T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA ÁRVÍZVÉDELEM VÍZRENDEZÉS...6

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6"

Átírás

1 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK HIDROMETEOROLÓGIA Napfénytartam Léghőmérséklet Csapadék- és hóviszonyok Párolgás ÁRVÍZVÉDELEM Alapadatok Előirányzott árvízi fejlesztések Fontosabb előírások VÍZRENDEZÉS VÍZBÁZIS VÉDELEM, VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZ ELHELYEZÉS Vízbázis Földtani, vízföldtani viszonyok Talajvízviszonyok Vízellátás Szennyvízelhelyezés Ipari üzemek Mezőgazdasági üzemek VÍZ KERETIRÁNYELV Melléklet: 1. melléklet: Tarpa Községi Vízmű becsült hidrogeológiai védőterülete 2. melléklet: Tervezési alegységek (VGT)

2 1. Előzmények Tarpa Nagyközség településrendezési tervét a NYÍRSÉGTERV Kft. a nagyközség Polgármesteri Hivatala megbízása alapján készíti, melyhez vízügyi szakvéleményt kért Igaz gatóságunktól. Szakvéleményünk fő fejezeteiben a természeti adottságokból, az infrastruktúra fejlesztéséből adódó lehetőségekre, feltételekre és meglévő kapacitásokra hivatkozunk. A hidrometeorológiai hálózatunk több évtizedes megfigyelési adataiból feldolgozott adatállományát használtuk szakvéleményünk összeállításához. A belvíz veszélyes időszakok állapotát M = 1: méretarányú térképen az elöntés időszakában rögzítjük, és a mértékadó állapotokat folyamatosan feldolgozzuk. 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről intézkedik. Az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok védőterületével, a településre vonatkozó hatással is foglalkozunk. 2. Hidrometeorológia 2.1. Napfénytartam A léghőmérsékletet jelentős mértékben befolyásoló napfényes órák száma működési területünkön, éves szinten átlagosan óra. Ebből a tenyészidőszakban (IV.-IX. hónap) óra, a téli félévben (X.-III. hónapban), pedig óra az átlagos napfénytartam. A napsütéses órák száma országos tekintetben átlagosnak mondható, ha azonban csak az Alföldet vesszük figyelembe, ez az érték átlag alattinak tekinthető. A legnapfényesebb hónapok a július és az augusztus, a legkevésbé napfényes hónapok a november és a december Léghőmérséklet Tarpa nagyközség a Beregi öblözet területére esik, ahol az éves középhőmérséklet 10,2 o C. Ez azt jelenti, hogy a település az Alföld viszonylag hűvösebb klímájú területén található, az éves középhőmérséklet az Alföld melegebb, déli területein eléri a o C ot is. Az öblözetre jellemző eddig mért legmagasabb hőmérséklet 39,5 o C, amelyet 2002-ben mértünk. Az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet, pedig -20,6 o C, melyet 1986-ban észleltünk. A fagyos napok száma az öblözet területén sokéves átlagban 90 nap, maximum és minimumértékei pedig 129 nap, illetve 58 nap Csapadék- és hóviszonyok A csapadékos napok száma Tarpa környékén (Tarpa Beregsurányi állomás adatai alapján), sokéves átlagban 155 nap, szélső értékei 211 nap, melyet 2009-ben mértünk, illetve 97 nap, amelyet 1973-ban észleltünk. A csapadékmennyiség sokéves átlaga 633 mm. A maximum értéke 863 mm (1974) és a minimum értéke 416 mm (1971). 1

3 A hótakarós napok száma sokéves átlagban 45 nap, a szélső értékei 4 nap, illetve 102 nap. Az eddig mért legnagyobb hóvastagság 84 cm (1999) Párolgás A kádpárolgás, ami azonosnak tekinthető a potenciális párolgással, a folyamatosan rendelkezésre álló vízkészlet miatt több mint a területi párolgás. A párolgás sokéves átlaga az öblözet területén 707 mm, maximum értéke 899 mm, minimum értéke 481mm. 3. Árvízvédelem Tarpa község közigazgatásilag a Tisza folyó jobb partján fekvő település, melyet az árvízi elöntésektől a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű árvízvédelmi töltések védik Alapadatok: A település közigazgatásilag a 2.01.sz. beregi öblözethez tartozik. A település külterületét a Tisza bal parti védtöltés m hosszúságban, a tkm szelvények között érinti. A mértékadó árvízszint a Tisza folyó bal parti töltés tkm szelvényben 114,85 mbf, a tkm szelvényben 116,56 mbf. Az árvízvédelmi töltések a teljes szakaszon - magassági és keresztmetszeti kiépítettsége megfelelő. A töltések a mértékadó árvízszint fölött vannak kiépítve, az OVSZ előírásai szerinti 1,0 m-es magassági biztonság biztosított. A település közigazgatásilag a Tisza folyó 705,90-719,14 fkm mederszelvények mentén helyezkedik el. Fenti szelvények között a folyószakasz hajózásra nem alkalmas. Az árvízvédelmi töltést keresztező létesítmények: Tisza bp tkm MOL gázvezeték keresztezés tkm szennyvíz nyomóvezeték A töltés anyagára és az altalajra vonatkozó adatok ismertetése: A töltéseket a felszín környezetében a sávosan található homokos talaj és kötött talaj keverékéből építették. A talajviszonyokra általában az agyag valamilyen formájának, és a homokos iszap felszíni megjelenése a jellemző. Ez a fedőréteg olykor 4-6 m vastagságot is elért. Egyes helyeken az agyag rendkívül kötött. A fedőréteg alatt helyenként 1-3 m vastag átmeneti réteg - finom homok, iszapos homok - található. A vízvezető réteget homok, kavicsos homok képviseli. Ennek vastagsága 8-10 m-re tehető. Védekezési tapasztalatok: A védelmi szakaszt az évi jeges árvíz és az évi májusi árhullám, az 1993, l995 és évi téli, továbbá a márciusi árhullám egyaránt nagymértékben próbára tette. Az évi jeges árhullám idején Tivadarnál, 2001-ben Tarpánál töltésszakadások következtek be. A Tisza árhullámára a meredek áradó ág és a laposabb apadó ág a jellemző. A védvonal alsó részein a vízállások nagysága nagyban függ a Szamos árhullámok egybeesésétől. 2

4 A folyó árhullámai a védelmi szakaszt - a kiindulástól számítva - átlagosan - 1,5-2,5 nap alatt érik el. Az árhullámok a szakasz védtöltésein 1 %-os valószínűséggel 3,6 napig okoznak III. fokú árvízvédelmi készültséget meghaladó elöntéseket. A leggyakrabban előforduló szivárgási jelenségek: Az altalaj talajfizikai jellemzőitől, a gát anyagától magassági és keresztmetszeti méreteitől, a fedőrétegek vastagságától függően az egyes szakaszok védőképessége változik. Ezt bizonyítják az elmúlt árvizek alkalmával előfordult - a gátak védőképességét csökkentő tényezők - csurgások, buzgárok, átázások, fakadóvizek. Megfigyelés alatt tartandó. Tisza bal part tkm szelvények között szivárgás, fakadóvíz tkm szelvények között szivárgás, fakadóvíz tkm szelvények között talajvízszivárgás. Hullámverésre veszélyes helyek: Az uralkodó szélirány Ék-i-Ény-i, így a szakasz hullámverés szempontjából igen kedvező helyzetű. A kis gyakoriságú D-i szél esetén a véderdők megfelelő védelmet nyújtanak. Töltést megközelítő szakadó partok: Az árvízi biztonságot veszélyeztető, töltést megközelítő szakadópart a védelmi szakasz gátjai mentén nincs. Holt-meder keresztezés: Tisza bp. Jégtorlódásra hajlamos szakaszok: tkm között 140 m tkm között 100 m tkm között 100 m 340 m Jég szempontjából az árvízvédelmi szakasz nem veszélyes. Hajózási lehetőségek: A védvonalhoz tartozó Tisza szakasz, hajózási szempontból a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet nem sorolja víziút osztályba Előirányzott árvízi fejlesztések: Beregi árapasztó tározó: A tervezett tározó a FETI-KÖVIZIG működési területén (a 2,01 számú Beregi ártéri öblözetben), a Makócsa főcsatorna víz gyűjtőterületén vizsgált tározó Gergelyiugornya (közigazgatásilag Vásárosnaményhoz tartozik), Jánd, Gulács, Tarpa, Hetefejércse és Tákos közötti térségben fekszik. 3

5 Az árvízi tározó főbb adatai: - A vízkivétel helye: Tivadar felett, Tisza 707 fkm - Vízkivétel kapacitása: m 3 /s - MÁSZ: 114,90 mbf - Maximális tározási szint: 109,60 mbf - Körtöltések koronaszintje: 110,60 mbf - Térfogat: 60 millió m 3 - Vízfelület: 61,0 km 2 - Átlagos vízmélység: 1,00 m Tározó kialakítása: Az érintett települések védelmére körtöltések épülnek, a tározó körülvevő töltések helyett. Az árapasztó tározó úgy kerül kialakításra, hogy nem a tározóteret veszik körül körtöltéssel, hanem az egyes települések (vagy egyéb védendő objektumok) kapnak körtöltést. Az így kialakított 60 millió m 3 térfogatú tározó, melyhez valamivel alacsonyabb, 109,5 mbf szintű tározási szint, és egyben nagyobb elöntött terület tartozik, mint az A illetve B változat esetén. A tározóterület kibővül elsősorban Csaroda és Márokpapi irányában, elöntve a Hetefejércsét a 41. sz. főúttal összekötő utat, valamint a Gulács Jánd közút elöntésével, attól délre eső területekre is. A Tivadar feletti beeresztési változat esetén a vizet be kell terelni a tározótérbe különben Tarpa és a tőle keletre eső területek is elöntésre kerülnek, tehát hasonló árapasztó sávot kell építeni a Tivadar Tarpa közútig 200 m nyílású híddal. Tározó töltései: A tározó tervezett töltései, előzetes vizsgálatok szerint, mindkét esetben füvesített földművek, 4,0 m koronaszélességgel, 1:3-as kétoldali rézsűhajlással és mindkét oldalon m széles fenntartási sávval rendelkeznek. A földmű magassága a maximális tározási fölött 1,0 m-es biztonsággal kerül kialakításra. A hullámzásnak erősen kitett rézsűfelületek védelmére az uralkodó széliránytól függően m szélességben hullámvédő erdősáv kerül kialakításra. A tározó töltésére kerékpárutak kerülnek a meglévő és tervezett hálózathoz való csatlakozás biztosításával. A tározótöltést keresztező csatornák átvezetésére 8 helyen zsilip épül. Vízbeeresztő és leeresztő műtárgyak: A tározó feltöltése a Tiszát és a tározót összekötő ~4,0 km hosszú, kezdetben 400 m széles, majd a kőris erdőnél kiszélesedő, és mintegy 2,5 m magas töltések között húzódó árapasztó sávon át történik. A Tivadar Tarpa és a Gulács Tarpa összekötő utak keresztezésénél egy-egy 200 m nyílású híd építése és az utak kiemelése szükséges. A tározó leürítésének lehetőségei: - A tározó részleges leürítése a Tiszát és a tározót összekötő 600 m hosszú, 50 m széles és mintegy 3 m magas töltések között húzódó csatornán át egy új létesítmény megépítésével történhet. - Ezen kívül a tározó vizét észak felé is tovább kell vezetni egészen az Eszenyi zsilipig, közben feltölthető a terület csatornahálózata és mélyebben fekvő területek, szolgálva ezzel akár természetvédelmi, akár tájgazdálkodási érdeket. - Vízkivezetésre van lehetőség, továbbá a Tiszaszalkai szivattyútelepen illetve zsilipen keresztül. 4

6 3.3. Fontosabb előírások: 1. A 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet 7. (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló évi LIII. törvény ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához /2006. (I. 31.) Korm. rendelet 5. (1) A nagyvízi medret csak jogszabályban meghatározott módon szabad használni (hasznosítani). A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy vízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. (2) A nagyvízi meder - ha nem minősül védett természeti területnek - természeti területként kezelendő, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni. (3) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. (4) A nagyvízi mederben - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A létesítés során az engedélyező hatóság eljárásában a felügyelőség szakhatóságként működik közre. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. (5) Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják - ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek - csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál. (6) A nagyvízi meder hasznosításának korlátozásáért és a vizek által ott okozott károkért, ideértve a nyári gátak megszüntetésével vagy védőképessége mérséklésével összefüggő károkat is, kártalanítás csak akkor igényelhető, ha a nagyvízi meder hasznosítása, beépítése, betelepítése, nem volt jogellenes, és a kártalanítást jogszabály nem korlátozta, vagy nem zárta ki. 5

7 3. A térszín felett történő keresztezés esetében az árvízvédelmi töltést, a töltés koronája felett (figyelembe véve a tervezett kiépítési szintet) 8 m-es magasság és a légvezetékre előírt biztonsági távolság együttes számbavételével szabad keresztezni. A légvezeték tartóoszlopát a part menti és a töltés menti (10 m-es) sávon belülre elhelyezni tilos. Az elsőrendű árvízvédelmi töltést közművekkel csak a mértékadó árvízszint fölött szabad keresztezni (figyelembe véve a töltésfejlesztés mértékét is). 4. Elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén, építési tilalommal kell védeni a töltéslábtól számított m széles területsávot, valamint az árvízvédelmi földmű és fal mentén, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Kivételes egyedi esetben, részletes talajfeltárás és szivárgási vizsgálat alapján, a vízügyi hatóság külön előírásainak betartásával lehetséges anyaggödör nyitása. 5. Minden vízügyi létesítményt érintő munkálattal kapcsolatban az Igazgatóság szakvéleményét előzetesen ki kell kérni! A földfelszín alatt elhelyezett árvízvédelmi töltést keresztező vezetékeket a 10 m-es előtér (védősáv) széléig védőcsőben kell elhelyezni és a védőcső végeit vízzáróan le kell zárni. Nyomóvezeték átvezetése esetén annak mindkét oldalát árvíz idején is biztonságosan kezelhető elzáró szerkezettel és törésjelzővel kell ellátni. A töltéstestbe a nyomóvezetéket tilos átsajtolással, átfúrással vagy öblítéssel elhelyezni. Az átvezetést, ha egyéb módon nem jelzett, meg kell jelölni. Hullámtéren kábelt a térszín alatt, a kábelre előírt takarás betartásával, vagy a mértékadó árvízszint felett a légvezetékre vonatkozó előírás betartásával szabad fektetni. A hullámtéren való átvezetést, ha egyéb módon nem jelzett, meg kell jelölni. 4. Vízrendezés Tarpa nagyközség a 21. számú Beregi belvízrendszer DK-i részén helyezkedik el. A Beregi belvízrendszer az ország belvíztől leginkább veszélyeztetett négy belvízrendszere közé tartozik, mely meghatározó hatást jelent a település belvízveszélyeztetettségére is. A térségben a belvízelöntések nagysága a legbelvizesebb években eléri a terület %-át. A település felszíne kellően tagolt, jól elhatárolható víz gyűjtőkre bontható. A jellemző terepmagasság a nagyközség közigazgatási területén 110,00 112,00 mbf. között változik. Egyetlen kiemelkedő pontja a település ÉK-i részén a Szipa-főcsatornától délre elhelyezkedő Tarpai hegy, amely 140,80 mbf-i magasságú. A terület esése D-É irányú. Talaj A terület talajai genetikai osztályozás szerint 2/3-ad részben nyers öntéstalaj, 1/3-ad részben réti öntéstalaj, talajfizikai osztályozás szerint nagyobbrészt agyag és agyagos vályog talajok, vízgazdálkodási tulajdonságaik alapján rossz vízbefogadó képességű, erősen víztartó talajok. Csapadékvíz elvezetés A belterület domborzata jól meghatározza az elvezetési irányokat, ennek következtében a csapadékelvezetés lehetőségei meghatározottak. 6

8 A település jelentős részén még az 1970-es években épültek meg a csapadékelvezetés létesítményei. Kisebb részben zárt vezetékek, döntő részben lapburkolt medrek vannak (~15 km). A lapburkolt csatornák állaga változó, helyenként a lapok összecsúsztak, a fejgerendák összetörtek. A zárt csatornaszakaszok (1340 m), valamint a nyílt földmedrű csatornák (1630 m) felújítandók. Feliszapolódásuk mértéke cm. A meglévő zárt vezetékek, út alatti csőátereszek feliszapolódtak, eltömődtek. A település belvízelvezetési problémáinak megoldására évben fejlesztési-beruházási koncepció készült, ami akkor nem valósult meg. A Beregi árapasztó tározóval kapcsolatos községi csapadékvíz elvezető csatornarendszer felújítása című pályázat keretében várhatóan idén kerül megvalósításra a belterületi csatornahálózat felújítása, valamint a befogadó társulati csatornák (Derenyő, Diáksánc) kotrása. Összesen 6000 m belterületi csatornahálózat felújítására kerül sor, melyből 2000 m-t még idén, 4000 m-t pedig 2011-ben végeznek el. Túlnyomórészt a földmedrű csatornák burkolása, mélyítése, összetört átereszek cseréje, rendbetétele, kitisztítása és a már kiburkolt szakaszok felújítása, lefedése történik. A Kossuth utcán egy szakasz lefedésre kerül, mert itt parkolót alakítanak ki. Ugyancsak fedett lesz a Ganyolai csatorna és a Diáksánc csatorna közötti belterületi csatornaszakasz. Összességében elmondható, hogy a beruházás megvalósulása után a település csatornahálózata alkalmas lesz a károkozás nélküli csapadékelvezetésre. Mélyfekvésű területek Mélyfekvésű terület a település nyugati részén a Derenyő csatorna közelében az Árpád utca Kossuth út felé eső oldalában volt. Ezt a korábbi években feltöltötték. Az Árpád utcán csak szivattyús átemeléssel lehet a károkozás nélküli belterületi vízrendezést megoldani. A pályázat megvalósításának I. ütemében őszén építik meg az átemelőt. A község területén beépíteni csak vízrendezett területeket lehet. Beépítés előtt a mély fekvésű területeket fel kell tölteni, a vízelvezető hálózatot ki kell építeni. A csapadékvíz elvezetés tervezésénél ezeken a helyeken gondolni kell a felszíni vizek elvezetésén kívül esetlegesen a talajvízszint süllyesztésére is. Általánosságban elmondható, hogy a terület vízrendezésével, illetve víztelenítésével a belterület beépíthetővé válik. Belvízbetörés A külterületen a társulati és önkormányzati kezelésű csatornák rossz fenntartási állapotban vannak. Eddig az árvédelmi töltés és a község közötti területről, valamint K-ről a legelő és erdő felől külvizek is terhelték a belterületet. Az évi belvízvédekezéskor a település északi részén a Diáksánc csatorna melletti területekre torkolati elzárás hiányában a csatornákon keresztül visszafolyt a külvíz a belterületre. A Beregi árapasztó tározó kivitelezési tervében szerepel a Diáksánc csatorna vizét befogadó Szipa-főcsatorna kotrása és két fenékküszöb beépítése is. Ez várhatóan megoldja a Diáksánc csatorna vízelvezetési problémáját. (Lásd Árvízvédelem). 7

9 Belvízvédelmi létesítmények A főművi és a társulati csatornákkal szoros egységet képeznek a belterületi önkormányzati kezelésben lévő csapadékvíz-elvezető csatornák. A belterületi belvizek befogadói az üzemi, önkormányzati csatornák, valamint az Új Beregi Víz gazdálkodási Társulat kezelésében lévő csatornák, amelyek a főbefogadó FETIKÖVIZIG kezelésű Makócsa és Szipa főcsatornákba szállítják a vizet. A település bel- illetve külterületén az alábbi csatornák találhatóak: Sorszám Csatorna neve Csatorna kezelője 21. sz. Beregi belvízrendszer 1 Makócsa-főcsatorna FETIKÖVIZIG 2 Szipa-főcsatorna FETIKÖVIZIG 3 Kovács patak FETIKÖVIZIG 4 Csalogány Új Beregi VGT 5 Csepleszi ág Új Beregi VGT 6 Csinos Új Beregi VGT 7 Derenyő Új Beregi VGT 8 Diáksánc Új Beregi VGT 9 Diáksánc II. Új Beregi VGT 10 Diáksánc III. Új Beregi VGT 11 Diáksánc IV. Új Beregi VGT 12 Duzsa-Dobra Új Beregi VGT 13 Ganyolai 1. Új Beregi VGT 14 Közúti Új Beregi VGT 15 Közúti 4-es Új Beregi VGT 16 Közúti 5-ös Új Beregi VGT A mellékelt térképen az Igazgatóság kezelésében lévő csatornákat kék színnel, a társulati kezelésben lévő csatornákat zöld színnel, az évi eddigi maximális belvízelöntést kék átlós sraffozással, a természetvédelmi területeket piros átlós sraffozással, a talajvíz-kutakat piros teli körrel jelöltük. Öntözés, halászat A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező felszín alatti öntözési és halászati célú vízhasználatok az alábbi táblázatban láthatók: Vízikönyvi Vízjogi Víztipus Felhasználási Lekötés Érvényes szám (vksz) Engedélyszám cél m 3 /év 17/ /2006 Felszín alatti Öntözés / //2005 Felszín alatti Öntözés / H /2004 Felszín alatti Öntözés / /2005 Felszín alatti Öntözés / /2006 Felszín alatti Öntözés / /2006 Felszín alatti Öntözés / /2002 Felszín alatti Öntözés / /2010 Felszín alatti Öntözés A vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező öntözési és halászati célú vízhasználatok az alábbi táblázatban láthatók: Vízikönyvi Vízjogi Víztipus Felhasználási Lekötés Érvényes szám (vksz) Engedélyszám cél m 3 /év

10 A vízjogilag rendezetlen telepek az alábbi táblázatban láthatók: Vízikönyvi Vízjogi Víztipus Felhasználási Rendezetlenség Régi engedélyes szám (vksz) Engedélyszám cél oka 17/ /2001 rétegvíz öntözés Lejárt engedély Varga Zoltán 17/ /2002 rétegvíz öntözés Lejárt engedély Varga Zoltán 17/ /2005 rétegvíz öntözés Lejárt engedély Varga Zoltán A területen található kutakat és telepeket vízjogilag rendezni szükséges. A használaton kívüli kutak szakszerű engedélyezett eltömedékeléséről gondoskodni kell. Tilalmi terület A parti sávok használatával és hasznosításával kapcsolatban a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet 2 (3) b) és c) pontja rendelkezik, ami alapján a parti sáv szélessége az állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 m-ig, az egyéb csatornák mentén 3 m-ig terjed. Ebből következik, hogy a település területén lévő csatornáknál a kezelési sávot szabadon kell hagyni a karbantartó gépek közlekedésének biztosítása céljából, a kezelési sávon legelő művelés folytatható, azon épületet, kerítést, egyéb létesítményt építeni, fát ültetni nem szabad. 5. Vízbázis védelem, vízellátás, szennyvíz elhelyezés 5.1. Vízbázis Tarpa település rendelkezik saját vízbázissal, hidrogeológiailag a Tiszahát tájegységhez tartozik. A település vízellátása a Tarpa Községi Vízműből történik. A Tarpa Vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetű vízbázisok közé tartozik. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet rendelkezik Földtani, vízföldtani viszonyok Tarpa település földtanilag a Szatmár-Beregi síkság, ezen belül pedig a Tiszahát elnevezésű kistáj része. A térség földtani felépítését nagymélységű szerkezet- és kőolajkutató fúrások, hévízkutak és egyéb víztermelő fúrt kutak földtani dokumentációiból ismerjük. A medence aljzatot felépítő egyenetlen felületű paleozoós-mezozoós alaphegység nagy mélységben található. Az erre települő medenceüledékek vastagsága a több km-t is elérheti. Az alaphegységre kréta-paleogén flis, 1500 m vastagságú miocén vulkanitokból álló összlet, 900 m vastagságú pliocén (ebből 100 m levantei), végül 125 m pleisztocén összlet települ. M agát az összletet négy részre osztjuk. Alsó-pannóniai félig tengeri félig tavi, felsőpannóniai tavi, levantei átmeneti szárazföldi és negyedidőszaki folyóvízi üledékekre. Az alsó-pannóniai üledékek főleg márgák és kemény homokkövek, bennük enyhén sós víz található. A felső-pannóniai rétegek lazábbak, homok és agyag rétegek váltakozásából állnak. A levantei (felső-pliocén) agyagrétegek vízben szegények, vastagságuk a területen 125 m. A negyedidőszaki rétegsor folyóvízi eredetű. Víznyerési szempontból a legidősebb paleozoós és triász rétegeknek nincs gyakorlati jelentőségük. Bár a triász mészkövek egy része valószínűleg karsztosodott és nyomás alatti 9

11 vizet tartalmaz, amelyet át tud adni a miocén tufákba, kitermelése még sem gazdaságos, mert a miocén rétegek vízvezetőképessége gyenge és csak nagyon mérsékelt utánpótlódásra számíthatunk. Magából a triász karsztból való víztermelés pedig a nagy mélység miatt nem gazdaságos. A foltokban található eocén és oligocén képződmények vízzáróak. A miocén összletnek azonban a triászból átszivárgó víz mellett a magasabb szinteken saját készlete is van, de kitermelését ebben az esetben is valószínűleg gazdaságtalanná teszi az utánpótlódás hiánya. Az előzőek alapján a felszín alatti vízbeszerzés szempontjából tehát a pliocén-pleisztocén korú törmelékes víztárolók jöhetnek számításba. Az 1000 m fekümélységű alsó-pliocén víztartó képződmények vize a magas hőmérséklet, sóés gáztartalom miatt ivóvízként nem használható. Az ivó-, ipari- és mezőgazdasági célú vízkivételek a hideg édesvizeket tároló 125 m fekümélységű pleisztocén alluviális összletből történik. A vízadó szintek apró, közép és durvaszemű homok, valamint kavicsos homok váltakozásából állnak. A kiemelt homokterületeken beszivárgó víz, a vízvezető rétegek segítségével a mélybe nyomul, ahonnan azután a nagy nyomás és a hőmérsékleti fajsúlycsökkenés hatására, a vízvezető és féligáteresztő (semipermeábilis) rétegeken át, lépcsőről lépcsőre haladva felfelé szivárog és a talajvizen át egy hosszú körforgás eredményeként visszajut az atmoszférába a peremi területeken. A felfelé mozgás vezérlője egyfelől a talajvíz evapotranspirációja, másfelől a mélység felé növekvő nyomás és a csökkenő fajsúly révén fellépő felhajtó erő. Ami az egyes rétegek vízföldtani paramétereit illeti, az alsó-pleisztocén ( m) rétegvíztartó képződmények vízszintes irányú transzmisszibilitása 1400 m 2 /d, a kompresszibilitás 23,333 m/d. A középső-pleisztocén rétegek (35-65 m) transzmisszibilitása 460 m 2 /d a kompresszibilitás 15,333 m/d, míg a felső-pleisztocén (0-35 m) esetében ezek a paraméterek 310 m 2 /d illetve 8,857 m/d körüli értékeket mutatnak Talajvízviszonyok A térségben a talajvízszint viszonylag magas. Az észlelések óta a Beregben 1999-ben volt a legnagyobb belvíz március között a maximális talajvízszintek rögzítve lettek a település belterületén lévő alábbi 3 db ásott kútban. Ssz. Ásott kút helye Terepszint a kútnál (mbf.) Max. talajvízszint 1999-ben (mbf.) Max. talajvízszint terep alatti mélysége 1999-ben (m) 1 Hunyadi u ,35 110,68 0,67 2 Esze Tamás u ,27 109,78 0,49 3 Csokonai u ,31 109,66 0,65 Látható, hogy nagyobb belvizek idején a talajvíz a térszín alatt cm-re helyezkedik el, különösen a 111,50-112,00 mbf-nél mélyebb területeken. A fentiekből következően a felszíni elöntések gyorsan kialakulnak a település belterületén is Vízellátás A település vízellátását a BEREGVÍZ zrt. látja el. A község vízellátása saját vízművéről történik, melynek építési éve A 2 db kútból kitermelt víz tisztítás nélkül jut a magastárolóba. A vízbázis mértékadó kapacitása 2000 m 3 /d. 10

12 Tarpa településen az összlakásszám 964. Ebből a bekötés révén ellátott lakás 964 db. Ellátott területen lévő bekötés nélküli lakások száma: 0 db. Közműves ivóvízzel ellátott lakások száma 964. A vízelosztó hálózatra 964 db ingatlan kötött rá, ez 100%-os rákötöttségi arányt jelent. Tarpa község települési elosztó hálózata NA 150 és NA 100 azbesztcement és műanyag valamint NA 80 azbesztcement csövekből készült, hossza bekötővezeték nélkül: 15,8 km. Tarpa vízigénye átlagosan 193 m 3 /d. A közműves ivóvízellátásról kijelenthető, hogy a mennyiségi igények a településen kielégíthetők Szennyvízelhelyezés Tarpa település szennyvízgyűjtő hálózatának üzemeltetését szintén a BEREGVÍZ zrt látja el. A megépült szennyvízcsatorna hálózat gravitációs rendszerű, anyaga, mérete, NA, 200 KG PVC, NA 100 és NA 80 KM PVC; a bekötővezetékeké, NA 150 KG PVC. A csatornahálózat hossza: 11,9 km. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások közül 672 db ingatlan kötött rá a szennyvízgyűjtő hálózatra, ez 70 %-os rákötöttségi arányt jelent. A Tarpán keletkező szennyvíz napi átlagos mennyisége 107 m 3 /d. A keletkező szennyvíz a saját tarpai szennyvíz tisztítótelepre kerül. A szennyvíztisztítás EGALAIR 95 tip. eleveniszapos technológiával történik. A tisztítási technológia kapacitása: 100 m 3 /d. A szennyvíztisztító telep tisztított víz befogadója a Holt-Tisza Ipari üzemek Tarpai Manufaktura (Hungaro Team Kft) Mezőgazdasági üzemek Szennyví z- elhelyezés 11 Telep megnevezése Vízhasználat (m 3 /év) Engedély érvényessége /1995 Saját kút szikkasztás Szeszfőzde Vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági üzemek: Megnevezés Vízjogi üzemeltetési engedély Vízjogi engedéllyel rendelkező ipari üzemek: Vízjogi Vízbeszerzés Megnevezés üzemeltetési engedély Vízbeszerzé s Szennyví z- elhelyezés Telep megnevezése Vízhasználat (m 3 /év) Engedély érvényessége Tranzit-Ker zrt /2008 Saját kút Almos tartás Tehenészeti telep Huszti Sándor /2003 Saját kút Almos tartás Állattartó telep Víz Keretirányelv Az Európai Unió új vízpolitikája, a Víz Keretirányelv (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során hosszútávon fenntartható megoldásokra kell törekedni.

13 A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével. A vizek védelmében kitűzött célok és feladatok megvalósítása érdekében megalkotott 221/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól, összhangban van a Víz Keretirányelvvel. Minden Uniós tagállamnak, így Magyarországnak is vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteni. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a honlapon a Dokumentumtárban. A Víz Keretirányelvről és a végrehajtás európai gyakorlatáról még több információ érhető el a oldalon. Tarpa nagyközség vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatos összefoglaló táblázata: Érintett KÖVIZIG működési terület Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység (kódja, neve) Felszíni víztest vízgyűjtő (kódja, neve) Felszíni víztest Felszín alatti víztest (kódja, neve) Belterület tekintetében Külterület tekintetében 7. FETIKÖVIZIG 7. FETIKÖVIZIG 2-1 Felső-Tisza 2-1 Felső-Tisza AEP771 Makócsa-főcsatorna AEQ015 Szipa-főcsatorna és kivezetője pt Északkelet-Alföld p Beregi-sík sp Beregi-sík AEP771 Makócsa-főcsatorna AEQ054 Tisza Túrtól Szipáig AEQ015 Szipa-főcsatorna és kivezetője AEP771 Makócsa-főcsatorna AEQ054 Tisza Túrtól AEQ015 Szipa-főcsatorna és kivezetője pt Északkelet-Alföld p Beregi-sík sp Beregi-sík Tarpa nagyközségre vonatkozó adatok a 2-1 Felső-Tisza tervezési alegység Vízgyűjtőgazdálkodási Tervében találhatók. A település külterületén a víz gyűjtő-gazdálkodás keretében kijelölt Tisza Túrtól-Szipáig, Makócsa-főcsatorna és Szipa-főcsatorna és kivezetője nevű víztestek haladnak keresztül. Kérjük a végleges rendezési tervet benyújtani véleményezésre Igazgatóságunknak. Nyíregyháza, október 7. Összeállította: /Molnár Erzsébet/ ügyintéző 12

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések

1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések Kivonat a 2011. április 29-én készült Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányból 1. VÁLTOZATELEMZÉS 1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések A változatelemzés keretében összesen három

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek Jelenlegi állapot ismertetése Őcsény település Tolna megye keleti részén, a Tolnai-Sárköz kistáj

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

RENDELET. Önkormányzati Rendeletek Tára

RENDELET. Önkormányzati Rendeletek Tára RENDELET Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: Kihirdetés

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

1.2.4 Közművesítési és hírközlési javaslat Írta Szerkesztette: Hanczár Zsoltné - KÉSZ Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.4. Közművesítési és hírközlési javaslat HE v.02.docx Utolsó mentés időpontja: 2009.05.27.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 123 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó 1.4. Víztest kategóriája:

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton.

A beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton. KÖZLEKEDÉS A tervezési terület a község keleti részén fekszik, az 5605 j. összekötõ út északi oldali teleksora fölött. Megközelítése az Árpád utcából nyíló földúton nehézkes lenne, ezért új, megfelelõ

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Nagykunsági-főcsatorna keleti ág 1.2. A víztest VOR kódja: AEP835 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Nagykunsági-főcsatorna keleti ág 1.4. A víztest

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről 1. ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉS TÁRGYA 1.1 A tervezés tárgya, a feladat ismertetése: Budaörs Város Önkormányzata Budaörs Frankhegy Közműtervezés KÉ-23143 (KÉ-23802)számú egyszerűsített közbeszerzési eljárás

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Általános előírások. Az előírások hatálya 1..

Általános előírások. Az előírások hatálya 1.. Gyepükaján Községi Önkormányzat Képviselőtestületének /2005. (. ) számú rendelete Gyepükaján község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Gyepükaján Község Önkormányzatának

Részletesebben

Berkenye Község Önkormányzatának Képviselő Testülete 5/2007 (XI.08.) rendelete a Berkenye község Helyi Építési Szabályzatáról

Berkenye Község Önkormányzatának Képviselő Testülete 5/2007 (XI.08.) rendelete a Berkenye község Helyi Építési Szabályzatáról Berkenye Község Önkormányzatának Képviselő Testülete 5/2007 (XI.08.) rendelete a Berkenye község Helyi Építési Szabályzatáról EGYSÉGES SZERKEZETBEN A 1/2010.(I.26.) módosítással Az 5/2011.(IV.19.) módosítással

Részletesebben

Belvízvédelmi Intézkedési Terv

Belvízvédelmi Intézkedési Terv Belvízvédelmi Intézkedési Terv Készült: Taksony, 2009.november.15. Összeállította: Rung József Mérnök Üzemgazdász MK. 13-1146 Tervezési szakterület:vz-t 1/9 Tartalomjegyzék 1. A TERÜLET ISMERTETÉSE 3 2.

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Ikt. szám153-1/10/2009 Műszaki ea.: Pálfiné Jébert Tünde Telefon: 94/504-144

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Martfűi halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG992 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

HATÁROZAT. fürdővíz profilját a lefolytatott felülvizsgálat és értékelés után az alábbiak szerint frissíti:

HATÁROZAT. fürdővíz profilját a lefolytatott felülvizsgálat és értékelés után az alábbiak szerint frissíti: CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Ügyiratszám: VI-R-039/01385-6/2013. Tárgy: Körös toroki Partfürdő fürdővíz profiljának felülvizsgálata Ügyintéző: Dóczi Brigitta Hiv.

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

SÁMSONKERT SIMARA RING LAKÓNEGYED BEÉPÍTÉSI JAVASLATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE. Debrecen

SÁMSONKERT SIMARA RING LAKÓNEGYED BEÉPÍTÉSI JAVASLATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE. Debrecen SÁMSONKERT SIMARA RING LAKÓNEGYED BEÉPÍTÉSI JAVASLATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE Debrecen 1 C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

N A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41.

N A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. N A G Y V E N Y I M H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T A É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. szerinti v é l

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Őrbottyán Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2016. (.) rendelete Őrbottyán Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Őrbottyán Város Önkormányzatának

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA MEGBÍZÓ: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉSZÍTETTE: ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. TP-TERV MÉRNÖKI IRODA Kft. KULTÚR-CAD Kft. 2014. szeptember

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról

Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról Kistarcsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Kistarcsa Város Helyi Építési Szabályzatáról Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2009. (V.04.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E

VÁRPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2009. (V.04.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E 1 VÁRPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2009. (V.04.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E VÁRPALOTA VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2009. MÁJUS

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. KOMÁROM, ALMÁSFÜZITŐ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONAL FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSI TAPASZTALATAI Szerzők: Déri Lajos - Horváth

Részletesebben

4 számú rendelet: CSÉSZ- FEJEZET A rendelet hatálya és tartalma... 1. 1.old. Alkalmazási előírások... 2. Közterület-alakítási Terv /KAT/... 3. Kötelező Elvi Engedélyezési Terv /KELEN/... 4. FEJEZET...

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI I. FEJEZET 1. RENDELET

TARTALOMJEGYZÉK A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI I. FEJEZET 1. RENDELET SÁROSPATAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TERVKARBANTARTÁS 2016 TARTALOMJEGYZÉK A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI I. FEJEZET 1. RENDELET 1.1. ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK 1.1.1.

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

NAGYKEREKI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

NAGYKEREKI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2006. (X.11.) rendelete Nagykereki Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Önkormányzatokról szóló 1997. évi CXXXIV. tv.-el módosított 1990.

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről KIVONAT Lezárva 2014. június 29. Fontos:

Részletesebben

A TISZA-TÓ (KISKÖREI-TÁROZÓ) NEM VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE

A TISZA-TÓ (KISKÖREI-TÁROZÓ) NEM VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE Melléklet A TISZA-TÓ (KISKÖREI-TÁROZÓ) NEM VÍZGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE (A KÖTIVIZIG által, a Tisza-tó vízhasználatára készült szabályzat, helyi, módosított változata)

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz.

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz. HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - A 2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE - Jóváhagyva: 2/2012(II.16.) öh.sz. határozattal I./a I./b TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÓ

Részletesebben

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata

Vállus Község Helyi Építési Szabályzata Vállus Község Önkormányzata Képviselõ-testülete Vállus közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2005.(IV.29.) számú rendelete Vállus Község Önkormányzata Képviselõ-testülete

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ M4 Autópálya Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasz KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Megbízó: Budapest -2014- UTIBER Kft.: Uvaterv Zrt.: Roden Kft.: Szentes László,

Részletesebben

ZALAHALÁP KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA RÉSZTERÜLETEKRE

ZALAHALÁP KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA RÉSZTERÜLETEKRE ZALAHALÁP KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA RÉSZTERÜLETEKRE K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T I J Ó V Á H A G Y Á S R A E L Ő K É S Z Í T E T T T E R V D O K U M E N T Á C I

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

1/2006. (01.20.) Kgy. számú rendelet 1 A NÉPKERT ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

1/2006. (01.20.) Kgy. számú rendelet 1 A NÉPKERT ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1/2006. (01.20.) Kgy. számú rendelet 1 A NÉPKERT ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 14/2014. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 14/2014. (IV. 28.) önkormányzati rendelete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 14/2014. (IV. 28.) önkormányzati rendelete Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Mérk Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2011.

TARTALOMJEGYZÉK. Mérk Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2011. TARTALOMJEGYZÉK 1.0.BEVEZETŐ... 4 1.1. Előzmények... 4 1.2. A tervezés időtartama... 4 1.3. A program készítésének indokoltsága... 5 1.4. A tervezési terület lehatárolása... 6 2.0. A PROGRAM CÉLRENDSZERE...

Részletesebben

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1999. /I.28. / önkormányzati-rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1999. /I.28. / önkormányzati-rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1999. /I.28. / önkormányzati-rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról Zebegény község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTÓTT MUNKARÉSZEK

4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTÓTT MUNKARÉSZEK TORMÁSLIGET - 29-4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTÓTT MUNKARÉSZEK 4.1. TORMÁSLIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2013 (VII. 17) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE TORMÁSLIGET KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Tódor György. T á j é k o z t a t ó

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Tódor György. T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Tódor György T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről,

Részletesebben

GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Geszt Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-2.1.3-15 kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-2.1.3-15 kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-2.1.3-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a Kossuth téri műemléki környezet Részletes Szabályozási Tervének szabályozási előírásairól

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a Kossuth téri műemléki környezet Részletes Szabályozási Tervének szabályozási előírásairól SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/1999. (III. 2.) sz. rendelete a Kossuth téri műemléki környezet Részletes Szabályozási Tervének szabályozási előírásairól Szeghalom Város Önkormányzata

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK M11-3/2015-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ 2015. NOVEMBER HÓ ALÁÍRÓLAP KAPOSVÁR

Részletesebben

BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2008. (V.13.) ÖK számú rendelete a helyi környezet védelméről

BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2008. (V.13.) ÖK számú rendelete a helyi környezet védelméről BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2008. (V.13.) ÖK számú rendelete a helyi környezet védelméről Balatonhenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének

Részletesebben

Őcsény Község Önkormányzata Képviselőtestülete /2009.( ) rendelete Őcsény község helyi építési szabályozásáról

Őcsény Község Önkormányzata Képviselőtestülete /2009.( ) rendelete Őcsény község helyi építési szabályozásáról Őcsény Község Önkormányzata Képviselőtestülete /2009.( ) rendelete Őcsény község helyi építési szabályozásáról Őcsény Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : Zagyva 1.2. A víztest VOR kódja: AEQ140 1.3. A víztestet (ok) : 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás: 19 Síkvidéki meszes közepes-finom nagy vízgyűjtő

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 82208-5-37/2016. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Csókási Antia Filakné Enyedi Andrea Kovács Viktor Tel.: +36 (62) 681-668/2668 Tárgy: Déli Áramlat Magyarország Zrt.,

Részletesebben

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv ' Valkó Nagyközségi Önkormányzat 2114. Valkó, Rákóczi u. 3.W06/28-483-443. GiW6/28-572-031. E-mail cím: hivatal@valko.hu Valkó Nagyközségi Önkormányzat Helyi Hulladékgazdálkodási Terv (2014-2019) Szervezet

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnikai Tanszék TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól A talajvizsgálati

Részletesebben

Nyírgelse Képviselő Testülete 9/2006.(VI.6.) számú rendelete

Nyírgelse Képviselő Testülete 9/2006.(VI.6.) számú rendelete Nyírgelse Képviselő Testülete 9/2006.(VI.6.) számú rendelete A település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról A Képviselő- testület! Az épített környezet alakításáról

Részletesebben

I.fejezet. Általános előírások

I.fejezet. Általános előírások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 13/1994. /IX.22./ sz. r e n d e l e t e LESHEGY ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES RENDEZÉSI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAIRÓL az 5/1997./II.14./ sz., 6/1998./II.20./

Részletesebben

BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL BÁTYA község Önkormányzata Képviselő - testületének /2013.(...) önkormányzati rendelete BÁTYA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Bátya község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

A tételhez segédeszköz nem használható.

A tételhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai és vizsgakövetelmények 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok témaköreinek mindegyikét

Részletesebben

/Hatályos 2013. június 27./ Általános előírások Az előírások hatálya 1.

/Hatályos 2013. június 27./ Általános előírások Az előírások hatálya 1. Pacsa Nagyközség Önkormányzat 9/2003./V.15./ számú rendelet Pacsa közigazgatási területének belterületére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának, valamint a Halastó környékének és Pacsa Ipari Park Szabályozási

Részletesebben

4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK 7 RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK 4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK 4.. VASASSZONYFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/003. (V. 30.) SZÁMÚ RENDELETE VASASSZONYFA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI

Részletesebben

Pethőhenye Község Képviselő-testületének 7/2006. (VIII. 10.) számú rendelete a település Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról Pethőhenye Községek Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: H A T Á R O Z A T

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: H A T Á R O Z A T ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ NOSZVAJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK./2015. (...) sz. önkormányzati rendelete Noszvaj község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. (2) szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Dombóvári Szent Lukács Kórházhoz tartozó vízmű rekonstrukciója - 1. sz. szerz.mód.

A Dombóvári Szent Lukács Kórházhoz tartozó vízmű rekonstrukciója - 1. sz. szerz.mód. A Dombóvári Szent Lukács Kórházhoz tartozó vízmű rekonstrukciója - 1. sz. szerz.mód. Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/112 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Kivitelezés Hirdetmény típusa: Tájékoztató

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET Újhartyán Önkormányzata Képviselő Testületének./2012. (.) számú határozata Újhartyán Község Településszerkezeti Tervének Jóváhagyásáról

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

GÖMÖRSZÖLÖS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

GÖMÖRSZÖLÖS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím : 3529. Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely:3530 Miskolc, Hadirokkantak u. 6. II/1. Tel/Fax: /46/ - 356-345 E-mail: provinciaterv@freemail.hu

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30,

Részletesebben

KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról

KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Tervezés és kivitelezés Tájékoztató a szerződés

Részletesebben