2010. évi I. törvény

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2010. évi I. törvény"

Átírás

1 1. oldal évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 1 Az Országgyőlés annak érdekében, hogy - az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa a szolgáltató közigazgatás követelményét, - az anyakönyvi rendszer hagyományainak és a modern közigazgatás vívmányainak összehangolásával biztosítsa az állami alapnyilvántartás hatékony és korszerő mőködését, továbbá - megteremtse az elektronikus anyakönyvet, a következı törvényt alkotja: Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény az anyakönyvekrıl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrıl szóló évi 17. törvényerejő rendeletet korszerő új törvényi szabályozással kívánja felváltani. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaival való összhang megteremtése mellett a törvény célja, hogy az anyakönyvi eljárásban érvényre juttassa az ügyfélközpontúság és a szolgáltató közigazgatás követelményeit, továbbá a nyilvántartási tevékenység során hasznosítsa a modern technika vívmányait. A törvény kiemelt célja az elektronikus anyakönyv megteremtése. A komplex elektronikus anyakönyvi nyilvántartás kiépítése és adatokkal történı folyamatos feltöltése lehetıvé teszi, hogy a jelenleg széttöredezetten kezelt anyakönyvi nyilvántartás egységes, megnövelt szolgáltató képességgel rendelkezı rendszerré váljék. Magyarországon az állami anyakönyvezés október 1-jén indult. Anyakönyvet a születésekrıl, a házasságkötésekrıl, a bejegyzett élettársi kapcsolatokról és a halálesetekrıl kell vezetni. Az anyakönyvet községben, városban, megyei jogú városban és fıvárosi kerületben a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetıje, valamint az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter által rendeletben kijelölt szerv vezeti. Jelenleg a születési, házassági és halotti anyakönyvek vezetése fizikailag mintegy kétezer településen történik, a körjegyzıségi székhelytelepüléseken egyszerre több település anyakönyveit is vezetik. A magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeinek magyarországi anyakönyvezésére, a hazai anyakönyvezésre központosítottan kerül sor. Az anyakönyvek vezetése - több mint 100 éve létezı - jól szervezett klasszikus közigazgatási tevékenység. A rendszerrel szemben támasztott követelmények azonban az utóbbi 20 évben jelentısen megváltoztak, mivel ezen idıszakban jelentıs társadalmi, politikai, gazdasági változások mentek végbe, amelyek az anyakönyvezés folyamataira is hatással vannak. Mind európai uniós, mind hazai vonatkozásban az e-közigazgatás megvalósításának egyik alappillére a hatósági nyilvántartások elektronizálása, melynek köszönhetıen csökken az ügyfelek ügyintézési terhe, valamint gyorsul és egyszerősödik az ügyintézés. Az anyakönyv mint alapnyilvántartás elektronizálására azonban mindeddig nem került sor, ami számos ügytípus esetében jelentısen növelte az ügyfélre nehezedı ügyintézési terhet, valamint az ügyintézés idejét. A törvény célja a szolgáltató közigazgatás követelményének az anyakönyvi eljárásban történı érvényre juttatása, az anyakönyvi rendszer hagyományainak és a modern közigazgatás vívmányainak összehangolásával az állami alapnyilvántartás hatékony és korszerő mőködésének biztosítása, továbbá az elektronikus anyakönyv megteremtése. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapvetı rendelkezések (1) Anyakönyvi eljárás a) a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárás, b) a házasságkötés, c) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárás, d) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, e) a névváltoztatási eljárás, f) a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás és g) az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének vezetése. (2) Az anyakönyv és az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartása az ellenkezı bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve azok változását. (3) Az anyakönyv a) a születéssel, b) a házassággal, c) a bejegyzett élettársi kapcsolattal és d) a halálesettel kapcsolatos, e törvényben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza Az 1. (1) bekezdése szerinti eljárások közül az a), c), e) és f) pontban meghatározott eljárások, valamint az anyakönyv vezetése és az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése közigazgatási hatósági eljárás. 1 Kihirdetve: I. 8. Hatálybalépésére lásd: évi LXXVI. törvény A évi LXXVI. törvény 1. szerinti szöveggel lép hatályba.

2 2. oldal 2/A. 1 Ha e törvény rendelkezései alapján a hazai anyakönyvezést végzı hatóság jár el, eljárására a Hazai anyakönyvezés alcím eltérı rendelkezése hiányában az anyakönyvvezetı eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az anyakönyvi eljárásról szóló évi I. törvény elfogadása óta egyértelmővé vált, hogy az elfogadott törvény koncepcióját az informatikai lehetıségek kiaknázása és az elektronikus anyakönyvi rendszer létrehozását szolgáló támogatás lehetı legcélszerőbb felhasználása (adott mennyiségő forrásból a legtöbb és legkorszerőbb funkcióra képes rendszer létrehozása) érdekében újra kell gondolni, ami fıleg a nyilvántartás szerkezetét és belsı logikáját illetıen strukturális változásokat is jelent. Példának okáért világossá vált, hogy szakmai szemmel nézve meghaladott az a szemlélet, amely a papíralapú anyakönyveknél külön könyvben vezette a különbözı anyakönyvi események - születés, házasság, haláleset - bejegyzéseit. Papír alapon valóban így volt biztosítható a rendszer átláthatósága, elektronikus formában azonban ez indokolatlan adattöbbszörözést jelentene, hiszen a papíralapú logika szerint az ugyanahhoz a személyhez kapcsolódó, a személy azonosítását szolgáló adatokat az adott személy minden egyes anyakönyvi eseményénél, vagyis születése, házasságkötése és halálozása kapcsán is külön-külön be kell vinni a rendszerbe, míg elektronikusan ez szükségtelen és ellentétes az adattakarékosság elvével. Erre tekintettel a nyilvántartást a korábbi esemény alapú nyilvántartásból személyi alapú nyilvántartássá kell alakítani, ahol az egy adott személyhez kapcsolódó azonosító adatokhoz köthetı a továbbiakban az érintett személlyel kapcsolatos valamennyi anyakönyvi esemény. Ez a változás - ami a rendszer mőködését és funkcionalitását nagymértékben javítja - azonban a rendszer alapjául szolgáló jogszabályi környezet teljes újragondolását teszi szükségessé. Az új struktúra az anyakönyvi eljárás jelentıs egyszerősítését is jelenti, ami mind az anyakönyvvezetık és egyéb szakemberek munkáját, mind az állampolgárok ügyintézését megkönnyíti, összhangban a Magyary Egyszerősítési Programban is meghatározott célkitőzésekkel, valamint azzal a törekvéssel, hogy a XXI. század követelményeinek megfelelıen a közigazgatás is a legteljesebb mértékben kihasználja az informatika által nyújtott lehetıségeket. Az egyszerősítésre irányuló jelentıs elırelépések egyike, hogy az állampolgárok az új rendszerben az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból az országban bárhol igényelhetnek adatot, illetve anyakönyvi kivonatot, ami jelentıs elınyt jelent az ügyintézésben, tekintettel arra, hogy ma az élet számos területén kell anyakönyvi kivonattal igazolni bizonyos tényeket. Az új rendszer az anyakönyvvezetık munkáját is jelentıs mértékben megkönnyíti. Egyrészt az elvégzendı feladatokhoz igazodó eljárástámogató funkciók segítik ıket feladataik ellátásában, például felhívják a figyelmet az egyes feladatokhoz kapcsolódó értesítési vagy egyéb kötelezettségekre, vagy jeleznek, ha hiányzó adatot észlelnek. Másrészt az elektronikus anyakönyvi rendszer segítséget nyújt olyan feladatokban is, mint az anyakönyvi kivonat kiállítása. Az elektronikus anyakönyv és az ahhoz kapcsolódó támogató nyilvántartások struktúrájának átalakítása miatt indokolt a terminológia pontosítása. A törvény 2. -a meghatározza, hogy az anyakönyvi eljárások közül mely eljárások minısülnek közigazgatási hatósági eljárásnak, illetve mely nyilvántartások a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) értelmében vett hatósági nyilvántartásnak. A nyilvántartások rendszerén belül az anyakönyv és az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartása minısül közhiteles hatósági nyilvántartásnak. A névváltoztatási eljárás sajátosságai, így különösen a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok eljárásban való részvétele miatt indokolt, hogy a névváltoztatási eljárás esetében a Ket. szabályait csak szubszidiárius módon alkalmazzák. Mivel a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél lehetıvé kell tenni a nem hivatásos nyelvi tolmács közremőködését, indokolt, hogy ı a házasulók vagy a felek kérelmére a házasságkötés bejelentésére irányuló eljárásban és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének bejelentésére irányuló eljárásban is részt vehessen, amire a Ket. szabályai nem biztosítanak lehetıséget, így ezen eljárások tekintetében is meg kell állapítani a szubszidiaritást. Tekintettel arra, hogy e kérdésrıl maga a Ket. rendelkezik, a névváltoztatási eljárás, valamint a házasságkötés bejelentésére irányuló eljárás és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének bejelentésére irányuló eljárás kivételként szerepeltetését is a Ket.-ben, nem pedig az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben kell szabályozni. 2/B. 2 Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi XXIX. törvény 3. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi XXIX. törvény 3. (1) bekezdése kimondja, hogy törvény ellenkezı rendelkezése hiányában a bejegyzett élettársi kapcsolatra fıszabály szerint a házasságra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Mindenképpen kivételt kell azonban tenni ez alól a rendelkezés alól éppen az anyakönyvi szabályozás területén, mivel a jogintézmények jellegébıl fakadó eltéréseknek a bejegyzendı adatok és egyes eljárási kérdések tekintetében alapvetı jelentısége van. Értelmezı rendelkezések E törvény alkalmazásában a) anyakönyv: az elektronikus anyakönyv és a papír alapú anyakönyv, b) anyakönyvi esemény: a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset, c) anyakönyv vezetése: az adatoknak az anyakönyvbe történı bejegyzése, azok módosítása, valamint törlése, d) anyakönyvi alapirat: az anyakönyvi okirat kivételével az olyan elektronikus és papír alapú okirat, amely alapján az anyakönyvbe adatot jegyeznek be, vagy amely az anyakönyvi eljárás során keletkezik, e) családi állapot: hajadon, nıtlen, nıs, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszőnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszőnt, 1 A évi LXXVI. törvény 1. szerinti szöveggel lép hatályba. 2 Beiktatta: évi CCXVIII. törvény 13.. Hatályos: VII. 1-tıl. 3 A évi LXXVI. törvény 2. szerinti szöveggel lép hatályba.

3 3. oldal f) egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító: a központi nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus azonosító, amelynek célja az elektronikus anyakönyvben kezelt adatoknak az érintett személyhez történı hozzárendelése, g) elektronikus anyakönyv: az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó központi nyilvántartás, h) hazai anyakönyvezés: a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéhez, valamint a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó, e törvényben meghatározott adatoknak az anyakönyvbe történı bejegyzése, azok módosítása és törlése, i) munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvét, május 1., pünkösd, július 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december , j) nyilvántartó anyakönyvvezetı: az az anyakönyvvezetı, aki a bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot ırzi, k) személyazonosításra alkalmas adat: az érintett születési családi és utóneve, házassági neve, neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, az érintett személyi azonosítója, elızı születési családi és utóneve vagy házassági neve, állampolgársága, elızı állampolgársága, valamint lakcíme, l) születés: az élveszületés, m) tolmács: a tolmács és a jelbeszédben jártas személy, n) származási hely: az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye, ismeretlen anya esetén a gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén - kérelemre - az anya lakóhelye, illetve ha az nem ismert, a gyermek születési helye, o) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény 29. (4) bekezdésében meghatározott igazolványok. Az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének új struktúrája miatt indokolt a fogalom-meghatározások pontosítása. Az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító a papíralapú anyakönyvben szereplı, az érintett személyhez kötıdı anyakönyvi esemény azonosítására szolgáló folyószámot váltja fel, és célja, hogy a személyalapúvá váló elektronikus anyakönyvben az érintettel kapcsolatban nyilvántartott adatokat az érintetthez kapcsolja. Ez nem tekinthetı egy második személyazonosítónak, hiszen kizárólag az anyakönyvi rendszerben szolgálja az érintett azonosítását, az elektronikus anyakönyv személyiadat- és lakcímnyilvántartással való kommunikációja továbbra is a személyi azonosító jel alapján mőködik. A személyi azonosító jel az anyakönyvi rendszerben azért nem használható fel az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító céljára, mert az elektronikus anyakönyvbe bekerülı személyek nem teljes köre rendelkezik azzal. A munkaszüneti napok anyakönyvi törvényben való meghatározása kizárólag annak rögzítésére szolgál, hogy mely napokon nem lehet házasságot kötni vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni. Ezeknek a napoknak a száma szők körben került meghatározásra, és ennek folytán nem feltétlenül azonos a más jogterületek által alkalmazott munkaszüneti nap meghatározásokkal. Hatáskör (1) Az anyakönyvbe adatot a) kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkezı aa) polgármester, ab) jegyzı vagy ac) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: képviselı-testület hivatala) köztisztviselıje (a továbbiakban együtt: anyakönyvvezetı), b) az anyakönyvvezetı számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva és kötelezettségeket teljesítve az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter által rendeletben kijelölt szerv vezetıje által kijelölt, kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkezı kormánytisztviselıje (e törvény alkalmazásában: hazai anyakönyvezést végzı hatóság), c) az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fıvárosi és megyei kormányhivatal, d) névváltoztatási ügyben az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter jegyezhet be. (2) A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetı közremőködik. (3) 2 A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelemrıl az anyakönyvvezetı, ha a házasságot külföldön kötötték, a hazai anyakönyvezést végzı hatóság dönt. (4) A polgármester az anyakönyvvezetı által elıkészített házasság megkötésében, valamint bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetıre megállapított képesítési feltételek hiányában is közremőködhet, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet. (5) A hazai anyakönyvezés kivételével a fıvárosi és megyei kormányhivatal a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy nem magyar állampolgár apa által tett teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat vagy külföldi okirat, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítésérıl való döntésre a házassági ügyekben és a szülıi felelısségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó. (6) A fıvárosi és megyei kormányhivatal dönt a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi okirat elfogadhatóságáról. 1 A évi LXXVI. törvény 3. szerinti szöveggel lép hatályba. 2 A vagy, szövegrész nem lép hatályba a évi CCXVIII. törvény 35. a) alapján.

4 4. oldal (7) 1 Anyakönyvi okirat kiállítására az (1) bekezdésben meghatározott szervek, valamint a hivatásos konzuli tisztviselı jogosultak. A hazai anyakönyvezést végzı hatóság és a fıvárosi és megyei kormányhivatal az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével, valamint az 5. (2) bekezdésében és a 89. (4) bekezdésében foglalt feladataival összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Ha a névváltoztatás iránti kérelmet hivatásos konzuli tisztviselınél nyújtották be, a névváltoztatási eljárással összefüggésben az anyakönyvi kivonatot a hivatásos konzuli tisztviselı állítja ki (1) Az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter dönt a névváltoztatási kérelemrıl. (2) A külföldi felhasználás céljából kiadott anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítéséhez szükséges közbensı felülhitelesítését az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter végzi A központi nyilvántartó szerv mőködteti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást és ellátja az e törvényben meghatározott adatkezelési mőveleteket. Illetékesség 7. (1) 3 A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az az anyakönyvvezetı jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt. (2) A születést - ha az mozgó jármővön történt - az az anyakönyvvezetı jegyzi be, akinek az illetékességi területén az anya a jármővet elhagyta. (3) Többes születéskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezetı jegyzi be, akinek az illetékességi területén az utolsó gyermek született. (4) Ismeretlen szülıktıl származó gyermek születését az az anyakönyvvezetı jegyzi be, akinek az illetékességi területét a gyámhatóság a határozatában születési helyként megjelölte (1) A mozgó jármővön történt halálesetet az az anyakönyvvezetı jegyzi be az anyakönyvbe, akinek az illetékességi területén a holttestet a jármőrıl leemelték. (2) Talált holttest esetében a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezetı illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet megtalálták. (3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezetı illetékes, akinek az illetékességi területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett. (4) Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezetı jegyzi be az anyakönyvbe. 9. A házasság megkötésére, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezetı illetékes, aki elıtt a felek a szándékukat bejelentik. 10. A hazai anyakönyvezést végzı hatóság anyakönyvezi a) a magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítését és halálesetét, b) annak a nem magyar állampolgárnak külföldön történt születését, akit magyar állampolgár örökbe fogadott, c) a magyar állampolgár halálesetét, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van, d) annak a külföldön született nem magyar állampolgárnak a halálesetét, akit magyar bíróság nyilvánított holtnak, e) 5 a Magyarországon lakóhellyel rendelkezı hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke főzıdik (1) Ha nem állapítható meg, hogy az anyakönyvi esemény bekövetkezésének idıpontjában melyik anyakönyvvezetı lett volna illetékes, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az illetékes. (2) 7 A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetı illetékes. (3) (1) Az anyakönyvbe bejegyzett vagy bejegyezhetı adatról kért anyakönyvi okirat kiállítására az az anyakönyvvezetı vagy hivatásos konzuli tisztviselı illetékes, akinél az anyakönyvi okirat kiállítását kérték. (2) 10 A papír alapú anyakönyvbe bejegyzett, de az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhetı adatról kért hatósági bizonyítvány kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság illetékes. 1 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba. 2 A évi LXXVI. törvény 3. szerinti szöveggel lép hatályba. 3 A évi LXXVI. törvény 4. szerinti szöveggel lép hatályba. 4 A évi LXXVI. törvény 5. szerinti szöveggel lép hatályba. 5 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 6.. Hatályos: VII. 1-tıl. 6 A évi LXXVI. törvény 7. szerinti szöveggel lép hatályba. 7 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba. 8 Nem lép hatályba a évi CCXVIII. törvény 35. b) alapján. 9 A évi LXXVI. törvény 8. szerinti szöveggel lép hatályba. 10 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba.

5 5. oldal (3) 1 Az elektronikus anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi bejegyzésrıl elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy hazai anyakönyvezést végzı hatóság illetékes. Az elektronikus anyakönyvben szereplı bejegyzésrıl elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat iránti kérelemben megjelölt kézbesítési cím szerinti anyakönyvvezetı illetékes. Ha a kérelmezı az elektronikus anyakönyvben szereplı bejegyzésrıl elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonatot személyesen kívánja átvenni, az anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelemben az átvétel helyeként megjelölt települési önkormányzat anyakönyvvezetıje illetékes. A rendelkezés az elektronikus, és országosan minden anyakönyvvezetı által azonos adattartalommal elérhetı rendszerhez kapcsolódó elınyöket kihasználva biztosítja a polgárok számára azt a lehetıséget, hogy elektronikus úton igényeljenek anyakönyvi okiratot, és az elektronikus anyakönyvbıl kiállított anyakönyvi okirat tekintetében azt választásuk szerint megjelölt anyakönyvvezetınél vehessék át. Ez a lehetıség csökkenti az okirat megküldésével kapcsolatos postai költségeket, mivel azt a megjelölt kézbesítési címhez legközelebbi anyakönyvvezetı állítja majd ki, és kényelmesebbé teszi az ügyfél számára az ügyintézést azzal, hogy választást enged a személyes átvétel, illetve postai kézbesítés között, azzal, hogy az elsı esetben az ügyfél választhatja meg az átvétel helyét is. 12/A. 2 (1) Az apai elismerı nyilatkozatot és - ha azt nem az apai elismerı nyilatkozattal együtt tették meg - az apai elismerı nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot az az anyakönyvvezetı rögzíti az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában, aki elıtt a nyilatkozatot tették. (2) A nem az anyakönyvvezetı elıtt tett apai elismerı nyilatkozatot és - ha azt nem az apai elismerı nyilatkozattal együtt tették meg - az apai elismerı nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a) - ha a gyermek a nyilatkozattétel idıpontjában még nem született meg - aa) azon szerv székhelye szerinti anyakönyvvezetı, amely elıtt a nyilatkozatot megtették, ab) a konzul elıtt tett nyilatkozatot az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter, b) - ha a gyermek a nyilatkozattétel idıpontjában már megszületett - a születést nyilvántartó anyakönyvvezetı, illetve a hazai anyakönyvezést végzı hatóság rögzíti az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában. A törvény új jogintézményként vezeti be az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartását. Apai elismerı nyilatkozatot nemcsak anyakönyvvezetı elıtt lehet tenni, hanem bíróságnál, gyámhatóságnál, közjegyzınél és a hivatásos konzuli tisztviselınél is. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartás funkcióját akkor képes betölteni, ha az a lehetı legteljesebb körben tartalmazza mind a teljes hatályú, mind a nem teljes hatályú apai elismerı nyilatkozatot, ki kell jelölni a nem az anyakönyvvezetı elıtt tett apai elismerı nyilatkozatokat a nyilvántartásba rögzítı anyakönyvvezetıket. Szükséges megállapítani az arra vonatkozó hatásköri szabályokat is, hogy a hozzájáruló nyilatkozatokat - ha azokat nem az apai elismerı nyilatkozattal együtt tették meg - mely szerv rögzíti az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásában. Szakmai irányítás és felügyelet 13. (1) Az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter - e feladatok tekintetében - ellátja az anyakönyvi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkezı szervek szakmai irányítását. (2) 3 Az anyakönyvvezetı tevékenysége felett a fıvárosi és megyei kormányhivatal gyakorol felügyeletet. (3) 4 A fıvárosi és megyei kormányhivatal a 4. (5) és (6) bekezdésében meghatározott döntésével szemben benyújtott fellebbezést az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter bírálja el. Az anyakönyvi eljárásokban a fıvárosi és megyei kormányhivatalok részére megállapított azon hatáskörök tekintetében, ahol a kormányhivatalt döntési jogosultság illeti meg (anyakönyvi bejegyzést teljesít vagy a külföldi okirat elfogadhatóságáról dönt, de az anyakönyvi bejegyzést nem ı teljesíti), indokolt megállapítani az ilyen döntésekkel szembeni jogorvoslat elbírálására jogosult másodfokú szervet. A fıvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fıvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggı törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény ugyan rendelkezik a fıvárosi és megyei kormányhivatalok irányításáról, e hatáskörök tekintetében azonban mindenképpen szükséges rögzíteni, hogy ilyen esetekben az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter jár el másodfokon. Okirat és személyes nyilatkozat 14. (1) Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendı adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételeit közokirattal vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal kell bizonyítani. (2) Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehetı, ha az okirat az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhetı be külföldrıl. Az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter a nyilatkozat megtétele elıtt a külpolitikáért felelıs miniszternek vagy az okiratot kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének az állásfoglalását kérheti. (3) 5 A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel a külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerzıdésbıl, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erıvel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselı diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. (3a) 6 Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem mőködik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. 1 Beiktatta: évi CCXVIII. törvény 14.. Hatályos: VII. 1-tıl. 2 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 9.. Hatályos: VII. 1-tıl. 3 A évi LXXVI. törvény 80. a) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 4 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 10.. Hatályos: VII. 1-tıl. 5 A évi LXXVI. törvény 80. b) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 6 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 11.. Hatályos: VII. 1-tıl.

6 6. oldal (3b) 1 A külföldi állam Magyarországon mőködı külképviselete által kiállított anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható. (4) Ha a bemutatott okirat adatainak helyessége iránt alapos kétség merül fel, az ügyfél adatait az anyakönyvben ellenırizni kell. Ha a bemutatott okiratokban valamely adat eltér, az anyakönyvi bejegyzés kijavításáig az anyakönyvi eljárásban az anyakönyvben szereplı adat az irányadó. A törvény tartalmazza az anyakönyvi eljárásban bemutatásra kerülı okiratokra vonatkozó alapvetı szabályokat. Az okirati és ezen belül lehetıleg közokirati bizonyítás elıírásának célja a közhitelesség biztosítása. Ennek érdekében a törvény a személyes nyilatkozat megtételének lehetıségét csak kivételes esetekben teszi lehetıvé. Ha az anyakönyvi eljárás során bemutatott okiratok, hatósági igazolványok, bizonyítványok adattartalma az anyakönyv adataitól eltér, annak kijavításáig az anyakönyvi adatot kell irányadónak tekinteni. Ebben az esetben az anyakönyv közhitelességét garantálja, hogy mindaddig, amíg a kijavítási eljárás eredményeként az anyakönyv adata meg nem változik, az anyakönyvben szereplı adatot köteles mindenki elfogadni. Elıfordul, hogy az alapbejegyzés, illetve az utólagos bejegyzés valamely adata hibásan kerül bejegyzésre az anyakönyvbe, a bejegyzett adat nem felel meg a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése vagy a haláleset idıpontjában fennállott állapotnak, az alapbejegyzés és utólagos bejegyzés teljesítése nem felel meg az anyakönyvek vezetésére vonatkozó rendelkezéseknek, vagy a bejegyzést hiányos adatokkal teljesítették, és azokat csak késıbb állapították meg. Ezekben az esetekben az anyakönyvezett adatok kijavításával, illetve kiegészítésével van lehetıség a helyes adattartalom rögzítésére. 14/A. 2 (1) Ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata, a fıvárosi és megyei kormányhivatal a határozat elfogadhatóságáról az igazságügyért felelıs miniszter véleményét kéri. (2) Ha a hazai anyakönyvezést végzı hatóság jár el és a) a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata vagy b) nem állapítható meg, hogy a külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejött és érvényes, a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az igazságügyért felelıs miniszter véleményét kéri. (3) Nem kell az igazságügyért felelıs miniszter véleményét kérni, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítésérıl való döntésre a házassági ügyekben és a szülıi felelısségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó. (4) A fıvárosi és megyei kormányhivatal vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az igazságügyért felelıs miniszter véleményét kéri, ha a) a kiskorú magyar állampolgárt magyar állampolgár fogadta örökbe külföldön, és az anyakönyvi bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadott gyermek már nagykorú és a bejegyzést ı maga kéri, b) a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadásának anyakönyvbe történı bejegyzését a már nagykorú örökbefogadott maga kéri. Elektronikus úton történı kapcsolattartás 15. (1) Az anyakönyvi eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt eseteket, valamint a tájékoztatást kivéve - a hatóság nem tart elektronikus úton kapcsolatot az ügyféllel. (2) 3 Az ügyfél az anyakönyvi okiratát és névváltozási okiratmásolatát írásbelinek minısülı elektronikus úton is kérelmezheti. Az állampolgárság vizsgálata és anyakönyvezése 16. (1) Az anyakönyvi eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell. (2) 4 Ha az ügyfél a magyar állampolgárságát nem tudja igazolni, az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a magyar állampolgárság megállapítása céljából megkeresi az állampolgársági ügyekben eljáró szervet. (3) A nem magyar állampolgárság érvényes külföldi úti okmánnyal, a más állam által kiállított állampolgársági okirattal, valamint a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy úti okmánnyal igazolható. (4) 5 Annak a személynek az anyakönyvi bejegyzésében, akinek az állampolgársága vagy hontalansága nem igazolt, az anyakönyvben - az ellenkezı bizonyításáig - az ismeretlen állampolgárságra történı utalást kell szerepeltetni. (5) 5 Ha valakinek több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, ezt a személyt az anyakönyvi eljárás tekintetében magyar állampolgárnak kell tekinteni. (6) Ha valakinek több nem magyar állampolgársága van, ezek közül csak az az állampolgársága anyakönyvezhetı, amely állam területén a lakóhelye van, ha több állam területén van lakóhelye, az az állampolgárság, amely állammal a kapcsolata a legszorosabb. Az anyakönyvi nyilvántartás személyi hatálya a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett valamennyi anyakönyvi esemény érintettjére kiterjed függetlenül az érintett személy állampolgárságától. Mivel az anyakönyvi nyilvántartás családjogi szabályokon alapuló személyi nyilvántartás, ebbıl következıen az érintettek személyes adatait, így többek között az állampolgárságra vonatkozó adatokat is kezeli. Ezek alapján lényeges, hogy az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell az ügyfél állampolgárságát. Az állampolgárság megállapítása az alkalmazandó személyes jog megállapítása céljából nélkülözhetetlen az anyakönyvi eljárásokban. 1 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 11.. Hatályos: VII. 1-tıl. 2 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 12.. Hatályos: VII. 1-tıl. 3 A évi LXXVI. törvény 13. szerinti szöveggel lép hatályba. 4 A évi LXXVI. törvény 80. c) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 5 A évi LXXVI. törvény 14. szerinti szöveggel lép hatályba.

7 7. oldal A törvény megállapítja a nem magyar állampolgárság igazolására és anyakönyvezésére vonatkozó részletes szabályokat, a magyar állampolgárság igazolásának szabályairól a magyar állampolgárságról szólót évi LV. törvény rendelkezik. II. FEJEZET A HÁZASSÁGKÖTÉS A házasságkötési szándék bejelentése 17. (1) A házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetınél bejelenthetı. (2) 1 A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyrıl az anyakönyvvezetı az 1. melléklet szerinti adattartalmú jegyzıkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezetı és - ha közremőködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezetı gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a házasulók is gondoskodhatnak. (3) 1 A magyarországi lakcímmel nem rendelkezı házasuló vagy - ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselınél is bejelentheti, amelyrıl a konzuli tisztviselı jegyzıkönyvet vesz fel, és azt a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetınek továbbítja. (4) A kiskorú számára a gyámhatóság által kiadott elızetes házasságkötési engedély a kiadástól számított hat hónapig érvényes. (5) Ha az anyakönyvvezetı a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja, hogy a házasságkötés törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellızi. A házasságkötés helyszíne 18. (1) A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget. (2) 2 A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidın kívüli megkötésének engedélyezésérıl a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyzı a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt. (3) 2 A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyzı akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják, b) gondoskodnak az anyakönyvvezetı helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történı lebonyolítást lehetetlenné tevı körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg. (4) Az anyakönyvvezetı kizárólag akkor mőködik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésénél, ha a jegyzı a (2) bekezdésben foglalt engedélyt megadta, és a felek a (3) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítik. (5) 3 Ha a házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidın kívüli megkötését a jegyzı nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap. 19. (1) 4 Ha a települési önkormányzat a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá munkaidın kívül történı házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékő díjat kell fizetni. A rendelkezés egyértelmővé teszi, hogy amennyiben a települési önkormányzat a hivatali helyiségen és a munkaidın kívüli házasságkötésért, mint szolgáltatásért ellenszolgáltatást kíván megállapítani, akkor ezt csak önkormányzati rendeletben teheti meg. E rendelet megalkotása nem kötelezı, de hiányában a hivatali helyiségen és munkaidın kívüli házasságkötésért ellenszolgáltatás sem állapítható meg. (1a) 5 Az anyakönyvvezetı kizárólag akkor mőködik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésében, továbbá a hivatali munkaidın kívüli házasságkötésben, ha a házasulók a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették. (2) 6 A hivatali munkaidın kívül történı házasságkötésben közremőködı anyakönyvvezetıt választása szerint a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvényben meghatározott szabadidı helyett az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékő díjazás illeti meg. A törvény fıszabályként továbbra is elıírja a házasságkötéshez szükséges és arra alkalmas hivatali helyiség települési önkormányzat általi biztosítását. Egyre szélesebb társadalmi igény mutatkozik ugyanakkor a hivatali helyiségen kívüli házasságkötésre. Ezen igényeket kívánja kielégíteni a törvény azzal, hogy bizonyos - részletesen szabályozott - feltételek teljesülése esetén, jegyzıi engedéllyel lehetıséget biztosít a házasulóknak a külsı helyszínen történı házasságkötésre. A jegyzı által a helyszín engedélyezése körében mérlegelhetı körülményeket a helyi sajátosságokra figyelemmel az önkormányzat rendeletben szabályozza. A törvény a gyakorlatban általános problémát orvosol azzal, hogy szabályozza a hivatali helyiségen kívüli, illetve a hivatali munkaidın kívüli házasságkötés esetén felmerülı díjazás kérdéseit. Ezzel az önkormányzatok mozgásszabadságának fenntartása mellett az alkalmazott eltérı formájú és tartalmú szabályok egységes keretek közé kerülnek. 1 A évi LXXVI. törvény 15. szerinti szöveggel lép hatályba. 2 A évi LXXVI. törvény 16. (1) szerinti szöveggel lép hatályba. 3 A évi LXXVI. törvény 16. (2) szerinti szöveggel lép hatályba. 4 A évi LXXVI. törvény 17. szerinti szöveggel lép hatályba. 5 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 18.. Hatályos: VII. 1-tıl. 6 A évi LXXVI. törvény 80. d) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

8 8. oldal A házasulók bejelentése a névviselésrıl 20. A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható. Megállapodás a gyermek családi nevérıl 21. (1) Ha a szülık a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelızı eljárás során megállapodhatnak a - házasságukból származó - születendı gyermek családi nevérıl. A megállapodást a házassági anyakönyvbe be kell jegyezni. (2) A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésıbb az elsı közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható. (3) 1 A felek kérelmére a megállapodást az anyakönyvbıl törölni kell, kivéve, ha a felek házasságából gyermek született. Tekintettel arra, hogy a házasulóknak a házasságkötést megelızı eljárásban nem kötelezı megállapodniuk a születendı gyermek családi nevében, lehetıvé kell tenni azt is, hogy - amennyiben a házasságból gyermek még vagy egyáltalán nem született - a felek kérjék ennek a nem kötelezı adattartalomnak a törlését. Ez a lehetıség nemcsak a házasság fennállása alatt, hanem azt követıen is megilleti a feleket. A házasságkötésnél való közremőködés megtagadása 22. (1) Házassági akadályt bárki bejelenthet. (2) Az anyakönyvvezetı a házasságkötésnél való közremőködést megtagadja, ha a) a közremőködésre nem illetékes, b) az eljárásból ki van zárva, c) a házasságkötésnek jogi akadálya van, d) a házasulók a házasságkötés törvényes feltételeit nem igazolták, e) a házasulók a házasságkötésükhöz a jogszabályban elıírt felmentést vagy engedélyt nem mutatták be, f) a bíróság valamelyik házasuló cselekvıképességét a házasságkötésre vonatkozó jognyilatkozat tételében korlátozta, és a gyámhatóság a házasságkötésre engedélyt nem adott, vagy a házasuló a házasságkötés idıpontjában olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik. (3) Az anyakönyvvezetı a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegetı egészségi állapota esetén sem adhat felmentést házassági akadály alól. (4) 2 A házasságkötés helye szerint illetékes jegyzı a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a házassági akadály alól a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésrıl. Nem magyar állampolgár házasságkötése 23. (1) A nem magyar állampolgár részére a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejő rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 38. (1) bekezdése szerinti igazolás alól adott felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. (2) A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenı házasulók a házasság megkötésére jogosult anyakönyvvezetınél nyújthatják be. (3) Azonos nem magyar állampolgárságú házasulók az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is köthetnek házasságot, feltéve, hogy nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetıvé teszi. A nem magyar állampolgárok Magyarországon történı házasságkötésérıl rendelkezı szabályok az általánostól eltérıek. Az anyakönyvvezetı a külföldi jog által meghatározott házassági akadályokat nem ismerheti, ezért ha nem magyar állampolgár Magyarországon kíván házasságot kötni, a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejő rendeletnek megfelelıen a hazája hatósága által kiállított tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Ha ennek beszerzésére valamely okból nincs lehetıség, mert például az érintett állam nem állít ki tanúsítványt, vagy annak kiadására polgárháborús helyzet miatt nem kerülhet sor, a Kormány általános hatáskörő területi államigazgatási szerve indokolt esetben felmentést adhat A házasságkötés 27. (1) Az anyakönyvvezetı a házasságkötés idıpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követıen tőzi ki. (2) Nem köthetı házasság munkaszüneti napon. (3) 4 Ha a házasságkötést megelızı eljárásról készített jegyzıkönyv felvétele óta egy év eltelt, a házasságot nem kötötték meg és a házasságkötési szándék továbbra is fennáll, a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárást meg kell ismételni. Ha a házasság a házasságkötési szándék bejelentésérıl szóló jegyzıkönyv felvételétıl számított egy éven belül nem jött létre és a házasságkötést megelızı eljárást nem ismételték meg, a jegyzıkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell. 28. (1) A házasság megkötésekor az anyakönyvvezetı és két tanú elıtt a házasulók házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek. 1 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 19.. Hatályos: VII. 1-tıl. 2 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 20.. Hatályos: VII. 1-tıl. 3 A korábbi alcímmel együtt nem lép hatályba a évi LXXVI. törvény 81. a) alapján. 4 A évi LXXVI. törvény 21. szerinti szöveggel lép hatályba.

9 9. oldal (2) Az anyakönyvvezetı elıbb az egyik, majd a másik házasulónak külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévı másik féllel házasságot köt? (3) 1 Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszolt, az anyakönyvvezetı kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevükön megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvrıl szóló törvény értelmében házastársak. 29. (1) A házasságkötéskor a házasuló az anyanyelvét is használhatja. (2) 2 Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezetı a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. (3) 3 A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthetı, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közremőködı anyakönyvvezetı nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak (1) A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezetı, továbbá - ha a házasságkötésnél közremőködik - a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. A házasságkötési lap anyakönyvi alapirat. (2) Ha valamelyik házasuló a 28. (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy idıhöz köti, a házasság nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezetı a jelenlévık elıtt kijelenti. (3) Ha a házasság a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzıkönyvet és a házasságkötést megelızı eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezetı haladéktalanul törli. (4) Ha valamelyik házasuló, a tanú vagy a tolmács a házasságkötési lap aláírását megtagadja, de a házasság a 28. -ban foglaltaknak megfelelıen létrejött, az anyakönyvvezetı a házasságkötési lapra e tényt feljegyzi. (5) Házassági tanú nagykorú és cselekvıképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak. Az elektronikus anyakönyv mőködésének megkezdését követıen a papíralapú anyakönyvek nem vezethetık tovább, a házassági bejegyzést a házasfelek, a tanúk és az anyakönyvvezetı nem tudja aláírni. A házassági lap, amely alapirat, ennek az aktusnak a pótlását teszi lehetıvé. Értelemszerően, ha megállapítást nyer, hogy a házasság nem jött létre, az anyakönyvvezetınek e tény megállapítását követıen az addigi eljárás során rögzített valamennyi adatot törölnie kell a nyilvántartásból, mivel az adatkezelés célja megszőnt. III. FEJEZET A BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése 31. (1) 5 A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fıvárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselı-testület hivatalának anyakönyvvezetıjénél lehet bejelenteni. (2) 5 A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot együttesen, személyesen kell bejelenteni, amelyrıl az anyakönyvvezetı az 1. melléklet szerinti adattartalmú jegyzıkönyvet vesz fel, amelyet a felek, az anyakönyvvezetı, és - ha közremőködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezetı gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a felek is gondoskodhatnak. (3) 5 A magyarországi lakcímmel nem rendelkezı fél vagy - ha a felek egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselınél is bejelentheti, amelyrıl a konzuli tisztviselı jegyzıkönyvet vesz fel, és azt a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett helye szerinti anyakönyvvezetınek továbbítja. Az elektronikus anyakönyv mőködésének elısegítése, valamint az anyakönyvvezetı munkaterhének könnyítése érdekében a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésérıl elektronikus jegyzıkönyvet kell felvenni, amelyet a kitöltést követıen az anyakönyvvezetı kinyomtat, a felek, az anyakönyvvezetı és közremőködése esetén a tolmács aláírnak. A kinyomtatott jegyzıkönyv alapirat, amelyet a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerinti anyakönyvvezetı ıriz, az elektronikus jegyzıkönyv pedig olyan alapirat, amelyhez az arra jogosultak elektronikus úton, közvetlenül hozzáférhetnek. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızı eljárásban a felek anyakönyvvezetı elıtt történı személyes megjelenése kötelezı, ez alóli kivételként fogalmazza meg a törvény, hogy az a fél, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát a konzuli tisztviselınél is bejelentheti. Ha egyik fél sem rendelkezik magyarországi lakcímmel, csak az egyiküket illeti meg ez a lehetıség, a másik félnek mindenképpen az anyakönyvvezetı elıtt kell bejelentenie szándékát. (4) Ha az anyakönyvvezetı a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásban megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételei fennállnak, a határozat meghozatalát mellızi. A törvény a hatályos bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel, valamint az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvével összhangban szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése az anyakönyvvezetı elıtt történik, aki személyesen és elsıdlegesen tartozik meggyızıdni mindazon tények és körülmények fennállásáról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöjjön, szabályszerő és ennek alapján az anyakönyvbe bejegyezhetı legyen. A törvény rendelkezik a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésének helyérıl, valamint külön szabályozza azt az esetet, amikor az érintett fél magyarországi lakcímmel nem rendelkezik. 1 A évi LXXVI. törvény 22. szerinti szöveggel lép hatályba. 2 A évi LXXVI. törvény 80. e) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 3 A évi LXXVI. törvény 23. szerinti szöveggel lép hatályba. 4 A évi LXXVI. törvény 24. szerinti szöveggel lép hatályba. 5 A évi LXXVI. törvény 25. szerinti szöveggel lép hatályba.

10 10. oldal A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszíne 32. (1) A települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas hivatali helyiséget. (2) 1 A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidın kívüli létesítésének engedélyezésérıl a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésének helye szerinti jegyzı a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt. (3) 1 A jegyzı a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják, b) gondoskodnak az anyakönyvvezetı helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történı lebonyolítást lehetetlenné tevı körülmények bekövetkezte esetére a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiséget jelölnek meg. (4) Az anyakönyvvezetı kizárólag akkor mőködik közre a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítésénél, ha a jegyzı a (2) bekezdésben foglalt engedélyt megadta, és a felek a (3) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítik. (5) 2 Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidın kívüli létesítését a jegyzı nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap. 33. (1) 3 Ha a települési önkormányzat a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli, továbbá a munkaidın kívül történı létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékő díjat kell fizetni. A rendelkezés egyértelmővé teszi, hogy amennyiben a települési önkormányzat a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen és a munkaidın kívüli létesítéséért mint szolgáltatásért ellenszolgáltatást kíván megállapítani, akkor ezt csak önkormányzati rendeletben teheti meg. E rendelet megalkotása nem kötelezı, de hiányában a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen és munkaidın kívüli létesítéséért ellenszolgáltatás sem állapítható meg. (1a) 4 Az anyakönyvvezetı kizárólag akkor mőködik közre az (1) bekezdés szerinti eljárásban, ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették. (2) 5 A hivatali munkaidın kívül történı bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közremőködı anyakönyvvezetıt választása szerint a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvényben meghatározott szabadidı helyett az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékő díjazás illeti meg. A törvény fıszabályként továbbra is elıírja a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges és arra alkalmas hivatali helyiség települési önkormányzat általi biztosítását. Minden bizonnyal a házasságkötéshez hasonlóan igény mutatkozik ugyanakkor a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítésére is. Ezen igényeket kívánja kielégíteni a törvény azzal, hogy bizonyos - részletesen szabályozott - feltételek teljesülése esetén, jegyzıi engedéllyel lehetıséget biztosít a feleknek a bejegyzett élettársi kapcsolat külsı helyszínen történı létesítésére. A jegyzı által a helyszín engedélyezése körében mérlegelhetı körülményeket a helyi sajátosságokra figyelemmel az önkormányzat rendeletben szabályozza. A törvény szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli, illetve hivatali munkaidın kívül történı létesítése esetén felmerülı díjazás kérdéseit. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának megtagadása 34. (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének akadályát bárki bejelentheti. (2) Az anyakönyvvezetı a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történı közremőködést megtagadja, ha a) a közremőködésre nem illetékes, b) az eljárásból ki van zárva, c) a létesítésnek jogi akadálya van, d) a felek a létesítés törvényes feltételeit nem igazolták, e) a felek a létesítéshez a jogszabályban elıírt felmentést, illetve engedélyt nem mutatták be, vagy f) a bíróság valamelyik fél cselekvıképességét a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó jognyilatkozat tételében korlátozta, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére a gyámhatóság nem adott engedélyt, vagy a fél a létrehozás idıpontjában olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik. (3) Az anyakönyvvezetı a felek valamelyikének közeli halállal fenyegetı egészségi állapota esetén sem adhat felmentést a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének jogi akadálya alól. (4) 6 A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyzı a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai alóli a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésrıl. 1 A évi LXXVI. törvény 26. (1) szerinti szöveggel lép hatályba. 2 A évi LXXVI. törvény 26. (2) szerinti szöveggel lép hatályba. 3 A évi LXXVI. törvény 27. szerinti szöveggel lép hatályba. 4 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 28.. Hatályos: VII. 1-tıl. 5 A évi LXXVI. törvény 80. d) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 6 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 29.. Hatályos: VII. 1-tıl.

11 11. oldal Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése 35. (1) A nem magyar állampolgár részére az Nmjt. 38. (1) bekezdése szerinti igazolás alól adott felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. (2) A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenı felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására jogosult anyakönyvvezetınél nyújthatják be. (3) Azonos nem magyar állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetıvé teszi A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése 39. (1) Az anyakönyvvezetı a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének idıpontját a felekkel folytatott egyeztetést követıen tőzi ki. (2) Nem létesíthetı bejegyzett élettársi kapcsolat munkaszüneti napon. (3) 2 Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelızı eljárásról készített jegyzıkönyv felvétele óta egy év eltelt, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésérıl szóló jegyzıkönyv felvételétıl számított egy éven belül nem jött létre, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızı eljárást nem ismételték meg, a jegyzıkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell. 40. (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor az anyakönyvvezetı és két tanú elıtt a felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló nyilatkozatot tesznek. (2) Az anyakönyvvezetı elıbb az egyik, majd a másik félnek külön-külön név szerint felteszi a kérdést: kijelenti-e, hogy a jelen lévı másik féllel bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít? (3) 3 Ha a feltett kérdésre mindkét fél igennel válaszolt, az anyakönyvvezetı kijelenti, hogy a felek a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak. 41. (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a fél az anyanyelvét is használhatja. (2) 4 Ha a fél vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezetı a fél vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak. (3) 5 A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzetiség nyelvén is létesíthetı, ha az adott nyelvet mindkét fél és tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor közremőködı anyakönyvvezetı nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak (1) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezetı, továbbá - ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közremőködik - a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl szóló lapot aláírják. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl szóló lap anyakönyvi alapirat. (2) Ha valamelyik fél a 40. (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy idıhöz köti, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezetı a jelenlévık elıtt kijelenti. (3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzıkönyvet és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızı eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezetı haladéktalanul törli. (4) Ha valamelyik fél, a tanú vagy a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl szóló lap aláírását megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat a 40. -ban foglaltaknak megfelelıen létrejött, az anyakönyvvezetı a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl szóló lapra e tényt feljegyzi. (5) Tanú nagykorú és cselekvıképes személy lehet. A tanúkról a felek gondoskodnak. Az elektronikus anyakönyv mőködésének megkezdését követıen a papíralapú anyakönyvek nem vezethetık tovább, az anyakönyvi bejegyzést a bejegyzett élettársak, a tanúk és az anyakönyvvezetı nem tudja aláírni. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésérıl szóló lap, amely alapirat, ennek az aktusnak a pótlását teszi lehetıvé. Értelemszerően, ha megállapítást nyer, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre, az anyakönyvvezetınek e tény megállapítását követıen az addigi eljárás során rögzített valamennyi adatot törölnie kell a nyilvántartásból, mivel az adatkezelés célja megszőnt. IV. FEJEZET NÉVVISELÉS, NÉVVÁLTOZTATÁS Névviselés (1) Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár az anyakönyv szerint ıt megilletı születési vagy házassági nevet viseli. 1 A korábbi alcímmel együtt nem lép hatályba a évi LXXVI. törvény 81. b) alapján. 2 A évi LXXVI. törvény 30. szerinti szöveggel lép hatályba. 3 A évi LXXVI. törvény 31. szerinti szöveggel lép hatályba. 4 A évi LXXVI. törvény 80. e) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 5 A évi LXXVI. törvény 32. szerinti szöveggel lép hatályba. 6 A évi LXXVI. törvény 33. szerinti szöveggel lép hatályba. 7 A évi LXXVI. törvény 34. szerinti szöveggel lép hatályba.

12 12. oldal (2) Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a bejegyzés alapjául szolgáló esemény idıpontjában megillette. A születési név 44. (1) 1 A születési név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévbıl áll. (2) A születési családi név egy- vagy kéttagú. A kéttagú családi név tagjait kötıjel köti össze. (2a) 2 Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettıs családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoktól eltérı írásmóddal anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettıs családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoknak megfelelı írásmóddal jegyezzék be az anyakönyvbe. (3) Anyakönyvezni a szülık által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelı utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékbıl. Az utónévjegyzéket az MTA a honlapján teszi közzé. (4) 3 Ha a szülık által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetıségérıl. Ha az MTA nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhetı, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi. (5) 4 Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem viselhetnek megegyezı utónevet. (6) 4 Élve született, de a születés anyakönyvezése elıtt meghalt gyermek utóneve helyett - ha a szülık a gyermek utónevérıl nem nyilatkoztak - az erre történı utalást jegyzi be az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság. (7) 4 Ha valamelyik szülı nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. (8) 5 A anyakönyvben és az ennek alapján kiadott okiratokban a családi név az utónevet megelızi. (9) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, ha az érintett kérelmére az Nmjt a alapján a születés anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni (1) A magyar állampolgár anyakönyvi kivonatán a (2) bekezdésben foglalt kivétellel két utónevet lehet feltüntetni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi bejegyzése kettınél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelemben írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben a viselni nem kívánt utónevét törölni kell. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonaton az anyakönyvben szereplı utónevei közül az elsı kettıt kell feltüntetni. A nyilatkozatban a viselni kívánt utónevek sorrendje nem módosítható. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magyar állampolgár nevének viselésére a más állampolgársága szerinti jog alapján jogosult. (3) Elhalt magyar állampolgár esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettınél több utónevet tartalmaz, az elhalt személy január 1-je után kötött házassága anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplı utóneveket kell a viselt utónevek tekintetében alapul venni. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a születési - és január 1. elıtti házassági bejegyzés esetében a házassági - anyakönyvben az elhalt utónevének bejegyzését a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság értesítése alapján kell elvégezni. A magyar jog alapján a magyar állampolgár két utónevet viselhet. Az Európai Unió Bírósága a C-148/02. sz. Garcia Avello kontra Belgium ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy nem a tagállam feladata, hogy a másik tagállam által nyújtott állampolgárság hatásait csökkentse, és a Szerzıdés által szabályozott alapvetı szabadságok gyakorlásához további feltételeket írjon elı ezen állampolgárság elismeréséhez, és a közösségi jogba ütközınek találta, hogy egy tagállam nem teszi lehetıvé egy másik tagállam állampolgárságával is rendelkezı állampolgára számára, hogy a másik tagállam állampolgársága szerinti jog alapján ıt megilletı nevet viselje. Ennek megfelelıen egyértelmővé kell tenni, hogy az utónév választására vonatkozó rendelkezés hatálya alá csak azok a magyar állampolgárok tartoznak, akik nem rendelkeznek más állam állampolgárságával is, amely alapján megilletné ıket a kettınél több utónév viselésének joga (1) A nemzetiséghez tartozó személy a) kérheti a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelı anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelı utónevet adhat, b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelı nemzetiségi utónév bejegyzését, c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és d) kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve a gyermek családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven, vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék. (2) A nemzetiségi utónév bejegyzésére irányuló kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja. (3) A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza. 1 A évi LXXVI. törvény 80. f) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 2 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 35.. Hatályos: VII. 1-tıl. 3 A évi LXXVI. törvény 80. g) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 4 A évi LXXVI. törvény 36. szerinti szöveggel lép hatályba. 5 A magyar szövegrész nem lép hatályba a évi LXXVI. törvény 82. a) alapján. 6 A évi LXXVI. törvény 37. szerinti szöveggel lép hatályba. 7 A évi LXXVI. törvény 38. szerinti szöveggel lép hatályba.

13 13. oldal (4) Az utónévjegyzékben nem szereplı nemzetiségi utónév anyakönyvezhetıségérıl az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstıl számított harminc napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni. A nemzetiséghez tartozó személynek a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény alapján joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelı megválasztásához. E jog gyakorlásához a nemzetiséghez tartozó személynek nyilatkoznia kell arról, hogy a választott utónevet mely nemzetiség használja. Az anyakönyvvezetı e nyilatkozat alapján a választott utónevet megkeresi az országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzékben. Ha a nevet az utónévjegyzék nem tartalmazza, akkor az anyakönyvvezetı az országos nemzetiségi önkormányzathoz fordul az utónév bejegyezhetıségének megállapítása érdekében. Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat az utónév anyakönyvezhetıségét jóváhagyja, a nevet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének eljárásával analóg módon felveszi a nemzetiségi utónévjegyzékbe. A nemzetiséghez tartozó személynek joga van arra, hogy kérje nevének az adott nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelı anyakönyvezését, valamint nemzetiségi nyelven történı anyakönyvezését. Abban az esetben, ha a nemzetiséghez tartozó személy nevét az anyakönyv nemzetiségi nyelven tartalmazza, az anyakönyvbe adattartalomként bekerül a névadat magyar ábécé betőinek alkalmazásával átírt változata is. A házassági név 47. (1) 1 A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. (2) 2 A házassági név családi nevekbıl képzett része egy- vagy kéttagú lehet. A kéttagú házassági név családi nevekbıl képzett tagjait kötıjel köti össze. (3) Ha az egyik vagy mindkét házastárs születési családi neve vagy az elızı házassági nevének a családi nevekbıl képzett része kéttagú, a házastársaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik két családi nevet kívánják összekapcsolt házassági névként viselni. (4) Ha a házasulók legkésıbb a házasság megkötéséig nem nyilatkoznak a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevükrıl, házassági névként a házasságkötést megelızıen viselt nevüket kell bejegyezni. (5) 3 Ha a feleség a házasságkötést megelızıen olyan nevet visel, amelyet az újabb házasságkötést követıen nem viselhet tovább, és a házasság megkötéséig nem nyilatkozott a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevérıl, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni. (6) 4 Ha a bíróság a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétıl jogerıs ítéletében eltiltotta, és a volt feleség nem nyilatkozott a viselni kívánt házassági névrıl, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni. 48. (1) 5 A házassági névviselési forma az érintett kérelmére módosítható. (2) 6 A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetınél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselınél személyesen lehet elıterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselı az elsı diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetınek vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságnak. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezést végzı hatóság hatáskörébe tartozik, az anyakönyvvezetı a kérelmet haladéktalanul megküldi a hazai anyakönyvezést végzı hatóságnak. A törvény biztosítja a polgár számára azt az ügyintézést megkönnyítı megoldást, hogy bármelyik anyakönyvvezetınél elıterjesztheti a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelmet, ugyanakkor a módosítás biztosítja azt is, hogy a kérelem elbírálását a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság végezhesse el, akinél a helyszínen rendelkezésre áll valamennyi ezzel kapcsolatos alapirat is. (3) 7 Ha a kérelmezı a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságát külföldön kötötte, a kérelem elbírálásának feltétele a házasság hazai anyakönyvezése. A törvény meghatározza a házassági név fogalmát, valamint a házassági név családi név részének képzésére irányadó szabályokat összhangban az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének vonatkozó rendelkezéseivel. A törvény rugalmasan határozza meg a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem benyújtásának a helyét, egyúttal a külföldön élı magyar állampolgárok számára lehetıvé teszi az illetékes konzuli tisztviselınél történı kérelem-elıterjesztést. A törvény e helyen szabályozza a házassági névviselés formáját arra az esetre, ha a házasulók a házasság megkötéséig nem nyilatkoztak a viselni kívánt házassági nevükrıl. (4) 8 (5) 9 Ha a bíróság a volt feleséget eltiltotta a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétıl, a bíróság értesíti a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. Az értesítés tartalmazza a) a volt házastársak természetes személyazonosító adatait, b) a házasságkötés helyét és idıpontját, valamint c) a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétıl eltiltás tényét. 1 A évi LXXVI. törvény 80. h) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 2 A évi LXXVI. törvény 80. i) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 3 A évi LXXVI. törvény 39. szerinti szöveggel lép hatályba. 4 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 40.. Hatályos: VII. 1-tıl. 5 Az - a házasság fennállása alatt, illetve annak megszőnése után - szövegrész nem lép hatályba a évi LXXVI. törvény 82. b) alapján. 6 A évi CCXVIII. törvény 15. szerinti szöveggel lép hatályba. 7 A évi LXXVI. törvény 80. j) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 8 Nem lép hatályba a évi CCXVIII. törvény 35. c) alapján. 9 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 42.. Hatályos: VII. 1-tıl.

14 14. oldal A névváltoztatás (1) Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter engedélyezheti. (2) A szülı családi nevének megváltoztatása a szülık erre irányuló kérelmére kiterjed a szülı családi nevét viselı cselekvıképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülı családi nevének megváltoztatása a szülık erre irányuló kérelme és a korlátozottan cselekvıképes kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a korlátozottan cselekvıképes kiskorúra. (3) Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed. (4) Az (5) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem lehet engedélyezni a) a magyar hagyományoktól eltérı hangzású, magyartalanul képzett nevet, b) történelmi nevet, c) régies írásmóddal írott családi nevet, d) az elızı névváltoztatás hatálybalépésétıl számított 5 éven belül újabb névváltoztatást és e) személyhez főzıdı jogot sértı családi nevet. (5) Különös méltánylást érdemlı körülmények fennállása esetén engedélyezhetı a) a (4) bekezdés a)-c) pontja alá tartozó név és b) az elızı névváltoztatás hatálybalépésétıl számított 5 éven belül újabb névváltoztatás. (6) Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés. A névviselés a korlátozottan cselekvıképes kiskorút olyan mértékben érintı kérdés, amelyhez a teljes hatályú apai elismerı nyilatkozathoz hasonlóan indokolt hozzájárulását beszerezni (1) A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani bármely anyakönyvvezetınél. A külföldön élı magyar állampolgár a kérelmét bármely hivatásos konzuli tisztviselınél is elıterjesztheti. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmezı aa) születési családi és utónevét, ab) házassági nevét, ac) születési helyét, ad) anyja születési családi és utónevét, ae) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, af) családi állapotát, ag) házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét és idejét, ah) lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét, valamint ha ilyennel rendelkezik, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési címét vagy azt a címet, amelyen a hatósággal kapcsolatot kíván tartani, ai) személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát, számát és érvényességi idejét, b) - ha a kérelmezı családi állapota férjes vagy nıs - a névváltoztatással érintett házastársa ba) születési családi és utónevét, bb) házassági nevét, bc) születési helyét, bd) anyja születési családi és utónevét, be) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, c) a kérelmezı kiskorú gyermeke vagy gyermekei ca) születési családi és utónevét, cb) születési helyét, cc) anyja születési családi és utónevét, cd) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, ce) a korlátozottan cselekvıképes kiskorú hozzájáruló nyilatkozatát, d) a kérelem indokolását, e) a kérelmezı nyilatkozatát arról, hogy a választott családi név nem sért személyhez főzıdı jogot, f) a kérelmezı nyilatkozatát arról, hogy a - születési vagy házassági - nevét az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter korábban megváltoztatta-e, g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezett név a Polgári Törvénykönyv névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti. (3) A születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve utónevet, amelyet a kérelmezı új névként kíván viselni. 51. (1) A névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter okiratot állít ki. A névváltoztatási iratok nem selejtezhetık, ırzésükrıl és nyilvántartásukról az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter gondoskodik. (2) 3 A névváltoztatást engedélyezı határozat a meghozatalát követı tizenhatodik napon válik jogerıssé. (3) 3 A névváltoztatást - a (2) bekezdés szerinti idıponttal - az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter jegyzi be az anyakönyvbe. (4) 3 A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap. (5) 3 Ha a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétıl számított tizenöt napon belül kell kibocsátani. 1 A évi LXXVI. törvény 43. szerinti szöveggel lép hatályba. 2 A évi LXXVI. törvény 44. szerinti szöveggel lép hatályba. 3 A évi LXXVI. törvény 45. szerinti szöveggel lép hatályba.

15 15. oldal Az anyakönyvi eljárás egyszerősítését célozza, hogy a névváltoztatási eljárás eredményeként a névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter nem értesíti az anyakönyvvezetıt, hanem az adatokat közvetlenül ı jegyzi be az elektronikus anyakönyvbe. Tekintettel arra, hogy a papíralapú anyakönyvek korábbi bejegyzéseit nem automatikusan töltik fel az elektronikus anyakönyvbe, azokban az esetekben, ahol az anyakönyvi bejegyzést az elektronikus anyakönyv még nem tartalmazza, a születést nyilvántartó anyakönyvvezetı belföldi jogsegély keretében rögzíti ezeket. (6) 1 A névváltoztatási okiratmásolatot az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter állítja ki. 52. (1) A volt házastársa nevét viselı személy házassági neve a kérelmére megváltoztatható, ha a) a házasság megszőnt, és b) 2 személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa a nevét a kért formában használta. (2) 3 Amennyiben a magyar állampolgár neve külföldön történt házasságkötés következtében a magyar névviselési szabályoktól eltérıen megváltozik, a hazai anyakönyvezéskor a név bejegyzése során úgy kell eljárni, mintha a névváltoztatást az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter engedélyezte volna. (3) Az (1) bekezdés szerinti névváltoztatásra a 49. (2)-(4) bekezdése, valamint az 50. (2) bekezdés b), c) és f) pontja kivételével a ban foglaltakat megfelelıen alkalmazni kell. A házassági nevet viselı személyek körében a XX. század második felében az anyakönyvezésre és a személyazonosító okmányokra vonatkozó szabályozás változásai nyomán több esetben olyan helyzet jött létre, amely indokolttá tette a házassági névváltoztatás intézményének a létrehozatalát. A törvény a házasság megszőnése után teszi lehetıvé a házassági név névváltoztatási eljárásban történı korrekcióját, ha a kért nevet a volt házastárs okirattal igazolhatóan viselte. Megkülönböztetı betőjel és egyéb jelzés 53. (1) Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevőek megkülönböztetésére szolgáló betőjelet a családi név részének kell tekinteni, az nem minısül külön tagnak. (2) A betőjelet a családi nevet megelızıen vagy azt követıen nagybetővel kell írni, és a betőjel után pontot kell tenni (1) 5 Az anyakönyvbe korábban bejegyzett betőjel és egyéb jelzés - az 53. -ban foglaltak kivételével - nem viselhetı, és azt az anyakönyvi kivonat kiállításánál, valamint az anyakönyvi kivonat adattartalmát képezı adatokra vonatkozó adattovábbítás során figyelmen kívül kell hagyni. (1a) 6 A doktori cím és más tudományos fokozat, valamint az egyes címek és rangok megszüntetésérıl szóló évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg kell tagadni. A rendelkezés a hatályos szabályozásnak megfelelıen kimondja, hogy a doktori címek az anyakönyvbe nem jegyezhetıek be, tekintettel arra, hogy azok családjogi relevanciával nem bírnak. Ez a doktori címnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba való bejegyzését és ennek alapján igazolványokban való viselését nem érinti. (2) A születési anyakönyvbe január 1-je elıtt bejegyzett megkülönböztetı betőjelet az érintett akkor jogosult és köteles viselni, ha az erre irányuló nyilatkozatát az anyakönyv tartalmazza. V. FEJEZET AZ ANYAKÖNYVEK VEZETÉSE Az elektronikus és a papír alapú anyakönyv Az elektronikus anyakönyvi bejegyzés hiányában a papír alapú anyakönyvi bejegyzést kell hitelesnek tekinteni (1) 8 Az e törvény hatálybalépését követıen bekövetkezett vagy az e törvény hatálybalépésekor az anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi eseményekre vonatkozó bejegyzéseket az elektronikus anyakönyvbe kell teljesíteni. (2) Az e törvény hatálybalépését megelızıen teljesített bejegyzéshez - a 60. (1)-(3) bekezdésében foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépését követıen az elsı bejegyzés teljesítésekor a papír alapú anyakönyvnek az adott bejegyzésre vonatkozó adatait be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe. (3) A (2) bekezdésben foglalt bejegyzés teljesítését követıen az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzést e tény feltüntetésével lezárja. 1 Beiktatta: évi CCXVIII. törvény 16.. Hatályos: VII. 1-tıl. 2 A évi LXXVI. törvény 80. k) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 3 Az, azzal a különbséggel, hogy a névváltozásról az anyakönyvi ügyekért felelıs minisztert és a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt értesíteni kell szövegrész nem lép hatályba a évi LXXVI. törvény 82. c) alapján. 4 Nem lép hatályba a évi LXXVI. törvény 81. c) alapján. 5 Az és 54. szövegrész nem lép hatályba a évi LXXVI. törvény 82. d) alapján. 6 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 47.. Hatályos: VII. 1-tıl. 7 A évi LXXVI. törvény 48. szerinti szöveggel lép hatályba. 8 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba.

16 16. oldal (4) 1 Ha a (2) bekezdés szerinti bejegyzés házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, a (2) bekezdés szerinti bejegyzést teljesítı anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélı házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel kapcsolatban elsı alkalommal rögzítenek adatokat korábbi - nem születési - bejegyzéshez az elektronikus anyakönyvben. A születési esemény rögzítésére nyitva álló határidı kellıen hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek számára is lehetıvé teszi a munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az adatok és az idıpont tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját. 57/A. 2 (1) Ha a születés anyakönyvezésekor a szülık születési és házassági anyakönyvi bejegyzésének adatai nem szerepelnek az elektronikus anyakönyvben, a születést bejegyzı anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság megkeresi a szülık születését és házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot a születési és házassági bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében. (2) 3 A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv megkereséssel érintett anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt (1) A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése esetén a szándékukat bejelentı felek születési anyakönyvi bejegyzésének adatait, ha azok az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel legkésıbb a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének idıpontjáig az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni. (2) A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésérıl a jegyzıkönyvet felvevı anyakönyvvezetı az érintett személyek születési anyakönyvi bejegyzésének az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl értesíti a megkeresıt. (3) 4 Közeli halállal fenyegetı állapot esetén a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot bejegyzı anyakönyvvezetı a felek születési anyakönyvi bejegyzésben szereplı adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított tizenöt napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. (4) 5 A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hazai anyakönyvezése esetén a felek születési anyakönyvi bejegyzésének adatait, ha azok az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek, az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni. A hazai anyakönyvezést végzı hatóság a bejegyzés érdekében megkeresi a felek születését nyilvántartó anyakönyvvezetıt, aki a megkeresés kézhezvételétıl számított százhúsz napon belül gondoskodik a születési anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl, és errıl értesíti a megkeresıt. Ha a felek születését a hazai anyakönyvezést végzı hatóság anyakönyvezte, a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló eljárás megindulásától számított százhúsz napon belül jegyzi be a születési anyakönyvi bejegyzés adatait az elektronikus anyakönyvbe. Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel kapcsolatban házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése folytán elsı alkalommal rögzítenek adatokat az elektronikus anyakönyvben. A születési esemény rögzítésére nyitva álló határidı kellıen hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek számára is lehetıvé teszi a munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az adatok és az idıpont tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját. 58/A. 6 (1) A haláleset bejegyzése esetén a halálesetet bejegyzı anyakönyvvezetı vagy hazai anyakönyvezést végzı hatóság az elhalt születési anyakönyvi bejegyzésben szereplı adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. (2) Ha az elhaltnak halálakor házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata állt fenn, a halálesetet bejegyzı anyakönyvvezetı vagy hazai anyakönyvezést végzı hatóság az elhalt házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzésben szereplı adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. 1 Beiktatta: évi CCXVIII. törvény 17.. Hatályos: VII. 1-tıl. 2 A évi LXXVI. törvény 48. szerinti szöveggel lép hatályba. 3 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba. 4 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba. 5 Beiktatta: évi CCXVIII. törvény 18.. Hatályos: VII. 1-tıl. 6 Beiktatta: évi CCXVIII. törvény 19.. Hatályos: VII. 1-tıl.

17 17. oldal (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság az elhalt házastársa vagy bejegyzett élettársa születési anyakönyvi bejegyzésében szereplı adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel (az elhunyttal, illetve túlélı házastársával, bejegyzett élettársával) kapcsolatban elhalálozás következtében elsı alkalommal rögzítenek adatokat az elektronikus anyakönyvben. A születési esemény rögzítésére nyitva álló határidı kellıen hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek számára is lehetıvé teszi a munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az adatok és az idıpont tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját. A haláleset bejegyzésével egyidejőleg, ha az elhunytnak érvényes házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata állt fenn, a túlélı házastárs vagy bejegyzett élettárs családi állapota megváltozását is be kell jegyezni az anyakönyvbe. Ehhez a törvény szabályai szerint szükséges a házasság rögzítése, amely a fentiekben kifejtettekre tekintettel magával vonja a házastárs születésének bejegyzését is. Mindezen rendelkezések biztosítják, hogy az elhalálozás kapcsán az elektronikus anyakönyvbe kerülı adatok kiindulópontját biztosan tartalmazza az elektronikus anyakönyvi rendszer (1) 2 A papír alapú anyakönyv adatait azon bejegyzés esetében is be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, amelyrıl az anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság - a papír alapú anyakönyvbe történı betekintés engedélyezését ide nem értve - adattovábbítást végez, vagy a hivatásos konzuli tisztviselı anyakönyvi okiratot állít ki. (2) Az adattovábbítást teljesítı anyakönyvvezetı, hazai anyakönyvezést végzı hatóság vagy az anyakönyvi okiratot kiállító hivatásos konzuli tisztviselı az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzés érdekében megkeresi az adattovábbítással érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A papír alapú anyakönyvet kezelı anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság öt napon belül gondoskodik az adatoknak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl, és errıl értesíti a megkeresıt. (3) 3 Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, az adattovábbítással érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélı házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. Az elektronikus anyakönyv közhitelességének biztosítása érdekében szükséges a születési anyakönyvi bejegyzés rögzítése minden olyan esetben, amikor az érintett személlyel kapcsolatban adattovábbítás eredményeként elsı alkalommal rögzítenek adatokat az elektronikus anyakönyvben. A születési esemény rögzítésére nyitva álló határidı kellıen hosszú ahhoz, hogy ne gátolja meg a kiváltó esemény anyakönyvezését, így ne hosszabbítsa meg szükségtelenül az ügyintézést az ügyfél részére, valamint a rögzítésre kötelezettek számára is lehetıvé teszi a munkafolyamatok priorizálását. A rögzített születési események az adatok és az idıpont tekintetében is biztosítják a történeti adatállomány kiindulópontját. 59/A. 1 (1) 4 Ha a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy születésére, fennálló házasságára vagy bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére (a továbbiakban együtt: névváltoztatással érintett esemény) vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a névváltoztatási kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezetı vagy - ha a névváltoztatási kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselınél nyújtották be - az anyakönyvi ügyekért felelıs miniszter megkeresi a névváltoztatással érintett eseményre vonatkozó anyakönyvi bejegyzést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot a névváltoztatással érintett esemény az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított nyolc napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresı szervet, ha a megkeresı szerv az anyakönyvvezetı volt, akkor az anyakönyvi ügyekért felelıs minisztert is. (2) 5 Ha a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy házastársának vagy bejegyzett élettársának a születésére vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az (1) bekezdés alapján megkeresett, a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezetı megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl az értesítéstıl számított százhúsz napon belül gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. 1 A évi LXXVI. törvény 48. szerinti szöveggel lép hatályba. 2 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba. 3 Beiktatta: évi CCXVIII. törvény 20.. Hatályos: VII. 1-tıl. 4 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba. 5 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba.

18 18. oldal (2a) 1 Ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızıen házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a születési családi nevének viselésére jogosult, és a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságra vonatkozó anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az az anyakönyvvezetı, akinél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot bejelentették, megkeresi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. A megkeresett anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzésérıl a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének idıpontjáig gondoskodik, és errıl értesíti a megkeresıt. Közeli hallállal fenyegetı állapot esetén a megkeresett anyakönyvvezetı az 58. (3) bekezdésében meghatározott határidın belül teljesíti a bejegyzést. A rendelkezés speciális szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a korábban házasságban élı személy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, és a névviselésre irányadó szabályok szerint ezt követıen nem viselheti a korábbi házassági nevet. Ebben az esetben a névviselés megváltozását be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvi rendszerbe, ehhez azonban fel kell vinni az elektronikus anyakönyvbe a korábbi névviselésre jogosító házassági esemény adatait. A rendelkezés kitér arra is, hogy a közeli halállal fenyegetı állapotban létesíteni kívánt bejegyzett élettársi kapcsolat esetén az elızmény rögzítésére hosszabb határidı irányadó annak érdekében, hogy az ne legyen akadálya a bejegyzett élettársi kapcsolat azonnali létesítésének. (3) 2 Ha a teljes hatályú apai elismerı nyilatkozatban megjelölt anya és apa születési anyakönyvi bejegyzésének adatai az elektronikus anyakönyvben nem szerepelnek, a nyilatkozatot az apai elismerı nyilatkozatok nyilvántartásába bejegyzı anyakönyvvezetı értesíti az anya és apa születését nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot az anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe rögzítése érdekében. Az anya és apa születését nyilvántartó anyakönyvvezetı vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóság a bejegyzés adatait az értesítéstıl számított százhúsz napon belül bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe, és errıl értesíti a megkeresıt (1) Az elektronikus anyakönyvbe az e törvény hatálybalépése elıtt megnyitott papír alapú anyakönyv adatai közül azokat az adatokat lehet bejegyezni, amelyek e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képezik. (2) 4 (3) 5 Az e törvény hatálybalépése elıtt tett anyakönyvi bejegyzés adatait nem kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe, ha arra kizárólag a tévesen megkezdett vagy azon bejegyzés bejegyzés törlése miatt kerülne sor, amelyet nem az eljárásra jogosult személy teljesített. (4) Ha az elektronikus anyakönyvbe történı bejegyzéskor a papír alapú anyakönyv nem tartalmazza a személyi azonosítót, azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján kell bejegyezni az anyakönyvbe. A törvény hatályba lépését követıen bekövetkezı anyakönyvi eseményeket az elektronikus anyakönyvbe kell rögzíteni. Az elektronikus anyakönyvrıl másodpéldányt nem vezetnek. A törvény hatályba lépését megelızıen bekövetkezett anyakönyvi események adatait az anyakönyvvezetık akkor jegyzik be az elektronikus anyakönyvbe, ha valamelyik adat megváltozása miatt az anyakönyvbe újabb bejegyzést kell teljesíteni. E kötelezettség alól a törvény szők körben enged kivételt. A papíralapú anyakönyvben szereplı adatokat azokban az esetekben is be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, ha olyan eljárás van folyamatban, amelynek eredményeként olyan adatokat kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe, amelyekkel kapcsolatban a bejegyzés teljesítésére e törvény alapján nem a papíralapú anyakönyv ırzésének helye szerinti anyakönyvvezetı illetékes. Bejelentés 61. (1) 6 A születést és a halálesetet anyakönyvezés céljából - legkésıbb az azt követı elsı munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetınél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejőleg a bejelentı közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A bejelentésrıl az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzıkönyvet kell felvenni. (2) 7 A születés tényét és idıpontját szülész-nıgyógyász szakorvos, a haláleset tényét és idıpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. A születés tényét tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésrıl szóló kormányrendeletben meghatározott felelıs személy igazolja. (3) Az intézetben történt születést és halálesetet az intézet vezetıje jelenti be. (4) 8 Az intézeten kívüli születést a szülı, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésrıl szóló kormányrendeletben meghatározott felelıs személy jelenti be. (5) Ha az anya a személyazonosságát sem a születéskor, sem annak bejelentését követı 30 napon belül nem igazolja, és a gyermeket a kórházban felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket ismeretlen szülıktıl származó talált gyermeknek kell tekinteni. (6) 9 Az intézeten kívüli halálesetet az elhalttal együtt élı vagy az elhalt hozzátartozója, illetve az jelenti be, aki a halálesetrıl tudomást szerzett. (7) 10 Bejelentés hiányában is be kell jegyezni az anyakönyvbe a Magyarországon történt születést és halálesetet, ha bejelentésre kötelezett nincs, vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezetı gondoskodik a szükséges adatok beszerzésérıl. 1 Beiktatta: évi CCXVIII. törvény 21.. Hatályos: VII. 1-tıl. 2 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba. 3 A évi LXXVI. törvény 48. szerinti szöveggel lép hatályba. 4 Nem lép hatályba a évi CCXVIII. törvény 35. d) alapján. 5 A évi CCXVIII. törvény szerint módosított szöveggel lép hatályba. 6 A évi LXXVI. törvény 49. (1) szerinti szöveggel lép hatályba. 7 A évi LXXVI. törvény 49. (2) szerinti szöveggel lép hatályba. 8 A évi LXXVI. törvény 49. (3) szerinti szöveggel lép hatályba. 9 A évi LXXVI. törvény 80. l) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 10 A évi LXXVI. törvény 49. (4) szerinti szöveggel lép hatályba.

19 19. oldal (8) 1 Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésrıl szóló kormányrendeletben meghatározott felelıs személy nem mőködött közre, a születés szülész-nıgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhetı. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét. 61/A. 2 (1) Ha a bíróság a) az apasági vélelem megdöntése iránti perben az anyakönyvbe apaként bejegyzett személy apaságát megdönti, b) az apaság megállapítása iránti perben az érintett személy apaságát megállapítja, vagy c) az anyasági perben megállapítja, hogy a gyermek anyja nem a születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy, a bíróság értesíti a születést nyilvántartó anyakönyvvezetıt vagy a hazai anyakönyvezést végzı hatóságot. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a) az apa vagy az anya természetes személyazonosító adatait, b) a gyermek születésének helyét és idıpontját, valamint c) az apaság vélelme megdöntésének, az apaság megállapításának vagy az anyaság negatív megállapításának a tényét (1) A haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezetı részére az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentı rendelkezésére áll - az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot át kell adni, valamint a halottvizsgálati bizonyítványt be kell mutatni. (2) A haláleset bejelentésekor a Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként lakóhellyel rendelkezı személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentı rendelkezésére áll - a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetınek át kell adni, valamint a halottvizsgálati bizonyítványt be kell mutatni. (3) Az anyakönyvvezetı az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással - könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre utaló bélyegzılenyomattal - érvényteleníti. Az anyakönyvvezetı az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezetı a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésıbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak. (4) Bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállással nem rendelkezı nem magyar állampolgár halálesetének bejelentésekor az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezetınek be kell mutatni. Az anyakönyvvezetı az elhalt úti okmányában lévı érvényes magyar vízumon, illetve a tartózkodási jogosultságra vonatkozó bejegyzésen az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító feltüntetésével érvénytelen bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a bejelentınek visszaadja. 62/A. 4 Az anyakönyvvezetı elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult a) a személyazonosság és az állampolgárság ellenırzése, valamint az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, valamint a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott adatokat, valamint b) a személyazonosság ellenırzése, valamint az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak bevonása céljából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatokat megismerni. A rendelkezés lehetıséget biztosít az anyakönyvvezetınek arra, hogy a személyazonosság és az állampolgárság ellenırzése céljából, valamint a halálozás anyakönyvezésével összefüggésben ellenırizze a halálesetkor bevonandó okmányok, így a személyazonosító igazolvány, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az útlevél és a vezetıi engedély adatait tartalmazó nyilvántartásban azt, hogy az elhunytnak van-e érvényes ilyen okmánya, hogy ezt követıen intézkedhessen annak bevonásáról vagy a hozzátartozó általi átadásáról, illetve felszólíthassa a hozzátartozót az érintett okmány beszolgáltatására. Tekintettel arra, hogy az elektronikus anyakönyvi rendszer automatikusan megteremti az elektronikus kapcsolatfelvétel feltételeit, indokolatlan a jelenlegi szabályozás, amely a technikai feltételek fennállásához köti az adatok közvetlen elektronikus hozzáféréssel történı megismerését. Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást támogató rendszer megteremti annak a lehetıségét, hogy az anyakönyvvezetı közvetlen hozzáféréssel ellenırizze az állampolgárságot és a személyazonosságot az okmánynyilvántartásokban. Az anyakönyvezés helye és idıpontja (1) A települési önkormányzat jegyzıje gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetınek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére. (2) Az anyakönyvvezetı a születést és a halálesetet a bejelentést követıen azonnal, a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - annak létrejöttét követıen azonnal anyakönyvezi. 1 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 50.. Hatályos: VII. 1-tıl. 2 Beiktatta: évi CCXVIII. törvény 22.. Hatályos: VII. 1-tıl. 3 A évi LXXVI. törvény 51. szerinti szöveggel lép hatályba. 4 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 52.. Hatályos: VII. 1-tıl. 5 A évi LXXVI. törvény 53. szerinti szöveggel lép hatályba.

20 20. oldal (2a) A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozók kérelmére az anyakönyvvezetı a megkötendı házasságot és a létesítendı bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett idıpontját megelızı utolsó munkanapon elızetesen anyakönyvezi. Ha a házasság megkötésére vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére nem került sor, az anyakönyvvezetı a bejegyzés adatait a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett idıpontját követı elsı munkanapon törli az anyakönyvbıl. Az anyakönyvvezetı a kiállított anyakönyvi kivonatot csak a házasság megkötését vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követıen adhatja ki. A házasság megkötéséig, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig a bejegyzésbıl nem teljesíthetı adattovábbítás és az adatok közvetlen hozzáféréssel sem ismerhetıek meg. (3) Az anyakönyvezést a meglévı adatokkal kell teljesíteni, ha az ügyintézési határidı letelt, és az anyakönyvezéshez szükséges minden adat nem áll rendelkezésre Ha az anyakönyvi bejegyzést nem az eljárásra illetékes anyakönyvvezetı teljesítette, az anyakönyvi alapiratokat megküldi az eljárásra illetékes anyakönyvvezetınek. Fıszabály szerint a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot annak megkötését, illetve létesítését követıen kell anyakönyvezni. Az annak érdekében történı korábbi anyakönyvezéshez, hogy a felek az anyakönyvi kivonatukat a szertartást követıen azonnal megkapják, közérdek nem főzıdik, ez nem indokolja a nyilvántartás közhitelességének csorbítását azzal, hogy az nem valós adatokat tartalmazzon, és azt sem, hogy kötelezı adatkezelési szabályok megállapításával ez a gyakorlat általánossá váljon. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a házasulók vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozók jelentıs része igényli, hogy részükre az anyakönyvi kivonat haladéktalanul kiállítható legyen. A törvény ezért lehetıvé teszi, hogy az anyakönyvi bejegyzés adatait az anyakönyvvezetı már a házasságkötést megelızıen bejegyezze az anyakönyvbe. Annak érdekében azonban, hogy a nyilvántartás közhitelessége ne sérüljön, és az valótlan adatok igazolására ne legyen felhasználható, a törvény garanciális szabályként megtiltja az ilyen adatokról történı adattovábbítást, vagy az ilyen adatokhoz való közvetlen hozzáférést. Szintén garanciális jellegő szabály, hogy az ilyen adatok kezelése idıtartamának lehetı legrövidebbre korlátozása érdekében az anyakönyvvezetı legkorábban a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızı munkanapon jegyezheti be a házassággal vagy a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben rögzítendı adattartalmat. Az adatkezelés jogalapja a házasság megkötéséig vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig az érintettek hozzájárulása lesz, aminek az alapiratokból ki kell derülnie. A bejegyzett adatok alapján az anyakönyvi kivonat kiállítható, de az a feleknek csak a házasság megkötését vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követıen adható át. Ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre, az anyakönyvvezetınek az ily módon bejegyzett adatokat legkésıbb a tervezett idıpontot követı elsı munkanapon törölnie kell az elektronikus anyakönyvbıl, a kiállított anyakönyvi kivonatot pedig meg kell semmisítenie. Az elektronikus anyakönyvi rendszer bevezetésével indokolatlan a bejegyzés törlése, majd ismételt teljesítése azzal, hogy a késıbbi kereshetıség érdekében az ilyen eljárásban keletkezett iratokat meg kell küldeni a bejegyzésre egyébként illetékes anyakönyvvezetınek. Hazai anyakönyvezés 65. A magyar állampolgár köteles kezdeményezni a külföldön történt házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének, gyermeke külföldön történt születésének, valamint a magyar állampolgárságú házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke és szülıje külföldön történt halálának hazai anyakönyvezését. 66. (1) 2 A magyar állampolgár születését, házasságkötését, valamint - a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény hatálybalépését követıen létesített - bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését az anyakönyv akkor is tartalmazza, ha a magyar állampolgárságot a születése, házasságkötése, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után szerezte meg. (2) Ha a hontalan személy lakóhelye Magyarországon van vagy volt, külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét a hazai anyakönyvezést végzı hatóság anyakönyvezi, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke főzıdik. 67. (1) 3 A hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely képviselı-testület hivatalának anyakönyvvezetıjénél vagy bármely konzuli tisztviselınél elıterjeszthetı. Ha magyar állampolgár külföldön történt születésérıl, házasságkötésérıl, bejegyzett élettársi kapcsolata külföldi létesítésérıl vagy külföldön történt halálesetérıl az anyakönyvvezetı vagy - a fogadó állam hatósága által megküldött anyakönyvi kivonat alapján - a konzuli tisztviselı tudomást szerez, a hazai anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselınél postai úton is elı lehet terjeszteni. (1a) 4 Az állampolgárság megszerzésére vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elı kell terjeszteni. (1b) 4 Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell - ha a kérelmezı a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Az anyakönyvvezetı vagy a hivatásos konzuli tisztviselı ellenırzi, hogy a kérelmezı a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e. A Magyary Egyszerősítési Program kiemelt célja volt az állampolgársági ügyek tekintetében a hazai anyakönyvezés egyidejő megindítása, ennek megfelelıen a rendelkezés rögzíti, hogy az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor - ha a hazai anyakönyvezés nem történt még meg - az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elı kell terjeszteni, és ahhoz csatolni kell a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba történı automatikus felvételhez szükséges adatokat is. 1 A évi LXXVI. törvény 53. szerinti szöveggel lép hatályba. 2 A évi LXXVI. törvény 80. m) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 3 A évi LXXVI. törvény 54. szerinti szöveggel lép hatályba. 4 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 55.. Hatályos: VII. 1-tıl.

T/10902. számú törvényjavaslat. egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról

T/10902. számú törvényjavaslat. egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10902. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi

Részletesebben

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről I. fejezet Általános rendelkezések Az anyakönyv 1. (1) Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely -

Részletesebben

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről I. fejezet Általános rendelkezések Az anyakönyv 1. (1) Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely -

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről I. fejezet Általános rendelkezések Az anyakönyv 1. (1) Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely -

Részletesebben

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

Budapest, 2015. április

Budapest, 2015. április MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4451. számú törvényjavaslat az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a közfoglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

Hatály: 2009.X.1. - 2010.III.31. Online - 1995. évi LXVI. törvény - a köziratokról, a közlevéltárakról és a magá

Hatály: 2009.X.1. - 2010.III.31. Online - 1995. évi LXVI. törvény - a köziratokról, a közlevéltárakról és a magá 1. oldal 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl 1 Az Országgyőlés a történelmi múlt megismerésének elsıdleges forrásául szolgáló, illetıleg a közfeladatok

Részletesebben

25/2008. (XI. 18.) IRM rendelet. az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról

25/2008. (XI. 18.) IRM rendelet. az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról 25/2008. (XI. 18.) IRM rendelet az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 16/1995. (IV.13.), 11/1996. (V.16.) és a 14/2000. (III.16.) önk. rendeletekkel)

(Egységes szerkezetben a 16/1995. (IV.13.), 11/1996. (V.16.) és a 14/2000. (III.16.) önk. rendeletekkel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 32/1994.(VII.7.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek elidegenítésérıl 1/ (Egységes szerkezetben a 16/1995. (IV.13.),

Részletesebben

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS,

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS, UTALVÁNYOZÁS ÉS ELLENJEGYZÉS RENDJE SOPRON HATÁLYOS: 2015. X. 7-TİL TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat hatálya... 3 A szabályzat célja... 3 Értelmező

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

külterületi ingatlan/ok/ra. Az ingatlan/ok/ra a haszonbérleti díj ajánlatom:... A kifizetés módja:... A haszonbérlet idıtartama:...

külterületi ingatlan/ok/ra. Az ingatlan/ok/ra a haszonbérleti díj ajánlatom:... A kifizetés módja:... A haszonbérlet idıtartama:... HASZONBÉRLETI AJÁNLAT TERMİFÖLDRE a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a termıföldre vonatkozó elıvásárlási és elıhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló mód. 16/2002.

Részletesebben

A szabályzat célja. Az ellenırzést ellátó szerv

A szabályzat célja. Az ellenırzést ellátó szerv Elfogadva: 2008. március 31., 2009. április 27. Kihirdetve: Hivatalos Értesítı 2009. évi 29. sz. Hatályba lépés: 2009. július 1. Módosítva: - Alkalmazás: 1/2009. (IV. 27.) MÜK SZABÁLYZAT a pénzmosás és

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Az Anyakönyvi Hivatal a 8454 Nyirád, Szabadság u. 3. szám alatti polgármesteri hivatalban található.

Az Anyakönyvi Hivatal a 8454 Nyirád, Szabadság u. 3. szám alatti polgármesteri hivatalban található. Az Anyakönyvi Hivatal a 8454 Nyirád, Szabadság u. 3. szám alatti polgármesteri hivatalban található. Telefonszám: 88/235-001; 88/506-070 Faxszám: 88/235-001 E-mail: nyiradph@vnet.hu Kovács Károlyné igazgatási

Részletesebben

Elıterjesztés a Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselı-testülete 2015. február 4-i ülésére

Elıterjesztés a Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselı-testülete 2015. február 4-i ülésére Elıterjesztés a Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselı-testülete 2015. február 4-i ülésére Tárgy: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szekszárdi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni.

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni. Gépjármű átírás Mikor kell Gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármő korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevı) is be kell jelentenie az okmányirodában. A korábbi tulajdonos

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 58. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat a Szekszárd és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány alapító okiratának elfogadására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK DEVIZA ALAPÚ PÉNZFORGALMI FIZETÉSI SZÁMLÁKHOZ. 1/1/b. számú melléklet

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK DEVIZA ALAPÚ PÉNZFORGALMI FIZETÉSI SZÁMLÁKHOZ. 1/1/b. számú melléklet 1/1/b. számú melléklet ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet (székhelye: 8380 Hévíz, Széchenyi u. 66., cégjegyzékszáma: 20-02-050059, tevékenységi engedély száma: 256/2000

Részletesebben

A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S

A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Z Á R T K Ö RŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S S Z E R ZİDÉSI FELTÉTELEI A Társaság Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. Az Üzletszabályzat nyilvánossága... 4 3. Az Üzletszabályzat módosítása... 4 4. A Bank és az Ügyfél együttmőködése, tájékoztatási

Részletesebben

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyarországhoz való kötődésének erősítése érdekében, a természetes

Részletesebben

1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE. a közterület-használatról

1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE. a közterület-használatról 1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE a közterület-használatról Kéthely Község Önkormányzatának Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testületének 32/2014. (XI. 28.) Önkormányzati Rendelete

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testületének 32/2014. (XI. 28.) Önkormányzati Rendelete Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testületének 32/2014. (XI. 28.) Önkormányzati Rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról-átvételérıl Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Az anyakönyvi kivonat kiállításának illetéke 2000 forint, amit illetékbélyegben kell leróni.

Az anyakönyvi kivonat kiállításának illetéke 2000 forint, amit illetékbélyegben kell leróni. A házassági névviselési forma megváltoztatása A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házassági névviselési forma - a házasság fennállása alatt,

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÉSZREVÉTELEI az Aarhusi Egyezmény 10.

Részletesebben

21/1997. (III. 12.) FM-HM együttes rendelet

21/1997. (III. 12.) FM-HM együttes rendelet 21/1997. (III. 12.) FM-HM együttes rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységrıl szóló 1996. évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A földmérési és térképészeti tevékenységrıl

Részletesebben

2005. évi XVIII. törvény. a távhıszolgáltatásról 1

2005. évi XVIII. törvény. a távhıszolgáltatásról 1 1. oldal 2005. évi XVIII. törvény a távhıszolgáltatásról 1 Az Országgyőlés a felhasználók biztonságos, megfelelı minıségő és gazdaságos távhıellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstıl

Részletesebben

MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A BANKSZÁMLÁK VEZETÉSÉRİL, A BETÉTGYŐJTÉSRİL ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A BANKSZÁMLÁK VEZETÉSÉRİL, A BETÉTGYŐJTÉSRİL ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A BANKSZÁMLÁK VEZETÉSÉRİL, A BETÉTGYŐJTÉSRİL ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Budapest, 2012. június 1. TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 6 1. Az Üzletszabályzat

Részletesebben

HONOSÍTÁS. Hagyományos honosítás esetén a kérelem benyújtásának általános feltételei:

HONOSÍTÁS. Hagyományos honosítás esetén a kérelem benyújtásának általános feltételei: HONOSÍTÁS Az ügy rövid leírása Honosítással az a külföldi személy szerezhet magyar állampolgárságot, aki még soha nem volt magyar állampolgár. A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi

Részletesebben

10/2006. (III. 7.) IM rendelet. A jogi oktatás és vizsga célja. Felkészülés a vizsgára. Jelentkezés a tanfolyamra és a vizsgára

10/2006. (III. 7.) IM rendelet. A jogi oktatás és vizsga célja. Felkészülés a vizsgára. Jelentkezés a tanfolyamra és a vizsgára az igazságügyi szakértıi tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról Az igazságügyi szakértıi tevékenységrıl szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. -a (5) bekezdésének

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A mőködés rendje 8 III. A pedagógiai munka

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 31. MELLÉKLET: db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2012. ( ) önkormányzati rendelete Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi költségvetésrıl

Részletesebben

ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI IRODA FELADAT-ÉS HATÁSKÖRI JEGYZÉKE BELÜGYI ÁGAZAT

ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI IRODA FELADAT-ÉS HATÁSKÖRI JEGYZÉKE BELÜGYI ÁGAZAT ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI IRODA FELADAT-ÉS HATÁSKÖRI JEGYZÉKE BELÜGYI ÁGAZAT Anyakönyvi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök 1. Felmentést adhat a házasság előtti várakozási 1952. évi IV. tv. (a

Részletesebben

A Kormány 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 141.

A Kormány 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 141. A Kormány 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 141. szám A Kormány a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88.

Részletesebben

Tájékoztató. ügyfelei számára

Tájékoztató. ügyfelei számára Tájékoztató az e-szignó Hitelesítés Szolgáltató ügyfelei számára Azonosító: 1.3.6.1.4.1.21528.2.1.1.7 Verzió: 3.2 Elsı verzió hatályba lépése: 2005. április 1. Biztonsági besorolás: NYILVÁNOS Jóváhagyta:

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez)

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan Az adatlapot a vagyonszerzınek

Részletesebben

A CIB Bank Zrt. Általános Üzletszabályzata (a továbbiakban "Üzletszabályzat")

A CIB Bank Zrt. Általános Üzletszabályzata (a továbbiakban Üzletszabályzat) A CIB Bank Zrt. Általános Üzletszabályzata (a továbbiakban "Üzletszabályzat") (hatályos 2012. április 30. napjától) I. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1. Bevezetı rendelkezések 1.1. Az Általános

Részletesebben

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai továbbképzési szabályzata

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai továbbképzési szabályzata A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai továbbképzési szabályzata A kamara küldöttgyőlése elfogadta 2007. december 15-én. Hatályba lép 2008. január 1-jén. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Magyar Könyvvizsgálói

Részletesebben

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplı Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott elıirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól

Részletesebben

A Magyar Országos Görkorcsolyázó Sportági Szakszövetség

A Magyar Országos Görkorcsolyázó Sportági Szakszövetség Nyilvántartási Szabályzat 1 A Magyar Országos Görkorcsolyázó Sportági Szakszövetség NYILVÁNTARTÁSI, IGAZOLÁSI ÉS ÁTIGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 23.

Részletesebben

Okmányiroda Utolsó frissités 2009. november 02. hétfõ 02:41

Okmányiroda Utolsó frissités 2009. november 02. hétfõ 02:41 Okmányiroda Utolsó frissités 2009. november 02. hétfõ 02:41 Okmányiroda Fonyód, dy Endre utca 39. Személyazonosító igazolvány (85) 361852/33 mellék Bándi ndorné Lakcímbejelentés (85) 361852/34 mellék dr.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület neve: Szöllısi József Rádióklub. Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Berkes ltp. 40. Mőködési területe: a Magyar Köztársaság területe. Az egyesület önkormányzati

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1 Hatályos: 2015.07.01-2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1 Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara 2006.

Magyar Mérnöki Kamara 2006. Magyar Mérnöki Kamara Építésügyi tervezıi- és szakértıi jogosultságok szabályai 2006. Ideiglenes jelleggel elfogadva a 6/2006. (V.13.) MMK Küldöttgyőlési határozattal. Felhatalmazta a Választmányt az ideiglenes

Részletesebben

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról Az Országgyőlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásával a magyar felsıoktatás az Európai Gazdasági Térség felsıoktatási

Részletesebben

LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL. Egységes szerkezetben

LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL. Egységes szerkezetben LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL Egységes szerkezetben Letenye Város Önkormányzatának a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete. alapszabálya

Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete. alapszabálya A Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete alapszabálya egységes szerkezetben a 2016. február hó 6. napján megtartott közgyőlés által elfogadott módosításokkal 2 A Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete

Részletesebben

37/2003. (X. 29.) IM rendelet

37/2003. (X. 29.) IM rendelet 1. oldal 37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzıi ügyvitel szabályairól A közjegyzıkrıl szóló 1991. évi XLI. törvény 183. -ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: I.

Részletesebben

Anyakönyvi ügyek Elérhetőség

Anyakönyvi ügyek Elérhetőség Anyakönyvi ügyek Elérhetőség Körjegyzőség Nádasd 9915 Nádasd, Kossuth út 101. Telefonszám: 94/524-014 Faxszám: 94/424-022 Anyakönyvvezető: Pesti Istvánné Ügyfélfogadási idő: Hétfő 8.00-tól 12.00 óráig

Részletesebben

BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA

BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA 2015. december 8-i alkalom kiemelt témái 1 2015. november 17-én elfogadott törvényi változások áttekintése bérügyviteli szempontból 1 oldal 1.1 2016. január 1-jétıl hatályos kiemelt

Részletesebben

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 A Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 1Egységes szerkezetbe foglalva a Közgyőlés 2013. december 16-i.../2013. (12.16.) számú határozata szerinti

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

T/9244. számú törvényjavaslat. egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról

T/9244. számú törvényjavaslat. egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9244. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email. Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA I. ÉVFOLYAM 7. szám 2011. július 27. A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szociális Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Hold u. 1. Telefon: 795-3003 Megjelenik szükség szerint Elõfizetési

Részletesebben

1996. évi LVIII. törvény. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1996. évi LVIII. törvény. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1996. évi LVIII. törvény a tervezı- és szakértı mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Az Országgyőlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása,

Részletesebben

Tájékoztató. Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén

Tájékoztató. Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén Tájékoztató Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány mint támogatásközvetítı szervezet és az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által is támogatott Akadálymentesítések megvalósításának támogatása

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEVÉLTÁR

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEVÉLTÁR 4 4 0 0 N Y Í R E G Y H Á Z A S z é c h e n y i u. 4. s z. Telefon/fax: 42/414-313, 42/311-280 E-mail: leveltar@szabarchiv.hu A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LEVÉLTÁR SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y ALAPSZABÁLY Alulírottak elhatároztuk, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdésében, a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI törvényben foglalt követelményeknek, valamint

Részletesebben

8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet. a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl

8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet. a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

5. Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

5. Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 2013. évi CXXVII. törvény egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról 1 hatályos: 2013.07.06 1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrıl szóló 1991. évi XI. törvény

Részletesebben

a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról

a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról 7/2000. (VII. 11.) SzCsM rendelet a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról A köziratokról, a közlevéltárakról és

Részletesebben

179/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Értelmezı rendelkezések

179/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Értelmezı rendelkezések 179/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a nemzetközi szerzıdés alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minısített adat védelmének eljárási szabályairól Az államtitokról és a szolgálati

Részletesebben

215/2011. (XII. 16.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Hivatala Szervezeti és Mőködési Szabályzatának megállapítása

215/2011. (XII. 16.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Hivatala Szervezeti és Mőködési Szabályzatának megállapítása BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŐLÉS 3491-10/2011. K I V O N A T a Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés 2011. december 16-i ülése jegyzıkönyvébıl 215/2011. (XII. 16.) Kgy. H a t á r o z a t Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés

Részletesebben

3. Gyámhatósági ügyek. 4. Gyámügyi Igazgatás: védelembe vétel, iskoláztatási támogatás felfüggesztése.

3. Gyámhatósági ügyek. 4. Gyámügyi Igazgatás: védelembe vétel, iskoláztatási támogatás felfüggesztése. Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu BESZÁMOLÓ - a Képviselı-testületnek - a Sárospataki Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1 1. oldal 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése,

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére. Intézményi referens.

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére. Intézményi referens. 5. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére Tárgy: Kormányzati funkciók átvezetése az érintett okiratokon Az elıterjesztést készítette:

Részletesebben

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl 1. oldal, összesen: 30 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2007. évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl Az Országgyőlés a foglalkoztatók nyugdíjcélú megtakarítások terén

Részletesebben

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Ordacsehi Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a szociális

Részletesebben

Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2011.(III.25.) Önkormányzati rendelete

Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2011.(III.25.) Önkormányzati rendelete Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2011.(III.25.) Önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról

Részletesebben

YKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T

YKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T YKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG Ügyszám: 22535/2013. Iktatószám: 11441/2014. Ügyintézı: Marcsek Balázs Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély H A T Á R O Z A T 1.00 Engedélyes:

Részletesebben

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. oldal 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhıszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról A Kormány a távhıszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.)

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL

Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL Száma: 5797-5/2012. 4. Elıkészítık: Dr. Borbély Beatrix önkormányzati és szervezési ügyintézı, Füz Péterné vagyonkezelési és hasznosítási ügyintézı Az elıterjesztés

Részletesebben

T/8847. számú törvényjavaslat

T/8847. számú törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/8847. számú törvényjavaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények

Részletesebben

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete SÁROSPATAK VÁROS JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30, péntek: 8-12 óráig J a v a s l a t -

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

XX. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. DECEMBER 11. T A R T A L O M SZEMÉLYI RÉSZ

XX. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. DECEMBER 11. T A R T A L O M SZEMÉLYI RÉSZ XX. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. DECEMBER 11. VAS MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉRTESÍTİJE T A R T A L O M SZÁM TÁRGY OLDAL SZEMÉLYI RÉSZ 35/2009. (II. 13.) sz. határozat A megyei önkormányzat által alapított kitüntetı

Részletesebben

A FEJLİDİ KALAZNÓÉRT EGYESÜLET Alapszabály. I. Általános rendelkezések 1..

A FEJLİDİ KALAZNÓÉRT EGYESÜLET Alapszabály. I. Általános rendelkezések 1.. A FEJLİDİ KALAZNÓÉRT EGYESÜLET Alapszabály I. Általános rendelkezések Az Egyesület neve: A Fejlıdı Kalaznóért Egyesület ( a továbbiakban Egyesület ) Székhelye: 7194 Kalaznó, Kossuth u. 28. 1.. 2. (1) Az

Részletesebben

A gépjármővek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvetı szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében

A gépjármővek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvetı szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében A gépjármővek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvetı szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1 a gépjármővek hivatali,

Részletesebben

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0055 azonosító számú Projekt II. fordulója megvalósítására létrehozott 1 Sándorfalva-Szatymaz Szennyvíz-, Csatorna Beruházó ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA (Sándorfalva

Részletesebben

További információk a következı címen szerezhetık be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal

További információk a következı címen szerezhetık be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal AZ EGYSZERŐ ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA Építési beruházás Árubeszerzés Szolgáltatás Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió X Tisztelt Ajánlattevı! Jelen ajánlattételi felhívás a Kbt. 251. (2)

Részletesebben

II. Az aláírásbélyegzı használata

II. Az aláírásbélyegzı használata 7. számú melléklet Keszthely Város Önkormányzata Ügyrendje I. 1./ Keszthely Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) feladatai: (1) Az önkormányzat törvényben meghatározott kötelezıen elıirt, illetve

Részletesebben

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára 1 Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára Dr. Kurucz Mihály elıadásában 2009. november 23. A XIX. század végi osztrák telekkönyvi

Részletesebben

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-alföldi Operatív Program. Közösségi Közlekedés fejlesztése c. pályázati felhívásához

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-alföldi Operatív Program. Közösségi Közlekedés fejlesztése c. pályázati felhívásához II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Dél-alföldi Operatív Program Közösségi Közlekedés fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: DAOP 2007-3.2.1 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

2012. évi C. törvény. A tevékeny megbánás

2012. évi C. törvény. A tevékeny megbánás A büntetı ügyekben alkalmazható közvetítıi eljárással kapcsolatos jogszabályok Kötelezı tananyag: 2012. évi C. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl A tevékeny megbánás 29. (1) Nem büntethetı, aki az élet,

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerősített honosítási eljárásról

Tájékoztató az egyszerősített honosítási eljárásról Tájékoztató az egyszerősített honosítási eljárásról A magyar Országgyőlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerősített honosítási

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 15/2000.(III.31.) Kgy rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról (Egységes szerkezetben) A lakások és helyiségek

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK KÜLFÖLDI, KONVERTIBILIS PÉNZNEMBEN NYILVÁNTARTOTT FIZETÉSI SZÁMLÁK ÉS LEKÖTÖTT BETÉT SZÁMLÁK VEZETÉSÉHEZ Hatályos: 2013. január 1. A Polgári Takarékszövetkezet (székhelye:

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZILÁGYI ERZSÉBET ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. 2 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZİI... 4 1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya...4

Részletesebben

További információk a következı címen szerezhetık be: XAzonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal

További információk a következı címen szerezhetık be: XAzonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal AZ EGYSZERŐ ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRİ I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatalos név: Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Postai cím: Hollán Ernı u. 1.

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei

I. Fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (III. 3.) számú r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK ÉS SZERVEINEK SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL /*: A rendelet

Részletesebben