AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2011-BEN

Átírás

1 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2011-BEN Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Tajti József 2

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖKRE FORDÍTOTT KIADÁSOK... 5 AKTÍV FOGLALKOZTATÁSI ESZKÖZÖK SZERKEZETE... 9 MUNKAER -PIACI KÉPZÉSEK TÁMOGATÁSA... 9 BÉR-JELLEG TÁMOGATÁSOK VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA MUNKAHELYMEG RZ TÁMOGATÁSOK MUNKAHELYTEREMT BERUHÁZÁSOK MOBILITÁSI TÁMOGATÁSOK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TÁMOGATÁSOK TÁBLAJEGYZÉK

4 Bevezetés 2011-ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszáma 372,1 ezer f volt, melyb l a közfoglalkoztatás új rendszere keretében 265,6 ezer f volt foglalkoztatva a különböz közfoglalkoztatási típusokban ben 172,6 ezer f volt érintve aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben, a további 186,3 ezer f a különböz közjelleg foglalkoztatásokban. A fenti létszámok nem tartalmazzák a START Plusz és a START Extra kártyával való foglalkoztatást, amely 2011-ben összesen 56,4 ezer f új kártyabirtokost jelentett. A két kártyatípusban összesen 2011-ben 51,3 ezer f támogatott foglalkoztatása valósult meg, 2010-ben 43,1 ezer f volt a foglalkoztatottak száma. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kapcsolatosan legfontosabb változás a közjelleg foglalkoztatásban következett be, a közfoglalkoztatottak érintett létszám 42,6%-kal n tt. A közfoglalkoztatásban bekövetkezett változásokat kés bb (a közfoglalkoztatás fejezetben részletesen bemutatjuk) részletesen bemutatjuk bb aktív eszközökben érintettek létszáma Lépj Egyet El re (LEE) Munkaer piaci képzés Közfoglalkoztatás Bér-, és járulék alapú támogatások Start Plusz, Start Extra* * A Start Plusz és Extra kártyák igényléséhez kiadott igazolások száma. Vállalkozóvá válás támogatása Munkahelymeg rz támogatás Egyéb eszközök Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámára legnagyobb hatással a közfoglalkoztatás új rendszerének bevezetése volt. A változások hatására 2010-ben a közjelleg foglalkoztatásban érintettek létszáma 186,3 ezer 2011-re 265,6 ezer f re emelkedett. Ugyancsak jelent s változás következett be munkaer -piaci képzés érintett létszámában, ben az érintett 63,9 ezer f volt, mely 2011-re 34,7 ezer f re csökkent A képzésben résztvev k többsége munkaer -piaci programok keretében volt képzésen ben a Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet regionális szervezetei, a munkaügyi központok 4

5 megyénként szervez dtek újra. Az átállás zökken mentesen ment végbe, jelent sebb fennakadást az aktív eszközök statisztikájában sem okozott a megyésítés ben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök munkaer piaci hatását mutató aktiválási arány, azaz nyilvántartott álláskeres k aktív eszközökben való részvételének aránya 17,2% volt. ebb l az arányból 11,5% a közfoglalkoztatásba vontakat jelenti. Az aktiválási arány megyénként más és más, mint ahogy eltér a közfoglalkoztatás szerepe az aktiválási rátában. Az országos átlagtól kisebb mértékben sikerült aktív foglalkoztatáspolitikai eszközbe léptetni az álláskeres ket az Budapesten (9,3%) és Pest megyében (9,2%). Ugyanakkor Vas megyében (27,5%) és Békés megyében (23,3%) sikerült nagyobb mértékben bevonni aktív eszközökbe az álláskeres ket. Megfigyelhet, hogy a gazdaságilag rosszabb helyzet megyékben a közfoglalkoztatás szerepe az aktiválásban magasabb az átlagosnál. 30,0 25,0 20,0 Aktíválási arány megyénként év (%) Aktív esközök Ebb l közfoglalkoztatás 15,0 10,0 5,0 0,0 Vas Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Bács-Kiskun Baranya Csongrád Veszprém Nógrád Heves Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Fejér Gy r-moson-sopron Zala Budapest Pest Összesen Az aktív eszközöknek a munkanélküliséget csökkent közvetlen hatása jelent s ben aktív eszközökben (a közfoglalkoztatással együtt) átlagosan havi 121 ezer f vett részt, e programok nélkül az álláskeres k évi 583,9 ezer f s létszáma havi átlagban ennyivel lett volna magasabb. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások A pénzügyi kifizetések és a létszámadatok trendjei különbözhetnek, mivel a létszámstatisztikában sohasem az adott évi tranzakciókhoz köt létszámot közöljük. Egy támogatott személy addig szerepel a létszámban, amíg a (tovább) foglalkoztatási kötelezettsége tart. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból, illetve részben az Európai Unió forrásaiból támogatják. Az alap kiadásai 283,5 milliárd forintot tettek ki 2011-ben, 43,9%-át a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja kiadásait fedezte (a legmagasabb összeg az álláskeres k ellátását fedezte, de ebb l az alaprészb l fizették a válság 5

6 következtében munkahelyüket elveszt személyek foglalkoztatását el segít támogatását is). A második legnagyobb tétel a közfoglalkoztatással kapcsolatos kiadások voltak (21,1%). Aktív foglalkoztatási eszközök többségét a képzési-, a foglalkoztatási- valamint TÁMOP alaprészb l fedezték. Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásainak szerkezete ben Egyéb (pl. korengedményes nyugdíjkülönbözet megtérítése) TÁMOP Foglalkoztatási Alaprész (FA) Képzési alaprész Közfoglalkoztatás kiadásai Bérgarancia (BA) alaprész Munkanélküliek Szolidaritási Alapja (MSZA) alaprész A kiadásokból a legnagyobb tétel a Munkanélküliek Szolidaritási Alaprésze, 124,5 mrd Ft. Ebb l az alaprészb l fedezik a passzív ellátásokat és 2011-ben ez a keret szolgált a Válság következtében munkahelyüket veszt személyek foglalkoztatását el segít támogatások támogatására is, ezen a jogcímen 107,2 millió forintot fizettek ki. A közfoglalkoztatási kiadások jelentették a második legnagyobb kifizetési tételt, (59,8 mrd forint). Ezen belül 2011-ben az önkormányzat által szervezett rövid idej közfoglalkoztatás támogatása (19,5 mrd forint) és az országos közfoglalkoztatási programok támogatása (18,0 mrd forint) volt a legnagyobb tétel. Az év folyamán a közfoglalkoztatás szakmai irányítása átkerült a Belügyminisztériumhoz, ennek finanszírozására 8,5 mrd forint került átadásra. A különböz TÁMOP programok finanszírozására 29,5 mrd forintot fordítottak. Ezen belül a TÁMOP áprilisban záródó els szakaszra 3 mrd forintot költöttek, míg a második szakaszra a TÁMOP programmal együtt 9,3 mrd forintot. A TÁMOP program 2011-ben 3,2 mrd forintba került, A TÁMOP 1.13 program pedig 0,6 mrd forintba. A Start programokat magában foglaló TÁMOP 1.2 program finanszírozására 9,8 mrd forintot költöttek. A képzési alaprészb l finanszírozott kiadások 27,9 mrd forintot emésztettek fel. A hagyományos aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök többségét a foglalkoztatási alaprészb l finanszírozták. A foglalkoztatási alaprész központi keretében különböz munkaer piaci programok finanszírozására 5,2 mrd forintot fizettek ki, közülük a legnagyobb tétel a a munkahely teremtési támogatás volt, 4,1 mrd forint. A foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéb l finanszírozott munkaer piaci programok és aktív eszközök közül a képzések támogatására fordítottak legtöbbet, 7,2 mrd forintot. A bértámogatás 2011-ben 4,0 mrd forintba került, vállalkozóvá válás támogatása 2,3 mrd forintba, a pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatása szintén 2,3 mrd forintba. A munkaer piaci szolgáltatások támogatására összesen 1,4 mrd forintot fordítottak. A bérgarancia alapterhére a vállalkozásokat5,4 mrd forinttal támogatták. Egyéb kiadásokra 1,3 mrd forintot fordítottak, ez magában foglalja a nyugdíjjal kapcsolatos kötelezettségeket és a 6

7 tranzakciós díjakat. A munkaügyi központok a támogatásaik odaítélésénél els sorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéb l gazdálkodhattak. A különböz programok finanszírozására a munkaügyi központok által felhasznált keret 2011-ben 20,6 milliárd forint volt, 2,1 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben (és közel azonos a évi összeggel). A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéb l Észak-Alföld (4,7 mrd Ft), Észak-Magyarország (4,2 mrd Ft) és Dél-Alföld régió (3,4 mrd Ft) felhasználása volt a legnagyobb 1, (a három régió együtt a teljes keret 59,3%-át használta fel). Legkevesebbet a Nyugat-Dunántúl régió használt fel, 1,5 milliárd forintot (a teljes keret 7,5%-a). A Nemzeti Foglalkoztatási Alap decentralizált részéb l munkaer -piaci képzés támogatására fordítottak legtöbbet 2011-ben, több mint 7,2 milliárd forintot (ez a támogatási összeg megegyezik az el évben képzésre kifizetett támogatással) ben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a foglalkoztatást b vít bértámogatásokra 4,9 milliárd forintot, a 2009-ben újra bevezetett pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatására mintegy 2,3 milliárd forintot fordítottak. A évr l áthúzódó közhasznú munkavégzés támogatására 0,7 milliárd forintot fizettek ki. A különböz munkaer -piaci programok támogatására 1,3 milliárd forintot költöttek. A vállalkozóvá válás támogatására illetve az önfoglalkoztatás támogatására 2,3 milliárd forintot fordítottak (a támogatás nagysága 2010-ben is ekkora volt). A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott munkahelymeg rz támogatásokra 1,3 milliárd forintot fordítottak 2011-ben. A mobilitás támogatására fordított kiadások kis részét (0,4%-át) teszik ki az összes ráfordításnak. Bár a munkaer -piaci szolgáltatásokat jelen elemzésünkben nem tekintjük aktív eszköznek, de a maga 1,4 milliárd forintos nagyságával a Nemzeti Foglalkoztatási Alap decentralizált keretének figyelemre méltó kiadási részét jelenti. Az egyes régiók decentralizált keretének kiadási szerkezete eltér. Dél-Dunántúl kivételével minden régióban a képzésre fordított kiadások voltak 2011-ben a legmagasabbak. Külön ki kell említeni két régiót, Közép-Magyarországot és Közép-Dunántúlt, ahol az összes kiadás 46,8%- a illetve 44,5%-a képzések finanszírozására fordítódott. Dél-Dunántúlon ezzel szemben csupán a teljes régiós decentralizált keret 21,3%-át fordították erre a célra. A bértámogatásra fordított kiadások Észak-Magyarországon voltak a legmagasabbak, a régiós keret 30,1%-át az álláskeres k támogatott foglalkoztatására költötték, ezzel szemben Közép-Magyarországon mindössze 8,3% volt ez az arány. Ki kell emelni a munkaer -piaci programok támogatására fordított kiadások kapcsán, hogy míg átlagosan a régiós keret 6,1%-át fordították e programok támogatására, addig Dél-Dunántúlon ez az arány 27,4% volt. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a munkahelymeg rz támogatásokra fordított kiadások átlagosan a régiós keret 6,2%-át kötötték le, azonban Közép-Magyarországon (18,3%) és Közép-Dunántúlon (11,1%) az átlagnak a többszörösét találjuk. 1 A hitelesség kedvért itt kénytelenek vagyunk regionális bontásban bemutatni a kifizetett támogatásokat, mivel év els felében a volt régióközpontok, mint kiemelt megyék szerepeltek és kezelték a korábban régiós kezelés eszközöket, ezek az eszközök természetesen a régió minden megyéjében m ködtek, azonban a kiemelt megye pénzügyi elszámolásában szerepelnek. 7

8 100% Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze decentralizált keretének évi kiadási arányai (%) Egyéb költség 80% Munkaer piaci szolgáltatások Csoportos létszámleépítés 60% Munkaer piaci programok támogatása Mobilitási támogatás 40% Önfoglalkoztatás támogatása 20% Munkahely meg rzés támogatása 0% Közép-magyarország Észak-magyarország Észak-alföld Dél-alföld Dél-dunántúl Közép-dunántúl Nyugat-dunántúl Összesen pályakezd állás keres k munkatapasztalat szerzésének támogatása Foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatások Közhasznú munkavégzés támogatása Képzések el segítése 8

9 Aktív foglalkoztatási eszközök szerkezete 2011-ben a legmagasabb foglalkoztatott létszám a közfoglalkoztatás különböz típusaiban volt, összesen 265,6 ezer f. A bértámogatásban 27,7 ezer f vett részt, további 25,7 ezer f bérköltség támogatásban. Az összes bérjelleg támogatásban együtt 60,6 ezer f vett részt. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszám statisztikai adatai azt mutatják, hogy (a közfoglalkoztatás után) a támogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva a 2011-ben a legnagyobb létszámban a munkaer -piaci képzésben (34,7 ezer f ) vettek részt. Munkaer -piaci képzések támogatása év folyamán munkaer -piaci képzést a Nemzeti Foglalkoztatási Alap decentralizált foglalkoztatási alaprészéb l, illetve a TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért programból támogatták ben. Munkaer -piaci képzésben (munkaviszonyban állók képzésével együtt) összesen 35,6 ezer f vett részt 2011-ben, ez a létszám csak 57,7%-a a 2010-es érintett létszámnak év folyamán 13,8 ezer f a TÁMOP (illetve a TÁMOP 1.1.4) program keretében vett részt képzésben. Az érintett létszám dönt többsége munkaviszonyban nem állók képzésén vett részt (34,7 ezer f ), míg 9,8 f munkaviszonyban állók képzési támogatásban részesült. 9

10 Képzési támogatásban résztvev k érintett létszáma régiónként között (f ) Munkaviszonyban nem állók képzése* Munkaviszonyban állók képzése* Összesen Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gy r-moson-sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen * Tartalmazza a TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért program keretében képzési támogatásban részesültek létszámadatait is A munkaer -piaci képzésben résztvev k létszáma arányosan csökkent, mindegyik megyében a 2010-es képzésben érintettek létszámának 50-60%-a vett részt képzésben. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében (3,9 ezer f ) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (3,4 ezre f ) voltak legtöbben munkaer -piaci képzésben. Ugyanakkor Vas-, Tolna-, és Komárom-Esztergom megyében az ezer f t sem érte el a képzésben résztvev k érintett létszáma 2011-ben. Munkaviszonyban állók képzését 15 megye támogatott, a legtöbb résztvev Somogy megyében (242 f ) és Baranya megyében (232 f ) volt, a két megyében az összes ilyen típusú képzésben résztvev 52,2%-át támogatták. 10

11 12, évben munkaer piaci képzésben érintettek és az álláskeres k aránya megyénként (%) 10,0 8,0 6,0 Álláskeres k Képzésben 4,0 2,0 0,0 Borsod-Abauj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Budapest Pest Békés Baranya Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Somogy Veszprém Heves Fejér Zala Gyor-Moson-Sopron Nógrád Komárom-Esztergom Tolna Vas Munkaviszonyban nem állók képzését a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 1. szabályozza. A képzési támogatás célja, hogy a törvényben meghatározott, a munkaviszonyban nem álló személyeknek a képzését biztosítsa, ha rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem valósítható meg. A támogatás formája lehet keresetpótló juttatás, a képz intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj, valamint képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illet leg helyközi utazás költsége. A hagyományos munkaviszonyban nem állók képzésében az év folyamán összesen 34,7 ezer vett részt (TÁMOP vel együtt), ez közel háromnegyede, 97,4%-a az összes képzési támogatásban részesültnek. Az el évhez viszonyítva az érintettek létszáma 42,3%-kal csökkent (a képzési támogatás szabályainak változása következtében). Az összes munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k 85,6%-a ajánlott képzésben vett részt, ez az arány 7,7 százalékponttal magasabb, mint 2010-ben volt. A munkaviszonyban állók képzését a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 1. szabályozza. A munkáltatói képzés támogatásának célja a munkaviszony megszüntetésének elkerülése abban az esetben, ha a munkavállalók további foglalkoztatása csak akkor biztosítható, ha újabb ismeretek elsajátításával képesek alkalmazkodni a munkáltató tevékenységi körének megváltozásához. A képzést a munkaadó akkreditált feln ttképzést folytató intézmény közrem ködésével valósíthatja meg. A képzési támogatás célja, hogy a munkaviszonyban álló személyeknek a képzését biztosítsa. A támogatás formája lehet kereset kiegészítés, a képz intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj, valamint képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illet leg a helyközi utazás költsége. Ebben a képzési (támogatási) típusban 2011 folyamán 908 f vett részt, 2010-ben csupán 1326 vette igénybe ezt a képzési támogatási formát. (megjegyezzük, hogy 2009-ben is csupán 933 volt munkaviszony melletti képzésben) 11

12 Nemzeti Foglalkoztatási Alap decentralizált keretéb l és a TÁMOP program keretében finanszírozott képzés A következ kben a nagyobb részletességgel a Nemzeti Foglalkoztatási Alap DEC Fa keretéb l és a TÁMOP programból (Budapest és Pest megye esetében TÁMOP program) finanszírozott munkaviszonyban nem állók képzési támogatásának létszámait vizsgáljuk meg ben ebben a képzési típusban összesen 34,7 ezer f vett részt. A képzésben résztvev k száma 2011-ben 34,7 ezer f volt 2010-ben ez a létszám közel a duplája volt, 60,3 ezer f. A résztvev k érintett létszáma minden megyében csökkent, az átlagtól jelent s mértékben magasabb volt a létszám csökkenés Fejér megyében (-61,5%) és Vas megyében (-57,4%), viszont Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak 26,2%-os volt a létszámcsökkenés. Munkaviszonyban nem állók képzésben való részvétele a képzés jellege szerint 2011-ben Ajánlott képzés Elfogadott képzés nem ismert Összesen % % % % Budapest , ,1 25 1, ,0 Bács-Kiskun , , , ,0 Baranya , ,4 84 5, ,0 Békés , , , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,9 45 1, , ,0 Csongrád ,5 68 4,7 40 2, ,0 Fejér ,1 28 2,3 80 6, ,0 Gy r-moson-sopron ,7 31 2,9 4 0, ,0 Hajdú-Bihar ,8 0 0, , ,0 Heves ,2 27 2, , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok ,7 11 0,6 45 2, ,0 Komárom-Esztergom ,2 21 2,1 66 6, ,0 Nógrád ,7 15 1,5 83 8, ,0 Pest , ,5 54 2, ,0 Somogy , ,3 66 5, ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3 0 0,0 22 0, ,0 Tolna , ,1 31 3, ,0 Vas , ,2 5 0, ,0 Veszprém ,6 21 1, , ,0 Zala , ,5 19 1, ,0 Összesen , , , ,0 Az ajánlott képzéseken történ részvétel els sorban a munkaer -piacon keresett szakképzettségek megszerzését teszi lehet vé. A korábbi évek tendenciáinak megfelel en az ajánlott képzések keretében valamilyen szakképzettség megszerzése volt a domináns. Az elfogadott képzések között a (a szakmai képzéseken túl) a nyelvi és betanító képzések voltak magasabb arányban ben az ajánlott képzésben résztvev k aránya 85,6% volt, ez 17,5 százalékpontos csökkenést jelentett. Az ajánlott illetve az elfogadott képzésben résztvev k arányai megyénként eltér en alakultak. 12

13 Az ajánlott képzésben résztvev k aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Gy r-moson-sopron-, Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, ezekben a megyékben 95% felett volt az ajánlott képzések száma (több mint 10 százalékponttal magasabb, mint az átlag) ben az elfogadott képzések aránya Vas-, Somogy-, és Baranya megyében volt a legmagasabb, több mint minden ötödik résztvev ajánlott képzésben vett részt, ami azt jelenti, hogy ezekben a megyékben nagyobb szerepe van az egyéni kezdeményezés képzéseknek. A képzésben résztvev k nemek szerinti összetétele Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában érintettek létszámának nemek szerinti összetétele 2011-ben Férfi % % Összesen % Budapest , , ,0 Bács-Kiskun megye , , ,0 Baranya megye , , ,0 Békés megye , , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , , ,0 Csongrád megye , , ,0 Fejér megye , , ,0 Gy r-moson-sopron megye , , ,0 Hajdú-Bihar megye , , ,0 Heves megye , , ,0 Jász-Nagykun-Szolnok megye , , ,0 Komárom-Esztergom megye , , ,0 Nógrád megye , , ,0 Pest megye , , ,0 Somogy megye , , ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye , , ,0 Tolna megye , , ,0 Vas megye , , ,0 Veszprém megye , , ,0 Zala megye , , ,0 Összesen , , ,0 Regisztrált álláskeres k aránya 51,0 49,0 100,0 A munkaer -piaci képzésben résztvev k nemek szerinti összetételét 2011-ben a férfiak kismérték dominanciája jellemzi, a férfiak aránya 54,3% volt ben a nemek arányát a képzésben még a kiegyensúlyozottság jellemezte (mindössze 0,6% százalék ponttal volt több a ), 2009-ben pedig n k aránya volt magasabb a képzésben részt vettek között (2 százalékponttal). A férfiak aránya a képzésben túlreprezentált a regisztrált álláskeres k közötti arányukhoz viszonyítva, hiszen 3,3 százalékponttal magasabb a képzésben a férfiak aránya. 13

14 A képzésben résztvev k életkor szerinti összetétele 2011-ben a munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k 31,6%-a 25 év alatti volt, ami mintegy 11 ezer f t jelentett, 2010-ben 17,6 ezer f tartozott ebbe a korosztályba, arányuk azonban kisebb volt, 29,2% ben a képzésben résztvev fiataloknak mind az aránya (32,4%), mind a létszáma (18,2 ezer f ) magasabb volt, az azt követ évekhez viszonyítva ben a 25 év alattiak (az el évekhez hasonlóan) túlreprezentáltak a munkaviszonyban nem állók képzésében, hiszen a képzésben 31,6% az arányuk, addig a regisztrált álláskeres k között kevesebb mint a fele,14,9%. Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában résztvev k érintett létszámának életkor szerinti összetétele 2011-ben 25 év év és % % % Összesen % alatt év felette Budapest , , , ,0 Bács-Kiskun megye , ,1 83 3, ,0 Baranya megye , ,6 44 2, ,0 Békés megye , ,9 57 2, ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye , , , ,0 Csongrád megye , ,4 38 2, ,0 Fejér megye , ,3 33 2, ,0 Gy r-moson-sopron megye , ,1 48 4, ,0 Hajdú-Bihar megye , ,6 77 3, ,0 Heves megye , ,5 40 3, ,0 Jász-Nagykun-Szolnok megye , ,5 55 3, ,0 Komárom-Esztergom megye , ,6 37 3, ,0 Nógrád megye , ,9 47 4, ,0 Pest megye , ,8 70 3, ,0 Somogy megye , ,8 51 4, ,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye , ,9 85 2, ,0 Tolna megye , ,4 24 2, ,0 Vas megye , ,1 43 5, ,0 Veszprém megye , ,6 51 3, ,0 Zala megye , ,8 52 4, ,0 Összesen , , , ,0 Regisztrált álláskeres k aránya 14,9 74,0 11,1 100, ben a munkaviszonyban nem állók képzésében 22,5 ezer f év közötti személy vett részt, ez a résztvev k 64,9%-a, arányuk a regisztrált álláskeres kön belüli arányukhoz viszonyítva több mint 9 százalékponttal alacsonyabb. Ezen a korcsoporton belül a évesek száma 13,5 ezer f volt. E korosztály aránya a képzésben résztvev k között Budapesten kiemelked en magas volt, 81,4%, ugyanakkor az átlagtól jelent sen alacsonyabb a képzésben a évesek aránya Hajdú-Bihar- és Békés megyében, ahol 60% alatt volt e korosztály aránya a képzésben résztvev k között. 14

15 A képzésben résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában résztvev k érintett létszámának iskolai végzettség szerinti összetétele 2011-ben Legfeljebb Fels fokú % Szakmunkáségi vég- ismert % Érett- % % Nem % Összesen % alapfokzettség Budapest , , , ,6 31 1, ,0 Bács-Kiskun , , , ,7 23 0, ,0 Baranya , , ,8 46 3,0 9 0, ,0 Békés , , , ,4 18 0, ,0 Borsod-Abaúj- Zemplén , , , ,5 22 0, ,0 Csongrád , , , ,7 4 0, ,0 Fejér , , ,3 80 6,6 11 0, ,0 Gy r-moson- Sopron , , , ,7 8 0, ,0 Hajdú-Bihar , , , ,1 18 0, ,0 Heves , , , ,1 6 0, ,0 Jász-Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom , , , ,0 8 0, , , , ,2 46 4,7 3 0, ,0 Nógrád , , ,3 62 6,0 10 1, ,0 Pest , , , ,3 12 0, ,0 Somogy , , ,4 52 4,2 6 0, ,0 Szabolcs-Szatmár- Bereg , , , ,9 18 0, ,0 Tolna , , ,1 37 4,1 5 0, ,0 Vas , , , ,1 4 0, ,0 Veszprém , , ,3 90 6,6 7 0, ,0 Zala , , ,1 77 7,1 6 0, ,0 Összesen , , , , , , ben a munkaviszonyban nem állók képzésében érintettek között legnagyobb arányban (41,9%) érettségivel rendelkez álláskeres ket találunk, ez 1,5százalékponttal magasabb, mint 2010-ben illetve 2009-ben mért arányukkal. A legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkez k aránya 2011-ben 27,2% volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint 2010-ben. Szakmunkásképz iskolai, szakiskolai végzettséggel 23,1% A évi arányukhoz viszonyítva 1,5 százalékponttal csökkent a szakmunkások aránya munkaviszonyban nem állók között. A fels fokú végzettséggel a résztvev k 7,2%-a rendelkezett, a diplomások aránya csökkent 0,4 százalékponttal az el évhez képest. A munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k között az érettségivel rendelkez k aránya Hajdú-Bihar megyében volt a legnagyobb, 52,6%, több mint tíz százalékponttal magasabb, mint az átlag. Ezzel szemben Békés megyében alig haladta meg az érettségizettek aránya a 30%-ot. 15

16 A szakmunkások aránya a képzésben Zala-, (29,5%), Somogy-, (29,0%), Baranya-, (28,9%), Veszprém-, (28,3%) és Tolna megyében (28,1%) jelent sen meghaladja az országos átlagot. Ugyanakkor Budapesten csak 13,3% volt az arányuk. A legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkez k 27,2%-os országos arányához viszonyítva Baranya megyében (36,7%) és Pest megyében (36,0%) igen magas e képzettségi csoport részvételi aránya munkaviszonyban nem állók képzése esetén. Hajdú-Bihar megyében mindössze 18,6%-os ez az arány és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is alig haladja meg a 20%-ot. A diplomások aránya képzésben Budapesten volt a legmagasabb, az országos átlagnak több, mint a kétszerese (14,6%), szintén magas a diplomások aránya Gy r-moson-sopron megyében (12,7%) és Vas megyében (10,1%) ben az álláskeres k 38,8%-a nem rendelkezett szakképzettséggel. A munkaügyi központok által indított képzések célja ezért a munkaer -piac foglalkoztatási igényeinek kielégítése mellett, hogy lehet vé tegye e réteg számára a szakképzettség megszerzését, megkönnyítve a munkahelyüket elveszt k számára az elhelyezkedést ben álláskeres knek szervezett támogatott képzésben 34,7 ezer f vett részt, ez az érintett létszám az el évinek kevesebb, mint a 60%-a. Az álláskeres k el képzettségét vizsgálva megállapítható, hogy a 2011-ben képzési támogatásban részesül k között a tanulási hajlandóság a középfokú végzettség ekre volt leginkább jellemz, 65,5%-uk a középfokú iskolai végzettség ek köréb l került ki. Álláskeres k képzésében résztvev k összetétele a képzés típusa szerint Egyéb Hatósági Nem OKJ szerinti szakmai OKJ szerinti szakma Nyelvi képzés Általános képzés A képzésben résztvev k dönt többsége, 83,9%-a valamilyen szakmai képzésben vett részt, ennek közel háromnegyed része (73,4%) OKJ szerinti képesítést adott. A szakmai képzésen résztvev k 13,7%-a valamilyen hatósági tevékenységhez szerzett jogosítványt (pl.: vasúti, hajózási, közúti árufuvarozási, vízügyi, hírközlési, légügyi jogosítvány, kezel i engedély stb.) A nyelvi képzésben résztvev k aránya 9,9% volt. A képzési támogatások alapelveinek megfogalmazásakor fontos prioritást jelent, hogy olyan képzésekhez nyújtsunk támogatást, amely találkozik az álláskeres k és munkavállalók elképzeléseivel, valamint a gazdaság igényeivel is. A képzések szervezésénél továbbra is 16

17 kiemelt szempont volt a hiányszakmákba történ képzések megvalósítása, mint pl.: a hegeszt, a CNC forgácsoló foglalkozások esetén ben a legnagyobb számban képzett, OKJ-ban szerepl szakma az összes OKJ-s képzés résztvev inek 40,1%-át jelenti. A legnagyobb számban (1,8 ezer f ) szociális gondozót és ápolót képeztek, ez az összes OKJ-s képzésben résztvev 6,1%-a volt. Szintén ezer f nél többen vettek részt az eladói (5,2%), a CNC forgácsolói (4,7%) és a szakács (4,1%) képesítést adó képzéseken. Leggyakrabban képzett szakmák aránya az összes OKJ-s képzésben rásztvev k között Szociális gondozó és ápoló Élelmiszer- és vegyiáru eladó CNC-forgácsoló Szakács Biztonsági r Targoncavezet Számítástechnikai szoftverüzemeltet Motorf rész-kezel Pénzügyi-számviteli ügyintéz Vendéglátó eladó Szociális gondozó és ápoló Élelmiszer- és vegyiáru eladó Szakács Biztonsági r CNC-forgácsoló Fogyóelektródás hegeszt Könny gépkezel Takarító Számítástechnikai szoftverüzemeltet Pénzügyi-számviteli ügyintéz Szociális gondozó és ápoló Élelmiszer- és vegyiáru eladó Fogyóelektródás hegeszt Szakács CNC-forgácsoló Biztonsági r Számítástechnikai szoftverüzemeltet Takarító Pénzügyi-számviteli ügyintéz Társadalombiztosítási és bérügyi szakel adó 4,1 3,0 2,7 2,5 2,4 2,2 1,9 3,5 3,4 3,3 3,2 2,9 2,7 2,6 2,5 4,0 4,0 3,8 3,1 3,0 2,4 1,8 1,8 6,1 5,2 4,7 5,7 5, év év év 6,5 5,7 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 17

18 Bér-jelleg támogatások Az elemzésben az aktív foglalkoztatáspolitikai közül a következ eszközöket, illetve támogatásokat soroltuk a bér-jelleg támogatások közé: Bértámogatás (Jogszabályi háttér: évi IV. tv. 16., 6/1996. (VII.16.) MüM r. 11. ) Bérköltség támogatás (6/1996. (VII.16.) MüM r. 11/A. ) Távmunka (2004. évi XXVIII. Törvény X./a fejezet) Pályakezd k munka tapasztalat szerzési támogatása (70/2009.(IV.2.) Korm. Rendelet 2 ) Részmunkaid s foglalkoztatás támogatása (70/2009.(IV.2.) Korm. Rendelet 4 ) Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak bértámogatás (1991. évi IV. törvény (Flt.) 16/B. -a és a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet) Válság következtében elbocsátottak bértámogatása (356/2009. (XII. 30.) Korm. Rendelet) Bér-jelleg támogatásokban érintett létszám megyénként 2011-ben (f ) Bértámogatás Bérköltség támogatás Távmunka Pályakezd k munka tapasztalat szerzési támogatása Részmunkaid s foglalkoztatás támogatása RÁT bértámogatás Válság következtében elbocsátottak bértámogatása Összesen Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj- Zemplén Csongrád Fejér Gy r-moson-sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a bértámogatás jelleg eszközökben összesen 18

19 60,6 ezer f, a teljes magyarországi támogatási paletta összes eszközében érintettek 15,7%-a részesült. Ebb l hagyományos bértámogatásban 27,7 ezer f volt, több mint 7 ezer f vel több, mint 2010-ben. A bérköltség támogatás érintett létszáma 25,7 ezer f volt 2011-ben, 2,3 ezer vel csökkent a résztvev k létszáma 2010-bez viszonyítva. E két támogatási formában együtt 53,4 ezer f vett részt. A távmunka támogatásba belép mindössze 4 f volt, az érintett létszám 742 f volt, mintegy 300 f vel kevesebb, mint 2010-ben. A válság kezelése érdekében életre hívott eszközök együttesen sem játszottak nagy szerepet az aktív eszközök között, ezek közül a pályakezd k munka tapasztalat szerzési támogatásában volt a legmagasabb az érintett létszám, 4,3 ezer f, 2010-ben 40%-kal kevesebben kaptak ilyen jelleg támogatást. A rendelkezésre állási támogatásra (illetve foglalkoztatást helyettesít támogatásra) jogosultak bértámogatását 1,3 ezren vették igénybe, száz f vel többen, mint az el évben, a belép k száma mindössze 71 f volt. A válság miatt munkahelyüket veszt k bértámogatása keretében 641 f volt foglalkoztatva, 269 f vel kevesebben, mint 2010-ben. A támogatásba 2011-ben 132 f lépet be. Részmunkaid s foglalkoztatás támogatásában mindösszesen 213-an vettek részt, ez a létszám 14 f vel kevesebb, mint az el évben volt, s a belép k szám is csupán 20 volt. Az álláskeres k foglalkoztatásának b vítését szolgáló bértámogatást a többször módosított évi IV. törvény 16. és a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11. -a szabályozza. A bértámogatás célja, hogy el segítse a hátrányos helyzet személyek foglalkoztatását, vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyeknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor be akarnak kerülni a munkaer -piacra; akik a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességb l, vagy más tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb termelékenységük miatt a támogatás nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. 25,0 Bértámogatásban érintettek és az álláskeres k aránya megyénként (%) 20,0 15,0 10,0 Álláskeres k Bértámogatásban 5,0 0,0 Borsod-Abauj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Békés Hajdú-Bihar Bács-Kiskun Nógrád Heves Csongrád Fejér Veszprém Jász-Nagykun-Szolnok Baranya Somogy Pest Tolna Komárom-Esztergom Vas Zala Gyor-Moson-Sopron Budapest Azoknak a munkaadóknak nyújtható, amelyek a fenti személyek foglalkoztatását vállalják, továbbá olyan hátrányos helyzet személy (munkavállaló) tovább-foglalkoztatására vállalnak kötelezettséget, akit munkahelyének elvesztése fenyeget. A bértámogatás mértéke a munkabér és járulékai együttes összegének 40%-ától 100%-ig terjedhet. 19

20 A foglalkoztatás b vítését szolgáló bértámogatással összefügg foglalkoztatásban résztvev k száma, 2011-ben Érintett bruttó létszám (f ) % Változás az el évhez viszonyítva (%) Budapest ,4 1,5 1,7 3,7 50,8 Bács-Kiskun ,4 5,0 6,9-23,9 85,5 Baranya ,3 4,5 3,4-17,6 2,3 Békés ,8 8,0 8,7 0,8 45,4 Borsod-Abaúj- Zemplén ,6 20,5 14,4-10,8-5,3 Csongrád ,4 5,0 5,1-9,7 39,4 Fejér ,6 3,3 4,0 24,8 62,1 Gy r-moson-sopron ,0 2,0 1,7 99,5 14,0 Hajdú-Bihar ,1 7,1 7,0-0,5 31,9 Heves ,0 6,1 5,2 0,8 13,8 Jász-Nagykun-Szolnok ,7 3,9 3,5 3,5 20,7 Komárom-Esztergom ,0 1,5 2,5 49,3 123,5 Nógrád ,9 5,9 5,8-16,0 33,5 Pest ,5 2,4 3,1-4,7 73,0 Somogy ,5 2,8 3,4-21,6 61,4 Szabolcs-Szatmár- Bereg ,8 11,6 13,5 16,9 56,4 Tolna ,9 2,5 2,6-15,1 41,4 Vas ,1 1,8 1,8 58,7 38,9 Veszprém ,5 3,5 4,0 38,7 51,7 Zala ,6 1,2 1,8 84,6 106,3 Összesen ,0 100,0 100,0-1,7 34,5 A bértámogatásban résztvev k száma 2009 és 2010 között 1,7%-kal csökkent, 2011-ben azonban 2010-hez viszonyítva több mint egyharmaddal emelkedett ben a 27,7 ezer f közel 30%-a két megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) dolgozott támogatott foglalkoztatás keretében. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2009 óta fokozatosan csökkent a bértámogatásban érintettek létszáma, 2011-ben 5,3%-os volt a csökkenés az el évi létszámhoz képest. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folyamatosan n tt a bértámogatásban érintettek létszáma, 2010 és 2011 között 56,4%-os volt a létszámnövekedés. A többi megyét vizsgálva 2011-ben a legnagyobb arányú létszámnövekedés Komárom- Esztergom megyében és Zala megyében következett be, ahol több mint a duplájára emelkedett a bértámogatottak száma. A legkisebb létszámemelkedés Baranya megyében volt, 2,3%-os, s mint említettük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,3%-os csökkenés volt. A bérköltség támogatást a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11/A. szabályozza. Bérköltség támogatás csak munkaer -piaci program keretében m ködtethet támogatás a munkabér és járulékai legfeljebb 100%-os mértékben történ folyósítását lehet vé teszi, legfeljebb 3 éven át. 20

21 Az eszköz keretében nem csak a célcsoporthoz tartozó személyek, hanem a programmenedzsment foglalkoztatásával kapcsolatban felmerül bér-és járulék költségek is megtéríthet k. A bérköltség támogatásban érintettek többsége a TÁMOP (illetve a TÁMOP 1.1.4) program keretében volt támogatott foglalkoztatásban. A bérköltség támogatásban résztvev közel 25,7 ezer f 11,9%-a (3,1 ezer f ) Borsod-Abaúj- Zemplén megyében és további 10,1%-a (2,6 ezer f ) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kapott támogatást. Átlagosan 8,1%-kal csökkent a 2010-hez viszonyítva a bérköltség támogatásban érintettek száma, azonban számos megyében növekedett a létszám. A legnagyobb létszámnövekedés Hajdú-Bihar megyében (33,4%), Békés megyében (22,9%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (16,3%) következett be. A megyék többségében csökkent az érintett létszám, felt en magas volt a csökkenés Zala megyében (-41,8%), Nógrád megyében (-37,4%) és Vas megyében (-33,9%). A bérköltség támogatással foglalkoztatásban résztvev k száma, 2011-ben Érintett bruttó létszám (f ) Százalék Változás az el évhez viszonyítva (%) Budapest ,6 3,8 4,3 66,8 4,6 Bács-Kiskun ,3 7,1 6,5 32,4-15,3 Baranya ,3 6,5 6,5 21,3-7,3 Békés ,4 7,1 9,5 12,0 22,9 Borsod-Abaúj- Zemplén ,0 13,9 11,9 24,5-21,0 Csongrád ,8 4,9 5,1 48,9-3,3 Fejér ,6 3,5 4,0 12,2 5,3 Gy r-moson-sopron ,7 3,6 2,8 14,6-29,5 Hajdú-Bihar ,2 4,1 6,0-22,0 33,4 Heves ,5 4,5 3,4 16,9-29,1 Jász-Nagykun-Szolnok ,0 3,4 3,5-1,0-4,4 Komárom-Esztergom ,2 2,6 2,7 40,8-6,5 Nógrád ,5 4,7 3,2 21,5-37,4 Pest ,3 4,5 4,5 59,7-8,4 Somogy ,5 5,1 5,1 9,5-8,7 Szabolcs-Szatmár- Bereg ,9 8,0 10,1-5,1 16,3 Tolna ,5 3,8 3,5 26,5-15,5 Vas ,0 2,5 1,8-0,1-33,9 Veszprém ,1 3,3 3,5 25,7-3,7 Zala ,6 3,0 1,9-3,3-41,8 Összesen ,0 100,0 100,0 16,9-8,1 21

22 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Borsod-Abauj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Bérköltség támogatásban érintettek és az álláskeres k aránya megyénként (%) Békés Baranya Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Csongrád Somogy Pest Budapest Fejér Jász-Nagykun-Szolnok Álláskeres k Bérköltség támogatásban Tolna Veszprém Heves Nógrád Gyor-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Zala Vas Távmunka támogatás keretében képzési és bértámogatás nyújtható a távmunkahelyeket létesít vállalkozások és a közfeladatokat ellátó intézmények számára. A létrehozott távmunkahelyeken lehetséges a munkaadónál már alkalmazásban állók (amennyiben hagyományos munkahelyet alakít át távmunkahellyé) és új belép munkavállalók foglalkoztatása is. A bérköltség támogatás összege minden távmunkás munkahely esetében hat hónapig folyósítható a távmunkás bruttó munkabére, de legfeljebb ,- forint/f /hó és annak járulékai erejéig. Távmunkában résztvev k, évben Létszám (f ) Százalék Budapest ,9 Bács-Kiskun 0 0,0 Baranya 10 1,3 Békés 3 0,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 5 0,7 Csongrád 17 2,3 Fejér 0 0,0 Gy r-moson-sopron 10 1,3 Hajdú-Bihar 20 2,7 Heves 54 7,3 Jász-Nagykun-Szolnok 7 0,9 Komárom-Esztergom 1 0,1 Nógrád 1 0,1 Pest ,1 Somogy 19 2,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 23 3,1 Tolna 5 0,7 Vas 40 5,4 Veszprém 0 0,0 Zala 0 0,0 Összesen ,0 22

23 A távmunka támogatásában (képzési és bértámogatásban együtt) érintettek száma 2011-ben 742 f volt, a 2010-ben mért létszámhoz képest mintegy háromszáz f vel kevesebb. A támogatottak több mint a fele (51,9%) Budapesten volt, további 19,1%uk Pest megyében részesült távmunka támogatásban. Szakképzettséggel rendelkez pályakezd k munkatapasztalat szerzése (70/2009.(IV.2.) Korm. Rendelet 2 ). Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki a pályakezd álláskeres munkaviszony keretében történ foglalkoztatását napi legalább négyórás munkaid ben, és legalább 365 napi id tartamra biztosítja. A munkaadó vállalja, hogy legkés bb a kérelem benyújtásakor munkaer -igényét bejelenti az illetékes munkaügyi kirendeltségen. A támogatást 365 napra lehet igényelni a pályakezd foglalkoztatásával kapcsolatban felmerül bérköltség %-a közötti mértékben, azonban a támogatás összege havonta NEM haladhatja meg alapszint szakképesítéssel rendelkez pályakezd esetében a kötelez legkisebb munkabér és járulékai összegét ( Ft) a középszint vagy középfokú szakképesítéssel, illetve szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkez pályakezd esetében, a kötelez legkisebb munkabér másfélszeresét ( Ft/f /hó) az emelt szint vagy fels fokú szakképesítéssel, illetve fels fokú iskolai végzettséggel rendelkez pályakezd esetében, a kötelez legkisebb munkabér kétszeresét. ( Ft/f /hó) Pályakezd k munka tapasztalat szerzési támogatásában résztvev k, évben Létszám (f ) Százalék Budapest 0 0,0 Bács-Kiskun ,2 Baranya 241 5,7 Békés ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 Csongrád 227 5,3 Fejér 30 0,7 Gy r-moson-sopron 60 1,4 Hajdú-Bihar 322 7,6 Heves 95 2,2 Jász-Nagykun-Szolnok 165 3,9 Komárom-Esztergom 19 0,4 Nógrád 306 7,2 Pest 4 0,1 Somogy 138 3,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,2 Tolna 151 3,5 Vas 59 1,4 Veszprém 27 0,6 Zala 45 1,1 Összesen ,0 A szakképzettséggel rendelkez pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatásban ben 4255 f vett részt, 2010-ben ez a létszám 2581 f volt. E támogatás típusban Borsod- 23

24 Abaúj-Zemplén megyében (17,7%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (14,2%), Békés megyében (13,5%) és Bács-Kiskun megyében (10,2%) szereztek legnagyobb számban támogatással munkatapasztalatot. Budapesten senki nem részesült munkatapasztalat szerzési támogatásban 2011-ben, Pest megyében, Komárom-Esztergom megyében, Veszprém megyében, Fejér megyében és Zala megyében 50 f alatt volt az érintettek létszáma. Pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatásban érintettek és az álláskeres k aránya megyénként (%) 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Álláskeres k Munkatapasztalat szerzési támogatásban Borsod-Abauj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Békés Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Nógrád Baranya Csongrád Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Somogy Heves Gyor-Moson-Sopron Vas Zala Fejér Veszprém Komárom-Esztergom Pest Budapest Foglalkoztatást helyettesít támogatásra jogosult személyek foglalkoztatási támogatása (1991. évi IV. törvény (Flt.) 16/B. -a és a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet). Támogatást vehet igénybe az a munkáltató, aki rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyt teljes munkaid ben, munkaviszony keretében foglalkoztat. A foglalkoztatáshoz legfeljebb a támogatás megállapításakor hatályos FHT összegének megfelel mérték támogatás nyújtható, legfeljebb egy évre. Az esetében az érintett létszám 2011-ben 1347 f volt, 146 f vel több, mint 2010-ben. Minden negyedik résztvev Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kapott támogatást, további 16,5% Nógrád megyében és 10,7% Békés megyében. 24

25 2011. évben RÁT-ra jogosultak bértámogatásában érintettek létszáma megyénként (f ) Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Békés Szabolcs-Szatmár-Bereg Baranya Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Bács-Kiskun Budapest Heves Somogy Pest Zala Veszprém Csongrád Tolna Vas Fejér Gy r-moson-sopron Komárom-Esztergom Válság következtében munkahelyüket veszt személyek foglalkoztatási támogatása (356/2009. (XII. 30.) Korm. Rendelet). A támogatás célja, a gazdasági válság következtében álláskeres vé vált, és álláskeresési járadékban részesül munkavállalók munkához juttatása oly módon, hogy az álláskeresési járadék folyósítási idejéb l még hátralév id tartamra járó álláskeresési járadék összege a foglalkoztatásukat segítse el. A támogatás abban az estben állapítható meg, ha az álláskeresési járadék folyósítási idejéb l legalább 180 nap van hátra. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a munkába lépéskor hatályos minimálbér és járulékai 60 százalékát. A támogatás az álláskeresési járadék folyósítási idejéb l még hátralév id tartamra folyósítható. Az eszköz szintén a válság következményeinek enyhítését kívánta elérni, azonban az eszközben érintettek létszáma sem 2010-ben (910 f ), sem 2011-ben (641 f ) nem gyakorolt jelent s hatást a munkaer piacra. A támogatást legtöbben Hajdú-Bihar megyében vették igénybe, összesen 122 f. Létszámleépítések megel zése érdekében a részmunkaid s foglalkoztatási támogatása (70/2009.(IV.2.) Korm. Rendelet 4 ). Támogatás nyújtható a munkaadó kérelmére, ha a munkaadó a vele teljes munkaid ben munkaviszonyban álló munkavállalót napi legalább négy órát elér részmunkaid ben foglalkoztatja. A támogatás legfeljebb 365 napra nyújtható, mértéke a munkavállalónak a kies munkaidejére járó személyi alapbére 80 százalékáig, valamint annak járulékáig terjedhet. A támogatás összege havonta nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos kötelez legkisebb munkabér másfélszeresét. A munkáltatót továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, továbbá a munkaadó vállalja, hogy a támogatás adókkal és járulékokkal csökkentett részét a munkavállaló részére a munkabéren felül munkabérként megfizeti. A eszköz szintén a válság hatásait kívánta enyhíteni az elbocsátani kívánt dolgozók munkaviszonyának részmunkaid ssé változtatásával (ennek pénzügyi támogatásával). Ezt az eszközt alig vették igénybe a vállalkozások, 2010-ben 227 f volt az érintett létszám, 2011-ben 213 f. A támogatottak többsége Békés megyében volt 2011-ben. 25

26 START PLUSZ program a TÁMOP Hátrányos helyzet ek foglalkoztatását ösztönz járulékkedvezmények cím program támogatásával valósul meg. A támogatás két éves id tartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a program jogosultjait munkaviszonyban foglalkoztatja. Támogatásra jogosult, aki GYES, GYED, GYET, ápolási díj folyósításának megsz nését követ en vagy a gyermek egy éves korának betöltését követ en, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni vagy tartósan álláskeres személy ben 20,4 ezer Start Plusz kártya volt érvényben, mintegy ötezer darabbal kevesebb, mint 2010-ben. A 20,4 ezer startkártyával ténylegesen 20,1 ezer f dolgozott, több mint háromezer vel több, mint egy évvel korábban. START EXTRA program a TÁMOP Hátrányos helyzet ek foglalkoztatását ösztönz járulékkedvezmények cím program támogatásával valósul meg. A támogatás két éves id tartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a program jogosultjait munkaviszonyban foglalkoztatja. Támogatásra jogosult az, aki tartósan álláskeres, aki az igénylés id pontját megel 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeres ként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte, vagy legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, valamint a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeres, akit az igénylés id pontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeres ként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül. A Start Extra programon belül 2011-ben 36,0 ezer kártya volt legalább egy napot érvényben, melyb l közel 19,6 ezer személy foglalkoztatását támogatták. A Start Extra kártyák száma 2011-ben másfélszerese a 2010-esnek, a foglalkoztatottak száma közel 60%-kal magasabb, mint az el évben volt. Vállalkozóvá válás támogatása A vállalkozóvá válás támogatása a korábbi két (álláskeres k vállalkozóvá válásának és az önfoglalkoztatóvá válásnak a támogatása), eltér eljárással m köd támogatás részben megváltozott tartalmával nyújtható: 3 millió forintig terjed támogatás visszatérítend és/vagy vissza nem térítend formában nyújtható, és a vállalkozóvá váló álláskeres részére a minimálbér összegének megfelel, legfeljebb hat hónap id tartamig havonként folyósított támogatás állapítható meg, függetlenül attól, hogy az álláskeres részesül-e járadékban. A támogatások együttesen vagy külön is adhatók. Mindkét támogatási forma annak az álláskeres nek nyújtható: akit a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapja álláskeres ként nyilvántart, és aki önmaga foglalkozatását egyéni vállalkozás keretében vagy társas vállalkozás személyesen közrem köd tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már m köd társas vállalkozáshoz csatlakozással) oldja meg. A visszatérítend kamatmentes t kejuttatás esetében 1 év türelmi id után 5 év alatt kell visszafizetni a megítélt összeget, amely felhasználható beruházásra és forgóeszköz feltöltésre egyaránt. A két támogatási forma közül a minimálbérnek megfelel támogatás iránt volt nagyobb az 26

27 igény, s a munkaügyi központok forrásai is ezt a formát engedték meg nagyobb számban. A támogatás segítségével indított vállalkozások a nemzetgazdaság számos területét felölelik, így kereskedelmi tevékenység, különböz szolgáltatások, idegenforgalmi, mez gazdasági, stermel tevékenység, ipari jelleg és termel vállalkozás is megtalálható közöttük. A támogatás iránti pályázatok legnagyobb része szolgáltatási tevékenységek végzésére irányult. A támogatottak többsége egyéni vállalkozás keretében kezdte a vállalkozói tevékenységet, ritkábban fordult el a gazdasági társaságalapítás, vagy meglév vállalkozáshoz csatlakozás és az stermel i tevékenység. Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatásban 7218 f vett részt évben, ez a létszám közel azonos az el évivel. A támogatásban részesül k többsége (6880 f ) kérelemre induló vállalkozóvá válási támogatásban részesült ( belép k száma 4376 f volt), további 338 f a pályázat alapján nyújtott t ketámogatást kapott, ez utóbbi típusba 2011 folyamán 13 f lépett be. A munkaügyi központok pályázati úton biztosítottak lehet séget az álláskeres k részére a vállalkozóvá válásukat el segít támogatások igénybe vételéhez. A vissza nem térítend t kejuttatás és/vagy legfeljebb fél éven át a kötelez legkisebb munkabérnek megfelel vissza nem térítend támogatás pályázati felhívását a munkaügyi központok évben is meghirdették. Vállalkozóvá válás támogatásában résztvev k, évben Létszám (f ) Százalék Budapest 584 8,1 Bács-Kiskun 292 4,0 Baranya 516 7,1 Békés 238 3,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 687 9,5 Csongrád 276 3,8 Fejér 243 3,4 Gy r-moson-sopron 235 3,3 Hajdú-Bihar 583 8,1 Heves 261 3,6 Jász-Nagykun-Szolnok 296 4,1 Komárom-Esztergom 189 2,6 Nógrád 139 1,9 Pest 433 6,0 Somogy 478 6,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 664 9,2 Tolna 347 4,8 Vas 272 3,8 Veszprém 219 3,0 Zala 266 3,7 Összesen ,0 27

28 Vállalkozóvá válás támogatásában részesültek száma 2011-ben (f ) max. 6 hónapra minimálbér összeg támogatás; 6164f max. 6 hónapra minimálbér összeg + max. 3 millió Ft-ig terjed kejuttatás; 397f max. 3 millió Ft-ig terjed kejuttatás; 657f Az összes résztvev közül legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (9,5%), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (9,2%) és Budapesten (8,1%) volt támogatásban részesül k. A támogatásban részesültek 85,4%-a legfeljebb 6 hónapra minimálbér összeg támogatást kapott. A támogatottak 5,5%-át a minimálbér összeg támogatás és a t kejuttatás valamilyen kombinációjával támogatták. A támogatottak 9,1%-a t ketámogatásban részesült (ez lehetett visszatérítend, vissza nem térítend, illetve ezek kombinációja is). A vállalkozóvá válás támogatásában érintettek között a n k aránya magasabb, 52%. A résztvev k életkorát vizsgálva szembet évesek magas aránya a támogatásban, 37,1%-uk tartozik ebbe a korcsoportba. Iskolai végzettség szerint a középfokú végzettség ek dominálnak, ezen belül is a szakmunkás végzettség eknek magas a száma, 1,9 ezer f, a résztvev k 27,3%-a. A vállalkozóvá válásban részesültek között minden megyében jelent s többségben voltak azok, akik minimálbér összeg (legfeljebb 6 hónapra adható) támogatásban részesültek. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében kaptak legnagyobb számban vállalkozóvá válás támogatást az álláskeres k, emellett a megyében a minimálbér összeg támogatáson túl a t ketámogatással kombinált minimálbér összeg támogatás is jelent s szereppel bírt. Szabolcs-Szatmár-Bereg szintén magas volt a vállalkozóvá válás támogatásában résztvev k száma, itt azonban a kombinált támogatási forma elenyész volt. E támogatási formában résztvev k száma Komárom-Esztergom megyében és Nógrád megyében volt a legalacsonyabb. 28