2010. évben befejezett f bb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata

Átírás

1 2010. évben befejezett f bb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Tajti József 2

3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZET... 4 A VIZSGÁLATBA KERÜLTEK ÖSSZETÉTELE... 5 BB MUNKAER -PIACI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁG MUTATÓI ÖSSZEFOGLALÓAN BEFEJEZETT PROGRAMOK LÉTSZÁMA MUNKÁBAN ÁLLÓK ARÁNYA EGY F RE JUTÓ TÁMOGATÁS EGY MUNKÁBAN ÁLLÓRA JUTÓ TÁMOGATÁS TÁMOGATÁS ÁTLAGOS ID TARTAMA A LEMORZSOLÓDÁS OKAI EGYES AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE A MONITORING VIZSGÁLAT EREDMÉNYMUTATÓI ALAPJÁN MUNKAER -PIACI KÉPZÉS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség BÉRTÁMOGATÁS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség BÉRKÖLTSÉG TÁMOGATÁS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA Terület Nem Életkor Iskolai végzettség KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS Terület Nem Életkor Iskolai végzettség TÁBLAJEGYZÉK

4 Bevezet A munkaügyi szervezet a jelent sebb aktív eszközök m ködésének hatékonyságát, eredményességét 1994 óta vizsgálja az e célra kifejlesztett monitoring rendszer segítségével. A félvente kiértékelt felmérés a munkaer piaci képzésekben, a vállalkozóvá válási ban, a bér-, és bérköltség ban, valamint a közhasznú foglalkoztatásban érintett személyekre irányul. A monitoring módszertana 2009-t l megváltozott. Az aktív eszköz monitoring egyrészt az informatikai szolgáltatásaiban újult meg, másrészt az eszközök után-követésének módszereit is korszer sítettük. A vizsgálati módszer legfontosabb jellemz i: Az után-követés ideje 6 hónap (a befejezését és a továbbfoglalkoztatási kötelezettséget követ en). A vizsgálat alapja a ban érintett egyén. A munkában állás tényét vizsgáljuk, függetlenül attól, hogy az adott egyén a ban részesült vállalkozásnál dolgozik-e, vagy sem. Adminisztratív adatbázisok alapján vizsgáljuk, hogy a t (továbbfoglalkoztatást) befejez egyén a monitoring id jában dolgozik-e (NAV biztosítottak bejelentésének adatbázisa, NFSZ álláskeres k nyilvántartása). Az adminisztratív adatbázisokban nem szerepl egyéneknek kérd ívet küldünk ki. A monitoring vizsgálat során létrejöv eredménymutatók közül a legfontosabbakat elemezzük. Közülük is legfontosabb eredménymutatónak tekintjük az mutatót, amely azt mutatja, hogy az adott eszközt befejez k hány százaléka dolgozik a befejezést követ 6. hónapban. Szintén fontos mutatók az aktív eszközökre fordított kiadásokból számított fajlagos költségmutatók (egy f re jutó költség, egy elhelyezkedettre jutó költség). Az eredménymutatókat els sorban az egyénre jellemz dimenziók mentén elemezzük, mint a nem, az életkor, az iskolai végzettség, valamint a területi elhelyezkedés. Olyan eszközök esetén, amelyben vállalkozások, gazdálkodó szervezetek a alanyai (támogatott foglalkoztatás, munkaviszonyban állók képzése), a gazdálkodó szervezet tevékenysége, mérete szerint is elemezzük az eredménymutatókat. A nyomon követés új módszerének bevezetése óta el ször nyílik alkalom a mutatók tényleges összehasonlítására. 4

5 A vizsgálatba kerültek összetétele Vizsgálatunk els sorban az álláskeres knek nyújtható ok után-követésére koncentrál. A bevont eszközök körét tovább sz kíti, hogy az eszközök, illetve az eszközökben résztvev k nyilvántartott adatai lehet vé teszik-e a módszer szerinti adatbázisokban való vizsgálatukat ben az után követési vizsgálatba a következ eszközöket vontuk be: munkaviszonyban állók képzése munkaviszonyban nem állók képzés bér bérköltség vállalkozóvá válás a közhasznú munkavégzés a 2010-ben 91,9 ezer f nek fejez dött be a munkaer -piaci a, közülük 45% képzésben volt, további egyharmaduk bérköltség ba (19%), illetve bérban (4%) volt. Vállalkozóvá válását 5% befejez k 2010-ben Közhasznú munkavégzés 17% Munkaviszonyban nem állók képzése 44% Bérköltség 19% Bér 14% Munkaviszonyban állók képzése 1% A t befejez k 12,9% volt a tervezett vége el tt fejezte be a t (lemorzsolódott). A lemorzsolódás okait a kés bbiekben részletesen vizsgáljuk. A bér-, és bérköltség ból, valamint a közhasznú munkavégzésb l morzsolódtak le legnagyobb arányban. 5

6 A t sikeresen befejez k és a lemorzsolódók 2010-ben Közhasznú munkavégzés Vállalkozóvá válását Bérköltség Bér Munkaviszonyban állók képzése Munkaviszonyban nem állók képzése 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A monitoring módszerének megfelel en el ször adminisztratív adatbázisokban vizsgáljuk az elhelyezkedés tényét. A képzést befejez k 38,9a szerepelt a foglalkoztatottak bejelentési adatbázisában foglalkoztatottként a befejezést követ 180. napon, további 25,7uk regisztrált álláskeres lett. A két adatbázisban nem szerepl k részére kérd ívet küldtünk ki, arányuk 35,4%, a vizsgált eszközök közül a legmagasabb. A bér- és bérköltség t befejez k 68,2a szerepelt foglalkoztatottként az adatbázisban, (ebb l 8,0 ezer f volt a bért és 11,2 ezer f a bérköltség t befejez ). Az álláskeres k regiszterében a bér-, és bérköltség t befejez k 8,7a szerepelt a vizsgálat idején (ebb l 2,4 ezer f volt a bért és 2,1 ezer f a bérköltség t befejez ). A vizsgált támogatott foglalkoztatási programokat befejez k 23,1a nem szerepelt az adminisztratív adatbázisokban, nekik kérd ívet küldtünk ki. A vállalkozóvá válás át befejez k 67,7a szerepelt az adatbázisban foglalkoztatottként, vagy vállalkozás közrem köd tagjaként, további 7,1uk álláskeres vé vált. Minden ötödik vállalkozóvá válást befejez nek kellett kérd ívet kiküldeni (ez 1182 f t jelentett a 2010-ben befejezett ok esetében). Az ábrán nem szerepl közhasznú munkavégzés át befejez knek mindössze 38,5%a szerepelt a foglalkoztatás bejelentésének adatbázisában, további 24,0ik újra regisztrált álláskeres lett. A közhasznú foglalkoztatást befejez k 37,5a nem szerepelt az adminisztratív adatbázisokban, azonban részükre nem küldtünk ki kérd ívet. 6

7 A monitoring vizsgálat havonta történik, így szoros határideje van a kérd ívek kiküldésének és a visszaérkezettek rögzítésének. E feszített tempó ellenére a kiküldött kérd ívek 49,2a visszaérkezett. A vállalkozóvá válás esetén volt a legmagasabb a visszaküldött kérd ívek, 97,3%. A munkaer piaci képzést befejez k 58,2a küldte vissza a kiküldött kérd ívet. A bér-, és bérköltség t befejez k kérd ívvel felkeresettek közül csak minden ötödik személy küldte vissza a kérd ívet. A kiküldött kérd ívek visszaküldési Kiküldött Beérkezett Foglalkoztatott Álláskeres kérd ívek kérd ív Visszaküldési arány Munkaer piaci képzés ,2 Bér-, és bérköltség a ,0 Vállalkozóvá válás a ,3 Összesen ,2 A visszaküldött kérd ívek nem reprezentálják az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket befejez ket, így a következ kben bemutatott kérd ív válaszok csak tájékoztató jelleg ek, s csak a válaszolók esetében relevánsak. A bér-, és bérköltség t befejez knek azonos tartalmú kérd ívet küldtünk ki, így azok tartalmát is egyben vizsgáljuk. 7

8 A bér-, és bérköltség t befejezettek által visszaküldött kérd ívek tanúsága szerint a válaszolók 143,9 azt jelezte, hogy a kérdezéskor is a támogatott foglalkoztatónál dolgozik, 56,1a, pedig, hogy megsz nt a munkaviszonya. (megjegyezzük, hogy magas, 59os a nem válaszolók ). Akiknek megsz nt a támogatott foglalkoztatónál a munkaviszonya, azok 40,1% más munkáltatónál dolgozik, 59,7uknak nincs állásuk. A válaszolók több mint a fele, 54,7a felkereste a munkaügyi köz kirendeltségét. Bér-, és bérköltség kérd ív válaszai Kérd ív (db) % A támogatott munkáltatónál alkalmazásban áll-e? Jelenleg is alkalmazásban áll a támogatott munkáltatónál ,9 Munkaviszonya megsz nt ,1 Nem válaszolt 766 Összesen ,0 Ha munkaviszony a megsz nt a támogatott munkáltatónál, jelenleg dolgozik-e? Igen ,3 Nem ,7 Nem válaszolt 1000 Összesen ,0 Felkereste-e munkaügyi kirendeltséget? Igen ,7 Nem ,3 Nem válaszolt 987 Összesen ,0 A munkae piaci képzést befejez k válaszai azt mutatják, hogy az elvégzett tanfolyamok jó színvonalúak voltak, a válaszolók 53,1a kiválóra, vagy jóra értékelte. Csupán a válaszolók 3,6a érezte gyengének az elvégzett tanfolyam színvonalát. A munkaer piaci képzést befejezettek közül válaszadók 48a elhelyezkedett, további 1,9 a vállalkozást indított. Azonban a válaszadóknak több mint a fele nem helyezkedett el a képzés befejezését követ en. Megkérdeztük, hogy milyen okok miatt nem sikerült elhelyezkedniük. A legtöbben az álláshely hiányát említették, 36,8uk. Sokan (29,2%) hivatkoztak, arra, hogy a betegségük miatt nem tudtak elhelyezkedni. Meg kell említeni, hogy közel 10uk azért nem helyezkedett el, mert továbbtanul a munkaer piaci képzést követ en. A képzést követ en a válaszolók 5,9a valamilyen típusú gyermeknevelési ban (GYES, GYED), vagy ápolási díjban részesül. Kicsi azoknak az, akik az alacsony elérhet bér miatt nem tudtak állást vállalni. 8

9 Munkaer piaci képzés kérd ív válaszai Kérd ív (db) % Tanfolyam színvonala Kiváló ,0 Jó ,1 Közepes ,5 Gyenge 61 2,2 Nagyon gyenge 38 1,4 Nem válaszolt 5785 Összesen ,0 Sikerült-e munkaviszonyt létesítenie? Igen, elhelyezkedett ,0 Igen, vállalkozást indított 52 1,9 Nem helyezkedett el ,2 Nem válaszolt 5785 Összesen ,0 Ha nem sikerült elhelyezkednie, mi ennek az oka? GYES v. GYED v. ápolási díj 85 5,9 Álláshely hiánya miatt ,8 Alacsony bér miatt 66 4,6 Betegség miatt ,2 Továbbtanulás miatt 143 9,9 Egyéb ok ,7 Nem válaszolt 7142 Összesen ,0 A vállalkozóvá válását befejezettek közül válaszolók 42,1% a megítélt nélkül csak kés bb indította volna a vállalkozását. További 47,7uk a nélkül egyáltalán nem lett volna vállalkozó. Csupán 10,2uk válaszolta azt, hogy a nélkül is vállalkozó lett volna. A kérd ívvel felkeresett vállalkozóvá válás át befejez k 84,2a jelenleg is vállalkozó, ami az adatbázisban történ regisztráció atlanságára utal. Megkérdeztük, hogy hogyan ítéli meg a vállalkozás jöv jét. A válaszolók fele stabilnak érzi vállalkozását, sem növekedést, sem csökkenést nem vár, 15,8a válaszolta, hogy a vállalkozása növekszik, létszámb vítést tervez. Ezzel szemben a válaszadók több mint egyharmada, 34,2a bizonytalannak érzi vállalkozása jöv jét. 9

10 Vállalkozóvá válás kérd ívének válaszai Kérd ív (db) % Hogyan ítéli meg a Munkaügyi Köz által biztosított szerepét a vállalkozás elkezdésében? Támogatás nélkül csak kés bb indított volna vállalkozását ,1 Támogatás nélkül nem lett volna vállalkozó ,7 Támogatás nélkül is ugyan akkor kezdte volna a vállalkozását 40 10,2 Nem válaszolt 758 Összesen ,0 Jelenleg is vállalkozó-e? Igen ,2 Nem 62 15,8 Nem válaszolt 758 Összesen ,0 Hogyan ítéli megvállalkozásának jöv jét? Fejleszthet, létszámb vítést tervez 52 15,8 Stabil szinten tartásra képes ,0 Bizonytalan helyzet ,2 Nem válaszolt 820 Összesen ,0 bb munkaer -piaci eszközök hatékonyság mutatói összefoglalóan Befejezett programok lét 2010-ben vizsgált eszközöket befejez k lét 91,9 ezer f volt, 12kal magasabb, mint 2009-ben. Legnagyobb változás a munkaviszonyban állók képzésének létszámában történt, közel a duplájára emelkedett, (igaz, alig több mint ezer f l van szó). A bérköltség t és az álláskeres k képzését befejez k is jelent sen emelkedett, mintegy 27kal. Ett l kisebb mértékben emelkedett a vállalkozóvá válás át befejez k. A vizsgált eszközök közül a bért és a közhasznú munkavégzés át befejez k lét csökkent. A két eszköz közül a bér csökkent nagyobb arányban, mintegy 18kal, (abszolút számban 3 ezer f vel). A közhasznú foglalkoztatást befejez k csökkent legnagyobb számban, több mint 8,5 ezer f vel, ami 5os csökkenést jelent. 10

11 Monitoring vizsgálatba vont eszközök befejezett lét, 2009, 2010 (f ) Munkaadón keresztüli képzési Közhasznú munkavégzés a Foglalkoztatást el segít képzési Bér Bérköltség év év Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít ok Régiónként vizsgálva szembet nik, hogy az Észak-Magyarország kivételével mindegyik régióban n tt a vizsgált aktív eszközöket befejez k. A legnagyobb mértékben Közép-, és Nyugat-Dunántúlon emelkedett az aktív eszközöket befejez k, itt több mint másfélszer annyian fejezték be a vizsgált eszközöket 2010-ben, mint egy évvel korábban. Közép-Magyarországon csupán 1,3kal volt magasabb az aktív eszközt befejez k. Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Dél-Alföld régiókban közel 9al volt magasabb az aktív eszközöket befejez k 2010-ben, mint 2009-ben. 11

12 Munkában állók Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök monitoring keretében végzett után-követéses vizsgálata azt keresi, hogy az aktív eszközt befejezett egyénnek van-e munkaviszonya a befejezést (illetve az esetleges továbbfoglalkoztatási kötelezettséget) követ 180. napon ben a legmagasabb mutatója a bért befejez knek volt. A valamint a továbbfoglalkoztatás befejezését követ 180. napon a programot sikeresen befejez k 90,1% volt állásban, 10,8 százaléktal többen, mint 2009-ben bért befejez k esetén. A sikeresen elhelyezked k magasabb a 2010-ben bért befejez knél, véleményünk szerint a támogatott vállalkozások válságból való kilábalásának kezdetét jelezheti. Aktív eszközt befejez k 2009-ben és 2010-ben (%) Munkaadón keresztüli képzési Közhasznú munkavégzés a Foglalkoztatást el segít képzési Bér Bérköltség Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít ok év év 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 A bérköltség t sikeresen befejez k 2010-ben 88,3% volt. Bár ez az arány jelent sen (12,4 százaléktal) magasabb az el évben mértnél, elmarad a bért sikeresen befejez k arányától 2,6 százaléktal, annak ellenére, hogy a mértéke kedvez bb a bérénál, valamint a program keretében adható esetén a bérköltség on kívül szolgáltatást kapott, esetleg más aktív eszközben is részesült a résztvev. A vállalkozóvá válás át befejez k esetében azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozás ködik-e a befejezés, illetve a továbbm ködési kötelezettség utáni 180. napon. A vállalkozások több mint a háromnegyede (76,4%) m ködött, ez 3,4 százaléktal magasabb, mint 2009-ben volt. A vizsgált eszközök közül ez volt 2010-ben a harmadik legeredményesebb. 12

13 Aktív eszközt befejez k 2009-ben és 2010-ben (%) év év Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít ok 73,0 76,4 Bérköltség 75,9 88,3 Bér 79,3 90,9 Foglalkoztatást el segít képzési 48,6 49,5 Közhasznú munkavégzés a 79,3 62,8 Munkaadón keresztüli képzési 47,1 59,9 A vizsgált eszközök közül 2010-ben a képzést fejezték be legnagyobb számban, mutatója azonban a legalacsonyabb: munkaviszonyban nem állók képzése esetén 49,5%, míg a munkaviszonyban állók (foglalkoztatást el segít képzési ) esetén 59,9%. Ez utóbbi azért meglep, hiszen a képzési t a munkaer megtartása érdekében kapta a vállalkozás. Az arány a munkaviszonyban nem állók képzése esetén közel egy százaléktal, míg a munkaviszonyban állók képzése esetén 12,8 százaléktal emelkedett az el évhez viszonyítva. Közhasznú munkavégzés át 2010-ben befejez k közül jelent s a lemorzsolódók, közel 40%. A vizsgálat idején a foglalkoztatást sikeresen befejez k 62,8% volt, a magas lemorzsolódás miatt az összes résztvev re számítva ez az arány mindössze 45,8%. Megjegyezzük, hogy a vizsgálat módszere szerint jelenleg nem teszünk különbséget aközött, hogy a t befejez egyén a normál, els dleges munkaer piacon helyezkedik-e el, vagy támogatott (köz)foglalkoztatásban. A korábbi évek tapasztalatai szerint k ismét a közjelleg foglalkoztatás valamelyik formájában vannak foglalkoztatva. Ez f ként közcélú foglalkoztatás formájában valósult meg, melynek mutatóit megfelel adatok hiányában nem áll módunkban vizsgálni. A közhasznú foglalkoztatást sikeresen befejez k jelent sen több mint 16,5 százaléktal volt alacsonyabb 2010-ben, mint az el évben. Az mutatók az egyes régiókban eltér en alakultak. A vállalkozóvá válás tovább m ködési mutatója Észak-Magyarországon (85,5%) és Nyugat-Dunántúlon (83,8%) volt a legmagasabb, ugyanakkor Közép-Magyarországon a támogatott vállalkozásoknak mindössze 67,3a m ködött a nyomon követés idején. A bér átlagos 90,9os mutatójához viszonyítva Dél-Dunántúlon (98,7%) és Közép-Magyarországon (97,6%) volt a magasabb az elhelyezked k. Bérköltség t befejez k Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, 97,4%, szintén magasabb volt az átlagos aránytól a Dél- Dunántúlon (92,3kal). Észak-Alföldön (84,1%) és Nyugat-Dunántúlon (85,7%) viszont 3-4 százaléktal elmaradt a mutató az átlagostól. 13

14 Aktív eszközt befejez k régiónként 2010-ben (%) Összesen Munkaadón keresztüli képzési Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Közhasznú munkavégzés a Bér Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Bérköltség Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít ok 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0 A foglalkoztatást el segít munkaviszonyban nem állók képzését követ arány Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, 59,2%, az átlagtól szintén magasabb volt az arány Közép-Dunántúlon, 53,1%. A munkaviszonyban állók képzését befejez k mutatója Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, ezzel szemben a Dél-Alföldön csupán 38,5% volt. Közhasznú foglalkoztatást követ arány esetében Közép-Magyarországé, illetve Észak-Alföldé a két széls érték, az el bbi esetében 95,7%, az utóbbi esetben 54,3% volt az elhelyezkedettek a közhasznú foglalkozatást követ en. Az egyes aktív eszköz típusok egy f re jutó ának mértéke eltér. A bérköltség egy f re jutó költsége volt a legmagasabb 2010-ben, 746,4 ezer Ft. Az egy f re jutó havi költség 106,4 ezer Ft volt. A bérköltség egy f re jutó költsége 2009-ben 11,7 ezer forinttal kisebb volt. A bér egy f re jutó havi költsége 2010-ben a bérköltség énak csak 44,3a, 47,5 ezer forint volt. A bér mind eredményességben, mint pénzügyi hatékonyságban megel zi a bérköltség t (már ha az elhelyezkedettek arányát tekintjük eredményességnek és ezt minél kisebb ráfordítással kívánjuk elérni). Megjegyezzük azonban, hogy itt nem vizsgáljuk a 14

15 programok 1 speciális célcsoportjait, valamint azt sem, hogy e célcsoportok egyáltalán elhelyezhet ek lennének-e a normál bérsal. A bérköltség munkaer piaci programok keretében adható, melynek keretében szolgáltatások, és eszközök és nem utolsósorban magasabb i mérték járul még hozzá. A munkaviszonyban állók képzésében résztvev k egy f re jutó a 96,8 ezer Ft volt a vizsgált id szakban, ez 27,7 ezer forint egy f re jutó t jelentett havonta. Az egy f re jutó 34,0 ezer forinttal magasabb mint 2009-ben volt. A munkaviszonyban nem állók képzésének egy f re jutó a a képzést 2010-ben befejez k esetén 508,1 ezer forint volt, 111,3 ezer forinttal több mint 2009-ben. A havi mértéke a munkaviszonyos képzés esetén 116,4 ezer forint volt fejenként. A vállalkozóvá válás a esetén 2010-ben az egy f re jutó 416,1 ezer forint volt, ez havi 77,7 ezer forintot jelentett fejenként ben havi 14,7 ezer forinttal volt magasabb a vállalkozók ának mértéke. A közhasznú foglalkoztatást 2010-ben befejez k egy f re jutó a 292,2 ezer forint (havi 93,7 ezer forint) volt átlagosan. Az egy f re jutó i mérték 13,4kal (34,6 ezer forinttal) magasabb, mint 2009-ben volt. Egy munkában állóra jutó A munkaer -piaci eszközöknek az álláskeres k munkaer piacra való visszavezetése a f feladata, azonban nem mellékes, hogy ezt milyen ráfordítással tesszük, így egy-egy aktív eszköz pénzügyi hatékonyságát is vizsgálni kell. A következ kben a követéskor munkában állókra számított egy f re jutó i költségek alakulását mutatjuk be a vizsgált eszközök esetében. Természetesen ez az összeg nem független az aránytól, illetve a program közben lemorzsolódók számától, de jól szemlélteti, hogy az egyes eszközök segítségével mekkora ráfordítással lehet munkába helyezni, illetve munkában tartani egy személyt ben befejezett bérköltség esetén az egy elhelyezked re jutó havi költség 1005,2 ezer forint volt. Egy ember munkába helyezése és munkában tartása, 86,4 ezer forinttal kevesebbe került, mint 2009-ben bérköltség t befejez k esetében. Ezzel szemben a bér esetén csak 420,2 ezer forintba került ugyanez az eredmény. Az egy elhelyezkedettre jutó fajlagos i költségek a vizsgált évben 176,9 ezer forinttal kisebbek voltak, mint 2009-ben bért befejez k esetén. Munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k közül az egy munkában állóra jutó képzési költsége 1446,9 ezer forint volt 2010-ben, 194,4 ezer forinttal több, mint a 2009-ben képzést befejez k esetén volt. 1 Bérköltség munkaer -piaci program keretében adható 15

16 A munkaviszonyban állók képzése esetében e fajlagos mutató 1651,1 ezer forint volt hez viszonyítva magasabb volt az elhelyezkedettek, illetve a munkában maradók 12,8 százaléktal, így a fajlagos i mérték csökken : 118,4 ezer forinttal kevesebbe került munkában tartani a képzési ban résztvev munkavállalókat (azaz ilyen áron sikerült megakadályozni az elbocsátásukat. A vállalkozóvá válás át a vizsgált id szakban befejez k esetében az egy a követéskor is m köd vállalkozásra es 554,2 ezer forint volt. Ez az érték hez képest 102,4 ezer forinttal alacsonyabb. Közhasznú munkavégzés esetén lényegét tekintve csak formai szemból beszélhetünk elhelyezkedésr l, hiszen mint korábban kifejtettük a közfoglalkoztatás valamely formájában újra sal vannak a résztvev k foglalkoztatva. Támogatás átlagos id tartama A megfigyelt 2010-ben befejezett programok közül átlagosan a bérköltség ban töltötték a leghosszabb id t, átlagosan 7,0 hónapot, ez azonban közel fél hónappal rövidebb id, mint a 2009-ben befejezett programok esetében volt. A bér átlagos id tartama 6,8 hónap, 2009-ben még 8,3 hónap volt az átlagos i id tartam a bért befejez k esetében. A vállalkozóvá válás t 2010-ben befejez k átlagosan 5,4 hónapot kaptak t, a 2009-ben vállalkozóvá válás át befejez k átlagos i id tartamához képest minimális mértékben (0,3 hónap) hosszabb ideig voltak ban. A képzést a vizsgált id szakban befejez k közül a munkaviszonyban nem állók képzése volt a hosszabb id tartamú, 4,4 hónap, ezzel szemben a munkaviszonyban állók képzését befejez k átlagosan 3,5 hónapot voltak képzési ban. A képzési id tartama a ben képzést befejezettekhez viszonyítva rövidült, a munkaviszonyban nem állók képzése esetén 0,4 hónappal, míg a munkaviszonyban állók képzése esetén 3 hónappal. A közhasznú munkát 2010-ben befejez k átlagosan 3,1 hónapot töltöttek támogatott foglalkoztatásban, 1,4 hónappal kevesebbet, mint a 2009-ben közhasznú munkát befejez k. A lemorzsolódás okai Az aktív eszköz ban részesül k jelent s része nem fejezi be sikeren az adott t, az a lejárta el tt valamilyen okból megszakad. A lemorzsolódás a közhasznú foglalkoztatás esetén volt a legmagasabb, 17,5%, a bér esetén 16,2%, a bérköltség esetén 15,9% volt. A munkaviszonyban állók képzésébe belép k 10,5a nem fejezi be a képzést, a munkaviszonyban állók képzése esetén ez az arány csak 16

17 2,2% volt. A vállalkozóvá válás a esetében a ban részesül k 1,8% a lejárta el tt feladja vállalkozási terveit. A bér leggyakrabban a munkáltató rendes felmondása miatt szakad meg, minden negyedik bérból lemorzsolódónak így szakad meg id el tt a a. Szintén gyakori ok a próbaid alatti felmondás, 17,0% ebb l az okból morzsolódik le. A munkáltató rendkívüli felmondása az esetek 6,3ában oka a lemorzsolódásnak. A bérköltség esetén a leggyakoribb lemorzsolódási ok a közös megegyezéssel való munkaviszony megsz ntetés, a lemorzsolódási esetek 20,4a ilyen típusú. Kisebb mértékben jellemz a munkáltató rendes és rendkívüli felmondása is, mint lemorzsolódási ok, ez 8,1% volt. A közhasznú foglalkoztatás területén a lemorzsolódók 41,5ának közös megegyezéssel sz nt meg a munkaviszonya a lejárta el tt, s a munkáltató rendkívüli felmondása is gyakori volt, a lemorzsolódók 10,2ának így sz nt meg id el tt a munkaviszonya. Lemorzsolódás oka a bért, bérköltség, közhasznú foglalkoztatást 2010-ben befejez k között Bér Bérköltség Közhasznú foglalkoztatás % % % % Közös megegyezéssel 65 3, , ,5 Munkaadó felmondása a próbaid alatt , , ,8 Munkaadó rendes felmondása 9 0,4 2 0,1 3 0,1 Munkáltató jogutód nélkül megsz nt 4 0,2 3 0,1 0,0 Munkáltató rendkívüli felmondása 131 6,3 87 3, ,2 Munkavállaló elhalálozott 196 9, , ,2 Munkavállaló rendes felmondása , ,1 79 3,0 Nem támogatott munkahelyre került 16 0,8 20 0,8 0,0 Nyugellátásra jogosult lett 56 2,7 30 1,2 20 0,8 Próba id alatt megsz nt 37 1,8 30 1,2 42 1,6 Nincs megadva , , ,8 Összesen , , ,0 17

18 Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának értékelése a monitoring vizsgálat eredménymutatói alapján Munkaer -piaci képzés Részletes bontásban a Munkaer -piaci Alapból támogatott a munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott és elfogadott képzések monitoring mutatóit vizsgáljuk. (A munkaviszonyban állók képzésében résztvev k alacsony elem nem teszi lehet vé a részletes elemzést.) A munkaviszonyban állók képzési programja keretében olyan személyek képzését támogatják, akiknek a foglalkoztatása képzés nélkül nem oldható meg, vagy nem megfelel szaktudással rendelkeznek. A munkaviszonyban nem állók számára biztosított ajánlott képzések keretében a munkaügyi közok által javasolt képzéseket vehetik igénybe az álláskeres k. Az elfogadott képzések résztvev i egyéni igényeiknek megfelel tanfolyamok elvégzéséhez kaphatnak t. A t a munkaügyi közok mérlegelik, s csak az általuk jóváhagyott képzésre kap t az egyén. Megjegyezzük, hogy a képzést befejezettek 1,4ról nem tudjuk, hogy ajánlott, vagy elfogadott képzésben vett-e részt, k els sorban a regionális képz közok által lebonyolított képzések résztvev ib l kerülnek ki ben 40,6 ezer f munkaviszonyban nem álló álláskeres képzése fejez dött be, 8,6 ezer vel többen, mint 2009-ben. A képzésben résztvev k 85,3a ajánlott képzésben és 13,2a elfogadott képzésben vett részt 2010-ben ben ajánlott képzést befejez k 11,0a nem fejezte be a tanfolyamot. Az elfogadott képzés esetén kisebb volt a lemorzsolódás mértéke, 6,9%. A képzés egészét tekintve 2009-hez képest 3,8 százaléktal n tt a programot sikeresen befejez k. Az ajánlott képzést befejez k 49,54%, ett l alig marad el az elfogadott képzést befejez k, 48,8kal. Ez a kismérték elhelyezkedésbeli különbség elgondolkodtató, mivel az elfogadott képzések általában a munkahely ígéretében, az ahhoz szükséges szakismeret, és képességek megszerzése érdekében kerülnek ra, s ennek ellenére kisebb az elhelyezkedettek, mint az ajánlott képzések esetén. Az egy f re jutó költségek tekintetében az elfogadott képzések az olcsóbbak, az elfogadott képzést befejez k egy f re jutó havi költsége 85,5 ezer forint volt, míg az ajánlott képzés esetén havi költsége 121,0 ezer forint volt. A további elemzésben nem választjuk külön az ajánlott és az elfogadott képzést (valamint az ismeretlent), mivel az elfogadott képzés viszonylag alacsony elem nem minden dimenzióban ad lehet séget szignifikáns megállapítások megtételére. Így a következ megállapítások a munkaviszonyban nem állók képzésének egészére vonatkoznak: 18

19 Terület Munkaer -piaci képzést befejez k lét Észak-Alföldön (7867 f ), Dél-Alföldön (6147 ), és Észak-Magyarországon (6000 f ) volt a legmagasabb ben legkevesebben Dél- Dunántúlon fejezték be a képzést, 4452 f. A képzést befejez k lét mindegyik régióban tt, legnagyobb mértékben Közép-Dunántúlon, ahol 2519 f vel többen fejezték be támogatott képzésüket, mint 2009-ben. A legkisebb változás Észak-Magyarországon figyelhet meg, csupán 106 f vel n tt a képzést befejez k. Regionálisan eltér mérték volt a képzésb l történ lemorzsolódás, legkisebb mérték volt Nyugat-Dunántúlon, ahol a képzést megkezd k 94,9a sikeresen fejezte be a képzést, szintén alacsony volt a lemorzsolódás Dél-Dunántúlon. Közép-Dunántúlon azonban 16,8a a támogatott képzést megkezd knek nem fejezte be sikeresen a képzést, szintén magas volt a lemorzsolódók az Észak-Alföldön. A képzést befejez k az egyes régiókban jelent sen eltér az országos átlagtól, a legjobb és a legrosszabb mutatójú régió között több mint 19,5 százalék különbség van ben a képzés befejezését követ en Észak-Magyarországon dolgoztak legnagyobb arányban 180 nappal a képzés befejezését követ en, (59,2%). Szintén 50% felett volt az mutató a Dél-Alföldön (51,0%) és a Közép-Dunántúlon (53,1%) és Nyugat Dunántúlon (50,8%). Közép-Magyarországon viszont csak a képzést befejez k 39,7a dolgozott a vizsgálat idején. A sikeresen elhelyezked k jelent sen, 19

20 9,3 százaléktal n tt a Közép-Dunántúlon 2009-hez viszonyítva, szintén javult az elhelyezkedés Nyugat-Dunántúlon (5,4 százaléktal) és Dél-Alföldön (6,5 százaléktal). Az mutató legnagyobb mértékben Észak-Alföldön romlott, 7,4 százaléktal. A befejezett képzések átlagos id tartama 4,4 hónap volt, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon hosszabb ideig, átlagosan 5,2 hónapig tartottak a képzések. Közép-Dunántúlon csak 2,9 hónapig, míg Nyugat-Dunántúlon 3,8 hónapig tartottak átlagosan a képzések. A képzések átlagos id tartama Észak-Magyarország kivételével mindegyik régióban csökkent 2009-hez képest. A fajlagos, egy f re jutó havi képzési költségek is jelent sen eltérnek régiónként. Természetesen a képzési költségek függnek attól is, hogy milyen a képzés szerkezete, hiszen vannak olcsóbb, illetve drágább képzések is, ennek a vizsgálatához nem rendelkezünk teljes kör ismerettel. Az egy képzésben résztvev re jutó havi i költség a Közép- Dunántúlon volt a legmagasabb, 170,5 ezer forint. Az átlagtól szintén magasabb volt a képzés fajlagos költsége a Közép-Magyarországon (124,2 ezer forint). Dél-Alföldön csak 86,7 ezer forint volt az egy f re jutó nagysága, Nyugat-Dunántúlon is csak éppen elérte a százezer forintot (100,3 ezer forint volt). A 2010-ben képzést befejez k egy f re jutó havi i költsége Dél-Alföld kivételével mindegyik régióban emelkedett az el évhez képest. A legnagyobb fajlagos költségnövekedés Közép-Dunántúlon történt, itt 63,4 ezer forinttal volt magasabb a egy f re jutó havi költsége, mint 2009-ben ben munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói régiónként befejez k átlagos jutó havi % % % hó Ft Ft Ft Közép- Magyarország ,4 39,7 35,9 4, Közép-Dunántúl ,2 53,1 44,2 2, Nyugat-Dunántúl ,9 50,8 48,1 3, Dél-Dunántúl ,3 46,0 42,5 5, Észak-Magyarország ,8 59,2 51,4 4, Észak-Alföld ,9 46,4 40,8 5, Dél-Alföld ,1 51,0 47,5 4, Összesen ,5 49,5 44,3 4,

21 Nem 2010-ben a képzést befejez k 50,3a volt n, az el évben 53,6% volt az arányuk. A képzésb l való lemorzsolódás tekintetében nincsenek különbségek a férfiak és a n k között, mintegy 10-11os volt a lemorzsolódás, ez mindkét nem esetében kisebb mint 2009-ben volt. Elhelyezkedés szemjából azonban a férfiak sikeresebbek voltak, 51,0uk dolgozott a vizsgálat idején, míg a n k 48,0a, 2009-hez viszonyítva a férfiak mutatója javult 2,1 százaléktal, a n ké gyakorlatilag változatlan maradt. Az egy f re jutó havi mértéke azt mutatja, hogy a férfiak képzései (119,8 ezer forint) némileg drágábbak voltak mint a n ké (113,1 ezer forint). Az el évhez képest mindkét nem esetében közel azonos mértékben (33 ezer forint) emelkedtek a fajlagos költségei ben munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói nemek szerint befejez k Támogatott hónapok átlagos Egy elhelyezkedettre jutó havi % % % hó Ft Ft Ft Férfi ,8 51,0 45,8 4, ,3 48,0 42,8 4, Összes ,5 49,5 44,3 4, Életkor A munkaer -piaci képzést 2010-ben befejez 40,6 ezer f nek a 69,2a a éves korosztályból került ki, 2009-ben arányuk 64,4% volt ben a 25 év alattiak 27,4% volt, ami 11,1 ezer f t jelent. Átlagosan a képzésbe lép k 89,5a sikeresen fejezte be a képzést. Az arányok tekintetében a 25 év alattiak voltak a legsikeresebbek, arányuk 52,9% volt, az 54 év felettieké volt a legalacsonyabb 37,0%. Az el év azonos id szakához viszonyítva a 25 év alattiak mutatója javult a leginkább 2,0 százaléktal, a éveseké 1,1 százaléktal, míg az 54 év felettieké 6,3 százaléktal romlott. 21

22 2010-ben munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói életkor szerint befejez k átlagos jutó havi % % % hó Ft Ft Ft 25 év alatt ,0 52,9 47,1 5, év ,7 48,7 43,7 4, év és felette ,3 37,0 33,4 3, Összes ,5 49,5 44,3 4, A képzés átlagos id tartama szintén függ az életkortól, a 25 év alattiak átlagosan 5,0 hónapig voltak támogatott képzésben, a évesek 4,1 hónapig, míg az 54 év felettiek 3,5 hónapig. Mindegyik korcsoportban csökkent a id tartama. A 2010-ben képzést befejez k egy f re jutó havi a a 25 év alattiak esetén volt a legalacsonyabb, 115,3 forint és az 54 év felettiek esetében volt a legmagasabb, 123,1 ezer forint. A fajlagos költség mindegyik korcsoportban emelkedett, legkisebb mértékben a 25 év alattiaknál (28,8 ezer forinttal). Iskolai végzettség A munkaer -piaci képzést 2010-ben befejez k között legnagyobb számban szakmunkásokat (10,0 ezer f ) és általános iskolai végzettség eket (9,6 ezer f ) találunk, 41,2uk rendelkezett érettségivel (gimnázium, szakközépiskola, technikum), közülük is kiemelkednek a szakközépiskolai végzettség ek, a vizsgált id szakban képzést befejez k 20,7a szakközépiskolát végzett. A gimnáziumot végzettek kisebb, 15,9% volt. Feltételezzük, hogy az érettségizettek körében mind a tanulási hajlandóság, mind a tanulási képességek er sebbek, mint a szakmunkások vagy az alacsonyabb iskolai végzettség eknél. A szakmunkások a képzést befejez k között 24,5% volt. Az általános iskolai, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkez k 24,3% volt. A diplomások 7,9% volt a képzést befejez k között ben képzést befejez khöz viszonyítva a szakmunkásképz vel rendelkez k emelkedett a legnagyobb mértékben (3,7 ezer f vel többen fejezték be a képzést), ugyanakkor a f iskolai végzettséggel rendelkez k valamelyest kevesebb lett. A lemorzsolódás és az iskolai végzettség kapcsolatát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy minél alacsonyabb a képzésben résztvev iskolai végzettsége, annál nagyobb eséllyel fejezik be 22

23 sikeresen a képzést: az általános iskolai végzettséggel rendelkez k 9,2a morzsolódott le, míg a f iskolai végzettséggel rendelkez k 12,9a ben a képzést sikeresen befejez k 49,5a volt állásban 180 nappal a befejezést követ en, azonban ez az arány iskolai végzettségenként jelent sen eltér. Legsikeresebben a technikumi végzettség ek helyezkedtek el (58,0%), majd sorban a szakközépiskolai végzettség ek (53,7%), f iskolai végzettség ek (53,4%), az egyetemi végzettség ek (53,2%) következnek. A szakmunkások is az átlagtól sikeresebben helyezkedtek el, 50,9uk dolgozott 180 nappal a képzés befejezése után. Legkevésbé sikeresek az elhelyezkedésben az alacsony iskolai végzettség ek voltak, az általános iskolai végzettség eknek a 43,1a dolgozott csak a vizsgálat idején, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkez knek csupán a 35,1a dolgozott a képzést befejezését követ 180. napon. Az alacsony iskolai végzettség ek, a gimnáziumot- és a f iskolát végzettek csökkent a képzést 2009-ben befejezettekhez viszonyítva, a többi iskolai végzettség csoportokban javult az mutató ben munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek eredménymutatói iskolai végzettség szerint befejez k átlagos jutó havi % % % hó Ft Ft Ft általános iskolai végzettség nélküli ,3 35,1 31,7 3, általános iskola ,8 43,1 39,1 4, szakmunkásképz ,4 50,9 46,6 3, szakiskola ,7 45,9 41,6 4, szakközépiskola ,8 53,7 47,2 4, gimnázium ,5 48,2 42,6 5, technikum ,6 58,0 50,8 4, iskola ,1 53,4 46,5 4, egyetem ,8 53,2 46,7 4, Összes ,5 49,5 44,3 4, A képzési id tartamát tekintve a gimnáziumi végzettség ek (5,0 hónap), a f iskolai végzettség ek (4,8 hónap), és a technikusok (4,8 hónap) az átlagos 4,4 hónapnál hosszabb ideig vettek részt képzési ban. 23

24 Az egy f re jutó havi képzési a szakmunkásképz (120,6 ezer forint) és a szakiskolai (120,3 ezer forint) végzettséggel rendelkez k esetén volt a legmagasabb, s az általános iskolai végzettséggel nem rendelkez knél volt a legalacsonyabb, 91,3 ezer forint. 60, ben munkaviszonyban nem állók képzését befejezettek mutatója nem, életkor, iskolai végzettség szerint (%) 58,0 53,7 53,4 53,2 52,9 50,9 51,0 48,2 48,7 45,9 43,1 48,0 40,0 35,1 37,0 20,0 0,0 általános iskolai végzettség nélküli általános iskola szakmunkásképz szakiskola szakközépiskola gimnázium technikum iskola egyetem 25 év alatt év 55 év és felette férfi Bér A 2010-ben befejezett béri programnál a támogatott célcsoportot azok az álláskeres k jelentették, akiknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor segítség nélkül be akarnak kerülni a munkaer piacra, tehát azok akik munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességb l, vagy más tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb termelékenységük miatt nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. Terület A 2010-ben bért befejez 13,1 ezer álláskeres 32,7a Észak-Magyarországon fejezte be a t, illetve járt le a tovább foglalkoztatási kötelezettsége. A t befejez k további 22,9a Észak-Alföldön volt ben bért befejez k Nyugat-Dunántúlon (4,5%) és Közép-Magyarországon (3,4%) volt a legalacsonyabb. 24

25 2010-ben bért befejezettek eredménymutatói régiónként befejez k átlagos jutó havi % % % hó Ft Ft Ft Közép- Magyarország ,8 100,3 83,0 6, Közép-Dunántúl ,1 91,5 78,8 6, Nyugat-Dunántúl ,1 95,2 81,0 6, Dél-Dunántúl ,8 98,7 78,8 6, Észak- Magyarország ,9 89,2 74,0 7, Észak-Alföld ,3 89,2 74,3 6, Dél-Alföld ,3 89,3 78,0 6, Összesen ,9 90,9 76,3 6, A vizsgált id szakban eltér mérték volt a bérból való lemorzsolódás: legkisebb mérték volt a Dél-Alföldön, ahol a bért megkezd k 87,3a sikeresen fejezte be a bért, szintén alacsony volt a lemorzsolódás Közép-Dunántúlon (13,9%). Dél- Dunántúlon azonban több mint minden ötödik (20,2%) támogatott foglalkoztatást megkezd nem fejezte be sikeresen a bért. A bért sikeresen befejez k Közép- Dunántúl, Közép-Magyarország és Dél-Dunántúl kivételével csökkent 2009-hez képest. Az arány egyes régiókban eltér az országos átlagtól ben a bér befejezését követ en a Közép-Magyarországon (99,5%), Dél-Dunántúlon (98,7%) és Nyugat- Dunántúlon (95,2%) dolgoztak legnagyobb arányban, 180 nappal a befejezését követ en. Az mutató mindegyik régióban emelkedett 2009-es értékekhez képest, átlagosan 11,6 százaléktal jobb az arány, a legnagyobb növekedés Közép-Dunántúlon következett be (16,7 százalék), s a legkisebb emelkedés Nyugat- Dunántúlon volt, 7,6 százalék. A bér hosszát els sorban a jogszabályok határozzák meg, a munkaügyi közoknak a hosszát csak korlátok között változtathatják. A 2010-ben befejezett bérok átlagos i id tartama 6,8 hónap volt, ett l 0,7 hónappal volt hosszabb Észak-Magyarországon. A legrövidebb ideig Közép-Dunántúlon, Nyugat- Dunántúlon és Dél-Alföldön voltak bérban, átlagosan 6,1 hónapig. A átlagos id tartama mindegyik régióban csökkent, a legnagyobb i id tartam csökkenés Dél-Alföldön következett be, ahol a bér átlagos id tartama 2,8 hónappal volt rövidebb, mint a 2009-ben a bért befejez k esetén. 25

26 A fajlagos, egy f re jutó havi béri költségek eltér en alakultak régiónként. Az egy re jutó havi i költség Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 54,2 ezer forint. Az átlagtól szintén magasabb volt a bér fajlagos költsége Közép-Dunántúlon (53,0 ezer forint) és Nyugat-Dunántúlon (51,9 ezer forint) 2010-ben. Ezzel szemben Észak- Alföldön csak 42,8 ezer forint volt a nagysága, s Észak-Magyarországon sem érte el az országos átlagot. A 2010-ben bért befejez k egy f re jutó havi i költsége átlagosan 1,1 ezer forinttal n tt az el évhez. Azonban Észak-Magyarországon 1,6 ezer forinttal n ttek, s Dél-Alföldön 6,4 ezer forinttal csökkentek a bér fajlagos költségei. Aktív eszközt befejez k () (1) (1) (2) (3) 2010-ben bért befejezettek régiónként Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Észak-Alföld Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Dél-Alföld 100 Befejezést követ 180. napon Munkaviszonyban állnak Nem állnak munkaviszonyban Nem 2010-ben a bért befejez k 49,5a volt férfi, ez közel 3 százaléktal magasabb arány, mint 2009-ben volt. A bérból való lemorzsolódás tekintetében a férfiak kevésbé sikeresek, mint a n k, ugyanis a n k 84,7a sikeresen befejezte a bért (nem sz nt meg a lejárta el tt a munkaviszonya), ugyanakkor a férfiaknak csak a 83,1a. A lemorzsolódás 3,1 százaléktal csökkent átlagosan. Elhelyezkedés szemjából a n k kis mértékben sikeresebbek voltak, mint a férfiak, 91,3 uk dolgozott a vizsgálat idején, míg a férfiak 90,5a, 2009-hez viszonyítva a férfiak 26

27 mutatója javult jelent sebben 13,4 százaléktal, a n ké kisebb mértékben, 10,2 százaléktal ben bért befejezettek eredménymutatói nemek szerint befejez k átlagos jutó havi % % % hó Ft Ft Ft Férfi ,1 90,5 75,2 6, ,7 91,3 77,3 6, Összes ,9 90,9 76,3 6, A 2010-ben bért befejezettek átlagosan 6,8 hónapot töltöttek ban, a férfiak és a n k között ezen a területen nem találtunk különbséget. Az egy f re jutó havi mértéke átlagosan 47,5 ezer forint. A n k és a férfiak közötti különbség nem jelent s, alig haladja meg az ezer forintot. Az el év azonos id szakához képest mindkét nem esetében magasabbak voltak a bér fajlagos költségei, a férfiak esetében a növekedés jelent sebb volt. Életkor A bért 2010-ben befejez közel 13,1 ezer f nek a 64,5a a éves korosztályból került ki, 2009-ben arányuk 67,1% volt. A 25 év alattiak 22,9% volt, ami 3,0 ezer f t jelent. Átlagosan a bérban résztvev k 83,9a sikeresen fejezte be a t, a 25 év alattiak esetében volt a legmagasabb a lemorzsolódók 25,5%, a legkisebb lemorzsolódás az 54 év felettiek esetében következett 10,1%. Az arányok a bér tekintetében a 25 év alattiak esetében volt a legmagasabb, 97,6% és az 54 év felettieké a legalacsonyabb, 83,9os. Az el év azonos id szakához viszonyítva az 54 év felettiek mutatója javult a legnagyobb mértékben 14,9 százaléktal, míg a legkisebb mutató emelkedés a év közöttiek körében volt, 11,3 százalék. A bér átlagos id tartamára jellemz, hogy a leghosszabb ideig a 25 év alattiak voltak bérban (7,0 hónap), s legrövidebb ideig az 54 év felettiek (6,4 hónap). 27

28 2010-ben bért befejezettek eredménymutatói életkor szerint befejez k átlagos jutó havi % % % hó Ft Ft Ft 25 év alatt ,5 97,6 74,7 7, év ,3 90,3 77,0 6, év és felette ,9 83,9 75,4 6, Összes ,9 90,9 76,3 6, A 2010-ben bért befejez k egy f re jutó havi a a 25 év alattiak esetén volt a legalacsonyabb, 44,4 ezer forint és az 54 év felettiek esetében volt a legmagasabb, 52,8 ezer forint. A fajlagos költségek mindegyik korcsoportban emelkedtek, legnagyobb mértékben az 54 év felettiek esetében, 2,2 ezer forinttal. Iskolai végzettség A bért 2010-ben befejez k között legnagyobb számban általános iskolát végzetteket, szakmunkásokat, és szakközépiskolát végzetteket találunk. A t befejez k több mint háromnegyede ebb l a három csoportból került ki, 29,9uk az általános iskolát végzettek közül, 28,7uk a szakmunkások közül került ki, további 16,6% szakközépiskolát végzett. A bért 2010-ben befejezettek 11,5a végzett gimnáziumot A lemorzsolódás és az iskolai végzettség kapcsolatát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a befejezetlen általános iskolai végzettség ek kivételével az egyes iskolai végzettségi csoportok közel azonos arányban fejezték be sikeresen bérukat. Az átlagos 83,9os sikeres befejezéssel szemben a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkez k csak a 78,6a fejezte be sikeresen a programot ben a bért sikeresen befejez k 90,9% volt állásban 180 nappal a befejezést követ en, ez az arány a f iskolát (97,1%) és a szakközépiskolát végzettek (95,1%) estén pedig a legmagasabb, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkez k volt a legalacsonyabb volz hez viszonyítva mindegyik iskolai végzettségi csoportban javultak az mutatók, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkez k esélyei n ttek a legnagyobb mértékben, különösen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ké. Szintén jelent sen (14,9 28

29 százaléktal) n tt a szakmunkások mutatója 2009-hez viszonyítva. A diplomával rendelkez k és a technikusok mutatói sokkal szerényebb mértékben emelkedtek. Az egy f re jutó havi bér összege az iskolai végzettség emelkedésével egyenes arányban emelkedik, az egyetemi végzettség ek 60,4 ezer forint t kaptak havonta, míg az általános iskolai végzettséggel nem rendelkez k 39,4 ezer forintot. A bér fajlagos költsége az el évhez viszonyítva a diplomások (különösen a f iskolai végzettség ek) esetében csökkent. A többi iskolai végzettségi csoportban emelkedtek a fajlagos költségek: 2010-ben bért befejezettek eredménymutatói iskolai végzettség szerint befejez k átlagos jutó havi % % % hó Ft Ft Ft általános iskolai végzettség nélküli ,7 78,6 58,7 6, általános iskola ,9 88,3 73,2 6, szakmunkásképz ,5 89,3 74,6 7, szakiskola ,5 90,1 77,0 6, szakközépiskola ,9 95,1 78,8 6, gimnázium ,9 91,7 77,8 7, technikum ,2 94,9 78,9 7, iskola ,6 97,1 83,2 7, egyetem ,3 94,3 79,5 7, Összes ,9 90,9 76,3 6,

30 2010-ben bért befejezettek mutatója nem, életkor, iskolai végzettség szerint (%) 100,0 80,0 78,6 88,3 89,3 90,1 95,1 91,7 94,9 97,1 94,3 97,6 90,3 83,9 90,5 91,3 60,0 40,0 20,0 0,0 általános iskolai végzettség nélküli általános iskola szakmunkásképz szakiskola szakközépiskola gimnázium technikum iskola egyetem 25 év alatt év 55 év és felette férfi Bérköltség A bérköltség 2010-ben is kizárólag munkaer -piaci program keretében volt adható. A a program teljes id tartamára nyújtható a program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában résztvev személyek foglalkoztatásához. A mértéke a munkabér és járulékai legfeljebb 100 százalékáig terjedhet. A bérköltség monitoring eredményei 2010-ben jobbak voltak, mint 2009-ben, azonban még így is elmaradnak az önálló ként megjelen bér eredményeit l. Az arány 2,4 százaléktal alacsonyabb, az egy f re jutó havi i költség, pedig kétszerese, mint a béré. Az említett negatív különbségek nem indokoltak, hiszen a munkaer -piaci programok keretében rendszerint valamilyen tanácsadás, szolgáltatás, esetleg képzés el zi meg a bérköltség t. Mindemellett a programokon belül gyakran mentorok, animátorok segítik a résztvev ket. Terület A 2010-ben bérköltség ban részesül 17,1 ezer álláskeres 24,7a Észak- Magyarországon volt bérköltség ban, s további 16,0a Dél-Alföldön. A bérköltség ban legkevesebben Közép-Magyarországon voltak, az összes résztvev 7,9a kapott t ebben a régióban. Országosan a bérköltség lét jelent sen n tt, 2009-hez képest 3,6 ezer f vel voltak többen. Észak-Alföld (-94 f ) és Dél- 30

31 Alföld (-120 f ) kivételével mindegyik régióban magasabb volt a bérköltség t befejez k, a létszámnövekedés különösen Észak-Magyarországon volt jelent s, 1,3 ezer f vel többen fejezték be a t. A lemorzsolódás Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, a t megkezd k 21,1a nem fejezte be sikeresen a programot, szintén magas volt a lemorzsolódók Észak- Magyarországon, ahol 18,2% nem fejezte be sikeresen a t. Az országos átlag (84,1%) feletti volt a sikeresen befejez k Nyugat-Dunántúlon (87,8%), Közép- Magyarországon (88,9%). Közép-Magyarország, Észak-Magyarország és Dél-Alföld kivételével csökkent a bérból lemorzsolódók 2009-hez viszonyítva ben bérköltség t sikeresen befejezettek mutatója Közép- Dunántúlon volt a legmagasabb, a t befejez k 97,4a dolgozott 180 nappal a befejezést követ en. Legkisebb arányban Nyugat-Dunántúlon helyezkedtek el a bérköltség befejezését követ en, a követéskor a programot befejez knek csak a 85,7a dolgozott hez viszonyítva Nyugat-Dunántúlon (4,6 százaléktal) és Dél-Dunántúlon (3,8 százaléktal) n tt az elhelyezkedettek, a többi régióban csökkent, vagy legfeljebb stagnált az mutató ben bérköltség t befejezettek régiónként Aktív eszközt befejez k () (1) (2) (2) (2) Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Észak-Alföld Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Dél-Alföld 100 Befejezést követ 180. napon Munkaviszonyban állnak Nem állnak munkaviszonyban 2010-ben a bérköltség t befejez k átlagosan 7,0 hónapot töltöttek ban, azonban Dél-Dunántúlon (8,0 hónap) és Észak-Alföldön (8,3 hónap) az átlagos i id tartam több mint 8 hónap volt, ezzel szemben Észak-Magyarországon 5,6 hónap volt. A i id tartam Közép-Dunántúl és Észak-Alföld kivételével csökkent. 31

32 A fajlagos, egy f re jutó havi bérköltség i költségei eltér ek régiónként. Az egy bérköltség támogatottra jutó havi i költség Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 112,6 ezer forint. Az átlagtól szintén magasabb volt a bérköltség fajlagos költsége Észak-Magyarországon (110,5 ezer forint). Ezzel szemben Közép- Dunántúlon csak 99,9 ezer forint volt az egy f re jutó nagysága. A 2010-ben bérköltség t befejez k egy f re jutó havi i költsége átlagosan 11,7 ezer forinttal emelkedtek az el évhez képest. Nyugat-Dunántúlon és Dél-Alföldön csak mintegy ötezer forinttal, míg a bérköltség fajlagos költség a Dél-Dunántúlon kiemelked en n tt, 22,3 ezer forinttal ben bérköltség t befejezettek eredménymutatói régiónként befejez k átlagos jutó havi % % % hó Ft Ft Ft Közép- Magyarország ,9 88,6 78,8 6, Közép-Dunántúl ,6 97,4 78,6 7, Nyugat-Dunántúl ,8 85,7 75,3 7, Dél-Dunántúl ,9 92,3 72,8 8, Észak- Magyarország ,8 86,2 70,5 5, Észak-Alföld ,9 84,1 73,0 8, Dél-Alföld ,3 88,8 76,6 6, Összesen ,1 88,3 74,3 7, Nem A bérköltség t befejez k között a n k túlsúlya volt a jellemz, a t befejez k 56,7a volt n. Ez az arány 2009-hez képest valamelyest csökkent. A bérköltség ból való lemorzsolódás tekintetében a férfiak kevésbé eredményesek, mint a n k, a n k 84,8a sikeresen befejezte a bért, a férfiaknak csak 83,1a. A lemorzsolódás a férfiak esetében 1,8 százaléktal csökkent, a n ké minimális mértékben (0,9 százaléktal) n tt. Elhelyezkedés szemjából a férfiak 2,6 százaléktal sikeresebbek voltak, mint a n k. A férfiak 89,8a dolgozott 180 nappal a bérköltség sikeres befejezését követ en, a k 87,2a hez viszonyítva a férfiak mutatója javult jelent sebben 16,3 százaléktal, a n ké alig, csak 9,6 százaléktal. 32