1. sz. füzet

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. sz. füzet 2001-2005."

Átírás

1 M A G Y A R M Ű S Z A K I B I Z T O N S Á G I H I V A T A L 1. sz. füzet A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő dokumentációjából a szakhatósági tevékenységi körrel összefüggő dokumentációrészek bemutatása

2 Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy nem tehető felelőssé az alábbiakban közölt adatok, illetőleg információk felhasználásával összefüggésben. Seveso Füzetek A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő dokumentációjából a szakhatósági tevékenységi körrel összefüggő dokumentációrészek bemutatása A Seveso Füzetek sorozat szakmai tartalmának összeállítása a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal (MBF/MMBH) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek szabályozásával (ún. Seveso 2 irányelv) foglalkozó szerzői kollektívájának munkája. Témavezető és szerkesztő: Cseh Gábor E füzet szerzője: Cseh Gábor Szakmailag ellenőrizte: Barczi Győző MBF/MMBH. Budapest,

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető Biztonsági jelentés Biztonsági elemzés sz. melléklet: Teljes körű berendezésjegyzék veszélyes létesítményenként /a. sz. melléklet: A veszélyesanyag-leltár táblázata /b. sz. melléklet: Veszélyes anyagok besorolás szerinti összesítő táblázata sz. melléklet: A berendezések állagára vonatkozó információk sz. melléklet: Kivonat az Európai Bizottság által kiadott 96/82/EK Tanácsi Irányelv Kérdések és válaszok c. tájékoztató anyagból sz. melléklet: A veszélyes üzemek azonosításával kapcsolatos néhány szempont sz. függelék: Egyes adatbázisok és módszerek a valószínűségi alapú mennyiségi kockázatértékeléshez 2. sz. függelék: Példák a veszélyes üzem azonosítására 3

4 BEVEZETŐ A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) meghatározza az üzemeltető által összeállítandó és a hatóság részére megküldendő biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés tartalmát, de nem tesz különbséget aszerint, hogy a dokumentáció mely részeinek közvetlen felülvizsgálatát végzi a hatóság és melyekét a szakhatóság. A szakhatósági tevékenységi kört a 42/2001. (XII. 23.) GM r. (a továbbiakban: GM r.) pontosítja. E tájékoztató anyag célja a hatóság (BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) részére megküldendő dokumentációból (biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés) azoknak a részeknek a megjelölése, amelyeket elsősorban a szakhatóság fog felülvizsgálni, illetőleg amelyek a szakhatóság számára is szükségesek. E tájékoztató anyag tartalma természetesen nem jogszabály, de még az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé sem sorolható. Ennélfogva kötelező ereje nincs. Mivel az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában megállapította, hogy a jogalkotásról szóló évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása sérti az Alkotmány 2. (1) bekezdését, így az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ennek az ismertetőnek sem normatív irányítás kialakítása a célja, hanem a dokumentáció-összeállítás segítése. Ahol az R.az üzemeltetőnek mérlegelési lehetőséget biztosít a veszélytelen működés bizonyítása módjának, illetőleg részletességének megválasztásában, ott az üzemeltető e jogait az alábbiak nem csorbítják. Más szóval ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben az alábbiakban leírtak teljes mértékben figyelmen kívül hagyhatók. A fentiek ugyanakkor nem befolyásolják azt, hogy a szakhatóság az üzemeltetői bizonyítás megfelelőségét a jogszabály szerint önállóan ítélje meg és a bizonyításhoz szükséges kiegészítő adatok és tájékoztatás kérésére vonatkozó elvitathatatlan jogával szükség szerint éljen is. Az 1-3. sz. melléklet a veszélyes anyagok, illetőleg a berendezések összefoglaló jellegű bemutatásához ad ötleteket táblázat-minták bemutatásával. A 4. sz. melléklet kivonatos formában tartalmazza az Európai Bizottság által a tárgyban egyfajta közösségi jogszabály értelmezés céljából kiadott tájékoztatást. Mivel magának a 96/82/EK Tanácsi Irányelvnek a vonatkozó magyar jogszabályokra közvetlen hatása nincs, ezért az ott közöltek sem bírnak kötelező erővel. Az 5. sz. melléklet a veszélyes üzemek azonosításával kapcsolatos néhány sajátos szempontra hívja fel a figyelmet. 4

5 1. Biztonsági jelentés 1.1. A veszélyes üzemet és környezetét bemutató térkép vagy helyszínrajz (ún. átnézeti helyszínrajz) Jellemző méretaránya legalább 1: Az átnézeti helyszínrajz mérethelyesen feltünteti az üzemet és környezetét, bemutatja az üzem veszélyes és egyéb létesítményeit, a szomszédos üzemeket, létesítményeket, lakó- és középületeket, utakat, vasutakat. Az R.3. sz. melléklet , 3.2. és 3.3. pontja utal a tartalomra Az üzem leírása (R. 3. sz. melléklet 2.3. pontja szerint) Az üzem alaprajza az R.3. sz. melléklet szerinti szempontok figyelembevételével A telepítési terv, Plot plan jellemző méretaránya 1:250 1:1000. Mérethelyesen bemutatja az üzemi létesítményeken vagy létesítménycsoportokon belül az egyes készülékeket, berendezéseket az üzemben használt jelükkel és megnevezésükkel együtt. Többszintes létesítmény esetén bemutatja az egyes szinteken lévő berendezéseket is. Feltünteti a csőhidak, csővezetékek, készülékek, berendezések szerkezeti tartóoszlopait, a készülékalapokat, utakat (útközéppel, sugárral együtt). Megjegyzés: A fenti elnevezések az egyes iparági gyakorlatban eltérhetnek, de tartalmilag egyértelműen azonosíthatók A gyártási (technológiai) folyamatok bemutatása rajzban (pl. technológiai folyamatábrák, blokkdiagramok, P&I rajzok) és leírás formájában az R.3. sz. mellékletének , és pontjaiban foglaltak figyelembevételével. Megjegyzés: Példa a dokumentációrész kidolgozásának egy célszerű formájára a) Általános leírás, amely a veszélyes üzem összes veszélyes létesítményét ismerteti vázlatosan a fő folyamatok, jellemző adatok bemutatásával. [A technológiai folyamatábra (PFD Process Flow Diagram) bemutatja az egyes létesítményekben alkalmazott technológiai eljárásokat. Ábrázolja a technológiai folyamat megértése szempontjából fontos főbb készülékeket, azok jellemző alakját, méretét, a készülékeket összekötő anyagáramokat. Mutatja az egyes anyagáramokhoz tartozó közeg megnevezés, halmazállapot, mennyiség, nyomás, hőmérséklet értékeket, esetenként anyag- és energiamérleget. Szabványos (ISO) jelöléssel ábrázolja a főbb irányítástechnikai elemeket (műszerköröket) is. A blokkdiagram több létesítményből álló üzem esetén bemutatja az egyes létesítmények közti technológiai kapcsolatokat, anyagforgalmat, feltünteti az anyagok megnevezését és mennyiségét.] b) Nagyon hasznos része lehet a bemutatásnak az 1. sz. melléklet ( Teljes körű berendezésjegyzék veszélyes létesítményenként ) szerinti táblázatos formában összeállított berendezésjegyzék. c) Részletesebb ismertetés az elvégzett elemzések alapján legveszélyesebbnek talált létesítményekről (technológiai folyamatokról) az R.3. sz. melléklet pontjában felsorolt szempontok értelemszerű figyelembevételével. A részletesebb bemutatásnak egy lehetséges módja pl. a folyamatábrák mellett a technológiai leírásgyűjtemény csatolása a dokumentációhoz A január elsején már működő veszélyes üzemek esetén azoknak a létesítményeknek, berendezéseknek a felsorolása, amely(ek)et valamely kötelező előírás miatt határidőhöz kötötten átalakítanak vagy leállítanak. (Ez az R.6. -ában foglaltakhoz kapcsolható előzetes információ.) A felsorolás lehetőség szerint tartalmazza a következőket: a) a létesítmény, berendezés megnevezése; b) a vonatkozó előírás megnevezése; c) az előírt határidő. Magyarázat: Az összeállítás elkészítése nem kötelező, de nagyon hasznos ha egyáltalán vannak ilyen előre látható események. Ezek a várható módosítások, változtatások előre vetítik az R.6. szerinti esetleges rendkívüli felülvizsgálat lehetőségét, amely sem az üzemeltető, sem a szakhatóság számára nem közömbös információ Az R. 3. sz. melléklet pontjában a jogalkotó egyaránt felsorolta az eszköz-berendezés és a szervezet jellegű infrastrukturális elemeket. Miután a súlyos balesetek megelőzése szempontjából kiemelt fontossággal bír a biztonságirányítási rendszer, ajánlott a szervezeteket ebből a blokkból kiemelni és a biztonságirányítási rendszer ismertetésének keretében bemutatni. [(R. 3. sz. melléklet q), s)] 5

6 1.3. Veszélyes anyagok bemutatása az R.3. sz. melléklet és pontjai szerinti tartalommal Magyarázat: Az R. 3. sz. melléklet e) pontja a veszélyes anyagok jelenlévő maximális mennyiségét határozza meg, a pedig a csoportosítást. Nem nevesített a technológiában jelenlévő anyagok mennyisége, amely azonban nyilvánvalóan része a maximális mennyiségnek. Ez az adat egy esetleges nemkívánatos esemény bekövetkezésekor nyer jelentőséget. Az R. 3. sz. melléklet d) pontjában említett egyéb információnak tekinthető annak a számítási módszernek és a módszer keretében alkalmazott megközelítéseknek, elhanyagolásoknak a részletes indokolással alátámasztott ismertetése, amelyeket a veszélyes anyagok jelenlévő maximális mennyiségének kiszámításához alkalmaztak, illetőleg figyelembe vettek. A veszélyes anyagok jól áttekinthető, összefoglaló jellegű bemutatására alkalmas formátumra mutatnak példát a 2a) és 2b) mellékletben foglalt táblázatok A súlyos baleset által való veszélyeztetés üzemeltetői értékelésének dokumentálása (R. 3. sz. melléklet 2.5.) Az R. 3. sz. melléklet pontjában körülírt értékelő elemzés felülvizsgálata képezi a biztonságirányítási rendszer egyes részeire irányuló szakhatósági felülvizsgálat mellett a szakhatósági felülvizsgálati tevékenység gerincét. Az elvégzett felülvizsgálatból levonható következtetések ugyan nem kizárólagosak, de kiemelt jelentőséggel bírnak a veszélyesség szakhatósági megítélése [R. 7. (2)] és a technológia minden elemére és minden üzemmódjára elvégzett veszélyazonosítás és kockázatértékelés szakhatósági felülvizsgálata [R. 5. sz. melléklet 1.3. és GM r. 2. b)-d) pontjai] szempontjából. Itt kell említést tenni arról, hogy a felülvizsgálat során a szakhatóságot csakúgy mint a hatóságot kötik az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. tv ában foglaltak (a tényállás tisztázása) is. Ebből a szempontból is nagy jelentőséggel bírnak tehát a lefolytatott és dokumentált elemzések, amelyek a biztonságos működés bizonyításának nélkülözhetetlen eszközei. Az R. 3. sz. melléklet pontja előírja, hogy az üzemeltető az elemzésekhez bármilyen a nemzetközi gyakorlatban, a szakma által általánosan elfogadott módszert használhat. Részben ezzel is magyarázható az a körülmény, hogy az R.nem foglalkozik az elvégzett elemzés dokumentálásának részletkérdéseivel. Szakhatósági szempontból sem mondhatók meg előre, hogy konkrétan mely adatokat, összeállításokat kell felülvizsgálni, de általánosan megjelölhetők azok a dokumentációrészek, amelyeket az üzemeltető feltehetően el fog készíteni. Ezek az elemzési folyamatnak olyan általános összetevői, amelyek nélkül elemzés szakmailag el sem végezhető, és amelyek ezért meg is nevezhetők. Az alábbi felsorolás azt mutatja be, hogy a szakhatóság szempontjából mely munkafolyamatok dokumentálása a legfontosabb, milyen módon célszerű a dokumentálást elvégezni és mely dokumentációrészek rendelkezésre állása jelent leginkább segítséget az eredményes szakhatósági tevékenységhez Az összes elvégzett elemzés áttekintő jellegű felsorolása veszélyes létesítményenkénti csoportosításban az alábbi szempontok szerint: Az érintett berendezés megnevezése (1) Az elemzési Az elemzés végeseményeinek módszer megnevezése (2) megnevezése (3) valószínűségi mérőszáma vagy valószínűségi kategóriája A veszélyes anyag megnevezése Megjegyzések: (1) Az érintett berendezés alatt a veszélyes létesítménynek az elemzésbe bevont berendezéseit kell érteni. Az elemzésbe be nem vont berendezéseket célszerű külön felsorolni és röviden indokolni a kihagyásukat. (2) Egy adott berendezés többféle módszerrel elvégzett elemzésben is szerepelhet; ez esetben minden módszer megnevezendő. (3) A végesemény alatt jelen esetben a lehetséges súlyos balesetet közvetlenül megelőző eseményt kell érteni, mint pl. egy nyomástartó edény falának felrepedése A legsúlyosabb következményekkel járó balesetfajták (R. 3. sz. melléklet ) részletes bemutatása az alábbi dokumentálással: a) A súlyos baleseti lehetőség kialakulását eredményező eseménysorok, hibalehetőségek feltárását tartalmazó teljes elemzési dokumentáció. (Pl. HAZOP-táblázatok, eseményfák, hibafák, stb. adatokkal, magyarázatokkal, számításokkal.) 6

7 b) Az érintett berendezéseket bemutató minden részletre kiterjedő kapcsolási rajz-részlet, amely tartalmazza az R.3. sz. melléklet pontja szerinti adatokat. c) A berendezés jellemző vázlatos műszaki dokumentációja. d) Az elemzés során feltárt súlyos balesetekhez tartozóan a veszélyes anyag kibocsátásával kapcsolatos összes lényeges adat, körülmény a szükséges indokolással, magyarázatokkal együtt, különös tekintettel az alábbiakra: da) a hibahely jellemzése, amelyen át a veszélyes anyag a szabadba juthat (geometriai jellemzők úm. alak, méret pl. 15 mm lyuk, stb.); db) a veszélyes anyag összetétele, halmazállapota, állapotjellemzői a kibocsátási állapotban; dc) a kibocsátás időtényezője az időtartamot meghatározó összes befolyásoló körülmény ismertetésével; dd) a kibocsátott anyag mennyisége, a meghatározásához felhasznált számítási eljárás. Szoftver alkalmazása esetén annak a számítási eljárásnak a bemutatása, amely alapján a szoftver működik. e) A veszélyes anyagban (pl. raktározási körülmények között) káros folyamatot kiváltó ( iniciáló ) hatás ismertetése. Megjegyzés: Bizonyos adatbázisok és módszertani leírások, szoftverek ismertek a nemzetközi gyakorlatban. Néhányat ezek közül a Függelékben felsoroltunk, kifejezetten tájékoztatásul és nem ajánlásképpen. A felhasználásról az üzemeltetőnek kell döntenie. Kizárólagos alkalmazásuk nem jelenti a jogszabályokban előírt bizonyítási kötelezettség automatikus teljesítését. Új veszélyes létesítmények (üzemek) és már működő veszélyes ipari üzemek esetében egyaránt hasznos adalékát képezheti a biztonságos működés bizonyításának az azonos vagy hasonló technológiájú veszélyes létesítményekről (üzemekről) rendelkezésre álló biztonságtechnikai nemzetközi tapasztalatok minél szélesebb körű és minél több adattal alátámasztott bemutatása Az elemzés során felhasznált adatok forrásának, az alkalmazott módszereknek, számítási eljárásoknak a megnevezése, bemutatása lehetőleg az alábbi információk megadásával: a) az elemzés során a munkacsoport által generált saját adatok kialakításának módja, forrása; b) adatbázis, illetőleg adatbázis-szoftver esetén az adatbázis kidolgozójának és/vagy az adatszolgáltatónak a megnevezése, címe; c) elemző, illetőleg elemző-értékelő szoftver esetén ca) a készítő neve, címe; cb) az alkalmazott elemzési, illetőleg számítási eljárás ismertetése Az elemzésben részt vettek névsora, beosztása, ha több csoport működött csoportonként, megjelölve a csoportok vezetőit. Külső cég bevonása esetén a cég neve, címe, elérhetősége. (Különös jelentőséggel bír a licencadó vagy tervező cég képviselőjének részvétele az elemző munkában és ez esetben az erre utaló jelzés a biztonsági jelentésben, illetőleg biztonsági elemzésben.) Megjegyzés: Az eddig felsorolt összes információnak a legsúlyosabb következményekkel járó balesetfajta (tehát pl. tűz, robbanás, mérgezés) a kritikus eleme. Erre nézve sem az R., sem a GM r. nem tartalmaz útmutatást. Egy lehetséges megközelítési mód az, hogy a kiszámított egyéni kockázati értékekből visszafelé következtetve jelöljük ki a bemutatandó baleseteket pl. valamely konkrét esetben a legsúlyosabb következményekkel járó balesetek azok a tűzesetek lehetnek, amelyekhez tartozik olyan 5x10-7 halálozás/év nagyságú vagy azt meghaladó egyéni kockázati érték (határgörbe), amely az üzemeltető telekhatárán kívülre esik. Amennyiben ilyen érték nem mutatható ki, akkor célszerű a szakhatóságot megkeresni és megállapodásban rögzíteni a részletesebb bemutatásra szolgáló elemzési dokumentáció részeket. Előfordulhat, hogy az üzemeltető az elvégzett elemzések kedvező végeredménye alapján nem érzi szükségét annak, hogy a biztonsági jelentésben (biztonsági elemzésben) az elemzési munkát részletesen dokumentálja. Ez a szakhatóság számára nyilvánvalóan nem elfogadható, ezért ilyen esetben a szakhatóság a biztonsági jelentés (biztonsági elemzés) kézhezvételét követően fogja bekérni a szükséges dokumentációt. 7

8 Meglévő üzemek esetében nagyon hasznos kiegészítője lehet az elvégzett ellenőrzéseknek, sőt az elemzések elvégzéséhez is segítséget nyújthat egy olyan összeállítás, amely az üzem fennállása óta az egyes veszélyes létesítményekben bekövetkezett összes üzemzavar rövid jellemzését tartalmazza például az alábbi tartalommal: az érintett létesítmény megnevezése; a berendezés, illetőleg berendezéscsoport megnevezése, amelyhez a bekövetkezett esemény közvetlenül kapcsolódik; az üzemzavart okozó esemény megnevezése; az esemény bekövetkezésének időpontja és lefolyásának időintervalluma. Megjegyzés: Ez az összeállítás összefüggésbe hozható az R.3. sz. melléklet ec) és pontjában foglaltakkal, de kétségtelen, hogy elkészítését jogszabály nevesítetten nem írja elő. Abban az esetben, ha létezik vagy előállítható ilyen kimutatás szükség esetén kiegészítve az esemény leírásával, a feltárt okokkal, körülményekkel és a megtett intézkedésekkel, akkor az jelentős szakmai segítséget jelenthet mind az üzemeltető, mind a szakhatóság számára A biztonságirányítási rendszer egyes részei a GM r. 2. e) pontja alapján az R.3. sz. melléklet és pontjában foglaltakkal kapcsolatban, az alábbi konkrét területekre vonatkozóan: a) a gyártási (technológiai) folyamatok működtetése, ennek részeként az R.3. sz. melléklet s) pontban megjelölt karbantartási tevékenység; b) üzemi műszaki-biztonsági szolgálat [R. 3. sz. melléklet q)]; c) a veszélyes anyagok beszerzési, valamint rakodási, szállítási és tárolási (üzemi RST) folyamataival kapcsolatos műszaki-biztonsági irányítási és előírásrendszer; (A beszerzési folyamat során az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyag jellemzőit, az átvételkor ellenőrzi e jellemzőket, így a folyamat a veszélyes üzem azonosításával is összefügg; az üzemi RST folyamatok pedig a gyártástechnológiai folyamat szerves részét képezik.) d) változtatások. Magyarázat: Nem kötelező előírás, de a felsorolt területeket szerencsés önállóan is megjeleníteni a biztonságirányítási rendszer bemutatásának keretében elsősorban a legveszélyesebbnek talált létesítmények esetén összhangban az pontban foglaltakkal. Egy lehetséges ismertetési mód a szervezeti és működési szabályzat megfelelő részeinek bemutatása a különböző műszaki-biztonsági szabályzatok, előírások csatolásával. Nagyban elősegíti az eredményes szakhatósági felülvizsgálatot az alábbi leírások, szabályzatok rendelkezésre bocsátása: a technológiai folyamatok működtetését végző szervezet (kezelést végzők és az őket irányítok) szervezeti felépítése, feladat- és hatáskörei, műszaki-biztonsági előírások, kezelési utasítások, munkavégzési engedélyezési rendszer; a karbantartási rendszer leírása, a karbantartó szervezet (saját vagy külső; ld. ezzel kapcsolatban az R.3. sz. melléklet pontjában foglaltakat), működése, illetőleg tevékenységének ismertetése, a karbantartási utasítások gyűjteménye; az üzemi műszaki-biztonsági szervezet (saját vagy külső), esetleg megbízottak működésének, illetőleg tevékenységének ismertetése. A műszaki biztonsággal kapcsolatos előírás-gyűjtemény, szabályzatok, házi szabványok, stb. csatolása; a c) pontbeli előírások; a változtatásokkal kapcsolatos előírások, szabályzatok. További hasznos segítség a berendezések állagára vonatkozóan a 3. számú melléklet ( A berendezések állagára vonatkozó információk ) szerinti táblázatos formában elkészített kimutatás Az R. 3. sz. melléklet 3.1. pontja elektronikus adathordozón történő adatszolgáltatást ír elő, nyilvánvalóan másolható formában és ez esetben egy példányban. Ez a forma az írott részek esetén megfelelő, de problémát okozhat, ha nagyobb méretű rajzokra (térkép, műszaki rajz) is szükség van. Ilyen esetben a szakhatóság részéről a hagyományos rajzi megjelenítés is elfogadható; ekkor legalább két példány szükséges. (Pl. az adathordozón rögzített rajz elmosódott vagy a feliratozása nem olvasható vagy a mérete miatt képernyőn nem áttekinthető, stb.) 8

9 2. Biztonsági elemzés 2.1. A veszélyes üzem környezetének bemutatása (R. 2. sz. melléklet 2.2. és 3.2.) Az 1.1. pont szerinti dokumentáció 2.2. Az üzem leírása (az R.2. sz. melléklet 3.3. pontja szerint) Az üzem felülnézeti elrendezési rajza, valamint egy rövid szöveges ismertetés a rajzon ábrázolt veszélyes létesítmény(ek)ben működtetett technológiai folyamatokról elégséges Veszélyes anyag leltár (R. 2. sz. melléklet 2.1.) Az üzemeltető a leltárt az üzemének az R.1. sz. melléklete szerinti azonosítása során figyelembe vett adatok alapján készíti el A súlyos baleset által való veszélyeztetés üzemeltetői értékelésének dokumentálása (R. 2. sz. melléklet 2.1.) Az 1.4. szerinti dokumentálás célszerű A súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer bemutatása (R. 2. sz. melléklete 1.3.) Azokat a dokumentumokat célszerű csatolni, amelyeket az üzemeltető a működésének szabályozására készített; ezek tartalmazzák az üzemeltető szervezeteinek ismertetését, feladat- és hatásköreiket, különös tekintettel a súlyos balesetek megelőzésére Megegyezik az 1.6. pontban foglaltakkal. 3. A biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés kiegészítésével és módosításával összefüggésben összeállított dokumentáció A dokumentációra az 1., illetőleg a 2. pontban foglaltak értelemszerűen érvényesek. 9

10 MŰSZAKI BIZTONSÁGI FŐFELÜGYELET Seveso Füzetek, 1 Teljes körű berendezésjegyzék veszélyes létesítményenként 1. sz. melléklet Jellemző műszaki adatok Veszélyes anyag Megnevezés és azonosító jel 1 teljes térfogat üzemi (feltölthető) térfogat üzemi nyomás [bar] üzemi hőmérséklet [ºC] Jellemző 2 szerkezeti anyag megnevezése és/vagy jele Leltárral azonos megnevezés Veszélyes anyag veszélyességi osztály 3 Tartály beépítési módja Üzembe helyezés éve Megjegyzés: 1 Minden olyan berendezést szerepeltetni kell, amelyben veszélyes anyag üzemszerűen előfordul. A berendezések közé kell érteni a nagyobb (pl. NÁ80 és 10 m) csővezetékeket is. 2 Ötvözetlen szénacél esetén ac. rövidítéssel, ötvözött acél vagy egyéb fémanyag esetén pontos jelöléssel, egyéb anyag esetén szintén pontos anyagjelöléssel és megnevezéssel. 3 A veszélyes anyag veszélyességi osztályok az R. 1. sz. melléklet 2. táblázatban megadott osztályokat jelentik. 10

11 MŰSZAKI BIZTONSÁGI FŐFELÜGYELET Seveso Füzetek, 1 A veszélyesanyag-leltár táblázata 2/a. sz. melléklet Veszélyes anyag Legnagyobb mennyiség 3 Anyag-megnevezés 1 (CAS száma) Nyersanyagok: Félkész termékek: Végtermékek: Melléktermékek 5 : Hulladékok és segédanyagok 5 : A folyamatok ellenőrizhetet-lenné válásakor keletkező anyagok: R- mondat Létesítmény (1) Létesítmény (2) Létesítmény (3) Létesítmény (4) Létesítmény Vesz. (i) osztály 2 TE 6 TP 7 Σ TE 6 TP 7 Σ TE 6 TP 7 Σ TE 6 TP 7 Σ TE 6 TP 7 Σ Központi tartálypark [létesítmény (i+1)] Minden egyéb anyag napi max. 4 Σ Σ (A táblázathoz tartozó megjegyzéseket lásd a 2/b. sz. melléklet megjegyzéseinél.) 11

12 MŰSZAKI BIZTONSÁGI FŐFELÜGYELET Seveso Füzetek, 1 Veszélyes anyagok besorolás szerinti összesítő táblázata 2/b. sz. melléklet Létesítmény (1) Létesítmény (2) Létesítmény (3) Létesítmény (4) Létesítmény Veszélyes anyag (i) veszélyességi osztályok 2 TE 6 TP 7 Σ TE 6 TP 7 Σ TE 6 TP 7 Σ TE 6 TP 7 Σ TE 6 TP 7 Σ 1. veszélyességi osztály Központi tartálypark [létesítmény (i+1)] Minden egyéb anyag napi max. 4 Σ 2. veszélyességi osztály 9. (I) veszélyességi osztály 9. (II) veszélyességi osztály 3. veszélyességi osztály 4. veszélyességi osztály 5. veszélyességi osztály 6. veszélyességi osztály 7. a) veszélyességi osztály 7. b) veszélyességi osztály 8. veszélyességi osztály 10 (I) veszélyességi osztály 10 (II) veszélyességi osztály Megjegyzések: 1 Anyagmegnevezés az R. 3. sz. melléklet és szakasz szerinti csoportosításban. 2 A veszélyes anyag veszélyességi osztályok az R. 1. sz. melléklet 2. táblázatban megadott osztályokat jelentik. 3 A legnagyobb mennyiség a fizikailag üzemszerűen igénybe vehető legnagyobb térfogat (tartály, nyomástartó edény, csővezeték térfogat stb.) alapján számított mennyiséget jelenti. 4 A minden egyéb anyag alatt azokat az anyagokat kell érteni, amelyeket göngyöleges vagy egyéb formában tárolnak és nem a térfogatmaximum, hanem a napi készlet maximumérték szerint határoznak meg. 5 Amennyiben ezek az anyagok üzemhez rendelten nem határozhatók meg, akkor a Minden egyéb napi maximum oszlopba kerülnek. 6 TE: A technológiában lévő anyagmennyiség 7 TP: Tartályparkok tartályaiban tárolt anyag(ok) mennyisége (i) Veszélyes létesítmény sorszáma 12

13 MŰSZAKI BIZTONSÁGI FŐFELÜGYELET Seveso Füzetek, 1 A berendezések állagára vonatkozó információk * 3. sz. melléklet Berendezés megnevezése (a berendezésjegyzékkel azonosan) Üzembe helyezés éve Üzemidő adatok Üzemben töltött idő (üzemóra) Karbantartás rendszere 1 Karbantartási és ellenőrzési információk Rendszeres karbantartás időszaka 2 Rendszeres ellenőrzések időszaka 3 Rendszeres ellenőrzések megnevezése 3 Az utolsó elvégzett karbantartás dátuma és tartalma Műszaki állapot 4 További üzemeltetői szándék 5 * Ezt a táblázatot nem javasoljuk minden egyes, a berendezésjegyzékben felsorolt berendezésre kitölteni. A berendezések körét a többi adat (veszélyesanyag-leltár, berendezésjegyzék, üzemzavar kimutatás) ismeretében az azonosítás és kockázatelemzések elvégzése után célszerű meghatározni ama létesítmények berendezéseire, amelyek a súlyos balesetek szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. Megjegyzés: 1 A karbantartási rendszerrel kapcsolatos kategóriák egy lehetséges csoportosítása: [1] rendszeres időszakonként végzett karbantartás (1a: felújítás v. nagyjavítás; 1b: középjavítás; 1c: futójavítás); [2] csak meghibásodás esetén végeznek karbantartást; [3] magától értetődő kategória, vagyis az [1] melletti meghibásodás-elhárítás; [4] műszeres diagnosztikához kötött karbantartás. 2 Az 1 esetén szükséges az időintervallum megadása is. 3 Ha végeznek rendszeres hibafeltárást szemrevételezéssel és műszeres diagnosztikát is alkalmazva (pl. falvastagság-ellenőrzés, rezgésdiagnosztika, szivárgásdiagnosztika, ultrahangos hibakereső vizsgálatok), akkor ezeket kell ismertetni. 4 Egy lehetséges osztályozás: [1] újszerű; [2] az adott karbantartási-ellenőrzési rendszer mellett üzembiztos állapotban tartható; [3] teljes felújítás indokolt; [4] cseréje indokolt; [5] adott időpontig tartható üzemben, stb. 5 Pl.: Cseréje -ig tervezett, A termelésből való kivonása -ig tervezett, stb. 13

14 4. sz. melléklet Kivonat az Európai Bizottság által kiadott 96/82/EK Tanácsi Irányelv Kérdések és válaszok c. tájékoztató anyagból (A teljes nyilvánosságra hozott angol nyelvű változat letölthető az Európai Bizottság 96/82/EK Irányelvvel foglalkozó honlapjáról.) Az alábbi kérdéseket a 96/82/EK Irányelv egyes részeinek részletes értelmezése kapcsán a Tagországok Nemzeti Hatóságai bocsátották az Európai Bizottság rendelkezésére. A Bizottság által megadott és a Javasolt értelmezés oszlopban közölt válaszokkal a 96/82/EK Irányelv Végrehajtásában Illetékes Hatóságok Bizottságán keresztül a Tagországok képviselői egyetértettek. Az alábbi útmutató azt az értelmezést adja közre, amelyet az Európai Bizottság és a Tagállamok közösen elfogadtak. Az itt leírtak ugyanakkor nem bírnak kötelező erővel és nem is zárják ki az Irányelv követelményeinek más, logikus értelmezését. KÉRDÉS JAVASOLT ÉRTELMEZÉS A-5 A veszélyes anyagok meghatározása Az Irányelv 3.4 pontjában a veszélyes anyagra megadott definícióban szerepel a következő: és nyersanyagként, késztermékként, melléktermékként, maradványként vagy intermedierként van jelen. Egy multinacionális vállalat ezt úgy értelmezte, hogy a technológiai folyamatban alkalmazott oldószerek nem tartoznak ide, mivel a fenti felsorolásban nem szerepelnek. Vonatkozik-e az Irányelv az oldószerekre? A-10 A veszélyes anyagok feliratozása A-15 Porok Alkalmazandó-e az Irányelv olyan anyagokra, amelyek mérgező megjelöléssel látandók el, azonban nem osztályozandók veszélyesként (pl. karcinogének, mutagének, teratogének)? Vonatkozik-e az Irányelv a porokra? A-25 Ionizáló sugárzás A 4. cikk (b) bekezdése ugyan kizárja az ionizáló sugárzás által okozott veszélyeket, de vajon alkalmazandó-e az Irányelv az atomenergia iparban alkalmazott olyan anyagokra, amelyek mérgezőek is? Igen, az Irányelv hatálya kiterjed az oldószerekre. A nyersanyagként, késztermékként, melléktermékként, maradványként vagy intermedierként szöveg a jogalkotó szándéka szerint az üzemben bármely esetben jelenlévő vegyi anyagok teljes körére utal. E szándék még nyilvánvalóbb az Irányelv Preambulumának (11) bekezdésében: Mivel olyan jegyzék használata, amely meghatároz bizonyos veszélyességű létesítményeket, ugyanakkor másokat kizár, nem megfelelő gyakorlat, és súlyos balesetek potenciális forrását képezheti a rendelkezések mellőzésével; és a 82/501/EGK irányelvet meg kell változtatni, hogy a rendelkezései alkalmazhatók legyenek minden olyan üzemre, ahol veszélyes anyagok vannak jelen elegendően nagy mennyiségben ahhoz, hogy súlyos baleseti veszélyt jelentsenek; Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy lehetnek olyan esetek noha felhozhatók olyan elvi érvek is, amelyek alapján esetleg ezek is az Irányelv alá tartoznak, amelyekre nyilvánvalóan nem érvényes az Irányelv hatálya, pl. az épületszerkezetekben építőanyagként alkalmazott azbeszt esete. Nem, ilyen esetben ugyanis a 67/548/EK irányelv (és módosításai) szerinti osztályozást kell alkalmazni természetesen csak akkor, ha az adott anyag nincs nevesítve az 1. sz. melléklet 1. részében. Az Irányelv 1. sz. melléklete nem tesz különbséget a hatálya alá tartozó anyagok fizikai jellemzői között, kivéve ott, ahol ezt kifejezetten megadja. Ennélfogva valamely por akkor tartozik az Irányelv hatálya alá, amennyiben az 1. sz. melléklet 1. részében nevesített anyagként szerepel vagy az 1. sz. melléklet 2. részében felsorolt kategóriák valamelyikébe besorolható. Az ionizáló sugárzás által okozott veszélyek kizárása annak elismerése, hogy a Tagállamok teljes körűen szabályozzák az atomenergia iparban alkalmazandó anyagok körét. Ebből következik, hogy a Seveso II irányelvet nem szükséges az atomenergia ipari szabályozással együtt alkalmazni a mérgező sugárzó anyagokra, mivel ez felesleges párhuzamosságokat és zavarokat okozna. Azok a (Seveso II szerint meghatározott) veszélyes anyagok azonban, amelyek nem jelentenek ionizáló sugárzás által okozott veszélyt, akkor is a Seveso II irányelv hatálya alá tartoznak, ha atomenergia-ipari üzemben vannak jelen. 14

15 KÉRDÉS JAVASOLT ÉRTELMEZÉS A-30 Nem szerepel adat a 2. oszlopban Az 1. részben említett azon anyagok esetében, ahol a 2. oszlopban nem szerepel számadat, vajon csak akkor kell-e alkalmazni a 6. és a 9. cikket, ha a veszélyes anyag mennyisége meghaladja a 3. oszlopban szereplő határértéket, vagy pedig a 6. és a 7. cikk már akkor is alkalmazandó, ha bármilyen kis mennyiség is van jelen? Ha az első értelmezés a helyes, akkor a kén-diklorid esetében miért szerepel azonos adat a 2. és a 3. oszlopban? A-35 A 2 %-os szabály Alkalmazható-e a 2 %-os szabály (1. sz. melléklet, Bevezetés, 4. pont) valamely üzem egy meghatározott helyszínén jelenlévő anyag esetében, amely anyagból az üzemben máshol 2 %-nál nagyobb mennyiség is megtalálható? (Ez a kérdés a megjegyzés szövegezésében szereplő csak szó szerepére utal: Az olyan veszélyes anyagokat, amelyek valamely üzemben csak a vonatkozó küszöbmennyiség legfeljebb 2 %-ának megfelelő mennyiségben vannak jelen ) A-36 A 2 %-os szabály és az összegzési szabály Az összegzési szabály alkalmazásakor miként járjanak el a hatóságok olyan anyag esetében, amely kétféleképpen osztályozható, és a jelenlévő mennyisége az egyik küszöbértékhez viszonyítva 2 %-nál nagyobb, a másikhoz viszonyítva viszont 2 %-nál kisebb? Az világos, hogy az összegzési szabályt alkalmazni kell arra a veszélyességi osztályra, amely esetében az anyagmennyiség a 2 %-ot meghaladja, de vajon alkalmazni kell-e olyan esetben is, amikor a mennyiség nem éri el a 2 %-ot (feltéve, hogy egyébként teljesül az a feltétel, miszerint a veszélyes anyag máshol nem tud súlyos balesetet előidézni)? A-37 Szennyezett talaj Hogyan kell eljárni szennyezett talaj esetén? Az első értelmezés a helyes: a 6. és a 9. cikket akkor kell együtt alkalmazni, amennyiben a veszélyes anyag mennyisége eléri a 3. oszlopban meghatározott értéket. (A kén-diklorid 2. oszlopbeli bejegyzésének nincs jelentősége, mivel a kén-diklorid esetében úgy kell eljárni, mint azoknál az anyagoknál (pl. metilizocianát), amelyek esetében szintén nincs adat a 2. oszlopban. Igen. (A csak szó a jogalkotó szándéka szerint a szóban forgó mennyiségekre vonatkozik, nem pedig a teljes anyagmennyiségre.) Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a 2 %-os szabály alkalmazásának van egy másik feltétele is, nevezetesen az, hogy a kérdéses anyag nem tud súlyos balesetet előidézni sehol máshol a telephelyen. Az 1. sz. melléklet 1. részének 4. megjegyzése értelmében e kérdés csak akkor merül fel, ha a kérdéses anyag elhelyezése az üzemen belül olyan, hogy nem tud súlyos balesetet előidézni sehol máshol a telephelyen. Amennyiben e feltétel teljesül, akkor a válasz a kérdésre: nem. Az anyag jelenlétét csak akkor kell figyelembe venni adott veszélyességi osztálynál az összegzési szabályban, amikor az anyagmennyiség a küszöbérték 2 %-át meghaladja. Amennyiben az üzem az Irányelv hatálya alá kerül, akkor a biztonsági jelentés elkészítésekor az anyag által jelentett valós veszélyt természetesen értékelni kell. Az 1. sz. melléklet 2. részének 1. megjegyzésében az áll, hogy olyan anyagok és készítmények esetében, amelyek nem minősülnek veszélyes anyagnak egyik fenti irányelv szerint sem, mindazonáltal (...) súlyos baleset lehetősége tekintetében egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek (...), az átmeneti osztályozási eljárást kell követni (...). Ennélfogva olyan esetben, amikor szennyezett talajt tárolnak vagy dolgoznak fel a telephelyen, akkor azt (veszélyes) tulajdonságai alapján készítményként kell kezelni. Egy üzem szennyezett talaja önmagában azonban még nem jelenti azt, hogy az üzem az Irányelv hatálya alá kerülne. Ha az osztályozást az említett eljárással (értve ezalatt az 1. sz. melléklet 2. részének 1. megjegyzésében említett irányelveket) nem lehet elvégezni, akkor használható egyéb forrás. 15

16 KÉRDÉS JAVASOLT ÉRTELMEZÉS A-40 Aeroszolok Hogyan osztályozandók az aeroszol palackokban általánosan alkalmazott hajtógázok / oldószerek pl. propán, bután, dimetil-éter abban az esetben, ha vízzel, alkohollal vagy más anyaggal alkotott készítményük már másmilyen tűzveszélyességi tulajdonságokkal bír? [A készítmény általában folyékony oldószerből és sűrített gázból áll, melyek a palackban 1 vagy 2 fázisban vannak jelen, de amelyek a kijutáskor szétválnak hajtógáz-fázisra és aktív folyadék komponensre. A fokozottan tűzveszélyes gáz tartalom változó, de sok esetben 45 % körül van.] Ennél is alapvetőbb problémát jelent az, hogy a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozáshoz használatos tesztek az aeroszolok esetében nem alkalmazhatók. Úgy tűnik, hogy a fokozottan tűzveszélyesként való megjelölés alapja pusztán az, hogy a tesztelési módszerek más jellemzőt nem mutatnak ki. Szükség van ugyanakkor a Seveso II szerinti helyes osztályozásra azzal együtt, hogy érvényes tesztelési módszerek és eredmények esetleg még nem állnak rendelkezésre. A-41 Aeroszolok Alkalmazandó-e az 1. sz. melléklet 2. rész 4. megjegyzésének (a) pontjában meghatározott összegzési szabály az 1. részben meghatározott cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gázoknak olyan anyagokhoz való hozzászámításakor, amelyek a 2. rész szerint fokozottan tűzveszélyes besorolásúak? [A 3 (c) megjegyzés 2. pontja Kivételt képeznek az 1. részben felsorolt nyomás alatt cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gázok ugyanis félreérthető és ekkor a szabályt nem kellene alkalmazni.] A-45 Készítmények A 3 (b) megjegyzés 1. pontjának második francia bekezdése nem említi meg kifejezetten a készítményeket. Mi az oka ennek? A-48 Hosszú időn hatva mérgező hatású anyagok Hogyan kell eljárni R48 mondattal jellemzett anyagok esetében? Az R48 mondat azt jelenti, hogy az anyag hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat. Az a tény, hogy az aeroszolos palackok tartalma különleges jellemzőket mutathat a szabadba kerüléskor, rendszerint nem játszik lényeges szerepet a súlyos balesetekben: valamely baleset bekövetkezésekor az a veszély áll fenn, hogy a palack integritása megsérül és emiatt hirtelen kikerülhet mind a hatóanyag, mind a hajtógáz. Ebből következik, hogy az aeroszolos palackokkal kapcsolatos problémák az Irányelv alkalmazása szempontjából nem bírnak jelentőséggel. A súlyos baleset bekövetkezésekor a kibocsátási mechanizmus alapján azt kell figyelembe venni, hogy két anyagról van szó a hajtógázról és a hatóanyagokról, és ezek mennyiségeit már az 1. sz. melléklet 2. részének 4. megjegyzésében meghatározott összegzési szabály szerint kell összegezni. Az összegzési szabály alkalmazandó. Ez a bekezdés szó szerint került át a Seveso I Irányelvből, ami viszont nem utalt a készítményekre. Itt viszont a jogalkotó szándéka szerint a készítményeket is bele kell érteni. Az R48 mondat kizárólag más R-mondatokkal együtt jelenik meg. Használható az R23, az R24 és/vagy az R25 mondattal együtt. Az ilyen anyag vagy készítmény mérgezőnek tekintendő. Alkalmazható ugyanakkor R20, R21 és/vagy R22 mondattal is. Az ilyen anyag vagy készítmény ártalmas. Az R48 mondattal jellemzett anyag vagy készítmény akkor osztályozandó mérgezőként és csak akkor tartozik a Seveso II Irányelv hatálya alá, amennyiben az R23, R24 és R25 mondat közül eggyel vagy többel együtt jellemző az adott anyagra vagy készítményre. Az ártalmas anyagok nem sorolhatók az 1. sz. melléklet 2. részében meghatározott veszélyességi osztályokba. Így az R20, R21 és/vagy R22 mondattal kombinált R48 mondattal jellemzett anyagra vagy készítményre az Irányelv hatálya nem terjed ki. 16

17 KÉRDÉS JAVASOLT ÉRTELMEZÉS A-50 Pirotechnikai anyagok A pirotechnikai anyagokat tartalmazó tűzijátékokhoz használatos veszélyes anyagok mértékadó mennyiségeinek kiszámításakor vajon szükséges-e figyelembe venni a hordozó/csomagoló anyag tömegét is? A-55 A fokozottan tűzveszélyes meghatározás Az 1. sz. melléklet 2. rész 3 (c) megjegyzés 3. pontja esetében vajon a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tárolt minden folyadékot fokozottan tűzveszélyesnek kell tekinteni, vagy csak azokat, amelyek lobbanáspontja nem éri el a 21 C-ot? A-60 Kevésbé tűzveszélyes szilárd anyagok Az Irányelv hatálya alá tartoznak-e a kevésbé tűzveszélyes szilárd anyagok? Az 1. sz. melléklet 2. részének 3. megjegyzése utal azokra a kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes és fokozottan tűzveszélyes anyagokra, amelyek az ott meghatározott követelményeknek eleget tesznek, tehát lehetnek olyan anyagok, amelyek kevésbé tűzveszélyesként, tűzveszélyesként vagy fokozottan tűzveszélyesként osztályozhatók a veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó irányelvek alapján, de mivel nem alkalmazható rájuk a 3. megjegyzésbeli definíció, ezért nem esnek a Seveso II hatálya alá. A-65 Nem osztályozott, környezetre veszélyes anyagok A 2. rész megjegyzései megadják, hogy az anyagokat és készítményeket a 67/548/EGK (anyagok), a 88/379/EGK (készítmények) és a 78/631/EGK (növényvédőszerek) Tanácsi Irányelvek és módosításaik alapján kell osztályozni, majd közlik, hogy Olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket nem minősülnek veszélyes anyagnak egyik fenti irányelv szerint sem az átmeneti osztályozási eljárást kell követni a megfelelő irányelv vonatkozó cikke szerint. Azonban ezek közül az irányelvek közül egyedül a veszélyes anyagokra vonatkozó irányelvben vannak átmeneti osztályozási eljárások olyan anyagokra, amelyek veszélyesek lehetnek a környezetre. Az 1. sz. melléklet 2. részének 2 (a) (ii) pontja szerint A pirotechnikai anyag olyan anyag (vagy anyagok keveréke), amelyet hő-, fény-, hang-, gáz- vagy füsthatás, vagy ezek kombinációinak előidézésre hoztak létre. Ez a hatás robbanást nem okozó, önfenntartó, hőtermelő vegyi reakció útján keletkezik. Azonban a hordozó/csomagoló anyag rendeltetése általában nem ilyen hatások előidézése. Továbbá a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és jelöléséről szóló irányelv (67/548/EGK Irányelv) a 7. ATP szerint (ATP a műszaki fejlődéshez való igazodás) (1990.) egyértelműen előírja a 22. cikk 1. b bekezdésben, hogy a csomagolásul szolgáló és a tárolóeszköz szilárdságát biztosító anyagok nem lehetnek érzékenyek a termék tartalmából eredő hatásokra és nem lehetnek hajlamosak a termék tartalmával veszélyes vegyületek képzésére. Ennélfogva a robbanóanyagok csomagolása nem okozhat veszélyeket, máskülönben nem felelne meg a 67/548/EGK Irányelvnek. Ezért a javasolt eljárás az, hogy a tűzijátékok és robbanóanyagok leltárában a csomagoló anyag tömegét általában nem kell figyelembe venni. E mondat a jogalkotó szándéka szerint nem vonatkozik minden folyadékra, csak azokra, amelyek már legalább tűzveszélyes vagy kevésbé tűzveszélyes besorolásúak és amelyek akkor válnak fokozottan tűzveszélyes osztályúvá, ha a forráspontjuk felett alkalmazzák őket. Nem. A veszélyes készítményekről szóló 99/45/EK új Irányelv (OJ L200, , p.1-68) ezt a problémát megoldja. 17

18 KÉRDÉS JAVASOLT ÉRTELMEZÉS A-70 Az összegzési szabály a) Kell-e alkalmazni az összegzési szabályt olyan esetben, amikor egy üzemben többféle, az 1. részben nevesített anyag is jelen van? E kérdést egy olyan üzem tette fel, amely etilénoxidot és propilénoxidot az 1. részben meghatározott küszöbértéknél kisebb mennyiségben (pl. 4-4 t) használ. A cég álláspontja szerint az 1. sz. melléklet 2. részének 4. megjegyzésében közölt összegzési szabály nem említi az 1. részben nevesített anyagokat, és ennélfogva az összegzési szabályt ezekre nem kell alkalmazni. Helyes-e ez az értelmezés? b) Ide tartozó, hasonló kérdés az 1. részben nevesített rákkeltő anyagok kapcsán: az ilyen anyagokból összesen 1 kg-nál nagyobb, de anyagonként külön-külön 1 kg-nál kisebb mennyiség esetén vajon felső-küszöbértékű lesze a telephely? c) Amikor az 1. és 2. részre együtt alkalmazzuk az összegzési szabályt, akkor az 1. részben nevesített anyagokra melyik küszöbértéket kell figyelembe venni? A nevesített anyagra megadottat, vagy az adott anyag veszélyességi osztályára megadottat? További kérdés, hogy amikor valamely, az 1. részben nevesített anyagot összegzünk a 2. részbe tartozó anyagokkal, akkor az összegzést minden egyes veszélyességi osztályra különkülön (pl. az 1., 2. és 9-re), vagy csak egyszer kell elvégezni? Vegyük például az alábbi anyagokat használó üzemet: x kg klór, mely mérgező és R50 mondattal is jellemzett, valamint az 1. sz. melléklet 1. részében nevesített anyag és az ehhez tartozó alsó küszöbérték 10 t; összesen y kg nem nevesített, különféle mérgező anyag; összesen z kg nem nevesített, R50 mondattal jellemzett, különféle anyag. Az alsó-küszöbérték ellenőrzése során melyik képletet kell használni: i) x/ y/ z/ > 1? ii) x/ y/50000 > 1 vagy x/ z/ > 1? iii) (x + y)/50000 > 1 vagy (x + z/200000) > 1? (Az ii és iii esetben az üzem Seveso telephely, ha a két egyenlőtlenség bármelyike teljesül.) a) Ez az Irányelv helytelen értelmezése. Maga az a tény, hogy valamely anyag szerepel az 1. részben még nem zárja ki az anyag 2. rész szerinti osztályozását az összegzési szabály alkalmazása céljából. Az etilénoxid és a propilénoxid példájánál maradva: az etilénoxid az 1. részben nevesített anyagként szerepel, és a 2. részhez tartozó 4 (a) megjegyzés értelmében a propilén olyan anyag, amely a 2. rész szerint ugyanabba a veszélyességi osztályba tartozik, ezért az összegzés során a szabályt az 1. részben megadott küszöbértékekkel kell alkalmazni mindkét anyagra. b) Igen: a karcinogének az 1. sz. melléklet 1. részében együtt szerepelnek és emiatt ezeket együtt kell figyelembe venni. c) Az adott anyaghoz tartozó küszöbértéket kell használni, nem pedig a veszélyességi osztályához rendelt küszöbértéket; az 1., 2. és 9. osztályt kell összegezni, vagyis az (i) képlet a helyes. (A 3-8. veszélyességi osztályok esetén is természetesen hasonlóképpen kell eljárni.) 18

19 KÉRDÉS JAVASOLT ÉRTELMEZÉS (A-71) Az összegzési szabály Sok kérdés merült fel az 1. sz. melléklet 4. megjegyzésében közölt összegzési szabály alkalmazása kapcsán. Ezek nagy része arra irányult, hogy miként kell kezelni azokat az anyagokat, amelyek egynél több osztályba is besorolhatók, és melyik határértéket is kell figyelembe venni. A kérdések különkülön való megválaszolása helyett az a döntés született, hogy össze kell állítani az összegzési szabály alkalmazásának elveit és meg kell határozni a döntések sorrendjét. Felmerültek más, ettől egészen eltérő kérdések is az összegzési szabály alkalmazása kapcsán, az ezekre adott válaszok viszont alább külön-külön szerepelnek. A-76 Az összegzési szabály Az 1. sz. melléklet 2. részében a 10 osztály két további kategóriát tartalmaz. Figyelembe kell-e ezeket venni az összegzési szabály alkalmazásakor? A-78 Az összegzési szabály Mely veszélyességi osztályt kell figyelembe venni a poliklór-dibenzo-furánok és a poliklór-dibenzodioxinok esetében az összegzési szabály alkalmazásakor? A-80 A karcinogének listája Egyes fordításokban (de nem mindegyikben) a karcinogének listájában az utolsó adatsorban az 1,3- propán-szulton 4-nitro-difenil szerepel. Ilyen anyag nem ismeretes. Az összegzési szabály alkalmazásának alapelve az, hogy az Irányelvben meghatározott veszélyeket két főbb csoportba lehet sorolni: mérgező hatású kibocsátások és tűzesetek/robbanások. (A kivételeket lásd az A-76 számú kérdésnél.) Ezért annak eldöntésekor, hogy egy adott üzem az Irányelv hatálya alá tartozik-e vagy sem, figyelembe kell venni a jelenlévő mérgező anyagok teljes mennyiségét továbbá a tűzés robbanásveszélyt magukban hordozó, jelenlévő anyagok teljes mennyiségét is. Ha a kétféle összes mennyiség bármelyike a vonatkozó határértéket meghaladja, akkor az adott üzem az Irányelv hatálya alá tartozik. Az eljárás a következő: (1a) össze kell adni az 1 kategóriába tartozó anyagok teljes mennyiségét és azt az 1. kategória szerint küszöbértékkel el kell osztani; (1b) ugyanezt el kell végezni a 2 kategóriára és a 9 kategóriára; (1c) minden olyan nevesített anyagra is el kell végezni ezt az eljárást, amely mérgező vagy ökotoxikus veszélyt jelent az adott nevesített anyagra vonatkozó küszöbértéket alkalmazva; (1d) az így meghatározott törteket össze kell adni. Ha az összeg nagyobb mint 1, akkor az adott üzem a mérgezési kockázat miatt tartozik az Irányelv hatálya alá. (2) Mutatis mutandis végzendő el ez az eljárás a tűz- és robbanásveszélyes anyagok esetében (természetesen a 3 és 8 kategóriába sorolható és a nevesített anyagok között szereplő, tűz- és robbanásveszélyt jelentő anyagokra is). Noha bármely anyag csak egyszer fordul elő az egyes összegekben, elképzelhető olyan eset is, hogy bizonyos anyagok mind az (1), mind a (2) összegben szerepelnek. Mindkét esetben a megfelelő határértéket kell használni (ami a két esetben különböző lehet). Az alapelvből következik, hogy a poliklór-dibenzo-furánokat és a poliklór-dibenzo-dioxinokat az 1,2 & 9 kategóriák csoportjában kell figyelembe venni. Nem. Az R14 számmal jellemzett anyagokat csak önmagukban kell összegezni; az R29 számmal jellemzetteket szintén csak önmagukban kell összegezni. Mivel e két kategória alapvetően különböző veszélyekre utal, ezért nincs értelme az R14 és az R29 összegzésének. Ezek az 1., 2. és 9. csoportba sorolandók, amennyiben rövid vagy hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodás (mérgezés) kockázatát hordozzák magukban. Ez sajtóhiba; itt két különböző anyagról van szó, és a helyes értelmezés: 1,3-propán-szulton és 4-nitro-difenil. 19

20 KÉRDÉS JAVASOLT ÉRTELMEZÉS A-85 Motorbenzin és más benzin készítmények Vajon minden petróleum frakciót úgy kell venni, mint amely az 1. sz. melléklet 1. részében meghatározott Motorbenzin és más benzin készítmények kategóriába tartozik, vagy csak azokat, amelyek üzemanyagként használatosak és a 2. rész szerinti osztályba sorolhatók? Mi a helyzet azokkal a petróleum frakciókkal, amelyek nem osztályozhatók kevésbé tűzveszélyesként? A-86 Motorbenzin és más benzin készítmény Vajon a pentán ide sorolandó? A-87 Benzin adalékanyagok Ha valamely anyagot végső rendeltetése szerint kis mennyiségben motorbenzinhez adalékolnak, akkor ez vajon egyúttal azt jelenti-e, hogy az anyagot a motorbenzin és más benzin készítmény osztályba tartozónak kell tekinteni? A-90 Nikkelvegyületek Mit jelent az, hogy nikkelvegyületek belélegezhető formában (nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid) (1. sz. melléklet, 1. rész)? Vonatkozik-e ez a fémnikkelre? Vajon a zárójelbeli vegyületek felsorolása példálózó jellegű vagy tételes? A-95 Foszfor Vonatkozik-e az Irányelv a foszforra? A-100 Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok Mi tartozik az 1. sz. melléklet 1. részében szereplő Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz kategóriába? Az 1. sz. melléklet 2. rész 3 (c) megjegyzésének 2. pontja arra enged következtetni, hogy vannak olyan cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gázok, amelyekre a fenti definíció nem vonatkozik és ezért ezekre az 1. sz. melléklet 2. része érvényes. A-101 Városi gáz Vajon a városi gáz besorolható-e a fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz osztályba? Azok a benzin készítmények, amelyek nem üzemanyagként használatosak szintén idetartoznak. A jogalkotó szándéka szerint ide sorolandók: a petróleum könnyű frakciói akár üzemanyagként használatosak, akár nem; azok a motorhajtóanyagok, amelyeket nem petróleumból állítanak elő. A nehézolajok (pl. a dízelolaj) és a középnehéz-olajok (pl. a fehéráruk, a kerozin) NEM ebbe a kategóriába tartoznak. A nehéz- és könnyűolajok közötti különbséget többféleképpen meg lehet határozni, így pl. a lobbanáspont, a forráspont vagy a vegyi összetétel (a szénatomok száma) alapján is. A Bizottság ugyan nem részesít előnyben egy adott módszert sem, mégis azt javasoljuk, hogy a lobbanásponton alapuló eljárás alkalmazása legyen az általános; egy lehetséges példa a meghatározásra az, hogy benzinkészítmények azok, amelyek Abel-féle lobbanáspontja nem éri el a 22,8 C-ot. Általános elvként a gyártói/nagybani értékesítői/importőri felelősséget lehet elfogadni; e termékek tűzveszélyességét laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzi kell és ennek megfelelően kell az osztályozást elvégezni. Nem. Nem. Az anyagot saját tulajdonságai alapján kell osztályozni; végső felhasználása ebből a szempontból nem bír jelentőséggel. A fémnikkel nem tartozik ide. A lista tételes. Igen, a fehérfoszfor az 1. sz. melléklet 2. részében szereplő nagyon mérgező osztályba sorolandó. Ide sorolandó a földgáz akár gáz, akár cseppfolyósított fázisban van, továbbá MINDEN cseppfolyósított fokozottan tűzveszélyes gáz is. A 3 (c) megjegyzés 2. pontja egyszerűen csak megemlíti a fokozottan tűzveszélyes gázok fogalmát és az mind az 1., mind a 2. részhez szükséges, viszont nem mond semmint arról, hogy valamely anyag az 1. vagy a 2. részhez sorolandó. A 3 (c) megjegyzés 2. pontja alatt szereplő kizárásra nem feltétlenül van szükség, mivel az 1. rész fejlécéből egyértelműen kitűnik, hogy az 1. rész elsőbbséget élvez a 2. résszel szemben. Nem. A városi gázt fokozottan tűzveszélyes gáznak kell tekinteni (1. sz. melléklet 2. rész 8. osztály) hacsak nem cseppfolyósított formában van. 20

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Útmutató a veszélyes tevékenység SEVESO III. Irányelv szerinti azonosításához 2015. június 2 I. Vonatkozó

Részletesebben

18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos

Részletesebben

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai

Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Egyes kockázatelemzési (veszélyazonosítási) módszerek alkalmazásának értékelési, illetőleg ellenőrzési szempontjai Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal Bevezetés A veszélyes helyzetek azonosítására,

Részletesebben

Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Sárbogárd

Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Sárbogárd Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Sárbogárd Ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere 2009. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az előadás tartalma: a hazai jogszabályi környezetbe

Az előadás tartalma: a hazai jogszabályi környezetbe ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG SEVESO III. Irányelv bevezetése a hazai jogszabályi környezetbe Bali PéterP tű. őrnagy Veszélyes Üzemek FőosztF osztály kimelet főreferens 2015. júnij nius 9. Zalaegerszeg

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A nemzetgazdasági miniszter 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelete a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 8.1:2015.03.05. TARTALOMJEGYZÉK

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 8.1:2015.03.05. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. FOGALMAK... 4 I. RÉSZ ALKALMAZHATÓ PROGRAMOK... 5 3. A programok tulajdonságai... 5 4. Az alkalmazható programok listája... 7 II. RÉSZ SZIMULÁCIÓK KÉSZÍTÉSE... 7 5.

Részletesebben

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA.

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. október Szerkesztő: Duruc József Megjegyzés: A szövegben pirossal kiemelt

Részletesebben

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 1 TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT E L Ő S Z Ó A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII.6.)

Részletesebben

Támogatási Szerződés tervezet

Támogatási Szerződés tervezet Azonosító szám: Támogatási Szerződés tervezet amely létrejött egyrészről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.), mint támogató (továbbiakban: Támogató) képviseletében eljáró [közreműködő

Részletesebben

192/2013. (XI. 13.) önkormányzati határozat. Informatikai közbeszerzési pályázat kiírása

192/2013. (XI. 13.) önkormányzati határozat. Informatikai közbeszerzési pályázat kiírása 192/2013. (XI. 13.) önkormányzati határozat Informatikai közbeszerzési pályázat kiírása 1. Heves Város Önkormányzat Képviselő-testülete Hevesi Polgármesteri Hivatal informatikai eszköz-fejlesztése tárgyú

Részletesebben

önkormányzati rendelet módosítására Szimoncsikné dr. Laza Margit jegyző

önkormányzati rendelet módosítására Szimoncsikné dr. Laza Margit jegyző Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának JEGYZŐJE 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a helyi civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről

Részletesebben

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl A Kormány a katasztrófavédelemrıl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.

Részletesebben

2./ Közbeszerzési szabályzat. Határozati javaslat:.../2016.(iv.05.) számú Önkormányzati határozat

2./ Közbeszerzési szabályzat. Határozati javaslat:.../2016.(iv.05.) számú Önkormányzati határozat 2./ Közbeszerzési szabályzat Határozati javaslat:.../2016.(iv.05.) számú Önkormányzati határozat Diósjenő Községi Önkormányzat Képviselő - testülete a következő határozatot hozta: Diósjenő Község Önkormányzat

Részletesebben

2011. évi. törvény. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

2011. évi. törvény. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról A katasztrófavédelmi törvény tervezete Nyilvánosságra hozták a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezetet, amely az elmúlt időszak tapasztalatai alapján

Részletesebben

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdése

Részletesebben

A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 1 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 2 A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.

Részletesebben

A. adatlap A VESZÉLYES IPARI ÜZEM TERÜLETÉN JELEN LÉVŐ VESZÉLYES ANYAGOK

A. adatlap A VESZÉLYES IPARI ÜZEM TERÜLETÉN JELEN LÉVŐ VESZÉLYES ANYAGOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. A veszélyes anyag megnevezése (az R. 1. sz. melléklet 1. táblázatában szereplő nevesített anyagok esetén a veszélyes

Részletesebben

a felszíni víz minőségvédelmével kapcsolatos alap- és éves adatszolgáltatáshoz a 27/2005.(XII.6.)KvVM rendelet alapján

a felszíni víz minőségvédelmével kapcsolatos alap- és éves adatszolgáltatáshoz a 27/2005.(XII.6.)KvVM rendelet alapján Kitöltési útmutató a felszíni víz minőségvédelmével kapcsolatos alap- és éves adatszolgáltatáshoz a 27/2005.(XII.6.)KvVM rendelet alapján 2006. február 1 TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK...4 Az adatszolgáltatás

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához

ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Főosztály ÚTMUTATÓ a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához I. 2002. december 2002. december 2. Útmutató a külterületi közúthálózati

Részletesebben

Online Jogszabályok Mindenkinek

Online Jogszabályok Mindenkinek Online Jogszabályok Mindenkinek A szöveg hossza: 85789 karakter A megjelenítés ideje: 2008.01.09 17:05 Az oldal kinyomtatása - Vissza a találati listához Ez a dokumentum a Magyar Hivatalos Közlönykiadó

Részletesebben

Építőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata

Építőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki Kar Munkavédelmi Szabályzata 2012. (Elfogadva az Építőmérnöki Kar Kari Tanácsa a 2012. május 9-i ülésén) 2/39 A munkavédelemről szóló, 1993.

Részletesebben

108-65-6 203-603-9 Metoxipropilacetát 15. 110-19-0 203-745-1 Izobutilacetát 13

108-65-6 203-603-9 Metoxipropilacetát 15. 110-19-0 203-745-1 Izobutilacetát 13 A kiállítás kelte: 2005. 11. 02. A felülvizsgálat kelte: 2012.03.05. BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap 1. Anyag / készítmény - és cégmegnevezés

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 167. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 167. szám MAGYAR KÖZLÖNY 167. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. november 6., péntek Tartalomjegyzék 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve

Részletesebben

2011. évi CXXVIII. törvény. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

2011. évi CXXVIII. törvény. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Hatály: 2016.I.1. - 2016.VI.30. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének

Részletesebben

Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára. 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet

Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára. 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. oldal, összesen: 16 Hatály: 2010.VI.30. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki

Részletesebben

a védelmi feladatokban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelöléséről és felkészülési feladataik meghatározásáról

a védelmi feladatokban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelöléséről és felkészülési feladataik meghatározásáról 1./2009. (.) MeHVM rendelet a védelmi feladatokban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelöléséről és felkészülési feladataik meghatározásáról Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi

Részletesebben

23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről

23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről KIVONAT Lezárva 2014. június 29. Fontos: a szövegben dőlt betűvel írt részletek

Részletesebben

Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet

Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet Kelenföldi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezet 1119 Budapest, Etele út 65. Készítette: Csizmadia László tűzvédelmi előadó (IV-265/2006.) Novo Pyro-Controll Kft. 2013. május 22. A tűz elleni védekezésről,

Részletesebben

Mór Városi Önkormányzat (8060 Mór, Szent István tér 6.)

Mór Városi Önkormányzat (8060 Mór, Szent István tér 6.) Mór Városi Önkormányzat (8060 Mór, Szent István tér 6.) AJÁNLATTÉTELI INFORMÁCIÓK a Vállalkozási szerződés a móri Petőfi Sándor Általános Iskola új iskolaépületének kivitelezésére tárgyban kiírt, a Kbt.

Részletesebben

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról Hatályos: 2011.10.06-37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról Az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Veszélyes anyagok a telephelyen konferencia. kiemelt főreferensf

Veszélyes anyagok a telephelyen konferencia. kiemelt főreferensf Üzemeltetői i kötelezettsk telezettségek, hatósági feladatok a SEVESO III. Irányelv bevezetéséből l adódóan an Veszélyes anyagok a telephelyen konferencia 2015. június j 9. Laczkó Levente tű. t őrnagy

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Cimer Zsolt A veszélyes anyagokat gyártó, felhasználó, tároló küszöbérték alatti üzemek tevékenységéből

Részletesebben

Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak

Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak Jogszabályok listája Jogszabályi keretek összefoglalása polgári ügyszak 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz) 56/2008.(III.26.)

Részletesebben

Szakmai ajánlás. az egységes villamos energia feszültség minőség monitoring rendszer kialakítására

Szakmai ajánlás. az egységes villamos energia feszültség minőség monitoring rendszer kialakítására ES-891/9/2008. Szakmai ajánlás az egységes villamos energia feszültség minőség monitoring rendszer kialakítására Budapest, Tartalomjegyzék 1. Célkitűzés... 3 2. Bevezetés... 3 3. Nemzetközi kitekintés...

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (...) a hordozható nyomástartó berendezésekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (...) a hordozható nyomástartó berendezésekről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.9.2009 COM(2009) 482 végleges 2009/0131 (COD) C7-0161/09 Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (...) a hordozható nyomástartó berendezésekről

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 36. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Részletesebben

A palackos pébégáz-forgalmazás üzletszabályzata

A palackos pébégáz-forgalmazás üzletszabályzata KIVONAT A PALACKOS PÉBÉ ÜZLETSZABÁLYZATBÓL A palackos pébégáz-forgalmazás üzletszabályzata Kiadás: 2015.08.31. Revízió: 3.1 1 TARTALOMJEGYZÉK Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 1.1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA...

Részletesebben

PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS K I T Ö L T É S I Ú T M U T A T Ó Az Európai Szociális Alap támogatásával A monitoring célja a megvalósuló projektek folyamatos nyomon követése. Ez több okból szükséges.

Részletesebben

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001.

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001. A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre és MINTA Kollektív Szerződés 2001. július 2 Bevezetés A Munka Törvénykönyve 2001. július 1.-ei módosítása

Részletesebben

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. T Á J O L Ó T E R V K F T. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a 2/2005. (I.11.)

Részletesebben

Útmutató a pénzügyi elemzés készítéséhez

Útmutató a pénzügyi elemzés készítéséhez Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága Útmutató a pénzügyi elemzés készítéséhez Alkalmazandó a regionális operatív programok keretén belül a kisléptékű településfejlesztési célú projektjavaslatok

Részletesebben

A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata

A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata 2003 február 1 - március 10. CÉL A rendkívüli országos vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP ARCTURUS 10W40 TRUCK MOTOROLAJ

BIZTONSÁGI ADATLAP ARCTURUS 10W40 TRUCK MOTOROLAJ Kiadás dátuma (1. változat): 2013.05.15. Felülvizsgálat és nyomtatás időpontja: 2013.05.15. 1. A KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG AZONOSÍTÓJA 1.1. A keverék azonosítása Terméknév: ARCTURUS 10W40 TRUCK félszintetikus

Részletesebben

ELEKTROMOS ÁRAM BESZERZÉSE AZ ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT RÉSZÉRE 2015 TÁRGYÚ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSÁHOZ. Budapest, 2015.

ELEKTROMOS ÁRAM BESZERZÉSE AZ ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT RÉSZÉRE 2015 TÁRGYÚ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSÁHOZ. Budapest, 2015. D O K U M E N T Á C I Ó ELEKTROMOS ÁRAM BESZERZÉSE AZ ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT RÉSZÉRE 205 TÁRGYÚ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSÁHOZ Budapest, 205. 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ AZ ELJÁRÁS BEMUTATÁSA... 3 II. MŰSZAKI

Részletesebben

A hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata

A hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata A hazai veszélyes üzemek által a súlyos baleseti veszélyek azonosítására és a kockázatok értékelésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata Cseh Gábor Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal 1. Bevezetés

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II.

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II. KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott b8/2 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések II. című képzéshez A képzési program kódszáma: b8/2 A képzési program megnevezése: Agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

A Kormány 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete

A Kormány 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete 6174 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/59. szám A Kormány 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjérõl, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal

Részletesebben

1.1 A készítmény neve: PLASTI DIP Spray (minden szín)

1.1 A készítmény neve: PLASTI DIP Spray (minden szín) Termék szám:18 1/6 1.Az anyag/készítmény és vállalkozás azonosítása 1.1 A készítmény neve: A készítmény felhasználása: Multifunkcionális gumibevonat. Fémre, fára, üvegre, gumira, betonra, műanyagra, kötélre,

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

Új kötelezettségek személyes adatok megsértése esetére

Új kötelezettségek személyes adatok megsértése esetére Új kötelezettségek személyes adatok megsértése esetére Szerző: Dr. Halász Bálint ügyvéd 2013. szeptember 12. 2013. augusztus 25-én hatályba lépett az Európai Bizottság 611/2013/EU számú rendelete, amely

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap

BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap A kiállítás kelte: 2005. 11. 02. A felülvizsgálat kelte: 2012.03.23. BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap 1. Anyag / készítmény - és cégmegnevezés

Részletesebben

T Ű Z V É D E L M I H A S Z N Á L A T I S Z A B Á L Y O K

T Ű Z V É D E L M I H A S Z N Á L A T I S Z A B Á L Y O K Budapest XVIII.-ker. Lakatos úti 2. sz. Lakásszövetkezet 1184 Budapest, Lakatos út 32. Tel.: +36 1 295 12 77 vezetoseg2szlakszov@digikabel.hu www.lakatosszovetkezet.hu. T Ű Z V É D E L M I H A S Z N Á

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

A tartályos pébégáz-forgalmazás üzletszabályzata kivonat

A tartályos pébégáz-forgalmazás üzletszabályzata kivonat A tartályos pébégáz-forgalmazás üzletszabályzata kivonat 3.1 revízió Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1.1. AZ TÁRGYA... 3 1.2. AZ HATÁLYA, ÉRVÉNYESSÉGI KÖRE... 3 1.3. A PRÍMAGÁZ ÜZLETPOLITIKÁJA...

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Hatályos: 2016.01.30.-tól Algyő Nagyközség Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

Útmutató a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 18. -a szerinti programkövetelmény javaslat benyújtásához. ÚTMUTATÓ

Útmutató a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 18. -a szerinti programkövetelmény javaslat benyújtásához. ÚTMUTATÓ Útmutató a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 18. -a szerinti programkövetelmény javaslat benyújtásához. ÚTMUTATÓ a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 18. -a szerinti programkövetelmény

Részletesebben

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT BESZERZÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyta:... Bak Tibor intézményvezető Beszerzési Szabályzat oldal 1 Az Alapfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központ (a továbbiakban: ALIM) beszerzéseinek lebonyolításával

Részletesebben

I. évfolyam, 1. szám 2016. március IDŐSZAKOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK A SEVESO III. IRÁNYELV TÜKRÉBEN

I. évfolyam, 1. szám 2016. március IDŐSZAKOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK A SEVESO III. IRÁNYELV TÜKRÉBEN I. évfolyam, 1. szám 2016. március Mesics Zoltán, Kovács Balázs IDŐSZAKOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK A SEVESO III. IRÁNYELV TÜKRÉBEN Absztrakt A jelen cikkükben a szerzők bemutatják a veszélyes üzemekhez kapcsolódó

Részletesebben

CHESTERTON BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK REACH szerint

CHESTERTON BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK REACH szerint Verziószám: 1.3 (HU) 1 oldal CHESTERTON BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK REACH szerint 1. Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása A keverék azonosítása: Adatlapszám: 218A-5 Felhasználási

Részletesebben

BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP Oldalszám 1/1

BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP Oldalszám 1/1 BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP Oldalszám 1/1 1. A készítmény neve 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalat azonosítása 1.1. Az anyag vagy a készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: 955629 MANNOL

Részletesebben

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! 2012. november X. évfolyam 11. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság

Tartalom. Munkabiztonság. Tisztelt Előfizetőnk! 2012. november X. évfolyam 11. szám. Szakmai folyóirat. Munkabiztonság Munkavédelem Szakmai folyóirat 2012. november X. évfolyam 11. szám Munkabiztonság rovatunkban szó lesz az előzetes bejelentéssel történő hatósági ellenőrzések eljárási rendjéről, az egészséges ivóvíz biztosításához

Részletesebben

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. végrehajtási rendelete. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. végrehajtási rendelete. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. végrehajtási rendelete 2009. 03.hónapban hatályos szöveg (Kivonatos közlés, a mellékleteket lásd: www.magyarorszag.hu) 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes

Részletesebben

F + (Fokozottan tűzveszélyes) A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok: R 12 Fokozottan tűzveszélyes

F + (Fokozottan tűzveszélyes) A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R mondatok: R 12 Fokozottan tűzveszélyes 1/7. oldal Oust aeroszol - tiszta illat 1. A készítmény neve: 1.1. Kereskedelmi név: Oust aeroszol tiszta illat Azonosítási szám: 694694/001 1.2. A készítmény felhasználása: légfrissítő 1.3 Társaság/vállalat

Részletesebben

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ és BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ és BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK Garancia PlusZ Garancia PlusZ gold Garancia PlusZ platina akciós BIZTOSÍTÁSI TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ és BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK A Media Markt által közvetített olyan Garancia Plusz biztosításhoz, mely biztosítás

Részletesebben

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag

Targoncavezető tanfolyam. Segédanyag Targoncavezető tanfolyam Segédanyag 1 Tétel Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit! Kulcsszavak, fogalmak: 1, A munkavédelem célja A balesetek, foglalkozási

Részletesebben

Összefoglalás a Cseszmei-víz vízgyűjtő-fejlesztési tanulmánytervének dokumentálásához Készítette: dr. Madarassy László

Összefoglalás a Cseszmei-víz vízgyűjtő-fejlesztési tanulmánytervének dokumentálásához Készítette: dr. Madarassy László A műszaki leírás és készítésének főbb szabályai Összefoglalás a Cseszmei-víz vízgyűjtő-fejlesztési tanulmánytervének dokumentálásához Készítette: dr. Madarassy László Általános szabályok A műszaki leírás

Részletesebben

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről KIVONAT Lezárva 2014. június 29. Fontos:

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG II.

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG II. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

2001.09.17. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 247. szám

2001.09.17. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 247. szám A BIZOTTSÁG 2001. szeptember 7-i AJÁNLÁSA a szervezeteknek a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételét biztosító, 761/2001/EK európai parlamenti és

Részletesebben

23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. (1) bekezdés j) pontjában

Részletesebben

Eljárást megindító hirdetmény; Vállalkozással vegyes szállítási szerződés Rákoskeresztúri fűtőmű távfelügyeletének kiépítése tárgyában

Eljárást megindító hirdetmény; Vállalkozással vegyes szállítási szerződés Rákoskeresztúri fűtőmű távfelügyeletének kiépítése tárgyában Eljárást megindító hirdetmény; Vállalkozással vegyes szállítási szerződés Rákoskeresztúri fűtőmű távfelügyeletének kiépítése tárgyában Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/97 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés

Részletesebben

2.2. Biztosított az a jogi személy, aki valamely áruknak közúton, járművel, díj ellenében történő belföldi fuvarozására vállalkozik.

2.2. Biztosított az a jogi személy, aki valamely áruknak közúton, járművel, díj ellenében történő belföldi fuvarozására vállalkozik. 1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 1.1. A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. a jelen biztosítási szerződés alapján díjfizetés ellenében a 7. pontban foglalt kivételekkel megtéríti mindazokat az árukárokat,

Részletesebben

MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ

MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ MINŐSÉGELLENŐRZÉSI ÖSSZEFOGLALÓ i TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 1 1. Előszó... 1 2. Fontosabb jogszabályok... 1 3. Jelmagyarázat... 1 4. A közbeszerzési eljárás tárgya, az eljárásrend és a jogalap...

Részletesebben

4. ELSZÁMOLÁS SORÁN BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK KÖRE KÖLTSÉGENKÉNT...16

4. ELSZÁMOLÁS SORÁN BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK KÖRE KÖLTSÉGENKÉNT...16 Útmutató a Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetésre került Tehetséges magyar fiatalok nemzetközi tanulmányi és művészeti versenyeken, diákolimpiákon való részvételének támogatása című pályázathoz

Részletesebben

Kormányrendeletek. 1. Általános rendelkezések. 2. Értelmező rendelkezések

Kormányrendeletek. 1. Általános rendelkezések. 2. Értelmező rendelkezések M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 122. szám 64373 III. Kormányrendeletek A Kormány 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelete az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során

Részletesebben

(egységes szerkezetben a 31/2012. (XI.30.), az 1/2013. (I.31.) és a 14/2013. (VI.27.) számú önkormányzati rendelettel)

(egységes szerkezetben a 31/2012. (XI.30.), az 1/2013. (I.31.) és a 14/2013. (VI.27.) számú önkormányzati rendelettel) Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2012. (VII.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú utakon a tehergépjárművek közlekedésének súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek

Részletesebben

Gimnázium és Szakközépiskola Balassagyarmat. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata

Gimnázium és Szakközépiskola Balassagyarmat. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola Balassagyarmat Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata Tartalomjegyzék Bevezető rész... 4 A szabályzat hatálya... 4 I.... 6 A SZEMÉLYI IRATOK KEZELÉSE

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2016. május 17-én (kedd) 9.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2016. május 17-én (kedd) 9.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Balatonudvari Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1./2013. (I.28.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról

Balatonudvari Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1./2013. (I.28.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Balatonudvari Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1./2013. (I.28.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Balatonudvari Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M

S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I S Z A B Á L Y Z A T S Z E G E D 2015. D E C E M B E R 21. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szabályzat célja, hatálya 4 II.

Részletesebben

BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP Oldalszám 1/1

BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP Oldalszám 1/1 BIZTONSÁGTECHNIKAI ADATLAP Oldalszám 1/1 1. A készítmény neve 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalat azonosítása 1.1. Az anyag vagy a készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: 950310 MANNOL

Részletesebben

2. Összetétel/információk az összetevőkre Összetevő Koncentráció Veszély- R tömeg% jel(ek) mondatok

2. Összetétel/információk az összetevőkre Összetevő Koncentráció Veszély- R tömeg% jel(ek) mondatok Kiadva: 2002.május 2. Változat: 3. Oldalszám: 1/5 1. Az anyag/készítmény és a társaság azonosítása 1.1. Az anyag vagy a készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: PREVENT autókárpittisztító aeroszol

Részletesebben

9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE

9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE 9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József Az ellenőrzés lényege, jellemzői

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya BÁTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK / ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAIRÓL, VALAMINT AZOK ELMULASZTÁSÁNAK JOGKÖVETKEZMÉNYE- IRŐL Báta Községi Önkormányzat

Részletesebben

89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet. a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről

89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet. a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

Részletesebben

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. III. évfolyam 2013. évi 2. szám

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. III. évfolyam 2013. évi 2. szám III. évfolyam Tartalom 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu vezeto@csmkh.hu Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601 A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott Bevezető... 2 Törvényességi Felügyeleti

Részletesebben

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Dr. Vida Sándor* VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Az Európai Bíróságot számos esetben foglalkoztatta már, 1 és bizonyára még sokszor fogja foglalkoztatni

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 64 Iktatási szám: Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06... Főigazgató Főigazgató gazdasági helyettese 2 2. oldal: összesen: 64

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint KLIMATISZTÍTÓ SPRAY

BIZTONSÁGI ADATLAP A 1907/2006 számú EK szabályozás szerint KLIMATISZTÍTÓ SPRAY 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Termék tájékoztató Termék kereskedelmi neve : Termék kódja : 089376410 MSDS-Identcode : 10014588 Társaság : Würth Szereléstechnika Kft. 2040 Budaörs,

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 2.3 Mérgező gázok 2.1 Gyúlékony gázok. Szén-monoxid 3.7 (CO 3.7) Szén-monoxid 4.7 (CO 4.7)

BIZTONSÁGI ADATLAP. 2.3 Mérgező gázok 2.1 Gyúlékony gázok. Szén-monoxid 3.7 (CO 3.7) Szén-monoxid 4.7 (CO 4.7) Oldalszám: 1 / 13 2.3 Mérgező gázok 2.1 Gyúlékony gázok VESZÉLY 1. SZAKASZ Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása Kereskedelmi név Vegyi képlet : sűrített gáz: 3.7 (CO 3.7) 4.7 (CO 4.7)

Részletesebben

Támogatási Szerződés

Támogatási Szerződés Azonosító szám: TÁMOP-2.4.3/B-2-10/2-2010-0013 Támogatási Szerződés amely létrejött egyrészről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. december 16-i és 2010. december 20-i ülésszakára Tárgy: A Kinizsi u. 37. szám alatti ingatlanra vonatkozó üzemeltetési

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS A MUNKAERŐPIACI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZ 2010

PÁLYÁZATI KIÍRÁS A MUNKAERŐPIACI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZ 2010 PÁLYÁZATI KIÍRÁS A MUNKAERŐPIACI ALAP KÉPZÉSI ALAPRÉSZ 2010. ÉVI DECENTRALIZÁLT REGIONÁLIS KERETÉBŐL FINANSZÍROZANDÓ, A SZAKKÉPZÉS TÁRGYI FELTÉTELEINEK FEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSÁRA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (1) bekezdés

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 18579-9/2012. Tárgy: A Robert Bosch Kft. 1103 Budapest, Gyömrői

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dézsi Zsolt. A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere. A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret

MUNKAANYAG. Dézsi Zsolt. A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere. A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret Dézsi Zsolt A vámtarifa alkalmazásának jogszabályi háttere A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret A követelménymodul száma: 1982-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

SÉRÜLT ÉS HAMIS (VAGY HAMISÍTÁS GYANÚS) GREEN PASS UTALVÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

SÉRÜLT ÉS HAMIS (VAGY HAMISÍTÁS GYANÚS) GREEN PASS UTALVÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1146 Budapest, Thököly út 172. TELEFON: +36 1 / 796 19 44 WWW.GREENPASS.PRO SÉRÜLT ÉS HAMIS (VAGY HAMISÍTÁS GYANÚS) GREEN PASS UTALVÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Hatályos: 2015. április 13. napjától 2 Green

Részletesebben