Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai

Átírás

1 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK MŰKÖDÉSE 2006-BAN Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

2 2 Készült A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Lázár György Készítette: Sebők Noémi dr. Sziklai Éva Számítógépes feldolgozások: Ternák Éva Kiadja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Felelős kiadó: Pirisi Károly főigazgató Foglalkoztatási és Szociális Hivatal / F.v.: Szauer Miklós

3 3 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök munkaerőpiaci hatása évben A nyilvántartott álláskeresők számának között tapasztalt növekedési tendenciája 2006-ban megállt. A munkaügyi kirendeltségek ebben az évben átlagosan 393,5 ezer álláskeresőt regisztráltak, 16,5 ezer fővel, 4%-kal kevesebbet az előző évinél. A nyilvántartott álláskeresők 9,8%-a - közel 39 ezer fő - a pályakezdő fiatalok közül került ki, számuk 2,1 ezer fővel, 5,2%-kal volt kevesebb 2006-ban az előző évinél. A nem pályakezdő álláskeresők száma egy év alatt 14,3 ezer fővel, 3,9%-kal csökkent. A jelzett változások eredményeként a nyilvántartott álláskeresőkkel számított munkanélküliségi ráta egy év alatt 9,4%-ról 9%-ra mérséklődött. Az álláskeresők csökkenő száma mellett a munkanélküliség megelőzésére, mérséklésére hivatott aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe az év során csak az előző évinél kevesebb személyt sikerült bevonni: az aktiválási mutatók szerint 2006-ban az elhelyezkedni nem képes pályakezdő fiataloknak átlag 22,8%-a, a nem pályakezdő álláskeresőknek 11,7%-a került be a munkaerőpiaci képzést illetve különböző, támogatott foglalkoztatást biztosító aktív programokba, ami évhez képest a fiataloknál 1,2 %-ponttal nagyobb, a többieknél pedig 1 %-ponttal kisebb bekerülési arányt jelent. A két csoportnál együttesen 13% volt az átlagos aktiválási arány, 0,8%-ponttal kisebb az előző évinél. Meg kell jegyezni, hogy a közölt aktiválási ráták csak a decentralizált foglalkoztatási alapból finanszírozott eszközök résztvevőire vonatkoznak, amelyek nem tartalmazzák a más forrásokból támogatott személyeket (pl. HEF OP 1.1 program keretében képzésben lévőket, a közmunkába és közcélú munkába bevontakat, a felnőttképzési célú központi keretből képzetteket). A különböző aktív eszközökben az előző évinél 3,2%-kal több, összesen mintegy 30 ezer pályakezdő fiatal vett részt, a nem pályakezdő álláskeresők száma ugyanakkor több mint 29 ezer fővel, (15,3%-kal) csökkent évhez képest. A jelzett változások eredményeként az aktív eszközök összes résztvevői között 13,5%-ról 15,9%-ra nőtt a pályakezdő fiatalok aránya. A pályakezdő fiatalok bekerülési arányát tekintve a megyék közül Komárom- Esztergom és Vas megye voltak a legsikeresebbek, ahol a nyilvántartott fiatalok több mint 30%-a vett részt valamilyen aktív programban. Legkevésbé Somogy és Veszprém megyében, valamint a fővárosban sikerült a fiatal álláskeresőket valamilyen aktív programba bevonni (17-19%) évhez képest a pályakez-

4 4 dő munkanélküliek aktiválási aránya Pest megyében és a fővárosban csökkent a legerőteljesebben (-4,3 ill.-4,5 %-ponttal), jelentősen javult ugyanakkor Komárom-Esztegom, Vas és Fejér megye mutatója (6,3, 5,3 illetve 4,9 %-ponttal). A romló aktiválási arányokkal is összefüggésben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök 2006-ban csak mintegy 193 ezer személy részére tudtak képzési, foglalkoztatási lehetőséget biztosítani, ami 12,8%-kal (28,4 ezer fővel) kisebb létszám az előző évinél. Az aktív eszközök résztvevőinek havi átlaglétszáma 2006-ban 62,7 ezer fő volt, közel 9 ezer fővel (12,5%-kal) kevesebb az előző évinél. Az aktív eszközök alkalmazásának munkanélküliséget csökkentő közvetlen hatása elsősorban abban mutatkozik meg, hogy e programok nélkül az álláskeresők évi 393 ezer fős létszáma havi átlagban mintegy 63 ezer fővel több, a regisztrált álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított éves átlagos aránya pedig 9% helyett 1,4%-kal nagyobb lett volna. A különböző programok finanszírozására a munkaügyi központok 2006-ban összesen közel 33,4 milliárd Ft-ot fordítottak a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéből, ami 9,2%-os (3,4 milliárd Ft-os) forráscsökkenést jelent évhez képest. Ez az összeg figyelembe véve a programok költségeinek emelkedését is 2006-ban összesen közel 193 ezer rászoruló munkaerőpiaci képzését, támogatott foglalkoztatását tudta biztosítani, ami 28,4 ezer fővel, 12,8%-kal kisebb létszám az előző évinél.

5 5 1. számú táblázat Az aktív eszközökben résztvevők összlétszáma évről áthúzódó létszám fő évi érintett létszám fő Az érintett létszám megoszlása % Az érintett létszám változása évhez képest,% Képzés ,5 7,8 Bértámogatás ,2-12,1 Közhasznú foglalkoztatás ,4-16,4 Munkahelyteremtő beruházások támogatása* ,7-12,9 Vállalkozói támogatás ,4-19,4 Útiköltség térítés ,0-22,0 Pályakezdők eszközei ,3-1,3 Munkahelymegőrzés ,8-46,1 Járulék átvállalás ,4-39,1 Önfoglalkoztatási tám ,5-28,0 Részmunkaidős foglalk ,6-2,5 Összesen ,0-12,8 * Az év folyamán (a foglalkoztatási kötelezettségnek megfelelően) betöltött munkahelyek száma volt a résztvevők létszáma. Az érintett létszámok alapján 2006-ban csak a munkaerőpiaci képzésben részt vettek létszáma nőtt az előző évhez képest, átlagosan 7,8%-kal, 3,4 ezer fővel. A többi eszköznél jelentős létszámcsökkenésre került sor. Arányaiban a munkahely megőrzési támogatásnál és a járulékátvállalással történő foglalkoztatásnál volt legerőteljesebb a létszámcsökkenés (46,1 ill.39,1%), míg a pályakezdő eszközökben és a részmunkaidős foglalkoztatásban alig mérséklődött a résztvevők létszáma az előző évhez képest. Az érintett létszámnak 2006-ban a tavalyinál nagyobb hányadát, átlagosan 39%- át tették ki az aktív eszközökben előző évről áthúzódóan résztvevők, akiknek száma egynegyedével volt több az előző évinél. Az érintett létszám másik eleménél - a támogatásba újonnan belépőknél - ugyanakkor jelentős (27,1%-os) létszám csökkenésre került sor. Az érintett létszámnál mutatkozó átlag 12,8%- os létszámcsökkenést e két csoport létszámának eltérő irányú és mértékű változása eredményezte. Az előző évről áthúzódók magas aránya miatt 2006-ban az aktív eszközök érintett létszámának csupán 61%-át tették ki az új belépők, az előző évi 73%-kal szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tavalyinál kisebb források és az ezt

6 6 terhelő nagyobb áthúzódó hatás összességében szűkebb teret biztosított a munkaügyi központok tárgyévi finanszírozási döntéseinek, mint egy éve. A tárgyévi döntések alapján 2006-ban összesen közel 118 ezren, az előző évinél 43,8 ezerrel (27,1%-kal) kevesebben kerültek be valamilyen aktív eszközbe. 2. számú táblázat Az aktív eszközökbe belépők száma és megoszlása Aktív eszközök 2006-ben belépők száma Belépők megoszlása, % Változás évhez képest fő % Képzés , ,8 Bértámogatás , ,1 Közhasznú foglalkoztatás , ,1 Munkahelyteremtő beruházás 627 0, ,2 Vállalkozóvá válás támogatása , ,7 Útiköltség térítés , ,2 Pályakezdők eszközei , ,3 Munkahelymegőrzés támogatása , ,3 Járulék átvállalás , ,6 Önfoglalkoztatási tám , ,5 Részmunkaidős foglalkoztatás 706 0, ,3 Összesen , ,1 Az áthúzódó hatásoktól mentes beáramlási adatok 2006-ban már minden eszköznél csökkenést mutattak az előző évhez képest. Az aktív eszközökbe 2006-ban belépők közel fele (46,6%-a) a közhasznú foglalkoztatásba került. A közhasznú munkák finanszírozására a megyei munkaügyi központok 2006-ban az előző évinél 1,2 milliárd Ft-tal (10,1%-kal) kevesebbet fordítottak, ami az előző évről áthúzódók finanszírozása mellett a tavalyinál mintegy 14 ezerrel (20%-kal) kevesebb, összesen mintegy 55 ezer munkanélküli közhasznú foglalkoztatásba vonását tette lehetővé. A programba bevont létszám csökkenéséhez az előző évinél szűkösebb forrásokon, valamint a minimálbérek emelkedésén túlmenően hozzájárult az is, hogy az év elején, a tavalyinál jóval nagyobb létszám foglalkoztatását lehetővé tevő közmunkaprogramok indítására került sor, ami csökkentette a közhasznú munkák iránti keresletet. A bértámogatással ösztönzött foglalkoztatásba a munkaügyi központok az előző évinél 9,4 ezer fővel (42,1%-kal) kevesebb álláskeresőt tudtak bevonni. A tartósan álláskeresők foglalkoztatására 2006-ban összesen közel 4,5 milliárd Ft-ot, az előző évinél 17,7%-kal kevesebbet fordítottak a munkaügyi központok. A

7 7 ráfordítási keretek mellett csökkent a munkaadók érdeklődése is e támogatási forma iránt, a bevezetésre kerülő de minimis szabályok miatt. A pályakezdők foglalkoztatását segítő eszközökbe az év folyamán összesen közel 9 ezer, az előző évinél mintegy 2 ezerrel (18,3%-kal) kevesebb fiatal került be. A pályakezdők 2006 évi foglalkoztatásához, munkatapasztalat-szerzéséhez a munkaügyi központok összesen 6,2 milliárd Ft támogatást nyújtottak, 16,7%- kal többet, mint egy évvel korábban. A beáramlási adatok a többi eszköznél még erőteljesebb csökkenést mutatnak: így pl. a belépők száma a munkahely megőrzési támogatásnál 64,3%-kal, a járulékátvállalással történő foglalkoztatásnál 65,6%-kal, az önfoglalkoztatási támogatásban részesülőknél 71,5%-kal volt kevesebb az előző évinél. A évi beáramlási adatok a munkaerőpiaci képzéseknél mutatták a legkisebb arányú létszámcsökkenést az előző évhez képest. Az év folyamán közel 28,6 ezren, az előző évinél 2,4 ezerrel, (7,8%-kal) kevesebben kerültek be valamilyen képzési programba. A csökkenéshez hozzájárult az is, hogy a minimálbér emelkedése következtében nőtt a keresetpótló juttatás összege, ami növelte a képzés költségeit. Az előző évről áthúzódó személyekkel (18,5 ezer fő) együtt a munkaerőpiaci képzésekben 2006-ban összesen 47,1 ezren vettek részt. A képzések decentralizált keretből finanszírozott támogatásához az előző évinél 15,4%-kal több, öszszesen 6,6 milliárd támogatást nyújtottak a munkaügyi központok. A képzésbe belépők számának csökkenése összefügg azzal is, hogy változott a képzési támogatás finanszírozási rendszere november 1-től a MpA FAből a képzésre fordítható decentralizált kereten felül egy új képzési keret került elkülönítésre, a regionális képző központok képzési és képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására. Emellett a regionális képző központok halmozottan hátrányos helyzetűek társadalmi beilleszkedését elősegítő központi program (2,8 ezer fő), valamint a HEF OP 1.1 intézkedés keretében is jelentős létszám képzésének támogatására (8,6 ezer fő) volt mód. A fentieken túl a Lépj egyet előre program is lehetőséget teremtett mind az álláskeresők, mind a munkaviszonyban állók képzésének támogatására (11 ezer fő). Ezekkel a forrásokkal kiegészítve a munkaerőpiaci képzésben résztvevők száma 2006-ban elérte a 69,5 ezer főt.

8 8 Az aktív eszközök működésének főbb jellemzői évben Munkaerőpiaci képzés Munkaerőpiaci képzésben az év folyamán mintegy 47,1 ezer fő vett részt, ami az érintett létszám 7,8%-os (3,4 ezer fős) növekedését jelentette az előző évhez képest. A képzésben részt vett munkaviszonyban nem állók száma 12%-kal nőtt, míg a munkaviszonyban állóké 25,8%-kal mérséklődött. Jelentősen (55,1%-kal) csökkent a gyermek nevelése, gondozása mellett képzésben részt vettek száma az előző év adataival való összehasonlításban. A vizsgált időszakban 10,9 ezer pályakezdő fiatal vett részt munkaerőpiaci képzésben, ami 16,8%-kal (1,6 ezer fővel) nagyobb létszám az egy évvel korábbinál. Ebben az évben a munkaviszonyban nem állók képzési programjában részt vettek 24,9%-a került ki a pályakezdők közül, ami a pályakezdők arányának kismértékű (1 %-pontos) növekedését jelentette az előző évhez képest. A képzésben résztvevők száma - az adott terület munkaerőpiaci helyzetével, az eszközök belső struktúrájával, a megyében érvényesülő prioritásokkal, a képző intézmények és a képzésbe kerülők kiválasztásával is összefüggésben - megyénként jelentős eltérést mutat. A képzésben résztvevők aránya az összes eszközben résztvevők létszámához viszonyítva az átlagosnál (22,6%) lényegesen magasabb volt a kedvező munkaerőpiaci helyzetű megyékben (Zala megyében 43,2%, Győr-Moson- Sopron megyében 42,4%, Vas megyében 41,2%.) A legtöbben idén is a nehéz munkaerőpiaci helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Hajdú-Bihar megyében vettek részt képzésben (3,8 illetve 3,6 ezer fő), a legkisebb létszám pedig a megye méretéből is adódóan Nógrád megyében volt (1 ezer fő) évhez képest azonban a munkaviszonyban nem állók képzési programjaival érintettek száma több mint duplájára emelkedett Nógrád megyében, de a létszám növekedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Tolna megyében is meghaladta az 50%-ot. A képzésben részt vett pályakezdők számát tekintve szintén Nógrádban valamint Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben mutatkozott a legnagyobb (132,7, 57,3 ill. 50,7%-os) létszámbővülés. Budapesten és Heves megyében ugyanakkor jelentős mértékben (30,5 ill. 20%-kal) csökkent a képzések pályakezdő résztvevőinek létszáma.

9 9 3. sz. táblázat Pályakezdők részvétele a munkaerőpiaci képzésben Főváros, megyék Képzésben részt vett munkaviszonyban nem állók év Változás évhez képest ebből: Pályakezdők Képzésben részt vett munkaviszonyban nem állók * száma (%) ebből: pálya- pályakezdők arányának száma * száma aránya (%) kezdők száma(%) változása (%-pont) Budapest ,3-6,0-30,5-5,0 Baranya ,6 26,5 43,9 3,7 Bács-Kiskun ,8 3,2 14,5 2,5 Békés ,2-15,5-11,9 1,1 Borsod-A-Z ,3 25,6 36,0 1,9 Csongrád ,2 2,4 16,3 2,6 Fejér ,2 20,2 31,8 1,8 Győr-M-S ,1 29,3 33,9 0,9 Hajdú-Bihar ,0-0,8 6,3 2,3 Heves ,5-30,3-20,0 3,0 J-N-Szolnok ,7 13,9 24,0 2,1 Komárom-E ,3 36,1 57,3 2,9 Nógrád ,6 105,5 132,7 2,6 Pest ,6 1,9-6,5-1,9 Somogy ,6 38,4 43,2 0,9 Szabolcs-Sz-B ,1 56,1 50,7-1,0 Tolna ,1 53,9 49,0-0,8 Vas ,7-17,2-6,5 2,7 Veszprém ,5 37,4 24,0-2,3 Zala ,4 3,2-0,6-0,8 Összesen ,9 12,0 16,8 1,0 * A munkaerőpiaci képzésben részt vett Gyes-en, Gyed-en stb. levőkkel (613 fő) és a nem regisztrált pályakezdőkkel (33 fő) együtt. A munkaerőpiaci képzéseknél tapasztalt összességében több mint 3,4 ezer fős létszámnövekedés a képzések támogatására fordított kiadások 883,1 ezer forintos (15,4%-os) növekedése mellett következett be. A munkaerőpiaci képzések támogatására a munkaügyi központok 2006-ban összesen mintegy 6,6 milliárd Ft-ot fordítottak, az előző évi 5,7 milliárd forinttal szemben. A képzés két formája közül 2006-ban is a munkaügyi központok által ajánlott képzések voltak a népszerűbbek, a résztvevők 83,2%-a ebben a képzési formában folytatta tanulmányait, ami 8,1 %-ponttal nagyobb az egy évvel korábbi aránynál. Az ajánlott képzésben lévők száma 24,1%-kal nőtt, míg az elfogadott képzésben hasonló mértékű (24,3%-os) létszámcsökkenés mutatkozott az előző

10 10 év adataival összehasonlítva. Az év folyamán összesen 28,6 ezren kapcsolódtak be munkaerőpiaci képzésekbe, 2,4 ezer fővel (7,8%-kal) kevesebben az előző évinél. A képzések érintett létszámának növekedése tehát az áthúzódók számának emelkedésére vezethető vissza. Az előző évről áthúzódók mintegy 18,6 ezer fős létszáma 5,8 ezer fővel (45,8%-kal) nagyobb a évben tapasztalt áthúzódó létszámnál. A kisebb létszámú beáramlás összetevőit vizsgálva az előző évinél 4,2%-kal (1178 fővel) kevesebb munkaviszonyban nem álló 37,8%-kal (1235 fővel) kevesebb munkaviszonyban álló 2%-kal (130 fővel) kevesebb pályakezdő 55,7%-kal (171 fővel) kevesebb Gyesen, Gyeden, Gyeten levő szerepelt a képzésbe belépők között. A vázolt folyamatok eredményeként a képzési programokba belépők összetétele a következőképpen változott: a képzésbe 2006-ban bekapcsolódók között 89,5%-ról 92,9%-ra nőtt a munkaviszonyban nem állók aránya, a munkaviszonyban állóké pedig 10,5%-ról 7,1%-ra csökkent. A gyermek gondozása, ápolása mellett képzésbe bekapcsolódók aránya 0,5 %-ponttal csökkent, a pályakezdők aránya ugyanakkor 1,4 %-ponttal emelkedett. 4. sz. táblázat A munkarőpiaci képzésben résztvevők számának alakulása 2006-ban az előző évhez képest A munkaerőpiaci 2006 Változás 2005 évhez képest (%) képzés résztvevői áthúzódók belépők érintett áthúzódók belépők érintett Munkaviszonyban nem állók ,5-4,2 12,0 Munkaviszonyban állók ,3-37,8-25,8 Összesen ,8-7,8 7,8 ebből: pályakezdők ,7-2,0 16,8 Gyes-en, Gyed-en, Gyet-en stb. levők ,6-55,7-55,1 Ajánlott képzés résztvevői ,9 2,2 24,1 Elfogadott képzés résztvevői ,3-28,0-24,3

11 11 A munkaügyi központok 2006-ban mintegy 1,6 ezer tanfolyamot tudtak indítani az ajánlott képzési formában, összesen 22,8 ezer fő részvételével. Az indított tanfolyamok száma 25,1%-kal kevesebb, a beiskolázottak létszáma viszont 2,2%-kal (0,5 ezer fővel) több volt az egy évvel korábbinál. Jelentősen csökkent ugyanakkor az elfogadott képzésekbe történő beáramlás, az előző évinél 28%- kal (1,6 ezer fővel) kevesebben kezdték meg tanulmányaikat ebben a képzési formában ban az ajánlott és elfogadott képzési formákban együttesen 30,8 ezren fejezték be tanulmányaikat, 8,6 ezer fővel (38,8%-kal) többen az előző évinél. A végzetteknek a tavalyinál valamivel nagyobb hányadát (közel 5%-át) tették ki azok, akik valamilyen ok miatt nem tudták befejezni tanulmányaikat. A lemorzsolódási arány a munkaviszonyban nem állók képzésében részt vett pályakezdőknél átlagosan 4,5%, a nem pályakezdőknél 5,1%, a munkaviszonyban állóknál 2,7%, a GYES-en, GYED-en stb. levőknél pedig 6,2%, volt. 5.sz. táblázat A képzésben résztvevő munkaviszonyban nem állók száma és megoszlása a képzés típusa szerint A képzés típusa 2006 Változás évhez képest fő Megoszlás (%) fő %-pont OKJ , ,3 nem OKJ , ,4 Nyelvi , ,1 ebből: pályakezdő ,1-5 -0,4 gyes-en, gyed-en lévők 58 0, ,2 nem pályakezdő , ,4 Összesen , ,0 A munkaviszonyban nem állók képzésében érintettek 71,5%-a az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, államilag elismert szakképesítést adó képzésben vett részt, ami 1,3 %-ponttal kisebb arány jelent az előző évinél. Az OKJ-ben nem szereplő szakirányokban tanultak aránya ugyanakkor 2,4 %-ponttal emelkedett, ebben az évben 16,9% volt. A nyelvi képzésben részt vettek aránya 1,1 %-pontos csökkenéssel 11,5%-ra módosult. Az év folyamán idegennyelvi képzésben vett részt a pályakezdők 12,6%-a, a nem pályakezdő munkaviszonyban nem állók 11,2%-a, a munkaviszonyban állók 3,7%-a, a Gyes-en, Gyed-en levőknek pedig 21,1%-a. A nyelvi képzésben részt vettek aránya valamelyest (0,3 ill. 0,1 %-ponttal) nőtt a munkaviszonyban

12 12 állók és a Gyes-en, Gyed-en lévők között, míg a pályakezdőknél 2,2 %-ponttal, a nem pályakezdőknél pedig 0,7 %-ponttal csökkent az előző évhez képest. A képzésben résztvevők nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele A munkaerőpiaci képzésben résztvevők nemek szerinti összetételét a nők relatív túlsúlya jellemzi ban a képzésben részt vettek 55,6%-át a nők tették ki, arányuk az eltelt egy év alatt 1,4 %-ponttal mérséklődött. A korcsoportos adatok azt mutatják, hogy a képzések résztvevői között viszonylag magas a fiatalabb korosztályok aránya: a képzésben résztvevő nők 28,1%-a, a férfiak 39,5%-a a 25 évnél fiatalabbak közül került ki. A létszám több mint felét a év közöttiek tették ki, míg a 45 évnél idősebbek aránya együttesen 15,1% volt. A képzésben részt vettek korösszetétele alig változott az előző évhez képest, minimálisan (1,2 %-ponttal) nőtt az 50 évnél idősebbek aránya. Az iskolai végzettséget tekintve a képzések résztvevőinek egynegyede legfeljebb 8 általános iskolát végzett, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai végzettséggel 25,9%, középiskolai végzettséggel 40,6%, felsőfokú végzettséggel pedig 8,5% rendelkezett. Az előző évhez képest valamelyest (1,5 %-ponttal) csökkent az alacsonyan iskolázottak (legfeljebb 8 általánost végzettek) aránya a képzések résztvevői között. A legfeljebb 8 általánost végzettek 40,6%-a a 25 évesnél fiatalabbak közül került ki. Az alacsonyan iskolázott nőknek 30,4%-a, a férfiaknak pedig közel fele (48,2%-a) volt 25 évesnél fiatalabb. A évesek aránya 47,8%-ot, az ennél idősebbeké pedig mindössze 11,7%-ot tett ki a legfeljebb 8 általánost végzettek között. A főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők közel egynegyede (24,1%-a) 25 évesnél fiatalabb volt, a éves korcsoportba a diplomások 56,7%-a tartozott. Az idősebb korcsoportok aránya a felsőfokú végzettségűek körében volt a legmagasabb (összesen 19,2%). Nemek szerint vizsgálva az iskolatípusonkénti részvételi arányokat, a korábbi évekhez hasonlóan jelentős eltérések mutatkoznak: a férfiak között lényegesen nagyobb arányban találhatók alacsonyan iskolázottak (32,3%), mint a nők között (19,2%) a férfiak körében nagyobb a szakmunkásképző iskolát, szakiskolát végzettek aránya (31,6%), mint a nőknél (21,3%) a nők nagyobb arányban rendelkeznek középiskolai végzettséggel (48,5%), mint a férfiak (30,7%)

13 13 a diplomások aránya a nők között több mint kétszerese a férfiakénál (11 ill. 5,4%). Vállalkozóvá válás támogatása A vállalkozóvá válását segítő támogatásban 2006-ban mintegy 2,7 ezer fő vett részt, számuk 658 fővel (19,4%-kal) volt kevesebb az előző évinél. A támogatásban résztvevők tavalyinál jóval nagyobb hányadát, 35,2%-át tették ki az előző évről áthúzódók (962 fő), míg a támogatásba az év folyamán bekapcsolódók száma 35,7%-kal (közel ezer fővel) kevesebb volt az előző évinél ban a munkaügyi központok a csökkenő létszámú vállalkozásba kezdő munkanélküli támogatására 414,4 millió Ft-ot, az előző évinél 23,5%-kal kevesebbet fordítottak. A vállalkozók a lehetséges támogatások közül szinte kizárólag (99,3%-ban) a munkanélküli járadék összegének megfelelő támogatás - maximum hat hónapig tartó - folyósítását vették igénybe. Vállalkozói ismereteket nyújtó képzésben mindössze 8 fő, szaktanácsadásban 3 fő vett részt, a hitelgarancia átvállalására pedig az előző évekhez hasonlóan most sem mutatkozott igény. A támogatott vállalkozók 1%-a (28 fő) a megváltozott munkaképességű személyek közül került ki, míg 0,8%-uk (22 fő) a tartósan munkanélküliek közé tartozott. 6. sz. táblázat A vállalkozói támogatásba belépők létszám-megoszlása gazdasági áganként Nemzetgazdasági Változás ág Belépők megoszlása, % %-pont Mezőgazdaság 3,2 3,7-0,5 Feldolgozóipar 4,5 5,3-0,8 Építőipar 15 15,9-0,9 Kereskedelem 22,9 21,4 1,5 Szálláshely szolg. vendéglátás 4,3 4 0,3 Közlekedés 2,7 2,6 0,1 Szolgáltatás 28,1 30,2-2,1 Egyéb 19,3 16,9 2,4 Összesen 100,0 100,0 0 Az induló vállalkozások jellemző területei között 2006-ban is a szolgáltatás és a kereskedelem volt a meghatározó, a támogatásba belépő vállalkozók több mint fele (51%-a) ezekben az ágazatokban működött. A harmadik legnagyobb terüle-

14 14 tet az építőipar jelentette (15%), amit a feldolgozóipar, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, a mezőgazdaság és a közlekedés követett lényegesen alacsonyabb részarányokkal. Az induló vállalkozások ágazati összetétele az előző évhez képest kisebb eltolódást mutat a kereskedelemben és az egyéb ágazatokban megvalósított vállalkozások javára. A vállalkozói támogatás résztvevőinek nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele A vállalkozóvá válási támogatásban résztvevők többsége 2006-ban is a férfiak közül került ki, a nők aránya ebben a támogatási formában 46,6% volt, 2,5 %- ponttal nagyobb az előző évinél. A korcsoportos bontás azt mutatja, hogy a támogatott vállalkozók közel háromnegyede (73,3%-a) a éves korcsoportba tartozott. A 25 évnél fiatalabbak aránya mindössze 8,6% volt, ami a legalacsonyabb az aktív eszközök között. A támogatást igénybe vettek korcsoportok szerinti megoszlása gyakorlatilag nem változott az előző évhez képest. A támogatott vállalkozók iskolázottsági szintje ebben az évben is viszonylag magas volt: a támogatást igénybe vetteknek mindössze 5,6%-a rendelkezett legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel, míg a főiskolát, egyetemet végzettek aránya 13,3% volt a programban részt vettek között. A támogatottak 37,3%-a szakmunkásképző iskolai, szakiskolai végzettséggel, 43,8%-a pedig középiskolai végzettséggel rendelkezett. A tartósan álláskeresők bértámogatással történő foglalkoztatása A tartósan munka nélkül állók foglalkoztatását elősegítő bértámogatás célja a legalább hat, pályakezdők esetében három hónapja nyilvántartott álláskeresők támogatott foglalkoztatásának biztosítása. A támogatás a munkabér %- áig terjedhet és maximum egy évig vehető igénybe. A program előnye, hogy a támogatási időszakkal megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség előírásával a tartósan munka nélkül lévők viszonylag hosszabb idejű foglalkoztatását biztosítja. A támogatást kedvezőbb feltételekkel veheti igénybe az a munkaadó, aki a munkaügyi központ által kiközvetített 45 évesnél idősebb munkanélküli foglalkoztatását vállalja. Ebben az esetben a támogatás igénybevételéhez már 3 havi regisztráció is elegendő, a támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének %-áig terjedhet, maximális időtartama pedig egy év helyett két év lehet.

15 15 A tartósan munka nélkül állók foglalkoztatásához nyújtott bértámogatást ban összesen közel 30 ezer munkaadó vette igénybe. A támogatott munkahelyeken a munkaadók közel 33 ezer tartósan munka nélkül álló személyt foglalkoztattak. A munkaadók száma 11,2%-kal, a foglalkoztatottaké pedig 12%-kal volt kevesebb az előző évinél. A támogatott foglalkoztatásba az év folyamán bekapcsolódók száma jelentős, 41,9%-os (9,3 ezer fős) visszaesést mutat az előző évhez képest. Jogszabály lehetővé teszi, hogy az egészségromlásuk miatt nehezen elhelyezkedő, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén a munkaadókra az általánosnál kedvezőbb szabályok érvényesüljenek. Ebben az évben a foglalkoztatási rehabilitáció keretében 973 megváltozott munkaképességű személy vett részt a bértámogatással ösztönzött foglalkoztatásban. A támogatott munkáltatók többsége továbbra is jellemzően a kisebb vállalkozások, egyéni vállalkozók köréből került ki. Egy munkaadó 2006-ban átlagosan csupán 1,1 fő foglalkoztatásához igényelt támogatást, ugyanannyihoz, mint egy évvel korábban. 7. sz. táblázat A bértámogatással foglalkoztatottak főbb adatai Megnevezés Index (2005/2004) (%) Munkáltatók száma (db) ,8 Foglalkoztatottak létszáma (fő) ,0 Egy munkáltatóra jutó támogatott létszám (fő) 1,1 1,1 A támogatott foglalkoztatásba az év folyamán belépők száma ,1 A támogatott foglalkoztatásban résztvevők 1,1%-át a legalább 3 hónapja munka nélkül álló pályakezdők tették ki ban 370 pályakezdő bértámogatással történő foglalkoztatása valósult meg, ami 41,5%-kal (262 fővel) volt kisebb az egy évvel korábbi létszámnál. Az előző évről áthúzódók száma 199 fővel, a programba az év folyamán belépőké pedig 63 fővel csökkent 2005-höz képest. Bértámogatásra 2006-ban a munkaügyi központok mintegy 4,5 milliárd Ft-ot fizettek ki, 17,7%-kal kevesebbet az előző évinél. Ez az összeg az egy évvel korábbinál 12%-kal (4,5 ezer fővel) kevesebb tartósan álláskereső személy foglalkoztatását tette lehetővé.

16 16 A bértámogatással foglalkoztatottak nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele A támogatást igénybe vettek nemek szerinti megoszlása gyakorlatilag nem változott az előző évhez képest, a bértámogatással foglalkoztatottak között ebben az évben is a nők voltak némi többségben (53,8%). A programban részt vettek korcsoportos bontása azt mutatja, hogy viszonylag sokan (31,5%) tartoztak az idősebb, 45 év feletti korcsoportokba. A év közötti résztvevők aránya 56,1%, míg az ennél fiatalabbaké 12,4% volt. Az előző évhez képest 3,3 %- ponttal nőtt az 50 évnél idősebbek aránya a támogatottak között, miközben a 25 évnél fiatalabbak és a évesek aránya valamelyest (2 ill. 1,1 %-ponttal) csökkent. A bértámogatással foglalkoztatottak közül a legtöbben (38,4%) szakmunkásképző iskolai, szakiskolai végzettséggel rendelkeztek. A középiskolát végzettek aránya ennél alacsonyabb (33,1%) volt a programban részt vettek között. A támogatottak valamivel több mint egyötöde (20,3%-a) legfeljebb 8 általánost végzett, míg főiskolai, egyetemi diplomával 8,2%-uk rendelkezett. Közhasznú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatásra a megyei munkaügyi központok 2006-ban összesen mintegy 10,7 milliárd forintot fordítottak, 10,1%-kal (1,2 milliárd Ft-tal) kevesebbet az előző évinél. A támogatásban résztvevők száma ebben az évben 66,4 ezer fő volt, ami 16,4%-kal (mintegy 13 ezer fővel) kisebb létszám az előző évinél. 8. sz. táblázat A közhasznú foglalkoztatásban résztvevők főbb adatai év év Index: év = 100,0 % Érintett létszám (fő) ,6 Átlaglétszám ,0 Belépők száma ,9 ebből: Tartósan álláskereső ,4 megváltozott m. képességű ,5 felsőfokú végzettségű ,1 pályakezdő ,9 Belépők aránya (%) 82,6 86,5-3,9

17 17 A beáramlási adatok valamivel nagyobb mértékű csökkenést mutatnak: ebben az évben 54,9 ezren kerültek be a közhasznú foglalkoztatásba, 20,1%-kal (13,8 ezer fővel) kevesebben, mint egy évvel korábban. A közhasznú foglalkoztatásba az év folyamán belépő tartósan álláskeresők száma 27,6%-kal (1,3 ezer fővel), a megváltozott munkaképességű személyeké 13,5%-kal (0,3 ezer fővel), a felsőfokú végzettségűeké pedig 15,9%-kal (0,3 ezer fővel) csökkent. A programba bekapcsolódó pályakezdők száma az előző évivel közel azonos, mintegy ezer fő volt. A támogatott létszám csökkenése ellenére az előző két évhez hasonlóan ban is a közhasznú foglalkoztatás volt a munkaerőpiaci képzést megelőzve - a legnagyobb volumenben alkalmazott aktív eszköz ban az aktív eszközök résztvevőinek átlagosan 34,4%-át, az összes belépőnek pedig 46,6%-át a közhasznú munkán foglalkoztatottak tették ki. A közhasznú foglalkoztatás létszámarányainak a többi eszköz rovására történő átrendeződése munkaerő-piaci szempontból nem tekinthető kívánatosnak, elsősorban azért, mert ez az eszköz nem tud a résztvevők számára perspektivikus, tartós megoldást nyújtani. A közhasznú foglalkoztatás befejeződésével ugyanis a résztvevők többsége nagy valószínűséggel ismét munkanélkülivé válik, vagy újabb támogatott foglalkoztatásba kerül, kisebb részük pedig más munkaadónál talál magának nem támogatott munkát. 9. sz. táblázat A közhasznú munkába bekapcsolódók megoszlása a tevékenységek jellege szerint Nemzetgazdasági Változás ág belépők megoszlása, % %-pont Kommunális tevékenység 78,9 80,4-1,5 Egészségügyi, szociális tevékenység 6,5 6,1 0,4 Művelődési, közoktatási tevékenység 4,3 4,1 0,2 Egyéb tevékenység 10,3 9,4 0,9 Összesen 100,0 100,0 - A közhasznú munkások többsége (78,9%-a) ebben az évben is alacsony kvalifikációt igénylő, kommunális jellegű munkát végzett. Egészségügyi, szociális területen a résztvevők 6,5%-a, művelődéssel, oktatással kapcsolatos munkakörökben pedig a közhasznú munkások 4,3%-a dolgozott. Az előző évhez képest valamelyest csökkent a kommunális tevékenységet végzők aránya a többi ágazatban foglalkoztatottak javára.

18 18 A közhasznú foglalkoztatásban résztvevők nem, kor, iskolai végzettség szerinti összetétele A többségében férfiak által igénybe vett közhasznú foglalkoztatásban növekedés tapasztalható a női résztvevők arányát tekintve ban a közhasznú munkán foglalkoztatottak 56,7%-a került ki a férfiak közül, a nők aránya az előző évinél 2,8%-ponttal nagyobb, 43,3% volt. A program résztvevőinek korösszetételét az idősebb korosztályok magas aránya jellemzi: a férfiak 38,3%-a, a nőknek pedig közel egyharmada (32,6%-a) volt 45 évnél idősebb, ezen belül az 50 éven felüliek aránya a férfiaknál 23,7%-ot, a nőknél 17,9%-ot tett ki. A támogatottak valamivel több mint fele (50,4%-a) tartozott a év közötti korcsoportba, az ennél fiatalabbak aránya pedig 13,8% volt. A programban részt vettek korcsoportok szerinti összetétele gyakorlatilag nem változott az előző évhez képest, minimálisan (1 %-ponttal) nőtt a legidősebb korcsoportba tartozók aránya. Az iskolai végzettséget tekintve a közhasznú foglalkoztatásban résztvevők többsége (53%-a) legfeljebb 8 általános iskolát végzett, a támogatottak 10,3%-a még a 8 általánost sem fejezte be. Szakmunkásképző iskolát, szakiskolát 27,1%, középiskolát mindössze 15,9%, főiskolát vagy egyetemet pedig 4%-uk végzett. Az előző évhez képest csökkent (3 %-ponttal) a közhasznú munkások között az alacsonyan iskolázottak aránya, míg a többi iskolatípusban kismértékben növekedtek a részvételi arányok. Önfoglalkoztatóvá válás támogatása Ez a támogatás annak az álláskeresőnek nyújtható, akinek a munkaügyi központ nem tudott megfelelő munkahelyet felajánlani, és vállalja, hogy önmaga foglalkoztatásáról vállalkozás indításával vagy ahhoz csatlakozva gondoskodik. Rendelkezik továbbá a vállalkozás indításához - a beruházás költségeinek legalább 20 százalékát elérő - saját forrással, valamint megfelelő anyagi biztosítékkal a támogatás visszafizetéséhez. Támogatásként az arra jogosult személyeknek I. 1-től 3 millió Ft-ig terjedő visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás adható, de a tevékenységhez szükséges szaktanácsadás költségei is megtéríthetők. A támogatás visszafizetését legkésőbb a folyósítást követő 13. hónaptól kell elkezdeni és legfeljebb 60 hónap alatt kell teljesíteni a munkaügyi központ által megállapított egyenlő részletekben.

19 19 Az önfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatásban az előző évinél 28%-kal kevesebben, összesen közel 3 ezren részesültek. 1 A támogatás hosszú átfutási ideje miatt ennél az eszköznél volt a legnagyobb az előző év(ek)ről áthúzódók aránya (94%). A programba belépők száma jelentősen (71,5%-kal) csökkent az előző évhez képest, 2006-ban mindössze 176 fő kapcsolódott be a támogatásba. Az önfoglalkoztatóvá válás támogatására a megyei munkaügyi központok ban az előző évinél 55,1%-kal kevesebbet, összesen mintegy 300 millió Ft-ot fordítottak. Munkahelyteremtő beruházások támogatása A MPA foglalkoztatási alaprész decentralizált kerete terhére kizárólagosan 2006-ban sem lehetett új munkahelyek teremtésére támogatást nyújtani. A korábbi években támogatással létrehozott munkahelyeken a munkaadók általában öt éves továbbfoglalkoztatási kötelezettsége miatt ban még mintegy 3,3 ezer főt foglalkoztattak a munkaadók. A rehabilitációs alaprészből nyújtott munkahelyteremtés támogatása A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének decentralizált keretéből 2006-ban is lehetett pályázni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő munkahely létesítésre, a termelő, szolgáltató létesítmények a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával összefüggő átalakításra, akadálymentesítésre, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, átalakítására, munkahely és munkaeszközök korszerűsítésére A támogatásnak feltétele az is, hogy ezeken a munkahelyeken legalább 2-3 éves foglalkoztatási kötelezettséget vállaljanak a pályázó munkaadók. Ezeknek a céloknak a megvalósításához a munkaügyi központok a Rehabilitációs Alaprész decentralizált keretéből 2006-ban összesen több mint 1,5 milliárd Ft-ot fordítottak, közel kétszeresét az előző évinek. A pályázatok elbírálása után a pályázók 71,9%-a (217 cég) kapott támogatást, összesen 1190 fő foglalkoztatására alkalmas rehabilitációs munkahely kialakításához. A támogatott cégek száma 18,6%-kal, a létrehozott munkahelyek száma 1 A támogatás időtartama ennél az eszköznél a hitel teljes visszafizetéséig tart.

20 20 66%-kal volt nagyobb 2006-ban az előző évinél. A támogatott szervezetek közel fele (48,4%-a) új munkahelyek létrehozására vállalkozott, 542 megváltozott munkaképességű személynek teremtve ezzel foglalkoztatási lehetőséget. A pályázók 39,2%-a berendezések beszerzésével, átalakításával kívánta a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását segíteni, összesen 396 főt érintően. A létesítmények átalakítására, akadálymentesítésére a nyertes cégek 6,4%-a, munkahely és munkaeszköz korszerűsítésre 6%-a vállalkozott, ami összesen 309 fő foglalkoztatását tette lehetővé. A 2006-ban rendelkezésre álló 1,5 milliárdos támogatási összeg túlnyomó részét (92,9%-át), vissza nem térítendő támogatásként kapták meg a támogatást elnyert vállalkozók. A foglalkoztatási alaprészből finanszírozott központi munkahelyteremtő beruházások A központi foglalkoztatási alap terhére 2006-ban is lehetett munkahelyteremtő beruházások támogatására pályázni. A pályázatban a munkaügyi szervezet most is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaerőpiaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben működő vállalkozások - az új munkahelyek kialakítása érdekében - többlettámogatási lehetőséget kapjanak. A támogatás összege új munkahelyenként legfeljebb 800 ezer Ft volt, amit további ezer, illetve 100 ezer forinttal lehetett kiegészíteni olyan beruházásra történő pályázattal, ami kedvezőtlen helyzetű térségben valósul meg és ezt követően ezeken a munkahelyeken hátrányos helyzetű (roma, tartós munkanélküli, pályakezdő, megváltozott munkaképességű) munkanélkülieket foglalkoztatnak. A támogatásra csak az a vállalkozó pályázhatott, aki legalább öt új munkahely létrehozására vállalkozott. Az MPA foglalkoztatási alaprészének központi keretéből e célra 2006-ban 1,8 milliárd Ft állt rendelkezésre. E keret terhére beérkezett és kiértékelt pályázat közül - 99 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban, melyek közül 96 kis-és középvállalkozás volt ban nyílt először lehetőségük a munkaügyi központoknak arra, hogy a MpA foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből támogassanak olyan pályázatokat, amelyek a központi keret terhére forráshiány miatt - nem részesülhettek támogatásban. A lehetőséggel nyolc munkaügyi központ élt, ahol további 41 vállalkozás jutott 353 millió Ft értékben támogatáshoz. Így 2006-ban

21 21 összesen 140 cég részesült közel 2153 millió Ft támogatásban. A támogatással a beruházás befejezését követően várhatóan közel 2,2 ezer munkahelyet létesítenek, amelyeken több mint 1,6 ezer nyilvántartott álláskeresőt terveznek a vállalkozások legalább 3 (a kis-és középvállalkozások esetében 2) évig foglalkoztatni. Munkahely-megőrzés támogatása A támogatással a megyei munkaügyi központok az elbocsátással fenyegetett dolgozók munkaviszonyának megtartását kívánják ösztönözni. A munkaadónak nyújtott vissza nem térítendő támogatás a felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-75%-áig terjedhet. Ennél nagyobb összegű támogatás megállapítására is van lehetőség, ha az érintett munkavállaló minimálbéren volt foglalkoztatva, megváltozott munkaképességű személy volt, illetve rövidített munkaidőben foglalkoztatták. A támogatás legfeljebb 1 évig adható, a munkaadót a támogatott időszakkal megegyező idejű továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli ban a támogatás segítségével közel 7,4 ezer elbocsátással fenyegetett dolgozó tudta megtartani munkahelyét, a programban részt vettek száma jelentősen (46,1%-kal) csökkent az előző évhez képest. A támogatottak közel felét (48,9%- át) az előző évről áthúzódók tették ki, a támogatásba az év folyamán mintegy 3,8 ezren kerültek be, 6,8 ezer fővel (64,3%-kal) kevesebben, mint 2005-ben. A támogatott dolgozók többsége (78,2%-a) a 25-75%-os támogatási sávba tartozott, az ennél nagyobb összegű támogatásra jogosultak legnagyobb részét a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók tették ki. A munkahelyek megőrzését célzó támogatásra a munkaügyi központok 2006-ban összesen 735,7 millió Ftot fordítottak, 43%-kal kevesebbet az előző évinél. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása A támogatás az álláskeresők foglalkoztatását kívánja ösztönözni, a munkaadók foglalkoztatással kapcsolatos költségeinek (a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, a munkaadói járulék valamint az egészségügyi hozzájárulás) részben vagy egészében történő átvállalásával. A munkaadói terhek csökkentése 2006-ban mintegy 6,6 ezer álláskeresőnek biztosított foglalkoztatási lehetőséget, ami 39,1%-kal (4,2 ezer fővel) kisebb létszámot jelentett az előző évinél. Hasonló mértékben csökkentek az eszközre történt kifizetések: a munkaügyi központok a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalására 2006-ban az előző évinél 41,2%-kal kevesebbet, összesen 437,9 millió Ft-ot fordítottak.

22 22 A beáramlási adatok még erőteljesebb csökkenést mutatnak: a támogatott foglalkoztatásba az év folyamán mindössze 3,1 ezren kapcsolódtak be, az előző évinél 65,6%-kal (5,9 ezer fővel) kevesebben. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés A munkába járás terheinek csökkentése érdekében támogatható az a munkaadó, aki dolgozóinak lakóhelyről munkahelyre és vissza történő utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. Támogatás adható továbbá a helyközi utazás költségeinek részben vagy egészében történő megtérítéséhez és a dolgozók lakhatási költségeinek mérsékléséhez is. Ezen kívül azokon a területeken, ahol a munkanélküliségi ráta magasabb az országos átlagnál, a munkaadók munkaerőtoborzáshoz is kaphatnak támogatást ban az utazási költségtérítés keretében nyújtott támogatás összesen 3,9 ezer főt érintett, 22%-kal kevesebbet az előző évinél. A támogatás ebben az évben is elsősorban a dolgozók helyközi utazását segítette, a támogatottak 77,7%- a tartozott ebbe a körbe. A helyközi utazási támogatásba az év folyamán 1,5 ezer fő, a csoportos személyszállításba pedig 0,7 ezer fő kapcsolódott be, ami 41,7 illetve 35,2%-kal kisebb létszám az előző évinél. A lakhatási költségek finanszírozásához a tavalyi 27 fővel szemben idén mindössze 6 fő kapott támogatást. A munkába járással kapcsolatos költségek átvállalása 2006-ban az előző évinél 27,7%-kal kevesebb, összesen 383 pályakezdő foglalkoztatását segítette. A támogatásba az év folyamán mindössze 191-en kapcsolódtak be, 30,8%-kal kevesebben az előző évinél. A munkaügyi központok a munkába járás terheinek csökkentéséhez 2006-ban az előző évinél 15,6%-kal kevesebb, összesen 168,1 millió Ft támogatást nyújtottak. A támogatottak száma ennél nagyobb mértékben, 22%-kal csökkent az előző évhez képest. Az álláskereső klubok által szervezett programok A munkaerőpiaci szervezet különböző álláskeresési programokkal is segíti az álláskeresők elhelyezkedését. A munkanélküliség csökkentését, az álláskeresők munkába állítását hivatottak segíteni a különböző álláskeresési technikákat oktató programok.

23 23 A munkaügyi központok ebben az évben 147 háromhetes álláskereső klubfoglalkozást indítottak összesen 1,7 ezer fő részvételével. Emellett 935 rövid (3-7 napos) álláskeresési tréninget is szerveztek, amelyeken 13,4 ezren vettek részt, közel 28 ezer fő számára pedig egyéni álláskeresési foglalkozást tartottak. Az álláskeresési programokban az év folyamán összesen 43,1 ezren vettek részt, 6%-kal többen az előző évinél. Az álláskeresési programokban részt vett pályakezdők aránya az előző évinél 2,6 %-ponttal kisebb, közel 14% volt ban a csoportos álláskeresési tréningeken 5,7 ezer, a klub-foglalkozásokon pedig 279 pályakezdő fiatal vett részt, ami az előző évinél összességében 10,4%-kal kisebb létszámot jelentett. Az álláskereső klubok által kínált programokból a pályakezdők ebben az évben is elsősorban a néhány napos álláskeresési tréningeket, a nem pályakezdők pedig az egyéni álláskeresési foglalkozásokat részesítették előnyben. Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása A támogatás egyes kiemelt csoportok részmunkaidős foglalkoztatását kívánja ösztönözni a dolgozók munkabérének és járulékainak, valamint a munkába járással kapcsolatban felmerült helyközi utazási költségeinek részben vagy egészben történő megtérítésével. A támogatást azok a munkáltatók vehetik igénybe, akik legalább három hónapja álláskereső, vagy ápolási díjban részesülő, vagy saját háztartásában legalább egy tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő személyt foglalkoztatnak ban a támogatást igénybe vett munkáltatók 1253 főt foglalkoztattak a teljes munkaidő legalább felét, de legfeljebb a háromnegyedét elérő munkaidőben. A foglalkoztatottak többségét (83,4%-át) ebben az évben is a legalább három hónapja munkanélküliek tették ki. Gyermeknevelés mellett 202 fő, hozzátartozójának ápolása mellett pedig mindössze 6 fő kapott támogatást részmunkaidőben történő foglalkoztatásához. A munkaügyi központok a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására az előző évinél valamivel (2%-kal) kevesebbet, összesen 229,1 millió Ft-ot fordítottak. A programban részt vettek érintett létszáma hasonló mértékben (2,5%-kal) csökkent az előző évhez képest.

24 24 A pályakezdő álláskeresők részvétele az aktív munkaerőpiaci eszközökben 2006-ban összesen 38,7 ezer pályakezdő álláskereső fiatalt regisztráltak a munkaügyi központok, 2,1 ezer fővel (5,2%-kal) kevesebbet az előző évinél. A nyilvántartott álláskereső fiataloknak 2006-ban az előző évinél 1,2 %-ponttal nagyobb hányada átlagosan 22,8%-a került be az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe. A nem pályakezdő álláskeresők bekerülési aránya 11,7% volt, 1 %- ponttal kisebb az előző évinél. A megyei munkaügyi központok közül 2006-ban Komárom-Esztergom és Vas megye tudta a legnagyobb arányban aktivizálni a fiatalokat (30-31%), a legkevésbé pedig most is Somogy megyében tudtak a pályakezdő álláskeresők valamilyen aktív programba bekerülni (17,8%). Az előző évhez képest az aktiválási (beáramlási) ráta csökkenése Pest megyében és a fővárosban volt a legnagyobb arányú (-4,5 %-pont), míg Komárom- Esztergom megyében 6,3 %-ponttal, Vas megyében pedig 5,3 %-ponttal nőtt az aktív eszközökbe bevont pályakezdők aránya. A pályakezdők növekvő aktiválási mutatójával összefüggésben 2006-ban az előző évinél 3,2%-kal (943 fővel) több, összesen közel 30,7 ezer pályakezdő álláskereső vett részt valamilyen aktív programban. A fiatalok körében most is a munkatapasztalat-szerzést biztosító foglalkoztatás illetve a munkaerőpiaci képzés volt a legnépszerűbb, az aktív eszközökben résztvevő pályakezdők közel 94%-a ebben a két eszközben található. A pályakezdők közel 60%-át koncentráló munkatapasztalat-szerző támogatás 2006-ban mintegy 18 ezer fiatalnak biztosított foglalkoztatási lehetőséget, ami valamivel (0,9%-kal) kisebb létszám az előző évinél. A támogatott foglalkoztatásba az év folyamán az előző évinél 1,9 ezerrel (18%-kal) kevesebben kerültek be, de az előző évről áthúzódóan foglalkoztatottak magas száma miatt az érintett létszám itt alig mérséklődött (-0,9%). A másik, kifejezetten pályakezdőknek szóló program, a gyakorlati képzés helyén történő továbbfoglalkoztatás lehetőségével most is, csupán minimális létszámot érintően éltek a munkaadók. A program iránti csekély érdeklődés a gyakorlati képzést biztosító munkaadók számának csökkenésével, a relatíve alacsony támogatási összeggel és a 90 napos továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel indokolható.

25 25 A pályakezdő programok közül a munkatapasztalat-szerző támogatásban ebben az évben is a nők (54%), a gyakorlati képzés helyén foglalkoztatottaknál pedig a férfiak (73,3%) vettek részt nagyobb arányban. A munkatapasztalat-szerző foglalkoztatás résztvevőinek többsége (74,4%-a) a éves korosztályba tartozott, a másik pályakezdő eszközben a 20 évesnél fiatalabbak domináltak (65,8%). A munkatapasztalat-szerző támogatással foglalkoztatottak legnagyobb csoportját a főiskolát, egyetemet végzettek tették ki (31,7%), szakközépiskolai, technikumi végzettséggel idén is valamivel kevesebben rendelkeztek (27,7%). A szakmunkásképző iskolát, szakiskolát végzettek aránya 18,8%, a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőké pedig mindössze 7,8% volt a résztvevők között. A támogatásban részt vettek iskolai végzettség szerinti összetétele gyakorlatilag nem változott az előző évhez képest. A második legnagyobb eszközben, a munkaerőpiaci képzésben közel 11 ezer, az előző évinél 16,8%-kal, 1,6 ezer fővel több pályakezdő vett részt. Az itt mutatkozó létszámnövekedést egyértelműen a tavalyinál nagyobb áthúzódó hatás eredményezte, mert a képzésbe évközben belépő pályakezdők száma 2006-ban közel 2%-kal (130 fővel) kevesebb volt az előző évinél. Kevesebb pályakezdő került be a bértámogatással ösztönzött foglalkoztatásba is, ahol a belépők száma 33,5%-kal, az érintett létszám pedig 41,4%-kal volt kevesebb az előző évinél. Egyedül a közhasznú foglalkoztatásnál került sor kisebb létszámnövekedésre (+1,7%), a tavalyinál valamivel nagyobb beáramlás (+0,9%) és áthúzódó létszám miatt. 10. számú táblázat A pályakezdők részvételének alakulása az egyes aktív eszközökben Eszközök évi érintett létszám évben belépők száma Index: előző évi létszám=100,0 Érintett létszám Belépők száma évi érintett létszám megoszlása, % Pályakezdők az egyes eszközökben résztvevők %-ában Képzési támogatás ,8 98,0 35,4 24,9 Bértámogatás ,5 66,5 1,2 1,1 Közhasznú foglalkoztatás ,7 100,9 3,7 1,7 Utazási költségtérítés ,3 69,2 1,2 9,8 Munkatapasztalat-szerzés ,1 82,0 57,4 100,0 Foglalkoztatási támogatás ,4 71,7 1,2 100,0 Mindösszesen ,2 88,0 100,0 18,6

26 26 A vázolt folyamatok eredményeként kissé módosultak az előző évhez képest a pályakezdők eszközönkénti létszám arányai. Az aktív eszközökben résztvevő pályakezdők között a képzésben résztvevők aránya egy év alatt 31,2%-ról 34,4%-ra emelkedett, a munkatapasztalat-szerző támogatással foglalkoztatottaké ugyanakkor 59,7%-ról 56,6%-ra mérséklődött. Az aktív eszközök résztvevőinek 2006-ban átlagosan 18,6%-át tették ki a pályakezdő fiatalok, ami 2 %-ponttal nagyobb arány az előző évinél. A pályakezdők részvétele hagyományosan alacsony a bértámogatásban és a közhasznú foglalkoztatásban (1-2% közötti), ahol nem volt érdemi változás 2005-höz képest. Kismértékben tovább csökkent az utiköltség-térítésben részesült pályakezdők aránya, ami 2006-ban már nem érte el a 10%-ot sem. A munkaerőpiaci képzésben résztvevők egynegyedét 2006-ban a pályakezdő fiatalok tették ki, összlétszámon belüli arányuk az előző évhez képest 1 %-ponttal emelkedett.