1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

Átírás

1 1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat tanév

2 Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási viszonyszámok A lakott lakások alapterület szerinti megoszlása 1980-ban és 2011-ben, % alapterület, m % 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: KSH

3 A lakott lakások megoszlása a szobák száma szerint 2011-ben, % 22% 8% 1 szobás 2 szobás 33% 37% 3 szobás 4 vagy több szobás Forrás: KSH

4 Viszonyszámok Viszonyítandó adat (A) Viszonyszá m Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási viszonyszámok 2. Összehasonlító viszonyszámok a; területi viszonyszámok

5 2. Összehasonlító viszonyszámok a; területi viszonyszámok példa Önkormányzatok bevételei, milliárd Ft, illetve % Megye, főváros 2004 Budapest 608,6 Bács-Kiskun 125,3 Baranya 107 Békés 104,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 218,5 Csongrád 116,7 Fejér 119,5 Győr-Moson-Sopron 112 Hajdú-Bihar 138,5 Heves 89,3 Jász-Nagykun-Szolnok 104,2 Komárom-Esztergom 79,6 Nógrád 58,3 Pest 234 Somogy 105,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 158,4 Tolna 64,5 Vas 73,1 Veszprém 99,3 Zala 88,3 Átlag 140,24 Megye, főváros 2004 Budapest 433,97 Bács-Kiskun 89,35 Baranya 76,30 Békés 74,37 Borsod-Abaúj-Zemplén 155,80 Csongrád 83,21 Fejér 85,21 Győr-Moson-Sopron 79,86 Hajdú-Bihar 98,76 Heves 63,68 Jász-Nagykun-Szolnok 74,30 Komárom-Esztergom 56,76 Nógrád 41,57 Pest 166,86 Somogy 75,16 Szabolcs-Szatmár-Bereg 112,95 Tolna 45,99 Vas 52,12 Veszprém 70,81 Zala 62,96 Átlag 100,00 Forrás: KSH

6 2. Összehasonlító viszonyszámok a; területi viszonyszámok példa Forrás: Hetedik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról, 2017 (EC), 113. p.

7 Viszonyszámok Viszonyítandó adat (A) Viszonyszá m Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási viszonyszámok 2. Összehasonlító viszonyszámok a; területi viszonyszámok b; dinamikus viszonyszámok bázisviszonyszámok

8 2. Összehasonlító viszonyszámok b; dinamikus viszonyszámok bázisviszonyszámok A Cserehát településeinek lakosságszám-változása településnagyság szerint 1900-hoz viszonyítva Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján

9 Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási viszonyszámok 2. Összehasonlító viszonyszámok a; területi viszonyszámok b; dinamikus viszonyszámok bázisviszonyszámok láncviszonyszámok

10 2. Összehasonlító viszonyszámok b; dinamikus viszonyszámok láncviszonyszámok Forrás: KSH

11 Forrás: az NFSZ adatai alapján 2. Összehasonlító viszonyszámok b; dinamikus viszonyszámok láncviszonyszámok Az álláskeresők számának előző év azonos időszakához viszonyított alakulása a régiókban, % ( ) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 % 1,0 0,5 0,0-0,5 Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Budapest -1,0-1,

12 Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási viszonyszámok 2. Összehasonlító viszonyszámok a; területi viszonyszámok b; dinamikus viszonyszámok bázisviszonyszámok láncviszonyszámok 3. Intenzitási viszonyszámok

13 3. Intenzitási viszonyszámok példa A települések népsűrűsége Hajdú-Bihar megyében, 2001 Forrás: KSH

14 Középértékek 1. Definíció 2. Jellemzői a mennyiségi sor egyetlen statisztikai adattal történő jellemzése csak viszonylagos, középértékek csak egynemű adatokból számíthatóak azonos mértékegység, a középérték nem jellemzi a mennyiségi sor tagjainak számát és mennyisége sem függ tőle, a középérték olyan mutató is lehet, melynek értéke nem egyezik meg a sor tagjainak egyikével sem, van rokonság az intenzitási viszonyszámok és a középértékek között pl. ha az egy dolgozóra jutó kereset = átlagkereset.

15 Középértékek 3. Típusai a; számított középértékek számtani (vagy aritmetikai) közép: x y n i 1 k n i1 k i1 x o súlyozott változata: f i i f y i i x i = naturális mértékegységben megadott területi jellemző n = elemszám y i = naturális mértékegységben megadott területi jellemző f i = naturális mértékegységben megadott súlyérték

16 Középértékek mértani (vagy geometriai) közép: x x x x... n g x n harmonikus közép: x h 1 x 1 1 x 2 n... 1 x négyzetes (vagy kvadratikus) közép: x q 2 2 x1 x2... n n x 2 n x i = naturális mértékegységben megadott területi jellemző n = elemszám

17 Középértékek b; helyzeti középértékek módusz: a sokaság legnagyobb gyakorisággal előforduló értéke medián: középső értéket jelent, páratlan számú adat esetén a középső, páros számú adat esetén pedig a középen található két adat számtani átlaga

18 Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: NEMES NAGY JÓZSEF (SZERK.) 2005: Regionális elemzései módszerek. Regionális Tudományi tanulmányok 11., ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest. 284 p. Hetedik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról, 2017 (EC)