Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011 (VI29) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Babinszki Edit 1, Barczikayné Szeiler Rita 1, Demény Krisztina 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Horváth Zoltán 1, Kerékgyártó Tamás 1, Korbély Balázs 3, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Maginecz János 4, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Selmeczi Pál 1, Szabadosné Sallay Enikő 1, Szentpétery Ildikó 1, Szőcs Teodóra 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2, Végh Hajnalka 1, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (NeKI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr Fancsik Tamás Lektorálta: Bodor Emese Dr Koloszár László Dr Piros Olga A jelentés: 208 oldalt, 60 ábrát, 49 táblázatot, 7 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz 2

3 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete A bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény 9 (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek A vizsgálati jelentés tervezet II része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra 3

4 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tartalom Bevezetés 11 1 A vizsgálati terület jellemzése Elek vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Elek vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások Határ menti víztestek Monitoring Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) 94 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők Az Elek terület szénhidrogén vagyona A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 106

5 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 221 Kutatási módszerek A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem (HOI) A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen Országhatáron átnyúló hatások A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása 165 5

6 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 34 A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) 165 Irodalom 170 Internetes hivatkozások 175 II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása 177 III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 179 Függelék 190 Mellékletek 208 Ábrajegyzék 1 ábra Elek vizsgálati terület elhelyezkedése 13 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése 15 3 ábra Elek vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén 18 4 ábra Elek vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) 19 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Elek vizsgálati területen, 2011 (%) 20 6 ábra Talajtípusok Elek vizsgálati területen (VKGA 2009) 22 7 ábra Elek vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talaj- érzékenységi térképe 23 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek 29 9 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei ábra A neogén szerkezetek csapásirányára merőleges regionális földtani szelvény a Pannon-medence DK-i részén ábra A prekainozoos medencealjzat blokk diagramja a vizsgálati terület környezetében ábra A kréta takarós áttolódások irányába eső regionális földtani szelvény a Pannonmedence DK-i részén ábra A mezozoos üledékes kőzetek vastagsága a fúrási adatok és a szeizmikus mérések alapján ábra A kutatási területnek és 5 km-es körzetének prekainozoos földtani térképe a pretercier aljzatot elért fontosabb fúrásokkal (HAAS et al 2010) ábra A Békési-medence és a Makói-árok neogén medencealjzatának szintvonalas mélységtérképe a szeizmikus szelvények és a mélyfúrások helyének megjelölésével ábra Az A 16/a/n szeizmikus szelvény, melynek nyomvonala a 15 ábrán látható A szelvény a sarkadi kiemelkedésen fut keresztül közel É D-i irányban (GROW et al 1989) ábra K Ny-i irányú földtani szelvény a Békés Dobozi mezozoos árkon keresztül ábra A kutatási terület és 5 km-es körzete a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal és a szelvények nyomvonalával ábra Hódmezővásárhely Kismarja mélyföldtani szelvény ábra Kondoros Kevermes földtani szelvény, mely a terület déli részét ÉNy DK-i irányban szeli át ábra A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése ábra 2-es számú földtani szelvény, mely a terület É-i részét ÉNy-DK-i irányban szeli át 53 6

7 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 23 ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja ábra A felső-pannóniai képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra Hulladékgazdálkodás ábra Szennyezett területek ábra Ipari létesítmények, káresemények ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen84 37 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra A Békési-medence süllyedéstörténeti modellje és a szénhidrogén-rendszer alapelemei ábra A neogén képződmények általánosított szerkezeti talptérképe és a szénhidrogének fő migrációs irányai Clayton et al (1994) nyomán ábra A Nagyalföld szénhidrogén földtani rendszerének idealizált szelvénye (HORVÁTH, TARI 1999) ábra Elek vizsgálati terület szénhidrogén-előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra Irányított ferde fúrás ábra A rétegrepesztés folyamata ábra A vizsgálati terület térségének (Békés megye) közúthálózata (2009) ábra A vizsgálati terület térségének (Békés megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ábra A vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ábra A vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ábra A világ várható energiafogyasztása között ábra A világ bruttó hazai termélése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve három olajár esetben, között ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása 130 7

8 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 57 ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között ábra Gázkitörés (Zsana É 2 fúrás, 1979) ábra A vizsgálati terület térségének, valamint a békéscsabai légszennyezettségi zónának (a közigazgatási területek határai alapján), és a térségben levő manuális mérőhálózat állomásainak elhelyezkedése ábra A vizsgálati területen és térségében található földvárak és kunhalmok 158 Táblázatjegyzék 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai 12 2 táblázat Az Elek koncesszióra javasolt terület sarokpontjai 13 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok 14 4 táblázat Az Elek koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 15 5 táblázat Elek vizsgálati terület tájbeosztása 16 6 táblázat Elek vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben 21 7 táblázat Elek vizsgálati terület területhasználatának adatai 25 8 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére 30 9 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben ábra A neogén szerkezetek csapásirányára merőleges regionális földtani szelvény a Pannon-medence DK-i részén táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek táblázat A területen és környezetében lévő állóvíztestek táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai táblázat táblázat Határozattal védett vízbázisok a vizsgálati területen táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak 80 8

9 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 30 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat Az Elek koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat Elek vizsgálati terület és környezete szénhidrogén-előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz-vagyona táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése az Elek területre táblázat Az érintett víziutak a 17/2002 (III 7) KöViM rendelet 3 számú melléklete szerint: táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon táblázat Békés megye (az ország többi területe: 10 zóna), valamint Békéscsaba légszennyezettségi zóna besorolása táblázat Békés megye (az ország többi területe: 10 zóna), valamint Békéscsaba légszennyezettségi zóna besorolása táblázat A települések levegőjének 2012 évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint a Manuális Mérőhálózat adatai alapján táblázat A települések levegőjének 2013 évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint a Manuális Mérőhálózat adatai alapján táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok az eleki vizsgálati területen (I II kategória) 156 Függelék 1 függelék A HAAS et al 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa függelék Rövidítések függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége függelék Helyi védelem alatt álló természeti értékek Elek vizsgálati területen függelék A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben függelék Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben 205 9

10 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Mellékletek 1 melléklet Elek Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2 melléklet Elek Területhasznosítás (CORINE) 3 melléklet Elek Prekainozoos aljzat (HAAS et al 2010) 4 melléklet Elek Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5 melléklet Elek Alsó-pannóniai képződmények vastgsága 6 melléklet Elek Szénhidrogén-kutatási felmértség 7 melléklet Elek Szeizmikus felmértség 8 melléklet Elek Fúrási és geofizikai felmértség 10

11 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010 év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011 (VI 29) kormányrendelet szabályozza Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1 mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével A rendelet alapján elkészítettük Elek terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2 melléklete határozza meg 11

12 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1 A vizsgálati terület jellemzése 11 Elek vizsgálati terület földrajzi leírása 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 821,94 km 2 kiterjedésű Békés megye területén helyezkedik el (1 ábra, 1 melléklet) A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1 táblázat) A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) , , , , , = , országhatár 14= , ,79 A terület (1) sarokpontja Kevermestől DK-re kb 1,5 km-re az országhatáron található Innen ÉNy felé 3 km-re Kevermes területén van a (2) pont, a (3) pont 2,5 km-re ÉNy-ra található ÉNy felé 13,2 km-re, Medgyesegyháza és Kétegyháza között félúton van a (4) pont, majd Ny felé 3,6 km-re, Pusztaottlakától K-re kb 1 km-re az (5) Észak felé 5,3 km-re, Újkígyós területén a (6), majd K-i irányban 20 km-re, az országhatár közelében a (7) Innen É-i irányban 20 km-re, Doboz és Sarkad között a (8) pont, ahol Ny-nak fordul a határ és 10 km-t haladva, Békés város K-i határától kb 1 km-re eléri a (9) pontot Innen É felé 10 km-re, Bélmegyertől D-re kb 1 km-re a (10), tovább K felé 10 km-re a (11), majd É felé 3,6 km-re, Okánytól DNy-ra kb 2 km-re a (12), K-re 22,6 km-re a (13) pont Tovább végig az országhatár mentén az (1) pontba zár a határvonal (1 ábra) A terület legnagyobb tengerszint feletti magassága Lökösházától DK-re, a Kavics-tó környékén, a D14-es országhatár pont, 104,1 mbf A legmélyebb pont Doboztól ÉK-re 3,6 km-re, a Nagy-Égés elnevezésű területrész É-i határán húzódó csatorna mentén, a Vargahosszai (V sz) főcsatorna Doboz feletti kanyarulatától K-re 2 km-re található, 84,4 mbf 12

13 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1 ábra Elek vizsgálati terület elhelyezkedése A koncesszióra javasolt területből a hatályos szénhidrogén bányatelkek területét eltávolítottuk (2 táblázat, 2 ábra) Elek Elek térrész határponti koordinátákkal: 821,94 km 2 Elek koncesszióra javasolt terület: 538,56 km 2 Elek szénhidrogén bányatelkek területe: 283,38 km 2 2 táblázat Az Elek koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület , , ,17 országhatár , , , , ,

14 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Id EOV Y EOV X (m) (m) = , Szigetpoligon , , , , , ,38 7= Szigetpoligon = Szigetpoligon , országhatár , , , , , , , , , , = A 3 táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet A 4 táblázat a koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Békés Békés Mezőgyán Békés Bélmegyer Békés Nagykamarás Békés Doboz Békés Okány Békés Elek Békés Pusztaottlaka Békés Geszt Békés Sarkad Békés Gyula Békés Sarkadkeresztúr Békés Kétegyháza Békés Szabadkígyós Békés Kevermes Békés Tarhos Békés Kötegyán Békés Újkígyós Békés Lőkösháza Békés Újszalonta Békés Medgyesegyháza Békés Vésztő Békés Méhkerék Békés Zsadány Békés 14

15 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 4 táblázat Az Elek koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Békés Békés Mezőgyán Békés Bélmegyer Békés Nagykamarás Békés Doboz Békés Okány Békés Elek Békés Pusztaottlaka Békés Geszt Békés Sarkad Békés Gyula Békés Sarkadkeresztúr Békés Kétegyháza Békés Szabadkígyós Békés Kevermes Békés Tarhos Békés Kötegyán Békés Újkígyós Békés Lőkösháza Békés Újszalonta Békés Medgyesegyháza Békés Vésztő Békés Méhkerék Békés Zsadány Békés 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése A pontszámozás az 1 táblázat szerinti barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete rózsaszín poligon Elek koncesszióra javasolt terület 15

16 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgált terület MAROSI, SOMOGYI szerk (1990) és DÖVÉNYI szerk (2010) alapján az Alföld nagytájon, 65,14%-ban a Berettyó Körösvidék, 34,86%-ban a Körös Maros-köze középtájon fekszik (5 táblázat, 3 ábra) 5 táblázat Elek vizsgálati terület tájbeosztása Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj km 2 % Körösmenti-sík 342,50 41,64 Berettyó Körösvidék Körösvidék Kis-Sárrét 192,80 23,50 Alföld Körös Maros-köze Békés Csanádi-hát Békési-hát 261,40 31,80 Csanádi-hát 0,12 0,01 Békés Csongrádi-sík Békési-sík 25,12 3,05 Összesen 821,94 100,00 A terület É-i része a Sebes-Körös hordalékkúpjának D-i lábához simul, tökéletes síkság, K-i pereme ármentes, belső része rossz lefolyású, alacsonyártéri szintű síkság Itt a relatív relief 0,5 m/km 2 A horizontális felszabdaltság gyenge, a peremeken morotvák, fattyúágak találhatók A Körös-menti-sík is tökéletes síkság, itt 1,5 m/km 2 a relatív relief A Kettős- és Fehér- Köröstől É-ra alacsonyártéri síkság, melyet ÉNy DK-i tengelyű kisebb, áthalmozott lösszel borított folyóhátak, morotva- és mederroncsok, elgátolt mocsár- és lápmaradványok tagolnak A Fekete- és Fehér-Körös között enyhén emelkedik a felszín, egészen a 3 m/km 2 relatív relief értékig A vizsgált terület déli része a marosi hordalékkúp Magyarországra eső részéhez tartozik, enyhén NyÉNy felé dőlő, folyóvízi és eolikus üledékekkel fedett felszín Itt az átlagos relatív relief 2,5 m/km 2 Az országhatár közelében ártéri szintű síkság, másutt alacsony ármentes síkság A terület a mérsékelten meleg (D-en a meleg), száraz (DK-en mérsékelten száraz) éghajlati zónába esik Az évi napfénytartam óra, nyáron átlag 810, télen óra Az évi középhőmérséklet 10,2 10,6 C A napi középhőmérséklet március 31 április 2-től október ig, napon át 10 C fölött marad Az utolsó tavaszi fagyok április 8 10-e körül, míg az első őszi fagyok október a táján várhatók, így évente fagymentes napra lehet számítani A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0 34,5 C, míg a téli minimumoké C A csapadék évi összege a területen mm Átlag hótakarós nap van évente, a maximális hóvastagság átlaga 17 cm Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): 1,20 1,28 Az É-i és a D-i szélirány a leggyakoribb, az átlagos szélsebesség 2,5 3 m/s Az éghajlati adottságok a hőigényes, kis vízigényű, illetve öntözhető szántóföldi és kertészeti kultúráknak (gabonafélék, kapások) felelnek meg 16

17 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 17

18 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3 ábra Elek vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) A vizsgált terület társadalmi gazdasági helyzetét a 3 függelék mutatja be A települések elhelyezkedését az 1 ábra mutatja A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 69 fő/km 2 volt, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (107 fő/km 2 ) A településszerkezet sajátosságai miatt nem mutathatók ki jelentős területi különbségek, bár természetesen a magasabb lélekszámú települések népsűrűsége jelentősen meghaladja a kisebb falvakét Az országos átlagot mindössze két településen haladja meg kismértékben a népsűrűség: Békés (160 fő/km 2 ); Gyula 122 (fő/km 2 ) A korszerkezet valamelyest kedvezőtlennek tekinthető, a 65 év felettiek száma lényegében megegyezett a gyermekkorúak számával, az elöregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 100% volt, ez kis mértékben meghaladja az országos átlagot (93%) A leginkább elöregedő népességgel Újszalonta (25%), Pusztaottlaka (18%) és Sarkadkeresztúr (15%) rendelkezett, a legfiatalosabb korszerkezettel, pedig Geszt (47%) Zsadány (74%) és Vésztő (75%) jellemezhető (Népszámlálás 2011) Az iskolázottság tekintetében a Népszámlálás adatai szerint a népesség átlagosan 29%-a végezte el az általános 18

19 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány iskola 8 évfolyamát Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 22%-a, érettségizett több, mint 24%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 10% volt, így az iskolázottság szintje a térségben elmarad az országos átlagtól Az országos átlagot meghaladó iskolázottsági szinttel egyedül Gyula városa rendelkezett a térségben, a többi település értéke a vizsgálati terület átlagát sem érte el, tehát Gyula kiugró értéke jelentősen befolyásolta a térségi átlagot (Népszámlálás 2011) 4 ábra Elek vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 40% volt, ami alacsonyabb valamelyest az országos átlagnál (45,4%) A térség foglalkoztatottsági helyzetének lemaradását jól mutatja, hogy a legmagasabb aktivitási rátával rendelkező település (Szabadkígyós 45,1%) értéke sem éri el az országos átlagot A munkanélküliségi ráta átlagosan 16%-volt, ami azonban jelentősen meghaladta az országosan mért 12,6%-ot (4 ábra) A térségen belül jelentős területi különbségek nem alakultak ki, a települések döntő többségének értéke a térségi átlag körül ingadozik A legkedvezőtlenebb értékekkel Geszt (41%) és Kevermes (30,3%) rendelkezett Érdekesség, hogy Újszalonta településen 2011-ben nem volt munkanél- 19

20 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés küli, azonban ez főként a település alacsony lakosságszámának (101 fő) és az inaktív keresők és eltartottak magas arányának köszönhető A településen a foglalkoztatottak száma mindöszsze 24 fő (Népszámlálás 2011) A lakosság jövedelmi viszonyai összességében szintén kedvezőtlennek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben nem érte el az Ft-ot, az országos átlag ebben az időszakban közel Ft volt, amit a leggazdagabb település (Gyula, Ft /fő) értéke sem ért el (5 ábra) A jövedelem tekintetében egyértelműen kirajzolódnak a nagyobb települések hatásai, Gyula és Békés, valamint a körülöttük elhelyezkedő települések magasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkeztek A nagyobb településektől távolabb eső, periférikus helyzetű települések (Geszt, Ft/fő; Mezőgyán, Ft/fő) értékei, pedig jóval alacsonyabbak voltak Összességében azonban megállapítható hogy a vizsgált térségben ország más térségeihez képest alacsonyak a területi különbségek, azonban ez a kiegyenlítettség egy meglehetősen alacsony szinten jelentkezik (NAV Személyi jövedelemadó statisztika) 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Elek vizsgálati területen, 2011 (%) 20

21 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a cigány (5161 fő), a román (4645 fő), a német (1478 fő) és a szlovák (469 fő) E nemzetiségek alkotják a vizsgált terület teljes lakosságának több mint 10%-át ami országos viszonylatban jelentős aránynak tekinthető A cigány kisebbség részaránya számos településen meghaladta az 5%-ot, Szegerdő és Geszt településen pedig a 30%-ot is A román kisebbség főként Méhkerék (1637 fő), Kétegyháza (1050 fő) és Gyula (974 fő) településen él, Méhkeréken a részarányuk meghaladja a 78%-ot A németek többsége Gyulán (971 fő) él, a szlovákok a legnagyobb számban (109 fő) pedig Medgyesegyházán laknak, de részarányuk itt sem éri el az 5%-ot 1121 Talajtípusok 112 Talajtan és természetes növényzet A terület É-i felén, a Kis-Sárrét mélyfekvésű ártéri síkján és a Körösmenti-sík fiatal allúviumán a talajok vízhatás alatt képződtek (6 táblázat, 6 ábra) A löszös, délebbre a Körös közelében homok, agyagos homok talajképző üledéken kialakult, változó mértékben homokos, vályogos agyag mechanikai összetételű, erősen vagy gyengén savanyú kémhatású, 3 4% szervesanyag-tartalmú réti talajok zömmel szántók, kevés a ligeterdő 6 táblázat Elek vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 25 Réti talajok 374,8 45,6 16 Réti csernozjomok 163,4 19,9 17 Mélyben sós réti csernozjomok 100,14 12,2 24 Szolonyeces réti talajok 77,6 9,4 22 Réti szolonyecek 57,5 7,0 23 Sztyeppesedő réti szolonyecek 30,8 3,7 26 Réti öntéstalajok 17,7 2,2 Összesen 821,94 100,0 21

22 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 6 ábra Talajtípusok Elek vizsgálati területen (VKGA 2009) Szikes talajvizű részeken, löszös üledéken réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyecek alakultak ki, melyek vályog és agyag között változó arányú mechanikai összetételűek, főként szántók és legelők A szolonyeces réti talajok legelők és kaszálók, kisebb részben szántók és erdőterületek Talajjavítás (digózás) után termelésbe vonhatók A réti öntések vályog, agyagos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, 1 2% szerves anyagot tartalmazó talajok, hasznosításuk zömmel szántó, kevésbé rét és legelő, alárendelten erdő A terület D-i részét, a folyóvízi és eolikus üledékkel fedett hordalékkúp síkságot a réti csernozjomok uralják A löszön képződött, főként vályog szemcseösszetételű, kb 4% szervesanyag-tartalmú értékes talajtípus főleg szántó, alárendelten legelő, erdő lehet Szikes talajvizű, mélyben sós változatai is löszön képződtek, vályog mechanikai összetételűek, felszíntől karbonátosak főleg szántóként, alárendelten legelő- és erdőként hasznosulnak Mindkét csernozjom talajtípus jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik 22

23 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1122 Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/ omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint-emelkedés, tömörödés, vízzárás A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és kilenc érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk A 7 ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja 7 ábra Elek vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) 23

24 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A terület északi része közepesen, déli része erősen veszélyeztetett (7 ábra) A csernozjom talajtípusok a koncessziós tevékenység során fellépő hatások csaknem mindegyikére érzékenyen reagálnak, tehát erősen veszélyeztetettek A talajvízszint ingadozásán kívül a réti talajok a másodlagos szikesedésre, a réti szolonyecek a láposodásra, a sztyeppesedő réti szolonyecek a humuszhígulásra reagálnak érzékenyen A talajvédelemre az egész vizsgálati területen figyelmet, az erősen veszélyeztetett területeken kiemelt figyelmet kell fordítani 1123 A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált területen az antropogén hatások nagyon erősen érződnek, a déli területrész legnagyobb hányada szántó Az északi és középső részen vizes élőhelyek és különféle gyepek is előfordulnak, valamint telepített erdőket is találunk A Kis-Sárrét (északkelet) Jellemzőek a kiszáradó, de regenerációra képes nádasok, gyékényesek, magassásrétek, zsiókás, kákás mocsarak A potenciális vegetáció maradványaiból jelentős területet foglalnak el a szikes rétek, ürmös puszták, cickórós gyepek és a száraz gyepek A gyepek nagy része extenzíven használt, a felhagyott szántók egy részén erdőtelepítések kezdődtek, ill folytatódnak A telepített erdők jelentős része csertölggyel és magyar kőrissel elegyes kocsányos tölgyes Körösmenti-sík (északon és középen) Potenciális erdőssztyep, ahol az emberi tevékenység a természetközeli vegetációt jelentősen visszaszorította Az ártereken ecsetpázsitos kaszálórétek és puhafás ligeterdők maradtak fenn Az erdők döntő része nemesnyár-ültetvény A táj déli felén az államhatár irányában egyre nagyobb kiterjedésben jelennek meg szikes gyepek és összefüggő erdők Békési-sík (kis terület középen és a déli területrész északi határánál) Potenciális erdőssztyepp-löszsztyepp táj, azonban az évezredes emberi tevékenység során a természetközeli vegetáció szinte teljesen eltűnt A terület mintegy 95%-át szántóföldek és lakott területek borítják A kis kiterjedésű erdők túlnyomó többsége nemesnyár- és akác-ültetvény Jellemző a területen a rizstermesztés Az özöngyomok elsősorban a mezsgyéken és a csatornák mentén terjednek Békési-hát (délen) A hajdan jellemző löszsztyepp-vegetációt az igen jó minőségű csernozjom talaj miatt szinte teljes egészében felszántották, mára szántók és lakott területek uralják a tájat Erdőben szegény vidék, a kevés ültetett erdő is javarészt jellegtelen A táj regenerációs képessége rossz Az özönnövény-fertőzöttség viszonylag alacsony A vizsgált terület erdősültsége alacsony (6,8%), összefüggő erdők a Fekete-Körös mentén, a terület közepén találhatók Legjellemzőbbek az ártéri ligeterdők és a különféle telepített erdők: északon kocsányos tölgyesek, a Körös mentén nemesnyár-ültetvények, míg délen kis foltokban nemesnyár- és akácültetvények Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, kevesebb a magántulajdonú erdő és ezek is inkább kisebb, mozaikos erdőrészletek Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület legnagyobb része a gazdasági kategóriába esik, de Sarkadtól északnyugatra előfordul közjóléti kategória is Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória jellemző, kisebb arányba és elszórtan előfordul közepes- és nagymértékű tűzveszély kategória is (a bekezdés forrása: 24

25 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Körös-vidék, Sárrét sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000), Körös Maros köze sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000) és a Maros-hordalékkúp sekély porózus (nemzeti park) (A leírás részben DÖVÉNYI szerk [2010] alapján készült) 113 A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (7 táblázat), térképi ábrázolásuk a 2 mellékleten látható 7 táblázat Elek vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 29,10 3, Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat 1, 00 0, Lerakóhelyek (meddőhányók) 0,70 0, Sport- és szabadidő-létesítmények 1,10 0, Nem öntözött szántóföldek 619,00 75, Gyümölcsösök 0,70 0, Rét/legelő 54,90 6, Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 7,00 0, Elsődlegesen mezőgazdasági területek 4,90 0, Lomblevelű erdők 55,90 6, Természetes gyepek 27,20 3, Átmeneti erdős cserjés területek 13,30 1, Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 0,24 0, Kontinentális vizek folyóvizek, Vizi utak 5,20 0, Kontinentális vizek állóvizek 1,90 0,21 ÖSSZESEN 821,94 100, Természetvédelem A természet védelméről szóló 1996 évi LIII törvény egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni A 275/2004 (X 8) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon A vizsgált területen nemzeti park és természetvédelmi terület található (5,5%) A Natura 2000-es területek közel kétharmada a különleges vagy kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (15,5%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) elsősorban a nemzeti parkhoz köthető (8,6%) A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei mindhárom kategóriában hasonló arányokat mutatnak A magterület kategória 10,5%-ot, az ökológiai folyosó 9,9%-ot és a pufferterület 7,2%-ot fed le a területből (ez összesen 27,6%-os 25

26 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés lefedettséget jelent ebben a védelmi kategóriában) Az egyes védett kategóriák átfednek egymással 1141 Nemzeti park és természetvédelmi terület Körös Maros Nemzeti Park A nemzeti park területéből két részterület esik (részben) a vizsgált területre, a Kis-Sárrétből csak a legdélebbi rész (a Kisgyantéi legelő és az Eperjes nevű rész), míg a Kígyósipusztából a középső és a déli rész Kis-Sárrét Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás, elsősorban a Korhány, a Köles-ér és a Gyepes áradásai alakították ki azt a hatalmas vízivilágot A XIX század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek Nagygyanté felől Mezőgyán felé haladva az Eperjesi-erdőn túl nagy kiterjedésű szikes legelők terülnek el A Szalontai-legelőn az országos szinten rendkívül ritka öldöklő aszat több ezer töves állománya és a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág száz töves állománya fordul elő A mezőgyáni Varjasi-gyepen értékes szikes erdeirét társulást találunk A Mezőgyán környéki és a határ túloldalán fekvő Nagyszalonta környéki gyepeket egyaránt használó túzokállomány az utóbbi években példányra gyarapodott Kígyósi-puszta A puszta alacsonyabb, szikes jellegű részein, például a területre eső Apáti-pusztán magas vízállások alakulhatnak ki tavasszal Ezeken a területeken zsiókás, bókoló sásos, mocsári csetkákás mocsarakat találunk Löszpusztagyepek csak rendkívül mozaikosan és kis kiterjedésben lelhetők fel a magasabb térszínű részeken és mezsgyéken A mocsárfoltokkal, vízállásosokkal tarkított puszta sok vonuló madárnak és partimadarak ezres tömegeinek biztosít pihenő- és táplálkozóhelyet Rendszeres előfordulása miatt arra lehet következtetni, hogy stabil állománya él itt a keleti elterjedésű és az ország más területein ritka molnárgörénynek Kiemelkedő értéket képviselnek az elhagyott folyómedreket kísérő halmok, melyek nem csak kultúrtörténeti és tájképi értékkel bírnak, de sztyeppjellegű növényzetük számos tipikusan kontinentális növényfaj még fennmaradt utolsó élőhelyei Érintett települések: Bélmegyer, Geszt, Gyula, Kétegyháza, Mezőgyán, Szabadkígyós, Újkígyós, Vésztő, Zsadány Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület A Fekete-Körös hullámterében elhelyezkedő 5,1 hektár füzes terület a benne élő csigafauna alapján kapta meg a védettséget 1997-ben A területen 12 csigafajt mutattak ki, melyek közül természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű a védett bánáti csiga A faj viszonylag szűk elterjedési területen található meg, mely a Keleti-, Déli-Kárpátoktól az Alföld keleti pereméig húzódik és hazánkban csak néhány szigetszerű, kis állomány él Mind állománya, mind elterjedési területe összeszűkülőben van, ezért élőhelyeinek védelme fontos feladat A védett területen még számos, az Alföldön ritka, hegy- és dombvidéki csigafaj is megtalálható Érintett település: Gyula 26

27 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1142 Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007 évi CXXIX törvény 10 (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges Magterület a nemzeti parkok területe, valamint Sarkadtól délre két nagy egybefüggő terület a Fekete-Körös mentén és Elektől délre egy kisebb terület Az ökológiai folyosó kategóriába tartozik a vízfolyások mente (Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna, Gyepes-főcsatorna, Korhány-csatorna, Fekete-Körös, Fehér-Körös), a terület északi részén a Gyepes-főcsatornától északra sok különböző méretű folt, Gyulától keletre az országhatárhoz közel több terület, Gyula és Elek között sok eltérő kiterjedésű folt, valamint Elektől nyugatra és Lőkösházától északkeletre több kisebb terület Pufferterület elsősorban a magterületek körül található, változó kiterjedésben, de Gyulától keletre benyúlik az ökológiai folyosó kategória közé is az országhatár felé Natura 2000 területek A különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) közé tartoznak a Dél-bihari szikesek (HUKM20019), a Gyula-szabadkígyósi gyepek (HUKM20010), a Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös (HUKM20012); különleges természetmegőrzési területek a Gyantéi erdők (HUKM20025), a Gyepes-csatorna (HUKM20020),, a Köles-ér (HUKM20022), a Korhány és Holt-Korhány (HUKM20023) elnevezésű terület, a Körösközi erdők (HUKM20011) és a Sarkadi Fási-erdő (HUKM20021) Különleges madárvédelmi terület (SPA) a Kígyósi-puszta (HUKM10001) és a Kis-Sárrét (HUKM10002) Ramsari terület nem található a vizsgált területen Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, foldvárak, források és víznyelők Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek A vizsgált terület északi részén nagyon sok ex lege védett kunhalom található, de középen és délen is előfordul néhány (60 ábra) Az ex lege szikes tavak a természet védelméről szóló 1996 évi LIII törvény erejénél fogva a védett szikes tavak jegyzékéről szóló 8006/2001 (MK 156) KöM tájékoztatóban jelentek meg (helység, helyrajzi szám és terület megjelöléssel) A vizsgálati területen találhatók szikes tavak: Ex lege szikes tó: Nádas dűlő Természetvédelmi Terület (TT) Kétegyháza, külterület 27

28 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Ex lege szikes tó: Szabadka dűlő Természetvédelmi Terület (TT) Kétegyháza, külterület Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (4 függelék) 1 A Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály adatszolgáltatása alapján 28 (üsz: /2015)

29 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1211 Szénhidrogén-kutatás 12 Elek vizsgálati terület földtana 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár) A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit (8 ábra, 4 melléklet) a 8 táblázat és a 9 táblázat adja meg 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem 1212 Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) A fontosabb jelentéseket a 9 táblázat listázza 29

30 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 8 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Elek-Lőkösháza szénhidrogén Gyomaendrőd-Tarhos- Gyulavári szénhidrogén , 2012 Túrkeve-Vésztő szénhidrogén Battonya-Pusztaföldvár szénhidrogén Békéscsaba 129 szénhidrogén Battonya-Pusztaföldvár-Kelet 4 - szénhidrogén 1988 Darvas-Komádi 100 szénhidrogén Komádi-Mezősas és környéke 47 szénhidrogén 1998 Körösladány és környéke 15 - szénhidrogén 1997 Engedélyes Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban Megjegyzés Magyar Horizont Energia Kft SZBK3455 a vizsgálati terület D-i része Magyar Horizont Energia Kft SZBK3389 a vizsgálati terület középső része Magyar Horizont Energia Kft T22498 a vizsgálati terület É-i része MOL SZBK3406 csatlakozó terület DNy-on MOL T22783 csatlakozó terület Ny-on MOL T19938 csatlakozó terület DNy-on MOL T22416 csatlakozó terület É-on MOL T20123 csatlakozó terület É-on MOL T km környezet ÉNy-i része MBFH adattári szám SZBK345 5 T23002 SZBK338 9 T22498 T22783 SZBK340 6 T19938 I II 9 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Szalay Á, Koncz I, Rumpler J, L Horváth G, Márton B, Pudleiner É, Szabó L, Varga G 2010 Zilahi-Sebess L, Gyuricza Gy szerk 2012 Márton B 2010 Járai Z, Szabó L, Pudleiner É, Varga G 2011, 2012 Balázs E-né, Eszes I-né, Juhász Gy, Papp K; Szentgyörgyi K- né, Gyergyói L, Zsuppán Gy, Bárány Á, Kormos L, Vida E et al 2013 Sőreg V, Amran A et al 2010 Balázs E-né, Tirpák I, Gombos Cs, Nagy Gy-né, Nagy L,Pusztai J, Szentgyörgyi K- né, Tatár A-né Török J-né, Vadász Gy-né, Tóth Z, Tóthné Medvei Zs et al 1999 Kutatási zárójelentés az Elek Lőkösháza térképlap területére (CD-n is) Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése A Gyomaendrőd Tarhos Gyulavári blokkokra vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv módosítás Kutatási zárójelentés a Túrkeve Vésztő szénhidrogén kutatási területekre Kiegészítés a Túrkeve-Vésztő kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási zárójelentéshez (2012) Kutatási zárójelentés a Túrkeve kutatási területre Kutatási zárójelentés a Vésztő kutatási területre (+2 CD) Zárójelentés a 129 Békéscsaba területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről Zárójelentés a 101 Battonya Pusztaföldvár kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről Zárójelentés a 4 sz Battonya pusztaföldvári gerinc K-i szárny kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Medgyesegyháza, Medgyesbodzás, Nagyegyháza) Magyar Horizont Energia Kft MBFH Magyar Horizont Energia Kft Magyar Horizont Energia Kft MOL Nyrt MOL Nyrt MOL Rt 30

31 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám T22416 I V T20123 I II T20128 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes Szentgyörgyi K-né, Sőreg V, Amran A, Balázs E-né, Eszes I-né, Krusoczki T, Pusztai J, Szabóné László A, Berecz F, Pócsik M et al2010 Szentgyörgyi K-né, Bujdosó I, Gajdos I, Séllei Cs, Milánkovich A, Tirpák I, Tóthné Medvei Zs, Tóth Z, Vargáné Tóth I, Sőreg V 1999 Zárójelentés a 100 Darvas Komádi kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről Zárójelentés a 47 Komádi Mezősas és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Biharkeresztes-Geszt-Mezőgyán kutatási terület)+szőts András (MGSZ, 2000) szakvéleménye A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Szentgyörgyi K-né, Bodor É, Kiss B, Szalainé Bánlaki E, Zárójelentés a 15 Körösladány és környéke területen Kormos L, Tirpák I, Vargáné végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről Tóth I, Tóth J, Bujdosó I, (Köröstarcsa-Körösladány kutatási terület) Gajdos I et al 1997 MOL Nyrt MOL Rt MOL Rt Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság) A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogén-kutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6 függelék, 7 függelék) A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt 1213 Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter) Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 64 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10 táblázat, 8 melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 40 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11 táblázat) 10 táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Doboz Doboz I , ,6 85, Gyula B 68/a , Kevermes II/P , ,4 99, Kötegyán K Kötegyán B , Méhkerék B , Sarkadkeresztúr Sark , ,8 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,2 89, Sarkadkeresztúr K , Sarkadkeresztúr K 13/a , Sarkadkeresztúr B , Gyula B Gyula K , Kevermes K , ,4 99, Kétegyháza É , ,4 95, Mezőgyán K Mezőgyán B , Sarkad B Sarkad K Sarkad K , ,6 88,

32 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Sarkad K 105/a , Sarkadkeresztúr Sark ,5 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 88, Sarkadkeresztúr Sark ,3 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,6 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,5 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,3 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,7 90, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,7 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,8 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,1 87, Sarkadkeresztúr Sark , ,5 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,6 89, Sarkadkeresztúr Sark , , Sarkadkeresztúr Sark , ,1 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,3 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,6 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,7 88, Sarkadkeresztúr Sark ,4 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,4 88, Sarkadkeresztúr Sark , , Sarkadkeresztúr Sark , ,3 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,8 88, Sarkadkeresztúr Sark , , Sarkadkeresztúr Sark ,3 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,4 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,3 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,8 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,2 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,4 88, Sarkadkeresztúr SarkÉNy , ,4 88, Sarkadkeresztúr SarkÉNy ,8 87, Sarkadkeresztúr Sark I , ,6 86, Sarkadkeresztúr B Tarhos B , ,8 85, Sarkadkeresztúr Sarkadkeresztúr Sarkadkeresztúr Sarkadkeresztúr Sarkadkeresztúr Sarkadkeresztúr Sarkadkeresztúr Sarkadkeresztúr Frs-id egyedi fúrásazonosító 11 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Doboz Doboz I , ,6 85, Sarkadkeresztúr Sark , ,8 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,2 89, Sarkadkeresztúr Sark ,5 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 88, Sarkadkeresztúr Sark ,3 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,6 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,5 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,3 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,7 90, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,7 89,

33 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Sarkadkeresztúr Sark , ,8 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,1 87, Sarkadkeresztúr Sark , ,5 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,6 89, Sarkadkeresztúr Sark , , Sarkadkeresztúr Sark , ,1 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,3 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,6 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,7 88, Sarkadkeresztúr Sark ,4 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,4 88, Sarkadkeresztúr Sark , , Sarkadkeresztúr Sark , ,3 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,8 88, Sarkadkeresztúr Sark , , Sarkadkeresztúr Sark ,3 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,4 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,3 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,8 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,2 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,4 88, Sarkadkeresztúr SarkÉNy , ,4 88, Sarkadkeresztúr SarkÉNy ,8 87, Sarkadkeresztúr Sark I , ,6 86, Frs-id egyedi fúrásazonosító Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 47 fúrás esik a vizsgálati területre (12 táblázat, 6 melléklet) Ezek közül 7 fúrás esik csak a koncesszióra javasolt területre, amelyek közül 4 indikációs fúrás, 3 meddő fúrás volt (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul) 12 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Helyzet* Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ I** Doboz Doboz I , ,31 84, T16710, T12307 K2 E I Sarkadkeresztúr Sark , ,99 88, /5mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,91 88, /6mf K1,K3 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,39 88, /7mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,64 88, /8mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,11 88, /9mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,39 87, /10mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,76 89, /3mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,61 88, /11mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,08 88, /12mf K1,K3 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,45 88, /13mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,88 89, /14mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,99 87, /15mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,81 89, /16mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,01 89, /17mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,14 87, /18mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,6 87, /19mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,62 88, /4mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,12 89, /20mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,29 88, /21mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,28 87, /22mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,1 88, /23mf K1 BT 33

34 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Helyzet* Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ I** Sarkadkeresztúr Sark , ,81 88, /24mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,68 88, /25mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,65 88, /26mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,6 87, /27mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,22 88, /28mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,5 88, K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,98 88, /32mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,96 87, /33mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,1 88, /34mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,46 88, /35mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,6 88, K1,K3 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,47 88, /37mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,97 88, /36mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,24 89, /38mf K1 BT Sarkadkeresztúr Sark , ,49 87, K1 BT Sarkadkeresztúr Sark ÉNy , ,36 87, /30mf K2 E M Sarkadkeresztúr Sark ÉNy , ,79 87, /31mf K2 E M Sarkadkeresztúr Sark I , ,51 85, /29mf K1 E M Gyula Gyula , ,28 90, /35,1DVD (VSP) E I Sarkad HHENyékpuszta , /12,1CD BT Sarkad HHENyékpuszta , /13, 1CD, T22479 VSP BT Méhkerék HHEMOL Méhkerék , /2,1CD BT Méhkerék HHEMOL Méhkerék , /3,1CD E I Mezőgyán HHEMOLMgyán D , ,08 89, /4, 1CD, T22453 VSP K3 E I Gyula Gyulavári 1/B , /36,1DVD BT +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: E Elek koncesszióra javasolt terület, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I indikáció, M meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg 1214 Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmo-karotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2013) lettek leválogatva A geofizikai felmértséget a 7 és 8 melléklet mutatja be, számszerűen a 13 táblázat adja meg Terület Elek 13 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 821,94 km * MBFH adatok alapján 500 m- Digitális nél Terület mélyfúrásgeofizika mélyebb fúrás (db) Elek (db/km 2 ) 821,94 km 2 0,0778 0,0195 *MBFH adatok alapján 3 5 0,0036 0,0061 2D szeizmika* 2D szeizmika* 3D szeizmika* (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m , D szeizmika* (területi fedettség %) Gravitáció (db/km 2 ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0, ,85 1,8999 0, ,3844 0,

35 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület 38,43%-át fedi 3D szeizmikus mérés (14 táblázat) 14 táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév Dátum Megrendelő Adatgazda Komádi 2003 MOL Rt MOL Nyrt Medgyesbodzás 1994 MOL Rt MOL Nyrt Mezőkovácsháza 2006 MOL Rt MOL Nyrt Vésztő 2008 MHE Kft MHE Kft Elek-Lőkösháza 2009 MHE Kft MHE Kft Kapcsolódó jelentés adattári száma T21385 T21384 (adatgyűjtés,feldolgozás) T20305 (feldolgozás) T21519 (zárójelentés) T22102 (adatgyűjtés,feldolgozás) T22106 (adatgyűjtés,feldolgozás) Megjegyzés D8-112m 8mm, 2CD cart_3490e, cart_3590e, 1 CD, 1 HDD LTO1, 1DVD 149 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes, a szelvények vizsgálati területre eső összhossza 1247,1 km A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait az 5 függelék listázza A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 44 db érinti a vizsgálati területet (5 függelék MBFH szolgáltatott bejegyzés) 16 fúrás mélyfúrás geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (15 táblázat) 15 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 kmes környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log (m) (m) (mbf) (m) szám Dátum Terület+ Kevermes K II P/ , Sarkadkeresztúr S , ,5 89, Doboz Doboz , ,64 85, Doboz Doboz , ,64 85, Kétegyháza E , , Kevermes II/P Kevermes II/P , , Sarkadkeresztúr Sark , ,68 90, Sarkadkeresztúr Sark , ,1 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,86 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,26 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,65 88, Sarkadkeresztúr Sark ,53 89, Sarkadkeresztúr Sark , ,9 88, Sarkadkeresztúr Sark ,25 88, Sarkadkeresztúr Sark , ,62 89, Pusztaottlaka P Békéscsaba K , ,63 86, Kamut B , Gyula B , Kunágota É , ,24 101, Mezőkovácsháza Mk É , ,93 98, Újkígyós B , ,03 93,28 596, Terület: 1: a vizsgálati területen, 2: az 5 km es környezetben Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg 3db (Gyula 1, HHENyékpuszta 1, HHENyékpuszta 2) a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve érhető el digitális formában 35

36 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgálati területen 3 fúrásban VSP, 5 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 7 VSP, és 2 szeizmokarotázs mérés ismert (16 táblázat) Ahol a MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi 16 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés EOV Y EOV X Z Adattári Dátum típus* (m) (m) (mbf) azonosító Terület+ Doboz I DOBOZ I SZK , ,3 85,6 1 Sarkadkeresztúr 14 SARK 14 SZK ,7 1 Sarkadkeresztúr 2 SARK 2 SZK , ,9 89,6 1 Sarkadkeresztúr 8 SARK 8 SZK , ,6 89,5 1 Sarkadkeresztúr I SARK I SZK , ,5 86,7 1 MezőgyánD 1 HHE MOLMgyán D 1 VSP , ,1 89,67 T Gyula 1 Gyula 1 VSP , ,3 90, HHENyékpuszta 2 HHENyékpuszta 2 VSP , T Köröstarcsa 2 KÖT 2 VSP , , Köröstarcsa I KÖT I SZK , ,1 85,8 2 Kunágota 4 Kunágota 4 VSP , ,6 97,93 T Magyarbánhegyes 1 MBH 1 VSP , , MagyarbánhegyesK 1 MagyarbánhegyesK 1 VSP , ,7 98,26 T MagyardombegyházaD Ny 6 DOMBDNy 6 VSP , , Medgyesbodzás 2 MED 2 VSP , ,6 95, Mezőgyán 1 MGYÁN 1 SZK , ,2 2 Szabadkígyós 1 Szabadkígyós 1 VSP , ,3 88,98 T *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1: a vizsgálati területen, 2: az 5 km es környezetben 9 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség jóval az országos átlag alatti (1,899 pont/km 2 ) Nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) nem található a területen A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al (2002) mutatták be 1221 A terület nagyszerkezeti viszonyai 122 A terület földtani viszonyai Az Elek vizsgálati terület aljzata a Tiszai-főegységhez tartozó Villány Bihari- és Békés Codrui-egységeknek az alpi metamorfózis által nem érintett övezetére esik (9 ábra) A két egység határa Nagyszénás és Fábiánsebestyén között feltételezhető (KISS, SŐREG et al 2002) 36

37 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al 2010 alapján) fekete sokszög jelöli a vizsgálati területet A Tiszai nagyszerkezeti egység kialakulásában a variszkuszi orogén fázis idején a terrénumoknak (szubterrénumoknak) egyesülése zajlott le (CSÁSZÁR 2005) Az aljzatot felépítő takarós szerkezetekben a metamorf aljzatkomplexum anyaga É-i, ÉNy-i vergenciával tolódott a paleo mezozoos rétegsorra A takarórendszer kialakulása elsősorban a kréta (ausztriai) kompressziós tektonika eredménye A takarós szerkezetű ÉK DNy-i lefutású szerkezeti pásztákon belül megfigyelhetők rájuk merőleges, ÉNy DK-i csapású kainozoos haránttörések is (HAAS et al 2010) A Békés Codrui nagyszerkezeti egység, a mikrokontinensek Pannon-medencei utolsó kollíziójának eredményeképpen a középső-kréta végén, késő-kréta elején dél felől rátolódott a Villányi-egységre Ez a mezozoos takaróhatár a vizsgált terület É-i részén látszik, ahol a variszkuszi korú Sarkadi Komplexum (24-es számú egység, 14 ábra) rátolódott az alsó-kréta platform fáciesű mészkő (5-ös számú egység), valamint a középső-jura alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő képződményeire (9-es számú egység) A Pannon-medence fejlődésének szinrift fázisában, az általánosan a középső-miocénre tehető nagymértékű extenzió során az alaphegység kőzettömegei gravitációsan lecsúsztak egymásról (HORVÁTH, RUMPLER 1984, NEMČOK et al 2006, TARI et al 1999) Egy ilyen lecsúszott kőzettömeg alkotja a vizsgálati terület déli részén elvégződő Battonyai-hátat (Battonya Pusztaföldvári-gerinc), melytől ÉK-i és DNy-i irányban Magyarország két legmélyebb neogén süllyedéke helyezkedik el, a 6500, illetve 7000 m-es mélységet is meghaladó Békési-medence (amely a vizsgálati terület középső részét alkotja) és a Makóiárok A medencék félárok szerkezetek, így a medencéket az egyik oldalról határoló szerkezeti vonalak nagy elvetésű és kisszámú síkból, másik oldal szerkezeti vonalai több kisebb vetőből állnak A DNy ÉK-i irányú PGT 4 mélyszeizmikus szelvény (POSGAY et al 1996, HAJNAL et al 1996) nyomvonalában TARI et al (1999) földtani szelvénye mutatja a Makói-árkot és a 37

38 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Békési-medencét elválasztó, a két mélymedence között kiemelkedő, Battonya Pusztaföldvárigerinc közel szimmetrikus, kerekded aljzati kiemelkedését (10 ábra) 10 ábra A neogén szerkezetek csapásirányára merőleges regionális földtani szelvény a Pannon-medence DK-i részén (TARI et al 1999) A Battonya Pusztaföldvári-gerinc aljzatkiemelkedésének morfológiáját a Pannon-medence neogén riftesedésében is döntő szerepet játszó ÉNy DK-i csapású, többségében normalvetőként működött szerkezeti elemei határozzák meg A PGT 1 és PGT 4 mélyszeizmikus szelvények (POSGAY et al 1996, HAJNAL et al 1996) alapján szerkesztett földtani tömbszelvény (11 ábra, TARI et al 1999) ÉK DNy-i metszete a neogén szerkezeteket mutatja, míg az ÉNy DK-i irányú szelvényen a kréta takaróhatárok is láthatóvá válnak (12 ábra, TARI et al 1999) A tömbszelvény középső részén figyelhető meg a két mélymedence között kiemelkedő Battonyai-hát DNy-ra tőle a jelentős elmozdulást szenvedett, ÉK-i dőlésű normálvető mentén kialakult Makói-árok mélymedencéje, és a szelvény DNy-i végén az extenzió eredményeként lecsúszott tömegek alól kiemelkedett Algyői-hát metamorf magkomplexuma A Battonyai-hát ÉK-i oldalán a szelvény a DNy-i dőlésű normálvetők mentén kialakult Békési-süllyedéket, majd tovább az Erdélyi-középhegység felé billentett blokkok sorát jelzi 11 ábra A prekainozoos medencealjzat blokk diagramja a vizsgálati terület környezetében (TARI et al 1999) 38

39 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12 ábra A kréta takarós áttolódások irányába eső regionális földtani szelvény a Pannon-medence DK-i részén (TARI et al 1999) A kréta takaróképződés legtisztábban az áttolódások irányába eső ÉNy DK-i irányú szelvényeken tanulmányozható A vizsgálati terület középső részén, a Békési-medence területén fut keresztül a PGT 1 mélyszeizmikus szelvény, illetve a Sarkadi-kiemelkedésen keresztül TARI et al (1999) ebből szerkesztett szelvénye (12 ábra) A kréta korú, északi vergenciájú takarós áttolódásokon kívül e szelvényen miocén normálvetők és oldaleltolódások is megfigyelhetők, melyek az extrém megnyúlást elszenvedett déli részeket választják el környezetüktől (TARI et al 1999) Általánosságban megállapítható, hogy a prekainozoos aljzatra a torlódásos, feltolódásos, takarós szerkezetalakulás a jellemző, valamint a DNy ÉK-i csapású pásztákba való rendeződés 1222 Szerkezetalakulás A Békési-medencét (a terület középső részén) ahol m-es mélységben található a prekainozoos aljzat felszíne, valamint a Vésztői-árkot (északon), ahol 4000 m-en található a prekainozoos aljzat felszíne másodrendű kainozoos normálvetők határolják el környezetüktől A Békési-medence süllyedését miocén extenziós tektonika és törések okozhatták, más magyarországi medencékhez hasonlóan (HORVÁTH, ROYDEN 1983) A Békési-medencét ÉNyról határoló normálvetővel párhuzamosan, attól ÉNy-ra másik normálvető húzódik az aljzattérkép szerint (14 ábra) Azonban a Békés 2-es fúrásban 4145 m mélységben feltolódási síkot igazolt a mélyfúrás A Bihu 3, Doboz I, Sark I fúrások hasonló rétegsorát is ide sorolják (BÉRCZINÉ MAKK Á 1985, 17 ábra) Az alsó egység a Villány Bihari-, a felső-kréta felett levő középső-triásszal kezdődő egység viszont a Codrui-takarórendszer része (GROW et al 1989) A Codrui-takarórendszer É ÉK-i irányú áttolódása a Békés 2 Doboz 1 Bihu 3 fúrások vonalába eső mélyebb, felső-kréta alatti rétegeket is érinthette A feltolódás kora: felső-kréta eleje (GROW et al 1989) A Békés Dobozi mezozoos árkot (13 ábra) kitöltő mezozoos képződményeket lokálisan intenzív kompressziós gyűrődések és feltolódások érték a felső-krétában A medencealakulás szempontjából következő jelentős fázis a miocén extenziós szerkezetalakulás volt 39

40 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 13 ábra A mezozoos üledékes kőzetek vastagsága a fúrási adatok és a szeizmikus mérések alapján A mezozoos kőzetek két fő öve a Battonya-Pusztaföldvár és a Békés-Doboz árokban azonosítható Az üres zónák azok a területek, amelyeken a neogén kőzetek közvetlenül a paleozoos illetve ennél régebbi kőzetekre rakódtak le (GROW 1994) 14 ábra A kutatási területnek és 5 km-es körzetének prekainozoos földtani térképe a pretercier aljzatot elért fontosabb fúrásokkal (HAAS et al 2010) 40

41 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület meghatározó szerkezeti képének kialakulása a szinrift fázisban kezdődött (FODOR et al 1999) A kárpáti szarmata időszakban kezdődött meg a Derecskeiárok kialakulása, déli folytatásában a Vésztői-ároké A szerkezetalakulás következő lényeges eleme az ÉNy DK-i harántvetőrendszer létrejötte Ennek következtében az alaphegységi pásztákon belül rögsorok alakultak ki Az ÉNy DK-i irányú vetőrendszer kialakulására jó példa a Békéscsabai-süllyedéket ÉNy-ról határoló normál vető DK-i irányú párja, mely Békéscsabától délre, Medgyesegyházától ÉK-re fut végig Békéscsabától délre egymással párhuzamos harmadrendű tektonikai elemek láthatók, melyek szintén ÉNy DK-i irányúak (11 ábra) A kora- és középső-miocénre az oldalelmozdulások, kis kiterjedésű, tágulásos eredetű, mélyárkos üledékgyűjtők kialakulása a jellemző Az oldalelmozdulások esetében 1 kmnél nagyobb vízszintes elmozdulások is végbementek A felső-miocén pliocén (pannóniai) üledéksorokban, szeizmikus szelvényekkel sűrűn megkutatott egyes területeken (15 ábra) felszín közeléig ható szingenetikus vetők jelenlétét is igazolták a posztrift fázisban (16 ábra) Ekkor történt a több ezer méteres süllyedés jelentős része Ennek eredményeképpen keletkeztek a Pannon-tóban lerakódott nagy vastagságú, jórészt turbiditekből álló rétegsorok az árkok területén A terület déli részén, Mezőkovácsházától északra ÉK DNy-i irányú harmadrendű kainozoos tektonikai elemeket találunk (rögsorok) Az 5 km-rel kiterjesztett kutatási terület ÉNy-i részén kainozoos és mezozoos feltolódási síkokkal párhuzamosan, antiklinális jellegű szerkezeti helyzetben, mezozoos pásztát találunk az aljzatban: É-ról D-felé haladva triász, jura és kréta képződmények következnek Ez a mezozoos zóna Szentestől Vésztőig követhető, és a Villányi szerkezeti övnek az alpi metamorfózis által már nem érintett zónáját képezi Az antiklinális szerkezettől indul és halad kelet, majd ÉK-felé egy másodrendű kainozoos normálvető 15 ábra A Békési-medence és a Makói-árok neogén medencealjzatának szintvonalas mélységtérképe a szeizmikus szelvények és a mélyfúrások helyének megjelölésével 41

42 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés (GROW 1989) A szeizmikus szelvényen (16 ábra) üledékes vető látható a Sarkadkeresztúri alaphegységi kiemelkedés felett Az ívelt üledékes vetők esetében felmerül az a lehetőség, hogy az oldalelmozdulások és az extenziós szerkezetalakulás még a felső-miocénben és a pliopleisztocénben is aktívak voltak A másik lehetőség viszont az, hogy az üledékes vetők differenciális kompakció hatására keletkeztek az alaphegységi magaslat és két oldala közti differenciális tömörödés következtében A vertikális elvetési magasság 100 m-es nagyságrendű az üledékes vetők esetében (GROW et al 1989) 16 ábra Az A 16/a/n szeizmikus szelvény, melynek nyomvonala a 15 ábrán látható A szelvény a sarkadi kiemelkedésen fut keresztül közel É D-i irányban (GROW et al 1989) 17 ábra K Ny-i irányú földtani szelvény a Békés Dobozi mezozoos árkon keresztül 42

43 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A szelvény összeköti a rátolódásokat feltáró Békés 2 és Sark I fúrásokat A Békés 2, Doboz I és Sark I fúrásokban feltárt mezozoos kőzetek a délkelet magyarországi Kőrös Battonya Pusztaföldvári-egység részét képezik (GROW et al 1989) 1223 A medencealjzat összetétele Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának rétegtanát tárgyaljuk A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al (2010) térképére (14 ábra) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal A 14 ábra mutatja a vizsgálati területet, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint a területre eső, prekainozoos aljzatot elért, átértékelt fúrásokat A földtani viszonyok értelmezé-sénél a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük A formációk leírása GYALOG (1996) alapján történt A legidősebb ismert kőzetek a kettős metamorf hatást szenvedett, nagyrészt homokkőből és agyagmárgából keletkezett prekambriumi és paleozoos metamorfitok Az egyes zónák a variszkuszi litoszféra eltérő mélységű blokkjait reprezentálják Variszkuszi hegységképződéssel kapcsolatos regionális metamorfózis nyomta rá bélyegét a következő képződményekre: A Körösi Komplexum a Kunsági-terrénum része (HAAS 2012) A Közép-Alföld kristályos tömegét alkotja, déli határát a Békés Codrui-zóna adja, ezért a vizsgált területnek csak a legészakibb részén fordul elő Ide tartoznak a Köt jelű fúrásokban feltárt közepes és nagyfokú metamorfózison átesett metamorfitok A komplexumban azonosított két variszkuszi metamorf eseményből (LELKESNÉ-FELVÁRI et al 2003) a vizsgált területen csak az idősebb (hozzávetőleg 310 M év) azonosítható Ezek közül a metamorf aljzatot területünkön csak a Köt 5 jelű fúrás tárta fel A Battonyai Komplexum porfiroblasztos gránitból, szegélyzónaként migmatitból, nagy és közepes fokú metamorfózison átesett csillámpala gneisz váltakozásából áll, xenolittal, aplités pegmatittelérekkel Alsó-perm riolitkürtők törik át Morfológiailag Battonya központtal ÉK DNy-i csapású km-es kőzettest, mely ovális kiemelkedést képez az alsó-perm riolit és a miocén pannóniai rétegek alatt Mezőkovácsháza környékén széles migmatitöv található, felette takarósan rátolt mezozoos képződményekkel Az első variszkuszi deformáció, ill gránitosodás kora M év, a második deformáció bonyolult polimetamorf fejlődést mutat (LELKESNÉ-FELVÁRI et al 2003) Ez az esemény sokkal fiatalabb, M éves lehetett a radiometrikus kormeghatározás szerint (KURUCZ 1977, SZEDERKÉNYI 1998) Területünkön számos fúrás érte el ezt a képződményt: Kág 1, 3, MezDK 1, MhK 1 A sarkadkeresztúri fúrások területe egy prekambriumi kristályos pala magas rögvonulata, mely szeizmikus kiemelkedésként jelenik meg (16 ábra, 19 ábra) Ezt a kutatófúrások is igazolták A K Ny-i irányú komplexum 15 5 km méretű, minden oldalról 4000 m-t meghaladó mélységű mélymedencék veszik körül A Sarkadkeresztúri Komplexum migmatitokból, és porfiroblasztos gránitból, csillámpalából és gneiszből áll ÉÉNy-ról és DDK-ről nagy metamomorf fokú gneisz csillámpalaszegély csatlakozik hozzá amfibolit közbetelepülésekkel Két ütemű variszkuszi metamorfózison esett át (SZEDERKÉNYI 1998) A szerkezetátalakító folyamatok hatására a kristályos kőzet repedezetté, töredezetté vált, így alkalmas lett kőolaj és földgáz tárolására A sarkadkeresztúri fúrások érték el A sarkadkeresztúri magas kristályos rögvonulatot É-ról kréta tengeri üledék fedi A hosszú lepusztulási időszakot követően vastag alapkonglomerátummal badeni, pannóniai és fiatalabb üledékek lapos települt boltozata takarta be Felső-badeni és szarmata nem volt kimutatható (KÖRÖSSY 2005) Az alpi orogenezis során az afrikai és az eurázsiai kéreglemezek egymáshoz közeledése, kollíziója zajlott, ennek eredményeképpen takaróképződés és pikkelyeződés során a kelet- 43

44 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kezett réteg összletek összetorlódtak A kompresszió ható iránya DK-i volt, ennek eredményeképpen alakult ki az aljzati képződmények északkelet délnyugati irányú öves elrendeződése A Békési-medence középső részén ÉK DNy irányú mezozoos árok húzódik a neogén üledékek alatt (13 ábra) E km széles árokban a mezozoos üledék vastagsága eléri az 5 km-t A mezozoos árok déli szegélye a Békés Doboz Sarkad vonalában húzódó hátságnak, aljzati kiemelkedésnek felel meg A Békési neogén medence közel 4000 km 2 területű Az aljzatot prerift mezozoos karbonátok és törmelékek, paleozoos vulkanitok és metamorfitok építik fel A 6500 m mély Békési-medencét DNy-ról határolja a Battonya Pusztaföldvárigerinc, mely a terület legjelentősebb alaphegységi magaslata A sarkadi alaphegységi kiemelkedés északról, a Békés 5 jelű fúrás környékének aljzati kiemelkedése nyugatról határolja a medencét Ezek a kiemelkedések a felszín alatt m mélységig emelkednek (15 ábra) A Villány Bihari-egység területére eső aljzatképződmények, a terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében ÉK DNy-i irányú zónákat alkotnak A variszkuszi események után következő riftesedés a felső-perm középső-kréta, kora-alpi szakasz, melyre a Tethys-ágak felnyílása jellemző, a korábban egységes terület feldarabolódásával A kora- és középső-triászban szárazföldi, majd sekélytengeri üledékképződés folyt Ezek a képződmények közvetlenül a metamorf aljzatra települnek a köröstarcsai fúrásokban A Jakabhegyi Homokkő Formáció alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű sziliciklasztos képződményei (14 ábra 14-es számú egység) előfordulnak a Köt 5 jelű fúrásban m, a Köt 3 fúrásban pedig m között A középső-triász Zuhányai Mészkő Formáció kifejlődése gumós mészkő, mészkőgumós mészmárga, brachiopodás, kagylós mészkő és mészmárga A Doboz I-es fúrás m között harántolta E fölött szintén középső-triász sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos összlet települ (14 ábra 13-as számú egység) A Doboz I-es fúrás m között harántolta a Csukmai Formációt, mely vastagpados mészkő és dolomit, vékonyréteges márgás dolomit kifejlődésű A Köt I jelű fúrás is elérte ezt a képződményt Fölötte települ a Mészhegyi Homokkő Formáció, mely felső-triász képződmény Aleurolit és homokkő; néhol mészmárga, márga, dolomit-márga kifejlődésű A Doboz I-es fúrásban m között írták le Ugyan ebben a fúrásban az alsó középső-kréta vastagpados, tömeges Nagyharsányi Mészkő Formáció, m között fordul elő Ide tartozik még a 16-os számú egység, melybe mezozoos képződmények tartoznak tagolás nélkül (14 ábra) Ezeket az aljzati képződményeket mélyfúrás eddig nem tárta fel A sarkadkeresztúri kristályos alaphegységi rög északi oldalát kréta tengeri üledék fedi Alsó-kréta platform fáciesű mészkő (14 ábra 5-ös számú egység), a Nagyharsányi Mészkő Formáció és Biharugrai Mészmárga Formáció A Sark I fúrásban található az előbbi m az utóbbi m közt A Nagyharsányi Mészkő Formáció szupratidálistól lagúna fáciesig terjedő mészkő Alsó szakasza mészkőbreccsás, léha lofer-ciklusos Fő tömege vastagpados vagy tömeges kifejlődésű, sok rudistával A Doboz I-es fúrásban m közt található A Biharugrai Mészmárga Formáció a szárazföldi bázisrétegek fölött mészkő mészmárga váltakozásából álló sekélytengeri eredetű kőzettest A mészkő alsó szakasza erősen ooidos Senon flist (14 ábra 2-es számú egység) tárt fel a KomK 2 (19 ábra), Békés 1, 2, 5 fúrás A Körösi Formációba sorolható összlet bathiális lejtő fáciesű homokkő, kőzetlisztes agyagmárga és aleurolit rétegek ritmikus váltakozása, néhol konglomerátum rétegek közbetelepülésével További aljzatképződmények: az alsó-kréta bázisos vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei (14 ábra 6-os számú egység), alsó-kréta pelágikus márga, mészkő (14 ábra 7-es 44

45 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány számú egység), középső-jura alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő (14 ábra 9-es számú egység), valamint alsó középső-jura pelágikus, finom sziliciklasztos összlet (14 ábra 10-es számú egység) A Békés 2 fúrás kívül esik kutatási területünk 5 km-es körzetén, azonban meg kell említenünk m között középső-triász Csanádapácai Dolomit Formáció képződményeit találjuk A dolomit alja jelentős feltolódás határa A felső egység Codrui-takaróhoz tartozik, az áttolódás iránya É-i, ÉK-i Az áttolódási sík alatt m között felső-kréta flist találtak a fúrásban (Körösi Formáció, 14 ábra, 2-es egység) 1355 m vastagságú triász kréta összleten 969 m vastag allochton helyzetű triász jura kréta képződmény találhatók Ezt a feltolódást, takaróképződést a felső-kréta korai fázisához tartozó gyűrődések és\vagy miocén extenziós rotáció eredményezhette (GROW et al 1989) A Békés Codrui-egység területére eső variszkuszi kristályos kőzetek (14 ábra 24-es számú egység) a Battonyai Komplexum (Kág 1, 3, MezDK 1) képződményei Alsó-perm riolitkürtők törik át A perm riolit (14 ábra 17-es számú egység) a Gyűrűfűi Riolit Formációba tartozik, melyet a Mez 1, 2-es fúrás tárt fel A Jakabhegyi Homokkő Formáció, melynek alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű sziliciklasztos képződményeit (14 ábra 14-es számú egység) a Domb 1, DombDNy 1-es fúrások tárták fel A Domb 1-es fúrás 1514-m-től haladt benne, majd ebben állt le 1541 m-en A Pusztaszőlősi Márgát, mely jura alsó-kréta pelágikus mészkő, márga (14 ábra 8-as számú egység) a Med 2-es fúrás m közt (19 ábra), a Med 1-es m között tárta fel További aljzatképződmények: középső-triász sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos összlet (14 ábra 13-as számú egység), mezozoos képződmények tagolás nélkül (14 ábra 16- os számú egység), a terület középső részén nem megfelelően értékelhető vagy ismeretlen medencealjzat található (14 ábra 88-as számú egység) Ez utóbbi egységről mélyfúrásos kutatásból nyerhető információink nincsenek A kristályos alaphegység felszíne a miocén kárpáti korszakáig erősen lepusztuló térszín volt A kréta és a triász tengeri üledékek általános elterjedésűek lehettek, azonban csak lepusztulási maradékaik vannak meg A legtöbb fúrásban a neogén üledék szeizmikusan azonosítható diszkordanciával települ a kristályos alaphegység felszínére 1224 A medenceüledékek kőzettana Kainozoos képződmények Paleogén képződményeket kutatási területünkön mélyfúrások nem tártak fel A területre paleogén üledékhézagot feltételezünk, mivel a kréta végi ausztriai fázisban bekövetkezett takarós mozgások hatására a terület kiemelkedett és szárazulattá vált Üledékképződés nem történt, a lepusztulás vált uralkodóvá A középső-miocén során a Pannon medencében kétszer ismétlődő ÉNy DK-i irányú erőhatások deformálták az ÉK DNy-i irányban pásztásan elrendeződött prekainozoos szerkezeti egységeket Ezek hatására kismértékű oldalelmozdulásokkal kísért hosszanti (ÉK DNy irányú) asszimetrikus árkok alakultak ki a kárpáti íven belüli feszültségtérben Így az árkosan beszakadt Dinári-rendszeren át közvetlen tengeri kapcsolat létesült a Mediterrán-medencével A kárpáti során árkos beszakadások, az alsó-badeni idején ismétlődő transzgresszió és az árokrendszer medencévé szélesedése zajlott A kora-badeni idején változatlan ősföldrajzi keretben a DNy felől megismétlődött tengerelöntés a kárpátival azonos fácies elrendeződésben zajlott le A késő-miocénben alakult ki a részmedencék láncolatából álló, többé-kevésbé egységes Pannon-medence (HÁMOR 1998) 45

46 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A pannóniai képződmények talpmélység térképe alapján (CSÍKY et al 1987) a főbb süllyedékzónák: Makó Hódmezővásárhelyi-árok, Békési-medence, Derecskei-árok, Jászságisüllyedék 18 ábra A kutatási terület és 5 km-es körzete a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal és a szelvények nyomvonalával Badeninél, illetve ottnangi badeninél idősebb miocén képződményeket nem találtak a területre eső mélyfúrások maganyagának vizsgálatakor A kainozoos alulnézeti térkép (TANÁCS, RÁLISCH 1990) csak Békéscsabától DK-re jelöl egy hozzávetőlegesen É D-i lefutású (C alakú) pásztában feltételezett ottnangi korú zónát A szinrift (középső-késő-miocén) képződmények eróziós diszkordanciával települnek a mezozoos rétegsorra A Békési-medencében a badeni szarmata összlet vastagsága m közt változik (19 ábra) A badeni elején a süllyedő medencében meginduló üledékképződés durvatörmeléket, konglomerátumot, breccsát eredményezett A szinrift medencét normál sótartalmú tenger borította, kis szigetekkel tagolva A tengerpart mentén főként durvatörmelékek rakódtak le, a litorális zónában homokkövek, karbonátok képződtek A medence belseje felé csökken a homokkövek szemcsenagysága és a homokkőrétegek elvékonyodnak, színük sötétszürkébe 46

47 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megy át A selfen és mélyebb területeken összefogazódó litofáciesek fordulnak elő a bioklasztos mészkőtől a sötétszürke színű márgáig Felfelé megtaláljuk a lejtő közeli fácieseket, ahol nagyobb jelentőséggel bírnak a bioklasztok és az algás mészkövek Sekély selfen jellemző a márga és a mészkő összefogazódása Nyíltvízi környezetben uralkodóan agyagmárgák keletkeztek, közbetelepült karbonátos lencsékkel és finomszemű homokkövekkel Bioklasztos mészköveket a medence mély részein is találtak Ezek sekély vízzel borított víz alatti platók lehettek 19 ábra Hódmezővásárhely Kismarja mélyföldtani szelvény mely a területet közel ÉK-DNy-i irányban szeli át (1 szelvény 18 ábra, MÁFI vízföldtani szelvénysorozat alapján, MÁFI 2005, részlet) PsJ3-K1 Pusztaszőlősi Márga Formáció; e_tm3 Tótkomlósi Mészmárga Tagozat; em3 Endrődi Márga Formáció; szm3 Szolnoki Homokkő Formáció; am3 Algyői Formáció; a-úm3 Algyői és Újfalui Formáció összevontan; úm3 Újfalui Homokkő Formáció;ú+zM3-Pl Újfalui és Zagyvai Formáció; nm3-pl Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h pleisztocén holocén általában A badeni képződmények tehát általában agyagmárga, márga, mészmárga összetételűek A márgák sötétszürkék, bennük világosabb színű, néhány cm-es homokkő betelepülés fordul elő A badeni elején folyamatos transzgresszió ment végbe, amit a badeni végén folyamatos regresszió követett A szeizmikus szelvények tanúsága szerint a Békési-medencét kitöltő 6500 m vastag neogén összlet 90%-a gyengén dőlő pannóniai (posztrift) rétegekből áll A szinrift üledékek mennyisége 5%-nál kevesebb (16 ábra) A szinrift üledékek ilyen nagymértékű hiánya 47

48 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés extenziós tektonikai környezetben ritka jelenség Éhező üledékgyűjtők lehettek a Békésimedencében Ennek magyarázata lehet az üledékanyag máshová szállítása, vagy az üledékforrás és a Békési-medence közt kialakult extenziós árkok üledékblokkoló hatása (GROW et al 1989) A Békési-medence legmélyebb részéről fúrásos adataink nincsenek Szeizmikus vizsgálatok szerin a miocén m vastagságú Az üledékképződés sebessége a badenitől a szarmata végéig 0 55 m\m év (SZENTGYÖRGYI in POGÁCSÁS szerk 1989), míg a pannóniaiban elérte az 1000 m\m évet (POGÁCSÁS et al 1988) A medence szélein telepített fúrások (18 ábra) pl Békés 1, 2, Köt 1, SarkÉNy 2 kb 100 m vastag miocént harántoltak A sarkadi területen a neogén rétegek közvetlenül a kristályos alaphegységre települnek Az 5 km-rel kiterjesztett kutatási terület északi határánál találjuk a KomK 2-es mélyfúrást, mely m közt érte el a badeni Abonyi Formációt, mely felfelé finomodó abráziós alapbreccsa, konglomerátum, homokkő rétegsor, tufa betelepülésekkel Megfelel a Pécsszabolcsi Formációnak A Makói Formáció a Doboz I-es fúrásban m közt található A badeni képződmény foraminiferás aleuritos agyagmárga, márga ciklikus váltakozásából épül fel Nyílttengeri medence fáciesű, megfelel a Bádeni Formációnak A köröstarcsai területen transzgressziós badeni rétegsort találunk A lithothamniumos, badeni mészkő, Ebesi Formáció (23 58 m vastagságú) általános elterjedésű Megtalálták a Köt I-es fúrásban m közt Foraminiferás, lithothamniumos mészkő, homok, homokkő összetételű Alul zátony, felfelé regresszív, feltöltődő, kiédesedő vizű sekélytengeri kifejlődésű Megfelel a Lajtai Formáció Rákosi Rákosi Tagozatának A Köt 3, 5 fúrásokban erre vékony tufacsíkos márga, mészmárga települt (SZENTGYÖRGYI 2012) A szarmata hiányzik Az alsó pannóniai képződmények közvetlenül települtek a tengeri badeni összletre A Békési-medence déli részén a szarmatában új transzgresszió kezdődött Az északi részen folytatódott a regresszió, ennek oka a medence kibillent helyzete (DK-felé) Az izolálódó medencében a tengervíz sótartalma fokozatosan csökkent, megjelent az endemikus fauna A kutatási terület nagy részén nem találunk szarmata üledéket Ahol volt üledékképződés ott a csekély vastagságú üledék kiemelkedés és lepusztulás során erodálódott A vizsgálati terület egyik legjobban ismert részén a sarkadkeresztúri kutatási területen szarmata jelenléte nem igazolható KÖRÖSSY (2005) szerint Csak a Köt 4-es fúrás harántolt 4 m vastag szarmata üledéket: tufabetelepüléses, meszes aleurolitot és agyagmárgát (SZENTGYÖRGYI et al 1993, SZENTGYÖRGYI, SŐREG 2008) A Doboz I-es fúrásban található Endrődi Márga Formáció leülepedése a szarmatában kezdődhetett és az alsó-pannóniaiban fejeződött be A terület pannóniai képződményei A badenitől és a pannóniai elején a Békési-medence éhező üledékgyűjtő volt, mivel a folyók által szállított hordalékanyagot a Békés-medencén kívüli üledékgyűjtő medencék fogadták magukba Ekkor, 6,8 és 9,1 M év között kiújult az oldaleltolódásos szerkezeti mozgás és jelentős süllyedés következett be, ez m-es vízmélységet eredményezett 6 7 millió évvel ezelőtt a környező medencéket a dél és kelet felé progradáló üledékek annyira feltöltötték, hogy az üledékek tetején mozgó folyók elérhették a Békési-medencét Ekkortól alakultak ki a delták a medence peremein, majd azok fokozatosan keresztülhaladtak a Békési-medencén, közben az üledékfelhalmozódás rátája elérte, illetve meghaladta az 1000 m\m év értéket (POGÁCSÁS et al 1988) A deltaprogradáció következtében a medence peremeken általánossá vált a sekélyvízi, parti, deltafront, deltasíkság, folyóvízi tavi homokos agyagos üledékképződés Az üledéksorokban a delta üledékek dominálnak A Békési-medencét az ÉK-ről, É-ról és ÉNy-ról (MATTICK et al 1986) előrenyomuló deltarendszerek töltötték fel a késő-miocénre Maga a tómedence 600 m mély volt a deltalejtő üledékek vastagsága alapján A feltöltődést követően jelentős vastagságú folyóvízi összlet 48

49 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány halmozódott fel, mely folyamatos rétegsort képvisel a késő-miocéntől a negyedidőszak elejéig MATTICK és szerző társai szerint a Békési-medence feltöltődése a Pannon-medence feltöltődésének egyik utolsó epizódja volt A pannóniai rétegsor az alaphegységi kiemelkedésekre, a miocén sekélytengeri partközeli bioklasztikus üledékekre, a mély medencében a miocén sekélytengeri üledékekre települt A Békési-medence peremein a badeni és pannóniai kőzetek között diszkordancia-felület húzódik, míg a medence belsejében folyamatos volt az üledékképződés (MATTICK et al in POGÁCSÁS 1989) Az egykori szigetek partvonala mentén, csak foltokban fordulhat elő a Békési Konglomerátum Formáció, melynek megléte területünkön nem bizonyított KŐRÖSSY (2005) hívta fel a figyelmet az egyes badenibe sorolt konglomerátum, durva homokkő-összletek és a pannóniai bázisán települő Békési Konglomerátum hasonlóságára A meghatározhatatlan korú kvarckavics anyagú konglomerátum, metamorf kőzettörmelék anyagú breccsa, homokkő, tufás homokkő, aleuritos márga összetételű rétegsorok több formációba is tartozhatnak (GYURICZA et al 2013) Az Endrődi Márga, a Szolnoki Homokkő és az Algyői Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett alsó-pannóniai formációkat, a Peremartoni Formációcsoportot (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al 2006 és GYALOG szerk 1996 alapján történt) Távol a behordási területektől, a medence legbelső részein, éhező medence alakult ki kondenzált üledékképződéssel (mészmárga, márga, agyagmárga rétegsorok) A Békésimedence mély részein a középső-miocén üledékekből fokozatos átmenettel fejlődött ki a pannóniai bázisát alkotó Endrődi Márga Formáció Kiemelt szerkezeti helyzetű területeken a preneogén kőzetekre települt Az Alföld pannóniai depresszióiban, a gyorsan süllyedő zónákban a jelentős vízmélység, a víz cirkulációjának hiánya, a reduktív környezet a fekete márgák felhalmozódásához vezetett Vastagsága változó, a süllyedék tengelye mentén m, a lejtő felé kivékonyodik A Köt I-ben 67 m, a Kág 1-es fúrásban 115 m vastagságú, a Sark Iben 425 m (19 ábra) A mélyvízi márgarétegsorból rétegzetten fokozatos átmenettel fejlődött ki az a turbiditsorozat, mely a Szolnoki Homokkő Formációt alkotja A medencerészek legmélyebb zónáiban finomszemcsés homokkő, aleurolit, agyagmárga-márga rétegek váltakozásából áll A turbidit rétegsor felső részén a homokkő tartalom megnövekszik A magas homoktartalom az egész turbidit összletre igaz A Békési-medencében ÉNy-i és ÉK-i behordási irányból származó mélyvízi turbiditrendszerek találkoztak A formáció felső részét mélyvízi, időnként deltaelőtérhez kapcsolódó turbidit homokkövek alkotják Az egyes homokkőtesteket agyagmárga, aleurolit közberétegződések választják el A turbidit üledékek a Békési-medencében a legmélyebb helyzetben a Doboz I-ben (3940 m) találhatók Területünkön legvastagabb a Köt I-es fúrásban: 859 m, a Doboz I-es fúrásban: 620 m, a SarkÉNy-1-ben 260 m A turbidit összlet a medence lejtőn elvékonyodik és kiékelődik Legnagyobb vastagságát (1000 m) az árkok tengelyében éri el A Med 2-es fúrásban (19 ábra) a Szolnoki Algyői Formációk ciklikus ismétlődése 2398 m-től 1484 m-ig tart, ez az egykori partvonal erősen változó helyzetére utal Az Algyői Formációba tartozó deltalejtő-lerakódások három osztatúak a Békési-medencében: alul márgák, aleuritok rakódtak le vékony homokkő-betelepülésekkel, a középső részen turbidites homokkő testek vannak, felül túlnyomórészt agyagmárgás üledékcsúszásos összletek halmozódtak fel A leggyakoribb kőzetszerkezeti formái a dőlt, váltakozó aleurolithomokkő anyagú réteglemezek Gyakoriak az üledékcsúszások Vastagsága a Békésimedencében az 1000 m-t is elérheti Döntően agyagos kifejlődésű vastag agyagmárga, márga padok építik fel Az üledékbeszállítás kezdetben ÉNy, majd É, ÉK felől történt Vastagsága 49

50 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés erősen változó Legnagyobb vastagságban a Doboz I-ben található 820 m, a Sark I-ben 755 m (19 ábra) A Köt I-ben már csak 256 m vastag A delta-előrenyomulás végül kitöltötte a beltó medencéjét Ezután folyóvízi és ártéri környezetek uralták az üledékképződést A folyók beömlési helyeitől távolabb, a partvonalak mentén jellegzetes parti üledékképződés folyt A folyótorkolatoknál, deltafronton, deltasíkságon, parti síkságon képződött az Újfalui Homokkő Formáció Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció és a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett felső-pannóniai formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al 2006 és GYALOG szerk 1996 alapján történt) Az Újfalui Homokkő Formáció delta front és delta síkság környezetben lerakódott homokkő, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából áll, amelyben a homokkőtestek vastagsága több tíz méter is lehet Szenesedett növénymaradványok gyakoriak benne, ezek helyenként rétegeket alkotnak Vastagsága néhány 10 és 1000 m közt változik, a Doboz I-ben 400 m Felső szakaszán a Zagyvai Formációtól nehezen különíthető el (19 ábra) 20 ábra Kondoros Kevermes földtani szelvény, mely a terület déli részét ÉNy DK-i irányban szeli át (3 szelvény 18 ábra, MÁFI vízföldtani szelvénysorozat alapján, MÁFI 2005, részlet) A már feltöltődött területeken folyóvízi ártéri, tavi, mocsári üledékképződés folyt Ennek üledékei alkotják a pannóniai üledékképződés legfelső tagját alkotó Zagyvai és Nagyalföldi Tarkaagyag Formációt Ez a képződménycsoport a medencebelsőben igen nagy vastagságot érhet el A Zagyvai Formációra települő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció igen nehezen különíthető el a feküjétől A Zagyvai Formáció szenesedett növénytöredékeket tartalmazó közép- és finomszemcséjű homok-, homokkő-, aleurit-, agyag- és agyagmárgarétegek igen sűrű váltakozásából áll, gyakori földes-fás barnakőszén csíkokkal A két képződmény együttes vastagsága a Doboz I-ben 1610 m (19 ábra), a Köt I-ben 690 m 50

51 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció változó vastagságú homok és agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit- és kavicsos homok-rétegekkel A legmélyebb süllyedékek területén képződése átnyúlhatott a pleisztocén alsó részébe is A homokkőtestek között homokkő, aleurit, agyag sűrű váltakozása jellemző Vastagsága a Med 2-ben 614 m, a Sark I-ben 418 m (19 ábra), a Po I-es fúrásban 130 m (20 ábra) A Pannon-tó gyors feltöltődése hazánk területén a késő-miocénben lezárult (MAGYAR 2010) A feltöltődést követően jelentős vastagságú folyóvízi összlet halmozódott fel, mely folyamatos rétegsort képvisel a késő-miocéntől a negyedidőszak elejéig A folyóvízi összletből álló Zagyvai Formáció leülepedése a miocén végén kezdő-dött és átnyúlt a pliocénbe is A Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció képződése a pleisztocén elejéig tartott (GAJDOS, PAP 1996) A Békési-medencében az alaphegységi kiemelkedések szárnyain kiékelődő turbidit homokkő testek sztratigráfiai szénhidrogén-csapdák lehetnek Potenciális tároló lehet még a bazális márga és a sekélytengeri üledékek repedezett zónái A hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) az 1980-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 17 táblázat és az 21 ábra tartalmazza a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát 17 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai 51

52 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 21 ábra A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése (KORPÁSNÉ, JUHÁSZ szerk in CSÁSZÁR 1997) Negyedidőszaki képződmények A medence-süllyedékek központjában a pliocén és pleisztocén között nem szakadt meg az üledékek lerakódásának folyamata A negyedidőszak végén a terület lassan a tengerszint fölé emelkedett m magasságig (KŐRÖSSY 2005) A kvarter képződmények túlnyomó részét a pleisztocén képződmények teszik ki, a holocén üledékek vastagsága általában csak néhány deciméteres A 20 ábra és 22 ábra mutatja be, hogy területünkön a negyed-időszaki képződmények vastagsága elérheti a közel 400 m-t A területet a középhegységből érkező folyók hordalékkúpjai (homok, kavics, aleurit, agyag) töltögették fel A medence belsejében homok, kavicsos homok, tarkaagyag, vörös agyag, huminites agyag, alföldi lösz, eolikus homok, tőzeg, dolomitiszap, mésziszap, réti mészkő, diatomit és különböző talajrétegek fordulnak elő (JÁMBOR 1998) A negyedidőszaki képződmények legnagyobb vastagsága a vizsgálati terület 5 km-es körzetében 490 m (Doboz I), ill 520 m (Med 3) A kvarter képződmények feküje a részben ugyancsak már a pleisztocénben lerakódott (GAJDOS, PAP 1996) Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció 52

53 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22 ábra 2-es számú földtani szelvény, mely a terület É-i részét ÉNy-DK-i irányban szeli át (lásd 18 ábra MÁFI vízföldtani szelvénysorozat alapján, MÁFI 2005, részlet) 53

54 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 13 A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2015 áprilisában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1311 A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban ártéri, mocsári és folyóvízi homokos képződményekben, illetve eolikus képződményekben: futóhomokokban, löszös üledékekben alakultak ki Fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén korú folyóvízi homokos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek A talajvíz tartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 4 méterrel a felszín alatt jellemző A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi meder és ártéri fácieseket egyaránt tartalmazó üledékekben alakult ki, melynek vastagsága az Alföld ÉNy-i területei felől DK-i irányban, Csongrád Szeged irányában fokozatosan növekszik A koncessziós területen a néhány száz (maximum ) m vastagságú regionális kvarter korú víztartó összlet található, mely komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízmű kútjainak nagy része elsősorban a felső m vastag, homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű rétegeit csapolja meg A felfelé finomodó szemcsenagyságú homokrétegeket bőségesen tartalmazó, jó vízvezető összlet átlagos vastagsága m-re tehető A kvarter korú összletben tárolt vizek csupán a legsekélyebb részeken CaMgHCO 3 -os kémiai jellegűek, mely a mélységgel fokozatosan tolódik el a NaHCO 3 -os kémiai jelleg felé: kb m-es mélységtől mélyebben már inkább a NaHCO 3 -os kémiai jelleg a jellemző A kvarter összlet vizeinek összes oldottanyag-tartalma (TDS) széles, kb 1500 mg/l-es tartományban mozog Az itt található víztartókra az intenzív vízáramlás jellemző A negyedidőszaki összlet viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő összlettel, melyet a késő-pannóniai, alluviális síksági összlet egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegeinek víztartója (Nagyalföldi+Zagyvai és Újfalui Formációk Dunántúli Formációcsoport) alkot A formációk egymástól nehezen különíthetőek el, vastagságuk csak nehezen adható meg Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága a területen 1000 métertől kb 2000 méterig növekszik a koncessziós középső, illetve Ny-i régiói irányában A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen mintegy 1800 méteres mélységig kb 2500 mg/l alatt marad, míg ennél mélyebben nagyrészt 54

55 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mg/l között alakul Az alacsony összes oldottanyag-tartalmú híg vizek jelenléte kedvező áramlási feltételekre utal az összletben A területen a felső-pannóniai összletben tárolt vizek egységesen NaHCO 3 -os kémiai jellegűek Az összlet alsó részén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult regionális áramlási rendszert, sőt az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti Emellett a mintegy méternél mélyebben elhelyezkedő homokrétegek már 30 C-nál melegebb vizet, termálvizet szolgáltathatnak Hévízbeszerzés szempontjából legjelentősebb regionális rétegvízadó az Újfalui Formáció, annak is homokosabb delta üledékei Térbeli helyzete, szeizmikus és mélyfúrás-geofizikai mérések alapján, területünkön jól ismert Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a térségben a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) egy közel K Ny-i irányú regionális áramlás rajzolódik ki, mely a koncessziós terület É-i részein inkább ÉK DNy-i, déli részein pedig DK ÉNy-i irányú Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyaira a terület nagy részén enyhe túlnyomás jellemző, egyedül Sarkad térségében hidrosztatikusak a viszonyok Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban, a pannóniainál idősebb miocén medence fáciesű képződmények homok homokköves rétegeiben A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi és Szolnoki, illetve Algyői Formációk) a mélymedence irányában kivastagodást mutatnak: a medenceperemeken csupán néhány száz méteres vastagságban megjelenő képződmények a medence területén már elérhetik (külön-külön) a méteres vastagságot is Az összleten belül, a medenceperemi részeken a turbidites összlet (Szolnoki Formáció) redukáltabb vastagságban jelenik csak meg, azonban a medenceterületeken jelentős vastagságú kifejlődéseiben, valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit homok rétegekben lokális vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni A Szolnoki Formáció a mélymedence területén viszont több száz, akár méteres vastagságban is megjelenhet Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környe-zetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felsőpannóniai) vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt A kora-pannóniai rétegekben tárolt vizek összetétele széles tartományban változik A koncessziós területen belül alsó-pannóniai összletből egyedül Sarkadkeresztúr térségéből származnak vízminták Ezekre a vizekre kb mg/l TDS és NaCl-os kémiai jelleg jellemző A tágabb, 5 km-es körzetben több adat is rendelkezésre áll, elsősorban Mezőhegyes, Mezőkovácsháza térségéből Mezőhegyes környezetében, kb 1100 méteres mélységnél sekélyebben mintegy 6500 mg/l-es TDS-nél alacsonyabb összes oldottanyag-tartalmakat figyelhetünk meg, melyekhez NaCl-os kémiai jelleg társul Ennél a mélységnél mélyebben jóval magasabb, kb , de akár mg/l TDS és NaCl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jelleg jellemző Az 5 km-es határ közelében, vagy kicsit távolabb, Mezőkovácsháza környezetében a NaCl-os és NaHCO 3 -os kémiai jelleghez mintegy mg/l TDS társul Az összlet magasabb összes oldottanyag-tartalommal rendelkező vizei elzártabb víztartókból származnak, míg az alacsonyabb oldottanyag-tartalmak az összlet felsőbb, durvább 55

56 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kifejlődéseihez kapcsolhatók, vagy a Peremartoni Formációcsoport homokkőtesteinek valamivel jobb térbeli kapcsolatára utalnak Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, kora-pannóniainál idősebb miocén, elsősorban badeni üledékekben amennyiben a törmelékes összlet durvább konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegeket is tartalmaz (Abonyi és Ebesi Lajtai Formációk) E prepannóniai miocén korú képződmények változatos vastagságuk és elterjedésük miatt általában nem jelentős hévíztárolók vastagságuk nem jelentős, jellemzően méter alatt marad, ugyan-akkor az idősebb képződményekkel egy tározó rendszert képezhetnek; vízadó képességük valójában nem ismert Az e rétegekben tárolt vizekre vonatkozóan elemzéseket a területen Mezőgyán és Sarkadkeresztúr környezetében találunk: a kémiai jelleg NaCl-os, míg előbbi területen kb 9600 mg/l, utóbbi környezetében mg/l körüli TDS ismert Az összetételek a víztartó(k) elzártságát is tükrözik Mint szénhidrogén-tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: prekambriumi és paleozoos breccsák, repedezett metamorfitok; középső-triász breccsásodott karbonátok (Csanádapácai Dolomit Formáció); miocén breccsák, konglomerátumok, homokkövek (Abonyi Formáció); miocén mészkövek (Ebesi Formáció); pannóniai deltaelőtér, deltalejtő homokkövei (Szolnoki és Algyői Formációk) A kora-pannóniai homokköves (szénhidrogén-tárolók) képződmények, az Algyői Formáció alatt túlnyomásos jellegűek E túlnyomás a terület hasznosítását jelentősen befolyásolhatja Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén korú képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Ebesi Formáció, Lajtai Formáció) Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal Mivel vízkémiai elemzések összefoglalóan nem állnak rendelkezésre a teljes prepannóniai miocén korú összletre vonatkozóan, az itt tárolt vizek összetételére külön jellemzést nem tudunk adni, az előbbi fejezetben általánosan jellemeztük a prepannóniai miocén összletet A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén, így számítani lehet szénhidrogének megjelenésére A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni A rétegek a területen várhatóan túlnyomásosak Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport), pannóniainál idősebb miocén regionális/lokális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlő-désűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony Az Algyői és az Endrődi Formáció képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan fontos szigetelő szerepet játszanak, hiszen a terület peremén (egyenként) minimum méter, ugyanakkor, a mélymedence területén ennél jóval nagyobb (akár méteres) vastagságot is elérhetnek A rétegsorok jól nyomozhatóak a területen Lokális vízzáró képződménynek tekinthető a területen még a prepannóniai miocén Makói (=Bádeni) Formáció Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, agyagos képződmények akár szénhidrogén anyakőzetek lehetnek 56

57 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1312 Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység felépítése a terület középső részén a nagy mélység miatt nem ismert A déli területrészeken elsősorban mezozoos alsó középső-triász sziliciklasztos és karbonátos képződmények (Jakabhegyi Homokkő, Csukmai, Zuhányai Mészkő, Mészhegyi Homokkő Formációk) alkotják Jura, illetve kréta, elsősorban karbonátos képződményeket, valamint senon flist (Körösi Formáció) találunk a legészakibb területrészeken Emellett az északi területrészen, a Geszt Mezőmegyer közötti részeken variszkuszi kristályos kőzetek (Körösi, Battonyai, Sarkadkeresztúri Komplexumok) alkotják az aljzatot Az aljzat mélysége a vizsgálati területen rendszerint 4000 mbf-et meghaladó mélységben található és csak a legdélebbi területeken emelkedik 3000 mbf fölé A medenceterületeken (a koncessziós terület középső-nyugati részein) akár 6500 mbf-et is meghaladó mélységbe süllyed A vizsgálati területen az alaphegységi vízföldtani rezervoárokat a Tiszai-főegység alsó középső-triász sziliciklasztos és karbonátos képződményeiben (Jakabhegyi Homokkő; Csukmai, Zuhányai Mészkő, Mészhegyi Homokkő Formációk) találhatunk, ahol azok hosszabb ideig felszíni hatásnak, mállásnak és karsztosodásnak voltak kitéve Mindemellett egyéb kisebb kiterjedésű also-kréta mészkövek (Nagyharsányi Mészkő Formáció) is lehetnek rezervoárok, de általában azonban alárendelt szerepűek Az (esetlegesen) aljzatra települő miocén karbonátok ott jelentősek, ahol egységes hidraulikai rendszert alkotnak az aljzat karbonátjaival A vizsgálati terület középső részén a variszkuszi kristályos összlet (Körösi, Battonyai, Sarkadkeresztúri Komplexumok) képződményei (gneiszek, palák, gránitok, migmatitok) alkotják az aljzatot, melyek repedezettségük révén válhatnak tárolóképződményekké Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve Ilyen esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint perme-abilitással számolni Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspek-tivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl geotermikus, széndioxid (CO 2 )-tárolási szempontból Másrészt a repedezett kristályos/metamorf képződmények rendelkezhetnek magasabb porozitás és a permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel Aljzati képződményből csupán öt vízelemzés áll rendelkezésre A középső-triász képződményből (Csukmai Formáció) a Doboz I fúrásból származik vízkémiai elemzés: A mintegy 2400 mg/l TDS, NaHCO 3 Cl-os kémiai jelleggel párosul, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a mérés megbízhatósága kérdéses A többi vízminta paleozoos képződményekből származik A koncessziós területen belül, Sarkadkeresztúr térségéből származó aljzati vízminták NaCl-os (ritkábban NaCaClHCO 3 -os) kémiai jelleggel rendelkeznek; az összes oldottanyag-tartalom széles tartományban, mg/l között változik attól függően, hogy a víztartó mennyire elzárt Az 5 km-es környezetben, Mezőgyán térségében szintén paleozoos képződményekből származik két vízminta: ezek NaCl-os, illetve NaClHCO 3 -os kémiai jellegűek és mg/l TDS-sel jellemezhetőek Az alacsonyabb oldottanyag-tartalom (továbbá egyes helyeken a HCO 3 -os jelleg) intenzívebb áramlások meglétére utal a magas oldottanyag-tartalmú vizekkel rendelkező elzárt, esetlegesen fosszilis vizet tároló víztartókkal szemben 57

58 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem feltehetően a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1321 Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb 5 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki Az előforduló löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni 1322 Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén és az alaphegységi hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezek szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlás elsősorban keleti irányból, Románia felől érkezhet, amely mellett a köztes áramlási rendszer felső m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is A terület jellemzően átáramlási területet képvisel a regionális áramlási rendszerben A prepannóniai miocén rétegekben, valamint az aljzati képződményekben tárolt vizek összetétele a víztartók elzárt, pangó jellegére, illetve részben az itt tárolt vizek fosszilis eredetére utalhat Ahol az aljzat alacsonyabb oldott anyag tartalmú vizet tárol, ott intenzívebb áramlási rendszert feltételezhetünk az idősebb, triász karsztvíztartóban (Doboz I) A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból akár a pannóniaiig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében, ha azok regionális áramlási rendszert érintenek, akkor szükség lehet a teljes áramlási rendszer modellezésére, értékelésére Ugyancsak fontos a területen a CH-hasznosítások és a potenciális geotermikus hasznosítások várható egymásra-hatásainak értékelése, tisztázása is A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1331 A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, 58

59 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé) Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni Itt keleties irányból nyugatias irányba történő áramlással lehet számolni 1332 A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, gyógyászati- (Békés, Békéscsaba, Gyula, Mezőberény), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is A hideg- és termálvizek hétköznapi hasznosítás céljaira történő kitermelések mellett fontos megemlíteni a szénhidrogén mezők területén a szénhidrogén-iparban alkalmazott vízlikvidálásokat, melyek hatását környezetükre vizsgálni szükséges 1333 Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni 134 A terület vízminőségi képe Az Elek vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2015 márciusában a MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl párolgásról) A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (medián körülbelül 850 mg/l), a klorid-ion tartalom mg/l (medián körülbelül 40 mg/l), míg a 59

60 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés hidrogén-karbonát tartalom mg/l között változik 550 mg/l körüli medián érték mellett A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken A szennyezett kutakban mért összes oldottanyag-tartalom elérheti az mg/l értéket, körülbelül 3500 mg/l nátrium, 500 mg/l kalcium, 3000 mg/l klorid, 1800 mg/l hidrogén-karbonát és 7100 mg/l szulfáttartalom mellett (a 23 ábra Box-Whisker diagramján nem ábrázolt) A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogénkarbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (23 ábra) ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg 23 ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével A kvarter képződményekben tárolt vizek kémiai jellege jellemzően NaHCO 3 -os, a terület D-i részén (a leáramló részeken) CaNaHCO 3 -os, NaCaHCO 3 -os Néhány esetben a vizsgált terület DK-i sarkában a vizek CaMgHCO 3 -os, CaHCO 3 -os típusúak A rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően a TDS mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Ca 2+, 5 20 mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma a mélységgel változik A felszín alatti, körülbelül méteres mélységközben a TDS mg/l között változik Az itt tárolt vizek kémiai jellege NaHCO 3 -os típusú, körülbelül mg/l Na + és mg/l HCO 3 tartalom mellett A mélyebbről (felszín alatti méteres mélységközből) származó vizek is NaHCO 3 -os kémiai jellegűek, de nagyobb összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek, a TDS körülbelül mg/l, jellemzően mg/l közötti Na + - és mg/l HCO 3 tartalom mellett A rendelkezésre álló adatok alapján a felső-pannóniai homokrétegekben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (24 ábra) ábrázoljuk 60

61 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24 ábra A felső-pannóniai képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével Az alsó-pannóniai képződmények vizeinek jellegéről a vizsgált területen belül csak a Sarkadkeresztúr Sark 3 és Sark 14 jelű fúrások adtak információt, melyek szerint az itt tárolt víz NaCl-os kémiai jellegű Az összes oldottanyag-tartalom mg/l közötti, körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl - tartalom mellett Fontos megjegyeznünk, hogy ezek a vizek viszonylag nagy szerves anion tartalmúak ( mg/l), melyek CH-előfordulást jelezhetnek A bővített terület DNy-i sarkában mélyült mezőhegyesi, mezőkovácsházi és dombegyházai fúrások vizei szintén NaCl-os kémiai jellegűek, de nagyobb, körülbelül mg/l TDS-sel és körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl tartalommal rendelkeznek Itt szintén előfordulhatnak CH-előfordulást jelző, mg/l körüli szerves anion tartalmú vizek A pannóniainál idősebb miocén rétegek vizeit csupán két darab CH-kutató fúrás (Mezőgyán Mgyán 1, Sarkadkeresztúr SarkÉNy 2) tárta fel, melyek szerint az itt tárolt vizek NaCl-os kémiai jellegűek Az összes oldottanyag-tartalom körülbelül mg/l, míg a fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl A mezozoos aljzat vizeit a területen belül csak a Doboz Dob 1 jelű fúrás tárta fel, mely szerint az itt tárolt víz NaHCO 3 Cl-os jellegű, 2400 mg/l körüli TDS, 600 mg/l Na +, 400 mg/l Cl és 1000 mg/l körüli HCO 3 tartalom mellett, de ezen adat megbízhatósága erősen kérdéses A területen kívül eső, a bővített határ DK-i részében lévő dombegyházai és medgyesegyházai kutak vizei NaCl-os kémiai jellegűek, ahol a TDS körülbelül mg/l, körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl tartalom mellett A paleozoos aljzat vizeit a területen belül csak a Sarkadkeresztúr Sark 5 és a SarkÉNy 1 jelű fúrás tárta fel A Sark 5 fúrásból származó vizek NaCaClHCO 3 -os, NaCl-os jellegűek, ahol az összes oldottanyag-tartalom mg/l, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Cl és mg/l HCO 3 tartalom mellett A SarkÉNy 1 jelű fúrás vize NaCl-os jellegű, mg/l körüli TDS, mg/l Na + és mg/l Cl tartalom mellett A területen kívül eső, a bővített határ ÉK-i részében lévő mezőgyáni kutak vizei NaClHCO 3 -os és NaCl-os kémiai jellegűek, ahol a TDS 61

62 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés körülbelül mg/l, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3 tartalom mellett A vizsgálati terület felszín alatti vizeinek arzén tartalma jelentősen meghaladja az ivóvízben megengedett 10 µg/l határértéket A sekély felszín alatti vizek nagy arzéntartalmán túlmenően, az arzénkoncentráció a negyedidőszaki és a felső-pannóniai képződmények vizeiben is nagyon nagy, meghaladhatja a µg/l értéket is A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO 3 - os, CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os víztípuson keresztül a NaCl-os víztípusig A mélység növekedésével (25 ábra) nő a víz kloridtartalma, mely maximumát a felszín alatti méteres mélységközben a prekainozoos rétegek vizeiben éri el A víz összes oldottanyag-tartalma a mélységgel mind növekvő, mind csökkenő intervallumokat jelez, melyek a különböző áramlási rendszerekbe (intenzívebb, elzártabb) tartozó rezervoárokat jelzik 62

63 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 25 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 63

64 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 14 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009 december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány) Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet 141 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1411 Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Tisza részvízgyűjtő egységet érinti Területén összesen 3 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik; a Kettős-Körös, ill nagyságrendileg kisebb jelentőségben a Hármas-Körös és a Maros Az 5 km-es körzetet e mellett még két vízgyűjtő alegység érinti, a Sebes-Körös és a Kurca A területre és 5 km-es körzetére 24, síkvidéki, meszes felszíni vízfolyás víztest esik (18 táblázat) A területen és 5 km-es körzetében összesen 5, síkvidéki, meszes állóvíz víztest található (19 táblázat) A számos vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és 5 km-es körzetében 38 bányató, 12 holtág, 8 tározó, 5 vizes élőhely és 2 természetes tó 18 táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység Büngösdi-csatorna AEP364 síkvidéki, meszes, módosított 2-13 Dögös-Kákafoki-csatorna AEP435 síkvidéki, meszes, mesterséges 2-16 *Élővíz-csatorna (Kettős-Körös) AEP459 síkvidéki, meszes, módosított 2-13 *Fehér-Körös AEP471 síkvidéki, meszes, módosított 2-13 *Fekete-Körös AEP475 síkvidéki, meszes, módosított 2-13 Folyáséri-főcsatorna AEP492 síkvidéki, meszes, mesterséges 2-14 Gerlai-holtág AEP516 síkvidéki, meszes, természetes 2-13 *Gyepes-főcsatorna alsó AEP532 síkvidéki, meszes, mesterséges 2-13 Hajdú-ér Ottlakai-csatorna AEP555 síkvidéki, meszes, mesterséges 2-19 Holt-Sebes-Körös AEP589 síkvidéki, meszes, természetes 2-14 *Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna AEP599 síkvidéki, meszes, mesterséges 2-13 Kettős-Körös AEP668 síkvidéki, meszes, módosított 2-13 Nagytóti-Toprongyos-csatorna dél AEP837 síkvidéki, meszes, természetes 2-14 Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna AEP933 síkvidéki, meszes, módosított 2-21 Sebes-Körös alsó AEP954 síkvidéki, meszes, módosított 2-14 Dióéri-főcsatorna AIP763 síkvidéki, meszes, mesterséges 2-14 Kígyósi-főcsatorna AIP764 síkvidéki, meszes, mesterséges 2-13 Mezőberényi-főcsatorna AIP765 síkvidéki, meszes, mesterséges 2-13 Cigánykaér-csatorna AIQ079 síkvidéki, meszes, módosított 2-21 Királyhegyesi-Szárazér-csatorna AIQ081 síkvidéki, meszes, módosított 2-21 Kutaséri-csatorna AIQ083 síkvidéki, meszes, természetes 2-21 *Gyepes-főcsatorna felső AEP531 síkvidéki, meszes, természetes 2-13 *Korhány-csatorna AEP706 síkvidéki, meszes, természetes 2-13 *V Vargahosszai-főcsatorna AEQ086 síkvidéki, meszes, természetes 2-13 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 64

65 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 19 táblázat A területen és környezetében lévő állóvíztestek Állóvíz neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység Begécsi Halastavak AIG926 síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű 2 14 Békéscsaba Téglagyári tavak AIP954 síkvidéki, meszes, mély, állandó, nyílt vízfelületű 2 13 *Dénesmajori halastó AIG943 síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű 2 13 Fehérháti-halastavak AIG953 síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű 2 13 Gácsháti halastó AIG959 síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű 2 13 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 26 ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket 26 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 65

66 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1412 A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területet és 5 km-es körzetét 3 porózus víztest-pár érinti; ezek a Maros hordalékkúp (sp2131, p2131), a Körös Maros köze (sp2132, p2132) és a Körös vidék, Sárrét (sp2122; p2122) sekély porózus és porózus víztestek (27 ábra) 30 C-nál melegebb érintett vízadó a Délkelet-Alföld (pt23) porózus termál víztest (34 ábra) Karszt víztestek nem találhatók a területen A terület felszín alatti víztesteit a 20 táblázat ismerteti 27 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 66

67 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20 táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Típus Víztest azonosító *Maros-hordalékkúp p2131 *Körös-Maros köze porózus p2132 *Körös-vidék, Sárrét p2122 *Maros-hordalékkúp sp2131 *Körös-Maros köze sekély porózus sp2132 *Körös-vidék, Sárrét sp2122 *Délkelet-Alföld porózus termál pt23 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1421 Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizekből nem történik ivóvízkivétel a területen Egyéb célból (ipari, öntözési, halastavi, rekreációs, ökológiai) 18 felszíni víztest vizét hasznosítják (21 táblázat) 21 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommunális Ipari Energetikai Öntözési Halastavi Rekreációs Ökológiai Büngösdi-csatorna x x Dögös-Kákafokicsatorna x *Élővíz-csatorna (Kettős-Körös) x x x *Fehér-Körös x x x *Fekete-Körös x x x Folyáséri-főcsatorna x Gerlai-Holtág x *Gyepes-főcsatorna alsó x Holt-Sebes-Körös x x x *Hosszúfok-Határér- Köleséri-főcsatorna x x Kettős-Körös x x *Korhány-csatorna x Nagytóti- Toprongyoscsatorna x dél Sebes-Körös alsó *V Vargahosszaifőcsatorna x Dióéri-főcsatorna Kígyósi-főcsatorna x Mezőberényifőcsatorna x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, víziturizmus) használt folyóvizek és állóvizek (22 táblázat) 22 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név Kijelölt fürdőhely Víziturizmus Horgászat Halászat *Élővíz-csatorna (Kettős-Körös) x *Fehér-Körös x *Fekete-Körös x x 67

68 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Név Kijelölt fürdőhely Víziturizmus Horgászat Halászat *Gyepes-főcsatorna alsó x *Gyepes-főcsatorna felső x *Hosszúfok-Határér-Köleséri-főcsatorna x *V Vargahosszai-főcsatorna x Gerlai-holtág x Büngösdi-csatorna x Kettős-Körös x Kígyósi-főcsatorna x Dióéri-főcsatorna x Sebes-Körös alsó x Folyáséri-főcsatorna x Dögös-Kákafoki-csatorna x Kettős-Körös x Cigánykaér-csatorna x Királyhegyesi-Szárazér-csatorna x Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna x Békéscsaba Téglagyári tavak x Fehérháti-halastavak x Gácsháti halastó x Begécsi Halastavak x *Dénesmajori halastó x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 2008 évi nitrátjelentés szerint a Maros hordalékkúp sekélyporózus víztest nagymértékben nitrátérzékeny, azonban csak kis része szennyezett Tápanyagérzékeny terület nincs A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Natura SCI és SPA) (23 táblázat) Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik 23 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Védettség jellege Natura2000 SCI HUKM20019 Dél-Bihari szikesek Natura2000 SCI HUKM20014 Dévaványa környéki gyepek Natura2000 SCI HUKM20012 Fekete-, Fehér- és Kettős- Körös mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SCI HUKM20025 Gyantéi erdők Natura2000 SCI HUKM20020 Gyepes csatorna Natura2000 SCI HUKM20010 Gyula szabadkígyósi gyepek Natura2000 SCI HUKM20017 Hármas-Körös mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SCI HUKM20017 Hármas-Körös mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SCI HUKM20018 Holt-Sebes-Körös mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SCI HUKM20023 Korhány és Holt-Korhány Natura2000 SCI HUKM20022 Köles-ér Natura2000 SCI HUKM20011 Körösközi erdők Natura2000 SCI HUKM20009 Mezőhegyes-battonyai gyepek Natura2000 SCI HUKM20024 Orosi tölgyes Natura2000 SCI HUKM20021 Sarkadi Fási-erdő Natura2000 SCI HUKM20016 Sebes-Körös mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SCI HUKM20004 Száraz-ér Natura2000 SCI HUKM20013 Bélmegyeri Fás-puszta kiemelt jelentőségű Natura2000 SPA HUKM10001 Kígyósi-puszta Natura2000 SPA HUKM10002 Kis-Sárrét Nemzeti Park 276/NP/97 Körös Maros Nemzeti Park 68

69 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések fele csatornázott A települések nagy részén (60 70%) a települési folyékony hulladékot nem szállítják szennyvíztelepre A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet vízfolyásokba vezetik A bevezetések hatása a befogadó víztestekre 6 esetben jelentős, 5 esetben nem jelentős; egy bevezetés hatása pedig elhanyagolható (28 ábra, 24 táblázat) 24 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Békés Békés - Szennyvíztisztító Telep Kettős-Körös nem jelentős Békéscsaba Békéscsaba - Szennyvíztisztító Telep Élővíz-csatorna (Kettős-Körös) jelentős *Elek Elek - Szennyvíztisztító Telep Élővíz-csatorna (Kettős-Körös) nem jelentős Gyula Gyula - Szennyvíztisztító Telep Élővíz-csatorna (Kettős-Körös) nem jelentős *Kétegyháza Kétegyháza - Szennyvíztisztító Telep Kígyósi-főcsatorna nem jelentős Köröstarcsa Kőröstarcsa - Szennyvíztisztító Telep Kettős-Körös elhanyagolható Kunágota Kunágota - Szennyvíztisztító Telep Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna jelentős *Lőkösháza Lőkösháza - Szennyvíztisztító Telep Dögös-Kákafoki-csatorna jelentős Medgyesegyháza Medgyesegyháza - Szennyvíztisztító Telep Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna jelentős Mezőberény Mezőberény - Szennyvíztisztító Telep Mezőberényi-főcsatorna nem jelentős *Sarkad Sarkad - Szennyvíztisztító Telep Gyepes-főcsatorna alsó jelentős Újkígyós Újkígyós - Szennyvíztisztító Telep Dögös-Kákafoki-csatorna jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 25 táblázat ismerteti 25 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó neve Békés Békési Strandfürdő termálvíz, fürdővíz Békéscsaba Feldolgozó üzem (Almex '96 Kft) élelmiszeripar Békéscsaba Hőközpont energiaipar Békéscsaba 11sz Békéscsabai Üzemmérnökség (Magyar Közút Kht) Árpád fürdő (Vízgyógyászati Kft) szolgáltatóipar Élővíz-csatorna (Kettős- Körös) Élővíz-csatorna (Kettős- Körös) Élővíz-csatorna (Kettős- Körös) Élővíz-csatorna (Kettős- Körös) Hatása a befogadóra nem jelentős lehet, hogy fontos nem jelentős nem ismert Békéscsaba termálvíz, fürdővíz Élővíz-csatorna (Kettős- Körös) jelentős Gyula Gyulai Várfürdő termálvíz, fürdővíz Élővíz-csatorna (Kettős- Körös) jelentős Gyula *Tüdő és Rehabilitációs Osztály szolgáltatóipar Fekete-Körös nem ismert Békés Békési Fürdő (Egyesített Eü Int) termálvíz, fürdővíz Kettős-Körös nem jelentős Szabadkígyós Halastavi haltenyésztés, lehet, hogy halászat Kígyósi-főcsatorna haletetés Csababerek Kft fontos Szabadkígyós Halastavak Kvitt Kft halászat Kígyósi-főcsatorna lehet, hogy fontos Mezőberény Gyógyászati célra használt termálvíz elhelyezése termálvíz, fürdővíz Mezőberényi-főcsatorna nem jelentős 69

70 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Békéscsaba Tojótelep, mosóvíz szikkasztásos elhelyezése élelmiszeripar sp2132 nem jelentős Csabatáj Zrt Doboz Nyárfás szennyvízelhelyező telep élelmiszeripar sp2122 nem jelentős Vésztő Intenzív halnevelő használt vizének elhelyezése földmedrű tározókban halászat sp2122 nem jelentős Silver Fish Kft A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet 28 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen A 29 ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~30) bezárásra kerültek 2009-ig; nagyobb szilárd hulladéklerakó Békéscsabán üzemel Inert hulladéklerakó Békésen, Békéscsabán, Mezőberényben, szerves hulla- 70

71 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány déklerakó Békéscsabán, Gyulán és Medgyesegyházán található Veszélyes hulladéklerakó nincs a területen Hulladékégető Gyulán üzemel 29 ábra Hulladékgazdálkodás A 30 ábra ábrázolja a szennyezett területeket Szénhidrogén-szennyezést tartanak számon Békéscsabán, Békésen, valamint Méhkerék mellett 71

72 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 30 ábra Szennyezett területek Békéscsaba a legfőbb ipari szennyeződés-kibocsátó A város és környéke (Mezőberény, Gyula) főbb szennyeződéskibocsátó tevékenységei: hulladék- és szennyvízkezelés, fémtermelés/-feldolgozás, ásványipar és élelmiszeripar Sok helyen állattartás folyik Benzinkutak Békésen, Békéscsabán, Bélmegyeren, Eleken, Gyulán, Mezőberényben, Sarkadon és Sarkadkeresztúron üzemelnek Seveso besorolású üzem Békéscsabán található A vízfolyásokon halpusztulást, állati tetemek előfordulását, olajszennyezést és oxigénhiányos állapotot regisztráltak A térségben főleg agyagot, homokot és kavicsot bányásznak; agyagbányák Békésen, Békéscsabán és Mezőberényben, homokbányák Békésen, Békéscsabán, Eleken, Geszten, Gyulán, Kevermesen, Tarhoson és Újkígyóson, kavicsbányák pedig Dombegyházán és Lőkösházán találhatók Szénhidrogén-bányatelek Méhkeréken található Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 31 ábra mutatja be 72

73 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 31 ábra Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység csak kis területen, a terület 5 km-es körzetében folyik (10 20 kgn/ha/év) A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően kgn/ha/év (32 ábra) A diffúz foszforterhelés mértéke országos viszonylatban alacsonynak mondható (<100 g/év) 73

74 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 32 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 1422 Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben lásd 30 táblázat) A vizsgálati területet 15 üzemelő, 1 távlati, 12 tartalék; 5 km-es körzetét további 23 üzemelő, 1 távlati, 18 tartalék és 2 nem közcélú vízbázis érinti A területen felszíni vízből nem történik ellátás A vizsgálati területen lévő vízbázisok közül 3 sérülékeny és 5 bizonytalan állapotú Az 5 km-es körzet vízbázisai között 6 sérülékeny, 7 bizonytalan a többi nem sérülékeny 74

75 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Diagnosztikával a vizsgálati területen 8 vízbázis rendelkezik, mindegyik a sérülékeny vízbázis diagnosztika program keretein belül Az 5 km-es körzetben további 7 vízbázist vizsgáltak, amelyek közül 6 sérülékeny 1 KEOP programon belül készült el A 33 ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be, míg a 26 táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, 33 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 75

76 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Medgyesegyháza Dombegyház Dombiratos Elek Kevermes Lőkösháza Kunágota Lőkösháza Magyarbánhegyes 26 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Vízbázis VOR AID232 AID302 AID303 AID336 AID466 AID494 AID495 AID510 AID514 Vízbázis *Bánkút távlati vízbázis Dombegyház községi vízmű vízbázisa Dombiratos Községi Vm *Elek települési vízmű Kevermes Községi Vm *Lőkösháza- Kevermes KBRV vízbázis Kunágota községi vm *Lőkösháza települési vízmű Magyarbánhegyes Községi Vm Státusz távlati Rendelkezésre álló diagnosztika SVB diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) igen üzemelő becsült igen 600 üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő tartalék üzemelő Magyardombegyház AID515 Magyardombegyház távlati Medgyesegyháza Medgyesegyháza Mezőgyán Nagykamarás Újkígyós Újkígyós Békés Békéscsaba Bélmegyer Doboz Geszt Gyula Gyula Gyula Elek Kamut AID534 AID535 AID540 AID570 AID779 AID780 ALF830 ALF831 ALF837 ALF935 ALG015 ALG042 ALG043 ALG044 ALG045 ALG138 KBRV Medgyesbodzási reg vb Medgyesegyháza Nagyközségi Vm + Bánkút Vm *Mezőgyán települési vízmű Nagykamarás települési vízmű *Újkígyós KBRV vízbázis *Újkígyós települési vízmű Békés települési vízmű Békéscsaba Makkoshát települési vízmű Bélmegyer települési vízmű (termál) Doboz települési vízmű Geszt települési vízmű *Gyula-Szent Benedek települési vízmű *Gyula-Városerdő települési vízmű Gyula települési vízmű Belterületi kutak *Gyula települési vízmű Elek-Dél I Kamut települési vízmű üzemelő üzemelő üzemelő üzemelő tartalék üzemelő tartalék tartalék tartalék tartalék SVB diagnosztika SVB diagnosztika SVB diagnosztika SVB diagnosztika SVB diagnosztika KEOP diagnosztika SVB diagnosztika SVB diagnosztika SVB diagnosztika SVB diagnosztika SVB diagnosztika SVB diagnosztika SVB diagnosztika igen nem 1000 nem 700 igen nem 600 nem 400 igen 500 igen igen igen 1200 nem 250 nem 650 igen 6500 nem 950 nem bizonytalan bizonytalan nem üzemelő nem 74 üzemelő nem 16 üzemelő nem 41 üzemelő igen 2356 üzemelő tartalék SVB, üzemeltetői, KEOP diagnosztika nem 5800 bizonytalan 76

77 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Kétegyháza Köröstarcsa Köröstarcsa Kötegyán Méhkerék Mezőberény Mezőberény Mezőgyán Murony Okány Okány Sarkad Sarkadkeresztúr Tarhos Újszalonta Vésztő Vésztő Zsadány Zsadány Békés Békés Békés Békés Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Vízbázis VOR ALG180 ALG241 ALG242 ALG247 ALG357 ALG368 ALG369 ALG374 ALG413 ALG475 ALG476 ALG571 ALG572 ALG706 ALG785 ALG826 ALG827 ALG885 ALG886 X12001 X12002 X12003 X12004 X12005 X12006 X12007 X12008 Vízbázis *Kétegyháza települési vízmű Köröstarcsa települési vízmű (hideg) Köröstarcsa települési vízmű (termál) *Kötegyán települési vízmű *Méhkerék (Méhkerék- Újszalonta) települési vízmű Mezőberény települési vízmű (hideg) Mezőberény települési vízmű (termál) *Mezőgyán- Nagygyanté települési vízmű Murony települési vízmű Okány települési vízmű (hideg) Okány települési vízmű (termál) *Sarkad települési vízmű *Sarkadkeresztúr települési vízmű *Tarhos települési vízmű *Újszalonta (Méhkerék- Újszalonta) települési vízmű Vésztő települési vízmű (hideg) Vésztő települési vízmű (termál) Zsadány települési vízmű (hideg) Zsadány települési vízmű (termál) Optigép Békési Gépgyártó Békés - Széchenyi téri közkút Békés - Vásárszél 27/1 Békés - Asztalos utca Békéscsaba - Linamar Gyártelep Békéscsaba - Fürjesi Laktanya MÁV - Vontatási telep Békéscsaba - Kossuth-Dohány Státusz tartalék tartalék tartalék tartalék tartalék tartalék tartalék Rendelkezésre álló diagnosztika Vízbázis sérülékeny bizonytalan nem nem bizonytalan bizonytalan bizonytalan nem Védendő termelés (m 3 /nap) üzemelő nem 12 tartalék tartalék tartalék tartalék tartalék tartalék tartalék tartalék tartalék bizonytalan bizonytalan nem bizonytalan bizonytalan nem nem bizonytalan nem üzemelő nem 164 tartalék nem üzemelő nem 27 üzemelő nem 86 tartalék nem üzemelő nem 29 üzemelő nem 75 üzemelő nem 85 üzemelő nem 82 üzemelő nem 72 77

78 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Vízbázis VOR Vízbázis közkút Státusz Rendelkezésre álló diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) Békéscsaba X12009 Békéscsaba - Orosházi út közkút üzemelő nem 259 Doboz X12016 Doboz - Áchim u tartalék nem Doboz X12017 Doboz - Sámson u tartalék nem Elek X12018 *Elek - Remete 96 üzemelő nem 11 Békéscsaba X12021 Gerla Kastélypark - Pihenőpark üzemelő nem 25 Geszt X12022 *Geszt Roma Misszió Iklódi major üzemelő nem 15 Gyula X12024 Gyula Pándy K Megyei Kórház üzemelő nem 800 Gyula X12025 *Gyula Remete Nevelőotthon üzemelő nem 45 Gyula X12026 *Gyula - Szabadság tér tartalék nem Gyula X12027 *Gyula - Ságvári Dózsa tartalék nem Kétegyháza X12028 *Kétegyháza - MÁV állomás üzemelő nem 103 Köröstarcsa X12031 Köröstarcsa - Széchenyi úti közkút üzemelő nem 86 Lőkösháza X12032 *Haladás MgSz Központi major üzemelő nem 10 Lőkösháza X12033 *Lőkösháza MÁV állomás üzemelő nem 41 Sarkad X12035 *Sarkad Sporttelep üzemelő nem 11 Sarkadkeresztúr X12036 *Sarkadkeresztúr Kisnyék tartalék nem Vésztő X12040 Vésztő v Kenderáztató üzemelő nem 22 Békéscsaba Békéscsaba Árpád befejezett Gyógy- és üzemelő üzemeltetői 450 Strandfürdő diagnosztika nem 995 Gyula SVB: sérülékeny vízbázis * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el ** egyéb, nem közcélú vízbázis Gyulai Várfürdő üzemelő befejezett üzemeltetői diagnosztika nem 1137 A koncesszióra javasolt területen található vízbázisok közül néhányan a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló, módosított 123/1997 (VII 18) kormányrendelet (Kr) szerint kijelölt védőidommal rendelkeznek, így ezek a térrészek kizárt területnek minősülnek A vonatkozó adatokat a 27 táblázat tartalmazza 27 táblázat táblázat Határozattal védett vízbázisok a vizsgálati területen (A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály adatai alapján; üsz: 35400/2542-1/2015ált) Vízbázis neve Védőidomot kijelölő határozat száma hatálya Lökösháza Kevermes / Elek Dél / Közép-békési Regionális Vízmű, Újkígyós többször módosított, / Mezőgyán Települési Vízmű /

79 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Veszélyeztetettségi vizsgálatot a 5, illetve 7 vízbázis esetében végeztek Az eredmények alapján a vizsgált vízbázisok közül 5 esetben nincs probléma, a többi esetben közepesen veszélyeztetett A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot (közepesen veszélyeztetett) Az OGYFI nyilvántartása szerint nincs ásvány- vagy gyógyvíztermelő kút a területen Környezetében 5 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé: egyet egyet Békésen, Gyulán és Mezőberényben, kettőt Békéscsabán A kutak részletes adatait a 28 táblázat tartalmazza Gyógyhellyé minősített település Gyula 28 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Térképi jele Békés B 155 gyógyvíz gyógyvíz Békéscsaba B 282 Csabai Árpád gyógyvíz gyógyvíz Békéscsaba B 1018 Csabai Árpád II gyógyvíz gyógyvíz Gyula B 145 gyógyvíz gyógyvíz Mezőberény B 95 gyógyvíz gyógyvíz A vizsgálati területen 8, míg körzetében további 46 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a pt23 porózus termál víztestre szűrőzöttek, és negyedkori és pannóniai összleteket csapolják Csak a terület 5 km-es körzetében, Békéscsabán található 2 olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert További 7, 1000 métert meghaladó szűrőzésű kút mélyült a terület 5 km-es körzetében, amelyek hőmérséklete meghaladja az 50 C-ot A működő kutak vizének felhasználása többcélú; fürdő-, ivóvízként és mezőgazdasági célból is termelik Több kút eltömedékelt, vagy lezárt, két kút vízszintészlelőként működik Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 29 táblázat közöl A 34 ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel 79

80 Település Kút száma Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) *** Vízadó kora ** Hasznosítás Térképi jele Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 34 ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 29 táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak *Gyula K Pl2, Pl1 fürdő *Kevermes K Pl2 észlelő *Mezőgyán K Q vízmű *Sarkad B fürdő+vízmű *Sarkad K-105/a ,5 44 Pl2 lezárva 3-37 *Sarkadkeresztúr K-13/a Q vízmű *Sarkadkeresztúr K Q vízmű *Tarhos B Pl3 vízmű (tartalék) 3-47 Békés B ,5 53 Pl2 fürdő 3-3 Békés B Pl2 fürdő Békés B Pl Békés B Ol3 vízmű Békés B Pl2 eltömve 3-2 Békés B Pl2 vízmű 3-1 Békéscsaba B Q fürdő Békéscsaba B , Q ipari

81 Település Kút száma Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) *** Vízadó kora ** Hasznosítás Térképi jele Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Békéscsaba B Pl2 fürdő 3-4 Békéscsaba B Q lezárva Békéscsaba K Pl2 lezárva Békéscsaba K-953 Bécs ,5-2374,5 98 Pl2 lezárva Bélmegyer B Q lezárva 3-72 Gyula B fürdő 3-13 Gyula B Pl3 vízmű Gyula B ,5-931,8 44 Pl3, Pl2 fürdő 3-15 Gyula K Pl3+2 fürdő 3-70 Körösladány K Q vízmű Köröstarcsa B Q lezárva Köröstarcsa B Q vízmű (tartalék) Köröstarcsa B , Q vízmű (tartalék) Köröstarcsa K Q vízmű Mezőberény B Q eltömve Mezőberény B eltömve Mezőberény B Pl2 lezárva 3-19 Mezőberény B Pl2 fürdő 3-20 Mezőberény B Q vízmű (tartalék) Mezőberény B ,1 33 Q észlelő Mezőberény B , Pl2 fürdő Mezőberény K Pl2 eltömve 3-21 Mezőberény K Pl2 vízmű 3-98 Mezőberény K Q lezárva Mezőberény K ,8-485,6 32 Q vízmű (tartalék) Murony B Pl3 vízmű 3-23 Murony K Q mezőgazdasági Okány B Pl2 vízmű (tartalék) Pusztaottlaka K-13 KFH I ,9-445,9 33 Pl3 észlelő figyelő Újkígyós B Pl3+2 fürdő Vésztő B Q+Pl3 vízmű (tartalék) Vésztő B ,2-653,2 40 Pl3 lezárva Vésztő K-29/a Q vízmű (tartalék) Vésztő K ,3-577,8 36 Pl3 mezőgazdasági 3-53 Vésztő K Pl3 mezőgazdasági 3-52 Vésztő K Q+Pl3 mezőgazdasági Vésztő K ,7 Pl3 mezőgazdasági Zsadány B Q vízmű 3-78 A *-gal jelölt kutak a területre esnek ** vízgazdálkodásban használt kor A Pl2 Pa 2-nek feleltethető meg *** kút létesítése idején 81

82 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 30 táblázat és a 31 táblázat tartalmazza A sekély porózus víztestek készleteit elsősorban bányászati és mezőgazdasági, kisebb részben ipari és egyéb céllal termelik A porózus vízadók vizét főképp ivóvízként, kisebb mértékben mezőgazdasági, ipari és egyéb céllal hasznosítják A porózus termál vízadók készleteit elsősorban fürdővízként, kisebb részben ivóvízként és mezőgazdasági célra használják Víztest kódja 30 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ivóvíz ipari energia bányászat öntözés Kitermelt víz 1000 m 3 /év egyéb mezőgazdasági fürdővíz egyéb vissztáplálás termelés többcélú termelés összevonva Összesen p , , , ,604 p ,316 48,424 96, ,796 38, , ,925 p ,883 8,581 7, ,560 3, , ,766 sp sp2132 9, ,620 57,899 7,417 12, ,833 sp2122 5,080 4,829 2,720 28,200 40,829 89,646 pt23 91,016 32, ,691 (visszatáplálás 1018,608 is van benne) 31 táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Éves szinten kitermelt Szűrőzött szakasz A kifolyó víz vízmennyiség mélysége hőmérséklete (1000 m 3 /év) sekély porózus sekélyebb, mint 30 m 467,662 porózus mélyebb, mint 30 m kevesebb, mint 30 C 17598,295 porózus termál magasabb, mint 30 C 1018,608 Összesen: 19084, Határ menti víztestek A terület által érintett összes víztest határmenti A Körös Maros köze (sp2132, p2132) és a Maros-hordalék kúp (sp2131, p2131) sekély porózus és porózus víztestek részei a Mures/Maros (5) ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak 1441 Felszíni víz monitoring programja 144 Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII31) KvVM rendelet szerint történt A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemzőket a 31 táblázat mutatja be A VKI monitoringrendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein 2004 év során több pontot érintő expedíciós, 2005-ben ökoló-giai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott, amelyek során a vízfolyásokat vizsgálták (35 ábra) A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 33 táblázat tartalmazza 82

83 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 32 táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mérőhely AIJ540 Élővíz-csatorna Békéscsaba, Veszely + + A/V P/B/M/Z/H M/F ALC661 Élővíz-csatorna Békés, torkolat + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ547 Fehér-Körös Gyulavári + A/E/V P/B/M/Z/H H AIJ548 Fekete-Körös Sarkad + A/E/V P/B/M/Z/H H AIJ565 Gyepes-csatorna Matus tiltó felett + A/V P/B/M/Z AIJ591 Holt-Sebes-Körös Vésztő, Mágori híd + + A/V P/B/M/Z/H M/F AIJ636 Kettős-Körös Mezőberény + A/E/V P/B/M/Z/H Királyhegyesi-Szárazércsatorna ALC658 Battonya, E-zsilip + + A/V P/B/M/Z/H M/F Kémiai vizsgálat elemei: A alapkémia, E elsőbbségi anyagok (33-as lista), V egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P fitoplankton, B fitobenton, M makrofita, Z makrozoobenton, H halak Hidromorfológiai mérés elemei: H hidrológia, M morfológia, F folytonosság 35 ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai 83

84 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A területen, illetve környezetében 1 2 helyen történik fürdővíz-monitoring, a Gyulán, illetve Doboznál Szanazugon 33 táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító Monitoring pont neve Védettség indoklása AIJ540 Élővíz-csatorna AIJ547 *Fehér-Körös nitrát érzékeny AIJ636 Kettős-Körös nitrát érzékeny AIJ565 *Gyepes-főcsatorna AIJ548 *Fekete-Körös nitrát érzékeny A *-gal jelölt monitoring pont a területen található 1442 Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 39, a porózus vízadókról 45, a porózus termál vízadó összletről pedig egy kút szolgáltat információt A felszín alatti víz mennyiségi monitoring programja a területen vízszint változás megfigyelése (Q1); a minőségi program sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoring programon belül történik Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 33 táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el A 36 ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring pontjait 36 ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen 84

85 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Víztest Területre esik (db) 5 km-es körzetére esik (db) Összesen mennyiségi mennyiségi (db) mennyiségi kémiai mennyiségi kémiai + kémiai + kémiai *Maros-hordalékkúp p S1+3 S3 1 Q1+S3 1 Q1 1 Q1+S1 1 S1+2 és 1 S2+6 S3 Q1+S3 17 *Körös-Maros köze p Q1 1 S2+6 S3 1 Q1+S3 1 Q1 5 S3 15 *Körös-vidék, Sárrét p Q1 3 S3 3 Q1 6 S3 13 *Maros-hordalékkúp sp Q1+S1 5 Q1 3 S1 1 Q1+S1 10 *Körös-Maros köze sp Q1 1 S1 1 Q1+S1 3 Q1 2 S1 + 1 S2 1 Q1+S1 12 *Körös-vidék, Sárrét sp Q1 1 S1 10 Q1 17 *Délkelet-Alföld pt23 1 Q1 1 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 145 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be 1451 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek állapota 14 esetben mérsékelt, 4 esetben gyenge, 3 esetben bizonytalan, 1 esetben jó, 2 esetben pedig adathiány miatt nem volt lehetséges az értékelés A Kettős-Körös és a Fekete-Körös víztest fürdővíz szempontú értékelés során nem jó állapotúnak lett meghatározva Az állóvizek minősítése adathiány miatt nem valósult meg A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 35 táblázat mutatja be 35 táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest azonosító Víztest név AEP459 *Élővíz-csatorna (Kettős-Körös) mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt nem jó mérsékelt AEP471 *Fehér-Körös mérsékelt kiváló rossz mérsékelt nem jó mérsékelt AEP475 *Fekete-Körös jó kiváló mérsékelt jó jó mérsékelt AEP532 *Gyepes-főcsatorna alsó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP531 *Gyepes-főcsatorna felső mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP599 *Hosszúfok-Határér- Köleséri-főcsatorna mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt AEP706 *Korhány-csatorna mérsékelt gyenge gyenge mérsékelt mérsékelt AEQ086 *V Vargahosszaifőcsatorna mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt AEP364 Büngösdi-csatorna jó gyenge mérsékelt mérsékelt mérsékelt 85

86 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest azonosító Víztest név AIQ079 Cigánykaér-csatorna jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AIP763 Dióéri-főcsatorna adathiány AEP435 Dögös-Kákafokicsatorna mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP492 Folyáséri-főcsatorna gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP516 Gerlai-Holtág jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP555 Hajdú-ér-Ottlakaicsatorna mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP589 Holt-Sebes-Körös gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEP668 Kettős-Körös mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt mérsékelt AIP764 Kígyósi-főcsatorna adathiány AIQ081 Királyhegyesi- Szárazér-csatorna gyenge mérsékelt gyenge gyenge AIQ083 Kutaséri-csatorna jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AIP765 Mezőberényifőcsatorna gyenge bizonytalan bizonytalan AEP837 Nagytóti-Toprongyoscsatorna dél mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP933 Sámson-Apátfalvi- Szárazér-csatorna gyenge gyenge gyenge gyenge gyenge AEP954 Sebes-Körös alsó jó jó mérsékelt jó jó AIG926 Begécsi Halastavak adathiány AIP954 Békéscsaba Téglagyári tavak adathiány AIG943 *Dénesmajori halastó adathiány AIG953 Fehérháti-halastavak adathiány AIG959 Gácsháti halastó adathiány A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 1452 Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota három esetben jó; négy esetben a jó állapot nem egyértelmű a vízmérleg teszt bizonytalansága folytán (36 táblázat) A minőségi állapotfelmérés során két víztest kapcsán merült fel probléma; a Körös-Maros köze sekély porózus víztest diffúz nitrátszennyeződés okán gyenge minősítést kapott, a Maros-hordalékkúp sekély porózus víztestet pedig a klór és a vezetőképesség emelkedő trendje miatt kockázatosnak minősítettek A többi felszín alatti víztest minőségi állapota jó (37 táblázat) 36 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele Víztest neve Vízmérleg Süllyedés Felszíni víz FAVÖKO Áramlási viszonyok sp2122 Körös-vidék, Sárrét jó jó jó jó p2122 Körös-vidék, Sárrét jó jó jó jó Víztest állapota sp2131 Maros-hordalékkúp jó/nem jó határán jó jó jó** p2131 Maros-hordalékkúp jó/nem jó határán jó jó jó** 86

87 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány sp2132 Körös-Maros köze jó/nem jó határán jó jó jó** p2132 Körös-Maros köze jó/nem jó határán jó jó jó** pt23 Délkelet-Alföld jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet **: a vízmérleg bizonytalansága miatt a jó állapot nem egyértelmű Víztest 37 táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota Szennyezett termelőkút Szennyezett ivóvízbázis védőterület jele neve komponens komponens nitrát *p212 2 *p213 1 *p213 2 *sp212 2 *sp213 1 *sp213 2 Körös-vidék, Sárrét Maros-hordalékkúp Körös-Maros köze Körös-vidék, Sárrét Maros-hordalékkúp Diffúz szennyeződés a víztesten>20% növényvédőszer Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens Cl, vezetőképes ség Minősítés jó jó jó jó kockázatos Körös-Maros köze x gyenge *pt23 Délkelet-Alföld jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 146 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése 2 felszíni vízfolyás esetén a potenciál fenntartandó; a többi esetben a jó állapot vagy potenciál 2027-re (13) ill az után (9) érhető el Az állóvíz víztestek esetén jó potenciál érhető el 2021-re A felszín alatti vizek többségénél a jó állapot fenntartandó; a Körös Maros köze sekély porózus víztest esetén a jó állapot 2027 után érhető el A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1 melléklete és táblázatai (62 és 63) tartalmazzák (wwwvizeinkhu) 87

88 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 15 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 151 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2015 november) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom) 15 2 Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területre sem esik hatályos szénhidrogénkutatási terület A koncesszióra javasolt terület kijelölésekor a 2015 novemberi állapot szerint hatályos szénhidrogén bányatelkeket eltávolítottuk a kiírandó területből, így csak határos (érintkező) bányatelkekről beszélhetünk (MBFH Bányászat) Az Elek koncesszióra javasolt területtel két határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet van (Okány-Kelet szénhidrogén, KMSZ Kelet-Magyarországi Szénhidrogén Koncessziós Kft, Battonya-Pusztaföldvár-Dél szénhidrogén, Vermilion Hungary Battonya-dél Koncessziós Kft, MBFH Bányászat, 2015 november, 6 melléklet) Az Elek koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén bányatelkeket a 37 táblázat és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015 november) 38 táblázat Az Elek koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat BATER Gyula II - szénhidrogén (nem hagyományos) szénhidrogén földgáz(nem konv) Gyula I - szénhidrogén (nem hagyományos) szénhidrogén földgáz(nem konv) Sarkad I - szénhidrogén szénhidrogén földgáz Méhkerék I - szénhidrogén kőolaj szénhidrogén földgáz érvényes kitermelési MÜT Méhkerék II - szénhidrogén szénhidrogén földgáz a megállapító határozat nem jogerős Okány I - szénhidrogén szénhidrogén Engedélyes Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt Fedőlap (maf/mbf) Alaplap (maf/mbf) Megállapít Terület (km 2 ) MÜT* ,87 működő működő ,96 működő ,01 működő ,28 működő ,32 működő 88

89 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 153 Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 20 működő, és 2 db szüneteltetett nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: a bányászott nyersanyag agyag, homok és kavics A bányák közül 5 db esik a területen belülre 17 bányatelek a területen kívül található A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-s nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 50 db, amelyek között többféle nyersanyag: agyag, homok és kavics fordul elő A területen belülre 16 db megkutatott készlet esik 34 megkutatott nemfémes ásványi nyersanyag-lelőhely a vizsgálati területen kívülre esik A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 37 ábra, adataikat a 39 táblázat és 40 táblázat tartalmazzák, amelyek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014 decemberi adatbázisa alapján készültek A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre 37 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 89

90 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Területnév Békéscsaba II - agyag Békéscsaba III - agyag Békéscsaba I - agyag Békéscsaba IX - agyag Békéscsaba IV - agyag Békéscsaba V - agyag Mezőberény III - agyag Mezőberény IV - agyag, homok Mezőberény I - agyag Békéscsaba VIII - agyag Gyula V - homok Gyula I - homok Elek I - homok Kevermes I - homok Geszt I - homok Békés IV - agyag, homok Békés III - homok Bányakód Területe km 2 Engedélyes EOV X EOV Y 1,23 agyag TONDACH Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt ,70 agyag Wienerberger Téglaipari Zrt TONDACH 0,63 agyag Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt TONDACH 0,26 agyag Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt TONDACH 0,23 agyag Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt 0,20 agyag 0,15 agyag 0,05 agyag homok 0,31 agyag Wienerberger Téglaipari Zrt Berényi Téglaipari Kft BÁTERV Építőmérnöki és Bányamérnöki Szolgáltató Kft Berényi Téglaipari Kft ,20 homok TONDACH Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt Hungarian Build 0,15 homok and Credit Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Békési Bőség 0,19 homok Vállalkozási és Kereskedelmi Bt KER-KÖZÉP 0,15 homok Kivitelező és Kereskedelmi Kft Frühwald Beton 0,14 homok és Építőanyaggyárt ó Kft Geszt Községi 0,01 homok Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 0,11 agyag 0,11 homok Első Magyar Bányatársaság Kft NOR - OFFICE Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Engedély kezdete vége Status működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek szünetelő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* belül belül belül kívül* kívül* kívül* 90

91 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Területnév Tarhos II - homok bányatelek Dombegyház II homokos kavics Lökösháza I - kavics Békéscsaba VII - agyag, homok Békés V - homok Bányakód Területe km 2 0,10 homok 0,03 homokos kavics 0,70 kavics 0,19 homok 0,03 homok *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül Engedélyes Kisüzemi Épitő és Szolgáltató Kft EOV X EOV Y egyéni vállalkozó G-BETON Ipariés Kereskedelmi Kft TESZT Tervező, Szervező és Fővállalkozó Kft KER-KÖZÉP Kivitelező és Kereskedelmi Kft Engedély kezdete vége Status Helyzete a területen működő határozatlan működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek szünetelő határozatlan bányatelek Nyersanyagnév Tevékenység belül kívül* belül kívül* kívül* 40 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám Bányakód Település Békés Bányatelek (ha van) Békés I - agyag Békés 040 hrsz Békés Békés Békés Békés Békés Tarhos Tarhos Tarhos Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békés III - homok Békés IV - agyag, homok Békés V - homok Tarhos II -homok Békéscsaba I - agyag Békéscsaba II - agyag Békéscsaba III - agyag Békéscsaba IV -agyag Bányaterület neve (lelőhely) Békés I - agyag bányatelek, Téglagyár; homok bányatelek, 104/1 hrsz Téglagyár, bányatelekből maradvány Békés III -homok bányatelek 0109/22, 23, /24, /25 hrsz Békés II-agyag 0627/4 hrsz Békés IV -agyag, homok bányatelek Békés V-homok bányatelek (072/28, 072/39 hrsz) Tarhos I-homok törölt bányatelek 0344/8 hrsz Tarhos I hom btelekből kimaradó készl (alatt és mellett) Tarhos II -homok bányatelek Békéscsaba-I agyag bányatelek, Jamina (Orosházi út) Békéscsaba-II agyag bányatelek (Kétegyházi út) Békéscsaba III-agyag bányatelek, 074, 090, 093/6 hrsz stb Békéscsaba IV -agyag bányatelek, 010/4-7, /83, stb hrsz Nyersanyag neve tömör téglaagyag, falazó homok közlekedésépítési homok EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* kívül* tömör téglaagyag kívül* építési homok, közlekedésépítési homok kívül* agyag kívül* közlekedésépítési agyag és homok közlekedésépítési homok építési homok, közlekedésépítési homok és agyag építési homok, közlekedésépítési homok és agyag építési homok, közlekedésépítési homok vázkerámiai agyag kívül* kívül* belül belül belül kívül* cserépagyag kívül* vázkerámiai agyag vázkerámiai agyag kívül* kívül* 91

92 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Bányakód Település Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Doboz Békéscsaba 072/1, 075, 078/1-4 hrsz megkutatott terület Békéscsaba V -agyag b telek bővítéséhez megkutatott ter Doboz I-agyag bányatelek Mezőberény I agyag bányatelek, Tgy 02/4, 02/2 hrsz Mezőberény Bányatelek (ha van) Békéscsaba V agyag Békéscsaba VI- agyag, homok Békéscsaba VII - agyag, homok Békéscsaba VIII - agyag Békéscsaba IX-agyag Mezőberény I - agyag Bányaterület neve (lelőhely) Békéscsaba IV agyag bányatelek alaplap alatti készlet Békéscsaba II -agyag bányatelekből kimaradt terület Békéscsaba V agyag bányatelek, 0119/7, /8, /9, 0123/9 hrsz Békéscsaba VI -agyag, homok btelek 0755/1 hrsz Békéscsaba VII -agyag, homok bányatelek, 0749/40-43 hrsz Békéscsaba VII -agyag, homok bt kimaradó (alalap alatt) Békéscsaba VIII -agyag bányatelek Tondach III kutatás Nyersanyag neve vázkerámiai agyag EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* cserépagyag kívül* cserépagyag kívül* építési homok, közlekedésépítési agyag közlekedésépítési agyag és homok közlekedésépítési agyag és homok vázkerámiai agyag, közlekedésépítési homok közlekedésépítési agyag, cserépagyag kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* cserépagyag kívül* agyag kívül* blokktégla agyag kívül* Mezőberény bányatelek, II-Tgy Ókert Mezőberény II- agyag blokktégla agyag kívül* Mezőberény I Tgy maradvány terület blokktégla agyag kívül* Mezőberénradvány terület II Tgy Ókert, ma- blokktégla agyag kívül* Mezőberény III - agyag bányatelek, 037/2 hrsz agyag Mezőberény Mezőberény III-agyag vázkerámiai kívül* Mezőberény III-agyag Mezőberény agyag vázkerámiai bányatelekből kimaradó készlet kívül* Mezőberény III - agyag stb megkutatott terület agyag Mezőberény Mezőberény 037/4 hrsz vázkerámiai kívül* Csárdaszállás bányatelek, 040/9 hrsz Csárdaszállás-I homok falazó homok kívül* Újkígyós Újkígyós I- homok Újkígyós I- bányatelek, Hálesz dűlő homok 052 hrsz falazó homok belül Gyula Tgy tömör téglaagyag kívül* Gyula Gyula I - Gyula I-homok bányatelek, 097/36 hrsz homok vakoló homok belül Gyula Gyula-III homok bányatelek, 055 és 056/1 hrsz falazó homok belül Gyula Gyula Gyula V - homok Gyula I - homok Gyula V -homok bányatelek Gyula 097/57, 097/5 és 097/6 hrsz építési homok, közlekedésépítési homok kívül* vakoló homok belül Elek Tgy - Battonyai Mocsár tömör téglaagyag belül 92

93 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Nyersanyag neve EOV X EOV Y Helyzete a területen Elek Elek I - homok Elek I- homok bányatelek bővített, Homokgödör vakoló homok belül 08/1-4 hrsz Elek Szik Mező tömör téglaagyag belül Elek Elek Lőkösháza Lőkösháza-I - kavics Elek I -homok bányatelekből kimarad készlet (mellette) Elek 09/21 hrsz megkutatott terület Lökösháza-I kavics bányatelek, Ceglédi dűlő Lőkösháza Ceglédi dűlő Dombegy ház Kevermes Kevermes Geszt Geszt Dombegyház II - homok Kevermes I - homok Geszt I - homok *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül Dombegyház II-homok bt, Cigányka ér 070/1 hrsz Kevermes 0138/6 és 0138/10 hrsz Kertészet Kertészeti dűlő (Kopolya) Geszt I-homok bányatelek, 1199, 1202 hrsz Geszt I homok bányatelek, 1199, 1202 hrsz kimaradó terület vakoló homok belül vakoló homok, tömöríthető útépítési nyersanyag bányászati betonkavics bányászati betonkavics belül belül belül falazó homok kívül* ipari homok belül bányászati betonkavics belül falazó homok kívül* falazó homok kívül* 93

94 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 16 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik Biztonsági övezet és védőpillér 32 (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg Fogalom-meghatározások Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt 94

95 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 21 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 211 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2111 Az Elek terület szénhidrogén-földtani megismerése A Békési-medence és azon belül a vizsgálati terület kutatását is a Magyar Királyi Földtani Intézet kezdte az 1920-as években A gravitációs méréseket kezdetben Eötvös-ingával, majd később graviméterekkel végezték Az első kétdimenziós reflexiós szeizmikus méréseket a MASZOLAJ Rt végezte az 1950-es évek elején Ezek elsősorban a battonya pusztaföldvári terület sekélyebb mélységű felépítését mutatták meg Csupán az OKGT 1950-es évek második felében végzett refrakciós mérései mutatták ki a Békési-süllyedék jelenlétét A korszerű, digitális eszközökkel folytatott szeizmikus kutatások az 1970-es években indultak meg és az 1990-es évek végéig folytatódtak A vizsgálati terület fúrásos megkutatottságának foka alacsony A medencealjzatig egyetlen fúrás mélyült, az 1981-ben lemélyített Doboz I A legtöbb fúrás a sarkadkeresztúri földgázmező területén található, melyet az 1970-es évek végén fedeztek fel A medence mély részének kutatása 1972-ben kezdődött: a 12 lemélyített fúrás a földtani felépítés jobb megismerésében játszott szerepet, ám mind meddőnek bizonyult A Magyar Horizont Energia Kft között a koncessziós területen kutatásokat folytatott, amelyek fő céljai a nem konvencionális telepek, illetve a rejtett csapdatípusok: a miocén bázis konglomerátumok homokkövek kiékelődési zónái; az alsó-pannóniai homokkövek turbiditek, mészmárga képződmények; a felső-pannóniai homoklencsék, folyómeder homokkövek; és a neogén feküjét képző metamorf képződmények töredezett, repedezett zónái voltak A kutatás során 2D és 3D szeizmikus méréseket végeztek A terület déli részén lemélyítették a Gyula 1 fúrást, a nem hagyományos, medence központú gázfelhalmozódások feltárása céljából (SZALAY et al 2010) A terület északi részén mélyült a Nyékpuszta 1, 2, a Mezőgyán D 1, Méhkerék 1, 4 fúrás (JÁRAI et al 2011) 2112 Az Elek terület szénhidrogén-földtani rendszere A Békési-medence egészére, ezen belül a vizsgálati területre is igaz, hogy még ma is perspektivikus kőolaj- és földgázkutatási terület, melyet a már megtalált mezők, valamint a számos szénhidrogén-indikációt mutató kutatófúrás bizonyít Szénhidrogén anyakőzetek HORVÁTH et al (1988) az Alföld süllyedés-, hő- és éréstörténetének modellezése alapján megállapították, hogy az alföldi medencék kisebb kéreg extenzióhoz kapcsolódó jelentős litoszféra-elvékonyodás vagy felfűtődés hatására alakultak ki A vizsgálati területen található nagy mélységű neogén medencékben a szénhidrogén-képződés feltételei adottak, a Lopatin- Waples módszer alapján becslés adható a medencék szerves anyagának érettségi szintjeire (38 ábra) A medencék több ezer méter vastag kitöltésében a miocén és a késő-miocén alsópannóniai agyagmárgák, aleuritok a térség fő anyakőzetei (DANK 1988) Bizonytalanságot okoz, hogy a mélymedencék aljzati részeit fúrással alig kutatták, ezért a fő forrásterületekről 95

96 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés hiányosak a geokémiai elemzési adatok A terület kőzeteinek szervesanyag-tartalmára, érettségére számos publikáció tartalmaz adatokat (HORVÁTH et al 1988, CLAYTON, KONCZ 1994, CLAYTON et al 1994; SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 2012) Szénhidrogén-generáló kőzetek a vizsgálati területen és szomszédságában (SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 1993, 1997a; 1997b, SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 2008; SZALAY et al 2010, JÁRAI et al 2011): a pannóniai deltasíkság pelitjei jó minőségű, esetenként akár 10%-ot elérő TOC értékkel rendelkeznek, de sekély eltemetődésük, alacsony hőmérsékletük miatt éretlenek, vagy érettségük alacsony, szénhidrogén generálására kevésbé alkalmas gázanyakőzetek Vitrinit-reflexió értékük nem éri el a 0,6%-ot; a pannóniai deltaelőtér és deltalejtő nagy vastagságú, márgás, agyagmárgás képződményei, melyek mélyebb részei már termikusan érettek, az olajzónában találhatók Gáz- és olajaktív anyakőzetek Ezek a terület legfontosabb kőolaj és földgáz anyakőzetei, mivel szervesanyaguk eredeti hidrogéntartalmát a gyors süllyedés következtében jórészt megőrizhették (BADICS et al 2011) A teljes szerves széntartalom (TOC) értéke általában 0,5 2% között változik A bázisképződményt alkotó, finomszemcsés mészmárga (Tótkomlósi Mészmárga Tagozat) TOC értéke 2 4% közötti és jelenleg olajablakban, a mélymedencékben nedvesgáz zónában van A deltaelőtéri agyagmárgák (Endrődi Formáció, Nagykörűi Agyagmárga Tagozat) jelenleg olajablakban, a mélymedencében nedvesgáz zónában vannak (38 ábra) A Békési-medence mélyzónájában a kivastagodó agyagmárga összlet nagy tömegű érett anyakőzetként vehető számba; miocén pelitek (badeni, szórt szervesanyag-tartalmú pelitek) helyenként 5 súly%-ot is elérő teljes szerves széntartalmuk (TOC) alapján potenciális anyakőzetek (CLAYTON et al 1994), vitrinifikációjuk termikus érettséget jelez Jó, illetve nagyon jó minőségű, érett gázanyakő-zetek a nedvesgáz zónában, illetve a mélyebb részeken már túlérettek Ezek potenciáljuk döntő hányadát valószínűleg már leadták; a felső-kréta pelitek érett, de gyenge minőségű anyakőzetek, az olaj-nedvesgáz zónában; a triász képződmények (alsó-triász agyagos, rétegek és középső-triász karbonátok) szervesanyag-tartalma helyenként jelentős, a szárazgázképződés stádiumában vannak, vagy túlérettek; a prealpi ciklus üledékei olyan mértékű metamorfózison estek át, hogy szénhidrogén-generáló potenciáljukat elvesztették Az intenzív szénhidrogén-képződés körülbelül 2200 m-től méterig tart Ezen belül a kőolajképződés kezdete 2400 m körül, a nedvesgáz-képződés kezdete körülbelül 4300 m mélyen lehet (Doboz I fúrás alapján) A terület egy részén az anyakőzetek a szárazgázképződés zónájában találhatók A területet hirtelen, rövid idejű hőhatás érte a neogén alatt, a szénhidrogén-képződés valószínűleg az utóbbi néhány millió évben zajlott napjainkig A miocén és késő-miocén, kora-pannóniai anyakőzetek anoxikus körülmények között lerakódott tavi üledékek Szerves anyaguk elsősorban szárazföldi behordásból származik és a Rock-Eval elemzések alapján a szervesanyag döntően III típusú kerogént tartalmazó gázgeneráló, illetve II III kevert, gáz/olajgeneráló típusú A Békési-medence peremi zónáiban, mintegy méter mélységig biogén gázokra (metán), míg nagyobb mélységekben diagenetikus és katagenetikus gázelőfordulásokra lehet számítani 96

97 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 38 ábra A Békési-medence süllyedéstörténeti modellje és a szénhidrogén-rendszer alapelemei (HORVÁTH et al 1988, CLAYTON, KONCZ 1994) Migráció HORVÁTH et al (1988) modellezték az Alföld süllyedés-, hő- és éréstörténetét (38 ábra) Az alföldi gáz- és olajmezők éretlen szerves anyagú kőzetekben találhatók viszonylag sekély, 1,5 2,5 km-es mélységben a medencebeli magaslatok fölött, vagy helyenként a magaslatok aljzatában Ezek a szénhidrogének a közeli mélyárkok (CH-konyha) érett szerves anyagából származnak, és néhány kilométeres úton felfelé migráltak (39 ábra) Az Alföld délkeleti részén 2500 méteres mélység alatt általában túlnyomás uralkodik, amit elsősorban az üledékek nem teljes víztelenedése, és a középső felső-miocén anyakőzetekben a jelenleg is aktív szénhidrogén-képződés okoz, amihez a medencealjzat paleozoos karbonátjainak a metamorfózisa során termálisan képződő CO 2 is hozzájárulhat Az anyakőzetekben tapasztalható túlnyomás hatására a szénhidrogének a repedéseken és homokos betelepüléseken keresztül az anyakőzetből a tároló képződményekbe migráltak A túlnyomás lefelé, felfelé és oldalirányban történő vándorlásra késztette a képződött gázt és kőolajat m-nél kisebb mélységben pedig főként a felhajtóerő késztette migrációra a szénhidrogéneket a széndioxiddal együtt (CLAYTON et al 1994) A közeli mély medencékben, árkokban települt anyakőzetek érett szerves anyagából képződött szénhidrogének többféle irányú elvándorlását HORVÁTH et al (1988) süllyedés-, hő- és éréstörténeti modellszámításai is igazolták A nagy mélységekben található anyakőzetek sok helyen az aljzat töredezett, breccsásodott képződményeire települnek, illetve azokkal a tektonikai elemek mentén horizontálisan érintkeznek Emiatt a keletkező szénhidrogének közvetlenül, vagy töréseken keresztül kiváló, 97

98 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés másodlagos migrációra alkalmas repedésrendszerekbe lépnek be Jó migrációs útvonalat biztosítanak a neogén diszkordancia-felületek is A magasabb tárolószintekbe az aljzatból a pannóniaiba felnyúló tektonikai elemek mentén áramlanak a szénhidrogének A miocén tárolókőzetekben vertikális migráció zajlik a pannóniai képződmények feküszintjéig A prepannóniai miocén tetőzónájában található homokkő és biogén mészkő összleteket a miocén pelitekből, illetve a pannóniai bázis mészmárga összletéből származó szénhidro-gének tölthették fel A pannóniai bázis mészmárga közel helyben, vagy kis távolságról migráló szénhidrogénekkel telítődhetett 39 ábra A neogén képződmények általánosított szerkezeti talptérképe és a szénhidrogének fő migrációs irányai Clayton et al (1994) nyomán Függőlegesen sraffozott terület: a miocén anyakőzetekből ( % R 0) származó legkevésbé érett olajok képződési zónája Vízszintesen sraffozott terület: az érettebb olajok képződésének mélysége Sraffozatlan terület: átmenet az előző két érettségi zóna között Fekete nyíl: az olaj migráció iránya Fehér nyíl: a kondenzátum és a gáz migráció iránya Tárolókőzetek A terület tárolókőzetnek alkalmas kőzetei a szomszédos területek alapján: prekambriumi, paleozoos breccsák, repedezett metamorfitok; középső-triász breccsásodott karbonátok (Csanádapácai Dolomit Formáció); miocén breccsák, konglomerátumok, homokkövek (Abonyi Formáció); miocén mészkövek (Ebesi Formáció); pannóniai deltaelőtér, deltalejtő homokkövei (Szolnoki, Algyői Formáció) A prekambriumi, paleozoos tárolókőzeteket alkotó breccsásodott, repedezett metamorfitok porozitása 5 13% között változik A metamorfitok másodlagos tárolóterét a rendkívül erős tektonikai igénybevétel és a felszíni mállási folyamatok alakították ki A prepannóniai miocén tárolók kőzetanyaga breccsa, konglomerátum és homokkő, gyakran felfelé finomodó rétegsorral, melyek 10% körüli porozitással rendelkeznek 98

99 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az alsó-pannóniai szénhidrogén-tárolókat a deltalejtő alján, illetve a deltaelőtérben lerakódott, helyenként kavicsos homokkövek alkotják Főként proximális vagy disztális turbidit üledék lebenyekből állnak Az alsó-pannóniai homokkő tárolók porozitása többnyire 13 és 25% között változik Zárókőzetek A tárolókőzetek feküjét és fedőjét felépítő, hidrosztatikus nyomásviszonyok mellett impermeábilis agyagok, agyagmárgák a tároló képződmények zárókőzetei Feküként bármely impermeábilis képződmény számításba jöhet A terület legfőbb zárókőzeteit a prepannóniai miocén és a pannóniai agyagmárgák, márgák és a miocén impermeábilis kötőanyagú breccsák adják Egyes területeken jó zárókőzetek lehetnek az impermeábilis szenon üledékek Csapdázódás A mély árkok, medencék miocén anyakőzeteiből a szénhidrogének a medencealjzat töredezett, repedezett kőzetblokkjaiba, valamint a gyűrődés és kompakció nyomán kialakult antiklinálisok homokköveibe, és azok sztratigráfiai és diszkordancia csapdáiba migráltak (40 ábra, DANK 1988, HORVÁTH, TARI 1999) Az Alföld délkeleti részén elsősorban szerkezeti csapdákban akkumulálódtak a szénhidrogének (CLAYTON et al 1994) A csapdák feltöltődését a tektonikai elemek két oldalán fellépő nyomáskülönbségek hatására történő záró-, ill áteresztőképesség szabályozta A csapdázódások helyét, nagyságát és morfológiáját több tényező is befolyásolja: a paleo-mezozoos aljzat és a pannóniai fekü morfológiája, az azokon kialakult helyi maximumok, a maximumok felett kialakult települt álboltozatok, litológiai váltásból származó impermeábilissá válás, a tároló összletek hirtelen elvégződése, kiékelődése, a tektonikai elemek vetők záró hatása, kapilláris nyomási viszonyok, nyomásrendszerek 40 ábra A Nagyalföld szénhidrogén földtani rendszerének idealizált szelvénye (HORVÁTH, TARI 1999) A területre jellemző csapdatípusok: preneogén, főként karbonátos aljzat és a rá diszkordánsan települő miocén törmelékek; 99

100 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés medencealjzat pikkelyei, geomorfológiai dómjai és litológiai záródású kőzettestjei; rejtett csapdatípusok: a miocén bázis konglomerátumok homokkövek kiékelődési zónái; az alsó-pannóniai homokkövek turbiditek, mészmárga képződmények; a felső-pannóniai homoklencsék, folyómeder homokkövek; a neogén feküjét képző metamorf képződmények töredezett, repedezett zónái 2113 Teleptani viszonyok Sarkadkeresztúr (KŐRÖSSY 2005) A területen az 1940-es évek elejétől megkezdett gravitációs, szeizmikus és geoelektromos mérések alapján kirajzolódott Sarkadkeresztúr, Méhkerék és az országhatár között egy gravitációs maximum, amelyen 1974-től kutatófúrások mélyültek Ezek elsősorban földgázt, de kevés kőolajat is feltártak A sarkadkeresztúri kiemelt szerkezet repedezett metamorf aljzati és durvatörmelékes porózus miocén tárolójában, halmaztelepben halmozódott fel a szénhidrogén Összetétele és a metán szénizotóp aránya alapján a szénhidrogén közeli anyakőzetből keletkezett, melynek jelenlegi mélysége m Néhány km-re a szerkezettől az alsó-pannóniai pelites anya-kőzet ebben a mélységtartományban található Ebből az anyakőzetből vertikálisan lefelé migráló szénhidrogének elérték az aljzati diszkordancia-felületet, és e mentén migráltak a lejtőn felfelé a kiemelt szerkezet tárolójába Az Elek területen végzett eddigi legfontosabb kutatások és azok eredményei Elek Lőkösháza kutatási terület (SZALAY et al 2010) A kutatások célja a Békési üledékes mélymedence területén a nem konvencionális, vagy más néven a medence központú kis porozitású gáztárolók kutatása, földtani gázpotenciáljának felmérése volt A kutatás során mélyült le a Gyula 1 fúrás, amely a Békési-medence mélyzónájában harántolta a nem konvencionális gázelőfordulások potenciális rétegeit és bizonyította bennük a szénhidrogén jelenlétét A terület továbbkutatásra alkalmasnak bizonyult Túrkeve Vésztő kutatási terület (JÁRAI et al 2011) A kutatások fő célját a rejtett, vagy nem konvencionális telepek kategóriájába sorolható főbb földtani alakulatok képezték A kutatás során 3D reflexiós szeizmikus mérések készültek és két fúrás (Nyékpuszta 1, 2) mélyült, melyekkel jelentős szénhidrogén-telepeket tártak fel Vésztő kutatási terület A kutatások fő célját a rejtett, vagy nem konvencionális telepek kategóriájába sorolható főbb földtani alakulatok képezték A kutatás során 3D reflexiós szeizmikus mérések készültek és három mélyfúrást (a Mezőgyán D 1, Méhkerék 1, 4 fúrás) mélyítettek Ezek közül a Méhkerék 1 jelű kút ipari mennyiségű és minőségű kitermelhető gáz jelenlétét bizonyította 212 Az Elek terület szénhidrogén vagyona 2121 A vizsgálati területen feltárt szénhidrogén-vagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonat- 100

101 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kozó fogalmakat a tanulmányban a BÁNYATÖRVÉNY alapján értelmeztük (lásd: 2123 fejezet) Geológiai-geofizikai kutatások alapján kimutatott, kutatófúrással még fel nem tárt egyedi szerkezet (proszpekt) vagyona számítható a Q=A h P S CH 1/B R f képlettel, ahol a Q a kitermelhető szénhidrogénmennyiség, az A h a tárolószerkezet nettó térfogata, P az effektív hasznos porozitás, S a gáz- vagy olajszaturáció, B a térfogatkülönbségi faktor, R f a kihozatali tényező Az ilyen módon számolt vagyont általában kockázattal súlyozottan tartják nyilván Figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a paraméterek valószínűségi változókként értelmezhetők Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogént fedezett fel, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepek kitermelhető vagyona Miután az érzékenység terhelhetőségi vizsgálati tanulmányok készítésekor proszpektek azonosítása nem lehet feladatunk, ilyen típusú vagyonbecslést nem végzünk Az Elek területen és környezetében felfedezett szénhidrogén előfordulások (41 ábra) kezdeti földtani vagyonát a 41 táblázat mutatja be 41 ábra Elek vizsgálati terület szénhidrogén-előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 101

102 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 41 táblázat Elek vizsgálati terület és környezete szénhidrogén-előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz-vagyona Mező Bányatelek Felfedező fúrás Telepek száma Felfedezés éve Kezdeti földtani kőolaj (kt) Kezdeti földtani földgáz (Mm 3 ) Hagyományos szénhidrogén Sarkadkeresztúr Méhkerék I Sark ,4 5501,7 Nyékpuszta Sarkad I HHE- Nyékpuszta ,0 419,0 Méhkerék Méhkerék II Méhkerék ,0 144,0 Okány 1 Okány I Okány ,0 95,1 Összesen: 761,4 6159,8 Nem hagyományos szénhidrogén Gyulavári Gyula II Gyulavári-1/B ,0 109,5 Nyékpuszta - nem hagyományos Sarkad I HHE- Nyékpuszta , ,0 Szabadkígyós - nem hagyományos Gyula I Szabadkígyós , ,0 Összesen: 0, , Az Elek terület reménybeli szénhidrogénvagyona A jelentésben szereplő becslést térfogatgenetikai módszerrel végeztük, az értékelt terület szénhidrogénföldtani adottságaiból indultunk ki A számításhoz meg kell becsülni a feltételezett szénhidrogén generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságáról (SCHMOKER 1994) Az ún biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza A területen még felfedezhető vagyon mennyiségének megadásához a generált mennyiségből le kell vonni a már felfedezett telepek összes (kitermelhető és maradó) szénhidrogén mennyiségét A vizsgálati jelentésekben az eredmény megadásánál nem vettük figyelembe a telepek méreteloszlását, illetve azt, hogy milyen méretű telepek esnek a geofizikai módszerek által kimutatható méret alá Nem vizsgáltuk azt sem, hogy mekkora az a telepméret, illetve annak minimális kitermelhető ásványvagyona, amelynek felszínre hozatala a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén gazdaságos Óvatos becslés alapján a térfogatgenetikai módszerrel számolt reménybeli vagyon harmad negyedrésze koncentrálódhat olyan méretű telepekben, amelyeknek kitermelése gazdaságos lehet Az Elek vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a 42 táblázat mutatja be Az érett anyakőzetként számon tartott képződményeket, elsősorban az alsó-pannóniai Endrődi Márga szerves anyagban gazdagabb részeit, illetve az idősebb miocén anyakőzeteket a 2500 méternél mélyebb medencerészek felé feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének egy része elmigrált, egy része viszont az anyakőzetekben, illetve azok közelében maradt Az Elek területen a szakirodalmi adatok, kutatási zárójelentések alapján túlnyomórészt földgáz előfordulása valószínűsíthető, ezért erre vonatkozóan végeztünk el egy egyszerű becslést 102

103 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Feltételeztük, hogy a vagyon jelentős része a generáló anyakőzet közelében, esetlegesen szerkezetfüggetlen helyzetben helyezkedik el A generáló képződmények elterjedését a képződmények mélység- és vastagságtérképeinek áttekintése alapján becsültük A potenciálisan hatékony generáló képződmények effektív vastagságát és az eredeti átlagos szerves szén (OTOC original total organic carbon) tartalmat súlyszázalékban három-három különböző értékkel adtuk meg Az anyakőzetek eredeti szénhidrogén generáló szerves anyagból, a kerogénből, a TOC egy része éghető földgázzá alakul, ennek becsült részarányait is a táblázat mutatja Azt, hogy a szénhidrogén az anyakőzetből kilépve a másodlagos migráció útvonalán tárolókőzetbe jutva csapdázódott, vagy nem hagyományos szénhidrogén esetén az anyakőzetben, vagy annak közelében maradt, a migráció és a csapdázódás hatékonyságát megadó értékekkel fejezzük ki A tárolókőzetből kinyerhető szénhidrogén arányát a területre vonatkozó termelési tapasztalatok szerint adtuk meg A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki Ezek közül a legjobb becslésként nevesíthető, közepes kockázatú földtani szénhidrogénvagyon felszíni, normál állapotra vonatkoztatva 9,8 Md m 3 hagyományos és 96 Md m 3 nem hagyományos előforduláshoz tartozó földgáz A reménybeli vagyon ettől kevesebb, mert ebből le kell vonni a fúrásokkal már feltárt szénhidrogének mennyiségét ahhoz, hogy a területen még várható prognosztikus földtani vagyon mennyiségét megkapjuk Ennek egy jellemző, becsült kihozatali tényezővel való szorzata adja meg a kitermelhető részt Az Elek területen a reménybeli szénhidrogéneknek a fenti módon számítható, kitermelhető mennyisége így közelítően 1,5 Md m 3 hagyományos telepekben felhalmozódott és 2,6 Md m 3 nem hagyományos előforduláshoz kapcsolódó földgáz A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig Erre még a jól megkutatott területeken sincs mód teljes mértékben A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban Számos ilyen telep helyezkedhet el az aljzat egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia-felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén-előfordulás létezhet 103

104 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 42 táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése az Elek területre A B Elek Az anyakőzet kora Mértékegység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés prepannóniai miocén és korapannóniai Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés prepannóniai miocén és korapannóniai Előfordulás-típus hagyományos szerkezetfüggetlen Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata B1 Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km 2 (10 6 m 2 ) B2 Össz effektív anyakőzetvastagság m TOC (teljes szerves B3 széntartalom) súly%/100 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi B4 TOC) %/100 B5 OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 10 6 m 3 B1 B2 B3 B ,015 0,018 0,021 0,018 0,02 0, ,0 180,0 210,0 360,0 400,0 440,0 D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata Nettó generált D1 földgáz arány %/100 %OTOC/100 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Migráció és felhalmozódás 0,15 0,18 0,21 0,70 0,80 0,90 D2 hatékonysága %/100 %D1/100 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5 D1 D ,3 9801, , , , ,0 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/100 adott 0,3 0,4 0,5 0,05 0,1 0,15 Földgáz térfogata (standard, felszín) 2041,9 3920,4 6670,1 3811,5 9680, ,5 D5 kitermelhető 10 6 m 3 D3*D4 D6 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 m 3 adott D7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 m 3 adott Reménybeli földtani D8 földgáz 10 6 m 3 D3-D6 6160,0 6160,0 6160, , , ,0 4940,7 4940,7 4940, , , ,0 646,3 3641,0 7180,3 6360, , ,0 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 10 6 m 3 D8 D4 193,9 1456,4 3590,1 318,0 2693,0 7488,0 104

105 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2123 Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49 -a szerint alkalmaztuk A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg Kutatási terület : a koncessziós szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl réteg, telep, lerakódás) Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része A törvény végrehajtási rendelete 34 -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló-réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon) 105

106 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 221 Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg A terepi szeizmikus mérés során ún forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges 2211 Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968) Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen Ezzel a módszerrel akár méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m) A rotary fúróberendezések (42 ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok 106

107 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 42 ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul A fúrófejek (43 ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók 107

108 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl felbővítés, ferdítés) Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 2 Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap- és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszap- 2 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály 108

109 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány rendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (44 ábra) Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék- és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása 44 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (45 ábra) (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja 109

110 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 45 ábra Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8- érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12- iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscsőrakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún lyukbefejező berendezést alkalmaznak Az ún teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése Két fajtája különböztethető meg A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik A kábelteszteres vizsgálatok 110

111 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység) A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét Az ún elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket Az ún savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl az ún intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja a 46 ábra 46 ábra A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is 111

112 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés végrehajtásra kerültek A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak 2212Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egyidőben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma sugárzás) A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására 112

113 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre 113

114 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 241 Közlekedési viszonyok A vizsgálati terület Békés megyéhez tartozik, közúthálózatát a 47 ábra mutatja be 2411 Közúti közlekedés 47 ábra A vizsgálati terület térségének (Békés megye) közúthálózata (2009) Közúti közlekedés szempontjából Békés megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, nincs gyorsforgalmi útja A nemzetközi kapcsolatot elsődlegesen a 44 sz főút biztosítja a gyulai határátkelőhelyen keresztül Békés megye alföldi típusú településhálózata következtében alacsony a településsűrűség, ami az országosnál alacsonyabb út- és vasútsűrűséget eredményezett Az úthálózati elemek közül főleg a megye déli részén a főútvonalak sűrűsége alacsony 114

115 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az országos közutak hossza a megyében megfelel a hasonló jellegű megyék országos átlagának, azonban a megyén belül, a településeket összekötő mellékúthálózat kiépítettségében és állapotában igen nagyon a különbségek a jobb helyzetű középső, valamint a rosszabb helyzetű északi és déli területek között A megye és a főváros, illetve a megye és a szomszédos közlekedési kapcsolatai sem kedvezőek Vasúton a megyeszékhelyről a főváros 2,5 3 óra alatt ugyan megközelíthető, ezen túl azonban közvetlen kapcsolat a megyeszékhelyek közül csak Szolnokkal és Szegeddel van, Debrecen csak Püspökladányon keresztül érhető el Közúton a fővárostól gyorsforgalmi út igénybevételével (M5) Kecskeméten és a 44 sz főúton, vagy a 4 sz és 46 sz főutakon keresztül közelíthető meg a megye, az eljutási idő átlagosan, mindkét esetben a megyeszékhelyig mintegy 3 óra A vizsgálati területet és annak térségét az országos közúthálózat főúti elemei közül a következők érintik: Autópályák, gyorsforgalmi utak a térségben nincsenek Főutak a vizsgálati terület térségében 44-es számú főút: Szarvas Kondoros Békéscsaba 46-os számú főút: Törökszentmiklós Endrőd Mezőberény 470-es másodrendű főút 47-es számú főút: Orosháza Hódmezővásárhely 470-es számú másodrendű főút: Békéscsaba Békés Mezőberény A 44-es főút a vizsgálati terület térségében KDK NyÉNy-i irányban halad A vizsgálati terület határvonalainak lefutása miatt csak mintegy 3 km-es hosszban halad át a terület középső részén, Gyula és az országhatár közti szakaszon Más főút nem keresztezi a területet A 46-os főút a 44-es főúttal párhuzamosan húzódik, attól ÉK-re, mintegy km távolságban A vizsgálati terület középső részének nyugati határától nyugatra, Mezőberény térségében végződik A 47-es főút az Orosháza Békéscsaba Mezőberény Szeghalom közötti szakaszon váltakozó irányban,de alapjában ÉK felé halad Orosháza Békéscsaba között NyDNy KÉK-i nyomvonalú A vizsgálati terület tágabb térségét Békéscsaba térségében éri el Békéscsabánál északi irányba vált, és a terület nyugati határától mintegy 14 km-re halad északi irányba, Szeghalom felé Itt ismét KÉK-i irányba fordul, és elhagyja a vizsgálati terület térségét A 470-es másodrendű főút Békéscsabát köti össze Békésen keresztül Mezőberénnyel Az út Békéscsaba északi részéből, a 44-es főútról ágazik le, és hozzávetőleg keleti irányú félkörívet leírva csatlakozik Mezőberénynél a 47-es főútba A vizsgálati terület nyugati határa mellett halad, a terület határát legjobban Békésnél közelíti meg, ahol attól mintegy 4 km-re fut A vizsgálati terület tágabb térségében levő úthálózatról általánosságban elmondható, hogy a főutakon és a mellékutakon a burkolat állapota az elmúlt időszakban nem megfelelő, ill rossz minősítést kapott Megállapítható, hogy a közúthálózat és hidak jelentős része kritikus állapotban van A teherbírását vesztett, eldeformálódott, nyomvályús, agyonrepedezett útszakaszok több száz kilométert tesznek ki (Békés megye területrendezési terve Javaslattevő Tervfázis Egyeztetési dokumentáció II kötet Megalapozó munkarészek Pestterv, 2011) 115

116 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvény (Kkt) rögzíti Abban az esetben, ha a kutatás, ill kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti Az ásványi nyersanyag kutatása, kitermelése sok esetben meglévő önkormányzati tulajdonú, kiépítetlen külterületi és belterületi helyi közutak szilárd burkolattal történő kiépítését igényli ezért ki kell emelni a Kkt 29 (7) bekezdésében leírt rendelkezést, mely szerint Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez, forgalom részére történő átadásához, megszűntetéséhez, elbontásához mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez a közlekedési hatóság engedélye szükséges A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u 39) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni 2412 Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru- és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát A vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát a 48 ábra tartalmazza 116

117 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 48 ábra A vizsgálati terület térségének (Békés megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft nyomán, 2006) A vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010 (V 11) kormányrendelet 1 számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, 2 melléklete alapján besorolt regionális, és 3 melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályák érintettek: Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 100-as számú, Budapest (Nyugati pu) Cegléd Szolnok Záhony országhatár 101-es számú, Püspökladány Biharkeresztes országhatár 120-as számú, Szajol Lőkösháza országhatár A 100-as számú vasúti pálya délnyugati irányból, Budapest Szolnok felől halad Debrecen érintésével északkeleti irányba A vizsgálati területtől mintegy 40 km-re északnyugatra fut A térképen való ábrázolása miatt említjük meg A 101-es számú, Püspökladány Biharkeresztes országhatár vonal a 100-as számú vonalból csatlakozik le Püspökladánynál ÉK DNy-i irányú, a Románia felé irányuló vasúti összeköttetés fontos nemzetközi ága A vizsgálati terület északi határától északra, mintegy 30 kmre fut A vizsgálati területen vezet keresztül a Balkánt Európával összekötő 120 sz Szajol Lőkösháza országhatár vasútvonal, mely a nemzetközi törzshálózat, a Transz-európai Helsinki IV folyosó része, és jelenleg a legfontosabb vasúti kapcsolat Magyarország és Románia között A vonal Szabadkígyóstól lép be északnyugat felől a vizsgálati területre, és tart a határ felé 117

118 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 135-ös számú, Szeged Békéscsaba A megye másik vasúti főútvonala, a 135-ös számú, Szeged Békéscsaba vonal délnyugat felől, Orosháza irányából érkezik és Békéscsabánál végződik, a vizsgálati terület nyugati határa előtt A területet nem éri el, Békéscsabánál végződik Regionális vasúti pályák: 121-es számú, Kétegyháza Mezőhegyes Újszeged 125-ös számú, Mezőtúr Orosháza Mezőhegyes 127 (1)-es számú, Gyoma Szeghalom 128-as számú, Békéscsaba Kötegyán Vésztő Püspökladány 129-es számú, Murony Békés A 121-es számú, Kétegyháza Mezőhegyes Újszeged vonal a vizsgálati déli részének közepéről, Kétegyházáról indul délnyugati irányban Medgyesegyháza előtt lépi át a terület délnyugati határát, és halad tovább Mezőhegyes Nagylak felé Nagylaknál nyugati irányba fordul, és az országhatárral párhuzamosan fut Újszegedig A 125-ös számú, Mezőtúr Orosháza Mezőhegyes vonal Ez a vizsgálati területhez nyugat felől a legközelebb található vasútvonal A terület nyugati határától mintegy km-re fut Mezőhegyesről hozzávetőleg északi irányba indul, Orosháza és Szarvas érintésével Mezőtúrig tart A 127-es számú vonal a terület északi peremén kívül, attól mintegy km-es távolságban halad zegzugos lefutással Körösnagyharsány felé Bár a térképen egy vasútvonalként került ábrázolásra, a valóságban két szakaszra bontott A nyugati része 127 (1) számmal minősül regionális vasúti pályának Ez Gyomáról indul, és Szeghalomnál végződik A 128-as számú, Békéscsaba Kötegyán Vésztő Püspökladány vasúti vonal a vizsgálati területtől nyugatra, Békéscsabáról indul Gyuláig keleti irányba halad Itt lép be a vizsgálati területre Gyula után ÉK-i irányba fordul, és halad Kötegyán érintésével az országhatárig Ezután visszafordul északnyugati irányba A terület északi peremét Okány előtt lépi át, és halad tovább Vésztő felé A 129-es számú rövid vonal Muronyt köti össze keleti irányban Békéssel 7,3 km hosszú A 120-as fővonalból ágazik le A vonalon a személyszállítás szünetel Egyéb vasúti pályák 125(a) számú, Mezőhegyes Battonya 126 számú Kisszénás Kondoros vonal 127 (2) számú Vésztő Körösnagyharsány 125(a) számú, Mezőhegyes Battonya vonal a 125-ös, Mezőtúr Orosháza Mezőhegyes vonal folytatása Mezőhegyesről indul, és keleti irányba, Battonyára tart A vizsgálati területen kívül, annak délnyugati határtól mintegy 14 km-re délnyugatra fut A 126-os számú, Kisszénás Kondoros rövid vonal 6 km hosszú, kelet nyugati irányú Kisszénáson csatlakozik a 125-ös számú Mezőtúr Orosháza Mezőhegyes vasútvonalhoz A vasútvonalon a személyszállítás 2009-től szünetel A vizsgálati területet nem érinti A 127 (2) számú vonal a térképen nincs külön jelölve Az ábrázolás szerinti 127-es vonal keleti, Vésztő Körösnagyharsány közötti szakasza, mely a vizsgálati területen kívül annak északi határától mintegy 10 km-re halad A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a vizsgálati terület vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak A területen áthaladó nemzetközi, ill országos törzshálózati vasútvonal, valamint a regionális és egyéb vonalak a terület minden részét könnyen elérhetővé teszik 118

119 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani A vasúti közlekedésről szóló 2005 évi CLXXXIII törvényben foglaltakat A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984 (XII 21) KM rendelet előírásait Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII 20) Korm rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26 (2) bekezdés h) és i) pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani A Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan ki kell emelni, hogy: Az OTÉK 38 (10) bekezdése szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el Az OTÉK 38, (10) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003 (XII 27) GKM rendelet 4 számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I kötet (továbbiakban: OVSZ I) A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I B fejezet 13 pontjában foglaltak alapján lehetséges Az OVSZ I B fejezet 131 pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010 (XII 23) NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012 (XII 20) NFM rendelet előírásait A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II az Országos Vasúti Szabályzat II kötetének kiadásáról szóló 18/1998 (VII3) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II) kell alkalmazni A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4 fejezet előírásai szerint lehetséges A vasúti pályahálózat üzemeltetője A tanulmánnyal érintett fentebb felsorolt vasútvonalak Működtetője a MÁV Zrt Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság Pályavasúti Területi Igazgatóság (6720 Szeged, Tisza Lajos krt 28 30) 119

120 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vasútvonalak fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények: Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54 60) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni 2412 Vízi közlekedés A vizsgálati területen mind a Fehér-Körös, a Fekete-körös, valamint a Sebes-Körös is átfolyik Azonban a vízi közlekedés szerepe a térségi közlekedésen belül napjainkban jelentéktelen A megye a Körösök révén potenciális II, illetve III osztályú vízi utakkal rendelkezik, de ezeken számottevő vízi szállítás nincs (43 táblázat) A víziutak osztályba sorolása 43 táblázat Az érintett víziutak a 17/2002 (III 7) KöViM rendelet 3 számú melléklete szerint: A víziút neve A hajózható szakasz hossza, A szakasz hossza (km) A víziút osztálya folyamkilométer 16 Sebes-Körös II 17 Kettős-Körös II 18 Hármas-Körös II A rendelet 3 melléklete alapján történő besorolás szerint az I III osztályba (kategóriába) sorolt vízi utak regionális, ill országos jelentőségűek, míg a IV VII kategóriába tartozók a nemzetközi vízi utak A Békés megye területrendezési terve módosítása, Javaslattevő tervfázis egyeztetési dokumentáció, II Kötet megalapozó munkarészek (2011 július) alapján: III osztályú potenciális vízi út a Hármas-Körös teljes hosszban és a Kettős-Körös Békésig II osztályú potenciális vízi út a Sebes-Körös Körösladányig Csak kishajózásra alkalmas vízi út: a Kettős-Körös Békés Szanazug között a Fekete-Körös Sarkadig a Fehér-Körös Gyuláig a Berettyó Kikötők: Személyforgalmi kikötési lehetőség található jelenleg Szarvason, Gyomaendrődön és Békésben, azonban ezek nincsenek kellő színvonalon kiépítve A vizsgálati terület térségében elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatos követelményekre az alábbi jogszabályok vonatkoznak: A hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002 (III 7) KöViM rendelet hatálya alá tartozó víziutak, valamint A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002 (XII 29) GKM rendelet hatálya alá tartozó hajózási létesítmények 120

121 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2421 Villamosenergia-hálózat 242 Energiahálózatok A vizsgálati területnek és térségének villamosenergia hálózatát a 49 ábra mutatja be 49 ábra A vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe Békés Megye Területrendezési Terv Módosítása Melléklet: Villamosenergia-ellátás, energiahálózatok és alépítmények KÉSZ Tervező Kft, 2011 nyomán A villamosenergia-rendszernek négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, a 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el A 120 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt tulajdonában és kezelésében van A 120 kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésében vannak 121

122 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A fent ismertetett villamosenergia-rendszernek az Elek vizsgálati területben az alábbi elemei találhatók meg: A területen ill térségében 750 kv-os átviteli házat nem található A 400 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei: Albertirsa Szolnok Szarvas Békéscsaba OVIT Békéscsaba OVIT Orosháza Hódmezővásárhely Szeged Békéscsaba OVIT Lőkösháza országhatár (Románia) Debrecen Békéscsaba OVIT A vizsgálati területnek és térségének országos alaphálózati rendszerhez tartozó táppontja a Békéscsabai 400/120 kv-os MAVIR Zrt üzemeltetésében levő alállomás, amelynek 400 kvos betáplálása az Albertirsai (750)/400 kv-os transzformátor-állomásról épült ki Albertirsa Szolnok Szarvas Békéscsaba között kétrendszerű 400 kv-os átviteli hálózat üzemel Ez a vezeték NyÉNy KDK-i irányban halad a békécsabai elosztóállomásig, és a vizsgálati területtől nyugatra, mintegy 12 km-re végződik A békéscsabai elosztóállomásról, a vizsgálati területen kívül indul a Békéscsaba Orosháza Hódmezővásárhely Szeged nyomvonalon futó, KÉK NyDNy-i irányú, Orosházát ellátó 400 kv-os vezeték Ez Békéscsabától KDK-i irányba tart, Orosházánál nyugati irányba vált A Békéscsaba Újkígyós Lőkösháza (országhatár) vezeték szintén a békéscsabai elosztóállomásról indul, és hozzávetőleg DK-i irányba, az országhatár felé tart Újkígyós határában lép be a vizsgálati területre, és halad Lőkösháza és az országhatár felé Románia felé biztosítja a nemzetközi energetikai kapcsolatot A Debrecen Berettyóújfalu Békéscsaba vezeték a Békés megyei területrendezési terv módosításának javaslattevő tervfázisában, az egyeztetési dokumentációban 400 kv-os vezetékként szerepel Az ehhez tartozó térképi mellékletben viszont csak 120 kv-os, térségi ellátást biztosító vezetékként lett ábrázolva A vezeték Békéstől északra lépi át a terület határát, és déli irányba futva Békéscsabánál végződik 120 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei Békéscsaba OVIT Békéscsaba Ez a vezeték rövid távolságú A Szolnok Szarvas, valamint az Orosháza Hódmezővásárhely Szeged 400 kv-os átviteli hálózatot köti össze a Békéscsaba (kelet) Gyula, valamint a Szeghalom Békés Medgyesegyháza 120 kv-os térségi ellátást biztosító elosztó hálózatokkal Térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó hálózat (Berettyóújfalu) Szeghalom Békés Békéscsaba (Mezőtúr) Szarvas Békéscsaba Békéscsaba Orosháza I Orosháza II Szentes Békéscsaba Békéscsaba kelet Gyula Békéscsaba Medgyesegyháza Mezőhegyes (Makó) A (Berettyóújfalu) Szeghalom Békés Békéscsaba vezeték észak felől érkezik, és ÉÉK DDNy-i irányba halad a vizsgálati területtől nyugatra, mintegy 5 km-re A terület nyugati határvidékét, és az attól nyugatra levő térséget látja el elektromos energiával A vizsgálati területre nem lép be, a békéscsabai 120/20 kv-os transzformátor alállomásnál végződik A vizsgálati területtől nyugatra halad NyÉNy KDK-i irányban a (Mezőtúr) Szarvas Békéscsaba 120 kv-os elosztó hálózat vezetéke Ez a Szarvas Békéscsaba közötti szakaszon közös nyomvonalon fut a 400 kv-os (Szolnok) Szarvas Békéscsaba távvezetékkel A vezeték vizsgálati területet nem éri el, a békéscsabai 120/20 kv-os alállomásig húzódik Térségi ellátást biztosító elosztó hálózatként, NyÉNy KDK irányban fut a Békéscsaba Orosháza I Orosháza II Szentes vezeték Ez a vezeték Békéscsabáról indul, a vizsgálati 122

123 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány terület nyugati peremétől mintegy 10 km-re Békéscsaba elhagyása után felzárkózik a Békéscsaba Orosháza Hódmezővásárhely Szeged 400 kv-os vezeték nyomvonalához, és a teljes Orosháza Békéscsaba távon annak nyomvonala mellett fut A Békéscsaba Békéscsaba-kelet Gyula vezeték a vizsgálati terület nyugati határa előtt húzódik K Ny-i irányban, és Békéscsaba valamint Gyula térségének áramellátását biztosítja A Békéscsaba Medgyesegyháza Mezőhegyes (Makó) vezeték szintén a vizsgálati területen kívülről, a békéscsabai 120/20 kv-os alállomásról indul, és déli irányba halad Újkígyós térségében egy rövid szakaszon belép a vizsgálati területre, majd délnyugat felé, Medgyesegyházától északra elhagyja azt Transzformátor alállomások a vizsgálati területen: A vizsgálati terület térségében Békéscsabán üzemel egy 400/120 kv alállomás, valamint Békésen, Békéscsabán, Gyulán, a Medgyesegyházán és Szeghalmon működik 120/20 kv-os transzformátor alállomás 2422 Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya elenyésző A gázvezeték rendszert üzemnyomásuk szerint osztályozzuk Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 10,0 bar Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 3,0 bar, de legfeljebb 10,0 bar Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 100 mbar, de legfeljebb 3,0 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 100 mbar a névleges üzemi nyomás A megye területén áthaladó jelentősebb országos gázszállító vezetékekre telepített gázátadók táplálják a nyomáscsökkentőket, ahonnan indul a megye településeinek ellátását biztosító nagy-középnyomású gázelosztó gerinchálózat, amely szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagy-közép/közép nyomásszabályozóig A települések közötti nagy-középnyomású vezetékek képezik a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada Néhány település a nagy-középnyomású vezetékekre telepített nyomáscsökkentőkről indított közép-nyomású hálózatokról ellátott Az alábbiakban a Békés megyében található nagynyomású gáz-, és az egyéb szénhidrogén szállító vezetékeket, valamint a gázátadó állomásokat ismertetjük (50 ábra) 123

124 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ábra A vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe Békés Megye Területrendezési Terv Módosítása Melléklet: Földgáz- és termék szállítóvezetékek KÉSZ Tervező Kft, 2011 nyomán Nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállító vezetékek (gázvezetékek) A vizsgálati terület nyugati határától kb 26 km-e, NyÉNy KDK irányban fut a Kardoskút Városföld DN 400 nagynyomású vezeték Térképen való ábrázolása miatt említjük meg Az Algyő Kardoskút Méhkerék (országhatár) DN 300 nagynyomású vezeték NyÉNy KDK irányú Csanádpácánál éri el vizsgálat területet, és annak peremén halad Gyuláig Gyulától északra lép be a vizsgálati területre, és a méhkeréki gázátadó állomás után, az országhatárnál végződik A vizsgálati területtől mintegy 40 km-re halad DNy ÉK-i irányban a (volt Jugoszláv tranzit I) Kiskundorozsma (Szeged) Endrőd Mezőtúr DN700, nagynyomású vezeték A térképen való ábrázolása miatt említjük Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek (gázvezetékek) A vizsgálati területtől nyugatra, mintegy 28 km-re levő Orosházát táplálja az Algyő Kardoskút Méhkerék vezeték Kardoskúti gázátadó állomásáról kiinduló Kardoskút Orosháza

125 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vezeték Ugyanerről az Algyő Kardoskút Méhkerék (országhatár) vezetékről Újkígyósnál északi irányba ágazik le az Újkígyós Mezőberény vezeték A vizsgálati területet egyik sem keresztezi A fenti, Újkígyós Mezőberény vezetékből ágazik le a keleti irányba a Murony Békés vezeték, mely 6 km-re közelíti meg, de nem éri el a terület nyugati peremét A Kardoskút Mezőhegyes Battonya vezeték a vizsgálati terület déli részétől nyugatra, Kardoskútról indul, és délkeleti irányba halad A területtől délre kb 20 km-re, Battonyán végződik A vizsgálati területet behálózó, kis átmérőjű (300 mm-nél kisebb átmérőjű), középvalamint kisnyomású gázvezetékek helyi igényeket elégítenek ki, ezeket nem részletezzük Gázátadó állomások A megye területén 19 gázátadó-állomás üzemel, ezek a gázellátás táppontjai A vizsgálati területen ezek közül 2 darab található: Méhkeréken és Sarkadon, egy pedig a vizsgálati terület határán, Gyulán épült Egyéb szénhidrogénvezeték hálózatok A vizsgálati területtől nyugatra, mintegy 24 km-re halad a Kardoskút Orosháza Mezőtúr kondenzátumvezeték, melynek nyomvonala É D-i irányú A vizsgálati terület középső zónáján halad át a Méhkerék Békéscsaba Algyő DN 300, 300 mm átmérőjű (országos jelentőségűnek minősített) kondenzátum vezeték, mely ÉK DNy-i irányú A területre Gyulától északra lép be, és ÉK-i irányba halad A vezeték Méhkeréknél fejeződik be A vizsgálati területtől délre, mintegy 20 km-re, K Ny-i irányban halad az Algyő Mezőhegyes Battonya kőolajvezeték, melynek végpontja Battonya 125

126 Energia, 10E+18 J Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb 10%-ot képviselt A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI században (pl a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (51 ábra) Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását A jelen évszázadban t kőolaj és m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) Az energia piacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják, melyre különböző olajár forgatókönyvek szerinti előrejelzés ismert (International Energy Outlook 2014) (52 ábra) hulladék geoterm bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa ábra A világ várható energiafogyasztása között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) 126

127 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 52 ábra A világ bruttó hazai termélése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve három olajár esetben, között (milliárd dollárt 2005 évi értéken számolva, vásárlóerő-paritáson) Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m ban) Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük Földgázfelhasználásunk 82%-a import Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban az 53 ábra mutatja 127

128 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 53 ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2012-ben a hazai kőolajtermelés 0,7 M t, a földgáztermelés 3,1 Mrd m 3 volt (MBFH 2013) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2013-ban a hazai kőolajtermelés 0,63 M t, a földgáztermelés 2,05 Mrd m 3 volt (MBFH 2014 jan 1) Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 73 milliárd m 3 földgáz Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 232 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2014 jan 1-i állapotra vonatkozóan) Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése) Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátás- 128

129 Elek I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány biztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030) Az Elek vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 1,5 Md m 3 hagyományos telepekben felhalmozódott és 2,6 Md m 3 nem hagyományos előfordulásokhoz kötött földgáz A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU 15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést, amit belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre Ez Magyarország számára átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az es évek átlagához képest A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (54 ábra) 54 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011 (X 14) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország Szén- és lignitkészletünk, a nem konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is 129

130 Elek Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (55 ábra) 55 ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Forrás: REKK Az elmúlt években, éves szinten rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 körül mozgott a szénhidrogén-kitermelés (56 ábra) A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz 56 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) 130