónapos késleltetés kérd íves vizsgálatába az új bérból nem kerültek be személyek, mivel ezen ok befejezése és a vizsgálat id pontja között nem telt el 3 hónap.

7 6 azoknak, akiknek 2007-ben fejez dött be a béra, az arányuk alig haladja meg az országos átlag felét. 100% 80% A évben befejezett programok létszáma régiónként Támogatott vállalkozók Pályakezd k ai 60% 40% Közhasznú munkán foglalkoztatottak Bérsal foglalkoztatottak 20% Munkaviszonyban állók képzése 0% Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Munkaviszonyban nem állók képzése Az aktív eszközöket évben befejezettek létszámának nem-, kor-, iskolai végzettség szerinti megoszlásai (%) Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkanélküliek képzése összesen Vállalkozóvá válási Bér Közhasznú foglalkoztatás Munkatapasztala t szerz Foglalkoztatási Összesen Nemek szerint Férfiak 43,4 50,9 45,0 44,2 45,0 57,0 46,0 75,5 53,0 k 56,6 49,1 55,0 55,8 55,0 43,0 54,0 24,5 47,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Korcsoportok szerint X-29 46,1 47,9 46,4 31,8 29,1 24, , ,8 39,2 35,7 49,4 38,1 36, ,7 45 felett 19,1 12,9 17,9 18,7 32,7 38, ,8 Összesen Iskolai végzettség szerint 8 általános vagy kevesebb 27,0 19,8 25,5 6,2 20,8 54,1 6,9 7,1 42,6 Szakiskola, szakmunkás 44,6 52,4 46,2 59,9 54,8 34,0 38,2 84,6 27,6 szakközépiskola, gimnázium, technikum 26,4 26,6 26,5 30,3 22,5 11,2 45,8 4,1 23,2 diplomás 2,0 1,2 1,9 3,6 1,8 0,7 9,2 4,1 6,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

8 7 Az összes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközt figyelembe véve 2007-ben a férfiak aránya a programokat befejezettek között 53%. Azonban az egyes aktív eszközt befejezettek között az elfogadott képzések, a közhasznú foglalkoztatás és a pályakezd k foglalkoztatási a kivételéven a n k dominálnak. E programokat átlagosan 8-13%-kal több n fejezte be, mint férfi. Különösen magas (56,6%) a n k aránya az ajánlott képzések esetében, a vállalkozóvá válás ánál, pedig 55,8%. A férfiak túlsúlya a közhasznú foglalkoztatásban szembet, a létszámarányuk 57%. 30 év alattiak aránya az aktív eszközöket 2007-ben befejezettek között Foglalkoztatási Munkatapasztalat szerz Közhasznú foglalkoztatás Bér Vállalkozóvá válási Munkanélküliek képzése összesen Elfogadott képzés Ajánlott képzés Részletesebb (5 éves) életkori csoportok szerint vizsgálva az összes aktív programokat befejezetteket, azt tapasztaljuk, hogy a 20 év alattiak és az 55 év felettiek kivételével a megoszlás viszonylag egyenletes (a 20 év alattiak létszámaránya 4,3%, az 55 év felettieké 6,7%). Ugyanakkor a évesek aránya az összes aktív programot befejezettek között a többi átlagát jóval meghaladja (17%). A munkaer piaci képzéseket befejez k között a 30 év alattiak képezik a legnagyobb csoportot, létszámarányuk 46,4%. A vállalkozóvá válás t befejez k között a éves korosztály létszámaránya kiemelked, 49,4%. A bért befejez k között a évesek aránya a legmagasabb, 38,1%, de itt csak kevéssel marad el a 45 év felettiek aránya, 32,7%. A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k 38,3%-ának az életkora több mint 45 év, további 36,9%-uk éves. Az összes vizsgált aktív programot befejezettek 42,6%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, a szakmunkások és szakiskolát végzettek együttes aránya 27,6%. Érettségivel a programokat befejez k 23,2%-a rendelkezett 2007-ben, és a fels fokú végzettséggel rendelkez k aránya pedig 6,6% volt.

9 8 A legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya az aktív eszközöket 2007-ben befejezettek között Közhasznú foglalkoztatás Bér Vállalkozóvá válási Munkanélküliek képzése összesen Elfogadott képzés Ajánlott képzés A szakmunkások létszámaránya a legmagasabb a munkaer piaci képzést (46,2%), vállalkozóvá válás át (59,9%), bért (54,8%) befejez k között. A közhasznú foglalkoztatást befejez k többsége, 54,1%-a alacsony iskolai végzettség (legfeljebb 8 általános iskolai végzettség ). A pályakezd k munkatapasztalat szerzési át befejezettek között az érettségivel rendelkez k aránya 45,8%, szintén magasabb az átlagtól (30,3%) az érettségizettek aránya a vállalkozóvá válást befejez k között. A legtöbb diplomást a pályakezd k munkatapasztalat szerzési át (9,2%) és a vállalkozóvá válás át (3,6%) befejezettek között volt 2007-ben. Az aktív eszközt befejez k létszáma 2007-ben mintegy 20%-kal csökkent évi létszámhoz viszonyítva. Abszolút számban 96,6 ezer f fejezte be az aktív programokat, ez a létszámcsökkenés közel 23,6 ezer f t jelentett. Az el évhez viszonyított létszámcsökkenés regionálisan nem mutat jelent s különbségeket, Nyugat-Dunántúlon volt a legkiemelked bb a programokat befejez k létszámcsökkenése, ahol a létszám 34%-kal csökkent, legkisebb létszámcsökkenés a Közép- Dunántúlon következett be, itt mindössze 14%-os volt a csökkenés. A képzést befejezettek létszáma 2007-ben az el évinek kevesebb, mint 70%-a, a legnagyobb létszámcsökkenés a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon következett be, a képzést befejezettek száma közel a felére esett vissza, Közép-Magyarországon és Észak- Magyarországon viszont a csökkenés mindössze 13% volt.

10 9 A évben befejezett programok létszámának alakulása évhez képest, régiónként Régió, megye Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bérsal foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Pályakezd k Munkatapasztal at szerzési foglalkoztatási Közép- Magyarország 85,3 97,4 87,1 64,3 8,2 59,9 78,0 26,3 0,0 74,9 Közép-Dunántúl 71,8 59,8 69,1 44,9 12,3 46,8 125,0 52,2 9,1 86,3 Nyugat-Dunántúl 76,1 49,4 66,2 7,5 22,5 57,5 88,7 36,5 79,3 66,0 Dél-Dunántúl 48,0 73,3 55,0 32,8 15,9 87,5 93,1 80,0 60,9 79,4 Észak- Magyarország 82,8 99,2 86,7 45,9 27,9 56,9 87,6 85,2 50,0 81,8 Észak-Alföld 74,1 27,6 70,3 94,4 20,1 46,8 92,3 71,5 55,0 80,2 Dél-Alföld 55,0 58,2 55,7 37,5 26,3 52,9 111,5 80,2 65,9 84,9 Összesen 70,5 64,9 69,3 46,2 19,5 57,6 94,4 72,1 58,7 80,4 A munkaviszonyban állók képzését befejez k létszáma a évinek a 46,2%-ára esett vissza, a létszám alig csökkent az Észak-Alföldön (5,4%), míg Dél-Dunántúlon és a Dél- Alföldön 65% körül volt a visszaesés. A legdrasztikusabb létszámcsökkenés a vállalkozóvá válás t befejezettek körében volt, a évi létszám egyötödére esett vissza, Közép-Magyarországon legsúlyosabb a t befejez k létszám csökkenése, az el évi létszámnak mindössze 8,2%-a. A bért befejez k létszáma országosan 42%-kal csökkent 2007-ben, Dél- Dunántúlon ez csupán 12,5% volt. Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön egyaránt az el évi létszám felére (46,8%) esett vissza a bért befejez k száma. A közhasznú foglalkoztatást befejezettek száma csökkent a legkevésbé, a létszám csökkenés itt mindössze 5,6% volt. Az összes aktív eszköz közül egyedül a közhasznú munka a területén volt két régióban létszámnövekedés a programot befejezettek körében, (Közép- Dunántúl és Dél-Alföld), ahol 25%-kal illetve 11,5%-kal b vült a létszám. Szólni kell még a pályakezd k munkatapasztalat szerz áról is, az országos 28%-os létszámcsökkenéssel szemben Közép-Magyarországon 75,7%-os, Nyugat-Dunántúlon 63,5%-os volt a programot befejezettek létszámcsökkenése. Ezzel szemben Észak- Magyarországon csupán 14,8%-os, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön 20%-os volt. A kifutó programot a pályakezd k foglalkoztatási át befejezettek létszáma országos átlagban mintegy 41%-kal csökkent, amiben dönt túlsúllyal szerepelt a közép-dunántúli 91%-os Közép-Magyarországi 100%-os létszámcsökkenés. összesen

11 10 Munkában állók aránya Az aktív foglalkoztatás-politikai eszközök fontos hatékonysági mutatója a program befejezése után a résztvev k munkában állásának aránya. A évben befejezett aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket befejez k az eszközök típusától függ en eltér arányban dolgoztak a befejezést követ 3. hónap végén. A munkában állás aránya munkaviszonyos képzés esetén a legmagasabb, 92,4%. Ez az arány magasnak t nik, ám, figyelembe véve, hogy e i formát azok vehetik igénybe, akik dolgoznak, 7,5%-uknak nem sikerült munkahelyüket megtartani. A választ adók közül követéskor munkában állók aránya a évben befejezett programoknál régiónként Régió, megye Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bérsal foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Pályakezd k Munkatapasztal at szerzési foglalkoztatási Közép- Magyarország 39,2 54,3 41,4 83,1 93,3 70 1,0 74,1 0 Közép- Dunántúl 41,6 54,6 45,5 95, ,9 0,5 71,7 0 Nyugat- Dunántúl 45,3 57,3 48,5 100,0 82,8 70,6 1,7 69,9 76,2 Dél-Dunántúl 31,2 47,1 37,0 90,1 95,7 63,1 0,9 65,8 78,6 Észak- Magyarország 31,6 41,1 34,4 91,6 94,3 59,6 0,3 65,6 77,8 Észak-Alföld 35,1 20,9 34,7 94,1 79,2 61,4 0,7 63,1 71,4 Dél-Alföld 41, ,7 100,0 86,3 64,6 2,9 69,7 83,3 Összesen 37,5 47,6 39,6 92,4 87,6 63,4 1,1 66,3 77,5 A munkaviszonyban nem állók képzésb l kikerültek 39,6% helyezkedett el 2007-ben. Ez azt jelenti, hogy a képzésben résztvev k 60%-ának a képzés közvetlenül nem segített abban, hogy munkát találjon. Természetes és általában helytálló, hogy az elfogadott képzést befejez k között magasabb (47,6%) az elhelyezkedettek aránya, hiszen közülük számosan egy állás ígéretével a zsebükben kérik a kiválasztott képzésük át. A gazdaságilag fejlettebb régiókban magasabb az elhelyezkedés aránya, különösen a Nyugat-Dunántúli adat kiemelked, 57,3%. Észak-Alföldön az általánosan rossz képzésb l való elhelyezkedési mutatón belül is nagyon gyenge az elfogadott képzésekb l kikerül k elhelyezkedési aránya. Az ajánlott képzésb l kikerül k elhelyezkedési mutatója országosan 37,5%, ebben a képzési formában kisebbek az elhelyezkedési mutató regionális különbségei, mint más eszközöknél. Elhelyezkedési szempontból legsikeresebb a képzés a Nyugat-Dunántúlon, ahol a képzésb l kikerül k 45,3%-a dolgozott a befejezést követ 3. hónapban. Észak- Magyarországon és Dél-Dunántúlon tudtak legkisebb arányban elhelyezkedni az ajánlott képzésb l kikerül k közül (31,6% és 31,2%).

12 ben programokat befejez k elhelyezkedési aránya (f ) Pályakezd k ai 71,9% Bér 57,6% Vállalkozóvá válási Munkaviszonyban állók képzése Elfogadott képzés 19,5% 46,2% 64,9% Ebb l munkában álló Befejezett programok létszáma Ajánlott képzés 70,5% A vállalkozóvá válás ánál a követéskor tehát a befejezése után 3 hónappal még m köd vállalkozások aránya 87,6%, amely a vállalkozások esetében nem er s teljesítmény. Természetesen a gazdaság visszaesése er sen befolyásolja a vállalkozások életképességét, így ez a 3 hónap alatti mintegy 12%-os lemorzsolódás nem t nik soknak, ként, mert többségük esetében kényszervállalkozásról van szó. Legnagyobb arányban a Dél-Dunántúli támogatott vállalkozások sikeresek, közel 96%-uk m ködött a lejárta utáni 3. hónap végén. Észak-Alföldön a vállalkozói ban részesül knek csupán kevesebb, mint 80%-a m ködött a monitoring vizsgálat id pontjában. A bérban részesül k 63,4%-a volt állásban a, illetve a tovább foglalkoztatási kötelezettség lejárta utáni 3. hónap végén. Az elhelyezkedési arányok reginonálisan nem térnek el jelent sen az átlagtól, a legmagasabb a munkában állók aránya Nyugat-Dunántúlon (70,6%), és Közép-Magyarországon (70%). A bér eredményessége Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, a monitoring idején a ban részesül knek csak az 59,6%-a volt ugyanazon cégnél állásban. A pályakezd k munkatapasztalat szerz át befejez k 66,3% helyezkedett el. A munkában állók aránya Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 74,1%, szintén magas az elhelyezkedési arány a Közép-Dunántúlon, 71,7%, míg Észak-Alföldön a legalacsonyabb, 63,1%. A pályakezd k foglalkoztatási át befejez k száma országosan kevesebb, mint száz f volt, akiknek 77,5%-a volt állásban a megkérdezés id pontjában.

13 12 Az aktív eszközöket évben befejezettek nem-, kor-, iskolai végzettség szerinti elhelyezkedési arányai, % Pályakezd k Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkaviszonyban nem állók képzése összesen Vállalkozóvá válási Bér Munkatapasztalat szerz Foglalkoztatási Nemek szerint Férfiak 39, ,4 91,7 60,6 68,7 74,6 N k 36,5 43,4 37,8 84,7 65,6 64,2 86,4 Összesen 37,5 47,6 39,6 87,6 63,4 66,3 77,5 Korcsoportok szerint X-29 40,1 47,4 41,7 86,6 63,1 66,3 77, ,4 47,4 40,6 90,8 64, ,5 47,6 39,6 93,2 67, ,6 53,2 39,1 86,7 67, ,2 54,9 37,4 81,3 63, ,3 34,7 32,8 81,8 62, felett 21, , ,5 0 0 Összesen 37,5 47,6 39,6 87,6 63,4 66,3 77,5 Iskolai végzettség szerint 8 ált.-nál kevesebb 32,9 0 32,9 0 54,2 46,2 0 8 általános 34,3 44,2 36,2 86, ,7 85,7 Összesen 34,3 44,2 36,0 86,7 57,9 50,5 85,7 Szakmunkásképz 39,1 49,3 41, ,3 66,2 74,6 Szakiskola 40,2 36,7 39, ,7 63,3 90,9 Spec. szakiskola 37,6 48,5 39,9 81,4 66,3 65,8 80 Szakközépiskola 38,4 51,3 41, ,9 74,9 50 Technikum 37,9 42,1 38,7 84,1 65,1 63,1 100 Gimnázium 39,2 58,9 43,0 87, ,8 0 F iskola 38 46,9 39,5 90,9 56,3 75,1 0 Egyetem 42,9 0 42, Összesen 37,5 47,6 39,6 87,6 63,4 66,3 77,5 Az aktív eszközök közül a bér és a pályakezd k foglalkoztatási án kívül mindegyik esetében a férfiak elhelyezkedési mutatója volt a magasabb. A munkaviszonyban nem állók képzését befejez k között közel 5 %-ponttal magasabb a követéskor munkában álló férfiak aránya, mint a n k esetében. Különösen magas a férfiak elhelyezkedési esélye az elfogadott képzések esetében ben a vállalkozóvá válási t befejez k közül a férfiak 91,7%-ának ködött a vállalkozása a monitoring id pontjában, ez az arány 7 %-ponttal magasabb, mint a n k esetében volt. A bért 2007-ben befejez n k elhelyezkedési mutatója 5%-ponttal magasabb mint a férfiaké. Pályakezd k foglalkoztatási eredményessége a n k esetében magasabb, a n k elhelyezkedési aránya több mint 12 %-ponttal magasabb a férfiakénál.

14 13 Az aktív eszközt befejez k életkori csoportok szerinti elhelyezkedési mutatóját vizsgálva szembet a munkaer piaci képzést befejez 30 év alattiak relatíve magas, 41,7%-os elhelyezkedési aránya. A magasabb életkori csoportok egyre kisebb arányban voltak állásban a monitoring id pontjában. Ez fokozottan igaz az ajánlott képzést befejez kre, az elfogadott képzések esetén azonban a évesek és a évesek nagyobb arányban álltak munkában a befejezését követ en, mint a többi korcsoport. A vállalkozóvá válás ának eredményessége a éves és a éves korcsoportokban a legjobb, 90,8% és 93,2%. A 30 év alattiak elhelyezkedési mutatója átlagos, míg a 40 évnél id sebbek az átlagtól mintegy 6%-ponttal kisebb arányban voltak munkában a program befejezését követ 3. hónap végén. A bért befejez k elhelyezkedési aránya a évesek és a évesek körében volt a legmagasabb. A többi korcsoport az 55 év felettiek kivételével az átlagost megközelít arányban volt állásban a monitoring idején. A választ adók közül munkában állók arányának változása évben, évhez képest, régiónként Régió, megye Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bérsal foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Pályakezd k Munkatapasztal at szerzési foglalkoztatási Közép- Magyarország -7,8-4,5-11,5-10,7 6,1-0,9 0,0 1,1-50,0 Közép- Dunántúl -8,4-3,7-8,6 3,3 2,6 5,2-0,2-3,3-70,0 Nyugat- Dunántúl -0,2-1,3-3,6 6,3-2,3 4,4-0,3-1,6 4,2 Dél-Dunántúl -11,0-2,2-8,8 3,9 10,9-0,3 0,5-1,9 43,3 Észak- Magyarország -5,7-4,5-7,0-3,4 6,3 0,3-0,1 1,8 17,8 Észak-Alföld 2,2-28,8-6,6-4,0-6,3-4,1-0,2-1,0 12,6 Dél-Alföld -3,6 4,6 0,1 2,3-0,7 9,3-0,7 1,8 2,2 Összesen -3,6-3,3-3,7 0,0 1,2 1,1 0,0-0,3 12,5 Az elhelyezkedési mutató évhez képest a munkaviszonyban nem állók képzése és a pályakezd k munkatapasztalat szerzési a esetében csökkent, a többi eszköz esetén nem változott vagy emelkedett. Munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek 3,7 %-ponttal kisebb arányban álltak munkában, mint évben. A képzés hatékonysága a Közép-Magyarországi régióban romlott a legnagyobb mértékben, 11,5 %-ponttal kisebb arányban helyezkedtek el a képzést követ en, mint az el évben. A Dél-Alföldön közel a 2006-ossal azonos mértékben voltak állásban a képzést befejez k a monitoring id pontjában. A munkaviszonyban nem állók képzésén belül az ajánlott képzések hatékonysága 3,6 %-ponttal romlott 2006-hoz képest. Az ajánlott képzés hatékonysága a Dél-Dunántúli régióban csökkent a legnagyobb

15 14 mértékben, 11 %-ponttal, ezzel szemben az Észak-Alföldön 2,2 %-pontos javulás következett be. Az elfogadott képzések hatékonyságának változását vizsgálva szembet az Észak-Alföldi régióban a jelent s 28,8 %-pontos csökkenése a követéskor munkában állók arányának, ugyanakkor a Dél-Alföldön örvendetes, 4,6 %-pontos hatékonyság javulás tapasztalható. A munkaviszonyban állók képzésének hatékonyságának 2006-hoz viszonyított változása régiónként jelent s ingadozásokat mutat. Közép-Magyarországon 10,7 %-ponttal csökkent, míg Nyugat-Dunántúlon 6,3 %-ponttal javult a munkaviszonyban állók képzésének hatékonysága. A támogatott vállalkozások általában sikeresebbek voltak, mint 2006-ban, azonban az Észak- Alföldön 6,3 %-ponttal, a Nyugat-Dunántúlon 2,3 %-ponttal kisebb volt a követéskor még köd vállalkozások száma. Az el évhez képest sikeresebb volt a vállalkozóvá válás ának programja Közép-Magyarországon, 6,1 %-ponttal, és Észak- Magyarországon, 6,3 %-ponttal. Országos szinten a bér hatékonysága 2007-ben 1,1 %-ponttal kedvez bb volt, mint az el évben. A Dél-Alföldi régióban javult legnagyobb mértékben, 9,3 %-ponttal a bér hatékonysága, ennyivel volt magasabb a befejezése után is munkában állók arány 2006-hoz viszonyítva. Szintén javult az elhelyezkedettek aránya Közép-, és Nyugat-Dunántúlon. Jelent snek számító bér befejezését követ munkában állási arány romlás csak az Észak-Magyarországi régióban következett be. A pályakezd k ai közül a foglalkoztatási nak nem vizsgáljuk a hatékonyság indexét a résztvev k alacsony száma miatt. A munkatapasztalat szerzés hatékonysága 2006-hoz mért változása a Közép-Dunántúl kivételével nem jelent s, Közép- Dunántúlon 3,3 %-ponttal kisebb a program befejezését követ en munkában állók aránya.

16 15 Egy f re jutó Az egyes régiókban eltér az egy f re jutó ok mértéke, ugyanakkor aktív eszközönként más és más. A közhasznú munka ának és a pályakezd k munkatapasztalat szerzési ának a legmagasabb a fajlagos költsége, 708 ezer illetve 704 ezer forint. Az egy f re jutó költsége a munkaviszonyban állók képzése esetén a legalacsonyabb, 122 ezer forint. A munkaviszonyban nem állók képzésének egy f re jutó költsége országos átlagban 319 ezer forint volt 2007-ben. A munkaviszonyban nem állók képzésén belül az ajánlott képzések egy f re jutó fajlagos költsége a magasabb, 338 ezer forint, 97 ezer forinttal magasabb, mint az elfogadott képzések esetén. Az átlagtól való jelent s régiónkénti eltéréseket egyrészt az eltér képzési struktúra, másrészt az egyes képzési típusok eltér költsége és f ként a mértéke magyarázza. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az egyes térségekben az azonos képzések költsége is különböz lehet. A munkaviszonyban nem állók képzésének egy f re jutó költsége az Észak-Alföldön a legmagasabb, több mint 417 ezer forint, ugyanakkor az ajánlott, illetve elfogadott képzések egy f re jutó költsége er sen eltérnek egymástól. Az ajánlott képzések egy f re jutó költsége a régióban 428 ezer forint, több mint 4- szerese az elfogadott képzések költségének. Az Észak-Alföldi értékt l csupán 25 ezer forinttal marad el az Észak-Magyarországi egy f re jutó költség. Ebben a régióban az ajánlott és az elfogadott képzés egy f re jutó költsége kevésbé tér el, csupán 53 ezer forinttal kisebb az elfogadott képzés egy f re jutó költsége, 354 ezer forint. Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb a munkaviszonyban nem állók képzésének egy f re jutó költsége, mindössze 118 ezer forint. A régióban az ajánlott képzés egy f re jutó költsége 108 ezer forint, közel 50 ezer forinttal kevesebb, mint az elfogadott képzés egy f re jutó költsége. Közép- Magyarországon szintén az elfogadott képzések egy f re jutó összege magasabb, 11 ezer forinttal, mint az ajánlott képzéseké. Egy f re jutó összege a évben befejezett programoknál, régiónként Munkaviszonyban nem állók Pályakezd k Régió, megye Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bérsal foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Munkatapasztal at szerzési foglalkoztatási Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

17 16 A munkaviszonyban állók képzésének egy f re jutó költsége 2007-ben átlagosan 122 ezer forint volt, ez két és félszer kisebb összeg, mint a munkaviszonyban nem állók képzésénél az egy f re jutó költsége. A Közép-Dunántúlon legmagasabb e képzési típusnak a fajlagos költsége, 208 ezer forint. Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon ennek csak egy harmadát, 66 ezer, illetve 72 ezer forintba kerül egy f munkaviszony melletti képzése. A vállalkozóvá válás a esetén 2007-ben az egy f re jutó 215 ezer forint volt. A vállalkozóvá válás egy f re jutó költsége az egyes régiókban Dél- Alföld kivételével nem térnek el számottev en az átlagtól, Dél-Alföldön 178 ezer forint volt az egy f re jutó. A bérsal való foglalkoztatás az egy f re jutó költség alapján a harmadik legköltségesebb aktív eszköz, 2007-ben 397 ezer forintot költöttek egy f támogatott foglalkoztatására. A bér költsége függ a támogatott által betöltött munkakört l, a térségben elfogadott átlagos bérszínvonaltól, a id tartamától és mértékét l. Közép- Magyarországon a legmagasabb az egy f re jutó összege, 558 ezer forint, ett l az értékt l közel 89 ezer forinttal kisebb a bér egy f re jutó költsége Közép- Dunántúlon. A legalacsonyabb Észak-Magyarországon volt az egy f re es, 336 ezer forint. A közhasznú foglalkoztatás esetén az egy f re jutó a legmagasabb az aktív eszközök között, átlagosan 708 ezer forint jutott egy f re. Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, 805 ezer az egy közhasznú foglalkoztatottra jutó. Ezzel szemben Közép-Magyarországon csupán 582 ezer forint volt. Egy f re jutó összege a évben befejezett programoknál (ezer forint) foglalkoztatási Munkatapasztalat szerzési Közhasznú munkán foglalkoztatottak Bérsal foglalkoztatottak Támogatott vállalkozók Munkaviszonyban állók képzése Munkaviszonyban nem állók együtt Elfogadott képzése Ajánlott képzése

18 17 A pályakezd k munkatapasztalat szerzési egy f re jutó összege 704 ezer forint volt 2007-ben. Legmagasabb az egy f re jutó költsége Közép-Dunántúlon volt, több mint 907 ezer forint. Ezzel szemben Dél-Alföldön csupán 622 ezer forint volt, 82 ezer forinttal kevesebb. Pályakezd k foglalkoztatási ában országosan kevesebben, mint százan részesültek, egy f re jutó 276 ezer forint volt. E i forma egy f re jutó mértékében nem tapasztaltunk jelent s regionális különbségeket. Az egy f re jutó az aktív eszközök többségénél emelkedett a évi mértékhez viszonyítva. Az egy f re jutó i költség csökkenése csak a munkaviszonyos képzés és a pályakezd k munkatapasztalat szerzési a esetében következett be 1-5%-os közötti mértékben. Azonban e két eszköz esetében is egy-egy régióban ezek a költségek is emelkedtek. A munkaviszonyban nem állók képzésének egy f re jutó i költsége 2006-hoz képest átlagosan 32,7%-kal emelkedett, ezen belül is kiemelked en n tt az elfogadott képzések fajlagos költsége, több mint 50%-kal (az ajánlott képzéseké csupán 28,8%-kal). A legjelent sebb változás Nyugat-Dunántúlon következett be, itt az egy f re jutó i költség 70,5%-kal emelkedett, az általános tendenciával szemben ebben a régióban az ajánlott képzés fajlagos költsége emelkedett er sebben 72,8%-kal. Egyedül Közép-Dunántúlon csökkentek az egy f re jutó képzési i költségek, itt is csak az ajánlott képzések esetén. Az egy f re jutó költsége itt 24,2%-kal csökkent, az elfogadott képzések fajlagos költsége viszont 9,2%-kal emelkedett. Feltehet en itt kisebb mértékben ítélték meg a minimálbér összeg keresetpótló juttatást. A munkaviszonyban állók egy f re jutó i költsége országos átlagban nem változott 2006-hoz képest, azonban regionálisan jelent s különbségek vannak, Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon több mint 40%-os a fajlagos költség csökkenése. Megjegyezzük, hogy a munkaviszonyban állók képzésben résztvev létszám rendkívül alacsony, így e fajlagos i költség indexek csak tájékoztató jelleg ek, hosszú távú következtetéseket nem lehet levonni bel lük. A vállalkozóvá válás a keretében egy f re jutó i költség 2006-hoz képest csupán 2,4%-kal emelkedett. A vállalkozói egy f re jutó költsége Közép- Dunántúlon emelkedett kiemelked en, 14,9%-kal került többe az el évhez képest. A fajlagos költség csökkent Dél-Dunántúlon (4,6%-kal), továbbá kisebb mértékben Észak-, és Dél-Alföldön is (0,9%-os és 1,5%-os csökkenés). A bér egy f re jutó költségei országos átlagban 28,4%-kal emelkedtek. Legnagyobb fajlagos költség növekedés a Közép-Dunántúlon tapasztalható, 47,7%-kal ttek az egy f re jutó i terhek. Szintén jelent s, 37,7%-os növekedés volt a Közép- Magyarországi régióban. A bér egy f re jutó terhei legkisebb mértékben a Dél- Dunántúlon emelkedtek, ahol mindössze 12,2%-ot emelkedett a fajlagos költség ben egy közhasznú foglalkoztatásban résztvev re jutó költsége 5,6%-kal emelkedett 2006-hoz képest. A Nyugat-Magyarországi régió kivételével (itt 1,5%-os csökkenés következett be) mindegyik régióban emelkedtek az egy f re jutó terhek.

19 18 Az egy f re jutó összegének alakulása évben évhez képest, régiónként (%) Régió, megye Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bérsal foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Pályakezd k Munkatapasztal at szerzési foglalkoztatási Közép- Magyarország 120,1 122,6 120,6 100,1 101,7 137,4 107,9 83,6 0,0 Közép- Dunántúl 69,0 109,2 75,8 97,2 114,9 147,7 107,9 112,9 114,9 Nyugat- Dunántúl 172,8 164,7 170,5 59,9 107,1 116,2 98,5 113,5 104,2 Dél-Dunántúl 122,6 130,3 115,9 59,6 95,4 112,2 107,5 107,2 119,5 Észak- Magyarország 124,8 171,2 132,0 89,3 104,9 128,4 102,9 99,7 111,0 Észak-Alföld 136,7 32,5 133,3 64,4 99,1 127,6 103,3 85,7 107,7 Dél-Alföld 122,5 260,4 132,7 230,8 98,5 132,3 108,9 95,1 109,6 Összesen 128,8 152,7 132,7 99,2 102,4 128,4 105,6 95,2 109,8 A pályakezd k munkatapasztalat szerzési ában résztvev k egy f re jutó i költsége országos átlagban csökkent 4,8%-kal. A fajlagos költségek nagyobb mértékben csökkentek Közép-Magyarországon (16,4%-kal) és Észak-Alföldön (14,3%-kal). A dunántúli régiókban emelkedtek a pályakezd k munkatapasztalat szerzési ának fajlagos költségei 7-13%-kal, a többi régióban kisebb mérték csökkenés következett be. A pályakezd k foglalkoztatási egy f re jutó költsége országosan közel 10%-kal emelkedett. Az eszközben résztvev k alacsony száma miatt az indexek tájékoztató jelleg ek.

20 19 Egy munkában állóra jutó A munkaer piaci eszközöknek alapvet en az álláskeres k munkaer piacra való visszavezetése a feladata. Egy-egy aktív eszköz pénzügyi hatékonyságát is vizsgálni kell. A következ kben a követéskor munkában állókra számított egy f re jutó i költségek alakulását mutatjuk be eszközönként és régiónként. A követéskor egy munkában állóra jutó összege a évben befejezett programoknál, régiónként Régió, megye Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bérsal foglalkoztatottak Pályakezd k Munkatapasztal at szerzési foglalkoztatási Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k közül az egy munkában állóra jutó képzési költsége 866 ezer forint volt 2007-ben. Ezen belül az ajánlott képzésben résztvev k esetén ez a i költség 971,5 ezer forint volt, 80%-kal drágább, mint az elfogadott képzéseké. Egy képzésb l kikerült ember munkaer -piaci elhelyezésére Észak- Magyarországon és Észak-Alföldön kellett legtöbbet költeni, egy elhelyezkedettre fordított i költség e két régióban több mint 1300 ezer forint. Elhelyezkedési szempontból az ajánlott képzésb l kikerül k drágábban helyezhet k el a munkaer piacon, mint az elfogadott képzésb l kikerül k, Észak-Magyarországon 32%-kal, Észak-Alföldön 68%-kal. Közép-Dunántúlon a legolcsóbb, egy képzésb l kikerül ember elhelyezése mindössze 279 ezer forint. Valamivel alacsonyabb a képzésb l munkába helyezési költsége az átlagosnál a Dél-Alföldön, 718 ezer forint. Mindebb l jól látszik, hogy a támogatott képzésb l történ elhelyezkedések sikerességét alapvet en a régió munkaer piaci helyzete determinálja. A Munkaviszonyban állók képzése esetében a képzés jellegéb l adódik, hogy magas a munkában maradási arány, így a követéskor munkában állóra jutó csupán 9%-kal magasabb az egy f ilyen képzésére fordított nál. Nyugat-Dunántúlon legkisebb a költsége egy munkaviszonyos képzést befejez ember munkában tartásának (66 ezer forint) és Közép-Dunántúlon a legmagasabb 397 ezer forint. A vállalkozóvá válás a esetén hasonló okok miatt csupán 12%-kal magasabb az egy a követéskor is m köd vállalkozásra es.

21 20 A bér befejezése után, egy munkában állóra es országos átlagban 631 ezer forint volt 2007-ben. A bér pénzügyi hatékonysága Nyugat-Dunántúlon a legjobb, itt a legalacsonyabb a bér után is munkában lév re jutó összege, 570 ezer forint, ugyanakkor Közép-Magyarországon a legmagasabb ez az összeg, 798 ezer forint. A pályakezd k munkatapasztalat szerzési a igen drága eszköz, az egy f re jutó magas, és különösen magas a lejárta után is munkában lév kre jutó i összeg (1 millió 71 ezer forint). A követéskor egy munkában állóra jutó összegének alakulása évben évhez képest régiónként (%) Régió, megye Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bérsal foglalkoztatottak Pályakezd k Munkatapasztal at szerzési foglalkoztatási Közép- Magyarország 144,0 127,5 141,0 125,2 97,2 139,1 77,5 0,0 Közép- Dunántúl 81,5 56,2 76,1 175,1 106,4 145,1 118,5 0,0 Nyugat- Dunántúl 174,0 167,7 166,3 53,9 109,9 110,7 117,8 99,6 Dél-Dunántúl 159,7 136,8 138,0 55,6 83,7 109,0 105,7 52,0 Észak- Magyarország 150,0 196,4 154,7 89,6 95,5 129,7 96,0 85,3 Észak-Alföld 126,2 74,2 123,8 65,2 107,4 125,4 86,6 85,7 Dél-Alföld 127,9 236,2 134,0 228,2 97,0 126,8 93,0 104,0 Összesen 139,8 164,2 144,1 97,9 100,0 125,8 94,9 90,2 A követéskor egy munkában állóra jutó összege a képzés és a bér esetében emelkedett, a többi eszköz esetében csökkent vagy nem változott évhez képest. A munkaviszonyban nem állók képzése esetén 44%-kal emelkedett az egy munkában állóra jutó i költség, ezen belül az elfogadott képzések esetén 64% volt a növekedés, közel kétszer akkora, mint az ajánlott képzések esetén. Közép-Dunántúlon 23,9%-kal kisebb ez az összeg 2006-hoz képest, a többi régióban az egy munkában állóra jutó emelkedett. Legszembet bb a növekedés a Nyugat-Dunántúli régióban, ahol több mint 66%-kal emelkedett az egy munkában állóra jutó, az ajánlott képzések esetén a mértékének emelkedése csupán 7 %-ponttal magasabb az elfogadott képzésekénél. A munkaviszonyban állók képzéséb l kikerül k esetén a követéskor munkában álló egy f re jutó kis mértékben (2,1%-kal) csökkent. Regionálisan azonban jelent s eltérések mutatkoznak a változás mértékében. Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és a Dél- Alföldön jelent sen emelkedett a mértéke, Dél-Alföldön volt legnagyobb az emelkedés. A többi régióban csökkent az el évhez képest, kiemelked mértékben a Nyugat- Dunántúlon, ahol a 2006-os értékhez képest 46,7%-kal csökkent a fajlagos összege. A i összeg nagyságát a munkaviszonyos képzéseknél els sorban az határozza meg,

22 21 hogy milyen típusú állások, foglalkozások megtartását célozza, és mely térségben éppen melyek ezek. A után is köd vállalkozásokra jutó 2006-hoz képest országosan nem változott, azonban regionálisan vannak eltérések. Legnagyobb mértékben Nyugat- Dunántúlon drágult egy hosszabb távon is m köd vállalkozás a, 9,9%-kal, ezzel szemben Dél-Dunántúlon csökkent a egy m köd vállalkozásra jutó mértéke, 16,3%-kal. Ez a is tükrözi egy adott régió munkaer piaci helyzetét, azon belül is a bérviszonyokat, hiszen az álláskeresési járadék I. szakaszának összegét az illet korábbi keresete határozza meg, majd ennek alapján kerül megállapításra a vállalkozóvá válás i összege. Egy bér lejárta után munkában lév re jutó mértéke átlagosan 25,8%-kal emelkedett az el évhez képest. A bér esetén nincsenek olyan mérték regionális különbségek, mint más eszközöknél. Közép-Dunántúlon emelkedett legnagyobb mértékben az egy munkában állóra jutó mértéke, 45,1%-kal. A legkisebb változás Dél-Dunántúlon következett be, csak 9%-kal emelkedett egy f bér utáni munkába helyezésere jutó költség. A pályakezd k munkatapasztalat szerzési ából kikerültek esetén országosan csökkent az egy elhelyezkedettre es mértéke, mintegy 5%-kal, azonban a dunántúli régiókban emelkedtek ezek a i összegek. Legnagyobb az emelkedés a Nyugat- Dunántúlon, ahol 18,5%-kal magasabb az egy foglalkoztatottra jutó, mint 2006-ban. Közép-Magyarországon csökkentek leginkább az ilyen típusú i költségek, 22,5%- kal.

23 22 A évben befejez dött aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának értékelése a monitoring vizsgálat eredménymutatói alapján Munkaer piaci képzések A Munkaer piaci Alapból támogatott munkaer piaci képzések többsége a munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott és elfogadott képzés, s csak kisebb hányaduk munkaviszony melletti képzés. A munkaviszonyban állók képzési programja keretében a nem megfelel szaktudással rendelkez, illetve az egy éven belül várhatóan elbocsátásra kerül dolgozók átképzését támogatják. A munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott képzések keretében a munkaügyi központok által javasolt képzéseket vehetik igénybe az álláskeres k. Az elfogadott képzések résztvev i egyéni igényeiknek megfelel tanfolyamok elvégzéséhez kaphatnak t. A t a munkaügyi központok mérlegelik s csak az általuk jóváhagyott képzésre kap t az egyén évben közel 16,6 ezer f munkaer -piaci képzése fejez dött be, ami az egy évvel korábbinál 8,1 ezer f vel (32,9%-kal) kisebb létszámot jelentett. A munkaviszonyban nem állók képzéseinél összességében 6,9 ezer f s volt létszámcsökkenés, a munkaviszonyban állók képzését befejezettek létszáma pedig 1,2 ezer f vel csökkent. A nem munkaviszonyos képzések szerkezetében folytatódott az ajánlott képzésének arányának növekedési tendenciája az elfogadott képzések rovására évben az ajánlott képzések aránya 69,6% volt, évben 78,2% és évben 79,6% (12,3 ezer f ). A lemorzsolódás mértéke és okai A évben befejez dött munkaer piaci képzések 17,8 ezer f s induló létszámából 16,6 ezren sikeresen befejezték tanulmányaikat. A lemorzsolódók száma 1,2 ezer f volt. A lemorzsolódók aránya 6,8%, 2006-hoz képest 1 %-pontot javult. A nem munkaviszonyos képzések esetében nagyobb a lemorzsolódás mértéke, 7,1%, a munkaviszonyos képzésb l alacsony a lemorzsolódás, mindössze 1,8%. A nem munkaviszonyos képzésb l a lemorzsolódók aránya 2007-ben is a férfiak körében volt a magasabb, 7,8%. A korcsoportos bontás alapján azt tapasztaljuk, hogy a 30 év alattiak lemorzsolódási aránya 0,3 %-ponttal magasabb, mint az id sebbeké. Különösen a magas (7,7%) a lemorzsolódás a 20 év alatti korcsoportban. A képzést legkisebb létszámveszteséggel az 55 év felettiek végzik el, a lemorzsolódás aránya mindössze 4,3%. Iskolai végzettség szerint vizsgálva a lemorzsolódást, a szakmunkásképz t és szakiskolát végzettek lemorzsolódása a legkisebb, 5,9%, ezen belül is a szakiskolát végzettek a fejezik be legnagyobb arányban a megkezdett képzést. A legfeljebb 8 általánost végzettek körében volt 8,4% a lemorzsolódás. Ugyancsak magas a fels fokú végzettség ek lemorzsolódási aránya, 10,9%. Ennek f ként az az oka, hogy a diplomások elhelyezkedési esélye a munkaer piacon magasabb, és egy részüknek sikerül már a képzés ideje alatt elhelyezkedni.

24 23 A képzésb l való lemorzsolódásban jelent s regionális eltéréseket tapasztalunk. Az átlagos 7,1%-os lemorzsolódáshoz képest kiemelked en magas a Közép-Magyarországi régióban képzést kezd k lemorzsolódása, 10,2%. A képzést megkezd k a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon fejezik be a képzést, itt a lemorzsolódás mindössze 3,9%-os. Szintén alacsonynak tekinthet a lemorzsolódás a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúlon. Munkaer piaci képzésb l való lemorzsolódás fontosabb okai Lemorzsolódás oka Százalék Kimaradt (saját hibából) 20,3 Kimaradt (betegség miatt) 15,7 Elhelyezkedett 40,0 Tanfolyam megsz nt 0,2 Átirányítás más képzésbe 0,2 Egyéb 12,8 Sikertelen vizsga 10,9 Összesen: 100 A lemorzsolódók 40%-a sikeresen elhelyezkedik a képzés alatt, így ezért nem fejezi be a tanfolyamot. Minden ötödik (20,3%) képzésb l lemorzsolódó saját hibájából, önkényesen marad ki a képzésb l menet közben. Magas a képzésb l betegség miatt kimaradók aránya 15,7%. A sikertelen vizsga, kudarcélmény szintén jelent s lemorzsolódást eredményez, 10,9% ezt jelölte meg a lemorzsolódás okaként. Egyéb ok miatt marad ki a képzésb l lemorzsolódók 12,8%-a.

25 24 Munkaviszonyban nem állók képzése Munkaviszonyban nem állók képzésének eredményességi mutatói, 2007-ben Elhelyezkedettek aránya Változás 2006.évhez %-pont Közép-Magyarország 41,4-11,5 Közép-Dunántúl 45,5-8,6 Nyugat-Dunántúl 48,5-3,6 Dél-Dunántúl 37,0-8,8 Észak-Magyarország 34,4-7,0 Észak-Alföld 34,7-6,6 Dél-Alföld 41,7 0,1 Összesen 39,6-3,7 A munkaviszonyban nem állók képzése után az elhelyezkedettek aránya Nyugat-Dunántúlon (48,5%-os), a legsikeresebb a régiók között, a Közép-Magyarországi elhelyezkedési arány csak 3 %-ponttal marad el ett l. Közép-Magyarország és Dél-Alföld közel azonos elhelyezkedési mutatót produkált, 41,4%-ot és 41,7%-ot. A többi három régió 34% és 37% közötti elhelyezkedési arányokat ért el. -8,8 +15,9 +0,1 +32,7-3,6 +70,5-8,6-24,2-11,5 +20,6-6,6 +33,3-7,0 +32,0 Nyugat-Magyarországon bár magas a képzésb l elhelyezked k aránya 2007-ben er sen növekv fajlagos költségek mellett csökkent az elhelyezked k aránya. Ezzel szemben Dél- Alföldön átlagos egy f re jutó költség növekedés mellett minimális mértékben még n tt is az elhelyezkedettek aránya. Közép-Magyarországon kisebb mértékben n ttek az egy f re jutó képzési költségek, mint más régiókban, ugyanakkor az elhelyezkedettek arányának csökkenése itt a legmagasabb, 11,5 %-ponttal kevesebben helyezkedtek el, mint 2006-ban. Közép-

26 25 Dunántúlon csökkentek az egy f re jutó képzési költségek, ennek ellenére kisebb mértékben csökkent az elhelyezked k arány, mint a központi régióban. Ajánlott képzések Az ajánlott képzést befejezettek összetétele A képzést befejezettek nemek szerinti összetételét továbbra is a n k relatív túlsúlya jellemzi: az ajánlott képzések résztvev inek 56,6%-a a n k közül került ki, arányuk még 2 %-ponttal emelkedett is az el évhez képest. A korcsoportos bontás alapján az ajánlott képzést befejezettek még mindig f ként a fiatalabb korosztályokból kerültek ki, a 30 év alatti fiatalok tették ki a résztvev k közel felét, 46%-át, bár 4,6 %-ponttal kisebb az arányuk, mint egy évvel korábban. Legnépesebb a éves korosztály (22,8%) és a évesek (14,9%) korcsoportja volt. A év közöttiek aránya 25,4%, míg a éveseké 18,0% volt, ez utóbbi korcsoport aránya 2 %-ponttal emelkedett 2006-hoz képest. Az 50 éven felüliek 10,5%-kal képviseltették magukat a képzésben, ami 3 %- ponttal több, mint 2006-ban volt. Az iskolai végzettséget tekintve a képzésbe bekapcsolódók 27%-a legfeljebb 8 általánost végzett, arányuk 0,8 %-ponttal csökkent. Minden negyedik ajánlott képzést befejez k szakmunkás végzettséggel rendelkezett, arányuk 0,7 %-ponttal csökkent. A szakközépiskolát, gimnáziumot vagy technikumot végzettek (39,9%), aránya 1,6 %-ponttal emelkedett. Diplomával rendelkezett a képzést befejezettek 8,1%-a. A részletesebb, a képzésben résztvev k iskolai végzettség, korcsoportok és nemek szerinti létszámadatait tartalmazó kereszttáblás adatok alapján a következ kiegészít megállapítások tehet k: Iskolázottsági bontásban vizsgálva a képzést befejezettek életkorát, az összes végzettség szerinti csoportot a 30 év alattiak nagy súlya jellemezte: a legalacsonyabb végzettség eknél 45,3, a szakmunkásképz iskolával, szakiskolával rendelkez knél 37,4%, a középiskolát végzetteknél 52,3%, a diplomásoknál pedig 43,7% volt a 30 év alattiak aránya, a n k aránya aránya a magasabb iskolázottsági kategóriákban meghaladta a férfiakét. A év közötti korosztályok legnagyobb aránnyal (17,8%-kal és 14%-kal) a szakmunkásképz iskolát, szakiskolát végzetteknél képviseltették magukat, a szakmunkás vagy szakiskolai végzettséggel rendelkez n k aránya magasabb, mint a férfiaké.. A évesek között a legnagyobb (11,1%-os) a fels fokú végzettség ek aránya, a férfiak esetén kisebb ez az arány. Nemenként vizsgálva a képzésben résztvettek életkorát, a férfiaknál kisebb részarányt képviseltek a év közötti korosztályok, mint a n knél. Ennek megfelel en a 25 év alatti fiatalok és az 50 évnél id sebbek aránya a férfiak körében volt magasabb. Korcsoportonként vizsgálva a képzésben résztvettek iskolázottságát, minden korosztálynál a középiskolai végzettség ek képviselték a legnagyobb arányt, a 20 évnél fiatalabbak és az 55 évnél id sebbek kivételével, akiknek 53,4%-a illetve 33,7%-a csak 8 általánost vagy ennél is kevesebbet végzett. Fels fokú végzettség ek legnagyobb arányban a év közötti és az 55 év feletti korcsoportban szerepeltek (12,9% és 10%). A nemek szerinti bontás alapján a n k iskolázottsági szintje továbbra is magasabb a férfiakénál: