2008. évben befejezett munkaer piaci programok hatékonyságának értékelése

Átírás

1 2008. évben befejezett munkaer piaci programok hatékonyságának értékelése Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

2 1 Készült A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Tajti József Számítógépes feldolgozások: Balogh Bertalan

3 2 Tartalomjegyzék ÉVBEN BEFEJEZ DÖTT AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK MONITORING VIZSGÁLATA...3 BB MUNKAER PIACI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁG MUTATÓI...5 BEFEJEZETT PROGRAMOK LÉTSZÁMA...5 MUNKÁBAN ÁLLÓK ARÁNYA...10 EGY F RE JUTÓ TÁMOGATÁS...16 EGY MUNKÁBAN ÁLLÓRA JUTÓ TÁMOGATÁS...19 A ÉVBEN BEFEJEZ DÖTT AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE A MONITORING VIZSGÁLAT EREDMÉNYMUTATÓI ALAPJÁN...21 MUNKAER PIACI KÉPZÉSEK...21 A lemorzsolódás mértéke és okai...21 Ajánlott képzéseket befejezettek összetétele...22 Elfogadott képzéseket befejez k összetétele...24 MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓK KÉPZÉSE...26 BÉRTÁMOGATÁS...27 KÖZHASZNÚ MUNKA...29 VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA...30 RÉSZLETES TÁBLÁZATOK...33 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...34

4 évben befejez dött aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök monitoring vizsgálata A munkaügyi szervezet a jelent sebb aktív eszközök m ködésének hatékonyságát, eredményességét 1994 óta vizsgálja az e célra kifejlesztett monitoring rendszer segítségével. A félévente kiértékelt felmérés a munkaer piaci képzésekb l (ajánlott képzés, elfogadott képzés, munkaviszonyban állók képzése), a vállalkozóvá válási támogatásból, a bértámogatásból és a már lezárult pályakezd k munkatapasztalat-szerzési támogatásából kikerül, valamint a közhasznú foglalkoztatásban érintett személyekre irányul. A támogatásból kikerült személyek illetve munkáltatók megkeresése 3 hónappal a programok befejezését követ en, postai úton kiküldött kérd ívek formájában történik. A munkaviszonyban nem állók képzése és a vállalkozóvá válás támogatása esetében magukat az érintett személyeket keressük meg, a munkaviszonyban állók képzése, a bértámogatás és a pályakezd eszközök esetén, pedig a támogatásokat igénybe vev munkaadókat. A közhasznú munkavégzésb l kikerülteknél nincs követéses vizsgálat, ebben az esetben az adminisztratív rekordokból lehet következtetéseket levonni. Az értékelés során a évben befejezett programok résztvev inek különböz ismérvek szerinti (nem, kor, iskolai végzettség) létszámösszetételét és elhelyezkedési arányait, valamint a programok fajlagos költségeit vizsgáljuk. Aktív programokat befejezettek válaszadási arányai Programot befejezettek száma (f ) Válaszadási arány (%) Index,% változás = (%-pont) Munkaviszonyban Ajánlott képzése ,8 59,3 57,0-2,3 nem állók Elfogadott képzése ,8 61,3 62,3 1,0 Munkaviszonyban nem állók képzése összesen ,3 59,7 57,8-1,9 Munkaviszonyban állók képzése ,8 93,8 88,0-5,8 Képzés összesen ,5 62,0 60,1-1,9 Támogatott vállalkozók ,4 69,1 64,2-4,9 Bértámogatással foglalkoztatottak ,0 73,9 71,8-2,1 Pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatás ,3 84,7 81,9-2,8 Nyomon követésbe bevontak összesen ,8 69,8 65,5-4,3 Közhasznú foglalkoztatás * , Megfigyeltek összesen , *A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k érintett létszáma

5 évben 37,8 ezer személy nyomon követésére került sor. A közhasznú foglalkoztatásban részvett 61,0 ezer f vel együtt a vizsgálatba bevontak létszáma közel 98,8 ezer f volt, 2,2%-kal több, mint az el évben. A megkérdezettek válaszadási aránya az eszközök típusától függ en 57% és 88% között mozgott évben. Az összes eszközt figyelembe véve az átlagos válaszadási arány 65,5%, amely 4,3 %-ponttal alacsonyabb az el évinél. Az egyes eszközök közül a válaszolási hajlandóság a munkaadói képzést befejez k körében volt a legmagasabb, 88,0% (ez 5,8 %-ponttal marad el az el évi válaszadási arányától). A munkaviszonyban nem állók képzést befejez k között legalacsonyabb a válaszadók aránya (57,0%), tovább folytatódott az évek óta tapasztalt válaszadási hajlandóság csökkenése. A képzésen belül az ajánlott képzésben résztvev k válaszolási hajlandósága csökkent er sebben, 2,3 %-ponttal. A bértámogatást befejez k válaszadási hajlandósága 71,8%, amely 2,1 %-ponttal alacsonyabb az el évinél Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközt befejez k és a nyomonkövetésbe bevontak száma ( ) Programot befejezettek év Válaszadók év Programot befejezettek év NYOMON KÖVETÉSBE BEVONTAK ÖSSZESEN Válaszadók év EBB L Programot befejezettek év Válaszadók év Programot befejezettek év Válaszadók év Képzés összesen Programot befejezettek év Válaszadók év Programot befejezettek év Válaszadók év Bértámogatással foglalkoztatottak Programot befejezettek év Válaszadók év Programot befejezettek év Válaszadók év Munkatapasztalat szerzési támogatás

6 5 bb munkaer piaci eszközök hatékonyság mutatói Befejezett programok létszáma A évben befejezett aktív programok létszáma 98,8 ezer f volt, melynek 61,7%-a közhasznú foglalkoztatásban volt. A munkaviszonyban nem állók képzéséb l kikerül k aránya 17,1% volt, ennek 84,8%-a volt ajánlott képzés. Az aktív eszközt befejez k között jelent s, közel 16,5% a bértámogatásban résztvev k aránya. A pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatását befejez k aránya 0,1%, melyben kifutó támogatás lévén, mindössze 72 f nek fejez dött be a támogatása. Régió, megye A évben befejezett programok létszáma régiónként Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bértámogatással foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatás Összesen Közép- Magyarország 17,2 1,2 18,4 0,8 4,2 6,1 70,6 0,0 100,0 Közép-Dunántúl 34,7 2,5 37,2 0,1 2,3 9,9 50,6 0,0 100,0 Nyugat-Dunántúl 35,1 4,1 39,2 1,4 9,6 15,2 34,5 0,0 100,0 Dél-Dunántúl 7,9 4,6 12,5 3,3 3,9 21,9 58,4 0,0 100,0 Észak-Magyarország 8,4 1,8 10,3 0,7 2,0 17,8 69,2 0,0 100,0 Észak-Alföld 11,1 2,4 13,5 2,6 1,6 20,2 62,0 0,0 100,0 Dél-Alföld 8,6 3,5 12,2 0,9 4,0 17,8 64,8 0,3 100,0 Összesen 14,5 2,7 17,1 1,4 3,1 16,5 61,7 0,1 100,0 Programot befejez k létszáma Az aktív eszközöket évben befejez k eszközönkénti létszámarányai regionálisan jelent s eltéréséket mutatnak. Az aktív eszközök között a közhasznú foglalkoztatást befejez k aránya volta a legmagasabb, 61,7%, különösen magas volt az arányuk Közép- Magyarországon (70,6%) és a Észak-Magyarországon (69,2%) volt, ugyanakkor Közép- Dunántúlon mindössze 34,5%. Munkaviszonyban nem állók képzését a legnagyobb arányban a Nyugat-, és Közép- Dunántúl régióban fejezték be (39,2% és 37,2% volt az arányuk), ez az arány több mint kétszerese a 17,1%-os országos átlagnak. Észak-Magyarországon ez az arány csupán 10,3% volt

7 6 100% A évben befejezett programok létszáma régiónként 80% Pályakezd k támogatásai Támogatott vállalkozók 60% Közhasznú munkán foglalkoztatottak 40% Bértámogatással foglalkoztatottak 20% Munkaviszonyban állók képzése 0% Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Észak- Magyarország Dél-Alföld Munkaviszonyban nem állók képzése Munkaviszonyban állók képzését bejez k aránya igen alacsony, mindössze 1,4%, a munkaviszonyos képzést befejez k aránya Dél-Dunántúlon a legmagasabb, 3,3%, a legalacsonyabb (0,1%) a Közép-Dunántúl régióban. Bértámogatást befejez k aránya országosan 16,5%, Dél-Dunántúlon (21,9%) és Észak- Alföldön (20,2%) a legmagasabb az arányuk. Ugyanakkor Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (6,1%) az aránya azoknak, akiknek 2008 évben fejez dött be a bértámogatása, az arányuk kevesebb, mint az országos átlag fele. Vállalkozóvá válás támogatását befejez k aránya országosan 3,1% volt, részesedésük kiemelked a Nyugat-Dunántúl régióban (az országos arány háromszorosa). Ezzel szemben Észak-Alföldön csupán 1,6% a támogatást befejez k aránya. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök többségében, évben az egyes aktív eszközt befejezettek között az elfogadott képzések, a közhasznú foglalkoztatás támogatása kivételével a k dominálnak. Az összes eszközt tekintve azonban a férfiak voltak többségben, a közhasznú foglalkoztatást befejezett férfiak jelent sen magasabb száma miatt. Különösen magas a n k aránya a bértámogatás (55,0%) és a pályakezd k munkatapasztalat szerz támogatás (61,1%) eszközökben.

8 7 Az aktív eszközöket évben befejezettek létszámának nem-, kor-, iskolai végzettség szerinti megoszlásai (%) Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkanélkülie k képzése összesen Vállalkozóvá válási támogatás Bértámogatás Közhasznú foglalkoztatás Munkatapaszta lat szerz támogatás Összesen Férfiak 48,2 55,7 49,4 48,3 45,0 57,4 38,9 53,0 k 51,8 44,3 50,6 51,7 55,0 42,6 61,1 47,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 25 évnél fiatalabb 28,1 34,3 29,0 8,5 29,7 14,3 88,9 20, éves 68,1 64,5 67,5 87,2 64,1 75,7 11,1 71,9 55 éves és id sebb 3,8 1,2 3,4 4,3 6,2 10,1 0,0 7,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 8 általános vagy kevesebb 28,9 19,8 27,5 5,3 25,7 55,8 8,3 41,7 Szakiskola, szakmunkás 23,2 29,7 24,3 39,0 30,2 27,0 2,8 26,9 szakközépiskola, gimnázium, technikum 38,1 39,8 38,4 29,0 34,1 14,2 50,0 24,7 diplomás 9,7 10,7 9,9 26,7 9,9 3,0 38,9 6,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A munkaer piaci képzéseket befejez k között a 25 év alattiak aránya magas, 20,7%, (az álláskeres k között e korcsoport aránya 16%). Létszámarányuk eszközt l függ en 8,5% (vállalkozóvá válás támogatása) és 88,9% (pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatása) között mozog. 25 évnél fiatalabbak aránya az aktív eszközöket 2008 évben befejezettek között Összesen Közhasznú foglalkoztatás Bértámogatás Vállalkozóvá válási támogatás Munkanélküliek képzése összesen Elfogadott képzés Ajánlott képzés 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0

9 8 Az 55 év felettiek aránya az álláskeres k között 8,2% volt, az aktív eszközt befejez k között 7,4% az arányuk. Kiemelked en magas az arányuk a közhasznú foglalkoztatást befejez k között. 70,0 60,0 A férfiak és n k aránya az aktív eszközt befejezettek között a 2008 évben Férfiak k 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkanélküliek képzése összesen Vállalkozóvá válási támogatás Bértámogatás Közhasznú foglalkoztatás Munkatapasztalat szerz támogatás Összesen Az vizsgált aktív programot befejezettek 41,7%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett, a szakmunkások és szakiskolát végzettek együttes aránya 26,9%. Érettségivel a programokat befejez k 24,7%-a rendelkezett évben, a fels fokú végzettséggel rendelkez k aránya, pedig 6,7% volt. A képzést befejez k között az érettségivel rendelkez k aránya legmagasabb, 38,4%, a bértámogatást befejez k között szintén az érettségizettek létszámaránya a legmagasabb a (34,1%). A vállalkozóvá válás támogatását befejez k között a szakmunkások aránya kiemelked (39,0%). A közhasznú foglalkoztatást befejez k többsége, 55,8%-a alacsony iskolai végzettség (legfeljebb 8 általános iskolai végzettség ). A pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatását befejezettek között az érettségivel rendelkez k aránya a legmagasabb (50%), megjegyezzük azonban ezt a támogatási eszközben csupán a kifutó létszám van (2008. évben 72 f támogatása fejez dött be).

10 9 60,0 50,0 40,0 Aktív eszközt befejezettek iskolai végzettség szerinti arányai 2008 évben 8 általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkás szakközépiskola, gimnázium, technikum diplomás 30,0 20,0 10,0 0,0 Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkanélküliek képzése összesen Vállalkozóvá válási támogatás Bértámogatás Közhasznú foglalkoztatás Munkatapasztalat szerz támogatás Az aktív eszközt befejez k létszáma évben 3,3%-kal n tt a évi létszámhoz viszonyítva. Abszolút számban az egy év alatti létszámnövekedés 3,7 ezer f t jelentett. (az index számításánál nem vettük figyelembe a vállalkozóvá válás támogatását, mivel a támogatási rendszer megváltozása miatt. Az el évhez viszonyított létszámváltozás regionálisan jelent s különbségeket mutat, Közép-Dunántúlon több mint 36%-kal emelkedett a programokat befejez k létszáma, Nyugat-Dunántúlon és Dél-Alföldön szintén emelkedett az aktív eszközöket befejez k száma. A többi régióban 2,3-2,4%-os csökkenés következett be. A képzést befejezettek létszáma évben az el évit l 9,3%-kal emelkedett, a legnagyobb létszámnövekedés Közép-Magyarországon, és Nyugat-Dunántúlon következett be, szintén n tt a képzést befejez k létszáma a Dél-Alföldön. A képzésen belül az elfogadott képzések száma 16,2%-kal csökkent, míg az ajánlott képzések száma 15,2%-kal emelkedett.

11 10 A évben befejezett programok létszámának alakulása évhez képest, % (*) Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Bértámogatással foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Munkatapasztalat szerzési támogatás Közép-Magyarország 113,2 38,7 100,7 26,3 93,3 95,3 1,2 97,7 Közép-Dunántúl 234,6 69,7 202,6 17,5 108,0 98,1 1,0 136,7 Nyugat-Dunántúl 120,3 36,8 97,2 493,3 126,1 93,3 0,0 103,4 Dél-Dunántúl 89,0 88,3 88,7 183,4 101,5 103,6 0,3 99,0 Észak-Magyarország 97,3 55,0 85,6 136,1 177,9 97,5 0,6 97,6 Észak-Alföld 72,6 466,7 85,5 240,1 291,5 90,5 0,5 97,7 Dél-Alföld 106,7 134,7 113,6 77,5 144,6 97,6 3,8 103,0 Összesen 115,8 83,8 109,3 127,8 155,0 96,2 1,3 103,3 (*) a vállalkozóvá válás támogatása nélkül Összesen A munkaviszonyban állók képzését befejez k létszáma a évit l 27,8%-kal magasabb, a létszám legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon n tt, ugyanakkor Közép-Dunántúlon kiemelked mértékben csökkent a képzést befejez k létszáma. (az eszköz esetében az index értékelésénél figyelembe kell venni, hogy országosan mindössze 1391 f munkaviszony melletti képzése fejez dött be. A bértámogatást befejez k létszáma országosan 55%-kal n tt évben, ebben jelent s szerepe volt a támogatási feltételek változásának, a támogatási és a tovább-foglalkoztatási id tartam rugalmasabbá tételének. Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön emelkedett leginkább a bértámogatást befejez k száma. Közép-Magyarország kivételével mindegyik régióban n tt a bértámogatást befejez k száma.. A közhasznú foglalkoztatást befejezettek száma országosan 3,8%-kal csökkent, a Dél- Dunántúl régió kivételével, minden régióban csökkent a számuk. A pályakezd k munkatapasztalat szerz támogatását befejez k dönt többségének már ben befejez dött a támogatása, jelen vizsgálatunkban mindössze 72 f fejezte be a programot. Munkában állók aránya Az aktív foglalkoztatás-politikai eszközök fontos hatékonysági mutatója a program befejezése után a résztvev k munkában állásának aránya. A évben befejezett aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket befejez k az eszközök típusától függ en eltér arányban dolgoztak a befejezést követ 3. hónap végén. A munkában állás aránya munkaviszonyos képzés esetén a legmagasabb, 93,9%. Ez az arány magasnak t nik, ám, figyelembe véve, hogy e támogatási formát azok vehetik igénybe, akik dolgoznak, több, mint 6%-uknak nem

12 11 sikerült munkahelyüket megtartani. Mivel e támogatási forma három régióban mozgatott meg jelent sebb létszámot, Közép-Magyarországon, Közép-, és Nyugat-Dunántúlon, így a ezekben a munkában állók arányából nem lehetett korrekt következtetést levonni az eszköz ködésének hatékonyságára. A választ adók közül követéskor munkában állók aránya a évben befejezett programoknál régiónként Régió, megye Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bértámogatással foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatás Közép- Magyarország 43,7 40,3 43,5 73,2 91,0 69,8 1,0 100,0 Közép-Dunántúl 40,1 52,7 41,2 100,0 87,9 68,8 0,3 50,0 Nyugat-Dunántúl 44,9 48,3 45,3 93,2 82,9 72,3 1,9 0,0 Dél-Dunántúl 41,2 50,4 44,7 89,3 82,6 64,1 0,5 50,0 Észak- Magyarország 35,9 60,6 40,1 98,7 84,1 63,9 0,4 50,0 Észak-Alföld 41,5 37,4 40,8 96,1 80,9 61,4 0,5 88,9 Dél-Alföld 50,3 46,6 49,2 100,0 80,4 67,8 1,6 76,9 Összesen 42,2 48,0 43,2 93,9 83,6 65,0 0,8 74,6 A munkaviszonyban nem állók képzésb l kikerültek 43,2% helyezkedett el évben. Ez azt jelenti, hogy a képzésben résztvev k több mint a felének a képzés közvetlenül nem segített abban, hogy munkát találjon. Természetes és általában helytálló, hogy az elfogadott képzést befejez k között magasabb (48,0%) az elhelyezkedettek aránya, hiszen közülük számosan egy állás ígéretével a zsebükben kérik a kiválasztott képzésük támogatását. Az ajánlott képzésb l kikerül k elhelyezkedési mutatója országosan 42,2%, ebben a képzési formában kisebbek az elhelyezkedési mutató regionális különbségei, mint más eszközöknél. Elhelyezkedési szempontból legsikeresebb a képzés a Dél-Alföldön, ahol a képzésb l kikerül k 50,3%-a dolgozott a befejezést követ 3. hónapban. Észak- Magyarországon tudtak legkisebb arányban elhelyezkedni az ajánlott képzésb l kikerül k közül (35,9%).

13 évben programokat befejez k elhelyezkedési aránya (f ) Pályakezd k támogatásai Bértámogatás 74,6% 65,0% Vállalkozóvá válási támogatás Munkaviszonyban állók képzése Elfogadott képzés 83,6% 93,9% 48,0% Ebb l munkában álló Befejezett programok létszáma Ajánlott képzés 42,2% A vállalkozóvá válás támogatásánál a követéskor, a támogatás befejezése után 3 hónappal még m köd vállalkozások aránya 83,6%. (a vizsgálat id pontjában csak a minimálbér összeg támogatást kapott vállalkozások támogatása fejez dött be, így a monitoringban az ezek adatai szerepelnek) Természetesen a gazdasági válság er sen befolyásolja a vállalkozások életképességét, így ez a 3 hónap alatti mintegy 16%-os lemorzsolódás nem t nik soknak, f ként, mert többségük esetében kényszervállalkozásról van szó. Legnagyobb arányban a Közép-Magyarországon támogatott vállalkozások sikeresek, 91,0%-uk m ködött a támogatás lejárta utáni 3. hónap végén. Észak-, és a Dél- Alföldön a vállalkozói támogatásban részesül knek alig 81%-a m ködött a monitoring vizsgálat id pontjában. A bértámogatásban részesül k 65,0%-a volt állásban a támogatás, illetve a tovább foglalkoztatási kötelezettség lejárta utáni 3. hónap végén. A bértámogatást befejez k közül legnagyobb arányban a Nyugat-Dunántúl régióban voltak állásban, 72,3%. A legalacsonyabb a munkában állók aránya Észak-Alföldön, a monitoring idején a támogatásban részesül knek csak az 61,4%-a volt ugyanazon cégnél állásban. A pályakezd k munkatapasztalat szerz támogatását befejez 72 f l 54 f helyezkedett el (74,6%).

14 13 Az aktív eszközöket évben befejezettek nem-, kor-, iskolai végzettség szerinti elhelyezkedési arányai, % Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkaviszonyban nem állók képzése összesen Vállalkozóvá válási támogatás Bértámogatás Pályakezd k munkatapasztalat szerz támogatás Nemek szerint Férfiak 40,0 48,5 41,7 86,6 63,1 68,0 N k 43,8 47,5 44,4 81,0 66,6 79,4 Összesen 42,2 48,0 43,1 83,7 65,0 74,6 Korcsoportok szerint X-29 44,2 49,6 45,3 80,2 63,3 74, ,7 46,9 44,3 84,1 65, ,6 52,6 42,6 88,8 67, ,7 38,5 40,3 83,7 65, ,6 48,4 42,4 80,6 63, ,6 44,7 38,4 84,1 67, felett 31,4 40,0 32,1 84,5 57,0.. Összesen 42,2 48,0 43,1 83,7 65,0 74,6 Iskolai végzettség szerint 8 ált.-nál kevesebb 21,4 40,0 22,3 0,0 46,1.. 8 általános 36,8 43,3 37,7 78,2 59,1 60,0 Összesen 35,9 43,2 36,9 78,2 58,6 60,0 Szakmunkásképz 42,4 47,5 43,5 87,9 64,8 100,0 Szakiskola 43,0 36,7 41,7 93,3 61,2.. Spec. szakiskola 20,0.. 20,0 87,5 71,4.. Szakközépiskola 44,0 52,4 45,3 81,8 70,6 71,4 Technikum 43,1 59,5 46,1 85,2 66,8 80,0 Gimnázium 42,2 43,5 42,4 81,0 67,5 70,0 F iskola 49,3 54,2 50,2 78,8 69,9 81,8 Egyetem 49,4 40,5 47,8 83,7 68,6.. Összesen 42,2 48,0 43,1 83,6 65,0 74,6 Az aktív eszközök közül az elfogadott képzés és a vállalkozóvá válás támogatásán kívül mindegyik esetében a n k elhelyezkedési mutatója volt a magasabb. A vállalkozóvá válási támogatást befejez k között 5,6 %-ponttal magasabb a követéskor munkában álló férfiak aránya, mint a n k esetében évben az ajánlott képzést befejez k közül a férfiak elhelyezkedési aránya 3,8 %-ponttal magasabb, minta a n ké. A vállalkozóvá válás támogatásának eredményessége a éves korcsoportokban a legjobb, 88,%, ez 4,4 %-ponttal alacsonyabb, mint 2007-ben volt. A 30 év alattiak és a évesek mutatója a legalacsonyabb, alig haladja meg a 80%-ot.

15 14 A bértámogatást befejez k elhelyezkedési aránya kevésbé függ az életkortól, mint más eszközök esetén, csupán az 55 év felettiek elhelyezkedési mutatója alacsonyabb az átlagtól 8 %-ponttal, a bértámogatás esetében az elhelyezkedési mutató nagysága lényegében nem változott az egyes korcsoportokban az elmúlt évhez képest. Iskolai végzettség szerint vizsgálva az elhelyezkedési mutatókat, azt tapasztaljuk, hogy a legfeljebb 8 általánossal rendelkez k mindegyik eszköz esetén kisebb arányban tudtak elhelyezkedni, mint az eszközre jellemz átlagos elhelyezkedési mutató. Különösen a vállalkozóvá válás támogatást illetve az ajánlott képzést befejez k elhelyezkedési esélye maradt el az átlagtól. Az ajánlott képzés befejez k közül a diplomások voltak leginkább sikeresek az elhelyezkedésben, míg az elfogadott képzések esetén inkább az szakmával és érettségivel is rendelkez k. A vállalkozóvá válás támogatását befejez en a szakmunkások nagyobb arányban voltak képesek tovább m ködtetni vállalkozásukat, mint más iskolai végzettséggel rendelkez k. A bértámogatást befejez k közül a szakközépiskolai végzettség ek és a diplomások elhelyezkedési mutatója a legmagasabb. A rendkívül kedvez tlen elhelyezkedési arány az álláskeres k képzése esetében korcsoportonként eltér. Általában igaz, hogy a kor el rehaladtával csökken a képzésb l történ elhelyezkedés esélye. Ez alól kivétel a évesek csoportja, akik nagyobb arányban (42,4%) helyezkedtek el, mint éves társaik. A választ adók közül munkában állók arányának változása évben, évhez képest, régiónként (%-pont) Régió, megye Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bértámogatással foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Közép-Magyarország 4,5-14,0 2,1-9,9-2,3-0,2 0,0 Közép-Dunántúl -1,5-1,9-1,8 4,3-2,1 3,9-0,2 Nyugat-Dunántúl -0,4-9,0-3,2-6,8 0,1 1,7 0,2 Dél-Dunántúl 10,0 3,3 7,8-0,8-13,1 1,0-0,4 Észak-Magyarország 4,3 19,5 5,6 7,1-10,2 4,3 0,1 Észak-Alföld 6,4 16,5 6,9 2,0 1,7 0,0-0,2 Dél-Alföld 9,0 3,6 7,5 0,0-5,9 3,2-1,3 Összesen 4,7 0,4 3,6 1,6-4,0 1,6-0,3

16 15 Az elhelyezkedési mutató évhez képest az eszközök többségében emelkedett, csupán vállalkozóvá válás támogatását befejez k vállalkozás megtartó képessége csökkent 4 %-ponttal (a közhasznú foglalkoztatásból való elhelyezkedés csekély mérték, ezért az elhelyezkedési indexb l sem vonunk le következtetéseket). A munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek 3,6 %-ponttal nagyobb arányban álltak munkában, mint évben. A képzésen belül az ajánlott képzésb l kikerül k elhelyezkedési mutatója emelkedett jelent sebben, 4,7 %-ponttal, míg az elfogadott képzéseké csupán 0,4 %- ponttal. A képzés hatékonysága a Dél-Dunántúlon (7,8 %-pont), és Dél-Alföld régióban (7,5 %-pont) javult a legnagyobb mértékben. A képzés hatékonysága a Közép-Dunántúlon (-4,3 %-pont) és Nyugat-Dunántúlon (-3,2 %-pont) romlott az el évhez képest. Az ajánlott képzés elhelyezkedési mutatója a Dél-Dunántúlon javult a legnagyobb mértékben, 10 %- ponttal, ezzel szemben az elhelyezkedési mutató romlott a Közép-Dunántúlon és a Nyugat- Dunántúlon. Az elfogadott képzések hatékonysága az Észak-Magyarország régióban (19,5 %.pont) és az Észak-Alföld régióban (16,5 %-pont) n tt a legnagyobb mértékben, ezzel szemben Közép-Magyarországon nagy mérték elhelyezkedési mutató romlás következett be, 2008-ban 14 %-ponttal kisebb arányban helyezkedtek el az elfogadott képzésb l kikerültek, mint 2007-ben. (Nyugat-Dunántúl régióban az elhelyezkedési mutató 9 %-pontot romlott). A munkaviszonyban állók képzésének hatékonyságának évhez viszonyított változása régiónként jelent s ingadozásokat mutat, Észak-Magyarországon 7,1 %-ponttal javult, míg Közép-Magyarországon 9,9 %-ponttal csökkent a munkaviszonyban állók képzésének hatékonysága. Szintén romlott munkaviszony melletti képzés utáni elhelyezkedés (munkában maradás) a Nyugat-Dunántúlon (-6,8 %-pont) és kisebb mértékben a Dél-Alföldön (-0,8 %- pont). A támogatott vállalkozások kevésbé voltak sikeresek, mint évben. Érzékelhet mértékben csak az Észak-Alföld régióban n tt a támogatás befejezése után is m köd vállalkozások aránya (1,7 %-ponttal), Nyugat-Dunántúlon lényegében nem változott a mutató. A régiók többségében csökkent a támogatás után 3 hónappal is m köd vállalkozások aránya, különösen a Dél-Dunántúli (-13,3 %-pont) és az Észak-Magyarországi (-10,2 %-pont) régiókban ingott meg az elhelyezkedési mutató. Országos szinten a bértámogatás hatékonysága évben 1,6 %-ponttal kedvez bb volt, mint az el évben. A Közép-Magyarország régió kivételével minden régióban emelkedett az elhelyezkedési mutató, különösen Észak-Magyarországon, ahol 4,3 %-ponttal többen helyezkedtek el a támogatás befejezése után. Szintén jelent sen javult az elhelyezkedettek aránya Közép-Dunántúlon (3,9 %-pont) és a Dél-Alföldön (3,2 %-pont).

17 16 Egy f re jutó támogatás Aktív eszközönként eltér az egy f re jutó támogatások mértéke, ugyanakkor eszközökön belül régiónként is eltérnek. A pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatásának a legmagasabb a fajlagos költsége 849 ezer forint, azonban ez a támogatási forma 2007-ben megsz nt, 2008-ban mindössze 78 f kapott támogatást, illetve fejez dött be a támogatása. A bértámogatásnak átlagosan 622 ezer forint a fajlagos költsége. A régiók közül Közép- Magyarországon a legmagasabb, 833 ezer forint, ezzel szemben a Dél-Alföld régióban 542 ezer forint. A képzés átlagos fajlagos költsége 405 ezer forint, ezen belül az ajánlott képzés egy f re jutó költsége 432 ezer, az elfogadott képzések fajlagos költsége viszont mindössze 259 ezer forint. Az átlagtól való jelent s régiónkénti eltéréseket egyrészt az eltér képzési struktúra, másrészt az egyes képzési típusok eltér költsége és f ként a támogatás mértéke magyarázza. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az egyes térségekben az azonos képzések költsége is különböz lehet. A munkaviszonyban nem állók képzésének egy f re jutó költsége az Észak-Magyarországon (552 ezer forint) és Észak-Alföldön (500 ezer forint) a legmagasabb, ugyanakkor a Közép-Dunántúlon a legkisebb, 239 ezer forint. Az ajánlott képzések fajlagos költsége Dél-Dunántúlon a legmagasabb, 610 ezer forint. Az elfogadott képzések egy f re jutó költsége Közép-Magyarországon a legmagasabb, 491 ezer forint. A régióban az ajánlott képzés egy f re jutó költsége 435 ezer forint. Egy f re jutó támogatás összege a évben befejezett programoknál, régiónként Régió, megye Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bértámogatással foglalkoztatottak Közhasznú munkán foglalkoztatottak Pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatás Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

18 17 A munkaviszonyban állók képzésének egy f re jutó költsége évben átlagosan 115 ezer forint volt, kevesebb, mint egyharmada a munkaviszonyban nem állók képzések egy f re jutó költségének. Közép-Magyarországon legmagasabb e képzési típusnak a fajlagos költsége, 174 ezer forint, szintén magas. 163 ezer forint Nyugat-Dunántúlon, ezzel szemben Dél- Dunántúlon csak 78 ezer forint. A vállalkozóvá válás támogatása esetén évben az egy f re jutó támogatás 367 ezer forint volt. A vállalkozóvá válás támogatás egy f re jutó költségei az egyes régiókban nem térnek el számottev en az átlagtól, csak Dél-Dunántúlon haladja meg az egy f re jutó támogatás a 400 ezer forintot. A bértámogatással való foglalkoztatás az egy f re jutó költség alapján a második legköltségesebb aktív eszköz, évben 622 ezer forintot költöttek egy f támogatott foglalkoztatására. A bértámogatás költsége függ a támogatott által betöltött munkakört l, a térségben elfogadott átlagos bérszínvonaltól, a támogatás id tartamától és mértékét l. Közép- Magyarországon a legmagasabb az egy f re jutó támogatás összege, 833 ezer forint. A legalacsonyabb Dél-Alföldön volt az egy f re es támogatás, 542 ezer forint, összefüggésben a régióban elérhet keresetekkel. A többi régióban csak kisebb eltérések tapasztalhatók az átlagtól. Egy f re jutó támogatás összege a befejezett programoknál (ezer forint) Munkatapasztalat szerzési támogatás Közhasznú munkán foglalkoztatottak Bértámogatással foglalkoztatottak Támogatott vállalkozók Munkaviszonyban állók képzése Munkaviszonyban nem állók együtt év év Elfogadott képzése Ajánlott képzése

19 18 A közhasznú foglalkoztatás esetén az egy f re jutó támogatás átlagosan 188 ezer forint volt. Nyugat-Dunántúlon (280 ezer forint) és Dél-Dunántúlon (214 ezer forint) volt a legmagasabb az egy közhasznú foglalkoztatottra jutó támogatás. Ezzel szemben Közép-Magyarországon csupán 156 ezer forint volt. Az egy f re jutó támogatás a munkaviszonyban állók képzését és a közhasznú foglalkoztatást kivéve az aktív eszközök mindegyikénél emelkedett a évi mértékhez viszonyítva. A munkaviszonyban nem állók képzésének egy f re jutó támogatási költsége évhez képest átlagosan 27,3%-kal emelkedett, ezen belül az elfogadott képzések fajlagos költsége, csak 7,4%-kal. A fajlagos költség emelkedésében a megemelt összeg keresetpótló juttatás játszotta a legjelent sebb szerepet. A munkaviszonyban állók egy f re jutó támogatási költsége közel 5,7%-kal csökkent évhez képest. Megjegyezzük, hogy a munkaviszonyban állók képzésben résztvev létszám rendkívül alacsony, így e fajlagos támogatási költség indexek csak tájékoztató jelleg ek, hosszú távú következtetéseket nem lehet levonni bel lük. Az egy f re jutó támogatás összegének alakulása évben évhez képest, (%) Index, év=100% Ajánlott képzése 127,9 Munkaviszonyban nem állók Elfogadott képzése 107,4 Összesen 127,3 Munkaviszonyban állók képzése 94,3 Támogatott vállalkozók 170,6 Bértámogatással foglalkoztatottak 156,6 Közhasznú munkán foglalkoztatottak 126,6 Egy vállalkozóra jutó támogatás összege 70,6%-kal n tt 2007-hez képest. A bértámogatás egy f re jutó költségei országos átlagban 56,6%-kal emelkedtek, mely alapvet en a megváltozott támogatási feltételeknek tudható be, mivel többségében 2007-es feltétel bértámogatás befejezése volt 2008-ban évben egy közhasznú foglalkoztatásban résztvev re jutó támogatás költsége több, mint 70%-kal csökkent évhez képest.

20 19 Egy munkában állóra jutó támogatás A munkaer piaci eszközöknek alapvet en az álláskeres k munkaer piacra való visszavezetése a feladata. Egy-egy aktív eszköz pénzügyi hatékonyságát is vizsgálni kell. A következ kben a követéskor munkában állókra számított egy f re jutó támogatási költségek alakulását mutatjuk be eszközönként és régiónként. A követéskor egy munkában állóra jutó támogatás összege a évben befejezett programoknál, régiónként Régió, megye Munkaviszonyban nem állók Ajánlott képzése Elfogadott képzése Összesen Munkaviszonyban állók képzése Támogatott vállalkozók Bértámogatással foglalkoztatottak Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k közül az egy munkában állóra jutó képzési támogatás költsége ezer forint volt évben. Ezen belül az ajánlott képzésben résztvev k esetén ez a támogatási költség ezer forint volt, közel kétszerese, mint az elfogadott képzéseké. Ez jellemz en abból adódik, hogy az ajánlott képzéseknél gyakrabban döntenek a keresetpótló támogatás odaítélésér l, valamint az elfogadott képzéseknél jellemz bb és magasabb az önrész. Egy képzésb l kikerült ember munkaer -piaci elhelyezésére Észak-Magyarországon (1 483 ezer forint) és Észak-Alföldön (1 330 ezer forint) kellett legtöbbet költeni. Elhelyezkedési szempontból az ajánlott képzésb l kikerül k drágábban helyezhet k el a munkaer piacon, mint az elfogadott képzésb l kikerül k. Közép-Dunántúlon a legolcsóbb, egy képzésb l kikerül ember elhelyezése, 284 ezer forint, a legdrágább Közép-Magyarországon. A támogatott képzésb l történ elhelyezkedések sikerességét els sorban a régió munkaer piaci helyzete határozza meg. A munkaviszonyban állók képzése esetében a képzés jellegéb l adódik, hogy magas a munkában maradási arány, így a követéskor munkában állóra jutó támogatás csupán 9,2%-kal

21 20 magasabb az egy f ilyen képzésére fordított támogatásnál. Dél-Dunántúlon (91 ezer forint) és Észak-Magyarországon (95 ezer forint) a legkisebb a költsége egy munkaviszonyos képzést befejez ember munkában tartásának. Ezzel szemben Közép-Magyarországon a legmagasabb, több, mint 250 ezer forint. A vállalkozóvá válás támogatása esetén az egy a követéskor is m köd vállalkozásra es támogatás 439 ezer forint volt, régiónkénti eltérés abból következik, hogy egyes régiókban voltak olyan támogatottak, akik valamilyen ok miatt nem 6 hónapig kapták a támogatást. A bértámogatás befejezése után, egy munkában állóra es támogatás országos átlagban 958 ezer forint volt évben. A bértámogatás pénzügyi hatékonysága Dél-Alföldön a legjobb, itt a legalacsonyabb a bértámogatás után is munkában lév re jutó támogatás összege, 803 ezer forint, ugyanakkor Közép-Magyarországon a legmagasabb ez az összeg, ezer forint. A követéskor egy munkában állóra jutó támogatás összegének alakulása évben évhez képest (%) Munkaviszonyban nem állók Index, év=100% Ajánlott képzése 113,2 Elfogadott képzése 105,5 Munkaviszonyban állók képzése 93,0 Támogatott vállalkozók 180,9 Bértámogatással foglalkoztatottak 151,8 Pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatása 103,1 A követéskor egy munkában állóra jutó támogatás összege a munkaviszonyban állók képzése kivételével mindegyik eszköz esetében emelkedett évhez képest. Ez azt jelenti, hogy egy-egy álláskeres munkába helyezéséhez, illetve munkában tartásához egyre több pénzre van szükség. A munkaviszonyban nem állók képzésén belül az ajánlott képzések esetén 13,2%-os volt az egy munkában állóra jutó költség emelkedése, ugyanakkor az elfogadott képzések esetén 5,5%-os növekedést tapasztaltunk. A munkaviszonyban állók képzéséb l kikerül k esetén a követéskor munkában álló egy f re jutó támogatás 7%-kal csökkent. A támogatási összeg nagyságát a munkaviszonyos képzéseknél az határozza meg, hogy milyen típusú állások, foglalkozások megtartását célozza, és mely térségben éppen melyek ezek. A támogatás után is köd vállalkozásokra jutó támogatás évhez képest országosan 180,9%-kal emelkedett évben egy bértámogatás lejárta után munkában lév re jutó támogatás mértéke átlagosan 51,8%-kal emelkedett évhez képest.

22 21 A évben befejez dött aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának értékelése a monitoring vizsgálat eredménymutatói alapján Munkaer piaci képzések A Munkaer piaci Alapból támogatott munkaer piaci képzések többsége a munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott és elfogadott képzés, s csak kisebb hányaduk munkaviszony melletti képzés. A munkaviszonyban állók képzési programja keretében a nem megfelel szaktudással rendelkez, illetve az egy éven belül várhatóan elbocsátásra kerül dolgozók átképzését támogatják. A munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott képzések keretében a munkaügyi központok által javasolt képzéseket vehetik igénybe az álláskeres k. Az elfogadott képzések résztvev i egyéni igényeiknek megfelel tanfolyamok elvégzéséhez kaphatnak támogatást. A támogatást a munkaügyi központok mérlegelik s csak az általuk jóváhagyott képzésre kap támogatást az egyén évben közel 16,9 ezer f munkaer -piaci képzése fejez dött be, ami az egy évvel korábbinál mintegy négyszáz f vel nagyobb létszámot jelentett. A nem munkaviszonyos képzések szerkezetében folytatódott az ajánlott képzésének arányának növekedési tendenciája, míg az ajánlott képzést befejez k száma n tt, addig az elfogadott képzéseket befejez k száma csökkent évben. Ez is mutatja, hogy az egyre er söd törekvést, hogy az álláskeres k munkaer piaci képzését az úgynevezett hiányszakmák felé próbálják terelni a munkaügyi központok. A lemorzsolódás mértéke és okai A évben befejez dött munkaer piaci képzéseket elkezd k 93%-a sikeresen befejezte tanulmányait (tehát a lemorzsolódók aránya 7%). A munkaviszonyos képzésekb l az el évhez hasonlóan (7,1%) alacsony a lemorzsolódás. A lemorzsolódók 33,9%-a sikeresen elhelyezkedik a képzés alatt, így ezért nem fejezi be az adott tanfolyamot. További 22,8% képzésb l lemorzsolódó saját hibájából, önkényesen marad ki a képzésb l menet közben. Magas a képzésb l betegség miatt kimaradók aránya 16,7%. A sikertelen vizsga, illetve a kudarcélmény szintén jelent s lemorzsolódást eredményez, 10,8% ezt jelölte meg a lemorzsolódás okaként. Egyéb ok miatt marad ki a képzésb l lemorzsolódók 15,4%-a. A lemorzsolódók 0,5%-a a munkaügyi szervezet valamilyen intézkedése miatt kényszerül id el tt befejezni a képzést (ez lehet a tanfolyam megsz nése, vagy a résztvev átirányítása egy másik képzésbe).

23 22 Munkaer piaci képzésb l való lemorzsolódás fontosabb okai évben Lemorzsolódás oka Százalék Kimaradt (saját hibából) 22,8 Kimaradt (betegség miatt) 16,7 Elhelyezkedett 33,9 Tanfolyam megsz nt 0,3 Átirányítás más képzésbe 0,2 Egyéb 15,4 Sikertelen vizsga 10,8 Összesen: 100,0 Ajánlott képzéseket befejezettek összetétele A képzést befejezettek nemek szerinti összetételét továbbra is a n k relatív túlsúlya jellemzi: az ajánlott képzések résztvev inek 51,9%-a a n k közül került ki, arányuk azonban 4,7 %-ponttal csökkent is az el évhez képest. A korcsoportos bontás alapján az ajánlott képzést befejezettek még mindig f ként a fiatalabb korosztályokból kerültek ki, a 30 év alatti fiatalok tették ki a résztvev k, 42,2%-át, bár 3,8 %- ponttal alacsonyabb az arányuk, mint évben. Legnépesebb a éves korosztály (22,1%) a magasabb életkori csoportok egyre kisebb arányban vannak az ajánlott képzést befejez k között, az 55 év felettiek aránya mindössze 4% volt. Az ajánlott képzést befejez k életkor szerinti összetétele gyakorlatilag nem változott. Az iskolai végzettséget tekintve az ajánlott képzést befejez k körében a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 29,1%, ez az arány évben 27% volt. A évben ajánlott képzést befejez k 23,5%-a szakmunkás végzettséggel rendelkezett, arányuk 2,4 %-ponttal n tt. A szakközépiskolát, gimnáziumot vagy technikumot végzettek (38,1%), aránya 2,2 %-ponttal csökkent. Fels fokú végzettséggel rendelkezett az ajánlott képzést befejezettek 9,3%-a, arányuk 1,1 %-ponttal emelkedett az el évhez képest.. Az ajánlott képzésb l kikerül k elhelyezkedési arányai évben az ajánlott képzésb l kikerül k 42,2%-a helyezkedett el a képzés befejezését követ 3 hónapon belül, ami a munkában állók arányának 4,7 %-pontos javulását jelentette az el évhez képest. Nemek szerint vizsgálva az elhelyezkedési arányok alakulását, ebben az évben a n k voltak valamivel sikeresebbek 43,8%-uk tudott a képzést követ en munkába állni, míg a férfiak 40,0%-a. Az átlagos elhelyezkedést jelz mutató a n knél 7,3 %-ponttal javult, a férfiaké pedig egy százalékponttal javult az el évhez képest. Korcsoportos bontásban vizsgálva az ajánlott képzésb l kikerül k teljes körét, azt

24 23 tapasztaljuk, hogy a év közöttiek és a év közöttiek tudtak legnagyobb arányban elhelyezkedni (45,4% illetve 45,5%). Az legkevésbé sikeresek az 50 év felettiek, ezen belül is az 55 év felettiek, 31,4%-os elhelyezkedési mutatóval. Az elhelyezkedési arányok mindegyik korcsoportban emelkedtek, de különösen az évesek és az 55 év felettiek elhelyezkedési arányai javultak, (5,3 %-ponttal és 9,5 %-ponttal. Az iskolázottságot tekintve az elhelyezkedési mutatóknál, évben a fels fokú végzettséggel rendelkez k végzettek voltak a legsikeresebbek, az ajánlott képzést befejez k közel fele (49,3%-a) sikeresen elhelyezkedett, 10,4 %-ponttal többen mint évben. A középfokú végzettség eknek átlagosan 43,2%-a lépett munkába a képzési programot követ en, közel 3,6 %-ponttal kevesebb, mint az el évben. A legfeljebb 8 általánost végzettek munkába állási aránya kiemelked mértékben csökkent, közel 10 %-ponttal, ban az ajánlott képzést befejez k 35,9% volt munkában a vizsgált id pontjában. Ez azt mutatja, hogy a magasabb iskolai végzettség, illetve a szakképesítés növeli a munkaer piaci elhelyezkedés esélyeit. Az ajánlott képzés költségei területi különbségei 2008.évben a munkaügyi központok a munkaviszonyban nem állók ajánlott képzéséhez átlagosan 435,2 ezer forint támogatást nyújtottak személyenként. Az egy f re vetített támogatási összeg 27,9%-kal emelkedett az el évhez képest. Ajánlott képzés költségei évben Régió, megye Egy f re jutó FA támogatás Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás aránya Ft/f Index, 2007=100% Ft/f Index, 2007=100% Közép-Magyarország , ,0 Közép-Dunántúl , ,3 Nyugat-Dunántúl , ,6 Dél-Dunántúl , ,4 Észak-Magyarország , ,9 Észak-Alföld , ,3 Dél-Alföld , ,5 Összesen , ,2 A képzés egy f re jutó költsége Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 610 ezer forint, ugyancsak magas az egy f re jutó képzés költsége Észak-Magyarországon, Észak-, és Dél- Alföldön. Közép-Dunántúl régióban a legalacsonyabb a képzés egy f re jutó költsége évhez viszonyítva Nyugat-Dunántúl régió kivételével minden régióban emelkedtek a képzések egy f re jutó költségei, a legnagyobb mértékben Közép-Dunántúlon, több mint a duplájára emelkedtek a képzés egy f re jutó költségei a Dél-Dunántúlon. A fajlagos költségek nagyságát befolyásolja, hogy milyen jelleg tanfolyamok fejez dtek be a vizsgált id szakban: hosszabb, vagy rövidebb id tartamúak, drágább, vagy olcsóbb óradíjúak. A képzést befejezettek 42,2%-os elhelyezkedési arányának következtében a követéses

25 24 vizsgálatkor egy munkában állóra mintegy ezer Ft támogatás jutott, ez 13,2%-kal több a évinél, ennek az oka, hogy az elhelyezkedési arány javulása nem tudta ellensúlyozni a képzési költségek emelkedését. Nyugat-Dunántúl régió (887 ezer forint) kivételével mindegyik régióban többe került egy képzést befejez munkában tartása. Egy képzésben részt vett normál munkaer piacon való elhelyezkedése Észak-Magyarországon a legdrágább, ezer forint, ez közel 20%-kal magasabb, mint az el évben. Szintén magasak a képzés utáni elhelyezkedés egy f re jutó költségei a Dél-Dunántúlon (1 588 ezer forint), ez az összeg másfélszerese a 2007.évi költségeknek. Elfogadott képzéseket befejez k összetétele évben az ajánlott képzésekkel ellentétben ebben a képzési formában a férfiak voltak többségben: a résztvev k 56,2%-a került ki a férfiak közül, ami közel 5 %-ponttal magasabb a évi aránynál. A korcsoportos bontás alapján az elfogadott képzést befejezettek is f ként a fiatalabb korosztályokból kerültek ki, a 30 év alatti fiatalok aránya összességében 50,7% volt, ez az el évit l 2,8 %-ponttal magasabb. A legnépesebb a évesek (27,7%) és a évesek (16,9%) korcsoportja volt. Az elfogadott képzést befejez k közül legnagyobb mértékben a évesek aránya emelkedett. Csökkent az évesek aránya 1,2 %-ponttal az elmúlt évhez képest. Iskolai végzettség szerint vizsgálva az elfogadott képzésb l kikerül ket, a legtöbben középiskolai végzettséggel rendelkeztek, 40,1% (1,2%-ponttal kisebb, mint évben). Szakiskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkez k aránya 30,1%, (0,8 %-ponttal csökkent az egy évvel korábbi arányhoz képest. A legfeljebb 8 általánost végzettek aránya az elfogadott képzést befejez k között 19,6 volt (nem változott). N tt viszont a f iskolai vagy egyetemi diplomával rendelkez k aránya, 3,2 %-ponttal, így arányuk évben 10% fölé emelkedett. Az elfogadott képzésb l kikerül k elhelyezkedési arányai évben az elfogadott képzésb l kikerül k 48%-a helyezkedett el a képzés befejezését követ 3 hónapon belül, ami a munkában állók arányának mindössze 0,4 %-pontos csökkenését jelentette az el évhez képest. Nemek szerint vizsgálva az elhelyezkedési arányok alakulását, ebben az évben a férfiak 1 %- ponttal nagyobb arányban helyezkedtek el, 48,5%-uk tudott a képzést követ en munkába állni, míg a n knek 47,5%-a. Az átlagos elhelyezkedést jelz mutató a n knél 4,1 %-ponttal javult, míg a férfiaké 3,5 %-ponttal romlott az el évhez képest. Korcsoportos bontásban vizsgálva az elfogadott képzésb l kikerül k teljes körét, azt tapasztaljuk, hogy a év közöttiek és a év közöttiek tudtak legnagyobb arányban elhelyezkedni (54,4% illetve 52,6%), mindkét esetben közel 5 %-ponttal emelkedett az

26 25 elhelyezkedettek aránya. Az legkevésbé sikeresek az évesek, 38,5%-os elhelyezkedési mutatóval, jelent sen (14,8 %-ponttal) elmaradva a évi elhelyezkedési aránytól. Az iskolázottságot tekintve az elhelyezkedési mutatóknál ebben az évben is a fels fokú végzettséggel rendelkez k végzettek voltak a legsikeresebbek, az elfogadott képzést befejez k több mint a fele (51,6%-a) sikeresen elhelyezkedett. A középfokú végzettség eknek átlagosan 49,8%-a lépett munkába a képzési programot követ en. A legfeljebb 8 általánost végzettek munkába állási aránya a legalacsonyabb, 43,2%. Az elhelyezkedési mutatók a középfokú végzettséggel rendelkez k kivételével csökkentek évhez képest. Jelent s mértékben emelkedett az egyetemi diplomával rendelkez k elhelyezkedési mutatója, 7,3 %-ponttal, ban. Ett l kisebb mértékben, 3,3 %-ponttal n tt a középiskolai végzettséggel rendelkez k elhelyezkedési mutatója,(49,8%). Mindezek ellenére az elfogadott képzések esetén is a magasabb iskolai végzettség, illetve a szakképesítés növeli a munkaer piaci elhelyezkedés esélyeit. Az elfogadott képzések költségei területi különbségei évben a munkaügyi központok a munkaviszonyban nem állók elfogadott képzéséhez átlagosan 259,3 ezer forint támogatást nyújtottak személyenként. Az egy f re vetített támogatási összeg 7,4%-kal emelkedett az el évhez képest. Elfogadott képzés költségei évben Régió, megye Egy f re jutó FA támogatás Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás aránya Ft/f Index, 2007=100% Ft/f Index, 2007=100% Közép-Magyarország , ,0 Közép-Dunántúl , ,2 Nyugat-Dunántúl , ,2 Dél-Dunántúl , ,9 Észak-Magyarország , ,1 Észak-Alföld , ,8 Dél-Alföld , ,3 Összesen , ,5 A képzés egy f re jutó költsége Közép-Magyarországon (491 ezer forint) és Észak- Magyarországon (480 ezer forint) volt a legmagasabb. Az egy f re jutó képzés költsége Közép-Dunántúlon (139 ezer forint) és Észak-Alföldön (162 ezer forint) volt a legalacsonyabb évhez viszonyítva Közép-Dunántúl régió kivételével minden régióban emelkedtek az elfogadott képzések egy f re jutó költségei, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (56%- kal), szintén közel másfélszeresére emelkedtek a képzés egy f re jutó költségei a Közép- Magyarország régióban. Az elfogadott képzést befejezettek 48%-os elhelyezkedési arányának következtében a követéses vizsgálatkor egy munkában állóra mintegy 576 ezer Ft támogatás jutott, ez 5,5%-kal több a évinél. Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön kevesebbe

27 26 kerül képzésb l kikerült munkába helyezése, míg a többi régióban emelkedtek a költségek. Legmagasabbak az egy munkában állóra jutó költségek Közép-Magyarországon, ugyanakkor Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a legalacsonyabbak. Munkaviszonyban állók képzése A munkaviszonyban állók képzése keretében a munkaügyi központok a nem megfelel szaktudással rendelkez, kiegészít képzésre szoruló, illetve az egy éven belül várhatóan elbocsátásra kerül alkalmazottak munkahelyének megtartását igyekeznek el segíteni évben 1391 f munkanélküliséggel veszélyeztetett dolgozó munka melletti képzése fejez dött be, ez a létszám 27,8%-kal emelkedett évhez képest. A magas motiváltság miatt a tanfolyamot megkezd k 97,9%-a befejezte a képzést. A munka melletti képzésben részt vett dolgozók 93,9%-a a követéses vizsgálat id pontjában továbbra is alkalmazásban állt eredeti munkaadójánál, ez 1,5 %-ponttal magasabb, mint az el évben. A képzést befejez k 99,2%-a abban a munkakörben dolgozott, amire vonatkozóan az átképzés történt. A képzési szakirányban foglalkoztatottak aránya évhez képest 5,4 %-ponttal emelkedett. A dolgozók munkaviszony melletti képzésének költségeihez a munkaadók is hozzájárulnak, több esetben, kivéve a év felettieket, mert ott kötelez 100%-ot adni. Mindezek miatt e körben relatíve alacsony a képzéshez nyújtott támogatás összege. A évben befejezett képzésekhez a munkaügyi központok személyenként átlagosan 114,9 ezer forint támogatást nyújtottak, ami az el évi összegt l 7 ezer forinttal alacsonyabb. A munkahelyüket megtartók magas aránya miatt a rájuk vetített képzési támogatás (125 ezer forint) alig haladta meg az összes résztvev re jutó fajlagos összeget. A munkaviszonyban állókra vetített támogatási összeg 9,5%-kal csökkent az el évhez képest.