AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban"

Átírás

1 HU HU HU

2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2009)594 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU

3 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban 1. BEVEZETÉS A 2009 májusában ülésező Versenyképességi Tanács 1 az elektronikai ipart 2 az Európai Unióban a versenyképes és erős alapokon álló ipar egyik kulcsfontosságú elemeként határozta meg. Az elektronikai ipar a világ egyik legnagyobb iparága. Termékeinek köre az egyszerű fogyasztási cikkektől az igen bonyolult ipari turbinákig, áramellátó hálózatokig és erőművekig terjed. Az ágazat uniós szinten csaknem vállalkozást számlál, többségében kkv-ket, és közel 2,8 millió személyt foglalkoztat ban az össztermelés 411 milliárd EUR-t tett ki, melyben az elektronikai ipar az uniós kivitel 10 %-át képviselte, és kis mértékű kereskedelmi többlettel 3 zárt. Az EU a világ elektronikai iparának össztermelését tekintve 21 %-os részesedéssel Kína (30 %) mögött a második helyen áll, megelőzve az USA-t és Japánt (19 19 %). A hozzáadott értéket tekintve az USA mögött a második helyen áll, amelyet pedig Japán és Kína követ. Az európai elektronikai termékeknek az általuk képviselt minőség és megbízhatóság miatt jó hírük van. A versenytársak ugyanakkor lassan behozzák lemaradásukat, miközben az EU még nem tudta csökkenteni az USA-val szembeni versenyképességi hátrányát. A globális piacon az uniós versenyképesség fenntartása és növelése érdekében az elektronikai iparban az igényekhez formált jövőképre van szükség. Az európai elektronikai iparnak mint széles körben alkalmazott technológiák előállítójának jövője attól függ, hogy milyen mértékben tudja úgy kihasználni jelentős fejlődési potenciáját bizonyos piacokon pl. az energiaellátási infrastruktúra, az energiahatékony épületek, a közlekedési hálózatok, az ipari gyártás és az intelligens technológiák fejlesztése terén, hogy megfeleljen a jelenlegi és jövőbeli társadalmi szükségleteknek. Ez a közlemény felvázolja az említett piacokban rejlő rövid és hosszú távú növekedési potenciált, valamint felsorolja az elektronikai ipar versenyképességének fenntartásához és egyben az iparágnak az Unió 2020-ig megvalósítandó éghajlat-változási célkitűzéseihez való hozzájárulás kiaknázásához szükséges intézkedéseket és eszközöket. Kiindulópontját a évi Electra-jelentésben 4 foglalt ajánlások képezik, amelyeket összeköti a folyamatban lévő és /09. sz. dokumentum. Az érintett termékekhez lásd: schema=portal. Az ELECTRA-jelentés az Európai Bizottság támogatásával készült, ugyanakkor nem feltétlenül a Bizottság véleményét tükrözi. HU 2 HU

4 a megvalósítandó uniós politikákkal. Figyelembe veszi továbbá az európai gazdaságélénkítési tervet 5 is, amely segíti a vállalkozások rövid távú életben maradását, valamint a munkahelyek megőrzését Európában. 2. KIHÍVÁSOKBÓL LEHETŐSÉGET KOVÁCSOLNI 2.1. Kutatás, fejlesztés és innováció Az elektronikai iparban nem elégséges a kutatáshoz és technológiafejlesztéshez (KTF)/innovációhoz, valamint az annak finanszírozásához való hozzáférés. Ennek legfőbb indoka, hogy az iparágban fontos szerepet töltenek be a kkv-k. Ha KTF-projektekbe való befektetésről van szó, a pénzügyi piacok és intézmények inkább óvatosak, különösképpen ha az érintettek kkv-k. Számos uniós támogatási program irányul kutatásra és technológiafejlesztésre, illetve innovációra, ezeket azonban keresleti és kínálati oldalról egyaránt jobban össze kellene hangolni 6 mind tartalmilag, mind szervezetileg. Az Enterprise Europe Networknek 7 és a klaszterszervezeteknek 8 javítaniuk kell és professzionálisabbá kell tenniük kisegítő szolgálataikat, és jobban be kell vonniuk az innovatív kkv-ket. A klaszterek általában megfelelnek az elektronikai ipar szükségleteinek, mivel ágazatspecifikus és ügyfélorientált üzleti támogatási szolgáltatásokat nyújtanak vagy fognak össze 9. Ennek körébe tartozik a kkv-k és a kutatóintézetek közötti együttműködés megkönnyítése, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok 10 támogatása és a technológiaátadás. Ezeknek a szolgáltatásoknak figyelembe kell venniük a szellemi tulajdon kezeléséről a tudásátadás során, valamint az egyetemeknek és más állami kutatószervezeteknek szóló gyakorlati útmutatóról szóló bizottsági ajánlást 11. Maguknak az elektronikai iparágban működő vállalatoknak is proaktívabbá kellene válniuk; támogatniuk kellene a klaszterkezdeményezéseket, vagy csatlakozniuk kellene klaszterekhez. A kutatást és az innovációt pénzügyi eszközökkel is ösztönözni lehet, például adókedvezményekkel vagy az innovációs utalványok rendszerének alkalmazásával, valamint a kockázatitőke-befektetésekre vonatkozó feltételek javításával, például az üzleti angyal típusú befektetések vagy a határokon átívelő kockázati tőke számára. Az innovációs képességet érintő aggályok kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy a termékpiacok és ágazatok felügyeletének keretében az elektronikai ipart választották ki. Egy folyamatban lévő vizsgálat példaértékű esettanulmányokon keresztül fel kívánja feltérképezni a hiányosságokat, és tágabb kontextusban kívánja elemezni őket. A vizsgálat azt értékeli, hogy az innováció milyen módú előmozdításával lehet a jelenlegi hiányosságokat kiküszöbölni COM (2008) 800. Rövid tanulmány az innovációt támogató uniós eszközök közötti kölcsönös együttműködési lehetőségekről, 2008 június. COM(2008) 652. Europe INNOVA TM kezdeményezés: C(2008) HU 3 HU

5 Az európai technológiai platformok (ETP-k) a technológiai tendenciák fontos mutatói; ösztönzik az ipari szempontból fontos kutatási tevékenységeket, és technológiai menetrendeket határoznak meg. Az egyes ETP-k a saját technológiai területüket érintő szükségekkel és kihívásokkal foglalkoznak, és az elvárások szerint ezen területeken sikeresek lesznek a versenyt megelőző (korai fejlesztési) szakaszban. Több közülük különösen fontos az elektronikai ipar számára 13. A stratégiai energiatechnológiai terv 14 célja, hogy az iparág, a kutatási szervek és a kormányzatok közötti együttműködés segítségével felgyorsítsa az alacsony szén-dioxidkibocsátású technológiákhoz kapcsolódó kutatást, demonstrációs tevékenységeket és e technológiák kiépítését. Megadja a szén-dioxid-leválasztás és tárolás, valamint egyéb, kulcsfontosságú uniós technológiai kihívások keretét, célja pedig a 2020-ra kitűzött éghajlatváltozási célkitűzések teljesítése. A javaslatok közül sok közvetlenül kapcsolódik az elektronikai ipari berendezésekhez és technológiákhoz. Az európai gazdaságélénkítési terv részét képezik a kutatásba történő intelligens beruházások, melyek célja a feldolgozóipar, az építőipar és a gépjárműipar támogatása, mivel ezen ágazatokat különösen súlyosan érintette a válság, és a környezetbarát zöld gazdaságra való átállás számukra jelentős kihívásokkal párosul. A három, összességében a 3,2 milliárd EUR értéket is meghaladó, a köz- és magánszférát összekapcsoló együttműködés létrehozásának célja, hogy e három ágazatban az ipar támogatással segítse a közérdek érvényesülését, továbbá azzal, hogy vezető szerepet vállal a stratégiai kutatási tevékenységek meghatározásában. Mindez az elektronikai ipar hasznára válhat, mivel az érintett technológiák közül sokat előállít A szakismeret kiépítésének és fenntartásának szüksége Az elektronikai ipar fejlődésének főként pedig kutatási és technológiafejlesztési/innovációs teljesítőképességének komoly akadálya, hogy nincs elég mérnök- illetve más, magasan képzett szakember, akik a fejlett technológiák tervezésében és létrehozásában részt vehetnének. Ha meg akarjuk őrizni az EU vezető szerepét a technológia terén, ezt a hiányosságot meg kell szüntetni. A tagállamoknak rövid távon képzési rendszerek vagy ösztöndíj-lehetőségek felállításával vagy a meglévők erősítésével biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági válság alatt a munkavállalók szakismerete nem menjen veszendőbe, hanem a gazdasági fellendülés szolgálatába legyen állítható. Az elektronikai ipar jövőbeli versenyképessége, továbbá azon lehetőség, hogy az EU éghajlat-változási célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges technológiákat szolgáltasson, nagyrészt azon fog múlni, hogy a válság milyen hatást gyakorol jelenlegi emberi erőforrásaira. Hosszú távú kihívásként jelentkezik az iparág, a szociális partnerek, a nemzeti hatóságok és az oktatási és képzései rendszerek számára 15, hogy lehetőleg egymással összefogva biztosítsák, hogy elegendő olyan magas képzettségű munkavállaló álljon rendelkezésre, akik megfelelő arányú elméleti és gyakorlati ismeretekkel 16 rendelkeznek A listához lásd: COM(2007) 723. COM(2008) HU 4 HU

6 Ennek megvalósítására az EU számos intézkedést támogat, többek között az új munkahelyekhez szükséges új készségek elnevezésű kezdeményezést 17, a rugalmas biztonságot 18, az egész életen át tartó tanulást 19 és az e-készségeket 20. Vizsgálja jelenleg továbbá annak lehetőségét is, hogy európai és ágazati szintű kompetencia- és foglakoztatási tanácsokat hozzanak létre, amelyek az ágazati érdekelt felek, a nemzeti hatóságok és az oktatásért és képzésért felelős hivatalok között az információcsere és a helyes gyakorlatok megosztásának színterévé válhatnának. A magasan képzett munkaerő-állomány biztosításának szükségét az európai szociális partnerek is felismerték. A Bizottság a felelősségteljes kormányzás eszközeként támogatni kívánja az Unióban az ágazatok közötti szociális dialógust az elektronikai ipari ágazatban is, ezzel járulva hozzá a kompetenciák fejlesztéséhez, valamint ahhoz, hogy a kompetenciák egyre jobban igazodjanak a munkaerőpiaci szükségletekhez. Egyéb, hasonló kihívásokkal szemben álló ágazatok, mint például az európai gáz- vagy villamosenergia-ágazat e téren megoszthatják pozitív tapasztalataikat. Az Unión belüli mobilitásnak továbbra is léteznek akadályai, elsősorban a kutatók és a magasan képzett szakemberek számára; ezek megszüntetésére indította el az EU a közelmúltban az Európai Kutatási Térség (EKT) keretében az európai kutatói partnerség programját. Az EKT lehetővé teszi Európa számára, hogy összehangoltan vegyen részt a nemzetközi fórumokon, illetve szólítsa meg legfőbb nemzetközi partnereit. A hatóságok valamennyi szinten összefognak annak érdekében, hogy összhangot teremtsenek kutatási és fejlesztési együttműködési tevékenységeik között, valamint közös kezdeményezéseket dolgoznak ki, amelyek révén Európa vezető szerephez jut a globális kihívások kezelésében és a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek elérésében 21. E téren továbbra is megoldatlan kérdés a mérnöki képesítések egységes uniós elismerésének hiánya. További fontos intézkedést jelent a kék kártya -irányelv 22, amely a változó igényű munkaerő-piaci keresletnek kíván eleget tenni azáltal, hogy lehetővé teszi az Unión kívülről érkező, magasan képzett szakemberek fogadásának gyorsított és rugalmas eljárással történő kezelését Az éghajlatváltozás és az energiahatékonyság kérdésének megoldása Az elektronikai ipar a hatékony és környezetbarát technológiák egyik legfontosabb előállítója. Jelentős mértékben hozzájárul a 2020-ra kitűzött éghajlat-változási célkitűzések megvalósításához, ami lehetőséget jelent számára arra, hogy a jövőben fokozza versenyképességét, és megerősítse a technológia terén betöltött világméretű vezetői szerepét 23. Ennek legjobb útja az, ha valamennyi piaci szegmensben energiahatékonyságra törekszünk, és ezt a már rendelkezésre álló technológiák optimális kihasználásával valósítjuk meg. Jelenleg az EU összes energiafelhasználásának csaknem 23 %-át teszi ki az épületek, az ipar és a közlekedés közvetlen áramfogyasztása 24. A teljes energiamegtakarítás 2020-ig (a évi értékekhez képest) %-os csökkenést jelenthet 25. Mivel a jelenleg használatban COM(2008) COM(2007) 496; A Tanács 2009/50/EK határozata (2009. május 25.), HL L 155., az energiaellátás illetve az automatizáció piaci értékei a évi 22 milliárd illetve 58 milliárd EUR-ról 2020-ra 34 illetve 84 milliárd EUR-ra fonak növekedni. COM (2005) 265. COM(2006) 545. HU 5 HU

7 lévő, villamosenergiával működtetett termékek megközelítőleg 80 %-a 2020-ban is használatban lesz 26, nem elég a termékeket életciklusuk végén hatékonyabb modellekre cserélni; a jelenleg használatban lévő termékeket átalakítással alkalmassá kell tenni energiahatékonyabb műszaki megoldások használatára. A négy legfontosabb piac, amelyen az elektronikai ipari technológiák már jelenleg is jelentős hatást gyakorolhatnak az erengiaellátásra és keresletre, a következők: áramellátás, ipai alkalmazások, közlekedés, épületek. A piaci felvevőképességet növelő termékek és eljárások ki- illetve továbbfejlesztése leginkább az iparág feladata, azonban a hatóságoknak kell megteremteniük az ehhez megfelelő keretet, amelynek eszközei a következők: a szabályozási akadályok elhárítása, figyelemfelhívás, pénzügyi mechanizmusok és eszközök mobilizálása, a piaci erők aktiválása és a technológiai fejlesztés, a kutatás és az innováció támogatása. A jelenlegi gazdasági válság ellenére is kiemelt kérdésként kell kezelni azokat a közszférát, illetve a magánszektort érintő befektetéseket, amelyek nélkül nem lehet jelentős energiamegtakarítást elérni. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére kialakított uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) 27 növelheti a csökkenetett szén-dioxid-kibocsátású technológiákat előállító elektronikai ipar versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer fenntartható tervezése sikeresen hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, technológiai előnyhöz juttathatja az EU-t, több munkahelyet teremthet, és elkerülhetővé teheti az Unión belüli termelés-átszivárogtatást és az Unió területén kívülre irányuló szénátszivárogtatást. Ehhez járul, hogy 2013-tól a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó állami bevételek az állami támogatásokra vonatkozó szabályozásnak megfelelő közvetlen felhasználás esetén jelentős szerepet kaphatnak a leghatékonyabb befektetések társfinanszírozásában, ami a szén-dioxid-kibocsátók székhely-áthelyezésének kockázatát is csökkentené Villamosenergia-termelés, -átvitel és -elosztás Az EU-27-et tekintve a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek a bruttó villamosenergiatermelés 53 %-át adják, ezzel a legfontosabb áramfejlesztők 28. Az említett üzemek átlagos villamosenergia-termelési hatékonysága ugyanakkor 40 %-alatt van 29. Az energiatermelésnél csaknem 60 %-os veszteség tapasztalható, és további 5 10 % az átvitelnél és az elosztásnál, így ténylegesen rendelkezésre álló villamos energiaként végül csak 30 %-a jut el a Doc 17271/1/08 Elnökségi következtetések; december o. A Nemzetközi Energiaügynökség évi energiatechnológiai tervezetei (Energy Technology Perspectives 2008). HU 6 HU

8 fogyasztókhoz 30. A berendezések modernizálásával a villamosenergia-termelés átlagos hatékonysága 40 %-ról 60 %-ra, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési technológiák használatával 31 pedig akár 85 %-ra is növelhető 32. Ha az ilyen erőművek sikeresnek bizonyulnak, nemzetközileg is igény merülhet fel irántuk, különösen a feltörekvő országok, így például Kína, India vagy Brazília részéről. Mivel az ilyen berendezések élettartama rendszerint év, az időzítésnek nagy szerepe van a kívánt eredmények elérésében. A megújuló energiaforrásokat egyre inkább a fosszilis tüzelőanyagok alternatíváiként tartják számon. Elterjedésük lendületet adhat az elektronikai iparnak, és stabilabbá teheti az ellátóhálózatot, de magával vonná a nagy kapacitású dinamikus energiatárolók fejlesztésének szükségét is. A megújuló energiaforrások használatának támogatásáról szóló irányelvtől 33 azt várják, hogy felgyorsítsa a szóban forgó technológiák piaci felvételét. Ahhoz, hogy decentralizált megújuló energiaforrások használatára térjünk át, illetve még általánosabban a hatékonyságot növelni tudjuk, modernizálni kell az áramellátó-hálózatokat az EU-ban 34. Ha célunk az, hogy a modern társadalom számára és az uniós energiabiztonság szempontjából is döntő fontosságú, megbízható és hatékony hálózatokat tartsunk fenn és építsünk ki, az intelligens fogyasztásmérés és intelligens villamosenergia-hálózatok terén jelentős befektetésekre van szükség 35, hogy kezelni lehessen a térben és időben változó kapacitású energiaforrásokat. A tagállamoknak fel kellene gyorsítaniuk a nagy infrastrukturális befektetések engedélyezését, és koordinálniuk kellene az olyan folyamatokat, ahol határokon átívelő összeköttetésrendszereket terveznek. Az energiaátvitelnél jelentkező veszteség úgy csökkenthető, ha az inkább rövid összeköttetések létrehozására alkalmas váltóáramot nagy távolságra történő energiaátvitelnél egyenáram váltaná fel. Az egyenáram különösen olyan esetekben alkalmas, amikor nagy távolság van a termelői és a fogyasztói központok között, valamint víz alatti vezetékeknél, így például nyílttengeri szélerőműparkok szárazföldi ellátóhálózatokkal történő összekapcsolása esetén. Ahol az iparág maga nem képes megállapodni egy önszabályozási rendszerben, a Bizottság az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezéséről szóló irányelv 36 alapján végrehajtási intézkedéseket javasolhat bizonyos, infrastrukturális létesítményeknél használt, nagy energiafelhasználású termékekre. Ennek alapján a Bizottság már megkezdte annak vizsgálatát, hogy milyen körben lehetne követelményeket bevezetni a transzformátorok és a kapcsolódó berendezések működésbe állítására. A felsővezetékek az alacsony frekvenciájú elektromágneses mező általi expozíció miatt aggodalmat keltettek a nyilvánosság körében, és környezetvédelmi vitákat váltottak ki A Nemzetközi Energiaügynökség évi energiatechnológiai tervezetei (Energy Technology Perspectives 2008). A 2004/8/EK és a 2007/74/EK irányelv. A Nemzetközi Energiaügynökség évi energiatechnológiai tervezetei (Energy Technology Perspectives 2008). Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) (HL L 140., , o.). A jelenlegi hálózati rendszert elsősorban a villamos energia egyirányú elosztására építették. Az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezéséről szóló 2005/32/EK irányelv. HL L 121., HU 7 HU

9 Néhány esetben földkábelek lefektetése jelentheti a megoldást 37, ez a megoldás azonban nem elterjedt. Mindezt az európai közlekedési hálózatok stratégiájának szerves részévé kellene tenni a kölcsönös előnyök, a költséghatékonyság és az időráfordítás csökkentése jegyében 38. Figyelembe kell venni továbbá a természetvédelmi jogszabályokkal (Natura) összefüggésben a környezeti megfontolásokat is. A villamosenergia-előállítás, -átvitel és elosztás terén a piaci erők az EU-ban általában véve még mindig nem elég erősek, és a szabályozási akadályok sem szűntek meg. A villamosenergia-piacon belüli verseny fokozódásának előfeltétele a belső energiapiac teljes mértékű liberalizációja lenne Ipari alkalmazások Az ipar az uniós végfelhasználói energiakereslet 30 %-át használja fel 39. Bizonyos termelési eljárások megváltoztatásával legalább 30 %-os, legfeljebb pedig akár 65 %-os megtakarítást is el lehet érni 40. A teljes megtakarítási képesség teljes kihasználása érdekében az EU teljes iparának úgy kell tekintenie az energiahatékony alkalmazásokba való befektetésre, mint stratégiai fontosságú irányítási döntésekre, amelynek alapját például az ISO energiamenendzsment-modell képezhetné 41. Jelentős energiamegtakarítás érhető el két fontos termelési eljárásnál: Az ipari alkalmazásoknál az energia akár 70 %-át elektromotorok használják fel; ezeknek felét változó fordulatszámú meghajtókkal lehetne felváltani, ami jelentős, akár 50 %-os energiamegtakarítással is járhatna. Ezenfelül csak 12 %-uk elektronikus vezérlésű. Kulcsfontosságú szerepe lesz e téren az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezéséről szóló, júliusi irányelv 42 keretében elfogadott végrehajtási intézkedésnek, amely az elektromotorok energia- és környezeti teljesítményének javítását célozza. Az ipari eljárásokból származó hulladékhő nagy részét vissza lehetne nyerni, és gőzturbinák általi, helyi villamosenergia-termelésre lehetne használni. Javulhatna továbbá az uniós ipar egészének az energiahatékonysága, ha megfelelő automatizáció és vezérlés mellett a lehető leghatékonyabb módon használna alacsony fogyasztású, nagy hatékonyságú rendszereket, például világítási rendszereket, motorokat, teljesítménykondenzátorokat, transzformátorokat és kábeleket. Fontosak e szempontból a rendszerek teljesítményének és karbantartásának ellenőrzését szolgáló eljárások és eszközök is Közlekedés A közlekedési ágazat a végfelhasználói energiakereslet 30 %-át teszi ki 43 az Unióban. A benne rejlő energiamegtakarítási lehetőség tekintélyes: 2020-ig megközelítőleg 26 %-os a A föld alatti villamosenergia-hálózatok csak korlátozott mértékben képesek felváltani a felsővezetékeket, különösen magas kapacitásterhelésük miatt, amit kb. 50km-enként ki kell egyenlíteni. COM (2007) 135. COM(2005) A 640/2009/EK bizottsági rendelet. Az energiahatékonyságról szóló zöld könyv. HU 8 HU

10 2005. évhez képest 44. A közlekedéslogisztika és a közlekedésirányítás optimalizálása által nagyban javulhat az energiahatékonyság. Az innovatív elektronikai ipari technológiák segíthetik az energiamegtakarítást és a szén-dioxid kibocsátás csökkentését. A válság gépjárműiparra tett hatásának csökkentése érdekében hozott tagállami gazdaságélénkítési tervek 45 nem kizárólag az energiamegtakarításra és a szén-dioxidkibocsátásra vannak hatással, de az elektronikai ipar megfelelő szegmensein belüli foglalkoztatásra is. A környezetbarát autókra irányuló Green Cars kezdeményezés, amelyet az európai gazdaságélénkítési terv keretében hirdettek meg, cselekvési lehetőséget kínál mind a jarműtechnológiák, mind pedig az elosztási infrastruktúra és az energiaellátás terén. Olyan intézkedések sorából áll, amelyek az európai gépjárműiparban jelentkező válságra kívánnak megoldást nyújtani. Legfőbb pillérei a következők: a közúti és városi közlekedés villamosítása, többek között különféle kutatási tevékenységek az európai technológiai platformok, mint pl. az Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Tanács (ERTAC) és az Intelligens Rendszerek Integrációjának Európai Platformja (EPoSS) támogatásában. A kezdeményezés kiterjed a gépjárműgyártóknak és beszállítóknak innovációs finanszírozásra nyújtott EBB hitelekre, valamint a köz- és magánszférát összekapcsoló kutatási együttműködés támogatására a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramból biztosított pénzügyi eszközökre (összesen 1 milliárd EUR összeg kutatási célra). Néhány tagállam keresletoldali szabályozási intézkedéseket is bevezetett, hogy növelje az új gépjárművek felvevőpiacát, és elősegítse a régi gépjárművek kiselejtezését. A közúti forgalomból származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, továbbá az olajárak és az ellátás biztonsága miatt az elektroautók valódi alternatívái lehetnek a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal működő belsőégésű motoroknak. Hosszú távon az elektroautók sorozatgyártása segíteni fogja a gépkocsigyártókat abban, hogy elérjék a személygépkocsikra megállapított közösségi szén-dioxid-kibocsátási célokat 46, valamint hozzá fog járulni a széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló általános célkitűzés teljesítéséhez feltéve, hogy a villamos energiát megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból nyerik. Ezek az autók az üvegházhatást okozó gázokat tekintve alacsony kibocsátással rendelkeznek, emellett nincs káros kipufogógáz-, például részecske- vagy nitrogénoxid kibocsátásuk sem, és zajszintjük is igen alacsony. Az elektroautókat fel lehetne használni egy megosztott energiaellátási rendszerben energiatárolásra is, ezáltal hozzájárulhatnának a hálózati csúcsterhelés kiküszöböléséhez. A CARS 21 félidős felülvizsgálati jelentése 47 szerint rövid, illetve középtávon a belsőégésű motorokkal párhuzamosan feltehetően hibrid technológiákat (hibridek és hálózatról is tölthető hibridek) is fognak használni. Közép- és hosszú távon a teljesen elektromos, illetve a hidrogénüzemű járművek tűnnek a legígéretesebbnek. Ugyanakkor még mindig komoly erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy az elektroautók piaci szempontból is életképes lehetőséget jelentsenek. Jelentős akadálya ennek az elektroautók előállítási költsége, ami a nagy energiasűrűségű akkumulátorok költségéből, a folyamatos kutatási-fejlesztési befektetésekből és a piaci bevezetés korai szakaszára jellemző alacsony COM (2006) A könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló 443/2009/EK rendelettel összhangban. Lásd: Magas szintű konferencia a CARS 21 félidős felülvizsgálatára Következtetések és jelentés. HU 9 HU

11 méretgazdaságosságból tevődik össze. A gyakorlatban problémát jelent a fogyasztóknak a kis hatótávolság és a ritka töltőállomás-hálózat. Végül harmonizált engedélyezési követelmények elfogadásával biztosítani kell az elektroautók belső piacának megfelelő működését Épületek A teljes végfelhasználói energiakeresletet tekintve a kereskedelmi hasznosítású, a köz- és a lakóépületek részesedése megközelítőleg 40 %; ennek több mint 27 %-a villamosenergiafogyasztás formájában valósul meg 48. Az energiamegtakarítás 2020-ig 2005-höz képest akár 30 % is lehet 49. Ennek az energiának nagy részét fűtésre (kazános, vízmelegítők) és világításra használják. A világítótestek energiahatékonyságát szabályozó két intézkedést 50, azaz az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezéséről szóló irányelvet, valamint a kazánok és vízmelegítők minimális energiahatékonyságára, illetve címkézésére vonatkozó új szabályokat valószínűleg az elkövetkező hónapokban elfogadják. A köz- és magánvilágításnál használt berendezések és rendszerek fogyasztása a végfelhasználói villamosenergia-kereslet 20 %-át teszi ki. A világító berendezések ágazatában 30 % és 65 % közötti energiamegtakarítást lehetne elérni 51. Modern technológiákkal, például fénykibocsátó diódák (LED) használatával a jelenlegi fogyasztáshoz képest 2015-re 30 %-os, 2025-re pedig akár 50 %-os megtakarítás is elérhető 52. Energiagazdálkodási rendszerek segítségével nagyban csökkenthető az épületek szénlábnyoma. A legfőbb kihívást olyan megoldások kifejlesztése jelenti, amelyek a meglévő épületállományokat veszik alapul, hiszen 2020-ban akár 80 %-uk továbbra is használatban lesz. A tulajdonosok és bérlők számára a befektetések megtérülése fontos szempont lesz. Gyakori eset, hogy a befektető nem használója az épületnek, ezért számára fontosabb szerepet játszanak a kezdeti kiadások, mint az épület teljes életciklusára vetített energiahatékonyság. Szükséges intézkedésként jelentkezik az ágazati szakemberek képzése, a fogyasztók tájékoztatása, a magánépületek felújítását és szigetelését elősegítő ösztönzők kifejlesztése, a kormányok elkötelezettsége a köztulajdonban lévő épületek energiahatékonyságának növelése mellett, valamint szabályozási eszközök és szabályzatok kialakítása. Az épületek energiahatékonyságának kérdésében a közösségi szintű megoldás kulcsfontosságú eszközét jelenti az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv és annak felülvizsgálata. Ahhoz, hogy ebben eredményeket érjünk el, nagy hatékonyságú, rugalmas termékekre és rendszerekre (háztartási készülékek, fűtés, szellőztetés, stb.), jobb transzformátorterhelésre és változó fordulatszámú meghajtókra, a bevásárlóközpontokban a szivattyúk és a szellőzők aktiválására alkalmas jelenlét-érzékelő rendszerekre, valamint automatizálási és vezérlő rendszerekre van szükség. Ez nem csak az épületgépészeti rendszerek optimalizálását jelenti az energiamegtakarítás mellett, hanem fokozott biztonságot és védelmet is. A figyelemfelhívás, képzési programok, közbeszerzések és a legjobban teljesítő termékek adózási intézkedésekkel történő támogatása mind hozzá fog járulni e célok megvalósulásához 53. A legnagyobb fejlesztési lehetőség a meglévő épületekben rejlik, ugyanakkor több gyenge pontjuk is van: például a biztonság. A Bizottság tanulmányban fogja vizsgálni, hogy miként lehet javítani az épületek elektromos berendezéseinek biztonságát, és Az energiahatékonyságról szóló zöld könyv. COM(2006) 545. A 244/2009/EK bizottsági rendelet és a 245/2009/EK bizottsági rendelet. Francia Környezetvédelmi és Energiagazdálkodási Ügynökség. COM(2008) 241. COM(2008) 660. HU 10 HU

12 mindemellett növelni energiahatékonyságukat, és lehetővé tenni a megújuló energiaforrások és más új szolgáltatások, mint például a elektroautók feltöltésének biztonságos bevonását. A jelenlegi válságban a középületek (például irodák, kórházak, iskolák) energiahatékonyságának növelésére irányuló tagállami befektetések kiemelt hangsúlyt érdemelnek. Az energiahatékony befektetéseket támogató, különösen az épületek energiafelhasználásának csökkentésére irányuló tagállami intézkedések költségvetési ösztönzői 2009 és 2010 között eddig mintegy 20 milliárd EUR-ra, illetve az uniós GDP 0,16 %-ára tehetők A társadalmi igények kielégítése növekvő piacok Az uniós polgárok jelen és jövőbeli szükségletei többek között a demográfiai változásból fakadnak: egy öregedő társadalomban megbízható és gyors egészségügyi ellátási rendszerekre és épületinfrastruktúrára van szükség, ami lehetővé teszi az intelligens otthonon/segítő lakókörnyezeten alapuló életvitelt, és nagyobb hangsúlyt fektet a biztonságra. Ezen a téren széles lehetősége nyílik az elektronikai iparnak arra, hogy a jövőbeli infrastruktúrához és alkalmazásokhoz innovatív technológiák kifejlesztésével járuljon hozzá, ezáltal segítse e társadalmi igények rövid távú megvalósulását. Ezen igények teljesítését a következő alkalmazások segítik, amelyeknek Európában erős technológiai és ipari bázisuk van, és más piacoknál jobban függenek a célzott politikai intézkedések biztosította kedvező keretfeltételek kialakításától. Orvoselektronikai termékek A jó egészségügyi ellátás és a korszerű kezelések iránt egyre nagyobb az igény. Nagy jelentősége lesz az e-egészségügyi rendszereknek, mert általuk javul a szakemberek és a betegek közötti információcsere, ezáltal az egészségügyi ellátási rendszer fokozottan betegbarát rendszerré válik. Új e-egészségügyi rendszerek kifejlesztésével az elektronikai ipar a betegek segítésén túl globális szinten erős versenypozícióhoz is fog jutni. A Bizottság határozottan ösztönzi az új e-egészségügyi kommunikációs rendszerek kialakítását, pl. szabványosított megoldások által. Épületek az intelligens otthonon és a segítő lakókörnyezeten alapuló életvitel támogatására E piac alakulását egyrészt a fokozott energiaköltségek, másrészt az egyszemélyes háztartások, valamint az otthonról dolgozók számának növekedése irányítják. Az említett tényezők olyan technológiai fejlesztéseket tesznek majd szükségessé, mint például az interoperábilis távhozzáférés és távbelépés-ellenőrzés, valamint a környezetbarátabb épületek, ide sorolva a passzív és aktív energiahatékonysági technológiákat egyaránt. Biztonság A biztonsági fenyegetettség a terrortámadások és az illegális bevándorlás miatt növekszik az EU-ban. Az uniós elektronikai ipar megfelelő technikai megoldásokat 55 kínálhat ahhoz, hogy o. és 72. o. HU 11 HU

13 a válságkezelés keretében az EU határain fokozott polgári, infrastrukturális és közszolgáltatási biztonságot lehessen nyújtani Belső piac és szabványosítás Egységes szabályozási megközelítésével a belső piac rendszere nagyban megkönnyíti az elektromos cikkek szabad mozgását. A jelenlegi intézkedésektől, amelyek a termékek uniós harmonizációjára létrehozott új jogszabályi keret megalkotására irányulnak, azt várják, hogy megkönnyítik az elektronikai ipar és más iparágak számára termékeik piaci értékesítését. E folyamat részeként a Bizottság 2010 végéig olyan javaslattervezetet fog készíteni a gazdasági szereplők kötelezettségeiről és a bejelentett szervek szerepéről, amely a vonatkozó jogszabályok egységesebbé tételére irányul. Az új jogszabályi keret másik elemének, az akkreditációról és piacfelügyeletről szóló 765/2008/EK rendeletnek, amely január 1-jén lép életbe, a termékek piacfelügyeleti rendszereit kell megszilárdítania. Ezeknek az intézkedéseknek a CE-jelölés hitelességét is erősíteniük kell. A szabványosítás az elektromos termékek működőképes uniós szabályozásának egyik alapfeltétele. Az uniós jogszabályi követelményeket önkéntesen alkalmazandó szabványok és műszaki előírások egészítik ki. Az európai szabványügyi szervezetek ideértve az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC) 57 is segítik az új technológiák elterjedését az elektronikai szabványok bevezetésével, amelyek nyílt hozzáférést nyújtanak az innovációhoz. Az európai szabványügyi szervezeteknek a jövőben is biztosítaniuk kell az energiahatékony és környezetbarát rendszerek és termékek piaci felvételét megkönnyítő szabványokat, különösen az elektromos, elektronikai, mechanikai és az IKT-berendezések terén. Ennek érdekében a szabványosítási eljárásba a környezeti és az energiahatékonysági szempontokat 58 egyre inkább integrálniuk kell, és ennek megfelelően kell kijelölni a prioritásokat a kapcsolódó munkaprogramokban és megbízásokban. A szabványosítási tevékenységeket egyre inkább be kell építeni a keretprogramok alapján működtetett KTF-projektekbe is. 3. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK Ez a közlemény megnevezi azokat a területeket, amelyekben fejlődési lehetőségek rejlenek, és amelyekhez az elektronikai ipar jelentős mértékben hozzá tud járulni. Különösen az EU éghajlat- és energiapolitikája tekintendő az elektronikai ipar számára új vállalkozások, új iparágak és munkahelyek megteremtésével kecsegtető lehetőségnek különösen a recesszió idején. A továbbiakban kifejtett intézkedések teljes körű végrehajtásának ösztönzőleg kell hatnia az energiainfrasrtuktúrába való hosszú távú befektetésre, és magasan képzett munkaerő-állományt kell biztosítania, megerősítve ezáltal az Unió technológiai hátterét. Meg kell említeni továbbá, hogy a lisszaboni menetrend részeként és az egységes piac felülvizsgálatát 59 követő intézkedésként a Bizottság termékpiaci és ágazati felügyeleti tevékenységet végez, amely többek között a következőkre terjed ki: rádió, televízió, Lásd a kritikus informatikai infrastruktúrák védelméről szóló COM(2009)149 közleményt. A környezetvédelmi szempontoknak az európai szabványokba történő beépítéséről szóló COM(2004) 130 (végleges) közlemény. HU 12 HU

14 híradástechnikai készülékek és nagyobb háztartási cikkek, valamint az elektromos háztartási cikkek, valamint rádió- és televíziókészülékek kiskereskedelme. A Bizottság azért az elektronikai ipart választotta ki e beható ágazati vizsgálat céljából, mert olyan ágazatról van szó, amely a piaci működést tekintve problémákkal küszködik, valamint jelentős gazdasági súllyal rendelkezik, és fontos szerepet tölt be az uniós gazdaság alkalmazkodóképességének fejlesztésében. A munka végső eredményei 2009 végére várhatók. Az egyes területeken szükséges intézkedések a következők: Az ipar feladata: (1) kutatási és fejlesztési erőfeszítéseinek fokozása többek között azért, hogy hatékonyabban működjenek a villamosenergia-hálózatok és különösen azon erőművek berendezései, amelyek fosszilis tüzelőanyaggal működnek, (2) az ipari alkalmazások terén automatizációs, valamint információs és kommunikációs technológiákba történő befektetés, (3) önkéntes megállapodások kötése a termékek energiateljesítményéről, amennyiben ilyen intézkedések hatására valószínűleg gyorsabban vagy költséghatékonyabban lehetne a politikai célkitűzéseket elérni, mint a kötelező követelmények alapján, és amennyiben az intézkedések nem sértik az uniós jogszabályokat, (4) fokozott harmonizáció szorgalmazása az intelligens háztartásellenőrzési rendszerek, többek között az intelligens fogyasztásmérő rendszerek terén, amely lehetővé tenné a háztartási berendezések hálózatba rendezését, az elektromos terhelés menedzsmentjének és ezzel együtt a hőmérsékletszabályozás javítását. Jó példa erre a Bizottság által támogatott intelligens otthon projekt 60. A közszolgáltatások feladata: (5) a villamosenergia-hálózatok proaktív fejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy változatos, centralizált és decentralizált elemeket 61 magában foglaló villamosenergiatermelési portfólió jöjjön létre, valamint az erőművek korszerűsítése, hogy csökkentett elsődlegesenergia-igény és szén-dioxid-kibocsátás mellett működjenek, lehetővé téve a belső energiapiac megfelelő működését és az energiaellátás biztonságát. A tagállamok feladata: (6) új, határokon átívelő energiahálózatok kiépítésének előmozdítása a meglévő kapacitások jobb felhasználása érdekében, amelynek felelőse és tervgazdája az iparág lenne. Külön hangsúlyt kell fektetni a föld alatti villamosenergiavezeték-rendszerek fejlesztésére, (7) olyan megoldások támogatása, amelyek növelik a fogyasztók körében a meglévő és az új épületekben használt energiatakarékos technológiák elismertségét, ide sorolva a régi készülékek hatékonyabbakkal való felváltását előmozdító fogyasztói ösztönzőket is, COM(2008) 241 és az energiapolitika legújabb stratégiai felülvizsgálata. HU 13 HU

15 (8) annak biztosítása, hogy a fogalomban lévő termékek megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak. A Bizottság: (9) az európai szabványügyi szervezetekkel (ESO-k) együttműködve értékelni fogja, hogy esetlegesen milyen szabványosításra van szükség az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv követelményeinek teljesüléséhez és egyéb, energiahatékonysági jogszabályok mint például a környezetbarát tervezésre vonatkozó irányelv, az energiahatékonysági címkézésről szóló irányelv és az ökocímkéről szóló rendelet könnyebb végrehajthatósága érdekében, (10) továbbra is támogatni fogja az ISO energiamenendzsment-modellt 62, amely széles körben elismert keretet kínál a szervezetek és vállalatok számára ahhoz, hogy irányítási gyakorlatukba az energiahatékonyságot is beépítsék, (11) felmérést készít arról, hogy miként lehet javítani az épületek elektromos berendezéseinek biztonságát, egyidejűleg növelni energiahatékonyságukat, és lehetővé téve a megújuló energiaforrások és más új alkalmazások biztonságos beépítését. A Bizottság gondosan figyelemmel fogja kísérni az említett kezdeményezéseket, intézkedéseket és hatásaikat, melyben együttműködik az érdekelt felekkel, akik jelentésben adnak tájékoztatást ezek végrehajtásának állásáról. A 2009 májusában ülésező Versenyképességi Tanács következtetéseivel összhangban a Bizottság 2012-ben jelentést tesz a javasolt intézkedések végrehajtásásról HU 14 HU

16 I. melléklet Az elektronikai ipar számára fontos, uniós politikai kezdeményezések A legfontosabb uniós intézkedések az elektronikai iparral kapcsolatban a következők: Az éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó csomag, ideértve a kibocsátáskereskedelmi rendszert és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelvet is 63. A villamos energia belső piaca 64, az Európai energiapolitika című közlemény 65, a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatásokat meghatározó 1364/2006/EK határozat 66 és az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata részeként 2008 novemberében bemutatott, a transzeurópai energiahálózatokról szóló zöld könyv 67. A fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési terv 68, amelynek célja, hogy ösztönzők (pl. közbeszerzések vagy adózási intézkedések) alkalmazásával növelje a termékek energia- és környezeti teljesítményét a legjobban teljesítő termékek támogatása érdekében. Az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezéséről szóló irányelv 69, amely alapján bizonyos termékekre számos végrehajtási intézkedést hoztak. A fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési terv, amely javaslatot tesz az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezéséről szóló irányelv hatályának kiterjesztésére, az ökocímke-rendelet és az uniós ökoirányítási és auditálási rendszerről szóló rendelet felülvizsgálatára, továbbá tartalmaz egy, a zöld közbeszerzésre vonatkozó közleményt is. Az energiahatékonysági cselekvési terv 70, amely 2007 és 2012 között végrehajtandó 85 jogszabályból és egyéb intézkedésből áll, és a következő területeket öleli fel: termékek, készülékek, épületek, közlekedés, energiaátalakítás, finanszírozás, ösztönzők stb. A tervet 2009-ben felülvizsgálják novemberében a Bizottság közleményt 71 fogadott el az energiahatékonyságról, valamint javaslatot fogadott el az energiahatékonysági címkézésről szóló irányelv felülvizsgálatáról és az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv átdolgozásáról. Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata 72, amelyet 2008 novemberében fogadtak el, és amely aktualizált és továbbfejlesztett megoldási javaslatokat fogalmaz meg az elektronikai ipar és más iparágak számára HL L 140., COM(2007) 528. COM(2007) 1. COM(2008) COM(2008) /32/EK. COM(2006) 545. COM(2008) HU 15 HU

17 A környezettechnológiai cselekvési terv 73, amely a befektetési és vásárlási döntéseknél szerepet játszó környezetbarát és fejlett környezettechnológiákkal és termékekkel, továbbá finanszírozási lehetőségekkel is foglalkozik. A ra vonatkozó kohéziós politika, amelynek keretében a tagállamok pénzügyi támogatást nyújthatnak az elektronikai ipar számára, amint arra ez a közlemény is javaslatot tett. A közösségi stratégiai iránymutatások az innovációt, a kkv-k támogatását és a fenntartható fejlődést kiemelt területként kezelik. A gazdasági és pénzügyi válságra adott válaszul a kohéziós politika lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy felgyorsítsák és növeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szolgáltatások és technológiák támogatását 74. Az ERFA-rendelet javasolt módosítása például lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a telkes ERFA-juttatásuk 4 %-át energiahatékony és megújuló energián alapuló építőipari beruházásokra fordítsák. Az ipari kibocsátásokra vonatkozó irányelvjavaslat 75, amely hét meglévő irányelvet dolgoz át egyetlen, világos és egységes jogi eszközzé. A javaslatból jelentős előnyök származnak a környezetre és az emberi egészségre nézve, mivel az elérhető legjobb technológiák jobb alkalmazása révén csökkenteni fogja a káros ipari kibocsátásokat az egész Unió területén. Az európai szintű, szektorális foglalkoztatási és kompetenciatanácsok felállítását jelenleg is vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy ilyen tanácsok jöjjenek létre az elektronikai ipar területén is, amennyiben egy ilyen kezdeményezés támogatásra talál az ágazati képviselők körében COM(2004) 38. COM(2008) 876 Kohéziós politika: reálgazdasági beruházások. COM(2007)843 végleges. HU 16 HU

18 II. melléklet Uniós pénzügyi eszközök az elektronikai ipart érintő tevékenységekre Támogatás, hitel, hitelgarancia, kockázati tőke, magántőke, technikai segítségnyújtás vagy kamattámogatás forrásaként a következő eszközök jöhetnek szóba. A Kohéziós Alap eszközei a as időszakra, amelyek keretében a tagállamok több mint 10 milliárd EUR-t terveznek felhasználni a fenntartható energiához kapcsolódó projektekre, például infrastruktúrára, kapcsolt energiatermelésre, megújuló energiákra és képzésre, valamint szolgáltatásokra, többek között energiahatékonysági ellenőrzésekre. Ez az összeg kiegészül a nemzeti szintű, állami, illetve esetenként magán pénzügyi támogatással, ami akár közel kétszeresére is növelheti azt. Ezen felül a kkv-k a kohéziós politika keretében részesülnek a legtöbb finanszírozásból, mely közel 55 milliárd EUR értéket jelent, és a következőket támogatja: tőkéhez való hozzáférés, korszerű üzleti szolgáltatások, vállalkozásindítás, klaszterkezdeményezések, kutatást és technológiafejlesztést ösztönző intézkedések, ökotechológiák és folyamatok stb. Ez az összeg kiegészül a nemzeti szintű, állami vagy magán pénzügyi tőkével. A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram 76 a ig terjedő időszakra 2,35 milliárd EUR-t biztosít nem nukleáris energiára, például megújuló energia előállítására, szén-dioxid-leválasztási és tárolási technológiákra, energiahatékonyságra és megtakarításra, valamint ismeretszerzésre az energiapolitikai döntéshozatalhoz. A versenyképességi és innovációs program 77 Intelligens energia Európa elnevezésű operacionális programja keretében a ig terjedő időszakra 700 millió EUR-t különített el a következő területeken hozott intézkedések támogatására: alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, innovatív technológiák, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások, az energiaforrások ésszerű használata, valamint energiaügyi jogszabályok. A transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) 78 a ig terjedő időszakra 155 millió EUR-val segíti a villamosenergia- és gázhálózati infrastruktúrák összekapcsolását és kölcsönös átjárhatóságát. A közös agrárpolitika 79 3 milliárd EUR-t juttatott klímabarát befektetésekre a vidékfejlesztés keretén belül, például évelő energiaültetvényekre, bioenergia-üzemekre, az berendezések energiahatékonyságának javítására, illetve a megújuló energiaforrásoknak a gazdasági üzemekben vagy helyben történő felhasználására 80. Az Európai Szociális Alap 81, amely a kapacitásépítés és a szakképzés támogatásával kívánja csökkenteni az energiahatékony és környezetbarát technológiák terén a szakképzett munkaerő hiányát Az 1364/2006/EK határozat. Az 1698/2005/EK és az 1974/2006/EK rendelet. HU 17 HU

19 További felhasználható források: Sok tagállam ösztönzők bevezetésével motiválja a fogyasztókat energiahatékony termékek vásárlására, például vásárlói utalványokkal vagy személyijövedelemadó-kedvezményekkel. Ha ezeket az ösztönzőket a termék származására való megkülönböztetés nélkül nyújtják, az nem minősül állami támogatásnak. Állami támogatások nyújthatók környezetbarát technológiákra vagy energiatakarékosságra a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásokban 82 előírt feltételek teljesülése mellett, amelyeket az éghajlatváltozási csomag részeként 2008 januárjában fogadtak el. Állami támogatás nyújtható kkvk és nagyvállalkozások számára KFT/innovációs projektekre, klasztrekre, innovációs intézkedésekre, valamint a magasan képzett szakemberek bérezésére a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere 83 által meghatározott feltételek teljesülése mellett. Az általános csoportmentesítési rendelet 84 alapján a tagállamoknak széleskörű lehetőségei vannak arra, hogy a Bizottság értesítése nélkül, gyors és közvetlen támogatást nyújthassanak a környezetvédelem támogatására. A kkv-k támogatási lehetőségeiről a környezetvédelmen túl például KFT/innovációs tevékenységek, klaszterek vagy kockázatitőke-intézkedések elősegítéséről rövid jogszabályi összefoglalás a kkv-k állami támogatására vonatkozó közösségi szabályokról szóló kézikönyvben 85 található. Az állami támogatások másik formáját képezik a garanciák, melyek a magánfinanszírozást kívánják ösztönözni december 17-én a Bizottság elfogadta az állami támogatások ideiglenes keretét, amely felhatalmazza a tagállamokat, hogy állami kezességvállalással és hiteltámogatással könnyítsék meg a vállalkozások finanszírozáshoz jutását az olyan termékekbe történő beruházások esetében, amelyek túlteljesítik az uniós környezetvédelmi szabványokat. Támogatja a környezetbarát technológiákat és az energiahatékonyságot HL C 323., , 1. o. A Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet), HL L 214., , 3. o /C 155/02. A február 25-én módosított COM(2008) 800, 10.o., HL C 83, Egységes szerkezetbe foglalt változat: HU 18 HU

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.9.26. COM(2012) 537 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kulturális

Részletesebben

SN 2966/12 ac/lg/agh 1 DG E

SN 2966/12 ac/lg/agh 1 DG E AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. június 26. (06.07) (OR. en) SN 2966/12 Intézményközi referenciaszám: 2011/0172 (COD) ENER FELJEGYZÉS Tárgy: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016 Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0163/2016 29.4.2016 JELENTÉS az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdításáról a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban (2015/2227(INI))

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.24. COM(2013) 17 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Tiszta energiák

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 22.5.2015 2015/2042(INI) JELENTÉSTERVEZET az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról (2015/2042(INI)) Foglalkoztatási

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.31. COM(2013) 561 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az Uniónak az európai szabványosításra

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.17. COM(2014) 357 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2010. április 14. (OR. en) 5386/3/10 REV 3. Intézményközi referenciaszám: 2008/0223 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2010. április 14. (OR. en) 5386/3/10 REV 3. Intézményközi referenciaszám: 2008/0223 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. április 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2008/0223 (COD) 5386/3/10 REV 3 ENER 12 ENV 16 CODEC 17 PARLNAT 3 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A Tanács

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.17. COM(2013) 713 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2012. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről

Részletesebben

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN C 123 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.5.12. A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN az épületek energiahatékonyságáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.11.2005 COM(2005) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.23. COM(2011) 78 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak

Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Óbudai

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2063(INI) 19.6.2013

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2063(INI) 19.6.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 19.6.2013 2013/2063(INI) JELENTÉSTERVEZET a számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításáról Európában (2013/2063(INI)) Ipari, Kutatási

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.25. COM(2013) 656 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a textiltermékek lehetséges új címkézési követelményeiről és a textiltermékekben

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az EU kulturális stratégiájához fűződő külkapcsolati politikai érdekek az európai uniós külső fellépés összes prioritását felölelik. Míg a kultúrák közötti párbeszéd nélkülözhetetlen

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/2088(INI) 24.5.2011. az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról (2011/2088(INI))

JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/2088(INI) 24.5.2011. az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról (2011/2088(INI)) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Kulturális és Oktatási Bizottság 24.5.2011 2011/2088(INI) JELENTÉSTERVEZET az iskolai lemorzsolódás felszámolásáról (2011/2088(INI)) Kulturális és Oktatási Bizottság Előadó:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.21. COM(2014) 285 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A nehéz gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4.

Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4. EURELECTRIC AZ EURÓPAI ENERGETIKA DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ ÚTELÁGAZÁSNÁL Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4. Az EURELECTRIC üdvözli a megnövekedett figyelmet mely

Részletesebben

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 1 A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :

Részletesebben

(Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 81. PLENÁRIS ÜLÉS, 2009. OKTÓBER 5-7.

(Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 81. PLENÁRIS ÜLÉS, 2009. OKTÓBER 5-7. 2010.3.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 79/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 81. PLENÁRIS ÜLÉS, 2009. OKTÓBER 5-7. A Régiók Bizottsága véleménye A Duna-medencével

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.19. COM(2016) 178 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.17. COM(2016) 151 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a biocidoknak a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

Committee / Commission ENVI. Meeting of / Réunion du 08/09/2011 BUDGETARY AMENDMENTS / AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES. Rapporteur: Jutta HAUG

Committee / Commission ENVI. Meeting of / Réunion du 08/09/2011 BUDGETARY AMENDMENTS / AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES. Rapporteur: Jutta HAUG Committee / Commission ENVI Meeting of / Réunion du 08/09/2011 BUDGETARY AMENDMENTS / AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES Rapporteur: Jutta HAUG HU HU Módosítástervezet 6300 === ENVI/6300 === előterjesztette: Jutta

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.5. COM(2014) 548 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A ritka betegségek:

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 10.3.2015 EP-PE_TC1-COD(2013)0214 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2015. március 10-én került

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.27. COM(2014) 186 final 2014/0108 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egyéni védőeszközökről (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Kulturális és Oktatási Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Kulturális és Oktatási Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0000(INI) 4.2.2015 JELENTÉSTERVEZET a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről (2015/0000(INI)) Kulturális és Oktatási Bizottság

Részletesebben

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.16. COM(2014) 363 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv szerinti, a 2008 2010 közötti időszakra vonatkozó

Részletesebben

MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések

MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések MEMO/11/197 Brüsszel, 2011. március 28. MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések A téma jelentősége A közlekedés alapvetően fontos gazdaságunk és társadalmunk számára, a mobilitás pedig nélkülözhetetlen

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2007/2107(INI) 29.11.2007 JELENTÉSTERVEZET a fenntartható mezőgazdaságról és a biogázról: az uniós előírások felülvizsgálatának szükségessége

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2012) 148 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a mezőgazdasági

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.11.21.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.11.21.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.21. C(2013) 7994 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.11.21.) a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a két- vagy háromkerekű

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA. Amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.5. SWD(2012) 408 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA Amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK,

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN

ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN n A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÔDÉSE UTÁN A SZÖRNYÛ PUSZTULÁS ÉS MEGOSZTOTTSÁG FELSZÁ- MOLÁSA ÉRDEKÉBEN A KONTINENS LEGJOBBJAI ÖSSZEFOGTAK A KÖZÖS JÖVÔ ÉRDEKÉBEN, LÉTRE-

Részletesebben

94. plenáris ülés 2012. február 15 16. A Régiók Bizottsága VÉLEMÉNYE

94. plenáris ülés 2012. február 15 16. A Régiók Bizottsága VÉLEMÉNYE 94. plenáris ülés 2012. február 15 16. CIVEX-V-020 A Régiók Bizottsága VÉLEMÉNYE A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁS EURÓPAI KULTÚRÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA: A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA FEHÉR KÖNYVÉNEK NYOMON KÖVETÉSE A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.19. COM(2012) 403 final 2012/0196 (COD)C7-0197/12 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE 2013.12.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347/81 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1290/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014 2020) részvételi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 1-188. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2062(INI) 27.9.2013. Jelentéstervezet Franck Proust (PE513.268v01-00)

MÓDOSÍTÁS: 1-188. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/2062(INI) 27.9.2013. Jelentéstervezet Franck Proust (PE513.268v01-00) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 27.9.2013 2013/2062(INI) MÓDOSÍTÁS: 1-188 Jelentéstervezet Franck Proust (PE513.268v01-00) a CARS 2020: Cselekvési terv a versenyképes

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 19.12.2007 SEC(2007) 1724 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG JAVASLATA AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a közbeszerzésről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011) 1586}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a közbeszerzésről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011) 1586} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 896 végleges 2011/0438 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közbeszerzésről (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011)

Részletesebben

A borpiac közös szervezése *

A borpiac közös szervezése * 2008.12.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 323 E/279 Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 49 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A cseppfolyósított

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.16. SEC(2010) 1583 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat: AZ EURÓPAI

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.5. C(2015) 2874 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a professzionális hűtőbútorok

Részletesebben

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS RENDELETE. az állatok leölésük során való védelméről. (előterjesztő: a Bizottság) HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.9.2008 COM(2008) 553 végleges 2008/0180 (CNS) Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az állatok leölésük során való védelméről (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2008)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 399 végleges 2008/0151 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 1. 7. 2014 COM(2014) 392 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére

Részletesebben

2. Általános megjegyzések

2. Általános megjegyzések 2006.1.31. C 24/73 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Szociális politika a belvízi hajózás európai szabályozásának keretében (2006/C 24/15) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

Energetikai pályázatok

Energetikai pályázatok Energetikai pályázatok Mészáros Géza GOND-OLD Tanácsadó Bt. Energia és versenyképesség konferencia 2005. Február 24. Tartalom A pályázati támogatások háttere Hazai források EU források Pályázási tanácsok

Részletesebben

1. A közegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben található tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról.

1. A közegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben található tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. május 20. (24.05) (OR. en) 10384/11 SAN 99 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/a Tanács A FOGLALKOZTATÁSI,

Részletesebben

HOL TART AZ E-MOBILITÁS? Eredmények, kihívások, lehetőségek az Európai Unióban és Magyarországon Vígh Zoltán 2016. június 6.

HOL TART AZ E-MOBILITÁS? Eredmények, kihívások, lehetőségek az Európai Unióban és Magyarországon Vígh Zoltán 2016. június 6. HOL TART AZ E-MOBILITÁS? Eredmények, kihívások, lehetőségek az Európai Unióban és Magyarországon Vígh Zoltán 2016. június 6. 1. Az e-mobilitás célrendszere 2. Nemzetközi környezet: EU-szintőszabályozás

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a Fenntartható Energia Akciótervben

Zöld közbeszerzés a Fenntartható Energia Akciótervben 2015 Zöld közbeszerzés a Fenntartható Energia Akciótervben ÚTMUTATÓ Zöld közbeszerzés a Fenntartható Energia Akciótervben Zöld közbeszerzés a Fenntartható Energia Akciótervben ÚTMUTATÓ 2 Zöld közbeszerzés

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. COM(2013) 192 final 2013/0103 (COD) C7-0097/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező

Részletesebben

CISCO NET READINESS program

CISCO NET READINESS program CISCO NET READINESS program A leginkább sikereses és innovatív vállalatok többsége felismerte, hogy az információ alapú gazdaságban a túlélés titka a határozott jövőképpel rendelkező vezetés, az erős vállalati/intézményi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.5.2015 2014/0100(COD) VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról

Részletesebben

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is IPOSZ EMBLÉMA EU EMBLÉMA 1 Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAMOK KISVÁLLALKOZÁSOKNAK

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.11. COM(2013) 627 final 2013/0309 (COD) C7-0267/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a behálózott

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2008.7.18 COM(2008) 480 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.6. COM(2014) 332 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.6.11. COM(2013) 407 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Cselekvési

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Az SSM negyedéves jelentése

Az SSM negyedéves jelentése Az SSM negyedéves jelentése Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet operatív végrehajtása terén elért eredmények Az EKB 2014. évi kiadványain a 20 eurós bankjegy egy-egy motívuma látható.

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli

Részletesebben