BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)"

Átírás

1 BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG

2 Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség 8600 Siófok, Batthyány utca 1. Tel.: 84/ Dr. Molnár Gábor ügyvezető igazgató - 2 -

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tó körül összekapcsolódó községeket és városokat szinte kivétel nélkül összeköti az, hogy parti sávjuk a település jelentős vonzerejét képezi. Ennek ellenére nagy különbség mutatkozik meg abban, hogy az eltérő adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező partszakaszok jelenleg milyen állapotban vannak, a hasznosítás során mennyire van jelen, és mennyire tud működni a felelős gazda szemlélet. Eltérések mutatkoznak a partszakaszok fizikai, ökológiai állapotában, a tulajdoni és kezelői viszonyokat illetően, illetve a fejlesztési irányokban és a vonatkozó jogszabályok betartásában is. Kedvező, hogy az elmúlt másfél évtizedben kialakult az a jogi környezet, amely lefekteti a még természetes partszakaszok megőrzésének alapjait, illetve kinyilvánítja az átalakított parti zöldterületek ökológiai, tájesztétikai állapotjavításának, közcélú használatának igényét. Az EUROSCAPES projekt során kialakításra került ezeknek az eszközöknek a települési tervezés szintjén összefogható alkalmazási módja, amely tájkép menedzsment tervek kidolgozásán keresztül segíteni tudja a Balaton parti sávjával érintett 43 db települést a kedvezőbb kezelői- és területhasználati viszonyok kialakításában. A tájkép menedzsment tervek nem csak a környezeti állapot feltérképezését és javítását, valamint a vízparti ingatlanok adminisztratív és kezelői feltételeinek javítását teszik lehetővé a jogszabályi kötelezettségek teljesítése céljából. Kedvezőbb körülményeket tudnak teremteni azoknak a települési fejlesztési elképzeléseknek is, amelyek megvalósulásukkal a különböző zöldterületek ökológiai és közcélú fejlesztésein keresztül a balatoni táj fenntartható fejlesztését szolgálják. I. SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR - Tervek és jogszabályok A balatoni tájat, illetve a tó szűkebb környezetét érintő változások a mindenkori magasabb szintű, kormányzati és szakmai törekvések, illetve a helyi fejlesztéspolitikák, vagy ezek hiányának közös eredményéből jöttek létre. A vélt, vagy valós gazdasági és társadalmi igények mögött gyakran háttérbe szorult a természeti értékkel való gazdálkodás felelőssége. A turizmus fejlődésével és a klímaváltozás hatásaival párhuzamosan növekvő környezeti érzékenység újabb és újabb kihívások elé állította a tóval kapcsolatos fejlesztéspolitikák alkotóit, megvalósítóit. Mára a településeken eltérő kezelési- és tulajdonviszonyok mellett a partszakaszok jellegének megfelelő területhasználati módok alakultak ki, amelyek jelentősen hozzájárulnak a balatoni táj megjelenéséhez. Parkosított közterületek, strandok, kikötők, magánterületek váltakoznak a jelentős részben kiépített partszakaszokon, de megtalálhatók még a tó egészsége szempontjából fontos nádasövek is. A Balaton rendelkezik olyan, hosszú távú fejlesztési koncepcióval, amelyben a balatoni táj védendő értékként jelenik meg. A jelenlegi jogszabályi környezet pedig lehetőséget nyújt a táji értékek megőrzését lehetővé tevő, települési fejlesztéspolitikák kialakításához is. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) 1999-ben elkészíttette, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját ban elfogadta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2020-ig szóló Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját. A koncepcióban megfogalmazott területfejlesztési cél: A Balaton kiemelt üdülőkörzetében a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése és javítása, a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében.

4 - 4 - Balaton Táj Kezelési Terv A koncepció összhangban van a fenntartható tájhasználat alapjait lefektető nemzetközi megállapodással, követi az Európai Táj Egyezményben megfogalmazott feladatokat és elvárásokat, ezáltal megteremti a témával kapcsolatos fejlesztések célrendszerének alapjait. A fenntartható tájhasználat gyakorlati megvalósítása szempontjából előnyt jelent, hogy a szabályozás törvényi lehetősége és keretei a Balaton Törvény (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény) formájában több mint egy évtizede adottak. Fontos azonban a rendszeres felülvizsgálat elvégzése, ésszerű módosítások megtétele és az alkalmazás helyi szintű eszközeinek megteremtése. Ez utóbbit segítik a 43 Balaton parti településre külön-külön elkészített vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, melyek tárca nélküli miniszteri rendeletekkel lettek kihirdetve években (TNM rendeletek). Ezek a jogszabályok az Országos Területrendezési Terv eszközrendszerét alkalmazva településenként szabályozzák a zöldterületek és egyéb területek használati módjait, keretet szabva a településrendezési tervek adta helyi lehetőségeknek. A részletes vízpart-rehabilitációs tervek növényzetfelmérés és minősítés eszközével, valamint partvonal szabályozási munkarészek révén alapozzák meg a parti sáv ökológiai állapotának pontos értékelését, javítását és rehabilitációját. Sajátos szabályozási környezetet teremtenek a településeken a vízparttal érintkező rész hosszának 30%-án létrehozandó közösségi terek, ún. parti sétányok kialakítása érdekében. Az ösztönzési rendszerről elmondható, hogy gyenge összhangban van a kialakított szabályozási környezettel. A Balaton számára nem áll rendelkezésre önálló, hosszú távon felhasználható fejlesztési forrás. A fejlesztések pénzügyi alapjai évente, a kormány, illetve a minisztériumok és a régiók közötti alku eredményeként kerülnek meghatározásra, ami kiszolgáltatottá teszi a Balaton térség közösségi célú fejlesztését. Ezért alapcélként kell megfogalmazni a térség saját fejlesztési potenciáljának megteremtését. Az intézményrendszerben, elsősorban a meglévő térségfejlesztési koordináló szervezet a Balaton Fejlesztési Tanács megerősítésével szükséges kialakítani egy a térségi fejlesztéseket hatékonyan menedzselni képes struktúrát. Ennek a kialakult térségfejlesztési eszközök, úgymint a szabályozás és ösztönzés hatékonyabb működését kell elősegítenie. II. VÍZPARTI TÁJ a vizsgálati terület II.1. A Balaton partvonala és az épített part A Balaton partvonalának karbantartása minden parti településen fontos feladat, függetlenül attól hogy érintik-e fejlesztések. A helyi adottságok, kezelői- és tulajdonviszonyok, kiépítettség és használati módok tekintetében nagy különbségek mutatkoznak meg a települési partszakaszok között. Az eltérések ellenére megállapítható, hogy a partvonal karbantartása minden településen megfelelő erőforrások tervszerű felhasználását igényli, a tulajdoni- és kezelői viszonyoknak megfelelően. Általánosságban egy part természetesnek tekinthető mindaddig, amíg a tó vízszintjének és medrének találkozásánál a partvonal természetes körülmények között alakul, az emberi beavatkozásnak meghatározó szerepe nincs. A Balaton 235 km hosszú partvonalából 127 km természetes partvonalúnak tekinthető, míg mesterségesen kiépített és védett partszakasz 108 km hosszban található. A tó vízszintjének változása a siófoki zsilip megépítése (1863), újjáépítése és kibővítése óta szabályozottnak tekinthető. A jelenlegi kb. 40 cm-es (sávon belüli természetes áradás-apadás) ingadozás a természetes partvonalat alig változtatja.

5 A partépítési munkákat kezdetben a partvonal természetes változásainak (elhabolás, feltöltődés) megakadályozása céljából végezték, majd egyre gyakrabban jelentkezett a partvonal módosításának igénye különféle társadalmi-gazdasági indokok és elvárások alapján. A legelső partszabályozási munkák a Déli-vasút védelme és a hajózás érdekében történtek, utóbbiak elsősorban kikötő építésre korlátozódtak. Ezt követték a strandépítők és a magán építtetők kezdeményezései. Jelentősebb partvédelmi munkák az 1930-as évektől kezdődtek, ezek többségében a parti területek vízelvezetésével, a mélyen fekvő részek feltöltésével jártak. Az 1960-as évekig a partvonal megjelenése keveset változott, mindössze 10 km közterületi partvédelem épült. Az 1960-ban fellendülésnek indult turizmus felgyorsította a partvédőművek építését. Ugyanekkor alakult meg a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, mely megkezdte és 20 éven át intenzíven folytatta a tervszerű nagyobb és összefüggő partszakaszokra kiterjedő partfalépítést és az ezzel együtt megvalósuló partvonal szabályozást után a partépítés intenzitása csökkent, aránya napjainkig alig változott. II.2. A parti sáv és növényzete A Balaton állapotában nagyon fontos szerepet játszik a parti sáv nádasöve. Átmenetet képez a víz és a szárazföld között, ezért pufferként is működik. Folytonosságának megszakadása csökkentheti a szegélyfunkciót és saját fennmaradási lehetőségét. A parti sáv növényállománya fékezi a vízmozgást (szabályozott vízszintingadozás, kilendülés, lengések, hullámzás), a parti nádas öv pedig véd az abrázió, a part erodálódása, elhabolása ellen. Iszapcsapdaként működik és hosszabb távon a természetes partnyerés eszköze. Azonban a természetes partok is igénylik a szakszerű emberi beavatkozást, időszakos kezelést. A Balaton és a parti zóna védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II.13.) kormányrendelet célja biztosítani a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség megőrzését, valamint a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás megvalósítását. A rendelet a balatoni nádasok és más parti növényzet 5-évenkénti felmérését és minősítését írja elő. A köznyelv a munkát röviden nádasminősítésnek hívja, de valójában a természetes és a természeteshez közelálló növényállományok együttes felméréséről van szó. A felmérések és minősítések 1998-al kezdődően a rendeletnek megfelelően folynak ben az EUROSCAPES projekt közreműködésével a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság elkészítette az új növényzettérképet, ill. az új növényzetminősítést, immár harmadik alkalommal. A felmérés eredményének a települések, az állandó lakosok és az üdülők szempontjából kiemelkedő jelentősége van. A növényzetfelmérés és minősítés az általános digitális vegetációtérképezés módszerével készült Dr. Pomogyi Piroska hidrobotanikus szakértő vezetésével. Az érintett területekre vonatkozó korlátozott hasznosítási lehetőség vagy beavatkozási tilalom a növényzet I V-ig terjedő osztályba sorolása szerint került meghatározásra. Az elemzések során a gazdasági hasznosíthatóság szerinti értékelés is megtörtént. Megállapítást nyert, hogy a durván 1400 ha balatoni nádasból mekkora az a terület, amelyen ma még piacképes, ipari hasznosításra alkalmas nád állítható elő. II.3. Direkt emberi beavatkozások A növényzettérképezés terepi bejárásai, illetve a légifotók feldolgozása során megfigyelésre került, hogy a Balaton parti sávjában sok a külső, emberi beavatkozás. A növényzettérképezéssel párhuzamosan lehatárolásra kerültek a Balaton jogi partvonalán belül található stégek, nyiladékok, feltöltések, amelyek a növényzeten haladnak keresztül

6 - 6 - Balaton Táj Kezelési Terv Az emberi tevékenység által okozott kártételek leggyakoribb példái a sokszor illegális stégek és feltöltések a tó medrében, amelyekkel összefüggésben építési törmelékkel történő szennyezések és gyomnövények jelennek meg. Gyakoriak a csónakbejárók és ezek használata miatt gyakran vágják a nádat a víz alatt, amelyek mentén a hullámzás ereje gyéríti tovább a nádas öveket. III. A FEJLESZTÉSEKRŐL keretek és szempontok III.1. A parti terület gazdasági szempontú értékelése Az ingatlanárak szintje és alakulása megmutatja egy terület kedveltségét, azaz a terület iránti keresletet. Részletes összehasonlító vizsgálatok kerültek elvégzésre három, az elmúlt évtizedben, a fejlesztések időszakában egymástól eltérő fejlődési pályát leíró Balaton-parti településen. A három, kiemelten vizsgált településre jelentősen eltérő fejlesztési források érkeztek. Összehasonlító vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a leginkább fejlesztett településen, nemcsak hogy magasabbak az ingatlanárak, de gyorsabban is emelkedtek a vizsgált időszakban, mint a másik két településen. A válság során is kevesebbet vesztettek értékükből az ingatlanok, mint a másik két vizsgált településen. Megfigyelhető, hogy az a városrész, amely a parthoz való fizikai közelsége ellenére, nem rendelkezik közvetlen hozzáféréssel a Balaton partjához, leszakadni látszik az ingatlanárakat tekintve a város többi részétől. Míg az időszak elején a lakások és házak hasonló fajlagos árért keltek el, addig az elmúlt évtized során egyértelmű árprémiumra tettek szert a lakások. A válságot követően a házak és a lakások közötti eltérés csak tovább növekedett. III.2. Vízpart-rehabilitációs tervek fejlesztési területeinek értékelése Ismeretes, hogy a Balaton parti sávjában az önkormányzati ingatlanok mellett előfordulnak különböző jellegű magánterületek, illetve közterületként használt állami területek is. A települési vízpart rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatának megalapozása céljából felmérést végeztünk a tanulmánytervek által érintett állami ingatlanok használati viszonyainak feltérképezése és kedvezőbbé tétele érdekében. Adatgyűjtést és elemzést követően olyan szakértői munka indult el, amely a települések érdekeit figyelembe véve az adott jogszabályi környezetbe illeszkedő javaslatokat kínál a parti sáv zöldterületeire vonatkozó kezelői viszonyok kedvezőbbé tételére. Minden egyes ingatlant érintően egyedi vizsgálat keretében kerül megállapításra, hogy van-e lehetőség a településgazdálkodási szempontok szerinti hasznosítás megvalósítására, a tulajdoni vagy kezelői viszonyok módosításával. Vannak olyan területek, ahol ezek a módosítások különösen indokoltak, mivel a település közcélú fejlesztéseit segítik. Előfordulnak azonban olyan ingatlanok is, amelyek esetében természetvédelmi korlátozások, illetve vízügyi feladat ellátási szempontok zárják ki a módosítás lehetőségét. III.3. A parti sáv fejlesztése és szabályozása A Balaton törvény (2000. évi CXII. tv) előírásait tárca nélküli miniszteri rendeletekkel kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek helyezik települési szintre. A tervek térképmellékletei többek között ábrázolják a meglévő kikötők (hajó-, csónak- és vitorláskikötő) helyeit, illetve a kikötők létesítésére és a strandolásra alkalmas partszakaszokat is. Ezek általában azok a népszerű területhasznosítási módok, amelyek a települési fejlesztési tervekben fellelhetők a parti sávot illetően.

7 A évi növényzet felmérés és - minősítés eredményei értékelésre kerültek a vízpartrehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálata tükrében. Megállapítást nyert, hogy a tanulmánytervek sok esetben megvalósíthatatlan fejlesztési elképzeléseket is tartalmaznak. A tanulmánytervekben található strandfejlesztési helyek egynegyede olyan területen helyezkedik el, ahol a jövőbeni fejlesztés nem végezhető el a nádasöv veszélyeztetése miatt. Hasonló módon vizsgálatra kerültek a kikötők létesítésére alkalmas területek is. A 180 db új kikötő létesítésére kijelölt, vagy a már meglévő kikötők fejlesztése, bővítése szempontjából számba vett területek egyharmadán nem lehetséges ilyen célú fejlesztés. A vizsgálat során kirajzolódott, hogy a direkt emberi beavatkozással leginkább érintett települések esetében a problémás helyszínek aránya meghaladja az egyharmadot. Mindezek alátámasztják a vízpartrehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatának szükségességét. IV. INTÉZKEDÉSEK operatív programozás IV.1. A parti sáv kezelésének, fejlesztésének célrendszere A parti sáv szakszerű kezelése összetett feladat. Vízvédelmi, élőhely védelmi, nádgazdálkodási, tájkép megőrzési célok és intézkedések mellett megjelennek a közösségi és turisztikai fejlesztések igényei is. A vízpart rendszeresen elvégzendő műszaki- és kertészeti jellegű karbantartási feladatokat igényel. A vízparti táj kezelésének alapfeladata, hogy miképp lehetne feloldani a természet/környezet jó ökológiai állapotban tartása és az emberek vízhasználati igénye között fennálló ellentéteket. A tervben ebből kiindulva két alapcélt tűztünk ki: 1) a jó természeti állapot megőrzése, 2) a közösségi használat biztosítása. Az alapcélok elérésének útja 1) a parti öv jó állapotba hozása, 2) a jó állapot fenntartása, mely mind a természeti, mind a társadalmi igények kiteljesedésének lehetőséget biztosít. Szerkezetében területi alapon 3 részre tagoltuk az intézkedéseket: I) parti öv, mely elsősorban a természetes vegetációt érinti, II.) partvonal, mely elsősorban az épített partot, a vízszárazföld közvetlen határvonalát jelöli, III.) közvetlen parti sávban kialakítandó közhasználatú parti sétányok területe. VI.2. Intézkedések rövid leírása Intézkedés Cél Feladatok I.1. Növényzetkezelés, megújítás és hasznosítás I.2. A tómeder megtisztítása a természetkárosító objektumoktól I. Természetes és természet közeli területek védelme és kezelése A Balaton parti sáv természeti területein a biológiai sokféleség megőrzése, a jó természeti állapot fenntartása a környezeti, gazdasági és társadalmi hatások és lehetőségek egyidejű figyelembevételével. A tómederben és a hozzá kapcsolódó közvetlen parti sávban az engedély nélkül létesített objektumok természetvédelmi, környezetvédelmi és balesetvédelmi szempontok figyelembevételével történő felszámolása. I.1.1. Növényzet-kezelési szabályzatok és tervek készítése; I.1.2. Nádkezelési szabályzatok és tervek felülvizsgálata. I.2.1. Direkt emberi beavatkozások felszámolási terve; I.2.2. Víz alatti akadályok elhárítási terve

8 Intézkedés Cél Feladatok II.1. Partvédőművek felújítása és fenntartása II.2. Szabályozási partvonal kialakítása, partvonal rehabilitáció III.1. Ingatlanhasznosítás kedvezőbbé tétele II. Épített partvonal védelme, fenntartása A partvédőművek jó állapotba hozása és II.1.1. Felújítási és fenntartási ennek fenntartása, valamint a terv készítése; mikroklimatikus változásokhoz való II.1.2.Szezonális feladatok alkalmazkodás elősegítése elvégzése A partvonal szabályozási tervek alapján megállapított partvonal kialakítása, a meglévő és a tervezett szakaszok természetközi kialakításának előtérbe helyezésével. II.2.1. Ingatlannyilvántartást érintő feladatok. II.2.2. A partvonal természetbeni kialakítása, rehabilitációja. III. A vízpart közösségi elérhetőségének biztosítása, parti sétányok kialakítása A vízpart-rehabilitációs tervezéssel érintett területeken, különösen a közösségi célú fejlesztések megvalósításához szükséges ingatlanok hasznosításához a megfelelő jogi és szabályozási állapot kialakítása III.2. Parti sétányok kiépítése és fenntartása A vízpart-rehabilitációs tervekben kijelölt közhasználatú parti sétányok kialakításának megvalósítása III.1.1. Állami tulajdonú területek hasznosítási terve; III.1.2. A vízpartrehabilitációs TNM rendeletek felülvizsgálata III.2.1. Magántulajdonú területek igénybevételének szabályozása; III.2.2. A parti sétányok kialakítása V. VÉGERHAJTÁS megvalósítás és eszközei V.1. Elemenkénti végrehajtás Az elemenkénti végrehajtás esetén az egységes táj-kezelés megvalósítása érdekében erős koordináció szükséges. Az eredményes végrehajtást egy a közreműködő szervezetek által közösen kidolgozott és elfogadott cselekvési (intézkedési) terv biztosíthatja. Az intézkedési terv Kormányzat általi megtárgyalása és jóváhagyása (kormányhatározat formájában) kiszámíthatóvá és számon kérhetővé teszi a végrehajtást. Az előterjesztés elkészítéséről és annak felterjesztéséről a évi területfejlesztési (soron következő uniós ciklus programkészítése) tervezéshez kapcsolódóan javasolt döntést hozni. V.2. Programszerű végrehajtás A programszerű végrehajtás nem csak tartalmában, de végrehajtási eszközrendszerében is illeszkedik az európai unió kohéziós politikájában kitűzött célokhoz és javasolt eszközökhöz. A Környezet és Energia Operatív Program KEOP-7.9.0/12 Stratégiai tervezés és projekt előkészítés a tervezési időszakra című pályázati felhívás tervezete tartalmazza mindazon célokat és eszközrendszert, amely szükséges a Balaton parti zóna tájkezelési tervének végrehajtásának programszintű kidolgozásához és a megvalósítás előkészítéséhez. A tervezett pályázat A komponense keretében olyan projektek teljes körű előkészítésének támogatása tervezett, amelyek a Kohéziós Alap, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásának elnyerése esetén a közötti időszakban megvalósíthatóak, valamint az előkészítés és megvalósítás időigénye indokolja a projektfejlesztés előtti megkezdését

9 A társadalmi egyeztetést követően véglegesített pályázati felhívás tervezett megjelenési időpontja 2013 első negyedéve. A pályázat megjelenését követően, a végleges pályázati feltételekhez igazodva a partner szervezetekkel előkészítő pályázat beadását tervezzük. Amennyiben az előkészítés pályázati úton nem lehetséges, a programszintű kidolgozást abban az esetben is el kell végezni, mivel a megvalósításra előirányzott as környezetvédelmi célú programok forrást tudnak biztosítani a tervezett intézkedésekhez. Mind az elemenkénti végrehajtás, mind a programszintű megvalósítás tekintetében aterületfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 15. (2) bek.-e alapján a Balaton Fejlesztési Tanács koordináló szerepét meg kell erősíteni: A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el. V.3. Térinformatikai mintaalkalmazás A jogi szabályozó eszközök, fejlesztéspolitikai szempontok mellett célszerű összegyűjteni és közzétenni azokat a meglévő felmérési eredményeket is, amelyek a helyi tervezést reális helyzetértékeléssel segíthetik. Erre alkalmas eszköznek egy Google Maps alapú térinformatikai mintarendszer került kiépítésre, amely aktuális térképi állományokból, és a hozzájuk tartozó felmérési adatokból áll. Online verziója többféle jogosultsági szinttel rendelkezik, látogatói és szakmai szinteknek megfelelően. Bejelentkezés nélkül a nagyközönség tájékoztatását szolgáló adatok érhetők el. Ezek között megtalálhatók a földrajzi koordinátákkal ellátott növényzet-fotók, tájképek, és a növényzetfelmérés során rögzített alapvető adatok. A rendszerben megtekinthetők az ortofotó alapján lehatárolt feltöltések, bejárók, stégek is. Regisztrált felhasználók által a publikus felületen keresztül elérhetők a feltöltések, bejárók, stégek helyszíni szemlézésekor összegyűjtött részletes adati, az éves nádkezelési tervek alap adatai. A rendszer rendelkezik a térképes alkalmazások alapvető funkcióival, kezelése nem igényel speciális képzettséget, ezáltal könnyen bevonható a települési szintű tájkép menedzsment tervek elkészítési folyamatába. A rendszer innovatív elemei közé tartozik, hogy lehetőség van nem csak a nyilvánosság tájékoztatásra, de állampolgári bejelentések megtételére, a térkép egy adott pontjára vonatkozóan. A bejelentések egyaránt szolgálják a károsult területek mielőbbi számbavételét, de ugyancsak a természeti értékek széleskörű bemutatásának lehetőségét is

10 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ A Balaton régióról Az EUROSCAPES projekt A Táj Kezelési Terv szükségessége A Táj Kezelési Terv kidolgozásának folyamata A dokumentum szerkezete II. JOGSZABÁLYOK ÉS POLITIKÁK Az Európai Táj Egyezmény Balatonra vonatkozó szabályozási rend Területfejlesztési politika a Balaton régióban A régió hosszú távú fejlesztésének fenntarthatósági irányelve A területfejlesztési cél elérésének eszközei: III. STAKEHOLDERS A területfejlesztési koncepció intézményfejlesztési célkitűzése Az érintettek bevonása a projektmegvalósításba Célcsoportok Módszertan IV. ADATGYŰJTÉS (LMP 1. LÉPÉS)/ DATA COLLECTION (PHASE 1) A célterület kijelölése A vizsgálati terület lehatárolása A Balaton partvonala (1) A parti sáv növényzete (2) A parti sáv fejlesztési szabályozása (3) A Balaton partvonala Természetes (szabályozatlan) partvonalak Mesterséges (szabályozott) partvonal Kőszórások (1) Partvédőművek (2) Lídós kialakítás (3) Kombinált partvédelem (4) A parti sáv növényzete A növényzettérképezés és minősítés módszertana A növényzettérképezés közvetlen eredményei A 22/1998. (II.13.) Korm. rendelet szerinti minősítés A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szerinti kódolás A gazdasági hasznosíthatóság szerinti besorolás A növénytérképezés közvetett eredményei Direkt emberi beavatkozások A parti sáv fejlesztése és szabályozása A meglévő partvonal kialakulása A partszabályozás kezdete Partépítés és -feltöltés tervgazdasága Vízpart-rehabilitációs tervezés Célok és jogszabályok A feltöltött területek hasznosítása Vízpart-rehabilitációs tervezés végrehajtása

11 Balaton Táj Kezelési Terv V. ELEMZÉSEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK (LMP 2. LÉPÉS) / PHASE 2 LANDSCAPE CHARACTERIZATION & ANALYSIS Az épített part A mikroklíma változásának hatása a partvédőművekre Alacsony vízszint Magas vízszint Tájalkotó szerep változása Az épített partok természet közeli átalakításának lehetőségei Víz alatti akadályok A víz alatti akadály fogalma, főbb kategóriái Az akadályok hatásai A közelmúlt változásainak a hatása A parti sáv növényzetértékelése Főbb növényzet-csoportok és változásai Előfordulásuk és megoszlásuk Összevetés a megelőző növényzetfelméréssel és minősítéssel Nádasok állapota és a vízszintváltozás hatása Gyomosodás, az emberi hatások egyik szembeötlő következménye Stégek, nyiladékok, feltöltések településenkénti számbavétele, elemzése A nád gazdasági hasznosíthatóság szerinti értékelése Gazdaságilag hasznosítható nád felmérése és kategorizálása A nádgazdálkodás szerepe Nád megújítási/ hasznosíthatóvá tételi lehetőségek Gazdasági szempontú értékelések Balaton-parti települések ingatlanpiacának és fejlődésének kapcsolata Balaton-parti ingatlanpiacot befolyásoló szempontok A (parti) fejlesztések elvárt hatása Házak, lakások és üdülők összevetése Vízparti ingatlanok használati viszonyainak kedvezőbbé tétele A vizsgálat során figyelembe vett szempontok Az alkalmazott munkamódszer és eredményei Vízpart-rehabilitációs tervek fejlesztési területeinek értékelése Strandok vonatkozásában Kikötők vonatkozásában VI. OPERATÍV PROGRAM (LMP 3. LÉPÉS)/ PHASE 3 DEFINITION OF AN OPERATIONAL PROGRAMME Célrendszer Operatív feladatok meghatározása Az intézkedések közötti kapcsolat Intézkedések rövid leírása Intézkedések részletes kifejtése I. Természetes és természet közeli területek védelme és kezelése I.1. Növényzetkezelés, megújítás és hasznosítás I.2. A tómeder megtisztítása a természetkárosító objektumoktól II. Épített partvonal védelme, fenntartása II.1. Partvédőművek felújítása és fenntartása II.2. Szabályozási partvonal kialakítása, partvonal rehabilitációja III. A vízpart közösségi elérhetőségének biztosítása, parti sétányok kialakítása III.1. Ingatlanhasznosítás kedvezőbbé tétele III.2. Parti sétányok kiépítése és fenntartása VII. VÉGREHAJTÁS ÉS MONITORING (LMP 4. LÉPÉS) / PHASE 4 IMPLEMENTATION AND MONITORING Végrehajtás Elemenkénti végrehajtás Programszerű végrehajtás Intézményfejlesztés... 74

12 1.4 Kommunikációs tevékenység Kommunikációs cél és tartalom Feladatok Kommunikáció célcsoportjai, és kommunikációs eszközök Monitoring Felülvizsgálatok Nyomonkövetés Területrendezési eszközök monitoringja Területfejlesztési folyamatok monitoringja Kezelési tervek monitoringja GIS alkalmazások Tervezést segítő alkalmazások Kezelést (végrehajtást) segítő eszközök Az alkalmazás logikai felépítése és alapfunkciói A rendszerben tárolt térképi adatok (rétegek) A rendszer használata vendég felhasználók számára A rendszer használata regisztrált felhasználók részére VIII. TERVEK ÉS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Területi tervezés Vízgazdálkodás Természetvédelem

13 MEGHATÁROZÁSOK: Az Európai Táj Egyezmény meghatározásai: a) Táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. b) Táj-politika az illetékes hatóságok olyan általános elveit, stratégiáját és irányelveit jelenti, amelyek lehetővé teszik a tájak védelmét, kezelését és tervezését szolgáló intézkedések megtételét. c) Táj minőségére vonatkozó célkitűzés egy adott táj esetében arra vonatkozik, amikor az illetékes hatóságok megfogalmazzák a lakosságnak a környékbeli táj jellemzőire vonatkozó igényeit. d) A táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. e) A táj kezelése a fenntartható fejlődés szempontjából olyan tevékenységet jelent, amelynek célja a táj rendszeres fenntartása. Célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok által előidézett változásokat irányítsa és összhangba hozza. f) A táj tervezése olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása vagy új létesítése

14 I. BEVEZETŐ 1. A Balaton régióról A Balaton és térsége hazánk olyan európai jelentőségű természeti értéke, amely nem csak természeti, de nemzetgazdasági jelentőséggel is bír. A térség környezeti állapota, a gazdaság és a helyi társadalom olyan egységet alkot, amely egyedülálló módon érzékeny a természeti feltételek és az emberi hatások változásaira. A globális éghajlatváltozás, a regionális gazdasági szerkezet átalakulása, a demográfiai viszonyok megváltozása együttesen járul hozzá a Balaton térség ökológiai és társadalmi-gazdasági rendszerének fokozott sérülékenységéhez. A térség számára mindezért elengedhetetlen, hogy részt vegyen minden olyan kezdeményezésben, amely lehetőséget biztosít a sérülékenység csökkentésére. Ennek egyik módja a nemzetközi együttműködések keretében megismerni és a Balaton térség fejlesztésébe integrálni mindazon jó példákat, módszereket, melyek hasonló adottságú térségekben már mérhető eredményeket hoztak. 2. Az EUROSCAPES projekt A projekt teljes címe: EUROSCAPES: Green management plans for European urban and peri-urban Landscapes (Települési, illetve azokhoz kapcsolódó zöld területek menedzsment terveinek kidolgozása Európában) A projekt leírása: A projekt célja zöld területek, mint pl. parkok, terek, parti területek, erdős vidékek innovatív jellegű menedzsment terveinek a kidolgozása és megvalósítása a városi, természetes és kulturális tájképek tekintetében nagy hangsúlyt fektetve a helyi élővilágra, éghajlati sajátosságokra és gazdasági tényezőkre. A projekt átfogó célja, hogy a tapasztalatok megosztása révén segítséget nyújtsanak a helyi önkormányzatoknak a települési, illetve azokhoz kapcsolódó zöld területek kezeléséhez és fenntartható fejlesztéséhez. A projekt négy munkaszakaszból épül fel: 1) projektmenedzsment, 2) kommunikáció és az eredmények bemutatása, 3) tapasztalatok megosztása és végül 4) tájkép-menedzsment tervek kidolgozása. A projekt résztvevői, nemzetközi partnerség. A projekt megvalósításában: - 11 ország (Franciaország, Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Szlovákia, Lettország, Románia és Magyarország) területéről vettek részt szakmai szervezetek, - Magyarországról a Balatoni Integráció és Fejlesztési Ügynökség. Projekt időtartama: 36 hónap ( ) Forrás: Az Európai Unió INTERREG IV/C területi együttműködések programja. 3. A Táj Kezelési Terv szükségessége A Balatont és közvetve tó környezetét az elmúlt 150 évben számos olyan beavatkozás érte, amelyek eredményeként létrejött jelenlegi, erősen módosított környezete

15 Balaton Táj Kezelési Terv A balatoni tájat, illetve a tó szűkebb környezetét érintő változások a mindenkori magasabb szintű, kormányzati és szakmai törekvések, illetve a helyi fejlesztéspolitikák, vagy ezek hiányának közös eredményéből jöttek létre. A vélt, vagy valós gazdasági és társadalmi igények mögött gyakran háttérbe szorult a természeti értékkel való gazdálkodás felelőssége. A turizmus fejlődésével és a klímaváltozás hatásaival párhuzamosan növekvő környezeti érzékenység újabb és újabb kihívások elé állította a tóval kapcsolatos fejlesztéspolitikák alkotóit, megvalósítóit. A térség környezeti, gazdasági és társadalmi sérülékenységének jelei változatlanul jelen vannak, melyek az utóbbi években néhány területen kedvezőtlen folyamatok kialakulásához, intézkedések mielőbbi megtételének szükségességéhez vezettek. Általánosságban elmondható, hogy a Balaton térsége rendelkezik mindazon területrendezési és fejlesztési tervekkel, amelyek megvalósítása a környezet és a gazdaság harmonikus fejlődését hivatott biztosítani. Kedvező, hogy az elmúlt másfél évtizedben kialakult az a jogi környezet, amely lefekteti a még természetes partszakaszok megőrzésének alapjait, illetve kinyilvánítja az átalakított parti zöldterületek ökológiai, tájesztétikai állapotjavításának, közcélú használatának igényét. A szabályozók megalkotása, a tervek elkészítése azonban nem tudja és nem is garantálta azok végrehajtását. Napjainkra bebizonyosodott, hogy tervek megvalósításához több kell, a végrehajtás megtervezése. Az Európai Tájegyezményben bemutatott táj kezelési terv új és hatékony eszközt jelenthet a Balaton térsége számára is a tervek hatékony megvalósítása érdekében, a kitűzött célok elérésében. 4. A Táj Kezelési Terv kidolgozásának folyamata A projektben résztvevő partnerek tapasztalatára alapozva az EUROSCAPES projekt célul tűzte ki egy egységes módszertan kidolgozását a Táj Kezelési Tervek (LMP) kidolgozására. A módszertan egyaránt kellően általános és gyakorlati, ahhoz hogy eltérő adottságú területek esetében is használható iránymutatást adjon. A módszertan a projekt módszertani dokumentációjában kerül részletes ismertetésre, mely elérhető a projekt honlapján és a partner szervezeteknél is. 5. A dokumentum szerkezete Jelen dokumentáció felépítése követi a Táj Kezelési Tervek (LMP) kidolgozására meghatározott módszertan főbb elemeit. Az általános bevezetőt és a háttér információkat bemutató részt követően kerül sor az LMP első fázisára az adatgyűjtésre. Az adatgyűjtés keretében megtörténik a célterület kijelölése és a tervezés szempontjából meghatározó adatok és információk összegyűjtése. Ezt követően az LMP második fázisa következik az adatok elemzése és az elemzések során levonható következtetések megtétele. A következtetések egyben meghatározzák mindazon feladatok körét, melyek megoldása intézkedéseket igényel. Erre alapozottan kerül sor az LMP harmadik fázisára az intézkedések kidolgozására operatív program keretében. Meghatározásra kerülnek a célkitűzések, a célok eléréshez szükséges intézkedések és az intézkedések megvalósítását biztosító eszközök leírása is megtörténik. Az LMP negyedik záró fázisa a terv részeként hivatott biztosítani a terv megvalósítását. Ebben a fázisban kerül kidolgozásra és bemutatásra a végrehajtás és ellenőrzés folyamata, a terv megvalósítását segítő eszközrendszer.

16 II. JOGSZABÁLYOK ÉS POLITIKÁK 1. Az Európai Táj Egyezmény Az Országgyűlés, egyetértve az Európa Tanács azon felismerésével, hogy a tájak elengedhetetlen összetevői az emberek környezetének, kifejezik közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik, nemzetközi kötelezettségvállalásával összhangban a évi CXI. Törvény kihirdetésével rendelkezett a Firenzében, október 20-án kelt Európai Táj Egyezmény hatályának nemzeti szinten való elismeréséről. Az Egyezmény célja, hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, valamint hogy hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez. Az Egyezmény 5. Cikk Általános intézkedések rész meghatározásában az aláíró felek vállalják, hogy a) törvényben rögzítik, hogy a tájak elengedhetetlen összetevői az emberek környezetének, kifejezik közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezik; b) olyan táj-politikát alakítanak ki és váltanak valóra, amelynek célja a táj védelme, kezelése és tervezése; c) kialakítják a részvételhez szükséges eljárásokat a társadalom tagjai, a helyi és a regionális hatóságok, valamint más érdekelt felek számára, amelyek érdekeltek a fenti bekezdésben említett táj-politika meghatározásában és végrehajtásában; d) a tájat beépítik regionális és várostervezési, továbbá kulturális, környezetvédelmi, mezőgazdasági, szociális és gazdasági, valamint minden olyan egyéb politikájukba, amelynek közvetlen vagy közvetett hatása lehet a tájakra. 2. Balatonra vonatkozó szabályozási rend 2.1 Területfejlesztési politika a Balaton régióban A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) 1999-ben elkészíttette, a Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 7. g) pontjában kapott felhatalmazás alapján 2153/2002. (V.15.) számú kormányhatározat elfogadta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját. Az elfogadott koncepció a ig tartó időszakra szól. A koncepció célja a térség hosszú távú fejlesztési irányainak meghatározása, a fejlesztések során megoldandó feladatok kijelölése, valamint a megvalósításukat szolgáló eszköz- és intézményrendszer kialakítása. A Tanács felismerve annak fontosságát, hogy a Balaton térsége is rendelkezzen az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció, valamint az érintett régiók koncepciójának időtávjával azonos időtartamra, elkészíttette és 2008-ban elfogadta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2020-ig szóló Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióját. A koncepció a megegyező vagy hasonló időszakra szóló nemzeti és ágazati politikák és stratégiák, valamint nemzetközi (Göthenburgi stratégia a fenntarthatóságról, Európai Táj Egyezmény, stb.) dokumentumok elvei és ajánlásai alapján készült

17 A koncepcióban megfogalmazott területfejlesztési cél: a Balaton kiemelt üdülőkörzetében a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése és javítása, a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében A régió hosszú távú fejlesztésének fenntarthatósági irányelve A megújuló területpolitika jövőképként az Országos Területfejlesztési Koncepció a területi harmónia vízióját fogalmazza meg: A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi, gazdasági, környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. Régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nem csak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti, kulturális elemek összhangját helyi-térségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják A területi harmóniának több szinten szükséges érvényesülnie, ezek között szerepel a térségi szint külön megjelenítve a funkcionális térségeket, melyek maguk is harmonikusan szerveződnek, azaz a helyi táji, társadalmi-gazdasági, kulturális adottságokhoz megfelelően igazodnak. Az adminisztratív, történelmi egységnek nem tekinthető Balaton térség létének is éppen ez jelenti a létjogosultságát. A harmonikus területi szerveződésű ország megteremtése során mindenekelőtt a térségeken belüli kapcsolatrendszereket, területi alapú kapcsolatokat pl. intenzívebbé váló város és térsége viszony kialakulását, a helyi-térségi kötődést és identitást, környezeti és társadalmi felelősség megerősítését ösztönzi a koncepció, és ennek érdekében nem csak eszköznek, de alapvető célnak tekinti a decentralizációt. A Balaton régió, mint szerves természeti-környezeti, gazdasági és társadalmi egység hosszú távú tervezése a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiában megfogalmazott fenntartható fejlesztés elvei szerint kell, hogy történjen. A korábban kizárólagosan fontosnak tartott gazdasági tőke megőrzésének és növelésének céljai előtt megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a természeti-környezeti értékek fenntartására, az erőforrásoknak csak olyan mértékű felhasználására, amely a jövő generációk számára is lehetővé teszi azok hasonló mértékű felhasználását. A fenntartható életet globális szinten veszélyeztető éghajlatváltozás mértékének csökkentése, a bekövetkező változásokhoz történő gyors és hatékony alkalmazkodás mára a fenntarthatóság alapkérdéseivé váltak. Ez azonban csak akkor garantálható, ha mindez egy szociológiailag jó minőségű, és az ilyen irányú fejlesztésekben érdekelt helyi társadalom tagjainak közreműködésével valósul meg. Ennek érdekében a régió területpolitikai céljainak megvalósítása a jövőben a gazdasági-társadalmi, valamint a természeti-környezeti szemléletű fenntarthatóság szempontjainak egyidejű figyelembevételével kell, hogy történjen. Mindezen törekvések összhangban vannak az Európai Táj Egyezmény 5. Cikk Általános intézkedések részben megfogalmazott feladatokkal és elvárásokkal

18 2.2 A területfejlesztési cél elérésének eszközei: 1. Szabályozás területrendezés, 2. Ösztönzés - fejlesztéspolitika Balaton Táj Kezelési Terv A szabályozás törvényi lehetősége és keretei a Balaton Törvény (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény) alapján adottak. Fontos azonban, hogy a törvényi szabályozás szükség szerint felülvizsgálatra, és a térség fejlesztési programjaihoz illesztésre kerüljön. A törvényben foglalt célok elérését területi tervek teszik gyakorlati szempontból elérhetővé. A Balaton parti övét érintően a parti sáv ökológiai állapotának javítása és rehabilitációja, valamint a településeken a vízparttal érintkező rész 30%-án létrehozandó közösségi terek, ún. parti sétányok kialakítása érdekében sajátos szabályozási környezet került meghatározásra: vízpart-rehabilitációs tervek, melyek növényzetfelmérés és minősítés, valamint partvonal szabályozási munkarészekre épülnek. A forrásfelhasználás célterületeit és operatívprogram szintű megvalósítását a fejlesztési stratégia és részletes fejlesztési terv jelöli ki, azonban az ösztönzés lehetőségei jelenleg ad-hoc jellegűek, azaz a Balaton számára nem áll rendelkezésre önálló, hosszú távon felhasználható fejlesztési forrás. A fejlesztési források évente, a kormány, illetve a minisztériumok és a régiók közötti alku eredményeként kerülnek meghatározásra, ami kiszolgáltatottá teszi a Balaton térség közösségi célú fejlesztését. Ezért alapcélként kell megfogalmazni a térség saját fejlesztési potenciáljának megteremtését. TERÜLETFEJLESZTÉS Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig SZABÁLYOZÁS, TERÜLETRENDEZÉS BKÜ Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. Törvény FEJLESZTÉSPOLITIKA A Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája A Balaton Régió Részletes Fejlesztési Terve KÖZPONTI SZABÁLYOZÁS Növényzetfelmérés és minősítés Partvonal szabályozási terv Vízpart-rehabilitációs tervek TELEPÜLÉSI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS Helyi rendezési tervek Helyi Építési Szabályzatok FEJLESZTÉSI CÉLOK Gazdaság megújítása Humánerő fejlesztés Közlekedés fejlesztés Táji és Települési környezet megújítása Regionális Intézmény rendszer fejlesztése

19 III. STAKEHOLDERS 1. A területfejlesztési koncepció intézményfejlesztési célkitűzése Az intézményrendszerben, elsősorban a meglévő térségfejlesztési koordináló szervezet a Balaton Fejlesztési Tanács megerősítésével szükséges kialakítani egy a térségi fejlesztéseket hatékonyan menedzselni képes struktúrát. Ennek a kialakult térségfejlesztési eszközök, úgymint a szabályozás és ösztönzés hatékonyabb működését kell elősegítenie. A koncepció intézményfejlesztési célkitűzése a régió fejlesztésében érintett és érdekelt minden társadalmi státuszcsoport, szervezet és intézmény partnerségében megvalósuló együttműködési modellt irányozza elő, mely: lényege a nyilvánosság, a régió fejlődésében érintett és érdekelt partnerek szerződéses, ellenőrizhető viszonyrendszerben történő együttműködése, ami feltétele a fejlődésnek; garantálja a hatékony forrásfelhasználást, nagyrészt kizárja a felesleges párhuzamos, illetve a stratégiai célok megvalósulása ellenében ható fejlesztéseket, megegyező nagyságú forrásokat az eddigiekhez képest mintegy %-kal jobb hatásfokkal képes felhasználni; lényegesen jobb az e konstrukcióban együttműködő szereplők forrásabszorpciós képessége, ami lehetővé teszi az EU-forrásokhoz történő közvetlen, regionális szinten megszervezett tervszerű hozzáférést, rugalmas, vagyis alkalmasabb a nem várt pozitív, illetve negatív változásokhoz való alkalmazkodásra, a lehetőségek kihasználására, a régió társadalmát jellemző területi identitásban rejlő energiák nem másokkal szemben, hanem az üdülőkörzet fejlődésének irányában működtethetők. A siker a helyi vállalkozók, a civil szervezetek, az önkormányzatok, az érintkező megyék, régiók, tárcák, kutatóhelyek és ezek intézményeinek BFT keretein belül, helyben lefolytatott pozitív végösszegű játszmájaként is jellemezhető. 2. Az érintettek bevonása a projektmegvalósításba 2.1 Célcsoportok Szabályozás tekintetében: Központi szinten: területfejlesztésért, területrendezésért felelős minisztérium illetékes államtitkársága; Regionális szinten: természetvédelem és vízügy illetékes területi szervei; Települési önkormányzatok Tulajdonnal bíró, vagy a tulajdonos által megbízott szervezetek: állami tulajdon vagyonkezelője; önkormányzatok; magántulajdonosok, A tervek, tevékenységek hatása által érintett személyek, szervezetek: civil szervezetek képviselői; vállalkozások magánszemélyek 2.2 Módszertan 1) írásos, elektronikus megkeresések; 2) Együttműködési megállapodások, közös munka; 3) Nyilvános fórumok és konzultációk; 4) Hírlevél, média megjelenések, kiadványok

20 IV. ADATGYŰJTÉS (LMP 1. LÉPÉS)/ DATA COLLECTION (PHASE 1) 1. A célterület kijelölése A Balaton életében nagyon fontos szerepet játszik a litorális zóna a parti sáv. Sekélysége, és ahhoz viszonyított nagy vízfelülete, kitettsége miatt minden ökológiai feltétel adott ahhoz, hogy jól fejlett, összetett litorális zónája legyen, amelyben a növényzet a nyílt víztől a hinaras-, a nádasöv-, a magassásosok-, mocsárrétek zónáin keresztül tart a fás zárótársulásokig. A tó rekreációs célú hasznosításának jelentős része is azonban a parti sávban történik, melyhez kapcsolódó emberi tevékenységek már jelenlétükkel is megbontják a természetes egységet előidézve annak módosulását. Az emberi beavatkozások elsősorban a belterületi szakaszokhoz, üdülőövezeti területekhez köthetők, pontosan azokhoz a területekhez, ahol leginkább szükség lenne egy pufferzónára az emberi tevékenység és a nyílt vízfelület között, hogy megőrizzük azt a természetes szépséget, ami miatt a tó partjára jövünk. A nagymértékű emberi igénybevétel és fokozott természeti sérülékenysége miatt a projekt célterületének a Balaton parti övét választottuk. A közvetlen vízparti táj rendszeres kezelése a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok által előidézett változások irányítása és összhangba hozatala a Balaton régió számára kiemelt jelentőségű feladat. 1.1 A vizsgálati terület lehatárolása A Balaton parti és partközeli településeinek felsorolását a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény 1/2. számú melléklete tartalmazza. A vízparti táj kezelési tervének területi lehatárolását a jogszabályokban meghatározott rendelkezések figyelembevételével, a rendszeres kezelést, fenntartást igénylő funkciók sajátosságai alapján tettük. A terv készítése során egyaránt vizsgálatra került: 1) a Balaton partvonala (természetes és mesterséges); 2) a parti sáv természetes és természet közeli területei (növényzet); 3) a parti sáv közösségi célú fejlesztési területei (parti sétányok) A Balaton partvonala (1) A Balaton szabályozási partvonala a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben került elfogadásra. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény és a parti sétányok kialakításáról a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet együttesen rendelkezik a Balaton partvonalszabályozási tervének és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatának és elkészítésének összhangjáról A parti sáv növényzete (2) A parti sáv növényzetminősítésének területi hatályát a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet 2. -a határozza meg

21 1.13 A parti sáv fejlesztési szabályozása (3) A parti települések vízpart-rehabilitációs tervezéssel érintett területeinek lehatárolásáról, a tervezett fejlesztési területekről (strandok, kikötők, stb.), valamint a parti sétányok kialakításáról a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. -a rendelkezik. A tómeder és a parti területek kezelési terv szempontjából történő lehatárolását a vizsgálatok során feltárt emberi beavatkozások mértéke, valamint a kezelési célok eredményes végrajtásához szükséges szempontok határozták meg. 2. A Balaton partvonala A Balaton 235 km hosszú partvonalából 127 km természetes partvonalúnak tekinthető, míg mesterségesen kiépített és védett partszakasz 108 km hosszban található. Általánosságban egy part természetesnek tekinthető mindaddig, amíg a tó vízszintjének és medrének találkozásánál a partvonal természetes körülmények között alakul, az emberi beavatkozásnak meghatározó szerepe nincs. A tó vízszintjének változása a siófoki zsilip megépítése (1863), újjáépítés (1947) és kibővítése (1977) óta szabályozottnak tekinthető. A jelenlegi kb. 40 cm-es (sávon belüli természetes áradás-apadás) ingadozás a természetes partvonalat alig változtatja. A tó medrének alakulásában a feltöltődés (átlagosan 2-3 mm/év becsült ütem) szintén nem meghatározó tényező, a jég partalakító szerepe (erózió), és a hullámzás hatására végbemenő változások az alapvető módosító tényezők. Az elhabolás üteme az északi parton cm/év, azonban a déli parton ez az érték a m/év nagyságrendet is elérheti. Ebből adódóan a partépítési munkákat kezdetben a partvonal természetes változásainak (elhabolás, feltöltődés) megakadályozása céljából végezték, majd később egyre gyakrabban jelentkezett a partvonal módosításának az igénye is különféle társadalmigazdasági indokok és elvárások alapján. Napjainkra a következő kategóriák szerinti partjelleget különböztetünk meg a Balaton mentén: 1) Természetes partszakasz 2) Mesterséges partszakasz 2.1 kőszórás (ideiglenesen védett) 2.2 mesterséges partvédőmű (állandó kiépített) 2.3 lídós kialakítású 2.4 kombinált partvédelem (állandó kiépítés növényzeti védelemmel)

22 2.1 Természetes (szabályozatlan) partvonalak Balaton Táj Kezelési Terv A Balaton életében nagyon fontos szerepet játszik a parti sáv és annak legfontosabb növényöve, a nádasöv. A természetes partvonal parti vegetációjára nagy szükség van a tó egészséges fejlődése szempontjából. A partalakulat természetes életközösségei térben és időben folyamatosan alakulnak, és csak így képesek betölteni többek között partvédelmi feladatukat. Átmenetet képeznek a víz és a szárazföld között, ezért pufferként is működnek. Folytonosságuk megszakadása csökkentheti a szegélyfunkciót és fennmaradásuk lehetőségét. A parti tájék növényállománya fékezi a vízmozgást (szabályozott vízszintingadozás, kilendülés, lengések, hullámzás), a parti nádas sáv véd az abrázió, a part erodálódása, elhabolása ellen. Iszapcsapdaként működik és hosszabb távon a természetes partnyerés eszköze. Azonban a természetes partok is igénylik a szakszerű emberi beavatkozást, mint például a nádvágást. A parti növényzet sávos elrendeződése (Felföldy, 1981 nyomán) A Balaton partvonalának 54%-án van természetes partvédelem, mely részben védett (Szigligeti-, Bázsai-öböl), részben csak a parti övre terjed ki, illetve van, ahol már csak az alámerült partra korlátozódik. Természetes partbiztosítás esetén a hullámzás és kilendülés mellett a part állékonysága megfelelő, azonban a jég okozta statikus és dinamikus igénybevétel roncsolja a nádat, így a part rongálódik. A part és a víz ökológiai kapcsolata, a természeti értékek védelme, a tó és a parti terület talajvizei közötti kapcsolat ideális. A nádas kezelése és karbantartása speciális gépeket igényel, a szemétzugok tisztítása kézi erővel oldható meg. A parthasználat erősen korlátozott, a vízhez jutás csak a nádasöv sérülését okozó beavatkozással oldható meg. Mivel annak elválaszthatatlan része, a továbbiakban a természetes partvonallal kapcsolatos vizsgálatokat a parti zóna növényzet vizsgálatával összevontan, a vonatkozó fejezetek részeként mutatjuk be. Amennyiben a természetes partbiztosítás mesterséges telepítés eredményeként valósul meg, akkor különböző mérnökbiológiai megoldásokról beszélünk. Erre vonatkozóan rendelkezésre állnak Műszaki Irányelvek (MI /4-85, OVHMI

23 2.2 Mesterséges (szabályozott) partvonal Balaton Táj Kezelési Terv A legelső partszabályozási munkák a Déli-vasút védelme és a hajózás érdekében történtek és elsősorban kikötő építésre korlátozódtak. Ezt követték a strandépítők és a magán építtetők. Jelentősebb partvédelmi munkák az 1930-as évektől kezdődtek, azonban az 1960-as évekig mindössze 10 km közterületi partvédelem (a part vonalának állandósítását vagy módosítását szolgáló védmű) épült. Az 1960-ban fellendülésnek indult turizmus felgyorsította a partvédőművek építését. Ugyanekkor alakult meg a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, mely megkezdte és 20 éven át intenzíven folytatta a tervszerű nagyobb és összefüggő partszakaszokra kiterjedő partfalépítést és az ezzel együtt megvalósuló partvonal szabályozást után a partépítés intenzitása csökkent, és a 36%-os partkiépítettség aránya napjainkig alig változott. A mesterségesen kialakított partszakaszok 108 km-éből 23 km ideiglenesen biztosított (kőszórás), 85 km-en pedig állandó jellegű partvédőmű található. A partvédőművek kezelői szerint megkülönböztetünk állami (vízügyi) kezelésű (18 km - 17%), önkormányzati kezelésű (23 km - 21%), vállalati-intézményi kezelésű (45 km - 42%) és magánkezelésű (22 km - 20%) szakaszokat. A mesterséges partbiztosítások két csoportra oszthatóak úgy, mint kőszórások (ideiglenes biztosítás) és a különféle típusú partvédőművek, melyek állandó megoldást biztosítanak. A balatoni partvédőművekre vonatkozó mértékadó tervezési előírásokat Műszaki Irányelvek rögzítik. a) kőszórás b) KND típusú partvédőmű 2.21 Kőszórások (1) Ideiglenes jellegű védelem, mely a háttér partvédőmű kiépítéséig véd a jég és a hullámzás okozta erózió ellen. A kőszórás kötőanyag nélkül, különböző frakciójú és szórás vastagságú terméskőből áll, a tó és a parti terület talajvize között megfelelő kapcsolatot biztosít. A frakciók kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy a hullámzás ne mozdíthassa el, azonban az alapot biztosító rétegbe se süllyedhessen el. A kőszórások mind helyi anyag felhasználásával készültek, így az építési költségek kedvezően alakíthatóak, a vízfelület és a part tájképi összhangja megteremthető. Fenntartása során pótlása, tisztítása szükséges, tisztítása kézi erővel oldható meg. Parthasználati igényekre alkalmassá tehető, vízbejutás (egyéb vízhasználat) lehetőségei kiegészítő műszaki létesítményekkel megoldható

24 2.22 Partvédőművek (2) A part hosszú távú védelmét szolgáló partbiztosításokat állandó biztosítás - partvédőműveknek nevezzük. Amennyiben a partvédőművek kialakítása közel függőleges, vagy függőleges, úgy partfalaknak hívjuk. A VITUKI 1979-ben a Műszaki Irányelvek megalapozó munkáiban lefektette a partvédőművekre vonatkozó műszaki követelményeket, melyek kiemelve az alábbiakban foglalhatók össze: - állékony legyen a statikus és dinamikus vízszintváltozások, a jégnyomás és a felületi terhelésekkel szemben, - vízoldali profilja biztosítsa az összetöredezett jégtáblák felcsúszását, - a profil kialakítása akadályozza meg, illetve mérsékelje a felfutó, visszaáramló és a mögöttes területre kerülő hullámok okozta szívóhatás vagy kimosódás hatásait, - az építési technológiai lehetőleg egységes legyen a déli parton és az északi-parton, a szükséges alapozási eltérések kivételével, - a zagygát a partvédőmű része legyen, - gazdaságos fenntartást, javítást csak igény szerint kelljen végezni, lehetőleg gépesítve. Az Országos Építési Szabályzat a kiépítésre vonatkozó előírásokat 2007 decemberében újraszabályozta az alábbiak szerint: 2.23 Lídós kialakítás (3) A lídós kialakítások általában nádasok védelmében, beton szárnyfalakkal védett öbölben, kőszórásos strandok közé ékelődve, ritkán elbontott partvédőmű helyén, esetenként víz alatti hullámtörő kőgát építésével próbálták az önkormányzatok kialakítani. (5. melléklet) Rendszeres tisztítás, újrahomokozás és háttér partvédelem mellet csendes, zárt öblökben is mutatkoznak lassan hátráló erózió jelei. Általánosságban elmondható, hogy a lídós/fövenyes partszakaszok kialakítási feltételei között 1:10, illetve 1:20 méretarányú, lapos, elhúzott rézsűs kialakítás szerepel. A m hosszban kiépített strandokra homokos, apró kavicsos, zúzott kőterítés került

25 a) Lídós partszakasz keresztszelvénye b) lídós partvédelem (háttérben) 2.24 Kombinált partvédelem (4) A fent bemutatott állandó kiépítésű partvédőművek növényzet védelemmel kombinált eseteit nagyrészt a természetes folyamatok alakították mely kialakult állapot további fenntartása üzemeltetői döntés a természetvédelmi szempontok maradéktalan figyelembevételével. 3. A parti sáv növényzete A Balaton és a parti zóna védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II.13.) Korm. rendelet célja biztosítani a Balaton medrében, továbbá a parti zónában a biológiai sokféleség megőrzését, valamint a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás megvalósítását. A rendelet a balatoni nádasok és más parti növényzet 5-évenkénti felmérését és minősítését írja elő. A köznyelv a munkát röviden nádasminősítésnek hívja, mivel maga a kormányrendelet is így használja, ezáltal számos félreértés és vita alapját képezve. A rendelet és melléklete szerint valójában nem nádasfelmérésről és minősítésről van szó, hanem a természetes és a természeteshez közelálló növényállományok (botanikai megfogalmazással: növénytársulások) felméréséről. Azaz nemcsak a nád dominanciájú növényzetet kell értékelni, hanem a sásosokat, a mocsárréteket, bokorfüzeseket, egyéb fás állományokat is egy olyan kiértékelési határvonalon belül, amibe még a települések belterületének egy része is beletartozik (pl. a 71-es műúton belül). Emiatt helyesebb növényzetfelmérésről és minősítésről beszélni, amiben csak egy csoport a nádasok. A felmérések és minősítések 1998-al kezdődően a rendeletnek megfelelően folynak ben a projekt közreműködésével elkészült az új növényzettérkép, ill. az új növényzetminősítés, immár harmadik alkalommal

26 A felmérés módszertana és eredményei A Balaton parti sáv növényzetváltozásai a nádasminősítés tükrében című tanulmányban került részletesen bemutatásra. 3.1 A növényzettérképezés és minősítés módszertana A növényzetfelmérés és minősítés az immár általános digitális vegetációtérképezés módszerével készült. A felmérés digitális feldolgozáshoz, kódoláshoz kapcsolódó részei a térinformatikai fejezetben kerül részletesebb ismertetésre. Az alkalmazott módszertan jelenleg a legalkalmasabb arra, hogy nagy területen, mint a Balaton, a növénytársulástanilag (cönotaxonómiailag) szükséges mélységig, a lehető legpontosabb növényzettérkép készüljön, ami szükség szerint alkalmas arra is, hogy hatósági eljárás alapja is legyen. A vegetációtérképezés két fő szakaszra volt felosztható: I. A terepi szakaszra, amikor is a szárazföld felől részek gépkocsival megközelítve gyalogosan, a víz felőli részek motorcsónakkal, a nagyobb összefüggő öblözeti nádasok pedig mocsárjáró nádaratógéppel bejárásra kerülnek; II. Az irodai szakaszra, amikor az adatfeldolgozás ArcView 3.2 és ArcGis 9.x térinformatikai és az általános MS irodai szoftverek segítségével a ben is alkalmazott módszerek aktualizálásával történik: Adatok (jegyzőkönyvek, fotók stb.) térképi kapcsolása Térképrajzolás és kódolás Területszámítások A vegetációtérképezést a KDT-VIZIG munkacsoportja végezte Dr. Pomogyi Piroska hidrobotanikus szakértő a korábbi felmérések témafelelőse vezetésével. A vegetációtérképek az érintett településekre parti települések településenkénti egységekre bontva készültek el, így a teljes térképanyag összesen 43 egységből áll. A digitális verzió tartalmazza a Balaton egészét is egyben. A teljeskörű adatállomány a KDT-VIZIG vegetációtérképező digitális állományában áll rendelkezésre. 3.2 A növényzettérképezés közvetlen eredményei A térképezés során minden egyes poligon (vegetáció-térképezési egység) kapcsolódó adatai egy attributum-táblában kerültek feltöltésre. A táblában feltüntetésre került a lehatárolt növénytársulás jogi partvonalhoz viszonyított helyzete, a minősítő kód, a növénytársulást leíró ÁNÉR és CNÉR kódok, a megjegyzés rovatban esetleg további pontosító információk; a növényfolt területe és kerülete; az újonnan bevezetett G- kategória és a végén egy ellenőrző, jóváhagyó ( ok ) oszlop. Attributumtábla-részlet a évi vegetációtérképezésből (kivágat)

27 3.21 A 22/1998. (II.13.) Korm. rendelet szerinti minősítés A minősítési kód azt mutatja meg, hogy a 22/1998. kormányrendelet szerint mennyi terület esik az adott településen egy adott minősítési kategóriába. Az osztályba-sorolás 5 minőségi osztályt különböztet meg (I-V, adattáblában 1-5) és mind az 5 osztályt a és b kategóriára bontja. Az a" csoport a víz felőli, állandóan vízben álló, a b" csoport pedig alapvetően a szárazföld felőli, és legfeljebb csak időszakosan vízben álló állományt minősíti. A 22/1998. (II.13.) kormányrendelet szerinti növényzetminősítési kódok Az I.-II. és III. osztályba sorolt növényzetnél a kormányrendelet és a évi CXII. (Balaton) törvény változtatási, beavatkozási tilalmat ír elő. Ezt nem teszi a IV. és V. osztályra, így ez utóbbi kettőbe sorolt területeken lehet kialakítani szezonális jelleggel pl. horgász- és napozóstégeket, bejárókat a megfelelő hatósági eljárások után. Ezért ennek az összesítésnek a települések, az állandó lakosok és az üdülők szempontjából kiemelkedő jelentősége van A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szerinti kódolás Az Á-NÉR kódonkénti összesítés a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer (NBmR) Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (kezdőbetűkből összeállított mozaikszó: Á-NÉR) alapján csoportosít. Ez tágabb és részben más értelmezésre ad lehetőséget, mint a kormányrendelet szerinti kódolás, mivel egy kódhoz több Á-NÉR szerinti növényzetcsoport is tartozhat. A botanikai értelemben vett részletesebb növényzet-féleséget a C-NÉR kód mutatja meg (növénycönológiai szempontú élőhelyosztályozási rendszer). Az alkalmazott növényzet-kategorizálás lehetőséget ad a Balaton mellett élő és üdülő, kiránduló, túrázó laikus ember számára is közérthető, topográfiai- és turista-térképeken is jól használható csoportosítások lehatárolására. Továbbá meg lehet határozni a humán szempontból is frekventált nádasokon kívüli természeti területeken alkalmazható növényzetkezelési-, gondozási eljárásokat, amivel ezeket a területeket természetökológiai és humánökológiai szempontból is kultúrállapotban lehet tartani. Részletesebb bemutatására az elemzések fejezetben kerül sor

28 3.23 A gazdasági hasznosíthatóság szerinti besorolás A gazdasági hasznosíthatóságra utaló kódolás Dr. Pomogyi Piroska hidrobotanikus szakértő által kidolgozott módszertan szerint történt a növényzetminősítés kiegészítéseként az alábbi kategóriák bevezetésével: G2: gazdasági szempontból értékes, ipari célra hasznosítható nádas; G1: több éve nem aratott, többidejű nádas, de felújítás után még ipari hasznosításra alkalmassá tehető; G0: ipari célra nem alkalmas, költséghatékony módon nem is tehető azzá. Definíciószerűen: G2: jó állapotban lévő homogén, egy vagy kétidejű nádas, ahol az egyéb növényfajok előfordulási gyakorisága és tömegaránya <10%. Az aratási terület külön előkészítést nem igényel. Összefüggő területe >2500 m 2 (1/4 ha). G1: közepes nádminőség (vagy terület), többidejű és/vagy az egyéb növényfajok előfordulási gyakorisága és tömegaránya >10%. Reális költségráfordítással azonban a nádasállomány elérheti a G2 állapotot, azaz rehabilitálható, felújítható. A rehabilitáció főbb elemei: tisztító vágás (többidejűség és/vagy egészségügyi okok, gyomosodottság, stb. miatt) után néhány év (<6 év) felújító és megerősítő vágás. Területe eléri az 1000 m 2 -t. Ide sorolhatók a jó minőségű, de bejárókkal felszabdalt kvázi-összefüggő állományok is. G0: gyenge, ipari célra reális költségkereteken belül már alkalmassá nem tehető nádas, azaz nem rehabilitálható. Vagy területe < 1000 m 2. A G-kategóriák alkalmazása jó támpontot ad a nádgazdálkodás megtervezéséhez: a segítségével könnyebb megtervezni az aratási forgókat, a felújítandó és még reálisan felújítható állományokat; az esetleges tisztító és/vagy vízminőségvédelmi aratásra kijelölt nádas állományok helyét és az aratás ütemezését. A G-kategóriák képet adnak arról is, hogy a durván 1400 ha balatoni nádasból mekkora az a terület, amelyen ma még piacképes, ipari hasznosításra alkalmas nád állítható elő. 3.3 A növénytérképezés közvetett eredményei 3.31 Direkt emberi beavatkozások A növényzettérképezés terepi bejárásai, illetve a légifotók feldolgozása során megfigyelésre került, hogy a Balaton parti sávjában nagyon sok a külső, emberi beavatkozás, ezért a növényzettérképezéssel párhuzamosan lehatárolásra kerültek a Balaton jogi partvonalán belül található stégeket, nyiladékokat, feltöltések. A lehatárolás során azokat az objektumokat vették figyelembe, amelyek a jogi partvonalon belül a növényzeten haladnak keresztül. Az emberi tevékenység által okozott kártételek leggyakoribb példái a sokszor illegális stégek és feltöltések a tó medrében, melyek célja a tó közelebb hozása a nyaralóhoz, lakóingatlanhoz, a saját lejáró kialakítása. Ezek a létesítmények amellett, hogy a gyakran építési törmelékből készülnek, veszélyes anyagot is tartalmazhatnak (pl. azbesztpala mint az előző évszázad 2. felének szokásos tetőanyaga). A kijárók létesítésével út nyílik az antropogén hatást jelző gyomnövények, özönnövények számára pl. parlagfű, süntök. Hasonló gyakoriságú jelenség, hogy a nádasfoltokat nyiladékok, csónakbejárók szabdalják. A nyiladékok környezetében sokszor tapasztalható, hogy a nádat még zölden aratják. Ilyen esetben idővel a nád helyét a keskenylevelű gyékény veszi át, ami jobban

29 bírja zölden vágást. Sokszor az is előfordul, hogy a csónakbejáróknál a nád vágása víz alatt történik, aminek következtében a nád a jövőben már nem vagy csak nagyon gyéren hajt ki. A víz alatti szárrészt idővel vastag élőbevonat fedi be, így ha lennének is rügyek, azok sem tudnak kihajtani. A víz felöli oldalon a stégek, a csónak- és vitorlásbeállók és illegális kikötők megbontják és átszelik a teljes vízben álló nádassávot, így a hullámzás akadálytalanul behatolhat az állomány belsejébe. Stégek, bejárók, nyiladékok Balatonfenyves belterületi szakaszán (kivágat) Az egyes kategóriák az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: Stég: A 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti víziállás (cölöpállás, horgászállás, horgászpad). A meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra (cölöpökre, talpakra) rögzített padozat, amely a vízterületek nem vízgazdálkodási célú (pl. horgászat, fürdőzés, napozás, vízisport, csónakkikötés, tudományos megfigyelés, munkavégzés) használatát teszi lehetővé. Bejáró, feltöltés: A Balaton szárazföldről történő megközelítését lehetővé tevő ösvény. Kialakítása történhet taposással, vagy idegen anyag (pl. építési törmelék) felhalmozásával. Nyiladék: A nádasban kivágott és tisztán tartott csónakos közlekedésre alkalmas vízi út, illetve csónakok, vitorlások számára a nádas szegélyében kialakított búvóhely

30 4. A parti sáv fejlesztése és szabályozása 4.1 A meglévő partvonal kialakulása 4.11 A partszabályozás kezdete A tó mai medrének, vízszintjének kialakulását és a tervszerű vízszint szabályozás kezdetét a déli vasútvonal építéséhez lehet kötni. A vasútvonal építésekor elkerülendő a Balatonra merőlegesen érkező somogyi dombok keresztezését az aligai magas partról lejőve a nyomvonalat az első Balaton parti turzás gerincére helyezték. Ez a költségkímélő, könnyebb megoldás ellenben azt eredményezte, hogy Siófoktól kezdődően a vasút a közvetlen vízpartra épült. Ennek következtében már az 1860-as évek elején (még az építés ideje alatt) a téli jégzajlás több helyütt megrongálta a már elkészült pályatestet, ezért a vasúttársaság kezdeményezte a tó vízszintjének csökkentését. Erre lehetőséget adott hogy ekkor készült el a Sió-zsilip, amit 1863-ban át is adtak. Így a tó vízszintjét közel 1,0 méterrel csökkentették. Ez a déli parti mederviszonyok mellett a vízpart több száz méterrel való visszahúzódását eredményezte. Ekkor került szárazra a vasúttól északra eső, napjainkra összefüggő üdülőterületet alkotó területsáv. Az így visszahúzódott és lassan állandósult partvonalra épültek rá 1905 és 1920 között a hajózást és vízi sportot szolgáló balatoni mólók. Ez egyben már partépítési munkát is jelentett. Ezzel közel egyidőben a véglegesült szárazulaton megindultak a parcellázások, majd megkezdődtek a villaépítések. A vízleeresztés következtében a régi mederben létrejött új vízszegély egy teljesen csupasz - nád és egyéb vízinövény nélküli - homokpartot mosott folyamatosan, ami jelentős elhabolódást eredményezett, azonban ekkor már értékes üdülőterületeket vitt el a víz. Az elhabolást fokozta, hogy az uralkodó szélirány miatt a hullámzás elsősorban a déli partot támadta. Ezért itt merült fel a partépítés igénye mind a magántulajdonosok, mind a parti ingatlannal rendelkező állami szervek, valamint az üdülőhelyeken gyorsan létrejövő fürdőegyesületek részéről. (Az északi parton egész más domborzati és geológiai adottságok következtében a méteres vízszint csökkenés minimális part előretolódást jelentett, amit a partot szegélyező nádas állomány továbbra is védett.) A partépítés ekkor még szinte kizárólag partvédelmet jelentett, feltöltéssel legfeljebb a már elhabolt területeket akarták visszaszerezni, illetve a fürdőegyesületek kezdeményeztek helyenként feltöltéses strandépítést. A vízre merőlegesen lefutó utcavégeken pedig spontán szabad strandok alakultak ki. Az elhabolás itt kisebb-nagyobb nádas övezte öblöket hozott létre, amit a nyaralók fürdőzésre használtak. A nádas a fürdőzés következtében itt nem tudott zárulni. Ezek voltak a kisebb lidós strandok. Nagyobb, jórészt természetes keletkezésű, de fenntartott lidó Siófokon és még néhány nagyobb üdülőhelyen volt a két világháború között. A partépítés vagy műszaki partvédelem iránti igény tehát elsősorban a déli oldalon, az üdülőtelkek elhabolás elleni védelme céljából merült fel, amit a gyakorlatban körültekintően és mértéktartóan oldottak meg. Pár évtizednek el kellett telnie, mire a nád újra megtelepült a nemrég kialakult és lassan állandósult partvonal mentén. A nádasok védelmében már nem jelentkezett az elhabolódás

31 4.12 Partépítés és -feltöltés tervgazdasága Fokozatosan változott meg a partépítési gyakorlat az ún. szocialista Magyarországon. Kezdetben még a 30-as években kialakult, elsősorban partvédelmi célú partépítési gyakorlatot folytatták, azonban ehhez mind nagyobb partmódosítási (feltöltési) hányad társult. A feltöltéseket ekkor még strandépítés, parti kempingek kialakítása és egyéb közösségi területek létrehozása céljából létesítették. Mindezt indokolta, hogy a 60-as évektől a tó körül ugrásszerűen megnőtt a bel- és külföldi idegenforgalom, rohamosan növekedett az üdülőterületi beépítés. Ezt a megnövekedett igényt a régi fürdőegyesületi strandok és az utca végi öblözetekben kialakult spontán strandok kielégíteni nem tudták. Ezért szabad partterületekre volt szükség, amit már csak feltöltéssel egybekapcsolt partépítéssel lehetett biztosítani. A szükséges munkálatok elvégzését a kormány egymást követő határozatokkal, fejlesztési programokkal írta elő. Első volt a Balaton Vízgazdálkodási Keretterve. (1965) Ez még csak kisebb, lokális partmódosításokat, feltöltéseket irányzott elő, többnyire strandfejlesztési céllal, és tulajdonképpen a háború előtt megkezdett folyamat megnövekedett igényeknek megfelelő folytatása volt. Nagy jelentőségű volt a Balaton Szabályozási Vonalterve. (1969) A vonalterv megalkotta az ún. jogi partvonal vagy jogi mederhatár fogalmát azzal, hogy a siófoki vízmérce + 1,0 m-es vízállása által a partból kimetszett szintvonal képezte ettől fogva a meder és a szárazulat határát a vízállástól függetlenül. Ezen időszak partépítései tehát minden tekintetben indokoltak és szükségesek voltak. A következő a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program. (BVFP 1971) Itt érhetjük tetten azt a szemléletváltást, ahol az ésszerű és szükséges mértékű partépítés és partvonal módosítás a szükségtelen és szakmailag egyre kevésbé indokolható mértékbe csapott át. A feltöltések tervezésekor a tisztán műszaki szemlélet uralkodott. Mindez már nem strand vagy kemping építés, hanem ún. fejlesztési terület kialakítása címen futott. A 71-es BVFP 78 km partvédmű megépítését és ezzel együtt 800 ha (8,0 km 2 ) vízfelület feltöltését irányozta elő, aminek kivitelezését nagy ütemben meg is kezdték. A Balaton Általános Szabályozási Terve (1979) a látványos sikereken felbuzdulva további 34 km partvédmű és hozzá tartozó 200 ha (2,0 km 2 ) feltöltést irányzott elő. A nagy mértékű feltöltéssel együtt járó partépítéssel látszólag mindenki jól járt. Az állami szerveke sikeresen végrehajtották a kormányhatározatokat, az érintett tanácsok pedig a Balatonból nagy kiterjedésű fejlesztési területet nyertek. Csak a Balaton, mint vízi élőhely járt rosszul, de ez az akkori döntéshozói szinten nem volt tényező. Az 1983-as évi BVFP 115 km-ben rögzítette a partszabályozást, melyet a 95-ös felülvizsgálat 110 km-re csökkentett. Végülis az előirányzott ha feltöltésből csak 530 ha valósult meg. A nagy partépítések időszaka tehát 1960 és 1980 között zajlott, amikor évente átlag 2-4 km partvédmű és ha feltöltés létesült. Ebben az időszakban épült a siófoki Aranyés Ezüstpart, a zamárdi és lellei nagy feltöltés. A feltöltések szélessége 50 és 200 méter között változott. Az 1980-as évektől a partépítés, -feltöltés folyamata fokozatosan csökkent, és a rendszerváltást követően le is állt

32 4.2 Vízpart-rehabilitációs tervezés 4.21 Célok és jogszabályok A évi nádasminősítés eredményei és a balatoni vízpart-rehabilitációs tervek A direkt emberi beavatkozások hatásának csökkentésének egyik lehetséges módja, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi terek kialakítására, fejlesztésére irányuló törekvések. Ennek alapjait a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény adja. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (Balaton törvény) célja a Balaton kiemelt üdülőkörzetében a táj, a természeti és települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése illetve javítása. A törvény zárórendelkezése felhatalmazza a Kormányt, hogy szabályozza a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményeket, illetve a területfejlesztésért felelős minisztert, hogy a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeket határolja le, a településrendezési tervek felülvizsgálatához szükséges tanulmányterveket készíttesse el, és miniszteri rendelettel hagyja jóvá. A parti települések vízpart-rehabilitációs tervezéssel érintett területeinek lehatárolásáról, a tervezett fejlesztési területekről, valamint a parti sétányok kialakításáról a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. -a rendelkezik. A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv a Balaton törvény és a szabályozás követelményeit rögzítő 283/2002. (XII.21.) kormányrendelet előírásainak megfelelően a természet és környezetvédelem, valamint a minőségi turizmus érdekeit szem előtt tartva készült el külön-külön a 43 Balaton parti településre. Az egyes településekre vonatkozó tanulmányterveket a 2004., és évi TNM rendeletekben hirdették ki. A tervek többek között ábrázolják a meglévő kikötők (hajó-, csónak- és vitorláskikötő) helyeit, illetve a kikötők létesítésére és a strandolásra alkalmas partszakaszokat is A feltöltött területek hasznosítása Külön téma a feltöltéssel nyert szárazulatok terület-felhasználásának alakulása. Ha már a 70-es évek feltöltései jelentős vízfelületet vettek el a tóból - többnyire közterület kialakításának szükségességére hivatkozva -, akkor ezen területeket elsősorban a közcél számára kell felhasználni. A még megmaradt területek beépítési célú eladása a jövő felélése. A feltöltéssel kialakított partok mára egyre jobban beépülnek. Szabad területként néhol már csak a 30 méteres parti közterületi sáv maradt meg. Ezt a folyamatot a siófoki Aranypart szemlélteti legjobban, ahol a Sió-csatornától Szabadiig tartó feltöltés napjainkra a táj léptékét meghaladó magasságú és tömegű épületekkel sűrűn beépült. A feltöltésnek már csak a Szabadi-Sóstó felé eső maradéka szolgálhat közösségi célokat. Zamárdiban is megkezdődött a feltöltés lakó-, üdülőparkkal, magántelkekkel, magánvállalkozásokkal való beépülése, de bölcsebb önkormányzati hozzáállással a terület túlnyomó többsége még megmenthető a közcél és ezzel a település számára

33 4.23 Vízpart-rehabilitációs tervezés végrehajtása A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény felülvizsgálatából adódó és a balatoni vízpart-rehabilitáció megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1197/2009. (XI. 20.) Korm. határozat Táj Kezelési tervet érintő feladatai, melyekre a terv soron következő fejezeteiben részletesebben kitérünk. 3. Meg kell határozni a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésére, hasznosítására, valamint értékesítésére vonatkozó követelményeket. Határidő: június Végre kell hajtani a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben meghatározott, új szabályozási partvonal kijelölésével kapcsolatban az ingatlan-nyilvántartást érintő feladatokat: a) a medertelkek telekegyesítése és az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésükhöz szükséges okiratok előkészítése; Határidő: június 30. b) az egykori medertelekből feltöltésre került, a tanulmánytervek alapján megmaradó földrészletek ingatlan- nyilvántartásban történő átvezetéséhez szükséges okiratok előkészítése. Határidő: június A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült vízpartrehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálata során: a) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a vízpart-rehabilitációs tanulmány- tervekben a partvonal szabályozási tervek alapján megállapított partvonalat rendelettel ki kell hirdetni; Határidő: december 31. b) a partvonal szabályozási tervek és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek egyidejű felülvizsgálata alapján a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre az új, közös partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terveket együttes rendelettel el kell fogadni. Határidő: április Javaslatot kell kidolgozni a közcélú zöldterületi parti sétányok megvalósításának módjára vonatkozó intézkedésekre. Határidő: június

34 V. ELEMZÉSEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK (LMP 2. LÉPÉS) / PHASE 2 LANDSCAPE CHARACTERIZATION & ANALYSIS 1. Az épített part 1.1 A mikroklíma változásának hatása a partvédőművekre A tó környezetének mikroklímája napjainkban változáson megy át. A vízrajzi és meteorológiai adatsorok elemzését végző szakértők egyet értenek abban, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőségek, mind a csapadék mennyiségében, mind az éves, évek közötti eloszlás mintázatában egyaránt. E változások mellett, a hőmérsékleti szélsőségek gyakorisága és mértéke is emelkedni látszik. A változások hatására a vízszint egyre gyakrabban kerül ki abból a sávból, amelyben a hagyományos épített partvédőművek megfelelően elégítik ki elvárásainkat. Más részről a szabályozási sáv felső szintjének a megemelése, valamint meteorológiai hatások által keltett mechanikai igénybevételek is növekednek Alacsony vízszint. Aszályos években előfordulhat, több egymást követő aszályos évben pedig törvényszerűen bekövetkezik, hogy a tó vízszintje olyan mértékben csökken, hogy a víz eltávolodik a műtárgytól és mélyebb részeibe húzódva spontán lídós partrészt alakít ki. Sajnálatosan ez a partszakasz mégsem használható megfelelően fürdőzésre, mert a lídó talaja általában nem homok, hanem magas szervesanyag tartalmú sekélytavi mederüledék. A kialakuló part iszapos, sáros, gyakran bomló szervesanyag szagú süppedékes felszíne nem kívánatos egy fürdőhelyen. Ráadásul a tó az uralkodó széljárásnak megfelelően ilyen helyeken rakja ki minden uszadékát. A part folyamatosan terhelődik a természetes hínár, alga, hal és kagyló tetemekkel, valamint a rendeltetés ellenes használat során, vagy gondatlansággal a víztestbe került idegen hulladékok tömegével. Az ilyen fürdőhely vonzereje jelentősen csökken, vagy megszűnik. A partok iszapos, üledékes jellege egy másik, általában a településfejlesztési tervekben figyelmen kívül hagyott hatás következtében erősödik. A tó víztestébe nyúló mólójú nagyszámú kikötő létesítése a part tagoltságának fokozásával jelentős tényezője a fürdésre igénybe vehető strandok állapotromlásának. A kialakult helyzet szerencsére műszaki eszközök igénybevételével orvosolható. A partvédőművön keresztül, a vízbejutást segítő lejárók és stégek alkalmasak a lídós részre való lejutásra, legfeljebb a kialakításuknál kell esztétikai szempontokat is figyelembe venni. A mederüledék már nagyobb probléma, hiszen a laza iszapos fenék nem takarítható, és nem tartható fenn egyszerű eszközökkel. A megoldás a strand talajcseréje homokterítéssel. Erre a beavatkozásra addig kell, hogy sor kerüljön, ameddig a strandon vízborítás van. El kell távolítani a felhalmozódott nagy szervesanyag tartalmú üledéket és a helyére megfelelő tisztaságú, a tómederből kikerülő homokot kell teríteni olyan vastagságban, hogy az a környező mederfenék szintje felett legyen kettő-négy deciméterrel. Néhány évente, amikor a szintkülönbség lecsökken, a homokterítést meg kell ismételni. Az egymást követő homokterítéseknek időben egyre ritkábban kell bekövetkezni és általában, egyre kevesebb homokra van szükség. Ennek a

35 Balaton Táj Kezelési Terv beavatkozásnak a hatására már az első évben magas használati értékű és kézi eszközökkel is jól takarítható fürdőhely alakul ki. Az ilyen vagy hasonló módon kiépített fürdőhely kisvizes időszakokban is teljes értékű jól használható turisztikai célpont és egyben az egész település vonzerejét növeli Magas vízszint Ez a szélsőség a rendszertelenül megjelenő csapadék nagy hozamú időszakában alakul ki és azt jelenti, hogy a Balaton vízszintje meghaladja a szabályozási sáv felső értékét. A jelenség veszélye abból fakad, hogy a tó partvédőműveinek a tervezésénél a létesítés kori szabályozási sávot vették figyelembe. Ezeket a műtárgyakat már a jelenlegi magasabb, 0+110cm-es felső érték is jelentősen igénybe veszi, az ezt tartósan meghaladó értékek pedig jelentősen több károsodást okoznak. A károsító hatás úgy jön létre, hogy a vízszintemelkedéssel egy időben, megemelkedik a part talajvízszintje is. A magasabb vízszint miatt, magasabb hullámok érik el a partot és azok a műtárgy felett a védett parti területre jutnak. A parton károsítják a közeli épületeket és építményeket. A nagyobb hullámzás nagyobb talajvíz sebességet eredményez a földműben olyan módon, hogy a parton a hullámzás és a csapadék hatására vízzel telített talaj szemcséi fellazulnak a hullámzás által keltett nyomáskülönbségek miatt. A fellazult talaj kisebb ellenállást fejt ki a talajvízmozgással szemben és a partvédőmű kőművén és sérülésein a parti talaj kimosódik. A kimosódás hatására a védett terület talaja lesüllyed, vagy leszakad. A partvédőmű megsüllyedhet, eltörhet tovább gyorsítva a degradációt. Gyakori, hogy a nagy csapadékhozamok télre, tavaszra koncentrálódnak. A magas vízállás, amikor a tavon jégborítás van (vagy éppen megkezdődik a jégzajlás) a károsító hatás erősödésével jár. A szabályozási sáv felső értékét meghaladó vízszintnél, a tó beállt jege a lábazati kőszórás felett támadja a partvédőmű kőburkolatát. A jégnyomás fokozódásának hatására a jég felcsúszik a rézsűn, függőleges irányban kitérve a terhelés elől és a parton felhalmozódik. Ez a felhalmozódás olyan mértékű is lehet, hogy a súlyerőkből származó igénybevétel meghaladja a műtárgy szilárdságát és annak töréséhez, süllyedéséhez vezet. Szeles intenzív zivatar tevékenységgel induló jégzajlásnál, még a zajlás kezdő (nagytáblás) szakaszában, bekövetkezhet a vízfelszín kilendülése, ami az eleve magas vízszinthez hozzáadódva, lehetővé teszi a táblás jég gyengítetlen partra jutását. Ilyen helyzetben gyakori a hullámtörő gerenda sérülése, törése, abráziója, de bekövetkezhet a parti fák, műtárgyak, épületek és építmények közvetlen jégnyomás hatására kialakuló károsodása is. 1.2 Tájalkotó szerep változása A feltöltéssel érintett partszakaszokon teljesen megszűnt (és azóta sem tudott regenerálódni) a vízparti vegetáció, aminek következtében nem csak a parti zóna, hanem az egész Balaton élővilága szegényedett. A balatoni táji hangulat részét képező, nádasokkal tarkított természetes part helyett egyenes, sivár, tisztán műszaki jellegű parti tájkép alakult ki. (ún. betonteknő hatás) Az adottságokhoz igazodó ökológiai szemléletű partépítés elvei a 70-es években is ismertek voltak, így szakmai akadálya tulajdonképpen nem volt annak, hogy a nagyszabású partépítési és medermódosítási munkálatok jóval kisebb táji, természeti

36 károsodással valósuljon meg. Társadalmi igény azonban ekkor még nem mutatkozott a módosításra. Napjainkra azonban megváltoztak a társadalmi elvárások, melyek nagyobb mérvű környezettudatosságra ösztönzik mind a helyi közösségeket, mind a jogalkotókat Az épített partok természet közeli átalakításának lehetőségei A megváltozott társadalmi szempontok figyelembevételére, a projekt keretében Szentkuti Kiss Gábor okleveles táj- és kertépítőmérnök vázlattervi javaslatokat dolgozott ki az épített partok átalakítási lehetőségeire. A tervek a hatályos jogszabályok keretfeltételként meghatározott korlátozásaival készültek: a meder rovására újabb feltöltéssel való átalakítás nem javasolt, a jelenlegi jogi mederhatárt a javasolt beavatkozások, átalakítások nem érinthetik, a feltöltéseket pusztán a meglévő partvédőmű elbontásával átalakítani nem lehet a gyors és biztos elhabolódás miatt, a partvédőművek előtt utólagosan lídót kialakítani nem lehet. Belső lagúna kialakítása a feltöltésben: Az épített partfalban két helyen csatorna kerül kialakításra a szárazulat irányába. Ezek a csatornák a feltöltött területen létesített belső medencébe - lagúnába vezetik a vizet. A lagúna partja - különösen a szárazulat felé eső oldalon - laposan menedékes kialakítású. A víz mélység 70 cm-től fokozatosan csökken. A bevezető csatornák széles torokkal nyílnak a Balaton felé, befelé haladva 5-10 méterre szűkülnek. A csatornák beforduló oldalfalát BVK típusú part alkotja. A partvédőmű azonban csak a hullámzásnak kitett partszakaszig tart, beljebb a hullámzástól védett helyen kőszórássá, fűzfacölöpös, féltermészetes parttá esetleg homoklidóvá szelídül. A 30 méteres parti, közterületi sávban a sétány fémszerkezetű hidakon íveli át a csatornákat. A partvonal íves öblösítése a feltöltésben: Ebben az esetben is jórészt megmarad a régi partvédőmű. Azt csak két egymástól méterre lévő helyen kell megbontani egy-egy 20 méteres szakaszon. Az elbontott kőanyagot a megmaradó partvédőmű elé és mögé kell áthelyezni. Előzőleg íves kőszórásos partvédelem létesül az öböl menedékesre kiképzett hátoldalán. Az öblök bejáratánál az új partvédőművet ívesen be kell fordítani a szárazulat felé, melynek

37 dőlésszöge beljebb haladva fokozatosan csökken, majd kőszórássá illetve fűzfacövekekkel kombinált kőszórássá szelídül. A kitermelt mederanyagból az öböl mögött dombot kell építeni. A parti sétány pedig egy csökkentett szélességű közterületi sávban (10 m) megkerüli az öblöt. A sekély medrű öbölbe lecsillapodó víz feltöltődést hoz létre, amin előbb utóbb megtelepszik a nád. A folyamatot az előző esethez hasonlóan szárazulat felőli telepítéssel segíteni lehet. A kialakuló nádas a beverődő uszadékot megfogja. Az öbölben lassan elszaporodó nád a bejáratokon keresztül idővel kinő a mederbe is és ott lassan tovább terjed. Kőszórásos ívek kialakítása a partfal előtt Ebben az esetben nem kerül megbontásra a meglévő part, csak egy íves kőszórás létesül a partfal előtt. A balesetek elkerülése végett a kőszórást úgy kell kialakítani, hogy a víz felszín fölé emelkedve látható legyen. Az íves kőszóráson átszűrődő, átcsapó víz lassan feltölti a kőszórás által körülzárt területet, ahol a nád idővel megtelepszik. A medencén belül a kőgát hullámtörő hatása miatt alig van hullámzás, így a nád megtelepedésére, megtelepíthetőségére jó esély van. A megtelepült nád miután benőtte a kőszórással elkerített medencét, idővel a kőszóráson túlra is kiterjed

38 A felsorolt lehetőségek mindegyikének célja a műszaki partvédőmű monotonitásának oldása, a nyílegyenes mérnöki létesítmény tájképi fellazítása. Mindegyik esetben számítani lehet a nádas megtelepülésére. A lagúnás variáció a többcélú hasznosítás lehetőségét is magába rejti, öble egyben csónakkikötőként is a sziget hátoldala pedig lídós kiképzésű gyerekstrandként is hasznosítható. A javasolt megoldások fenntartási leírásokkal egészültek ki, melyek kivonatát az operatív programban ismertetjük. 1.3 Víz alatti akadályok 1.31 A víz alatti akadály fogalma, főbb kategóriái Víz alatti akadálynak tekintünk minden olyan, természetes, vagy mesterséges tárgyat, amely a környező, ismert, vagy ismertnek vélt medertől jelentősen eltérő anyagú, alakú és a víztest használatban lévő részére benyúlva abban a használat szempontjából jelentős teret foglal. A víz alatti akadályok a tó mederben különböző valószínűséggel fordulnak elő, egyaránt lehetnek természetes képződmények (1) és mesterséges akadályok (2). A természetes képződmények közös tulajdonsága, hogy a Tó geológiai, áramlási, vagy meteorológiai viszonyainak a hatására keletkeznek közvetlen emberi beavatkozás nélkül. Főbb kategóriáik: Sziklás vagy egyéb szilárd zátonyok, Homokpadok, pandallók, Lesüllyedt nagyobb természetes uszadékok. A mesterséges akadályok keletkezését, jellegét a Tó használat módja, kultúrája, a vízterületen alkalmazott építési, szállítási technológiák határozzák meg. Előfordulási gyakoriságuk szerint felsorolva ezek lehetnek: Gyakran előfordulók: a) víziállás roncsok; b) horgászkarók; c) vízi sporteszközök és kishajók alkatrészei, darabjai. Ritkán előfordulók: a) hajók alkatrészei, darabjai; b) vízépítési és szállítási hulladékok; c) halászati, orvhalászati eszközök, vagy darabjaik. Nagyon ritkán előfordulók: a) repülők, fegyverek, lövedékek, bombák, vagy ezek kisebb nagyobb darabjai Az akadályok hatásai A vízhasználó számára a szokásos tevékenység közben észlelhető akadályok általában kisebb fenyegetést jelentenek, jó látási viszonyok között észlelhetőek, a horgászkarók, a stégroncsok kiálló darabjai és a legtöbb uszadék. Ezek a tárgyak éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, vagy viharban fenyegetőek. A jellegüknél fogva ezek az akadályok válnak majd víz alatti akadállyá, jegesedés, jégzajlás, vagy intenzív zivatarok hatására. A mederből, a víztestbe nyúló, a vízfelszín alatti csúcsmagasságú akadályok csapdaszerűek. A hajózó, fürdőző, vízhasználó, a nélkül van jelen az akadály környezetében, hogy a létéről nincs információja. Ez a helyzet fokozott baleseti kockázatokat rejt. A kockázat mértéke fokozódik, ha az akadály m-es környezetében strand található, de nő a part éltől való távolság növekedésével arányosan is

39 A mesterséges akadályok kategóriába tartozóan a víziállás (horgászstég) roncsok és horgászkarók akadály típusok adják az összes lakossági és rendőrségi bejelentés kb. mintegy 70 százalékát. Ezek a tárgyak nem csak fokozott kockázatot jelentenek, hanem igen nagy számban vannak jelen a tómederben. A tárgyak a tó horgászati, fürdési hasznosítása során kerülnek a mederbe. Nagy számuk a hasznosítási kultúra hiányosságaira, tervezési elégtelenségre, valamint különböző szabálysértésekre vezethető vissza. Legjellemzőbb akadálykeletkezési mechanizmus, hogy a télre vízben hagyott víziállás télen befagy, majd a jégzajlás során a jégnyomás hatására a helyéről elsodródik, deformálódik, víz alá kerül. A horgászkarók, a horgászcsónak rögzítését szolgálják. A karókat csónakkal szállítják ki a horgászhelyre, ott leszúrják a mederbe, kikötik hozzá a csónakot és így horgásznak. A horgászat befejeztével a karókat ki kell húzni és a csónakkal, partra kell szállítani. A karókezelés munkáját igyekeznek megtakarítani azok a szabálysértő horgászok, akik a levert karót a mederben hagyják. Az így kialakított horgászhelyre azután visszajárnak. Egy horgász, haltípusok, meteorológiai viszonyok szerint, akár négy-öt pár karót is kihelyezhet. A mederben lévő karó, jég, csónak, vagy hajóütközés, vihar, vagy uszadék hatására megdől, vagy eltörik, csúcsa a víz alá kerül, ezzel csapdává válik. Ezek az akadályok különböző súlyosságú horzsolásos, vágásos sérüléseket okozhatnak az úszóknak, súlyosabb sérüléseket a csónakról, matracról, vízibicikliről, hajóról fürdőzőknek, továbbá anyagi károkat a közlekedő kishajóknak, nagyhajóknak. a) A jobb horgászhelyek környezetében egész karóerdő található. b) Felhagyott vízi állások a víz alatti akadályok szülő objektumai A közelmúlt változásainak a hatása. A Balatonon, víziállás (horgászállás, napozóstég, bejáróstég) kihelyezés iránt folyamatosan nagy számú igény merül fel. A felmerülő igények kielégítése és a tevékenység megfelelő mederben tartása, hatékony szabályozást igényel. A jogi eszközök, az államigazgatási tevékenység, valamint az állami kezelői tevékenység, időben folyamatosan változik. Ezek a változások különböző mértékben, időről időre megváltoztatják, befolyásolják a kihelyezés módját, valamint az ilyen vízhasználatok kultúráját, kihelyezés jogszerűségét egyaránt. A szabályozás célja, hogy a kihelyezésre kerülő stégek által okozott környezeti kár csökkenjen, a kihelyezési igények teljesüljenek, valamint az egyéb vízhasználatokat fenyegető hatások a lehető legkisebbre csökkenjenek

40 Mivel, a fenti célok jelentősen eltérőek, a korlátozott terület miatt komoly kompromisszumokra van szükség. A különböző vízhasználók, akik a céljaikat nem valósíthatják meg, folyamatosan, vagy a jogi szabályozás módosítására, vagy annak kijátszására törekednek. A kezelő akadálymentesítési célra fordítható forrásai gyors ütemben évről évre csökkennek, ezért a szabálytalan víziállásokból képződő víz alatti akadálymennyiség egyre nő. 2. A parti sáv növényzetértékelése 2.1 Főbb növényzet-csoportok és változásai 2.11 Előfordulásuk és megoszlásuk A nagyobb növényzet-csoportok területe a évi felmérések adatai alapján, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szerinti kódok felhasználásával, azok főbb növényzetkategóriákba történő összevonásával kerültek elemzésre. Az egyes főbb növényzetkategóriák szerinti, a Balaton egészére összesített adatokat az alábbi ábra szemlélteti, az egyes kategóriák %-os részesedésével együtt. A főbb növénycsoportok területi részesedése a Balaton parti sáv évi felmérése alapján Az adatok alapján megállapítható, hogy a fenti csoportosítás szerinti növényzetnek valamivel több mint a fele (1475 ha = 54%) a nádasokhoz tartozik. A nádasoknak kitüntetett szerepe van a természetes vizek életében, így a Balatonban is. A nádas társulások ugyan több mint 50%-ot képviselnek a természeti területekben, de ezek csak kisebb arányban alkotnak összefüggő, nagy kiterjedésű állományokat. 10 ha-nál nagyobb, azonos kategóriába tartozó nádasállomány mindössze 9 db található a jogi partvonalon belül, míg 7 db azon kívül, ugyanakkor az 1 ha-nál kisebb foltok részesedése közel 85%-nyi, 1608 db

41 A második legnagyobb vegetáció-egységet a fás növényzet adja, 480 ha-ral (18%). Ebbe a kategóriába főleg a zagyterek és más spontán befásodott, cserjésedett esetleg fásított területek tartoznak, ill. az egyéb spontán fásodott területek, továbbá azok a fásítások, melyekben az idevaló fás növények feljöttek vagy feljövőben vannak. Ebbe a kategóriába nem sorolandók bele a nem parti régió erdői (pl. Tihanyi-félsziget), valamint a kultúrterületek parkjai, fásításai sem. Harmadik legnagyobb területi részesedéssel a természeteshez közelálló füzes növényállományok, fűzlápok, fűzligetek, bokorfüzesek részesednek: 182 ha (7%). A savanyú- és édesfüves dominanciájú területek összesen 426 ha-ral 16% részesednek a Balaton parti régió természeti területeinek összes növényzetéből. Ezt a kategóriát alkotják a leromlott, gyomosodott mocsári és ártéri növényzet (101 ha 4%), az egyéb gyepek, gyomosok (76 ha 3%), mocsárrétek/vizes-, nedves rétek (109 ha 4%), a sásosok (116 ha 4%), valmint az e egyéb (lágyszárú) természeti terület 23 ha-nyi (0,8%) területe. Közvetlen antropogén hatás alatt állnak a mezőgazdasági területek, melyek a felmérési határok között 132 ha-ral 5% részesednek, illetve a 17 ha-nyi (0,6%) U: egyéb élőhely kódú területekből a telephelyek, roncsterületek, ill. árkok Összevetés a megelőző növényzetfelméréssel és minősítéssel A évi növényzetfelmérés és -minősítés határvonalai, a felmérés, kiértékelés határa, a jogi partvonal alkalmazása, az alkalmazott minősítő módszer, a kategóriák stb. mind megegyeztek a megelőző felmérés ugyanazon paramétereivel, így a évi felmérés eredményei összevethetőek voltak a évivel. A felmérések összesített adatait az alábbi táblázat tartalmazza. A táblázatban a 22/1998. (II. 13.) kormányrendelet szerinti 5 osztály (I-V.), valamint a további térképezési egységek összesített területadatait mutatjuk be, jogi partvonalon belül"- és jogi partvonalon kívül" bontásban. A és a évi növényzetfelmérés és -minősítés összesítő adatai Az adatok alapján megállapítható, hogy a két felmérés során térképezett terület, ill. a jogi partvonalon belül és kívül meghatározott terület nagysága azonos, így a változások egyértelműen az e területhatárokon belüli térképezési egységek egymás közötti átalakulásának tulajdoníthatók. A két felmérési időszakban a kiértékelési határon belüli felmért terület között nincs eltérés

42 2.2 Nádasok állapota és a vízszintváltozás hatása Balaton Táj Kezelési Terv A nádasok előretörése visszahúzódása természetes folyamat; a nádasok az evolúció során a tág határok közötti vízállásváltozások mellett alakultak ki. A nádas társulások ugyan több mint 50%-ot képviselnek a természeti területekben, de ezek csak kisebb arányban alkotnak összefüggő, nagy kiterjedésű állományokat. 10 ha-nál nagyobb, azonos kategóriába tartozó nádasállomány mindössze 9 db található a jogi partvonalon belül, míg 7 db azon kívül, ugyanakkor az 1 ha-nál kisebb foltok részesedése közel 85%-nyi, 1608 db. Az I-V. osztály szerint minősített növényzet (nádasok) területe a jogi partvonalon belül minimálisan változott, 1227 ha-ról 1230 ha-ra nőtt. Ezen belül azonban jelentős átrendeződések következtek be, csökkent az I. és II. osztályú állományok területe, nőtt a III. és V. osztályúaké, és gyakorlatilag nem változott a IV. osztályúaké. A jogi partvonalon kívül 10 ha-ral csökkent az I. osztályba sorolt növényzet területe, és jelentősen, mintegy 60 ha-ral a IV. osztályúaké, ugyanakkor nőtt a III. osztályba, és alig változott a II. és V. osztályba sorolt növényzet területi részesedése. Az egyik legfontosabb változás a jogi partvonalon belül az, hogy az 1a kategóriába sorolt nádasok területe mintegy 44 ha-ral csökkent. Ez a kategória általában a nyílt víz felőli legbelső karéj állományai voltak az előző felmérés idején, amik víz felőli szegélyét általában vitális, terjedőben lévő juvenilis zóna alkotta. Ez az ezredforduló környékén bekövetkezett aszályos időszak nádasterjedést elősegítő következménye volt, amikor nem ritkán m-t húzódott előre a nádas a vízközép irányába a korábbi felméréshez képest. A 2004 után bekövetkezett vízszintemelkedés hatására ez a terjedés megállt, és a legtöbb helyen visszafordult. A pionír nádassáv visszaszorult vagy visszaszorulóban van, a legutolsó felmérésben alacsonyabb minőségi osztályt ér el. A v_5a kóddal szereplő 11 ha az a terület, ahol a korábbi nádasállomány teljes egészében visszaszorult, élő hajtást már találtak, de a fenéken még a rizómaszint azonosítható. Egy újabb, a as időszakhoz hasonló mértékű vízszintcsökkenés hatására a nádasöv vízközép felé történő terjedése innen viszonylag gyorsan megindulhatna. A Balaton déli partján, a marásig, a medermorfológiai jellemzők megfelelnének a nád igényeinek, alacsonyabb vízállásnál addig elég gyorsan eljutna. A tószabályzás során ezzel a folyamattal számolni kell. Hasonló okokra vezethető vissza a 2a kategóriájú nádasok területcsökkenése is. A B" kategóriákba a parti sáv minőségi osztályba sorolt növényzetének a szárazföld felőli állományai kerülnek. A kategorizálás kiemelt szempontja a degradáltság és az antropogén hatására utaló gyomosodottság. A felmérés alapján kb. ugyanannyi az 1-3b osztályba sorolt területek növekménye, mint amennyi az 1-2a osztályba soroltak csökkenése volt. A part felőli állományokra a vízszintemelkedés abban a tekintetben nagyon jó hatással volt, hogy az előző felmérés során kiemelt jelentőségű gyomosodás megállt, a növényzetet lefektető sövényszulák és süntök jelentősen visszaszorult. Ugyancsak jelentős mértékben visszaszorultak a nádasöv belsejébe behúzódott szárazföldi gyomok is, így e tekintetben is pozitív hatású volt a vízszintemelkedés. Kb. 6,5 ha-ral nőtt a gyékényesek, elsősorban a keskenylevelű gyékényesek területe. Ez a növény nagyon gyakran olyan helyen veszi át a nádas helyét, ahol a nádnövényt víz alatt vágják le, pl. illegális csónakbeálló, vitorlás-rejtekhely, stég létesítése céljából. A gyékény e tekintetben életképesebb a nádnál, így ilyen helyeken elfoglalja annak helyét

43 Közel 7 ha-ral nőtt a jogi partvonalon belül a kultúrterületek nagysága is. Ezek legtöbbször az illegális feltöltések, a Balaton parti sávnak pl. a magánkertekhez való csatolásának megjelenési formái (részletesen lásd direkt emberi beavatkozások fejezet). És hát, a fentebb már kifejtett jelenségnek tulajdoníthatóan, mintegy 20 ha-ral nőtt az 5a osztályú nádasok területe, ami azt jelenti, hogy a vízben álló állományok közül ennyivel nőtt a már alig-nádasok" részesedése: a direkt emberi beavatkozás és/vagy a vízszintemelkedés hatására a korábban zártabb állomány erőteljesen felritkultak. Ilyen gyakran előfordul a csónakutak, stégek kialakításával megbontott nádasokban, ahova a megbontás után már a hullámok be tudnak hatolni és az állomány megsemmisítését be tudják fejezni. A jogi partvonalon kívüli állományváltozásokból a 4b osztályba sorolt növényzet mintegy 61 ha-nyi területcsökkenését kell kiemelni, ami gyakorlatig egy kategóriányi javulás eredménye: a gyomok visszaszorulásának hatására a 4b osztály nagyrészt 3b osztályúra javult. Jelentősebb változás ezeken túlmenően csak az 1b osztály területcsökkenése (közel 16 ha) és az egyéb" kategória területnövekménye (35 ha) volt. Ebbe a kategóriába tartoznak pl. azok a természeti területek, amelyek a nem nádas fás, bokros társulásokhoz, természetvédelmi szempontból nem kiemelkedő jelentőségű egyéb lágyszárú társulásokhoz tartoznak. 2.3 Gyomosodás, az emberi hatások egyik szembeötlő következménye Minden olyan emberi beavatkozás, ami a talaj és a növényzet bolygatásával együtt jár, azaz mechanikai/ agrotechnikai, de akár vegyszeres beavatkozás történik, megváltoztatja az előtte jellemző növényzet szerkezetét és nagyon gyakran gyomosodás a következménye. A szárazföldnek a meder rovására való térhódítása, az emberi tevékenység állandósulása, a mezőgazdasági termelés, de az urbanizáció is együtt járt az antropogén hatást jelző gyomok tömeges megjelenésével és a mocsárréti, mocsári növényzónák, a nádasok belsejébe való behúzódásával is. Ezek a gyomok gyakran természetes elemei az ártéri társulásoknak, de ha más termőhelyen jelennek meg tömegesen, akkor az már más minőségi állapotot jelent. Ugyanakkor jellemző a behurcolt (adventív) gyomok özönnövények agresszív terjedése is, melyek egész egyszerűen általában teljesen elnyomják a természetes növényzetet (pl. süntök, aranyvessző). A parti részen jellemző a fű- és ágnyesedékek lerakása, ami a természeti terület szervesanyaggal való feltöltését, az élőhelyek területi szűkítését jelenti. a) Ágnyesedék, melyet idővel benő a fátyolnövényzet b) aranyvessző (szolidágó)

44 Balaton Táj Kezelési Terv A szárazabb körülményeket kedvelő szolidágó vagy a nedvesebb feltételeket kedvelő süntök valamint az adventív cserjék, fák (pl. mindkét formában akár a zöldjuhar) a kedvezőtlen ökológiai állapot irányába viszik el a nádast. Az elszolidágósodott parti növényzetet a vadászok hasznosíthatják: a vadászlesekről a tisztán tartott, kaszált, szétágazó növényzetben (középen gyakran sózó) jól látszik a vad. A szolidágó jó méhlegelő is. A szerves- és tápanyagtöbblet ruderalizációhoz vezet. A kiskertek végén, a gyalogösvényeken, a bolygatott területeken rendkívül rövid idő alatt megjelennek az antropogén gyomok, amik húzódnak befele a nádasövbe. Nemcsak a gazdasági utak mentén, hanem nagyon gyakran a fő közlekedési utak mentén hasonló kép fogadja az arra járót. Nem beszélve a vasútvonalak, árkok melletti területsávokról, ahol a külterületi szakaszok nagyon sokszor, de nem ritkán még a belterületiek is gyomosodottak: lágyszárúakkal, cserjékkel és felfutó növényzettel. A korábban már említettnek megfelelően, a gyomosodott vagy roncsterületnek leválogatott területek összesen mintegy 200 ha-t tesznek ki a Balaton parti sávjában. Az összegző adatokból megállapítható, hogy a nádasok nélküli összes lágyszárú növényzet területe 575 ha-nak adódott, amiből az antropogén hatást jelző fajokkal gyomosodott területek nagysága 257 ha, 45%-volt. Ez azt jelenti, hogy az ember közelében, a vizuálisan jól érzékelhető (alacsony) növényzetben, a gyepfélékben a jelentős gyomosodás a természeti területek felét érinti. Ez igen jelentős arány. Említettük, hogy a közlekedési-, gazdasági utak, ösvények, árkok, vasútvonalak, mezsgyék stb. mentén lágyszárú és fásszárú vegetációtípusban is ahol az emberi tevékenység megbontja, megbolygatja a növényzetet, megjelennek és gyakran dominánssá válnak az antropogén hatást jelző gyomok. Így a gyomosodott területek nagysága minden bizonnyal jelentősen meghaladja a Balaton parti sáv természeti területeinek évi növényzetfelmérése- és minősítése során a vegetációtérképezés eszközeivel térképezett területekét. A Balaton parti gyomosodásának visszaszorítását a növényzetkezelési tervek részévé kell tenni. A vízszintszabályzás és a kaszálás egymásra építő és egymást kiegészítő tudatos alkalmazása megfelelő kezelési módszer arra, hogy a természeti területeken a ruderális nádasok, a magassásos rétek, a mocsár-és láprétek, a szárazabb kaszálók és legelők jó ökológiai és kultúrállapotba kerüljenek és abban tartósan fennmaradjanak

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY

Püspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

2008. évi LVII. törvény indokolása

2008. évi LVII. törvény indokolása 2008. évi LVII. törvény indokolása a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

Készítette: Budapest 2009. április hó

Készítette: Budapest 2009. április hó A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása Készítette: Magyar Regionális Fejlesztési

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. 2015. évi pénzügyi terve

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. 2015. évi pénzügyi terve A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. 2015. évi pénzügyi terve A Balatoni Integrációs Kft. célja, hogy a régió fejlesztésében 2000 óta végzett sikeres tevékenységét, szakmai tapasztalatát felhasználva

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 BALATONSZÁRSZÓ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Balatonszárszó, 2015.március 23. A gazdasági programot a Képviselő-testület 80/2015.(III.23.) számú határozatával

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről.

Jegyzőkönyv. Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről. Jegyzőkönyv Készült: A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium 2007. május 4-i üléséről. Helye: Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1056 Budapest, Váci u. 62-64.) Jelen

Részletesebben

Jelentés. A turizmusfejlesztési intézkedések. ellenőrzése. ellenőrzése (párhuzamos ellenőrzés a horvát és a macedón számvevőszékkel) 16006 www.asz.

Jelentés. A turizmusfejlesztési intézkedések. ellenőrzése. ellenőrzése (párhuzamos ellenőrzés a horvát és a macedón számvevőszékkel) 16006 www.asz. Jelentés A turizmusfejlesztési intézkedések ellenőrzése A turizmusfejlesztési intézkedések ellenőrzése (párhuzamos ellenőrzés a horvát és a macedón számvevőszékkel) 16006 www.asz.hu AZ ELLENŐRZÉST FELÜGYELTE:

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE

BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ RÉSZLETES FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2013 készült a Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája és a Balaton Régió Komplex Térségi Programja alapján 2006. június 21. (módosítva:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-ei ülésére Tárgy: Tájékoztató az önkormányzati választások óta eltelt időszak történéseiről, képviselőtestület

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2016. évi fejlesztési forrás felhasználásáról

Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2016. évi fejlesztési forrás felhasználásáról Előterjesztés a Balaton Fejlesztési Tanács részére biztosított 2016. évi fejlesztési forrás felhasználásáról Javaslat a 2016. évi fejlesztési forrás felhasználására A Balaton Fejlesztési Tanács hatékony

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Készült a Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) Heves Megyei Önkormányzat által 2013. november 29-én elfogadott

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Ángyán József Márkus Ferenc Ónodi Gábor Podmaniczky László A természetvédelmi, ökológiai

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére Fejlesztési Program IV. kötet OPERATÍV PROGRAM A Társulás önkormányzataival együttműködve készítette: HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. DUNA-TISZA RF. RT. 2005. IV.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/137-14/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT FELHÍVÁS. a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM. Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. komponenséhez

KIEMELT PROJEKT FELHÍVÁS. a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM. Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. komponenséhez KIEMELT PROJEKT FELHÍVÁS a DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. komponenséhez Kódszám: DDOP-2.1.1/E,F-12 1 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 4

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

Intézményirányítási modell

Intézményirányítási modell 2. fejlesztési elem: A támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata ÁROP-3.A.2-2013-2013-0003 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés Érd

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A stratégiai terv fő következtetései... 3 3 Fejlesztési elképzelések, a beavatkozás területei... 5 3.1 A vízi út fejlesztése a hajózás

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Nagykőrös Város Önkormányzata optimális feladat ellátási és finanszírozási modellje, kiemelve az

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben

Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Németh Béla mérnök ezredes Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

7 napirendi pont 1. melléklet Részletes tájékoztató a Balatoni Integrációs Kft. 2014. évi tevékenységéről

7 napirendi pont 1. melléklet Részletes tájékoztató a Balatoni Integrációs Kft. 2014. évi tevékenységéről Részletes tájékoztató a Balatoni Integrációs Kft. 2014. évi tevékenységéről 1 Tartalomjegyzék 1. Összegzés... 3 2. A BFT munkaszervezeti feladatok ellátása... 5 2.1. A 2014-20 fejlesztési időszakra vonatkozó

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Átiktatva: J/232. J/10520. számú. Jelentés

Átiktatva: J/232. J/10520. számú. Jelentés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Átiktatva: J/232 J/10520. számú Jelentés az egyes területi folyamatok megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedésekről szóló 61/2003. (V. 28.) OGY határozat végrehajtásáról

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2007-2010. évre 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Mágocs Nagyközség gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló körülmények 1.1. A

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. T Á J O L Ó T E R V K F T. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a 2/2005. (I.11.)

Részletesebben

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT Készítette a Terra Studio Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Kiemelt Programok és Projektek Főosztályának

Részletesebben

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI (Balaton tó 2313/17 hrsz ú terület 2314 hrsz ú terület Véghelyi Dezső utca 2299 hrsz ú közpark Széchenyi sétány által határolt terület) SZABÁLYOZÁSI TERV

Részletesebben

A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve

A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti terve Készítette: Márta István ügyvezető, Bocz Tamás pénzügyi igazgató és Rózsa Zoltán ügyvezető helyettes VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 ZSOLNAY KULTURÁLIS

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

JAVASLAT A SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRE

JAVASLAT A SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRE JAVASLAT A SZEGED VÁROS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRE Tartalom: Előszó 2011. A2 A) Rendelet tervezet I. Általános rendelkezések... A3 II. Az építészeti örökség fenntartási

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben