DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010"

Átírás

1 DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL gyakori kérdés a friss diplomások és a felsıoktatási intézmények kapcsán 2011/2

2 2 Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemmel gyakori kérdés a friss diplomások és a felsıoktatási intézmények kapcsán MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest, február

3 3 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kiadvány és a program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta a "Foglalkoztatási, munkaerı-piaci témákat feldolgozó kiadványok és konferenciák támogatása" elnevezéső projekt keretében (szerzıdésszám: OFA/NP-K-2010/10141/0029). A kiadványban található néhány elemzés elkészítését az Educatio Nonprofit Kft. a TÁMOP as projektbıl (szerzıdésszám: SZSZEDU TAM /2010) és a Jedlik Ányos Program (szerzıdés szám: NKFP-B ) finanszírozta. A fennmaradó összeget az MKIK GVI saját forrásaiból fedezte. Az elemzı munkát vezette: Várhalmi Zoltán (GVI, elemzı) Micsinai István (ELTE, doktori iskola hallgatója) A kiadvány elkészítésében részt vettek: Kutatásvezetı: Czibik Ágnes (GVI, elemzı), Makó Ágnes (GVI, elemzı), Miskolczi Erna (GVI, gyakornok), Orbán Júlia (GVI, munkatárs), Révész Erika (GVI, munkatárs) Tóth István János (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest, február 10. Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: Fax: gvi@gvi.hu Internet: ISSN ISBN

4 4 Tartalom Elıszı 4 1.Miért szeretik a friss diplomásokat a versenyszektorban? 6 2.Beszélhetünk-e a friss diplomások esetében túlkínálatról? 7 3.Melyek a leginkább keresett végzettségek? 8 4.Hogyan érintette a gazdasági válság a friss diplomások iránti keresletet? 10 5.Milyen bérekre számíthat egy pályakezdı? 14 6.Mitıl függhet a friss diplomás alapbére? 16 7.Melyek a legjobban és a legrosszabbul fizetett munkakörök? 18 8.Mire lehet számítani a versenyszektorban BA diplomával? 22 9.Mi a vállalatok leggyakoribb problémája, ha friss diplomást szeretnének felvenni? Melyek a legnagyobb presztízsnek örvendı felsıoktatási intézmények? Mindenhol ugyanolyan népszerőek a felsıoktatási intézmények? Mely felsıoktatási intézmények nyújtják a legtöbb online információt? 36 Melléklet 38

5 5 Elıszó Jelen kiadvány célja, hogy a laikusok számára is érthetı módon, látványos ábrákon keresztül mutassa be a diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények helyzetének, megítélésnek néhány aspektusát. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a Diplomás pályakezdık a versenyszektorban elnevezéső kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdık jelenlegi és jövıbeli foglalkoztatásának jellemzıirıl, a foglalkoztatottság trendjeirıl, nehézségeirıl, beleértve a diplomás pályakezdık bérezését, kompetenciáit, illetve a felsıoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Ezeknek a vállalati felvételeknek nem az az elsıdleges céljuk, hogy az oktatáspolitika és a felsıoktatási intézményrendszer központi döntéshozó szerveire hatást gyakorolva (pl. a felvételi keretszámokon keresztül) közvetlenül befolyásolják a felsıoktatás keresleti, azaz a diplomás munkaerıpiac évekkel késıbbi kínálati oldalát. Sokkal inkább arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsıoktatás szereplıit, a döntéshozókat, az intézmények vezetıit, a továbbtanulás vagy szakosodás elıtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. Így a hangsúly a felsıoktatás merev, központi irányítása helyett egy olyan önszabályozó mechanizmusra helyezıdhet át, amelynek egyik részét alkotják az említett vállalati felmérések, de hasonlóan fontos szerepet töltenek be a makrogazdasági elırejelzések, a karrierépítı és tanácsadó szolgáltatások, valamint a vállalati szféra és a felsıoktatás közötti kapcsolatok és együttmőködések. Ezek az információk támpontként szolgálhatnak azokhoz az egyéni döntésekhez, amelyek aggregátuma a diplomás munkaerıpiac kínálatát, a képzés tartalmát és színvonalát a piaci és társadalmi elvárásoknak megfelelıen alakíthatja. Ilyen egyéni döntések születnek akkor, amikor a felvételi jelentkezés elıtt álló fiatalok kiválasztják, hogy melyik egyetemen, fıiskolán szeretnének továbbtanulni, amikor a felsıoktatási intézmények vezetıi kialakítják a programkínálatot és meghatározzák az oktatott tantárgyakat, amikor a hallgatók a szakosodásról, vagy éppen más intézményben való továbbtanulásról döntenek, vagy amikor a munkáltatók diplomás pályakezdıket hívnak be állásinterjúra.

6 6 Ez a rendszer a piaci alapokra épülı mechanizmusokhoz hasonlóan akkor mőködhet hatékonyan, ha a szereplık egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt egyaránt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttmőködésben rejlı kölcsönös elınyöket. A GVI ezt a célt kívánja szolgálni kutatásaival, s egyben szeretné elısegíteni a fent vázolt, a felsıoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítését. Az adatfelvételekre rendszerint tavasszal kerül sor, amikor a KSH-tól kapott hivatalos statisztikák szerint összeállított kvóta alapján kiválasztott személyzeti ügyekért felelıs vállalatvezetıket vagy - kisebb cégek esetében - az általános vállalati vezetıket kérdezik meg. Az adatokat a gazdasági ágazat és vállalati létszám együttes megoszlása szerint súlyozzuk, így reprezentatívnak tekinthetıek. A fenti elemzések alapját a legutóbbi három adatfelvétel eredményei, összesen 6246 vállalati vezetı válaszai (2008-ban 3508, 2009-ben 1306, 2010-ben 1432), valamint a HR tanácsadókkal és fejvadászokkal készült szakértıi interjúk képezik. A kutatási programban megjelent részletes elemzések elérhetıek a GVI ( honlapján.

7 7 1. Miért szeretik a friss diplomásokat a versenyszektorban? Jelen kiadványban diplomás pályakezdınek azokat tekintjük, akik legfeljebb két év munkaviszonnyal rendelkeznek. Általánosságban elmondható, hogy a friss diplomások legtipikusabb foglalkoztatói a nagyobb, a külföldi tulajdonban lévı, a tevékenységükben export-orientált és Közép-Magyarországon tevékenykedı vállalatok. Friss diplomások alkalmazásának számos elınye lehet: új szellemiséget és ötleteket vihetnek a vállalatokhoz (72 pont), könnyebben alakíthatóak, illetve könnyebben alkalmazkodnak a vállalati kultúrához (71 pont), illetve a munka világába való integrálásukkal már középtávon is értékes munkaerı válhat belılük (67pont). A friss diplomás pályakezdık alkalmazásának elınyei Új szellemiséget és ötleteket hoznak a vállalathoz Könnyen alakíthatóak, könnyen alkalmazkodnak a vállalati kultúrához Már középtávon is nagyon értékes munkaerıt nyer a vállalat Jobban terhelhetıek 63 Olcsobban lehet ıket alkalmazni forrás: GVI (n = 1306) Ábraértelmezés: A válaszadók hetes skálán árnyalhatták a véleményüket aszerint, hogy mennyire értettek egyet az állítással. Az egyszerőbb értelmezhetıség kedvéért a válaszokat százas skálára vetítettük.

8 8 2. Beszélhetünk-e a friss diplomások esetében túlkínálatról? A szakértık válasza megoszlik ebben a kérdésben. Egy biztos, általánosságban nem érdemes túlkínálatról beszélni, hiszen a versenyszféra jelentısen eltérı igényeket támaszt az egyes végzettségek esetében. A szakértık egyik csoportja szerint bizonyos végzettségek esetében túlkínálatot tapasztalhatunk. Ez káros a nemzetgazdaság szempontjából, mert feleslegesen képeznek számos diplomást, és káros az egyén szempontjából is, mert sokan már pályájuk elején kudarcokkal szembesülnek. Az utóbbi idıben a versenyszférában a mőszaki végzettségőek iránt nıtt meg az igény, a felsıoktatás ennek ellenére humán irányba terjeszkedik, és nem vagy csak nagyon lassan reagál a piaci igényekre. A túlkínálat visszavezethetı az állami szintő koordináció hiányára és a profitorientált, de alacsony színvonalú felsıoktatási intézmények megjelenésére, melyek hangzatos elnevezéső, trendi képzéseket kínálnak, de a gyakorlatban használhatatlan tudást nyújtanak. A szakértık egy másik csoportja szerint bizonyos végzettségek esetében lehet ugyan túlkínálatról beszélni, de nem ez a lényegi kérdés. Véleményük szerint a képzıintézmények alacsony színvonala valamint a végzısök elégtelen szaktudása és kompetenciái okozzák az elhelyezkedési nehézségeket. A szakértık egy harmadik csoportja szerint a túlkínálat értelmezési kérdés. Véleményük szerint nem feltétlenül jelent problémát, hogy bizonyos területeken túlképzés folyik ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmirıl. A kevésbé keresett végzettséggel rendelkezık munkaereje ugyanis más területeken fog hasznosulni, esetlegesen persze az is elfordulhat, hogy a végzettségüknél alacsonyabb szinten. A pályaelhagyás nem feltétlenül jelent visszalépést, amire példa lehet a nyelvszakos bölcsészek esete. İk a nyelvtudás miatt relatív elınyt is élvezhetnek és akár nemzetközi karrierlehetıségek is várhatnak rájuk.

9 9 3. Melyek a leginkább keresett végzettségek? A mérnöki végzettség iránti piaci kereslet markánsan különbözik a puhább tudást feltételezı, inkább gazdasági végzettségek iránti kereslettıl. Egyszerően fogalmazva mérnöki diplomával könnyebb elhelyezkedni, mint mással. Ez feltételezhetıen visszavezethetı a friss diplomások foglalkoztatásában jelentıs szerepet játszó nagy, multinacionális vállalatok igényeire, amelyek elsısorban a mőszaki végzettséggel rendelkezıknek tudnak nagyobb számban pozíciókat kínálni. Az olyan mérnöki végzettségek esetében, mint például a villamos-, gépész-, építı vagy gyártástechnológiai mérnökök, a rövidtávú kereslet jelentıs növekedésére lehetett számítani. Ugyanakkor a korábban divatos területeken - marketing, humánerıforrás - elhelyezkedni vágyók nehezebb feltételek között találhatták magukat a munkaerıpiacon. Az ilyen területeken lévı pozíciók még a különösebb szaktudást sem igénylı általános asszisztensi pozícióknál is kevésbé keresettek a versenyszektorban. A következı oldalon lévın ábra középpontjához közel esı általános asszisztens, könyvelı vagy logisztikus szakma keresletében szolid csökkenésre lehet számítani. A vegyészmérnökök és értékesítık kereslete némileg ellentmondásosnak mutatkozik, hiszen a keresleti értékeik szerint a következı oldalon található ábra átmeneti mezejében kaptak helyet. Eszerint a tavalyinál több vállalat keres ilyen pozícióra pályakezdı jelölteket, a kiöregedés miatt azonban csökkenni látszik munkaerı-piaci jelenlétük. Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy nem lehet általános megállapításokat megfogalmazni a friss diplomások elhelyezkedési esélyeirıl a versenyszférában. Vannak jobban keresett és kevésbé keresett végzettségek. Mindezek mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a friss diplomásnak nem feltétlenül a végzettségének megfelelı szakmában kell elhelyezkednie. A felsıfokú végzettség, amennyiben megfelelı kompetenciákkal, nyelvtudással és munkaerı-piaci tapasztalatokkal párosul megnyithatja a versenyszféra kapuit.

10 10 Friss diplomások iránti kereslet Átmenet: Kapacitás növekedés Stabilan növekvı kereslet villamosmérnök gyártástechnológiai mérnök Pállyakzedık száma szerint pénzügyes HR munkatárs általános asszisztens logisztikus könyvelı értékesítı gépészmérnök építımérnök Stabilan csökkenı kereslet marketinges informatikus ügyfélkapcsolati munkatárs forrás: GVI (n = 1432) Vállalatok száma szerint vegyészmérnök Átmenet: Új pozíciók jönnek létre Ábraértelmezés: Az ábra tengelyei becslések eredményeképpen elıálló mutatószámokat jelenítenek meg. A pozitívak növekedést, a negatívok pedig csökkenést jelentenek a friss diplomások keresletében. Minél messzebb vagyunk a középponttól, annál nagyobb mértékő növekedés vagy csökkenés várható a keresletben. Az ábra vízszintes tengelye a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok száma, a függıleges pedig a friss diplomások száma szerint tudósít a kereslet változásáról. A tengelyek értékei statisztikai számítások eredményei: absztrakt mutatók, így viszonyszámként értelmezendıek. Ezek szerint az ábra jobb felsı részében olyan munkakörök találhatóak, ahol rövidtávon a jelenleginél több vállalat tervez, a jelenleginél több friss diplomást alkalmazni. Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint HR mt Értékesítı Könyvelı Logisztikus Pénzügyes Marketing mt. Ügyfélkapcsolati mt. Építımérnök Vegyészmérnök Informatikus Gépészmérnök Villamosmérnök Gyártástechnológiai m. Ált. Asszisztens

11 11 4. Hogyan érintette a gazdasági válság a friss diplomások iránti keresletet? A 2009-es év több szempontból is új jelenségeket eredményezett a friss diplomások munkaerıpiacán. Változásokhoz vezetett egyfelıl a gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása, másfelıl pedig a BA diplomások megjelenése: 2009-ben csökkent a kereslet, miközben a kínálat egyszerre növekedett és differenciálódott. Míg 2008 elsı félévében a vállalatok közel 20 százaléka számolt friss diplomások egy éven belüli alkalmazásával, addig ez az arány 2009 elsı félévében 11 százalékra csökkent, majd 2010-ben 24 százalékra emelkedett. A2008-as gazdasági válság persze eltérı mértékben érintette az egyes képesítések iránti piaci keresletet. A legfrissebb becslések szerint három markánsan elkülöníthetı keresleti változás állapítható meg. Az elsı típusba tartoznak a pénzügyesek és könyvelık. Ez a csoport az elmúlt három évben stabilan csökkenı kereslettel volt jellemezhetı és a gazdasági válság nem okozott törést a keresletükben, sıt a mutatók némi elmozdulást jeleznek. Helyzetük évrıl évre, ha nem is jelentıs mértékben, de javuló tendenciát mutat. A második típusba tartoznak a logisztikusok, gépészmérnökök, építımérnökök és az értékesítık. Az irántuk való keresletben a gazdasági válság jelentıs törést okozott, a diagramokon a kereslet változása V formát vesz fel. Közös bennük továbbá, hogy a gazdasági válság után kedvezıbb munkaerı-piaci helyzettel jellemezhetıek, mint elıtte. A harmadik típusba olyan foglalkozások tartoznak, mint például az informatikusok vagy a HR munkatársak. Itt is megfigyelhetı a gazdasági válság eredményezte V alakzat, de a második típustól annyiban eltérnek, hogy a 2009-es mélypontot követıen megfigyelhetı ugyan javulás, de annak mértéke kevésbé jelentıs és a 2010-es keresleti helyzetük még rosszabb, mint a válság elıtt, 2008 tavaszán.

12 12 Pénzügyesek és könyvelık iránti kereslet változása Pénzügyes Pállyakzedık száma szerint Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet Stabilan növekvı kereslet Átmenet: Új pozíciók jönnek létre Vállalatok száma szerint Könyvelı Pállyakzedık száma szerint Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet Stabilan növekvı kereslet Átmenet: Új pozíciók jönnek létre Vállalatok száma szerint Egyenlegmutató Pénzügyes Könyvelı Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint

13 13 Építımérnökök és gépészmérnökök iránti kereslet változása Építımérnök Pállyakzedık száma szerint Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet Stabilan növekvı kereslet 2010 Átmenet: Új pozíciók jönnek létre Vállalatok száma szerint Gépészmérnök Pállyakzedık száma szerint Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet 2009 Stabilan növekvı kereslet Átmenet: Új pozíciók jönnek létre Vállalatok száma szerint Egyenlegmutató Gépészmérnök Építımérnök Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint

14 14 Informatikusok és HR munkatársak iránti kereslet változása Informatikus Pállyakzedık száma szerint Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet Stabilan növekvı kereslet Átmenet: Új pozíciók jönnek létre Vállalatok száma szerint HR munkatárs Pállyakzedık száma szerint Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet Stabilan növekvı kereslet Átmenet: Új pozíciók jönnek létre Vállalatok száma szerint Egyenlegmutató Informatikus HR munkatárs Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint

15 15 5. Milyen bérekre számíthat egy pályakezdı? Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bértarifa felmérése alapján elmondható, hogy 2009-ben, a nemzetgazdaság egészét tekintve, felsıfokú végzettséggel bruttó 273 ezer forint, a versenyszférában pedig 351 ezer forint volt az átlagos alapbér. Ehhez képest milyen bérezésre számíthatnak a friss pályakezdık? Egy friss diplomás pályakezdı átlagosan bruttó 213 ezer forint kezdıbérre számíthat. Ez az összeg két év munkatapasztalat megszerzése után hozzávetılegesen 22 százalékkal, bruttó 273 ezer Forintra emelkedik Az átlagos bér egyszerő értelmezése gyakorta félrevezetı, hiszen elfedi, hogy az alapbérek milyen széles skálán mozoghatnak. A pályakezdık kevésbé szerencsés 25 százaléka legfeljebb bruttó 156 ezer, a szerencsés 25 százaléka pedig legalább bruttó 260 ezer forinttal áll munkába. A legjobban megfizetett 5 százalék legalább bruttó 350 ezer, a legrosszabbul megfizetett 5 százalék pedig legfeljebb bruttó 110 ezer forintos alapbérrel helyezkedik el. A bérek nagymértékő szóródását figyelembe véve a kevésbé szerencsés 25 százalék alapbére két év munkaviszony után is legfeljebb bruttó 187 ezer forintra, míg a szerencsés 25 százaléké legalább bruttó 307 ezer forintra emelkedik. A legjobban megfizetett 5 százalék legalább bruttó 390 ezer, a legrosszabbul megfizetett 5 százalék pedig legfeljebb bruttó 125 ezer forintos alapbérre számíthat két év munkatapasztalt megszerzése után. A kezdı és a két év utáni alapbérek szóródását összehasonlítva elmondható, hogy az idı elırehaladtával egyre nagyobb különbségek tapasztalhatóak az alapbérekben.

16 16 Pályakezdık bruttó kezdı és két év utáni alapfizetése Két év utánni bruttó alapbér 241 Bruttó kezdıbér forrás: GVI (n = 4417, 3578) bruttó ezer Forint Az ábra értelmezéséhez: Az ábrán a medián értékek vannak feltüntetve. A medián érték is egyfajta középérték, kifejezi, hogy a pályakezdık egyik fele az adott összegnél rosszabbul, másik fele pedig jobban keres. Az ábrán a zöld téglalap hosszúsága kifejezi, hogy az alapbérek zöme - 50 százaléka - milyen mértékben szóródik a középérték körül. A téglalapból kifutó bajszok által közrefogott terület, mutatja, hogy a pályakezdık jelentıs többségének - 90 százalékának - az alapbére milyen skálán mozoghat. Bruttó kezdıbér Két év utáni bruttó alapbér Átlag Medián Legrosszabbul fizetett 5% Legrosszabbul fizetett 25% Legjobban fizetett 25% Legjobban fizetett 5% Egy példával: A medián érték bruttó 208 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a pályakezdık egyik fele ennél kevesebb, másik fele pedig ennél nagyobb kezdıbérrel helyezkedik el. A legrosszabbul fizetett 5 százalék legfeljebb bruttó 110 ezer forintos, a legjobban fizetett 5 százalék pedig legalább bruttó 350 ezer forintos kezdıbérre számíthat.

17 17 6. Mitıl függhet a friss diplomás alapbére? A kezdı alapbér sok tényezıtıl függhet: a vállalat jellemzıitıl és földrajzi elhelyezkedésétıl, a pozíciótól, a friss diplomás szaktudásától, nyelvismeretétıl, kompetenciáitól és persze szerencséjétıl. Az alábbiakban elsısorban a vállalati jellemzık szerinti különbségeket mutatjuk be. A vállalat földrajzi elhelyezkedése jelentısen befolyásolja az alapbér nagyságát. Elmondható, hogy a Közép-Magyarországon tevékenykedı vállalatok kínálják a legmagasabb alapbért, a dél-dunántúli és a délalföldi vállalatok pedig a legalacsonyabbat. Ez utóbbiaknál átlagosan bruttó 60 ezer forinttal alacsonyabb kezdıbérre számíthatnak a pályakezdık. A vállalati méret szerint elemezve a béralakulást megállapítható, hogy a 100 fınél több foglalkoztatottal rendelkezı vállalatoknál már érezhetı a bér jelentıs növekedése. A 20 és 50 fıt foglalkoztató kisvállalkozásokhoz képest a 100 fınél nagyobb vállalatok esetében átlagosan bruttó 15 ezer, a 250 fınél nagyobbaknál pedig átlagosan bruttó 25 ezer forinttal magasabb kezdıbért ajánlanak a friss diplomások számára. Legjobban fizetı gazdasági ágnak a kereskedelem tekinthetı, a feldolgozóiparhoz képest átlagosan bruttó 11 ezer forinttal magasabb a kezdıbér. Ezzel szemben a turizmus területén lehet számítani a legalacsonyabb bérekre, itt a feldolgozóiparhoz képest átlagosan bruttó 48 ezer forinttal alacsonyabb a kezdıbér. A vállalat tulajdonosi háttere is befolyásolja a kezdıbér mértékét. A többségében külföldi tulajdonban lévı vállalatok átlagosan bruttó 27 ezer forinttal magasabb kezdıbért kínálnak, mint a döntıen hazai tulajdonban lévı társaik. A betöltött pozíció jellege is meghatározza a bérszintet: mőszaki végzettséget igénylı munkakörrel bruttó 38 ezer, gazdasági végzettséggel bruttó 10 ezer forinttal magasabb alapbérre lehet számítani, mint a speciális szakképesítést nem igénylı általános asszisztensi munkakörökben.

18 18 Friss diplomások kezdı alapbérét meghatározó tényezık Régió Tul. Pozíció Gazdasági ág Létszám REF.KAT: Fİ KÖZÖTT 250 fı felett fı között fı között REF.KAT: FELDOLGOZÓIPAR Egyéb gazdasági szolgáltatás Logisztika, távközlés Turizmus Kereskedlem Építıipar Energiaipar, bányászat Mezıgazdaság REF.KAT: ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS mőszaki nem mőszaki REF.KAT: MAGYAR TUL. Külföldi tulajdon REF.KAT: KÖZÉP-MO. Dél-Dun. Nyugat-Dun. Közép-Dun. Dél-Alf. Észak-Alf. Észak- Mo forrás: GVI (n = 5907) Forint Ábraértelmezés: Képzeljük el, hogy három jó barát együtt ül évekig egy mőszaki egyetem iskolapadjában. Együtt tanulnak, együtt szórakoznak, nagyon hasonló dolgok érdeklik ıket így az egyetem befejezésére szaktudásuk és kompetenciáik is nagyon hasonlóvá vált. Mindhárman szakmájukban helyezkednek el, de különbözı vállalatoknál. Mindhárman 250 fınél nagyobb, feldolgozóipari vállalatnál találják meg az ıket érdeklı lehetıséget. Ketten magyar tulajdonú vállalatnál állnak munkába, de A Közép-Magyarországon, B pedig Dél-Alföldön dolgozik. B fizetése így minden hasonlóság ellenére bruttó 61 ezer forinttal alacsonyabb, mint A -é. C is Dél- Alföldön dolgozik, de egy 100%-ban külföldi érdekeltségő vállalatnál, ezért az ı fizetése csak bruttó 34 ezerrel forinttal kevesebb, mint A -é. Miért is? A közép-magyarországi vállalatokhoz képest délalföldiek 61 ezer forinttal fizetnek kevesebbet, de C külföldi vállalatnál dolgozik, ami viszont a magyar tulajdonúakhoz képest bruttó 27 ezer forinttal többet fizet. A statisztikai modellrıl: Az ábrán látható összegek egy regressziós modell eredményeképpen keletkeztek. A modellben a vállalati létszám, a vállalat tevékenységi köre, a tulajdonosi háttér,a földrajzi elhelyezkedés mellett a betöltött pozíció mőszaki, mérnöki jellegét vizsgáltuk. A regressziós modell statisztikai részletei megtekinthetıek: Tóth István János, Várhalmi Zoltán: Diplomás pályakezdık a versenyszektorban. Educatio folyóirat. vol. 19/ old. Elemszámokról: A statisztikai modell három év (2008, 2009, 2010) adatait veszi figyelembe. A as és 2009-es adatokat a hivatalos inflációs adatokkal korrigáltuk.

19 19 7. Melyek a legjobban és a legrosszabbul fizetett munkakörök? Nem csak a vállalati jellemzık, hanem a végzettség és így a pozíció természete is meghatározza a friss diplomások alapbérét. Természetesen az egyes végzettségekhez köthetı alapbérek is jelentıs mértékben szóródnak, ami visszavezethetı az eltérı egyéni kompetenciákra és kiegészítı tudáselemekre, de persze a szerencsérıl sem szabad elfeledkezni. Az egyes végzettségeket az alapbérek és a két év utáni fizetésemelkedés szóródását is figyelembe véve csoportosítottuk. Így öt markáns típus képe rajzolódott ki. A többség : Ide tartoznak a könyvelık, logisztikai munkatársak, gyártástechnológiai mérnökök. İket lényegében az átlagosság jellemzi. Alapbérük és fizetésemelkedésük is a már bemutatott adatok mentén mozog. A perspektivikusak : Ebbe a csoportba kerültek a vegyészmérnökök és marketing munkatársak. Kezdıbérük nem különbözik a többség -étıl, de a két év utáni fizetésnövekedésük átlag feletti. Így elmondható róluk, hogy a tanulóévek szorgalmas eltöltése után jelentıs alapbérnövekedésben lehet részük. A kiemelkedık : A gépész-, és villamosmérnökök alkotják ezt a csoportot. Jellemzıjük, hogy átlag feletti alapbérrel helyezkednek el és a két év utáni bérnövekedésük is átlag feletti. Az informatikusok : önmagukban alkotnak egy csoportot. Leginkább a kiemelkedık -re hasonlítanak. Különbségként azt lehet elmondani, hogy mind az alapbérük, mind a fizetésnövekedésük a legjelentısebb, de bérezésük rendkívül széles skálán mozog egészen alacsony fizetésektıl a legextrémebbekig terjedhet. A leszakadók : A turisztikai munkatársak és általános asszisztensek alkotják ezt a csoportot. Mind alapbérük, mind a fizetésemelkedés mértékében elmaradnak a többségtıl.

20 20 Tipológia az alapbér és két év utáni bérnövekedés szóródása alapján Értékesítı Könyvelı Logisztikus Gyártástech. mérnök HR munkatárs Pénzügyes Ügyfélkapcs. munkatárs Építımérnök Marketinges Vegyészmérnök Turisztikai munkatárs Általános asszisztens Gépészmérnök Villamosmérnök Informatikus Perspektivikusok Leszakadók Az informatikus A többség Tipológia az alapbér és két év utáni bérnövekedés szóródása alapján Kiemelkedık Ábraértelmezés: Az ábrán nyomon követhetı, hogy a figyelembe vett alapbért leíró statisztikák (lásd alább) szerint milyen pályakezdı foglalkozások állnak a leginkább közel egymáshoz. A hasonlóság alapján szervezıdı gráfról leolvasható például, hogy a többség csoport valójában három részbıl tevıdik össze és a logisztikai munkatársak és könyvelık bérezése jobban hasonlít egymásra, mint az ügyfélkapcsolati munkatársak vagy az építımérnökök bérezésére. Az is látható, hogy a perspektivikusak és a többség inkább egymásra hasonlít, mint a leszakadókra. Elmondható továbbá az is, hogy kiemelkedık és informatikusok az összes többi csoporttól jelentıs mértékben különböznek. A statisztikai modellrıl: Az ábra hierarchikus klaszterezı eljárással készült. Az eljárás figyelembe vette az alapbér és a két év utáni fizetésnövekedés kvartilis és medián értékeit, illetve az 5. és 95. percentilis értékeket. A következıkben bemutatásra kerülnek foglalkozásonként a bruttó kezdıbérek és két év utáni bérek Ábraértelmezés: Az ábrán a zöld téglalap hosszúsága kifejezi, hogy az alapbérek zöme - 50 százaléka - milyen mértékben szóródik a középérték körül. A téglalapból kifutó bajszok által közrefogott terület mutatja, hogy a pályakezdık jelentıs többségének - 90 százalékának - alapbére milyen skálán mozoghat. A medián érték: A medián érték is egyfajta középérték, kifejezi, hogy a pályakezdık egyik fele az adott összegnél rosszabbul, másik fele pedig jobban keres.

21 21 Friss diplomások bruttó kezdıbére informatikus vegyészmérnök villamosmérnök értékesítı könyvelı logisztikus marketinges gyártástech. mérnök gépészmérnök építımérnök pénzügyes HR munkatárs ügyfélszolg. munkatárs általános ügyintézı turisztikai munkatárs bruttó ezer Forint Alsó 5% Alsó 25% Medián Felsı 25% Felsı 5% Informatikus Ft Ft Ft Ft Ft Vegyészmérnök Ft Ft Ft Ft Ft Villamosmérnök Ft Ft Ft Ft Ft Értékesítı Ft Ft Ft Ft Ft Könyvelı Ft Ft Ft Ft Ft Logisztikai munkatárs Ft Ft Ft Ft Ft Marketing munkatárs Ft Ft Ft Ft Ft Gépészmérnök Ft Ft Ft Ft Ft Gyártástechnológiai mérnök Ft Ft Ft Ft Ft Építımérnök Ft Ft Ft Ft Ft Pénzügyes Ft Ft Ft Ft Ft HR munkatárs Ft Ft Ft Ft Ft Ügyfélkapcs. munkatárs Ft Ft Ft Ft Ft Általános asszisztens Ft Ft Ft Ft Ft Turisztikai munkatárs Ft Ft Ft Ft Ft

22 22 Friss diplomások két év utáni bruttó alapbére informatikus marketinges vegyészmérnök villamosmérnök gépészmérnök pénzügyes könyvelı HR munkatárs építımérnök logisztikus értékesítı ügyfélszolg. munkatárs gyártástech. mérnök általános ügyintézı turisztikai munkatárs bruttó ezer Forint Alsó 5% Alsó 25% Medián Felsı 25% Felsı 5% Informatikus Ft Ft Ft Ft Ft Marketing munkatárs Ft Ft Ft Ft Ft Vegyészmérnök Ft Ft Ft Ft Ft Villamosmérnök Ft Ft Ft Ft Ft Gyártástechnológiai mérnök Ft Ft Ft Ft Ft Gépészmérnök Ft Ft Ft Ft Ft Könyvelı Ft Ft Ft Ft Ft Pénzügyes Ft Ft Ft Ft Ft HR munkatárs Ft Ft Ft Ft Ft Építımérnök Ft Ft Ft Ft Ft Értékesítı Ft Ft Ft Ft Ft Logisztikai munkatárs Ft Ft Ft Ft Ft Ügyfélkapcs. munkatárs Ft Ft Ft Ft Ft Általános asszisztens Ft Ft Ft Ft Ft Turisztikai munkatárs Ft Ft Ft Ft Ft

23 23 8. Mire lehet számítani a versenyszektorban BA diplomával? 2009 nyarán jelent meg az elsı BA diplomával rendelkezı évfolyam a munkaerıpiacon. A három éves felsıoktatási képzésben végzettek munkaerı-piaci jelenléte egyszerre növelte és differenciálta a friss diplomások kínálatát a versenyszférában ben a megkérdezett vállalati vezetık 70 százaléka hallott már arról, hogy a friss diplomások munkaerı-piacán már három éves képzésben részesült BA diplomásokkal is találkozhatnak. Egyelıre úgy tőnik, hogy a hagyományos, 5 éves képzés keretében szerzett diplomával az elhelyezkedési esélyek jelentısen jobbak, mint a 3 éves képzéssel. Míg a vállalatok 19 százaléka keres egy vagy több pozícióra hagyományos diplomást, addig a következı egy évben csak 12 százalék szándékozik felvenni BA képzésben részt vett diplomást. A magyarországi vállalatok 66 százaléka ugyan nem tenne különbséget a friss diplomások munkafeltételeinek meghatározásakor aszerint, hogy 3 éves vagy 5 éves képzésben vett-e részt a pályakezdı, de 19 százalék alacsonyabb béreket kínálna, 16 százalék pedig kisebb szakértelmet igénylı, kisebb felelıséggel járó munkakörben látná szívesen a BA diplomásokat. Különbségtétel a 3 és 5 éves képzésben diplomát szerzettek között Más bért fizetne, mást juttatásban részesítené Más munkakört határozna meg a BA diplomásoknak Nem venné fel ugyanolyan pozícióba Különbséget tenne a próbaidı hosszában Nem tenne különbséget forrás: GVI (n = 1432) %

24 24 9. Mi a vállalatok leggyakoribb problémája, ha friss diplomást szeretnének felvenni? Az elmúlt három évben a vállalatok 18 százaléka számolt be arról, hogy nehézségeket tapasztal egy-egy pályakezdı pozíció betöltése esetében. A gazdasági válság elmélyülésének idıszakában nem csökkent a toborzási nehézségekkel szembesülı vállalatok aránya. A toborzási nehézségek tehát nem feltétlenül a kereslet és kínálat változási dinamikájának tudhatóak be: a kínált és igényelt bérek közötti inkonzisztencia, a nem megfelelı idegen nyelv vagy szaktudás, a szakmai gyakorlat és tapasztalatok hiánya is okozhat nehézséget a vállalatoknak. Leggyakrabban a magas bérigény (37%), a szakmai gyakorlat hiánya (36%) és az elégtelen szakmai tudás (35%) nehezíti meg egy pályakezdı pozíció betöltését. A friss diplomások felvételekor leggyakrabban felmerülı problémák Magas bérigény Szakmai gyakorlat hiánya Elégtelen szakmai tudás Kevés jelentkezı Nem megfelelı szintő nyelvtudás forrás: GVI (n = 1309) %

25 25 A vállalatok toborzási nehézségei alapvetıen három típusba rendezıdnek: kevés jelentkezı, magas bérigények és elégetlen szakmai kompetenciák. Utóbbi egy összetett problémacsokor, egyaránt tartalmazza a nem megfelelı idegennyelv-tudást, a nem elégséges szakmai tudást és a szakmai gyakorlat hiányát. A magas bérigények elsısorban az informatikusokra, értékesítıkre és logisztikus pályakezdıkre jellemzıek. Itt az is elmondható, hogy esetükben a szakmai gyakorlat hiánya és a nem megfelelı idegennyelvtudás ritkán okoz fejtörést a vállalatoknak. Az jelentkezık elégtelen száma elsısorban a villamos- és építımérnökök esetében jelentkezik. Esetükben a szakmai gyakorlat hiánya és a nem megfelelı szintő szaktudás nem nehezíti a kiválasztást. A pénzügyesek és gyártástechnológiai mérnökök esetében a toborzási problémák az elégtelen szakmai kompetenciákra vezethetıek vissza. Különbség köztük, hogy míg a gyártástechnológiai mérnökök esetében elsısorban az idegen nyelvi ismeretek hiánya, addig a pénzügyeseknél elsısorban a nem elégséges szakmai tudás jelent problémát. Ugyanakkor nem okoz problémát a vállalatoknak az elıbbieknél a magas bérigény, utóbbiaknál pedig a kevés jelentkezı. A vállalatok szerint a könyvelık és általános asszisztensek körében is a szakmai kompetenciák kapcsán merülnek fel problémák. Elsısorban a szaktudás és szakmai gyakorlat hiánya teszi nehézzé a felvételüket. Ellenben ritkán okoz nehézséget a toborzási folyamatban az irreális bérigény és a jelöltek elégtelen száma. A gépészmérnökök kapcsán elmondható, hogy a toborzási nehézségek okát az elégtelen idegennyelvtudás és a jelöltek korlátozott száma jelenti, viszont a magas bérigény és a nem megfelelı szintő szaktudás nem jelentkezik a jelölteknél problémaképpen.

26 26 Toborzási nehézségek okainak együttjárása az egyes végzettségekkel 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0-0,2-0,4-0,6-0,8-1,0 nem megfelelı idegennyelvtudás + gyártástechnológiai mérnök szakmai gyakorlat hiánya + könyvelo magas bérigény - Szakmai kompetenciák gépészmérnök általános asszisztens nem elégséges szakmai tudás + Jelöltek számossága keves jelentkezı - pénzügyes nem elégséges szakmai tudás - villamosmérnök szakmai gyakorlat hiánya - nem megfelelı idegennyelvtudás - kevés jelentkezı + értékesíto logisztikus építımérnök Magas bérigény magas bérigény + informatikus -1,2-1,5-1,0-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 Ábraértelmezés: Az ábrán a vízszintes és függıleges tengelyek a távolságot jelenítik meg. Az így létrejövı síkban minél messzebb van egymástól két kategória, annál ritkábban fordul elı együttes említésük. Illetve, ennek megfelelıen, minél közebbi két kategória, annál gyakrabban említik együtt ıket. Fekete színnel a foglalkozásokat, színessel pedig a toborzási nehézségek okait jelöltük. Zöld színő az adott toborzási probléma hiánya, pirossal pedig a megléte. Egy példával: az ábra felsı részén a nem megfelelı szintő nyelvtudás meglehetısen közel van a szakmai gyakorlat hiányához. Mindez azt jelenti, hogy a megkérdezettek a különbözı foglalkozások kapcsán, meglehetısen gyakran említették együttesen mindkét toborzási problémát. Folytatva a közelségen és távolságon alapuló értelmezési logikát, elmondható, hogy az ábra alsó részén található magas bérigények távol esik az elıbb említett toborzási nehézségektıl. Ez azt jelenti, hogy a magas bérigény, mint a pozíció betöltését nehezítı tényezı, meglehetısen ritkán jár együtt a nem megfelelı szintő nyelvtudással és a szakmai gyakorlat hiányával. A statisztikai modellrıl: Az ábra korrespondencia-elemzés statisztikai modellel készült. A modellrıl további részletek olvashatóak: Tóth István János, Várhalmi Zoltán: Diplomás pályakezdık a versenyszektorban. Educatio folyóirat. vol. 19/ old.

27 Melyek a legnagyobb presztízsnek örvendı felsıoktatási intézmények? A gazdasági képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Gazdálkodástudományi Kar állnak elsı helyen elıbbi országos presztízse 100 pontos, utóbbié pedig 95 pontos értékkel jellemezhetı. (A presztízspontszámok számításának módját lásd a mellékletek között.) Elıbbiektıl kicsit lemaradva, 82 ponttal következik a harmadik helyen lévı Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kara. Az elsı nem fıvárosban mőködı intézmény a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Karának Zalaegerszegi intézménye, 50 pontos presztízsindexével a rangsor ötödik helyén áll. Közgazdaságtani felsıoktatási intézmények presztízspontjai BCE - Közgazdaságtudományi Kar BCE - Gazdálkodástudományi Kar BGF - PSZF - Budapest BME - GTK BGF - PSZF - Zalaegerszegi Intézet PTE - Közgazdaságtudományi Kar UNIMISKOLC - Gazdaságtudományi Kar UNIDEB - Közgazdaságtudományi Kar SZTE - Gazdaságtudományi Kar BGF - Külkereskedelmi Fıiskolai Kar BGF - KVIF Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar BGF - PSZF - Salgótarján Szolnoki Fıiskola NYME - Közgazdaságtudományi Kar forrás: GVI (n = 736)

28 28 A mőszaki, mérnöki képzéseket tekintve a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara kimagaslóan a legnagyobb presztízsnek örvendı felsıoktatási intézmény. Második helyen áll, de fele annyi presztízspontszámmal, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara. A harmadik helyen álló Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar - 37 pontos presztízsindexével - jelentıs mértékben elmarad a második helyezett pontszámától, de innen kezdve a presztízspontszámokat tekintve már nincsen lényeges eltérés az egymást követı intézmények között. Mőszaki, mérnöki felsıoktatási intézmények presztízspontjai BME - Gépészmérnöki Kar UNIMISKOLC - GMIK BME - Közlekedésmérnöki Kar BME - Építımérnöki Kar BME - Építészmérnöki Kar UNIDEB - Mőszaki Kar SZE - Mőszaki Tudományi Kar BME - Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar UNIOBUDA - KKVK PTE - Pollack Mihály Mőszaki Kar Kecskeméti Fıiskola - GAMF UNIOBUDA - BDGBMK SZIE - Gépészmérnöki Kar UNIMISKOLC - MATK NYME Faipari Mérnöki Kar forrás: GVI (n = 689)

29 29 Az informatikai felsıoktatási intézmények presztízsindexei hasonlítanak a mérnöki, mőszaki intézményekéhez. Itt is az elsı és második helyen lévı intézmény között jelentıs a különbség, majd a harmadik helytıl kezdve már nincs lényeges eltérés a presztízspontszámokat tekintve az egymást követı helyezések között. Az elsı helyen a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar található, ıket követi jelentıs lemaradással, 49-es pontértékkel, az ELTE Informatikai Kara. A ranglistán az elsı nem fıvárosi intézmény a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara, amelynek 39-es presztízspontszáma elegendı volt a harmadik helyhez. Informatikai felsıoktatási intézmények presztízspontjai BME - Villamosmérnöki és Informatikai Kar ELTE - Informatikai Kar UNIMISKOLC - GMIK BCE - Gazdálkodástudományi Kar SZTE - Természettudományi kar SZE - Mőszaki Tudományi Kar Pannon Egyetem Mőszaki Informatikai Kar UNIDEB - Informatikai Kar UNIOBUDA - NJIK PTE - Pollack Mihály Mőszaki Kar Kecskeméti Fıiskola - GAMF PTE - Természettudományi Kar NYME - Faipari Mérnöki Kar Nyíregyházi Fıiskola - TTFK EKTF - Természettudományi Fıiskolai Kar forrás: GVI (n = 438)

30 Mindenhol ugyanolyan népszerőek a felsıoktatási intézmények? Az országos presztízsértékek számításánál Közép-Magyarország foglalkoztatásban és GDP termelésben betöltött szerepe miatt az ott tevékenykedı vállalatok véleménye súlyosabban esik a latba, mint a más területi egységeken mőködıké. A helyi és regionális szinten ismert és elismert vidéki intézmények népszerősége így nem vagy csak kevésbé jelenik meg az országos presztízs pontokban. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Karának az országos presztízsértéke például 27 pont és így csak tizedik a mőszaki karok listájában, de az országos presztízsérték nem tükrözi azt, hogy Baranya megyében elismertebb, mint a listavezetı BME és emellett jelentıs népszerőséggel bír a környezı megyékben mőködı vállalatok körében is. Ezért a továbbiakban a legnagyobb intézmények vonzáskörzeteit kapcsolathálózati ábrákon keresztül mutatjuk be. A vonzáskörzetek bemutatásához három mutatót különböztetünk meg. Az Országos Vonzási Indexet (OVI), a Regionális Vonzási Indexet (RVI) és az Aranyháromszög Vonzási Indexet (AVI). Az OVI esetében értelemszerően az összes megyét, a RVI esetében az intézmény megyéjét és a környezı megyéket, az AVI esetében pedig Magyarország legfejlettebb területeit, Pest, Gyır-Moson-Sopron, Fejér megyék mellett Budapestet vettük figyelembe. A területi számítások mögött az elmúlt három év adatainak egyesítésével többezres elemszámok állnak: a gazdasági képzések esetében 6378, a mőszaki képzések körében 5821, az informatikai képzéseknél pedig 3855 adat képezte a számítások alapját. Az indexek olyan absztrakt mérıszámok, amelyek azt fejezik ki, hogy területi egységenként, a vállalatok foglalkoztatásban betöltött súlyuk alapján korrigált pozitív véleményezése hogyan oszlik meg az egyes intézmények között. Egy példával: A BME Gépészmérnöki Karának OVI értéke 21. Ez azt jelenti, hogy ha minden vállalat foglalkoztatásban betöltött súlya egyenlı lenne, akkor átlagosan, az ország egészét tekintve az elismerı említések 21 százaléka a BME GM-re vonatkozna.

31 31 Leginkább kiterjedt vonzáskörzettel a BME Gépészmérnöki Kara jellemezhetı országos vonzási indexértéke 21 pont. Az ország szinte minden megyéjében ismerik és elismerik. A vidéki egyetemek közül a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara is tekintélyes regionális presztízsnek is örvend. 11 pontos OVI érték mellett regionális vonzási indexe 21-es értéket vesz fel. A PTE Pollack Mihály Mőszaki Karának országos vonzási indexe csak 7 pont, ellenben a Baranya, Somogy és Tolna megyékben mőködı vállalatok körében rendkívül népszerőnek tekinthetı RVI értéke 29 pont. Mőszaki karok területi népszerősége BME - GM BME- VILLAMOS UNIMISKOLC PTE-MTK SZIE-MTK Országos vonzási index Regionális vonzási index Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyéket, narancssárgával a felsıoktatási karokat tüntettük fel. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy egy az intézmény milyen megyékben népszerő. Három féle vonaltípus lett megkülönböztetve: vékony vonal, közepes vonal, 30 + vastag vonal

32 32 Az Aranyháromszög Vonzási Index (AVI) értéke a BME Gépészmérnöki Kara estében a legmagasabb: 22 pont. A BME Villamosmérnöki Kara AVI értéke ugyan csak 13 pont, de ez az intézmény is rendelkezik legalább 5 pontos erısségő kapcsolattal a kiemelt megyékkel. A fıvárosi intézmények különbözı karai mellett még a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar, a Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar és a Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar jegyzett az Aranyháromszögben. Mőszaki karok népszerősége az Aranyháromszögben BME - GM BME- VILLAMOS UNIMISKOLC PTE-MTK SZIE-MTK Aranyháromszög vonzási index Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy egy intézmény milyen megyékben népszerő. Három féle vonaltípust különböztettük meg: vékony vonal, közepes vonal, 30 + vastag vonal. Az ábrán a megyei vonzási indexek lettek megjelenítve. A megyei vonzási indexek azt mutatják meg, hogy az adott területi egységen tevékenykedı vállalati elismerések, korrigálva az egyes vállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepével hogyan oszlanak meg az egyes képzıintézmények között.

33 33 A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar abszolút központi helyet tölt be OVI értéke 32 pont. A Miskolci Egyetem esetében itt is, ahogyan a mérnöki képzés esetében is jelentıs regionális vonzáskörzet rajzolódott ki. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Kar és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának az országos elismertsége bár alacsony, azonban jelentıs regionális presztízsnek örvendenek. Informatikai karok területi népszerősége BME-VK UNIMISKOLC -GIK ELTE-IK SZTE-TTK PT-PMMK Országos vonzási index Regionális vonzási index Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípus lett megkülönböztetve: vékony vonal, közepes vonal, 30 + vastag vonal.

34 34 A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara és az ELTE Informatikai Kara a legnépszerőbbek az Aranyháromszögben. Elıbbi AVI értéke 35, az utóbbié pedig 14. A vidéki intézmények közül a miskolci, a veszprémi, a dunaújvárosi a gyıri és a pécsi felsıoktatási intézmények bírnak még említésre méltó presztízzsel az aranyháromszög egy vagy több megyéjében mőködı vállalatoknál. Informatikai karok népszerősége az Aranyháromszögben BME-VK UNIMISKOLC -GIK ELTE-IK SZTE-TTK PT-PMMK Aranyháromszög vonzási index Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípus lett megkülönböztetve: vékony vonal, közepes vonal, 30 + vastag vonal. Az ábrán a megyei vonzási indexek lettek megjelenítve. A megyei vonzási indexek mutatják az adott területi egységen tevékenykedı vállalati elismerések megoszlását az egyes képzıintézmények között, korrigálva az egyes vállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepével.

35 35 A BCE Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Kara mellett a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Karának a leginkább kiterjedt a vonzáskörzete. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete alacsony OLI érték mellett tekintélyes regionális vonzáskörzettel rendelkezik. Gazdasági karok területi népszerősége BCE-KTK BCE-GTK BGF-PSZF- PTE-KTK BGF-PSZF- Budapest Zalaegerszeg Országos vonzási index Regionális vonzási index Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípust különböztetünk meg: vékony vonal, közepes vonal, 30 + vastag vonal.

36 36 A BCE Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Karának legnagyobb a népszerősége az Aranyháromszögben is AVI értéke 23 pont. A vidéki intézmények közül a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar bírnak még említésre méltó presztízzsel az aranyháromszög egy vagy több megyéjében mőködı vállalatoknál. Gazdasági karok népszerősége az Aranyháromszögben BCE-KTK BCE-GTK BGF-PSZF- Budapest PTE-KTK BGF-PSZF- Zalaegerszeg Aranyháromszög vonzási index Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípust különböztettünk meg: vékony vonal, közepes vonal, 30 + vastag vonal. Az ábrán a megyei vonzási indexeket tüntettük fel. A megyei vonzási indexek azt mutatják, hogy az adott területi egységen tevékenykedı vállalati elismerések - korrigálva az egyes vállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepével - hogyan oszlanak meg az egyes képzıintézmények között.

37 Mely felsıoktatási intézmények nyújtják a legtöbb online információt? Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2010-ben megismételte azt a 2006 ıszén elvégzett kutatását, melyben magyar egyetemek közgazdasági és gazdaságtudományi karainak honlapjait vizsgálta. A kutatás célja annak megválaszolása volt, hogy az egyes oktatók mennyire látják el információval a hallgatókat interneten keresztül, illetve hogyan változott az egyetemi honlapok információtelítettsége az elmúlt évek folyamán. Magyarországon továbbra is nagyon kevés egyetemi oktató használja ki a világháló nyújtotta lehetıségeket. A magyar egyetemi oktatók ugyan javuló tendenciát mutatnak az online láthatóság szempontjából, azonban még mindig messze elmaradnak a nyugati egyetemeken tanító társaiktól. A weboldalak információgazdagságának mérése öt szempont segítségével történt. Ezek a tanár személyes honlapjának, elektronikus önéletrajzának, a honlapról elérhetı publikációs listájának, egy vagy több letölthetı publikációjának, illetve címének meglétére, illetve hiányára vonatkoznak. Ezen kritériumok képezik az ún. Online Láthatósági Index (OLI) alapját, mely azt mutatja, hogy átlagosan hány kritérium teljesül az egyes egyetemek esetében. Az OLI 2010-es értékeit egyetemenként összehasonlítva megfigyelhetı, hogy a honlapok információgazdagságát tekintve jelentıs különbségek vannak a különbözı magyar egyetemek között. Sorrendben az elsı helyen a Pécsi Tudományegyetem áll (62 pont). Ez az egyetem nyújtja a legtöbb információt oktatóiról. Nem sokkal marad le tıle a Szegedi Tudományegyetem (59 pont). A harmadik a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (50 pont), míg a negyedik helyet a Budapesti Corvinus Egyetem (47 pont) foglalja el. A legalacsonyabb OLI érték (18 pont) a Debreceni Egyetem esetében figyelhetı meg. A sorrend elsı és második helyén 2006 óta nem történt változás, a Pécsi és Szegedi Tudományegyetem megtartotta vezetı pozícióját. Azonban a korábban harmadik helyen álló Miskolci Egyetem 2010-ben a hatodik helyre, a korábban negyedik Kaposvári Egyetem a nyolcadik helyre csúszott. Helyüket a korábban hetedik, illetve nyolcadik helyet elfoglaló

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Budapest, 2012. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 FEDőLAP CÍM: Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei Diplomás pályakezdık

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

1. ábra: A felsőoktatásban tanulók, illetve felsőfokú oklevelet szerzők számának változása, 1990 2009. Forrás: KSH 1990 2009.

1. ábra: A felsőoktatásban tanulók, illetve felsőfokú oklevelet szerzők számának változása, 1990 2009. Forrás: KSH 1990 2009. Diplomás pályakezdők a versenyszektorban A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet 2005-ben kezdte el a Diplomás pályakezdők a versenyszektorban elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei sajtóanyag Budapest, 2014. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása

Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Friss diplomások a versenyszektorban Az alap-, és mesterszintű diplomák hasznosulása Budapest, 2013 szeptember Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

Jó kereset, biztos állás, nemzetközi karrier?

Jó kereset, biztos állás, nemzetközi karrier? Jó kereset, biztos állás, nemzetközi karrier? Bérek és keresetek a mőszaki és a természettudományi területeken A felsıoktatási jelentkezések népszerőségi listájára a legtöbbek által választott gazdasági

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése

A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet A diplomás pályakezdők és felsőoktatási intézmények vállalati szemmel kutatási program ismertetése Tóth István János, PhD ügyvezető Előadás a Felsőoktatási Kerekasztal

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye

Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Vállalatok véleménye a hatóságok működéséről - Baranya megye Budapest, 2012. augusztus Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

TARTALOM AKTUÁLIS. Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ

TARTALOM AKTUÁLIS. Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ TARTALOM Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. AKTUÁLIS ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ A Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet

Részletesebben

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei

Részletesebben

Frissdiplomások 2014

Frissdiplomások 2014 Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás

Részletesebben

Erıforrástérkép felhasználói kézikönyv 1.0

Erıforrástérkép felhasználói kézikönyv 1.0 Erıforrástérkép felhasználói kézikönyv 1.0 Budapest, 2010. november 18. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézet alapvetı feladata közgazdasági alapkutatások és az ezekhez kapcsolódó alkalmazott kutatások végzése,

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az Országgyűlés által 21-ben elfogadott új személyi jövedelemadó törvény eredményeként a 29 ezer forint

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT EGYÜTTMŐKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÜZLETI ÉS NON-PROFIT TANÁCSADÓK EGYÜTTMŐKÖDÉSE FOGYATÉKOS EMBEREK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ELİSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Vezetıi

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési

Részletesebben

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2

Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán végzett pályakezdõk munkaerõpiaci esélyei Magyarországon OLÁH JUDIT 1 HUTÓCZKI RENÁTA 2 27 A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az oktatás és

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA Felsıoktatási Minıségi Díj pályázat 29. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 1. A Budapesti Mőszaki Fıiskola bemutatása... 1 2. Az intézményi önértékelés illeszkedése

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása?

Fényes Hajnalka. A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Fényes Hajnalka A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nık hátrányainak felszámolódása? Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás... 4 1. Bevezetés... 5 1.1. Kezdı gondolatok

Részletesebben

MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban DANCSÓ TÜNDE A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola dancso.tunde@gmail.com

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni?

LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni? LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni? What is the value of a degree? This paper aims to show the advantages of taking a degree according to macrodata. A survey was made to summarize

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

-1- Páty Önkormányzat Képviselı-testületének 16/2003. /VII.30./ Kt. rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıinek juttatásairól

-1- Páty Önkormányzat Képviselı-testületének 16/2003. /VII.30./ Kt. rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıinek juttatásairól -1- Páty Önkormányzat Képviselı-testületének 16/2003. /VII.30./ Kt. rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıinek juttatásairól 2003. XLV. tv-el módosított a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2012/2013 SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FİISKOLA. akkreditációs jelentése

INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2012/2013 SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FİISKOLA. akkreditációs jelentése INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2012/2013 (Harmadik akkreditációs értékelés) SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FİISKOLA akkreditációs jelentése a 2014/2/VII/7. sz. MAB HATÁROZAT MELLÉKLETE 2014. január

Részletesebben

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata Salgótarján, Kassai Sor 2. Tel.: 32/423-227, 423-228 Fax: 32/423-238 E-mail: oigsz@mail.globonet.hu T á j é k o z t a t ó a közoktatási intézmények takarítási,

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

1. Bankok speciális szerepe

1. Bankok speciális szerepe 1. Bankok speciális szerepe 1.1. Transzformációs szerepkör A bankok a gazdaság különleges szereplıi. E különleges jelleg a monetáris/pénzügyi közvetítı szerepbıl fakad, melynek keretében a bankok összehangolják

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

s z o l g á l t a t á s i i r o d a

s z o l g á l t a t á s i i r o d a s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-139-044/2009. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. G. Sz. J. ügyvéd (Dr. Giró Szász és Társa Ügyvédi Iroda) által képviselt Lyoness Hungary Kft. (Budapest) és Lyoness

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

1. A versenykultúra (a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának) fejlesztése körébe tartozó tevékenységek

1. A versenykultúra (a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának) fejlesztése körébe tartozó tevékenységek Jelen beszámoló a Gazdasági Versenyhivatal (GVH, hivatal) Versenykultúra Központ (GVH VKK) nevő szervezeti egységének 2008. évi tevékenységét ismerteti. A GVH VKK egyrészt a GVH versenykultúra fejlesztése

Részletesebben