A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
|
|
- Gabi Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a nagy folyók közelségében épített építményeknél lényeges kérdésként vetődik fel, hogy milyen hatása lehet a talajvízszint időszakos változásainak az építményekre. A Duna árhullámainak jellegzetességei, szélsőségességeinek időbeli változásai különös figyelmet igényelnek. A Dunán megfigyelt minimum és maximális vízszintek között 8,0 m nagyságrendű az eltérés, ezért fontos, hogy elemezzük, hogy ennek a jelentős vízszínt változásnak - fluktuációnak, milyen kiterjedésű és mértékű hatása lehet a környező talajvízszintek és víznyomások alakulására? Milyen hatások jöhetnek létre a hirtelen bekövetkező vízszintváltozások hatására, és milyen mértékű lehet az építményekre a hosszabb időszakot is felölelő folyamatos vízszintváltozás? Van-e és milyen mértékű korreláció a folyó vízszintje és a talajvízszint között a Dunától távolodva? Milyen alapvető tendenciák érvényesülnek a folyó vízjátékában, mennyire becsülhető előre a talajvízszint változása a nagy folyók vízjátéka alapján. Kulcsszavak: Mértékadó árvízszint (MÁSZ), Duna vízszintváltozása, talajvízszint változások, Duna vízszint-talajvízszint kapcsolata. 1 BEVEZETÉS A műszaki feladatok megoldásánál alapvető jelentősége van a talajvízszintek meghatározásának, a szélső talajvízállások ismeretének, a megépült szerkezetekre ható jelentősebb víznyomások kialakulási lehetőségeinek ismeretére, az építmények szigetelési és /vagy víz-levezetési vízáramlás szabályozási rendszerének kialakításkor. A talajvízszintek változása, a változások jellege is lényeges, mert például nagyobb talajvízszint süllyedés hatására a talajtömeg belsejében fellépő függőleges önsúlyfeszültségek jelentősen megnövekedhetnek a víz felhajtó erejének megszűnésével, azaz a korábbi talajvízszint alatti talajtömeg súlyosabbá válik és nagy kiterjedésben jelentős terheléstöbbletet ad át a mélyebb talajtömegnek, ezáltal többletsüllyedéseket indukál, a talaj egyre tömörebbé válik. Különösen nagykiterjedésű építményeknél alakulhat ki az évek hosszú sora alatt jelentősebb, de egyre csökkenő intenzitású építménysüllyedés. Külön figyelmet igényel az árhullám hatása, az esetlegesen megnövekedő felhajtóerő a környező építményekre, csővezetékre. 1
2 Árvízszint mbf. Újpesti vízmérce; 1653; 104,08 Vigadó téri vízmérce 102,6 102,44 102,38 102,9 103,1 102,53 102,45 Árvízszint mbf 103,51 102,95 103,32 103,18 104,24 104,2 104,18 104,11 104,07 103,96 103,88 103,71 103,68 103,88 104,21 104,08 102,78 Csepeli vízmérce; 102,78 104,53 2. A DUNA ÁRHULLÁMAINAK HATÁSÁRA KIALAKULT ÁRVIZEK 2.1 A mértékadó árvízszintek Az 1. számú ábra mutatja be a Duna árvízszintjeit Budapest területén a fkm szelvények között. Az 1. ábrán a különböző forrásokból szerkesztett árvízszinteket ábrázoltuk. Forrásként használtuk a Budapest Csatornázása című könyv 191 oldalán található adatokat, Pécsi Márton: Budapest természeti földrajza 1959, 273 oldalán adott táblázatot, valamint az évi árvíz 150 éves évfordulójára rendezett kiállítás adatait a Bp-i Történeti Múzeumban. Ezek az adatok egységes sorozatot alkottak. A 11/2010. (IV. 28) számú KvVM rendelet melléklete a mértékadó árvízszinteket a tervezési munkákhoz adta meg, az előző értékeknél alacsonyabb szinteken. 105,0 104,5 104,0 ÁRVÍZSZINTEK A fkm SZELVÉNYEK KÖZÖTT A vízszint - esés mértéke 5,8 (6,3) cm/km A vízszint - esés mértéke 8,8 (7,4) cm/km 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről 103,5 103,0 102,5 102, Folyamkilométer ábra 2. ábra 105,0 104,5 104,0 2. ábra ÁRVÍZSZINTEK A VIGADÓ TÉRI VÍZMÉRCÉNÉL A 100 Duna év Fővárosi szakaszán telepített vízmércék helyei 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről 103,5 103, ,5 102, Év 2050
3 Feljegyzett árvízszint észlelések száma 50 év adőtartamban Átlagos árvízszint 50 éves időtartam alatt mbf. Részlet a KvVM rendeletből: A folyók mentén, az azokba torkolló vízfolyások, csatornák visszatöltésezett szakaszain az árvízvédelmi műveket, a folyók medrét vagy az árvízvédelmi műveket keresztező, e műveket egyéb módon érintő nyílt ártéren, hullámtéren lévő építményt, épületet, vezetéket vagy más művet, létesítményt (a továbbiakban együtt: létesítmény) a folyókra jellemző hidrológiai viszonyok alapján, az 1. mellékletben meghatározott mértékadó árvízszintek figyelembevételével kell tervezni, méretezni és megvalósítani. A 3. számú ábra a Vigadó téri vízmérce adatai alapján mutatja be az árvízszinteket az 1750 évtől kezdődően 50 éves időintervallumokban meghatározott átlagos értékekkel. Az ábra alsó részén azt is szemléltetjük, hogy hány alkalommal fordult elő 102,5 mbf. szintű 103, , , , , ,4117 vízmagasság a Duna ezen szelvényénél. 103,6 103,5 103,4 103,3 103,2 103,1 103,0 102,9 102,8 102,7 12,0 102,6 10,0 8,0 102,7 102, ,48102, , , , ,40 102,97 102,95 ÁTLAGOS ÁRVÍZSZINTEK mbf ÉSZLELÉSEK SZÁMA 103,02 103,41 Csak év időtartam 7 alatt 11 Csak 13 év időtartam alatt ,0 4,0 2,0 0,0 4 Források: Budapest Csatornázása könyv 191 oldal, Pécsi Márton: Budapest természeti földrajza 1959, 273 o. az évi árvíz 150 éves évfordulójára rendezett kiállítás a Bp-i Történeti Múzeumban. Év ábra A Vigadó téri vízmérce adatai az évek közötti 50 éves átlag árvízszintek és az előfordulási gyakoriságokkal. Megállapítható, hogy az árvizek gyakorisága az 1800-as évtől kezdődően 7-11 alkalom volt 50 éven belül. A nagyobb gyakorisághoz cm-rel alacsonyabb átlagos vízmagasság 3
4 tartozik. Figyelemreméltó, hogy évtől évig már három alkalommal volt jelentősebb árhullám igen magas vízmagassági értékekkel. A júniusi árvíz a Duna szinte teljes hazai szakaszán az elmúlt évszázad legmagasabb jégmentes vízállásai fölött tetőzött és ezzel rendkívüli kihívás elé állította a védekezést. A tetőző vízszintek Budapest fölött több deciméterrel meghaladták az mértékadó árvízszintet. (MÁSZ) Mindezen tények alapján újra át kell gondolni a MÁSZ fogalmát és szabályozási kérdéseit, a merev szabályozás feloldását a hatóságok is fontolóra vették és kutatási munkákra, részletes elemzésekre támaszkodva új szabályozást vezetnek be. Ennek megfelelően módosulhat a Mértékadó árvízszint definíciója is. Javaslat a MÁSZ értelmezésére: A mértékadó árvízszint: a mindenkori kormányzat által - a társadalmi-gazdasági lehetőségek alapján felvállalt - adott kockázati értékhez (előfordulási valószínűséghez) tartozó árvízszint. A felvállalt kockázat mérteke térben (kockáztatott érték függvényében) és időben változó. (Márfai László OVF) Az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) felülvizsgálta a Duna magyarországi szakaszán a már 40 évvel ezelőtt meghatározott mértékadó árvízszinteket. Indokolta a vizsgálatokat, hogy vízjárási és medermorfológiai bizonyítékok vannak az árvíz-levonulási körülmények (meder, hullámtér, tározás) megváltozására, továbbá lehetőségként adódott, hogy fejlettebb modellezési és informatikai módszerek állnak már rendelkezésre. Az eddigi MÁSZ vízállás meghatározása statisztika alapú volt, de megállapítható, hogy az árhullám kialakulásának oka a vízfolyáson levonuló víztömeg vízhozam-idősora, melynek a vízállás csak az átfolyási szelvény által transzformált okozata, így a vízhozamokra - mint kiváltó okra - alapozott statisztika homogénebb. (Márfai László OVF) Fontos lépés, hogy a mértékadó árvízszintek meghatározásához a vízgazdálkodástudományban jelenleg rendelkezésre álló legújabb és feltehetőleg legjobb gyakorlatot felhasználva, a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék koordinálásával elvégezték a legfontosabb folyóink mértékadó árvízszintjeinek felülvizsgálatát. A módszertant Szilágyi József professzor dolgozta ki, a munkát Józsa János irányította és a fő megvalósító Krámer Tamás volt. Az új MÁSZ jogszabály valószínűleg a közeljövőben hatályba lép. Ezt követik majd az új árvízszinteknek megfelelő vízgazdálkodási/árvízvédelmi fejlesztések, amelyekhez nagy szükség lesz kutatás-fejlesztésre. 2.2 A Duna vízjátéka a vízállási adatok elemzése alapján A vízállási adatok eloszlása nem szimmetrikus - a magasabb vízállási adatok irányában jellemzően a Dunára- egy elnyújtott diagramot kapunk. Ez azt jelenti, hogy jellemzően az alacsonyabb vízállások dominálóak, és csak kisebb előfordulási gyakorisággal jelentkeznek a nagyobb vízállások. (4. ábra) 4
5 JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER 95,76 95,96 96,05 95,56 95,86 95,53 95,59 95,60 95,71 95,66 95,62 95,94 Duna vízszint magasság mbf. 97,3 97,6 97,9 97,7 97,3 97,0 97,0 97,2 98,3 98,4 98,3 98,2 101,32 101,22 100,8 102,21 102,65 102,2 101,55 100,96 100,95 101,84 102,72 103,42 Gyakorisági eloszlás 0,5 m intervallumoknál % VISSZADUZZASZTÁS Vigadó téri vízmérce cm Vigadó téri vízmérce gyakorisági adatai 1970 és 2013 évek között 400 9, ,98 mbf DUNÁHOZ ÁRAMLÓ VÍZ 16,7 17,2 15,3 13,3 12,6 5 1,7 1,0 0,0 0,0 0,0 0,1 0,1 0, ,4 6, A DUNA VÍZSZINTJE mbf. 4. ábra A Duna vízszintjeinek gyakorisági eloszlása a Vigadó téri vízmércénél 2,5 0,0 0,0 0, A Duna átlagos vízszintjeinek havi eloszlása is érdekes képet mutat, az augusztusi hónapokban is kiemelkedő átlagos vízmérce leolvasásokkal találkozhatunk. (5. ábra ) 104,0 103,0 102,0 101,0 100,0 99,0 98,0 97,0 96,0 95,0 94,0 93,0 Átlagos Duna vízszint egy hónapon belül 92,0 5. ábra A maximális minimális és átlagos Duna vízszintek különböző hónapokban a Vigadó téri vízmércénél. Az ábrán az átlagtól való szórás értékének tartománya is látható. 5
6 86,46 86,72 87,44 87,30 87,42 87,32 87,16 88,26 88,10 87,90 87,95 87,90 88,25 88,31 88,12 87,99 88,06 87,95 87,93 88,80 88,72 88,50 88,48 88,52 89,13 88,97 88,86 88,95 88,81 88,72 88,70 89,53 89,33 89,13 88,93 89,08 89,33 89,63 89,82 89,83 89,68 90,15 90,47 A vízjáték szélsőségei megnövekedtek, és különösen az áprilisi májusi - júniusi vízmagasságok átlagos vízszintmagasságok növekedtek meg drasztikusan. A nagy vízmagasságokat viszont a többi negyedévben egyre csökkenő vízszintmagasságok követték. A 6. számú ábra szemlélteti az április - május - júniusi átlagos Duna vízmérce leolvasásokból képzett átlagértékeket a Balti tengerszint feletti magasságokban a Vigadó téri vízmércénél. Különös tendencia látható, mert az1970 évektől kezdődően az 1,2 m tartománytól már a 4 m nagyságrendet megközelíti a minimum és maximum értéktartományú napi vízmérce leolvasásokból képzett negyedéves átlag Az április-május-júniusi átlagos Duna vízszint adatok a különböző években év év 6. ábra A Duna átlagos negyedéves vízszintje az április május- júniusi hónapban Év Mindezen megfigyelések fokozottabb óvatosságot igényelnek, gondosabb mérnöki szemléletű odafigyelést például az elmúlt években elhanyagolt talajvízszint észlelő hálózat méréseinek újraindítását, adatgyűjtéseket. 3 A DUNA VÍZSZINT- TALAJVÍZSZINT KAPCSOLATA 3.1 A megfigyelések adatsorai A vizsgálatokat a Duna Vígadó téri vízmérce 1645,5 fkm szelvénynél megfigyelt Duna vízállások és a tőle m távolságban lévő 2 talajvízszint-érzékelő kút részletes adatsorának összefüggéseit mutatja be. A vízmérce 0 pontjának magassága 94,98 mbf. szinten van. A vizsgálat célja alapvetően az volt, hogy hosszabb időtartamot figyelembe véve megismerjük a Duna vízszintjének hatását a környező területre egy mélygarázs építésével kapcsolatban, és lehetőséget adjunk arra, hogy a többszintes mélygarázs építése utáni megváltozott talajvízviszonyok hatásait és értékelni tudjuk. A vizsgálat helyszínét a 7. ábra mutatja be. A vizsgált területen a két talajvízszint észlelő kútnál évtől kezdődően egyenként 900 talajvízszint megfigyelési adatot gyűjtött a FÖMTERV, közel heti megfigyelésekkel, továbbá rendelkezésünkre állt a Duna vízállásainak a részletes adatsora is a Vigadó téri vízmércénél, napi leolvasásokkal. A vízállási adatsor az interneten hozzáférhető volt a következő web címen: 6
7 HELYSZÍNRAJZ 300m 600 m 7. ábra A vizsgálat helyszínrajza a talajvízszint észlelő kutakkal. (Fotó. Budapest - Ortofotók székely és Társa Kiadó, 2004) 3.2 A vizsgált terület talajmechanikai-geológiai rétegsora A talajfeltárások és in situ szondabehatolási vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált terület környezetében az altalaj rétegződése közel egyenletes. A tömör, gyakorlatilag vízzárónak tekinthető szürke soványagyag réteg felszíne a terepszint alatt 14,0-14,5 m alatt kezdődik, és ez a réteg nagy ellenállású kőzetszerűen viselkedő réteg. Ez a talajréteg adja a Duna meder alját képező talajréteget is. Az alapkőzetre települt a Duna-terasz szemcsés anyaga, alul görgeteges kavics, feljebb apróbb szemű kavics, kavicsos homok. A tömör, szinte vízzárónak tekinthető agyagréteg fölötti homokos-kavics rétegből hiányzik a homokliszt és az iszapfrakció. A réteg igen jó vízszállító képességű 7,5-8,0 m vastagságú. A kavics illetve homokos kavicsrétegek jó vízadó, vízvezető és teherbíró rétegek, közvetlen vízszállítói a Duna vízének, illetve víz betáplálói a Dunának. A homokos kavicsréteg tárolja a talajvizet és annak felszíne magas talajvízállás esetében is az összletben jelentkezik. A hordalékréteg változó összetételű, túlnyomórészt homokos-kavicsos rétegekből áll, de egyes helyeken kisebb iszap és agyagcsíkok- rétegek is előfordulhatnak a partvonalak szeszélyes változása miatt. A kavicsos réteg összlet felett iszapos homok, felette homok, majd 1,8-2,6 m vastagságban feltöltés zárja a rétegsort. 4. A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK HATÁSA 4.1 A vizsgálat módszere A Duna vízszintjeit 1 m-es intervallumokra osztva azt vizsgáltuk, hogy a kiválasztott Duna vízállás intervallum esetén milyen szinten van a V1 és V2 megfigyelőkútban a talajvízszint. A nagyszámú mérési adat alapján ezen vízszintek átlagát és a mérési adatok szórását is meghatároztuk. A vizsgálat módszerét a 8. ábra, a vizsgálat eredményeit a 9. számú ábra mutatja be. 7
8 > <94 A V1 talajvizsintészlelő kútban megfigyelt vizszint mbf 8. ábra A vizsgálat módszere Visszaduzzasztás 101,5 Dunához áramló víz 100,5 99,5 V1 kútban észlelt talajvizszint mbf 99,1 98,2 98,5 97,8 98,2 98,5 98,7 98,5 97,5 97,1 97,5 Gyakoriság %-ban 11,7% 2,5% Duna vizszintje 96,5 24,0% Dh 95,5 31,9% 28,7% 94,5 0,7% 93,5 Duna vizszintje a Vigadó téri vizmércénél mbf 9. ábra. A V1 jelű talajvízszint észlelő kút és a Duna vízszintje közötti összefüggés. Az ábrán a mérési adatok átlaga, továbbá a mért talajvízszintek gyakorisága is fel van tüntetve (900 mérési adat 40 év időtartamban.) Megjegyzés: A gyakoriság a talajvízszint megfigyelésekhez igazodik, a Duna vízszintjeinek gyakorisági eloszlása ettől eltérő. 8
9 Ha a Duna alacsony vízállású volt, akkor a talajvízszint megfigyelő kutakban rendre magasabb vízszintek alakultak ki, ami azt jelenti, hogy a Dunához való vízbetáplálás a domináló. Fontos ellenőrzési lehetőség, hogy a Duna vízállásainak eloszlási diagramja, hasonló legyen a talajvízszint megfigyelési idősorhoz tartozó gyakorisági diagramhoz. A Duna vízszintjének változása csak igen csillapítottan jelentkezik a terület talajvízszintjében. Míg a Duna vízszintje a 92,5-100,5 mbf. magasságokban változik, azaz a vízszintkülönbség 8,0 m nagyságú, ugyanakkor viszont a V l kútban megfigyelt vízszintváltozás mértéke csupán két méter nagyságrendű. A vízállási adatok eloszlása nem szimmetrikus - a magasabb vízállási adatok irányában jellemzően a Dunára- egy elnyújtott diagramot kapunk. Ez azt jelenti, hogy jellemzően az alacsonyabb vízállások dominálóak, és csak kisebb előfordulási gyakorisággal jelentkeznek a nagyobb vízállások. Ha a Dunához közel olyan mesterséges akadályokat építünk be a talajba, amelyek a Dunához áramló talajvíz áramlási szelvényét lecsökkentik, akkor ez kedvezőtlen hatásokat eredményezhet.(például nagyobb kiterjedésű mélygarázsok beépítésével képzett áramlási akadályokra gondolva.) A lecsökkent áramlási szelvény miatt, a talajban áramló víz sebessége megnövekedhet, és kedvezőtlen geológiai viszonyok miatt a szemcsés talajrétegek fölé lerakódott iszapréteg szemcséit mozgásba hozva a meglévő épületek alapjainak megsüllyedése jöhet létre. Ilyen jellegű süllyedésre több példa is utal. Természetesen a Duna különböző szelvényeinél más és más geológiai viszonyok érvényesülnek, így általánosítható megállapítások csak igen körültekintően tehetők. A vizsgálatok alapján érzékelhetővé vált, hogy a Duna illetve a nagy folyók hatása a környező területek vízháztartására jelentős, és mindenképpen alapos és elemző vizsgálatokat igényel. A talajvízszint változások mértéke jelentősen mérséklődik a bővizű vízfolyástól távolodva, mégis jelentősnek ítélhetjük a hatást, mert idővel ismétlődő folyamatról van szó. Különösen figyelemre méltó az a körülmény, ha tartós magas vízállásokat tartós alacsony vízállás követ. Ilyen esetekben következhet be az altalaj súlyosabbá válása, a belső feszültségek megnövekedése, az a körülmény, hogy a nagy volumenű önsúlyfeszültség növekedés a mélyebb altalaj tömörödését váltja ki, ezáltal többletsüllyedéseket indukál. 5 ÖSSZEFOGLALÁS A vizsgálatok és elemzések azt mutatták, hogy a Dunának igen jelentős szerepe van a vízfolyást környező területek talajvízszint változásaira. Nem tekinthető elegendőnek csak a talajvíz magasságok szélső értékeinek meghatározása, de szükséges ismerni a vízmozgások jellegzetességeit is. Fontos, hogy megfigyeléseket tegyünk a talajvízszintek változásaira, a talajvíz áramlási viszonyainak meghatározására, a korábbi értékes adatbázisokat újabb adatokkal egészítsék ki. A beépítéseknél, különösen a mélygarázsos kialakítású építményeknél olyan műszaki megoldásokat alkalmazzunk, hogy lecsökkenthető lehessen a talajszemcsék kimosódását eredményező vízmozgás. 9
10 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: A cikk szerzője köszönetet mond a Pannon Egyetemnek és konzorciumi partnereinek a Felsőoktatási Együttműködés a Vízügyi Ágazatért pályázat (TÁMOP C-12/1/Konyv ) keretében végzett kutatómunka támogatásáért. IRODALMI HIVATKOZÁSOK [1] Garami T., Gőbel J., Párnay Z., (1962) Budapest csatornázása. Pest város évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára. Kiadó: Mezőgazdasági Könyvkiadó [2] Márfai László [2013] A mértékadó árvízszintek országos felülvizsgálata. Tájékoztató május 7. OVF [3] Mecsi J. (2007) Talajmechanikai és hidrogeológiai szakvélemény a Budapest V. kerület József Nádor téri mélygarázs hidrogeológiai vizsgálatáról. Készítette a ME- SZI Mérnök Szakértői Iroda Kft. (Mecsi József) [4] Mecsi J. (2007) A Duna vízszintjének és a környező területek talajvízszintjeinek kapcsolata. Mérnökgeológia- Kőzetmechanika Szerk: Török Á., & Vásárhelyi B. ISBN , oldal [5] Pécsi Márton (1959) Budapest természeti földrajza. Akadémiai Kiadó [6] VITUKI a Duna vízállásainak a részletes adatsora [7] 11/2010. (IV. 28) számú KvVM rendelet [8] Összeállítás a Duna vízszintje, és a környező területek talajvíz helyzetének jellemzőinek kapcsolatáról Budapest környezetében. (Vízügyi Virtuális Tudományos Egyetemi Központ összeállítása a TÁMOP C-12/1/Konyv program keretében július. Pannon Egyetem, Veszprém 10
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV
TÁRSASHÁZ TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Gyál településen társasház tervezéséhez talajvizsgálati
RészletesebbenA Duna vízszintjének és a környező területek talajvízszintjeinek kapcsolata
Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2007 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) oldalszám: 153-160 A Duna vízszintjének és a környező területek talajvízszintjeinek kapcsolata Mecsi József Pécsi Tudományegyetem Pollack
RészletesebbenTalajmechanika. A termõréteg alatti finomszemcsés üledékrétegek (homok, homokliszt, homoklisztes homok) jó állapotúak, tömörek, alapozásra
Talajmechanika Az ingatlan talajmechanikai vizsgálatát az ARGON-GEO Kft. (1143 Budapest, Hungária krt. 134.) végezte el 2000. februárjában A talajfeltárások 10 mérési ponton 5,0 15,0 méter közötti mélységben,
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnikai Tanszék TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól A talajvizsgálati
RészletesebbenFÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN
FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 1/107 File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 2/107 TARTALOMJEGYZÉK 13 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenElsõ kutak 1969-70-ben, bõvítés 1978-79-ben és 1983-84-ben, legújabb kút 12. sz. 1992-ben
A Duna vízállásának hatása, a Kalocsavíz Kft. Barákai ivóvízbázisán történõ vízkitermelésre, mint minõségi, mint mennyiségi vonatkozásban Tamaskó Dénes Kalocsa Kistérségi Vízmû Barákai Vízbázis Duna folyam
RészletesebbenUtak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán
Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
6.2. fejezet 483 FEJEZET BEVEZETŐ 6.2. fejezet: Síkalapozás (vb. lemezalapozás) Az irodaház szerkezete, geometriája, a helyszín és a geotechnikai adottságok is megegyeznek az előző (6.1-es) fejezetben
RészletesebbenII.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
Részletesebben1.2.4 Közművesítési és hírközlési javaslat Írta Szerkesztette: Hanczár Zsoltné - KÉSZ Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.4. Közművesítési és hírközlési javaslat HE v.02.docx Utolsó mentés időpontja: 2009.05.27.
Részletesebben- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés
6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az
RészletesebbenT A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6
T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2
RészletesebbenFolyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése
Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése OTKA Nyilvántartási szám: T43318 Témavezető: Dr.Geiger János Zárójelentés Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenSchell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései
Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési
RészletesebbenA vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén
A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenTerv- és iratjegyzék. Mogyoród. Esőzések okozta károsodások helyreállítási munkái 4 önkormányzati tulajdonú helyszínen
EBR42 azonosító: 2014/201 374 Újpesti Bauplan Kft. 1046 Budapest Pöltenberg u. 6. Msz: 743/2015 Terv- és iratjegyzék Mogyoród Esőzések okozta károsodások helyreállítási munkái 4 önkormányzati tulajdonú
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.
Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő
RészletesebbenSpéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez?
Spéder Balázs: Az elmúlt 25 év növekedés pályája- konvergáltunk, de kihez? Az elmúlt két évtizedben Magyarország konvergált az Európai Unió gazdaságainak átlagához. Ugyanakkor hazánk egyes országcsoportokhoz
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre
Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat TÁJÉKOZTATÓ az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez Összeállította: Dr. Dulácska Endre A tájékoztatót a MMK-TT következő
RészletesebbenÚj módszer a tömörségmérésre dinamikus könnyű-ejtősúlyos berendezéssel Előzmények
Új módszer a tömörségmérésre dinamikus könnyű-ejtősúlyos berendezéssel SUBERT István Okl.építőmérnök, okl.közlekedés-gazdasági mérnök, Andreas Kft ügyvezető, kutatómérnök ANDREAS Kft Budapest Magyarország
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Szempontok az épületetek alakváltozásainak, és repedéseinek értékeléséhez Dr. Dulácska Endre A terhelés okozta szerkezeti mozgások Minden teher, ill. erő alakváltozást okoz, mert teljesen merev anyag nem
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenAlépítményként az építési szabályzatoknak megfelelõ hordozóréteget kell készíteni, mert ez adja át a közlekedés okozta terhelést az altalajnak.
Gyeprács telepítése A Ritter gyeprács telepítése A TELEPÍTÉS ELÕNYEI - Könnyen, gyorsan és olcsón lehet telepíteni. - A felület a kitöltõ anyagtól függõen azonnal terhelhetõ. - A kis súlya miatt a telepítéshez
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a 2005. IV. negyedéves adatok alapján
Budapest, 26. március 3. A fizetési mérleg alakulása a 25. es adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 26. március 31-én először publikálja a 25.
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenA Duna részvízgyűjtő kiemelt víztestjeire vonatkozó intézkedések
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt Duna részvízgyűjtő terv A Duna részvízgyűjtő kiemelt víztestjeire vonatkozó intézkedések Simonffy Zoltán BME Tápanyag és szerves anyag szennyezés
RészletesebbenMESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN
MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN 2015 MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN Szerkesztette: Dr. Primusz Péter Témavezető: Dr. Péterfalvi József Lektorálta:
RészletesebbenVízhasználatok gazdasági elemzése
ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos
RészletesebbenFöldmővek, földmunkák II.
Földmővek, földmunkák II. Földanyagok tervezése, kiválasztása Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként
RészletesebbenMennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN
1 Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN Kulcsszavak: hidrogeológia, kitermelhetı vízkészletek, víztermelés környezeti korlátai, utánpótlódás, parti szőrés, kolmatáció
RészletesebbenKarsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;
RészletesebbenA felmérési egység kódja:
A felmérési egység lajstromszáma: 0052 ÚMFT Programiroda A felmérési egység adatai A felmérési egység kódja: EnikaTavköz//50/Ksz/Rok/ A kódrészletek jelentése: Elektronika-távközlés szakképesítés-csoportban,
RészletesebbenRÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez
RÉSZLETES TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Szombathely Vörösmarty Mihály u 23. többlakásos lakóépület tervezéséhez A Vasi Kőház Kft megbízásából talajmechanikai vizsgálatot végeztünk a címben megjelölt létesítményhez.
Részletesebben2008. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
8. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé hűvösebb, és az átlagosnál jóval csapadékosabb hónap volt
Részletesebben1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések
Kivonat a 2011. április 29-én készült Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányból 1. VÁLTOZATELEMZÉS 1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések A változatelemzés keretében összesen három
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kohán Balázs
DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kohán Balázs Budapest, 2014 GIS-alapú vizsgálat a Duna Tisza közi homokhátság szárazodásának témakörében Kohán Balázs Témavezető: Dr. Papp Sándor CSc, nyugalmazott egyetemi docens Konzulensek:
RészletesebbenLevegőminősítési indexek elemzése
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.2 Levegőminősítési indexek elemzése Tárgyszavak: levegőminősítés; index; statisztika; NSZK. A levegőben levő káros anyagok megítélése alapvetően relatív vagy abszolút módszerrel
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.
Ikt.sz.: D.54 / 17 /2011. KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kozbeszerzesek-tanacsa.hu
RészletesebbenRegionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása
Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi
Részletesebben5. SZER GYORSJELENTÉS
5. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2015. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó
RészletesebbenA nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint
SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PHD) értekezés tézisei A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenBUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági
RészletesebbenTerv- és iratjegyzék. Mogyoród. Esőzések okozta károsodások helyreállítási munkái 4 önkormányzati tulajdonú helyszínen
EBR42 azonosító: 2014/201 374 Újpesti Bauplan Kft. 1046 Budapest Pöltenberg u. 6. Msz: 743/2015 Terv- és iratjegyzék Mogyoród Esőzések okozta károsodások helyreállítási munkái 4 önkormányzati tulajdonú
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés
FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenReichardt Anita Szombathely, 2015 július 2.
Reichardt Anita Szombathely, 2015 július 2. Szabályozás kicsit másképp HSZH vs. DB, AGN vs. DB, KöViM vs. DB.etc Hajóút paraméterek 17/2002. KöViM rendelet szerint mely a Duna Bizottság 1988. évi ajánlását
RészletesebbenHulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai.
Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai. -Tervezésialapelvek, műszakivédelemkialakítása, vízrendezés,
RészletesebbenA HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA
A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA 2015. december 1. Vezetői összefoglaló A gyógyszertári ügyelet működésének szabályozása során
RészletesebbenSOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett
RészletesebbenMelléklet: Térkép Markovits Péter. Vízikönyvi szám: D.2/2/284
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1593-8/2012. Tárgy: Felső-Gödi vízbázis védőterületeinek előzetes
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA
Részletesebben1. A skót bakák mellkas körmérete N(88, 10). A skót bakák mekkora hányada fér bele egy 84-es zubbonyba?
Matematikai statisztika példák Matematikai statisztika példák Normális eloszlás 1. A skót bakák mellkas körmérete N(88, 10). A skót bakák mekkora hányada fér bele egy 84-es zubbonyba? 2. Majmok ébredését
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
Részletesebben1. táblázat: A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája. Vizsgaszintek. (240 PERC) 100 pont Az írásbeli vizsga központi tételsor.
Magyar nyelv és irodalom A MINTA ÖSSZETÉTELE A magyar nyelv és irodalom vizsgája a jegyzőkönyvek tanúsága szerint rendben lezajlott. 571 középszintű írásbeli vizsgát tett tanuló eredményét értékeltük,
RészletesebbenAz e-kereskedelem hatása a termékmárkákra
A MARKETING TERÜLETEI Az e-kereskedelem hatása a termékmárkákra A márka jelentősége az e-kereskedelemben kisebb, mint a hagyományosban. Főleg a fogyasztási javak előállítói védtelenek a márkarombolással
RészletesebbenPROGRAM ADATLAP. öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz
PROGRAM ADATLAP öngyilkosság megelőzéséről szóló közösségi és alapellátási programokhoz 1. A PROGRAM ÖSSZEGZŐ ADATAI A program címe: Alcíme: (A főcím pontosítására, értelmezésére szolgáló tömör összetett
RészletesebbenEGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.
Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.számú ügyben Előadó: dr. Kéri Szilvia dr. Szüts Korinna dr. Pump Judit Az eljárás
Részletesebben6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA
6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenBudapest Zenit Alapok Alapja
Budapest Zenit Alapok Alapja Mit kell tudni az alapról? Bankbetét és részvény optimális aránya Szeretné a tőkéjét olyan befektetésben elhelyezni, ahol mérnöki pontossággal fektetik be a pénzét a bankbetét
RészletesebbenA 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves
RészletesebbenPÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. július 17-i soron kívüli, n y í l t ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E
PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. július 17-i soron kívüli, n y í l t ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E 81/2015. (VII. 17.) önkormányzati testületi határozat az ÉAOP-5.1.1/D-12-2013-0018 azonosítószámú
RészletesebbenI. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI
Közbeszerzési Értesítő 2011 / 7 száma: Ajánlatkérő: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyertes ajánlattevő: Gyöngyös-menti Tározóépítő Konzorcium Teljesítés helye: Lukácsháza, Kőszeg
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenÁROP 1.A.2/A-2008-0071. CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA 3973 Cigánd, Fő u. 80.
ÁROP 1.A.2/A-2008-0071 CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA 3973 Cigánd, Fő u. 80. ÁROP 1.k) Szervezeti szintű teljesítménymérési és értékelési eszközök bevezetése Készítette: Közigazgatási
RészletesebbenA vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés
A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves
RészletesebbenFAVI Engedélyköteles tevékenységek alrendszer ALAP-BEJELENTŐLAPOK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÚTMUTATÓ
ÚTMUTATÓ a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével kapcsolatos adatszolgáltatáshoz szükséges alap-, és részeltes-adatlapok kitöltéséhez 0 Általános tudnivalók A felszín
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenA 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA
A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenBÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Bátya község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)
RészletesebbenÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON
ÁRVÍZI BIZTONSÁG MEGTEREMTÉSE MURAKERESZTÚRON MURAI ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ FEJLESZTÉSE KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0009 NAGY ÁRVIZEK A MURA FOLYÓN Az 1972 júliusában levonuló rendkívüli árhullám, a mértékadó
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
RészletesebbenBudapest, 2010. október 15.
Hatásvizsgálat Dombóvár Város Önkormányzata Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet intézménye fenntartására vonatkozóan Készítette: CCA Adó- és Pénzgyi Tanácsadó, Menedzser Zrt. Készlt: 4 példányban
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés. Országos jelentés
Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...
RészletesebbenVárpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020
Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Program kötet Készítette: Kóti István okl. építőmérnök, vízépítő Mátyás László okl. gépészmérnök (MMK-1161/2013) környezetvédelmi szakértő
RészletesebbenA L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása
A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint
RészletesebbenJ e l e n t é s. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) működésének legfontosabb jellemzői
J e l e n t é s az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának iránymutatása alapján készítette OSZK - Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály 2014. 07. 28. A Könyvtárellátási
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenAz építményt érő vízhatások
Általános információk, alapfogalmak ACO Fränkische ACO MARKANT ACO ACO DRAIN DRAIN A megbízható szivárgórendszertõl biztonságot, ellenõrizhetõséget és nagy élettartamot várunk el. Ehhez szükséges a földdel
RészletesebbenA beton és vasbeton készítés új műszaki irányelvei (ÉSZKMI 19-77)
1 Magyar Építőipar 1977. 8. pp. 480-485. A beton és vasbeton készítés új műszaki irányelvei (ÉSZKMI 19-77) Dr.Ujhelyi János, a műszaki tudományok kandidátusa, Alpár-érmes 1. Az Irányelv elkészítésének
RészletesebbenStatisztika I. 6. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 6. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre GYAKORISÁGI SOROK ELOSZLÁSA KONCENTRÁCIÓ ELEMZÉSE GYAKORISÁGI SOROK ELOSZLÁSA KONCENTRÁCIÓ ELEMZÉSE szorosan kapcsolódik a szóródás elemzéshez, elméleti
Részletesebben1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről
1. ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉS TÁRGYA 1.1 A tervezés tárgya, a feladat ismertetése: Budaörs Város Önkormányzata Budaörs Frankhegy Közműtervezés KÉ-23143 (KÉ-23802)számú egyszerűsített közbeszerzési eljárás
RészletesebbenÚj lehetőségek az akác faanyag hidrotermikus kezelésénél
Bevezetés Új lehetőségek az akác faanyag hidrotermikus kezelésénél Varga Dénes 1 Takáts Péter 2 Tolvaj László 1 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Fizika Intézet 2 Nyugat-Magyarországi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-2.1.3-15 kódszámú pályázaton való pályázati részvételről
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-2.1.3-15 kódszámú pályázaton való pályázati
RészletesebbenBeépítési útmutató. ENREGIS/Controlbox szikkasztó rendszer
Beépítési útmutató ENREGIS/Controlbox szikkasztó rendszer Tartalom: I. Termékleírás / Műszaki adatok II. A rendszer elemei III. Általános útmutató a munka előkészítéséhez IV. A munkagödör elkészítése V.
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
RészletesebbenGödöllő Város Önkormányzata
Gödöllő Város Önkormányzata 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. (11) fejlesztési elem: A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÉS A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATOS, CIKLIKUS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN NEMZETKÖZILEG
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
Részletesebben