Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai

Átírás

1 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK KÖDÉSE 2008-BAN Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

2 2 Készült A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Tajti József Számítógépes feldolgozások: Balogh Bertalan

3 3 Tartalomjegyzék AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK ADATGY JTÉSI KÖRE 2008-BAN... 4 AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK LEGFONTOSABB JELLEMZ I... 4 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK MUNKAER PIACI HATÁSA... 9 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖKRE FORDÍTOTT KIADÁSOK AZ AKTÍV ESZKÖZÖKBEN ÉRINTETTEK LÉTSZÁMÁNAK SZERKEZETE AZ 2008-BAN AKTÍV ESZKÖZBE BELÉP K LÉTSZÁMÁNAK SZERKEZETE AZ AKTÍV ESZKÖZÖK M KÖDÉSÉNEK F BB JELLEMZ I ÉVBEN MUNKAER PIACI KÉPZÉS Képzési programok A képzésben résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele ÁLLÁSKERES K VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁSÁT EL SEGÍT TÁMOGATÁS ÁLLÁSKERES K FOGLALKOZTATÁSÁNAK B VÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ BÉRTÁMOGATÁS TÁVMUNKA TÁMOGATÁSA KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele MUNKAHELY-MEG RZÉS TÁMOGATÁSA MUNKÁBA JÁRÁSSAL KAPCSOLATOS UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS MUNKAHELYTEREMT TÁMOGATÁS A rehabilitációs alaprészb l nyújtott munkahelyteremtés támogatása A foglalkoztatási alaprészb l finanszírozott központi munkahelyteremt beruházások TÁMOP DECENTRALIZÁLT PROGRAMOK A HÁTRÁNYOS HELYZET EK FOGLALKOZTATÁSÁÉRT PROGRAM MUNKAER PIACI PROGRAMOK BÉRKÖLTSÉG TÁMOGATÁS MÓDSZERTAN TÁBLÁZATOK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 38

4 4 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök adatgy jtési köre 2008-ban Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök legfontosabb jellemz i Közhasznú munkavégzés támogatása Jogszabályi háttér: A foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv. 16/A. -a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 12. szabályozza a közhasznú munkavégzés támogatás nyújtásának feltételeit. A közhasznú foglalkoztatás célja a munkaer piaci feszültségek csökkentése, az átmeneti vagy tartós elhelyezkedési gondokkal küzd munkanélküliek munkába helyezésének el segítése oly módon, hogy a lakosságot vagy települést érint feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében a munkaadó a foglalkoztatottak létszámát növelje. A vissza nem térítend támogatás mértéke a foglalkoztatásból ered közvetlen költségek százalékáig terjedhet. Foglalkoztatást el segít képzések támogatása Jogszabályi háttér: A foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 1. szabályozza a közhasznú munkavégzés támogatás nyújtásának feltételeit. A képzés támogatás célja, hogy a törvényben meghatározott, illetve a munkaviszonyban álló személyeknek a képzését biztosítsa, ha rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem valósítható meg. A támogatás formája lehet: Kereset kiegészítés vagy keresetpótló juttatás, a képz intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj, valamint a képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi illet leg helyközi utazás költsége. Munkaviszonyban állók képzése Jogszabályi háttér: A foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 1. szabályozza a közhasznú munkavégzés támogatás nyújtásának feltételeit. A munkáltatói képzés támogatásának célja a munkaviszony megszüntetésének elkerülése abban az esetben, ha a munkavállalók további foglalkoztatása csak akkor biztosítható, ha újabb ismeretek elsajátításával képesek alkalmazkodni a munkáltató tevékenységi körének megváltozásához. A képzést a munkaadó - választása szerint - megvalósíthatja saját maga (bels képzés), vagy más intézmény (feln ttképzést folytató intézmény) közrem ködését veheti igénybe. Foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatás Jogszabályi háttér: évi IV. tv /1996. (VII.16.) MüM r. 11. A bértámogatás célja, hogy el segítse a hátrányos helyzet személyek foglalkoztatását; vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyeknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor segítség nélkül be akarnak kerülni a munkaer piacra; akik a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességb l, vagy más

5 5 tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb termelékenységük miatt a támogatás nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. Azoknak a munkaadóknak nyújtható, amelyek a közösségi rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel személyek foglalkoztatását vállalják. Támogatásban részesülhet továbbá a munkaadó, ha olyan hátrányos helyzet személy (munkavállaló) tovább-foglalkoztatására vállal kötelezettséget, akit munkahelyének elvesztése fenyeget. Bérköltség támogatás Jogszabályi háttér: 6/1996. (VII.16.) MüM r. 11/A. A program célja, hogy els sorban a munkahelyek meg rzésével, az ezzel összefügg munkaszervezési intézkedésekhez kapcsolódó támogatások biztosításával, a létszámleépítésben érintett munkavállalók munkaer -piaci helyzetének javításával, új munkahelyen történ ismételt munkába helyezésével, az ezzel kapcsolatos munkaer -piaci képzés támogatásával, a munkába helyezést közvetlenül el segít szolgáltatások biztosításával és a munkaer mobilitásának növelésével járuljon hozzá az érintett munkáltatók foglalkoztatásának megtartásához. A munkaer -piaci program a következ támogatási formákat és elemeket tartalmazhatja: Munkahelymeg rz bérköltség támogatás Munkahelymeg rzést célzó kereset-kiegészítés csökkentett idej foglalkoztatás esetén Újra elhelyezkedést segít bérköltség támogatás Munkaer -piaci szolgáltatás Munkaer -piaci képzés Munkába járással összefügg költségek támogatása Munkahelymeg rzés támogatása Jogszabályi háttér: évi IV. tv. 18/C. 6/1996. (VII.16.) MüM r. 18. A munkahelymeg rz támogatás célja annak elkerülése, hogy a munkáltató gazdasági helyzetére tekintettel létszámleépítést hajtson végre, vagyis rendes felmondással elbocsássa munkavállalóit. A támogatás különböz nagyságrend foglalkoztatási feszültségek kezelésére alkalmas, mivel az alkalmazottak számától függetlenül sor kerülhet a megállapítására: akár akkor is adható, ha a munkaadó csak egyetlen munkavállaló munkaviszonyát kívánja a ködésével összefügg okból, rendes felmondással megszüntetni, és hatékony eszköze a munkaer piaci válsághelyzetek kezelésének is, ha a munkáltató olyan mérték csoportos létszámleépítést tervez, amely az adott kistérség vonatkozásában jelent snek ítélhet. A Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprészéb l nyújtható támogatás - vissza nem térítend formában - a munkavállaló munkabérének és az azt terhel járulékok részbeni megtérítését szolgálja. A támogatás mértéke f szabályként a felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének százalékáig terjedhet. A támogatás a munkabér és járulékai százalékáig terjed mértékben állapítható meg, ha az érintett munkavállaló: Személyi alapbére illetve a teljesítménybérezés alapjául szolgáló bére azonos a kötelez legkisebb munkabér összegével; Megváltozott munkaképesség személy; Foglakoztatása a munkaviszony megszüntetésének megel zése érdekében a korábbinál rövidebb id tartamú munkaid ben történik, feltéve, ha a munkaid mértéke a napi 4 órát eléri, de a 6 órát nem haladja meg.

6 6 A támogatás fels határa havonta munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelez legkisebb munkabér 150%-át. A támogatás a felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy évig folyósítható. Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások Jogszabályi háttér: évi IV. tv /1996. (VII.16.) MüM r. 10. A program célja az álláskeres k vállalkozói készségének, hajlandóságának el mozdítása, saját vállalkozás, illetve vállalkozói tevékenység beindítására való ösztönzése azonos elvek és eljárás szerint történjen. Annak az álláskeres nek nyújtható támogatás: - akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeres ként nyilvántart, és - aki önmaga foglalkoztatását - munkaviszonyon kívüli tevékenységgel - egyéni vállalkozás keretében, vagy gazdasági társaság - személyesen közrem köd - tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már m köd társas vállalkozáshoz csatlakozással), az Szja. 3. -a 18. pontjában meghatározott mez gazdasági stermel ként oldja meg. Munkahelyteremtés támogatása Jogszabályi háttér: évi IV. tv /1996. (VII.16.) MüM r. 18. Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglev munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás el segítéséhez, valamint a munkaer szakmastruktúrájának korszer sítéséhez f foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében. Munkahelyteremt támogatást két módon lehet igényelni: Regionális támogatásként a beruházás építési, tárgyi eszköz, immateriális javak költségeihez, valamint a létrehozott új munkahelyek személyi jelleg ráfordításaihoz, külön-külön, illetve együttesen, vagy Foglalkoztatási támogatásként a beruházáshoz köt en létrehozott új munkahelyek személyi jelleg ráfordításaihoz. A beruházás befejezését követ en regionális beruházási támogatás igénylése esetén bármilyen státuszú munkavállalót, foglalkoztatási támogatás igénylése esetén kizárólag hátrányos helyzet munkavállalót (pályakezd t, regisztrált álláskeres t, elbocsátásban érintett munkavállalót, munkahelye elvesztésével fenyegetett személyt) lehet munkaviszony keretében alkalmazni. A támogatott vállalkozásokat továbbfoglalkoztatási, illetve tovább m ködtetési kötelezettség terheli. A munkahelyteremt beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak létszámadatait t l gy jtjük rendszeren és adjuk közre az aktív eszközök létszámadati között.

7 7 Helyközi utazás támogatása Jogszabályi háttér: 39/1998. (III. 4.) Korm r. 2. A munkába járás terheinek csökkentése érdekében a Munkaer piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéb l helyközi utazás támogatás nyújtható. A támogatás keretében a munkába járással kapcsolatos költségek munkáltatót terhel része téríthet meg részben vagy egészben. A támogatás folyósításának id tartama nem haladhatja meg az egy évet. Munkaer -piaci programok támogatása Jogszabályi háttér: évi IV. tv. 19/B. 6/1996. (VII.16.) MüM r. 26/A-26/G. A Munkaer piaci Alap el re meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaer -piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaer -piacon hátrányos helyzetben lév rétegek foglalkoztatásának el segítésére irányulnak. A meghatározott programok keretében a munkaer -piaci szolgáltatások és foglalkoztatást el segít támogatások egyidej leg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vev álláskeres számára a különböz jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást el segít támogatásokra vonatkozó szabályoktól a támogatást nyújtó szerv eltekinthet. Munkaer piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelel összeg támogatás nyújtható. Régi kifutó eszközök Régi bértámogatás célja a tartósan munka nélkül állók foglalkoztatásának el segítése volt, azáltal, hogy legalább hat, pályakezd k esetében három hónapja nyilvántartott álláskeres k támogatott foglalkoztatásának biztosította. A támogatás a munkabér %-áig terjedhetett és maximum egy évig lehetett igénybe venni. A program el nye, hogy a támogatási id szakkal megegyez id tartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség el írásával a tartósan munka nélkül lév k viszonylag hosszabb idej foglalkoztatását biztosítja. A támogatást kedvez bb feltételekkel vehette igénybe az a munkaadó, aki a munkaügyi központ által kiközvetített 45 évesnél id sebb munkanélküli foglalkoztatását vállalta. Ebben az esetben a támogatás igénybevételéhez már 3 havi regisztráció is elegend, a támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének %-áig terjedhet, maximális id tartama pedig egy év helyett két év lehetett. Jogszabály lehet vé tette, hogy az egészségromlásuk miatt nehezen elhelyezked, megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatása esetén a munkaadókra az általánosnál kedvez bb szabályok érvényesüljenek.

8 8 Járulék átvállalás támogatás az álláskeres k foglalkoztatását kívánta ösztönözni, a munkaadók foglalkoztatással kapcsolatos költségeinek (a keresetet terhel egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, a munkaadói járulék valamint az egészségügyi hozzájárulás) részben vagy egészében történ átvállalásával. Önfoglalkoztatóvá válás támogatása annak az álláskeres nek volt nyújtható, akinek a munkaügyi központ nem tudott megfelel munkahelyet felajánlani, és vállalja, hogy önmaga foglalkoztatásáról vállalkozás indításával vagy ahhoz csatlakozva gondoskodik. Rendelkezik továbbá a vállalkozás indításához - a beruházás költségeinek legalább 20 százalékát elér - saját forrással, valamint megfelel anyagi biztosítékkal a támogatás visszafizetéséhez. Támogatásként az arra jogosult személyeknek I. 1-t l 3 millió Ft-ig terjed visszatérítend kamatmentes t kejuttatás adható, de a tevékenységhez szükséges szaktanácsadás költségei is megtéríthet k. A támogatás visszafizetését legkés bb a folyósítást követ 13. hónaptól kell elkezdeni és legfeljebb 60 hónap alatt kell teljesíteni a munkaügyi központ által megállapított egyenl részletekben. TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért program Az aktív eszközök adatgy jtésbe bevontuk a 2008-ban elindult a TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért programot, melynek keretében a programba belép k a következ aktív eszközökhöz kaphattak támogatást: Képzési támogatás Bértámogatás Munkakipróbálás támogatása Munkatapasztalat szerzés támogatása Munkagyakorlat szerzés támogatása Munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazási költség megtérítése Munkába járáshoz kapcsolódó csoportos utazási költség megtérítése Önfoglalkoztatás támogatása

9 9 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök munkaer piaci hatása A nyilvántartott álláskeres k száma 2000-t l a 2006-os megtorpanás után folyamatosan emelkedett, ez folyamán havi átlagban 442 ezer f t jelentett, ez 3,6%-kal többet az el évinél. A nyilvántartott álláskeres k 9,4%-a - közel 41,4 ezer f - a pályakezd fiatalok közül került ki, számuk ezer f vel volt magasabb az el évinél évhez képest csökkent a különbség az álláskeres k száma és az aktív eszközökbe bevontak száma között ban az aktiválási arány, azaz nyilvántartott álláskeres k aktív eszközökben való részvételének aránya 12,6% volt, 2,4 %-ponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Megjegyezzük, hogy az itt közölt aktiválási ráták a decentralizált foglalkoztatási alapból finanszírozott eszközök résztvev in kívül tartalmazzák a TÁMOP program keretében támogatottakat és a munkahelyteremt beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken támogatottak is. Ez a létszám az aktív eszközben résztvev k 16,8%-át jelentette. (Nem tartalmazza ugyanakkor a HEFOP 1.1 program keretében képzésben lév ket, a közmunkába és közcélú munkába bevontakat). Az aktiválási arány régiónként eltér, az országos átlagtól (12,6%) kisebb mértékben sikerült aktív foglalkoztatáspolitikai eszközbe léptetni az álláskeres ket az Észak-Alföldön (11,57%) és Közép-Magyarországon (8,4%). Dél-Alföldön (13,5%) és Dél-Dunántúlon (14%) sikerült legnagyobb mértékben bevonni aktív eszközökbe az álláskeres ket.

10 10 Aktiválási arány régiónként (%) 2007 és ben Magyarország összesen Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország ,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 Az aktiválási arányok a régiók többségében javultak évhez képest. Legnagyobb mértékben a Dél-Dunántúl régióban (3,3 %-ponttal) sikerült növelni az aktív eszközbe vontak arányát, szintén jelent s mértékben n tt az aktív eszközbe vontak aránya az Észak-Alföld régióban (3 %-pont). Ezzel szemben Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon szinte változatlan maradt az aktiválási arány. Az álláskeres kön belül a pályakezd k aktiválási aránya 4,1 %-ponttal alacsonyabb a nem pályakezd k aktiválási arányánál ban a nem pályakezd álláskeres k aktiválási aránya 12,9% volt, 3%-ponttal magasabb, mint 2007-ben. Ezzel szemben a pályakezd k aktiválási aránya 8,8%, ez a 4,3 %-pontos csökkenést jelent 2007-hez viszonyítva. A nem pályakezd k aktivási aránya a régióban 8,7 és 14,3% között változik (az átlag 12,6%). Dél-Dunántúlon (14,3%) és Dél-Alföldön (13,8%) sikerült leginkább bevonni a nem pályakezd álláskeres ket az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe, Az aktiválási ráta a Közép-Magyarország régióban a legalacsonyabb. A pályakezd k aktív eszközökbe való bevonásának mértéke a Közép-Dunántúl régióban (15%) és a Nyugat-Dunántúl régióban (13,7%) volt a legnagyobb. A pályakezd k aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe vonásának mértéke a gazdaságilag kevésbé fejlett Észak- Alföld (7,4%), az Észak-Magyarország régióban (6,7%) az országos átlag alatt maradt. Az aktiválási ráta emelkedésében jelent s szerepet játszott a TÁMOP program, illetve a munkahelyteremt beruházás keretében aktív eszközbe vontak.

11 11 Az aktív eszközöknek a munkanélküliséget csökkent közvetlen hatása az ezredforduló óta folyamatosan csökken ugyan, de még ma is jelent s ban a regisztrált álláskeres knek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 10% volt, amely az aktív eszközökbe vontak létszámával 1,5%-ponttal magasabb lett volna. Aktív eszközökben átlagosan havi 65,4 ezer f vett részt, e programok nélkül az álláskeres k i átlagosan 442 ezer f s létszáma havi átlagban ennyivel lett volna magasabb. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások A követez kben összefoglalóan bemutatjuk a Munkaer piaci Alap decentralizált keretének kiadásait. A különböz programok finanszírozására a munkaügyi központok által felhasznált keret mintegy 4 milliárd forinttal emelkedett évhez képest ban összesen közel 38,0 milliárd Ft-ot fordítottak a Munkaer piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéb l. Ebb l legnagyobb arányban az Észak-Alföld és az Észak-Magyarország régió felhasználása volt a legnagyobb, 8,7 illetve 8,2 milliárd forint. Legkevesebbet a Nyugat-Dunántúl régió használt fel, 2,9 milliárd forintot. 13,1 15,2 13,5 15,2 16,9 16,0 6,6 6,8 7,6 8,3 7,9 9,5 10,8 7,1 9,1 25,0 23,2 22,8 21,0 23,2 21,6

12 12 Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprésze i decentralizált keretének kiadási eszközönként (millió forintban) Egyéb költség Munkaer -piaci szolgáltatások Csoportos létszám-leépítés Munkaer -piaci programok támogatása Mobilitási támogatás Önfoglalkoztatás támogatása Munkahelymeg rzés támogatása Foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatások Közhasznú munkavégzés támogatása Képzések el segítése 100,7 1037,3 0,4 1962,3 96,6 1797,8 374, , , A Munkaer piaci Alap decentralizált részéb l a közhasznú munkavégzés támogatására fordítottak legtöbbet 2008-ban, több mint 11 milliárd forintot, közel ugyanennyit fordítottak foglalkoztatást b vít bértámogatásokra. Képzések el segítésére 9,9 milliárd forintot költöttek. Munkaer piaci programok támogatására közel 2 milliárd forintot fordítottak, az önfoglalkoztatás, illetve a vállalkozóvá válás támogatására 1,8 milliárdot. A munkahelymeg rzés támogatására 374 millió forintot fordítottak, ez a 2007-es ráfordítás 89%- a. Munkaer piaci szolgáltatásokra viszont nagyobb összeget fordítottak 2008-ban, több mint egy milliárd 514 millió forintot, ez több mint kétszerese az el évi összegnek. Az egyes régiók decentralizált keretének kiadási szerkezete eltér. Minden régióban a képzésre, közhasznú munkavégzésre és a bértámogatásra fordított kiadások aránya a legmagasabb, a Közép-Magyarország Észak-Magyarország és a Közép-Dunántúl régiókban e három kiadási terület aránya meghaladja a régió decentralizált keretének 90%-át. A négy gazdaságilag elmaradottabb régióban a képzésre fordított kiadások aránya alacsonyabb, ezzel szemben a foglalkoztatás b vítését szolgáló (bér)támogatásokra fordított kiadások aránya magasabb, mint a három legfejlettebb régióban.

13 13 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprésze évi decentralizált keretének kiadási arányai régiónként (%) Egyébköltség Munkaer -piaci szolgáltatások Csoportos létszám-leépítés Munkaer -piaci programok támogatása Mobilitási támogatás Önfoglalkoztatás támogatása Munkahelymeg rzés támogatása 10% Foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatások 0% Középmagyarországi Északmagyarországi Észak-alföldi Dél-alföldi Dél-dunántúli Közép-dunántúli Nyugat-dunántúli Közhasznú munkavégzés támogatása Képzések el segítése A Nyugat-Dunántúl régióban legalacsonyabb a bértámogatásra fordított kiadások aránya. Képzésre Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon fordítanak kiemelked en magas arányban. Munkaer piaci programok támogatására a Dél-Alföldön fordítanak legnagyobb arányban. Munkaer piaci szolgáltatások nyújtására kifizetett támogatások aránya a Nyugat-Dunántúl régióban a legmagasabb.

14 14 Az aktív eszközökben érintettek létszámának szerkezete Az aktív eszközökben résztvev k összlétszáma évr l áthúzódó létszám ben belép k száma i érintett létszám Az érintett létszám megoszlása Az érintett létszám változása évhez képest (f ) (f ) (f ) (%) (%) Munkaviszonyban nem állók képzése ,0 38,9 Munkaviszonyban állók képzése ,9 7,9 Vállalkozóvá válás támogatása ,7 46,6 Bértámogatás ,9 22,5 Közhasznú foglalkoztatás ,0 0,0 Utazási költségtérítés ,2-10,2 Munkahely meg rzés támogatása ,6-20,9 Munkahely teremt beruházás* ,8 -- Összesen ,0 18,4 *A munkahelyteremt beruházások létszámadatait elejét l gy jtjük, illetve vesszük számba Utazási költségtérítés 1% Aktív eszközben érintettek létszámának megoszlása 2008-ban Munkahely meg rzés tám. 2% Munkahely teremt beruházás 3% Munkaviszonyban nem állók képzése 28% Munkaviszonyban állók képzése 2% Közhasznú foglalkoztatás 32% Bértámogatás 28% Vállalkozóvá válás támogatása 4% Aktív eszközökben, 2008-ban 191,2 ezer f volt érintve, 18,4%-kal többen, mint az el évben. Az érintettek létszáma a munkahely meg rz támogatás és az utazási költségtérítés támogatása kivételével emelkedett 2008-ban. Az érintettek létszáma legnagyobb arányban a vállalkozóvá válás támogatása (46,6%-kal) és a munkaviszonyban nem állók képzése (38,9%- kal) területén emelkedett, ett l kisebb de jelent s mértékben emelkedett a bértámogatásban részesül k száma is (22,5%-kal).

15 15 Legtöbben a közhasznú foglalkoztatásban vettek részt, 63,1 ezer f, az összes aktív eszközben érintett egyharmada. Az érintett létszám 2007-hez képest lényegében változatlan maradt. A közhasznú foglalkoztatásban átlagosan 3,7 hónapot töltöttek az érintettek. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a bértámogatás jelleg eszközökben 53,3 ezer, az összes eszközben érintett 26,9%-a, részesült. (bértámogatás, járulék átvállalás, rehabilitációs bértámogatás, pályakezd k munkatapasztalat szerzési és foglalkoztatási támogatása) hez viszonyítva a bértámogatás jelleg eszközökben érintettek száma 22,5%-kal emelkedett, közel 10 ezer f vel többen részesültek bértámogatásban, mint az el évben. A bértámogatásban érintettek átlagos részvételi id tartama 11,1 hónap. A pályakezd k átlagosan 19,1 hónapot részesültek munkatapasztalat szerzési támogatásban. Ebben az eszközben már nem voltak új belép k. (A támogatási id tartamok természetesen tartalmazzák a továbbfoglalkoztatás id tartamát.) Az össze aktív eszközben érintettek 28%a munkaviszonyban nem állók képzésében vett részt, 53,5 ezer f, ebb l 10,1 ezer f 2007-r l áthúzódó képzésben vettek részt ban a képzésben érintettek száma 38,9%-kal emelkedett. A képzésben érintettek átlagosan 5,5 hónapot vettek részt valamely képzési programban. A munkaviszonyban állók képzésben 3,6 ezer f vett részt, számuk 7,9%-kal emelkedett az el évhez képest. Vállalkozóvá válás támogatásában 7,1 ezer f volt érintve, ebb l 2,9 ezer f, aki 2007-r l áthúzódóan kapott támogatást. Az összes aktív eszközben érintett létszám 3,7%-a támogatott vállalkozásba kezdett. Az érintett létszám jelent sen emelkedett az el évhez képest, közel duplája a 2007-ben támogatásban részesülteknek. A támogatási létszám tartalmazza a TÁMOP keretében önfoglalkoztatóvá válás támogatásában részesült 164 f t is. A munkahely meg rzési támogatásban 3 ezer f érintett volt, az összes aktív eszközben érintettnek mindössze 1,6%-a, ez közel egy százalék ponttal kisebb arány az el évinél. A utazási költségtérítés (mobilitási) támogatás csoportba a Csoportos személyszállítás támogatása és a helyközi utazás támogatása tartozik, ilyen típusú támogatásban 2,2 ezer f volt érintve. Az érintettek száma 10%-kal kevesebb, mint az el évben. Mobilitási támogatásban átlagosan 9,7 hónapig részesültek az érintettek.

16 16 Az 2008-ban aktív eszközbe belép k létszámának szerkezete Az aktív eszközökbe belép k száma és megoszlása 2007-r l áthúzódó létszám ben belép k száma Belép k aránya az érintett létszámban 2008-ban belép k megoszlása Változása évhez képest, % Munkaviszonyban nem állók képzése ,8 29,0 68,5 Munkaviszonyban állók képzése ,0 1,5-4,0 Vállalkozóvá válás támogatása ,7 2,9 75,9 Bértámogatás ,5 21,2 40,9 Közhasznú foglalkoztatás ,1 39,1 8,9 Utazási költségtérítés ,6 1,2 18,1 Munkahely meg rzés támogatása ,7 1,5-11,4 Munkahely teremt.. beruházás ,0 3,7 Összesen ,9 100,0 35,1 A táblázat mutatja, hogy 2008-ban az aktív eszközben érintett létszám 29,9%-a (44 ezer f ) 2007-ben kötött megállapodások alapján részesült támogatásban ban az érintett létszám 76,9%-a volt új belép (ez közel 10%-kal magasabb arány, mint egy évvel korábban). A munkaviszonyban állók képzése és a munkahelymeg rzés támogatása kivételével minden eszköz esetén jelent sen n tt az újonnan belép k száma 2007-hez képest. Aktív eszközbe érintettek szerkezete, Munkahely teremt beruházás Munkahely meg rzés tám. ebb l új belép érintett létszám Utazási költségtérítés Közhasznú foglalkoztatás Bértámogatás Vállalkozóvá válás támogatása Munkaviszonyban állók képzése Munkaviszonyban nem állók képzése Az új belép k legnagyobb számban a közhasznú foglalkoztatásban jelentek meg, az érintett

17 17 létszám 91,1%-a 2008-ban lépett be a közhasznú foglalkoztatásba. Az új belép k száma 2007-hez képest 8,9%-kal magasabb. E magas belépési arány részben azzal magyarázható, hogy a közhasznú foglalkoztatásban átlagosan eltöltött hónapok száma 2008-ban csupán 3,7 hónap volt, ami megegyezik a évi átlagos id tartammal. A munkaviszonyban nem állók munkaer piaci képzésébe belép k száma 42,7 ezer f volt, ez az össze belép létszám 29%-a, ebb l a létszámból 13 ezer f a TÁMOP program keretében vett részt képzésen. ben 68,5%-kal többen kezdtek támogatott képzésbe, mint az el évben. A képzésben érintett létszám egyötöde 2007-ben kezdte el a képzését, amely áthúzódott 2008-ra is. Munkaviszonyban állók képzési támogatásban 4%-kal kevesebben léptek be, mint 2007-ben. Bér jelleg támogatásba 31 ezer f lépett be, 9 ezer f vel több, mint egy évvel korábban, ez jelent s, 40,9%-os emelkedésnek felel meg. Ebb l a létszámból 7,5 ezer f a TÁMOP program keretében kapott támogatást a foglalkoztatásához. A bértámogatásba belép k az összes belép egyötödét (21,2%) teszik ki. Az összes bérjelleg támogatásban részesül 58,5%-a új belép nek a többi korábban kötött szerz dések alapján részesül támogatásokban. A 2007-ben belép k 1,5%-a munkahelymeg rzés programban vett részt. Munkahelymeg rzés támogatása program érintettek 72,7%-ának 2008-ben kezd dött a támogatása. A belép k száma 11,4%-kal alacsonyabb, mint 2007-ben volt. A vállalkozóvá válás támogatási programba 4,3 ezer f lépett be, 75,9%-kal többen, mint az el évben. A programban résztev k fele kétötöde 2007-ben kötött szerz dések alapján kapta a támogatást. A 2008-ban foglalkoztatási eszközökbe belép k között csupán 1,2% volt azoknak a részaránya, akik valamilyen utazási költségtérítés (mobilitási) támogatást kaptak. Az 1,7 ezer új belép 18,1%-kal több mint ahányan a korábbi években beléptek ebbe az eszközbe. Munkahelyteremtés támogatásának adatai 2008-tól szerepelnek a statisztikáinkban. Ebbe a támogatási kategóriába soroltuk a központi-, a rehabilitációs-, és munkaer piaci program keretében nyújtott munkahely teremtési támogatásokat, továbbá az egyedi kormánydöntések, megyei önkormányzati döntések alapján megítélt támogatásokat. Ezek alapján 2008-ban 5,4 ezer f új munkahelyének létrehozását támogatták. Az összes 2008-ban aktív eszközbe lép 3,7%-a volt, aki támogatással létesült munkahelyen kezdett dolgozni.

18 18 Az aktív eszközök m ködésének f bb jellemz i ben Munkaer piaci képzés Munkaer piaci képzésben az év folyamán összesen 57 ezer f vett részt, e létszám többsége álláskeres volt, csupán 3,2%-a (3,6 ezer f ) állt munkaviszonyban. A képzésben érintett létszám 36,5%-kal (15,2 ezer f vel) n tt az el évhez képest. A képzésben részt vett munkaviszonyban nem állók száma 38,9%-kal emelkedett, míg a munkaviszonyban állóké csak 7,9%-kal lett több. Az összes munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k 90,7%-a ajánlott képzésben vett részt, ez az arány 2007-ben 5,7%- ponttal alacsonyabb volt. Az ajánlott képzéseken történ részvétel els sorban a munkaer piacon keresett szakképzettségek megszerzését teszik lehet vé. Munkaviszonyban nem állók képzésben való részvétele a képzés jellege szerint, Ajánlott képzés Elfogadott képzés Összesen % % % OKJ szerinti képzési programok , , ,7 Nem OKJ szerinti képzési programok , , ,9 Nyelvi képzésben résztvev k , , ,5 Összesen , , ,0 Az ajánlott képzések keretében az OKJ szerinti képzettséget a résztvev k 66,8%-a szerzett, az elfogadott képzések keretében. A nem OKJ végzettséget adó, többnyire valamilyen betanító tanfolyamon képesítést szerz k aránya viszont az elfogadott képzés esetén magasabb, 31,8% (ajánlott képzés esetén csupán 21,9%). Nyelvi képzésben részesül k aránya szintén az elfogadott képzésben résztvev k között 14%-os. Az ajánlott illetve az elfogadott képzésben résztvev k arányai regionálisan különböznek. Az ajánlott képzésben résztvev k aránya a Közép-Dunántúlon (96%) és az Észak-Alföldön (95%) a legmagasabb. Az elfogadott képzések aránya Közép-Magyarországon a többi régióhoz viszonyítva kiemelked en magas, 23%, ami azt jelenti, hogy a központi régióban sokkal nagyobb szerepe van az egyéni kezdeményezés képzéseknek ban 12,6 ezer pályakezd fiatal vett részt munkaer piaci képzésben, ami 3,1 ezer vel magasabb létszám az egy évvel korábbinál. Ebben az évben a munkaviszonyban nem állók képzési programjában részt vettek 24,2%-a került ki a pályakezd k közül, ez az arány csupán fél százalékponttal alacsonyabb az el évinél. A képzésben résztvev k száma régiónként jelent s eltérést mutat, az eltérések okai az adott terület munkaer piaci helyzetében, az aktív eszközök bels struktúrájában, a régióban érvényesül prioritásokban, a képz intézmények és a képzésbe kerül k kiválasztásában keresend k.

19 19 Munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k aránya az aktív eszközökben résztvev k között 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen A képzésben résztvev k aránya az összes eszközben résztvev k létszámához viszonyítva az átlagosan 28%-os volt. Ett l lényegesen magasabb volt a kedvez munkaer piaci helyzet régiókban (Nyugat-Dunántúlon 45,1%, Közép-Dunántúlon 42,6%). Az aktív eszközök közül a képzésben való részvétel aránya Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb, csupán 24,2%. Abszolút számban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon vettek részt képzésben legtöbben, 9,9 és 9,3 ezer f. A képzésben részt vev pályakezd k száma 12,6 ezer f, számuk az Észak-Alföldön a legnagyobb, 3 ezer f. Szintén magas a pályakezd k száma a Dél-Alföld régióban, (2,2 ezer ), valamint az Észak-Magyarország régióban (2,2 ezer f ). Ugyanakkor Közép- Magyarországon csak 6% 696 f pályakezd t jelent ban a képzésben résztvev k száma 38,9%-kal emelkedett. Ebben a jelent s létszámemelkedésben fontos szerepet játszott a TÁMOP program keretében képzésben résztvev k száma. A pályakezd k létszámnövekedése ett l szerényebb volt, 32,9%-kal vettek részt képzésben többen, mint évben. A képzésben résztvev k száma kiemelked en emelkedett az Észak-Magyarország régióban, a létszámnövekedés 64%-os, a pályakezd k indexe 43,7%. Észak-Alföldön szintén magas a képzésben résztvev k létszámának emelkedése, 46,7%, a pályakezd k esetén a létszámnövekedés aránya 43%. A képzésben résztvev k száma legkisebb mértékben a Dél- Dunántúli régióban n tt, 15,6%-kal, a pályakezd k létszámnövekedése ehhez hasonló mértékben következett be.

20 20 A képzésben folyamán az el évr l áthúzódó, csökken létszám ellenére emelkedtek az érintett létszámok, mivel a belép k száma jelent sen emelkedett (a munkaviszonyban állók és az elfogadott képzéseket kivéve). Itt is meg kell említeni, hogy a képzésbe 2008-ban belép k 30,5%-a a TÁMOP keretében kapott képzési támogatást. A képzésekben résztvev sajátos csoportok közül ki kell emelni a kisgyermek gondozásból (Gyes, Gyed, Gyet, stb) kikerülteket, az érintett létszámuk 2008-ban a többszörösére emelkedett. Az el évr l áthúzódók mintegy 12,2 ezer f s létszám 2 ezer f vel kisebb a évben tapasztalt áthúzódó létszámnál. A munkaer piaci képzésben résztvev k számának alakulása 2008-ban az el évhez képest A munkaer piaci képzés 2008 Változás 2007 évhez képest (%) résztvev i áthúzódók belép k érintett áthúzódók belép k érintett Munkaviszonyban nem állók ,0 68,5 38,9 Munkaviszonyban állók ,9-4,0 7,9 Összesen ,2 62,5 36,5 ebb l: pályakezd k ,2 64,8 32,7 Gyes-en, Gyed-en, Gyet-en stb. lev k ,3 305,9 404,3 Ajánlott képzés résztvev i ,8 68,4 42,9 Elfogadott képzés résztvev i ,3-20,6-17,5 Képzési programok A munkaügyi központok által támogatott képz szervezetek 2008-ban több mint 4,1 ezer képzési programon, tanfolyamon képezték a résztvev ket (az ajánlott képzési formában), több mint 47 ezer f részvételével. Ebb l 3,1 ezer 2008-ban indult. Az indított tanfolyamok száma 48,4%-kal több mint 2007-ben volt, a beiskolázottak létszáma viszont 68,4%-kal n tt. Az elfogadott képzésekbe történ belépés, az el évinél 17,5%-kal kevesebb. Munkaügyi központok által indított képzési programok képzési típus szerinti szerkezete 2008-ban 2007-r l 2008-ban 2008-ban köd áthúzódó indított lezárult összes OKJ szerinti képzési program 68,5 59,9 58,8 62,0 Összes nem OKJ szerinti képzési program 17,0 27,5 29,1 24,9 Nyelvi képzés 14,5 12,6 12,1 13,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100, ban m köd tanfolyamok 62%-a valamilyen OKJ szerinti képzettség megszerzését biztosította a résztvev k számára, Nyelvtanulási lehet séget a tanfolyamok 13%-a biztosított, míg nem OKJ-s végzettséget, kompetencia megszerzését biztosító tanfolyam az összes tanfolyam 24,9%-a volt.

21 ban az ajánlott és elfogadott képzési formákban együttesen 52,2 ezren fejezték be tanulmányaikat, 35,4%-kal többen az el évinél. A menet közben lemorzsolódók aránya 4,6%, ami 0,8 %-ponttal alacsonyabb az el évit l. A lemorzsolódási arány a nyelvi képzések esetén a legmagasabb, 6,1%, szintén magas a tanfolyamot végzettség megszerzése nélkül, id el tt abbahagyók aránya az OKJ-s képzések esetében, 5,3%, ezen belül a pályakezd k lemorzsolódási aránya csak 2,8%. A képzésben résztvev munkaviszonyban nem állók száma és megoszlása a képzés típusa szerint A képzés típusa 2008 Változás évhez képest Megoszlás (%) %-pont OKJ , ,1 nem OKJ , ,4 Nyelvi , ,3 Összesen , ebb l: pályakezd , ,1 gyes-en, gyed-en lév k 116 0,2 78 0,1 A munkaviszonyban nem állók képzésében érintettek 62%-a az Országos Képzési Jegyzékben szerepl, államilag elismert szakképesítést adó képzésben vett részt, ez az arány 2007-ben 3,1%-ponttal magasabb volt. A nem OKJ-s képzésben tanulók aránya 24,9%, a korábbi évek növekedési ütemének megfelel en 3,4%-ponttal emelkedett 2007-hez képest. A nyelvi képzésben részt vettek aránya csekély 0,3%-pontos csökkenéssel 13%-ra változott. A képzésben résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele A munkaer piaci képzésben résztvev k nemek szerinti összetételét továbbra is a n k relatív túlsúlya jellemzi ban a képzésben részt vettek 52,8%-át a n k tették ki, arányuk az eltelt egy év alatt 4,1%-ponttal csökkent. A korcsoportos adatok azt mutatják, hogy a képzések résztvev i között viszonylag magas a fiatalabb 25 év alatti korosztályok aránya, 35%. A képzésben résztvev n k 29,4%-a, a férfiak 41,3%-a a 25 évnél fiatalabbak közül került ki. A létszám közel felét (48,3%) a év közöttiek tették ki, míg a 45 évnél id sebbek aránya együttesen 16,7% volt. Az el évhez képest a 25 év alattiak aránya jelent s mértékben (25,5 %-ponttal) csökkent, ugyanakkor a évesek aránya közel ugyanilyen mértékben emelkedett, minimális (1,4 %-pont) emelkedést tapasztalunk az 50 évnél id sebbek között. Az iskolai végzettséget tekintve a képzések résztvev inek 30,3%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, szakmunkásképz iskolai, szakiskolai végzettséggel 21,9%, középiskolai végzettséggel 38,5%, fels fokú végzettséggel pedig 9,4% rendelkezett. Jelent s mértékben, 6,9 %-ponttal emelkedett a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, ezzel szemben az el évhez képest valamelyest (1,3%-ponttal) csökkent a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkez képzésben résztvev k aránya.

22 22 A képzésben résztvev legfeljebb 8 általánost végzettek férfiak 44,6%-a a 25 évesnél fiatalabbak közül került ki, a n k közül csak 24,3% a 25 év alattiak aránya ebben az iskolázottsági csoportban. A szakmunkás végzettséggel képzésben résztvev k esetében fordított a helyzet, itt a n k aránya magasabb a férfiakénál a fiatalabb korosztályokban. A évesek körében mind a szakmunkás, mind a legfeljebb 8 általános iskolázottsági kategóriában a n k aránya a magasabb. A f iskolai, egyetemi végzettséggel rendelkez n k 18,6%-a 25 évesnél fiatalabb volt a képzésben résztvev k között, a férfiaknak csak 13,5%-a. Diplomások legnagyobb arányban mind a két nem esetében a éves korosztályból vettek részt képzéseken. A éves korcsoportból képzésben résztvev a szakmunkások aránya a n k esetében 16 %-ponttal magasabb, mint a férfiak aránya. Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatás 2008-ban már csak a január 1-t l megváltozott támogatási feltételeknek megfelel en kaphattak az álláskeres k támogatás vállalkozás indításához. Az új vállalkozóvá válás támogatása a korábbi két (álláskeres k vállalkozóvá válásának és az önfoglalkoztatóvá válásnak a támogatása), eltér eljárással m köd támogatás részben megváltozott tartalmával nyújtható: 3 millió forintig terjed támogatás visszatérítend és/vagy vissza nem térítend formában nyújtható, és a vállalkozóvá váló álláskeres részére a minimálbér összegének megfelel, legfeljebb hat hónap id tartamig havonként folyósított támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskeres részesül-e járadékban. A támogatások együttesen vagy külön is adhatók. Mindkét támogatás annak az álláskeres nek nyújtható: akit a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapja álláskeres ként nyilvántart, és aki önmaga foglalkozatását egyéni vállalkozás keretében vagy társas vállalkozás személyesen közrem köd tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már m köd társas vállalkozáshoz csatlakozással) oldja meg. A vállalkozóvá válását segít támogatásban 2008-ban mintegy 5,4 ezer f vett részt. A támogatottak közül 1439 f nek még 2007-ben kezd dött a támogatása, 2008 év folyamán további 4 ezer f kapott támogatást a vállalkozás indításához. Vállalkozóvá válás támogatása különböz formában nyújtható, 4,9 ezer f (a támogatásban részesül k 90%-a) legfeljebb 6 hónapra minimálbér összeg támogatást kapott. Vissza nem térítend, maximum 3 millió forint t kejuttatást a támogatásban részesül k 3,6%-a kapott (197 f ). Visszatérítend t kejuttatásban 61 f részesült. Visszatérítend t kejuttatásban és minimálbér összeg támogatásban 146 f részesült. A t kejuttatásban is részesül k aránya összesen 10%.

23 23 A vállalkozóvá válás különböz formáiban részesül k száma 2008-ben Megnevezés Létszám % Max. 6 hónapra a minimálbér összeg támogatás ,0 Max. 6 hónapra a minimálbér összeg támogatás + Max. 3 millió Ft-ig terjed visszatérítend t kejuttatás 146 2,7 Max. 6 hónapra a minimálbér összeg támogatás + Max. 3 millió Ft-ig terjed vissza nem térítend t kejuttatás 141 2,6 Max. 3 millió Ft-ig terjed visszatérítend t kejuttatás 61 1,1 Max. 3 millió Ft-ig terjed vissza nem térítend t kejuttatás 197 3,6 Támogatások összesen ,0 A vállalkozóvá válás szerepe 2008-ban megn tt, a támogatásban részesül k aránya megduplázódott 2007-hez képest. Legtöbben Dél-Alföldön (1021 f ) és Észak- Magyarországon (955 f ) részesültek vállalkozóvá válás támogatásában, legkevesebben Közép-Dunántúlon. A vállalkozóvá válás szerepe Nyugat-Dunántúlon a leger sebb, az aktív eszközben érintettek 6,7%-a kap vállalkozóvá válási támogatást. A támogatottak aránya az Észak- Alföldön (2%) és a Közép-Dunántúlon (2%) a legalacsonyabb. A vállalkozóvá válás támogatásban részesül k száma régiónként, 2008-ban Régió Létszám Megoszlása % Aránya az aktív eszközök között (%) Közép-Magyarország ,9 3,8 Közép-Dunántúl 389 7,1 2,0 Nyugat-Dunántúl ,3 6,7 Dél-Dunántúl ,4 3,4 Észak-Magyarország ,5 2,1 Észak-Alföld ,0 2,0 Dél-Alföld ,7 3,1 Összesen ,0 2,8 Az önfoglalkoztatóvá válás támogatása, mint eszköz a TÁMOP programban is megjelenik, azonban ennek keretében, mindössze 164 f kapott támogatást. Önfoglalkoztatóvá válás támogatása Az önfoglalkoztatóvá válás támogatása szintén kifutó program, helyébe az új vállalkozóvá válás támogatása lépett. Ez a támogatás annak az álláskeres nek volt nyújtható, akinek a munkaügyi központ nem tudott megfelel munkahelyet felajánlani, és vállalja, hogy önmaga foglalkoztatásáról vállalkozás indításával vagy ahhoz csatlakozva gondoskodik. Rendelkezik továbbá a vállalkozás indításához - a beruházás költségeinek legalább 20 százalékát elér - saját forrással, valamint megfelel anyagi biztosítékkal a támogatás visszafizetéséhez. Támogatásként az arra jogosult személyeknek 3 millió Ft-ig terjed visszatérítend kamatmentes t kejuttatás adható, de a tevékenységhez szükséges szaktanácsadás költségei is megtéríthet k. A támogatás visszafizetését legkés bb a folyósítást követ 13. hónaptól kell elkezdeni és

24 24 legfeljebb 60 hónap alatt kell teljesíteni a munkaügyi központ által megállapított egyenl részletekben. A feltételekb l következ en 2008-ban több mint 1,4 ezer f érintett volt ebben a támogatási formában. Álláskeres k foglalkoztatásának b vítését szolgáló bértámogatás Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a bértámogatás jelleg eszközökben 53,3, az összes eszközben érintett 27,9%-a, részesült. (bértámogatás, járulék átvállalás, rehabilitációs bértámogatás, pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatása). Ezek közül létszámát tekintve legjelent sebb az új feltételek mellett nyújtott új bértámogatás, melyben, 2008-ban 41,9 ezer f volt érintve, az aktív eszközök között a harmadik legnépesebb aktív eszköz ban a régi feltételek mellett nyújtott bértámogatás el évr l átnyúló hatása még érezhet volt, 2 ezer f kapott bértámogatást korábban kötött szerz dések alapján. A tartósan munka nélkül lév k foglalkoztatásához nyújtott régi bértámogatást 2008-ban összesen 1779 munkaadó vette igénybe. A támogatott munkahelyeken a munkaadók 2036 f tartósan munka nélkül álló személyt foglalkoztattak. Jellemz, hogy a bértámogatást többnyire egyéni és mikro vállalkozások vették igénybe (szerz désenként átlagosan 1,1 f re kértek támogatást). A 2007 óta igénybe vehet új bértámogatásokat 40,9 ezer f vette igénybe, ebb l 95,1% volt hátrányos helyzet és 4,9% megváltozott munkaképesség. A bértámogatásban részesül hátrányos helyzet ek között az alacsony iskolai végzettséggel rendelkez k aránya 12%. Az 50 év felettiek aránya 17,1%, melyb l 35 f munkaviszonyban állt. A pályakezd k aránya a bértámogatásban jelent s, 22,4%-a a támogatottaknak 25 év alatti pályakezd. A bértámogatásban részesül k között a tartós munkanélküliek vannak legtöbben, arányuk az összes bértámogatott között 37,9%, több mint 15,5 ezer f. A foglalkoztatás b vítését szolgáló bértámogatással összefügg foglalkoztatásban résztvev k száma, 2008-ban Megnevezés létszám % álláskeres k (legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel) ,0 álláskeres (foglalkoztatáskor betöltötte az 50. életévét) ,1 álláskeres (25. életévét be nem töltött pályakezd ) ,4 álláskeres *(foglalkoztatást megel 16 hónapban 12 hónapig, vagy *25. életévét be nem töltött nem álláskeres pályakezd, foglalkoztatást megel 8 hónapban 6 hónapig nyilvántartott volt) ,9 álláskeres (legalább egy 18 évnél fiatalabb gyereket egyedül nevel) ,7 álláskeres (foglalkoztatást megel 12 hónapon belül GYES-, GYET-, GYED-, ápolási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben részesült) ,8 álláskeres (foglalkoztatást megel 12 hónapon belül el zetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés vagy elzárás büntetését töltötte) 51 0,1 Hátrányos helyzet álláskeres k összesen ,0 munkavállaló (foglalkoztatáskor betöltötte az 50. életévét) 35 0,1 munkavállaló (legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel) 4 0,0 Hátrányos helyzet munkavállaló (munkában álló) összesen 39 0,1 Hátrányos helyzet összesen ,1 Megváltozott munkaképesség álláskeres összesen ,9 Mindösszesen ,0

25 25 Jelent s regionális eltérések vannak a régiók között a bértámogatás aktív eszközök között betöltött szerepében. Észak-Magyarországon (27,3%) és Dél-Dunántúlon (24,0%), és Dél- Alföldön (23,9%) a legmagasabb a bértámogatásban érintettek aránya. A kedvez bb gazdasági mutatójú régiókban a bértámogatás szerepe kisebb, a Közép-Magyarországi (8,6%), a Közép-Dunántúli (13,7%) és Nyugat-Dunántúli régióban (14,7%) a bértámogatással foglalkoztatottak aránya. 30,0 Bértámogatásban részesül k aránya az aktív eszközben érintettek között 2008-ban 25,0 20,0 15,0 10,0 24,0 27,3 22,3 23,9 21,4 13,7 14,7 5,0 8,6 0,0 Közép- Magy arország Közép- Dunántúl Ny ugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magy arország Észak-Alf öld Dél-Alf öld Összesen ben e támogatási formában 19 ezer f nek 2007-ben kezd dött a támogatása, így az érintett létszámnak mindössze 53,5%-a volt új belép 2008-ban. Az érintett létszám 2009-re áthúzódó aránya 43%, e magas áthúzódó arány abból következik, hogy az átlagos támogatási id tartam a bértámogatás esetében 11,1 hónap. Régió Új bértámogatásban részesül k száma régiónként 2008-ban Tárgyév I. 1-én támogatásban részesül k száma Tárgyév els és utolsó napja között Tárgyévi összes létszám Tárgyévi záró létszám belép k száma kilép k száma Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

26 26 Távmunka támogatása A távmunka támogatásában érintettek létszáma emelkedik, a 2008-az 601 f s létszám 40%-kal magasabb az el évit l. A támogatottak több mint a fele 2007-ben kötött szerz dés alapján kapott támogatást, csupán a résztvev k 40,6%-a volt új belép. A távmunkások aránya az Észak-Alföldön a legnagyobb, a távmunka támogatásban részesül k 42,6% itt található, ezzel szemben Közép-, és Dél-Dunántúlon csak 4-4 f távmunkáját támogatták. Távmunkában résztvev k, ben Érintett létszám % Közép-Magyarország 98 16,3 Közép-Dunántúl 4 0,7 Nyugat-Dunántúl 24 4,0 Dél-Dunántúl 4 0,7 Észak-Magyarország ,0 Észak-Alföld ,6 Dél-Alföld 95 15,8 Összesen ,0 Közhasznú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatásban résztvev k száma ebben az évben 63,1 ezer f volt, ami megegyezik a 2007-e érintett létszámmal. Az aktív eszközök közötti aránya azonban csökkent az eszköznek 2007-ben még 39,1%-át jelentette az aktív eszközöknek, 2008-ban viszont már csak minden harmadik támogatásban részesül volt közhasznú foglalkoztatott. A 2008-ban aktív eszközbe lép k egyharmada, 33%-a volt közhasznú foglalkoztatott. A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k f bb adatai 2008-ban év Index év=100% Érintett létszám (f ) ,0 Belép k aránya (%) 86,7 91,1 105,1 Átlaglétszám ,9 Belép k száma ,9 ebb l: Tartósan álláskeres ,6 megváltozott munkaképesség ,4 fels fokú végzettség ,6 pályakezd ,0 Ebben az évben 57,5 ezren kerültek be a közhasznú foglalkoztatásba, 5 ezer f vel többen, mint egy évvel korábban, az érintett létszámhoz viszonyítva a belép k aránya 4,4 %-ponttal magasabb, mint 2007-ben. A közhasznú foglalkoztatásba az év folyamán belép tartósan álláskeres k száma 3,6 ezer f 10,3%-kal alacsonyabb az el évinél. A megváltozott munkaképesség személyeké 8,6%-

27 27 kal, a fels fokú végzettség eké, pedig 24,4%-kal csökkent. A programba bekapcsolódó pályakezd k száma az el évit l 14%-kal alacsonyabb. A közhasznú foglalkoztatás magas súlya az aktív eszközök között nem tekinthet kívánatosnak, els sorban azért, mert ez az eszköz nem tud a résztvev k számára perspektivikus, tartós megoldást nyújtani. A közhasznú foglalkoztatás befejez désével ugyanis a résztvev k többsége ismét munkanélkülivé válik, vagy újabb támogatott foglalkoztatásba kerül, jelent s a közhasznú munkából a szociális ellátórendszerbe kerül k aránya is. A közhasznú munkások többsége (80,3%-a) ebben az évben is alacsony kvalifikációt igényl, kommunális jelleg munkát végzett, ez 3,7%-ponttal több, mint 2007-ben volt. Egészségügyi, szociális területen a résztvev k 4,5%-a, m vel déssel, oktatással kapcsolatos munkakörökben, pedig a közhasznú munkások 3,6%-a dolgozott. További 11,6%-uk egyéb más feladatokat látott el. A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k száma területi bontásban 2008-ban Résztvev k Belép k Belép k aránya az Aránya az aktív Száma száma érintett létszámból eszközök között (f ) (f ) (%) (%) Közép-Magyarország , ,4 Közép-Dunántúl , ,3 Nyugat-Dunántúl , ,0 Dél-Dunántúl , ,9 Észak-Magyarország , ,6 Észak-Alföld , ,0 Dél-Alföld , ,8 Összesen , ,1 A közhasznú foglalkoztatásban foglalkoztatottak aránya az aktív eszközök között 33% volt átlagosan, Közép-Magyarországon azonban 42,5% az arányuk, ezzel szemben Nyugat- Dunántúlon mindössze 15,7%. Az érintett létszámból a belép k aránya 91,1%, ez a magas arány abból következik, hogy az átlagos támogatási id tartam 3,7 hónap volt. A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele A közhasznú foglalkoztatásban lév 63,1 ezer f 57,5% férfi, ez az arány mindössze egy százalékkal magasabb, mint évben volt. A program résztvev inek korösszetételét az id sebb korosztályok magas aránya jellemzi, a 45 év felettiek aránya 39,2% (a regisztrált álláskeres k között csak 32%-os az ebbe a korosztályba tartotózók aránya). A férfiak körében magasabb (41,7%) a 45 év felettiek aránya, mint a n k esetében (36,7%). Ezen belül az 50 év felettiek körében még inkább a férfiak aránya a magasabb, 5,2 %-pont a különbség. A támogatottak közel fele (46,2%-a) tartozott a év közötti korcsoportba (a regisztráltak között 52,1% volt az arányuk). E korosztály részvétele tovább csökkent 1 %-ponttal az el évhez képest. A 25 év alattiak aránya, pedig 14,3% volt. A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k életkor szerinti összetétele nem változott jelent sen az elmúlt 3 év folyamán.

28 28 A közhasznú foglalkoztatásban lév k iskolai végzettséget tekintve a résztvev k többsége (55,8%-a) legfeljebb 8 általános iskolát végzett, a támogatottak 10,2%-a még a 8 általánost sem fejezte be. Szakmunkásképz iskolát, szakiskolát 26,9%, középiskolát mindössze 14,3%, iskolát vagy egyetemet pedig 3%-uk végzett. A közhasznú foglalkoztatottak körében csökkent az iskolázottsági szint 2007-hez viszonyítva, n tt képzetlen rétegek aránya, s ezzel együtt a magasabb iskolai végzettséggel rendelkez k aránya csökkent. Munkahely-meg rzés támogatása E támogatással a munkaügyi központok az elbocsátással fenyegetett dolgozók munkaviszonyának megtartását kívánják ösztönözni. A munkaadónak nyújtott vissza nem térítend támogatás a felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75%-áig terjedhet. Ennél nagyobb összeg támogatás megállapítására is van lehet ség, ha az érintett munkavállaló minimálbéren volt foglalkoztatva, megváltozott munkaképesség személy volt, illetve rövidített munkaid ben foglalkoztatták. A támogatás legfeljebb 1 évig adható, a munkaadót a támogatott id szakkal megegyez idej továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli. Munkahelymeg rzés támogatása, ben Tárgyév els és utolsó Régió Tárgyév I. 1-jén napja között Tárgyévi Tárgyévi támogatásban Belép k Kilép k összes záró részesül k száma száma száma létszám létszám Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen ban a támogatás segítségével több mint 3 ezer elbocsátással fenyegetett dolgozó tudta megtartani munkahelyét, a programban részt vettek száma 20,8%-kal csökkent az el évhez képest. A támogatottak 27,3%-át az el évr l áthúzódók tették ki, a támogatásba az év folyamán mintegy 2,2 ezren kerültek be, 284 f vel kevesebben, mint 2007-ben. A munkahely meg rzés támogatásának a szerepe az Észak-Alföldön volt a legnagyobb, az aktív eszközben résztvev k 4,4%-a munkahelymeg rzés támogatása mellett volt foglalkoztatva. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés A munkába járás terheinek csökkentése érdekében támogatható az a munkaadó, aki dolgozóinak lakóhelyr l munkahelyre és vissza történ utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. Támogatás adható továbbá a helyközi utazás költségeinek részben vagy egészében történ megtérítéséhez.

29 29 A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésben részesül k száma 2008-ban Tárgyév els és Régió Tárgyév I. 1-jén utolsó napja között Tárgyévi Tárgyévi támogatásban Belép k Kilép k összes záró részesül k száma száma száma létszám létszám Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen ebb l saját költségtérítést is igényl k száma pályakezd k száma ban az utazási költségtérítés keretében nyújtott támogatás összesen 2,1 ezer f t érintett, 16,8%-kal kevesebbet az el évinél. A támogatás keretében fele arányban a dolgozók helyközi utazását segítette, a támogatottak, ez 12 %-ponttal kisebb arány, mint az el évben, míg a másik fele csoportos személyszállítás kezdeményezettje volt. Utazási költségtérítéssel 90 pályakezd t támogattak 2008-ban. Munkahelyteremt támogatás Munkahelyteremt támogatást továbbra is két módon lehet igényelni (A két típusú támogatást ugyanahhoz a beruházáshoz nem lehet igénybe venni.): Regionális támogatásként (1628/2006/EK bizottsági rendelet szerint) a beruházás építési, tárgyi eszköz, immateriális javak költségeihez, valamint a létrehozott új munkahelyek személyi jelleg ráfordításaihoz, külön-külön, illetve együttesen, vagy Foglalkoztatási támogatásként (2204/2002/EK bizottsági rendelet szerint) a beruházáshoz köt en létrehozott új munkahelyek személyi jelleg ráfordításaihoz. A beruházás befejezését követ en regionális beruházási támogatás igénylése esetén bármilyen státuszú munkavállalót, foglalkoztatási támogatás igénylése esetén kizárólag hátrányos helyzet munkavállalót (pályakezd t, regisztrált álláskeres t, elbocsátásban érintett munkavállalót, munkahelye elvesztésével fenyegetett személyt) lehet munkaviszony keretében alkalmazni. Regionális beruházási támogatás esetén a támogatás ellenében o építési, tárgyi eszköz és immateriális javak költségeihez igényelt támogatás esetén a támogatással létrejött kapacitást 5 - KKV esetében 3 - évig, ezzel együtt o ha bérköltségek nem kerülnek elszámolásra, foglalkoztatási kötelezettséget a közösségi szabályok nem írnak el ; ett l függetlenül a magyar szabályozás 3 - KKV esetében 2 - évig tartó foglalkoztatási kötelezettséget rendel el, o személyi jelleg ráfordításokhoz igényelt támogatás esetén foglalkoztatási kötelezettséget 5 - KKV esetében 3 évig fenn kell tartani.

30 30 Foglalkoztatási támogatás esetén a beruházáshoz köt en létrehozott új munkahelyek személyi jelleg ráfordításaihoz igényelt támogatás ellenében 3 - KKV esetén 2 - éves foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalni. A munkahelyteremtés támogatás adataiban a következ programok létszámai szerepelnek: Központi munkahelyteremtés támogatása Rehabilitációs munkahelyteremtés támogatása Munkaer piaci program keretében a decentralizált foglalkoztatási alap terhére megvalósított munkahelyteremtés támogatása Egyéb munkahelyteremtés támogatása Munkahelyteremt beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak száma, Belép k Központi munkahelyteremtés támogatása Rehabilitációs munkahelyteremtés támogatása (összesen) Munkaer piaci program keretében a dec. FA terhére megvalósított munkahelyteremtés támogatása szabad munkaer -piacról nyilvántartott álláskeres k Belép összesen A támogatásból kikerültek Érintett létszám Megoszlás, % , , ,3 Egyéb munkahelyteremtés támogatása ,1 összesen , ban összesen 12,6 ezer f dolgozott munkahelyteremt támogatással létrehozott munkahelyeken, ebb l új belép 5,4 ezer f volt. A belép k 20,7% volt nyilvántartott álláskeres, a többi szabad munkaer piacról került a foglalkoztatásba. Az érintett létszám 62%-a központi munkahelyteremtés támogatása által jutott új munkahelyhez, további 36,7% a rehabilitációs munkahelyteremtés támogatásán keresztül. Munkahelyteremt beruházás támogatásával létrehozott munkahelyeken foglalkoztatottak száma, régiónként a ben Belép k Nyitó létszám Kilép k összesen száma Érintett létszám Zárólétszám szabad munkaer piacról nyilvántartott álláskeres k Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen A munkahelyteremt beruházások támogatásával létrehozott munkahelyek regionális eloszlása

31 31 korántsem egyenletes ban legtöbb ilyen jelleg munkahely Észak-Alföldön (4,6 ezer) és Észak-Magyarországon (26 ezer) jött létre. Legkevesebb támogatással kialakított munkahely Közép-Magyarországon (6) és Közép-Dunántúlon (25) létesült. A támogatással létrehozott munkahelyek aránya az aktív eszközök között az Észak-Alföldön a legmagasabb, 11,1%, szintén fontos szerepet játszik ez az eszköz a Nyugat-Dunántúlon (8,5%) és a Dél-Dunántúlon (8,3%). Munkahelyteremt támogatással létrehozott munkahelyekre a belép k között (Közép- Magyarország után) a Dél-Dunántúlon (35,2%) és Észak-Magyarországon (29,2%) találunk legmagasabb arányban munkanélkülieket. A rehabilitációs alaprészb l nyújtott munkahelyteremtés támogatása A Munkaer piaci Alap rehabilitációs alaprészének decentralizált keretéb l 2008-ban is lehetett pályázni a megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatását el segít munkahely létesítésre, a termel, szolgáltató létesítmények a megváltozott munkaképesség dolgozók foglalkoztatásával összefügg átalakításra, akadálymentesítésre, megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, átalakítására, munkahely és munkaeszközök korszer sítésére A pályázó 371 szervezet 71,4%-kapott támogatást. Összesen 1835 munkahely támogatás valósult meg, ezek 58,7%-a új rehabilitációs munkahely volt. Az el évhez képest 58-al több szervezet 505 munkahellyel kevesebbet hozott létre. A támogatott új munkahelyek száma 19%-kal n tt a támogatott meglév munkahelyek száma közel a felére csökkent. A Munkaer piaci Alap rehabilitációs alaprészéb l finanszírozott központi munkahelyteremt beruházások f bb adatai 2008-ben Pályázó Támogatott Támogatott munkahelyek száma Régió szervezetek szervezetek ebb l: száma száma összesen új meglév db db munkahely Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen A legtöbb támogatott munkahely (447), az összes támogatott munkahely 24,4%-a Észak- Alföldön volt. A jobb gazdasági mutatókkal rendelkez régiókban a kevesebb rehabilitációs munkahely kapott támogatást, legkevesebb Nyugat-Dunántúlon (108 munkahely).

32 32 A foglalkoztatási alaprészb l finanszírozott központi munkahelyteremt beruházások A központi foglalkoztatási alap terhére 2008-ban is lehetett munkahelyteremt beruházások támogatására pályázni. A pályázatban a munkaügyi szervezet most is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaer piaci szempontból kedvez tlen helyzet térségekben m köd vállalkozások - az új munkahelyek kialakítása érdekében - többlettámogatási lehet séget kapjanak. A Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprészéb l finanszírozott központi munkahelyteremt beruházások f bb adatai 2008-ban Régió A pályázat benyújtása el tt foglalkoztatottak száma A fejlesztés eredményeként vállalt többlet létszám Ebb l álláskeres k száma Az álláskeres k köréb l a roma foglalkoztatottak száma Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Az MPA foglalkoztatási alaprészének központi keretéb l e célra 2008-ban 2,6 milliárd Ft állt rendelkezésre. E keret terhére 2,3 ezer többletlétszám foglalkoztatását vállalták a pályázók, e létszám 61,8%-a volt álláskeres, az álláskeres k közül 52 f roma származású volt. A legtöbb többlet létszámot a Dél-Dunántúli pályázók vállalták, 746 f t, 62,2%-uk álláskeres volt. A vállalt többlet létszámban az álláskeres k aránya Észak-Magyarországon és Dél- Alföldön volt a legnagyobb, 81% és 88,7%. TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért program A program célja a hátrányos helyzet álláskeres k munkaer piacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaer -piaci lehet ségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. Azokra a problémákra és problémacsoportokra koncentrál a program, amelyek a hagyományos eszközökkel és módszerekkel nehezebben kezelhet k, és az eredményességhez több, személyre szabott szolgáltatást, támogatást, illetve forrást célszer mozgósítani. A program keretében a résztvev k szolgáltatásokat, illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó juttatásokat is igénybe vesznek, melyek a következ k: Szolgáltatás (például munkaer -piaci és foglalkozási információ nyújtása, munkatanácsadás, pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, rehabilitációs tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, mentori segítségnyújtás) díjának megtérítése Szolgáltatás ideje alatti keresetpótló juttatás és annak járulékai Szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó helyi és helyközi utazás költségeinek támogatása

33 33 Szolgáltatásban való részvétel idejére igénybe vett gyermekfelügyelet költségeinek támogatása Szolgáltatásban való részvétel idejére a hozzátartozó gondozásával járó költségek támogatása Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat költségeinek megtérítése Képzéssel kapcsolatos alkalmassági vizsgálat költségének megtérítése Jelen beszámolóban nem vizsgáljuk a szolgáltatásokat igénybevev k számát, hanem csak a programban résztvev k aktív eszközökben való részvételét. A program célcsoportjai: Legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkez álláskeres k Pályakezd -, illetve 25. életévüket be nem töltött álláskeres k Ötvenedik életévüket betöltött álláskeres k A programba való belépést megel 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült álláskeres k A felsoroltakon kívül a regionális munkaügyi központok legfeljebb további egy-egy, általuk kiválasztott, a régiójában hátrányos helyzet nek ítélt célcsoportnak a programba vonásáról is dönthet A TÁMOP program keretében 21 ezer f vett részt aktív eszközben. A programban résztvev k a következ eszközökben való részvételhez kaphattak támogatást: Képzési támogatás Bértámogatás Bérköltség támogatás Utazási költségtérítés Önfoglalkoztatás Alacsony iskolai végzettséggel rendelkez álláskeres k; 6180 f TÁMOP program keretében aktív eszközben résztvev k száma célcsoportonként, 2008 Pályakezd -, illetve 25. életévüket be nem töltött álláskeres k; 7597 f Egyéb veszélyeztetett célcsoportok; 2958 f Gyermekgondozás, vagy hozzátartozó ápolását követ en újrakezd álláskeres k; 1185 f Ötvenedik életévüket betöltött álláskeres k; 3013 f