4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1"

Átírás

1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül. Karakterét két jellegzetes középtáj határozza meg: az Alsó- Tiszavidék Dél-Tiszavölgyi része és a Körös-Maros köze középtáj. Az utóbbi a nagyobb, mert a Dél-Tiszavölgyhöz tájföldrajzilag Szegvár tartozik, míg a kistérség többi része mind a Körös-Maros köze része. A Tisza völgye mélyártéri, ártéri terület, a Tiszántúli rész infúziós lösszel borított térség. A Dél-Tisza-völgy kistáj a Tisza árterületét foglalja magába, m tengerszint feletti magasságú ártéri síkság, mely a folyószabályozás elott intenzíven feltöltodo, simára alakított terület volt, de a magasabb felületeknek, miután ezek csak ritkábban kerültek elöntés alá, illetve a mélyártéren, amelyet egykori folyómedrekkel tesznek tagolttá, kis terepeséssel rendelkezik. Ennek következtében sok a lefolyástalan, idoszakosan vízállásos terület. A Körös-Maros közén három kistáj is érinti a kistérséget. A Csongrádi sík enyhén a Tisza-völgy irányába lejto tökéletes síkság, kiegyenlített felszíni formákkal; a Körösszöget (Szentes-Magyartés, Nagytoke) a Veker és a Maros régi mederrendszere és feltöltodése jellemzi; míg a Békési-hát (Árpádhalom, Nagymágocs) felszíni formái folyóvízi és eolikus folyamatokkal keletkeztek. A kistérség m tengerszint feletti magasságával az Alföld egyik legmélyebb medencerészében található. Értékes adottsága hévízkészlete: a területen feltárható víz 60 ºCnál melegebb, a kitermelheto hévízkészlet fajlagos értéke eléri az 50 m3/d.km2 mennyiséget. A térség uralkodó talajtípusa a felszíni vizek sokaságából adódóan a karbonátos és szolonyeces réti csernozjom talajok (36, illetve 25 %). Kialakulásuk az idoszakosan megemelkedo talajvízre vezetheto vissza; 3-4% humusztartalmú, több szénsavas meszet tartalmazó, gyengén lúgos kémhatású, szemcsésen morzsás szerkezetu talajok. Vízgazdálkodásuk jó, száraz években a kedvezobb átnedvesedési körülmények miatt az egyik legtermékenyebb talajtípus, csapadékosabb években, magas talajvízállás esetén túlnedvesedésre hajlamosak. A szolonyeces réti csernozjom vízgazdálkodása a nátrium mennyiségének függvénye, de alapvetoen szintén jó termoterületek. A térség északkeleti részén (Nagytoke, Eperjes) területén nagyobb szolonyeces réti (7 %) és közepes réti szolonyeces talajfoltok (7 %) találhatók. A szolonyeces réti talajok idoszakos túlnedvesedéssel kialakult, magas humusztartalmú talajok, melyek mély fekvésu, magas talajvizu részeken fordulnak elo, ahová a környezo területekrol a felszíni vizek összefutnak. A közepes réti szolonyecek igen rossz vízgazdálkodású, igen gyenge vízátereszto képességu talajok, melyek szintén víz hatására alakultak ki. Ezeken a talajokon gyepterületek vannak, Nagytoke területén osgyep található. A morzsás szerkezetu, kituno vízgazdálkodású (jó vízbefogadó-, vízraktározó- és vízátereszto képességu), jó tápanyag-gazdálkodású, igen termékeny alföldi mészlepedékes csernozjom aránya a térségben 3,1 %. Ezzel együtt a kistérségben a kedvezo adottságú talajok vannak többségben, amelyeken színvonalas mezogazdasági muvelés folytatható. 1 A szentesi kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programja. Árpád Kistérségfejleszto Önkormányzati Egyesület, Szentes,

2 Ezt mutatja a talaj aranykorona értéke, mely a szántóterületeken kistérségi átlagban 26 AK, de a legrosszabb szántók is (Nagytoke, Fábiánsebestyén, Eperjes térségében) AK értékuek, míg a legjobbak 30 AK felettiek. Ezekre a talajokra alapozódik a kistérség nagy múltú, intenzív, minoségi agrártermelése. Az éghajlatot tekintve a kistérségben kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak. A homérséklet évi középértéke 10,2-10,6 ºC, a napsütéses órák évi középértéke 2050 óra, az évi csapadékösszeg 590 mm, ebbol a vegetációs idoszakban hullik le 310 mm; az évi hótakarós napok száma 33 nap. A csapadékjárásban igen jól elkülöníthetoek a száraz és nedves évekbol álló periódusok, a csapadék 40 %-a téli félévben, 60 %-a pedig a nyári félévben hullik le. Az éven belüli csapadékjárásra jellemzo a nyár eleji (május-június) maximum, egy nyárvégi minimum, majd a mediterrán hatás az utóbbi idoben - egy másodlagos késobbi maximumot eredményezhet; míg a téli idoszakban csapadékminimum jellemzo. Ez a csapadék-megoszlás kedvezo lehet vízgazdálkodási és mezogazdasági szempontból, azonban az átlagos helyzet csak ritkán alakul ki. Az utóbbi évek tapasztalata alapján jellemzo, hogy hosszabb-rövidebb idoszakok aszályosak, máskor pedig boséges csapadék hullik, ár- és belvizeket eredményezve. A téli idoszakban lehulló csapadékme nnyiség aránya növekszik, mely erosödo mediterránhatásra enged következtetni. Az uralkodó szélirány észak-északkeleti. A vegetációt tekintve a kistérséget az árterek erdotársulásai, bokorfüzesek, fuz-, nyár-, égerligetek, tölgy-, koris-, szil- ligeterdok jellemzik. Az ártéren kívüli területeken löszpusztarétek, homoki legelok, sztyepprétek és szikesek vannak; a flórában sok a sztyepp-elem. Az eredeti növényzetbol a mentett ártereken még megmaradt a természetes állóvizekben a vízi mocsári növényzetet képviselo nád, a holtágakban a sulyom, a békalencse. A madárvilág igen gazdag az alföldi mezoségi, ártéri-erdei, és folyóvízi jellegzetességeknek megfeleloen. A Tisza és a holtágak menti ligeterdokben (fuz- és nyárligetekben) odúlakók (széncinege, kékcinege, mezei veréb, seregély, kerti rozsdafarkú, nemes nyarasok) jellemzok, a réteken, legelokön fácán, bíbic, tövisszúró gébics, veréb él. A árterek tócsarendszerén a tavaszi madárvonulás idején a vízi szárnyasok ezrei fordulnak elo. A kistérségben található országos jelentoségu természetvédelmi területek a Cserebökényi Tájvédelmi Körzet (Körös-Maros Nemzeti Park része), melyet a nagy kiterjedésu gyepterületek és a közöttük húzódó érmaradványok, vízállások határoznak meg, és a Tisza hullámtér Zsupsziget (Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része), mely fokozottan védett holtágszakaszt jelent. Ezeken túl két helyi jelentoségu természetvédelmi terület található a kistérségben, közülük a Magyartés-Zalotai Természetvédelmi terület a Hármas-Körös hullámterén van. A vízgazdálkodást tekintve a terület egy része mélyártéri terület, aminek biztonságát a Tisza, a Maros és a Hármas-Körös árvédelmi rendszerei védik. A legfontosabb folyóvíz a Tisza. Az egykor létezo érhálózatot, völgyeket és terepmélyedéseket, a folyószabályozást követoen megkezdodött vízrendezési tevékenység során belvízelvezeto csatornahálózatként hasznosították. A legjelentosebb völgyek és erek alkotják a vízlevezeto rendszer vázát. A valamikori érhálózatot alkotó felszíni vizek: a Kurca, Mágocs-ér, Kórógy-ér. A legjelentosebb a Kurca focsatorna, ami valamikor természetes vízfolyása volt a térségnek, de a szabályozottság következtében mára súlyos vízminoségi gondokkal és alacsony vízsebességgel küzd. A térségben lévo boséges felszíni vizek árvizek formájában komoly veszélyforrást jelenthetnek. A vízboség a mély fekvésbol adódó belvizes problémaként jelentkezik. A talajvíz mélysége 1-4 m között alakul. Környezeti problémáit tekintve a Tisza folyó vízminosége a kistérségben évi adatok alapján oxigén háztartás, tápanyag háztartás, illetve szerves-és szervetlen mikroszennyezok 140

3 tekintetében turheto III. osztályú, míg bakteriológiai szempontból szennyezett IV. osztályú, egyéb paraméterek tekintetében a folyó vízminosége jó, II. osztályba sorolható. A Kurca sokkal rosszabb képet mutat szennyezett IV. osztályú, illetve erosen szennyezett V. osztályú vízminoségével. A használat után fennmaradó termál csurgalékvíz elhelyezése nagy problémát okoz muszaki és környezetvédelmi szempontból egyaránt. A kúttulajdonosok és a környezetvédelem kompromisszuma az egész Dél-Alföldön megoldatlan kérdés Jelenlegi területhasználat és agrárstruktúra A kistérség területhasználatában a mezogazdasági hasznosítás dominál. A mezogazdaság a kistérség hagyományosan jelentos gazdasági ágazata. Az összes földterület közel 85%-án mezogazdasági termelés folyik. A mezogazdasági területek nagy hányada (81%) szántó, míg csekély százaléka (17 %) gyep, ez az állattenyésztés hagyományaira utal. A szántó muvelési ág nemcsak a szántóföldi növénytermesztést foglalja magában, hanem a szabadföldi kertészeti termelést is, ami a kistérségben igen jelentos. A szántóföldi növénytermesztés jellegzetes növényei a gabonafélék és a takarmánynövények, amelyre a mezogazdasági feldolgozó iparág települt. A mezogazdasági földterületek dönto többsége kistermelok tulajdonában, kisebb része a gazdasági társaságok (Árpád-Agrár Rt., Pankotai Agrár Rt., stb.) tulajdonában van. A kistermelok esetén komoly probléma és a termelést hátráltató tényezo, hogy földterületeik sok esetben külön parcellákon vannak, nem megoldott a birtokrendezés problémája), továbbá nem rendelkeznek megfelelo anyagi háttérrel a saját termelés beindításához vagy fejlesztéséhez, így továbbra is bérbe adják a földet; ennek következtében a földhasználatban a nagyüzemek dominálnak. A szántóföldi növénytermesztés jellegzetes növényei a gabonafélék, cukorrépa, napraforgó, továbbá a szántóföldi és a hajtatott zöldségfélék. Nagy területeken megoldott a szántóföldi kultúrák öntözése. Szántóföldi hasznosítás jellemzo a Tisza-menti ártér, a természetvédelem alatt álló gyepterületek, illetve az erdoterületek kivételével a térség nagy részén, minden településen. A kistérség jó minoségu szántóföldi gazdálkodása mellett a zöldségtermesztésérol a legismertebb: országos jelentoségu zöldségtermeszto táj. A zöldségkertészet kialakulása a vidék természetes vízboségéhez, a Dél-Alföld meleg, napfényes klímájához és a boségesen rendelkezésre álló geotermikus energiához kapcsolódik. Jelentos a szántóföldi zöldségtermesztés Szentesen, Fábiánsebestyénen, Szegváron, Derekegyházon és Nagymágocson is, mind a hideg, mind a futött fólia és a szabadföldi zöldségtermesztés vonatkozásában A szabadföldi zöldségtermesztés legjellegzetesebb növényei a káposztafélék, a karaláb, a karfiol és a fuszerpaprika. A fóliás zöldségtermesztés (hajtatás) a viszonylag magas jövedelmezoség és az alacsony termoterület miatt a kistermelok számára is igen kedvezo volt, napjainkban azonban már csak a futött fóliák hoznak kiszámítható hasznot, de nagy a veszélye annak, hogy a tulajdonosok többsége nem lesz képes lépést tartani a szoros mezogazdasági versenyben. A térség gyümölcstermesztésére jellemzo, hogy az össztermoterület nagysága az elmúlt idoszakban számottevoen nem változott, mivel az új telepítések aránya közel megegyezo a kipusztult és felszámolt ültetvények arányával. Nagytoke és Eperjes községek területén értékes gyepterületek és osgyep található, az intenzív gazdálkodás hiánya ezeken a településeken a talaj kedvezotlen összetételének következménye. 141

4 Az állattenyésztési ágazatok közül a szarvasmarha-tenyésztés az utóbbi évtizedben jelentosen visszaesett -, míg a sertéstenyésztés a mai napig megtartotta korábbi jelentos volumenét. A baromfitenyésztés rendkívül jelentos, legjellemzobb a pulyka-, a csirketartás és a liba, melyre jelentos feldolgozó kapacitás épül. A haltenyésztés térségünk számos területén megtalálható melyet, a halastavak muvelési ág címszó alatt értékeltünk. Jelentosége Szentes és Derekegyház viszonylatában kiemelkedo (13. sz. táblázat). A vadgazdálkodás több településünkön is számottevo, hiszen a természetes vízfolyások körül számottevo apróvad található. Nagytoke kivételével minden településen muködik vadásztársaság. A kistermelokre és nagyobb mezogazdasági egyéni gazdálkodókra is jellemzo a vegyes gazdálkodás (több lábon állás), vagyis a gazdálkodók egyaránt foglalkoznak növénytermesztéssel, szabadföldi kertészeti kultúrával, fóliás intenzív vagy félintenziv termeléssel és állattenyésztéssel. A vegyes gazdálkodás a családok önellátó termelésére, a tanyasi gazdálkodás hagyományaira vezetheto vissza. A családok, háztartások önellátó berendezkedése ma is érzékelheto nem csupán a községek, hanem a városlakók körében is, magunkban hordozva a múlt század mezovárosi jellegét. A kistérségben az átlagos parcellaméret 2,13 ha, ami településenként óriási eltéréseket nem mutat, 3 (Eperjes) és 0,5 ha (Nagytoke) között szóródik. Az összes mezogazdasági termeléssel foglalkozót (vállalkozókat, ostermeloket) vizsgálva az átlagos birtokméret 7,9 ha kistérségi szinten. Ez az adat azonban településenként nagymértékben eltéro: 5,37 ha (Szegvár) és 24,4 ha (Nagytoke). A nagyobb, egybefüggo birtokokon foként a korábbi gazdasági szervezetek gazdálkodnak, sok 300 hektárnál nagyobb birtokmérettel. Ezeken a területeken foként a nagyobb üzemméretben folytatható szántóföldi gazdálkodás folyik. A kistermelok alacsony birtokméretén (kisebb < 1 ha) intenzív kertészeti kultúrák vannak jelen, ezek nem is igénylik a nagyüzemi méreteket. A kistérség eredeti erdos puszták növénytársulásából csak töredék maradt meg, már csak a mély fekvésu hullámtereknél található puhafás ártéri erdok képviselik az eredeti flórát. Az erdosültség kistérségi szinten 3,6%, ami kevés, a megyei szinttol 50%-kal marad el (7,19 %). A legtöbb erdo Derekegyházon van, ahol viszont a megyei értéket meghaladja az erdos területek aránya (11,39%). A kistérségi erdok 58 %-a állami tulajdonú erdoterület. Az erdok dönto többsége keményfás és lágy lombos terület, a kisebb arányt a fenyofélék képviselik. Az erdoket fakitermelésre, vadgazdálkodásra és védelmi erdoként hasznosítják. Kistérségi szinten a gazdasági erdokitermelés mértéke 1346,9 ha, (45,9%), amelyben települési szinten kiemelkedik Derekegyház (30,3%) és Nagymágocs (77,6%). Védelmi erdo minden településen található, térségi aránya 51,98%. A térséget leginkább jellemzo fafajok a következok: kocsányos tölgy, cser, akác, juhar, szil, koris, nemes nyár, havasi nyár, fuz, éger. A jelenkori faállomány dönto többsége (70%) a középkorosztályú állományhoz (21-60 év) tartozik. A fiatal korú faállomány csupán 13%-ot képez. A vadgazdálkodás Derekegyházán a legjelentosebb 51,9%-kal, de jelen van Árpádhalmon (3,9%), Fábiánsebestyénen (29,1%) és Szentesen (0,3%) is. 142

5 Szentes és térsége mezogazdasági területeinek muvelési ágak szerinti megos zlása Gyep: ha, 17% Erdo: 2933 ha, 4% Halastó: Nádas: 344 ha, 205 ha, 0,5% 0,3 % Kert: 110 ha, 0,2 % Gyümölcs: 291 ha, 0,4% Szántó: ha, 78% Forrás: Szentesi Körzeti Földhivatal adatai alapján áprilisában Az optimális tájhasználat térségi szempontrendszere A tájhasználatban a térség talajadottságaira, domborzati viszonyaira, abból következoen a belvízzel való elöntésre, illetve az árvízveszélyre, az eredeti tájszerkezet sajátosságainak megtartására, valamint a környezeti terhelhetoségre kell figyelemmel lenni. E tekintetben a szentesi kistérség legfontosabb tájhasználati konfliktusa a kiterjedt szántóföldi gazdálkodásból adódó monokultúrás rendszer. A tájszerkezet meghatározó elemei voltak korábban a tanyák, melyek tagolták a tájat, és a mozaikos tájszerkezethez jobban igazodó muvelést valósítottak meg. Mára a tanyák száma, így a tanyás gazdálkodás nagyon visszaszorult, és az eltunt tanyák helyét is a nagyüzemi, nagytáblás szántók vették át. A tájhasználat szempontjából a tanyás gazdálkodás természetközelibb. A másik konfliktus a vízgazdálkodás, vagyis hogy a kistérségben egyfelol öntözik a szántókat, azaz vízhiány van, másfelol kiterjedt belvízzel közepesen vagy erosen veszélyeztetett területek vannak a térségben, illetve a Tisza és a Körös is vízügyi problémaként jelentkeznek, ami víztöbbletet jelent, ezt azonban elvezetik. Összességében a rendszermuködést tekintetbe véve arra kell felhívni a figyelmet, hogy a szárazabb idoszakok vízhiánya részben a tavaszi vizek visszatartásával, részben pedig jó vízgazdálkodású természetes rendszerek telepítésével és fenntartásával oldható meg. A térség valójában nem gazdálkodik az ide érkezo vízzel, ami mind az agrárium, mind a biológiai vízszükségletek felol közelítve annyit tesz, hogy a felhasznált vízmennyisége kevesebb a területre ténylegesen jutó víz mennyiségénél. A különbözet kisebb részben természetes folyamatok (párolgás, elfolyás) nagyobb részben emberi beavatkozások (belvízelvezetés) következtében elvész. A hiány - a jelenlegi tájhasználat mellett - vegetációs periódusban ritkán és töredékében pótolható, víz hiányában pedig a vele együtt jó termohelyi adottságú területek sem képesek potenciáljukat adni. 143

6 Kérdésessé vált az elöntözheto víz mennyisége. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a Tisza kisvízi hozama mellett a lehetséges tározókapacitásokra is figyelemmel a rendelkezésre állóvíz mennyisége a potenciális öntözési igények töredékét képes csak kielégíteni. Ez meg is jelenik az öntözovíz árában. A nagyüzemi mezogazdaság monokultúrás termelési rendszereket alakított ki a szentesi kistérségben, ezzel erosen megváltoztatva tájszerkezetet. Ez a kiváló talajadottságok részben indokolják, vízgazdálkodás szempontjából azonban a felszínborítottságot tekintve a szántómuvelésu haszonnövények a legrosszabb vízgazdálkodású társulások. Velük közel azonos kategóriájúak a fa és a gyümölcsültetvények. Ezek a kultúrák jellegzetesen vízfelhasználók, mégpedig abban az idoszakban no meg a vízigényük a szántók esetében jellemzoen amikor a társégben amúgy is vízhiány van. Az EU gazdaságpolitikája a mezogazdasági termelésben új irányvonalat mutat. A gyengébb minoségu földeket vagy kivonják a termelésbol, vagy más muvelési ágba sorolják át. Az Alföldre nem jellemzo erdomuvelési ág részére komoly támogatást biztosítanak az új erdotelepítéseken keresztül. Az erdo a legnagyobb, legszínesebb életközösség, ahol harmónia uralkodik. A nemesnyáras telepítések már éve jellemzoek voltak foleg a vízállással fenyegetett területekre ám hosszabb tenyészideju, késobbi hasznosítású fafajok nem kaptak létjogosultságot. Jobbak a vegyes erdok - tölgy, koris, tamariszkusz, akác, keskenylevelu olajfuz, orgona és szilfafajok -, melyek minden vadfaj egyedei számára kedvezo életteret biztosítanak. Az erdok a vadgazdálkodás szempontjából is fontosak. A feljavult élohely feldúsított élovilágot biztosít, mely vadgazdálkodási szempontból alapveto. Nagy lehetoség rejlik az élohely fejlesztésben. Az erdo mellett a másik fontos élohely-javítási lehetoség az új vizes élohelyek eloállításában tavak és csatornahálózat létesítésével rejlik. Ennek gyakorlati fontosságát igazolják az elmúlt évek aszályos tavaszai és nyarai. A nagyobb vízfedésu területeken dúsul a növény és állatfauna, kedvezo feltételeket kap a horgászati-, vadászati- és sportturizmus. A gyarapodott vízfelületek lehetoséget nyújtanak pl. a vadréce mesterséges félvad, vagy röptetett neveléséhez, mely sokal nagyobb százalékban hasznosítható, mint a fácánkibocsátással elért állomány dúsítás Földhasználati javaslatok A szikes, illetve szikesedésre hajlamos területeken extenzív gazdálkodás javasolt, a gyepterületek fenntartásával. Az öntözött szántókon a további szikesedések elkerülése érdekében öntözovíz- és talajvizsgálat szükséges ez a kistérség ÉK-i részét érinti. A kistérségben nagy kiterjedésben találhatók mélybe sós, szikes, a felsobb rétegekben jó termohelyi talajadottságokkal rendelkezo területek. E térségekben a mélyben elhelyezkedo szikes rétegek felszínre kerülését megfelelo agrotechnika ösztönzésével kell megakadályozni. A kistérség DNY-i részén. Szegvár térségében belvíz által erosen veszélyeztetett terület található, ahol a nagyobb termelési veszteségek elkerülése érdekében javasolt extenzív gazdálkodásra váltani, a térség ÉK-i részéhez hasonlóan. A térségben igen visszaszorult a tanyás gazdálkodás, de ahol még megvan (Szentes, Szegvár, Nagymágocs, Nagytoke) a kistáblás szántóföldi területfelhasználás megorzése, kialakítása javasolt. Mezovédo erdosávok, fasorok megtartása, továbbiak telepítése, valamint a természetes gyep, fás legelo megtartása indokolt. 144

7 Napjainkban a mezogazdasági szerkezetváltás miatt egyre nagyobb teret hódít az alternatív mezogazdaság, mely az intenzív termelésre alkalmatlan területek pl. erdoként, horgásztavakként vagy víztározóként való hasznosítását foglalja magában. A kistérségben ilyen gyenge termohelyi adottságokkal rendelkezo területek foként Nagytokén és Eperjesen találhatók, de elofordulnak Szentesen is. Ezeken a területeken érdemes lenne megvizsgálni az erdotelepítés elonyeit, lehetoségeit. Ellenpéldaként kell megemlíteni, hogy vannak, akik a magas (pl. 40) aranykorona értéku földterületen termelnek erdot, készülve arra, hogy az Európai Unió támogatási rendszerében a halastavak és az erdok támogatása kiemelt helyen szerepel. Nagytoke és Eperjes községek területén értékes gyepterületek és osgyep található. Az intenzív gazdálkodás hiánya ezeken a településeken a talaj kedvezotlen adottságainak következménye. Mivel itt hatékony és rentábilis növénytermesztés nem valósítható meg, megfelelo szakmai konzultációk után erdosítés vagy halastavak kialakítása elképzelheto. Emellett természetvédelmi szempontból a természetes élohelyek megorzése nagyon fontos. Vízgazdálkodási szempontból a szárazabb idoszakok vízhiánya részben a tavaszi vizek visszatartásával, részben pedig jó vízgazdálkodású természetes rendszerek telepítésével és fenntartásával oldható meg. Hatásos lehet az erdok, gyepek területének növelése, minoségük javítása, a vizek visszatartása, az öntözés, vízátvezetés lehetoségeinek takarékos és jobb kihasználása, a táj mozaikosságának visszaállítása. Még a most jellemzo egybefüggo, nagy területu szántók táblahatáraira is telepíthetok erdo- és növénysávok, melyek csökkenthetik a szél szárító hatását, párolgásukkal részt vehetnek a légköri nedvességtartalom növelésében. A nagyvízi lefolyásjavítás fontos eleme a hullámtéri muvelésiág-váltás. Erdo, szántó, kivett területeket hagyásfás rétté, legelové lehet alakítani a lefolyás javítása érdekében. A Tisza hullámterén, árterén ártéri tájgazdálkodás valósítható meg. 145

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés

Részletesebben

Tájékoztató Csongrád megye környezeti programjához

Tájékoztató Csongrád megye környezeti programjához Tájékoztató Csongrád megye környezeti programjához A települési és a megyei környezetvédelmi programok készítését az 1995. évi LIII. Törvény írja elő, de konkrét határidő megjelölése miatt ezek elkészítése

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Magyarországon belül a keleti határtól 10 km-re található Zsadány belterülete, de bizonyos külterületei 4 km-re vannak Románia határától.

Magyarországon belül a keleti határtól 10 km-re található Zsadány belterülete, de bizonyos külterületei 4 km-re vannak Románia határától. Zsadány község rövid bemutatása Zsadány földrajzi elhelyezkedése: Zsadány a Trianoni békeszerződésig az ország középén Nagyváradhoz 35 km-re helyezkedett el, ma az ország perifériáján a legközelebbi magyarországi

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Mezıcsát Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve

Mezıcsát Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve Mezıcsát Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Terve 1. Bevezetı... 4 2. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép... 6 2.1. A környezeti elemek állapota... 6 2.1.1. Levegı... 6 2.1.2. Vizek...

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1. Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális,

Részletesebben

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadása

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadása Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. december 20. napján megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 72/2012. (XII. 20.) határozata

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * ) 6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe

Részletesebben

Tájrendezés és tájvédelem 3.

Tájrendezés és tájvédelem 3. Tájrendezés és tájvédelem 3. A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Tájrendezés és tájvédelem 3.: A tájrendezést megelőző vizsgálatok, Dr. Dömsödi, János Lektor: Dr. Szalai, Tamás Ez a

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai

Részletesebben

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a A MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a TMB Hungary Kft. MEZİKÖVESD, 2007. JÚNIUS Tartalomjegyzék 1 VEZETİI

Részletesebben

Mátraszentimre Környezetvédelmi Program

Mátraszentimre Környezetvédelmi Program Mátraszentimre Környezetvédelmi Program 2011 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 1. Jogi alapok... 2 2. Tervelőzmények... 2 3. Főbb célkitűzések és várt eredmények... 2 II. Állapotfeltárás... 2 1. A település

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

A termőföld mint erőforrás

A termőföld mint erőforrás A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú

Részletesebben

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

CSONGRÁD MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR TERMÉSZETI FÖLDRAJZI ÉS GEOINFORMATIKAI TANSZÉK CSONGRÁD MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA KÉSZÜLT: A CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL SZEGED 2007.

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN

TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TISZADOB NAGYKÖZSÉG TÁJHASZNOSÍTÁSI KONFLIKTUSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETRENDEZÉSI TERV ALAPJÁN TANULMÁNY.: Táj- és Környezetvédelmi Tervezés c. tantárgyhoz

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

EGYÉB JOGI AKTUSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG

EGYÉB JOGI AKTUSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG C 44/8 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.2.20. EGYÉB JOGI AKTUSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

Részletesebben

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ

Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: BME Út és Vasútépítési Tanszék Megbízó: Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatósága BÉKÉS MEGYE

Részletesebben

Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium

Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló. Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Dr. Gánti Tibor Természetismeret Verseny I. forduló Boronkay György Műszaki Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium INFORMÁCIÓ Kedves Versenyzők! Köszöntelek benneteket a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE PÉCSÉPTERV STÚ DIÓ VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyva az 50/2006 (VI.21.)

Részletesebben

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban

Részletesebben

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 MARTFŰ

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 MARTFŰ Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÓ

Részletesebben

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés (v.14) I. kötet Készítette: Vitál Pro Kft 2013. július 3. Tartalomjegyzék 1. Zala megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata...

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI RÉSZMÓDOSÍTÁSA 8. SZAKÁGI JAVASLATOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ 2015 VÁTERV95 105

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI RÉSZMÓDOSÍTÁSA 8. SZAKÁGI JAVASLATOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ 2015 VÁTERV95 105 8. SZAKÁGI JAVASLATOK 105 8.1. TÁJRENDEZÉSI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT 8.1.1 Természeti adottságok Szolnok a Közép-Tisza mentén, a Tisza és a Zagyva torkolatánál helyezkedik el. Természetföldrajzi

Részletesebben

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2015. Véleményezési dokumentáció munkaközi Stratégiájának

Részletesebben

Törzsszám: VO-3/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016.

Törzsszám: VO-3/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

APÁTFALVA - állapotfelmérés. Apátfalva

APÁTFALVA - állapotfelmérés. Apátfalva APÁTFALVA - állapotfelmérés Apátfalva 1995 1998 1999 2000 terület (ha): 5377 5377 5377 5377 lakosság száma (fő): 3569 3419 3375 3375 lakások száma (db): 1618 1619 1619 1619 vezetékes ivóvízzel ellátott

Részletesebben

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám : 46.846-2/2013.X. Ügyintéző

Részletesebben

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1)

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1) Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált

Részletesebben

Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész, Iktatószám: 86-25/2012. Tárgy: Szentes Város rendezési terveinek módosítása 2011.

Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész, Iktatószám: 86-25/2012. Tárgy: Szentes Város rendezési terveinek módosítása 2011. SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész, Iktatószám: 86-25/2012.

Részletesebben

Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben. Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet

Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben. Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) Energiaforrás EU-27 Magyarország EU-27 Magyarország

Részletesebben

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag KKT. KKT. 7700 MOHÁCS, HUNYADI JÁNOS U. 10. TEL./FAX: 69/300-487, MOBIL: 30/489-7800 SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS - Egyeztetési anyag Gáll Csaba okleveles építészmérnök vezető

Részletesebben

Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési

Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közútfejlesztő-, közútkezelő szakmérnöki ágazatok Tantárgy: Közutak üzemeltetése 1. előadó: Dr. Szakos Pál Közutak fenntartása 1.,2. Útüzemeltetés

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

Térségi és települési vizsgálatok

Térségi és települési vizsgálatok BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, TÁJÉPÍTÉSZETI KAR, TELEPÜLÉSÉPÍTÉSZETI TANSZÉK Térségi és települési vizsgálatok Keszthely és térsége vizsgálata Takács Anna J6AP3G 2013. őszi félév Bevezető A Keszthelyi kistérség

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A HAZAI AKVAKULTÚRA TLÓ

A HAZAI AKVAKULTÚRA TLÓ XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A HAZAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉT T GÁTLG TLÓ TÉNYEZŐK Puskás Nándor MASZ alelnök Dr. Váradi László MASZ elnök HELYZETÉRTÉKELÉS A magyar

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

teljes költségvetése A megvalósítás ideje 2011. január 1 2011. december 31.

teljes költségvetése A megvalósítás ideje 2011. január 1 2011. december 31. Homokháti Kistérség Többcélú Társulása, és Pécska Város Polgármesteri Hivatala pályázatot nyújtott be a Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 program keretei között Környezetvédelmi

Részletesebben

Oroszlányi kistérség közlekedésfejlesztési program

Oroszlányi kistérség közlekedésfejlesztési program Oroszlányi kistérség közlekedésfejlesztési program 2006. április Partner Mérnöki Iroda Kft. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4 2. A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA...7 2.1. Földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok,

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Jelentés. a geotermikus energia hasznosításával. foglalkozó. munkabizottság. 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l

Jelentés. a geotermikus energia hasznosításával. foglalkozó. munkabizottság. 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l Jelentés a geotermikus energia hasznosításával foglalkozó munkabizottság 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l 2005-05-20. Összeállították Lakatosné Dr. Nemes Sarolta Keller Péter jelentes

Részletesebben

MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ MAKÓ VÁROS JEGYZŐJÉTŐL FROM THE NOTARY OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/964-1/2012/I. Üi.: Tóth Eliza Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról

Részletesebben

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27

Részletesebben

Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár. 2013. Szeptember 26.

Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés. Székesfehérvár. 2013. Szeptember 26. Síkvidéki tározás avagy (belvízkezelési tapasztalatok az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön) MHT Előadóülés Székesfehérvár 2013. Szeptember 26. Dr. Kozák Péter Ph.D. igazgató 1. Előzmények 2. A belvíztömeget növelő

Részletesebben

A Ceglédi kistérség területfejlesztési koncepciója

A Ceglédi kistérség területfejlesztési koncepciója A Ceglédi kistérség területfejlesztési koncepciója 2010. Tartalom Bevezetés 1 I. Területi adottságok összefoglalása 2 1.1 Éghajlati adottságok 3 1.2 A mezőgazdasági területek talajminőségi jellemzői 3

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

Az Alföld éghajlata. Makra László

Az Alföld éghajlata. Makra László Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Petőfi Sándor: Az Alföld (részlet) Az Alföld éghajlata Makra László Magyarország

Részletesebben

Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában

Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában LADY GÉZA I. Hazánk síkvidéki erdőségeinek fokozatos kiirtása, folyóinak szabályozása és kiterjedt belvizeinek lecsapolása gyarapította

Részletesebben

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják.

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. Az élettanilag hatékony környezeti tényezõk összessége az ökológiai környezetet alkotják. Fény, hõ, víz, oxigén, széndioxid, ásványi

Részletesebben