AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2010-BEN

Átírás

1 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2010-BEN Foglalkoztatási Hivatal

2 Készült A Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési F osztályán osztályvezet : Busch Irén Készítette: Tajti József 2

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 4 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖKRE FORDÍTOTT KIADÁSOK... 6 MUNKAER -PIACI KÉPZÉSEK TÁMOGATÁSA MUNKAER -PIACI ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT KÉPZÉS A képzésben résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele MUNKAHELYMEG RZ TÁMOGATÁSOK KÖZ-JELLEG TÁMOGATÁSOK BÉR-JELLEG TÁMOGATÁSOK VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS TÁMOGATÁSA MUNKAHELYTEREMT BERUHÁZÁSOK MOBILITÁSI TÁMOGATÁSOK TÁMOP DECENTRALIZÁLT PROGRAMOK A HÁTRÁNYOS HELYZET EK FOGLALKOZTATÁSÁÉRT PROGRAM MELLÉKLET: TÁMOGATÁSOK 2010-BEN TÁBLAJEGYZÉK

4 Bevezetés 2010-ben tovább éltek a gazdasági válság kezelésére életre hívott aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök. Az eszközök lényegi jellemz i, a támogatás formái nem változtak, azonban a legtöbb támogatás esetén a célcsoportok kiegészültek a rendelkezési állási támogatásban részesültekkel. Az aktív eszközök között f ként az Út a munkához program hatására a köz-jelleg foglalkoztatás dominál, a közcélú foglalkoztatásban résztvev k száma 2009-hez viszonyítva (is) jelent sen n tt. A munkahelymeg rzésr l visszahelyez dött a hangsúly az álláskeres k támogatott munkahelyen való foglalkoztatására és a képzésre. A legfontosabb változások az el évhez képest: A közhasznú foglalkoztatásban résztvev k arányának és számának további csökkenése ellenére az összes köz-jelleg foglalkoztatásban résztvev k száma harmadával n tt hez képest. A bér-jelleg támogatásokban érintettek aránya az el évi létszám 135%-át érte el az év során A köz-jelleg foglalkoztatásban érintettek száma (közhasznú, közmunka, közcélú munka) 33,9%-kal emelkedett 2009-hez viszonyítva A munkahelymeg rzésben érintettek száma drasztikusan visszaesett a válságkezelésre indított programok lezárulásával A munkaer -piaci képzésben résztvev k száma több mint 7 ezer f vel n tt az el évhez képest. bb aktív eszközökben érintettek létszáma Lépj Egyet El re (LEE) Munkaer piaci képzés Közmunka programok Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Bér-, és járulék alapú támogatások Start Plusz, Start Extra Vállalkozóvá válás Munkahelymeg rz támogatás Egyéb eszközök A 2010-ben m köd aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben 1 az adatok szerint összesen 394,8 ezer f volt érintve, ez a létszám közel azonos az el évivel (csak a Start Plusz és a Start Extra kártya keretében támogatást kapottak létszámát vettük figyelembe). Az aktív 1 A bemutatott eszközcsoportokban szerepl egyes eszközöket a mellékletben soroljuk fel. 4

5 eszközök között szerepel a dönt en uniós forrásból finanszírozott TÁMOP 1.1. Komplex munkaer -piaci programok a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért intézkedés három alprogramjában keretében támogatott személyek, valamint a Lépj egyet el re program képzésein résztvev k száma is. A válság közvetlen hatásait mérsékl eszközök jelent sége kisebb lett, a munkahelymeg rz támogatásban érintettek száma jelent sen lecsökkent, ugyanakkor nagyobb szerepet kaptak más az álláskeres k foglalkoztatását el segít eszközök és programok. Ezek közül ki kell emelni a különböz bér-, és bér-jelleg támogatásokat, melyekben több mint 15 ezer f vel többen részesültek, mint egy évvel korábban. A képzésben érintettek létszáma is jelent sen, 13,2%-kal emelkedett ben a legdominánsabb foglalkoztatáspolitikai eszköz-csoport a köz-jelleg foglalkoztatásoké volt, az eszközökben érintettek közel felének legalább egy alkalommal támogatták a foglalkoztatását közfeladatok ellátása területén. Kiemelked jelent ség közülük az Út a munkához program keretében közcélú foglalkoztatásban támogatottak aránya, a közjelleg foglalkoztatásban érintettek létszámának közel 75%-a vett részt közcélú foglalkoztatásban. Bár kisebb mértékben, de az álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások létszáma is emelkedett az elmúlt évhez képest több mint 1,1 ezer f vel, közülük 95,4% legfeljebb 6 hónapig terjed minimálbér összeg támogatást kapott, közel ötszáz f kapott kisebb-nagyobb összeg t ketámogatást (is) a vállalkozás indításához. A hagyományosnak tekinthet eszközökön kívül 2010-ben ( régi ) új eszközként bevezetésre került a pályakezd k munkatapasztalat szerzési, valamint a részmunkaid s foglalkoztatás, a két eszközben érintettek száma ötezer f alatt maradt. (A szintén 2010-ben bevezetett rendelkezési támogatásban részesül k bértámogatását és az elbocsátással fenyegetettek foglalkoztatásának támogatását a bér-, és bér-jelleg támogatások közé soroltuk.) Az NFSZ kezelésében lév Start Plusz és Start Extra kártyákkal rendelkez k száma 2010-ben együtt 49 ezer f volt (Start plusz 25,4 ezer és Start Extra 23,5 ezer f ). A közel ötvenezer Start Plusz és Start Extra kártyával rendelkez közül 43,1 ezer f dolgozott, igénybe véve a kártya nyújtotta kedvezményeket. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintettek területi eloszlása 2010-ben egyenl tlen volt. Minden negyedik aktív eszközben érintett az Észak-Alföldön vett rész valamilyen aktív eszközben, illetve programban, további 23,1%-a az érintetteknek Észak-Magyarországon kapott támogatást. Legkevesebb aktív eszközben érintett a Nyugat-Dunántúlon volt, az érintettek 6,3%-a kapott támogatást ebben a régióban. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintettek aránya a regisztrált álláskeres khöz viszonyítva országosan mintegy 27% volt, a gazdaságilag fejlettebb régiókban ez az arány alacsonyabb, Közép-Magyarországon csupán 16,6% volt. A bevontak aránya Észak- Magyarországon volt a legmagasabb, közel 33%. Az aktív eszközbe vontak aránya 2009-hez viszonyítva az egyes régiókban eltér módon változott, a gazdaságilag kevésbé fejlett négy régióban n tt, míg a gazdaságilag fejlettebb régiókban csökkent. Az aktív eszközben érintettek regisztráltakhoz viszonyított aránya 2009-hez képest Észak-Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben, 6,9 százalékponttal. Az aktív eszközbe vontak aránya Közép- Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben az el évhez képest, 10,8 százalékponttal. Az adatok azt mutatják, hogy a bevontak arányának emelkedése a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban a köz-jelleg foglalkoztatásnak, azon belül is a közcélú foglalkoztatásnak köszönhet, a köz-jelleg foglalkoztatásban érintettek több mint négyötöde Észak- Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon volt foglalkoztatva. A gazdaságilag fejlettebb régiókban a közfoglalkoztatás szerepe alacsonyabb volt. 5

6 A bevezetésben bemutattuk a magyarországi f bb aktív eszközcsoportokat, illetve azok létszám szerinti szerkezetét. Az aktív eszközök jelen elemzésében csak a hagyományos, a Munkaer -piaci Alap Decentralizált Foglalkoztatási Alaprészéb l valamint a TÁMOP program ( Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért ) keretében finanszírozott eszközök jellemz it tudjuk teljes részletességgel bemutatni, más forrásból támogatott eszközök esetében általában csak a évben az eszközben érintett létszámra tudunk szorítkozni. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások Meg kell jegyeznünk, hogy a pénzügyi kifizetésekés a létszámadatok trendjei különbözhetnek, mivel a létszámstatisztikában sohasem az adott évi tranzakciókhoz köt létszámot közöljük. Egy támogatott személy addig szerepel a létszámban, amíg a (tovább) foglalkoztatási kötelezettsége tart. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök dönt többségét a Munkaer -piaci Alapból, illetve részben az Európai Unió forrásaiból támogatják. A követez kben összefoglalóan bemutatjuk a Munkaer -piaci Alap decentralizált keretének kiadásait. A különböz programok finanszírozására a munkaügyi központok által felhasznált keret ben 22,7 milliárd forint volt, 2009-hez viszonyítva 2,6 milliárd forinttal több. Ugyanakkor ez az összeg a évit l 15,3 milliárd forinttal marad el. A Munkaer -piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéb l az Észak-Alföld és az Észak-Magyarország régió felhasználása volt a legnagyobb, 5,1 illetve 4,8 milliárd forint (a két régió együtt a teljes keret 43,9%át használta fel). Legkevesebbet a Nyugat-Dunántúl régió használt fel, 1,7 milliárd forintot (a teljes keret 7,5%-a). A Munkaer -piaci Alap decentralizált részéb l munkaer -piaci képzés támogatására fordítottak legtöbbet 2010-ben, több mint 7,2 milliárd forintot (háromszáz millióval többet, mint az el évben) ben bértámogatásra, illetve közhasznú foglalkoztatásra közel azonos nagyságú összeget fordítottak a Munkaer -piaci Alapból: a foglalkoztatást b vít bértámogatásokra 4,5 milliárd forintot, 6,3%-kal többet, mint 2009-ben, a közhasznú munkavégzés támogatására 4,5 milliárd forintot, 17,5%-kal többet, mint az el évben. A vállalkozóvá válás támogatására illetve az önfoglalkoztatás támogatására 2,3 milliárd forintot fordítottak a Munkaer -piaci Alapból, közel 770 millió forinttal többet, mint 2009-ben. A Munkaer -piaci Alapból finanszírozott munkahelymeg rz támogatásokra egymilliárd forintot fordítottak 2010-ben. A különböz munkaer -piaci programok támogatására szintén egymilliárd forintot költöttek, közel 650 millió forinttal kevesebbet, mint 2009-ben. A régi új eszközként bevezetett pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatására mintegy 750 millió forint, míg az önálló eszközként újra bevezetett részmunkaid s foglalkoztatásra 57 millió forintot fordítottak. A mobilitás támogatására fordított kiadások kis részét (0,3%-át) teszik ki az összes ráfordításnak Bár a munkaer -piaci szolgáltatásokat jelen elemzésünkben nem tekintjük aktív eszköznek, de a maga 1,2 milliárd forintos nagyságával a Munkaer -piaci Alap decentralizált keretének figyelemre méltó, 5,5%-os kiadási részét jelenti. 6

7 Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprésze decentralizált keretének kiadási eszközönként 2009-ben és 2010-ben (millió forintban) Egyéb költség 124,7 79,7 Munkaer piaci szolgáltatások 1240,7 970,1 Csoportos létszámleépítés 0 0, év 1017,4 1660, év Mobilitási támogatás 71,9 73,5 Önfoglalkoztatás 2338,9 1570,3 57,2 11,9 Munkahelymeg rzés 1048,7 891,1 745, ,7 4186,4 4396,4 3742,8 Képzések el segítése 7159,4 6848,6 Munkaer piaci programok Részmunkaid s foglalkoztatás Pályakezd k munkatapasztalat szerzési Foglalkoztatásb vítését szolgáló támogatások Közhasznú munkavégzés Az egyes régiók decentralizált keretének kiadási szerkezete eltér. Észak-Magyarország, Dél- Alföld valamint Dél-Dunántúl kivételével minden régióban a képzésre fordított kiadások voltak 2010-ben a legmagasabbak, külön kell említeni Közép-Magyarországot, ahol az összes kiadás 53,9%-a képzések finanszírozására fordítódott, Dél-Dunántúlon ezzel szemben csupán a teljes régiós decentralizált keret 15,5%-át fordították erre a célra. A közhasznú munkavégzésre fordított kiadások Dél-Alföldön voltak a legmagasabbak, a régió teljes ráfordításának 34,7%-át közhasznú munka támogatására fordították. A bértámogatásra fordított kiadások Észak- Magyarországon voltak a legmagasabbak, a régiós keret 33,2%-át az álláskeres k támogatott foglalkoztatására költötték, ezzel szemben Közép-Magyarországon mindössze 6,3% volt ez az arány. Ki kell emelni a munkaer -piaci programok támogatására fordított kiadások kapcsán, hogy míg átlagosan a régiós keret 4,5%-át fordították e programok támogatására, addig Dél-Dunántúlon ez az arány 27,3% volt. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a munkahelymeg rz támogatásokra fordított kiadások átlagosan a régiós keret 4,6%-át kötötték le, azonban Dél- Alföldön (10,2%) és Közép-Magyarországon (9,8%) több mint a kétszeresét. 7

8 100% Munkaer piaci Alap foglalkoztatási alaprésze évi decentralizált keretének kiadási arányai régiónként (%) Egyéb költség Munkaer piaci szolgáltatások 80% Munkaer piaci programok Mobilitási támogatás 60% Önfoglalkoztatás 40% Részmunkaid s foglalkoztatás Munkahelymeg rzés 20% Pályakezd k munkatapasztalat szerzési 0% Közép- Magyarország Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Összesen Foglalkoztatásb vítését szolgáló támogatások Közhasznú munkavégzés Képzések el segítése A TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért programkeretében támogatásban részesültekre fordított kiadásokat az érintett létszám és a kifizetések nagysága miatt külön bemutatjuk. A TÁMOP program keretében 2010-ben 36,7 ezer f vett részt aktív eszközben, mintegy ötszáz f vel kevesebben, mint 2009-ben. A program keretében 2010-ben a különböz szolgáltatásokra és aktív eszközökre összesen kifizetett támogatás 18,4 milliárd forint volt, ez az összeg csupán 0,2%-kal magasabb a 2009-ben kifizetettnél. TÁMOP keretében tényleges kifizetett támogatások, 2009, 2010 (millió Ft) év év Munkaviszonyban nem állók képzése 7616, ,6 Bértámogatás 304,4 119,5 Bérköltség támogatás 7346,6 7202,7 Vállalkozóvá válás 134,0 144,2 Szolgáltatás, egyéb 2912,9 632,1 Összesen 18314, , ben a kifizetett támogatás 55,9%-a munkaviszonyban nem állók képzését segítette, ez az arány 2009-ben még 41,6%-volt ben a kifizetett támogatás 39,9%-át bérjelleg támogatásra ezen belül is dönt en bérköltség támogatásra fordították (39,2%), a bérjelleg támogatásra fordított kiadások a program keretében 2009-ben 1,9 százalékponttal magasabbak voltak. A vállalkozóvá válás (önfoglalkoztatás) támogatására fordított kiadások nagyságrendje 8

9 lényegében nem változtak 2009-hez viszonyítva. Bár jelen elemzésünkben nem térünk ki részletesen a szolgáltatásokra, de szembet, hogy a program keretében szolgáltatásokra kifizetett támogatások nagysága mintegy harmadára esett vissza 2009-hez viszonyítva. TÁMOP keretében kifizetett támogatások szerkezete, 2009, 2010 (millió Ft) év év 0,0 2000,0 4000,0 6000,0 8000, , , , , ,0 Munkaviszonyban nem állók képzése Bérköltség támogatás Szolgáltatás, egyéb Bértámogatás Vállalkozóvá válás 9

10 Munkaer -piaci képzések év folyamán munkaer -piaci képzést több program keretében támogattak, 2010-ben a TÁMOP Lépj egyet el re program (LEE) kifutó eszköz, így 2,3 ezer f képzését támogatta ben a munkaviszonyban nem állók képzésében 60,3 ezer f vett részt (ez tartalmazza a TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért program, továbbá a MPA decentralizált foglalkoztatási alaprészéb l támogatott, álláskeres k képzését) és az 1326 f munkaviszonyban állók képzésével együtt 63,9 ezer f részesült támogatott képzésben. Képzési támogatásban résztvev k érintett létszáma régiónként között Lépj egyet el re! (LEE) Munkaviszonyban nem állók képzése* Munkaviszonyban állók képzése** Összesen Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen * Tartalmazza a TÁMOP Decentralizált programok a hátrányos helyzet ek foglalkoztatásáért program keretében képzési támogatásban részesültek létszámadatait is ** Nem tartalmazza a munkahelymeg rz programok keretében képzésben résztvev k létszámát Képzési támogatásban résztvev k érintett létszáma régiónként között (f ) Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld TÁMOP Lépj egyet el re! program keretében 2010-ben 2251 f képzését támogatták, ez az összes képzési támogatásban részesültnek mindössze 3,5%-a

11 december 15-t l március 31-ig TÁMOP B Lépj egyet el re!- ápolási díjban részesül k képzési elnevezéssel élt tovább a feln tt lakosság képzettségi színvonalát, ezzel a magyar gazdaság versenyképességét növel kiemelt projekt. A évben m köd szakaszban az évi III. tv alapján ápolási díjban részesül év közötti feln ttek számára kínált olyan képzési lehet séget, amellyel a hozzátartozó szakszer gondozása mellett részmunkaid s foglalkoztatás, távmunka vagy bedolgozói tevékenység keretében munkát is vállalhattak. Lehet ség nyílt továbbá arra, hogy az ápolási szükséglet megsz nése után az ápoló újból elhelyezkedhessen. Az erre az id szakra 1,5 milliárd forint keretösszeg állt rendelkezésre. A program keretében legtöbb résztvev Észak-Alföldön volt, összesen 592 f, Dél-Alföldön szintén magas volt program keretében képzésen résztvev k száma, 387 f. Legkisebb számban Közé-Dunántúlon vettek részt a programban, 194 f. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Képzési programokban résztvev k érintett létszámának aránya régiónként, Munkaviszonyban állók képzése Munkaviszonyban nem állók képzése Lépj egyet el re! (LEE) KM KD NYD DD ÉM ÉA DA KM KD NYD DD ÉM ÉA DA KM KD NYD DD ÉM ÉA DA Munkaviszonyban nem állók képzését a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 1. szabályozza. A képzési támogatás célja, hogy a törvényben meghatározott, a munkaviszonyban nem álló személyeknek a képzését biztosítsa, ha rendszeres foglalkoztatásuk képzés nélkül nem valósítható meg. A támogatás formája lehet, keresetpótló juttatás, a képz intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj, valamint képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi illet leg helyközi utazás költsége. A hagyományos munkaviszonyban nem állók képzésében az év folyamán összesen 60,3 ezer vett részt (TÁMOP vel együtt), ez közel háromnegyede, 94,4%-a az összes képzési támogatásban részesültnek. Az el évhez viszonyítva az érintettek létszáma 12,8%-kal emelkedett (részben a TÁMOP programban képzési támogatásban részesülteknek köszönhet en). Az összes munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k 77,9%-a ajánlott képzésben vett részt, ez az arány közel azonos a évi aránnyal ben a munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k száma Észak-Alföldön volt a legmagasabb, e képzési típusban érintettek 20,6%-a ebben a régióban volt, 2009-ben ez az arány több mint 22,0% volt. Legkevesebben Nyugat-, és Dél-Dunántúlon voltak képzésben, közel 10,8-10,8%. Nyugat-Dunántúlon az el három évben kismértékben n tt a képzésben érintettek száma, Dél-Dunántúlon viszont csökkent. 11

12 A munkaviszonyban állók képzését a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 1. szabályozza. A munkáltatói képzés támogatásának célja a munkaviszony megszüntetésének elkerülése abban az esetben, ha a munkavállalók további foglalkoztatása csak akkor biztosítható, ha újabb ismeretek elsajátításával képesek alkalmazkodni a munkáltató tevékenységi körének megváltozásához. A képzést a munkaadó akkreditált feln ttképzést folytató intézmény közrem ködésével valósíthatja meg. A képzési támogatás célja, hogy a munkaviszonyban álló személyeknek a képzését biztosítsa. A támogatás formája lehet kereset kiegészítés, a képz intézmény által megállapított képzési költség és vizsgadíj, valamint képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi illet leg a helyközi utazás költsége. Ebben a képzési (támogatási) típusban 2010 folyamán 1326 f vett részt, 2009-ben csupán ben az el évhez képest a munkaviszonyban állók képzésében résztvev k létszáma drasztikusan visszaesett (a 2008-as évi létszám év negyedrészére esett vissza), ugyanakkor 2010-ben létszámemelkedés volt tapasztalható. A munkaviszonyban állók képzésében résztvev k száma 2010-ben az el évhez hasonlóan Dél-Dunántúlon volt a legnagyobb, 590, emellett Észak-Alföldön volt még jelent s érintett létszám a munkaviszonyban állók képzésében. Szemben e két régióval Közép-Dunántúlon nem támogattak ilyen típusú képzést, s Észak-Magyarországon is csupán 13 f nek biztosították a támogatási formát. Munkaer -piaci Alap dec keretéb l és atámop program keretében finanszírozott képzés A következ kben a nagyobb részletességgel a Munkaer -piaci Alap DEC Fa keretéb l és a TÁMOP programból finanszírozott munkaviszonyban nem állók képzési támogatásának létszámait vizsgáljuk meg ben ebben a képzési típusban összesen 60,3 ezer f vett részt, ebb l 12 ezer f pályakezd volt. A képzésben résztvev k száma régiónként jelent s eltérést mutat, az eltérések okai az adott terület munkaer -piaci helyzetében, az aktív eszközök bels struktúrájában, a régióban érvényesül prioritásokban, a képz intézmények és a képzésbe kerül k kiválasztásában keresend k. Legtöbben az Észak-Alföldön (12,5 ezer f ) voltak képzésben, szintén magas volt a létszám Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon. A legkisebb számban Nyugat-Dunántúlon (6,6 ezer f ) és Dél-Dunántúlon (7,0 ezer f ) voltak képzésben. A képzésben résztvev k aránya a Munkaer -piaci Alap DEC Fa keretéb l és a TÁMOP programból finanszírozott eszközben résztvev k létszámához viszonyítva átlagosan 46,1%-os volt, 5,6 százalékponttal magasabb, mint 2009-ben volt. Az átlagtól jelent s mértékben magasabb volt a képzésben érintettek aránya Nyugat-Dunántúlon (65,8%), és a Közép-Dunántúlon (59,5%). Mindkét régióban n tt a képzésben érintettek aránya az aktív eszközök között ben az aktív eszközök közül a képzésben való részvétel aránya Észak- Magyarországon (32,4%) volt a legkisebb, 2009-hez viszonyítva 9,8 százalékponttal csökkent a képzésben résztvev k aránya. Az átlagtól ugyancsak elmarad a Dél-Dunántúlon képzésben érintettek aránya, csupán 36,7%, ez az érték 1,2 százalékponttal magasabb, mint 2009-ben volt. 12

13 Munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k aránya az aktív eszközökben résztvev k között 2009, 2010 (%) (Munkaer -piaci Alap DEC Fa keretéb l és a TÁMOP programból finanszírozott) 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 36,6 57,4 45,5 59,5 58,0 65,8 35,5 36, ,2 44,7 32,4 48,5 32,4 46,0 46,1 40,5 20,0 10,0 0,0 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 2010-ben az el évhez képest a munkaviszonyban nem állók képzésben résztvev k száma kiemelked en n tt a Közép-Dunántúl régióban, a létszámnövekedés 21,2%-os. Dél- Alföldön szintén magas volt a képzésben résztvev k létszámának emelkedése, 18,5%-os. Átlag alatti volt a létszámnövekedés Észak-Alföldön (3,7%), Dél-Dunántúlon (5,6%) és Közép- Magyarországon is (6,3%). A képzésben résztvev k száma Észak-Magyarországon csökkent 7,3%-kal. Az ajánlott képzéseken történ részvétel els sorban a munkaer -piacon keresett szakképzettségek megszerzését teszi lehet vé. A korábbi évek tendenciáinak megfelel en az ajánlott képzések keretében valamilyen szakképzettség megszerzése volt a domináns. Az elfogadott képzések között a (a szakmai képzéseken túl) a nyelvi és betanító képzések voltak magasabb arányban ben az ajánlott képzésben résztvev k aránya 77,9% volt. Munkaviszonyban nem állók képzésben való részvétele a képzés jellege szerint 2010-ben Ajánlott képzés Elfogadott képzés nem ismert Összesen % % % % Közép-Magyarország , , , ,0 Közép-Dunántúl , , , ,0 Nyugat-Dunántúl , , , ,0 Dél-Dunántúl , , , ,0 Észak-Magyarország , , , ,0 Észak-Alföld ,5 2 0, , ,0 Dél-Alföld , , , ,0 Összesen , , , ,0 Az ajánlott illetve az elfogadott képzésben résztvev k arányai regionálisan különböznek. Az ajánlott képzésben résztvev k aránya Észak-Alföldön (91,5%) és Dél-Dunántúlon (80,1%) a 13

14 legmagasabb. Az elfogadott képzések aránya Közép-Magyarországon (21,1%) és Dél- Alföldön (19,2%) volt magas 2010-ben, ami azt jelenti, hogy ezekben a régiókban nagyobb szerepe van az egyéni kezdeményezés képzéseknek. A képzésben résztvev k nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában érintettek létszámának nemek szerinti összetétele 2010-ben Regisztrált Ajánlott Elfogadott Nem ismert Összes álláskeres k % % % % % Férfi , , , ,8 52, , , , ,2 47,7 Összesen , , , ,0 100,0 A munkaer -piaci képzésben résztvev k nemek szerinti összetételét 2010-ben a kiegyensúlyozottság jellemzi, mindössze 0,4% százalék ponttal volt több a n ben még a képzésben részt vettek között 2 százalék ponttal magasabb volt a n k aránya. Megfigyelhet, hogy míg az ajánlott képzések esetében közel kiegyensúlyozott a nemek aránya, addig az elfogadott képzések esetében a n k aránya magasabb volt, 52,6% ben a munkaviszonyban nem állók képzésében résztvev k 52,6%-a (31,8 ezer f ) éves volt, addig 2009-ben csak a fele tartozott ebbe a korosztályban a résztvev knek. A 25 év alattiak aránya (28,7%) viszont csökkent az el évhez viszonyítva 4,3 százalékponttal. Az 55 éves és id sebb korosztályok aránya összesen 18,6%, arányuk 1,7 százalékponttal n tt. Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában résztvev k érintett létszámának életkor szerinti összetétele 2010-ben Regisztrált Ajánlott Elfogadott Nem ismert Összes álláskeres k % % % % % 25 év alatt , , , ,7 15, év , , , ,6 53, év , , , ,7 23,5 55 év és felette , , , ,9 8,4 Összes , , , ,0 100,0 Az ajánlott és az elfogadott képzések összetételét korcsoportonként vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az ajánlott képzések aránya a évesek körében volt a legmagasabb (81,4%), szintén magas volt az ajánlott képzésben résztvev k aránya a 25 év alatti fiatalok körében, 80,3%. Ezzel szemben a évesek körében csak 75,5% volt az ajánlott képzésben résztvev k aránya. Az elfogadott képzéseken való részvétel esetében kisebb különbségek vannak az egyes korcsoportok között. Az 54 év felettiek 12,7%-a elfogadott képzésen vett részt, míg a 25 év alattiaknak csupán a 10%-a. 14

15 Munkaviszonyban nem állók képzési támogatásában résztvev k érintett létszámának iskolai végzettség szerinti összetétele 2010-ben Regisztrált Ajánlott Elfogadott Nem ismert Összes álláskeres k % % % % % Legfeljebb alapfokú , , , ,8 39,3 Szakmunkás , , , ,7 31,4 Érettségi , , , ,3 24,1 Fels fokú végzettség , , , ,8 5,2 Összes , , , ,0 100, ben a munkaviszonyban nem állók képzésében érintettek között legnagyobb arányban (40,3%) érettségivel rendelkez álláskeres ket találunk, ez közel azonos a 2009-ben mért arányukkal. Ugyanakkor csökkent a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkez k aránya 3,1 százalékponttal, 2010-ben a képzések résztvev inek 26,8%-a legfeljebb 8 általános iskolát végzett Szakmunkásképz iskolai, szakiskolai végzettséggel 24,7% rendelkezett, szintén emelkedett az arányuk. A fels fokú végzettséggel a résztvev k 7,8%-a rendelkezett, a diplomások aránya csökkent 0,5 százalékponttal az el évhez képest. A szakmunkások 82,3%-a ajánlott képzésben vett részt (a legmagasabb arányban a különböz iskolázottsági csoportok között), szintén magas arányban (81,8%) vettek részt ajánlott képzésben az érettségivel rendelkez álláskeres k. Amíg a fels fokú végzettséggel rendelkez k 18,9%-a vett részt elfogadott képzésben, addig a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez knek csupán 9,7%-a. Munkahelymeg rz támogatások A gazdasági válság következtében kialakuló rohamos munkahely-szám csökkenés megállítása érdekében a foglalkoztatáspolitika több munkahelymeg rz támogatási konstrukciót alakított ki ben ezek a munkahelymeg rz támogatások tovább m ködtek, bár a támogatásban részesül munkavállalók száma jelent sen csökkent. A munkahelymeg rz támogatásba belép munkavállalók száma kevés volt 2010-ben, az érintett létszám többsége a 2009-ben megkezdett támogatás áthúzódó hatása. Amíg 2009-ben a munkahelymeg rzéssel közvetlenül érintett létszám több, mint 57,0 ezer f volt, addig 2010-ben 23,1 ezer f t támogattak, ez el évi létszám 40,6%-a. Munkahelymeg rz támogatások érintett létszáma 2009, 2010 (TÁMOP adatai nélkül) év év Munkahely meg rzés DEC.FA OFA Meg rzés OFA Munkába Munkahelymeg rzés központi munkahelymeg rz program Munkahelyek meg rzéséért központi program Összesen ben a legtöbb munkahelymeg rz támogatásban érintett egyén a korábbi Szociális és 15

16 Munkaügyi Minisztérium, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (továbbiakban: OFA) által m ködtetett programok el évr l áthúzódva kapott támogatást a munkahely megtartásához. Az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által indított Munkahelyek meg rzéséért központi munkaer -piaci program keretében támogatták a legtöbb közvetlenül meg rzött munkahelyet, 2010-ben 8,9 ezer f nek. A program f ként a munkahelyek meg rzésével, továbbá munkaer -piaci szolgáltatások, képzések, valamint másik munkáltatónál történ foglalkoztatás esetén annak támogatásával kívánta a problémát kezelni. A program megvalósításában közrem ködött a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, a közvetlen végrehajtók a regionális munkaügyi központok voltak. A központi munkaer -piaci program lehet séget biztosított az 50 f t meghaladó létszám-leépítési szándékot bejelent, gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe került munkáltatók csoportos létszámleépítésének megel zésére a munkahelyek meg rzésének révén. A program a következ támogatási formákat és elemeket tartalmazza: Munkahelymeg rz bérköltség támogatás Munkahelymeg rzést célzó kereset-kiegészítés csökkentett idej foglalkoztatás esetén Újra elhelyezkedést segít bérköltség támogatás (párhuzamosan a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyák kedvezménye is igénybe vehet ) Munkaer -piaci szolgáltatás Munkaer -piaci képzés Munkába járással összefügg költségek (Helyközi utazás, Csoportos személyszállítás ) Munkahelymeg rzés központi munkaer -piaci program keretében további 1,6 ezer f munkahelyének megtartását támogatták közvetlenül 2010-ben. A központi munkaer -piaci program lehet séget biztosított az 50 f t meghaladó létszámleépítési szándékot bejelent, gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe került munkáltatók csoportos létszámleépítésének megel zésére (ez a speciális forrás a korábbi válság nélküli - években is elkülönítésre került.). Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány négy támogatási programot indított. A programok célja a gazdasági válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése, az érintett munkavállalók munkahelyének meg rzése, illetve foglalkoztathatóságuk fejlesztése, valamint a gazdasági visszaesésb l fakadóan átmenetileg megsz álláshelyek számának a minimalizálása volt. A programokban érintett (összesen) 7,5 ezer f nek még 2009-ben kezd dött a. A gazdasági válság következményeinek enyhítésére létrehozott munkahelymeg rz programokon kívül a munkaügyi központok m ködtették a Munkaer -piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretéb l a hagyományos munkahelymeg rz támogatást. A munkaügyi központok 5110 f munkahelyének meg rzését támogatták ben. Ez a létszám közel azonos a évivel. A támogatások a központi források kiegészítését szolgálták, a helyi, valamint a kistérségi foglalkoztatási válsághelyzetek kezelését biztosították. 16

17 Közfoglalkoztatási támogatások Közfoglalkoztatásnak tekintjük a közhasznú foglalkoztatást, a közcélú foglalkozatást, valamint a támogatott közmunka keretében való munkát, e három eszközben együtt 2010-ben 186,3 ezer f foglalkoztatását támogatatták, 33,7%-kal többét, mint 2009-ben. Közfoglalkoztatásban legnagyobb számban Észak-Alföldön (55,6 ezer f ) és Észak-Magyarországon (45,5 ezer f ) voltak. Köz-jelleg támogatatásban érintettek létszáma régiónként 2010-ben Közép- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Észak- Dél- Magyarország Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország Alföld Alföld Összesen Közmunka Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Összesen A közcélú foglalkoztatást a módosított a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) 36. -a szabályozza. Ennek értelmében a települési önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaer -piaci helyzetének javítása érdekében közcélú foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmez igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A közcélú munka alatt az olyan állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítésér l jogszabály alapján a települési önkormányzat gondoskodik. A közcélú munkavégzésnek legalább napi hatórás munkaid t, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési id tartamot el kell érnie ben a köz-jelleg munkák közül az Út a munkához program keretében közcélú foglalkoztatásban résztvev k voltak a legtöbben, 137,9 ezer f, 33,5%-kkal többen, mint 2009 év folyamán. A program komplex több intézkedés egymásra épülésével kívánta elérni azt, hogy a munkára képes, tartós munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres jövedelemhez jussanak. A közfoglalkoztatás érintett létszáma kiemelked mérték volt Észak-Alföldön, ahol 42,7 ezer közcélú foglalkoztatása valósult meg, közel 35%-kal többé, mint 2009-ben. Szintén magas volt közcélú foglalkoztatottak száma Észak-Magyarországon, 33,6 ezer f. (közel 18%-kal több mint 2009-ben). Legkevesebb közcélú foglalkoztatott Nyugat-Dunántúlon volt, 6,3 ezer (mintegy 25%-kal több mint az el évben). Közmunkaprogramokat a munkanélküliség csökkentésére alkalmas fejlesztési, felújítási, különösen infrastrukturális és környezetvédelmi, továbbá az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátására szerveznek, melyek a regisztrált álláskeres k számára határozott idej, átmeneti foglalkoztatást biztosítanak. A programok pályázatok útján történik. A munkanélkülieket a területileg illetékes munkaügyi központok közvetítik a programokba a támogatás rendjét szabályozó 49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet el írásai szerint. A közmunka programok 3-8 hónapos id tartamúak. A közmunka programok keretében 2010-ben 31,5 ezer f foglalkoztatása valósult meg, kétszer annyié, mint 2009-ben. A foglalkoztatás központi költségvetési szervek, a regionális területfejlesztési tanácsok, valamint a települési önkormányzatok és azok jogi személyiséggel rendelkez társulásai, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával 17

18 megbízott gazdálkodó szervezetek, és a nonprofit gazdasági társaságok által szervezett támogatott közmunka programokban történt. A közhasznú munkavégzés támogatás nyújtásának feltételeit a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról szóló, évi IV. tv. 16/A. -a és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 12. szabályozza. A közhasznú foglalkoztatás célja a munkaer -piaci feszültségek csökkentése, az átmeneti vagy tartós elhelyezkedési gondokkal küzd munkanélküliek munkába helyezésének el segítése oly módon, hogy a lakosságot vagy települést érint feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében a munkaadó a foglalkoztatottak létszámát növelje. A vissza nem térítend támogatás mértéke a foglalkoztatásból ered közvetlen költségek százalékáig terjedhet. A támogatás alanyai lehetnek: - a települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, - többcélú kistérségi társulások, - közfeladatot ellátó intézmények és szervezetek, (így különösen óvodák, iskolák, könyvtárak, múzeumok, kórházak, egészségügyi intézmények), - civil szervezetek (alapítványok, egyesületek), - non-profit gazdasági társaságok, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatására nem üzletszerz gazdasági tevékenység keretében kerül sor, A decentralizált foglalkoztatási alapból finanszírozott közhasznú foglalkoztatásban résztvev k száma 2009-ben az el évi létszám egyharmadára csökkent, ez az érintett létszámcsökkenés tovább folytatódott, a 2010-ben foglalkoztatott 16,9 ezer f, mintegy négyezer f vel kevesebb, mint az el évben volt. Közhasznú foglalkoztatási támogatásban részesültek legnagyobb számban Dél-Alföldön voltak 2010-ben, 4,3 ezer f. Közép- Magyarországon csupán 815 f volt a számuk, s Nyugat-Dunántúlon nem szerveztek ilyen típusú foglalkoztatást. A férfiak aránya a közhasznú foglalkoztatottak között 52,3% volt 2009-hez viszonyítva kis mértékben emelkedett. A közhasznú foglalkoztatottak életkori csoportjait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy n tt a 25 év alattiak aránya, 2010-ben a résztvev k 16,6%-a tartozott ebbe a korosztályba, 2009.ben 14,7%-a. A évesek aránya viszont csökkent 3,5 százalékponttal, ugyancsak csökkent a évesek aránya, a 2010-ben mért 27,8% közel másfél százalékponttal kisebb, mint 2009-ben volt. Az 55 év felettiek aránya a közhasznú foglalkoztatásban 3 százalékponttal magasabb volt 2010-ben, mint az el évben Közhasznú munkavégzés támogatásban résztvev k érintett létszámának összetétele ben Érintett létszám (f ) Százalék (%) Regisztrált álláskeres k (%) 25 év alatt ,6 15, év ,5 53, év ,8 23,5 55 év és felette ,2 8,4 Összesen ,0 100,0 A közhasznú foglalkoztatottak körében 2010-ben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez k aránya 43,1% volt, míg egy évvel korábban 46,1%-uknak volt legfeljebb alapfokú 18

19 iskolai végzettsége. A szakmunkások aránya lényegében nem változott, 2010-ben a közhasznú foglalkoztatottaknak 28,5%-a volt szakmunkás hez viszonyítva emelkedett az érettségivel rendelkez k aránya, közel 2 százalékponttal volt magasabb 2010-ben az érettségizettek aránya a közhasznú foglalkoztatottak között. Szintén emelkedett a diplomások aránya 5,4%-ról 6,5%-ra. Megállapíthatjuk, hogy a közhasznú foglalkoztatottak körében n tt az iskolázottsági szint 2009-hoz viszonyítva (ezt a folyamatot 2008 és 2009 között is tapasztaltuk), csökkent képzetlen rétegek aránya, s ezzel együtt a magasabb iskolai végzettséggel rendelkez k aránya tt. Közhasznú munkavégzés támogatásban résztvev k érintett létszámának összetétele ben % általános iskola ,7 általános iskolai végzettség nélküli 907 5,4 Legfeljebb alapfokú ,1 szakiskola 351 2,1 szakmunkásképz ,4 Szakmunkás ,5 szakközépiskola ,4 technikum 340 2,0 gimnázium ,1 Érettségi ,6 iskola 854 5,1 egyetem 242 1,4 Fels fokú végzettség ,5 Összes ,0 Bér-jelleg támogatások Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a bértámogatás jelleg eszközökben összesen 109,5 ezer f, a teljes magyarországi támogatási paletta összes eszközében érintettek 27,7%-a, részesült. Ebb l hagyományos bértámogatásban 20,6 ezer f volt, 18,8%-a az összes bér- és járulékjelleg támogatásnak, csupán néhány száz f vel több, mint 2009-ben. A bérköltség támogatás érintett létszáma jelent sen emelkedett 2009-hez képest, mintegy 6,5 ezerrel f vel: 28 ezer f kapott ilyen támogatást. E támogatás csak munkaer -piaci program keretében volt adható, ami azt is jelenti, hogy 2010-ben a bér-jelleg támogatások meghatározó szereppel bírtak az munkaer -piaci támogatások között az érintett létszámok alapján. A távmunka támogatásban érintett létszám évek óta ezer f körül mozog, 2010-ben 1037 f részesült ebben a támogatási formában. A Start Plusz program keretében 2009-ben 16,8 ezer f rendelkezett érvényes kártyával, 2010-ben másfélszeresére emelkedett ezzel a kártyatípussal foglalkoztatottak száma (25,4 ezer f ). Start Extra kártyával rendelkez k száma is jelent sen tt 2010-ben az el évhez viszonyítva, 23,5 ezer f részesült a kártya biztosította kedvezményben. A civil szervezetek és a KKV-k részére adható járulékkedvezményben részesültek száma is jelent sen emelkedett 2010-ben, számuk meghaladta az 5,6 ezer f t. 19

20 A válság kezelésére életre hívott eszközök együttesen sem játszottak nagy szerepet az aktív eszközök között, kevesebb, mint 5 ezer f vett részt bennük. Közülük leginkább a pályakezd k munkatapasztalat szerzési támogatását vették igénybe az álláskeres k, mintegy 2,6 ezren. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak (RÁT) bértámogatását 1,2 ezren, míg a válság miatt munkahelyüket veszt k bértámogatását 910 f vette igénybe. Részmunkaid s foglalkoztatás támogatásában, pedig mindösszesen 227-en vettek részt. Bértámogatás Bérköltség támogatás Távmunka Bér-jelleg támogatásban érintettek létszáma régiónként Közép- Magyaro. Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyaro. Észak- Alföld Dél- Alföld Összesen Pályakezd k 2009 munkatapasztalat támogatás RÁT os foglalkoztatási 2009 támogatás Részmunkaid s 2009 foglalkoztatás Válság miatt munkahelyüket 2009 veszt k bér Start Plusz Start Extra Járulékkedvezmény (civil+kkv) Bér-jelleg támogatások Az álláskeres k foglalkoztatásának b vítését szolgáló bértámogatást a többször módosított évi IV. törvény 16. és a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11. -a szabályozza. A bértámogatás célja, hogy el segítse a hátrányos helyzet személyek foglalkoztatását, vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoznak, amelyeknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor be akarnak kerülni a munkaer -piacra; akik a friss munkatapasztalat hiányából, a megváltozott munkaképességb l, vagy más tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb termelékenységük miatt a támogatás nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest sokkal nehezebben találnak munkát. Azoknak a munkaadóknak nyújtható, amelyek a fenti személyek foglalkoztatását vállalják, továbbá olyan hátrányos helyzet személy (munkavállaló) tovább-foglalkoztatására vállal kötelezettséget, akit munkahelyének elvesztése fenyeget. 20

21 A foglalkoztatás b vítését szolgáló bértámogatással összefügg foglalkoztatásban résztvev k száma, 2010-ben változás 2009-hez támogatásban eltöltött Létszám % viszonyítva (%) id tartam (hónap) Budapest 311 1,5 3,7 6,7 Pest 492 2,4-4,7 6,5 Közép-Magyarország 803 3,9-1,6 6,6 Fejér 680 3,3 24,8 6,1 Komárom-Esztergom 306 1,5 49,3 6,4 Veszprém 724 3,5 38,7 6,2 Közép-Dunántúl ,3 34,4 6,2 Gy r-moson-sopron 415 2,0 99,5 6,7 Vas 365 1,8 58,7 5,4 Zala 240 1,2 84,6 6,9 Nyugat-Dunántúl ,0 79,6 6,3 Baranya 917 4,5-17,6 6,5 Somogy 578 2,8-21,6 5,5 Tolna 512 2,5-15,1 5,9 Dél-Dunántúl ,7-18,2 6,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,5-10,8 7,3 Heves ,1 0,8 6,9 Nógrád ,9-16,0 6,8 Észak-Magyarország ,5-9,8 7,1 Hajdú-Bihar ,1-0,5 6,5 Jász-Nagykun-Szolnok 798 3,9 3,5 5,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6 16,9 6,6 Észak-Alföld ,6 8,5 6,3 Bács-Kiskun ,0-23,9 6,6 Békés ,0 0,8 6,0 Csongrád ,0-9,7 6,0 Dél-Alföld ,0-10,2 6,1 Összesen ,0-1,7 6,5 A bértámogatásban résztvev 20,6 ezer f közül legtöbben Észak-Magyarországon részesültek támogatásban, az összes bértámogatott 32,5%-a. További egyötödük Észak-Alföldön volt (4,7 ezer f ) található. A hagyományos bértámogatás szerepe Közép-Magyarországon 803 f (3,9%) és Nyugat-Dunántúlon 1020 f (5,0%) volt a legkisebb a résztvev k számát tekintve. 21

22 Bértámogatásban részesül k száma régiónként 2010-ben (f ) Közép- Magyarország 1710 Közép- Dunántúl 1020 Nyugat- Dunántúl 2007 Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld A bérköltség támogatást a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11/A. szabályozza. Bérköltség támogatás csak munkaer -piaci program keretében m ködtethet támogatás a munkabér és járulékai legfeljebb 100%-os mértékben történ folyósítását lehet vé teszi, legfeljebb 3 éven át. Az eszköz keretében nem csak a célcsoporthoz tartozó személyek, hanem a programmenedzsment foglalkoztatásával kapcsolatban felmerül bér-és járulék költségek is megtéríthet k. A bérköltség támogatásban résztvev közel 28 ezer f 23%-a Észak-Magyarországon kapott támogatást. Ezen belül is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében voltak a legtöbben, itt 2010-ben a résztvev k létszáma 24,5%-kal nagyobb volt az el évhez képest. Szintén magas volt a bérköltség támogatásban érintettek száma a Dél-Alföldön, (5,3 ezer f ), ez az el évi létszámhoz viszonyítva 27,3%-kal magasabb. A három legfejlettebb régióban a bérköltség támogatásban érintettek száma alacsonyabb volt, mivel itt a munkaer -piaci programok szerepe nem olyan fontos, mint a munkanélküliséggel er sebben sújtott régiókban. A három régióban együttesen sem éri el a résztvev k száma az összes bérköltség támogatásban részesül k egyharmadát. Legkevesebben Közép- Magyarországon voltak 2010-ben, (2,3 ezer f ). 22

23 Bérköltség támogatásban érintettek létszáma 2010-ben Létszám % változás 2009-hez viszonyítva (%) támogatásban eltöltött id tartam (hónap) Budapest ,8 66,8 5,9 Pest ,5 59,7 6,5 Közép-Magyarország ,3 62,8 6,2 Fejér 968 3,5 12,2 8,0 Komárom-Esztergom 735 2,6 40,8 8,0 Veszprém 929 3,3 25,7 7,9 Közép-Dunántúl ,4 23,9 8,0 Gy r-moson-sopron ,6 14,6 7,1 Vas 710 2,5-0,1 7,1 Zala 843 3,0-3,3 7,2 Nyugat-Dunántúl ,2 4,0 7,1 Baranya ,5 21,3 8,3 Somogy ,1 9,5 8,2 Tolna ,8 26,5 8,5 Dél-Dunántúl ,4 18,3 8,3 Borsod-Abaúj-Zemplén ,9 24,5 6,0 Heves ,5 16,9 5,7 Nógrád ,7 21,5 6,0 Észak-Magyarország ,0 22,3 6,0 Hajdú-Bihar ,1-22,0 8,4 Jász-Nagykun-Szolnok 948 3,4-1,0 7,6 Szabolcs-Szatmár- Bereg ,0-5,1 Észak-Alföld ,6-9,5 8,1 Bács-Kiskun ,1 32,4 6,5 Békés ,1 12,0 6,9 Csongrád ,9 48,9 6,4 Dél-Alföld ,1 27,3 6,6 Összesen ,0 16,9 7,1 A járulékátvállalás a bérköltség támogatáshoz hasonlóan csak munkaer -piaci program keretében m ködtethet támogatás volt ben az el évben megállapított támogatások áthúzódó hatását látjuk, új belép nem volt ben munkaer -piaci programok keretében járulékátvállalás támogatását 395 f re folyósították (a munkaadó részére). Távmunka támogatás keretében bértámogatás nyújtható a távmunkahelyeket létesít vállalkozások és a közfeladatokat ellátó intézmények számára. A létrehozott távmunkahelyeken lehetséges a munkaadónál már alkalmazásban állók (amennyiben hagyományos munkahelyet alakít át távmunkahellyé) és új belép munkavállalók 8,2 23

24 foglalkoztatása is. A bérköltség támogatás összege minden távmunkás munkahely esetében hat hónapig folyósítható a távmunkás bruttó munkabére, de legfeljebb ,- forint/f /hó és annak járulékai erejéig. A távmunka támogatásában érintettek száma 2010-ben 1037 f volt, a 2009-ben mért létszámhoz képest lényegesen nem változott. A támogatottak közel a negyede 2008-ban kötött szerz dés alapján kapott támogatást, a résztvev k 76,9%-a volt új belép. A távmunkások aránya Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, a távmunka támogatásban részesül k 67,9% itt található, ez több mint hétszáz f t jelent, a többi régióban az érintettek száma nem éri el a 100 f t, s t Közép-Dunántúlon csak két f részesült távmunka támogatásban. Nyugat-, és Dél-Dunántúlon kivételével mindegyik régióban csökkent a támogatott távmunkások száma, igaz a növekedés ellenére is hatvan f alatt maradt a támogatottak száma, mindkét régióban. Távmunkában résztvev k, évben Érintett létszám % Közép-Magyarország ,9 Közép-Dunántúl 2 0,2 Nyugat-Dunántúl 57 5,5 Dél-Dunántúl 56 5,4 Észak-Magyarország 78 7,5 Észak-Alföld 91 8,8 Dél-Alföld 49 4,7 Összesen ,0 START PLUSZ program a TÁMOP Hátrányos helyzet ek foglalkoztatását ösztönz járulékkedvezmények cím program támogatásával valósul meg. A támogatás két éves id tartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a program jogosultjait munkaviszonyban foglalkoztatja. Támogatásra jogosult, aki gyes, gyed, gyet, ápolási díj folyósításának megsz nését követ en vagy a gyermek egy éves korának betöltését követ en, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni vagy tartósan álláskeres személy. START PLUSZ kártyák 2010-ben Éevényes kártyák Ebb l foglalkoztatott Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen ben 25,4 ezer Start Plusz kártya volt érvényben, melyek segítségével 23,6 ezer f hátrányos helyzet személy támogatott foglalkoztatása valósult meg. Legtöbb (minden negyedik) Start Plusz kártya Közép-Magyarországon került kiadásara, szintén jelent s számú kártya kiváltása történt meg Észak-, és Dél-Alföldön, 4,2 ezer és 4,9 ezer. Közép-Dunántúlon váltották ki a legkevesebb Start Plusz kártyát, 1,9 ezer darabot. 24