Otthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Otthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei"

Átírás

1 Miniszterelnöki Hivatal Kormánymegbízott Otthon Európában A nemzeti lakásprogram pillérei Ingatlan 1. Pillér és szabályozás építési 2. Pillér ösztönzés Építési és befektetési és Mûszaki Államigazgatási Minôség, mennyiség Kultúra, képzés Jogi Építészeti és 4. Pvárosépítészeti illér kommunikáció Elérhetôség Nemzeti Lakásprogram Lakhatóság Politikai Természeti Fenntarthatóság 5. Pillér Kormányzati Kulturális Társadalmi projektek Lakhatás támogatás zászlóshajó és 3. Pillér szociális január

2 TARTALOM BEVEZETÔ OTTHON EURÓPÁBAN Fordulat és reform a lakáspiacon CÉLRENDSZER ÉS IRÁNYELVEK Stratégiai célok A stratégia idôdimenziói A stratégia eszközrendszere PROBLÉMAFELTÁRÁS Alapproblémák Merev, kialakulatlan piac Megfizethetôségi korlát: mindenki számára elérhetô lakás Fenntarthatóság: kiegyensúlyozott lakásfejlesztés A lakáspolitika stratégiai célkitûzései: rövid- és középtávon A LAKÁSPOLITIKA STRATÉGIAI PILLÉREI A pillér módszer A program bemutatása I. PILLÉR: INGATLAN- ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁS A program elindítása és céljaival összhangban álló biztonságos, kiszámítható mûködéséhez szükséges jogszabályi környezet és hatósági eljárások korszerûsítése...14 Cél Az I. Pillér programjai Az I. Pillér tartalma indoklás II. PILLÉR: ÉPÍTÉS- ÉS BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS A lakáscélú ingatlanfejlesztés és korszerûsítés ösztönzô rendszerének fejlesztése és célprogramjai Cél A II. Pillér piacépítô programjai A II. Pillér célprogramjai A II. Pillér tartalma indoklás III. PILLÉR: A LAKÁSHOZ JUTÁSI ÉS SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK RENDSZERÉNEK REFORMJA Cél A III. Pillér programjai Kiemelkedés-célprogram IV. PILLÉR: KULTÚRA, KÉPZÉS, KOMMUNIKÁCIÓ Cél Program lehetôségek (példák) V. PILLÉR: ZÁSZLÓSHAJÓK Iránymutató programok és projektek Cél Zászlóshajó-programok Az V. Pillér tartalma indoklás A SZERVEZETI MEGOLDÁSOK ALTERNATÍVÁI Központi szervezetek Lakásprogram-Iroda Építési és Építészeti Hivatal Társadalmi-szakmai szervezetek Garancia Alap Nemzeti Lakásalap regionális lakásalapok A PROGRAM ÜTEMEZÉSE Az átmenet stratégiája A lakástámogatási rendszer reformja sz. melléklet sz. melléklet

3 BEVEZETÔ Otthon Európában. Ezt a címet adtuk a lakásprogram vitaanyagának. Célunk ugyanis, hogy ne házról, lakásról, hanem az otthonról szóljon a formálódó Nemzeti Lakásprogram. Otthonról, amelybe belátható idôn belül be tud költözni a gyermekét nevelô fiatal pár. Otthonról, melynek fenntartási költségét a nagycsaládos is meg tudja fizetni. Otthonról, mely az idôs ember számára, ha szükséges, gondoskodást nyújt. Otthonról, melyben kellemes az élet, mely építészetileg esztétikus, melynek környezetét virágok, jól gondozott parkok és utak jelentik. Mi, akik részt vettünk e program elôkészítésében, lehetôséget látunk arra, hogy a kormányzat és a lakáspiac együttes erôfeszítéssel megteremtse a megfelelô körülményeket mindezen célok megvalósulásához. Már most évente ezer új lakás épül, az önkormányzatok állami támogatással bérlakásokat építenek, elkezdôdött az ipari technológiával épített lakások korszerûsítése, folytatódik a családi házak hôszigetelése, és a városrehabilitáció szép példáival is találkozhatunk országszerte. A lakásszám és az átlagos lakásméret alapján hazánk az európai országok középmezônyébe tartozik. Akkor miért van szükség új lakásprogramra? Azért, mert egy hosszú távú, minôségi, rugalmas, elérhetô és fenntartható lakáspolitikát kívánunk megalapozni és megvalósítani. Azért, hogy a lakásügy minden területén folyamatosan egy szinttel feljebb tudjunk lépni: mind az életkörülmények, a lakásviszonyok, az otthon minôsége, a támogatási rendszer, az építési technológiák tekintetében. Azért is szükség van egy új lakásprogramra, mert az eddigi lakáspolitika olyan állami szerepvállalásra épül, ami ha a lakossági igénybevétel változatlan marad 4-5 év múlva nem csak nehezen kezelhetôvé teszi a jelenlegi támogatási rendszert, de tartóssá teszi a jelenlegi támogatási rendszer társadalmi egyenlôtlenségeit. Mi éppen ezért olyan változtatásokat kezdeményezünk, amelyekkel a vitairatban bemutatott 15 éves program ideje alatt a piac számára megteremtjük azokat a feltételeket, melyek a befektetôket minél több lakás építésére, értékesítésére és bérbeadására ösztönzi. Az állami támogatásból az új lakás építése mellett nagyobb súlyt kívánunk helyezni a bérlakásépítésre, az építészeti értékek megôrzésére, a lakásfelújítás ösztönzésére. Mindehhez elengedhetetlen, hogy a jogszabályi környezetben is egy szinttel feljebb lépjünk, hogy megszülessenek azok az alapvetô fontosságú törvények, szabályozások és pályázatok, melyek nyomán az emberek képesek lesznek saját maguk lakásproblémáját önállóan megoldani. Szükség van egy új lakásprogramra azért is, hogy a folyamatosság és változtatás elve mellett megteremtsük az esélyegyenlôség és igazságosság feltételeit, hogy a legesélytelenebb helyzetben lévôk is egy szinttel feljebb kerülhessenek az otthonhoz jutásban. Valljuk ugyanis, hogy a lakáspiac ösztönzése és az elesettekrôl való gondoskodás nem egymást kizáró fogalmak. A zászlóshajó-programok mindenki számára igazolni fogják, hogy ezek a feltételek maradéktalanul megvalósíthatóak az Öt Pilléren alapuló Lakásprogram keretein belül. Amikor 15 éves programról beszélünk, nem gondoljuk, hogy a programalkotás pillanatában mindenre megtaláljuk a legmegfelelôbb megoldást. A program minden szálával kapcsolódik a gazdasághoz, a piachoz és az abban résztvevôk, a polgárok jövedelmének életszínvonalánakalakulásához és azok feltételeinek javításához. Programtervezetünk ezért nyitott, folyamatosan korrigálható, feltölthetô, helyi tapasztalatokkal kiegészíthetô. Tisztelt Olvasó, Szakértô, Politikus, önkormányzati Szakember, tisztelt Érdeklôdô! Ha elolvasta a Nemzeti Lakásprogram vitaanyagát, mondjon véleményt, tegyen javaslatot! Valamennyiünk számára egyformán fontos, hogy a jelenlegi és jövô nemzedék Európa lakójaként európai színvonalú otthonokban éljen. Csabai Lászlóné 3

4 OTTHON EURÓPÁBAN Fordulat és reform a lakáspiacon A lakáskínálat minôsége és elérhetôsége, a változó igényeknek megfelelô kínálat és választási lehetôség, a lakosság életminôségét, munkavégzô képességét, életviteli esélyeit meghatározó alapvetô tényezô. A jelenlegi európai lakásviszonyok megközelítéséhez szükséges fejlesztési ráfordítások (a éves illeszkedési folyamat során várhatóan, mintegy 15 ezermilliárd Ft-ot, azaz 60 milliárd eurót igényelnének) sokszorosan meghaladják a költségvetés támogatási, transzmissziós lehetôségeit. A lakosság napi tapasztalataival egybehangzó szakértôi vizsgálatok azonban a lakásviszonyokat meghatározó valamennyi területen a jogi környezetben, az építési szabályozás, az engedélyezés, a hatósági eljárások, a településtervezés, a támogatási rendszerek, adózási és költségvetési kapcsolatok, a finanszírozás, a piaci mechanizmusok, az építészeti kultúra, és a környezetvédelem területén egyaránt hiányokat, feszültségeket, ellentmondásokat jeleznek. A lakásproblémák megoldására képes és alkalmas piaci erôk (a befektetési lehetôséget keresô tôke, a felhalmozott szakértelem és technológia, az emberi kreativitás és a szereplôk vágya a sikerre) rendelkezésre állnak, mozgósíthatóak. A lakáspiac bôvülése egyszerre járul hozzá az élet- és munkafeltételek javulásához, a szociális feszültségek csökkenéséhez és a konjunktúra kínálat oldali élénkítéséhez. Az állam egyre bôvülô lehetôségeit az új lakás építésének, használt lakás vásárlásának támogatása, a nagyarányú személyi lakástulajdon segítése mellett, nagyobb hangsúllyal a meglévô lakásvagyon megôrzésére, korszerûsítésére, az alacsonyabb jövedelmûek bérlakáshoz juttatására kívánjuk felhasználni. 4

5 1. CÉLRENDSZER ÉS IRÁNYELVEK A mûködôképes lakásstratégia meghatározó célja a szerepek egyértelmûvé tétele különösen az állam lehetséges szerepvállalásának tisztázása. Fel kell adni azt az újra és újra felbukkanó nézetet, hogy a lakásról való gondoskodás az állam feladata. Az államnak a piacot, annak jogi, szabályozási, államigazgatási és kulturális környezetét kell kiépítenie, karbantartania. Feladata és felelôssége arra terjed ki, és eszközei arra alkalmasak, hogy megteremtse a piac hatékony mûködésének feltételeit, ösztönözze a problémák tartós megoldását ígérô folyamatokat. Egy hatékony lakásprogram a piaci szereplôk részvételével megsokszorozza a költségvetés ösztönzésre rendelkezésre álló, korlátozott forrásait. A kínálat bôvítésének piackonform, és piac által vezérelt eszközrendszerét kiegészítô, a társadalmi igazságosság követelményeinek megfelelô szociális- és támogatási rendszer akkor tartható fenn, ha a költségvetés lehetôségeivel összehangolt normativitást érvényesít, és nem torzítja a piac mûködését. Fontos szempont, hogy az állam ösztönzési és intervenciós eszközei a piac mûködését korlátozó monopolhelyzetek felszámolását, a verseny kibontakozását támogassák. Ugyanakkor a lakosság legelesettebb, leginkább rászoruló családjai számára is biztosítani szükséges a lakhatás legalapvetôbb feltételeit. Stratégiai célok a lakosság igényeit kielégítô, európai színvonalú, megfizethetô lakáskínálat kialakulása; az épített és természeti környezet értékeinek megôrzése, minôségének és lakhatóságának javulása, az életminôség javulása; a rászorultak számára a piac mûködésével összhangban lévô, igazságos, arányos és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és mûködtetése. A stratégia idôdimenziói A jelenlegi kormányzati ciklusban a változások olyan kritikus tömegét kell elérni, amelyek megindítják, és visszafordíthatatlanná teszik a lakásépítéshez, lakáshasználathoz és a lakhatás finanszírozásához kapcsolódó valamennyi szolgáltatási területen az erôs, kínálati versenypiac kialakulásához vezetô pozitív, önerôsítô folyamatokat. A kormányzat célja rövidtávon: a szereplôk (lakosság, ingatlanfejlesztôk, befektetôk és finanszírozók, önkormányzatok, civil- és szakmai szervezetek) együttmûködésének megnyerése; középtávon: a verseny erôsítése; különösen a hiány- és válságterületeken (hiányzó bérlakáskínálat, leromló belsô városrészek, panellakótelepek, a finanszírozási termékek szûk választéka) a lakáshelyzet érzékelhetô javulása; a szociális támogatási rendszer esetlegességének megszüntetése; egy új partnerkapcsolat kialakítása a lakossággal (PPP Public, Private Partnership 1 ), a költségvetés fokozatos tehermentesítése és a lakók felelôsségvállalásának erôsödése mellett; hosszú távon: a rendszer fenntarthatósága szektor- és versenysemlegesség, folyamatos versenyösztönzés az épített és természeti környezet védelme és fejlesztése az állami szerepvállalás megváltoztatása. A kormányzat lakáspolitikai stratégiája nem korlátozott futamidejû kampány. Azokat a keretfeltételeket teremti meg, amelyek meghatározzák a lakáspiac fejlôdését a következô éves idôszakban. Ez azonban nem késleltetheti a szükséges lépéseket. A rövidtávú célok elérésére a program indításától számított 6-9 hónap áll rendelkezésre, a középtávú célokat megvalósító folyamatok megindítására az elsô, a lakosság számára is érzékelhetô eredmények felmutatására mindössze három év. 1 Különbözô piaci szereplôk bevonása a lakásprogramba 5

6 A stratégia eszközrendszere A kormányzat üzeneteit a gazdaság szereplôi felé elsôdlegesen a jogszabályi környezet és a normatív ösztönzési rendszer közvetíti. Ezt egészítik ki a kormányzat és partnerei (önkormányzatok, bankok és más intézmények, civilszervezetek) piacépítô és szociális intervenciói és akciói, a lakáspolitikai program céljait támogató pályázati rendszerek, PPP megoldások, a célok megvalósulását elôsegítô speciális szükség szerint és átmenetileg, állami eszközökkel is támogatott finanszírozási eszközök, és a piaci szereplôk számára iránymutató, kisugárzó hatású zászlóshajó projektek. Új szemlélet A gazdasági mozgatók hatásának érvényesülését gyorsítja a valamennyi meghatározó szereplôre (a lakosságra, ingatlanfejlesztôkre és forgalmazókra, építési vállalkozásokra, pénzintézetekre, építési hatóságokra, politikai, szakmai és civil szervezetekre) kiterjedô politikai és társadalmi kommunikáció: a program céljainak és eszközrendszerének elfogadtatása, a szereplôk érzelmi és intellektuális támogatásának megnyerése, új szemlélet kialakítása. A lakásprogram gazdasági- és politikai stratégiája szerves egység. Ebben számos szereplô (lakosság, ingatlanfejlesztôk, befektetôk, finanszírozók, államigazgatás, önkormányzatok, és sokan mások) együttmûködését és közremûködését igénylô, nagyon is reális problémák megoldását célzó folyamatban csak a valós gazdasági lehetôségekre épülô társadalmi-politikai stratégiával és annak kommunikációjával lehet megszerezni és megôrizni a szereplôk tartós támogatását, megindítani és fenntartani a problémákat megoldó gazdasági cselekvést. Folyamatosság és nyitottság A program teljes megvalósítása megkívánja, hogy a program valamennyi pillére folyamatosan alakuljon, bôvüljön. Ebben az értelemben a program egy folyamat. A helyzet jelentôs változtatásokat igényel, új intézmények létrehozása, a tevékenység, vagy a rendszerek jelentôs módosítása minden esetben energiaveszteséggel jár, késlelteti a szereplôk felkészülését és az együttmûködési készség megnyerését. A program arra törekszik, hogy lépései, minden lehetséges esetben, a mûködô intézményrendszerre épüljenek. A jelenlegi intézményrendszer megváltoztatására (új szervezetek létrehozása, a nem mûködôképesek megszüntetése) csak a program megvalósításához szükségszerûen indokolt javaslatok történtek. Az ellentmondásos hatású támogatási és szociális rendszerek (így pl. a lakásvásárlás kamattámogatási rendszere, amelynek terheit az átállás idôszakában tovább növelheti a bérlakás-alternatívák szektorsemleges, versenyképes bevezetésének igénye) csak szakaszosan, a szereplôk által elfogadott és támogatott új, kompenzációs eszközök bevezetése mellett módosíthatóak. A változásoknak ki kell terjednie a lakosság mellett azokra a piaci szereplôkre is, akik számára az átállás jelentôs szervezési ráfordításokat, a korábbi helyzetbôl származó nyereségek átmeneti csökkenését jelentheti. A lakáscélú fejlesztések hosszú átfutási ideje miatt meghatározó jelentôségû, hogy a piaci szereplôk a feltételrendszer mindenkori változásairól minél elôbb megbízható információt nyerjenek és felismerjék az abban rejlô üzleti lehetôségeket, hogy a program korai idôszakában megkezdhessék a felkészülést, a változó feltételrendszerhez igazodó fejlesztések elôkészítését. Normativitás és semlegesség A piaci szereplôk a speciális helyzetben lévô (kevesebb adót fizetô, nyereségképzési kényszertôl mentes, támogatott) versenytársaik tényleges költségeknél alacsonyabb árait függetlenül attól, hogy ezek a szereplôk, öndefiníciójuk szerint, vagy ténylegesen, a közjót szolgálják-e versenykorlátozó dömpingként élik meg. A bérlakás-építési támogatási rendszerben megôrzendô az önkormányzatok támogatása, de mellette erôsíteni kell a vállalkozói tôke részvételét úgy, hogy a két támogatási forma közötti jelenlegi különbség mérséklôdjön. Az állami, közösségi intervenció célja az iránymutatás, az új megoldások bevezetésének ösztönzése és a gyenge verseny átmeneti körülményei között a magántôke által nem vállalt kockázatokat hordozó, új területek megnyitása, a legalacsonyabb jövedelmû réteg (a lakosság 5-6 %-a) lakhatási feltételeinek megoldása. 6

7 2. PROBLÉMAFELTÁRÁS A Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testület és bizottságai feltárták a rendkívül heterogén lakásállomány mûszaki problémáit, azonosították a lakosságot és a szakmai közvéleményt leginkább zavaró feszültségeket és feltárták a lakáshelyzet és lakásépítés makrogazdasági összefüggéseit. A probléma és javaslatlista (ld. 1. sz. melléklet) a lakosságot és életfeltételeit közvetlenül érintô, gyakorlati kérdésekre összpontosít. Így például: panelprobléma, a lakásállomány és a belsô városrészek leromlása, a természeti környezet veszélyeztetése, az új lakások megfizethetôsége, a támogatási rendszer és érdekkonfliktusai, a lakáshitel-állomány növekedésének kockázatai stb. A problémalista, gazdagsága ellenére, korlátlanul bôvíthetô. A magyarországi lakáshelyzet fô mutatóit a 2. sz. melléklet ismerteti Alapproblémák A problémák négy fô csoportba sorolhatóak: (1) minôségi és mennyiségi hiányok; (2) a lakosság jelentôs hányadát terhelô megfizethetôségi problémák; (3) költségvetési, gazdasági és tágabb, erôforrás-gazdálkodási értelemben vett fenntarthatósági problémák Merev, kialakulatlan piac A hazai lakáspiac az elmúlt években szélsôségesen törékenynek, kockázatosnak bizonyult, és azon a rendszerváltás 12. évében is jelen vannak a piaci hatékonyságot akadályozó tényezôk (torz, szegmentált, a minôségre érzéketlen árszerkezet, az alacsony minôségû lakások túlértékelése). A piac mûködési zavarainak jelentôs tényezôje a piaci infrastruktúra szegényessége: a kulcsfontosságú háttérszolgáltatásokban (finanszírozás, bérbeadás) részt vevôk szûk köre, konfliktusos érdekeltsége. Ez a jelenség elsô sorban az alkalmazott támogatási rendszer eszközeire, módszereire vezethetô vissza. Komoly probléma, hogy a támogatott termékkel és forgalmazóival szemben versenyképes alternatíva nem állítható, az innováció, új szereplôk és új megoldások megjelenése kizárt. alkalmazott technológiák), a lakásösszetételben az igényekhez igazodó szegmensekre (középkategóriájú lakások), a speciális élethelyzetekben lévôk igényeit lefedô kínálat szûkösségére. A lakásállomány európai színvonalhoz viszonyított elmaradását olyan lakáspolitikával lehet felszámolni, amely megteremti a feltételeket a lakásberuházások növelésére, a lakásépítés, lakásfelújítás, lakáskorszerûsítés és városrehabilitáció szerepének növelésére A lakásrendszernek biztosítania kell, hogy mindenki az igényeinek és jövedelmi helyzetének megfelelô, ugyanakkor társadalmilag elfogadható minôségû, méretû, árú, elhelyezkedésû, tulajdonformájú (tulajdoni, ill. bérlakás) lakáshoz jusson. Ez egyben azt is jelenti, hogy az emberek szabadon választhatnak a különféle típusú, elhelyezkedésû stb. lakások között, a lakásrendszer segíti az embereket a mobilitásban, a munkahely, oktatási intézmény stb. választásában, az oda való eljutásban. A választási lehetôségeket alapvetôen egy hatékonyan mûködô lakáspiac biztosíthatja, amelynek jogi és intézményi kereteinek a kiépítését a lakáspolitika teremtheti meg. Míg a lakásvásárlásban a finanszírozási rendszer egynemûsége, a bérlakáspiacon a feltételek normativitásának hiánya, a versenytôl védett különleges, gazdálkodási kényszertôl mentes szereplôknek (ingatlantulajdonosoknak, bérbeadóknak) nyújtott támogatások válnak a kínálat bôvülésének korlátjává. A mainál kiterjedtebb, sokszínû többek között szociális szerepet is betöltô bérlakásszektornak kell kialakulnia. A lakáspiacnak átláthatónak kell lennie, és biztosítani kell, hogy a háztartások rugalmasan tudják lakásigényeiket anyagi lehetôségeiknek megfelelôen alakítani. A lakáspiac szereplôi (bankok, önkormányzatok, vállalkozók, lakásszövetkezetek) számára biztosítva legyenek a hosszú távú, hatékony mûködés jogi feltételei. A támogatási rendszer legyen kiszámítható, és ne keltsen teljesíthetetlen, a valós lehetôségektôl elrugaszkodó igényeket. A magyar lakásrendszert minôségi feszültségek jellemzik. Ez egyaránt vonatkozik a lakások fizikai minôségi jellemzôire (komfort, infrastrukturális felszereltség, méret, 7

8 Lakáspolitikai mutatók: minôség és rugalmasság Mutató Helyzetkép A megelôzô öt évben épített új lakások aránya a lakásállományon belül (új lakások) A lakásként elfogadhatatlan lakásállomány nagysága és aránya (substandard lakások) A jó, megfelelô minôségû lakások és a lakásukkal elégedett háztartások aránya ( jó lakások) Bérlakások száma és aránya Lakásmobilitás A támogatási rendszer stabilitása A támogatásoknak hány százaléka jut el a két alsó jövedelmi ötödhöz Az indikátor a lakásépítés nagyságát fejezi ki, de nem csak egy év adatait veszi figyelembe, hanem több év eredményeit. A cél az, hogy a jelenlegi kb. 2,5-3,5%-ról 5-6%-ra növekedjen ez a mutató Az indikátor a lakásnak nem minôsíthetô és/vagy elfogadhatatlan állapotú ingatlanállomány nagyságát mutatja be. Ma kb. a lakások 7%-a tartozik ide, ennek arányát 3% alá kell vinni. A lakásállomány minôségét jelzô mutató (beleértve az új lakásokat is) a jó, európai standardoknak megfelelô minôségû lakások arányát mutatja, kiegészítve egy elégedettségi információval. Az önkormányzati, a magán bérlakások és a támogatott bérlakások száma, illetve aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva. A bérlakások számának, és ezen belül a támogatott szektornak lényegesen növekednie kell. 15 éves távlatban a bérlakások aránya 15% körüli, a támogatott szektor aránya pedig 10% legyen. A lakástranzakciók száma, illetve az egy évben elköltözött háztartások aránya. Magyarországon alacsony, ennek növelése hozzájárulhat a lakásállomány hatékonyabb kihasználásához. Magyarországon évente a háztartások 2,5-3,5 százaléka mozog a lakáspiacon, el kell érni, hogy ez 4,5-5,5% közötti legyen. (Nyugat-európai országokban 8-15 százalék között mozog.) A támogatási rendszer mekkora része maradt változatlan az adott évben. Ennek az indikátornak az értékét a változatlanul maradt támogatási konstrukciók súlyával mérjük. Vannak idôszakok, amikor indokolt egy radikálisabb váltás, de tipikus eseten a támogatási rendszer maximum 30%-ának változása tekinthetô elfogadhatónak. A lakástámogatások egyenlôtlenül és igazságtalanul oszlanak meg a különbözô jövedelmi csoportok között. El kell érni, hogy a két alsó jövedelmi ötöd legalább a lakástámogatások 70%-át megkapja ben az alsó két jövedelmi ötöd a népességen belüli súlyánál kevesebbet, 34%-ot kapott a lakástámogatásokból Megfizethetôségi korlát: mindenki számára elérhetô lakás A lakosság egy része közvetlen és távolabbi jövôjében sem látja annak lehetôségét, hogy megfizesse lakhatása költségeit, ezért az államtól, az önkormányzatoktól várja lakásproblémája megoldását. A megfizethetôségi korlát részben szintén a piac mûködési zavaraiból adódik. Az alacsonyabb jövedelmûek nem találkoznak lehetôségeiknek és jövedelemvárakozásaiknak megfelelô, változatos kínálattal, lakásbérlési és finanszírozási lehetôségekkel. A másodlagos piaci árakat, különösen a lelakott, gyakran drága az új építést megközelítô költségû felújításra szoruló, régi építésû lakások árait felfelé torzítja a hiány, és újabban a használt lakás vásárlására kamattámogatás miatt mesterségesen növelt kereslet is. Mindez, elsôsorban, az alacsonyabb jövedelmûeket sújtja. 8 Annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés és a kínálat erôsödése csökkenti a támogatásra szorulók körét, a szociális támogatás hosszú távon sem mellôzhetô. Egyetlen civilizált állam sem engedheti meg, hogy legszegényebbjei tömegesen ne rendelkezzenek az emberi lakás minimumával. A támogatási rendszer azonban csak a lakosság jövedelemtermelô és adófizetô képességére és készségére támaszkodhat. A lakástermékek adóztatásának jelenlegi szintjét számos szakértô már ma is kontraproduktívnak tekinti: ez ma mintegy egy új lakás árának 50%-át meghaladó adó-, illeték-, bérjárulék- stb. terhét jelenti. Tartalma nem csak közvetlenül, de a másodlagos piaci árakat felfelé húzó árreferenciaként közvetve is növeli a lakhatási költségeiket piaci áron megfizetni képtelenek körét.

9 A jelenlegi lakástámogatási rendszer többszörösen ellentmondásos: a támogatást igénylôk nagy számának és a rendelkezésre álló források szûkösségének konfliktusa miatt szükségszerûen igazságtalan, és a legrászorultabbakat a lakásvásárláshoz szükséges megtakarítással nem rendelkezôket nem éri el. A lakáspolitika célja, hogy az önálló lakás megszerzése és fenntartása megfizethetô legyen a társadalom különbözô jövedelmi csoportjai számára, így az alacsonyabb jövedelmû és hátrányos helyzetû társadalmi csoportoknak is biztosítani kell a megfelelô lakhatási körülményeket. Hatékony lakáshitelezési rendszeren túl szükség van az állami szféra beavatkozására, annak érdekében, hogy a megfizethetôségi problémát (részben a jövedelemmel összefüggô okok, részben pedig a lakások ára miatt) költségével összefüggô tényezôk magyarázzák. A jövedelmekkel összefüggô tényezôk közül kiemelhetjük a demográfiai elemeket (elöregedés, egyszülôs családok, egyedülállók), a munkanélküliséget és a gazdasági visszaesést. A lakásköltségekkel összefüggô okok között szerepel a lakáspiac merevsége (hatékonyság hiánya), és a lakásszektor intézményi szerkezetével összefüggô elemek (szabályozás, infrastrukturális szûk keresztmetszetek, inflációs gazdaságpolitika, adózási problémák). Fontos látni, hogy a megfizethetôség egyszerre függvénye a lakáspiac hatékonyságának és a lakáspolitika eredményességének. A lakásárak, elsôsorban a valós lakásárak a lakáspiac mûködésének egyik legfontosabb indikátorát jelentik (hogy a piaci kínálat a megfizethetô lakásokra is kiterjedjen), a legjelentôsebb eleme azonban az energiaárak emelkedése volt. A rossz hôszigetelésû lakások magas és nem csökkenô aránya, a legmagasabb faj- Lakáspolitikai mutatók: elérhetôség Mutató Helyzetkép Lakásár/jövedelem hányados Lakásfenntartási költségek/háztartásjövedelem A hitelmegfizethetôségi mutató Lakbér/háztartás/jövedelem aránya Szociális, támogatott lakbérû bérlakások aránya Lakbértámogatásban részesülôk aránya Alacsony jövedelmû és hátrányos helyzetû csoportok aránya a bérlakásszektorban Zsúfolt lakások aránya A lakásár jövedelem olló (azaz a medián lakásár és a medián nettó háztartásjövedelem aránya) a lakások megfizethetôségének egyik alapindikátora. A 90-es évek elején meghaladta a hatot, az évtized végén pedig átlagosan 4,5 5,0 volt. Budapesten 6,5 a mutató értéke. Jelentôs különbségek vannak a jövedelmi ötödök és a régiók között. A 90-es években a lakással kapcsolatos költségek jelentôsen emelkedtek, elsôsorban a közszolgáltatások (víz, szennyvíz, szemétdíj stb.) bevezetésével. Jelenleg a szûken vett fenntartási költségek aránya átlagosan a nettó háztartási jövedelem több mint egyötödét teszi ki, ami az alsó két jövedelmi ötödben ennél lényegesen magasabb. A mutató azt mutatja meg, hogy egy átlagos háztartás jövedelmének 30%-ával egy átlagos lakás hány %-át tudja hitelbôl fedezni. ma már az átlagos jövedelmû háztartások kb. 4,0-4,5 millió Ft támogatott hitelhez férhetnek hozzá, ami egy átlagos lakás (kb. 6-7 millió Ft) 60%-át jelenti. Az önkormányzati, a magán- és a támogatott bérlakásokban élô háztartások jövedelmük mekkora hányadát költik lakbérkiadásra. A lakásrendszer egyik kritikus pontja a bérlakásszektor hiánya. A magánpiaci lakbér Budapesten több mint ötszöröse a legmagasabb önkormányzati lakbérnek (150 Ft/m 2 /hó). A piaci lakbérköltségek a háztartások jövedelmének jelentôs részét felemésztik, átlagos jövedelmû háztartás esetében a nettó háztartás-jövedelem 53 (Budapest), 26 (vidéki város) százalékát. Az önkormányzati, magán- és a támogatott bérlakásokban élô háztartások közül (valamilyen formában) lakbértámogatásban részesülôk aránya. Ez a mutató a magán bérlakásszektorban támogatott lakbérrel rendelkezô háztartásokat is magába foglalja. A bérleti szektor egyik alapvetô feladata a szociális lakásigények kielégítése. Indikátorai: a bérlakások hány százalékában lakik az alsó két jövedelmi ötödbe tartozó háztartás, a bérlakások hány százalékában lakik hátrányos helyzetû társadalmi csoport tagja (pl. fogyatékosok, gyermeket egyedül nevelô szülôk, romák, volt állami gondozottak, volt hajléktalanok). A zsúfolt lakások átlagos aránya az Európai Unió országaiban 17 százalék, a magyarországi érték 48 százalék. Ez EU-szabványok szerint számított zsúfoltsági mutató igen erôs eltéréseket mutat az egyes jövedelmi ötödök szerint. 9

10 lagos fûtési költséget jelentô távfûtéses lakások magas száma a lakásfenntartási költségek jelentôs emelkedéséhez vezetett. Ez a legrosszabb szociális helyzetû csoportok lakásproblémáira külön hatással van. A lakásprobléma gyökere a háztartás-jövedelmek és a lakásköltségek közötti távolság, amit hatékony lakásfinanszírozási és támogatási rendszernek kell áthidalnia. A hitelpiacon bekövetkezett javulás, a hitelpiacon kialakult a verseny ellenére, jelenleg függ a család anyagi helyzetétôl, attól, hogy egy újonnan formálódó család megfelelô minôségû, nagyságú, önálló lakásban tudja-e kezdeni az életét, s esetenként attól is, hogy képes-e a lakásfenntartás költségeit is elôteremteni. A gazdasági növekedés, a lakossági jövedelmek növekedése, a csökkenô, majd alacsony szinten stabilizálódó infláció hatékony finanszírozási rendszer keretei között lényegesen tudja csökkenteni ezeket a feszültségeket. A megfizethetô lakást lehetôvé tevô, viszonylag széles körre kiterjedô támogatásokat e felzárkózás függvényében, fokozatosan szûkíteni kell azokra a társadalmi csoportokra, akik a leginkább rászorulnak erre a segítségre. A városi lakáspiacon inkább a bérlakás, a vidéki lakáspiacon pedig (az életviteli sajátosságok, a lakás, ház korlátozott forgalomképessége miatt) a tulajdoni lakás megfizethetôségének javításával lehet ezeket a célokat elérni Fenntarthatóság: kiegyensúlyozott lakásfejlesztés A hatékony lakásrendszernek hozzá kell járulnia a fenntartható helyi közösségek mûködéséhez, kialakításához, fejlôdéséhez. A lakásfejlesztéseknek a fenntartható fejlôdés elveihez kell igazodniuk, melyek szerint a fenntartható fejlôdés olyan fejlôdést jelent, amely kielégíti a jelen szükségleteit, ugyanakkor nem veszélyezteti a jövô generációk képességét a saját szükségleteinek kielégítésében. Biztosítani kell a lakásrendszer költségvetési és makrogazdasági stabilitását, a lakással kapcsolatos háztartási és fiskális kiadások kiegyensúlyozottságát és stabilitását. Meg kell teremteni a helyi közösségek kiegyensúlyozottságát, meg kell elôzni, illetve fel kell számolni a hátrányos helyzetû csoportok elkülönülését, szegregációját, illetve bizonyos településekre, régiókra való koncentrálódását. A hatékony lakásrendszer segíti az egészséges településszerkezet kialakítását, és biztosítja a kiegyenlített területi fejlôdést. Környezetkímélô lakásfejlesztés és -üzemeltetés révén biztosítani kell az energiatakarékos, környezetkímélô lakásépítési, mûködtetési formákat, technológiákat, megkövetelve az építészeti és környezeti minôséget, és el kell kerülni a pazarló területfelhasználást. Lakáspolitikai mutatók: fenntarthatóság Mutató Helyzetkép Területi lakásárkülönbség Városi és szuburbán lakásberuházások aránya Jövedelmi csoportok települési szegregációja Lakáskiadások aránya a GDP-hez képest A lakáskiadásokon belül a korábbi elkötelezettségek aránya A lakásárak különbsége a régiók szerint kb. kétszeres, a településtípusok szerinti kb. háromszoros. Ezt a lakáspolitika és területfejlesztési politika mérsékelheti. A nagyvárosokban az ezer fôre jutó új (a rehabilitált és teljesen felújított lakásokkal együtt) lakások száma érje el a hozzájuk tartozó agglomerációban épült lakások számát. (Vagy erôteljesebb programnál: az arány 75 25% legyen.) A felgyorsult szuburbanizácó jelentôs infrastrukturális, közlekedési többletköltségeket eredményez, emellett rendkívüli többletterheket ró az amúgy is gyenge kapacitású agglomerációs infrastruktúrára, és folyamatos csôdhelyzeteket idéz elô a közlekedésben. Másrészt oly mértékben romlik a belsô városrészek lakásállománya, ami már veszélyezteti a gazdaságos rehabilitációt. A települési szegregációs index azt mutatja meg, hogy a lakosság hány százalékának kellene elköltöznie ahhoz, hogy a különbözô jövedelmi csoportok egyenlôen oszoljanak meg a települések között között Magyarországon a támogatások nagysága elérte a GDP 1,2-1,4%-át. A lakásszektor nagyobb politikai prioritása esetén között indokolt lehet a lakástámogatások növelése a GDP 1,8-2,2% körüli sávban. A lakástámogatásokon felül a korábbi elkötelezettségek csökkentik a lakáspolitika mozgásterét. Ezeknek az aránya nem szabad, hogy 30% felé emelkedjen és 2001 között a korábbi elkötelezettségek aránya 31%-ról 16%-ra csökkent. A közötti változások következtében ezek aránya lényegesen növekedett. 10

11 A lakáspolitika stratégiai célkitûzései: rövid- és középtávon A jelenlegi nyugat-európai lakásviszonyok megközelítéséhez: a lakásállomány 5-10%-os bôvítését (figyelembe véve 4,06 millió lakást, a folyamatos 100 évenkénti megújuláshoz szükséges évi 1%-os pótlást, a demográfiai korrekciót, a lakásállomány legalább 30 százalékának teljes felújítását, vagy cseréjét (van 800 ezer vályogház, amely megfelelô felújítással hosszútávra megtartható, de kb. 200 ezer lakást gazdaságosan nem lehet felújítani, és ezekkel nagyságrendben megegyezô azon lakások száma, melyeknek komfortfokozata javítható); szükséglakás és szoba-konyhás lakás (a szükséglakás nem lakás, a Lakástörvény nem is engedi ezek lakáskénti bérbeadását), az állomány százaléka kisebb felújítást igényel. (A normális, de felújítást igénylô lakások, társasházak, panel stb. Ez is kb. 1 millió lakás kisebb-nagyobb rendbetételét, korszerûsítését jelenti). Összesen évente ezer új lakás, ezer lakásfelújítás szükséges. Az európai jövedelemszintekhez történô lassú, kiegyensúlyozott alkalmazkodási ütemet feltételezve, a lakásfejlesztési célú felhasználás, a vizsgált periódus alatt, a lakossági nettó jövedelmek 9 11 százalékának, az egyéb lakáscélú felhasználás további 7 8 százalékának felel meg. A lakásprogram stratégiai céljai Mindenkinek biztosítsa az elfogadható, egészséges, biztonságos, a munkahelyüktôl, a tanulási lehetôségüktôl elérhetô távolságban lévô lakást, amely hozzájárul az egyének jólétének növeléséhez és a társadalmi kohézió erôsítéséhez. MINÔSÉG LAKHATÓSÁG ELÉRHETÔSÉG FENNTARTHATÓSÁG RUGALMASSÁGA Értékesebb, európai Igényeknek megfelelô Megfizethetô Kiegyensúlyozott színvonalú lakásállo- választási lehetôség. lakáshitelek. összetételû lakóterületek, mány. Kiszámítható, átlátható, Megfizethetô városrészek, települések. mobil lakáspiac. lakáskiadások. Kiegyenlített területi A régi, elavult helyett Kiegyensúlyozott, Hátrányos élet- fejlôdés. korszerû, gazdaságos stabil, igazságos helyzetû csopor- Környezetkímélô, üzemeltetésû lakás- támogatási rendszer. tok lakhatásának értékmegôrzô lakásfejlesztés állomány. stabilizálása. és üzemeltetés. Stratégiai célkitûzések Indikátor Új lakások 3,5 % 3,9% 5% Substandard lakások 12% 10% 5% Jó lakások 53% 60% 70% Bérlakások aránya 9% 10% 15% Lakásmobilitás 3,5% 4% 8% A támogatási rendszer stabilitása 25% 65% 70% Lakásár/jövedelem hányados 5 év 4,8 év 3,5 év Lakásfenntartási költségek/jövedelem arány 23% 23% 20% A hitelmegfizethetôségi mutató 60% 60% 60% Lakbér/háztartásjövedelem arány 15% 16% 20% Szociális, támogatott lakbérû bérlakások, lakbértámogatásban részesülô bérlôk aránya 70% 65% 55% Alacsony jövedelmû és hátrányos helyzetû csoportok aránya a bérlakásszektorban 50% 50% 40% Zsúfolt lakások aránya 13,5% 10% 5% Területi lakásárkülönbség 1:3 1:2,5 1:2,5 Városi és szuburbán lakásberuházások aránya 3:7 1:2 1:1,3 Jövedelmi csoportok települési szegregációja 45% 50% 40% Lakáskiadások aránya a GDP-hez képest 1,61,8 2,2 A lakáskiadásokon belül a korábbi elkötelezettségek aránya 30% 45% 30% 11

12 3. A LAKÁSPOLITIKA STRATÉGIAI PILLÉREI Tekintettel a célok, a feladatok és a környezet komplexitására, valamint a program végrehajtásában résztvevôk széles körére és összetételére, a stratégiai célok megvalósításához szükséges lépéseket öt meghatározó feladatcsoportba soroltuk. Ezek a lakáspolitika pillérei. I. Ingatlan- és építési szabályozás A versenyviszonyokat meghatározó jogszabályi környezet és hatósági eljárások korszerûsítése II. Építés- és befektetésösztönzés A lakáscélú ingatlanfejlesztést és korszerûsítést ösztönzô rendszer fejlesztése és célprogramjai III. Lakáshoz jutás, lakhatás és szociális támogatás A lakástámogatási rendszer reformja IV. Kultúra, képzés, kommunikáció Az építészeti, városépítészeti és építési tevékenységhez kapcsolódó szakmai, államigazgatási és fogyasztói kultúra fejlesztését célzó programok és az NLP céljainak és eszközrendszerének kommunikációja V. Zászlóshajó programok A kormányzat és önkormányzatok intervenciós intézményei, iránymutató programjai és mintaprojektjei A program javasolt elemei, a pillérek részprogramjai, pályázati rendszerei, intézményei, mintaprojektjei alternatívák: bármely itt vázolt megoldás más, hatékonyabb megoldással helyettesíthetô. A program nem ötleteket, egyedi, periferikus megoldásokat tartalmaz, célja olyan környezet kiépítése, amelyben valamennyi szereplô, saját cél- és érdekrendszerén belül szolgálhatja a program céljait, vezetheti be a problémákat megoldó új megoldásait és termékeit. 12

13 3.1 A pillér módszer A pillér módszer meghatározza a készülô lakáspolitika stratégiai szerkezetét, céljait és üzeneteit annak érdekében, hogy a fô célcsoportokat törvény-elôkészítôket, politikai döntéshozókat, befektetôket, a szakmai szervezeteket, a lakosságot a politikai kezdeményezés támogatására késztesse. A módszer a problémákat, panaszokat, alternatív nézeteket olyan keretbe tereli, melyben a kérdések jól átláthatóak, csoportosíthatóak és a döntések meghozhatóak. Mivel egy cél megvalósítása érdekében több pillér is tartalmaz programokat, egyes programelemek vagy projektek fölöslegessé válása, vagy elmaradása nem veszélyezteti a stratégia megvalósítását. A környezet változik: a piac magával hozza a siker útjában álló problémák megoldását, ugyanakkor új problémákat generál és katalizátorként elôsegíti a lakáspolitika változásait is. Minden egyes pillérhez egy célsort kell rendelni a következôk szerint: A pillér meghatározása: a cél A rövid-, közép- és hosszú távú célok, amelyekben megjelennek a szakmai és érdekcsoportok által felismert problémák megoldásai (így az építési engedélyezés egyszerûsítése, mint az I. pillér, vagy a panelépületek felújításának megindulása, mint a II. pillér, vagy a környezeti terhelés csökkentése és a lakhatóság javítása, mint az I. és IV. pillér céljainak része) A pillérben foglalt célok megvalósításának mérföldkövei (pl. egy mintaprojekt elindítása, egy törvényváltoztatás elfogadása stb.) A pillérhez tartozó programelemekhez és projektekhez a programtervezôk és pénzügyi támogatók szükségesek. A pillérek pontosan meghatározzák az állami szerepvállalás kereteit. A célok azon területek között oszlanak meg, amelyeken az állam meghatározhatja a szerepeket és rendelkezik az egészséges lakáspiac megteremtéséhez szükséges jogosítványokkal, szervezetekkel és a program végrehajtásához szükséges szakértelem fejlesztésének eszközeivel. Elsôsorban az országos és önkormányzati intézményeknek kell alkalmazniuk azokat az új mûködési módokat és rendszereket, amelyek utat nyitnak a lakáspiaci szereplôknek: a befektetôknek, fejlesztôknek, lakásvásárlóknak és bérlôknek egyaránt. A pillér módszer az EU és a nemzetközi, fejlesztést támogató szervezetek (EBRD, Világbank, EDC, Phare) bevett gyakorlata, számos esetben a támogatás elôfeltétele, amelynek alkalmazása elôsegítheti a program elôkészítéséhez és végrehajtásához szükséges kutatás-fejlesztés (K+F) finanszírozását is. 3.2 A program bemutatása A stratégia a lakásprobléma megoldásának gazdasági és politikai vetületeit szerves egységként kezeli. A program elsôdleges tartalma a piacépítés, a problémákat megoldó társadalmi és gazdasági cselekvés megindítása. A kormány, az állam megoldja típusú, hagyományos üzenetek helyett azt kell tudatosítani, hogy a társadalom, a környezet jutalmazza a problémákat megoldó piaci cselekvést. Célunk, hogy a piacon elért eredményeket lehessen elismertetni a Nemzeti Lakásprogramot támogató Öt Pilléres Lakásprogram sikereként. A program politikai és társadalmi elfogadottságának meg kell elôlegeznie annak kiteljesedését, hosszú távú sikerét. A szereplôk (lakosság, ingatlanfejlesztôk, befektetôk, finanszírozók, államigazgatás, önkormányzatok, és sokan mások) együtt- és közremûködése a siker elôfeltétele. A lakásvásárlás, vagy bérlés a vásárlók, a lakosság számára, életfeltételeit meghatározó, stratégiai döntés, ezért nem csak az építôknek, fejlesztôknek, szolgáltatóknak, hanem vásárlóiknak is biztosnak kell lenni abban, hogy döntéseik feltételrendszere, környezete jogi, államigazgatási, adózási értelemben stabil. A kommunikáció ezért, csak egy politikailag elfogadott, tartós gazdasági stratégiára, és ahhoz kapcsolódó, stabil kormányzati magatartásra, és hosszú távon érvényesülô szabályrendszerre épülhet. Szükséges tehát, hogy a politika szereplôi elfogadják és támogassák a stratégia legfontosabb elemeit. 13

14 I. PILLÉR: INGATLAN- ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁS A program elindítása és céljaival összhangban álló biztonságos, kiszámítható mûködéséhez szükséges jogszabályi környezet és hatósági eljárások korszerûsítése Cél Az ingatlanpiaci tevékenység biztonságának növelése; korszerû, az épített környezet fejlesztésére és a természeti környezet megóvására ösztönzô, gazdaságos építést lehetôvé tevô építési szabályozás; az építési tevékenység társadalmi hasznosságát, környezeti terhelését és infrastrukturális igényeit kifejezô adózás. A verseny- és szektorsemlegesség feltételeinek megteremtése a kínálat bôvítése érdekében. A lakáspolitika egyik legkevésbé költséges, ugyanakkor azonban nagyon hatékony eszköze lehet az intézményi rendszer továbbfejlesztése. A mai jogszabályi környezet a szocialista lakásgazdálkodás számos elemének a terhét viseli, és ezért alapvetôen fontos a jogszabályi környezet modernizálása, korszerûsítése. Szükség van tehát a jogszabályok szisztematikus áttekintésére és felülvizsgálatára, amelyek megalapoznak egy hatékonyabb piaci logikába illeszkedô, de szociális feladatokat is vállaló lakásrendszert. A jogszabályi változások a lakásrendszer mûködésének általános feltételeit biztosítják, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a módosítások a lakáspolitika stratégiai céljainak is megfeleljenek. Tehát a lakásügyi jogszabályok átfogó módosítására van szükség, lehetôleg úgy, hogy megvalósuljon az intézményrendszeri változások egységes jogi kodifikációja. A modern lakásrendszerek a kockázatok megoszlására törekszenek és ehhez komolyabb jogszabályi, intézményi elôkészítés, képzett szakemberek kellenek. A jogszabályi változások szorosan összekapcsolódnak a lakáspolitikai stratégiával. A bérlakásprogram például feltételezi a mai lakbérszabályozás módosítását, és a lakásszövetkezeti törvény megalkotása, a lakásfinanszírozási rendszer továbbfejlesztése is feltételezi a jelzálogintézményekkel kapcsolatos törvények módosítását. A lakásügyi jogszabályok módosítása során figyelembe kell venni, hogy mely jogi feltételek hiánya akadályozhatja az egyes programok indítását. A társasháztulajdon országosan rendkívül jelentôs nagyságrendje, valamint az eladott önkormányzati (adott esetben több száz lakást magában foglaló) nagy bérházak és a lakótelepi társasházak biztonságos fenntartása miatt idôszerû és sürgetô feladat a Társasházi törvény rendelkezéseinek átfogó felülvizsgálata. 14 A Társasházi törvény márciusban történt hatályba lépése óta eltelt idôszak tapasztalatai egyértelmûen igazolják, hogy elengedhetetlen a társasházak szervezeti és mûködési feltételrendszerének tételes szabályozása. Az új szabályozásban hangsúlyosan kell jelentkeznie az épületvagyon kezelésével kapcsolatos feladatoknak is. A társasházkezelôi tevékenység ugyanis a társasházak fenntartásával, mûködtetésével összefüggô szakmai követelmények ismeretét feltételezi. Ma az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a társasházak nem, vagy csak korlátozott számban rendelkeznek olyan szakemberekkel, akik megfelelôen felkészültek. Ösztönözni kell a lakáskezelô szakma mûködési feltételeinek javítását. Mindezekkel összefüggésben indokoltnak látszik a lakástörvény áttekintése is a bérbeadás feltételeinek korszerûsítése miatt. Nem utolsó sorban az új törvényi rendelkezéseknek szorosan kapcsolódniuk kell a gazdasági, társadalmi környezet változásaihoz. Ennek érdekében szükséges feloldani a jelenlegi szabályozás egyes ellentmondásait is. Az új Lakásszövetkezeti törvény megalkotásának legfôbb szempontjait tulajdonképpen a lakásszövetkezeti jogi szabályozás egészének legfontosabb tartalmi elemei képezik, amelyeket a jelenlegi minden szövetkezetre irányadó egységes szövetkezeti törvény helyett, önálló törvényben kell meghatározni. Ez önmagában még nem jelent nagy volumenû, strukturális és tartalmai átalakításokat. A Lakásszövetkezeti törvény módosításával meg kell teremteni az elvi lehetôségét annak, hogy a lakásszövetkezetek bérlakásokat is építhessenek. Lényeges, hogy az új törvénynek tartalmaznia kell a lakásszövetkezetek gazdálkodásának alapkérdéseit, a lakásszövetkezeti szövetségek, érdekképviseletek sajátosságait, a lakásszövetkezeti ellenôrzés alapvetô keretszabályozását. Mindezekhez igazodóan fontos a lakásszövetkezet fogalmának pontosítása és kiegészítése, valamint a lakásszövetkezeti használati és tulajdoni viszonyok egyértelmû meghatározása.

15 AZ I. PILLÉR PROGRAMJAI Az ingatlanjog fejlesztése A piaci tevékenység biztonságát erôsítô intézkedések, és az ingatlan-nyilvántartás helyzetének rendezése az egyik legfontosabb feladat. A már említett Társasházi törvény (Tt. 1998) és a Lakásszövetkezeti törvény, valamint a Lakástörvény (a többször módosított évi LXXVIII. tv.) módosítása (megújítása); az épülô társasházak és albetétek elôzetes megnyitásának lehetôvé tétele; a jelzáloggal terhelt ingatlanok forgalomképességének megteremtése; a mélységi-, magassági és levegôjogok szabályozása stb., az ingatlan-nyilvántartás feltételeinek javítása, országos szintû elérhetôség biztosítása, lakáskataszter stb. Az építési szabályozás korszerûsítése A szabályozási ellentmondások és hiányok felszámolása, az új technológiák és eljárások figyelembevétele, józan, EUkonform dereguláció, a környezetvédelmi és gazdaságossági érdekeket összehangoltan szolgáló szabályozás, egységes építési kódex. Regionális Rendezési Terv program A rendezési tervek felülvizsgálata és regionális koordinációja, az épített és természeti környezet védelmét és lakhatóságát szolgáló, a szükséges fejlesztéseket ösztönzô szabályozás. Regionális összhang a lokális rendezési tervek között. Adózás és mobilitás program Az ingatlanpiaci mobilitást korlátozó adó- és illetéknemek felülvizsgálata, a mobilitást ösztönzô adónemek (pl. 60 év felett nagyobb lakásból kisebb lakásba költözés ösztönzése stb.), rendszerek bevezetése. Ezen belül: a magas átírási illetékek és lakásértékesítést terhelô jövedelemadó szabályainak felülvizsgálata; a közösségi terhekkel arányos építményadó bevezetése. (Az új lakásépítésnél az áfa-visszaigénylés vizsgálata, mellyel csökkenthetô a használt lakások ára is.) Az I. Pillér tartalma indoklás Az I. Pillér a kormányzati ágazatok, illetve a területi és helyi önkormányzatok közötti koordinációt igénylô, jogalkotási és szabályozási feladatokat tartalmazza. Célja a fejlôdés útjában álló akadályok elhárítása, a fenntartható fejlôdést ösztönzô, a piaci aktivitást és befektetéseket vonzó jogi és szabályozási környezet, az önerôsítô folyamatokat indító változások kritikus tömegének megteremtése. Az I. pillér intézkedései az alábbi, a piaci fejlôdést akadályozó problémákra adnak választ: a lakásingatlanok fogalmi rendszere a különbözô jogszabályokban (Ptk, OTÉK, adó- és számviteli szabályok stb.) szabályozott, ez nehezen áttekinthetôvé teszi a rendszert; az ingatlan-nyilvántartás egyes területeken jelentôs lemaradásban van, ami növeli a hitelezés kockázatát; a társasházak mûködése nehézkes (szervezeti és mûködési szabályzatok hiányai, belsô jogviszonyok, közgyûlés eljárási problémái stb.) az épülô társasházaknál az albetétek elôzetes megnyitásának hiánya áttekinthetetlenné teszi a társasházépítés finanszírozását, növeli annak kockázatait; a különbözô jogszabályokban megfogalmazott (építési, tûzvédelmi, egészségügyi, országos és helyi) építési normatívák nem konzisztensek, gyakran elavultak és ellentmondásosak, indokolatlanul drágítják a lakásépítést, egyszerre túlszabályozottak és hiányosak; a szabályozási és rendezési tervek nem fejezik ki az épített és természeti környezet védelmével, fenntarthatóságával és lakhatóságával kapcsolatos szempontokat és érdekeket, regionálisan összehangolatlanok; a telekkialakítás rendszere, folyamata esetleges, elavult; a földtörvény, a mezôgazdasági területek túlzott védelmével, drágítja az építési telkeket; a szabályozási és piaci viszonyok elôsegítik a túlzott arányú beépítést; az értéknövelô (hasznos területet növelô, funkcióbôvítô, komfortfokozó stb.), önfinanszírozó fejlesztések (felújítás, tetôtérbeépítés, emeletráépítés, hozzáépítés stb.) az építési elôírások nem eléggé rugalmasak; egyes adónemek (magas átírási illeték, ingatlanértékesítés nyereségadója, a közjegyzôi szolgáltatások magas hatósági ára) korlátozzák a mobilitást. 15

16 II. PILLÉR: ÉPÍTÉS- ÉS BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉS A lakáscélú ingatlanfejlesztés és korszerûsítés ösztönzô rendszerének fejlesztése és célprogramjai Cél A befektetôket vonzó, az egészséges lakáspiac megszületését elôsegítô ösztönzôrendszer és az intézményi változásokat kihasználó és támogató célprogramok, amelyek elôsegítik a lakás- és bérlakáskínálat bôvítését és a lakásállomány súlyos, minôségi, mûszaki és építészeti problémáinak felszámolását. A II. PILLÉR PIACÉPÍTÔ PROGRAMJAI 16 A bérlakásépítés ösztönzési rendszerének kialakítása A bérlakás-építési vállalkozások normatív ösztönzése, a lakásvásárlás feltételeivel koordinált, versenyképességet biztosító adózási és leírási feltételek. A 2006-ig terjedô programszakasz része a lakásvállalatok, közhasznú társaságok megalakulásának ösztönzése, kezdeti mûködésének elôsegítése, valamint a lakásprogram irányításával megbízott Lakásprogram-iroda (illetve bérlakásegysége) évi létrehozása. A bérlakások mûködtetését végzô, a regisztrációs kritériumoknak megfelelô lakásvállalatok létrejötte az elsô években erôteljesen ösztönzött (gyorsított leírási lehetôségek, adókedvezmények). A regisztráció feltétele a lakásvagyonnal arányos, megfelelô tôkeerô és a lakásvagyon legalább a leírás idôtartamára bérlakásként történô üzemeltetésére vonatkozó forgalmazási korlátozása. Vizsgálandó a részben szociális üzemeltetést vállaló (az önkormányzatokkal erre nézve PPP szerzôdést kötô) vállalkozások speciális támogatásának lehetôsége, azonban csak olyan mértékig, hogy ez ne eredményezzen kizárólagosan szociális hasznosítású gettókat. A újonnan alakult, a támogatott szférába belépô lakásvállalatok az elsô években (2006-ig) beruházási támogatást kapnak, és támogatott hiteleket vehetnek fel. A program megindulása után a tôketámogatás fokozatosan csökken, és a finanszírozásban egyre nagyobb szerepet kap a hitelezés, amit a hitelgarancia-intézmény speciális programja segíthet. A bérlakásprogram közötti idôszakra az EU bérlakásrendszereinek színvonalához való felzárkózást tûzi ki célul, mégpedig a nyugat-európai modellek figyelembevételével. A bérlakások kínálatát a jelenlegi önkormányzati (szociális) bérlakások, a támogatott lakás-bérbeadással és -beruházással foglalkozó lakásvállalatok, és a magánbérlakás piacon fellépô, tipikusan egy-két lakással rendelkezô háztartások képviselik. A program célja, hogy a bérlakásszektor a teljes lakásállomány 15%-át képviselje, hozzávetôleg 300 ezer magánbérlakással és ezres nagyságrendû önkormányzati, illetve lakástársasági bérlakással. Az önkormányzati szektor a közvetlen szociális igények és az önkormányzati településfejlesztési célok kielégítésére szolgál, felépítése, mûködése a maihoz hasonló bár kissé rugalmasabb szabályozást igényel. E körben kell megoldani az alacsony jövedelmûek lakáshasználatát. A támogatott szektor új eleme a bérlakásrendszernek, amelybe a lakáskiadásra specializált szervezetek (lakásvállalatok) lépnek be, valamint a lakáskiadásra vállalkozó egyéni magánbérlakás tulajdonosai. Az idôszak végére a háztartások 10 15%-a a támogatott szektorba fog tartozni. A támogatást nem élvezô magánbérlakás-szektor továbbra is a piaci igényeket, piaci feltételek mellett, állami beavatkozástól mentesen elégíti ki. (A lakásbérlemények 30-40%-a ma is a piaci szektorban mûködik). Megkerülhetetlen kérdés a korábban privatizált vagy nagy összegû tartozást felhalmozott lakások sorsa. Szükségesnek tartjuk egy olyan lakásalap létrehozását, melynek segítségével az önkormányzatok, vagy a lakásvállalatok visszavásárolják azokat a lakásokat, melyeknél a tulajdonosok ezt igénylik és velük meg tudnak egyezni úgy, hogy vagy bérlôként benne maradnak a lakásban vagy kisebb lakásba költöznek. A lakáscélú ingatlanfejlesztés ösztönzési rendszerének modernizációja A lakásépítéshez fûzôdô társadalmi célok és érdekek megjelenítése az adó-, illeték- és elvonási rendszerben. A lakáscélú fejlesztés kedvezményezése, így pl. a lakások értékesítéshez illeszkedô, késleltetett adófizetés lehetôségei (az értékesítéssel egyidejû aktiválás és adóelszámolás). Adózási és területfejlesztési program Az építést terhelô adók és illetékek környezeti és infrastrukturális terhelést kifejezô, az épített és természeti környezet védelmét szolgáló modernizációs programja, a közmûfejlesztési hozzájárulások elavult rendszerének felül-

17 vizsgálata, ugyanakkor a fejlesztési terhekkel arányos építési adó bevezetése. Tôkepiaci háttérszolgáltatás fejlesztési programja A belföldi és nemzetközi biztosítótársaságok lakáspiaci belépésének ösztönzése a fedezeti elôírások felülvizsgálatával és adózási eszközökkel (zászlóshajó program: a nyugdíjalap vagyonfeltöltése, ld. V. Pillér); az ingatlanalapok lakáspiaci aktivitásának ösztönzése, a bérlakásállomány értékpapírosítása jogszabályi akadályainak elhárítása, terjedésének ösztönzése. (Zászlóshajó program: Nemzeti Lakásalap, V. Pillér) A II. PILLÉR CÉLPROGRAMJAI A lakosság által érzékelt problémák megoldására irányuló, közvetlen ösztönzési, támogatási programok. A kapcsolódó kormányzati és önkormányzati szinteken, a regionális és lokális lehetôségek és célok szerint meghirdetett pályázati rendszerek figyelembe veszik a pillérek felépítését és preferálják a többcélú (egyszerre több pillér változatos céljait kielégítô) projekteket. A II. Pillér ösztönzô programjainak hatékony alkalmazását, hatásuk gyors megjelenését az V. Pillér mintaprojektjei a zászlóshajók támogatják, amelyek feltárják az ösztönzô rendszer lehetôségeit, és irányt mutatnak a szereplôk nagy tömegének. A bérlakásprogram pályázati rendszerei Alprogram 1 A bérlakás-vállalkozások PPP szerzôdései Bérlakás-állományok üzemeltetésére vonatkozó PPP szerzôdések létrejöttének ösztönzése. Önkormányzati bérlô-kijelölési garanciák és szociális lakbér-hozzájárulás kombinált alkalmazása. (Bevezetésének feltétele: a szociális lakbértámogatás ld. III. Pillér). A program a vegyes (szociális/piaci) üzemeltetést preferálja, a szociális gettók kerülendôek. A program 2006-ig terjedô kísérleti szakaszában fontos elem a lakbérszabályozás. A rendszer három ponton szabályozza a lakbért. A támogatott szektorban a lakbér nem lehet egy adott maximumnál magasabb, aminek az a célja, hogy egyes részpiacokon esetleg monopolhelyzetbe kerülô lakásvállalatok ne jussanak kiemelt pozícióba. A második eleme a lakbérszabályozásnak a piaci viszonyoktól függô, tárgyalásos elven mûködô, települési szintû rugalmas lakbérkontroll, amely mind a bérbeadóknak, mind a bérlôknek biztonságot jelent. Ez lényegében azt jelenti, hogy a maximális lakbérszint alatt kötött lakbéreket csak egy meghatározott képlet alapján lehet módosítani. Végül pedig a lakbértámogatás keretében meghatározásra kerül az a lakbérszint, amely alapján a lakbértámogatás nagysága kiszámításra kerül. A keresleti oldalon tehát a lakbérjegyrendszer keretében kapnak lakbértámogatást az arra rászoruló háztartások (alacsony jövedelmûek, idôsek, fiatalok, gyermekes családok, más településrôl elköltözôk stb.), akik ezt a lakbérjegyet bármely lakásvállalatnál, vagy a regisztrált magánbérbeadók lakásaiban igénybe vehetik. A lakbér-támogatási rendszernek illeszkednie kell a jelenleg mûködô szociális ellátó rendszerhez. A lakbérjegyrendszer lehetôvé teszi, hogy a lakásvállalatok versenyezzenek egymással és a magánbérleti szektorral a bérlôkért. A lakbértámogatási rendszer kialakítása során be lehet építeni olyan eszközöket, amelyek elôsegítik a vegyes társadalmi összetétel kialakulását, és csökkentik a társadalmi csoportok elkülönülését (a kontrollált bérû lakások 50%-át lakbérjeggyel rendelkezôknek, 10%-át pedig regisztrált civil szervezetek által kijelölt bérlôknek kell kiutalni). Az önkormányzatok és vállalatok egyedi megállapodásokat is köthetnek a lakásvállalatokkal, amely növeli a lakásvállalatok mûködésének stabilitását. Alprogram 2 Kisvárosi-községi bérlakásprogram A III. Pillér céljaihoz is kapcsolódó (a szociális lakbértámogatás igénybe vételével az alacsony jövedelmû rétegeknek is megoldást kínáló), a munkaerô mobilitását is elôsegítô, a környezetre tervezett bérlakásrendszerek támogatási programja, az önkormányzatok által vezetett pályázati program, a PPP lehetôségek kihasználásával. Céljai kapcsolódhatnak a Telep-felszámolási programhoz. Alprogram 3 Munkáltatók, mint bérbeadók program A munkáltatói lakbér-hozzájárulás és munkáltatók által üzemeltetett (szolgálati) lakások költség-elszámolási és leírási lehetôségeinek bôvítése, a bérlakás-rendszer terjedése, a munkaerô-mobilitás, és a megfizethetôség javítása érdekében. A kísérleti program munkáltatók szerepvállalása és javaslatai esetén indítható. Panelprogram, a lakótelepek humanizálása A lakótelepeken egyszerre jelentkezik a szociológiai elavultság és a mûszaki elavultság. Felújítási (teljes revitalizációs, és/vagy bontási-értékesítési) alternatívák. Pályázati rendszerek, a társasház-felújítási pályázati rendszerek továbbfejlesztése. (Iránymutatás: ld. V. Pillér, zászlóshajók.) A panelépületek kategóriába nemcsak a tényleges panel elemekbôl épült lakóépületek tartoznak, hanem a többi iparosított technológiával épült lakóház is (blokk, öntött, alagútzsalus, vasbetonvázas épületek). Panelbôl Magyarországon 508 ezer lakás épült, más iparo- 17

18 sított technológiával pedig további 280 ezer. Magyarországon a 4 millió lakás közel 20%-a iparosított technológiával épült. Budapesten 800 ezer lakásból mintegy 200 ezer a panellakás. Ezeknek az otthonoknak kell új életet adni. A panelházak és városrészek komplex rehabilitációja az egyik legsürgetôbb feladattá vált. Ezt támasztják alá az idôközben elvégzett, az építmények egészére vonatkozó szakértôi mûszaki vizsgálatok, másrészt az épületek fenntartásával kapcsolatos, országos szinten is számottevô, folyamatos és jelentôs mértékû energiavesztés ténye, de a legnagyobb probléma az itt élô lakosság gyorsuló ütemû, halmozottan hátrányossá váló, romló élethelyzete, a lakótelep szlömösödése. A panelrehabilitáció tehát mûszaki, gazdasági feladat is, de egyben lényeges szociális kérdés. Közismert adat, hogy ezekben a panellakásokban körülbelül ember él, ezért a Nemzeti Lakásprogram fontos eleme a panelprogram. 18 A komplex lakóterületi felértékelôdést célul tûzô program a Lakásprogram-iroda vezetésével és az önkormányzatok által kezelt normatív támogatással valósul meg. A programnak fontos feladata, hogy a társasházak és a lakásszövetkezetek gazdálkodása stabilizálódjon, kiszámíthatóvá váljon, és ezáltal megbízható, alacsony kockázatot jelentô partnerei legyenek a bankoknak. A programnak ki kell terjednie leromlott, periferizálódási problémákkal terhelt, szlömösödött lakótelepek komplex kezelésére, illetve teljes szanálásának lehetôségeire is. Az egyedi panelházak felújításaira az eddigiekhez hasonló támogatási program mûködtethetô. A panelprogram sikeres végrehajtásának feltétele a társasházi, illetve lakásszövetkezeti törvény módosítása és a rendezési-szabályozási tervek felülvizsgálata. A panel -program differenciált megközelítést alkalmaz. Négy típusú beavatkozást különböztetünk meg. Az elsô esetben (komplex-felértékelô) lehetôség van arra, hogy a lakóterület egésze felértékelôdjön, ami hasonló a városrehabilitációs programokhoz. Itt a hangsúly a közösségi beruházásokon van, amelyek településenként és lakótelepenként mások és mások lehetnek. A következô típus a másik végletet képviseli, amikor megindul a lakótelep leromlása, mind társadalmi, mind fizikai értelemben, ekkor van szükség olyan programra (komplex stabilizáció), amely ezt a folyamatot megállítja. A harmadik típusú program az energia-korszerûsítésre koncentrál, a negyedik pedig az épületfelújításra. A komplex programoknak tehát van egy közösségi eleme (pl. munkahelyteremtés, környezetátalakítás stb.) és épületfelújítási, energiakorszerûsítési eleme. A panelprogram legfontosabb alprogramja az energiaszolgáltatókkal együttmûködô korszerûsítés, amely a lakótelepi lakások mûszaki felújítását összekapcsolja az energiaszolgáltatás rekonstrukciójával. Az alprogram kb. 15 év alatt kb. 300 ezer lakásra terjedne ki, és az energiaszolgáltató (távhô) vállalatok és a társasházak kooperációjára épülne. A panelprogram elválaszthatatlan része az energiaellátás primer oldalának korszerûsítése. A program a mai támogatási konstrukció folytatása lenne, azzal a különbséggel, hogy 30% támogatás mellett, kedvezményes hitelben is részesednének a társasházak. A panelprogram egy három éves mintaprogram-sorozattal indul. (Teljes felújítás, a lakókörnyezet humanizálása.) E periódus után a készpénztámogatást kedvezményes hitelek váltják fel. Ezeket a támogatásokat kiegészítik az önkormányzati támogatások, amelyek forrása az önkormányzatoknak nyújtott normatív támogatás. A programhoz fokozatosan egy speciális, kötött felhasználású garanciaprogram is kiépül. A garanciaprogram keretében nyújtott technikai segítség, standardok és eljárások kidolgozása, átadása fontos szerepet játszhat ebben. A másik eleme a programnak, hogy a beruházások legalább részben megtérüljenek az energia-megtakarítások révén, és a lakások üzemeltetése olcsóbb legyen. Az egyedi panelházak felújításaira az eddigiekhez hasonló támogatási program mûködtethetô, azzal a különbséggel, hogy a garanciaprogram erre a szférára is kiterjeszthetô. A program itt is azzal számol, hogy a mintaprogram-szakasz harmadik éve után a készpénztámogatást felváltja a kedvezményes hitel. A belsô városrészek és településközpontok megújításának programja Felújítási és átépítési lehetôségek (teljes revitalizációs, és/vagy bontási-értékesítési alternatívák). Pályázati rendszerek, a társasház-felújítási pályázati rendszerek továbbfejlesztése. Meghatározó szempont az épített környezet védelme, gazdaságos megóvása. A településközpont a közösség egészséges gazdasági életének a helye, a helyi társadalmi élet színtere, a közösségi történelem része. A személygépkocsi elterjedése, az életmódváltozás azonban Magyarország sok településén, a városokban és Budapesten éppen úgy átértékelték a településközponti területek egy részét, mint ahogy az Európai Unióban történt. Nálunk napjainkban tetôzik a városokat elhagyó kiköltözôk hulláma. A tehetôsebbek is kiköltöztek a város környékére, amivel csökkentek a városmegújítás forrásai. Összességében ugyanakkor növekednek a közlekedési problémák, a torlódások és az ezzel összefüggô környezeti ártalmak. A hagyományos falvak népességszámát megközelítô betelepedôk új lakóházai általában nem illeszkednek a település hagyományos arculatához. A leromlott állapotú közterületekkel rendelkezô városköz-

19 pontok lakosságát, vállalkozásait pedig gazdasági hátrány éri, a turizmus lehetôségei részben vagy egészben kihasználatlanok maradnak. A településközpont rehabilitációja azonban megállítja a környék tönkremenetelét, lehetôséget teremt, hogy az emberek találkozzanak egymással, közös programokat szervezzenek, ünnepségeket tartsanak. Ezért az Európai Unió is szorgalmazza a város- és falumegújítást, a rendezett és esztétikus közterületek kialakítását, a településközpontok forgalomcsillapított vagy gyalogos zónáinak kijelölését, a zöldfelületi rendszerek, a civil (közösségi), a kulturális, az oktatási vagy a helyi turisztikai információszolgáltatási tevékenységek végzésére alkalmas értékes épületek felújítását, a közterületek fejlesztéséhez kapcsolódó, ahhoz szükséges közmûvesítést. Magyarországon is szükséges az arra alkalmas településrészek, a településközpontok rehabilitációja, megújítása. Szükség van azokra a programokra, amelyek a helyi közösség akaratára épülnek, amelyek kiterjednek az önkormányzatok és a helyi magántulajdonosok pénzügyi együttmûködésével, illetve további forrásokra támaszkodva a kisebb és nagyobb települések eredeti utcaképének, hangulatának visszaállítására. Az épületeknek felújításuk után nonprofit célú (pl. közszolgálati, oktatási, kulturális, szociális, turisztikai információs) tevékenységeknek is helyt kell adniuk. A városrehabilitáció a lakásstratégia egyik hangsúlyos eleme, amelyet az önkormányzatok a központi költségvetés (Lakásprogram-iroda) pályázati rendszerei támogatnak. A támogatások elsôdlegesen a kapcsolódó közterületi és infrastrukturális beruházásokat és társadalmi programelemek végrehajtását fedezik és ösztönzik a magas színvonalú építészeti megoldások alkalmazását. A program keretében megvalósuló tömbfelújítás vagy társasház-felújítás a ma is mûködô keretek között folytatódik tovább. A program sikeres végrehajtásának feltétele az építési szabályozás és rendezési tervek korszerûsítése, az értéknövelô felújítások könnyítése. A városrehabilitáció a lakásstratégia egyik hangsúlyos eleme lesz. A komplex programok, hasonlóan a panelprogramhoz, pályázhatnak a központi Lakásprogram-irodához, ahol a beruházási költségek 20-30%-át kaphatják meg. A városrehabilitációs programok szervezeti háttere az akcióterületre felállított közhasznú fejlesztô társaság. A program kb. 150 ezer lakást tartalmazó területet foglal magába. A komplex program költségei a közterületi beruházások, és a gazdasági, társadalmi programelemek végrehajtását fedezik. A program keretében megvalósuló tömbfelújítás vagy társasház-felújítás a ma is mûködô feltétetek között folytatódik tovább. A tervek szerint kb. 200 ezer lakást tartalmazó épületállomány újítható fel a 2018-ig terjedô 15 éves idôszak alatt. (Ld. még V.Pillér, zászlóshajók). Társasház-felújítási program Az önkormányzati pályázati rendszerek fenntartása és továbbfejlesztése, kombinációja az egyéb célprogramokkal. Példa: fizetésképtelen idôs korúak részére a V. pillér intézményei által bevezetett fordított jelzálog konstrukció (életjáradék, vagy idôsek otthona ellátás ellenében tulajdon-visszavásárlás), amely tartalmazza a futamidô-kockázat biztosítási kezelését, és fedezetet képez az épületfelújítás költségeire. Családi ház komfortnövelô felújítási program Az ország lakosságának jelentôs része családi házban él. A családi házak 82%-ában van fürdôszoba. A házak többségének hôszigetelése, nyílászárói, fûtési rendszere az EUnormáknak sem, de a hazai normáknak sem felel meg. Az program célja, hogy növelje a családi házak komfortosságát, javítsa a bennélôk életminôségét. Ez a program támogatja az EU törekvését is, ami az elmaradott térségek felzárkóztatását célozza. A II. PILLÉR TARTALMA INDOKLÁS A pillér a kormányzati ágazatok, illetve területi és helyi önkormányzatok közötti koordinációt igénylô, a lakáscélú ingatlanfejlesztést és felújítást ösztönzô jogalkotási és szabályozási feladatokat, valamint a program céljainak megvalósulását közvetlenül elôsegítô tevékenységek célprogramjait, pályázati rendszereit tartalmazza. A pillér felállítását, a program alapvetô céljai és a célprogramokban megfogalmazott, szorító hiányok mellett, az alábbi, leggyakrabban felvetett problémák indokolják: Az adók és illetékek, az építést terhelô egyéb elvonások (önkormányzati befizetések stb.) rendszeridegenek, nem fejezik ki a lakásépítéshez fûzôdô társadalmi és környezetvédelmi szempontokat és érdekeket (így pl. túlterheli az alacsonyabb környezeti terheléssel és infrastrukturális fejlesztési igénnyel járó belsô városi építéseket és alulterheli a zöldövezeti fejlesztéseket). A bérlakás-üzemeltetés adó- és leírási feltételei nem vonzóak a tôkeerôs vállalkozások számára. A közmûfejlesztési hozzájárulások rendszere esetleges, elavult, a jelenlegi tulajdonszerkezetben logikátlan. A piacról hiányoznak a forrásokat bôvítô, hosszú távú érdekeket érvényesítô, a piacot stabilizáló nagybefektetôk és bérlakásrendszerek. 19

20 III. PILLÉR: A LAKÁSHOZ JUTÁSI ÉS SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK RENDSZERÉNEK REFORMJA Cél A támogatási célok, eszközök és a kedvezményezettek köre világos meghatározásán alapuló, a társadalmi céloknak és az igazságosság követelményeinek megfelelô, normatív, a piaci folyamatokkal konzisztens, fenntartható rendszer, amelynek célja a rászorultak lakhatásának elôsegítése és a rászorultak körének folyamatos csökkentése. A III. PILLÉR PROGRAMJAI A lakossági lakásvásárlás ösztönzési rendszere A kedvezményezettek által, anyagi helyzetüktôl függetlenül, a felhasználás célja szerint igénybe vehetô, a kapcsolódó adóbevételeket meg nem haladó mértékû ösztönzések rendszere. Az induló idôszakban tartalmazza a kamattámogatások jelenlegi rendszerét, amely a piaci kamatszintek erôteljes csökkenése esetén kompenzáció nélkül, ennek elmaradása esetén (elôreláthatóan 3-4 év) kompenzációval (hosszabb futamidôt lehetôvé tevô visszafizetési garancia, leírási lehetôségek) váltandó ki. A fiatalok, elsô lakásvásárlók, gyermekesek normatív támogatásai. Ld. részletesen: 5.2 A lakástámogatási rendszer reformja. A lakásbérlés általános ösztönzési rendszere A lakásvásárlás és lakásbérlés támogatási rendszerének összehangolása az azonos kedvezményezettcsoportokra (fiatalok, gyermekesek, más lakással nem rendelkezôk) megállapított támogatásokkal, a szektorsemlegesség és a bérleti alternatíva versenyképessége érdekében. Ld. részletesen: 5.2 A lakástámogatási rendszer reformja. A lakásbérlés szociális támogatásának rendszere A szociális helyzetük miatt rászorulók lakbértámogatásának rendszere. Az önkormányzatok által elosztott, normatív támogatás. Igényjogosultsági kritériumait törvény, összegét, a központi költségvetés hozzájárulása tekintetében a kormányzat (költségvetési törvény), saját hozzájárulásuk tekintetében az önkormányzatok állapítják meg. A központi támogatást a Lakásprogram-iroda folyósítja, adminisztrációját (jogosultság vizsgálata, elosztás) a helyi önkormányzatok végzik. A lakbértámogatás a bérlô 20 által szabadon választott, regisztrált bérbeadóknak (lakásvállalatok és magánbérleti szektor) történô bérleti díjfizetésre használható fel, annak érdekében, hogy a bérbeadók (lakásvállalatok, kisvállalkozók, lakástulajdonosok) versenyezzenek a szociális bérlôkért is. (Technikai lehetôségek: lakbérjegy, kötött felhasználású bankkártya stb.) A szociális lakbértámogatási rendszer kialakítása a PPP lakáscélú alkalmazásának és a bérlakásállomány forgalmazhatóságának, értékpapírosításának is az elôfeltétele. A magán tulajdonú lakásállomány vissza nem térítendô támogatásának analógiájára a lakbértámogatásnál is meg fog jelenni a családban nevelt gyermeklétszámra vonatkozó támogatás, a szociálisan indokolt jövedelmû családok számára. KIEMELKEDÉS-CÉLPROGRAM A hátrányos helyzetû társadalmi csoportok kiemelkedését és esélyegyenlôségét célzó célprogramok Alprogram 1 Telepfelszámolás A kisebbségi és periferizálódott csoportok leromlott lakóhelyei felújításának, illetve megszüntetésének és pótlásának programja. A lakásépítési/vásárlási támogatások, és a szociális lakbértámogatások kombinált alkalmazásával megvalósuló, az önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok részvételével végrehajtott programok. Hagyományos építési anyagok felhasználása; bérlôk, tulajdonosok bevonása a lakásépítésbe. Az esélyegyenlôséget javító programok között szerepel a telep-felszámolási program, amely a 2018-ig terjedô idôszakon belül körülbelül 45 ezer lakás minél nagyobb részének felújítása jelenti. A telepfelszámolási program célja az ott élô mintegy 100 ezres nagyságú roma népesség életminôségének javítása, társadalmi beilleszkedésének segítése. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a programokat komplex módon, más környezetjavító, infrastrukturális, szociális, foglalkoztatási, oktatási programokkal együtt kell megvalósítani. Továbbá a hátrányos helyzetû, alacsonyabb jövedelmû társadalmi csoportok esélyegyenlôségét javítják az érintett rétegek számára nyújtott lakásfenntartási és adósságkezelési támogatások, melyek enyhítik a lakáskiadásaikat fizetni

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

PPP-kézikönyv A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉSE

PPP-kézikönyv A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉSE PPP-kézikönyv A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉSE Szerzők: Dr. Karakas Péter Leiner Vera Percze Róbert Wagner Anna Szerkesztette: Leiner Vera Lektorálták: Dr. Balogh László Dr. Köves Péter 3

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

CSERMÁK KÁROLY 1. Adalékok a hazai lakásügyhöz

CSERMÁK KÁROLY 1. Adalékok a hazai lakásügyhöz CSERMÁK KÁROLY 1 Adalékok a hazai lakásügyhöz Hazánkban az 1989. évi rendszerváltást követően konzerválódtak a lakótelepi lakásoknál egyre inkább felhalmozódó problémák. Ezt tetézte még, hogy az átmenet

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években

Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván: Lakáshelyzet az 1990-es években (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Hegedűs Róbert Kovács Róbert Tosics Iván

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

E L Ő T E R J E SZ T É S. A Képviselő-testület 2011. március 31-i ülésére

E L Ő T E R J E SZ T É S. A Képviselő-testület 2011. március 31-i ülésére BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám: 1100- /2011. Előkészítő: Pékné dr.csefkó Judit E L Ő T E R J E SZ T É S A Képviselő-testület 2011. március 31-i

Részletesebben

Átány Község Önkormányzatának gazdasági programja 2007-2010.

Átány Község Önkormányzatának gazdasági programja 2007-2010. Átány Község Önkormányzatának gazdasági programja 2007-2010. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény elõírásai szerint, az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot

Részletesebben

Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon

Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon Készült a Táncsics Alapítvány támogatásával Generáció 2020 Think Tank: Közpolitikai Elemzések III. Közigazgatási reformperspektívák Magyarországon 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2008. évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései. Záró megállapítások. 2008. június 10.

MAGYARORSZÁG 2008. évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései. Záró megállapítások. 2008. június 10. MAGYARORSZÁG 2008. évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései Záró megállapítások 2008. június 10. A költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiány 2007-ben történt csökkenése üdvözlendő, azonban

Részletesebben

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex KPMG Tanácsadó Kft. 2015. november KPMG.hu 4 3 2 2,50 2,73 1 1,45 1,34 0-1 0,08-0,72-0,28 2011. június 2011. november 2012. május 2012. december 2013. június 2014.

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Egyéni számlás felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek

Egyéni számlás felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (528 550. o.) RÉTI JÁNOS Egyéni számlás felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek Az 1998-as nyugdíjreform nem hozott alapvetõ változásokat a társadalombiztosítási

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás Ingatlanpiaci elemzés 2008 március Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

BALATO FÜRED VÁROS Ö KORMÁ YZATÁ AK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014. BEVEZETŐ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 91..(1) bekezdésében előírt kötelezettség, hogy az önkormányzat elkészítse gazdasági

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan. Pécs Megyei Jogú Város. Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása

György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan. Pécs Megyei Jogú Város. Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1 Tartalomjegyzék Előszó... 4 1. A lakásfenntartási

Részletesebben

Jelen ajánlás címzettjei azok a hitelintézetek, amelyek függő kiemelt közvetítő igénybevételével kívánnak zálogkölcsönt nyújtani.

Jelen ajánlás címzettjei azok a hitelintézetek, amelyek függő kiemelt közvetítő igénybevételével kívánnak zálogkölcsönt nyújtani. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 8/2012. (VII. 11.) számú ajánlása a hitelintézetek által függő kiemelt közvetítők útján végzett kézizálog fedezete mellett történő pénzkölcsön-nyújtásról

Részletesebben

A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése

A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése A 2009. évi Baross Gábor Program pályázati kiírásaira a Dél-alföldi Régióban benyújtott pályaművek statisztikai elemzése Készítette: Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület Vezetői

Részletesebben

A közbizalom és a részvétel helyzete Magyarországon. 2008 őszén

A közbizalom és a részvétel helyzete Magyarországon. 2008 őszén A közbizalom és a részvétel helyzete Magyarországon 2008 őszén Az Állampolgári Részvétel Hete (ÁRH) országos rendezvényét negyedik éve szervezi a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Civil Kollégium és a Magyar

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami Társadalmi-önkorm a területi politikában KOR KÉP Az alkotmányos jogállami demokrácia nélkülözhetetlen eleme a participáció, annak vizsgálata, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia miként érvényesülhet

Részletesebben

PÁLYÁZAT. INTÉZMÉNYVEZETİI beosztásának ellátására,

PÁLYÁZAT. INTÉZMÉNYVEZETİI beosztásának ellátására, PÁLYÁZAT A Kisteleki Rózsaliget Kollégium INTÉZMÉNYVEZETİI beosztásának ellátására, melyet az Emberi Erıforrások Minisztere hirdetett meg a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal honlapján. Azonosító szám:

Részletesebben

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre 1 A kiadvány az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA ÁTTEKINTÉS... 2 BEFEKTETÉSI PIACOK... 2 ÉPÍTKEZÉSI AKTIVITÁS... 3 A RAKTÁRÉPÜLETEK ÚJ GENERÁCIÓJA... 4 BÉRLETI PIACOK... 8 PIACI BÉRLETI DÍJAK... 8 KÖVETKEZTETÉS... 9 A SZERKESZTŐ

Részletesebben

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket?

Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket? Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket? A versenyképesség és Európa egymást nem kizáró, hanem sokkal inkább feltételező fogalmak. E determináció hazai viszonyainkra

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER. Javaslat. a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Lakóépület felújítási programja (2005) módosítására

ALPOLGÁRMESTER. Javaslat. a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Lakóépület felújítási programja (2005) módosítására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER Javaslat a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Lakóépület felújítási programja (2005) módosítására Készítette: Ghazal Mónika igazgatóhelyettes

Részletesebben

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május

Nemzeti szakképzés-politikai jelentés a ReferNet számára. 2008. május Nemzeti szakképzés-politikai jelentés 2008. május Tartalom 1. Társadalmi-kulturális és gazdasági környezet... 5 1.1. Hazai szakpolitikai kontextus... 5 1.2. Társadalmi-gazdasági környezet... 7 1.2.1. Példák

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

A nyugdíjreform elsõ négy éve

A nyugdíjreform elsõ négy éve Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése több pillérre kell,

Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése több pillérre kell, Kováts Ildikó INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, EMBERI TÉNYEZÕ, CIVIL TÁRSADALOM, MÉDIA ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS MÛSORSZÓRÁS ELÕREJELZÉSÉHEZ Bevezetõ Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén 11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert

Részletesebben

FLNOXVHVHWpQ. %XGDSHVWÃ 9LGpNÃ gvv]hvhq. )RUUiV'e6,$Ã

FLNOXVHVHWpQ. %XGDSHVWÃ 9LGpNÃ gvv]hvhq. )RUUiV'e6,$Ã A lakótelepek rehabilitációja A lakótelep-rehabilitáció helyzete hazánkban EGEDY TAMÁS Bevezetés Hazánkban a szocialista idõszakban az állami beruházások jelentõs része lakótelep-építések formájában valósult

Részletesebben

Budapest, 2013. augusztus

Budapest, 2013. augusztus 67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor

Részletesebben

ÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése

ÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése ÁROP-1. A5-2013-2013-048 Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése Kistelek Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Duna House Barométer. 12. szám. 2012. május hónap

Duna House Barométer. 12. szám. 2012. május hónap Duna House Barométer 12. szám 2012. május hónap Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék: Vezetői összefoglaló Tranzakciószám Becslés, Keresletindex Lakásár adatok Érdeklődés, alku Ügyfélprofil: Vevők Ügyfélprofil:

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG 2008.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 54/1 IV (Egyéb jogi aktusok) EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA 85/06/COL (2006. április 6.) az állami támogatások anyagi jogi

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai

Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai LEHMANN HEDVIG POLONYI GÁBOR NÔK A HELYI KÖZÉLETBEN 9 Lehmann Hedvig Polonyi Gábor Egy kérdôíves felmérés tapasztalatai Bevezetés Magyarországon az elmúlt évek politikai változásai a rendszerváltozással

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK G a z d a s á g i p r o g r a m ja a 2015-2019. időszakra 6.0 (2015-02-11) Tartalomjegyzék Preambulum: a Gazdasági program célja 1. Aszód város gazdasági

Részletesebben

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. május (408 427. o.) KISS GERGELY VADAS GÁBOR A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban A lakáspiac a monetáris politika alakításának egyre fontosabb tényezõje

Részletesebben