1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések

Átírás

1 Kivonat a április 29-én készült Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányból 1. VÁLTOZATELEMZÉS 1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések A változatelemzés keretében összesen három változat bemutatására és összehasonlító elemzésére kerül sor: - 0 változat, Jelen projekt elmaradásának változata - 1. Változat, (gravitációs vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúra fejlesztése a belvizek visszatartásának megvalósításával, a helyben keletkező vizekkel való gazdálkodás céljából. Gravitációs Tiszai vízpótlással Változat, (kombinált gravitációs és szivattyús vízpótlás) A tájgazdálkodási vízi infrastruktúrafejlesztés a belvizek visszatartásának megvalósításával, kombinált szivattyús és gravitációs Tiszai vízpótlással. A változatok összehasonlításakor a beruházási költségek csak az építéssel és az ahhoz kapcsolódó területszerzésessel kapcsolatos költségeket tartalmazzák, az egyéb projektköltségeket nem. Az egyéb projektköltségek részletezésére csak kiválasztott változat esetében került sor a 6.3 fejezetben A 0 változat A 0 változatnak jelen projekt esetében azt a változatot tekintjük, amikor a tájgazdálkodás elősegítésére csak a Beregi árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés keretében előirányzott létesítmények valósulnak meg, (tehát a 0 változat nem a jelen állapot), így (9. melléklet): - A Beregi tározó beeresztő műtárgya Középen csőáteresz jellegű vízátvezető nyílás kialakításával vízpótlási célú vízbeeresztéshez, terepszint alatti mélyvezetéssel, 108,60 mbf küszöbszinttel. - Lónyai fióktározó melynek létesítményei lehetővé teszik a tájgazdálkodási, természetvédelmi vízpótlást is. - Vízpótló csatorna építése átereszekkel, műtárgyakkal a beregi vízkivezető nagyműtárgyhoz kapcsolódva, mely lehetővé teszi kisebb 5-8 m 3 /s víz kivezetésére de csak cm-t meghaladó tiszai tivadari vízállások idején. A tervezett vízpótló csatorna az árapasztó tározó mélyebb területein teremti meg a szelíd árasztás lehetőségét. - Vízkivezetés kialakítása Tiszaszalkánál, aminek a segítségével a Szipa-Csaronda rendszer egy része látható el vízzel. - Fenékküszöbök építése a Csarondán és a Szipán. Célja: A főcsatornák melletti mélyebb területekre, holt-medrekbe való vízkivezetés feltételeinek javítása, medertározással a belvizek, vagy a Tiszából beengedett víz visszatartása, az eddigieknél magasabb és állandóbb vízszint tartása. - Szipa főcsatorna hidrmechanizációs kotrása Csarodánál a tó vízmélységének növelése céljából. - Meglévő vízkormányzó műtárgyak felújítása újak építése a Beregi vízrendszerben hármas céllal: belvízvisszatartás, revitalizáció, tájhasználatváltás elősegítése. A 0 változat önmagában is jelentős pozitív hatást fejt ki a tájgazdálkodás fejlesztése tekintetében,,ugyanakkor a Felső-tiszai árhullámok rövidsége miatt csak évente 1-2 alkalommal maximum 2.3 napig teszi lehetővé a tiszai vízpótlást, így ártérrevitalizáló hatása és az aszálykezelés csak igen korlátozottan érvényesülhet. Ezen változat esetén nincs mód a 1

2 gyakoribb és biztonságosabb tiszai vízpótlást igénylő tájhasználatok bevezetésére (holtágrevitalizáció, horgászat, halászat, ívóhely kialakítás, fokgazdálkodási imitáció, tájkondicionálás). A beregi tározó projektben megvalósuló létesítményekkel az alábbi 5.1., 5.2. táblázat szerinti területen és mennyiségben lehet belvizet visszatartani illetve vízpótlás esetén vizet befogadni táblázat Belvízvisszatartás lehetséges mennyisége a beregi árapasztó tározó projekt keretében megépülő létesítmények segítségével a Csaronda, Szipa és a Dédai- Mitz mentén Holtmeder Érintett Melyik Holtmeder térfogat Rövid név társulati településhez Típus felület (ha) (H=0,8m) csatornák [m 3 tartozik ] Csaronda Fcs Csaronda fcs Csaronda fcs Csaronda főcsatorna km Dédai-M. cs , Vámosatya 39. sz. csat 7, Barabás - Tiszaadony - 7, Tiszakerecseny - 2, Tiszakerecseny - 13, Tiszakerecseny - Mátyus Fenékküszöb és kibeeresztő 39. sz. csatorna d=100cm torkolati Csaronda főcsatorna km jp-i szelvény holtmeder becsatlakozásbanø80 Csaronda főcsatorna szelvényben bp-i árok torkolati Ø60 cm Csaronda főcsatorna szelvényben bp-i árok torkolati Ø60-7, Tiszakerecseny Fenékküszöb - 4, Barabás - Tiszaadony 33 Barabási cs , Barabás 34 Gelénesi cs 36. sz. csat 4, Barabás Gelénes cs sz. csatorna tork Dédai-M. cs Barabás_kőbánya Gelénes 1.sz bögéző_ Gelénes 043/3, 043/10 hrsz rét Szipa főcsatorna km 36. sz. csat 2, Vámosatya 65. sz. csat, 89. sz. csat 2, Barabás 90. sz. csat. 10, Barabás - Beregdaróc - 16, Barabás - 1, Gelénes Legelői 11, Gelénes Ágakközi II., Legelőihez csatlakozik, Szilvás 7, Csaroda Dédai-Micz szelvénybe csatlakozó holtágnál torkolati 38. sz. csatorna torkolati Ø sz. csatorna torkolati Ø100 rekonstrukció 36. sz. csatorna km szelvényben Ø80 cm 65. sz. csatorna torkolati Ø80 rekonstrukció 90. sz. csatorna torkolati Barabás kőbánya felé vezető út alatti áteresz Ø60 cm fej Gelénes- csarodai holtmeder 1. sz. bögéző Gelénes-csarodai holtmeder fenékküszöb Fenékküszöb (Csaronda tó vízvisszatartás) 2

3 ÖSSZESEN 103, táblázat Belvízvisszatartás lehetséges mennyisége a beregi árapasztó tározó projekt keretében megépülő létesítmények segítségével a Lónyai árapasztó fióktározó területén (10.c. melléklet) Tervezett műtárgyak jele Délről Észak felé halad-va Rövid név Társulati csatorna Holtmederfelület (ha) Holtmeder térfogat (H=0,8m) [m 3 ] Helye Csaronda fcs , Tiszakerecseny hrsz (út) , Csaronda szelvénye Csaronda főcsatorna sz 45. sz. csat 28, szelvénye Tiszakerecseny hrsz , (erdő) , Lónya hrsz (gyep) , Csaronda szelvénye Longdűlő Lónya 0152 hrsz (Longdűlő csat 2, csatorna) 0153/1 hrsz. (út) Csaronda fcs sz. csat 45, Csaronda szelvénye Lónya külterület Lónya külterület (0135/2 (0135/2 hrsz.) hrsz.) sz. közl. út sz. közl. út 3,077 km 3,077 km Béke csat 45, Lónya 086/3. hrsz (mocsár), 086/6 hrsz (erdő) hrsz sz. csat 8, Ligeti csat, Csaronda fcs Patakközi tork zs csat 8, , (Csaronda főcsatorna) Lónya 086/3. hrsz (mocsár), 086/7 hrsz (gyep) hrsz. (Csaronda főcsatorna) Lónya 058. hrsz (vízállás), hrsz. (Csaronda főcsatorna) ÖSSZESEN 239, A 0 változat becsült beruházási költségei A jelen projekt szempontjából a 0 változat adottság, így nincsenek figyelembe vehető beruházási költségei és többlet fenntartási és üzemeltetési költségei sem változat (gravitációs vízpótlás) A változat lényege, hogy a változathoz képest növeli a belvízvisszatartás lehetőségét elsősorban a Beregi árapasztó tározó területén, valamint javítja a vízpótló csatornán gravitációsan kivezetett vizek vízkormányzásának lehetőségét. Ugyancsak javulnak a helyi vízvisszatartás lehetőségei azáltal, hogy a vízvisszatartásra és ártérrevitalizációra kijelölt holtágakhoz kapcsolódó társulati csatornák rekonstrukciójára sor kerül. Ezen változat keretében megvalósuló vízi infrastruktúra fejlesztés konkrét elemei és várható hatások: 3

4 - 2 db vízvisszatartó műtárgy építése a Makócsán. Ezzel a Makócsa vízszintje szabályozható (emelhető, csökkenthető), lehetővé téve a visszatartott belvizek és/vagy a vízpótló csatornán kivezetett vizek tájgazdálkodási célú hasznosítását. Ezzel a Beregi árapasztó tározó területén a mbf szint alatti területeken alakíthatók ki vizes élőhelyek, a mbf terep szintekkel jellemzett területeken pedig állandó vízfelületek is kialakulhatnak, de csak kedvező hidrológiai helyzetben, átlag feletti éves csapadék mennyiségek esetén. A mbf alatti területek nagysága 1150 ha, ahol millió m 3 víz tározható. a mbf alatti területek nagysága 190 ha. ahol 0.9 1,0 millió m 3 víz tározható. A tározó mélyebb részein történő helyi vízkormányzás érdekében a fentieken túl még 5-8 db kisebb műtárgy építésére lehet szükség, melyek pontos helyeit a projekt-előkészítési fázisban lehet meghatározni. - 1 db vízvisszatartó műtárgy építése a Szipán a Tarpa-Beregsurány és az országhatár közötti szakaszán. Ez a műtárgy Tarpa külterületén nyújt lehetőséget a belvizek visszatartására, aminek segítségével az ottani gyepek területe alakulhat át szelíd árasztásos területté. Itt a vízvisszatartás ezer m 3 lehet, a vízelöntés mélysége cm. - A belvízkormányzásba bekapcsolható a Beregi árapasztó tározó mindazon arra alkalmas műtárgya. Ezek segítségével további beruházási költség nélkül lehetőség van belvízvisszatartásra, mederduzzasztásra. Ezek a műtárgyak elsősorban az alábbiak lehetnek: Z1, Z2, Z3, Z4, S1, S4, S5, S8, S9, S10, S12. (9. melléklet) Ezen műtárgyak vízvisszatartó szerepének mértékét az előkészítési fázisban fogjuk részletesen vizsgálni. - A Beregi árapasztási és ártérrevitalizációs projekt valamint a jelen projekt a Szipa, a Csaronda, valamint a Dédai-Mitz főcsatorna menti holtágak esetében teremti meg a vízkormányzás (vízépítés, vízvisszatartás) lehetőségét. Ezen holtágak összkapacitása millió m 3, összes területe ha. (5.2 táblázat) Ahhoz, hogy ez a térfogat jól hasznosuljon, szükséges a hozzájuk csatlakozó döntően társulati csatornák felújítását elvégezni, helyenként rövidebb új csatornákat kialakítani. A rekonstrukcióra tervezett csatornák becsült hossza 120 km, az új csatornáké 2,5 km. - A Lónyai fióktározó területén ebben a projektben 3 új újabb létesítményt tervezünk. A Beregi árapasztó projektben betervezett és az új vízkormányzó létesítményekkel 2-3 millió m 3 -es víztérfogattal lehet ha revitalizált holtmeder rendszert kialakítani. Itt a maximális kialakítható belvíztározó térfogat 9-10 millió m mbf. belvíz tározó üzemvízszint mellett. Ezen 1. változat tehát millió m 3 -nyi belvízzel való gazdálkodás lehetőségét teremti meg, és segítségével 450ha területen lehet úgy hasznosítani a vizeket, hogy közben nem romlanak inkább javulnak a jó talajadottságú területeken szántóföldi művelés feltételei. 5.3 táblázat Szükséges beavatkozások (rekonstrukció, fejlesztés) Beavatkozások Mennyiség meglévő belvízcsatornahálózat rekonstrukciója km 120 ebből természetes medrek rehabilitációja km Kb 30 új belvízcsatornák építése km 2.5 műtárgy megépítés db 15 műtárgyak felújítás db 0 tájgazdálkodási célú töltés építés (földutak kiemelése) m 800 Valami spéci pl:digógödröknél átművelhető vápás csatornák építése km táblázat Visszatartott vízmennyiségek Jellemzők Mennyiség tájgazdálkodási célból bevezethető legnagyobb vízmennyiség* m millió ebből tájgazdálkodási célra felhasznált vízmennyiség % 100 visszatartott víz mennyisége (összesen) a vízvisszatartás helye szerint m millió állandó vízborítású terület (összesen) ha 500 állandó vízborítású területen visszatartott vízmennyiség** m milió időszakos vízborítású terület (összesen) ha 1500 időszakos vízborítású területen visszatartott vízmennyiség*** m millió a csatornahálózatban visszatartott vízmennyiség m3 1-2 miliió 4

5 a területen visszatartható belvizek mennyisége m millió belvíztározásra használt területek*** ha 1500 * a terület vízvisszatartási képessége ** *m vízborítással számolva *** * m vízborítással számolva Az 5.4 és 5.5 táblázatban szereplő értékek a projekt-előkészítés további fázisaiban pontosításra adaptálásra kerülnek! Az 1. változat becsült beruházási költségei 5.5. táblázat A tervezett beruházási költség Tervezett műszaki beavatkozások Becsült bruttó költség (ezer Ft) 2 db vízvisszatartó műtárgy a Makócsán db vízvisszatartó műtárgy a Szipán db vízkormányzási műtárgy építése a Beregi árapasztó tározó területén db vízkormányzási műtárgy építése a Lónyai fióktározó valamint az öblözet egyéb részén 120 km társulati csatorna rekonstrukciója a belvizek mélyebb területekre történő eljuttatása és a vízpótlás céljából ,5 km új csatorna építése a vízpótlás elősegítésére Területszerzés költsége (6 ha) (1 millió Ft/ha) (kisajátítás, illeték) Összesen változat (kombinált gravitációs és szivattyús vízpótlás) Az 2. változat műszaki koncepciója (10.a.,10.b., 10.c. melléklet) A változat lényege: megtartja az 1. változat összes elemét és figyelembe veszi a Beregi árapasztó tározó projekt összes vízkormányzásra, vízvisszatartásra megépítendő létesítményeit. Ezt a változatot kibővítettük egy új elemmel, nevezetesen megépítünk egy 2-3 m 3 /s kapacitású szivattyútelepet a Tisza 711,9 szelvényében, (11. melléklet) azzal a céllal, hogy jelentős mértékben megnöveljük a Tiszai vízpótlás lehetséges időtartamát. Ezzel megteremtjük egyrészt az aszályos időszakok vízpótlásának a lehetőségét, másrészt bekapcsolhatjuk a tájgazdálkodásba a tározó építés és a Beregi töltésfejlesztések kapcsán létrejött illetve létrejövő anyagnyerőhelyeket. A szivattyútelep helyét alapos elemzést követően határoztuk meg. A lehetséges szivattyútelepítési helyszínek közül a 11. mellékletben megjelölt helyszínre esett a választás, döntő módon azért, hogy az a Szipa, és a Makócsa völgyet egyaránt elláthassa vízzel. A Szipa felé történő vízpótlás azért is fontos, mert gravitációs úton a Beregi tározó projekt keretében megépülő vízpótló csatornán ekeresztül erre nem lenne lehetőség. A szivattyúval kiemelt víz a Szipán, a 19. sz. csatornán és a Makócsán keresztül, tetszés szerint eljuttatható a Beregi öblözet északi területeire is, egészen a Lónya térségi magyar-ukrán határszelvényig táblázat Szükséges beavatkozások (rekonstrukció, fejlesztés) Beavatkozások Mennyiség meglévő belvízcsatornahálózat rekonstrukciója km 120 ebből természetes medrek rehabilitációja km Kb 30 új belvízcsatornák építése km 4.5 műtárgy megépítés db 22 5

6 műtárgyak felújítás db 0 tájgazdálkodási célú töltés építés (földutak kiemelése) m 800 Szivattyútelep építése db táblázat Visszatartott vízmennyiségek Jellemzők Mennyiség tájgazdálkodási célból bevezethető legnagyobb vízmennyiség* m3 Igény szerint (jellemzően millió) ebből tájgazdálkodási célra felhasznált vízmennyiség % 100 visszatartott víz mennyisége (összesen) a vízvisszatartás helye szerint m milllió állandó vízborítású terület (összesen) ha 500 állandó vízborítású területen visszatartott vízmennyiség** m milió időszakos vízborítású terület (összesen) ha 2500 időszakos vízborítású területen visszatartott vízmennyiség*** m millió a csatornahálózatban visszatartott vízmennyiség m3 1-2 miliió a területen visszatartható belvizek mennyisége m millió belvíztározásra használt területek*** ha 1500 * a terület vízvisszatartási képessége ** *m vízborítással számolva *** * m vízborítással számolva Az 5.6 és 5.7 táblázatban szereplő értékek a projekt-előkészítés további fázisaiban pontosításra adaptálásra kerülnek! A 2. változat becsült beruházási költségei 5.8. táblázat A tervezett beruházási költség Tervezett műszaki beavatkozás Becsült bruttó költség (ezer Ft) 2 db vízvisszatartó műtárgy a Makócsán db vízvisszatartó műtárgy a Szipán db új vízkormányzó műtárgy építése a Beregi árapasztó tározó területén db vízkormányzási műtárgy építése a Lónyai fióktározó valamint az ártéri öblözet egyéb részén 120 km társulati csatorna rekonstrukciója a belvizek mélyebb területekre történő eljuttatása és a vízpótlás céljából ,5 km új csatorna építése a vízpótlás elősegítésére db vízkormányzó műtárgy a szivattyús vízpótláshoz kapcsolódóan Szivattyútelep építése a Tisza fkm szelvényében (építés, gép, partrendezés, elektromos energia ellátás) Vízpótló csatorna rekonstrukció a szivattyús vízpótláshoz 2,0 km Töltéskeresztező műtárgy építése a szivattyús vízpótláshoz Tarpánál Új csatorna építése a Tisza töltés és a szivattyús vízpótló csatorna, valamint a Diáksánc csatorna között Területszerzés költsége (10 ha) (kisajátítás, illeték) Összesen

7 1.2. A koncepcionális változatok összehasonlítása, a megvalósításra javasolt változat kiválasztása Az alábbiakban az 5.1 fejezetben bemutatott két alternatívát vetjük össze egymással és a meglévő helyzettel is, különböző társadalmi-gazdasági és környezeti szempontok szerint: 5.9. táblázat Az értékelés szempontjai Kritériumcsoport A) Természeti adottságokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kezelhetősége B) Gazdasági, hatékonysági és megélhetési kérdések 30 % C) Környezet-, természet- és tájvédelem 20 % D) Társadalmi kérdések 10 % Ez azt is jelenti, hogy a társadalmi-gazdasági és a természeti-környezeti kérdésék közül itt a természetiek kaptak nagyobb 60 %-os súlyt, ennek oka, hogy szemben a többi árvízi tározóval, ahol jórészt intenzív mezőgazdasági műveléssel találkozhatunk, itt viszont jelentős a Natura 2000 területek aránya. súly 40 % A) Természeti adottságokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kezelhetősége 5.10.táblázat Az egyes kritériumok értelmezése Értékelési Kritérium A1) A természeti adottságokhoz való alkalmazkodóképesség A2) A területhasználatok alkalmazkodóképessége a tározó használata során várható árvízi feltöltésekhez A3) A rendszer jó működéséhez szükséges víz rendelkezésre állásának biztosíthatósága mennyiségi és minőségi szempontból A4) Alkalmazkodóképesség az aszály okozta problémákhoz, vízmegtartó képesség alakulása A5) Alkalmazkodóképesség a belvizek okozta problémákhoz, kockázatcsökkentési hatások A6) Az árvízi tározási funkció működésére vonatkozó hatások A kritérium tartalma A kérdés a meglévő és a tervezett tájhasználatok és a természeti adottságok közötti megfelelésre vonatkozik. A magasabb pontszám jobb megfelelést jelent. A tározó időközönkénti árvízcsökkentési célú elöntése, nagyban zavarhatja, egy időszakra el is lehetetlenítheti a területhasználatokat. A kérdés arra vonatkozik mennyire képes ehhez a helyzethez a meglévő és a tervezett használati struktúra alkalmazkodni. A jobb helyzetet a problémamentesebb működés jelenti. A meglő és a tervezett tájgazdálkodási rendszereknek megvan a maga vízigénye mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, kérdés hogy a meglévő illetve a kiépítendő vízgazdálkodási rendszer milyen biztonsággal képes ezt kielégíteni. A meglő és a tervezett tájgazdálkodási rendszerek másképpen reagálnak egy aszályos helyzetre, kérdés hogy a meglévő illetve a kiépítendő vízgazdálkodási rendszer mennyire képes segíteni a vízhiányos helyzet megoldását, milyen a vízmegtartó képessége, mennyire segíthet abban, hogy ilyen probléma létre se jöjjön. A meglő és a tervezett tájgazdálkodási rendszerek másképpen reagálnak egy belvízelöntéses helyzetre, kérdés hogy a meglévő illetve a kiépítendő vízgazdálkodási rendszer mennyire képes az ilyen problémákat kezelni, az ebből eredő kockázatokat csökkenteni. Az árvízi tározás szempontjából felmerő problémák: tározókapacitás csökkentése, feltöltés vagy a levezetés akadályozása, zavarása, káros hatásainak fokozása. Azt kell itt eldönteni, hogy számolni kell-e ilyen problémával is milyen mértékben. 7

8 B) Gazdasági, hatékonysági és megélhetési kérdések Az egyes kritériumok értelmezése: Értékelési Kritérium B1) Az érintett területek aránya a teljes hatékonyan bevonható területhez képest B2) Az eddig megtervezett tájgazdálkodási elemek hasznosulásának javíthatósága, rendszer bővíthetőségének lehetősége B3) Fejlesztési költséghatékonyság (Terület/költség) B4) A működtetés költségeinek nagysága és biztosíthatósága, a rendszer fenntarthatósága B5) A mindenkori támogatási, szabályozási rendszer változásaihoz való alkalmazkodás lehetősége B6) A projektben részt nem vevő gazdálkodóknak okozott esetleges hátrányok B7) A terület (nem közvetlenül csak agrár) eltartóképességéhez való hozzájárulás, piaci, termelési élelmiszerbiztonsági kockázatkezelési képesség A kritérium tartalma Az alternatívák eltérő mértékben képesek bevonni az arra lehetőséget nyújtó területekből részeket a projektbe. A kritérium ennek mértékére vonatkozik, de csak a ténylegesen, hatékonyan bevonatható terület lehet a viszonyítás alapja. A meglévő rendszert a saját lehetőséghalmazán kell értékelni. A kiépíthető rendszerek eltérő módon bővíthetők területi és vízmennyiségi szempontból, a pályázat korlátai miatt a teljes hatékonyan felhasználható terület valószínűsíthetően nem bevonható, tehát kérdés mennyire adott a bővíthetőség lehetősége, a tovább fejlesztés. A meglévő rendszer önmagában is bővíthető, hiszen már vannak a tervben tájgazdálkodási elemek, ugyanakkor ezek minél jobb felhasználása is cél. A kritérium egyértelmű, a hatékonyságot a bevonható terület költségfajlagosával méri. A meglévő rendszernél a kérdés az hogy az eddigi fejlesztések milyen arányban tették a területet a saját céljaiknak megfelelően felhasználhatóvá. A kritérium nem csak a működtetés eltérő költségigényére utal, hanem annak valamilyen forrásból való valószínűsíthető rendelkezésre állási lehetőségére is. A használatokat és gazdálkodókat érintő fő bizonytalanság az időjárás mellett a változó támogatási rendszer, kérdés hogy a meglévő és a tervezett tájgazdálkodási rendszerek mennyire függvényei ennek, mennyire tudnak a változásokhoz alkalmazkodni segítségükkel a gazdálkodók. Előfordulhat olyan helyzet, hogy a változások egyes, a programból kimaradó gazdálkodókat hátrányosan érintetnek, például a területük belvíz levezető képességének rontásával, jó helyzetnek az ilyen helyzetek hiánya tekinthető. A projekt hatásterületén élő lakosság számára, mind a meglévő, mind a tervezet helyzet egy lehetőség-halmazt jelent a megélhetés szempontjából, kérdés melyik alternatíva nyújtja a legjobb eltartóképességet, beleértve a külső piaci, és a belső termelési és élelmiszerbiztonsági kockázatok lehetséges hatásait is. C) Környezet-, természet- és tájvédelem Az egyes kritériumok értelmezése: Értékelési Kritérium C1) A vízgazdálkodási rendszer kiépítésnek és működésének káros és hasznos környezeti hatásai C2) A terület ökológiai vízigényének biztosíthatósága, a biodiverzitás javulása A kritérium tartalma A kritérium a működő és a kiépítendő rendszerek környezeti hatásvizsgálati értelemben vett hatásaira vonatkozik, jellemző hatásviselő itt a víz, a talaj és az élővilág. Az a jobb rendszer, amelynek összesített hatásai kedvezőbbek. A kritérium a tervezett alternatívákat értékeli abból a szempontból, hogy mennyire képesek a terület ökológiai vízigényét kielégíteni. A fő kérdés az, hogy a változások mennyire javítják az adott terület biodiverzitását, mennyire járulnak hozzá a folyó összefüggő ökológiai folyosóként való működéséhez. A meglévő rendszer egy állapotot jelent 8

9 Értékelési Kritérium C3) A Natura 2000 területek jó állapotának biztosíthatósága C4) A tájkép változatosságának, értékeinek növekedési lehetősége A kritérium tartalma ebből a szempontból. A kérdés kifejezetten a Natura 2000 területek jó állapotának biztosíthatóságára vonatkozik egyrészt vízgazdálkodási, másrészt területhasználati szempontból. A kritérium az előzőhöz hasonló, de tájképi értékek megjelenési lehetőségére vonatkozik. A meglévő rendszer itt is adottság ebből a szempontból. D) Társadalmi kérdések Az egyes kritériumok értelmezése: Értékelési Kritérium D1) Várható elfogadottság szintje az érintett gazdálkodók részéről D2) A gazdálkodás munkaerő-szükségletének változása A kritérium tartalma A kritérium az érintettek véleményét méri az egyes alternatívák vonatkozásában. Kérdés, hogy ezek mennyire elfogadhatók alapvetően a területen gazdálkodók számára. A meglévő rendszer valamilyen szinten elfogadhatónak tekinthető, hiszen működik. Miután a mezőgazdaság elképesztően kevés embernek ad munkát jelenleg, és ezért is nagyon jelentős a falusi munkanélküliség, a kritérium a nagyobb munkaerőigényt kívánja jutalmazni, a jelenlegi állapothoz képest. Az eddig bemutatott kritériumcsoportok alapján kíséreljük meg rangsorolni a már korábban ismertetett 2 fejlesztési alternatívát: (0. változat a jelenlegi tájgazdálkodást kismértékben támogató változat tájgazdálkodást jelentősen támogató műszaki alternatívái). Az egyszerűség kedvéért az alternatívákat 100 maximum kapható ponttal értékeltük, így az egyes kritériumcsoportok maximális kapható pontszáma megegyezik a súlyszámukkal. Az egyes csoportokba sorolt kritériumok pontszámait összeadva kapjuk meg az alternatíva relatív megfelelőségét az adott kérdésben. Az értékelés eredményét a táblázat tartalmazza. A 0 változat speciális abból a szempontból, hogy egy 0 fejlesztési igényű, nem bővíthető, de az érintettek által elfogadott rendszernek tekintjük, itt mindig ez a viszonyítási alap. Így itt célként is a rendszer megtartását tekintjük táblázat Alternatívák összehasonlító értékelése Kritériumrendszer Pontszám 0. változat 1. változat 2. változat A) Természeti adottságokhoz való rugalmas alkalmazkodás, a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kezelhetősége A1) A természeti adottságokhoz való alkalmazkodóképesség A2) A területhasználatok alkalmazkodóképessége a tározó használata során várható árvízi feltöltésekhez A3) A rendszer jó működéséhez szükséges víz rendelkezésre állásának biztosíthatósága mennyiségi és minőségi szempontból A4) Alkalmazkodóképesség az aszály okozta problémákhoz, vízmegtartó képesség alakulása

10 Kritériumrendszer Pontszám 0. változat 1. változat 2. változat A5) Alkalmazkodóképesség a belvizek okozta problémákhoz, kockázatcsökkentési hatások A6) Az árvízi tározási funkció működésére vonatkozó hatások B) Gazdasági, hatékonysági és megélhetési kérdések B1) Az érintett területek aránya a teljes hatékonyan bevonható területhez képest B2) A kiépített rendszer bővíthetőségének lehetősége B3) Fejlesztési költséghatékonyság (mennyiség/költség) B4) A működtetés költségeinek nagysága és biztosíthatósága, a rendszer fenntarthatósága B5) A projektben részt nem vevő gazdálkodóknak okozott esetleges hátrányok B6) A terület (nem közvetlenül csak agrár) eltartóképességéhez való hozzájárulás, piaci, termelési élelmiszerbiztonsági kockázatkezelési képesség C) Környezet-, természet- és tájvédelem C1) A vízgazdálkodási rendszer kiépítésnek és működésének káros és hasznos környezeti hatásai C2) A terület ökológiai vízigényének biztosíthatósága, a biodiverzitás javulása C3) A Natura 2000 területek jó állapotának biztosíthatósága C4)A tájkép változatosságának, értékeinek növekedési lehetősége D) Társadalmi kérdések D1) Várható elfogadottság szintje az érintett gazdálkodók részéről D2) A gazdálkodás munkaerő-szükségletének változása Összesen

11 Az alternatívák értékelésnél azért is foglalkozunk a jelenlegi helyzettel, a 0 változattal, hiszen a fejlesztési alternatíváknak ennél mindenképpen jobbnak kellene lennie, hiszen csak akkor van értelmük. Tehet ebből a szempontból a 0 változat pontszáma minimum kritérium. A többszempontú változatelemzés eredménye egyértelműen mutatja minden felvetett kritérium alapján a 2. változat tekinthető a megfelelő megoldásnak. Igaz ennek nagyobb a beruházási költségigénye is. Ennek megvalósítását támogatta az előzetes egyeztetés alapján a FETI-KÖVIZIG, az érintett települési önkormányzatok és a gazdák is. Jelentős támogatást kapott a 2. változat a halászati és a horgászati potenciális hasznosítóktól is. A nagyobb költségekhez tehát nagyobb haszon is tartozik, a véleményalkotók szerint. 11